Önkormányzati turizmusfejlesztési esettanulmány (ROP 1.1 Turisztikai vonzerık fejlesztése, 2-es komponens keretében történelmi városközpont fejlesztése Mőemlék Jellegő Területen [MJT])
1
Az önkormányzat stratégiai terve
1.1 Helyzetfeltárás, helyzetelemzés Tóváros egy közel 15 000 lakosú város, amely a Közép-Dunántúli Régió egyik viszonylagosan fejlett területén helyezkedik el. A tóparti település kistérségi központ is egyben. A térség turisztikai adottságai révén a település gazdaságának fı bevételi forrása a turizmus. A térség turizmusára az erıs nyárra koncentrálódó szezonalitás jellemzı, aminek legfıbb oka, hogy a turisztikai szolgáltatások elsısorban a napfény és a víz által nyújtott adottságokra épülnek. Emellett azonban számos olyan adottság található a városban, amely az év többi szakaszában is vonzó turisztikai kínálattá fejleszthetı. A város a térség egyik legtöbb kulturális és történelmi hagyománnyal rendelkezı területe, ahol számos mőemléképület, villa és múzeum található. Történelmi városrészének arculata a reformkorban alakult ki, és ezen – a város fejlıdése szempontjából meghatározó – történelmi idıszakra jelenleg is számos kulturális rendezvény épül. A város a szılıtermesztéshez és borkészítéshez is erıteljesen kapcsolódik, és az egyik magyarországi borvidék része. Hagyományosan megrendezésre kerülnek a borral kapcsolatos kulturális és idegenforgalmi rendezvények. A természeti értékekhez sorolható a történelmi városközpont szomszédságában feltörı gyógyvíz, amely hozzájárult a település gyógyászatra épülı infrastruktúrájához, ugyanakkor az ebben az adottságban rejlı turisztikai lehetıségek még messze nincsenek kihasználva. 792
A turizmusfejlesztés fı szempontjai a jelenleg erıs szezonalitást mutató idegenforgalom kiegyenlítése, a vendég- és vendégéjszakaszám, továbbá az átlagos tartózkodási idı növelése. Mindezen szempontok minıségi szolgáltatások kialakításával, és ennek megfelelıen a magas fizetıképességő kereslet megcélzásával érendık el. A város megközelíthetısége jónak mondható; közúton, vasúton és vízen egyaránt könnyen elérhetı.
1.2
Stratégiaalkotás jövıképpel
A helyzetfeltárás és helyzetelemzés alapján – a helyi partnerekkel való egyeztetést követıen – az önkormányzat úgy döntött, hogy a település jövıképét a következıképpen fogalmazzák meg: „Tóváros legyen a családi turizmusnak megfelelı, minıségi idegenforgalom központja.” Az önkormányzat ennek megfelelıen több programot is kidolgozott, és a helyi partnerek munkáját is ennek szellemében segíti. Emellett az önkormányzat folyamatosan kutatja a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos pályázati lehetıségeket, és adottságaihoz mérten törekszik a lehetıségek minél alaposabb kihasználására.
2
Projekttervezés
2.1 A projekt bemutatása A város történelmi központja a tópart szomszédságában helyezkedik el. A reformkorban virágkorát élı településrész szerepe a város és a térség turizmusában az elmúlt években egyre jelentéktelenebbé vált, tekintettel arra, hogy az itt található épületek többsége korábban a szociális turizmust szolgálta, és ezek funkcióváltása nem, vagy csak részben valósult meg az elmúlt közel másfél évtizedben.
793
A pályázat keretében a város mőemlékekben gazdag, azonban hanyatlófélben lévı történelmi városközpontjának rehabilitációja és komplex fejlesztése a cél. Ennek keretében a településrész szempontjából meghatározó két utca és két épület rekonstrukciója, továbbá szabadtéri színpad kiépítése valósulna meg. Az érintett két utcában a gyalogosok elsıbbségét biztosító, díszkı burkolattal ellátott, forgalomcsillapított zónák kerülnének kialakításra, amely jelentısen hozzájárul a városközpont vizuális megjelenésének számottevı javulásához. A két épület funkcióváltással turisztikai funkciót kap. A korábban lakóház funkciót betöltı és a közelmúltban önkormányzat tulajdonába került Felsı utca 5. számú épület a fejlesztéseket követıen borház funkciót tölt majd be, kielégítve a turisták borászat iránt megnyilvánuló igényeit. Az Alsó utca 1. szám alatt található, korábban mozi funkcióval rendelkezı épületben kulturális rendezvények szervezésére és képzımővészeti kiállítások befogadására alkalmas Galéria kerül kialakításra. A Galériához szorosan kapcsolódva szabadtéri
színpad
kerülne
felépítésre,
melynek
háttér-infrastruktúráját
(öltözı,
vizesblokk) a Galéria nyújtaná. A szabadtéri színpad környezetében található parkrész teljes felújításra kerül. A fejlesztések hozzájárulnak a jelenleg hanyatlófélben lévı, illetve részben kihasználatlan, karakteres városrész környezeti minıségének megóvásához és javításához, közterületi és építészeti rekonstrukciójához, valódi igényeket kielégítı, minıségi és látogatóbarát turisztikai szolgáltatások kialakításához, továbbá középtávon a további fejlesztésekhez nélkülözhetetlen magántıke mobilizálásához. A fejlesztések során kialakuló borászati és kulturális szolgáltatások elısegítik az idegenforgalmi szezon meghosszabbítását, a meglévı történelmi és kulturális értékek kihasználását, és differenciált turisztikai kínálat kialakítását. A fejlesztések révén növekszik a város és a kistérség turisztikai vonzereje, továbbá a térségben élık életminısége a helyben történı foglalkoztatás kilátásainak javulásával.
2.2 A projekt illeszkedése a pályázó fejlesztési stratégiájába A történelmi városközpont pályázat keretében megvalósítandó rehabilitációja, illetve a turisztikai szolgáltatások kialakítása illeszkedik a települési, kistérségi, megyei és regionális 794
koncepciókhoz, stratégiákhoz és fejlesztési programokhoz. A tanácsadó által megvizsgált tanulmányokat az alábbiakban ismertetjük: • Tóváros jövıképe és fejlesztési programja, 1997 • Tóváros városfejlesztési koncepciója, 2001 • Térségfejlesztési társulás középtávú fejlesztési programja, 1998 • Megye és kistérségei stratégiai programja, 2001 • Régió stratégiai fejlesztési programja, 2001 • Régió területfejlesztési programja • Hatályos szabályozási terv Minden egyes tanulmánynál szükséges bemutatni az adott tanulmányok prioritásait, céljait és programjait, továbbá a fejlesztendı projektelemek ezekhez való illeszkedését. A térségfejlesztési társulás középtávú fejlesztési programjánál kiemeltük például annak szılészet-borászatra, idegenforgalomra, gyógyítás-rekreációra, valamint a tıkebefektetés fogadási feltételeinek javítására vonatkozó prioritásait. Ezt követıen bemutattuk, hogy a létrehozandó borház és a kedvezı városkép kialakítása hogyan támogatják ezen prioritásokat. A borház hozzájárul a térség borászati identitásának növeléséhez és a borok jobb hírnevéhez-eladhatóságához. A településrész-rehabilitáció továbbá hozzájárul a turizmus fejlıdéséhez és a magánforrásokból megvalósítandó további szolgáltatások kialakításához, melyek jelentıs része – az önkormányzat elképzelései és a befektetık szállodafejlesztési tervei alapján – wellness és rekreáció témájúak lesznek.
2.3 A projekt révén megvalósítani kívánt célok, várható eredmények A projekt révén elérendı célrendszer három szinten történı bemutatása elısegíti a célok jobb megértését.
