Irtl Melinda/buddhista tanító, jógaoktató, KIT tréner/, Dr. Kovács Zoltán/nőgyógyász, természetgyógyász, http://www.termeszetesnogyogyaszat.hu/
Objektív tények a gát izmait erősítő módszerekről és gyakorlatokról
A cikk írás célja: A medencefenék és a gát izmait erősítő gyakorlatok történeti hátterének rövid összefoglalása. A KIT életmód és egészségvédő program és a leggyakrabban „Kegel gyakorlatok”-ként titulált egyéb medencefenék illetve gátizom erősítő gyakorlatok objektív, informatív bemutatása. A hasonlóságok és a különbségek összevetése a háttér, a cél, a metódus, a hatás, és az eredmények tekintetében. Támogató szándékú személyes gondolatok a Magyarországi viszonyok rendezéséhez. Célok és lehetőségek. Tartalom: I. Bevezetés: a., A medencefenék és a gát izmait erősítő gyakorlatok történeti háttere b., Dr Kegel törekvései c., A KIT születése II. Tárgyalás: Hasonlóságok és különbségek rövid áttekintése a.háttér, elnevezés, cél b.módszer c.hatások, eredmények III. Összefoglalás I.Bevezetés: A medencefenék izmait erősítő gyakorlatok ma már az orvostudomány által széles körben ismert, elfogadott, népszerű, non-invazív [1], az elmúlt 50 év során leginkább az urológia, a nőgyógyászat és az andrológia területén alkalmazott terápiás módszer. Különféle betegségek kezelésére alkalmas a kismedencei szervek süllyedéseitől a stressz inkontinenciáig [2,3], bár a módszertana nemzetközi protokoll szerint a mai napig kidolgozatlan és minden szakterület a saját szempontjait figyelembe véve (urológia, proktológia, szexológia) próbálja specializálni a konkrét gyakorlati technikákat. Szerencsére egy magyar egészségtanár (Kriston Andrea) lelkes kutatásai és közel 20 éves szakmai tapasztalatai alapján, Magyarországon rendelkezésünkre áll egy könnyen elsajátítható, összefoglaló rendszer. A medencealapi izmokat fejlesztő illetve az alhasi szerveket érintő, életmód, életvitel, funkció, izom és kötőszöveti sajátosságokat is szem előtt tartó oktatási módszertan, az ú.n. KRISTON INTIM TORNA [4] mára hazánkban és a környező országokban is egyre népszerűbb és a szakorvosok által támogatott program (Lásd az uro-ginekológiai társaság, támogató nyilatkozata). a., A medencefenék és a gát izmait erősítő gyakorlatok történeti háttere A medencealapi izmokra ható gyakorlatok már évezredek óta az általános, egyetemes tudás részét képezték. Különféle etnikai csoportoknál és népi törzseknél (Thaiföld, Kína, Japán, India, Dél-Afrika) a mindennapi életbe beépült rítusokként (például, mint szülés utáni regenerációs, rehabilitációs technika), spirituális fejlődést segítő eszközként (pl. hatha-jóga, kundaliní-yoga, hindu-tantra, tantrikus buddhizmus, taoizmus) avagy éppen egy, a szexuális kultúrát színesítő praktikaként (japán gésa tradíció, thai szex-turizmusban foglalkoztatott „mutatványos lányok”) hagyományozódott nemzedékről nemzedékre. Az eltérő célt kitűző és
a különböző kivitelezésű gyakorlatokban egyetlen közös elem tehát a gát területén tudatosan működtethető harántcsíkolt izmok aktivizálása. A XX.sz. elejétől, már az orvostudomány (T.H. Van de Velde, Masters&Johnson) és a természetgyógyászat gyakorlatához közel álló filozófiai iskolák (antropozófia, mazdadznan, jóga) is felfigyeltek a medencealapi izmokkal végzett gyakorlatok terápiás jelentőségére. Az 1930-as évektől kezdődően újabb és újabb tudományos értekezések láttak napvilágot a nyitott szemléletű orvosok (Nygaard IE., Dumoulin C., Balmforth JR, Harvey MA. stb.) kutatási eredményei alapján (az interneten keresztül hozzáférhető, nemzetközi, orvosi cikk-tárból „pubmed.com”- könnyen letölthető a legtöbbjük összefoglalója). Az orvostudományban a mai napig nem létezik hivatalos, nemzetközi standard a módszertan és az alkalmazás tekintetében, a kutatások során így különféle típusú istrukciók, eltérő ismétlésszám és időtartam alkalmazása figyelhető meg adott kutató által meghatározott intervencióként. [2], [5], [6], [7], [8]. (Természetesen az elmúlt 50 évben világszerte foglalkoztatta a nőket a gyakorlatok tökéletesítésének a lehetősége és a különböző célok szerint jól megkülönböztethető különféle jogvédett módszerek jöttek létre, mint például a Kriston Intim Torna vagy az