ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT

Csobánkai Polgármesteri Hivatal 2014 Csobánka, Fı út 1.

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT

Hatályos: 2017. január 1. napjától

Winkler Sándor Józsefné polgármester

dr. Filó-Szentes Kinga jegyzı

Önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat

I. A Szabályzat célja, tartalma Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat (a továbbiakban: önköltségszámítási szabályzat) célja, hogy szabályozza az alaptevékenység keretében elıállított eszközök, illetve nyújtott szolgáltatások tényleges közvetlen önköltségének meghatározására irányuló tevékenységet. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzattal Csobánka Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) saját hatáskörben – figyelembe véve a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdése, valamint az államháztartás számvitelérıl szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 50. § (1) és (3)-(5) bekezdése rendelkezéseit – meghatározza az önköltség számítás rendszerét. Az Önkormányzat önköltségszámítási szabályzata a következı témákhoz kapcsolódóan tartalmaz elıírásokat: 1. költség, önköltség számítási fogalmak 2. az önköltségszámítás tárgya (a kalkulációs egységek) 3. az önköltségszámítás fajtája, módszere 4. az önköltségszámítás elvégzésének ideje 5. a költségtérítés összege megállapításának szabályai (fénymásolás/nyomtatás, helyiség igénybevétele, gépjármő, kaszálás) Az önköltségszámítási szabályzattal szembeni követelmények a következıkben foglalhatók össze: • az adatok kellı idıben rendelkezésre álljanak, • megbízhatóak és könnyen áttekinthetıek legyenek, • biztosítsa a könyvvitel számára a megfelelı adatbázist, • adattartalma és információáramlása szabályozott legyen. II. Az önköltségszámítási szabályzat részletes elıírásai 1. A kalkulációs alapelvek: Az önköltségszámítási szabályzattal szembeni követelményeket a kalkulációs alapelvek gyakorlatban történı megvalósításával lehet biztosítani. A kalkulációs alapelvek a következık: • költségokozat elve: minden kalkulációs egységre csak annyi költséget szabad elszámolni, amennyi az elıállításával kapcsolatosan ténylegesen felmerült és azzal ok-okozati összefüggésben van; • költségviselı-képesség elve: az egyes termékek önköltségébe ezen elv érvényesítésekor a közvetett költségek egy része nem mennyiség- vagy értékorientáltan kerül átterhelésre, hanem költséghaszon számítás függvényében az egyikre több, a másikra kevesebb jut; • költségvalódiság elve: minden költséget csak egyszer szabad elszámolni. Az utalványozási és a gazdálkodási fegyelem, valamint az esetleges törvényi elıírások betartása, annak ellenırzése fontos követelménye a pontos, megbízható önköltségszámításnak;

• költségteljesség elve: a költségszámításnak a szervezet egészére és a mérleg elkészítését megelızıen ismertté vált költségeket érintı gazdasági eseményekre ki kell terjednie. Valamennyi költséget figyelembe kell venni lehetıleg integrált adatfeldolgozás segítségével, egyszeri adatfelvitellel, kiszőrve a halmozódást; • következetesség elve: az önköltségszámítás módszere, a kalkuláció formai és tartalmi felépítése egy-egy idıszakon belül állandó legyen, és idıszakok között is csak indokolt esetben szabad azt megváltoztatni, különben nem biztosítható az összehasonlíthatóság; • költségek idıbeli elhatárolásának elve: ezt a költségvetési szervek a pénzügyi számvitelnél alkalmazhatják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az éves beszámoló eredménykimutatásában csak az adott idıszakot érintı költségek jelenjenek meg; • közvetlen költségként való elszámolás elıtérbe helyezése: minden költséget – ha lehetséges – közvetlen költségként kell elszámolni, mert ez biztosítja legjobban az önköltség kiszámítása során a tényleges terhelések elvének érvényesülését.

2. Költség, önköltség számítási fogalmak: 2.1. A költség (önköltség) A költség valamely tevékenység, feladat ellátása érdekében felmerült erıforrásfelhasználás értéke. Az értéket pénzben határozzuk meg (a felhasznált élı- és holtmunka pénzértékben kifejezett összege). Költségként csak azt a felhasználást lehet figyelembe venni, mely pénzértékben is kifejezhetı. Önköltség egy adott tevékenység feladat meghatározott mennyiségi egységére jutó költség, melyet minden esetben pénzértékben kell kifejezni. Holtmunka jellegő költségek: • anyagköltség, • igénybevett szolgáltatások értéke, • alvállalkozói teljesítmények, • értékcsökkenési leírás. Élımunka jellegő költségek: • személyi juttatások, • munkaadót terhelı járulékok. 2.2. Költségnem A költségeknek az államháztartás számvitelérıl szóló kormányrendeletben és a vonatkozó NMG rendeletben rögzített egységes rovatrend szerint kijelölt és meghatározott címek szerinti csoportosítását jelenti. 2.3. Költséghely Az a hely, ahol a költség felmerül. A felmerülési hely alatt a költség fizikailag, területileg történı megjelenését kel érteni, amely jellemzıen lehet a szerv szervezeti egysége. Az itt felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül a szolgáltatásra, tevékenységre. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minısíthetık.


