Önkormányzati hírek MEGEMLÉKEZÉS. terasttt*

terasttt*

Acsteszér

9 0 község havi lapja

III. évfolyam 8. szám

2008. október 30.

Ára: 100 Ft

MEGEMLÉKEZÉS

I.

A mindenszentek és az azt követő halottak napja a katolikus (és az ortodox) keresztény egyház ünnepe, mely egy­ házi jellegén túl fokozatosan népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az embe­ rek gyertyát gyújtanak és elveszített szeretteire emlékeznek. Az ünnep alkalmával november 1-én szombaton 5 órakor az ácsteszéri temetőben közös megemlékezést tart az Egyház és az Önkormányzat, melyre minél több résztvevőt várnak és invitálnak. Pintér Gábor

Önkormányzati hírek

Októberben nem volt Testületi ülés, ezért Lünk György polgármester urat kérdeztem a szeptember végi és októbe­ ri történésekről. Szeptember 26-án Bakonyszombathelyen emlékeztek Be­ nedek Elek születésnapjára. Az eseményre Hanig Antal csatkai polgármesterrel együtt Lünk György is hivatalos volt. 27-én nagyszámú túrázó lepte el Ácsteszért és a környező turista utakat. A Táncsics túra többeket vonzott falunkba. 3 útvonalat járhattak be a résztvevők. A szervezésben és a lebonyolításban az Önkormányzat is segített. Szintén szeptember 27-én a Megyeházán zászló avatás volt, ahol az ácsteszéri zászló is helyet kapott. (Folytatás a következő oldalon)

Arany Trombita 2. oldal

Ácsteszér község havi lapja

2008. október

(Folytatás az előző oldalról) Október 13-15-ig Lünk György egy szakmai úton vett részt Mór Antal akai és Hanig Antal csatkai polgármester­ rel Dortmundban egy több, mint 150 éves hagy­ ományokkal rendelkező szivattyúgyárban. Október 7-én Póczi Zsolt képviselő lemondott a képviselői mandátumáról. Az utódja a 2006-os választá­ son az utána következő képviselőjelölt lesz. feltéve, hogy vállalja a munkát. A legközelebbi testületi ülésen dől el, hogy ki lesz az utódja. Az érdemi munkát a lemondás nem befolyásolja, mert a testület 1 fővel kisebb létszámban is döntésképes. A hónap elején az iskola és a Takarék Szövetkezet előtti részt elplanírozták. A kitermelt fold helyett zúzott kő kerül az útra. Gurdon András

f

ELISMERÉS

1

A közelmúltban Klupács András Kistérségi Coordinátort, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesz­ tési Ügynökség KHT, Királyi Régió Díjjal tüntette ki. Az Arany Trombita szerkesztősége gratulál András­ nak a díjhoz, munkájához további sok sikert és - ami­ re most a legnagyobb szüksége van- jó egészséget kíván.. A szerk. nevében: Pintér Gábor , j - T - r - . - ...

neszánsz éve" Magyarországon abból az alkalomból, hogy 550 éve koronázták királlyá Hunyadi Mátyást. Eddi­ gi hagyományainknak megfelelően ez a nap is ünnepség­ gel kezdődött, melyet az iskola előtt tartottuk. Szeretettel fogadtuk gútai testvériskolánk küldöttségét és a meghívott vendégeinket. Zászlóinkat alkalomhoz illő zenére és kor­ hű viseletbe öltözött tanulókkal kísértük a megemlékezés helyszínére. Az ünnepi beszéd után az iskola falán elhe­ lyezett Benedek Elek domborműnél iskolásaink, óvodása­ ink és gútai vendégeink koszorút helyeztek el.

-•—JTJül

Iskolai hírek "KIRÁLYI" BENEDEK ELEK NAP AZ ISKOLÁBAN 2008. szeptember 26. Az idei Benedek Elek Napunkon programjainkat rene­ szánsz elemek színesítették, ugvanis a 2008-as év a "ReDélelőtt a vetélkedőké volt a főszerep: alsós és felsős csa­ patok mértek össze tudásukat a felkészüléshez kiadott me­ sék, mondák alapján. A vetélkedőkkel párhuzamosan megkezdődtek a kézműves foglakozások: lehetett gyön­ gyöt fűzni, koronát, lovagi páncélt, reneszánsz füzetet, sóliszt nyakláncot készíteni. A királyi lakomát szorgos szülői kezek készítették, mely­ nek sikeréhez nagyban hozzájárultak az ácsteszéri konyha dolgozói is. Ezúton szeretnénk mindannyiuknak megkö­ szönni! Ebéd után felvonultak udvarhölgyeink a progra­ mok helyszínén, a falu főterén felállított színpadon. Két udvari bolond olvasta fel a "nagyotmondó" pályázatra be­ érkezett díjazott írásokat, majd barantások léptek színpad­ ra. Ezt követően Hidán Csaba történész, régész tartott elő(Folytatés a következő oldalon)

Arany Trombita 2008. október

Ácsteszér község havi lapja

(Folytatás az előző oldalról) adással, mesemondással egybekötött Mátyás-kori fegyver-és viselet-bemutatót. Előadása végén színpadra szólí­ totta a mi Mátyás királyunkat, Huszti János személyében, akire az a kellemes feladat hárult, hogy a legszebb udvar­ hölgyeknek (Kovács Anikó, Hanke Vanessa Kolett, Hujber Anita) átadhatta királyi oklevelét. A nyolcadik osztályosok reneszánsz tánccal varázsolták el a közönsé­ get, majd táncház következett. Ezután értékeltük az előze­ tes kiírásunkra érkezett képzőművész, számítógépes, rajz és kisplasztikái alkotásokat, melyekkel iskolánk auláját díszítettük. Diákjainkon kívül készítettek még pályamű­ veket Gutáról, Császárról és Bakonysárkányról. Az ered­ ményhirdetés közben kezdetét vette a lovagi torna, bár er­ re egy kicsit kevés idő jutott, hisz a bejáró tanulók busz­ indulása miatt időben be kellett fejezni a játékokat. Azért lehetett egy kicsit ismerkedni ősi írásunkkal, a rovásírás­ sal, lehetett Kinizsit megszégyenítve malomkövet kitarta­ ni, volt lehetőség pingpongozni és játékos lángosevő ver­ senyen is részt venni.