795
Távlati cél: Vonzó gazdasági és társadalmi környezet kialakítása, a történelmi településközpont vonzerejének fenntartható növelése integrált helyi településfejlesztési kezdeményezés révén. Átfogó célok: • Komplex városközpont-rehabilitáció: a leromlott állapotban lévı településközpont rehabilitációja,
építészeti
és
kulturális-környezeti
örökségének
megújítása,
közösségi-turisztikai célú, sokoldalú hasznosítása. • A térség idegenforgalmi vonzerejének növelése: minıségi szolgáltatások, programok és programcsomagok nyújtása, illetve szervezése révén a történelmi településközpont idegenforgalmi vonzerejének fenntartható növelése, ezáltal húzóhatás kifejtése a térség egészére. • Történelmi és kulturális értékek kihasználása: a reformkori településközpont egykori patinájának visszaadásával a történelmi és kulturális hagyományok-értékek jelenleginél jobb kihasználása. • Differenciált kínálat kialakítása: a bor- és kulturális turizmushoz kötıdı – keresleti igényekhez illeszkedı – színvonalas és látogatóbarát szolgáltatások kialakítása és programok szervezése, melyek révén a város történelmi és kulturális értékekben gazdag kínálata és a szabadidı színvonalas eltöltésének esélye növekszik. Ez a tó turizmusának egészére jótékony hatással lesz, hiszen a tó körüli települések annál sikeresebben szólítják meg és fedik le a keresletet, minél differenciáltabb kínálattal lépnek fel a piacon. • Az erıs szezonalitás csökkentése és a versenyképesség növelése: a városközpont rehabilitációjával olyan, nemzetközi szinten is versenyképes, komplex szolgáltatáshalmaz alakul ki a tó partján, amely szezontól független komplex élmény nyújtására alkalmas. • Területi koncentráltság szétterítése: a jelenleg a város egyik legfrekventáltabb területén elhelyezkedı, a lehetıségekhez képest messze alulhasznosított terület bevonása a turizmusáramba közterület-fejlesztés, épületek rekonstruálása, közlekedésfejlesztés
796
és szolgáltatásbıvítés révén; ezáltal a turizmusáram meglévı koncentráltságának szétterítése. • További fejlesztések megalapozása: jelen pályázat keretében megvalósítandó közösségi fejlesztés révén további, magántıkén alapuló beruházások és fejlesztések serkentése a területen. • Népességmegtartó erı növelése: a térség népességmegtartó erejének növelése egész éves munkahelyek teremtése révén. • A városközpont környezetterhelésének csökkentése: forgalomcsillapított közlekedési zónák kialakításával
a
településközpont
mint
kiemelt
idegenforgalmi
célterület
közlekedésteher-mentesítése. Konkrét célok: • Helyi védettség alatt álló épületek közösségi funkciókkal történı feltöltése és ennek megfelelı rekonstrukciója a kulturális és borturizmus erısítésével: a két felújítandó épületnek a borház és a Galéria funkció befogadására alkalmas rekonstrukciója, a Galériához kapcsolódó szabadtéri színpad kialakítása. • Közterület rendezése parképítéssel. • A rehabilitációs területen áthaladó Felsı és Alsó utcák felújítása gyalogosok számára elsıbbséget nyújtó, forgalomcsillapított zónák kialakításával, ezáltal a közlekedési környezetterhelés csökkentésével. • A
fejlesztések
során
az
akadálymentesítés,
a
tájékoztatás
(információs
táblarendszer) és a higiéniás kiszolgáló létesítmények szempontjainak maximális figyelembevétele. • A vonzerıkhöz kapcsolódó marketingtevékenységek elısegítése: a fejlesztés révén kialakuló kínálat marketingjének integrálása az önkormányzat egyébként is folyamatosan végzett marketingtevékenységeibe.
797
2.4 Egyéb háttér-információk (a projekt térségi kapcsolódása, más projektekhez való illeszkedése, múltja stb.) Az alábbiakban bemutatásra kerülnek azok a szempontok, amelyek erısítik a jelen fejlesztési projektet. Ezek között megtalálhatók a korábbi tevékenységek, a jelenleg folyó, illetve a jövıben tervezett tevékenységek egyaránt. Tudatos önkormányzati tervezés: az önkormányzat évek óta tudatosan készül a településközpont rehabilitációjára. Az önkormányzat 2003 ıszén akciótervet dolgozott ki a rehabilitációs terület fejlesztésére vonatkozóan, amely jó kiindulási pontot képezett a jelen pályázat kidolgozásához. Szállodai ingatlanok értékesítése: az önkormányzat a közelmúltban és jelenleg több ingatlant értékesített, illetve értékesít a rehabilitációs területen annak érdekében, hogy az önkormányzati fejlesztésekkel egyidejőleg – az önkormányzat keretein túlmutató – magántıkén alapuló fejlesztések is elkezdıdjenek. Az értékesített ingatlanokon magas színvonalú egészség- és konferenciaszolgáltatásokat megvalósító szállodafejlesztések, illetve apartmanház-fejlesztések valósulnak majd meg. Az ingatlanok értékesítése tette lehetıvé többek között a leendı borház helyszíneként szolgáló Felsı u. 5. szám alatti épület megvásárlását. Jó együttmőködés más szervezetekkel a fejlesztés érdekében: az önkormányzat kölcsönösen jó együttmőködéseket alakított ki a Tóváros és Környéke Borút Egyesülettel és a helyi Kertészeti Szakképzı Iskolával, amelynek eredménye a borház ötletének megszületése. Az önkormányzat és fejlesztı cégek tevékenységének köszönhetıen több turisztikai témájú fejlesztés valósult meg a közelmúltban, valósul meg jelenleg, illetve várhatóan valósul meg a közeljövıben, melyek tovább erısítik a történelmi városrész rehabilitációjának indokoltságát. Ezek a következık:
798
A leendı Galéria melletti pavilonsor lebontása: a településrész táji környezetébe nem illeszkedı pavilonsor lebontása. A forrás felújítása: az önkormányzat által a közelmúltban (1993-ban) felújításra került a gyógyforrás. A hajóállomás fejlesztése: 2003 nyarára készült el Tóváros reformkori elemeket tartalmazó hajóállomása épületegyüttesének rekonstrukciója. A strandépület rekonstrukciója: a 2000-ben megvalósított fejlesztés részeként rekonstruálásra került a strand fıépülete, a hozzá kapcsolódó közterületek és parkolók. Új kongresszusi központ építése: 2003 októberében megkezdıdött egy többfunkciós kongresszusi központ építése a város másik részén. A 2004 ıszére elkészülı beruházás a konferenciák mellett egyaránt be kívánja fogadni a kulturális, a szabadidıs és a sportrendezvényeket. A létesítmény veszi majd át a megszőnı mozi funkcióját. Kikötıbıvítés: az önkormányzat által tervezett kikötıbıvítéshez szükséges elızetes környezeti tanulmány és megvalósíthatósági tanulmány elkészült. Az önkormányzat a Tóváros Yacht Clubbal történı területcserét követıen tudná fejlesztési elképzeléseit megvalósítani, melyrıl az egyeztetések jelenleg zajlanak. A közelmúlt magántıkébıl megvalósuló beruházásai a rehabilitálandó területen: az elmúlt években az önkormányzati fejlesztés elmaradása ellenére is több magánberuházás ment végbe a rehabilitálandó területen, ami azt mutatja, hogy a vállalkozók látnak fantáziát a területben, és ez a fejlesztésnek további létjogosultságot ad.
