ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS 2009. 1-9. hó beszámoló

A Helyi adókról szóló 1990. évi C. Törvény (Htv.) biztosítja az önkormányzat adó megállapítási jogát, amely alapján szuverén módon dönthet arról, hogy gazdálkodási feladatai és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében él-e és milyen mértékben - törvényi keretek között - a helyi adóztatás eszközével. Az alkotmányos mozgástér és a helyben maradó bevételek bıvítése érdekében a Htv. a hasznos alapterület szerint mőködtetett építményadóban, az alapterület szerint mőködtetett telekadóban, továbbá a vendégéjszakák száma alapján mőködtetendı tartózkodási idı utáni idegenforgalmi adóban, azaz a tételes adóösszegben meghatározott adónemek esetén lehetıvé tette, hogy a rögzített felsı mértéktıl az önkormányzat az infláció követésével eltérjen. Helyi iparőzési adóban konstans az adóalapra vetített 2 százalékos mérték, annak eltérítése nincs mód. A KSH által közzétett adatok alapján a fogyasztói árszínvonal változás (infláció) a 2003. évben 4,7 %, a 2004. évben 6,8 %, 2005. évben 3,6 %, 2006. évben 3,9%, 2007. évben 8% volt. A Htv. hivatkozott rendelkezése szerint tehát az említett adónemekben az adómaximumot (a törvényi felsı adómérték szorozva 1,047-tel, 1,068cal, 1,036-tal, 1,039-el, 1,08-al) 2009. január 1-jétıl a következı táblázat tartalmazza.

Építményadó: Telekadó: Magánszemély kommunális adója* Vállalkozók kommunális adója* Tartózkodási idı utáni idegenforgalmi adó (IFA)

Ft/m2 1 169 259,9 Ft/m2 15 599 Adótárgyanként 2 599,8 Ft/fı 389,9 Ft/vendégéjszaka Eger városban *-gal jelzett adónem nincs bevezetve!

A helyi rendeletben szabályozott számított 2009. évi egri adómértékek - önkormányzati adókedvezmények nélkül(!) - építményadóban: 5,1%-34,2%-85,5%-ban, telekadóban: 19%-38,6%-ban, idegenforgalmi adóban: 92,3%-ban, helyi iparőzési adóban 100%-ban meríti ki a törvényi maximumot. 2009. évre csökkentett indexálás lehetıségével a beszedett idegenforgalmi adó mérték emelése során éltünk. Jelentıs adómérték növelés a kiemelt kereskedelmi övezetben (kereskedelmi üzletláncok esetében) található építményeknél volt, itt az országos átlaghoz igazítottuk néhány multinacionális kereskedelmi lánc adóját. Félévtıl a kiemelt kereskedelmi övezetekben elhelyezkedı mély és teremgarázsok adótétele négyzetméterenként 600 Ft-tal csökken, így az adó mértéke megegyezik az egri általános mérték (400Ft/év/m2) összegével.

Önkormányzati adóbevételek A 2009. évre a helyi adónemek tekintetében adómérték emelés építményadóban és idegenforgalmi adóban volt. Az elızı év hasonló idıszakához képest a záráskor a folyó évi helyi adó és gépjármőadó elıírás 209,7MFt-tal emelkedett, az összes követelés 232,0MFt-tal nıtt. Az ismert összes helyesbített tartozás (mely tartalmazza a már esedékes és még késıbb esedékes összegeket is) állomány 164,4MFt-tal emelkedett, ám a pénzügyi teljesítés minimálisan 42,1MFt-tal csökkent. Az összes adó és adójellegő pénzforgalmi bevétel az elızı év hasonló idıszakához (1-9 hó) képest 56,7 MFt-tal elmarad. A „kiemelt” jelentısebb adónemek közül az elızı évhez képest az építményadóban +41,8MFt; idegenforgalmi adóban -10,5MFt, iparőzési adóban -47,8MFt; gépjármőadóban -23,1MFt adóbevételi eltérés mutatkozik.

Készítette: Korsós László

millió

Az elızı év hasonló állapotához képest, a tıke tartozás állománya 44%-kal emelkedett.

350

296,18 Tıke hátralék változása 2007-2009. évek

300

viszonylatában

250

(09.30-i állapot)

200

192,30

150 100 50 -50

109,08 123,54 90,13 78,04

45,67 31,60 19,11 Építményadó

4,65 3,41 1,89 Telekadó

6,04 1,64 2,38 Beszedett

Helyi iparőzési adó

Gépjármőadó

idegenforgalmi adó 2007 09 30

2008 09 30

2009 09 30

Forrás: Eger MJV. PH. Adó Iroda A gazdasági visszaesıs az északi régióban és heves megyében is jelentıs, ennek kihatása az adóbevételeket negatívan befolyásolta. Speciális szabályok rendelkeznek a helyi iparőzési adó (HIPA) elılegfizetési kötelezettségeirıl. Az adóhatóság számára már múlt évben ismert volt, hogy - a gazdasági válság miatt - egyre nagyobb számban indokoltá válnak az elılegcsökkentés lehetıségei. Tudvalevı, hogy az elılegeket az elızı év lezárt bevallási adatai alapján kell az önkormányzati adóhatóságnak megállapítania. Így fordulhat elı, hogy az esetlegesen jelentısen csökkenı adóalap után – kérelem hiányában - a múlt évi végleges adóval egyezı elılegrészeket kell az adózóknak megfizetniük, visszaigénylésre a jövı év májusi bevallást követıen lesz mód. Például a társasági adóhoz hasonlóan a HIPA-ban is mód van az elıleg csökkentését kérelmezni, így jellemzıen a szeptemberi elıleget akár már lényegesen kisebb összegben lehet teljesíteni. Az adózók az idén 278,2 MFt értékben kértek HIPA elılegcsökkentést, melynek hatása a második féléves (2009.09.15.) elılegrész fizetése során már pénzügyileg is érzékelhetı volt. Az IFA terén is jelentıs a vendégéjszaka (-15%) {-43044 nap} és adó (-13%) (7,3MFt) csökkenés. Az adó arányának csökkenése azért szerényebb, mert az adó mértéke 2009. évtıl 20Ft-tal (5%-kal) emelkedett. Az ingó vagyontárgyakhoz kapcsolódó un. tárgyi adók esetében (ingatlan és gépjármőadók) elsısorban a fizetési nehézség okoztak bevételkiesést. Az év elsı kilenc hónapjában már 41%-kal emelkedett az elızı teljes évhez képest a részletfizetési kérelmek száma. Összességében 204,8 MFt-ra biztosított az adóhatóság elsısorban késedelmi pótlékkal terhelt részletfizetési lehetıséget és 15,8 MFt-ra fizetési halasztást. A gazdasági válság más mechanizmusok kialakítását tett szükségesség az önkormányzati adóhatósági munkában is. Az adóhatóság a kérelmek elbírálása során alapvetıen támogatja a fizetési halasztás, részletfizetés biztosítását, ám azokat egyben feltételekhez is köti. Az ügyfeleink az eljárás minden szakaszában folyamatosan és részletesen információkat kapnak a fizetési könnyítések lehetıségeirıl.


