Önkormányzati hírlevél

Önkormányzati hírlevél Tisztelt Olvasó! Ön rendszeresen megjelenő hírlevelünk 2007. évi 5. számát olvassa. Célunk, hogy az aktuális hírekkel, összefoglalókkal felhívjuk a figyelmet a legújabb döntésekre, tervekre, illetve, hogy segítsük az intézményrendszerrel és az uniós forrásokkal kapcsolatos szabályok értelmezését.

Tartalom Támogatások…………..………………………………………………………………………………….2. oldal Intézményi hírek……….….……………..…………………………………………...............11. oldal

Impresszum Kiadja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kommunikációs Igazgatósága www.nfu.hu Elérhetőségeink: Infóvonal: 06-40/638-638 Fax: 06-1/239-5277 e-mail: [email protected]

1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

Támogatások

Lezárult a Norvég Alap második pályázati körének értékelése Lezárult az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok második körének értékelési folyamata. A felhasználható támogatási kerethez viszonyítva tízszeres volt a túljelentkezés, mintegy 600 alaposan kidolgozott, háttér dokumentációval ellátott pályázatot nyújtottak be. A több száz pályázat értékelése után a döntőbizottság 2007. szeptember 27-én hozta meg döntését, amelynek eredményeként 41 projektet javasolt támogatásra, közel 33 millió euró értékben. Kilenc kiemelt területen lehetett fejlesztési forrást igényelni, többek között az egészségügy, az európai örökség megőrzése, a környezetvédelem, a határon átnyúló kapcsolatok erősítése és a humánerőforrás-fejlesztés területén. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a most elfogadott pályázatok szakmai értékelését végezte el, ez után a támogatásra javasolt projektekről a végső döntést a Finanszírozási Mechanizmus Bizottság és a norvég külügyminisztérium hozza meg. A támogatásban részesülő projektek végleges köre tehát a bizottság döntése után 2008-ban alakul ki. A második körben forráshiány miatt elutasított pályázatok a 2007. szeptember 24-én zárult utolsó, harmadik körében kaphatnak új esélyt. Ebben közel 50 millió euró szabad keret áll rendelkezésre, amelyre mostanáig megközelítőleg 1000 pályázati koncepció érkezett. Az ún. donor országok, Norvégia, Liechtenstein és Izland 2005-ben kötöttek hazánkkal megállapodásokat, amelyek alapján a támogatási programok létrejöhettek. A finanszírozási mechanizmus a 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, valamint Görögországnak, Spanyolországnak és Portugáliának nyújt támogatást. Magyarország részesedése bruttó 135 millió euró. A pályázati pénzalapok létrehozásával a donor országok legfőbb célja az volt, hogy elősegítsék a Magyarországgal való együttműködést, a gazdasági és társadalmi szervezetek közötti partnerségi kapcsolatok létrejöttét, az életszínvonal növelését, valamint a társadalmi kohézió erősítését. _______________________________________________________________________ Megjelentek az uniós turizmusfejlesztési pályázatok 250 projekt részesülhet több mint 58 milliárd forint támogatásban az egészség, öko-, kulturális és borturizmus területén. November elején jelennek meg a szálláshelyfejlesztést segítő pályázatok 26 milliárd forint kerettel. A turizmus önálló világpiac nagyon éles versennyel. Ezért fontos, hogy Magyarország az eddigieknél versenyképesebb turisztikai kínálattal jelenjen meg. Ez a cél megvalósítható, hiszen a hazai turizmusban még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. A gazdag termálvíz-vagyon, a sokszínű kulturális örökség, a gasztronómiai hagyományok, az évezredes borkultúra, a nemzeti parkok természeti értékei, a világörökségi helyszínek mind-mind befektetőkre várnak. Az ország GDP-jének 8,5%-a és 400 ezer munkahely – ezt jelenti ma a turizmus Magyarországnak. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 142 turisztikai projekt részesült mintegy 31 milliárd forint értékű uniós támogatásban. Megszépülhetett Balatonfüred és Gyula belvárosa, a gyöngyösi Orczy Kastély, a sárvári Nádasdy Vár, elkészülhetett az M3 ökoturisztikai park Polgáron. Ehhez képest minőségi ugrást jelent az 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely tízszer nagyobb forrással, összesen 300 milliárd forinttal támogatja az ágazatot. Ebből most 90 milliárd forintnyi fejlesztés kezdődhet el. Az októberi, első pályázati csomagban zömmel önkormányzatok, azok társulásai, egyházak és non-profit szervezetek pályázhatnak, minden területen az adott régió egyedi sajátosságainak megfelelően. Külön kiírás jelenik meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megvalósuló fejlesztésekre, a strandok, fürdők megújítására, országos és nemzetközi rendezvények szervezésére. Nagy hangsúlyt kapnak a pályázatokban a hazánkra jellemző turisztikai vonzerők - az egészségturizmus, a kulturális, öko-, aktív- és borturizmus - fejlesztése. Szervesen illeszkedik a program céljaihoz a novemberi szálláshely-fejlesztési csomag, ami 130 projekt megvalósulását segíti uniós forrásból. Itt a fő kedvezményezettek az ágazatban érdekelt gazdasági társaságok, valamint nem profitorientált szervezetek lesznek. A minőségi kínálat érdekében a wellness-, fitness-, gyógy-, sport és családbarát szolgáltatásokat kell fejleszteni. A hátrányos helyzetű, de jó adottságú és nagy turisztikai potenciállal rendelkező térségekben kedvezőbb feltételekkel lehet pályázni. A program harmadik elemét a 2008 első negyedévében megjelenő, az ún. turisztikai desztináció-management rendszer fejlesztését támogató pályázatok jelentik. Ez térségi és kistérségi turisztikai management szervezetek létrehozását takarja, melyek az adott terület turisztikai fejlesztéseit koordinálják, valamint összehangolják a térség turisztikai kínálatát. A szabályozás téren is áttörés várható a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiára alapozva. A turisztikai érdekképviseletekkel együttgondolkodva készült el a turizmus törvény tervezete, amely hosszú távon, megnyugtatóan rendezheti az ágazat működésének keretfeltételeit. A hazai turisztikai támogatási rendszer is összhangban áll az uniós fejlesztési célokkal. Nemrégiben zárult le az 1,8 milliárd forintos műemlék-gyógyfürdő pályázat, melynek keretéből a budapesti Gellért és a Széchenyi fürdő egyaránt 550 millió, az esztergomi Szent István fürdő 400 millió, a székesfehérvári Árpád fürdő 300 millió forint támogatásban részesült. Ezen kívül a turisztikai célelőirányzat 2007. évi keretéből 890 millió forint áll rendelkezésre a regionális turisztikai pályázatok támogatására. Szintén keresletbővítő hatásúak a diszkont légitársaságokkal közös promóciók, valamint a Magyar Turizmus Zrt. egyéb marketing kampányai, amelyek Budapestet külföldön, az utószezon lehetőségeit belföldön népszerűsítik. Szeptember 27-e a Turizmus Világnapja, amelynek 2007. évi üzenete: „Open doors for women!” („A turizmus kapukat tár ki a nők előtt!”). Ennek szellemében a magyar turisztikai ágazat igyekszik alkalmazkodni a nemzetközi trendekhez, hiszen a nők egyre inkább meghatározó célcsoportját alkotják. _______________________________________________________________________ Életminőség javítása uniós forrásból: még az idén közel 342 milliárd forint a környezetvédelemre Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007. szeptember 18-án induló első környezetvédelmi pályázati csomagja a lakosság életminőségét javítva támogatást nyújt a szennyvíztisztítás fejlesztéséhez, az ivóvíz minőség javításához, az energiahatékonyság növeléséhez, a megújuló energiaforrások kihasználásához. Megkezdődhet a felszíni és felszín alatti vizeket károsító, megtelt hulladéklerakók uniós normák szerinti rekultivációja, új természetvédelmi programok indulhatnak és jut pénz az e-környezetvédelem céljaira is.