Ezeknek a költségeknek azon része, amely a szolgáltatással szoros kapcsolatba hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre – ezen szabályzatban foglaltak szerint – átvezetendık.

2.4. Költségviselı Költségviselı az a szolgáltatás, amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók. 2.5. A közvetlen önköltség, bekerülési (elıállítási) érték A szolgáltatás egy meghatározott mennyiségi egységre jutó erıforrás-felhasználás pénzben kifejezett összege. A közvetlen önköltség, bekerülési (elıállítási) érték közé tartoznak azok a ráfordítások, amelyek: a) a tevékenység végzése, a szolgáltatás végzése, nyújtása során közvetlenül felmerülnek, b) az elıállítással, továbbá a szolgáltatás végzésével, nyújtásával bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) az eszközökre (termékre), tevékenységekre, szolgáltatásokra megfelelı mutatók, jellemzık segítségével elszámolhatók. A közvetlen önköltség nem tartalmazhat: értékesítési költségeket és az elıállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános (központi irányítás) költségeket. 2.6. Önköltségszámítás Olyan gazdasági-mőszaki tevékenység, amellyel az Önkormányzat meghatározza egy adott idıszakban általa létrehozott termék (eszköz), általa nyújtott szolgáltatás egy egységének elıállítási költségét; ide tartoznak az önköltségszámítás alapbizonylatai és az elı-utókalkuláció dokumentumai is. 2.7. Az önköltségszámítás – kalkuláció formái Az önköltségszámítás formája az Önkormányzat esetében elı- és utókalkuláció lehet. Az elıkalkuláció a tevékenység megkezdése elıtt, az utókalkuláció a ténylegesen felhasznált termelési tényezık értéke alapján határozza meg az önköltséget. 2.8. Kiadás: Pénzügyi fogalomként történı értelmezésben pénzeszköz igénybevételét, készpénz vagy számlapénz (elıirányzat-felhasználási keretszámla, költségvetési elszámolási számla) felhasználást, vagyis pénzkiadást jelent. 2.9. Ráfordítás: A költségnél tartalmilag bıvebb fogalom. A szervezet mőködéséhez kapcsolódó erıforrás felhasználása [egy adott idıszaki tevékenység (értékesítés, szolgáltatásnyújtó képesség) bekerülési értéke]. A ráfordítások körébe olyan felhasználások is tartoznak, amelyek nem képezik a tevékenység költségét. A ráfordítások így tartalmazzák azokat az erıforrásfelhasználásokat is, amelyek a költségvetési szerv mőködése során merülnek fel, függetlenül a tevékenység végzésétıl. Természetesen a ráfordítás is pénzben kifejezhetı érték, pl. a

ráfordítások körébe tartozó felhasználás – amely nem tartozik a költségek körébe –, tárgyi eszközök vásárlása, a mőködéshez igénybe vett hitel kamata. A ráfordítás lehet: • egyidejőleg költség is (anyag-, bérjellegő felhasználás stb.); • átmenetileg nem költség (eszközvásárlás, késıbb az értékcsökkenés elszámolásakor válik költséggé); • nem költség, mivel a tevékenység eredményének terhére közvetlenül kerül elszámolásra (nem jelenik meg a költségek között, adó jellegő befizetés). 3. Az önköltségszámítás tárgya (kalkulációs egységek) 3.1. Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység. Az önköltségszámítás tárgya az a szolgáltatás, amelynek önköltségét ki kell számítani, amelyrıl a kalkuláció készül. Az önköltségszámítás mindig az önköltségszámítás tárgyának természetes egységére vonatkozik. Az Önkormányzat esetében kalkulációs egységet képez: - fénymásolás, nyomtatás (lap) - helyiség igénybevétele (óra) 3.2. Az önköltségszámítás dokumentálásának rendje Olyan nyilvántartási, elszámolási, bizonylatolási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja az adatok valódiságát, megbízhatóságát, továbbá áttekinthetı és ellenırizhetı: - minden olyan gazdasági eseményrıl, amely hatással van az önköltség összegének, vagy költségtartalma összetételének változására, bizonylatot kell kiállítani, - a költségek nyilvántartásába adatot csak bizonylat alapján szabad bejegyezni, - a költségelszámolás bizonylatait a gazdasági esemény megtörténtének idıpontjában kell kiállítani, - a bizonylatnak meg kell felelni a bizonylattal szembeni alaki és tartalmi követelményeknek. 3.3. A költségelszámolás alapbizonylatai Legfontosabb alapbizonylatok a költségelszámoláshoz kapcsolódóan: - kinevezési okirat, megbízási szerzıdés, munkavégzést elrendelı intézkedések, bérjegyzék, különféle személyi juttatások kifizetési jegyzékei, munkaadói járulékok számítását igazoló dokumentumok, - számla, - értékcsökkenés kiszámítását igazoló dokumentumok, - állományba vételre vonatkozó bizonylatok. 3. Az önköltségszámítás fajtái a) Elıkalkuláció: az a mőszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, a szolgáltatás megkezdése elıtt szervezetünk meghatározza a mőszaki és technológiai elıírások betartása mellett – felhasználható élı- és holtmunka mennyiségét és ebbıl az érvényben levı árak és díjtételek, valamint személyi jellegő ráfordítások figyelembevételével kiszámításra kerül az elıállítandó termék, tevékenység, szolgáltatás terv önköltsége. Elıkalkulációt lehet készíteni minden olyan tevékenységre, amelynek költségkihatása van.


