Önkormányzatok 2011-14 - polgármesterek szemével
MUNKAKÖZI ANYAG v.15.52.24. 11:52:00
Készült a Helyi Obszervatóriumban 2014. december
Önkormányzatok 2011-14 - polgármesterek szemével
Készült a TÖOSZ megbízásából a MANORKA projekt keretében
„Önkormányzati kapacitásépítés norvég‐ magyar együttműködéssel” projekt HU11-0005-HU11PP1-2013 Projektgazda: TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1067 Budapest, Teréz krt. 23., 1386 Budapest 62. Pf. 908, T: 1-321-24-96, 1-327-24-97 E-mail:
[email protected]
Kutatásvezető: dr. Kovács Róbert Kérdőív: Gazsó István Szerzők: dr. Kovács Róbert Sükösd Anikó Helyi Obszervatórium, 2014. december
2
Tartalom TÁBLÁK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE ...................................................................... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................ 5 RÉSZLETES ELEMZÉS.................................................................................. 8 A kutatásról ............................................................................................ 8 Helyi feltételek ........................................................................................ 8 Önkormányzati közhangulat ...................................................................... 9 A helyi feladatellátás .............................................................................. 11 A közigazgatás átalakulása .................................................................. 16 Önkormányzati kapcsolatok, az önkormányzati érdekvédelem tevékenységének megítélése ............................................................................................ 19 Együttműködés a kormányzat és az önkormányzatok között .................... 19 Önkormányzati érdekvédelem esélyei, lehetőségei .................................. 20 Az önkormányzatok egymáshoz valóviszonya ......................................... 21 Önkormányzati szövetségek, érdekvédelem, elvárások ............................ 23 MELLÉKLET .............................................................................................. 25 További táblák, ábrák ............................................................................ 25
3
TÁBLÁK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. TÁBLÁZAT: Egyes területek helyzete 2014 és várható alakulása 2019-re ..... 25 2. TÁBLÁZAT: A helyi közszolgáltatások térképe: feladatok ellátásának megjelenése és az esetleges önkormányzati részvétel módja ......................... 26 3. TÁBLÁZAT: A helyi közszolgáltatások térképe: feladatok ellátásának módja . 27 4. TÁBLÁZAT: A helyi közszolgáltatások térképe: mely feladatokat kellene inkább helyben ellátni ......................................................................................... 28 1. ÁBRA: Hogyan érintették egyes kormányzati intézkedések és egyéb külső hatások az Önök önkormányzatának a helyzetét? ........................................... 9 2. ÁBRA: Egyes kiemelt területek helyzete 2014-ben és várható alakulásuk 2019ig ........................................................................................................... 10 3. ÁBRA: A helyi közszolgáltatások térképe: feladatok ellátásának megjelenése, önkormányzati részvétel, % ...................................................................... 12 4. ÁBRA: Az összes figyelembe vett szolgáltatást tekintve jellemzőként említett ellátási formák szerkezete ......................................................................... 12 5. ÁBRA: A legtöbb településen preferált jellemző ellátási forma közfeladatonként .............................................................................................................. 14 6. ÁBRA: A helyi közszolgáltatások térképe: Milyen önkormányzati rész .......... 15 7. ÁBRA: A közigazgatási hivatalok (2013 előtt) és a kormányhivatalok (2013 óta) tevékenységének összevetése ............................................................. 17 8. ÁBRA: Mennyire zajlott zökkenőmentesen a hatósági feladatok átadása…? .. 18 9. ábra Hogyan változott és milyen most a Kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd ..................................................................................... 20 10. ÁBRA: Önkormányzati érdekvédelem lehetőségei, esélyei egyes intézményekkel szemben .......................................................................... 21 11. ábra Hogyan jellemezné kapcsolatát a környező települések vezetőivel? .... 22 12. ábra Milyen területeket érint az együttműködés? .................................... 22 13. ábra Melyik önkormányzati szövetségnek a tagja? .................................. 23 14. ábra Vélemény az önkormányzati szövetség álláspontjáról ....................... 24 15. ábra Mit vár el az önkormányzati szövetségtől? ...................................... 24
4
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2014 májusa és októbere között kérdeztük a polgármesterek véleményét az elmúlt négy év tapasztalatairól és a kialakult önkormányzati rendszerrel kapcsolatban. A TÖOSZ 2014 augusztusában küldte ki a Helyi Obszervatórium által szerkesztett kérdőívet. A kitöltés elektronikus rendszeren keresztül történt. A feldolgozás során összesen 240 teljesen kitöltött, valamint 40 részlegesen (80%osan) kitöltött kérdőívvel dolgoztunk. A minta torzulásait súlyozással korrigáltuk településméret és térbeli elhelyezkedés alapján, így országos reprezentativitást nyert vizsgálatunk. A polgármesterek nyilatkoztak a helyi feltételekkel kapcsolatban. A megkérdezett polgármesterek többsége szerint csökkent a települések lakosságszáma 1990 óta. A helyi gazdaság helyzetét az elmúlt négy évben stagnálónak értékelik. Az önkormányzat életére vonatkozóan a legpozitívabb hatásúnak az önkormányzati adósságrendezést tulajdonították. Leginkább negatívnak az EUROhoz képest viszonylag leértékelt forint hatását nevezték meg. Az önkormányzatban dolgozók közhangulatát egyértelműen úgy ítélték meg a polgármesterek, hogy romlott az elmúlt négy évben. A legrosszabb minősítést a köztisztviselők javadalmazása kapta a felsorolt tényezők közül. A polgármesterek jövőképét tekintve megállapítható, hogy 2019-re a legtöbb területen javulást vagy stagnálást remélnek (kivétel ez alól a polgármesterek javadalmazása és az önkormányzatok autonómiája, ahol egyértelműen romlásra számítanak). A legerősebb javulást a köztisztviselők javadalmazásában várják. A feladatellátást a polgármesterek többsége átláthatóbbnak tartja, mint korábban. Az önkormányzati feladatellátások közül a legmagasabb a közvilágítás, a hulladék, víz- és szennyvíz szolgáltatások elterjedtsége, legkisebb a bölcsődei szolgáltatás (22%). Ugyanakkor, ott ahol van óvoda, bölcsőde, egészségügyi, szabadidős (kultúra, tömegsport stb.), versenysport vagy szociális foglalkoztatási feladatellátás az önkormányzatok 97-99%-a részt vesz valamilyen formában. A feladatellátás formáját tekintve az új típusú államfelfogással leginkább a közszektor által közvetlenül ellátott szolgáltatások harmonizálnak. A leggyengébb önkormányzati jelenlét esetében (iskolák, hulladék, víz-szennyvízszolgáltatások) is eléri a 60%-ot azon települések aránya, amelyen az adott szolgáltatáshoz az önkormányzatok valamilyen formában hozzájárulnak. Továbbá, a közfeladatok esetében jellemzőként megjelölt formákat összesítve azt látjuk, hogy a hivatali ellátás (24%) mellett a közszolgáltatási szerződés (23%) és az egyéb szerződés (24%) a jellemző forma.