3

A most induló pályázati csomag az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legjelentősebb fejlesztési programja lesz, a most megjelenő, 2008 végéig pályázható pályázatok összértéke 342 milliárd Ft. A megcélzott, a lakosság életminőségének fejlesztésében érdekelt pályázói kör: az önkormányzatok, a környezetvédelemért felelős állami és civil szervezetek, - illetve az energetikai fejlesztéseknél a vállalkozások is. Az ország környezeti állapota a program végére, 2015-re érzékelhetően javulni fog, egészséges víz folyhat minden csapból, eltűnnek a folyóinkat rongáló tisztítatlan szennyvizek, tisztább energiaforrásokat használhatunk majd hatékonyabban, javítunk védett természeti területeink állapotán és a környezettudatosság növelését szolgálva mindenki számára elérhetővé tesszük a környezeti információkat. Természetesen az intézményrendszernek és a pályázóknak is érdekelteknek kell lenniük a költséghatékony, a lakosság teherviselő képességét figyelembe vevő rendszerek kialakításában. Az előkészítési tevékenységek forrás- és időigénye indokolja, hogy egyes pályázatokat kétfordulós pályázati konstrukció keretében hirdessék meg. A projekt-előkészítési időszak alatt a kiválasztott projektek részletes kidolgozását a Közreműködő Szervezet folyamatos szakmai tanácsadással segíti, valamint a projektgazdának lehetősége van a kidolgozás költségeinek folyamatos elszámolására is. A 2007-13-as időszakban a szigorúbb EU-s elvárások eredményeképpen a jövedelemtermelő (pl. árbevétellel rendelkező) ilyen projektek esetén az elvárt önerő mértéke 10 és 30% között lehet. Ezért az önerő biztosítása érdekében a 2008-as évben megközelítőleg 2 milliárd forint kamattámogatást biztosít a kormány azoknak az önkormányzatoknak a részére, amelyek az önrész egy részét hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással kívánják biztosítani. A kamattámogatási konstrukció hosszútávra tervezhető lesz. Novemberben indul majd a második életminőség csomag, ekkor az árvízvédelemmel, a vízminőség védelemmel, a hulladékgazdálkodással és környezeti kármentesítési feladatokkal folytatódhat a program. _______________________________________________________________________ Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szeptember 18-én elindult életminőség pályázati csomagja az alábbi területeken valósít meg fejlesztéseket: Tisztább települések Szennyvízelvezetés és tisztítás (KEOP 1.2.) Annak ellenére, hogy jelenleg a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya 67% Magyarországon, a szennyvíztisztítók kapacitáskihasználtsága alacsony és jelentős területi eltérések vannak régióként a szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások arányában, valamint a növekedés mértékében és az ellátottságban is. A program elsődleges célja városaink, nagyközségeink számára a szennyvíztisztítás hosszú távú környezetkímélő megoldása, az ország lakosainak számára a komfortos lakhatás növelése. A program keretében új szennyvíztisztító telepek, csatornahálózatok jöhetnek létre, illetve most először lehetőség lesz arra is, hogy a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken korszerű egyedi szennyvízkezelési kisberendezések is támogatást kapjanak.


4

Az előttünk álló feladat óriási: 2015-ig minden 2000 lakosnál nagyobb településen meg kell oldanunk a szennyvizek EU normáknak megfelelő, fenntartható kezelését. A projektek tervezése során alapvető feltétel a projektek költséghatékonysága, ezt a pályázatokat értékelő szakemberek is nagy súllyal pontozzák. A következő 15 hónapban pályázható keret 188 milliárd forint, amelyhez 2009-től újabb hasonló nagyságrendű keret társul. Az előző időszak hasonló célú nagyberuházásaként a Kohéziós Alap társfinanszírozásával zajlik Kelet-Közép-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményeinek az építése, közel 80 milliárd forint támogatással. Ivóvízminőség javítás (KEOP 1.3.) A cél az, hogy mindenki jó minőségű vizet ihasson az ország bármely pontján. Ma hazánkban majdnem 900 településen, több mint 2,5 millió ember iszik rossz minőségű vizet. A legnagyobb problémák az Alföldön jelentkeznek, de bőven van megoldandó feladat a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon is: sokfelé arzénes, bóros, nitrites, ammóniumos az ivóvíz. Célunk ennek a mielőbbi megszüntetése. A már 2004-ben megkezdődött ivóvízminőség-javító program tovább folytatódik. A lényegesen több rendelkezésre álló forrás lehetővé teszi, hogy az érintett önkormányzatok a program felgyorsítására törekedhessenek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében közel 200 milliárd Ft jut az ivóvízminőség javítására, ebből már idén és jövőre 56 milliárd forint a rendelkezésre áll. Emellett a projektelőkészítési keretből elkezdődhet valamennyi szükséges projekt tervezése is. Az ivóvízkezelés esetében is volt Kohéziós Alapból az I. NFT keretében finanszírozott projekt, ami az ivóvízminőség szempontjából legrosszabb helyzetben lévő Észak-Alföldre terjedt ki 5 Mrd Ft értékben. A települési szilárdhulladék-lerakókat programok elvégzése (KEOP 2.3.0.)

