Számviteli politika 2.sz. melléklete
Magyar Mezıgazdasági Múzeum
ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Tartalom
1. Költség, önköltségszámítási fogalmak 2. Az önköltségszámítás fogalma és célja 3. Az önköltségszámítás tárgya 4. Az önköltségszámítási szabályzat készítésére kötelezettek köre
2
1. Költség, önköltségszámítási fogalmak
1.1 Költség A költség az eszköz elıállítása vagy szolgáltatás, tevékenység teljesítése érdekében felmerült valamennyi felhasznált erıforrás pénzben kifejezett értéke. A költség fogalmi meghatározásából következik, hogy: - a költség mindig egy meghatározott tevékenység elvégzése, vagy feladat ellátása érdekében merül fel. A tevékenység lehet termék elıállítás, vagy szolgáltatás teljesítése. Költségvetési területen a szolgáltatási tevékenység fordul elı gyakrabban. - csak olyan erıforrás felhasználása minısül költségnek, amely pénzben kifejezhetı. Pénzértékben kifejezhetı a tevékenység elvégzéséhez felhasznált munkateljesítmény (személyi juttatások költsége), eszközfelhasználás (anyagköltség, energiaköltség).
1.2 Költségnem A költségnem a költségeknek a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérıl szóló 249/2000.(XII:24.) Korm.rendeletben rögzített egységes számlakeret 5. számlaosztály számlacsoportjai szerint kijelölt és meghatározott címek szerinti csoportosítását jelenti.
1.3 Költséghely A költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg.
3
Az itt felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül az eszközre vagy szolgáltatásra, tevékenységre. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minısíthetık.
Ezeknek a költségeknek azon része, amely az elıállítással, illetve a szolgáltatással szoros kapcsolatba hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre átvezetendık. Intézményünk a 6-os (számlaosztályt nem használja)
1.4 Költségviselı Költségviselı az a tevékenység, amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek elıállítása, teljesítése érdekében felmerülnek.
1.5 Önköltség Az önköltség a tevékenység mennyiségi egységére vonatkozik. Ennek megfelelıen az önköltség a termék, vagy a szolgáltatás meghatározott természetes egységére jutó (eszköz-és munkateljesítmény) felhasználás pénzben kifejezett értéke. Az önköltségen belül megkülönböztetjük - a közvetlen önköltséget - a teljes önköltséget. A közvetlen önköltség kizárólag az adott termék vagy szolgáltatás egy egységére közvetlenül felmerült anyagjellegő ráfordításokat, értékcsökkenést és az egyéb közvetlen költségeket tartalmazhatja.
4
A teljes önköltség a termék, vagy szolgáltatás egy egységére különbözı vetítési alapok figyelembevételével felosztott közvetett költségek arányos részét is tartalmazza.
2. Az önköltségszámítás fogalma, célja
A Magyar Mezıgazdasági Múzeum kötelezıen ellátandó feladatait törvény szabályozza. E kötelezı feladatok mellett további feladatokat vállalhatunk alaptevékenységünk jobb ellátása, biztonsága, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználása, esetenként többletbevételek, haszon elérése érdekében. Az eredményesség megállapításához önköltségszámítás szükséges.
Az önköltségszámítás olyan tevékenység, amellyel a termékelıállítás (szolgáltatás) megkezdése elıtt, folyamata alatt, vagy befejezése után meghatározható a termék (szolgáltatás) tervezett, illetve tényleges önköltsége. Célja, hogy információt biztosítson - a tevékenység eredményességének megállapításához, - az árképzéshez. - a saját elıállítású készletek értékesítéséhez, továbbá - az információk alapján lehetıvé tegye, illetve megalapozza a döntéseket.
3. Az önköltségszámítás tárgya
Az a termék vagy szolgáltatás (teljesítmény), amelynek önköltségét ki kell számítani, amelyrıl a kalkuláció készül. Az önköltségszámítás mindig az önköltségszámítás tárgyának természetes mértékegységére vonatkozik.
