Névváltoztatás társadalom történelem

Névváltoztatás – társadalom – történelem A családnév-változtatások történetei id ben, térben, társadalomban

Szerkesztette FARKAS TAMÁS és KOZMA ISTVÁN

Budapest, 2008

A 2007. november 22–24-én, Budapesten megrendezett „Névváltoztatás – társadalom – történelem / Családnév-változtatások – több szempontú megközelítésben” cím6 konferencia el adásai

A kötet tanulmányait lektorálták: Farkas Tamás, Gerstner Károly, Gintli Tibor, Hajdú Mihály, Heltainé Nagy Erzsébet, Juhász Dezs , Karády Viktor, Kozma István, Nagy Imre Gábor, Ördög Ferenc, Raátz Judit, Vörös Ferenc

Technikai szerkeszt : Romhányi Andrea

A konferencia megszervezését és a kötet összeállítását az OTKA T 49095 sz. pályázata támogatta http://nevvaltoztatas.elte.hu

Névváltoztatás – társadalom – történelem /

2

EL SZÓ A családnév-változtatások igen összetett kérdésköre számos tudományág számára kínál kutatásra érdemes kérdéseket. Els sorban is a történettudomány különböz ágainak (társadalomtörténet, helytörténet, politika-, ideológia- és mentalitástörténet, m6vel déstörténet), a kisebbség- és identitáskutatásnak, a nyelvtudománynak és névkutatásnak, továbbá többek között a társadalomlélektannak, jogtudománynak vagy éppen az államigazgatásnak. A témakör kutatásának els konferenciájára 2007. november 22–24. között került sor Budapesten. Megszervezését az az interdiszciplináris kutatócsoport biztosította, mely a Magyar Nyelvtudományi Társaság közrem6ködésével az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete mellett, 2004-ben alakult a hivatalos magyar családnév-változtatások átfogó igény6 vizsgálatára. A kutatócsoport tevékenységét 2005-t l az OTKA támogatásával folytatta, mely egyúttal e konferencia megszervezését is lehet vé tette. (Minderr l is b vebben l. a kutatócsoport honlapját: http://nevvaltoztatas.elte.hu.) A „Névváltoztatás – társadalom – történelem / Családnév-változtatások – több szempontú megközelítésben” cím6 konferencia alapvet célja az volt, hogy a több szakterületet érint és igen összetett kérdéskör vizsgálatának szélesebb látókört, újszer6 és távlatos lehet ségeket nyisson; az érintett tudományterületek és a lehetséges kutatási irányok, néz pontok, kutatási eredmények összetalálkozásának és párbeszédének megfelel alkalmat és további lendületet biztosítson. (Az eddigi kutatások áttekintéséhez l. a kötet mellékleteként közreadott bibliográfiát is.) A konferencia el adói között különböz tudományterületek m6vel i, a témakör avatott és pályakezd kutatói egyaránt megtalálhatók voltak. (A szerz kr l l. a kötet végén található rövid pályaképeket.) Ez a kötet 21 el adás írott, nem ritkán lényegesen b vített változatát tartalmazza. Az egyes kéziratokat kétkét, különböz tudományterületen m6köd lektor véleményezte, a tanulmányok végleges kialakításához nem csekély mértékben járulva hozzá ezáltal. Munkájukat ezúton is köszönjük. A szerkeszt k


3

TARTALOM El szó..................................................................................................................... 7 A névváltoztatások általános kérdései................................................................ 9 HAJDÚ MIHÁLY: A névváltozások és névváltoztatások rendszere....................... 11 KARÁDY VIKTOR: A névmagyarosítások társadalomtörténeti összefüggései ..... 23 FARKAS TAMÁS: Szempontok, irányok, feladatok és lehet ségek a családnév-változtatások vizsgálatában................................................................... 39 VÖRÖS FERENC: Névváltoztatás és névhelyreállítás a kisebbségi magyar névhasználat tükrében: terminológiai javaslat egy névtani jelenség megnevezésére ............................................................................................. 57 Névváltoztatás a történelmi-ideológiai er#térben ........................................... 77 MAITZ PÉTER: Névmagyarosítás és névideológia a dualizmus kori Magyarországon ................................................................................................ 79 JUHÁSZ DEZSQ: Múltidézés és családnév-változtatás.......................................... 99 A családnév-változtatások csoportsajátos történetei .................................... 107 BINDORFFER GYÖRGYI: Etnoním, családnév, keresztnév: névhasználat és névválasztás a magyarországi németeknél ................................................. 109 FÖGLEIN GIZELLA: Névváltoztatás és agrárátalakulás a magyarországi németek kitelepítésének árnyékában (1945) .................................................. 125 FENYVES KATALIN: Hirschlb l Szarvady és Ábrahám fia, Jen : a névválasztás mint akkulturációs stratégia............................................................ 141 KOZMA ISTVÁN: Közeledés vagy az elkülönülés reprodukálása másként? A névmagyarosítással felvett családnevek csoportsajátos vonásai keresztények és zsidók körében (1897–1908) ...................................................... 159 MIZSER LAJOS: A nyíregyházi tirpákok névváltoztatásai .................................. 181 NAGY IMRE GÁBOR: A közigazgatási tisztvisel k névmagyarosítása Somogy és Baranya megyében (1933–1938) ................................................. 189 A családnév-változtatások helyi történetei .................................................... 211 FÜLÖP LÁSZLÓ: Névváltozások és névváltoztatások Kaposvár környékén a 19. században ............................................................................................. 213 SZILÁGYINÉ KÓSA ANIKÓ: Egy tömeges névváltoztatás története és tanulságai: Kisl d, 1868..................................................................................... 225


