Önkormányzati Hírlevél

2015. évi 5. szám

Önkormányzati Hírlevél Tartalom JOGSZABÁLYFIGYELÖ ...................................................................................................................... 2

HAZAI JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK .................................................................................. 2 A KÚRIA HELYI ÖNKORMÁNYZATOKAT ÉRINTŐ DÖNTÉSEI .............................................. 3 A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyes döntéseinek kivonata ....................................................... 3 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK ........................................................................................................ 6 Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatás.......... 6 Működik a közfoglalkoztatási portál ............................................................................................... 6 Továbbképzési felhívás köztisztviselők részére .............................................................................. 7 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI ..................................................... 8 Gyermekbarát település díjat hirdetett az EMMI és az UNICEF .................................................... 8

JOGSZABÁLYFIGYELÖ Hazai jogszabályváltozások

BELÜGYI ÁGAZAT A jogszabály száma és címe: 126/2015. (V. 27.) Korm. rendelet a helyi önkormányzat által kötött csereügylethez szükséges kormányhivatali jóváhagyás eljárási szabályairól A jogszabály lényege: A rendeletet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108/A. § szerint mellőzhető versenyeztetés esetén a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréjének fővárosi vagy megyei kormányhivatal általi jóváhagyására irányuló eljárásban kell alkalmazni. Hatálybalépés: 2015.június 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2015. évi 72. szám, (2015. május 27.)

IGAZSÁGÜGYI ÁGAZAT A jogszabály száma és címe: 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről A jogszabály lényege: A Kormány az uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felülvizsgálta a települések területi fejlettség alapján történő besorolását. Hatálybalépés: 2015. április 24. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2015. évi 56. szám, (2015. április 23.)

KEREKEDELMI ÁGAZAT A jogszabály száma és címe: 2015. évi LVI. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény módosításáról A módosítás lényege: A rendelet módosítja a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt, melyben a jegyző számára is állapít meg feladatot, miszerint kétség esetén a jegyző – a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben – határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed. Hatálybalépés: 2015.május 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2015. évi 65 szám, (2015. május 8.)

MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZAT A jogszabály száma és címe: 19/2015. (IV. 24.) FM rendelete az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról A módosítás lényege: A miniszteri rendelet szabályozza az óvoda- és iskolatej programban való részvételt, az igénybe vehető támogatás mértékét, a támogatás igénylésének módját. Hatálybalépés: 2015. április 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2015. évi 57. szám, (2015. április 24.) A jogszabály száma és címe: 2015. évi XLVIII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról A módosítás lényege: A törvény szabályozza, hogy az önkormányzat halgazdálkodási jogáról nyilatkozatával az állam javára mondhat le. Hatálybalépés: 2015. május 5. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2015. évi 58. szám, (2015. április 27.)

Önkormányzati Hírlevél

2015. évi 5. szám

2. oldal

OKTATÁSÜGYI ÁGAZAT A jogszabály száma és címe: 22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról A módosítás lényege: A rendelet módosítása a jegyző óvodáztatással kapcsolatos feladatait határozza meg. Hatálybalépés: 2015. április 22. és más Magyar Közlönyben való megjelenés: időpontok 2015. évi 55. szám, (2015. április 21.) Határidős feladat: A jegyző az óvodakötelesekről vezetett nyilvántartást megküldi a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője részére Határidő: tárgyév március elseje Gyakoriság: évente Lezárva: 2015. május 31. Összeállította: Belügyminisztérium Önkormányzati Módszertani Főosztály A Kúria helyi önkormányzatokat érintő döntései A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyes döntéseinek kivonata Az ügy tárgya: telekadó törvényességi felülvizsgálata A döntés elvi tartalma: A Helyi adó tv. 2. és módosított 17. §-a kógens jelleggel határozza meg a települési önkormányzat számára a telekadó tárgyát. A települési önkormányzat ezért nem érvényesítheti adópolitikáját oly módon, hogy a Helyi adó tv.-ben meghatározott adótárgyak között „válogat”. A telekadó kötelezettség esetében az igazgatási bejelentéshez kötött helyben lakás nem elfogadható indoka a telektulajdonos adóalanyok közötti megkülönböztetésének. Az ügy száma: Köf.5062/2014/3. Magyar Közlöny 2015/53. Az indítvány lényege: A Bíróság indítványa értelmében az Ör. telekadó megfizetésére vonatkozó 1. §-a és a 2. § (1) bekezdés mentességi szabálya figyelmen kívül hagyta a Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerint egyenlőségi szabályt akkor, amikor az adóalanyok önkényesen meghatározott körére (nem helyi lakos ingatlantulajdonosok) terhelte a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozási bázisát jelentő telekadót. Ezen túlmenően az Ör. telekadó kötelezettséget megállapító 1. §-a és a kommunális adókötelezettséget megállapító 3. § b) pontja – a telekadó alól a helyben lakók számára mentességet biztosító beépítés esetét leszámítva – azt eredményezi, hogy a beépítetlen belterületi telek egyszerre lehet tárgya telekadónak és kommunális adónak is. A Bíróság értelmezésében a Helyi adó tv. 3. § a) pontjának és a 4. §-ának sérelmére vezet az a jogalkotói megoldás, amely szerint az Ör. 3. § b) pontja az adóalanyi kör meghatározása nélkül írja elő a kommunális adó megfizetésének kötelezettségét. Részlet az indoklásból: Az önkormányzat az Ör. támadott 1. és 2. §-ait 2014. január 1-jével hatályon kívül helyezte. Mivel a módosításról az érintett önkormányzat nem visszamenőleges hatállyal rendelkezett, a perben a Bíróság számára az Ör. támadott rendelkezései továbbra is alkalmazandó normák


