Gazdaság-NGTT NGTT: fontos, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól
Budapest, 2013. május 16., csütörtök (MTI) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) fontosnak tartja, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és "tárgyilagos, más uniós tagállamokhoz hasonló megítélés és értékelés, egyenlő elbírálás alapján" szülessen meg az uniós döntés.
A tanács csütörtöki ülésén az öt oldal konszenzussal fogadta el az erről szóló állásfoglalását. Az NGTT lényeges jelzőszámként értékeli, hogy 2011-ben és 2012-ben, két egymást követő évben is sikerült az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá vinni, amelyért nagy árat fizetett a magyar társadalom - olvasható az állásfoglalásban. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, az NGTT soros elnöke hangsúlyozta, hogy a dokumentumot eljuttatják európai partnerszervezeteikhez, valamint az Európai Bizottságnak is. Hozzáfűzte: ez az első konszenzusos állásfoglalás, amelyet az NGTT elfogadott. Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a túlzottdeficiteljárásról kifejtette: 2013-ra államháztartási egyenleg alakulása alapján komolyan felmerült, Magyarország kilenc év után "lekerül a szégyenpadról". Emlékeztetett arra, hogy Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban 2,7 százalékos hiányprognózis szerepel 2013ra és 2014-re is. Ha ezt az Európai Bizottság elfogadja, a "papírforma szerint" semmi ok nincs arra, hogy ne engedjék ki Magyarországot a deficiteljárás alól. Az államtitkár hozzátette, hogy a költségvetési prognózisok bizonytalansága nagy, egyrészt mert a korábbinál nagyobb a makrogazdaság volatilitása, másrészt mert nem pontosan kiszámítható a strukturális intézkedéseknek az egyenleg alakulására gyakorolt hatása. A bizottságnak a magyar hiányra vonatkozó prognózisa csak annyival magasabb, hogy az a hibahatáron belül van, ennek ellenére a bizottság mégis azt igényli, hogy a magyar kormány tegyen további intézkedéseket a deficit 3 százalék alatt tartása érdekében - hívta fel a figyelmet Orbán Gábor. Megismételte, hogy az Európai Bizottság jelenleg mérlegeli a magyar kormány által kiküldött intézkedéseket, és az előzetes informális jelzések szerint az intézkedések nagyságrendje, tartóssága elegendő lehet ahhoz, hogy Magyarországot kiengedjék a túlzottdeficit-eljárás alól. Orbán Gábor hozzátette, hogy erről legkorábban a gazdasági- és pénzügyminiszterek június végi ülésén születhet döntés.
Kiemelte, hogy egy kedvező döntés - amellett, hogy politikai és diplomáciai siker lenne számos előnnyel járna Magyarország számára: megváltoztatná a befektetői klímát, és megnyitná az utat a magánszektor költekezése előtt, mivel realizálódhatna az eddig elhalasztott fogyasztás és számos beruházás. Orbán Gábor szerint Magyarország az igazodás nagy részét befejezte, és át tud állni egy növekedési pályára. Baráth Etele, aki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselőjeként vett részt a tanácskozáson, kifejtette: nagyon fontos, hogy az NGTT megszólaljon a túlzottdeficit-eljárás ügyében, mivel kemény gazdasági következményekkel, a lakosság számára is nagy áldozatokkal járt a hiánycél teljesítése. Azzal, hogy össztársadalmi érdek az eljárás alól való kikerülés, az NGTT mind az öt oldala egyetértett. A munkavállalói oldal előterjesztésére néhány módosítást hajtottak végre a felek az állásfoglalás végleges szövegén, majd konszenzussal elfogadták azt. Az állásfoglalásban az NGTT kifejti: helytelennek tekintené, ha az Európai Bizottság értékelési folyamatában kettős mércét alkalmazna. Az NGTT rámutat, hogy elsősorban a kormányzati intézkedések hatására folyamatosan javulnak a Magyarországgal kapcsolatos piaci kockázati mérőszámok, így például az államadóság-kockázati mutató. A tanács fontos jelzésnek tekinti, hogy bár 2012 márciusában az Európai Tanács végrehajtási határozatában a Magyarország részére a Kohéziós Alapból tett kötelezettségvállalások 50 százalékát felfüggesztette, ezt a határozatot azonban 2012 júniusában a Magyarország által megtett intézkedések értékelése alapján hatályon kívül helyezték. Az állásfoglalás szerint az NGTT tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság értékeli a költségvetési kiigazításra és az államadósság csökkentésére tett magyarországi erőfeszítéseket, de nem tartja megalapozottnak a negatívumok erőteljes felemlítését, miszerint a bizottság továbbra is súlyos egyensúlytalanságokat lát a gazdaságban. Az NGTT ugyanakkor érdemi kérdésnek tartja a bizottságnak azt a javaslatát, amely az adórendszer és különösen az ágazati különadók felülvizsgálatára és a befektetőbarát gazdaságpolitika irányába való elmozdulásra irányul. A tanács bízik abban, hogy már 2013ban megindul a növekedés, amit alátámasztani látszik a belföldi kereslet várható élénkülése, mivel az alacsony infláció mellett 3 százalék körüli reálbér-emelkedésre lehet számítani. A növekedés visszatérése pedig önmagában javítja az államháztartás helyzetét. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) támogatja, hogy a kormány indokolt esetben további intézkedéseket tegyen a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében és szükségesnek tartja a maastrichti kritériumok felülvizsgálatának kezdeményezését, mert valószínűsíthető, hogy a deficitkorlát felemelése a GDP növekedésében is hasonló többletet eredményezhetne változatlan kamatszintet és inflációs rátát feltételezve. Az NGTT úgy véli, hogy a 3 százalékos deficitkorlát szigorú betartása, különösen recessziós vagy ahhoz közeli körülmények között és jelentős kamatkiadások mellett sem