Aviva-torna, Cantienica stb.). b., Kegel törekvései A medencealapi gyakorlatokat a nemzetközi szakirodalmak egy része hivatalosan 1948-ra datálja, amikor Dr. Arnold Kegel felhívta a figyelmet a gyakorlatok jelentőségére a nőgyógyászati urológia gyakorlatában (fő koncepciója a medencealapi izmok funkcionális helyreállítása volt) [9]. Ettől kezdve, neve után számos esetben “Kegel módszer”-ként utalnak szinte minden medencealapi gyakorlatra (hibásan!). Sokszor még olyanokra is, amelyek az általa alkalmazott alapelvekkel akár szöges ellentétben állnak (tamponhasználat, gyakorlási testhelyzet stb.). Amíg a tudományos cikkek sokszor csupán elfelejtik, vagy mellőzik a korai irodalmakra való utalást, addig a populáris, népszerűsítő, „fél-tudományos” írások gyakran kizárólagosságot tulajdonítanak Kegel-nek, mint a medencealapi gyakorlatok feltalálója lásd a nemzetközi internetes enciklopédia oldalain (wikipedia) Természetesen Kegel-t megelőzően és halálát követően is számos szakembert foglalkoztatott a gát-izmok funkcionális egészségének szerepe, jelentősége, hatékony fejlesztése és a kismedencei szerveket védő életviteli tényezők feltárása (Dr. Joshua Davies, New York-i orvos már 1932-ben javasolta a gyakorlatok klinikai alkalmazásátés T.H. Van de Velde szexológus- már az 1930-as évek elején számos cikkben foglalkozott a szexuálterápiás vonatkozásokkal [10]). Mivel a legtöbb szakirodalom megfeledkezik a Kegel előtti úttörő munkát végző orvosok, anatómusok eredményeiről és módszereiről, így sajnálatos alapot teremtenek a medencealapi gyakorlatok eredetének vitatásához vagy akár személyes szakmai féltékenységből eredő jogi vitákhoz is (lásd a Kriston Intim Torna Magyarországi speciális jogi helyzete, melyben a világon egyedül állóan használt korábban alkalmazott „Intim Torna” megnevezést éppen Kegelre hivatkozva perelte el bírósági úton a Magyar Gyógytornászok Társasága). Az igazsághoz tartozik, hogy maga Dr.Kegel, a biofeedback alkalmazásának egyik úttörőjeként, az általa eredetileg alkalmazott gyakorlatok kisajátítására senkit sem ösztönzött, sőt személyesen hívta fel a figyelmet ezek kultúr-antropológiai vonatkozására [9]! De ki is volt valójában Kegel? Arnold H. Kegel (1894–1976) egy amerikai (Kaliforniai) nőgyógyász orvos, aki évtizedeket töltött a medencealapi izmok funkcionális vizsgálatával, fellépett a túlzottan elterjedt gátmetszés (epiziotómia) és a hüvelybemenetet mesterségesen szűkítő plasztikai műtétek ellen. A különféle eredetű izom atrófiás folyamatok hatékony visszafordítását a rendszeres,
felügyelet mellett végzendő izom-kontrakciós gyakorlatokban látta, azonban a mozgás-tanulás hatékonysága sok esetben megkérdőjeleződött és számos esetben kudarcba fulladt. Férfi lévén az alkalmazott gyakorlati instrukciók eléggé általánosak voltak (pl. „szorítson”, „húzza fel” [9], [11] stb) és a női test megélésének személyes tapasztalatának hiányában inkább egy külső segédeszközt (mozgástanulást elősegítő feedback és egyben mérő eszköz), egy vaginális manométert fejlesztett ki, az úgynevezett „Perineométer”-t, hogy a hozzá forduló pácienseket segítse. Akkori nézete szerint a következőket fogalmazta meg az egyéb eszközök kapcsán: „Nem gondoskodik az izomösszehúzásra való ösztönzésről, és nem biztosít passzív gyakorlást sem. A segédeszköz megszerkesztése ama nézet megfontolásával készült, hogy minden vibráló, masszírozó szerkezet meghiúsíthatja a célt és bizonyíthatóan ártalmas, káros és haszontalan; a perineális izomfunkciók védelme és épségének helyreállításában pedig semmi sem alapvetőbb, mint a páciens saját erejéből végzett, irányított gyakorlása ([9] p245, [11]). (Eme megállapítás kapcsán viszont érdemes elgondolkoznunk azon a tényen, hogy ma magyarországon és a világ számos részén a Kegel óta már sokadszor felvetett szempontok ellenére mégis a drágább és kevésbé emberibb elektro-stimulációs kezelések gyakran nagyobb támogatást élveznek az egészségbiztosítási rendszerekben, mint az egyszerűen megtanulható gyakorlatok.) Munkássága során számos alkalommal módosította a gyakorlatok ismétlésszámát és az instrukciókat a pácienseken végzett megfigyelései alapján. Ezen fellelkesülve azonban a mai követők