799
3
3.1
A pályázatra történı felkészülés folyamata, lépései
A pályázati lehetıségek feltérképezése
Tóváros Önkormányzata tudatosan figyeli és kutatja fejlesztési elképzelései számára a rendelkezésre álló pályázati lehetıségeket. Jelen fejlesztési projekt korábban már beadásra került a Phare 2002–2003 (Orpheus) pályázati kiírás keretében, azonban nem került a támogatást nyert pályázatok közé. Az önkormányzat ezt követıen találta meg a ROP1.1 intézkedés 2. komponense keretében megnyíló pályázati lehetıséget. Tóváros önkormányzata több pályázatkészítési cég közül választotta ki az általa legjobbnak ítélt tanácsadó céget arra a feladatra, hogy a korábbi Orpheus pályázatot átdolgozza, és a ROP1.1 által megkívánt formai és tartalmi követelményeket teljesítse. A korábbi Orpheus pályázatot szintén szakértı cég készítette el, azonban az általuk elkészített pályázati anyag nem felelt meg az önkormányzat elvárásainak, tekintettel arra, hogy a gazdasági szempontok nem kerültek kellıképpen kihangsúlyozásra benne.
3.2 A pályázó fejlesztési szükségleteihez illeszkedı konkrét pályázati kiírások azonosítása Az önkormányzat fejlesztendı projektjére két pályázati lehetıséget kutatott fel, mikor kapcsolatba került a tanácsadó cégekkel. A két pályázat a ROP1.1 turisztikai vonzerık fejlesztése, és a ROP2.2 városi területek rehabilitációja voltak. Az önkormányzat és a kiválasztott tanácsadó cég egy személyes és több telefonos konzultáció alkalmával közösen határozta meg, hogy a fejlesztendı projekt melyik pályázati lehetıséghez illeszkedik jobban. A pályázati útmutatók részletes elemzését követıen hamarosan kiderült, hogy a projekt nem jogosult a ROP2.2 intézkedés keretében pályázni, viszont a ROP1.1 kiírás
800
jogosultsági kritériumainak megfelel, továbbá a szakmai értékelés szempontrendszere alapján is jó esélye van jó eredmény elérésére.
3.3 A pályázati felhívás bemutatása Célkitőzések: • Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek. • Idegenforgalmi vonzerık regionális koncentráltságának csökkentése. • A támogatott vonzerıkhöz kapcsolódó marketingtevékenységek elısegítése. 2. komponens: a jelentıs idegenforgalmi potenciállal rendelkezı világörökségi helyszínek és történelmi városközpontok fejlesztése intézkedés támogatja a Világörökség helyszínéhez és Mőemlék Jelentıségő Területhez (MJT) kötıdı látogatóbarát szolgáltatások kialakítását, a közösségi funkciókat ellátó intézmények épületeinek kialakítását és rekonstrukcióját, valamint a közterületek felújítását, fejlesztését, vizuális megjelenésének javítását. • Helyszínekhez kötıdı látogatóbarát szolgáltatások (pl. interaktív elemek, kulturált fogadóhelyek). • Közösségi funkciókat ellátó intézmények épületeinek kialakítása és rekonstrukciója (pl.
látogatóközpontok,
kiállítási
terek,
többfunkciós
termek,
képzések,
konferenciák, illetve üzleti tanácsadás helyszínéül szolgáló létesítmények, turistainformáció, közösségi központ, turisztikai komfortot egyébként erısítı infrastruktúra).
A
non-profit
tevékenységeknek
helyt
adó
létesítmények
elérhetıségét biztosítani kell a nyilvánosság számára. • Közterületek felújítása, fejlesztése és vizuális megjelenésének javítása (pl. tiszta és rendezett közterek, korlátozott jármőforgalmú, illetve csak gyalogos és kerékpáros forgalmat engedélyezı övezetek, járdák kialakítása, zöld területek fejlesztése, illetve rehabilitációja,
esztétikus
utcabútorok
elhelyezése,
turisztikai
információs
rendszerek fejlesztése).
801
Jogosultsági szempontok: • Világörökségi helyszín vagy Mőemlék Jellegő Terület (MJT) • MJT esetén a település kereskedelmi szálláshelyein a vendégéjszakák száma évente legalább 45 000 • A fejlesztések keretében akadálymentesítés, parkolóhelyek létesítése, higiénés létesítmények (WC, mosdó) kialakítása, turisták tájékozódását elısegítı táblák elhelyezése Szakmai szempontok: • Illeszkedés az intézkedések célkitőzéseihez • Keresleti igényeknek való megfelelés • Új munkahelyeket teremt • Kedvezményezett kistérségben valósul meg a fejlesztés • Széles körő partnerségre épül • Magas színvonalú üzleti és marketingtervvel rendelkezik • A fejlesztés csökkenti a turizmus szezonalitását • A termék illeszkedik a komplex regionális turisztikai termékskála kínálatába • Piaci értékesíthetıség • Szinergia • Esélyegyenlıség • Környezeti fenntarthatóság • A régió stratégiai céljaihoz való illeszkedés
3.4 A konkrét projektek és a pályázati lehetıségek összerendelése A történelmi városközpont rehabilitációja korábban már Orpheus pályázat keretében beadásra került, így a projekt már ekkor jól kiforrott. Az önkormányzat a korábbi sikertelen pályázati szereplés ellenére is kitartott elképzelései megvalósítása mellett.
802
A tanácsadó tehát viszonylagosan kidolgozott projektet kapott meg a ROP1.1 pályázat kidolgozásához. Az eredeti pályázathoz képest az új pályázat kevesebb fejlesztést tartalmazott, mert az önkormányzat és a tanácsadó egyaránt úgy ítélte meg, hogy reálisan félmilliárd forint alatti támogatási összeg megnyerésére van kilátás. A Folyófalura elkészített Orpheus pályázat kapcsán nem volt kiforrott önkormányzati álláspont a fejlesztés tartalmára nézve, csupán megközelítıleg tudta az önkormányzat, hogy rendezvénykonferencia-, illetve közösségi teret szeretne kialakítani egy régi kúria jellegő épületben és környékén. Végül a mőemléki védelem alá helyezett épületekhez konferencia- és rendezvényközpont funkció került hozzárendelésre, továbbá ahhoz kapcsolódóan több tevékenység kialakításra, például utak, parkrekonstrukció stb. A projekt a kidolgozása során folyamatosan változott, melynek bonyolultságát fokozta az akcióterület lehatárolásának szükségessége és a terület tulajdoni kérdéseinek rendezetlensége. Az önkormányzat elhúzódó döntéshozatala és a megfelelı információk késıi beérkezése, illetve feldolgozása következtében a pályázat leadási határideje elıtt egy héttel újra kellett definiálni az akcióterületet, melynek következtében a teljes pályázati anyagot át kellett dolgozni.