2015. évi 5. szám

3. oldal

maradtak, ezért a Kúria a Bíróság indítványát érdemben vizsgálta. Az Ör. szabályozásból egyértelműen következik, hogy a kommunális és a vagyoni típusú adókötelezettség kivetésének alapja ahhoz a tényhez kötődik, hogy az adóalanyok egyik csoportja a lakcímet igazoló hatósági igazolványa szerinti állandó lakhellyel rendelkezik a településen, a másik csoportja azonban nem. A Kúria Önkormányzati Tanácsa eddigi gyakorlatában a Helyi adó tv. 6. § c) pontját a vagyoni típusú helyi adók egyenlőségi szabályaként azonosította tekintettel arra, hogy az adókötelezettség a vagyonra tekintettel, annak értékéhez igazodóan keletkezik. E mellett a Kúria gyakorlata az igazgatási bejelentéshez kötött helyben lakást nem, csak a tényleges, életvitelszerű helyben lakást fogadta el a Helyi adó tv. 6. § d) pontja szerinti mentességi okként (elsőként: Köf.5017/2012., II.11. pont; legutóbb: Köf.5053/2014. II.). A tényleges helyben lakáshoz kötött mentességi szabályt - elsődlegesen a lakhatásra alkalmas ingatlanok esetében - a helyi közösség megtartó képességének erősítése érdekében az adóalanyok között az adókötelezettség szempontjából tett ésszerű megkülönböztetésnek tekintette. Az Ör. vizsgált szabályozása az adóalanyok között nem a tényleges, hanem az igazgatási tények alapján tett különbséget a helyi belterületi beépítetlen telkek tulajdonosai között, amelyet ésszerű megkülönböztetésnek nem lehetett tekinteni. Ezért a mentességi szabály a Helyi adó tv. 6. § c) pontjába ütközően törvénysértő volt. A Kúria megállapította továbbá azt is, hogy az Ör. figyelmen kívül hagyta a Helyi adó tv. 17. §-a 2011. november 30-ától hatályos módosítását, amelynek értelmében „adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek”. Mivel a Helyi adó tv. 2. §-a értelmében „[a]z önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki”, ezért e kógens törvényi szabályra tekintettel a helyi jogalkotó nem „válogathat” az adótárgyak között az adókötelezettség meghatározásakor (legutóbb: Köf.5049/2014.). A vizsgált esetben az Ör. 1. § (2) bekezdése - a külterületi telkekre vonatkozó mentességi szabály megfogalmazása nélkül - adómértéket csupán a „belterületi telkekre” állapított meg. Alkalmazott jogszabályok: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. §, 6. § c) és d) pontjai, 17. §, 52. § 16. pont. Az ügy tárgya: telekadó kivetése köztemető esetében A döntés elvi tartalma: A fővárosi önkormányzatot terhelő össztelepülési érdekű feladat esetén a kerületi önkormányzat a telekadó mértékének meghatározásakor a Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerinti „helyi sajátosság” körében köteles értékelni azt a körülményt, hogy illetékességi területén köztemető közszolgáltatási funkcióval terhelt telek is van, mivel e közszolgáltatásnak a kerületi önkormányzat – és az önkormányzatot alkotó helyi közösség – is érintettje. Az ügy száma: Köf.5066/2014/4. Magyar Közlöny 2015./66. Az indítvány lényege: Budapest Főváros Kormányhivatala másodfokú adóhatóságként módosította a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Közigazgatási és Adóosztályának elsőfokú adóhatóságként meghozott határozatát, így a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-t telekadó megfizetésére volt köteles a Budapest XX. Temetősor belterületi, köztemető funkciójú telke után a 2012. január 1. és 2012. május 14. közötti időszakot érintően. Részlet az indoklásból: Az adózó olyan gazdálkodó szervezet, amely Fővárosi Közgyűlés köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 58/2000. (X. 26.) Főv. Kgy. rendelete peresített időszakban hatályos 1. § h) pontja alapján „köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szerv”, Önkormányzati Hírlevél