önállóan kreálnak a neve alatt végtelen számú gyakorlatokat (még zenei szerzemények is születnek a vagináról és a dalt énekelve ritmikus, izom össze-húzásokra buzdítanak J). Mivel a „névadó” már nem él, így nincs lehetőségünk megkérdezni, hogy vajon minden gyakorlattal és módszerrel egyetért-e amihez a nevét sokszor jogosulatlanul, tehát visszaélve használják. További szomorú tény, hogy a sokszor akár jó szándékú törekvésekből (fiziológiás, és funkcionális anatómiai tudást mellőző egyszerűségből fakadó), mára már az anatómusok és az orvosok által is, joggal megmosolygott táj-anatómiai fogalom is keletkezett ú.n.: „Kegel izom néven” J. A kérdés már csak az maradt, hogy vajon melyikre is gondoltak a lelkes névadók, a m. pubococcygeus, m. transversus perinei profundus, m. bulbospongiosus, m. levator ani stb. – a különböző típusú mozgásokban résztvevő - izmok közül? (A túlbuzgóság persze itt még nem ér véget, így a funkcionális anatómusok munkásságáról teljességgel megfeledkezve, néha még a pubococcygeus izom akaratlagos működtetésének felfedezőjeként is titulálják Kegel-t.) b. A Kit Születése A fentebb vázolt általános nemzetközi körkép alapján talán joggal örülhetünk, hogy hazánkban nem csupán a probléma specifikus és „ad hoc” összeálított végtelen számú, gyakran vitatott megalapozottságú gyakorlatok variációi állnak a rendelkezésünkre. Lehetőségünk van a medencealapi izmok védelmét szolgáló kidolgozott gyakorlati módszertant elsajátítani melyben a gyakorlatok és az ezekhez társuló (csaknem azonos jelentőségű!!!) életviteli tanácsok szerteágazó, egészségvédő aspektusait is megismerhetjük. A Magyarországon mára már jól ismertté vált és népszerű KIT program kidolgozója Kriston Andrea, diplomás egészségtanár, 1964-ben született, két gyermek édesanyja. A saját gyakorlati és oktatási élmények tapasztalatait összegezve 1986 óta foglalkozik a gát-izmokat fejlesztő gyakorlatsorok és az alhasi szerveket védő életmódi program oktatásával. Számos szakmai konferencián és vitafórumon tartott előadást és közel 10 éven keresztül dolgozott közvetlen együttműködésben a budapesti Rókus kórház uro-ginekológiai szakrendelését vezető orvosokkal. Lelkes, odaadó munkája révén az elmúlt 20 év során több ezer nő illetve a férfi program kidolgozása nyomán most már szerencsére több száz férfi is sikeresen sajátította el a KIT-et az általános életminőség és a testi-lelki egészség felé tett fontos lépéseként.
A módszer egyszerűen, bárki számára elsajátítható és nem igényel semmiféle direkt fizikai kontaktust a tréner és a tanítvány között (például a hüvelyi tapintás vizsgálat) vagy feedback eszközalkalmazást, ahogyan azok az egyéb (pl. Kegel) módszerek esetén kötelezően elvégzendőek. A gáti izomgyengeségből eredő betegségek sok esetben társulnak szégyenérzettel és erősebb szemérmességgel a páciensek részéről, így ez a megközelítés gyakran a távolságtartóbb, személyes intimitás szféráját tiszteletben tartóbb volta miatt könnyebben elfogadható. Mindenki a „megmérettetés félelme” nélkül, teljes önbizalommal indulhat el így a saját fejlődésének útján. A módszer sikere legnagyobb részben a helyes mozgástanulást segítő tematikus, fokozatosan építkező gyakorlatsorban és a pszichés tényezőket figyelembe vevő, fogalmi asszociációk, vizuális, mentális képek alkalmazásában rejlik. („Mint pedagógus tudatosan építettem fel és alkalmazom az oktatási módszereket. Elsősorban arra kell tekintettel lenni, hogy „szégyennel fedett testrészen” dolgozunk, alacsony vezéreltségű, gyenge izmokkal. Olyan módszerek kidolgozására volt ezért szükség, amelyek szemkontroll nélkül is alkalmazhatóak. Ennek érdekében a strukturális gyengeségből kialakuló elváltozások megszűntetésére például bonyolultnak tűnő gyakorlatokat alkalmazunk. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a helytelenül megtanított gyakorlatok egészségügyi károkat okoznak! Idézet: Kriston Andrea nyilatkozatából) Természetesen a KIT is dinamikusan fejlődik, az egyéb, orvostudományokhoz kapcsolodó technikákhoz hasonlóan. Az apró fejlesztések, csiszolások a mélyülő tapasztalatoknak, a lelkes tanítványoknak és a támogató szakmai visszajelzéseknek és együttműködésnek köszönhető.