érintő

térségi

szintű

rekultivációs

A magyarországi települési szilárdhulladék-lerakók nagy része felhagyott, bezárt, azonban rendezett rekultivációjuk, lezárásuk még nem történt meg. A felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének megakadályozása, a környezetterhelés csökkentése és a települések környezetének védelme érdekében térségi szinten rekultiválni kell a lakosságot és a környezetet is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelően bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakókat. A program keretében települési önkormányzatok és azok társulásai pályázhatnak a 2007-2008-ben rendelkezésre álló közel 60 milliárd forintra. A pályázati konstrukció hosszú távú célja 2010-ig 850, 2015-ig pedig 1500 szilárdhulladék lerakó rekultiválása. A természeti sokszínűség védelme Az élő és élettelen természeti értékek megőrzése, a vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése, illetve az élőhely-védelem, helyreállítás (KEOP 3.1.1. és KEOP 3.1.2.) A természetvédelem egyik legfontosabb feladata a vadon élő állatok és növények, valamint azok élőhelyeinek megóvása, illetve a természet közeli állapot helyreállítása. A barlangok, a források, az egyes sziklaalakzatok és más felszínalaktani képződmények a környezetüktől eltérő mikroklímájukkal, vízforgalmukkal és talajviszonyaikkal speciális 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

5

élőhelyeket jelentenek számos védett növény- és állatfaj számára. A közlekedési infrastruktúra által okozott károk közül az egyik legszembetűnőbb az állatok elütése, az elektromos szabadvezetékek pedig akadályozzák a madarak szabad vándorlását. A pályázati kiírások célja a védett természeti területek hatékony védelme, amelyre 20072008-ban 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A célterület védett természeti terület és/vagy Natura 2000 terület lehet, illetve feltétel, hogy a beruházás védett és/vagy fokozottan védett madárfajokat érintő probléma kezelésére irányuljon. A kedvezményezetti kör - a megfogalmazott céltól függően - nemzeti park, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, települési önkormányzatok vagy azok társulásai, állami erdőgazdálkodási Zrt-k, közhasznú társaságok és közalapítványok, közútkezelő, MÁV és a GYESEV lehet. Az I. NFT hasonló célú intézkedésének keretén belül 11 projekt összesen 3,27 Mrd Ft támogatást kapott. Gyűjteményes növénykertek helyreállítása (KEOP 3.1.3.)

és

védett

történeti

kertek

megőrzése

és

A gyűjteményes kertek (botanikus kertek, arborétumok) és a történeti kertek (kastélyok, kúriák parkjai) viszonylag kis méretük ellenére fontos elemei a környezetvédelemnek. Szerepet játszanak a saját élőhelyükön veszélyeztetett növényfajok védelmében is. Mivel nagyközönség számára is nyitva állnak, így a környezeti nevelést, oktatást és az ismeretterjesztést is jól szolgálják. A természetvédelmi szempontból kiemelkedő fajok és élőhelyek megőrzését, rekonstrukcióját szolgálják a tervezett beruházások, melyek kedvezményezetti köre a fenti kiíráséhoz hasonló. Elmozdulás a megújuló energiák felé Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása (KEOP 4.1.) A pályázati konstrukció célja, hogy a megújuló energiaforrások (biomassza, geotermális, víz, nap, szél energia) kibővülő alkalmazásával a hazai energiatermelési, felhasználási szerkezet diverzifikáltabbá, a helyi igényekhez mindinkább igazodóvá és a környezeti elvárásoknak (elsősorban üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentése) megfelelővé váljon. Ennek keretében támogatáshoz juthatnak a hőt és/vagy villamos energiát megújuló energiaforrásból előállító projektek; a kisebb, helyi jellegűtől egészen a több milliárdos méretűig (támogatás mértéke: nagyvállalatok: 100-800 millió Ft; egyéb kedvezményezettek: 1-500 millió Ft-ig). Az állami támogatási szabályok miatt egy projekt maximális támogatási intenzitása 50% lehet, azaz minimum 50 % saját erő kell a projekt megvalósításához. A kedvezményezetti kör igen széles: egyaránt támogathatók a költségvetési szervek (elsősorban önkormányzatok), a kis és középvállalkozások, a távhőszolgáltató cégek, de a többségi magántulajdonú nagyvállalatok is. Előreláthatólag kizárólag a konstrukció révén 2010-re1 a megújuló energiaforrások hazai energiafelhasználáson belüli részaránya mintegy 0,6%-kal lehet magasabb. Tekintettel a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos számos veszélyforrásra, a projektkiválasztás során kiemelt figyelmet és az értékelési szempontrendszerben meghatározó helyet kap a projektek fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, környezeti, természetvédelmi szempontú fenntarthatósága (pl. a felhasznált biomassza származási helye). 2007-2008-ban mintegy 13,26 milliárd Ft szolgálja a célkitűzést.

1

Az indikátort 2010 végéig kell értelmezni a 2007-08-as időszakban, mivel a projektek megvalósításának futamideje max. 2 év. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