2015. évi 5. szám

4. oldal

amely „a fővárosban a köztemető fenntartói kötelezettség alanya”, kifejezetten a Fővárosi Közgyűlés temetkezési közszolgáltatási kötelezettségének céljaira létrehozott gazdálkodó szerv. A temető meghatározott rendeltetéssel bíró, „különleges terület”, míg a köztemető az a terület, „amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.” Az érintett önkormányzat által adótárgyként kezelt telkek a Kgy.r. hatálya alá tartozó temetők, amelyek „köztemetői megállapodással érintett temetőterületek”, azaz funkciójukat tekintve köztemetők. A törvényalkotó a köztemető funkciót ellátó telkeket nem vette ki az adótárgyak közül a 2012. január 1. és május 14. közötti szabályozási időszakban szemben a 2011. november 30-ig hatályos és a 2012. május 15-étől hatályos szabályozással. A Helyi adó tv. 1. § (1) bekezdése értelmében „e törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be.” A helyi adó kivetésére tehát az érintett önkormányzat törvényi felhatalmazás alapján válik jogosulttá, de az csupán lehetőség a számára. Az érintett önkormányzat a mérték megállapításakor lényegesen meghaladta a Helyi adó tv. által a tételesen megállapított telekadó mértékhez rendelet 200 forint/nm mértékű felső határt, de lényegében elérte a 6. § c) pontja szerint abszolút felső határértéket. A vizsgált telekadó mérték abszolút értelemben is magasnak minősítendő, amelynek az érintett önkormányzat állásfoglalásában nem adta indokát. Az adózó esetében egyebekben nem az adómérték, hanem az általa ellátott közszolgáltatási feladat és annak teljesítéséért a fővárosi önkormányzatnak az érintett önkormányzattal közösen viselt felelőssége minősül olyan „helyi sajátosságnak”, amelyet az érintett önkormányzatnak törvényi kötelezettsége lett volna értékelni az adókivetés során. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 7. §-a az adózó viszonylatában a Helyi adó tv. 6. § c) pontjába ütközően törvényellenes. Alkalmazott jogszabályok: Alaptörvény F) cikk (1) bekezdés; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §; 23. §; A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §; 6. §; 17. §; 21–22. §, 52. § 26. és 35. pontok, A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 3. §; A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 58/2000. (X. 26.) Közgy. r. 1. §, 2. §, 1. számú melléklet. Az ügy tárgya: lakásbérleti jogviszony megszűnése A döntés elvi tartalma: Törvénysértő az az önkormányzati szabályozás, amely a lakásbérleti jogviszony térítési díj ellenében történő megszüntetését ahhoz köti, hogy a bérlő a település közigazgatási területén kívülre költözzön. Az ügy száma: Köf.5003/2015/4. Magyar Közlöny 2015./66. Az indítvány lényege: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal indítványozta, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata vizsgálja felül és módosítsa a lakások bérletéről szóló 25/2006. (VII. 12.) önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdését. Részlet az indoklásból: A vitatott Ör. 23. § (3) bekezdés a közös megegyezésen alapuló bérleti jogviszony megszüntetése esetén úgy rendelkezik, hogy a piaci alapon bérbe adott lakások esetén a bérlő térítési díjra nem jogosult. Ezen túlmenően e bekezdése kimondja, hogy alacsony komfortfokozatú lakások esetében pénzbeli térítés csak akkor fizethető, ha a bérlő a város közigazgatási határán kívül vásárol lakóingatlant és arra 5 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az önkormányzat által. Az Ör. fenti szabálya egy Önkormányzati Hírlevél