II. Tárgyalás: Hasonlóságok és különbségek rövid áttekintése a. háttér, cél, elnevezés A medencealapi gyakorlatok hatásáról készített tanulmányok és a különféle nemzetközi „trendek” kialakulásának a háttere és célja általában nem egyöntetű, hiszen minden esetben az egyéni motiváltság és/vagy az adott orvosi szakterületen való jártasság illetve a korábbi kutatási irányok és eredmények formálta és formálja a mai napig ezeket. Erre jó példa Masters&Johnson, mint szexuál-terápiás megközelítés [12], vagy akár maga Kegel is, aki az 1940-es évek elejétől kísérletezett és kutatott a női, medencealapi izmok gyengeségéből eredő betegségek helyreállító (restorative) kezelésével kapcsolatban. Míg a korábban említett személyeknek egyértelműen, addig Kegelnek viszont egyáltalán nem a szexuál terápia volt a gyakorlatok alkalmazásának motivációs háttere (ahogyan azt gyakorta félreérthetően, marketing fogásként hirdetik az internetes sláger oldalak) hanem a főként hüvelyi szülés utáni, izomgyengeségből eredő akaratlan vizeletvesztés (stressz-inkontinencia) műtéti eljárás nélkül való gyógyítási lehetősége! Ahogyan a motiváció, a háttér és a cél tekintetében is, úgy nemzetközi általánosságban az elnevezések terén szintén a sokféleség jellemző. Valójában Dr. Kegel óta nincs specializált, általánosan elfogadott terminus a gyakorlatok különféle variációira, melyet a nőgyógyászok, urológusok, proktológusok, neurológusok, gyógytornászok, nővérek és szülésznők széles körben alkalmaznak. Már a megfelelő megnevezési formát sem egyszerű kiválasztani a “medencefenék izmok fizio-terápiája”, “medencealapi rehabilitáció”, “medencefenék izmok újra-tanítása” vagy “medencealapi tréning” nevek közül [13]. Talán, a legprecízebb megfogalmazás lehetne: a “medencefenék izmok gyengeségéből, funkciononális és koordinációs problémáiból eredő betegségek
prevenciója és rehabilitációja”. [14] A komplikált forma miatt azonban a tudományos kutatások egyszerűen a “Kegel” vagy a PFME (Pelvic Floor Muscle Exercise) megnevezést alkalmazzák az intervencióként használt gyakorlatsorok megjelölésére. A Magyarországon, a témában végzett kutatások és megjelent cikkek, a nemzetközi gyakorlathoz hasonlatosan számos különböző elnevezést és módszert alkalmaznak. Ma hazánkban a KIT (KRISTON INTIM TORNA), a maga tematikus, standard módszerével jelenleg az egyik legjobban nyomon követhető rendszer, mely szakított a nemzetközi hagyománnyal és egyértelmű megkülönböztető névvel jelölte magát, hogy kifejezésre jusson a szigorú elveket betartó, mégis az egyéni szempontokat is figyelemmel kísérő tematika alkalmazása. A Magyarországon kifejlesztett medencealapi izmokat és alhasi szerveket védő program (korábban egyszerűen Intim Tornaként ismert), ma „KIT” program kialakulása elsősorban személyes motiváción alapult. A bevezetőben már ismertetett fejlesztő (Kriston Andrea) figyelmét a női torna csoportokba járó hölgyek hívták fel a gáti izomzat gyengeségéből eredő mindennapi nehézségek, kényelmetlenségek és szégyenbetegségek nagyszámú előfordulására. A másik motivációs tényező pedig nem sokkal később jelent meg közvetlen tapasztalat formájában. Első gyermekének megszületésekor, a természetes, normál lefolyású szülést követően személyesen élt meg a korábban hallott „tünetek”-ből néhányat. Így a belső ösztönzéstől hajtottan, lelkes kísérletezés után átélhette az önerőből való teljes gyógyulás élményét, illetve a medencealapi izmok fejlesztésével elért egyéb területekre való pozitív kihatásokat is (női öntudat, önbizalom, szexualitás stb.). Ettől kezdve minden energiát és lelkesedését a módszer fejlesztésébe, a tanításba és a kutatásba fektette (és fekteti ma is)! Férjével, Ruzsonyi Péterrel 1990-ben megírták első könyvüket a témában „Intim Torna” címen [15]. A nagysikerű könyv többszörös kiadást élt meg, majd 2004-ben új köntösben és már az új elnevezés alatt (KIT) került fel a könyvesboltok polcára [4] a módszerről és sajátos női-egészség szemléletmódról szóló remekmű, hogy minél több emberhez eljusson a mindennapjainkat érintő preventív szemléletmód, melynek férfiaknak szóló változata reményeink szerint szintén hamarosan hozzáférhető lesz az érdeklődők számára. A férfiaknak szóló könyv gondolata a fenti sorok tükrében talán meglepően hangzik elsőre, de éppen ez az egyik fontos megkülönböztető aspektusa a KIT-nek az általánosan alkalmazott módszerektől, hiszen itt nem csupán rehabilitációs, re-edukációs, hanem preventív szempontok is megjelennek és nem csupán a nőket, de a férfiakat és a gyermekeket is érintő tünetekre és problémákra is fókuszál. Eme széles perspektívájú törekvés tudományosan megalapozott voltát a nemzetközi szakirodalmak is alátámasztják. Végül néhány szó az elnevezésről. A KIT (Kriston Intim Torna) már elnevezésében is jól megkülönböztethető és módszertanában jól behatárolható illetve nyomon követhető, ami nagy segítséget nyújt a szakmai részekben kevésbé tájékozott érdeklődők számára. A jelenlegi elnevezés egy hosszas jogi vita lezárásaként született, mivel a korábban Kriston Andrea által a köztudatba bevezetett „Intim Torna” kifejezést más szakmai csoport is sajátjaként kívánta tudni az általuk alkalmazott egyéb gyakorlat és módszertan megnevezésére. (Érdekes megemlíteni hogy a bírósági per kezdetén 2002-ben Az interneten az „Altavista” a „Google” és a „Jahoo” programokkal végzett keresés sem angol, német sem francia nyelven megadott „intim torna” kifejezésre nem ért el találatot. Ebből valószínűsíthető, hogy egyik nyelven sem szerepelt szakirodalomban, illetve újságcikkben az Intim Torna név. Eredetibb és célra mutatóbb elnevezést nem találva inkább elperelték az ötletet. / -szerz.vélemény - A jogalapot a Magyarországon jelenleg is gyakran tapasztalható stiláris pontatlanságok adták, hiszen számos esetben használták és használják szinonim fogalmakként az „intim torna”, a „medencefenék reedükáció”, a „gátreedükáció” és a „perineális reedükáció”, illetve a „medence-gáttorna” kifejezéseket a „Kegel” vagy egyéb módszerek alkalmazása kapcsán.).
