ELŐTERJESZTÉS Lovászpatona Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 30.-i ülésére, az önkormányzat 2012. évi költségvetési beszámolójáról 1. napirend Tisztelt Képviselő-testület! Lovászpatona Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 2012. évi költségvetést a 4/2012. (II. 17.) számú rendeletével fogadta el,melyet 2012.deccember 31-ével módosított. Az éves beszámoló a hatályos előirányzatok és a 2012. december 31-i teljesítési adatok alapján készült. Lovászpatona Község Önkormányzata 2012. évi gazdálkodásában az önkormányzati kiadások teljesülése megfelelő (96,28%), a bevételek is megfelelő szinten teljesültek (99,09 %). Lovászpatona Község Önkormányzat 2012. január 1-jei nyitó pénztári pénzkészlete 45.305,Ft költségvetési bankszámla egyenlege 4.830.917,-Ft volt. A beszámolási időszak pénzforgalmi bevételeinek összege 279.682 e Ft-tal, az önkormányzati kiadások összege 271.745 e Ft-tal 96,28 %-ban teljesült. Önkormányzatunk 2012. december 31-i záró pénzkészlete 47,380,-Ft, bankszámlaegyenlege: 11.804.119,-Ft volt. I.1. Személyi juttatások és kapcsolódó járulékok A bér és bérjellegű kiadások teljesülése 20.266 e Ft, 98,96 % volt. I.2. Dologi kiadások Összességében a dologi kiadások teljesítése 30.860 e Ft volt,ami 105,09-os teljesítést jelent. I.3. Egyéb folyó kiadások Ezen a költségvetési főcsoporton belül 2748 e Ft volt a teljesítés .(113,78%) I.4. Pénzeszközátadások és egyéb támogatások Ezen a soron került elszámolásra az önkormányzati intézmények finanszírozása, amely 100 %-os teljesülést mutat ( iskola finanszírozása 122.384 e Ft, körjegyzőség finanszírozása 18.612 e Ft). A pénzeszköz átadások tekintetében a működési célú pénzeszköz átadások teljesítése 108,42 % (11.423 e Ft). Az önkormányzat által folyósított ellátások teljesülése 110,1 % (31.374 e Ft) volt. I.5. Beruházások, felújítások A beruházások teljesülésénél a jurták beszerzését 1.232 e Ft, kiállító vitrint és mikrofon szettet 532 e Ft értékben tartjuk nyilván, a felújítások között a Községháza nyílászáró cseréje (19.549 e Ft),az orvosi rendelő kerítés felújítása ( 1.270 e Ft) és kisebb útjavítás (38 e Ft). Pályázati forrásból vásároltunk traktort 5.246 e Ft-ért szerepel összesen 27.867 e Ft összegben.
Lovászpatona Község Önkormányzat
1
2012. évi beszámoló
II. Bevételek II.1. Intézmények működési bevételei Működési bevételek
Ezer Forintban
Önkormányzat Körjegyzőség Bánki donát Általános Iskola és Óvoda Önkormányzat összesen
12.017 2 1.544 13.563
Az Önkormányzat intézményi működési bevételei összesen 13.563 e Ft. Az Önkormányzat, a Körjegyzőség, az Iskola és az Óvoda intézményi működési bevételeinek részletezése az intézmények önálló beszámolójában található meg. II.2. Önkormányzatok sajátos működési bevételei Ezen a soron a helyi adókból és hozzá kapcsolódó bírságokból, illetőleg az átengedett központi adókból származó bevételeket tartjuk nyilván. • A személyi jövedelemadó helyben maradó részére a MÁK 33.785 e Ft-ot (100%) utalt át. • A helyi iparűzési adó bevétel 23.240 e Ft (100 %). • A gépjármű adó teljesítési értéke 6.146 e Ft, (87.8 %). • A magánszemélyek kommunális adójának teljesítése 1.860 e Ft, (97,89 %). A helyi adókhoz kapcsolódó pótlékokra, bírságokra 702 e Ft-ot fizettek be, ami 140,4 %-os teljesülést jelent. II.3. Önkormányzatok költségvetési támogatása A költségvetési támogatás teljesülése az 143.628 e Ft, 100 %. II.4. Pénzeszköz átvételek, egyéb támogatások Ezen a költségvetési soron a különböző államháztartáson belülről, és kívülről érkező bevételeket tartjuk nyilván melyek összege 53.994 e Ft volt. Kérem a Tisztelt Képviselő – testületet, a fentebb leírtak tudomásul vételére, és a 2012. évi gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadására. Pénzmaradvány: 11.272 ezer Ft, ebből a 2012. évben keletkezett 6.113 e Ft, melyből szabadon felhasználható 3.796 e Ft. 2012. évben az Önkormányzat pénzügyi helyzetét az Állami Számvevőszék nem ellenőrizte. Kérem, hogy a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Lovászpatona, 2013. április. 25. Pintér Imre Polgármester