3. oldal

róság 60 ezer ember sorsáról döntött. 447 főt ítéltek halálra, és 189 főt ki is végeztek .Erre a sorsra jutott Szálasi Ferenc is, valamint a háborús kormányok miniszterelnökei is. -1504. október 12-én halt meg Corvin János herceg, Má­ tyás király fia, aki Edelpeck Borbálától 1473-ban, házassá­ gon kívül született. Mátyás-mivel nem volt törvényes örö­ köse- őt szánta utódjául, ezért gondos nevelésben részesí­ tette, herceggé emelte. Apja halála után a főurak mégis II. Ulászlót választották királlyá. Corvin János megelégedett a szlavón hercegséggel. Fiatalon, váratlanul hunyt el. - 1803. október 17-én született Deák Ferenc, a reformkor és a kiegyezés korának nagy formátumú politikusa. A for­ radalom idején igazságügy-miniszter, de nem vett részt a szabadságharcban, hanem visszavonult birtokára. A bukás után a passzív ellenállás példaképévé vált. Az ő cikke nyo­ mán ( Húsvéti cikk ) kezdődtek meg a kiegyezési tárgyalá­ sok. A magyar nép a " haza bölcsé"-nek nevezte el. - 1882. október 22-én Budapesten halt meg Arany János , a XIX. századi magyar líra kiemelkedő alakja. 1817. már­ cius 2-án született Nagyszalontán. 1847-ben a Toldi című művével nyert pályadíjat és országos hímevet. Ekkortól mondhatja barátjának Petőfi Sándort is. A forradalomban nemzetőr volt. 1860-tól az Akadémia titkára, majd főtitká­ ra. Időskori versei - az Őszikék - a nagyvárosi magányáról, a földszeretetéről tanúskodnak. - 1956. október 23-án politikai tömegtüntetések sorozata kezdődött Budapesten, amelyek változásokat, demokrati­ kus átalakulást követeltek. Ezekből az eseményekből rob­ bant ki a forradalom, ami fokozatosan nemzeti szabadság­ harccá vált. Igaz, nagyon rövid ideig tartott. - 1929. október 24-én New Yorkban kirobbant a tőzsde­ krach és ezzel kezdetét vette a gazdasági világválság. Ezen a napon- a " fekete csütörtök"-ön - a tőzsdén a részvények példátlan eladása kezdődött el. A betétesek tömegesen vet­ ték ki betétjüket, a bankok fizetésképtelenekké váltak. A A kicsit hűvös idő ellenére jól sikerült ez a nap, mindenki válság átterjedt a világra, s hazánkra is. A termelés csökkent, a beruházások elmaradtak, megnőtt a munkanélküliség. A találhatott magának kedvére való szórakozást. A nap sikeres megrendezéséhez sok segítséget kaptunk, válságból csak 1933-ra sikerült a világnak kilábalni. - 1873. október 25-én Buda, Pest és Óbuda egyesülésével amiért mindenkinek szeretnénk köszönetet mondani! Kovácsné Villand Lívia született meg Magyarország fővárosa, Budapest. Az egyesü­ lést követően indult fejlődésnek a város. Sugárutak épültek, megjelent a villamos, átadták -London után Európában má­ sodikként, de a kontinensen elsőkén t- a földalatti vasutat. A lakosság az 1869.évi 300 ezerről 1910-re 1 millió 110 ezer - 1849. október 2-án Klapka György tábornok megkezdte főre emelkedett. Budapest világvárossá fejlődött. Komárom várának átadását az osztrák hadseregnek A vár a 1918. október 31-én Budapesten és Magyarországon világosi fegyverletétel után semmilyen felszólításra sem ad­ győzött az " őszirózsás forradalom", amely lényegében ta meg magát. A kapitány olyan megállapodást kötött, hogy a várban tartózkodók menlevéllel szabadon elvonulhatnak, polgári demokratikus forradalom volt. Az első világhábo­ büntetlenséget kapnak, s ha akarják, külföldre szóló menle­ rú után széthullott az Osztrák-Magyar-Monarchia , az ural­ velet is biztosítanak számukra.. Klapka is így menekült kül­ kodó, az utolsó császár( IV.Károly ) már nem tudta érvé­ földre, s így menekült meg Jókai Mór is, akinek nevét fele­ nyesíteni akaratát, így október 3l-re virradó éjjel megala­ kult a Magyar Nemzeti Tanács, Károlyi Mihály vezetésé­ sége, Laborfalvy Róza íratta rá a vár védőinak listájára. vel, akit később miniszterelnöknek neveztek ki. A vér nél­ - 1945. október 3-án érkezett a mátyásföldi repülőtérre a kül győzött forradalom után kikiáltották az első magyar magyar háborús főbűnösök első csoportja, köztük Szálasi polgári köztársaságot. Ferenc ,Bárdossy László , Imrédy Béla és mások. A népbí­ Gubucz Lajosné

Jeles történelmi események

, Arany Trombita 4. oldal

Ácsteszér község havi lapja

EGYHÁZI HÍREK

2008. október

November 16 : - Évközi 33.vasárnap November 19 : - Árpádházi Szent Erzsébet - a szeretet nagy szentjének tekinti az Egyház. November 2 1 : - Szűz Mária bemutatása a jeruzsálemi templomban. November 22: - Szent Cecília - Vértanú halált halt. November 23: - Krisztus Király ünnepe - e nappal záail le az egyházi év. November 30: -Advent 1. Vasárnapja. Volf Nándomé r

Ahogy Acsteszéren történt Liturgikus naptár November-Szent András hava November 1. - Mindenszentek: - A szentek hatalmas seregére emlékezünk. Ők azok, akik átlépve a halál kapu­ ján lelkükkel elnyerték a mennyek országát. Példájuk arra bíztat, hogy mi is kövessük őket a szentek közösségébe. November 2.- Halottak napja: - Hitünk szerint életünk a halálban nem múlik el, csak átváltozik. Ezért emlékezünk kedves elhunytjainkra és imádkozunk lelki üdvösségükért. November 4. - Borromei Szent Károly - A Lago Maggiore mellett, Arona várában született a család har­ madik gyermekeként. A páviai egyetemen szerzett jogból doktori fokozatot. 1560-ban a pápa bíborossá, majd milánói érsekké nevezte ki. Az egyházban is sok vissza­ élés történt, amit igyekezett megszüntetni. Ez időtájt pestis pusztított Milánóban, ahol becsülettel helytállt a betegek gondozása és ellátása terén is. Testi ereje elfogy­ ott, szentségekkel ellátva 1584 november 3-án Milánóban meghalt. 1610-ben V. Pál pápa avatta szentté. November 5.- Szent Imre - Szent István és Boldog Gizella fia volt. Vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, 1031 szeptember 2-án sebeibe belehalt. November 9. A Lateráni Bazilika felszentelésének az ünnepe. November 10.- Nagy Szent Leó pápa ünnepe. November 11. - TOURS-i Szent Márton - Tizenkét éves volt, amikor szülei akarata ellenére jelentkezett katechumennek (hittanuló). A keresztségre készülőket nevezték így az egyházban. 371-ben püspökké szentelték. Ő lett templo­ munk védőszentje, ezért van a búcsúnk novemberben. November 12: - Szent Jozefát - Családja a fehér ruténok közül származott. A szülők ortodox vallásúak voltak, s gyermeküket Jánosnak keresztelték. Szerzetesként vette föl a Jozefát nevet. A pápához való hűsége miatt életére törtek 1623. november 12-én meggyilkolták. 1867-ben IX. Pius pápa szentté avatta.