6

Cél a takarékosság Riasztó adat, hogy Magyarországon az energiapazarlás a legjóindulatúbb becslések szerint is másfélszer magasabb, mint az Európai Unió fejlett országaiban. Ezért az energiatakarékos gondolkodásmód elterjesztése sürgetően aktuális feladatunk. Energetikai hatékonyság fokozása (KEOP 5.1.) A pályázati konstrukció célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire, az egyéb középületekre, de a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), valamint a távhőszolgáltatók és –termelők energiahatékonyság korszerűsítésére irányuló beruházásainak elősegítése vissza nem térítendő támogatással. A támogatások eredményeként javul majd a hazai energiafelhasználás hatékonysága, és ezzel párhuzamosan csökken a - klímapolitikai szempontból kiemelt jelentőségű üvegházhatású gázok kibocsátása. A konstrukció elsősorban kis és közepes méretű projekteket támogat (támogatás mértéke: 1-500 millió Ft-ig), az adott projekt megtérülési paramétereitől függően 10-50 % közötti arányban, a potenciális kedvezményezetti kört a költségvetési szervek, a távhőszolgáltatók, valamint a KKV-k alkotják. A támogatásra 2007-2008-ban mintegy 8,76 milliárd Ft áll rendelkezésre. „Harmadik feles finanszírozás” (KEOP 5.2.) A támogatás célja a központi és helyi költségvetési szervek, alapítványok és egyházak épületeiben az elektromos, világítási és fűtési rendszerek korszerűsítése, minőségivé tétele, s ezáltal az intézmények energiaköltségeinek mérséklése, továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Tekintettel a gyenge önrészfinanszírozási képességre és beruházási hajlandóságra, a pályázati konstrukció kedvezményezettje nem közvetlenül az intézmény, hanem a beruházás lebonyolítását az intézmény által kiírt közbeszerzési eljáráson elnyerő vállalkozás (harmadik fél) lesz. A vállalkozás és az intézmény között létrejövő szerződés értelmében a vállalkozás megelőlegezi az intézmény részére a beruházáshoz szükséges összeget, pályázik a támogatási forrásra, lebonyolítja a kivitelezést, majd az intézmény a beruházás eredményeként megvalósuló energiaköltség-csökkentése terhére, tartósbérleti szerződés keretében törleszt a vállalkozó felé. Ilyen kondíciók mellett a támogatásra azért van szükség, hogy az intézmények fenntartói minél nagyobb számban, még kevesebb törlesztés mellett tudják igénybe venni ezt a finanszírozási módot (a kedvezményezett vállalkozás ugyanis csökkentett árain keresztül „átengedi” a támogatást az intézmény részére). A támogatási arány fűtéskorszerűsítés esetében 14,5%, elektromos, ill. világítási rendszer korszerűsítése esetén 10% lesz. A projektek kiválasztása a 2007-2008-ban rendelkezésre álló mintegy 1,84 milliárd Ft erejéig egyszerűsített, automatikus eljárásrendben történik, ezzel is hozzájárulva az intézményi beruházások gyorsabb lebonyolíthatóságához. A zöld gondolat terjesztése Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések környezetvédelem) (KEOP 6.3. és KMOP 3.3.4.)

a

közigazgatásban

(e-

A környezetvédelemmel kapcsolatos informatikai fejlesztéseket is támogatja környezetvédelmi keret, hiszen mindenféle digitalizálás a papíralapú eljárások háttérbe szorítását jelenti, ami már önmagában is fontos lépés környezetünk 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

7

megóvásáért. Az e-környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetőleg helyi önkormányzatok és az országos vagy területi civil szervezetek támogatására irányul. A pályázati konstrukció célja az intézmények környezetvédelmi adatbázisainak fejlesztése és harmonizálása, az adatgyűjtés, az adatszolgáltatás fejlesztése, valamint az elektronikus ügyintézés biztosítása a környezetvédelem területén. Ezek az intézkedések a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését, azaz a környezeti demokrácia fejlesztését is szolgálják. A pályázatok négy tématerülethez kapcsolódnak: Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET), Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR), települési és regionális együttműködések, Víz Keretirányelv végrehajtása. A pályázás kétfordulós eljárás keretében történik, 100%-os támogatási intenzitás mellett, 20072008-ban 6,6 Mrd forint terhére. Társadalmi szemléletváltás, a fogyasztási szokások változása nélkül persze a fentiek csupán részeredményeket hozhatnak. Az anyag- és energiatakarékossági fejlesztések, az újrahasznosítás kultúrájának széleskörű elterjedése, a környezetbarát eljárások bevezetésének segítése – ezek mind hozzájárulhatnak szokásaink változásához, és a gazdasági fejlődés fenntarthatóságához, ezért az életminőség környezetvédelmi csomag 2008 januárjában is folytatódik. _______________________________________________________________________ Európai közoktatás uniós forrásból - Az ősszel 140 milliárd forintos fejlesztés indult az oktatásban Megújul az oktatás rendszere az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós forrásaiból. Minden gyermek számára elérhetővé kell tennünk a felújított, akadálymentesített iskolákat, az élhető közösségi tereket és a korszerű, használható tudást jelentő oktatást – jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter valamint Hiller István oktatási és kulturális miniszter az iskolafejlesztési programot az országos tanévnyitó ünnepségen Nyíregyházán. Az európai uniós fejlesztési forrásoknak köszönhetően az ősszel ütemezetten 15 program indul el, összesen 140 milliárd forintos kerettel. A pályázatok célja a közoktatási reform támogatása, a minőségi közoktatás megteremtése és a mindenki számára hozzáférhető, korszerű integrált intézményi hálózat kiépítése. Az oktatási pályázati csomagot a tanév során még az esélyegyenlőséget, informatikai fejlesztéseket, pedagógiai együttműködéseket és átfogó minőségfejlesztést támogató további 15 program meghirdetése követi – 38 milliárd forintos kerettel. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára az oktatásban is. Ennek érdekében a minden régióban elérhető pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, a kulcskompetenciák fejlesztésére koncentráló közoktatási intézmények támogatása lesz. Az iskolafenntartók összesen 52 milliárd forintos keretre pályázhatnak, ami magában foglalhatja a meglévő intézmények felújítását, akadálymentesítését, bővítését, energiatakarékossá tételét, az óvoda- és iskolaudvarok felújítását, valamint a mellékhelyiségek, konyhák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes kialakítását, a tanuszodák, medencék korszerűsítését. Az OLLÉ program segítségével pedig a sportpályák és dühöngők rendbetételére, fejlesztése is lehetőség. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

8

Az infrastrukturális fejlesztésekhez természetesen az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulását elősegítő tartalmi, módszertani programoknak is kapcsolódniuk kell. Ezt segíti elő a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, az újszerű megoldások bevezetése, valamint a közoktatási intézmények regionális szintű együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program idén megjelenő pályázatai 7.49 milliárd Ft értékben nyújtanak támogatást. Mindez hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. Külön, kiemelt program keretében pedagógusképzési csomagok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben. A közoktatás-fejlesztési pályázatok mellett, több mint 5,3 milliárd forintos uniós forrásból folytatódik a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó szakképző intézményrendszer továbbfejlesztése is. _______________________________________________________________________