Lovászpatona Község Önkormányzat
2
2012. évi beszámoló
HATÁSVIZSGÁLATI LAP Lovászpatona község Önkormányzata 2012. évi költségvetésének végrehajtásának jóváhagyásáról szóló rendelet tervezetéhez A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § alapján az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. A törvény 17.§ (2) bekezdése alapján az előzetes hatásvizsgálat keretében az alábbi tényezők vizsgálata szükséges: 1. Társadalmi hatások A rendeletben foglaltak végrehajtásának társadalomra gyakorolt hatása nincs. 2. Gazdasági, költségvetési hatások A zárszámadás tartalmazza Lovászpatona község Önkormányzata 2012.évi költségvetéséről szóló rendelet végrehajtását, összeveti a költségvetési rendeletben tervezett és a ténylegesen megvalósult bevételeket és kiadásokat. A zárszámadás elfogadása mindig a költségvetési év lezárása után történik. 3. Környezeti hatások A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása nincs. 4. Egészségi következmények A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségi következményei nincsenek. 5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások A rendeletben foglaltak végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek. 6. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A jogszabály megalkotása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24.§ (1) bekezdés értelmében szükséges, mely szerint a jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és vállalkozási maradványkimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselőtestület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A jogalkotás elmaradása esetén mulasztásos törvénysértést követ el a képviselő-testület. 7. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Lovászpatona, 2013. április 25. Horváth Mária jegyző
Lovászpatona Község Önkormányzat
3
2012. évi beszámoló
RENDELET TERVEZET Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének ../….. (….. ….) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi zárszámadásáról
Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva, a következőket rendeli el: 1. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást 279.682 E Ft bevétellel 271.613 E Ft kiadással 8.069 E Ft bevételi különbözettel 367 E Ft aktív és passzív állományváltozásokkal 8.069 E Ft tárgyévi helyesbített pénzmaradvánnyal 5.231 E Ft előző években képzett tartalékkal jóváhagyja.
(2) Az önkormányzat mérlegszerűen bemutatott kiadásait, bevételeit önkormányzati szinten az 1.1. és 1.2 mellékletben foglaltaknak megfelelően fogadja el. (3) A működési bevételek és kiadások, valamint a tőkejellegű bevételek és kiadások mérlegét a 2.1. és 2.2. melléklet szerint fogadja el. (4) Az önkormányzat mérlegszerűen bemutatott bevételeit, kiadásait a 3.1-3.2 mellékletben foglaltak szerint fogadja el. 2. § A Képviselő-testület az Önkormányzat 2012. évi zárszámadását részletesen a következők szerint fogadja el: (1) Az önkormányzat beruházási és felújítási kiadásait a 4. és 5. melléklet szerint hagyja jóvá. (2) Az önkormányzat és Bánki Donát Általános Iskola és Óvoda kiadási előirányzatának teljesítését feladatonként a 6.1.-6.4. melléklet szerint. (3) Az önkormányzat 2012. december 31-i állapot szerinti adósságállományát lejárat és eszközök szerint a 7. mellékletben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá. (4) Az önkormányzat által céljelleggel juttatott támogatások összegét a 8. melléklet szerint. (5) Az EU-s támogatással megvalósuló projektek pénzügyi elszámolását a 9. melléklet szerint fogadja el.