2

2009. adóév 1-9. hónap Követelések és kötelezettségek állományának alakulása

Követelés megnevezése

Elızı évi

Elızı évi

Folyó évi

Összes

Pénzf.nélkül

hátralék

hátralék

elıírás

követelés

telj. elızı évi

Elızı évi

Tárgyévi

túlfizetésbıl

elıírásra

elıírásra

helyesbítése Önkormányzatok sajátos bevételei

Pénzügyi teljesítés

Hátralék Elızı év(ek)

Tárgyévi

Összesen

346 743 599

58 050 497

4 024 200 427

4 312 893 529

338 840 360

75 518 241

3 145 853 755

213 174 861

539 506 312

752 681 173

Ebbıl: gépjármőadó

59 880 914

3 301 774

428 229 029

484 808 169

2 844 248

18 437 686

335 110 582

38 141 454

90 274 199

128 415 653

helyi adók

179 093 453

43 110 295

3 506 336 763

3 642 319 921

334 828 358

41 824 719

2 786 292 625

94 158 439

385 215 780

479 374 219

Megjegyzés: Az összes követelés tartalmazza a még nem esedékes és nem végrehajtható követelés állományokat is!

A tényleges pénzforgalmi adóbevétel 3.095.839EFt. Az adóbevételek 82,54%-a gazdálkodóktól kerül befizetésre, a magánszemélyek a bevételek 17,46%át fizették.

Helyi adóbevételek megoszlása

481 371 842 Ft

68 450 285

; 17,8%

;

2,5%

Beszedett idegenforgalmi adó Helyi iparőzési adó

Helyi adóbevételek aránya

Ingatlanadók

2 154 618 348 ; 79,7% Forrás: Eger MJV PH. Adó Iroda


3

Önkormányzati adóbevételek aránya

2 154 618 2 000 000

1 500 000

Eger Megyei Jogú Város adóbevételeinek megoszlása 2009 (EFt-ban)

1 000 000

481 372 352 715

500 000 68 450

29 764

4 355

Ingatlanadók

Beszedett

Helyi iparőzési

idegenforgalmi

adó

Gépjármőadó

Pótlék, bírság

Egyéb kisadók

adó

Forrás: Eger MJV PH. Adó Iroda

Eger MJV. adóbevételeinek teljesülése 2009.09.30. adatok Ft-ban EGER adószámlák nevei Építményadó Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Beszedett idegenforgalmi adó Helyi iparőzési adó Termıföld bérbeadásából jövedelem Gépjármőadó

Költségvetési elıirányzat (eredeti)

Tényleges pénzforgalmi bevétel

Teljesülés

464 000 000 Ft

461 479 659 Ft

99,46%

19 000 000 Ft

19 645 357 Ft

103,40%

300 000 Ft

246 826 Ft

82,28%

102 000 000 Ft

68 450 285 Ft

67,11%

2 105 000 000 Ft

2 154 618 348 Ft

102,36%

- Ft

2 200 Ft

0,00%

400 000 000 Ft

352 715 175 Ft

88,18%

Késedelmi pótlék

15 000 000 Ft

15 408 934 Ft

102,73%

Bírság

15 000 000 Ft

14 354 790 Ft

95,70%

Egyéb saját adóbevétel

5 000 000 Ft

4 565 576 Ft

91,31%

Talajterhelési díj

4 000 000 Ft

4 352 659 Ft

108,82%

Összesen

3 129 300 000 Ft


3 095 839 809 Ft

98,93%

4

Adóbevételek megoszlása háztartások és gazdálkodók bontásban adatok Ft-ban Adószámlák neve

Adóbevételek

Építményadó

Háztartások

461 479 659

Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Beszedett idegenforgalmi adó Helyi iparőzési adó Termıföld bérbeadásából jövedelem

Gazdálkodók

171 255 082

290 224 577

19 645 357

6 123 813

13 521 544

246 826

246 826

-

68 450 285

14 473 809

53 976 476

2 154 618 348

119 045 222

2 035 573 126

2 200

Gépjármőadó

2 200

-

352 715 175

213 079 173

139 636 002

Késedelmi pótlék

15 408 934

4 603 626

10 805 308

Bírság

14 354 790

3 458 750

10 896 040

Egyéb saját adóbevétel

4 565 576

4 565 576


4 352 659

3 647 464

ellenırzés

3 095 839 809

540 501 541 17,46%

705 195 2 555 338 268 82,54%

Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén adóztatott helyi adókat jellegüket tekintve három fı csoportba lehet besorolni: -

az ingatlanokat terhelı helyi adók {ÉPA, TEA}, (17,8%) a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendı adó {HIPA} (79,7%), valamint a „tartózkodás” ideje után beszedett adó {IFA} (2,5%). {Ez utóbbi az egyetlen olyan helyi adófajta, aminek beszedett adó forintjai után továbbra is –idén utoljára - két forint normatív támogatás igényelhetı.}

Továbbra is meghatározó az iparőzési adóból származó bevétel túlsúlya. A beérkezett összes adóbevétel 69,6%-a HIPA bevétel. A második legnagyobb bevételt jelentı adónemek az ingatlanadókból tevıdnek össze, ennek értéke: 15,6%. A harmadik legtöbb bevételt a gépjármőadó hozza a maga 11,5%-ával.

Építményadó (ÉPA)

Adónem

Adózók száma

Évközi változás

Folyó évi terhelés

Felszámolás megszőnés terhelés múltra

Építményadó

Építményadó

törlés

folyóra

múltra

folyóra

miatti csökkenés múltra

24 054 511 710 005 5 933 985 50 430 309 7 242 748 57 670 138

Teljesült tényleges pénzforgalmi bevétel

461 479,6EFt

Teljesülés százaléka

folyóra 0

0

99,46%

Helyi adórendszerünkben a vagyonarányos adóztatást a vagyoni típusú adók – konkrétan az épületeket terhelı építményadó és a belterületi földrészletre kivethetı telekadó – hivatottak megteremteni. A Htv. felhatalmazása alapján, a helyi vagyoni érdekeltséghez kapcsolódóan építményadót vezethet be az önkormányzat az illetékességi területén (kül- és belterületen) fekvı - lakás- és üdülıtulajdonra, gazdasági és más rendeltetéső - építmények után.