A KIT hosszú évek során felmutatott eredményeit és a módszertan standard tartalmát így ma egyszerűen a fejlesztő (Kriston Andrea) neve teszi megkülönböztethetővé a bármilyen egyéb ismereteket és gyakorlatokat oktató személyek programjaitól. Ma Magyarországon a KIT elnevezést jogosan csupán a speciális képzésen illetve a folyamatos továbbképzésben is részt vevő és sikeres vizsgát tett trénerek használhatják ami egyben garancia is a minőségre és a tudományosan igazolt hatékonyságra. Az egyes konzervatív szemléletet előnyben részesítő gyógytornász társaság felől az elmúlt években számos esetben támadás érte a programot. Néhány esetben a rehabilitációs tevékenységre kizárólagos jogot formálni kívánó gyógytornász személyek (csupán néhányan!), erősebb befolyással bírtak a szakorvosok és az egészségügyben dolgozók felé a saját programjukat előtérbe helyezve és megkérdőjelezve a jogosultságot a rehabilitációs tevékenységről. b. Módszer: Az alábbiakban a Kegel által alkalmazott; a ma „Kegel módszer” név alatt futó programok és a KIT módszertani különbségeinek rövid összefoglalója látható. Módszer Tartalom
Célcsoport
Időtartam
A módszer Elsajátítása
Eszközök
Kriston Intim Torna az alhasi szerveket védő és a medencealapi izmokat erősítő, komplett, átfogó preventív és önrehabilitációs egészség program
Kegel /eredeti a gát izomzatának gyengeségéből eredő funkcionális problémák műtét nélküli kezelésére kidolgozott rehabilitációs gyakorlata Egészséges, izomgyengeségre, vagy ebből Izomgyengeségből eredő betegség eredő betegségre utaló „tünettel bíró”, tünettel rendelkező Nők műtét előtt álló vagy akár műtéten átesett Nők, férfiak, gyermekek Női program 10 óra, férfi program 10 óra, Egy-két felügyelt gyakorlás a gyermek program egyénre szabott a páciens manométer otthoni képességek és az életkorhoz igazodva használatának elsajátítása érdekében Tanulása szakképzett tréneri felügyelet Tanulása orvosi, de legalábbis mellett, egy gondosan felépített algoritmus szakképzett személy felügyeletével szerint történik. történik. A vizuális, a manuális és a feedback készülék (perineometer) együttes alkalmazásával, ahogyan azt Kegel 3 lépésben meghatározta! [16] Lépcsőzetesen felépített, egyszerű Egyszerű instrukció, vizuális instrukciók, fogalmi asszociációk, vizuális kontroll, a vizsgáló általi kézzel képzetek, otthoni manuális önvizsgálat, az történő hüvelyi tapintás ellenőrzés, elsajátítást követően személyre szabott majd a manométer (hüvelybe otthon egyénileg végezhető gyakorlatsor helyezett mérő eszköz) alkalmazása, az erőkifejtés a páciens és a vizsgáló személy által való közös nyomon követésére (természetesen az otthoni gyakorlásnál már csak az
Alkalmazott technikák
Időtartam, ismétlésszám
Testhelyzetek
Egyéb észrevételek Eredmények
eszközhasználat az előírt lépés) Önállóan, segédeszköz illetve manuális Kegel világosan kijelentette, hogy belső ellenőrzés és közvetlen vizuális három lépésből áll módszere. kontroll nélkül végzendő erő, állóképesség, „Első lépés, a páciens lithotómiás kontroll és gyorsaságfejlesztő (kőmetsző) pózban való külső gyakorlattípusok. Ezek részletesebb leírásai megfigyelése.„ „Második lépés a megtalálhatóak a könyvben, bár fontos, hüvelyi vizsgálat, amely lágyan, hogy a KIT szemléletében az egyéni egy ujjal végrehajtandó.” állapotnak megfelelő gyakorlás és az A harmadik lépés (a legfontosabb) egészségi állapot, élethelyzet specifikus „a Perineometer 5-10 (csak testhelyzetek kulcs fontosságúak a kizárólag) helyes összehúzást hatékonysághoz. A gyakorlatsorok és a követően helyeztetik be és mind az testhelyzetek módosulnak a várandósság, orvos, mind a beteg nézi a az aranyér, a szervi süllyedések, magas manométert hogy feljegyezhetőek vérnyomás és még számos esetben. A legyenek az erőfeszítések helyes tréning összeállítása pedig az oktató eredményei.” [16] felelőssége az állapot felmérés alapján. A reggeli keringés- és tónusfokozó Napi egy teljes óra, vagy 3X20 program naponta kb 2-5 percet vesz perc, vagy 300 kontrakció (nem igénybe. említi sehol az egy összehúzásra A személyi fejlesztő tréning pedig kb 10-15 