5
Az oktatási feladatellátás központosítása (KLIK) mellett a polgármesterek negyede mondta azt, hogy az önkormányzatnak van ellátási feladata ezen a területen is. A bölcsődék esetében a legerősebb az önkormányzati intézményi ellátási forma (41%). Az óvodák esetében az intézményi ellátással (29%) gyakorlatilag azonos arányban nevezték meg jellemző formának a hivatalt (28%), de legtöbb önkormányzatnál mégis a társulási forma, más önkormányzattal való együttműködés (38%) a jellemző, ahogy az önkormányzatok egészségüggyel kapcsolatos feladatainak vonatkozásában is. Az infrastrukturális feladatok (hulladék – 48%, szennyvíz – 64%, közvilágítási szolgáltatások – 60%) esetében a közszolgáltatási szerződés a meghatározó a helyi ellátásban. Összességében azt remélik a polgármesterek, hogy az önkormányzatok felelőssége növekedni vagy stagnálni fog a jövőben, legnagyobb növekedést az iskola és a közművelődés, szabadidő területén szeretnék látni a polgármesterek. Azok a területek, ahol a stagnálás legmagasabb támogatottságán túl az önkormányzat szerepének csökkenését várják az az egészségügyi ügyelet, hulladékkezelés, szállítás illetve a közvilágítás feladatellátása. Az a kérdés, hogy hogyan változott az elmúlt négy évben a kormány és az önkormányzatok együttműködése szinte egyenlő három részre osztotta a polgármesteri véleményeket – javult, stagnált, romlott. A kormányzati párbeszéd és más vonatkozásokban is meglehetősen optimisták a válaszadó polgármesterek, ugyanakkor bizonyos sajátos megközelítések meglehetősen pesszimista válaszokat eredményeznek A jelen vonatkozásában a törvényhozásban való érdekérvényesítést látják a legpesszimistábban.
Az önkormányzatok térségi szerepével kapcsolatban a polgármesterek 6%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretne székhelyet váltani. Azzal kapcsolatban, hogy a 2013 előtti rendszer mennyire volt hatékony, a korábbi rendszer hatékonysága tekintetében a pozitív véleménye arány nem érte el az érvényes válaszok felét (47%), ám e vonatkozásban is többségben voltak 32%nyi semleges és 21%-nyi kritikusabb véleményű megkérdezettel szemben. A hatékonyság vonatkozásában a mai rendszer megítélése egyértelműen negatív volt. A jegyzők feladatainak változása vonatkozásában a legtöbben (45%) az újonnan kialakított rendszert támogatták.
6
A hatósági feladatkörök átadása a vizsgált összes terülten a megkérdezettek többsége szerint problémamentesen zajlott.
A kormányzattal való együttműködését a polgármesterek az elmúlt négy év vonatkozásában közepesnek látják. A kérdés három egyenlő részre osztotta a megkérdezetteket. Lényegében ugyanannyian mondták, hogy javult, hogy romlott, illetve hogy stagnált. Ezt a változások mértékével összevetve pozitív eredménynek tekintjük. A kérdés egy másik aspektusát vizsgálva ugyanakkor azt láthatjuk, hogy az önkormányzati érdekérvényesítés esélyeit rossznak látják az önkormányzati vezetők és a jövő tekintetében sem optimistábbak. Különböző kormányzati, nem kormányzati szervek, és az Európai Unió közül a kormányzati szervek megítélése volt a rosszabb. A legrosszabbnak ugyanakkor a törvényhozás irányában való érdekérvényesítést tartották, a legjobbnak pedig a Számvevőszék irányában történőt. A unió megítélése e tekintetben közepes, de javuló. A polgármesterek több, mint 75%-a úgy gondolja, hogy legtöbb polgármesterrel jó az együttműködés, vagy jó munkakapcsolatot ápolnak. Az önkormányzatok több, mint a fele rendelkezik testvérvárosi kapcsolattal, legtöbben a civil kapcsolatot és a szabadidős tevékenységeket említik az együttműködés módjának. A válaszadók legnagyobb része, 70%-a a TÖOSZ-t jelölte meg azok közül, amelyek tagjai valamilyen önkormányzati szövetségnek. Legtöbben azon önkormányzatok kompenzálásáról, szóló álláspontját ismerik, amelyek az átlag alatti mértékben adósodtak el, illetve leginkább a szövetségek azon álláspontjaival értenek egyet, amely az eladósodott önkormányzatok kompenzálásáról szól, valamint a jövőbeni hitelfelvétel állami engedélyezéshez kötéséről. Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzati szövetségeknek mi a szerepük, azaz a polgármesterek mit várnak el a szövetségtől, magasan, a legnagyobb százalékban az érdekvédelmet jelölték meg.
7
RÉSZLETES ELEMZÉS A kutatásról A kutatás előkészítése 2014 májusában kezdődött, a kérdezés augusztusban végével indult és az októberi választásig tartott. A cél az előző ciklusban aktív polgármesterek véleményének áttekintése az elmúlt ciklus nagy ívű önkormányzati átalakulásainak vonatkozásában. A polgármesterek a képzettség értelmében természetesen többségében nem tekinthetőek „szakembernek”, de érintett felelős vezetőként csinálták végig a reformot, és gyűjtötték be annak tapasztalatait. A kérdőív személyes megkereséssel, on-line kitöltéssel zajlott a Helyi Obszervatórium Lime Survey alapú kérdőíves rendszerében. A válaszadási hajlandóságot csökkentette a kérdőív mérete és a választási kampány miatti elfoglaltságok. Összesen 488 választ kaptunk, ebből teljen 240-en töltötték ki a kérdőívet. E 240 felett, a válaszadási hajlandóság alapján további 40, többségében, legalább 80%-osan kitöltött, de nem lezárt válaszsort is bevontuk a vizsgálatba. Így a vizsgálati elemszám 280 volt. A minta így a polgármesterek mintegy 9%-t öleli fel. Az elemszám részben a polgármesteri populáció kis mérete, részben a válaszadási hajlandóság miatt alacsony. Ez elemezési lehetőségeinket némiképpen korlátozza, de országos reprezentatív minták is készülnek ilyen elemszám mellett. A minta torzulásait súlyozással korrigáltuk településméret és térbeli elhelyezkedés alapján. Általában a nagyobb települések, ezen belül is elsősorban a keleti országrész volt alulreprezentálva. A korrekció következtében a minta reprezentatívnak tekinthető.
Helyi feltételek A polgármesterek többsége szerint csökkent a települések lakosságszáma. Ez a csökkenés a megkérdezettek nagyobb mértékűnek érzékelték 1990 vonatkozásában, mint az elmúlt öt évben. A stagnálást 3,00 pont jelentette, miközben 1990-től nézve 2,65, és 2009-től 2,74 pontos átlagos értéket mértünk. Mindkettő enyhe csökkenésnek felel meg. A helyi gazdaság elmúlt négy évét lényegében stagnálónak látták. A 3,00 pontos középértéktől alig elmaradó 2,95-ös átlag értéket mértünk. Lényegében ennek megfelelően az iparűzési alapját is stagnálónak (2,93 pont) értékelték 2010 óta. A polgármesterek mintegy 82%-a állította, hogy tett is a helyi gazdaság, a vállalkozások feltételeinek javításáért.