Az 1956-os népfelkelés,- forradalom, -szabadságharc ese­ ményei az idős emberek számára átélt, megélt történelem, míg a fiataloknak tananyag, melyet kétféle módon és mi­ nősítésben is volt részük megismerni. A köztudatban elsősorban a fővárosban illetve néhány vi­ déki nagyvárosban zajló események maradtak meg, míg a kisfalvak "forradalmai" az idős emberek elmúlásával a fe­ ledés homályába vesztek és vesznek. Az 52-ik évforduló kapcsán -Mocsinka Tibi bácsi segítsé­ gével - elevenítsük fel szűkebb pátriánkban milyen esemé­ nyek történtek, hogy emlékszik azokra az időkre. "Pontosan emlékszem az ácsteszéri "forradalom" első napjára. A vágási oldalban voltak földjeink, azon a na­ pon is ott dolgoztunk a bátyámmal , az őszi betakarí­ tást végeztük. Amikor délben hazajöttünk, már az ud­ varban hallottuk, hogy a Táncsics szobor felől zajongás hallatszik majd, valaki fennhangon elkezdte szavalni talpra magyart. Megyünk ki az utcára megnézni mi történik. Már a szomszédunk és harmadik szomszéd a bakonycsernyei Szarka Józsi is kint volt. Kérdezzük tő­ lük, hogy: mi van? Nem is tudjátok, hogy forradalom van? - mondták Majd lementünk Batthyány-ház sarká­ hoz - ahol most az óvoda van - megnézni mi ez a nagy felfordulás. Ott derült ki, hogy a balinkai bányában dolgozó részeg súri bányászok randalíroznak. A tanács­ háza ablakait verték ki, a mozdítható bútorokat az ut­ cára dobálták a bentieket a helyszínen törték össze. Az aktákat és minden egyéb éghető holmit kihordták az épület elé és eltüzelték. Amikor már nem volt mit el­ pusztítani átmentek a kultúrotthonba. Volt itt akkor egy jó színjátszó csoport. Közvetlen előtte kapott a Já­ rási Művelődési Osztálytól, a kopott régi helyett egy új színpadi körfüggönyt. Ezt is letépték, meggyújtották, mondván : feláldozzuk a Budapesten harcoló bajtársa­ inkért. Senki nem mert beleavatkozni, mivel a kocsma is és az előtte lévő rész is tele volt bányászokkal. Egye­ dül Horvát Magda tanítónő próbált tiltakozni, de sze­ gény ő is pórul járt. Megrugdalták, sőt a Benis Józsi aki egyébként már nem él - meg is pofozta. Amikor itt is "végeztek" mentek a rendőrségre. Egy (Folytatás a következő oldalon)

2008. október

Arany Trombita Acsteszér község havi lapja

(Folytatás az előző oldalról)

Joób István nevű ember volt akkor a KMB-s. Egyszer csak látjuk ám, hogy hozzák a rendőrt. Mondja ne­ künk a Sandl Pista - szegény már ő sem él- meglátjá­ tok felakasszák a Joób-ot. Valóban nagyon nézegették az gesztenyefákat, de szerencsére nem volt kötelük. Ebben az a szomorú, hogy ha megtették volna sem mertünk volna beavatkozni. Bevitték aztán a tanács­ házára ahol valamilyen módon elszabadult és egy mel­ lékajtón kiszaladva átugrott a kerítésen és elmenekült, annak ellenére, hogy néhányan üldözőbe vették. Ezen a kudarcon ugyan nagyon felbőszültek, de végül is olyan 3 óra tájban teherautókra szállva elhagyták a falút. Mi is visszamentünk dolgozni a vágási oldalba, - kuko­ ricaszár! vágtunk és kötöztünk. Egyszer csak mondja az apám, hogy lent az árokparton - ahol volt három nagy égerfa,- mintha lenne valaki. Menjél le nézd meg ki az. Odamegyek, hát a Joób oda volt elbújva. Arra kért bujtassam el. Belebujt az egyik szárkupacba én meg jól betakartam. Arra kért még , hogy ha hazame­ gyünk nézzem meg a feleségét és a lányát nem bántot­ ták-e, meg vigyek neki egy doboz cigarettát. Amikor hazajöttünk lementem ismét a sarokra, ahol még égtek a tüzek. Majd visszamentem a Joób-hoz vittem neki ci­ garettát és megnyugtattam, hogy a családdal semmi baj nem történt. Este aztán legnagyobb meglepetésem­ re bejött hozzánk és kérte, hogy éjszakára had bújjon el az udvaron és reggel majd elmegy a Juliska nővéré­ hez, aki a kisbéri kórházban volt főnővér. Begyújtot­ tam a műhelybe és ott töltötte az éjszakát. Bejönni hi­ ába hívtuk, nem mert. Reggel aztán valóban el is ment. A többi funkcionárius is mind elmenekült, csak sze­ gény Kun Zoli bácsit találták otthon- aki előtte Bárso­ nyoson volt főjegyző- neki el is látták a baját. Végül egy fára menekült fel. Számomra így kezdődött, én így éltem meg Acsteszéren az 56-os események első napját." Miért pont itt randalíroztak a súri bányászok? Tibi bácsi elmondja, hogy bizony ennek is oka van. . Történt, hogy a fent említett bányásztársaság a súri Sógorka kocsmában mulatozott, mígnem valamin össze­ vesztek és össznépi verekedés tört ki. A vendéglős Sógorka Miklós - az ácsteszéri Körzeti Megbízottat érte­ sítette, aki viszont Kisbérről kért segítséget, akik rövide­ sen meg is érkeztek és a főkolomposokat összeszedve át­ hozták őket Ácsteszérre. Akkor az forgott közszájon, hogy a szóbeli feddés mellett, alaposan helyben is hagy­ ták a renitenskedőket. Amikor aztán felborult a rend úgy gondolták itt az alaklom, hogy elégtételt vegyenek a falún az elszenvedett sérelmekért. Ha a bányászok randalírozását leszámítjuk a helybéliek körében, vagy részvételével történ- e említésre méltó ese­ mény faggatom tovább Tibi Bácsit. " A súriak előtt itt a falúban semmilyen esemény tör­