vonatkozó időtartamot, de perc/ nap. A gyakorlatsor egyes matematikai számítások alapján ez feladatainak ismétlésszáma változó, átlagosan 6mp szorítás, 6mp átlagban 4-8X. A napközben végzendő lazítással kiegészítve lehetséges) kiegészítő keringés- és tónusfokozó gyakorlatok mennyisége pedig igény és állapot szerint változhat. Az elsajátítás és az otthoni gyakorlás A manométer használata miatt a közötti differenciált struktúra. Alapvetően fekvő testhelyzetet részesíti nem-terhelt testhelyzeteket preferál. Az előnyben. álló, ülő gyakorlást nem támogatja. Nem javasolt a rendszeres Nem javasolt a tampon használat tamponhasználat! (kimondottan tiltja a kezelésben résztvevők számára) A programon elsajátított ismeretek és Kegel 30-93% gyakorlatok 10 heti alkalmazása 132% (a nagy szórás a különböző számú hüvelyi szorítóerő növekedést mutatott. és típusú vizsgálati alany és a (az erő, állóképesség, gyorsaság fejlődésre változó eredményeknek vonatkozó eredmények a módszer köszönhető) feltalálójánál állnak rendelkezésre a szakértők számára) A tudományos kutatási eredmények nehezen A mérési metódus edzéselméletileg értelmezhetőek, mert a Kegel alátámasztott, a vizsgálati mérések mögött gyakorlati előírásait szigorúan pontosan meghatározott ismétlésszám és követő kutatóorvosok sokszor a időintervallum áll. módszer-azonos területen Jelenleg hosszú távú nyomon követési (inkontinencia) is eltérő vizsgálatok még nem zajlanak. eredményeket érnek el, mivel a vizsgált csoport nyomon
követésének az időtartama változó (1-2 hónaptól [17]) akár 10-15 éves tanulmány [18] is készült már az egyéb szakterületek eredményei pedig minden esetben, önmaguk viszonylatában értelmezendőek a hatékonyság szempontjából.
c. Hatás, eredmények: Konkrét hatásokról, eredményekről és hatékonyságról jelenleg sem a Kegel, sem az egyéb módszerek tekintetében nem lehet matematikai, számszaki összehasonlítást végezni, hiszen maga az alkalmazott technika, az intervenció időtartama, az előírt mennyiség és a méréshez használt eszközök is eltérőek, így az eredmények csak önmagukban és nem egymáshoz való viszonyukban értelmezhetőek. (Ilyen eredmények születtek például Kegel, Nygaard, Harvey, Isherwood és sok más kutató által a műtéti eredményesség megőrzés, szülés utáni rehabilitáció, az inkontinencia kezelés és számos más területek kapcsán stb.). A máig elvégzett és jövőben tervezett kutatások ösztönzése és segítése érdekében azonban álljon az alábbiakban néhány közérdekű információ és észrevétel. A medencealapi izmokkal végzett gyakorlatok vizsgálatára különböző klinikai módszerek léteznek (eltérő vizsgálati célok alapján pl. hatékonyságuk mérésre vagy a pontos izom funkció, erő, állóképesség feltérképezésre) úgymint: ultrahang, elektromiográf készülék, vaginális tapintás, vizuális kontroll, perineometer, MRI [19], [20], [21]. Speciális aspektusok vizsgálatára alkalmas berendezések fejlesztése természetesen folyamatosan zajlik ma is a világ minden táján, azért hogy egyre pontosabb és megbízhatóbb legyen az objektív mérés. A kutatásoknál minden esetben rendkívül fontos, a vizsgálandó aspektus (pl, a vizsgált szervi funkció vagy az edzésmódszertani szempontok szerint) és az ehhez leghatékonyabb eszköz pontos meghatározása és összeegyeztetése. Amint azt fentebb az összefoglalóban láthattuk, az eredmények számos esetben jelentős eltéréseket mutatnak, köszönhetően annak a ténynek, hogy mindezidáig nem született olyan szisztematikus kutatási standard protokoll, amelyet a témában érdekelt orvos kutatók alkalmazhatnának. (Véleményem szerint nem csupán arról van szó, hogy megállapítható legyen az alkalmazott gyakorlatsor típusa, ismétlésszám, Dr Perry, amerikai orvos és Kegel lelkes követője mérhetetlen energiát fektetett bele a mai napig, hogy erre az áldatlan állapotra felhívja a szakértő kollégái figyelmét. A nemzetközi inkontinencia társaság honlapján pedig összefoglaló cikket is találhatunk a máig elkövetett kutatás módszertani tévedésekkel kapcsolatban (az objektív és szubjektív mérési módszerekről, a null-hipotézis helytelen megállapításairól, a figyelmen kívül