Arra a kérdésünkre, hogy a polgármesterek véleménye szerint „Hogyan érintették egyes kormányzati intézkedések és egyéb külső hatások az Önök önkormányzatának helyzetét?” 1 és 5 értékek között mérték fel a hatásokat – ahol 1-es érték a „nagyon hátrányosan” és 5-ös érték a „nagyon pozitívan” hatást jelentette.
8
H og y a n é r i n t e t t é k e g y e s k or m á ny z a t i i nt é z k e dé s e k é s e gy é b k ü l s ő h a t á s ok a z Ö nök önk or m á ny z a t á na k he l y z e t é t ? ...a csökkenő infláció
3,43
...a csökkenő hitel- és betéti kamatok
2,8
...az EURO-hoz képest viszonylag leértékelt forint
2,52
...az ágazati és egyéb különadók megjelenése
2,82
...a jövedelmet terhelő adók csökkentése
3,41
...a rezsicsökkentés
3,48
...az önkormányzati adósságrendezés
3,58 1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
1. ÁBRA: Hogyan érintették egyes kormányzati intézkedések és egyéb külső hatások az Önök önkormányzatának a helyzetét?
A polgármesterek szerint az általunk felsorolt hatások közül az önkormányzatok életét legpozitívabban az önkormányzati adósságrendezés érintette, erre átlagosan 3,58 pontra adtak (azaz a semleges hatáshoz képest enyhén a pozitív hatás felé hajlik). A csökkenő infláció és a rezsicsökkentés a második legpozitívabb hatásúak az önkormányzatok számára, egyaránt 3,48 átlagpontot kaptak. Alig marad el ettől a jövedelmet terhelő adók csökkentés (3,41). A leginkább negatív hatásúnak az EURO-hoz képest leértékelt forint hatását nevezik meg a polgármesterek, átlagosan 2,52 ponttal. Továbbá, negatív hatásúnak tartják a csökkenő hitel- és bérleti kamatot és az ágazati és egyéb különadók megjelenését is (átlagosan 2,8 ponttal).
Önkormányzati közhangulat Az önkormányzat vonatkozásában 2009-ben a gazdasági környezetet enyhén rossznak (1,85 pont - a középérték 2,00 volt), míg az önkormányzati javadalmazást közepesnek (1,98 pont, a közepes érték 2,00). A 2013-as évben a gazdasági környezetet, a fentiekkel összhangban, a 2009-essel szinte azonosan (1,84 pont) értékelték, míg a javadalmazás megítélésében érzékelhető csökkenést (1,74 pont) mértünk 2013 vonatkozásában.
9
Összességében az önkormányzatokban dolgozók hangulatában romlást mértünk: 2,52 szemben a 3,00 pontos középértékkel. Ennek néhány összetevőjét részletesebben vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a közepesnek tekinthető értéket két terület, az önkormányzatok működésének jogi feltételei, 1,90 pont és az önkormányzati autonómia 1,89 pont közelítették meg. Messze a legrosszabb minősítést a köztisztviselők javadalmazásának helyzete (1,45 pont) kapta. A megkérdezettek 2019-re a legtöbb területen javulást vagy stagnálást várnak, mindössze két területen gondolják úgy, hogy romolhat a helyzet. A 2019-re várt viszonyok esetében a polgármesterek javadalmazását ítélték a legrosszabbnak átlagosan 1,67 pontra ítélve. Ez egyértelmű romlás, és 0,16 ponttal erősebb, mint amit a korábbi időszakra mértünk. Az önkormányzat autonómiája a másik terület, ahol a korábbi enyhe romlással szemben egy, azt 0,10 ponttal meghaladó, valamelyest artikuláltabb romlást várnak 2019-re a polgármesterek. Ezzel szemben a köztisztviselők javadalmazásában, amely a 2014-re fordulóan a legrosszabb helyzetű területnek minősült határozott, 0,71 pontos javulást várnak, ami azt jelenti, hogy a köztisztviselők javadalmazásában a polgármesterek immáron javulást várnak (2,16 pont 2019-re). A változás mértékében kisebb, de a várt helyzet tekintetében a jobb helyzetet prognosztizálnak a polgármesterek a közalkalmazottak javadalmazása esetében (0,49 pontos javulás, összességében 2, érték 2019re), mint a köztisztviselőkre vonatkozóan. A 2019-ben várható helyzet esetében a fejlesztési lehetőségek javulhatnak a harmadik legnagyobb mértékben (0,24), és sajátos módon a harmadik legjobb helyzetű területet (2,02) is ez jelenti. Ám a fejlesztési lehetőségeket így is csupán stagnálónak látják a polgármesterek 2019-re.
1,79 1,89
Önkormányzatok autonómiája
2,02
1,78
Fejlesztési lehetőségek
1,92 1,9
Az önkormányzatok jogi feltételei
1,82 1,76
Az önkormányzatok pénzügyi feltételei 2,34
1,84
A közalkalmazottak javadalmazása
2,16
1,45
A köztisztviselők javadalmazása
1,67 1,83 1
1,5
A polgármester javadalmazása 2
2,5 2019
3 2014
2. ÁBRA: Egyes kiemelt területek helyzete 2014-ben és várható alakulásuk 2019-ig Megjegyzés: 2 feletti érték a jó, illetve javuló átlagot jelenti, a 2 alatti a rossz, romló helyzetet.