lehetetlen feladat, azonban egyenértékű azzal, hogy a gazdaságból forrást kell kivonni - emeli ki a tanács az állásfoglalásban.
hvg.hu Tanács a trafikosoknak: Forduljatok a kamarához!
A kereskedelmi- és iparkamáránál keresi igazát tucatnál több Vas megyei trafikos, akik nem nyertek a februári koncessziós pályázaton. Szerintük ha már van kamarai tagdíj, akkor elvárható lenne, hogy képviseljék az érdekeiket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyelőre még nem hallott a csoportos megkeresésről, de ha történt ilyen, akkor reagálnak rá. Bementünk a megyei kamarához, hogy elmondjuk, miben sérültek a jogaink- fejtette ki a hvg.hu-nak Babos József pórul járt szombathelyi trafikos, aki 12-15 régi dohánykiskereskedővel együtt kereste meg a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát. Babos jelenleg két trafikot üzemeltet, egyet Szombathelyen, egyet pedig Kőszegen. Négy koncesszióra pályázott, de egyet sem nyert meg.Elmondása szerint azt mondták nekik, hogy írják össze azokat a pontokat, ahol sérelem érte őket, és majd meghallgatják a problémáikat. Egyelőremég nem tárgyaltak,de szerintea kamara segítőkésznek mutatkozik. Baboskis híján 20 éve foglalkozik dohánykereskedelemmel, normális esetbenaz ő érdekeiket kellene képviselnie a kamarának, mondja. Ha már éves kötelező tagdíjat fizetnek, szerinte elvárható lenne, hogy fellépjenek a birtokon belül lévőkereskedők érdekében. "Mindenkinek javasolom ezt a lehetőséget, mivel nyitott kapukat döngetünk"- emelte ki Babos József. Egyes hoppon maradt régi trafikosok a kamaránál keresnék igazukat
Lapunk megkereste a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát is, hogy kommentálják értesülésünket, tényleg történt-e ilyen megkeresés a koncessziós pályázaton nem nyertes helyi trafikosok részéről és hogy terveznek-e valamit tenni az ügy érdekében. A kamaránál megerősítették, hogy a trafikosok jártak náluk, ám további információval illetékes személy hiányában nem tudtak szolgálni. Azt ígérték, hogy pénteken talán már lesz olyan kamarai tisztségviselő, akivel tudunk beszélni ebben az ügyben. Parragh: ha megkeresték őket, akkor reagálnak A hvg.hu ugyanakkor elérte Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét, aki egyelőre még nem tudott arról, hogy a koncessziós pályázaton nem nyert trafikosok keresték meg volna a Vas megyei kamarát. Parragh a témára kitérve elmondta,
hogy még a jogszabály megszületése előtt egyeztetéseket folytattak érintett tagjaikkal, számba vették a törvénnyel kapcsolatban a pro és kontra érveket, ezek után pedig elküldték véleményüket a kormánynak. Ha voltak problémás pontok, akkor azokat még az új törvény megszületése előtt jelezték- emelte ki Parragh. Olyan vállalkozói levelet ugyanakkor kaptak, melyben egy koncessziót nem elnyerő trafikos fejti ki álláspontját. Csoportos megkeresésről Parragh nem tud, ha lesz ilyen, akkor arra reagálnak majd. Az MKIK elnöke hozzátette, azt látni kell, a kamarán belül ugyanazon szektorban sokszor rengeteg feszültség tapasztalható. Ez a dohánykoncessziós pályázatok esetébenis igaz, csakúgy mint az e-útdíj bevezetése vagy a pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötése esetében. hvg.hu
mno.hu Fontos, hogy lekerüljünk a szégyenpadról 2013.05.16 16:27.22 - [25636123]
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) fontosnak tartja, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és "tárgyilagos, más uniós tagállamokhoz hasonló megítélés és értékelés, egyenlő elbírálás alapján" szülessen meg az uniós döntés. A tanács csütörtöki ülésén az öt oldal konszenzussal fogadta el az erről szóló állásfoglalását. Az NGTT lényeges jelzőszámként értékeli, hogy 2011-ben és 2012-ben, két egymást követő évben is sikerült az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá vinni, amelyért nagy árat fizetett a magyar társadalom - olvasható az állásfoglalásban. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, az NGTT soros elnöke hangsúlyozta, hogy a dokumentumot eljuttatják európai partnerszervezeteikhez, valamint az Európai Bizottságnak is. Hozzáfűzte: ez az első konszenzusos állásfoglalás, amelyet az NGTT elfogadott.