2015. évi 5. szám

5. oldal

körülhatárolható személyi kört érint: az alacsony komfortfokozatú lakásban élőket. Az Ltv. 23. § (3) bekezdése szerint a felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető. A másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet határozza meg. Jelen ügyben az Ör. 23. § (3) bekezdésébe foglalt szabályból a szociális helyzet alapján történő tiltott megkülönböztetés azért következik, mert egy lakásbérlettel összefüggő szabálynak nem lehet legitim célja annak ösztönzése, hogy az alacsonyabb komfortfokozatú lakásban lakók a város közigazgatási területén kívülre költözzenek. A Kúria Önkormányzati Tanácsa tehát megállapította, hogy az Ör. 23. § (3) bekezdése az Ltv. 23. § (3) bekezdésével ellentétes. Bár e törvényi rendelkezés felhatalmazást ad az önkormányzatoknak a térítési díjra vonatkozó szabályok rendeleti megalkotására, de nyilvánvalóan nem ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat a térítési díjból vásárolt lakásra öt éves elidegenítési és terhelési tilalmat állapítson meg, de ugyan így nincs felhatalmazás az önkormányzatnak a városon kívüli költözés feltétele meghatározására sem. Alkalmazott jogszabályok: A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló1993. évi LXXVIII. törvény 23. § (3) bekezdés; Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló2003. évi CXXV. törvény 8. §, 26. § Összeállította: Belügyminisztérium Önkormányzati Módszertani Főosztály JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatás A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkársága felhívja az érintett önkormányzatok figyelmét, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21. ) Kormányrendelet 41. § (6) bekezdése értelmében 2016. január 1-je után a szigeteletlen földmedrű leürítőhelyek közül csak a 6 éves monitoring vizsgálati eredménnyel rendelkező leürítőhelyek üzemeltethetők. A veszélyes anyagokat nem tartalmazó, 2000. január 1. előtt létesített települési folyékony hulladék elhelyező helyek csak abban az esetben működtethetők 2015. december 31. után, ha részletes monitoring hálózatban mért, az elhelyezett szennyező anyagokra kiterjedő, legalább 6 éves vizsgálati adatsorok bizonyítják, hogy az elhelyezés nem okozott (B) szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettségi állapotot a felszín alatti vízben és nem mutatkozik a szennyezőanyagok koncentrációiban emelkedő tendencia. BM Közfoglalkoztatási és vízügyi Helyettes Államtitkárság Működik a közfoglalkoztatási portál Működik és folyamatosan bővül a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portálja, amely széleskörű tájékoztatást nyújt a közfoglalkoztatóknak és közfoglalkoztatottaknak. A kozfoglalkoztatas.kormany.hu portál átfogó információt szolgáltat a közfoglalkoztatás rendszeréről, létszámadatairól, az aktuális és tervezett programokról, összegyűjti a


2015. évi 5. szám

6. oldal

közfoglalkoztatással kapcsolatos híreket, eseményeket és kutatási eredményeket, valamint a képzésekre, szolgáltatásokra vonatkozó információkat. Emellett ötleteket adhat azzal, hogy bemutatja a közfoglalkoztatás jó gyakorlatait, kiadványokkal segíti a megvalósítást és információkkal szolgál a határidőkről és pályázatokról. A honlap megjeleníti a tárca közfoglalkoztatási helyettes államtitkárságának a témára vonatkozó adatait, és 2013-ig visszamenőleg folyamatosan frissül a közfoglalkoztatás főbb statisztikai adatainak havi idősora is. Az oldalon egyebek mellett tájékoztatók és programleírások olvashatók 2014-2015 telének közfoglalkoztatási programjairól és munkaköreiről, a közfoglalkoztatás idei megvalósításáról, a kulturális programokról, a hajléktalan-mintaprogramról, a parlagfű-mentesítésről, valamint arról, hogy mi szükséges egy életképes szociális szövetkezet létrehozásához.

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Továbbképzési felhívás köztisztviselők részére Magyarország Országgyűlésének döntése értelmében a 2012 januárjában megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem az államigazgatás vezető munkatársaival folytatott szakmai konzultációk alapján az „Államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés szakirányú továbbképzési szak” elindítása mellett döntött. Az Alaptörvény szellemiségéhez, a Magyar Kormány új típusú államháztartási gazdálkodáshoz illeszkedő, annak végrehajtását segítő speciális képzésünk a Jó Állam koncepció megvalósításához nyújt elméleti, módszertani és gyakorlati felkészítést