10
A helyi feladatellátás Az érvényes választ adók mintegy harmada (35%) értett egyet azzal, hogy az önkormányzatok feladatai ma átláthatóbbak, mint korábban. Vagyis mintegy kétharmaduk (65%) elutasította a feltételezést. Megpróbáltuk konkrétan, közszolgáltatás-csoportok vonatkozásában is felmérni a 2014 közepére kialakult szolgáltatási térképet. A megkérdezett önkormányzatok mindegyikén ellátnak közvilágítási tevékenységet (100%), és majdnem teljes szemét, és hulladékkezeléssel (98%), a víz- és szennyvízszolgáltatással (96%), valamint a különböző kulturális, szabadidős és tömegsport tevékenységgel (96%) büszkélkedők aránya. Messze a legalacsonyabb a bölcsődei szolgáltatási települési elterjedtsége (22%), ezt követi a versenysport (44%), mint második legritkább. A szolgáltatások előfordulása azonban nem azonos a települési önkormányzat részvételével a településeken működő, elérhető közszolgáltatásokban. A helyi közösségi ellátórendszer változása talán éppen ebben volt a legmarkánsabb az elmúlt négy évben. Bár a helyi szolgáltatásokban már nem szükségszerűen vesznek részt az önkormányzatok a legtöbb vizsgált szolgáltatási területen kisebbnagyobb mértékben részt vállalnak az önkormányzatok is. Az óvoda, bölcsőde, egészségügyi, szabadidős (kultúra, tömegsport stb.), versenysport vagy szociális foglalkoztatási feladatok esetében az önkormányzatok 97-99%-a részt vesz valamilyen formában. Alig valamivel alacsonyabb ez az arány a közvilágítás és gazdasági, ingatlangazdálkodási tevékenységek vonatkozásában (93-95%). Ennél a temetkezés (85%), iskola (76%), a hulladék, víz-szennyvízszolgáltatás (6164%) esetében találunk kisebb arányú részben vagy egészben szolgáltató önkormányzatot. Ezek az arányok, amelyeket az önkormányzatoknak a kiemelt szolgáltatáscsoportokban részvételére vonatkozóan bemutattunk természetesen nem az összes, csupán az adott szolgáltatással rendelkező halmazára vetítve értelmezendő. (vö. 3. ábra, 2. tábla)
11
Szociális foglalkoztatás, vállalkozás Gazdasági tevékenység Temetkezés Közvilágítás Víz, szennyvíz Szemét, hulladék Versenysport Közművelődés, szabadidő, tömegsport Egészségügyi ellátletás, ügyelet Bölcsőde Iskola Óvoda 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Hozzájárul-e valamilyen formában az önkormányzat? Igen (%) Van a településen? Igen (%) 3. ÁBRA: A helyi közszolgáltatások térképe: feladatok ellátásának megjelenése, önkormányzati részvétel, %
4. ÁBRA: Az összes figyelembe vett szolgáltatást tekintve jellemzőként említett ellátási formák szerkezete
Az önkormányzatoknak a helyi közszolgáltatásokban való részvételi módjai közül természetesen a szolgáltatás fenntartása a legjellemzőbb. Ez a domináns forma az óvodák és a bölcsődék esetében, ahol a létező szolgáltatás a települések 70%a esetében önkormányzati fenntartású. Lényegesen kisebb arányban, de továbbra a legjellemzőbb forma az önkormányzati fenntartás az érintett települések 3045%-ában a temetkezés (31%), egyes gazdasági tevékenységek (32%), az
12
egészségügyi ügyelet (32%), szabadidős programok – közművelődés - tömegsport (41%) vagy a közvilágítás (43%). Ezen belül a gazdasági tevékenységek esetében kiegyenlített azon önkormányzatok aránya, amelyek működtető és azoké, amelyek fenntartóként minősítik magukat és viszonylag magas (31%) a közvilágítás esetében. Az önkormányzat 47%-a, vagyis közel a fele működtetőként jelölte meg magát a közfoglalkoztatás vonatkozásában. A versenysport számára viszony jellemzően (38%) csak eszközöket és forrásokat biztosítanak, amíg a hulladék (40%), illetve a víz-szennyvíz (38%) szolgáltatások esetében a legtöbb önkormányzat semmilyen formában nem járul hozzá a szolgáltatáshoz. Az iskolák esetében ez az arány 34%.
A változó önkormányzati rendszer első néhány évében, részben a változó korszellem miatt is érdekessé vált az ellátás formája is. A korábbi szélesebb alapok, a magán illetve civil szervezetekhez kiszervezett közszolgáltatásokkal szemben sokkal inkább a közszektor által közvetlenül ellátott szolgáltatások harmonizálnak az új államfelfogással. E tekintetben a civil, a magán szektor mellett az önkormányzatok visszaszorulásának is voltak jelei. Adataink ugyanakkor azt mutatják, hogy a vizsgált helyi közszolgáltatás csoportok esetében, még a leggyengébb önkormányzati jelenlét esetében (iskolák, hulladék, vízszennyvízszolgáltatások) is eléri a 60%-ot azon települések aránya, amelyen az adott szolgáltatáshoz az önkormányzatok valamilyen formában hozzájárulnak. Ahogy az önkormányzati hozzájárulás tekintetében, úgy az adott szolgáltatásokkal kapcsolatos ellátási / szolgáltatásszervezési pont is meglehetősen változatos. Az önkormányzati hivatal, önkormányzati intézmények, társulások, az Állam (kormányzati szervek), cégek vagy civil szervezetek, egyházak tölthetik be ezt a funkciót. A korszellem, az új állam-koncepcióba, illetve közfeladat-ellátási felfogásba leginkább az intézményi és közvetlen hivatali ellátás illik bele. Ugyanakkor az egyes közfeladatok esetében jellemzőként megjelölt formákat összesítve azt kapjuk, hogy a hivatali ellátás (24%) mellett a közszolgáltatási szerződés (23%) és az egyéb szerződés (24%) a jellemző forma. A fentiek mellett nagyon erős jellemzően a társulásban, vagy a más önkormányzatokkal való együttműködésben ellátott feladat. Ez utóbbi egy korábbi preferált, de nehezen, csupán erős támogatásokkal, és ellenállás mellett teret nyert forma továbbélését mutatja. (vö. 4. ábra). Az önkormányzati hivatal szerepe elsődlegesen egyes önkormányzati hatáskörben maradt a hatósági ügyek intézésében, ideértve akár segélyek megítélését, folyósítását (pl. szociális ellátás, temetkezés), tervezésben, programalkotásban, szervezésben (programok, intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek), végrehajtásban található meg. Például, közművelődés,
13
szabadidő, tömegsport, versenysport, óvodai, bölcsődei ellátás stb.. A hulladék (3%), víz és szennyvíz ellátás (1%) kapcsán nevezték meg legkevesebben az önkormányzat hivatalát, mint jellemző ellátási formát. (vö. 5. ábra, 3. táblázat)
Szociális foglalkoztatás, vállalkozás Gazdasági tevékenység
Óvoda 6
Iskola
5 4
Szociális ellátás
3 Temetkezés
2
Bölcsőde
1
Egészségügyi ellátletás, ügyelet
Közvilágítás
Víz, szennyvíz Szemét, hulladék
Közművelődés, szabadidő, tömegsport Versenysport
5. ÁBRA: A legtöbb településen preferált jellemző ellátási forma közfeladatonként
Ahogy a hatósági jogkörök vonatkozásában a legutóbbi törvénykezési hullám nyomán, az intézményi feladatellátásban gyakorlatilag az elmúlt 20-25 évben folyamatos volt az átalakulás. Legutóbb az iskolai ellátás változása, államosítása nyomán, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) létrehozásával a helyi közoktatásban az állami, kormányzati szerepvállalás vált meghatározóvá, ugyanakkor fennmaradtak önkormányzati feladatok. A megkérdezett polgármesterek 25%-a mondta, hogy van intézményi ellátási feladata ezen a területen. A helyi közoktatásban ugyanakkor már 47%-a a településeknek „egyéb szerződések” alapján látja el a feladatait. Bár ugyanez a meghatározó forma a gazdasági tevékenységek vonatkozásában is (68%), de ott tartalmában, és a partnerek tekintetében is mást jelent. Ugyanakkor, a korábbi reformok sem múltak el nyomtalanul. Erre mutat egyedül a bölcsődék esetében a legerősebb az önkormányzati intézményi ellátási forma (41%), mert más feladatok esetében részben alternatív megoldások váltják. Így az óvodák esetében az intézményi ellátással (29%) gyakorlatilag azonos arányban nevezték meg jellemző formának a hivatalt (28%), de legtöbb önkormányzatnál mégis a társulási forma, más önkormányzattal való együttműködés (38%) a jellemző, ahogy az önkormányzatok egészségüggyel kapcsolatos feladatainak vonatkozásában is.