b) Közbeesı kalkuláció: az a tevékenység, amely a tevékenység, szolgáltatás folyamatában – annak egyes fázisait követıen – informál a termék, tevékenység, szolgáltatás önköltségének alakulásáról. c) Utókalkuláció: az a mőszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termék, tevékenység, szolgáltatás befejezése után a ténylegesen felhasznált élı- és holtmunka mennyisége és értéke alapján meghatározzuk az eszköz, tevékenység, vagy szolgáltatás tényleges közvetlen önköltségét, elıállítási költségét. 4. A kalkulációs séma Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségét az 1-2. melléklet szerinti kalkulációs séma szerinti részletezésben kell kiszámítani: a) közvetlenül elszámolható személyi juttatások: itt kell figyelembe venni – az egy-egy kalkulációs egységenként meghatározott – a tevékenység, szolgáltatás teljesítése, valamint az eszközök elıállítása érdekében közvetlenül felmerült illetve kifizetett alapilletményeket, pótlékokat, függetlenül a megbízott foglalkoztatotti státuszától. Mind az elıkalkulációban, mind az utókalkulációban a személyi juttatások összegén kívül a személyi juttatások számfejtésének alapjául szolgáló munkaidıt is fel kell tüntetni. b) közvetlenül elszámolható járulékok: a tényleges pótlékkulcs alapján kell meghatározni. c) közvetlenül elszámolható anyagköltség: a kalkulációs egység terhére kimutatható vásárolt anyagok értékét. A vásárolt anyagok, alkatrészek bekerülési (beszerzési) értékét képezi a vételár, szolgáltatási díj, valamint az elızetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó. A kalkulációban az anyagköltség összege mellett az anyagok felhasználásának mennyiségi adatait is fel kell tüntetni. d) elıállítási különköltség: ide tartoznak az elıállításhoz közel álló általános költségek arányos összegei, amelyek az adott termékre, szolgáltatásra megfelelı mutatók, jellemzık segítségével elszámolhatók. Ilyen költségek a gépek üzemeltetési költségei, a gépek (berendezések) energiaköltségei, a gépek értékcsökkenési leírásai. e) egyéb közvetlen költségek: Egyéb közvetlen költségként kell kimutatni a kalkulációs egységre elszámolható közvetlen dologi kiadásokat (pl. szállítási és rakódási költség).

Közvetlen önköltség: a)+b)+c)+d)+e) 5. A kalkulációs költségtényezık tartalma 5.1. Közvetlenül elszámolható személyi juttatás Közvetlenül elszámolható személyi juttatásként kell figyelembe venni – az egy-egy kalkulációs egységként meghatározott – a szolgáltatás teljesítése érdekében közvetlenül felmerült, illetve kifizetett • • •

alapilletményeket, illetménypótlékokat és egyéb kötelezı pótlékokat.