5. oldal

tént, de utána aztán itt is elkezdődött a huzavona. Kis­ béren megalakult a Forradalmi Bizottság és ezek hoz­ tak 6 db katonapuskát, hogy itt is legyen mivel védeni, őrizni a falút, a csavargó, vagy renitenskedő emberek­ től. Megalakítottunk két csoportot. Egyiknek a Góczán József, másiknak én voltam a vezetője. Meg­ csináltuk a beosztást és ennek megfelelően teljesítet­ tünk szolgálatot. Aztán itt a faluban is elindult egy olyan dolog, hogy akinek nézeteltérése volt egymással szemben, azok próbálták "elrendezni". Megindultak a szervezkedések, bíró választás, utcabizalmi választás stb. Engem is jelöltek valamilyen tisztségre, de a Sandl János bácsi - annak ellenére, hogy a két család nagyon jó viszonyban volt - azt mondta: nem közénk való, ávós őrmester volt. Ugyanis a határőrségnél szolgál­ tam három évig. Védtem a Magyar Népköztársaság ál­ lamhatárát. Oda hívtak be. Próbáltam volna csak nem bevonulni. Aztán ugye meglepték az erdőket, mindenki annyi fát lopott amennyit akart. Aki építkezett az megszedte magának az épületfát. Folyt a pálinkafőzés az ivászat stb. Voltak persze egyéb dolgok, de erről nyilvánosság előtt nem beszélnék. Majd az ismert módon változott a helyzet, megindult a helyreállítás minden fronton. Megalakult újra a rend­ őrőrs elég goromba emberekkel. A Joób már nem ke­ rült vissza. Elkezdődtek a retorziók. Ha valaki "tör­ leszteni" akart jó magyar módra, most újra itt volt a lehetőség. Visszakerült kisbérre a 6 db puska. Az ello­ pott faanyagokat is vissza kellett szolgáltatni, és voltak kisebb személyi felelősségre vonások is" Tibi bácsi visszaemlékezéséből, csak egy lakos szemé­ lyes tapasztalását ismerhettük meg. Bizonyára másoknak is -akik megélték ezeket az időket - megvan a maguk tör­ ténete. Ezek ismeretében lehetne a történek teljes és ke­ rek. Azt is tudni kell, hogy vannak minden időben olyan történések, melyeket utólag már a személyiségi jog és a jó ízlés szabta határok nem tesznek publikussá. Ezen írás is ezek figyelembevételével íródott. Mocsinka Tibor elbeszélése alapján Pintér Gábor

Az aradi tizenhárom Mint minden évben, úgy 2008-ban is megemlékezünk az 1849. október 6-án, Aradon kivégzett honvédtábornokok­ ról, akik mártírhalált haltak a magyar szabadságért. Valamennyiük nevét kapásból sokan nem is tudnák hirte­ len felsorolni. Még kevésbé tudnánk elmondani azt, hogy honnan indultak, milyen származásúak voltak, milyen úton-módon érkeztek ahhoz az 1849. október 6-i naphoz, amikor olyan lenyűgöző, majdnem emberfelettinek tűnő bátorsággal viselték el a halált. Nem voltak egyforma ké­ pességű katonák, és egyformán sikeresek se, ez nyilván­ való. Azt valószínűleg bizonygatni se kell, hogy egyikük (Folytatás a következő oldalon)

Arany Trombita 6. oldal

Acsteszér község havi lapja

(Folytatás az előző oldalról)

se készült kora ifjúsága óta mártírnak. Emberek voltak, akik egy igaz ügyért harcoltak, s haltak hősi halált. Most ismerjük meg őket, mint hétköznapi embereket. Aulich Lajos: 1793-ban polgári származású családban született Pozsonyban. Apja fogadós volt, fiát katonának nevelte. A magas, szőke, erős testalkatú férfit felettesei precíz, megbízható katonatípus megtestesítőjének tartot­ ták, olyannak, aki távol tartja magát a politikától. A for­ radalom után felesküdött a magyar törvényekre, s végig­ harcolta a szabadságharcot Görgei oldalán. .Az isaszegi csata egyik hőse volt, részt vett Buda visszafoglalásában, de betegsége miatt vissza kellett vonulnia. Bár nem tu­ dott magyarul, mindvégig hű maradt esküjéhez. Világos­ nál esett fogságba és kötél általi halálra ítélték. Még a ha­ lálos ítéletet kihirdető törzshadbíró is " kiváló embernek " nevezte őt. Damjanich János: 1804-ben született a Temes várme­ gyei Stazán, szerb határőr családban. Apja is katona volt. ő is annak tanult. 1846-ban századosként Temesvárra he­ lyezték, ahol megnősült. Feleségül vette Csernovics Emiliát. A császári csapatoknál szolgált, de 1848 máju­ sában a szabadságharc katonája lesz. A tavaszi hadjárat legjelentősebb csatái az ő nevéhez fűződnek. Áprilisban súlyos baleset érte. Lovai megbokrosodtak, és ő kocsijá­ ról leugorva lábát törte: így a szabadságharc befejezésé­ ig harcképtelenné vált. Országgyűlési képviselő , s az aradi vár parancsnoki tisztjét is betöltötte. Betegen került fogságba. Haynau kötél általi halálra ítélte. Azon a sze­ kéren szállították a vesztőhelyre, amelyen a várból a sze­ metet hordták ki. Dessewffy Arisztid: Az Abaúj-Torna vármegyei Csá­ kányban született, 1802-ben, régi birtokos nemesi csa­ ládban. Katona apja őt is erre a pályára küldi. 20 eszten­ dei szolgálat után (1839-ben) kapitányi rangban vonult nyugdíjba. Sáros vármegyei birtokán gazdálkodott. 1848-ban visszatér a katonai pályára a forradalom esz­ méjéén. Perczel Mórral együtt harcolt az augusztusi te­ mesvári ütközetben. Második felesége Szinyei Merse Emma ) megkísérelte kiszabadítani, de nem sikerült. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte, de Haynau " kegyel­ méből" a kivégző osztag golyói végeztek vele. Holttest­ ét később családja Sáros vármegyei margonyi birtokára szállították (ma: Marhán). Kiss Ernő: Temesváron született 1799-ben, egy dúsgaz­ dag magyar-örmény család gyermekeként. Katonának tanult, 1848-ban már tábornokká nevezik ki. A világosi fegyverletétel után elmenekülhetett volna, de meggyőző­ dése volt, hogy semmilyen vétke nincsen. Vele közöltek először a halálos ítéletet, de mivel fegyverrel nem har­ colt a császári csapatok ellen, nem akasztófára ítélték. Egyedül neki engedték meg, hogy bekötetlen szemmel nézzen szembe a halállal. Az első sortűz nem végzett ve­ le, a golyó a vállába fúródott. Kivégzése előtt ezekkel a szavakkal búcsúzott a várkáplántól: "Szegény hazám!