hagyott kognitív faktorokról, a helytelenül alkalmazott ANOVA, SPSS és egyéb statisztikai programokról). Forrás: www.incontinet.com Természetesen a KIT sem minden esetben és nem minden állítás tekintetében tud még protokoll szerint végrehajtott, tudományos kísérleti eredményeket felmutatni, de a KIT program fejlesztője és a trénerek egyöntetű törekvése szintén eme hiányosság pótlása, szakértők és szakorvosok bevonásával. A KIT program alkalmazása során az elmúlt években, hatalmas számú kérdőíves és mérőműszeres vizsgálati anyag gyűlt össze, melynek rendszerezése, értékelése folyamatosan zajlik. Természetesen némely nehezen nyomon követhető területen (pl. pszichológiai vonatkozások) a mai napig is csupán a programot elsajátító, gyakorlók felől való tapasztalatok és eredmények alapján levont konzekvenciák
szolgálnak eredményül. Tény azonban, hogy a fejlesztő megfigyelései nem kizárólag szubjektívek és cseppet sem megalapozatlanok, hiszen minden egyes témában rendelkezésünkre áll a nemzetközi kutatási eredmények tárháza, amelyek a hasonló módszereket vizsgálva, a publikált eredményeikkel mára már a KIT programjában szereplő minden egyes állítást és kijelentést tényszerűen igazolni és alátámasztani látszanak (www.pubmed.com)! Mindezen túl, komoly fejlesztő munka folyik jelen pillanatban egy speciális mérő műszer fejlesztésére és majdani szabadalmaztatásra, mely új és fontos szempontokat figyelembe véve igyekszik majd a tudományos igazolási eljárásokat és ezzel talán a témában kutató szakorvosok munkáját is segíteni a jövőben. Hál Isten, az idő a KIT kidolgozóját támogatja és amit egykor merészen, a gyakorlók tapasztalatira építve úttörőként fogalmazott meg az ma már tudományosan bizonyított kijelentéssé érett olyan esetekben is ahol magának a fejlesztőnek nem volt módjában a bizonyítási eljárás kidolgozása (életmódi aspektusok, felhasználási területek, pozíciók). Összefoglalás: Reményeink szerint a fenti cikkből kirajzolódik, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban ma még sok a jó szándékú félreértés, a tisztázatlan kérdés és felderítetlen terület vagy akár a hibás alkalmazás és a hibás hipotézis. Az érintettek vagy akár az egyéb területen dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók, számos esetben jutnak félrevezető, hiányos (vagy akár egészségkárosító!) információkhoz a különböző médiákon, interneten stb. keresztül. A témában való jártasság nélkül pedig, szinte lehetetlen kiszűrni ezen információk hitelességét, megbízhatóságát. A különféle, rendszerezetlen medencealapi izmokat erősítő programok klinikai alkalmazása esetén pedig a legfőbb hiányosság talán, hogy nem egyértelmű a végrehajtandó gyakorlatsor, nem személyre szabott, egyéni állapotnak megfelelő stb. (kivétel a KIT amely ebben nagyon fontos, szinte példa értékű szemléletet hozott be). A gyakorlatok eredményessége szintén változó, de objektív mérések nélkül a hatékonyság nehezen mérhető vagy összehasonlítható. Minden program esetén elmondható azonban az, hogy az eredmények elérése főként a saját motiváción alapulnak (vagyis, hogy csináljuk-e avagy nem!). Érdemes tudni a KIT-ről!!! · - A KIT speciális egészségvédő programja és személyre szabott gyakorlatai, a hivatalosan képzett tréner által közvetítve - azonos eredményességet garantál. · A módszert hivatalosan nem tanítják ma egyik egészségügyi intézményben sem (a gyógytornász szakokat beleértve, ahol az oktatási programokban és tankönyvekben minimális információk találhatóak a témáról). · A Kriston Intim Torna módszert kiképzés nélkül alkalmazók - az érintett rászorulók jóhiszeműségét kihasználva - komoly egészségrontást okozhatnak. · A Kriston Intim Torna Trénerek társasága szakmai felelősséget vállal és egységes színvonalat biztosít a módszer elsajátítására. A végzett trénerek rendszeres továbbképzésben vesznek részt, hogy nyomon követhessék a kapcsolódó orvostudományokban folyó előrelépéseket és kutatási eredményeket. · A KIT nem csupán „torna”, hanem egy Test-tudat fejlesztő tréning, mely során az agykéregben hozunk létre a meghatározott mozgásprogram elvégzésére ideg-izom kapcsolatot A program külön kidolgozott nők, férfiak, gyerekek, mentálisan és fizikálisan legyengült állapotban lévők, illetve műtéten átesett betegek számára. Mindezen túl létrejött a kismamákat a szülésben és az azt követő felépülésben segítő programot ”Gólyatréning” néven és egy