4
4.1
A kiválasztott projektek pályázati szempontú ex-ante értékelése
A kritikus megfelelési pontok ellenırzése (jogosultság, megvalósíthatóság, tulajdonviszonyok, pénzügyi− −finanszírozási kérdések, nyerési esélyek)
Jogosultsági szempontból egyetlen kritikus pont merült fel, mégpedig a Mőemlék Jelentıségő Terület (MJT) besorolásával kapcsolatosan. Tóváros nem került feltüntetésre a Regionális Akcióterv (RAT) mellékletét képezı, MJT besorolást nyert területek között, ugyanakkor a város hivatalos levelet kapott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális központjától, hogy a fejlesztendı terület 1 év idıtartamra „ideiglenes mőemléki védelem” alá helyezése megtörtént, 2004. márciusi hatályba lépéssel. Tekintettel arra, hogy a pályázati útmutató nem rendelkezik arról, hogy az MJT besorolásnak a RAT által meghatározott lista az alapja, továbbá nem rendelkezik arról, hogy az nem szólhat meghatározott – jelen esetben 1 éves – idıtartamra, a tanácsadó feltételezte, hogy a 803
fejlesztendı célterület MJT besorolással rendelkezik. A kétely azonban felmerült, és korábbi tapasztalatok alapján minden ilyen esetben állásfoglalást kell kérni a pályázatot befogadó vagy a konzultációs jogkörrel rendelkezı szervezettıl. Ez alapján a tanácsadó felkereste a Regionális Fejlesztési Ügynökséget, aki igazolta a tanácsadó feltételezését, azaz nem szükséges további intézkedés megtétele, hanem az ideiglenes mőemléki védelem alá helyezés egyenértékő az MJT besorolással. Ez a probléma, illetve látszólagos ellentmondás a pályázat leadását követıen is felmerült, amely abból adódhatott, hogy a pályázat mellékleteként nem az MJT besorolást igazoló dokumentumot, hanem az önkormányzat erre vonatkozó nyilatkozatát kellett csatolni. Az értékelık ugyanakkor a RAT által meghatározott MJT besorolással rendelkezı településcsoportból indultak ki, ahol Tóváros nem szerepelt. Felkérésre az önkormányzat eljuttatta az igazoló dokumentumot a VÁTI számára, amely meggyızte az értékelést végzı szakembereket. További kritikus pont volt a tulajdonviszonyok kérdése, amely egyébként minden pályázat esetében meghatározó jelentıséggel bír. Az adott fejlesztendı objektum tulajdonosának ugyanis vagy a pályázónak, vagy támogatásban részesülı partnernek kell lennie. Tóváros önkormányzata egy – lakóházként használt – épület kivételével minden esetben rendelkezett a tulajdonjoggal. A késıbbi borház épületét az önkormányzat önerıbıl megvásárolta, így a pályázat részeként beadott tulajdoni lapok mindegyike már tisztán önkormányzati tulajdont bizonyítottak. A pályázati kiírás egyébként a 2-es komponens esetében lehetıvé teszi épületek megvásárlását pályázati pénzbıl, Tóváros viszont rendelkezett annyi saját forrással, hogy önerıbıl képes volt megvásárolni az épületeket, azáltal a megcélzott támogatási összeget majd nem kell megterhelni a tulajdonviszonyok rendezésére fordítandó költséggel. Tóváros önkormányzata számára nem jelentett nagy kihívást a pályázati támogatáshoz rendelendı önerı biztosítása, egyrészt annak alacsony aránya (a bekerülési összeg 2,5%-a), másrészt az önkormányzat meglévı erıforrásai miatt.
804
A pályázati útmutató kiemelt hangsúlyt fordít a fejlesztendı objektumok pénzügyi fenntarthatóságára, így a tervezett fejlesztést minden pályázatban alaposan meg kell indokolni szakmai, szervezeti és pénzügyi szempontból egyaránt. Tóváros a borház, illetve a galéria üzemeltetését szakmai szervezetekre bízza, akik garanciát vállalnak a borház és a galéria fenntartható üzemeltetésére. Összességében különösebb gondok nem merültek fel a pályázat kidolgozásakor, ami annak köszönhetı, hogy a fejlesztési elképzelés önmagában is jól illeszkedett a pályázati kiíráshoz, továbbá a korábban beadott Orpheus pályázat megfelelıen elıkészítette a ROP1.1 pályázatot.
4.2 A szőrés eredményei figyelembevételével a projektötlet módosítása, alakítása A projektötletet a pályázat kidolgozása során jelentısen nem kellett módosítani, természetesen a pontos tartalmakat – például a kapacitásokkal, a fejlesztések belsı hangsúlyaival, továbbá az eszközbeszerzésekkel kapcsolatos kérdéseket – tisztázni kellett. A projektfejlesztésnél az útmutató szempontjait kötelezı figyelembe venni, különösen, ha az a jogosultsági kritériumrendszer részét képezi. Mindenegyes objektum esetében figyelembe kell vennünk az akadálymentesítéssel, a parkolóhelyek kialakításával, a higiénés létesítmények (WC, mosdó) kialakításával, továbbá a turisták tájékozódását elısegítı táblarendszer kiépítésével kapcsolatos szempontokat. Jelen pályázatunkban ezen szempontok maximálisan figyelembe vettük a pályázat írásos (formanyomtatvány, megvalósíthatósági tanulmány) és költségvetési részében egyaránt. A pályázat kidolgozása során fontos szempont, hogy az útmutató értékelési szempontrendszere által preferált szavakat, terminológiákat alkalmazzuk a pályázati szöveg, illetve a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor, továbbá ezeket valódi értékek és indokok támasszák alá. Jelen pályázatban ilyen megnevezések például: • Turisztikai keresleti igények • Széles körő partnerség
805
• Turizmus szezonalitásának kiegyenlítése • Komplex turisztikai termékkínálat • Létrehozandó termékek piaci értékesíthetısége • Sokoldalú hasznosítás • Nemzetközi szintő versenyképesség • Regionális koncentráltság csökkentése • Látogatóbarát szolgáltatások • Közösségi funkciók • Rekonstrukció • Vizuális megjelenés javítása Kiemelten fontos, hogy a fenti kifejezések ne csak üres szólamokként, hanem valódi tartalmakkal jelenjenek meg, ugyanakkor az útmutató szóhasználatát célszerő nem megváltoztatni, és a pályázat lehetı legtöbb helyén, visszatérı módon, következetesen használni. Amennyiben a fenti szempontoknak nem felel meg a fejlesztendı projektünk, célszerő a fejlesztés tartalmának módosítása vagy kiegészítése. Tóváros esetében – az alapvetıen jó illeszkedésre tekintettel – jelentısebb módosításokat nem kellett végrehajtani a projektben, ugyanakkor a partnerség esetében például tudatosan törekedni kellett több partnerszervezet (civil és szakmai szervezetek) bevonására, azért, hogy a pályázati útmutató által preferált széles körő partnerség szempontja ki legyen elégítve, még akkor is, ha magunktól nem gondoltunk volna az adott szervezet(ek) partneri együttmőködésére. Folyófalu településre a jelen pályázati kiíráshoz hasonló Orpheus pályázat keretében készült területrehabilitációs pályázat keretében a projekt tartalmát a kiindulási ponthoz képest több helyen meg kellett változtatni. A felújítandó utak hossza, a kiépítendı utak elhelyezkedése, a felújítandó épületek köre, a rekonstruálandó terület nagysága, a telekmegosztási kérdések mind a pályázat kapcsán kerültek napirendre, így az önkormányzat nem rendelkezett kiforrott koncepcióval. Ebben az esetben a tanácsadó feladata volt az orientáció segítése, amely az egész pályázatkészítési munkát megterhelte; a folyamatos változtatások követése, az újonnan megjelenı szempontok érvényesítése és a már leírt anyagok módosítása
806
extra erıfeszítéseket jelentettek a tanácsadó szempontjából. Természetesen a tankönyvi modell a helyzet letisztázása és kikristályosítása, majd ezt követıen a pályázatkészítési feladatok írásos részének megkezdése lenne, ugyanakkor a fejlesztési projektek gyakori összekuszáltsága és a viszonylag szoros határidık tükrében ilyen modell a gyakorlatban nem létezik. Célszerő a pályázatkészítés során folyamatosan frissítendı teendılistát (check list) nyilvántartani, melyben vezetésre kerülnek az elvégzendı, tisztázandó feladatok, így nem kell mindent észben tartanunk, és tudunk az egyes területekre összpontosítani.
5
5.1
A pályázat elkészítésével kapcsolatos elıkészítı lépések
Külsı vagy belsı szakértı készítse-e a pályázatot?
Tóváros esetében az önkormányzat részérıl határozott szándék volt olyan külsı tanácsadó cég alkalmazására, amely megfelelı pályázatkészítési gyakorlattal rendelkezik. Az önkormányzat több ajánlattételre felkért pályázó közül választotta ki az általa legmegbízhatóbbnak ítélt céget. A kiválasztásnál meghatározó szempont volt a megfelelı pályázatkészítési referenciák száma és minısége. Amennyiben az önkormányzat nem rendelkezik külön pályázatkészítési részleggel, célszerő a pályázatkészítést külsı tanácsadóra bízni. A külsı szakértı több helyszínen szerzett korábbi tapasztalatait fel tudja használni az adott pályázatnál, továbbá részrehajlástól és elfogultságtól mentes szemléletével sokat tud lendíteni egy projekten. Szerzıdéses viszonya az önkormányzathoz elszámoltathatóvá teszi, és megkövetelhetı tıle a professzionális munkavégzés. Az önkormányzat számára tehát egyfajta garanciát jelent a profi tanácsadó-pályázatkészítı cég alkalmazása. A belsı pályázatkészítés rövid távon költséghatékonyabbnak tőnı megoldás, azonban a pályázati esélyeket nagymértékben csökkentheti a kevesebb és elsısorban helyi tapasztalat, továbbá a helyi érdekek is könnyebben eltéríthetik a projektet a szakmailag és „pályázati útmutatóilag” indokolt, gyakran szők ösvényrıl.