5.2. Közvetlenül elszámolt személyi juttatások járuléka Közvetlenül elszámolt személyi juttatások járulékaként kell elszámolni a 3.3.1. pontban leírt kifizetéseket terhelı járulékokat. 5.3. Egyéb közvetlen költség (kiadás) Az elızıekben felsorolt költségeken túlmenıen egyéb közvetlen költségként (kiadásként) kell kimutatni a kalkulációs egységre utalványozható (elszámolható) közüzemi szolgáltatásokat, a közvetlen dologi kiadásokat (pl.: külsı javító cégek). 6. Az önköltségszámítás elvégzésének ideje A közvetlen költségek évente a tárgyéve megelızı év tényleges adatai alapján kerülnek megállapításra, tehát az Önkormányzat az utókalkuláció módszerét alkalmazza az önköltség meghatározására az 1-2. melléklet szerinti kalkulációs séma alapján. A kalkuláció elkészítésének határideje: minden naptári év január 31. napja. Az utókalkuláció elvégzéséért a polgármester felelıs. III. A költségtérítés összege megállapításának szabályai 1. Fénymásolás, nyomtatás Az Önkormányzat esetében a Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtár feladat-ellátási helyen valósulhat meg magáncélra szolgáló fénymásolás, nyomtatás. A nyújtott szolgáltatás önköltségének kalkulációs sémáját az 1. melléklet tartalmazza. A Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtár esetében egy darab fénymásoló gépet kell figyelembe venni. A fénymásolással eltöltött idı naponta 5 perc. A kiszámított költségtérítést a fénymásolás, nyomtatás elvégzése után a Csobánkai Polgármesteri Hivatal házipénztárába kell befizetni. 2. Helyiség igénybevétele A Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtár, valamint a Dumtsa Jenı Nemzetiségek Háza helyiségeit lehet rendezvénytartás céljából igénybe venni. A helyiségek igénybevétele megállapodás alapján, a polgármester engedélyével valósulhat meg. A nyújtott szolgáltatás önköltségének kalkulációs sémáját a 2. melléklet tartalmazza.


IV. Záró rendelkezések Az önköltségszámítási szabályzat 2017. január 1. napján lép hatályba, mellyel egyidıben a tárgyban kiadott valamennyi szabályzat hatályát veszíti. A költségvetési szerv vezetıjének kell gondoskodni, hogy az önköltségszámítási szabályzatban foglalt elıírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a 3. mellékletében szereplı megismerési nyilatkozaton aláírásukkal igazolják a hatálybalépés napjával egyidejőleg. Csobánka, 2017. január 1.

Winkler Sándor Józsefné polgármester

dr. Filó-Szentes Kinga jegyzı

1. melléklet Kalkulációs séma (minta) ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS – fénymásoló, nyomtató MEGNEVEZÉS Közvetlenül elszámolható személyi juttatások: a fénymásolással eseti jelleggel foglalkozó alkalmazottak fénymásolással eltöltött idıre jutó illetménye (dolgozók átlag órabére x fénymásoló üzemideje) Közvetlenül elszámolható személyi juttatások összesen: Közvetlenül elszámolható járulékok: a fénymásolással eseti jelleggel foglalkozó alkalmazottak fénymásolással eltöltött idıre jutó illetménye x fizetendı járulék %-os szorzója Közvetlenül elszámolható járulékok összesen: Közvetlen anyagköltség: →felhasznált papír költsége fénymásolók idıszaki záró számlálóállása – nyitó számlálóállás x 1 db papír átlagára az anyagbeszerzéssel foglalkozó dolgozó adatszolgáltatása alapján →festékfelhasználás költsége Közvetlen anyagköltség összesen: Szolgáltatási különköltség: -

fénymásolók energia, üzemeltetési költsége összes másolt példány/másolati kapacitás x fénymásoló fogyasztása üzem közben x 1 kW energia egységára -

fénymásolók értékcsökkenési leírása

-

fénymásolók idıszaki karbantartási költsége

FÉNYMÁSOLÓ, NYOMTATÓ


Szolgáltatási különköltség összesen: Egyéb közvetlen költség: Vetítési alap (összes másolati példányszám): lap a fénymásolók idıszaki nyitó és záró számlálóállásairól: másolt példányszám=idıszaki záró-nyitó számlálóállás ÖNKÖLTSÉG: Ft/lap (közvetlenül elszámolható személyi juttatások + közvetlenül elszámolható bérek járulékai + közvetlen anyagköltség + szolgáltatási különköltség) / vetítési alap

2. melléklet

Kalkulációs séma (minta) ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS – helyiség igénybevétel Sorszám 1.

Megnevezés Közvetlenül elszámolható személyi juttatások -

Költség Ft-ban ….. Ft/hó (… óra)

elszámolható munkaórák száma

….. Ft/óra

2.

Közvetlenül elszámolható személyi juttatások járuléka

….. Ft/óra

3.

Közvetlenül elszámolható anyagköltség

4.

Egyéb közvetlen költségek

….. Ft/év

-

értékcsökkenési leírás

….. Ft/év

-

telefondíj

….. Ft/év

-

riasztórendszer felügyelet

….. Ft/év

-

áramdíj

….. Ft/év

-

gáz

….. Ft/év

-

víz

….. Ft/év

-

tisztítószer, karbantartás

….. Ft/év

5.

Közvetlen önköltség (3+4)

….. Ft/év

6.

Közvetett költségek

7.

Közvetlen és közvetett költségek (5+6)

8.

Igénybevételi óraszám (átlagos)

….. óra/év

9.

1 egységre jutó éves önköltség (1+2+(7/8))

….. Ft/óra

….. Ft


3. melléklet

Megismerési nyilatkozat Az önköltségszámítási szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

Aláírás

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT

Recommend Documents