A fejlődéshez a társadalomnak is változnia kell, mi nem mondunk le senkiről Az európai uniós források önmagukban nem elegendőek, a társadalomnak is változnia kell az ország fejlődése érdekében. A sikerhez négy uniós érték adaptációja mindenképpen szükséges. Ezek a teljesítmény tisztelete, a normakövetés, az öngondoskodás és a szolidaritás - mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter Pécsett. A négy érték közül a szolidaritás az, amely a felmérések szerint a leginkább meggyengült az elmúlt időszakban, pedig közös érdekünk, hiszen egy kettészakadt társadalomban élni, dolgozni, vállalkozni senkinek sem jó. Magyarország az egy főre jutó GDP alapján az elmúlt másfél évtizedben 15 százalékkal került közelebb az Európai Unió átlagos fejlettségéhez, ugyanekkor egyes régiói 14-15 százalékkal leszakadtak a magyar átlagtól. Ma Budapest 125 százalékán, az Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld pedig csak körülbelül 40 százalékán van az unió átlagos fejlettségének. Magyarország kettészakadt kelet-nyugat, nagyvárosok-kistelepülések, magyarok-romák életesélye mentén. Éppen ezért az Új Magyarország Fejlesztési Terv törekvése a további leszakadás megállítása. A regionális különbségek miatt az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi, régióspecifikus döntések, és tudatosan differenciált lesz a források elosztása is. A leghátrányosabb kistérségeknek célzott programok indulnak és kiszámítható, tervezhető, igazságosabb lesz a pályázatokhoz szükséges önerő biztosítása. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek kötelező állami feladatra pályáznak, 10 százalék önrészt kell majd biztosítaniuk, míg a leghátrányosabb, másfél millió lakost tömörítő kistérségek, települések részéről 5 százalékos önerő is elegendő lesz fő szabályként. _______________________________________________________________________ Önkormányzati társulást alakítanak A Dél-dunántúli Regionális Ivóvízminőség-javító Program soron következő előkészítő fórumának július 11-én Siklós adott otthont. A rendezvény elején Dr. Wekler Ferenc a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megbízottjaként a megjelent nagyszámú polgármesternek az M6-os autópályává fejleszthető autóút helyzetéről is beszámolt. Az ütemezés szerint az M6-os Dunaújváros-Szekszárd és Szekszárd-Bóly-Pécs szakaszai 2010 márciusára elkészülnek. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

9

Az utóbbi 79 kilométeres 2x2 sávos autópálya építése a jó előkészítettségnek megfelelően már idén megkezdődhet. A szintén PPP konstrukcióban épülő 67 kilométeres Dunaújváros-Szekszárd gyorsforgalmi útszakasz előkészítettsége kicsit hátrébb tart, de már ennek a résznek is megvan a környezetvédelmi engedélye. A lőszermentesítés, illetve az építési engedélyezési eljárás is befejeződött. A tervezők szerint a 2010. márciusi átadás azonban itt is tartható, mivel ez a szakasz az egyszerűbb terepviszonyok miatt gyorsabban megépíthető. Az ivóvízminőség-javításra kötelezett települések sorát a 201/2001. (X.25.) kormányrendelet határozza meg. Dél-Dunántúlon ez 207 települést érint, amelyek közül 139 település – több mint 200 ezer lakossal – jelezte vissza előzetesen, hogy részt szeretne venni a most formálódó 30 milliárd forintos összköltségű Dél-dunántúli Regionális Ivóvízminőség-javító Programban. A megvalósítás forrásait az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (ÚMFT KEOP) pályázati pénze és a 10 százalékos önerő biztosítaná. Az ülésen megjelent polgármesterek megszavazták, hogy a pályázáshoz előkészítenek egy önkormányzati társulást, amelynek gesztori feladatait Siklós városára bízzák. _______________________________________________________________ Közszolgálati intézmények akadálymentesítése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Meghirdették az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-dunántúli Operatív Program második pályázatát a Közszolgálati intézmények akadálymentesítése címmel. A támogatás célja, olyan épületek teljes körű átalakítása, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részben akadálymentesek. Ez a fizikai és kommunikációs akadálymentesítésre egyaránt vonatkozik. A 400 millió forintos keretre pályázhatnak a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és társulásaik, egyesületek, egyházak, alapítványok, közhasznú társaságok. Az átalakulással vagy alapítással 2007. július 1. után létrejövő nonprofit gazdasági társaság, és egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet, abban az esetben, ha az általuk fenntartott intézmények a következő szolgáltatások valamelyikét látják el: óvoda, alap-és középfokú iskola, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi alap- és szakellátás, önkormányzati ügyfélszolgálat. Csak az a beruházás támogatható, amelyben kizárólag a komplex módon kivitelezett, teljes körűen elvégzett akadálymentesítés valósul meg. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, mértéke a projekt elszámolható összköltségének legfeljebb 85 %-a. A támogatás összege egyszintes épület esetében maximum 10 millió forint, kétszintes épület esetében maximum 20 millió forint. A pályázatok benyújtásának helye és határideje: VÁTI Kht. Pécsi Területi Iroda, 7621 Pécs, Rákóczi út 62-64. 2007. november 16-ig. A pályázati kiírás dokumentációja a www.nfu.hu honlapról tölthető le.

Megszépülő iskolai sportpályák ÚMFT támogatásból Az Új Magyarország Fejlesztési Terv iskola-felújítási pályázati kiírásaira kíván pályázni az öt sportág szakmai összefogásával megalakult OLLÉ Szövetség. A tömegsport népszerűsítés mellett elkötelezett szervezetek az Önkormányzati és 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

10

Területfejlesztési Minisztérium támogatásával indították sportpályák megújulását célzó OLLÉ Iskola Programot.

el

az

iskolai

Az OLLÉ Iskola Program a közoktatási intézményekben sportpálya létesítésére, sportudvarok létrehozására, és az arra épülő szolgáltatások megszervezésére irányul. A program széles civil összefogással indult el. A program finanszírozását az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében már meghirdetett iskola-felújítási program pályázatai támogatják, amelynek keretében az iskolák rekonstrukciója során tanulónként 60.000 forint támogatás fordítható az iskolai sportudvarok rendbetételére, fejlesztésére. A 90%-os intenzitású támogatásokra a pályázatokat szeptember 24-től lehet benyújtani, az első forduló eredményhirdetése 2008. januárban lesz. A fejlesztés során elsőbbséget élveznek a kistérségi települések intézményfenntartói és a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolák. A labdarúgás mellett a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, és a kajak-kenu sport is tenni akar a fejlődésért, és így együtt, közösen támogatják és népszerűsítik a programot. Az OLLÉ Iskola program fővédnöke Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, társvédnökök Bánki Erik, az Országgyűlés Sport– és Turisztikai Bizottságának az elnöke és Dr. Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi megyés püspök.