szexuális életet segítő tréning is a „Gésák titka” néven. Az elnevezések szintén saját szellemi termékek és mint ilyenek a Magyar Szabadalmi Hivatalban jogvédelmet élvező megnevezések. Az KIT-re épülő - egész testet is karbantartó, de a hasi szerveket óvó kondicionáló program elnevezése pedig „Testreform”, melyről a szerző nemrégiben szintén könyvet jelentetett meg (Sanoma kiadó, 2006). A világon számos kutatócsoport foglalkozik a KIT tanfolyamokon felvetett rehabilitációs vagy prevenciós lehetőségekkel (fekális inkontinencia, férfi merevedési zavarok, prosztata gyulladások, méhsüllyedés, stressz inkontinencia, szülésre való felkészülés [22], [23], [24], [25], [26] azonban sajnálatosan a kutatócsoportok között nincs, vagy csak igen ritkán van szoros együttműködés. Ebből kifolyólag nemzetközi szinten nem áll rendelkezésre olyan KIThez hasonló oktatási program, fórum vagy szervezet az érintettek részére, ahol mindezen aspektusokról azonos helyen és időben szerezhetnének információkat és ismereteket. Az információáramlás és az egyes területek kapcsolatának továbbfejlesztése fontos feladat a Magyar és a nemzetközi egészségügy viszonylatában, hiszen a téma sokoldalú megközelítése újabb felhasználási területek felé nyithat kapukat, ezáltal segítve az ember központú, holisztikus gyógyászati szemléletmód fejlődését, Fontosnak tartjuk, hogy azok az úttörő emberek és a munkásságuk, akik a medencealapi izmok gyengeségéből eredő betegségek megismerésén illetve ezek nem-műtéti úton való gyógyítási lehetőségeinek a feltárásán fáradoztak és fáradoznak ma is, azok méltó helyen állhassanak a köztudatban. Ehhez természetesen olyan alapvető dolgok szükségesek, mint például Kegel emlékének a tisztelete. A ma sajnálatosan „Kegel” néven végtelen számú, ismeretlen eredetű és vitatott hatású gyakorlat fut. Etikus és méltányos lenne az Ő nevét felhasználó szakemberek részéről, minimálisan az általa kifejlesztett módszer helyes és pontos alkalmazása (mindenképpen valamilyen feedback készüléket igényel), vagy változtatások esetén saját önálló névvel illetése. Természetesen ugyan ez érvényes a Kriston Andrea által fejlesztett és kidolgozott KIT programra is, mely esetében ugyancsak szerencsés lenne a jogszerű névhasználat, mely egyben azt a tiszteletet is kifejezhetné rejtetten, hogy ma Magyarországon rendelkezünk egy olyan medencealapi izmok védelmét, fejlesztését, erősítését segítő komplett átfogó egészségvédő programmal (HUNGARICUM-mal), amely a világ számos táján folyó évtizedes kutatási munkákat summázza, és egészíti ki új aspektusokkal.
Zárszó: Az egykori egyszerű „INTIM TORNA” elnevezés változása „KIT”-re, természetesen egy rejtett pozitív aspektust is felvet, így tulajdonképpen az egykori ellenséges törekvéseket, jogi vitákat (melyeket soha sem a módszert kidolgozó kezdeményezett a múltban) tekinthetjük segítő megnyilvánulásnak a sorstól, hiszen támogatták azt a folyamatot, hogy a KIT felemelkedhessen az egyszerű „intim izmok tornáztatása” kategóriából. Jól látható, hogy a módszer jóval többről szól és az életvitelünk, életszemléletünk, a társas kapcsolataink, és az önismeretünk fejlődésében egyaránt hasznos segítséget nyújthat, ahogyan a fenti cikkből ez reményeink szerint is körülrajzolódott. Ha bármelyik téma felkeltette az érdeklődését, forduljon bizalommal a kérdéseivel és észrevételeivel a módszer kidolgozójához. Szívből kívánok mindenkinek eredményes gyakorlást, örömteli és boldog életet, amelyben egészségünk, erőnk és energiánk növekedése a mások segítésére és boldoggá tételére is képessé tesz!!! Felhasznált Irodalom:
[1] Strohbehn. K., Normal Pelvic Floor Anatomy. 1998 Dec;25(4):683-705. [2] Nygaard I. Efficacy of pelvic floor muscle exercises in women with stress, urge, and mixed urinary incontinence. Am J. Obstet Gynecol 1996;174:120-5.