4

VARGA JÓZSEFNÉ HORVÁTH MÁRIA: Névváltoztatások Gy rben a reformkorban és a 19. század második felében..................................................... 237 Névváltoztatás más országokban.................................................................... 253 BENCE ERIKA: Szentelekyt l Aaron Blummig: írói nevek a vajdasági magyar irodalomban ....................................................................................... 255 KOZMA JUDIT: Osztrák és magyar zsidók névváltoztatásai a hosszú 19. században ................................................................................................... 265 BÁNYAI VIKTÓRIA: A „névhéberesítés” társadalomtörténeti és nyelvi vonatkozásai................................................................................................... 277 FÁBIÁN ZSUZSANNA: A vezetéknév-változtatás néhány olasz vonatkozásáról ............................................................................................................... 287 A névváltoztatások képe az irodalomban ...................................................... 305 T. SOMOGYI MAGDA: Családnév-változtatás az írói névadásban ...................... 307 VÁCZINÉ TAKÁCS EDIT: A családnév-változtatás mint az írói névadás eszköze Vámos Miklós „Apák könyve” cím6 regényében ............................. 325 A családnév-változtatások kutatásáról és kutatóiról .................................... 337 FARKAS TAMÁS: A magyar családnév-változtatások szakirodalmának válogatott bibliográfiája (1872–2008) ........................................................... 339 Kötetünk szerz i ................................................................................................ 353


5

I. A NÉVVÁLTOZTATÁSOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI A NÉVVÁLTOZÁSOK ÉS NÉVVÁLTOZTATÁSOK RENDSZERE A tanulmány a névváltoztatások rendszerbe foglalását t6zi ki célul. Több megközelítési szempontot fölsorol (kényszer – önkéntesség; teljes – részleges; írásbeli – szóbeli stb.), végül a rituális – nem rituális megközelítést választja, s a következ rendszerezést adja: I. Rituális névváltoztatások: a) hitélethez tartozók, b) névtabuk eredményei, c) életmódváltozások, d) vallásváltoztatások, e) életkori változások, f) babonás okok, g) házasságkötések, h) tudatos névváltoztatások. II. Nem rituális névváltoztatások: A) Közösségiek: a) a megnevezett változása, b) átköltözések, c) ragadványnevek; B) Fels bbségi névváltoztatások: a) mitológiaiak, b) uralkodóktól ered k, c) közvetlen fölöttest l valók, d) államhatalomtól elhatározottak, e) köztes hivataltól ered k, f) felügyeleti szervt l valók; C) Saját elhatározásból történt névváltoztatások: a) hatóságot megtéveszt szándékúak, b) írói álnevek, c) m6vésznevek, d) jeligék, e) internetnevek. Ez a rendszerezés egyfajta rendszerezési kísérletet mutat be, más szempontú megközelítések más összefüggéseket hozhatnak fölszínre. HAJDÚ MIHÁLY

A NÉVMAGYAROSÍTÁSOK TÁRSADALOMTÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEI A tanulmány az 1948 el tti névmagyarosítási mozgalom társadalmi funkcióinak áttekintését nyújtja; a névváltoztatások általános társadalmi szerepköreit és a névváltoztatásokban els dlegesen részt vev társadalmi csoportok (zsidók, németek) esetében érvényesül funkcióit tárgyalja. A hasonló mozgalmakra figyelmet fordító nemzetközi (els sorban európai) kitekintés után a tanulmány számba veszi a névnemzetiesítés különböz területeit és módszereit, melyek együttesen, illetve egymást kiegészít en kaphattak szerepet. Ezek a társadalmi funkcióik a nemzeti konformizmushoz kapcsolódnak, melyek válaszreakcióként jelentkeztek az uralkodó elit nemzetépít tevékenységére, de emellett – bár az érintett nemzetiségi-felekezeti csoportok esetében különböz képpen – a modernizáció, szekularizáció, individualizáció, stigmakerülés, státusmobilitás (idegent l a nemzetihez) és az esztétikai önreprezentáció kérdéskörét is jelen-