807
5.2 A mőszaki tervezı, illetve a pályázatíró kiválasztása, a megbízások konstrukcióinak kialakítása (közbeszerzés, közvetlen megbízás, optimális megbízási forma és szerzıdéses feltételek kialakítása) A pályázat elkészítéséhez több szakma együttes erıfeszítése szükséges. Olyan csapat felállítására van tehát szükség, ahol az egyes résztvevık képesek a saját szempontjaikat háttérbe szorítani a pályázat sikere érdekében, ehhez meghallgatják egymás véleményét és szempontjait, továbbá a pályázatkészítés ideje alatt folyamatosan kommunikálnak egymással. Valódi csapatmunka megvalósítására van tehát szükség. A munkák összehangolását és menedzselését a pályázatkészítést végzı személy végzi, mivel ı ismeri legjobban a pályázati szempontokat, továbbá az ı feladata a projektelemek „megzenésítése” és pályázati szempontból történı prezentálása. További szempont az idıtényezı. Nincs olyan pályázat és pályázati felkészülés, melyet kényelmesen lehet végezni. Ma már nemcsak a magánszférában, hanem a települések között is verseny folyik a fejlesztési támogatások megszerzéséért, és ebben a versenyben az idıtényezı jelentıs szempont. Ha egy önkormányzat túl sok idıt tölt a munkát végzık kiválasztásával, jelentıs versenyhátrányt szenvedhet el. Más kérdés a konkrét pályázatkészítéstıl eltérı, olyan pályázattal kapcsolatos teendı, mint például a pályázatfigyelés, amelynél inkább megengedhetı a hosszabb döntési mechanizmus. Nagyon fontos tényezı a kapcsolatrendszer, amely megnyilvánul mind a mőszaki tervezı, mind a pályázatkészítı vonatkozásában. A mőszaki tervezı jó kapcsolatrendszere révén tud gyorsítani a hatósági egyeztetési eljárások lefolytatásánál, a pályázatkészítı pedig hatékonyan tud a pályázatkészítés során felmerülı problémákra megfelelı választ találni. Felmerül a lobbi kérdése is, amely manapság egyre elfogadottabb tevékenység, és melynek célja, hogy a megfelelı helyeken és megfelelı idıpontokban beszéljünk a projektünkrıl, annak céljairól, a megvalósítandó tevékenységekrıl, annak érdekében, hogy a potenciális döntéshozók ne csak papíron találkozzanak a tervezett fejlesztéssel. Ehhez szintén alapfeltétel a kiterjedt kapcsolatrendszer.
808
Mőszaki tervezıknél a szőkebb helyi (települési, kistérségi), a pályázatkészítınél a tágabb helyi (megyei, regionális) szintő tájékozottság és korábbi referenciák további meghatározó szempont a munkát végzı kiválasztásánál. A fenti alapelvek komplex mérlegelése alapján lehet jó döntést hozni arra nézve, hogy kik készítsék el a pályázati dokumentáció egyes részeit. Tóváros esetében a pályázati munkához mőszaki tervezıt már nem kellett kiválasztani, tekintettel a meglévı engedélyezési tervekre, ugyanakkor a pályázatkészítı kiválasztásánál a fı szempontok a gyorsaság, a szakértelem és a kapcsolatrendszer voltak. Mivel a közbeszerzési eljárás lefolytatásának idıigénye jelentısen hátráltatta volna a pályázat elkészítését, az önkormányzat közvetlen módon bízta meg a tanácsadó céget. A mőszaki tervezı díjazása általában független a pályázat eredményességétıl, hiszen a tervezınek a pályázati kiírástól független szakmai szempontoknak kell megfelelnie, elsısorban a hatósági eljárásrend tekintetében. A pályázatkészítést végzı tanácsadó díjazása általában összefüggésben van a pályázat szereplésével. Ez a megoldás elsısorban a megbízó szempontjából jelent elınyöket, hiszen minimalizálja saját kockázatát, továbbá a tanácsadót extra erıfeszítésekre ösztönzi. A kínálati piac manapság annyira erıs a pályázatkészítés területén, hogy a pályázatkészítı díjazására egyre inkább bevett gyakorlat az alap- és sikerdíjra történı megoszlás. Az alapdíj általában a pályázatkészítés közvetlen költségeit fedezi, míg a sikerdíj jelenti a pályázatkészítı cég valódi nyereségét. Tóváros esetében szintén az alap- és sikerdíjas konstrukció került kialakításra a vállalkozó díjazására. Tekintettel arra, hogy a pályázat nyert, a támogatási szerzıdés aláírását követıen a tanácsadó jogosulttá válik a sikerdíj kiszámlázására Tóváros önkormányzata számára. A Folyófalu település számára elkészített Orpheus pályázat keretében a konferencia- és rendezvényközpont kialakításánál szintén rendelkezésre álltak a korábbi mőszaki tervek, azonban ezeket át kellett dolgozni a megváltozó funkciók miatt. A helyzetet nehezítette, hogy a rekonstruálandó épületek egy része mőemléki védettség alá tartozott, melyek engedélyezést megelızı eljárásrendje általában
809
hosszú és bonyolult. A helyzetet végül az oldotta fel, hogy a település és a tervezı már jó kapcsolattal rendelkezett a mőemlékvédelemmel, melyet a korábbi tervek elkészítése során építettek ki a hatósággal. A településen otthonosan mozgó tervezı alkalmazása Folyófalu esetében nemcsak kézenfekvı, hanem kötelezı is volt, a különféle szellemi termékekhez kötıdı jogok kapcsán. A mőszaki tervezıvel az önkormányzat fix díjazású, míg a pályázatkészítést végzı tanácsadó céggel alap- és sikerdíjas díjazású szerzıdést kötött. Mivel a pályázat sikeresen szerepelt, és a támogatási szerzıdés megkötésre került, a sikerdíj is kifizetésre került.
6
6.1
A pályázatkészítés szervezeti struktúrája, szereplıi
Az önkormányzat
A pályázatkészítést végzı tanácsadó cég megbízását követıen az önkormányzatnak aktívan támogatnia kell a pályázat kidolgozását, hiszen az adatok és háttér-információk többségét az önkormányzat tudja beszerezni, illetve szolgáltatni. A pályázathoz csatolni kell továbbá mellékleteket, melyek beszerzése a pályázó, azaz az önkormányzat hatásköre. Alapvetıen fontos tehát, hogy az önkormányzatnál milyen a hozzáállás a pályázati munka támogatása érdekében. Tóváros önkormányzata modellértékő hozzáállásával jelentısen segítette a pályázó munkáját, ezzel hozzájárulva a pályázat színvonalához és végül nyeréséhez. Tóváros polgármestere személyesen rengeteg energiát fektetett a tanácsadó cég kiválasztásába és a pályázat
elkészítésébe,
személyesen
részt
vett
a
munkaindító
és
közbensı
megbeszéléseken, továbbá a pályázatkészítés kritikus pontjain többször telefonon is konzultált a tanácsadóval. A polgármester megjelölte továbbá az önkormányzat részérıl a kapcsolattartásért felelıs személyt, aki energiát nem kímélve támogatta és segítette a pályázatkészítés folyamatát, segítette a pályázatkészítéshez szükséges háttérinformációk, statisztikák és alapadatok beszerzését mind az önkormányzat különbözı részlegeirıl, mind a térség egészébıl. A tanácsadó és az önkormányzat részérıl kijelölt személy napi szinten kommunikáltak egymással. Az önkormányzat részérıl jelentıs részben hozzájárult
810
még a munkához a mőszaki osztály vezetıje, aki szakmai szempontokkal gazdagította a pályázat mőszaki tartalmát, kiváltképp az ahhoz kapcsolódó költségvonzatokat. Összességében Tóváros önkormányzata valóban szívügyének tekintette a fejlesztendı projektet, pozitív és segítı hozzáállásával olyan megbízó volt, akivel öröm volt együttmőködni egy értelmes cél érdekében.