14
Az infrastrukturális, a temetkezési, a gazdasági tevékenységek és a szociális foglalkoztatásban nem jellemző az intézményi forma. Az önkormányzati cégek viszont talán éppen ezeken a területen végzik a legnagyobb arányban a tevékenységüket. A közvilágítás ez alól kivétel, itt a települések nem egészen 2% van csak önkormányzati cég. A hulladékgyűjtés, -elhelyezés és a szociális foglalkoztatás az, ahol a legmagasabb (8%) az önkormányzati cégek, mint jellemző ellátási forma aránya. Végső soron azonban az infrastrukturális (hulladék – 48%, szennyvíz – 64%, közvilágítási szolgáltatások – 60%) esetében a közszolgáltatási szerződés a meghatározó a helyi ellátásban. (vö. 5. ábra, 3. táblázat)
Végül rákérdeztünk arra is, hogy a polgármesterek milyen önkormányzati jelenlétet tartanának indokoltnak az egyes ellátási területeken. A legtöbb területen a polgármesterek az önkormányzati felelősség növekedését vagy szinten maradását szeretnék látni. (vö. 6. ábra, 4. tábla)
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
nagyobb, %
közepes, %
kisebb, %
6. ÁBRA: A helyi közszolgáltatások térképe: Milyen önkormányzati rész Megjegyzés: 2 feletti érték a jó, illetve javuló átlagot jelenti, a 2 alatti a rossz, romló helyzetet.
A legnagyobb növekedést az iskola (3,57 pont) és a közművelődés, szabadidő (3,46) területén szeretnék látni a polgármesterek 1 . Az előbbi esetében a Ebben az esetben az 1-es volt a minimum érték és az 5-ös a maximum. 3 felett felelősség növekedés iránti igényről beszélni, ez alatt a felelősség csökkenését várják. 1
15
polgármesterek többsége 51%-a kisebb vagy nagyobb növekedést szeretne látni, további 37% a jelenlegi feladatmegosztás fennmaradását szeretné, és mindössze 12% szeretné önkormányzatok felelősségét tovább csökkenteni. Meglehetősen magas a támogatottsága az önkormányzatok szerepnövekedésének még a szociális foglalkoztatásban (47% szeretne kisebb vagy nagyobb mértékben több önkormányzati részvételt), illetve más (helyi) oktatási vagy közművelődési – szabadidős – tömegsport területen (46-46%-os támogatás). Említésre méltó a szociális terület feletti nagyobb önkormányzati ellenőrzés támogatottsága (44%). Ezzel szemben nincs olyan terület, ahol az önkormányzati szerepvállalás csökkentésének támogatói lennének többségben. Ugyanakkor a helyi ellenőrzés növelésének alacsonyabb támogatottsága, és a kiemelten magas támogatottságú „status quo” fenntartási igény egyes esetekben eredményezett 3 alatti átlagos értékeket, vagyis olyan kérdéseket, amelyekben az önkormányzati felelősség csökkentésének a tábora viszonylagos többségbe került a felelősség növelését igénylőkkel szemben. Ilyen területek az egészségügyi ügyelet és ellátás (2,90), a hulladékgyűjtés, kezelés (2,93 pont) és a közvilágítás. Az egészségügyi ügyelet esetében 47% támogatja a jelenlegi helyzet fenntartását, 26% növelné és 28% csökkentené az önkormányzatok felelősségét. A hulladékkezelés, szállítás illetve a közvilágítás esetében 61-62% a jelenlegi helyzet fenntartásának a támogatása, és 17-18% az önkormányzati szerep növelésének, 21% pedig a csökkentésének a támogatása. A fennálló helyzet támogatása a temetkezés esetében a legmagasabb (74%), és fentebb említettek mellett még kiemelkedően magas az óvoda (58%), illetve vízszennyvízszolgáltatatás (59%) esetében. (vö. 4. tábla)
A közigazgatás átalakulása Járások kialakítása A válaszadó polgármesterek 5% képviselt járásszékhelyet. Ugyanakkor mindössze 31% az, amelyen semmilyen képviselete nem a járási hivatalnak. A megkérdezettek által képviselt települések 13%-án rendes képviselete van a járási hivatalnak és 57%-án pedig legalább ügysegédlettel van jelen a járási hivatal. A jelenlegi járásbesorolás stabilnak mondható. Összességében azonban mindössze 6% szeretne székhelyet változtatni. Mindössze 5%-ban látják úgy, hogy más település alkalmasabb lenne járásszékhelynek a jelenleginél. Közigazgatási hivatalok A közigazgatása hivatalok megítélése a polgármesterek válaszai alapján, visszatekintve némileg jobb, mint az újonnan kialakított kormányhivatali rendszeré. Három viszonylatban tudtuk összehasonlítani a 2013 előtti és az azóta
16
hatályos rendszert: együttműködési hatékonyság. (vö. 7. ábra)
készség,
szakmai
szempontok
és
A 2013 előtti rendszer működése esetében a kérdéseinkre válaszoló polgármesterek 54-55%-a értett egyet (kisebb mértékben vagy teljesen) azzal, hogy együttműködő volt, és szakmai értelemben is megfelelt. A korábbi rendszert ma e két vonatkozásban kisebb vagy nagyobb mértékben kritizálók 14-18%-ot tettek, a fennmaradó részt a köztes véleményt vallók teszik ki. A korábbi rendszer hatékonysága tekintetében a pozitív véleménye arány nem érte el az érvényes válaszok felét (47%), ám e vonatkozásban is többségben voltak 32%-nyi semleges és 21%-nyi kritikusabb véleményű megkérdezettel szemben.
0
20
40
60
80
100
Együttműködés az eljárások során 2013 előtt Együttműködés az eljárások során 2013 óta Felügyeleti jog gyakorlása 2013 előtt Felügyeleti jog gyakorlása 2013 óta Szkamai kérdések 2013 előtt Szkamai kérdések 2013 óta Hatékonyság egyszerűség 2013 előtt Hatékonyság egyszerűség 2013 óta
Egyáltalán nem vagy inkább nem
Közepesen
Inkább igen vagy teljes mértékben
7. ÁBRA: A közigazgatási hivatalok (2013 előtt) és a kormányhivatalok (2013 óta) tevékenységének összevetése Megjegyzés: 2013 a közigazgatási hivatalok nem rendelkeztek felügyeleti jogi felhatalmazással, így ez a kérdés nem volt feltehető
A 2013 óta hatályos rendszer megítélésében a mérleg némileg a fenntartásokkal rendelkezők fele billen. Az együttműködés és a szakmaiság megítélése vonatkozásában kicsit többen voltak a pozitív véleményt vallók (38-39%), mint például a semlegesek (29-33%). Az együttműködés esetében a végső mérleg inkább pozitív, hiszen a negatív vélemények kisebbségben volt (32%), de a szakmaiság esetében kiegyenlítettebbek voltak a viszonyok (32%) foglalt el negatív álláspontot. A hatékonyság vonatkozásában a mai rendszer megítélése egyértelműen negatív volt. A pozitív válaszokat adók egyértelműen kisebbségben (29%) voltak a negatív véleménnyel rendelkezőkkel (42%) szemben. Itt a
17
semleges álláspontot képviselők aránya 31% volt. Az új rendszer megítélése érdekes módon azon a területen, a felügyeleti jog gyakorlása vonatkozásában volt a legpozitívabb, amely jogosítvány a korábbi rendszerben nem létezett. A felügyeleti jog gyakorlásáról 43% vélekedett pozitív módon és 23% kritikusan, a fennmaradóak semlegesen. A jegyzői feladatkör változása A jegyzők feladatainak változása vonatkozásában a legtöbben (45%) az újonnan kialakított rendszert támogatták. Ennek ellenére nagyon hasonló volt azok aránya (42%), akik a ma is hatályos vegyes rendszert támogatják, de a feladatokat másképp osztanák fel. A tiszta megoldások hívei mindkét szélsőséges, tiszta megoldás vonatkozásában elenyésző kisebbséget jelentenek. A kormányzati irányítású hivatalokhoz 5% rendelt volna minden hatáskört, míg a jegyzőhöz 8%. Az átalakulás a polgármesterek mintegy kétharmada (66%) szerint diktátumként zajlott. A megkérdezettek 14%-a beszámolt tisztázó tárgyalásokról és 3% szerint elfogadták az önkormányzat véleményét. 17% választott egyfajta diplomatikus választ: „voltak ellentétek, de elsimultak”. Feladatok átadása A hatósági feladatkörök átadása a vizsgált összes terülten a megkérdezettek többsége szerint problémamentesen zajlott. Az ügyek és az ingatlanok átadása esetében 55-56% mondta, hogy „teljesen” vagy „inkább” problémamentesen zajlott, míg az eszközök átadása és a személyi ügyek rendezése esetében 52-53% vélekedett így. Ellenpróbaként elmondható, hogy kisebb vagy nagyobb mértékű negatív tapasztalattal az eszközök, az ingatlanok és a személyi kérdések esetében mindössze 20-21% rendelkezett, és az ügyek vonatkozásában pedig csupán 17%.