Lovászpatona Község Önkormányzat
4
2012. évi beszámoló
(6) A Körjegyzőség, valamint az önállóan működő Bánki Donát Általános Iskola és Óvoda költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését a 10.110.2. mellékletekben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá. 3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2012. évi egyszerűsített mérlegét, egyszerűsített pénzforgalmi jelentését, egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatását a 11.1., 11.2., 11.3. mellékletekben foglaltak szerint hagyja jóvá. (2) Az önkormányzat a 2012. december 31-ei állapot szerinti vagyonát a 12 mellékletben foglaltak szerint 494.059 E Ft-ban állapítja meg. 4. § (1) A képviselő-testület utasítja az önkormányzat jegyzőjét, hogy a pénzmaradványt érintő fizetési kötelezettségek teljesítését biztosítsa. 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet 2016. december 31-én hatályát veszti. (3) Hatályát veszti Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 17.) önkormányzati rendelete
Pintér Imre polgármester
A rendelet kihirdetésének napja:
Horváth Mária jegyző
Lovászpatona, ……………..
Horváth Mária jegyző
Lovászpatona Község Önkormányzat
5
2012. évi beszámoló
ELŐTERJESZTÉS Lovászpatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. április 30. napján 18,00 órakor kezdődő ülésére 2. napirend
Tárgy: Lovászpatona Község Önkormányzata 2014. évi költségvetési koncepciójának megtárgyalása Előterjesztő és előadó: Pintér Imre polgármester
Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzat a következő évre vonatkozó költségvetési koncepcióját előző év április 30. napjáig megtárgyalja. Szokatlan és új helyzet elé állítja az önkormányzatokat az államháztartási törvény ezen rendelkezése. A költségvetési törvényjavaslat, illetve a kormány jövő évi gazdaságpolitikai elképzelései ismeretének hiányában nehezen prognosztizálható a 2014. évi működésünket befolyásoló hazai és nemzetközi gazdasági, pénzügyi és jogi környezet. Ugyanakkor fontos ez a döntés, hiszen megerősíti az önkormányzatokban a hosszú távú gondolkodás, tervezés szükségességét. 2014-ben is az alábbi célkitűzések határozzák meg a gazdálkodásunkat: az intézményhálózat és a községüzemeltetés működőképességének megtartása, a megkezdett beruházások folytatása, és a község fejlődését elősegítő fejlesztések előkészítése és elindítása. A koncepciókészítés során a következő évre változatlan szervezeti keretekkel és intézményi hálózattal, feladat finanszírozási rendszerrel, bevételi és kiadási struktúrával számolunk. Lovászpatona Község Önkormányzata 2014. évi költségvetési koncepcióját az előírt határidőben az alábbiak szerint terjesztem elő. A koncepció tartalmára, formájára nincs szigorú, kötelező érvényű előírás. Elsődleges célja az következő évi gazdálkodásra vonatkozó elképzelések nagyvonalú megfogalmazása, és az elérni kívánt célok meghatározása. Ezzel összhangban a költségvetés végleges kialakításához szükséges alapelvek, szempontok, célkitűzések meghatározására törekedtünk a koncepció összeállításakor. A költségvetési koncepció a költségvetés tervezés folyamatában fontos elem, ebben a szakaszban már el kell dönteni, hogy milyen feladatokat, milyen módon kíván az önkormányzat ellátni, valamint célszerű kijelölni a főbb gazdálkodási, fejlesztési prioritásokat is. Az előterjesztés első pontjában a Kormány gazdaságpolitikájának fő vonásait foglaljuk össze, az előterjesztés második része a helyi önkormányzatok várhatóan 2014-re is vonatkozó forrásszabályozását mutatja be. A harmadik pontban önkormányzatunk bevételi lehetőségei láthatóak, a negyedik pontban a kiadásokat befolyásoló tényezőket (feladatok, működési költségek, beruházások) ismertetjük. A költségvetési egyensúly alakítására teszünk javaslatot az ötödik pontban. 1