5

Az adó alanya elsısorban az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén az adókötelezettség a tulajdoni hányadok arányában terheli a tulajdonostársakat. Amennyiben az építményt a törvényben meghatározott vagyoni értékő jog is terheli, a vagyoni értékő jog jogosultja és a tulajdonos megállapodhat abban, hogy az utóbbi viseli az adót. Megállapodás hiányában, a vagyoni értékő jog gyakorlására jogosult az adó alanya. Az adókötelezettség az építmény használatbavételi, illetıleg fennmaradási engedélyének kiadását követı év elsı napján keletkezik, az adókötelezettség az építmény megszőnése (lebontás stb.) évének utolsó napján szőnik meg. Az adó alapjának meghatározása tekintetében választási lehetısége van az önkormányzatoknak. Ennek megfelelıen az adó alapja lehet: az építmény m2-ben megállapított ún. hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. A maximált törvényi mérték hasznos alapterület után számított építményadó esetében 1.169 Ft/év/m2 lehetne. Egerben a helyi adók bevezetése óta a hasznos alapterülethez szorosan kapcsolódó négyzetméter alapú adóalap megállapítást történik. A közgyőlésünk a hasznos alapterület alapján mőködtetett építményadóban (és telekadóban) az adómértéket az adótárgy fajtája illetıleg a városon belüli földrajzi elhelyezkedése alapján differenciáltan határozta meg. 2005. évtıl egységes rendszerben adóznak az épületek, legyenek azok lakások és nem lakás célú építmények. 2009. január 1-tıl az építményadó mértékei kizárólag a kiemelt kereskedelmi övezetben emelkedtek. Félévtıl a kiemelt kereskedelmi övezetekben elhelyezkedı mély és teremgarázsok adótétele négyzetméterenként 600 Ft-tal csökken, így az adó mértéke megegyezik az egri általános mérték (400Ft/év/m2) összegével. Az egri adómérték (önkormányzati kedvezményekkel csökkentetten) a törvényi mérték mindössze 15,8%-a. Elsısorban a lakások tulajdonosai kapnak magas {82%-os önkormányzati} adócsökkentést. A külterületi ingatlanok 70%-os, a külvárosi ingatlanok is jelentıs 25%-os önkormányzati adókedvezményt élvezhettek. A nyugdíjas tulajdonosok és a három vagy több gyermeket nevelık a lakásingatlan után további 50%-os adókedvezményre is jogosultak. Az önkormányzati adókedvezmények révén az alkalmazott átlagos mérték 185,6/év/m2. Megyei jogú városok tekintetében egyedül Veszprémben alacsonyabb az átlagos építményadó mérték. Megjegyezzük, hogy ott azonban az ingatlan-tulajdonosokat még egy helyi adónem, a magánszemélyek kommunális adója is sújtja, azaz összességében magasabb helyi adókat fizetnek. Átlagos adómérték -Ft/m2/év- (2009.) 1 200

200

450

560

626

640

650

Salgótarján

186

Dunaújváros

150

Eger

200

400

540

Debrecen

353

400

500

Hódmezıvásárhely

600

Kecskemét

800

Érd

840 700

Szolnok

1 000

900

Miskolc

1 050 900

950

750

250

Szeged

Nyíregyháza

Szombathely

Tatabánya

Gyır

Nagykanizsa

Pécs

Sopron

Kaposvár

Békéscsaba

Veszprém

-


Egerben továbbra is széles adózói kört érint az adónem, ám relatíve magas önkormányzati adókedvezmények és alacsony mérték mellett. A záráskor 25.242 adózó, 38.773 db épületrészének 2.723.717m2 hasznos adóköteles területe után került adóztatás alá.


6

Építményadó adómentes 1-10EFt 10EFt-50EFt

adózók száma

adótárgyak száma

összes terület

adóköteles terület

önkormányzati adókedvezmény

alapadó

Éves adó

132

181

81 362

18 957

7 475 360

20 972

-

22 853

35 589

1 779 838

1 779 591

692 771 460

544 589 483

148 180 651

1 873

2 429

232 599

232 594

88 903 760

46 270 520

42 633 240

50EFt-100EFt

177

211

45 328

45 328

16 373 400

1 312 720

15 060 680

100EFt-

261

420

656 262

655 862

296 012 600

1 030 360

294 982 240

összesen

25 296

38 830

2 795 389

2 732 332

1 101 536 580

593 224 055

500 856 811

Építményadóban adózók és adótárgyak száma az adó összegének sávos megoszlásában 40 000

35 589

35 000 adózók száma

30 000

adótárgyak száma

22 853

25 000 20 000 15 000 10 000 5 000

132

1 873 2 429

181

177

261

211

420

adómentes

1-10EFt

10EFt-50EFt

50EFt-100EFt

100EFt-


Építményadó adómentes


alapadó 7 475 360

fizetendı adó

20 972

-

1-10EFt

692 771 460

544 589 483

148 180 651

10EFt-50EFt

88 903 760

46 270 520

42 633 240

50EFt-100EFt

16 373 400

1 312 720

15 060 680

100EFt-

296 012 600

1 030 360

294 982 240

összesen

1 101 536 580

593 224 055

500 856 811

Építmény alapadó, önkormányzati kedvezmény és fizetendı adó sávos megoszlásban 800

(MFt-ban)

700 alapadó

600


fizetendı adó

500 400 294,98

300 200

148,18

100

42,63

1-10EFt

10EFt-50EFt

15,06 50EFt-100EFt

100EFt-



7

.

Az építmények 92,12%-ának éves adókötelezettsége 10.000 Ft-nál kisebb. Az épületek mindössze 1,08 %-a után történt 100 000 Ft-nál nagyobb összegő adóterhelés, azonban ez az összeg az összes elıírás 58,9%-a. Az adózás alá vont ingatlanok tulajdonosai összességében 593.224EFt önkormányzati adókedvezményt vehetnek igénybe. 2008. január 1-jétıl jelentısen szőkült a képviselıtestület törvényben deklarált kedvezmény bıvítési lehetısége, hiszen a Htv. 7.§ e) pontja alapján, a vállalkozó üzleti célt szolgáló épület/épületrésze után önkormányzati adókedvezmény már nem biztosítható.

Telekadó (TEA)

Adónem

Adózók száma

Évközi változás


Felszámolás megszőnés terhelés

Telekadó

346

Telekadó

22 859 029

törlés

miatti csökkenés

múltra

folyóra

múltra

folyóra

1 549 410

4 851 763

929 485

5 000 028


19645,3EFt

múltra

folyóra 0


0

103,4%

A Htv. alapján az önkormányzatok telekadót vezethetnek be az illetékességi területükön levı beépítetlen belterületi földrészletek után. Az adó alanya - az építményadónál már bemutatott rendezı elveket követve - a telek tulajdonosa, illetıleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő jog jogosultja. Az adókötelezettség keletkezésére és megszőnésére vonatkozó szabályok - a telekadó sajátosságainak megfelelıen - megegyeznek az építményadóra vonatkozó hasonló rendelkezésekkel. Az adó alapja ugyancsak az építményadónál részletesen ismertetett konstrukcióval egyezıen - kétféle számítási módszerrel állapítható meg. A városban kizárólag a beépítetlen építési telkek után keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség, hiszen az egyéb beépítetlen belterületi földrészletek után „0” Ft-os adókulccsal kerül alkalmazásra. Az adó évi mértékének felsı határa 259 Ft/m2-ben van maximálva. A telekadó és építményadó közötti szoros összefüggés miatt azonban az önkormányzat csak azonos adóalap (vagy az alapterület m2-e, vagy az ingatlan korrigált forgalmi értéke) alkalmazását állapíthatja meg.