Lekerülhetünk a szégyenpadról Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a túlzottdeficit-eljárásról kifejtette: 2013-ra az államháztartási egyenleg alakulása alapján komolyan felmerült, Magyarország kilenc év után "lekerül a szégyenpadról". Emlékeztetett arra, hogy a Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban 2,7 százalékos hiányprognózis szerepel 2013-
ra és 2014-re is. Ha ezt az Európai Bizottság elfogadja, a "papírforma szerint" semmi ok nincs arra, hogy ne engedjék ki Magyarországot a deficiteljárás alól. Varga háromkörös javaslata Ismert, Varga Mihály május 10-én bejelentette: annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány háromkörös javaslatot tesz. Az Európai Bizottság is megkapta a magyar kormány által bejelentett pénzügyi intézkedések listáját. Olli Rehn jelezte Varga Mihálynak, hogy szerinte biztatóak a Magyarországon bejelentett költségvetési intézkedések. Az államtitkár hozzátette, hogy a költségvetési prognózisok bizonytalansága nagy, egyrészt mert a korábbinál nagyobb a makrogazdaság volatilitása, másrészt mert nem pontosan kiszámítható a strukturális intézkedéseknek az egyenleg alakulására gyakorolt hatása. A bizottságnak a magyar hiányra vonatkozó prognózisa csak annyival magasabb, hogy az a hibahatáron belül van, ennek ellenére a bizottság mégis azt igényli, hogy a magyar kormány tegyen további intézkedéseket a deficit 3 százalék alatt tartása érdekében - hívta fel a figyelmet Orbán Gábor. Megismételte, hogy az Európai Bizottság jelenleg mérlegeli a magyar kormány által kiküldött intézkedéseket, és az előzetes informális jelzések szerint az intézkedések nagyságrendje, tartóssága elegendő lehet ahhoz, hogy Magyarországot kiengedjék a túlzottdeficit-eljárás alól. Orbán Gábor hozzátette, hogy erről legkorábban a gazdasági és pénzügyminiszterek június végi ülésén születhet döntés. Kiemelte, hogy egy kedvező döntés - amellett, hogy politikai és diplomáciai siker lenne számos előnnyel járna Magyarország számára: megváltoztatná a befektetői klímát, és megnyitná az utat a magánszektor költekezése előtt, mivel realizálódhatna az eddig elhalasztott fogyasztás és számos beruházás. Orbán Gábor szerint Magyarország az igazodás nagy részét befejezte, és át tud állni egy növekedési pályára. Nagy áldozatokkal járt a hiánycél teljesítése Baráth Etele, aki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselőjeként vett részt a tanácskozáson, kifejtette: nagyon fontos, hogy az NGTT megszólaljon a túlzottdeficit-eljárás ügyében, mivel kemény gazdasági következményekkel, a lakosság számára is nagy áldozatokkal járt a hiánycél teljesítése. Az állásfoglalásban az NGTT kifejti: helytelennek tekintené, ha az Európai Bizottság értékelési folyamatában kettős mércét alkalmazna. Az NGTT rámutat, hogy elsősorban a kormányzati intézkedések hatására folyamatosan javulnak a Magyarországgal kapcsolatos piaci kockázati mérőszámok, így például az államadóság-kockázati mutató. A tanács fontos jelzésnek tekinti, hogy bár 2012 márciusában az Európai Tanács végrehajtási határozatában a Magyarország részére a Kohéziós Alapból tett kötelezettségvállalások 50 százalékát felfüggesztette, ezt a határozatot azonban 2012 júniusában a Magyarország által megtett intézkedések értékelése alapján hatályon kívül helyezték.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) támogatja, hogy a kormány indokolt esetben további intézkedéseket tegyen a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében és szükségesnek tartja a maastrichti kritériumok felülvizsgálatának kezdeményezését, mert valószínűsíthető, hogy a deficitkorlát felemelése a GDP növekedésében is hasonló többletet eredményezhetne változatlan kamatszintet és inflációs rátát feltételezve. WA
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