1. A Kormányzat gazdaságpolitikájának fő vonásai 1. A kormány gazdaságpolitikája A Kormány a költségvetési konszolidáció mellett a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás ösztönzését és a gazdaság növekedési potenciáljának erősítését helyezte gazdaságpolitikájának középpontjába. E célok elérésének egyik lényeges eszköze az adórendszer egyszerűsítése és átfogó átalakítása. Számos, ún. kisadó megszűnt, a társasági adó kulcsa 500 millió forint éves nyereségig 19%-ról 10%-ra csökkent 2010 második felétől. 2011 januártól 16%-os egységes kulcsot alkalmazó személyi jövedelemadózás lépett életbe, amelyhez jelentős családi adóalap kedvezmény párosul a születésszám növelése, a gyermeknevelés költségeinek elismerése és ezáltal a demográfiai szerkezet hosszú távú javulása érdekében. A szuperbruttósítás intézménye (az adóalapba a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék is beleszámít) fokozatosan megszűnt 2013-ig, az adójóváírás jelenlegi rendszere fokozatosan szűkítésre került. Az adórendszer strukturális átalakításának költségvetési hatásait rövidtávon az átmeneti jelleggel bevezetett különadókból (pénzügyi szervezeteket és egyes ágazatokat terhelő különadók) származó bevétel és a nyugdíjrendszer reformja ellentételezi. A bevételi átalakítás mellett a Kormány számos kiadáscsökkentő intézkedést hozott 20102011-ben (előirányzatok zárolása, közszféra béreinek befagyasztása, közfoglalkoztatás átalakításának megindítása, stb.). Ezek azonban nem elégségesek ahhoz, hogy az államháztartás hiánya középtávon is a 3%-os küszöbszint alatt maradjon. Konzervatív makrogazdasági feltételezéseket alkalmazva, változatlan költségvetési politika mellett a különadók „kifutása” után a GDP mintegy 4,5-5%-áig emelkedhetne a deficit és nem csökkenne az adósságráta. A Kormány ezért strukturális reform programot hirdetett meg (Széll Kálmán Terv), amely döntően a kiadási oldalra irányul és olyan területek átalakítását célozza, ahol a kiadások érdemben magasabbak a hasonló gazdasági fejlettségű országokra jellemző mértéknél. A deficitcélok eléréséhez a reformok mellett a takarékos költségvetési tervezés fennmaradása, a közszféra működési kiadásainak (bérek, dologi kiadások) korlátozása is hozzájárul a következő években. 2013-2015-ben a javuló makrogazdasági kilátások, a strukturális reformok hatásainak kiteljesedése és a továbbra is fennmaradó költségvetési takarékosság határozzák meg az államháztartási előrejelzés kereteit. A konvergencia program a Széll Kálmán Tervvel összhangban azzal számol, hogy: − az egyes ágazatokat terhelő különadók („válságadók”) 2013-ban kivezetésre kerülnek; − feltételezhető, hogy a következő években európai szinten harmonizált bankadó kerül bevezetésre, ami a jelenlegi pénzintézeti különadóhoz képest mintegy felére csökkenő összegben, de 2013-tól is növeli a költségvetési bevételeket; − a társasági adó kulcsának általános csökkentése elhalasztásra kerül; − a használatarányos elektronikus útdíj bevezetéséből 2013-tól a GDP 0,3%-át elérő bevétel várható. Az alkalmazott feltevések mellett a bevételek a GDP-től elmaradva bővülnek, így az egyenleg javulásához a kiadásoknak a bevételeknél erőteljesebb csökkenésére van szükség. A programban kitűzött költségvetési pálya lehetővé teszi, hogy mérséklődjön a kamatkiadások GDP-hez viszonyított aránya, de az elsődleges kiadások is mintegy 3,5 százalékponttal szűkülnek a programidőszak utolsó három évében. A program szerint ezt megalapozza, hogy: a) közszférában a szuperbruttósítás megszűnése 2013-ban az illetmények emelése nélkül is növeli a nettó kereseteket. A következő két évben (a közfoglalkoztatás nélkül) a bértömeg szinten tartását feltételezi a program. A közmunka programok bővülésével is 2
b) c)
d) e) f)
számolva a bérekre és járulékokra fordított GDP-arányos kiadások másfél százalékponttal csökkenhetnek 2012 és 2015 között; a takarékos költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően a dologi kiadások is a GDPtől elmaradva növekednek; a nyugdíjak megőrzik reálértéküket. Folytatódik a rokkantnyugdíjazási rendszer átalakítása. A nyugdíjrendszer és a szociális kiadások reformjának eredményeként a GDP-arányos társadalmi juttatások másfél százalékpontot meghaladóan szűkülhetnek a programidőszak utolsó három évében; a közösségi közlekedési rendszer átszervezése és hatékonyabbá tétele az erre fordított kiadások mintegy a GDP 0,2%-át kitevő csökkenését teszi lehetővé; az önkormányzati rendszer méretgazdaságosságának növelése, ellátandó feladatainak felülvizsgálata, hitelfelvételének korlátozása érdemi kiadás megtakarítással jár; a kiadások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából kedvező irányba mozdul el: a kiadási oldal nagy tételei közül egyedül a beruházási kiadások bővülhetnek a GDP-nél gyorsabban.