2008. október

Vége mindennek! Isten büntesse meg hóhérainkat!" Holt­ testét október 8-án mostohatestvére vitette el a kivégzés helyéről. Alsóelemérben temették el (ma: Elemir). Knézich Károly: A horvátországi Veliki-Grdevacban szü­ letett 1808-ban. Apja horvát katonatiszt volt az osztrák hadseregben, anyja egy előkelő török pasa lánya. Ő is ka­ tonai iskolában tanul, és az osztrák hadseregben szolgál. Felesége hatására a forradalom eszméjét sajátjának érzi, ezért Damjanich oldalán áll harcba. A híres tavaszi hadjá­ ratok valamennyi győztes csatájában részt vett. Buda viszszafoglalásánál is ott van, de amikor tudomására jutott, hogy öccse a császári seregben a vár védői között harcol, hadtestének irányítását másra bízza. Haynau kötél általi halálra ítélte. Felesége a tragédiát követően megőrült és meghalt. Az árván maradt Knézich gyerekeket Bartakovics Béla egri érsek nevelte fel. Láhner György: Német származású, Turóc vármegyé­ ben, Necpálon született 1795-ben. Katonai pályáját a csá­ szári hadseregben kezdte meg. A szabadságharcban a had­ sereg felszereléséért és ellátásáért volt felelős. Neki csu­ pán ezt volt a bűne, hiszen fegyverrel nem harcolt a csá­ szár ellen. A kilenc kötél általi halálra ítélt körül harma­ diknak végezték ki. Holttestét még október 6-án éjjel el­ vitték a kivégzés helyszínéről és Damjanichcsal közös sír­ ba helyezték. Lázár Vilmos: A Torontál vármegyei Nagybecskereken született 1815-ben vagyontalan nemesi, magyar-örmény családban. Katonai pályára lépett, de 1845-ben kilépett a hadseregből. Feleségül vette báró Revitzky Máriát és viszszavonult zempléni birtokára. 1847-ben az Első Magyar Központi Vasút tópénztárnoka lett. A szabadságharchoz 1848 októberében csatlakozott. Rokona, Lichtenstein her­ ceg hiába ígért kegyelmet neki, Haynau "kegyelemből" golyó általi halálra ítélte .A mindig józan, nyugodt és bá­ tor tiszt féltérdre ereszkedve fogadta a lövést. Kivégzésé­ nek színhelyén, az aradi sáncárokban találták meg földi maradványait, 1913-ban. Leiningen-Westerburg Károly gróf: A Viktória angol királynővel is rokonságban álló, német fejedelmi család­ ból származó gróf 1819-ben született a Hcssen nagyher­ cegséghez tartozó llbenstadtban. Katonai pályára lépett. 1844-ben feleségül vette Sissény Elízt, s visszavonult földbirtokára gazdálkodni. Két gyermeke született. Az 1848-as események a magyar ügy mellé állítják. Temes­ várra rendeleik, ahonnan ezt írja feleségének: "..A kocka el van vetve. Az én sorsom Magyarországéval együtt jut dűlőre." Naplója a szabadságharc hadtörténetének egyik leghitelesebb forrása. Mindössze harminc évet élt, felesé­ ge huszonhárom évesen maradt özvegyen. Nagy-Sándor József: Nagyváradon született 1804-ben vagyontalan nemesi családban. 19 évesen lépett be az osztrák hadseregbe. 1847-ben nyugdíjazzák, de a nemzet­ őrség megszervezésének megindulásakor azonnal szolgá­ latra jelentkezik. O lesz a Nemzetőrség főparancsnoka, s számos győztes csatában vesz részt. Aradon őt is felség(Folytatás a következő oldalon)

Arany Trombita 2008. október

Acsteszér község havi lapja

(Folytatás az előző oldalról)

árulással vádolták, s kötél általi halálra ítélték. Ötödikként szólította a hóhér. Utolsó szavai ezek voltak:" Éljen a haza!" Poeltenberg Ernő: Egy gazdag osztrák jogász gyerme­ keként látta meg a napvilágot Bécsben. Alig 19 évesen már hadnagyként szolgált a császári seregben. A parancs szerint Magyarországra jött és esküt tett a magyar törvé­ nyekre, amihez haláláig hű maradt. Német anyanyelvén kívül franciául is kitűnően beszélt, magyarul viszont csak káromkodni tudott. Útban a kivégzés felé, végignézve társain, annyit mondott: "Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!" A hóhér elsőként ve­ zette a bitóhoz. Holttestét csak 1932 után találták meg. Schweidwl József: Zomborban született, 1796-ban. Ka­ tonai pályát választott, s mindig a parancsot teljesítette. Harminc évi hű szolgálatáért osztrák nemesi rangot kapott."....ártatlanul halok meg- mondta a gyóntatópapnak. Én bécsi parancsra jöttem Budára, hogy esküdjem hűséget a magyar kormánynak. Eskümhöz és nemzetem­ hez hű maradtam. S íme engedelmességemnek ez a jutal­ ma." ítélete:" tiszti rangjának elvesztése mellett golyó ál­ tali halálra ítéltetik..." Kivégzése előtt beengedték hozzá elbúcsúzni fiát, aki maga is a börtön foglya volt. Török Ignác: Gödöllőn született 1795-ben. Bécsben tanult, mérnökként végzett, majd ugyanitt tanított is. Tanítványai közé tartozott Görgei és Klapka György is. Komárom várá­ nak erődítési igazgatója lett 1848-ban. Később a magyar vá­ rak és erődök műszaki vezetésével bízták meg. Fegyverrel sohasem harcolt a császári csapatok ellen, de mint a komáro­ mi vár megerősítője szálka volt az osztrákok szemében. A halálos ítéletet a legnagyobb nyugalommal fogadta. Még a kivégzése előtt is hadtudományi művet olvasott. Kötél általi halálra ítélték. Másodiknak végzett vele a hóhér. Vécsey Károly gróf: Pesten született 1807-ben, főneme­ si családban. Édesapja testőrkapitány, titkos tanácsos, édesanyja hercegnő. Katonai iskoláit Bécsben végzi. A szabadságharcban Damjanich oldalán harcol. A cári csa­ patok előtt teszi le a fegyvert. Császárhű családja elfor­ dult tőle. Haynau Arad és Temesvár ostromáért különös kegyetlenséggel sújtotta: utolsóként akasztatta fel, s vé­ gig kellett néznie társai kivégzését. A szemtanúk elbeszé­ lése szerint-mivel már nem búcsúzhatott el senkitől- az előtte kivégzett Damjanich János kezét csókolta meg. A vértanúk emlékét ma Aradon emlékoszlop őrzi. 1974. október 6-a óta tizenegy tábornok földi maradványa nyugszik a tövében épült kriptában. Cubucz Lqjosné

FŐZÉSI TANÁCSOK Karamellás krémes Lap: 25 dkg. liszt, kávés kanál szódabikarbóna, 10 dkg, porcukor, 5 dkg, vaj, 1 evőkanál méz + 1 sárgája. Ebből 2 vékony lapot sütni ( kb. 40x30 tepsin)

7. oldal

1. Krém: fél liter tejet, 2dl. vizet, 2 vanília pudingot, 2 evőkanál lisztet, lefőzni, majd 15 dkg. porcukrot, 25 dkg. ráma margarint kikeverni és a kihűlt krémhez adni. 2. Krém: 6 evőkanál kristálycukrot megpirítani, kb. 1 li­ ter vízzel felengedni, majd 500 ml. Hulala tejszínt felver­ ni és a langyos karamellt kanalanként hozzákeverni. Összeállítás: -lap, -vaníliás krém, -tejszínes krém -lap, -tetejére: 12dkg. porcukrot, 2 karamel­ lás pudingport, 2 evőkanál étolajat, kevés forró vízzel kenhetővé tenni és a lap tetejére kenni. ( a forró víz adagolását lassan végezd, éppen csak kenhe­ tő állapotú legyen, így biztosan megköt és nem folyik le.) Jó étvágyat! Buta Lászlóné