Telekadó

adózók száma

adótárgyak száma

adóköteles terület

alapadó


elıírt adó

adómentes

15

17

15 735

786 796

786 796

1-10EFt

94

163

33 729

1 687 618

733 198

954 420

10EFt-50EFt

162

239

152 415

7 824 288

1 593 909

6 230 379

50EFt-100EFt

38

83

117 944

5 992 850

373 975

5 618 875

100EFt-

22

35

197 356

10 080 578

459 775

9 620 803

összesen

331

537

517 179

26 372 130

3 947 653

22 424 477


-

8

300

Telekadóban adózók és adótárgyak száma a fizetendı adó sávos nagysága alapján

250

adózók száma

239

adótárgyak száma

200

163

162

150 94

100 50

83 38

15

22

17

35

adómentes

1-10EFt

10EFt-50EFt

50EFt-100EFt

100EFt-


Telekadó adómentes 1-10EFt

12 000 10 000


alapadó

fizetendı adó

786 796

786 796

1 687 618

733 198

954 420

10EFt-50EFt

7 824 288

1 593 909

6 230 379

50EFt-100EFt

5 992 850

373 975

5 618 875

100EFt-

10 080 578

459 775

9 620 803

összesen

26 372 130

3 947 653

22 424 477

Telek alapadó, önkormányzati adókedvezmény, fizetendı adó sávos megoszlásban (EFt-ban) alapadó


fizetendı adó

9620,80

8 000 6230,38

6 000

5618,88

4 000 2 000 733 954,42

1 594 374

460

1-10EFt

10EFt-50EFt

50EFt-100EFt

100EFtForrás: Eger MJV PH. Adó Iroda


9

A záráskor 331 adózó 537 db telekrész 517179 m2 hasznos adóköteles területe után 22.424.477Ft adófizetésre kötelezett. Az adó mértéke a belvárosban 100 Ft, a külvárosban 50 Ft. Az egri fizetendı adómérték (önkormányzati kedvezményekkel csökkentetten) a törvényi mérték mindössze 16,7%-a. Az önkormányzati évek óta adópolitikai eszközökkel (adókedvezményekkel) kívánja „ösztönözni”, hogy a városban nem nagy számban elıforduló lakóház építésére szolgáló jelentıs értéket képviselı telkek minél elıbb beépítésre kerüljenek. Az önkormányzati döntés eredményeként a belvárosi és külvárosi beépítetlen építési telkek adója egymástól jobban elkülönül, mind mértékben, mind kedvezményezettségben. A belvárosi építési telkek adómértéke kétszerese a külvárosinak, egyben -beépítés vállalása esetén- a külvárosi építési telkek alanyai kétszer annyi kedvezményt vehetnek igénybe, mint a belvárosi telkek adózói. A szerzéstıl számított 4 éven belüli telek lakással történı beépítése esetén a - nem vállalkozónak minısülı - magánszemély tulajdonosok a belvárosban 25%-os, a külvárosban 50%-os önkormányzati adókedvezményt kaphatnak. Itt is jelentısen szőkült a képviselıtestület törvényben deklarált kedvezmény bıvítési lehetısége, hiszen a Htv. 7.§ e) pontja alapján, 2008. január 1-jétıl a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke/telekrésze után önkormányzati adókedvezmény már nem biztosítható.

Magánszemélyek kommunális adója (MKA) MKA


246,8EFt


82,28%

Az adónem 2004. december 31-i nappal megszőnt. Bevétel kizárólag az utólagos felderítések eredményébıl, illetve a hátralékok beszedésébıl ered. Az adóhatóság ellenırzési eljárás során– visszamenılegesen 5 évre- elıírja az adókötelezettséget elmulasztók helyi adóját. Az adónem a lakások és a lakáshoz szerkezetileg közvetlenül kapcsolt egyéb építmények adóztatására szolgált. Idei évvel a magánszemélyek kommunális adójának beszedése - az elévülés miatt – véglegesen megszőnik.

Beszedett idegenforgalmi adó (IFA)

Adónem

Évközi változás

Adózók száma


Idegenforgalmi adó

IFA

261

6 586 480

folyóra

múltra

65 285 510


törlés folyóra

1 360 68 450,2EFt

16 560

miatti csökkenés múltra folyóra 0


0 67,11%

A Htv. az idegenforgalom növekedésével együtt járó igények kielégítéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítását azzal kívánta elısegíteni, hogy lehetıséget teremtett az idegenforgalmi adónem adóztatására. E fizetési kötelezettség sajátossága, hogy alanyai kizárólag magánszemélyek lehetnek. Idegenforgalmi adó állapítható meg annak a magánszemélynek a terhére, aki egyfelıl az önkormányzat illetékességi területén egy vendégéjszakát nem állandó lakosként eltölt, másfelıl aki az említett területen üdülıvel - nem állandó lakás céljára használt épülettel - rendelkezik. {Az ilyen, építmény jellegő adóztatási jogcímen befolyó idegenforgalmi adóra azonban állami normatíva (beszedett forinthoz +2Ft normatív támogatás) nem jár.} A tartózkodás alapján fennálló adókötelezettség alóli mentesség életkorhoz (18 év alattiak, 70 év felettiek), speciális egészségügyi, oktatási, munkavégzési, vállalkozási jogviszonyhoz, illetıleg meghatározott rokonsági kapcsolathoz kötıdik. Ez lényegében azt eredményezi, hogy a településen jellemzıen csak idegenforgalmi célzattal tartózkodó magánszemélyt terhelheti az idegenforgalmi adó. Az adó alapja - a településen való tartózkodásra épülı adókötelezettség esetén - a megkezdett napok száma; mértéke naponként és személyenként legfeljebb 389Ft lehetne. Készítette: Korsós László

10

Eger közigazgatási területén az elfogadott adó mértéke 2009. évtıl 5%-kal 20 Ft-tal emelkedett, így 360Ft/fı/vendégéjszaka. A magánturizmus csökkenése mellett a konferenciaturizmus iránti igény is jelentısen visszaesett. Míg tavalyi bevallási adatok alapján a magánszálláshelyek a vendégéjszakák 13%-át adták és az IFA 13,8%-át fizették, addig az idei bevallási adatok alapján a magánszálláshelyek a vendégéjszakák már csak 10,9%-át adták és az IFA 11,7%-át fizették. Az IFA 72,41%-át a jelzett idıszakban az 100EFt-nál több adót beszedı és azt beszedıi minıségében továbbfizetı nagyobb kereskedelmi szálláshelyek adták.