Magyar Hírlap Mi a saját lábunkra álltunk 2013.05.17 - 1,9. oldal - [5359722] *Matolcsy: gazdaságunk növekedése egészséges szerkezetű, nem hitelre épül Európa versenyképessége gyengül, miközben naponta 1,2 milliárd euróval növekszik a hitelállománya. A változáshoz a reformok nem elégségesek, ehelyett a gazdasági és a szociális rendszer megújítására van szükség - hívta fel a figyelmet az unió problémáira Orbán Viktor az Euromoney májusi kiadványában. A kormányfő pozitív példaként hazánkat említette, amelynek sikerült megállnia a saját lábán, és rámutatott, a munkaalapú gazdaság jelentheti a kiutat Európának is. Matolcsy György jegybankelnök pedig egy rendezvényen kijelentette, hogy gazdaságunk növekedése egészséges szerkezetű, mert nem hitelből, eladósodásból vagy fenntarthatatlan makrogazdasági pályából fakad. Varga Mihály és Orbán Viktor ismét megerősítette, új fejezet nyílik a gazdaságpolitikában, amely a konszolidációra és a növekedésre összpontosít Magyarország a saját lábára állt Orbán Viktor: Európának a gazdasági és a szociális rendszer megújítására van szüksége - a jelenlegi modell finanszírozhatatlan A munkaalapú gazdaság jelentheti a kiutat Európának is Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök az Euromoney nemzetközi gazdaságipénzügyi folyóiratban jelezte azt is, hogy Magyarország nem kíván más európai országok adófizetőinek pénzéből élni. Kiss Gergely Európa jelenlegi problémáinak jellemző vonása a gyengülő versenyképesség - írta Orbán Viktor a Londonban szerkesztett Euromoney májusi kiadásának Magyarországról összeállított ismertetőjében. A miniszterelnök kifejtette, az unió 27 tagállamának teljes adósságállománya 11 ezermilliárd euró, az éves adósságszolgálati teher kétezermilliárd euró, míg az újonnan felvett hitelek értéke eléri az évi négyszázmilliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy az európai hitelállomány naponta 1,2 milliárd euróval növekszik. "Ki fogja finanszírozni ezt a modellt?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki szerint egyértelmű, hogy erre Európa egyedül nem képes. A kormányfő jelezte, a magyar tapasztalatok is azt mutatják, hogy a reform nem elégséges; ehelyett a gazdasági és a szociális rendszer megújítására van szükség. Kiutat a munkaalapú berendezkedés jelentheti. A miniszterelnök szerint Magyarország jó úton jár, hazánk az egyetlen ország, amely lezárta IMFEUhitelprogramját a válság idején, és már képes megállni a saját lábán. Csökken az államadósság, az államháztartási deficit pedig a 2010 májusában mért hét százalékról 2012 végéig két százalékra mérséklődött, és elindult a gazdasági növekedés. "Magyarország nem kíván más európai országok adófizetőinek pénzéből élni, a magyarok keményen dolgoznak ötszáz euró körüli átlagos havi nettó bérükért, miközben az átlagnyugdíj havonta hozzávetőleg 340 euró. Magyarország megérdemli, hogy sikeres legyen" - olvasható Orbán Viktor írásában. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kiadványban azt írta, hogy az idén új fejezet nyílik a magyar
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
gazdaságpolitikában, amely a konszolidációra és a növekedés újraindítására összpontosít. Ennek eléréséhez stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükség. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kiadványban megerősítette, támogatni fogja a kormány gazdaságpolitikáját. Az Euromoney kiadvány a magyar gazdaság teljesítményét elemezve kiemelte, hogy a közvetlen külföldi befektetések értéke 2009-ben 1,9 milliárd dollárra csökkent a pénzügyi válság hatására, 2010-ben azonban 2,2 milliárd, 2011-ben már 4,9 milliárd dollárnak megfelelő működő tőke érkezett az országba. Tavaly pedig csaknem megháromszorozódott a működőtőke-beáramlás az előző évihez képest, megközelítve a 14 milliárd dollárt. A Euromoney a távirati iroda tudósítása szerint jelezte azt is, hogy a számos kritérium alapján összeállított országkockázati osztályzati rendszerben Magyarországnak jelenleg a megszerezhető száz pontból 74 pontja van. A globális pénzügyi válság alatt romlott a magyar osztályzat, ám mélypontján is jóval a közép- és kelet-európai átlag felett volt. Orbán Viktor szerint jó úton jár az ország, Matolcsy György támogatja a kormány gazdaságpolitikáját