HÁZUNK TÁJA Újra itt az ősz! Kertjeinkben a zöldségfélék is befejezik pályafutásukat. Még a fagyok beállta előtt fel kell szedni a gyökérzöldségeket és a még kint lévő karalábét, káposz­ tát és céklát. A felszedett zöldségeket meg kell tisztítani a földtől, majd gondosan szétválogatva az egészségeseket, betárolni. A gyökérzöldségek legjobb tároló helye a pince - ahol homokba rétegesen lerakva biztosan eltartható ta­ vaszig. A tárolásra alkalmatlan zöldségeket érdemes, a hibás részeket kivágva, alaposan megmosva ledarálni és sóval keverve üvegekbe rakni. így sokáig eláll. Nagyon jó ételízesítőt készíthetünk így: sárgarépából, petrezselyem­ ből paszternákból kiegészítve zellerrel, kevés karalábé­ val, káposztával, karfiollal, hagymával, zöldség zöldjével és más friss zöldfélével. A darálék minden kilogrammjá­ hoz 22dkg. sót kell keverni, így üvegbe téve a zöldséghi­ ányos időben jól használható ételek ízesítésére. Felhasz­ nálásakor mindig figyelemmel kell lenni a magas só tar­ talmára. A gyökérzöldségek felszedésekor érdemes kiásni néhány tő tormát is, mert jól eltartható a zöldségekkel a pincében, vagy megtisztítva, lemosva, fóliába csavarva a hűtőben. Tárolásánál alapvető feladat a kiszáradástól megvédeni. A torma nem csak a savanyúságok fűszernövénye, a sült kolbász kiegészítő fűszere, hanem gyógynövény is. Ható­ anyagai pusztítják a baktériumokat, serkentik az emész­ tést, vizelethajtó hatása is van és a reszelt gyökérből ké­ szült vizes borogatás enyhíti az ízületi fájdalmakat is. Mézzel keverve köhögés csillapító. A csípős anyagokon kívül tartalmaz még vitaminokat, aminosavakat, kalciu­ mot és magnéziumot is. Jelentős élettani hatása miatt érdemes kertünkben is ter­ meszteni. Különösen szép gyökere fejlődik a tápanyagok­ ban gazdag laza talajban. Száraz talajon jót tesz a fejlődé­ sének az öntözés. Telepíthető ősszel és tavasszal is az arasznyi darabok 3-5 cm. mélyre dugványozásával. Fontos kertnövényünk a cékla is, amit ha felszedtünk és a (Folytatás a következő oldalon)

Arany Trombita 8. oldal

Acsteszer község havi lapja

földtől megtisztítotmnk, jól tárolható a pincében. Tartó­ sításának másik módja ha megmosva felfőzzük és szele­ telve savanyúságként üvegbe rakva tároljuk. Nálunk leginkább a savanyúságként való felhasználása az elter­ jedt. Nem így Lengyelországban, illetve az északi álla­ mokban, ahol levesként és főzelékként is gyakran és szí­ vesen fogyasztják. A cékla igénytelen növény. Az embe­ riség már évezredek óta termeszti. Nagyon jó vitamin forrás és egészséges táplálék. Tele van az emberi szerve­ zet számára nélkülözhetetlen B és C vitaminokkal, kal­ ciummal, magnéziummal, valamint vörös színanyagok­ kal, melyek segítenek megakadályozni a daganatok képződését. Jó vérszaporító is, mert szervezetünk a ben­ ne lévő vasat tudja a legjobban hasznosítani. Tisztítja a májat és a vesét és jó hatással van az emésztésre is, mert egyenletessé teszi a gyomor és a belek működését. Kertjeinkben könnyen termeszthető és ha öntözzük, szebbre egyenletesebbre nő. Több fajtája van, de a konyhai feldolgozásra a hengeres alakú a legjobb. A haszonnövények betakarítása után gyűjtsünk össze minden növényi maradványt és rakjuk komposztálógödörbe. A gyorsabb bomlás végett kevés műtrágyával lo­ csolhatjuk is. A szépen letakarított kertünk talaját szór­ juk meg a korábbi években összerakott már elkészült komposzttal, műtrágyával és még a fagyok beállta előtt ássuk fel. így a talaj vízbefogadó képessége megnő és különösen a kötött talaj télen szétfagyva tavasszal mor­ zsalékos szerkezetű lesz, amibe aztán könnyen ültethet­ jük a zöldségnövények apró magvait. A tél beállta előtt sok munka akad a pihenőkertben is. Mindenekelőtt a tápanyag utánpótlást kell elvégeznünk A levelektől és más zöldanyagoktól megtisztított fák al­ ját és környékét meg kell szórni szerves trágyával, kom­ poszttal, esetleg műtrágyával, majd ezeket talajba kell ásni, mert így a beivódás hamarabb megtörténik és a csapadékkal együtt a gyökérig ér. Meleg őszön előfor­ dulhat, hogy még novemberben is le kell vágnunk a ma­ gasra nőtt füvet, mert a magasra nőtt 10-15 cm-es fű a hó alatt tönkremegy, tavasszal rosszul sarjad. Meg kell metszeni a cserjéket, a bokrokból ki kell vágni a 4-5 éves hajtásokat, így helye lesz a tavasszal kitörő új haj­ tásoknak. Orgona fáinkról le kell vágni az elszáradt haj­ tásokat, magházakat, mert ha rajta marad tavasszal gyengébbek lesznek a virágok. A tél beállta előtt még a kerítéseket is át kell vizsgálni, a hézagokat, folytonossági hibákat ki kell pótolni ugyanis a vadak megtalálják a legkisebb réseket is és azon behatolnak a keretbe. A fák törzseit, fiatal cserjék hajtásait lerágva sok kárt okoznak. A megrágott növé­ nyek rosszul fejlődnek, kipusztulnak. Megvédhetjük fi­ atal fáinkat, ha a törzset újságpapírral, vagy vadhálóval, betekerjük, esetleg be is meszelhetjük így nem csak a vad nem tudja megrágni, de a fagy sem okoz kárt ben­ ne. Liebman Károly

2008. október

CSODASZARVAS Rekord agancsú gímszarvasbikát lőtt a képen látható bársonyosi illetőségi Hegyi Lajos, a helyi vadásztársaság tagja. A te­ rületük Bábolnával határos részén egy esti les alkalmával mindössze 10 perces várakozás után váltott ki a nyárfaerdőből a kukoricásba háremével a hatalmas agancsú bika. Az újsütetű Nimródnak ez volt élete második vadja, melyet sikerült teríték­ re hozni. Első látásra nem is sejtette milyen szerencsébe része­ sítette Diana istenasszony. Az agancs otthoni mérése már előre jelezte, hogy nem mindennapi szerencse részese. A hivatalos bírálatnál derült ki, hogy 14.26 kg. súlyú az agancs, mely ter­ mészetesen magasan aranyérmes és az év végi összesítésnél egyéb országos rekordhelyezésre is igényt tarthat. Bizton állíthatom, hogy harminc éve, ilyen paraméterekkel rendelkező trófeát a megyében senki nem zsákmányolt, de lehet, hogy előtte sem.