6

tették. A tanulmány következtetései meger sítik azoknak a párhuzamos kutatásoknak az eredményeit, melyek a kisebbségek akkulturációjának és társadalmi asszimilációjának a társadalmi mobilitás különböz formáival való összefüggéseit tárgyalják. KARÁDY VIKTOR

SZEMPONTOK, IRÁNYOK, FELADATOK ÉS LEHET

SÉGEK A CSALÁDNÉVVÁLTOZTATÁSOK VIZSGÁLATÁBAN

A tanulmány a családnév-változtatásokat egy négy összetev b l álló modell keretében értelmezi. E modell elemei: egyrészt a kérvényez személyek és csoportok, másrészt a hivatalosságot képvisel közigazgatási szerv, harmadrészt e két tényez interakcióját körülvev és befolyásoló történelmi-társadalmiideológiai-kulturális er tér, negyedrészt pedig a folyamat középpontjában lév családnevek. A tanulmány ezeket az összetev ket sorra véve, azonosítja a témában rejl fontosabb problémákat, ad számot megközelítésük lehetséges módjairól, a kutatások eddigi történetér l (beleértve e kötet tanulmányait), illetve azok eredményeir l és hiányosságairól, igazodási pontokat kínálva a jöv kutatási programjainak kidolgozásához. Különös figyelmet fordít a névváltoztatások új családnévanyagának elemzési szempontjaira, s röviden beszámol egy, a témakör komplex kutatására alakult kutatócsoport terveir l és tevékenységér l. FARKAS TAMÁS

NÉVVÁLTOZTATÁS ÉS NÉVHELYREÁLLÍTÁS A KISEBBSÉGI MAGYAR NÉVHASZNÁLAT TÜKRÉBEN: TERMINOLÓGIAI JAVASLAT EGY NÉVTANI JELENSÉG MEGNEVEZÉSÉRE

A tanulmány alapvet en a névváltoztatás terminológiai kérdéseivel foglalkozik. Bevezet részében a név állandóságának elveir l és sajátos Kárpát-medencei realizációjának kontrasztjáról olvashatunk. A szerz a téma kapcsán érinti a nevek nyelvi kölcsönzésének és integrációjának, valamint a transzkripciónak és a transzliterációnak az összefüggéseit. A tanulmány egyebeken túl a következ fogalmak rendszerszer6 definiálására tesz kísérletet: névváltozás, névváltoztatás, hivatalos névviselés, névhasználat, névátírás, névhelyreállítás, magyarosítás és visszamagyarosítás. A névhelyreállítás példáinak említésekor két új szakkifeje-


7

zés, az asszimilációs és a reasszimilációs célú névhelyreállítás bevezetésére kerül sor, f ként (cseh)szlovákiai példák segítségével. Ezek olyan összefoglaló tartalmú fogalmakként jelennek meg, amelyek más nyelvek viszonylatában is jól használható terminusokká válhatnak a névtani szakirodalomban. Az általuk megnevezet jelenségek – latinosítás, németesítés, románosítás, szlovákosítás stb. – szinte minden európai nyelvben ismertek, s általuk a jelenségek árnyaltabb bemutatására kerülhet sor. Az összegzésben a szerz egy ábra segítségével szemléltetve a névváltoztatás fogalomrendszerének újragondolt bemutatására vállalkozik. VÖRÖS FERENC

II. NÉVVÁLTOZTATÁS A TÖRTÉNELMI-IDEOLÓGIAI ER TÉRBEN NÉVMAGYAROSÍTÁS ÉS NÉVIDEOLÓGIA A DUALIZMUS KORI MAGYARORSZÁGON A hivatalos családnév-változtatásokat sokszor kifejezetten gyakorlati, élettörténeti okok idézik el . A jelenség hátterében azonban emellett legalább annyira az eredeti családnév nyelv-, illetve névideológiai indíttatású stigmává válása is állhat. Erre az utóbbi esetre kínál példát az idegen, mindenekel tt német eredet6 családneveket visel közösségek társadalmi méreteket ölt névmagyarosítása a 19. századi Magyarországon, amely nem következett volna be, ha a korszak meghatározó nyelvi ideológiája, a nyelvi nacionalizmus nem nyilvánítja a családnevet nemzeti szimbólummá, és nem állítja azt nemzetpolitikai célok szolgálatába. A tanulmány annak a névmagyarosítási propagandának a kritikai diskurzuselemzését kívánja elvégezni, mely a hosszú 19. század utolsó mintegy ötven évében a nemzeti névideológia elterjesztését és megvalósítását t6zte ki céljául. Az elemzés mindenekel tt azokat a diszkurzív stratégiákat (ideológiai tartalmakat és azok nyelvi reprezentációit) kívánja feltárni, melyek segítségével a nem magyar eredet6 családnevet visel személyeknek a nemzeti névideológia átvételére és követésére, ezen keresztül pedig a névmagyarosításra való rábeszélése történt. MAITZ PÉTER