5
4. Az önköltség számítási szabályzat készítésére kötelezettek köre Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24) Korm.rendelet – figyelembevéve az államháztartás mőködési rendjérıl szóló többször módosított 217/1998.(XII:30.) Korm. rendelet elıírásait is – konkrétan szabályozza, hogy milyen tevékenységek folytatásánál, milyen feltételek mellett kell a belsı szabályozást összeállítani. A múzeum önköltségszámítást készít ezen szabályzat keretében a rendszeres szolgáltatásnyújtásról (helyiségek bérbeadása, fotószolgáltatás).
Helyiségek bérbeadási rendje
A múzeum termeinek bérbevétel céljából történı befoglalása személyes megbeszélés után a fıigazgatói titkárságra érkezı írásos befoglalás (fax) alapján történik. A rendelésen fel kell tüntetni a költségvállaló nevét és pontos címét, valamint annak a személynek a nevét, aki a rendezvény ideje alatt aláírásra és a rendelés módosítására jogosult. A megrendelést a központi iktató iktatószámmal látja el. Bérbeadás esetén a bérlıvel minden alkalommal „Bérleti szerzıdés”-t kell kötni, amelyben rögzítjük az adott terem bérbeadási feltételeit (a bérbevétel idıtartama, célja, tőz- és balesetvédelmi elıírás, bérleti díj és a fizetési feltétel stb.). Intézményünkben belépıjegyes fizetı rendezvények (disco, bál stb.) nem rendezhetık még abban az esetben sem, ha ez egy külsı rendezvény esı miatti alternatív megoldása lenne.
6
A bérleti szerzıdés 4 eredeti iktatott példányban készül, melyeket az alábbiak kapják: - Bérlı - Bérbeadó (Központi iktatóban kerül elhelyezésre az írásos befoglalással együtt) - Gazdasági osztály titkársága - Gazdasági osztály számlázás A „Bérleti szerzıdés” másolatát kapják: - Gondnokság - Fegyveres biztonsági ırség - Bérbeadási ügyintézı
A bérbeadási ügyintézı – az egyszerőbb visszakeresés és az ellenırzés céljából – számítógépen tartja nyilván a megvalósult rendezvények adatait. A bérleti díj befizetéseit havi rendszerességgel egyezteti a pénzügyi osztály dolgozójával és segítséget nyújt a bevételek beszedéséhez. A múzeum a bérleti díjak ( lásd. l.sz. melléklet) meghatározásánál a mindenkori piaci árat vette figyelembe. (Közel 10 intézmény díjait hasonlította össze.) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérıl szóló 2004.évi CXXXV. tv. 9.§ (3) bekezdése alapján a múzeum a helyiségek bérbeadásából származó bevételeinek bérbeadással összefüggı költségekkel csökkentett összegének 50 %-át használhatja fel. Bérbeadással összefüggı költségnek tekintendı a 9.§ (1) bekezdés szerinti 15 % mértékő kincstári vagyon utáni részesedés címén befizett összeg, továbbá a - 2004.évi dologi költségek aránya alapján - a bevétel 30 %-a.
7
Fotószolgáltatás, fényképfelhasználás rendje
A fotószolgáltatás, reprodukció készítés csak a mellékletben szereplı szerzıdés megkötése után végezhetı. A szerzıdés 2 eredeti példányban készül, melyeket az alábbiak kapják: - megrendelı - pénzügyi osztály (az elkészítendı számla mellékletét képezi) A szerzıdés 1 db másolata a központi iktatóba kerül. Az árak több budapesti múzeum és könyvtár reprográfia szolgáltatási árainak figyelembevételével kerültek meghatározásra. (lásd. 2.sz. melléklet.)
Ezen szabályzat 2005.01.10-én lép hatályba.
Budapest, 2005. 01.10.
Készítette: Hladony Sándorné Gazdasági igazgató
Jóváhagyom!
Dr. Fehér György Fıigazgató
8