2015. évi 5. szám

7. oldal

Egyetemünk vezető oktatói, az Állami Számvevőszék, és más szakminisztériumok előadóinak bevonásával. 2015 szeptemberétől negyedik alkalommal kívánjuk elindítani az egy éves intenzív szakirányú továbbképzési szakot. A szakirányú továbbképzési szak önköltségének mértéke: 149.000 Ft/félév. A szakmai előadások havonta egy alkalommal, 3 napos blokkban kerülnek megtartásra. Tehát egy félévre 9 oktatási nap esik, háromszori összevonással. A képzésről munkatársunk, Tódor Mónika, főelőadó készségesen ad további felvilágosítást: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar, kollégiumi épület 106. iroda Telefonszám: 06-1-432-9000/20109, 06-30-298-3642 E-mail cím: [email protected] Nemzeti Közszolgálati Egyetem A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI Gyermekbarát település díjat hirdetett az EMMI és az UNICEF Gyermekbarát település díjat hirdetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága és az UNICEF Magyar Bizottság Alapítványa. A közös programra olyan önkormányzatok jelentkezését várják, amelyek a fiatalokat bevonják az őket érintő helyi döntésekbe – jelentette be Novák Katalin államtitkár és Danks Emese, az alapítvány ügyvezető igazgatója hétfőn egy III. kerületi játszótéren tartott sajtótájékoztatóján. Novák Katalin azt mondta, kormányzati és önkormányzati szinten is fontosnak tartják, hogy a mindennapi döntésekben kiemelten érvényesüljenek a gyermekek szempontjai és jogai, ugyanakkor beszéljenek a kötelezettségeikről is. Az első alkalommal kiírt pályázaton az a három település kaphatja meg a díjat, amelyek mindennapi döntéseikben és egy konkrét programban érvényesítik a fiatalok szempontjait. Közölte, ebben az UNICEF-et a kormány kiemelt partnerének tekinti, ezért is hirdetik meg együtt a pályázatot. Emlékeztetett arra is, korábban döntés született arról, hogy az UNICEF szolgáltató központja Budapestre költözik, ami egyben több száz munkahelyet is jelent a fővárosban. A kormány 150 ezer amerikai dollárt (mintegy 42 millió forintot) biztosít az UNICEF programjainak megvalósítására; ebből a keretből fizetik majd ki a gyermekbarát települési pályázatra szánt 6 millió forintot is - közölte. A három nyertes település az elismerő cím viselésének lehetőségén túl két-kétmillió forintot kap gyermekbarát programjának megvalósítására. Danks Emese emlékeztetett arra, hogy az UNICEF a gyermekbarát városok programját 1996ban indította el a világ több országában, és Magyarországon most hirdetik meg először. Az UNICEF korábbi tájékoztató programjait felidézve azt hangoztatta, a gyerekeknek előbb meg kell ismerniük a jogaikat, hogy élni is tudjanak velük. Közölte, a mostani pályázatra - július 15-éig - olyan önkormányzatok jelentkezését várják egyebek mellett, amelyek már biztosítják a fiatalok részvételét a helyi döntéshozatalban. Danks Emese elmondta azt is, hogy a gyermekbarát település pályázat mellett meghirdetik a gyermeknagykövet-pályázatot is, amelyre azok a 14-18 év közötti fiatalok pályázhatnak, akiknek véleményük van arról, milyen gyermekbarát településen szeretnének élni. Az alapítvány ügyvezető igazgatója közölte, céljuk az, hogy a fiatalok már a gyermekbarát települési díj odaítélésénél is részt vehessenek a döntéshozatalban, a szakértő testület munkájában.


2015. évi 5. szám

8. oldal

A nyertes települések az elismerő címet szeptember 20-án, a Gyermekek Világnapján vehetik át. A cím adományozását évente felülvizsgálják. A pályázati kiírás az unicef.hu/unicef-gyerekbarat-telepules oldalon érhető el. Forrás: MTI


2015. évi 5. szám

9. oldal

Az Önkormányzati Hírlevél kiadásáért felel:

• Dr. Bekényi József, Belügyminisztérium, Önkormányzati Módszertani Főosztály

Szerkesztésért felel:

• Dr. Barabás Zoltán, Belügyminisztérium, Önkormányzati Módszertani Főosztály

Szerkeszti:

• az Önkormányzati Hírlevél szerkesztőbizottsága

Szerkesztőbizottság címe: Belügyminisztérium, Önkormányzati Módszertani Főosztály 1903. Budapest, Pf. 314.

E-mailcím: [email protected] Telefon: +36 1 441 1127


2015. évi 5. szám

10. oldal

Önkormányzati Hírlevél

Recommend Documents