A helyi vadászok nevében némi egészséges vadászirigység­ gel ugyan, de szívből gratulálunk a kolléga úrnak a kapitá­ lis trófeához, melyet nyugodtan nevezhet az élete bikájá­ nak, hiszen ennek túlszárnyalására szinte esélye sincs. Pintér Gábor

OLVASÓINKTÓL A magas rangú "vadászvendég" A sátorréti vadászházhoz érve a két hivatásos vadászt szo­ katlanul morózus hangulatban találtam. A karomat húzó bo­ ros flaska látványa sem váltott ki semmilyen kedélyállapot­ javulást. -Megkínálhatom az urakat egy pohár borral? - próbáltam kedélyeskedni, de csak még nagyobbakat szívtak a cigaret­ tába. (Folytatás a következő oldalon)

Arany Trombita 2008. október

Acsteszér község havi lapja

(Folytatás az előző oldalról) Kivettem a szekrényből egy poharat, félig töltöttem bor­ ral, majd jó magasról ráspricceltem a szódát. -Egészségetekre 1 - hát, ha ez sem segít, gondoltam, akkor tényleg nagy a baj. Nemrég fejeződött be a bérvadászta­ tás. Ha ezzel lenne gond, arról tudnék. Valami egyéb le­ het, ami depresszióba döntötte az egyébként víg kedélyű, társaságot kedvelő Nimródokat. -Na, fiúk, ki vele, mi a baj!- lendültem támadásba. Las­ san megeredt a nyelvük. Elmondták, hogy reggel itt járt a vadásztársaság és a termelőszövetkezet elnöke, és "alfa parancsot" kaptak, minek értelmében ma este bikát kell lövetni egy Budapestről érkező, magas rangú vendéggel. -Hát csak ez a baj? A budapesti vendég nyilván tudja lévén vadászember-, hogy egy alkalom semmire nem ga­ rancia. Ha ma este nem sikerül, majd eljön még egyszer. -Igen ám - ellenkeztek -, de nekünk nagyon a lelkünkre kötötték, hogy ma este kell meglövetni a bikát, mert a vendégnek csak egy alkalomra van ideje. -Tudod jól - keseregtek tovább -, hogy nemrég fejeződött be a bérvadásztatás, és szinte minden lehetőséget kihasz­ náltunk. Legalább kaptunk volna két nap haladékot, vala­ mit összehoztunk volna. -Gyerekek, ismétlem: ez az ember, ha magas rangú, ha alacsony, ha fővárosi, ha vidéki, elsősorban vadász, aki tisztában van vele, hogy a Bakonyban a szarvasbikák nem menetrend szerint közlekednek. -Aztán még az is a baj - folytatták a nyavalygást -, hogy dél­ ben találkoztunk a szomszéd vadásztársaság vadőrével, aki ka­ jánul gratulált az illusztris vendéghez. .Azt mesélte, hogy a múlt évben ők is részesültek a magas kegyben, és ha rágondol, még most is gyomoridege lesz. Próbáltuk kifaggatni, hogy rá­ készüljünk, de mondta, hogy kár ezzel nyűglődni. Ennek az embernek semmi sem jó, náluk is oltári patáliát csapott. -Ejnye, fiúk. hát nem volt nekünk már dolgunk minden­ féle kacifántos vendéggel? 0 is csak egy a sok közül. Te­ gyetek meg mindent tisztességgel a cél érdekében, a töb­ bi úgyis a szerencsén múlik! Amennyiben patáliázni kere­ kedik kedve, hát csak tegye! Ami meg az esti vadászatot illeti, Pista bácsi, te szoktad tanácsolni, hogy ha az ember kifogy az ötletből, menjen "brahira". Vidd ki a vendéget olyan helyre, ahová bika ügyben normál körülmények között nem mennél, hátha szerencsénk lesz! -Valami ilyesmire gondoltam én is - mondta Pista bácsi. Azt hiszem, kimegyünk a csatkai szélre. -Akkor ezt is megbeszéltük. Most pedig lássunk hozzá, hogy a vendéget illően fogadhassuk! Egy óra alatt végeztünk. Petróleumlámpák feltöltve, cilin­ derek megpucolva, a cserépkályhába pattog a tűz, rend, tisztaság mindenhol. A nagyszobában az ebédlőasztalon tiszta abrosz, frissen sült tepertős pogácsa, házi fehér- és vörösbor, kisüsti pálinka. Ezeket a tsz. elnöke hozta előé­ telként és italként, jelezve, hogy a vadászat végére itt lesz a frissen készített vacsora is.

9. oldal

Eljött a vendég érkezésének az időpontja. Némi késéssel, de annál nagyobb elánnal fordult be a ház elé a fekete Vol­ ga. A gépkocsivezető előzékenyen nyitotta ki a hátsó ajtót. Mindhárman a "magas rangúra" szegeztük a tekintetün­ ket. Ő egy "jónapottal" elintézte a formaságokat, majd ér­ deklődött, hogy informáltak-e bennünket a jöveteléről'.' Közöltem vele, hogy igen, és hogy mindenben állunk ren­ delkezésére. Amíg vele voltam elfoglalva, észre sem vettem, hogy a Volga eközben megszabadult még egy ugyancsak szemre­ való terhétől. Megjelenése azonnal oldotta a kínos helyze­ tet. Kedvesen mosolyogva, teljes névvel bemutatkozott, és elcsiripelte, mennyire örül, hogy itt lehet. Behívtuk őket a házba, ahol ők azonnal elvonultak ruha­ váltási szándékkal. A gépkocsi vezetője kint maradt a ház előtt, a kocsiján bütykörészett valamit. VIi pedig a várat­ lan jelenségen csemegéztünk. Azonnal létrehoztunk egy "vadászházgondnoki" státust, aminek a betöltésere Őt minden szempontból rendkívül alkalmasnak ítéltük. Mindenesetre a hölgy jelenléte oldotta nyomott hangula­ tunkat. Kis idő múlva megjelentek. Vágyaink tárgya változatlanul nadrágkosztümben volt, a vendég viszont kifogástalan va­ dászöltözékre váltott. Talán csak az mutatott némi disszo­ nanciát, hogy a panyókára vetett farkasbunda az időjárás­ hoz képest túlzónak tűnt. A vendég invitálásunkat ételre-italra rendre visszautasítot­ ta, bájos kísérője viszont szinte mindenből kért egy kicsit, amitől amúgy is kedélyes alaphangulata jelentős mérték­ ben fokozódott. Látva, hogy a szituáció kezd kínossá válni, a vendég se­ gítségére siettem, és az esti vadászattal kapcsolatos dol­ gokra tereltem a szót. O közölte, hogy a vadászaton csak egyedül vesz részt, a hölgy és a gépkocsivezető itt marad. Egyébként, ha nincs akadálya, már menne is. Választ sem várva a fegyvereért indult. Látszott rajta, hogy parancsoláshoz szokott, feltét­ len engedelmességet elváró személy. Ahogy Pista bácsival eltraktoroztak. a gépkocsivezető is befejezte a " Lihacsovi Limuzin" generálozását, és bejött velünk a házba. Itt aztán bizonyos árulkodó jelekből rövi­ desen kiderült, hogy a főnök - ahogy egymás közt titulál­ ták a vendéget - két bizalmi embere egymás vonatkozásá­ ban is feltűnően bizalmasak. Látva, hogy nekünk itt csak az ötödik kerék szerepe jut, némi jópofizás után kacsintottam a társamnak, és elindul­ tam kifelé, mondván, hallgatózom egy kicsit. Néhány perc múlva a kolléga is kijött utánam. így a pár turbékol­ hatott kedvére. Pista bácsi szorult helyzetén elmélkedtünk, és nagyon kí­ vántuk azt a bizonyos váratlan, ritka szerencsét. Meleg­ váltásban szívtuk a cigarettát. Talán a tizedik után egy­ szerre kaptuk fel a fejünket. -Te, ez nem lövés volt? (Folytatás a következő oldalon)