…az ingatlanok esetében?
…a személyi változások esetében?
…az eszközök esetében?
…az ügyek esetében?
%
49%
50%
51%
52%
53%
54%
55%
56%
8. ÁBRA: Mennyire zajlott zökkenőmentesen a hatósági feladatok átadása…?
18
Megjegyzés: A válaszok esetében a polgármesterek 1-5 értékelték az egyes kérdéseket. A fenti ábrában a 4 és 5 pontokat választók aránya szerepel.
Összegző megállapítások A megkérdezett önkormányzatok 86%-ának van rendszeres kapcsolata a járási (fővárosi kerületi) hivatalokkal. Az átalakítás hasznosságáról erősen megoszlanak a vélemények: 34% kérdőjelezi meg az átalakítás hasznosságát kisebb vagy nagyobb, és ugyanennyien (34%) fogadja el kisebb-nagyobb mértékben. A járási hivatalok és az önkormányzat együttműködését az érintettek több mint négyötöde (76% inkább vagy teljesen egyetért) zökkenőmentesnek tartja, és mindössze 6% látja kisebb vagy nagyobb mértékben problémásnak.
Önkormányzati kapcsolatok, az önkormányzati érdekvédelem tevékenységének megítélése Együttműködés a kormányzat és az önkormányzatok között Arra a kérdésre, hogy hogyan változott az elmúlt négy évben a kormány és az önkormányzatok együttműködése a polgármesterek által adott átlagos pontszám 2,99 volt, ami a közepes értéket jelent. A részleteket elemezve azt látjuk, hogy 35% szerint javult, vagy nagyon javult a párbeszéd minősége, 33% szerint nem változott és 33% szerint kisebb nagyobb mértékben romlott. A kérdés tehát szinte három egyenlő részre osztotta a válaszadókat. Ez figyelembe véve azt a meglehetősen nagy átalakulást, ami végbement a joganyag radikális átalakulásával, a feladatok átrendeződésével, a források megosztásának új rendjével, jelentős kormányzati sikerként is értékelhető. Egyfajta megerősítésként külön is rákérdeztünk, hogy a jelenlegi párbeszéd milyennek értékelhető. A válaszok között árnyalatnyi különbségként megfigyelhető egyfajta közép felé tolódás. A válaszok átlagos értéke ugyanakkor a korábbival megegyező módon 2,99. A jelenlegi helyzetet tehát 33% látja jónak vagy nagyon jónak és 29% rossznak vagy nagyon rossznak.
19
Erősen romliott
6% 9% 29%
23%
33%
Romlott Nem változott Javult Sokat javult
a. Hogy váltott a párbeszéd…?
4% 9%
28%
20%
39%
Nagyon rossz Rossz Is/is Jó Nagyon jó
b. …és milyen most?
9. ábra Hogyan változott és milyen most a Kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd
Önkormányzati érdekvédelem esélyei, lehetőségei Láthattuk, hogy a kormányzati párbeszéd és más vonatkozásokban is meglehetősen optimisták a válaszadó polgármesterek, ugyanakkor bizonyos sajátos megközelítések meglehetősen pesszimista válaszokat eredményeznek. Úgy tűnik, hogy az érdekvédelem lehetőségei, esélyei ilyen terület. Miközben tehát a polgármesterek javulást tapasztalnak, és jónak ítélik a kormányzattal való párbeszédet. Egyes helyeken olvashattuk, hogy a kormányzat meghallgatja az önkormányzatok véleményét fontos kérdésekben a kérdés e vetületben való megközelítésében se a jelen se a jövő vonatkozásában nem kapunk pozitív válaszokat, nagyon is pesszimista kép rajzolódik ki. (vö. 10. ábra) A jelen vonatkozásában a törvényhozásban való érdekérvényesítést látják a legpesszimistábban. Erre 1-5-g tartó skálán, ahol a középérték 3 volt 2,54 pontot adtak. A pozitív tartományban aktuális érdekérvényesítés esetében egyedül az Állami Számvevőszék kapott bár szerény mértékű, de pozitív értéket. Így ez az az intézmény, amellyel szemben legnagyobb mértékben érvényesíteni tudni vélik érdekeiket a megkérdezett polgármesterek. A 2014-es őszi választásokat követő időszakra vetítve több területen jobb eredményeket várnak, mint amit a 2014-es választásokat megelőző, időszakban tapasztaltak. Ám az eredmények azt mutatják, hogy az egyes területeken mért javuló, és a más területeken mért romló várakozások kioltják egymást. egyVagyis a polgármesterek összességében nem bíznak abban, hogy a helyzet javulni fog. A helyzet a tekintetben sem változik, hogy továbbra is a törvényhozásban történő érdekérvényesítés lehetőségében bíznak a legkevésbé, és a Számvevőszékben (2,98 pont) a legjobban. Ugyanakkor a 2014 utáni időszakra éppen a törvényhozásban való érdekérvényesítés tekintetében javult a legnagyobb mértékben (+0,14 pont) a megítélés, és a Számvevőszékében csökkent a legnagyobb mértékben (-,10).
20
A listában kormányzat, nem kormányzati szervek és az Európai Unió is szerepelnek. Általában a kormányzati szervekkel kapcsolatos érdekérvényesítés nehezebbnek tűnik a polgármesterek számára, de a konkrétan megnevezett Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014-ig tartó időszakra a partneribb arcot mutató intézmények közé tartozik, bár a jövőre vonatkozóan viszonylag jelentősen romló helyzetet várnak. A Számvevőszék mellett a médiát, társadalmi kontrollt és az ombudszmanokat tűntettük fel a listán, mint nem kormányzati szervezeteket. Ebből az utóbbiak megítélése volt jobb. Az Európai Unió megítélése az érdekérvényesítés tekintetében inkább közepes, bár javuló.