Folyófalu szintén „jó” megbízó volt a fenti szempontok alapján, szintén „több lábon” állt a kapcsolattartás, tehát elsısorban a kijelölt projektmenedzser mellett a polgármester, a jegyzı és egy mőszaki munkatárs vettek részt a pályázat támogatásában. A helyzetet bonyolította, ahogy a fentiekben is utaltunk már rá, hogy a projekt nem volt kiforrott a pályázatkészítési szerzıdés megkötésekor, továbbá az idıkorlát rendkívül kemény volt, mivel adott idıpontban volt a pályázat leadási határideje meghatározva. A helyzetet nagyon komolyan és jól kezelte az önkormányzat, amivel jelentısen elısegítette a pályázat sikerét.
6.2 Mőszaki tervezık Tóváros külsı tervezı szakemberekkel készíttette el a projekt keretében az utcákra, a két épületre, és a szabadtéri színpadra vonatkozó mőszaki terveket. A jelen pályázathoz ezen terveket „megörököltük”, és tekintettel a pályázati célok hasonlóságára, a tervek áttervezésére sem volt szükség, tehát a meglévı terveket egy az egyben fel tudtuk használni. Folyófalu esetében nagymértékben megkönnyítették munkánkat az épületekre korábban elkészült tervek, azonban azokat a funkció megváltoztatásából eredıen át kellett dolgozni (rendezvény- és konferenciaközpont). Itt a mőemlékvédelmi szempontok jelentették a veszélyt, tekintettel a fıépület mőemléki védettségére, ugyanakkor a korábbi tervezés során kialakított jó kapcsolat a mőemlékvédelmi hatósággal jelentısen hozzájárult a jelenlegi pályázathoz készítendı mőszaki áttervezésekhez szükséges hozzájárulások megszerzéséhez. Jelenleg olyan, térségi összefogáson alapuló pályázatot készítünk, melynek keretében 13 településen
811
összesen 16 fejlesztés valósul meg. Ehhez több mőszaki tervezıvel dolgozunk együtt. Nagyon fontos feladat ennél a munkánál a tervezıi feladatok megjelölésénél a leendı funkciók pontos meghatározása, és a pontos munkavégzési határidık megjelölése. Egy másik pályázatnál kisvasút-beruházást terveznek a résztvevı önkormányzatok, ahol a munkavégzéssel megbízott tanácsadó iroda külön mőszaki koordinátort alkalmaz annak érdekében, hogy a fejlesztések összehangolása szakember kezében legyen, hiszen a tanácsadó a mélyebb szakmai ismeretek híján erre a feladatra nem alkalmas. A fejlesztések az épületek tervezése mellett elsısorban a vasúttervezés különféle területeit érintik.
6.3 A pályázatíró A pályázatíró feladata a teljes fejlesztési projekt összehangolása, melynek mőszaki vonatkozásait az elızı pontban ismertetett példa alapján külön, általa megbízott szakértıre bízhatja. A pályázatírónak a legtöbb szemponttal és részlettel tisztában kell lennie ahhoz, hogy a pályázat megfelelı helyein a megfelelı mélységő és terjedelmő információ álljon. Ezért általában a tanácsadó jár utána az információknak az önkormányzatnál és a mőszaki tervezıknél egyaránt. Ez természetszerőleg egyfajta vezetı szerepet delegál a pályázatkészítı számára, hiszen ı a motorja a pályázati anyag elırevitelének, ı dolgozza fel és kezeli a begyőjtött információkat, nála csapódik le a problémás helyzetek többsége stb. A
pályázatíró
készíti
el
a
pályázati
formanyomtatványt,
a
költségvetést,
a
megvalósíthatósági tanulmányt, az éves bontású pénzforgalmi tervet, továbbá biztosítja, hogy az önkormányzat által beszerzendı dokumentumok és igazolások a kellı idıben megtörténjenek. A pályázatíró állítja össze a pályázati csomagot, belsı címlapokkal választva el azokat. Tóváros esetében, tekintettel a pályázatkészítı iroda székhelye és a megbízó közötti földrajzi távolságra, a pályázatkészítı három alkalommal jelent meg személyesen a megbízónál: munkaindításkor, munkaközi anyag leadásakor, illetve a végsı anyagok 812
összeállításánál. A munkaindításkor kijelölésre kerületek a fı célok és irányvonalak, majd ezt követıen telefonon és e-mailen napi szinten folyt a kommunikáció. A munkaanyag elkészítésekor a tanácsadó a megbízóval személyesen, fejezetrıl fejezetre egyeztette a formanyomtatvány, a megvalósíthatósági tanulmány és az üzleti és marketingterv tartalmát. A felmerülı problémák, kérdések, kiegészítések, hiányosságok pótlását követıen került sor a teljes szakmai anyag leszállítására, és a pályázati dokumentáció egészének összeállítására. Ehhez a tanácsadó címekkel ellátott elválasztó lapokat készített, továbbá elızetesen listát küldött az önkormányzat számára a beszerzendı és csatolandó dokumentumok jegyzékérıl. A végleges pályázati dokumentációt tehát a pályázatkészítı és az önkormányzat megbízott kapcsolattartója együttesen állította össze. Az itt felmerülı hiányosságokat a tanácsadó, illetve az önkormányzat az ezt követı két nap alatt rendezte. A pályázatot a megbízó nyújtotta be a Regionális Fejlesztési Ügynökséghez. A leadás és a támogatási szerzıdés megkötése között számos igény merült fel az RFÜ, illetve a VÁTI részérıl, melyhez a pályázatíró aktív részvételére volt szükség. Ilyenek például: havi pénzforgalmi terv készítése, költségvetés ütemezésének módosítása az elhúzódó döntési mechanizmus következtében, további indikátortábla kitöltése stb. A pályázatkészítı munkája tehát nem fejezıdik be a pályázat leadásakor, hanem folytatódik egészen a támogatási szerzıdés megkötéséig, tehát a sikerdíj kifizetéséig. A pályázatkészítı érdekelt a pályázat sikeres szereplésében, tehát mindent meg kell tennie annak elısegítése érdekében. A fenti folyamat sematikus modellként fogható fel minden pályázat elkészítésekor, természetesen az elkészítendı dokumentumok és a csatolandó mellékletek köre változhatnak, továbbá a pályázat komplexitása és nehézsége határozhatja meg a személyes találkozások gyakoriságát. A munkavégzés során a telefonos és az e-mailen keresztül történı kommunikáció követendı, a fı állomások és eredmények elérésekor pedig célszerő lehet a személyes konzultáció.
813
6.4 A pályázatkiírói oldalt képviselı szervezetek A pályázatkiírói oldalt a Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselte. Kérdéseket telefonon, e-mailen és faxon lehetett feléjük feltenni. Komoly segítı szándékkal álltak az RFÜ munkatársai a tanácsadó rendelkezésére kérdései megválaszolásában.