A beszedett IFA sávos megoszlása 50 000

47269,4

45 000 40 000

bevallott IFA

35 000 30 000 25 000 20 000 15 000

10833,3

10 000 5 000

4827,1

2351,2

1-10EFt

10EFt-50EFt

50EFt-100EFt


A záráskor kimutatható adatok alapján, a vendégszám és a bevallott IFA az elızı évek hasonló idıszakához képest jelentıs csökkenést mutatnak. A gazdasági válság begyőrőzött az idegenforgalmi területre is, nagyon erısen érinti a belföldi turizmus, hiszen az idén az összes bevallott vendégnapok száma az elızı évhez (1-8 hó) képest 43.044(!!) nappal csökkent. A visszaesés 14,7%! (országos átlag cc.: 15%) Az eltelt kilenc hónapból egyedül április hónapban volt több vendég! Ennek okát érdemes elemezés alá vetni! (pl.: húsvét; hosszú hétvége stb.) Vendégéjszakák alakulása január

február

március

április

május

június

július

augusztus

2008

18 370

21 406

27 328

23 894

40 413

37 651

60 347

63 350

2009

14 348

15 231

17 678

28 716

30 316

34 399

52 244

56 783

78,1%

71,2%

64,7%

120,2%

75,0%

91,4%

86,6%

89,6%

Bevallott IFA alakulása január

február

március

április

május

június

2008

5 003 270

6 059 820

7 390 240

6 532 590

9 925 960

7 824 590

2009

4 348 080

4 204 080

5 265 360

8 063 280

7 433 100

7 499 520

86,90%

69,38%

71,25%

74,89%

95,85%

123,43%


július 14 367 040 12 953 520 90,16%

augusztus 15 929 170 15 512 580 97,38%

11

Bevallott IFA összege havi bontásban 2008-2009

18 000

15 929,2

16 000

15 512,6

14 367 12 954

14 000 ezer

12 000

9 926

10 000

7 390

8 000

6 060

5 003

6 000

8 063

7 825 6 533 4 348 4 204

7 433 7 500

5 265

4 000 2 000 2008 január

2009

február

március

április

május

június

július

augusztus

Eltöltött és bevallott vendégéjszakák száma 2008-2009

60 347

63 350

60 001

52 244

50 001

40 413

40 001

37 651

34 399 28 716 30 316

27 328 23 894

30 001

56 783

17 678

20 001 10 001 1 2008 január

február

2009

március

április

május

június

július

augusztus


IFA

szálláshelyek száma

önkormányzati kedvezmény

alapadó -

befizetendı IFA

adómentes

100

1-10EFt

209

2 353 320

2 160

-

2 351 160

-

10EFt-50EFt

160

10 961 820

128 520

10 833 300

50EFt-100EFt

40

4 869 360

42 300

4 827 060

100EFt-

26

47 469 240

199 800

47 269 440

összesen

535

65 653 740

372 780

65 280 960

Idegenforgalmi adóban adózók száma a beszedett IFA sávos megoszlásában 250 209 200 160

szálláshelyek száma

150 100 100 40

50

26

adómentes

1-10EFt

10EFt-50EFt

50EFt-100EFt

100EFt-

Forrás: Eger MJV PH. Adó Iroda Készítette: Korsós László

12

Helyi iparőzési adó (HIPA) Évközi változás Adózók száma

Adónem



HIPA

törlés

folyóra

7 511 488 401 077

múltra

miatti csökkenés folyóra

múltra

2 913 063 111 281 706 075 404 834 021


2 154 618,3EFt

folyóra

58 600


0

102,3%

A helyi iparőzési adó adja bevezetése óta a helyi adóbevételek meghatározó súlyát. A helyi iparőzési adóban 2008. évre (bevallás 2009. május 31.) a bevallási adatok alapján 2 575 059EFt végleges adó megállapítás történt. A 2008. évi bevallási adatok adják a 2009. évi elılegfizetés számításának alapját is. A Htv. alapján az adóelıleg összege, ha az adóévet megelızı adóév idıtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelızı adóév adójának megfelelı összeg; ha az adóévet megelızı adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelızı adóév adójának az adóévet megelızı adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege; az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdı vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege. Ennek megfelelıen a 2010. elsı félévre várható adóelıleg összege: 1.229.289EFt.

HIPA

adózók száma

alapadó

önkormányzati kedvezmény

számolt adó

adómentes

1 655

184 913

1-10EFt

1 331

8 503 419

2 026 049

57 066

6 527 370

-

10EFt-50EFt

1 662

45 975 993

7 625 287

38 272 285

118 656

bevalláskor módosítva

elızı évi elıleg

feltöltéskor (2008 12 20) befizetve

9 610 900

-

9 611 000

7 000

9 904 650

-

3 376 100

12 550

42 936 602 -

4 663 900

248 077

50EFt-100EFt

785

57 577 548

57 458 892

55 841 052

1 617 700

3 093 950

100EFt-1MFt

1 376

407 218 216

-

406 837 389

365 810 201

40 817 800

34 787 340

1MFt-50MFt

308

1 451 407 165

-

1 448 298 940

1 241 195 400

207 313 800

253 869 335

50MFtösszesen

4 7 121

604 192 238 2 575 059 492

9 827 058

604 192 238

582 909 900

21 282 300

62 078 600

2 561 587 114

2 308 208 705

253 380 600

354 096 852

Ugyanakkor a helyi adókról szóló törvény az EU csatlakozás okán jelentısen lekorlátozta az önkormányzatok kedvezménynyújtási lehetıségeit. 2008. évben már nem lehetett a beruházási célú kedvezményeket igénybe venni, ebbıl is ered, hogy míg múlt évben 193 millió forintot meghaladóan vehettek igénybe önkormányzati adókedvezményt a vállalkozások, így az idén ez már töredékére 9,8MFt-ra csökkent. Az önkormányzatok adókedvezményt csak azoknak adhatnak, akiknek a vállalkozási szintő adóalapjuk a 2,5 millió forintot nem érik el. Eger MJV Közgyőlése –a 2009. évi adóalapokra- a 10MFt-ot nettó árbevételig 50%-os adókedvezményt biztosít, azaz számukra a fizetendı adó 1%-ra csökken.


13

Helyi iparőzési adóban adózók száma az adó összegének nagysága alapján 1 800

1 662

1 655

1 600

adózók száma

1 376

1 331

1 400 1 200 1 000

785

800 600 308

400 200

4

adómentes

1-10EFt

10EFt-50EFt 50EFt-100EFt 100EFt-1MFt

1MFt-50MFt

50MFt-


millió

Helyi iparőzési adóban a fizetendı adó sávos megoszlása 1 600

1448,30

1 400 számolt adó

1 200 1 000 800

604,19

600

406,84

400 200

0,00

6,53

adómentes

1-10EFt

38,27

57,46

10EFt-50EFt 50EFt-100EFt 100EFt-1MFt

1MFt-50MFt

50MFt-


Az adózói kör 76,3%-ának az éves adókötelezettsége nem haladja meg az 100.000 Ft-ot, ezen belül is 41,9%-nak az éves adófizetési kötelezettsége nem több 10.000 Ft-nál. Az adóbevallási adatok alapján 312 társaság fizetett 1 millió Ft-nál nagyobb összegő helyi iparőzési adót. Gazdasági súlyuk fontos a és meghatározó a város életében, hiszen az adó 80,13%-a tılük folyik be A záráskor kimutatott adatok alapján az önkormányzat 2009. évi „helyi iparőzési adóerıképessége” 1 929 240 606 Ft. A gazdasági lassulás, recesszió a bevételekre tett negatív kihatása elsısorban 2009. második negyedévétıl, majd 2010. évtıl fog erıteljesen jelentkezni.