Intézményi hírek _______________________________________________________________________ Társadalmi egyeztetésen az ”Életminőség javítása” pályázati csomag kiírásai A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség társadalmi egyeztetésre bocsátott huszonhárom november 6-án induló környezetvédelmi pályázati konstrukciót. A meghirdetésre kerülő pályázatok a szennyvíztisztítást, a vízrendezést és a hulladékgazdálkodást hivatottak szolgálni valamennyi régióban. Ezek mellett a Közép-magyarországi régióban megjelennek az országos Környezet és Energia Operatív Program ún. tükörpályázatai is. A véleményeket, észrevételeket az Ügynökség október 18-ig várja a honlapon megadott, pályázatonként különböző e-mail címekre. A környezet és energia program nemrégiben elindított fejlesztéseit egészíti ki a kistelepülési szennyvízkezelés megoldása. Még azokon az érzékeny vízbázison fekvő településeken is, ahol a szakszerű, egyedi szennyvízkezelés nem jöhet szóba, biztosítani kell a települési folyékony hulladék elszállítását és hasznosítását. Az Észak-alföldi régióban 3 év alatt kétmilliárd forintot költhetnek szennyvíztisztító létesítmények építésére. Az elnyerhető támogatás mértéke 20 millió és 400 millió forint között lehet. A kétfordulós konstrukció beruházásai a régió területén fekvő 2000-es lélekszám alatti településeken valósulhatnak meg. A pályázat a költségek 85-90%-át fedezi. A Dél-Alföld községei 1,42 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra. A Dél-dunántúli kistelepülési szennyvíz fejlesztések még több forrást, mintegy 3,7 milliárd forintot igényelnek, amiből 10-20 életminőség javító fejlesztés indul. A magyar vidék egyik elhúzódó problémája, hogy a települések jó részénél megújításra szorulnak a bel- és külterületi vízrendszerek. Ez praktikusan az elvezető árkok és csatornák, illetve a csapadékvíz-elvezető hálózat korszerűsítésének szükségét, vagy új belvíz- és csapadékvíz-tározók építését jelenti. Az Észak-Alföldön ezekre a célokra három 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

11

évre 4.33 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyre kétfordulós eljárásban lehet pályázni. Önkormányzatok és vízügyi igazgatóságok konzorciumai akár 1,5 millárd forintot is nyerhetnek. Az Észak-magyarországi Operatív Program keretében több mint 5 milliárd forint jut a belterületi és térségi vízrendezésre, a vízrendszerek fejlesztésének támogatására. A Dél-Dunántúlon 625, a Közép-Dunántúlon 450 millió forint a kétéves keretösszeg, az előbbi régióban 5-120 millió forintos támogatást kaphatnak a pályázók, az utóbbi régióban pedig 10 és 100 millió között alakulhat a forráskihelyezés. A Dél-alföldi Operatív Program 670 millió forintot biztosít a belterületi csapadék- és belvíz elvezetés támogatására, itt 30-200 milliós nagyságrendű projekteket társfinanszíroz az unió. A Dél-alföldi régióban a tavak, holtágak, mellékágak esetében kiemelt jelentőségű a vízkárelhárítás biztonságának növelése valamint az ún. „jó állapot” elérése. A hatékony vízgazdálkodásnak összhangban kell állnia az EU Víz Keretirányelvével. A vízkár-érzékeny területeket csökkenteni kell, a belvízi biztonság növelése mellett pedig kiemelt jelentőségű a vízrendszerek rekonstrukciója, a vízvisszatartás, a vízpótlás, a vízvisszatáplálás, a „jó ökológiai potenciál” elérése is, amelyekre összesen 2,5 milliárd forint fordítható. Közép-Magyarországon 5,5 milliárd forint jut vízrendezésre. A cél az ár- és belvízi veszélyeztetettség csökkentése belterületi csapadékvíz elvezető árokrendszer kiépítése, belterületi csapadékvíz befogadók létrehozása, a víz- és hordalékelöntések megakadályozása, záportározók építése segítségével. A Dél-dunántúli Operatív Program is előirányozza a felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztéseket. 2007-2008-ban közel kétmilliárd forint fordítható a pályázaton kiválasztott két nagyméretű projektre. . A következő nagyobb pályázati csomagot a települések korszerűtlen hulladéklerakóinak rekultivációja jelenti. Az Észak-alföldi Operatív Program keretében kétfordulós eljárásban 2,26 milliárd forint áll rendelkezésre a felhagyott települési szilárd hulladéklerakók rendbe tételére. Az elnyerhető támogatás mértéke: minimum 5, maximum 500 millió Ft lehet. Észak-Magyarországon 1 milliárd, a nyugat-dunántúli régióban 600 millió, KözépMagyarországon pedig 800 millió forint a kétéves keret. Társadalmi egyeztetésre kerülnek a Közép-Magyarországi Operatív Program ún. tükörpályázatai is. Megújuló energiahordozókra 1,82 milliárd forint, élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzésére 2,6 milliárd forint, gyűjteményes és történeti növénykertekre 1,9 milliárd forint, erdei iskola hálózatok fejlesztésére pedig 655 millió forint fordítható. Társadalmi egyeztetésen a digitális tábla beszerzés pályázati kiírás Két pályázati kiírás, közte a digitális tábla beszerzést segítő pályázat dokumentációját bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Elsősorban a potenciális pályázók, érintett társadalmi szervezetek véleményét várják, hogy a pályázati kiírás a lehető legszélesebb szakmai érdekek mentén véglegesedjen. A www.nfu.hu oldalon megjelent dokumentációval kapcsolatban kérdőív segítségével gyűjtik a hozzászólásokat. A digitális táblákra vonatkozó kiírás esetén erre október 15-én délig van lehetőség.