Arany Trombita 10. oldal

Ácsteszér község havi lapja

(Folytatás az előző oldalról)

Azonnal felvillanyozódtunk, és egymást túllicitálva bizonygattuk, hogy az irányát tekintve csak tőlük jö­ hetett. Lassan teljesen besötétedett, így várható volt a közeli visszaérkezésük. Még egy negyedóra kétségek között, és már hallottuk is a traktor jellegzetes kopo­ gós hangját. Türelmesen megvártuk, amíg kiszállnak. Pista bácsi mélyen hallgat. A vendég szó nélkül beviharzik a ház­ ba, majd kis idő múlva nagy ajtócsapkodás közepette elporzik a Volga. Ahogy szokták volt mondani: se pu­ szi, se pá. -Mi történt Pista bácsi?- kérdeztem értetlenül. - Hal­ lottunk egy lövést nem tőletek jött? -De tőlünk jött- mondta lehangoltan. -Menjünk be a házba, valamit le kell hajtanom, mert elrobbanok. Türelmesen megvártuk, amíg a robbanásgátló rendel­ tetésszerűen célba ér. -Már kifele menet azzal nyúzott -kezdte Pista bácsi , hogy meséljem el neki, hogy néz ki, és hány kiló a számára kinézett bika agancsa. Gondolhatjátok, mek­ korákat nyeltem. Nem akartam kijózanítani. Ha már lúd, legyen kövér! Azt mondtam, hogy két lehetőség közül is választhat. Majd meglátjuk, melyikhez lesz szerencsénk. Ha csak nem fordul meg a szél, akkor nem megy bika nélkül haza - nyugtattam meg. Fel sem ültünk a magaslesre, már idegesen elkezdett dobolni ujjaival a lesdeszkán. Na, gondoltam, ez en­ gem keresztbe fog lenyelni, mert hogy itt bikát nem lövünk, azt szinte biztosra vettem. Ilyen kínos lassú­ sággal még nem telt talán soha az idő! Aztán legnagyobb csodálkozásomra bejött a "brahi". Tőlünk mintegy 150 m-re kiváltott egy bika, és komó­ tosan ballagott át a legelőn. A vendég azonnal a fegy­ veréhez kapott, én meg a keresőtávcsővel vettem cél­ ba. Teste után ítélve jó középkorú, az agancs mindkét fele villás, jobb szárán a jégág törött, páratlan tízes. Ez az egyik bika, amit Önnek kinéztünk - súgtam a beavatottak cinkosságával -, és mivel rövidesen vége a lővilágnak, kérem, lője meg! Szinte azonnal dörrent a lövés. Becsületére legyen mondva, mintaszerűen vállapon lőtte! A bika néhány tétova lépés után lero­ gyott. "Hány kiló az agancs?"? kérdezte - miközben gratu­ láltam neki. Majd a helyszínen nyilatkoznék, de legyen nyugodt, szép, szabályos kívánatos trófea. A baj akkor kezdő­ dött, amikor az elesett bikához értünk. A ravatalon egy közepes testsúlyú bika feküdt, mely akácosban tisztított sötét sárga, szépen erezett 6 kg körüli szabá­ lyos páratlan tízes agancsot viselt. A látványtól égtelen haragra gerjedt. "Mit képzelnek maguk?" - támadt rám - "Hogy mert velem egy ilyen nyeszlett bikát meglövetni? Ilyen késnyélnek valóért én egy lépést nem teszek, és... és

2008. július

vegye tudomásul, hogy ennek még következménye lesz! Neki nem ezt ígérték! Utasított, hogy haladéktalanul vigyem vissza a vadász­ házba. A többit már ti is láttátok- fejezte be Pista bácsi a beszámolót. A "magas rangú" trófeája sokáig a sátorréti vadászhá­ zunk ebédlőjét díszítette, mígnem egy betörés miatt akárcsak elejtője - dicstelen körülmények között távo­ zott, hogy a sors iróniájaként talán éppen késnyél formá­ jában funkcionáljon tovább. Az ominózus vendéggel néhány év múlva találkoztam is­ mét egy IBUSZ-utazáson, ahol egész más ember benyo­ mását keltette. Kifogástalan modorú, joviális úriember­ ként - némi túlzással - a társaság kedvence volt. Mikor viselt álarcot, és mikor az igazit, ma sem tudom eldönteni De attól tartok, mindkét alkalommal "álorcát" öltött. A sajátját valahol elveszítette, míg egyik magas beosztásból a még magasabba avanzsált. Bakonyaljái lá­ togatásakor mindenesetre nem vadászemberhez méltó "maszkot" viselt. Nemes egyszerűséggel szólva azt is mondhatnók: arcátlan volt! Pintér Gábor

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓ

Pályázati hírek Az Ácsteszérért Közalapítvány pályázatot nyújtott be a "Parlagfű-mentes Magyarországért" Tárcaközi Bizottság és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által, a civil szervezetek parlagfű-mentesítési tevékenységének támogatása keretében 2 db motoros aljnövényzet tisztítóra és munkavédelmi eszközökre. A bíráló bizottság az Alapítványt 50.000 Ft támogatásban részesítette, amiből egy darab fűnyíró beszerzése történt meg. A Közalapítvány már az alapító okiratában is meghatározta céljai között a környezetvédelmi feladatok támogatását. A napjainkban egyre jobban terjedő parlagfű emberek ezre­ inek életét keseríti meg, ezért valamennyiünk közös felada­ ta a parlagfű elleni védekezés. A parlagfű-mentesítést az Önkormányzat alkalmazottai vé­ gezték. Ácsteszérért Közalapítvány

; Arany Trombita Ácsteszér község havi lapja Kiadásért felel: Önkormányzat, Ácsteszér Szerkesztők: Pintér Gábor, Wéber Gáborné, Gubucz Lajosné, Kovács Csaba Nyomda: Multi Grafí Kft. Nagyigmánd, Fácán u. 2/b. Készült: 100 példányban