Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2016 szeptemberben induló képzések
alkalmassági vizsga Állami ösztöndíjjal támogatott / Önköltséges képzés táncművész, klasszikus balett specializáció (nappali) A felvételi vizsga alkalmassági vizsgából és gyakorlati vizsgából áll, melyre együtt kerül sor. A gyakorlati vizsga keretében a jelentkező a szakiránynak megfelelő táncgyakorlatot mutat be, melynek során a vizsgáztató bizottság a jelentkező adottságait, mozgáskultúráját, kombinációs készségét értékeli. koreográfus (nappali) - A jelentkezők az első fordulóban (alkalmassági vizsga) saját koreográfiát mutatnak be, továbbá megadott zenére improvizálnak. divattánc specializáció (nappali) A) Táncszakmai képesség vizsgálata: Előre betanult, szabadon választott táncstílusban*, maximum 1,5 perces koreográfia bemutatása zenekísérettel (a felvételiző által kazettán vagy CD-n hozott hanganyagra). B) A tánckészségek és képességek vizsgálata: Két perces improvizáció a bizottság által adott zenére. A vizsgáztató bizottság tagja által a klasszikus balett, jazztánc és a divattáncok valamely formanyelvén bediktált, vagy mutatott kombináció eltáncolása (számolása, zenére). * Szabadon választott táncstílusok az alábbiak lehetnek: Sztepp, hip-hop, rock & roll, mambo, salsa, argentin tangó, boogie-woogie, electric boogie,disco tánc, show-tánc, street dance, musical, swing. A páros táncoknál hozott partner közreműködése lehetséges.
néptánc specializáció (esti) Mozgás- és ritmuskészség felmérése Előmutatott mozgásfolyamatok, gyakorlatok utánzása Különböző tánctípusok improvizált formában történő bemutatása az alábbi csoportosítás alapján: 1. Somogyi ugrós – Szatmári friss csárdás – Mezőségi csárdás 2. Rábaközi dús – Székely forgatós – Palóc verbunk 3. Sárközi ugrós – Kalotaszegi csárdás – Székely verbunk 4. Széki csárdás – Dél-alföldi oláhos – Somogyi friss csárdás 5. Sárközi ugrós – Küküllő vidéki csárdás – Palóc friss csárdás 6. Somogyi eszközös – Dél-alföldi csárdás – Széki sűrű és ritka tempó
moderntánc specializáció (esti) A jelentkező az alkalmassági vizsgán az alábbi feladatokat teljesíti: 1.) A vizsgáztató Bizottság tagja által a jazztánc, graham és a klasszikus balett formanyelvének bediktált és mutatott kombinációinak eltáncolása. 2.) Előre betanult szabadon választott koreográfia bemutatása (max. 2 perc) zenekísérettel ( a jelentkező által Cd-n hozott hanganyagra) 3.) Improvizáció a vizsgáztató Bizottság által adott zenére.
gyakorlati vizsga Állami ösztöndíjjal támogatott / Önköltséges képzés táncművész, klasszikus balett specializáció (nappali) A felvételi vizsga alkalmassági vizsgából és gyakorlati vizsgából áll, melyre együtt kerül sor. A gyakorlati vizsga keretében a jelentkező a szakiránynak megfelelő táncgyakorlatot mutat be, melynek során a vizsgáztató bizottság a jelentkező adottságait, mozgáskultúráját, kombinációs készségét értékeli.
koreográfus (nappali) - A második fordulóban (gyakorlati vizsga) a jelentkezők a vizsgáztató által megadott zenére koreográfiát készítenek és mutatnak be, ezt követően szakmai elbeszélésre kerül sor.
divattánc specializáció (nappali) A) Táncszakmai képesség vizsgálata: Előre betanult, szabadon választott táncstílusban*, maximum 1,5 perces koreográfia bemutatása zenekísérettel (a felvételiző által kazettán vagy CD-n hozott hanganyagra). B) A tánckészségek és képességek vizsgálata: Két perces improvizáció a bizottság által adott zenére. A vizsgáztató bizottság tagja által a klasszikus balett, jazztánc és a divattáncok valamely formanyelvén bediktált, vagy mutatott kombináció eltáncolása (számolása, zenére). * Szabadon választott táncstílusok az alábbiak lehetnek: Sztepp, hip-hop, rock & roll, mambo, salsa, argentin tangó, boogie-woogie, electric boogie,disco tánc, show-tánc, street dance, musical, swing. A páros táncoknál hozott partner közremőködése lehetséges.