14

HIPA adóerı összegének változása a bevallott adatok alapján 2006-2008 (adatok MFt-ban)

20

1 929,24

.

1 825,32

00 18

1 689,61

00 16 00 14

1 316,28

00 12 00 10 00 80 0 60 0 40 0 20 0 0 2006

2007

2008

2009

adóerı (HIPA bev allások alapján)


HIPA adóalap, önkormámányzati adókedvezmény, fizetendı HIPA összege évenkénti bontásban 28 .

2 575,06

00

2 561,59 2 308,21

2 246,28

23 00

2 005,90 1 810,44

18 00 13 00 80 0 237,52

30

195,47

0

253,38

9,83

-2

alapadó

00

önk kedv

számított adó 2006

2007

elızı évi elıírt

korrekció

2008


Az alapadó összege az elızı évhez képest 104,57%-kal, az azt megelızı évhez képest 114,64%-kal növekedett, így a gazdasági válság megyeszékhelyen igen rosszkor következett be.

Hipa alapadó változása a bevallási adatok alapján 2 575

.

25

2 462

00 23 00

2 246

21 00 19 00 17 00 15 00

2006

2007

2008


15

Gépjármőadó (GJA) Adózók száma

Adónem

Évközi változás



Gépjármőadó

GJA

törlés

folyóra

múltra

miatti csökkenés

folyóra

17 091 427 300 520 407 874 58 102 469 1 097 866 61 562 873


352 715,1EFt

múltra

folyóra

40 490

81 200


88,18%

A gépjármőadóban érintett jármővek központilag egységes szabályok alapján kerülnek adóztatásra. A képviselıtestületnek az adóztatást befolyásoló hatása nincs. A befolyó bevétel teljes egészében az önkormányzat számára átengedésre kerül. Bevételét tekintve a harmadik legjelentısebb adónem. A gépjármőadóról szóló 1991. évi LXXXII. Törvény alapján a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármő, pótkocsi után gépjármőadót kell fizetni. A törvény (tárgyi) hatálya általános szabályként a belföldi rendszámtáblával ellátott gépjármővekre, nyilvántartott tehergépjármővekre terjed ki. A törvény alapján az adó alanya a gépjármő azon tulajdonosa, üzemben tartó esetén üzemben tartója, akinek/amelynek a nevére - a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett nyilvántartás év elsı napján fennálló állapota szerint - a forgalmi engedélyt kiállították. 2007. évtıl a személygépkocsik és a motorkerékpárok után fizetendı gépjármőadót a vagyonarányos közteherviselés és az igazságosság elvének megfelelıen alakították át. A Gjt. szerint az adóteher a vagyontárgy értékét jobban kifejezı módon, a gépjármő hajtómotorjának kW-ban meghatározott teljesítményéhez és gyártási évéhez igazodik. A személygépkocsik és a motorkerékpárok esetén a gépjármő kora (gyártási éve) szerint differenciált adómérték szerint történik az adóztatás. Azaz a gyártási évben és az azt követı 3 naptári évben 300 Ft/kW, a gyártási évet követı 4-7. naptári évben 260 Ft/kW, a gyártási évet követı 811. naptári évben 200 Ft/kW, a gyártási évet követı 12-15. naptári évben 160 Ft/kW, a gyártási évet követı 16. évtıl pedig csak 120 Ft/kW az adó mértéke. A autóbusz, a nyergesvontató, a lakópótkocsi - az önsúly -, illetve a tehergépjármő - önsúly + raksúly 50%-a – alapján adóznak.

Gépjármőadó

adózók száma

jármővek száma

alapadó

adókedvezmény

adómentesség

3 431 400

49 652 100

fizetendı adó

adómentes

2 140

3 261

82 320 000

-

1-10EFt

6 793

7 833

48 363 600

16 800

-

48 346 800

10EFt-50EFt

10 290

13 759

274 337 380

10 571 400

-

263 765 980

50EFt-100EFt

202

362

28 283 100

1 882 200

-

26 400 900

100EFt-

118

467

91 668 000

3 854 040

-

87 813 960

összesen

19 543

524 972 080

19 755 840

25 682

49 652 100

426 327 640

Az önkormányzati adóhatóságok a közúti nyilvántartás adatai (okmányiroda) alapján állapítják meg az adókat. Az adóztatás a BM Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által az önkormányzati adóhatóságok részére történı adatszolgáltatás alapján történik.


16

Gépjármőadóban adózók és adótárgyak száma és sávos megoszlásuk 16 000 13 759 14 000 12 000

10 290 adózók száma

10 000

jármővek száma

7 833 6 793

8 000 6 000 3 261

4 000

2 140

2 000

118 467

202 362

adómentes

1-10EFt

10EFt-50EFt

50EFt-100EFt

100EFt-


Gépjármőadó sávos megoszlása fizetési nagyság függvényében

300

263,77

.

250 200 fizetendı adó

150 100

87,81 48,35

50

26,40

1-10EFt

10EFt-50EFt

50EFt-100EFt


Késedelmi pótlék, bírságok

Adónem

Adózók száma


Évközi változás Felszámolás megszőnés terhelés múltra

Pótlék

Pótlék

18 254

0

törlés

folyóra

múltra

folyóra

2 405 45 208 980 3 918 960 252 125


15 408,9EFt


miatti csökkenés múltra 40 284


folyóra 3 250

102,73%

17

Adózók száma

Adónem

Évközi változás



Bírság

1 739

Bírság

törlés

folyóra

múltra

miatti csökkenés

folyóra

múltra

0 5 106 730 27 448 063 6 001 649 5 252 146


14 354,7EFt

folyóra

50 000


0

95,70%

Az adózás körében elkövetett jogsértések többségének hatása pénzben kifejezhetı. Ennek alapján az adózás rendjérıl szóló törvény négyféle jogkövetkezményt határozott meg. Fizetési késedelem esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, az adórövidítésért adóbírságot kell kiszabni, illetıleg az önként feltárt jogsértés esetén önellenırzési pótlék fizetendı, az egyéb kötelezettségek teljesítésének elmulasztását pedig az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálja. Ezek a jogkövetkezmények jogi- és magánszemélyek esetében is alkalmazhatóak. Az alapkamat mértékének emelése, csökkenése befolyásolta a késedelmi pótlék mértékét is. A késedelmi pótlék, önellenırzési pótlék, mulasztási bírság, adóbírság sajátossága, hogy a tervezéskor nehezen becsülhetı, hiszen ez elsısorban az adózók fizetési készségének, bevallási kötelezettségek teljesítésének függvénye. Jellemzı, hogy az adózók jelentıs hányada bejelentési, bevallási kötelezettségeit csak mulasztási bírság „hatására” teljesíti. E bírság egyébként –az elsı alkalommal kiszabott bírság kivételével- a teljesítést követıen mérsékelhetı. A méltányossági törlések jelentıs része éppen ebbıl ered. Az adófizetés jellemezıje, hogy az adózók harmada-negyede késedelmesen teljesíti (önként vagy végrehajtás során) kötelezettségét és ennek nyomán pótlék is terheli. A hátralékállomány növekedése magával vonja a járulékos pótlék követelés állomány emelkedését is.