12

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program első prioritásának konstrukciói az oktatási infrastruktúra fejlesztését támogatják. A most egyeztetésre bocsátott pályázati kiírások célja a felsőoktatási intézmények oktatással, kutatással, vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrájának fejlesztése annak érdekében, hogy képesek legyenek a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelelő, európai értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat nyújtani. „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése (TIOP 1.1.1)” c. pályázati kiírás célja az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése, az ún. „Intelligens iskola” létrehozása. A konstrukció elsősorban az informatikai infrastruktúra fejlesztését biztosítja a digitális tábla és más informatikai eszközök (számítógépek, Wifi hálózati elemek, projektorok, kiszolgáló eszközök) beszerzésén keresztül. A kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat október 15-én 12 óráig várják. „A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása (TIOP 1.3.1)” c. konstrukció olyan szakterületi és regionális kapacitások bővítését támogatja, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek az iparral, s amelyek ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére, ezzel is javítva a műszaki-természettudományi felsőoktatás és az ország versenyképességét. A kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat október 8-án 12 óráig várják. Uniós pályázat a minőségi szak- és felnőttképzésért A szakképzésről szóló törvényben meghatározott „térségi integrált szakképző központ” (TISZK) modellek valamelyikét megvalósító fenntartók pályázhatnak. Továbbá a szakképzés-szervezési társulások, a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartók által létrehozott nonprofit gazdasági társaságok, valamint az intézményfenntartók, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek által létrehozott szakképzés-szervezési társaságok. A pályázati projekt nem terjedhet ki azokra a kedvezményezett intézményekre, amelyek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. prioritásának, továbbá a regionális operatív programok 4. prioritásának keretében a szakképző intézményrendszer fejlesztésére, a szakképzéssel összefüggő tevékenységekre támogatást nyertek. A felsőoktatási intézmények új felsőfokú szakképzésük tekintetében akkor részesülhetnek támogatásban, ha a pályázati projekt nem ugyanarra a tevékenységre terjed ki, mint amelyekre a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. prioritásának keretében támogatást nyertek. / A TISZK székhelye a Közép-Magyarországi Régiót kivéve bármelyik régióban lehet./ Mire kapható támogatás? Minden olyan szervezetfejlesztésre, amely a szakképző iskolák személyzeti politikáját, és a tananyagainak harmonizálását is szolgálja. További fontos, támogatandó cél a hátrányos helyzetű, illetve az oktatási rendszerből lemorzsolódók beterelése a szakképzésbe, valamint a munkavállalói kompetenciáik fejlesztése. A regionálisan meghatározott képzési irányok és arányok alapján szervezett szakképzést, továbbá az országos beiskolázást vállaló TISZK keretei között működő szakképző intézmények fejlesztése támogatható. Mennyi pénzről van szó? A pályázat első fordulójának keretében a nyertes projekt gazdák jogosultságot nyernek arra, hogy a második fordulóban pályázhassanak, melyben az elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás mértéke minimum 100 millió, maximum 400 millió forint. Jó hír, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

13

hogy sikeres pályázat esetén akár a projekt összes elszámolható költségét, azaz 100 százalékát is uniós segítségből finanszírozhatja. Hogyan kell jelentkezni? A pályázatok benyújtásának határideje: 2007. október 8-jétől,január 7-ig. A pályázatok benyújtásának helye: ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) 1385 Budapest, Postafiók 818. Jelen pályázat száma: TÁMOP-2.2.3/07/2. A pályázati kiírás dokumentációja a www.nfu.hu honlapról tölthető le, s itt további fontos és hasznos tudnivalókat is talál. _______________________________________________________________________ Fejlesztési miniszterek találkozója 2007. október 2-án Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter meghívására Borbély László román regionális fejlesztési, területrendezési és lakásépítési miniszter Budapestre látogatott. A találkozó célja a III. román-magyar közös kormányülésen felvetendő kérdések egyeztetése volt. A megbeszélésen kiemelt szerepet kapott a két tárcát érintő területfejlesztési, területrendezési és építésügyi együttműködések áttekintése. A felek megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a város-rehabilitációval, fejlesztési pólusokkal, Tisza vízgyűjtő-területtel, építési minősítő és klaszter rendszerrel, valamint határmenti együttműködésekkel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekkel és a Lipcsei Informális Miniszteri Konferencián felmerült témákkal. A miniszteri szintű megbeszélés mellett szakmai egyeztetésre is sor került, ahol nagy figyelmet fordítottak a stratégiai együttműködésre, a társadalmi és gazdasági kohézió erősítésére - a határmenti térségekben - valamint a közös fejlesztések megvalósítására. Építésügyi témakörben felmerült továbbá a határon átnyúló építőipari vállalkozások szakmai támogatása, az építőipari vállalkozások együttműködésének ösztönzése, - a lakó-, nem lakó és kommunális épületek korszerűsítése és továbbfejlesztése -, valamint az építésügyi termékek vállalkozások minősítését végző intézetek szorosabb együttműködése. A két miniszter megegyezett, hogy a román-magyar közös kormányülésig kidolgozásra kerülnek a 2006-ban aláírt közös nyilatkozatok feladatainak végrehajtását támogató cselekvési tervek a tárcák együttműködésére vonatkozóan, a városok versenyképességének növelése, illetve az építésügyi együttműködés fejlesztése céljából. _______________________________________________________________________ A Helyi Önkormányzatok Napja

A Helyi Önkormányzatok Napja alkalmából Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter az önkormányzati működés időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az ÚMFT-ből adódó fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatos önkormányzati feladatokról szólt. Ezt Szaló Péter, az ÖTM területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára a „Területi szempontok érvényesítése a fejlesztéspolitikában” című előadása követte.