A média, a társadalmi kontroll Az Európai Unió Az Állami Számvevőszék Az Ombudszmanok Az Emberi Erőforrások minisztériuma A Miniszterelnökség A minisztériumok általánosságban A Törvényhozás A Kormányzat általánosságban 2,5
2,75
3
3,25
3,5
2014 után
jelenleg
10. ÁBRA: Önkormányzati érdekvédelem lehetőségei, esélyei egyes intézményekkel szemben
Az önkormányzatok egymáshoz valóviszonya A polgármesterek véleményt nyilvánítottak arról, hogy milyennek ítélik meg az önkormányzatok közötti kapcsolatot illetve az önkormányzati érdekképviseletet. A polgármesterek legnagyobb része úgy gondolja, hogy legtöbb polgármesterrel jó az együttműködés (44%). Valamint, a válaszadók 32,7%-a szerint jó munkakapcsolatot ápolnak. Összességében, inkább jónak tartják a kapcsolatot a környező települések vezetőivel.
21
Hogyan jellemezné kapcsolatát a környező települések vezetőivel? 0,80%
Rossz, egyáltalán nincs együttműködés
2%
A rivalizálás dominál
6,50%
Vannak problémák
44%
A legtöbb polgármesterrel jó az… 32,70%
Jó munkakapcsolat 14,10%
Szoros, baráti
0%
10%
20%
30%
40%
50%
11. ábra Hogyan jellemezné kapcsolatát a környező települések vezetőivel?
A települések nagyobbik fele (52,3%-a) rendelkezik testvérvárosi kapcsolattal, 53,6% mondta azt, hogy van nemzetközi települési kapcsolata. Ugyanakkor, mindössze a települések 10,7%-a tagja nemzetközi szervezetnek. Azzal kapcsolatban, hogy milyen területeken folytatnak együttműködést más önkormányzatokkal, legtöbben a civil kapcsolatot említik, közel a polgármesterek fele. Alig marad el ettől a szabadidős kapcsolat, 35,7% ápol ilyen jellegű kapcsolatot. A pályázati együttműködés, valamint az önkormányzati közigazgatási tapasztalatcsere megközelítőleg az önkormányzatok 30%-a esetében történik más önkormányzatokkal. A legkevesebben a gazdasági együttműködést említik, csupán a polgármesterek 11,8%-a.
Milyen területeket érint az együttműködés? 13,60%
Közösen üzemeltetett szolgáltatás
29,30%
Pályázati együttműködés
25,40%
Önkormányzati-közigazgatási…
11,80%
Gazdasági kapcsolat
35,70%
Szabadidős kapcsolat
47,50%
Civil kapcsolat 0%
10%
20%
30%
40%
50%
12. ábra Milyen területeket érint az együttműködés?
22
.
Önkormányzati szövetségek, érdekvédelem, elvárások Azzal kapcsolatban, hogy melyik önkormányzati szövetségnek a tagjai az önkormányzatok magasan a legnagyobb százalékban a TÖOSZ-t jelölték meg. A polgármesterek 67%-a tagja a TÖOSZ-nak. A második legnépesebb csoport, de jócskán elmarad ettől a MÖSZ tagok száma 17%-kal. A többi szövetségi tagság 73% körül van. Melyik önkorm án yz at i sz övetség nek a tagja?
MÖSZ TÖOSZ MÖOSZ MJVSZ Magyar Faluszövetség Községek, Kistelepülések és Kistérségek… KÖOÉSZ 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
13. ábra Melyik önkormányzati szövetségnek a tagja?
A polgármesterek véleményezték, hogy mennyire ismerik, illetve értenek egyet az önkormányzati szövetségek bizonyos álláspontjaival kapcsolatban. Ez alapján megállapítható, hogy a legtöbben azon önkormányzatok kompenzálásáról, szóló véleményét ismerik, amelyek az átlag alatti mértékben adósodtak el (70%). A második leginkább ismert álláspont a 2013-as adósságkonszolidációról szól. Ezt a polgármesterek 66%-a ismeri. Továbbá, minden általunk említett álláspontot a polgármesterek több mint fele ismerte. Leginkább azzal az állásponttal értenek egyet, amely az eladósodott önkormányzatok kompenzálásáról szól, valamint a jövőbeni hitelfelvétel állami engedélyezéshez kötéséről. A polgármesterek 58%-a egyet ért ezekben a kérdésekben az önkormányzati szövetségek állásfoglalásával. Magas egyetértési százalékot kapott a főállású polgármesteri tisztséggel kapcsolatos álláspont (42%-al). Legkisebb mértékben, ám elég magas százalékkal (36%) azzal értenek egyet, amely azon önkormányzatok kompenzálásáról szól, amelyek nem szorultak állami segítségre az adósságrendezés során. Hasonló százalékban értenek egyet a 2013-as adósságkonszolidációról kialakított állásfoglalásukkal kapcsolatban (37%).
23
Önkormányzati szövetségek álláspontja... ...a jövőbeni hitelfelvétel állami engedélyhez kötéséről? ...a főállású polgármesteri tisztséggel kapcsolatban? ...azon önkormányzatok kompenzálásáról, amelyek az… ...azon önkormányzatok kompenzálásáról, amelyek nem… ...a 2013as önkormányzati adósságkonszolidáció… 0%
10%
Egyet ért vele
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Ismeri
14. ábra Vélemény az önkormányzati szövetség álláspontjáról
Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzati szövetségeknek mi a szerepük, azaz a polgármesterek mit várnak el a szövetségtől, magasan a legnagyobb százalékban az érdekvédelmet jelölték meg. A válaszadók 81%-a szerint a szövetség érdekképviseleti szerepet kell, hogy betöltsön. A pályázatokkal kapcsolatos segítségnyújtás a polgármesterek 41%-a szerint feladatuk; valamint a képzéseket 30%-uk jelölte meg.
Mit vár el az önkormányzati szövetségtől?
Pályázatok
Képzések
Érdekvédelem 0%
20%
40%
60%
80%
100%
15. ábra Mit vár el az önkormányzati szövetségtől?
24
MELLÉKLET További táblák, ábrák 1. TÁBLÁZAT: Egyes területek helyzete 2014 és várható alakulása 2019-re
2014
2019
különbség
A polgármester javadalmazása
1,83 267 1,67 247 -0,16
A köztisztviselők javadalmazása
1,45 275 2,16 250 +0,71
A közalkalmazottak javadalmazása
1,84 277 2,34 247 +0,50
Az önkormányzatok pénzügyi feltételei 1,76 276 1,82 249 +0,06 Az önkormányzatok jogi feltételei
1,90 276 1,92 249 +0,02
Fejlesztési lehetőségek
1,78 276 2,02 246 +0,24
Önkormányzatok autonómiája
1,89 272 1,79 248 -0,10
Megjegyzés: 2 feletti érték a jó, illetve javuló átlagot jelenti, a 2 alatti a rossz, romló helyzetet.