2. Helyi önkormányzatok támogatása A 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban megváltozott. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz kerül. Ehhez igazodóan a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladathoz szorosan nem kötődő támogatások tekintetében is megteremtésre került a feladatok és források telepítésének egységessége. Új finanszírozású struktúra került kialakításra, mely elszakadt az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. E szempontból kiemelkedő szerepe volt az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának. Alapvető tervezési koncepcióként jelent meg az elv, hogy a finanszírozási modellek átstrukturálásával megnyíljon a lehetőség a korábban az államadósságot újratermelő alrendszerek fenntartható működtetésére. A feladatátrendeződés megjelent mind a közoktatásban, mind a szociális és az igazgatási ágazatban. A korábban még önkormányzati szervek (jegyző, polgármester) által ellátott államigazgatási feladatok mértéke mérséklődött, az ügyek közül több a 2013. január 1-jétől létrejövő járási kormányhivatalokhoz került. A változások miatt az eddig az önkormányzatokat megillető gyámügyi és okmányirodai normatív hozzájárulások, a körjegyzőségi feladatokhoz kapcsolódó támogatás, valamint az általános üzemeltetési normatíva egy része a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetébe került át a járási és fővárosi kerületi kormányhivatalok fenntartása céljából. A közoktatás új alapokra helyezésének kívánt megfelelni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény azzal, hogy a nemzeti köznevelés biztosításában az elsődleges felelősség az államot terheli. Az új rendszerben a feladatellátás az eddigi állami–önkormányzati feladatmegosztás jelentősen megújuló formáját jelenti, függetlenítve az oktatás színvonalát a települések pillanatnyi anyagi helyzetétől. Az ágazatban az önkormányzatok fő feladata az óvodai ellátás, amelyhez a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá. A jogszabályi előírások alkalmazásával biztosítja az óvodapedagógusok és a nevelő munkát közvetlen segítők illetményét, ami a Magyar Államkincstár központi illetményszámfejtésén alapul. Figyelembe veszi a közoktatási/köznevelési törvény óvodai nevelésszervezési paramétereit (csoportátlag létszám, foglalkozási időkeret, gyerekekkel töltendő kötött idő, stb.), valamint a kereseteket 3
meghatározó törvények kötelezően elismerendő elemeit. Emellett kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működéséhez. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amit a költségvetés támogat, figyelemmel a rászoruló gyermekek szociális helyzetére is. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben is jelentős változások történtek. A módosítások elsősorban az alapellátások erősítésére irányultak, az érintettek „otthonközeli” ellátása érdekében. Az önkormányzati szektor szerepe e területre koncentrálódott, elősegítve, hogy a rendelkezésre álló erőforrások ne aprózódjanak szét a különböző kötelezettségek között, ezzel a rászorulók számára a jelenleginél komplexebb ellátást tudnak biztosítani. A pénzbeli ellátások terén fontos változás, hogy a jegyzői hatáskörben lévő segélyek a jövőben „létalapként” egyesülnek. A létalap: − alaptámogatási összetevője nyújt segítséget a kellő jövedelemmel nem rendelkező háztartásoknak úgy, hogy jövedelmüket egy meghatározott szintig kiegészíti (ide tartozna a mostani foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve a rendszeres szociális segély), − kiegészítő támogatási összetevője foglalja magába a háztartás társadalmilag elismert egyéb szükségleteinek biztosításához nyújtott támogatásokat (pl. a lakásfenntartási támogatást). A létalapként nyújtott ellátásokat önkormányzati szinten (a képviselő-testület hatáskörében) már csak egy, ún. krízisellátás egészíti ki, amely az egyének, háztartások egyedi, átmeneti jellegű krízishelyzetének megoldását segíti. Az önkormányzatok kulturális feladatainak – ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás – biztosításához a központi költségvetés 2013. évben önálló előirányzaton biztosított támogatást. Ennek célja, hogy a rendelkezésre álló források az eddigieknél célzottabban jussanak el e területhez. Emellett a központosított előirányzatok között továbbra is lehetőség van a lakossági közműfejlesztés támogatására, lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatására, a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítására, kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatására, helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatására, az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatására, a gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítására, önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekre, a közművelődési tevékenység érdekeltségnövelő támogatására, valamint a múzeumok szakmai támogatására is. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezeknek a helyi közügyeknek ellátását egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő – általános jellegű támogatás szolgálja 2013-tól. Az idei évtől az eddigi jövedelemkülönbség mérséklés helyett az átalakított támogatási rendszer egésze, benne pedig elsősorban az általános támogatás segíti hozzá az önkormányzatokat az egyenlő esélyű feladatellátáshoz. Az általános támogatás lényege, hogy a települési önkormányzatok az új önkormányzati törvényben meghatározott, célzott támogatással nem támogatott feladataihoz kapcsolódó elismerhető kiadás csökkentésre kerül a helyi bevételekkel (a gépjárműadó önkormányzati része – 40%, az iparűzési adó esetében az elvárt összeg, valamint az egyéb helyi adók összegének fele), és az ezt követően fennmaradó különbözethez biztosít a központi költségvetés támogatást. A helyi adók – így az iparűzési adó – rendszerét a finanszírozás átalakítása nem érintette. Az ebből származó bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzatok saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz.
4
3. Az önkormányzat 2014. évi bevételei 3.1 Működési bevételek A bevételeink jelentős részét a közhatalmi bevételek között a helyi adók adják. A helyi adóbevételeket a hatályos adórendelet rendelkezései szerint vesszük figyelembe. Az átengedett közhatalmi bevételek vonatkozásában az önkormányzatot a gépjárműadó 40 %-a illeti meg. Az intézményi működési bevételek között kell számításba vennünk az intézmények saját bevételeit és a nyújtott szolgáltatások ellenértékéből, a bérleti díjakból, az intézményi ellátási díjakból, az alkalmazottak térítéséből, az általános forgalmi adóból számított előirányzatot. A helyi önkormányzatok működésének és ágazati feladatainak támogatásának kiszámítása a központi költségvetési törvény mellékletében szereplő fajlagos mutatók alapján történik. I. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (2011. évi CLXXXIX. törvény) 13. §-ában meghatározott egyes feladatok ellátásához. A támogatás településkategóriánként – a nettó működési kiadásokra figyelemmel – számított egy főre jutó kiadási szint, és a településenkénti egy főre jutó elvárt bevétel különbségén alapszik. A településkategóriánkénti átlagos, egy főre jutó kiadási szint és a lakosságszáma szorzataként számított önkormányzati kiadási szintet csökkenti az önkormányzat elvárt bevétele. Az elvárt bevételt az önkormányzat 2012. évi gépjárműadó bevételének 40 %-a, valamint az elvárt helyi adó összege jelenti. Az elvárt helyi adó a 2012. évi iparűzési adóalapból a maximális adókulcs felével, 1 %-kal számított összeget, valamint a további helyi adókból származó 2012. évi bevétel felét együttesen jelenti. Önkormányzatunk 2013. I. félévi beszámoló keretében szolgáltat adatot a 2012. évi iparűzési adóalap összegéről. II. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása A központi költségvetés feladathoz kötött támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bérének kifizetéséhez. 2. Óvodaműködtetési támogatás A kötött felhasználású támogatás az óvodai nevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz kapcsolódik. 3. Bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetés támogatása A feladathoz kötött támogatás megilleti a települési önkormányzatot a közigazgatási területén lévő óvodában, nappali rendszerű közoktatásban, továbbá a kollégiumi ellátásban részt vevő azon gyermekek, tanulók után, akik számára az 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 151. § (5) bekezdése alapján 50 %-os normatív étkezési térítési-díj kedvezmény biztosított, illetve azok
5