néptánc specializáció (esti) Témakörök a felvételiző földrajzi, etnikai, zenei és táncelméleti tájékozottságának felmérésére: 1. A magyar néptánc régi és új rétegének táncai (felsorolás példákkal, térképpel) 2. A nyugati táncdialektushoz tartozó területek felsorolása, térképen elhelyezése 3. A tiszai táncdialektushoz tartozó területek felsorolása, térképen elhelyezése 4. Az erdélyi táncdialektushoz tartozó területek felsorolása, térképen elhelyezése 5. Az énekes leánykörtáncok rövid jellemzése, karikázó-dialektusok felsorolása, egy-egy jellegzetes példa említése 6. Az eszközös táncok típusainak (csoportjainak) rövid bemutatása, példák említése 7. Férfitáncok az erdélyi dialektus területén 8. A körverbunk területi változatai, egy-egy jellegzetes példa említése 9. A szóló verbunk sajátosságai 10. A nyugati és a tiszai dialektus csárdásának főbb vonásai 11. A Dunántúl fogalma, általános néprajzi jellemzői 12. A Felföld fogalma, általános néprajzi jellemzői 13. Az Alföld fogalma, általános néprajzi jellemzői 14. Erdély és Moldva fogalma, általános néprajzi jellemzői 15. A mai Magyarországgal határos országok magyar néprajzi csoportjai 16. A mai Magyarország nem magyar etnikai csoportjai, nemzetiségei (német, szlovák, román, szerb, horvát, cigány)
17. Egy választott népköltészeti műfaj – népmese, monda, ballada, népdal – bemutatása példákkal 18. A néprajz fogalma és területei 19. A paraszti öltözködés (népviselet) fogalma, jellemzői 20. A népszokás fogalma, fajtái, kapcsolata a néptánccal 21. Mi volt a tánc szerepe a paraszti életben? Általában hogyan történta táncba való belenevelődés? 22. A magyar népi hangszerek és azoknak a hangszertípusokba való besorolása 23. Régi és új stílusú népdalok főbb jellemzői példákkal 24. A népzene jelentősége Bartók Béla és Kodály Zoltán kutatói és zeneszerzői munkásságában 25. A magyar népzene dialektusterületei 26. Zenei alapfogalmak 2. Beszélgetés a magyar néptánc mai kultúránkban elfoglalt helyéről és szerepéről Témakörök: 1. A néptánc hagyományozódása a paraszti kultúrában/gyermekkor táncélete, tánctanulás/ 2. A magyar néptánc színpadi megjelenésének főbb korszakai, irányvonalai 3. A táncház mozgalom kialakulása és hatása 4. Helyi hagyományok (elsősorban népzene és néptánc) és identitás kapcsolata 5. Mit jelent az Ön számára a hagyomány a jövőműveltségében? 6. Neves néptánckoreográfusaink / Molnár István, Rábai Miklós, Novák Ferenc, Tímár Sándor, Kricskovics Antal,
Györgyfalvai Katalin, Szigeti Károly, Foltin Jolán,a jelenlegi hivatásos néptánc együttesek vezető koreográfusai/ 7. Martin György munkássága 8. A táncház-módszer ismertetése és a nemzetközi elismerésének jelentősége (UNESCO jegyzékbe kerülés) 9. Az amatőr néptánc-mozgalom különböző megjelenési formái és fórumai a mai Magyarországon. (néptánccsoport, amatőr együttes, művészeti iskola, senior csoportok és hagyományőrzők) A felkészüléshez ajánlott irodalom: Dienes Gedeon – Fuchs Lívia (szerk.): A színpadi tánc története Magyarországon, Bp., Múzsák Közművelődési Kiadó,1989. Dienes Gedeon (szerk.): Magyar táncművészeti lexikon, Bp., Planétás Kiadó, 2008. Dömötör Tekla – Hoppál Mihály (szerk.): Magyar Néprajz VI. Népzene, néptánc, népi játék, Bp. Akadémiai Kiadó, 1990. Felföldi László – Pesovár Ernő(szerk.): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya, Bp., Planétás Kiadó, 1997. Flórián Mária: Magyar parasztviseletek, Bp., Planétás Kiadó, 2001. Folkmagazin VII. különszáma. A Martin-legenda. Beszélgetések Martin György életéről és munkásságáról. 2011. (XVIII. évf.) Lányi Ágoston – Martin György – Pesovár Ernő: A körverbunk, Bp., Zenemûkiadó, 1983. Lukin László – Ugrin Gábor : Ének–zene gimn. tankönyv Martin György: A magyar körtánc és európai rokonsága, Bp., Akadémiai Kiadó, 1979. Pálfy Gyula (szerk.): Néptánc kislexikon, Bp., Planétás Kiadó, 2001. Sándor Ildikó – Benedek Krisztina: Néprajz, néphagyomány. Bp., Képzőművészeti Kiadó 2010. Sándor Ildikó (szerk.): A betonon is kinő a fű. Tanulmányok a táncházmozgalomról. Bp.,
Hagyományok Háza, 2006. Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban,Bp., Planétás Kiadó, 1998. SebőFerenc: Népzenei Olvasókönyv, Bp., Magyar Művelődési Intézet, 1994.
moderntánc specializáció (esti) A jelentkező a gyakorlati vizsgán az alábbi feladatokat teljesíti: 1. A vizsgáztató Bizottság tagja által a jazztánc, graham és a klasszikus balett formanyelvének bediktált és mutatott kombinációinak eltáncolása. 2. Táncszakmai elbeszélgetés
motivációs beszélgetés Témakörök a tánctanár mesterképzési szak minden szakirányán 1. Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás c. könyvéből a 4.fejezet „Motiválás, mint fontos pedagógia feladat” része 2. Martin Schuster: A művészetlélektan c. könyvéből az „I. A művészetlélektan, II. Az esztétikum jelentősége” része 3. Az Ön által választott táncformanyelv helye és szerepe a nemzetközi vérkeringésben 4. Az Ön által választott táncformanyelv helye és szerepe a hazai táncművészetben 5. Az Ön által választott táncformanyelv változása, esetleges átalakulása vagy megújulása az elmúlt négy évtizedben 6. Pedagóguspálya, mint „jövőkép” – célok megfogalmazása 7. Tehetséggondozás és nevelés a művészeti oktatásban 8. A tanári szerep jelentősége a személyiségfejlődés szakaszaiban