7
7.1
A szereplık közti munkamegosztás megtervezése
Feladatok, felelısök, határidık
A ROP1.1 pályázati kiírás nem tartalmazott beadási határidıt, tehát a pályázatokat az RFÜ folyamatosan fogadta be. Tóváros önkormányzata az elsık között kívánta benyújtani pályázatát, így a 2004. február 14-én megjelent pályázati felhívásra május 6-án már beadott pályázattal rendelkezett. Ehhez feszített munka- és ütemterv elkészítése volt szükséges, melyben a pályázó önkormányzat és a pályázatkészítésért felelıs tanácsadó cég közösen állapodtak meg. A pályázatíró készítette el a pályázat gerincét képezı formanyomtatványt, a megvalósíthatósági tanulmányt, az üzleti és marketingtervet, a költségvetési táblát, az éves bontású pénzforgalmi tervet, továbbá elıkészítette az önkormányzat által megteendı nyilatkozatokat (pl. adatlap a támogatási döntésrıl), és listát állított össze az önkormányzat által beszerzendı mellékletekrıl. Az önkormányzat szerezte be a szükséges nyilatkozatokat, mint pl. testületi határozat saját forrás rendelkezésre állásáról, tulajdoni lapok, alakuló ülés jegyzıkönyve, banki igazolás saját forrás rendelkezésre állásáról, legutolsó év pénzügyi beszámolója, nyilatkozat felajánlani szánt biztosítékról stb. Tóváros esetében a belsı határidıkhöz mindkét fél tartotta magát, így a pályázat a tervezett idıben beadható volt.
814
Folyófalu esetében a határidıt a pályázati felhívás, tehát külsı tényezı határozta meg. A felhívás kihirdetésétıl a pályázat leadási határidejéig csupán kb. két hónap állt rendelkezésre, így igen feszített ütemben folyt a munka. Elıkészítetlen projekteknek nem is volt esélyük a határidı teljesítésére.
7.2 Munkaterv készítése Tóváros esetében vázlatos munkaterv készült, amely a munkavégzés mérföldköveit és az azokhoz rendelhetı outputokat tartalmazta.
8
A pályázati munka lépéseinek bemutatása
8.1 A projektdesign pályázati szempontú újrafogalmazása, illetve a projekt pályázati értékelési szempontrendszerhez való illesztése Tóváros esetében minimális alakításokat kellett csupán eszközölni a pályázati útmutató alapján, ilyenek például a megadott keretszámok betartása, pl. a marketing- és a személyi jellegő költségek tekintetében.
Folyófalu esetében a több lehetséges funkció számbavétele után született döntés a konferencia- és rendezvényfunkció alkalmazása mellett. A jelenleg készülı, 16 fejlesztést magában foglaló projekt esetében komoly munkát végzett a tanácsadó cég arra vonatkozóan, hogy a pályázó önkormányzatok által javasolt fejlesztések valóban illeszkedjenek a pályázati útmutató elvárásaihoz. Például az eredetileg tervezett útfejlesztéseket ki kellett szedni a projektekbıl, mert az útmutató csak korlátozott jármőforgalmú és a gyalogosok elsıbbségét biztosító zónák kialakítását támogatja, utak építését viszont nem. A projektötleteket meg kellett tisztítani a térség adottságaira nem épülı turisztikai szolgáltatások kialakítására irányuló kezdeményezésektıl, pl. egy olyan élménypark kialakításától, amely a térség kultúrájától és hagyományaitól idegen. Meg kellett vizsgálni az adott fejlesztéseket szakmai szempontból is. Ennek alapján volt olyan település, ahol a tervezett tevékenység szakmailag nem volt alátámasztható, tekintettel a prognosztizált alacsony
815
turisztikai keresletre, így új projektjavaslat kidolgozása vált szükségessé. Nem elég megfelelnünk és illeszkednünk az útmutató szempontrendszereihez, hanem szakmailag olyan mértékben alá kell támasztanunk a projektünket, hogy az értékelés során a lehetı legmagasabb pontszámot kapja a pályázat. Ehhez fel kell használni a jelen esettanulmány 2.3 pontjában, illetve a pályázati útmutató vonatkozó fejezetében megtalálható „Értékelés szakmai szempontból” címő fejezetet, és ahhoz illeszteni a projektelemeket. Projektünk megtervezésekor a környezeti szempontból kérdéses projektelemeket célszerő az illetékes természetvédelmi hatóságnál véleményeztetni. A 16 fejlesztés között volt egy gyalogoshíd, melynek tervezéséhez az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság nem járult hozzá, és errıl írásban nyilatkozott is, így már a projekt megtervezése során helyettesítenünk kellett a hidat, és helyette egy elhagyatott állapotú épület rekonstrukciója valósul meg a víziturizmus céljára.
8.2 Partnerségi kérdések A borház kapcsán partnerként bevonásra került üzemeltetési céllal egy városi tulajdonban álló Kft., és szakmai támogatási céllal a térségi borút egyesület, továbbá a helyi kertészeti szakképzı iskola. A Kft. szakértelme és gyakorlata megfelelı garanciát nyújt a borház gazdaságos
üzemeltetéséhez,
az
egyesület
szakmai
tapasztalataival
és
kapcsolatrendszerével, míg az iskola a gyakorlati megvalósításhoz nélkülözhetetlen munkaerı-utánpótlással, illetve gyakornokok delegálásával járul hozzá az együttmőködés sikeréhez. A Galéria és az ahhoz kapcsolódó szabadtéri színpad üzemeltetését az önkormányzat intézményeként mőködı Mővelıdési Központ látja majd el, amely megfelelı tapasztalattal rendelkezik kulturális események szervezésében, azok marketingjében és az intézmények gazdaságos fenntartásában. A városi közterületek fenntartását az önkormányzat tulajdonában álló városüzemeltetéssel foglalkozó Rt. látja majd el a fejlesztéseket követıen.
816
A partnerség három szintje a támogatásban részesülı partner, a közremőködı partner, és az egyéb partner. A fentiekben ismertetett partnerek mindegyike az egyéb partner kategóriába esik, tekintettel arra, hogy a fejlesztések eléréshez közvetlenül egyik szervezet sem járul hozzá, csupán azok mőködtetésében vállalnak szerepet. A támogatásban részesülı partner olyan partner, aki aláírja a támogatási szerzıdést és a partnerségi megállapodást, és közvetlenül részesül a támogatásból. A közremőködı partner a projekt végrehajtásában részt vesz, de a támogatásból nem részesül, ennek megfelelıen a támogatási szerzıdésben nem szerepel partnerként, de a partnerségi megállapodást aláírja. A széleskörő partnerség elve nem határozza meg, hogy a partner milyen kategóriába esik. Célszerő tehát minél több egyéb partnert felsorakoztatni fejlesztésünk mögé, hiszen ez semmiféle kötelezettséggel nem jár sem partnerünk, sem a pályázó számára, ugyanakkor növeli a szakmai értékelés során elnyerhetı pontszámot. A támogatásban részesülı, illetve közremőködı partner bevonásával célszerő csak akkor élni, ha ez elkerülhetetlen, mivel ez számottevı többletadminisztrációval jár.
8.3 A projekttevékenységek részletes kimunkálása A projekt fı tevékenységei olyan hiánypótló turisztikai szolgáltatások, melyekre a településnek már régóta szüksége volt. Tekintettel kellett lenni az egész éves üzemeltetésre, a minıségi kínálat növelésére, vonzó településkép kialakítására, az együttmőködések fejlesztésére, a város turizmusból származó bevételeinek növelésére, valamint arra, hogy a fejlesztések további – magántıkébıl megvalósítandó – fejlesztéseket generáljanak. A funkciók kialakításánál az önkormányzat figyelembe vette a fejlesztés célcsoportjainak és célterületének szükségleteit. A fejlesztés célcsoportjai: • Helyi és térségi lakosok • Idelátogató kül- és belföldi turisták
817
• Nyaralótulajdonosok és vitorlásklubtagok • A kertészeti szakképzı iskola diákjai • A térségi borút egyesület tagjai, térségi bortermelık • A térség kulturális szereplıi • A térség vállalkozói: szolgáltatók, kivitelezık, kertészek, építıanyag-gyártók • Beruházók • Önkormányzat A célcsoportok és a célterület szükségletei és problémái: • Leromlott állapotú történelmi településközpont • Erısen szezonális turizmus • A kiegészítı kínálati elemek fejlesztése lemaradásban van a napfény-vízre épülı szolgáltatásokkal szemben • A városban hiányzik a minıségi borászati szolgáltató központ • A város kulturális kínálatából hiányzik a képzımővészeti kiállítás és a szabadtéri színpad • Csökkenı külföldi vendégforgalmi adatok • Szezonális munkaerıpiac a turizmus szezonalitásából fakadóan A fentiek alapján alakult ki a két épület borral és kultúrával kapcsolatos funkciója, továbbá a szabadtéri színpad építésének terve.