után a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodások, 1-8. évfolyamos általános iskolai tanulók után, akik számára ingyenes étkeztetést biztosítanak. III. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása 1. Létalapként nyújtott szociális ellátások támogatása A támogatás a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 . évi III . törvény (továbbiakban: Szoctv.) 37. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott rendszeres szociális segélyre, a Szoctv . 38. § (2) és (5) bekezdése alapján járó lakásfenntartási támogatásra kifizetett összegek, a Szoctv . 55/A. alapján adósságcsökkentési támogatásra, valamint az Szoctv . 55/A. § (3) bekezdése szerinti előrefizetős gáz-vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei 90%-ának, b) a Szoctv. 35 . § (1) bekezdése alapján folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatásra kifizetett összegek 80%-ának, c) a 2013. december 31-én hatályos Szoctv . 32/B . §-a alapján 2013. december hónapra járó, 2014 . januárban fizetendő időskorúak járadéka 90%-ának, d) a 2013. december 31-én hatályos Szoctv . 41 . § (1) bekezdésében és a 43/A . § (1) bekezdése alapján 2013. december hónapra járó, 2014. januárban fizetendő ápolási díj 75%-ának, e) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, f) A Gyvt. 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatás 100%-ának központi költségvetésből való igénylésére szolgál. A hajléktalan személyek részére kifizetett rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a kamattámogatásban részesülők esetében a támogatás igénybevétele a kifizetett ellátások 100%-a alapján történik. 2. Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz Az előirányzat az 1. pont szerinti létalapként nyújtott ellátások önrészéhez, az önkormányzati helyi hatáskörű- és krízissegélyezéshez, a közfoglalkoztatáshoz biztosítandó önrészhez, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi támogatásához járul hozzá. 3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása
IV. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása Települési önkormányzatok támogatása a nyilvános könyvtári ellátási és a közművelődési feladatokhoz támogatás lakosságszám alapján illeti meg a települési önkormányzatot.
A fenti központosított előirányzatok a mindenkori költségvetési törvényben szerepelnek. Önkormányzatunk 2014-ben is él a lehetőségekkel, és „lehívjuk” a kiadásokhoz szükséges állami támogatásokat.
6
3.2 A felhalmozási célú bevételek között szerepeltetjük a pályázati támogatásokat. 3.3 A felhalmozási célú támogatásértékű bevételekben jelennek meg azok a támogatás értékű felhalmozási bevételek, melyek pályázat útján nyerhetők. Kizárólag azokkal az előirányzatokkal számolunk, amelyeket a támogatók már írásban közölnek.
4. Az önkormányzat 2014. évi várható kiadásai 4.1. Működési kiadások A költségvetés működési kiadási oldalát befolyásoló fontosabb elemek: 1. A központi költségvetési törvényben megállapított közalkalmazotti bértábla, és a köztisztviselői illetményalap. 2. A közalkalmazottak vonatkozásában a 2014. évi minimálbér változás jelenthet többlet jövedelmet. 3. A közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja. 4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja. 5. A közüzemi díjak megállapítása. Személyi kiadások Az intézményekben és az intézményhez nem tartozók esetében szakfeladatokon lebontva kerüljenek tervezésre a személyi juttatások és azok járulékai. Az önkormányzat mérlegelési körén kívül eső, kötelezően tervezendő tételek az alábbiak: kötelező pótlékok, a szociális hozzájárulási adó, a jubileumi jutalmak, valamint a köztisztviselői cafeteria-juttatás. Dologi kiadások Az önkormányzat és a költségvetési szervek működtetése során a dologi költségek esetén is kiemelt szempont a takarékosság. Az üzemeltetési, fenntartási költségek esetén a költségek szinten tartására kell törekednünk. A költségvetés összeállítása során már az ismert árakkal kell tervezni. Ezek a tételek a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az intézmények vonatkozásában kötött előirányzatként kerülnek tervezésre. Az intézményi tervezés következetessé tétele érdekében a korábban bevezetett normatív alapú tervezést javasoljuk továbbra is, melynek mértéke 2014-ben a 2013. évi tervezett infláció növekménnyel megállapított összege. A szociális ellátásokat az alapul szolgáló nyugdíjminimum összege és a várható kérelmek, valamint az önkormányzati vonatkozó rendeletek alapján kell tervezni. Törekedni kell arra, hogy a szociális ellátások tervezett összege 2014-ben az előző évhez képest ne csökkenjen. A településüzemeltetési feladatok kiadásainak szinten tartására kell törekedni, indokolt esetben legfeljebb inflációval növelhetők.