14

Az országos önkormányzati szövetségek képviseletében Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke; Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és Molnár Gyula, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szólalt fel. Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter a közigazgatással kapcsolatos kormányzati korszerűsítési feladatokról tartott tájékoztatást. Kovács István Vilmos, az NFÜ elnökhelyettese bemutatta az ÚMFT, az operatív programok, és akciótervek rendszerét. Mintegy 180-200 milliárd forintot kíván a Kormány a leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatására fordítani az uniós fejlesztési pénzekből. A célzott program mintegy egymillió embert érint, és azok a települések vehetnek részt benne, amelyek a KSHadatai szerint a legelmaradottabbak. A tervek szerint további 14 kistérség számára felzárkóztató programot is indítanak, ez további félmillió állampolgár helyi esélyeit javítja majd. Bajnai Gordon arra hívta fel a figyelmet, hogy 1994 óta lényegében nem történt "jelentős reform" az önkormányzati rendszerben. Utalt arra, hogy a rendszer megváltoztatásához, a törvény módosításához kétharmados országgyűlési támogatásra lenne szükség, ám ez egyelőre hiányzik. Bajnai Gordon az elképzelések között említette még az önkormányzatok vagyonkezelői jogainak kiterjesztését a rugalmasabb gazdálkodás érdekében, egy erős regionális középszint létrehozását, valamint az önkormányzatok feladatainak, és az azokhoz rendelt források áttekintését. A rendezvényen megjelent a miniszterelnök, aki szerint "ha van mozgástér", akkor mindent megtesz azért, hogy a kormánynak és az országnak egyetlen kiemelt célja legyen: megújítani a magyar iskolát és a közoktatást. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására biztosítandó mintegy 200 milliárd forintos pályázati keretről szólva úgy vélte: ez a nemzeti szolidaritás egyik megnyilvánulási formája. Mindent megtesznek azért, hogy az uniós fejlesztési források oda jussanak, ahol szükség van rá, ezért arra kérte a települési vezetőket, hogy "otthon", maguk is teremtsék meg a szabályozás, az ellenőrizhetőség és az átláthatóság feltételeit. A miniszterelnök szerint egy település sorsát, esélyeit nem határozhatja meg, hogy milyen politikai többségű a képviselő-testület, az önkormányzatok egyenlő eséllyel indulhatnak a fejlesztési pénzekért. _______________________________________________________________________ Elszámolási és nyomonkövetési nyomtatványok Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében beadott pályázatok feldolgozása, illetve a megvalósításuk nyomonkövetése során szerzett tapasztalatok alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelentős egyszerűsítést és egységesítést vezet be. Az intézkedések célja, hogy gyorsuljanak a kifizetések, a kedvezményezettek és a pályáztatók számára is egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a rendszer. A dokumentumok egységes formában és alkalmazási elvek szerint kerültek bevezetésre. Az egységességet az támasztja alá, hogy a pénzügyi elszámoláshoz benyújtandó dokumentumok tevékenyég-alapú költségkategóriákhoz (pl. építés, beszerzés, szolgáltatások, lízing stb.) lettek rendelve. Ami azt jelenti, hogy nem pályázati kiírások szerinti, hanem tevékenység függő a bekérendő dokumentumok köre. A projekt 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

15

keretében megvalósított tevékenyég során felmerült, és elszámolni kívánt költség határozza meg, milyen típusú dokumentummal kell a költség ténylegességét alátámasztani. Ebben a rendszerben a dokumentum-alapú ellenőrzés jelentősen egyszerűsödik (például csökken a bekérendő dokumentumok száma) , viszont alaposabb és szigorúbb helyszíni ellenőrzések várhatóak a jövőben. A változtatás, hogy - a bekérendő dokumentumok száma jelentősen csökken - az elszámolást alátámasztó dokumentumok tevékenyég vonatkozású költségkategóriákhoz (pl. építés, beszerzés, szolgáltatások, lízing stb) vannak rendelve; - szélesebb körben alkalmazandók az összesítők (értékcsökkenés, kiküldetésútiköltség, személyjellegű költségek, saját teljesítés, rezsi, stb.) - bevezetésre kerül az átalány keretében történő elszámolás lehetősége (pl. rezsi elszámolása esetében); - egységes nyomtatvány és összesítő sablonok kerültek kidolgozásra; Az egységesítésre kerülő dokumentumok: - Előleg kifizetési kérelem - Kifizetési kérelem - Kifizetési kérelem alátámasztó dokumentumai - Útmutató Kifizetési kérelemhez - Bérleti díjak arányosítása - Rezsi arányosítása - Rezsi átalány alapú fizetési kérelme - Nyilatkozat szóbeli megállapodásról - Nyilatkozat saját teljesítésről - Összesítők - PEJ - PEJ útmutató - ZPEJ - ZPEJ útmutató Annak érdekében, hogy a kedvezményezettek könnyebben eligazodjanak projektjeik pénzügyi elszámolásakor, egy rövid összefoglaló készült: Útmutató támogatás igénylés összeállításához címen. Elindultak az Ügynökség honlapjának új szolgáltatásai Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető az ún. RSS szolgáltatás, melynek segítségével folyamatosan nyomon követhetőek az Ügynökség által megjelentetett hírek és közlemények, és ezek a tartalmak immár angol nyelven is elérhetőek.

Műhelybeszélgetés a helyi gazdaságfejlesztésről A Pro Regio Kht., mint közreműködő szervezet műhelybeszélgetésre hívta meg szakmai partnereit az „Inkubátorházak – szolgáltatásfejlesztéssel egybekötött – építése, bővítése, fejlesztése” és az „Ipari parkok, ipari területek telephely- és szolgáltatás-fejlesztése” című összevont pályázati kiírással kapcsolatban. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Infovonal:40/638-638 Fax: 06 1 239-5277 E-mail: [email protected] internet: www.nfu.hu

16

A találkozón 18 partnerszervezet vett részt. A Pro Regio Kht. munkatársai röviden tájékoztatták a jelenlévőket a Közép-Magyarországi Operatív Program „Helyi gazdaságfejlesztés” intézkedés kidolgozás alatt álló, illetve a későbbiekben kidolgozásra kerülő pályázati lehetőségeiről, majd bemutatták a kiírás-tervezetet. Ezt követően került sor a szakmai kérdések és vélemények megvitatására, melynek eredményeként az írásban is továbbított észrevételek, vélemények értékelésre kerültek. Egyes vélemények és módosítási javaslatok bekerültek a kiírás-tervezetbe. Az Irányító Hatóság jóváhagyását követően a pályázati kiírás 2007. szeptember 12-én hivatalosan is meghirdetésre kerül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.nfu.hu oldalon. A workshop előadása és az emlékeztető megtalálható a Közép-magyarországi régió honlapján, a www.kozpontiregio.hu oldalon.


17

Önkormányzati hírlevél

Recommend Documents