Folyó évre történı elıírás és befizetés/vagy végrehajtás alakulása 44,95 millió

45 40 35 30 25 20 15 10 5

22,20 14,39

22,30 13,85

10,73 4,99

4,27

késedelmi pótlék

bírság

folyó évi terhelés

saját egyéb bevétel (követelés

idegen egyéb bevétel

kezelés)

(követelés kezelés)

folyó évre befizetés


Adók módjára behajtott köztartozások Egyéb bevételek


4 565,5EFt


91,31%

Az önkormányzati adóhatóságnak jogszabályok által meghatározottan, végrehajtási funkciói, feladatai is vannak. Törvények elıírhatják, hogy valamely köztartozást (pl.: szabálysértési bírság, helyszíni bírság, közigazgatási bírság, fogyasztóvédelmi bírság, munkaügyi bírság stb.) az adóhatóság adók módjára köteles behajtani. E köztartozások rendszerint nem adó jellegőek, ezekre a törvény hatálya csak a végrehajtás és az ezzel összefüggı nyilvántartás tekintetében terjed ki. Készítette: Korsós László

18

Amikor az adóhatóság adók módjára behajtandó köztartozás beszedése érdekében, megkeresésre foganatosít végrehajtási cselekményeket, nem saját követelését érvényesíti. Ekkor hatásköre csupán arra terjed ki, hogy a tartozás jogosultjának megbízásából a megkeresésben megjelölt összeg behajtása érdekében intézkedjen. Rendelkezési joga nem terjed ki arra, hogy a köztartozásra fizetési könnyítést engedélyezzen, a tartozást mérsékelje. Többek között a szabálysértési és helyszíni bírságok, a közigazgatási bírság 25%-a az önkormányzat saját bevételeinek számítanak.

Hátralékállomány alakulása az elmúlt évek hasonló idıszakában (EFt-ban) 44638,34 45000 40000

Más szerveket megilletı adók módjára

Saját költségvetést megilletı adók módjára

behajtandó tartozások

behajtandó tartozások

35000 30000 25000

21 546

20262,50

23814,51

21545,65

20000

15400,22 12 509

15000

12509,12

10000 5000 0 2006.09.30

1

2007.09.30

2

2008.09.30

2009.09.30


Adók módjára átadott behajtási ügyek számszerő összege (Ft-ban) 2006.09.30

2007.09.30

2008.09.30

2009.09.30

idegen

12 509 120

12 509 120

20 262 504

44 638 337

saját

21 545 654

21 545 654

15 400 224

23 814 513

Az elmúlt évekhez képest a behajtásra áttett ügyekben érintett követelés állomány aránya igen jelentıs emelkedett, más szerveket megilletı összeg 220%-kal, míg a saját bevételt megilletı 155%-kal nıtt.

Talajterhelési díj (TTD)

Adónem

Adózók száma


Évközi változás Felszámolás megszőnés terhelés múltra


TTD

279

törlés

folyóra

múltra

0 4 717 872 149 477 233 398


4 352,6EFt

miatti csökkenés

folyóra 8 100

múltra

folyóra 0


0

108,82%

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. Törvény (Ktd.) alapján a környezetterhelési díj 2004. január 1-jén került bevezetésre a levegıre és vízre, a talajterhelési díjra vonatkozó szabályok 2004. július 1-jétıl léptek életbe. Készítette: Korsós László

19

A talajterhelési díj bevezetésével a törvényalkotó célja az volt, hogy senkinek se legyen elınyösebb, a környezet szempontjából rosszabb megoldást választani és a jelentıs költségvetési támogatással megépült közmővekre rá nem kötı lakosok talajterhelési díjat fizessenek. Két adóhatóság is „mőködik” a talajterhelési díj adózása során, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az APEH, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízszikkasztáshoz kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el. Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz és a mőszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. A törvény a talajterhelési díj mértékét a talajterhelés díj alapja, az egységdíj, valamint a területérzékenységi szorzó szorzataként határozza meg. Talajterhelési díj alapja a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezésnél a szolgáltatott víz mennyisége, illetve a talajra, talajba juttatott szenny- és használt víz éves mennyisége (speciális csökkentések figyelembe vétele mellett). Talajterhelési díj egységdíjának mértékét a törvény 120Ft/m3-ben határozza meg. 2008. évrıl benyújtott bevallásokban az idén ennek 90%át kell a kibocsátóknak megfizetniük. A kibocsátó díjfizetési kötelezettségérıl évente a tárgyévet követı év március 31-ig tesz bevallást. A Ktd. alapján a díjfizetés önadózás keretében zajlik. A törvény felhatalmazása alapján önkormányzati döntésünk alapján adókedvezményt, mentességet kapnak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülık, valamint azok a természetes személy kibocsátók, akiknek a családjában legalább egy 65. életévét betöltött nyugdíjas él, és a családban az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szenny-vízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi, és ezt az önkormányzat a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minıségi védelmére használhatja fel.

Helyi iparőzési adó 3%-kának jelölése Közel két évtizede van lehetısége az egri helyi iparőzési adófizetıknek arra, hogy a befizetett helyi iparőzési adójuk bizonyos részének felhasználásába beleszóljanak. Eger Megyei Jogú Város Közgyőlésének a helyi adókról szóló 9/2009. (II. 27.) számú rendeletével módosította a „címkézés” lehetıségét. Ennek értelmében, felhasználási javaslatban megosztásra jelölhetı az éves helyi iparőzési adóbevallásban szereplı HIPA összegének 3 %-a, de legfeljebb 300 ezer forint. Az adózók - 2009. évtıl - a helyi iparőzési adóbevallásban Eger közigazgatási területén lévı állami, egyházi és önkormányzati fenntartású költségvetési szervei, intézményei valamint egri székhelyő oktatási intézmények, civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, társadalmi szervezetek) részére jelölhettek összeget. A 2008. évi helyi iparőzési adóbevallások feldolgozását követıen 21 190 E Ft érvényes jelölés történt. Az adózók (7.131) 10,8%-a (777) élhetett a címkézés lehetıségével, közülük 31,7% (247) tett is javaslatot. A támogatott szervezetek számára számadási kötelezettséggel terhelten kerülhetnek kiutalásra, annak felhasználását a Hivatal ágazati irodái ellenırzik. A támogatások jogszabálysértı vagy nem rendeltetésszerő felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség is terheli. Az ágazati irodák felé az alapítványok, egyesületek, intézmények, költségvetési szervek részére érkezett érvényes jelöléseket az önkormányzati adóhatóság eljuttatta, így az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 13/A. §-a alapján a címkézett pénzek kiutalására a negyedik negyedévben megtörténik.