7
4.2. Felhalmozási kiadások A felhalmozási kiadások között tervezni szükséges az áthúzódó feladatok összegét. A beruházások közül az áthúzódó feladatokon kívül figyelembe kell venni minden olyan beruházási munkát, melyre a Képviselő-testület 2013. év során kötelezettséget vállalt.
4.3. Tartalékok Az általános tartalékot az előre nem látható események, feladatok végrehajtása miatt felmerülő fizetési kötelezettségek rendezésére, a gazdálkodás biztonságának biztosítására szükséges képezni. 4.4. Adósságszolgálat A pályázatok önrészét pályázati önrész hitellel vagy likvid-hitel lehet biztosítani, melyekről a konkrét pályázati eredmények alapján kell majd dönteni.
5. A költségvetési egyensúly várható alakulása A költségvetést null-bázisról kell indítani, és egyensúlyban kell tervezni.
Összefoglalás: A 2014. évi koncepció elfogadására – az előrehozott határidő miatt – még az eddigieknél is bizonytalanabb gazdasági, jogi és szabályozási környezetben kerül sor. Nem látható előre a világgazdaság, illetve hazánk gazdasági helyzetének alakulása, nem ismertek a központi költségvetés 2014-revonatkozó elképzelései, prioritásai, tervezési szempontjai. Így koncepciónk tervezésénél a jelenleg hatályos feladatfinanszírozási rendszert és érvényes szabályozást vettük figyelembe. Fő célkitűzésként továbbra is a működőképesség megtartását, a tőketörlesztések és kamatfizetések pontos teljesítését, a megkezdett, előkészített fejlesztések folytatását fogalmaztuk meg. Bevételeink és kiadásaink takarékos, átgondolt gazdálkodás mellett várhatóan elégségesek a községüzemeltetési és intézmény-működtetési feladatok ellátásához. Ugyanakkor – lehetőleg pályázati források bevonásával – nem mondhatunk le a község további fejlődését szolgáló beruházások és felújítások indításáról sem.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepcióját az alábbi határozati javaslat szerint fogadja el!
Lovászpatona 2013. április 25. Pintér Imre polgármester
8
HATÁROZATI JAVASLAT …../2013. (…) önkormányzati határozat Lovászpatona Község Önkormányzata 2014. évi költségvetési koncepciójáról
1. Lovászpatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2014. évre szóló költségvetési koncepcióról készült polgármesteri előterjesztést megtárgyalta és elfogadja. 2. A képviselő-testület a költségvetés előkészítése során érvényesítendő célokat, végrehajtandó feladatokat, illetve a költségvetésbe beépítendő elveket az alábbiak szerint határozza meg: A.) Bevételek: 1.) A bevételek tervezésekor a megalapozottságot és a bevételek biztonságos növelését egyaránt figyelembe kell venni. Törekedni kell a bevételek maximális feltárására. B.) Működési, személyi és dologi kiadások 1.) Az önkormányzat valamennyi közalkalmazott és köztisztviselő számára biztosítja a jogszabályokban előírt illetményeket és pótlékokat. 2.) A dologi kiadások vonatkozásában az üzemeltetési költségeknél a megállapított díjakkal kell számolni. 3.) Egyes dologi költségek tervezése normatív módon, a 2013. évi infláció ismeretében meghatározott összegek alapján történhet. 4.) A szociális ellátásokat az alapul szolgáló nyugdíjminimum összege és a várható kérelmek, valamint az önkormányzati vonatkozó rendeletek alapján kell tervezni. Törekedni kell arra, hogy a szociális ellátások tervezett összege 2014ben az előző évihez képest ne csökkenjen. C.) Felhalmozási kiadások, tartalékok 1.) Meg kell tervezni az áthúzódó beruházásokat. 2.) Új beruházásként elsőbbséget élveznek azok, amelyekre a Képviselő-testület 2013. évben kötelezettséget vállalt. 3.) Tartalékok az egyensúly keretein belül tervezendők. D.) Általános alapelvek 1.) Alapvető cél a költségvetés egyensúlyának biztosítása, a működőképesség megőrzése. 2.) A költségvetést null-bázisról kell indítani, és egyensúlyban kell tervezni. 3.) A költségvetést egyebekben a vonatkozó jogszabályok és önkormányzati rendeletek alapján kell tervezni.
Határidő: Felelős:
2014. február 15. Pintér Imre polgármester
9