25
Bölcsőde
Egészségügyi ellátás, ügyelet
Közművelődés, szabadidő, tömegsport
Versenysport
Szemét, hulladék
Víz, szennyvíz
Közvilágítás
Temetkezés
Gazdasági tevékenység
Szociális foglalkoztatás, vállalkozás
13,0%
30,8%
78,2%
7,8%
3,7%
55,9%
1,9%
3,8%
0,0%
14,8%
44,7%
51,6%
Van a településen? Igen (%)
87,0% 277
69,2% 266
21,8% 261
92,2% 269
96,3% 269
44,1% 254
98,1% 265
96,2% 266
100,0% 269
85,2% 264
55,3% 244
48,4% 254
98,6%
76,3%
99,2%
97,4%
98,9%
97,6%
60,8%
63,9%
94,8%
85,2%
93,0%
98,0%
ÖSSZES VÁLASZADÓ SZÁMA Hozzájárul-e valamilyen formában az önkormányzat? Igen (%)
Szociális ellátás*
Iskola
Nincs
Egyéb oktatás*
Óvoda
2. TÁBLÁZAT: A helyi közszolgáltatások térképe: feladatok ellátásának megjelenése és az esetleges önkormányzati részvétel módja
Azok közül, ahol fellelhető a szolgáltatás: (az érvényes esetek arányában, %) Van, de az önkormányzat nem járul hozzá
1,7%
34,2%
3,5%
2,8%
1,2%
5,4%
40,0%
37,5%
5,2%
17,3%
12,6%
4,1%
Eszközöket és forrásokat biztosít
9,5%
23,4%
15,8%
25,4%
25,5%
38,4%
8,5%
13,3%
11,9%
20,4%
18,5%
16,3%
Csak eszközöket vagy forrásokat biztosít
5,0%
20,7%
3,5%
15,7%
5,8%
21,4%
10,8%
9,4%
9,3%
10,2%
5,9%
8,9%
Működteti a szolgáltatást
13,7%
17,9%
7,0%
23,8%
26,3%
12,5%
24,2%
24,2%
30,5%
20,9%
31,1%
47,2%
Fenntartja a szolgáltatást
70,1%
3,8%
70,2%
32,3%
41,3%
22,3%
16,5%
15,6%
43,1%
31,1%
31,9%
23,6%
Megjegyzés: * nem kérdeztük A színek az egyes szolgáltatáscsoportokon belül nagyság szerint különböztetik meg az értékeket: piros a legnagyobb érték, a zöld a legkisebb, köztes árnyalatok az átmenetet jelentik
Közművelődés, szabadidő, tömegsport
Versenysport
Szemét, hulladék
Víz, szennyvíz
Közvilágítás
Temetkezés
Gazdasági tevékenység
Szociális foglalkoztatás, vállalkozás
247
263
265
266
254
472
239
249 (100%)
93 (100%)
260 (100%)
259 (100%)
264 (100%)
202 (100%)
361 (100%)
115 (100%)
Hivatal
28,4%
7,4%
24,8%
28,2%
14,8%
55,9%
28,9%
2,5%
1,3%
19,3%
35,8%
22,7%
62,8%
Intézmény
29,1%
25,0%
16,5%
41,0%
6,8%
26,3%
9,6%
0,4%
0,4%
0,4%
4,0%
1,4%
5,3%
Saját cég
0,0%
2,9%
0,4%
0,0%
2,4%
2,4%
1,2%
8,0%
6,3%
1,9%
5,1%
4,6%
8,0%
0,8%
2,9%
3,5%
0,0%
15,6%
0,8%
2,4%
47,5%
64,3%
59,8%
26,1%
1,4%
1,8%
37,9%
14,7%
49,6%
28,2%
42,4%
4,0%
2,4%
26,9%
13,4%
0,8%
4,0%
2,0%
11,5%
3,8%
47,1%
5,1%
2,6%
18,0%
10,5%
55,4%
14,7%
14,3%
17,8%
25,0%
67,8%
10,6%
Bölcsőde
262
255 (100%)
Szociális ellátás
271
80 (100%)
Egyéb oktatás*
275
259 (100%)
Iskola
265
261 195 (100%) (100%)
Óvoda
Egészségügyi ellátás, ügyelet
3. TÁBLÁZAT: A helyi közszolgáltatások térképe: feladatok ellátásának módja
A kérdésre adott válaszok (a válaszadók lemorzsolódása nyomán módosult e TOTÁL Hozzájárul (esetszám)
Közszolgáltatási szerződés Társulás, más önkormányzat Egyéb szerződés
274
254
Megjegyzés: * nem kérdeztük A színek az egyes szolgáltatáscsoportokon belül nagyság szerint különböztetik meg az értékeket: piros a legnagyobb érték, a zöld a legkisebb, köztes árnyalatok az átmenetet jelentik
27
Megjegyzés:
Szociális foglalkoztatás, vállalkozás
Gazdasági tevékenység
Temetkezés
Közvilágítás
Víz, szennyvíz
Szemét, hulladék
Versenysport
Közművelődés, szabadidő, tömegsport
Egészségügyi ellátletás, ügyelet
Bölcsőde
A kívánatos önkormányzati befolyás: átlagos értéke* 2,39 3,57 3,32 0,864 1,008 0,989 szórása** 261 235 175 Összes válasz száma A befolyás legyen…*** 22,2% 51,1% 44,0% …nagyobb (%) …közepes, (%) 57,9% 37,0% 40,6% 19,9% 11,9% 15,4% …kisebb (%)
Szociális ellátás
Egyéb oktatás
Iskola
Óvoda
4. TÁBLÁZAT: A helyi közszolgáltatások térképe: mely feladatokat kellene inkább helyben ellátni
3,33 3,17 0,890 1,097 254 144
2,90 1,024 242
3,46 0,775 246
3,01 0,916 156
2,93 2,98 0,887 0,925 246 244
2,93 0,920 249
3,05 0,670 220
3,36 0,835 177
3,36 0,990 191
41,3% 36,8% 32,7% 42,4% 26,0% 20,8%
25,6% 46,7% 27,7%
43,9% 35,0% 21,1%
24,4% 55,1% 20,5%
17,9% 20,1% 61,4% 59,0% 20,7% 20,9%
16,9% 62,2% 20,9%
16,4% 74,1% 9,5%
40,7% 50,3% 9,0%
46,6% 39,8% 13,6%
* 3 jelenti azt, hogy semleges, ez alatti érték azt jelenti, hogy inkább ne legyen nagyobb, e feletti pedig azt, hogy legyen nagyobb az önkormányzati befolyás. A megkérdezettek 1-5-ig osztályozhattak: 1-legyen sokkal kisebb, 2-legyen kisebb, 3-jó ahogy van, 4-legyen nagyobb, 5- legyen sokkal az önkormányzati befolyás az adott területen. ** A nagyobb érték azt jelenti, hogy a válaszok távolabb vannak egymástól, a kisebb érték pedig azt, hogy közelebb esnek egymáshoz. * és ** A színek vízszintesen, nagyság szerint különböztetik meg az értékeket: piros a legnagyobb érték, a zöld a legkisebb, köztes árnyalatok az átmenetet jelentik. *** Az alábbi hármas csoportosításban a legyen nagyobb a legyen nagyobb és legyen sokkal nagyobb válaszok összessége, a legyen kisebb pedig a legyen kisebb, és sokkal kisebb válaszok összessége A színek az egyes szolgáltatáscsoportokon belül nagyság szerint különböztetik meg az értékeket: piros a legnagyobb érték, a zöld a legkisebb, köztes árnyalatok az átmenetet jelentik.
28