8.4 Idıütemterv A pályázat 2004. május eleji beadásával a támogatási szerzıdés október eleji megkötését feltételeztünk, ami a közbeszerzési eljárások szerzıdéskötés elıtti lebonyolításával lehetıvé tette volna a kivitelezési munkák 2004 ıszén történı megindulását, és a 2005. évi turisztikai fıszezonra történı befejezését. A pályázatban ennek megfelelıen történt az ütemezés, amely a pályázati útmutatóban részletesen kifejtésre került. A fejlesztések sorrendje a következı: két épület egyidejő rekonstrukciója, Alsó és Felsı utca felújítása, szabadtéri színpad megépítése és parképítés. Tekintettel arra, hogy a támogatási szerzıdés 818
várhatóan decemberben köttetik meg, az idıtervet át kellett alakítani, melynek alapján a kivitelezési munkák 2005 tavaszán kezdıdnek meg, és 2006 tavaszán fejezıdnek be. A megváltozott ütemezésnek köszönhetıen új költségvetési táblát és módosított havi bontású pénzforgalmi tervet kellett készíteni. Az ütemezést az önkormányzattal együttmőködve a tanácsadó készíti el, majd azt az önkormányzat jóváhagyja.
8.5 A logikai kerettábla A ROP1.1 pályázatnál a logikai kerettábla nem képezte a csatolandó mellékletek körét. Más pályázatoknál, ahol ez szükséges, célszerő ezt munkánk legvégén elkészíteni, tekintettel arra, hogy kis helyen, összefoglaló módon kell bemutatni az adott fejlesztést.
8.6 Horizontális ügyek Az esélyegyenlıség szempontjai messzemenıkig érvényesülnek a projektben. Egyrészt a szolgáltatások akadálymentesítésének megoldása révén a korlátozott mozgásképességgel rendelkezık számára könnyen elérhetıvé válnak a kialakított szolgáltatások, másrészt azok esélyt teremtenek a helyi társadalom legkülönfélébb csoportjai számára a helyi munkaerıpiaci integrálódáshoz. A borház gyakornoki, késıbb munkalehetıségeket biztosít a kertészeti szakképzı iskola diákjai számára, továbbá rendezvényszervezési lehetıséget a Borút egyesület tagjai számára. A Galéria idıszaki kiállító helyisége révén a legkülönfélébb háttérrel rendelkezı tehetséges mővészek bemutatkozási helye lesz, ugyanakkor a kapcsolódó szabadtéri színpad fellépési esélyt ad a térség mővészeti csoportjai számára. Az utcák felújításánál megszőnik a járda, így a mozgáskorlátozottak szabadabban közlekedhetnek majd, továbbá a parkfelújítások is figyelembe veszik a tolókocsis közlekedés lehetıségét. A környezeti fenntarthatóság szempontjai szintén érvényesülnek a projektben. A fejlesztések hozzájárulnak a történelmi városközpont és környezetének esztétikusabb és vonzóbb megjelenéséhez, az ott található értékek megırzéséhez. A fejlesztéssel jobb környezeti állapotjellemzıkkel rendelkezı környezet alakul ki. A gyalogosok elsıbbségét biztosító forgalomcsillapított zónák kialakításával csökken a közlekedési forgalom okozta 819
környezetterhelés (zaj, légszennyezettség). A felújítások környezetbarát anyagok és kivitelezési megoldások felhasználásával, illetve alkalmazásával valósulnak meg.
8.7 Mellékletek elkészítése Az önkormányzat által beszerzendı dokumentumokról külön lista készült, melyet a tanácsadó a pályázó számára megküldött, és a vonatkozó dokumentumok érvényességét megjelölte. Több önkormányzati nyilatkozatot a tanácsadó írt meg (pl. testületi határozat önerı rendelkezésre állásáról, összefoglaló szakértıi tábla). Amellett, hogy minden melléklet beszerzésére törekedni kell, prioritásként kell kezelni azokat, amelyek csatolásának elmulasztása ellehetetleníti a pályázat befogadását. A mellékletek többsége hiánypótlással beküldhetı.
9 A
A formai megfelelés biztosítása, ellenırzése pályázati
útmutató
külön
fejezetben
foglalkozik
a
formai
értékelés
szempontrendszerével. Ezt a szempontrendszert végigkövetve megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban teljes és formai szempontból megfelelı pályázatot nyújtunk be. A szempontrendszer tartalmazza az általános formai szempontokat (pl. pályázó cégszerő aláírása, minden oldal szignózása, minden partner aláírta a partnerségi megállapodást stb.), a csatolandó mellékletek listáját, továbbá a komponens-specifikus (esetünkben 2-es komponens) formai elıírásokat (pl. MJT besorolásról történı nyilatkozat). A formai szempontrendszer mindegyikét be kell tartani, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a szempontokra, melyek hiánya ellehetetleníti a pályázat befogadását. Van olyan formai szempont is, amely hiánypótlással utólag beadható.
820
10 A pályázat beadása
10.1 Sokszorosítás Jelen pályázatban az egy eredeti mellett négy másolati példányt kellett benyújtani. A sokszorosítást a pályázó vállalta, amely a szerzıdésben rögzítésre került. Erre a munkafolyamatra célszerő legalább egy napot betervezni, kalkulálva a fénymásoló kapacitásával és esetleges meghibásodásával.
10.2 Benyújtás A pályázat benyújtására lehetıség van személyesen vagy postán keresztül. Tóváros a személyesen történı beadást választotta.
11 Hiánypótlás Tóváros esetében nem volt szükség hiánypótlásra. Amennyiben az errıl szóló értesítés megérkezik, általában 48 órán belül el kell végezni a hiánypótlást. A pályázónak és a pályázatírónak egyaránt célszerő készenlétben lennie a pályázat beadását követıen egészen addig, amíg a pályázat formai befogadásáról szóló nyilatkozat meg nem érkezik, hogy az esetleges hiánypótlási igényeket ki tudják elégíteni.
12 Következtetések; az adott pályázat kritikus sikertényezıi és lehetséges buktatói Tóváros sikertényezıi: • A polgármesternek és az önkormányzatnak − a stratégiai terv alapján − eltökélt szándéka volt a történelmi városközpont rekonstrukciója és ehhez pályázati forrás hozzárendelése. 821
• A pályázati kiírást követıen azonnal lépett, és az elsık között adta be pályázatát. • Az elıkészített projekt és a meglévı mőszaki tervek jelentısen gyorsították a pályázat elkészítését és beadhatóságát. • A projekt összhangja és illeszkedése a pályázati kiírás (ROP1.1, 2-es komponens) szellemiségével; minimális változtatási kényszer a kiinduló elképzeléshez képest. • Következetes és a pályázatkészítési munkát komolyan támogató önkormányzat, felkészült vezetı munkatársakkal. • Folyamatos kommunikáció és kialakult jó kapcsolat az önkormányzat és a tanácsadó cég között. • A tanácsadó cég korábbi hasonló projektfejlesztések, illetve pályázatok készítése során nyert tapasztalatai. Tóváros lehetséges buktatói: • A pályázat beadásának elhúzódása és a rendelkezésre álló támogatási források csökkenése.
822