Folytatódhat a kamatcsökkentés Elégedett a bővülés irányával és szerkezetéve l a jegybankelnök Köpöncei Csilla Egészséges szerkezetű a magyar gazdaság növekedése - jelentette ki tegnap Matolcsy György a KSH által szerdán publikált GDP növekedési adatokra reagálva. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Miskolci Egyetemen tartott előadásában kifejtette: a magyar növekedés azért egészséges, mert nem hitelből, nem eladósodásból, nem fenntarthatatlan makrogazdasági pályából fakad. "A GDP-növekedés a gazdaságpolitika által meghatározott kitörési pontokra összpontosul, és alacsony inflációs környezetben valósul meg" - mutatott rá a jegybankelnök. Úgy vélekedett, ahhoz, hogy a növekedés fenntartható legyen, szükség van a jegybank segítségére, továbbá a kis- és középvállalkozói, valamint a magyar hitelintézeti szektor, az önkormányzatok, az egyetemek, a kormány, a befektetők és az MNB szövetségére is. A kormány és az új jegybanki vezetés hisz a növekedésben, a reálgazdaságban, az iparban és az ipar, a reálgazdaság és a tudás szövetségében. Egyben megerősítette abbéli meggyőződését, hogy Magyarországon fenntartható gazdasági növekedési fordulatra van szükség. Az MNB országos szakmai konzultációjának első állomásán kitért rá, az exportot ösztönző, 290 forintos euróárfolyam-szint nem okozott inflációs sokkot. Az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás is rendben van, így lehetőség van arra, hogy a jegybank támogassa a növekedés beindítását. Matolcsy szerint az MNB monetáris tanácsa az inflációs pálya és más folyamatok alapján további lehetőséget lát az alapkamat csökkentésére. Balogh Ádám, a jegybank alelnöke - a távirati iroda szerint - az MNB növekedési hitelprogramjával kapcsolatban jelezte, a nemzeti bank vezetése folyamatosan vizsgálja a program eredményeit, szeptemberben alapos értékelést terjeszt a monetáris tanács elé. Emellett a program folytatásán is gondolkodnak. Egyenlő elbánást kérnek Fontos, hogy Magyarország tárgyilagos, más uniós tagállamokhoz hasonló megítélés és értékelés alapján kerüljön ki a túlzottdeficit-eljárás alól - közölte tegnapi állásfoglalásában a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT). Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a tanács soros elnöke hangsúlyozta, hogy a dokumentumot eljuttatják európai partnerszervezeteiknek, valamint az Európai Bizottságnak is. Ez az első konszenzusos állásfoglalás, amelyet az NGTT elfogadott. (KCSI)
Dicséretet kaptunk Londonból Rövid időn belül lekerülhet hazánk az uniós szégyenpadról
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
SZCS A prognózisoknál "izmosabb" első negyedéves GDP-adat kedvező a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás szempontjából - jelezték tegnap londoni elemzők. Szerintük is megnőtt annak az esélye, hogy kilenc év után hazánk rövid időn belül lekerül az Európai Unió szégyenpadjáról. A JP Morgan elemzői úgy vélekedtek, a javuló növekedési kilátások segíthetik a forint erejét is, ami pedig arra ösztönözheti a Magyar Nemzeti Bankot, hogy folytassa az alapkamatcsökkentést. Az Orbán-kormány az idei esztendőre szóló 0,7 százalékos növekedési prognózisa reálisabbnak tűnik a korábbi várakozásnál emelték ki, majd azt hangsúlyozták: tovább javulhat az ország befektetői megítélése. Eközben tegnap a forint új háromhavi csúcsra ért az euróval szemben: egészen a 290-es szintig erősödött. *Kiss Gergely, Köpöncei Csilla, SZCS
==***==