20

Követelés kezelés Miközben az a múlt év végéig az adóhatóság számos területen – többek között a behajtások, az inkasszók terén – sokat javított korábbi mőködésén és lényegesen több hátralékot szedett be (több mint 441,3 MFt-ot(!)) a tartozások összértéke a fizetési határidık bekövetkeztekor jelentısen emelkedik. Tıke hátralékok alakulása 2007-2009. évek hasonló idıszakában Adónem 2007 09 30 2008 09 30 Építményadó

2009 09 30

19 105 155

31 595 443

45 668 336

Telekadó

1 891 042

3 406 417

4 648 163

Beszedett idegenforgalmi adó

1 641 517

2 381 062

6 040 511

123 537 408

192 301 978

296 176 156

78 037 329

90 127 934

109 076 576

Helyi iparőzési adó Gépjármőadó

Tıke hátralék változása 2007-2009. évek viszonylatában (09.30-i állapot)

millió

296,18 300 250

192,30

200

123,54

150 100 50

19,11

31,60

109,08 78,0490,13

45,67 1,64 2,38 6,04

1,89 3,41 4,65

Építményadó

Telekadó

Beszedett


Gépjármőadó


2008 09 30

2009 09 30


Az elızı év hasonló állapotához képest, a tıke tartozás állomány 44%-kal emelkedett. Arányait tekintve legnagyobb súlyozott ki nem egyenlített már esedékes hátralékállomány növekedés az iparőzési adóban, építményadóban és a gépjármőadóban következett be.

Hátralékállomány alakulása az elmúlt évek hasonló idıszakában

millió 800

329,60

600

2006.09.30

312,25 429,88

400

2007.09.30

648,45 200

2008.09.30

-

2009.09.30 S1


21

Folyó évre történı elıírás és befizetés/végrehajtás alakulása

millió

2508,23 2 500

2158,77

2 000 1 500 1 000

504,47461,07

500

423,76348,01 65,27 67,87

22,71 19,66

Építményadó

Telekadó

Beszedett


Gépjármőadó

idegenforgalmi adó folyó évi terhelés

folyó évre befizetés


A 2009. év elsı negyedév végére, eddig soha nem tapasztalt magasságokba szökött a hátralékok nagysága (540,2MFt, melybıl 405,6MFt a tıketartozás). Míg az elsı féléves zárásig 105,4 MFt-tal csökkenteni tudta az adóhatóság a kintlévıségek értékét, addig a második féléves fizetési határidı (2009.09.30.) bekövetkezte után, a követelésállomány ismét 164 MFt-tal megnövekedett. 2009 03 30

Adónem

2009 06 30

2009 09 30

Építményadó

46 981 123

20 714 652

45 668 336

Telekadó

6 075 756

3 398 380

4 648 163

Beszedett idegenforgalmi adó

3 769 973

4 470 909

6 040 511

247 771 252

199 881 459

296 176 156

98 477 260

69 136 289

109 076 576

Helyi iparőzési adó Gépjármőadó

Tıke hátralék változása

millió

296,18 300

247,77

250

199,88

200 150 100 50

46,98 45,67 20,71

109,08 98,48 69,14 6,08 3,40 4,65

3,77 4,47 6,04

Építményadó

Telekadó

Beszedett


Gépjármőadó


2009 06 30

2009 09 30


A magánszemélyek tartozásai az összes hátralék 17,46%-át adják. A vállalkozásoknál felhalmozott kintlévıség (82,54%) beszedése a magas szállítói és hiteltartozások miatt rendkívül nehéz, abban a gazdasági környezetben, amikor egyébként is a létüket veszélyezteti a felhalmozott tartozások nagysága. Készítette: Korsós László

22

Általában elmondható, hogy azon vállalkozások kerültek nagyon nehéz helyzetbe, akik már az elızı év tartozásait is vagy átütemezték, vagy nem tudták, vagy akarták megfizetni. Egyre több jelentıs tartozást felhalmozó vállalkozás nem tudja elkerülni a felszámolást, ahol szinte esélytelen az önkormányzati adótartozások megtérülése. A zárásig 72,9MFt tartozást halmoztak fel olyan vállalkozások, amelyek felszámolás alá kerültek, valamint az elhunyt személyek, illetve ismeretlen helyen tartózkodó magán és jogi személyiségek. Az adóhatóság a törvények adta keretek között mind jobban kiszélesíti a tartozások beszedésére tett intézkedéseket. Már a Hivatalban sem történhet úgy nagyobb összegő kifizetés, hogy azt az adóhatóság saját hátralékos állományával ne kerülne összevetésre és már esedékes tartozás esetén a kifizetés (foglalás során) visszatartásra kerül. Míg az elızı években a behajtás eredményessége 20% körüli volt, az idén ez eddig 13%-ra esett vissza. Az elmúlt három évet vizsgálva az összes pénzforgalmi adóbevétel 11%-a realizálódott valamilyen végrehajtási cselekmény révén, úgy hogy közben legalább évente 16%-kal nıtt az ilyen címen beszedett adó nagysága. Az elsı háromnegyed évben az önkormányzati adóhatóság 251,7MFt adótartozást szedett be végrehajtási intézkedések révén.

millió

Tıke hátralék változása negyedévenként 300

296,18

250 200 150 109,08

100 50

45,67

Építményadó -50

6,04

4,65 Telekadó

Beszedett idegenforgalmi


Gépjármőadó

adó 2009 03 30

2009 06 30

2009 09 30


Az adóhatóság –az eljárási szabályok keretei között- fizetési könnyítések biztosításával próbálja segíteni a vállalkozások és magánszemélyek helyzetét. Az év elsı 9 hónapjában 220,702 ezer forintra engedélyezett – feltételhez kötött – átütemezést (részletfizetést, fizetési halasztást). Az önkormányzati adóhatóság a napokban –az elızı év gyakorlatához hasonlóan – minden 10 EFt-nál nagyobb tartozással rendelkezı adózót (4 322 fı) fizetési felhívás keretében ismételten értesítette a tartozásáról (613,4MFt), teendıirıl és lehetıséghez képest önkéntes fizetésre hívott fel. Eger, 2009-10-12.

KORSÓS LÁSZLÓ Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adó Iroda Irodavezetıje


23

ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS

Recommend Documents