8

MÚLTIDÉZÉS ÉS CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS A tanulmány a 19. századi családnév-változtatások (névmagyarosítások) példáin keresztül azt vizsgálja, hogy a ’régiesség’ jelentéstani motívumát milyen lexikai, morfológiai és helyesírási eszközökkel kívánták a névváltoztatók megjeleníteni; illetve milyen jelentéstani csoportok, milyen megterheltséggel vettek részt ennek a névpragmatikai célnak az elérésében. A magyarországi allogén népességnek (zsidók, németek, szlávok stb.), illet leg a már asszimilálódott nem magyar eredet6 lakosságnak ugyanis a névváltoztatások révén nemcsak arra volt lehet sége, hogy elfedjék, megszüntessék idegen eredetük tulajdonnévi attribútumát, hanem arra is, hogy egy másik név kiválasztásával vagy teljesen új alkotásával ’magyarosabb’, ’régiesebb-eredetibb’ konnotációjú jelöl höz jussanak. A magyarosítás folyamatát számos tényez segítette, beleértve a társadalmi, nyelvi ideológiák vagy a korabeli névízlés érvényre jutását. A jöv ben érdekes lesz megvizsgálni azt is, hogy a nyilvános és privát írásbeliségben, továbbá a névváltoztatási kérvények indoklásaiban milyen érvrendszer és nyelvi eszköztár körvonalazódik. JUHÁSZ DEZSQ

III. A CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁSOK CSOPORTSAJÁTOS TÖRTÉNETEI ETNONÍM, CSALÁDNÉV, KERESZTNÉV: NÉVHASZNÁLAT ÉS NÉVVÁLASZTÁS A MAGYARORSZÁGI NÉMETEKNÉL

A tanulmány Dunabogdányban, Véménden és Csolnokon folytatott kutatások alapján szociálpszichológiai, tudásszociológiai szempontból elemzi a magyarországi németek névhasználatát, valamint a névhasználat és az identitás-alakulás diakrón, illetve szinkrón összefüggéseit. A családi- és keresztnevek mellett a csoport névhasználatára mint az identitás meg rzésének egyik legfontosabb dimenziójára helyezi a hangsúlyt. A névhasználat kijelöli a csoporttagságot és a csoporthoz tartozást, megkülönbözteti a saját és az idegen csoportot; társadalmi toldalékként beépül az egyén, a csoport önmagáról kialakított képébe – ebb l következ en identitásképz ereje van. A családnevek magyarosításának tekintetében a tanulmány körüljárja az asszimilációs problematikát, az „önkéntes”,


9

illetve a kényszermagyarosítások folyamatait; a keresztneveken keresztül pedig utal a magyarsághoz, a nemzethez való tartozás igényére. BINDORFFER GYÖRGYI

NÉVVÁLTOZTATÁS ÉS AGRÁRÁTALAKULÁS A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK KITELEPÍTÉSÉNEK ÁRNYÉKÁBAN (1945) A tanulmány a magyarországi németek 1945. évi névváltoztatási, névmagyarosítási szándékát és gyakorlatát a társadalmi-gazdasági és jogi-politikai körülmények számbavételével, történeti beágyazottságában vizsgálja. Áttekinti a németek második világháború utáni létszámának alakulását a népszámlálások alapján. Ismerteti területi-települési elhelyezkedésüket és gazdasági-szociális helyzetüket. Elemzi a tömeges névmagyarosításra is befolyást gyakorló földbirtokrendeletet, illetve az azzal összefügg névváltoztatási jogalkotást és joggyakorlatot. Sajátosságként megemlíti, hogy a névváltoztatási kérelmekben a Volksbundtagságra természetesen nem, jobbára csak a korábbi névváltoztatásokra hivatkoztak; míg a földelkobzásoknál kizárólag a Volksbund-tagságra történt utalás, a korábbi névváltoztatásokra viszont nem, vagy alig. Végül arra a megállapításra és következtetésre jut, hogy a magyarországi németek (anyanyelv6ek, nemzetiség6ek, származásúak) 1945. évi névváltoztatása, névmagyarosítása, illetve annak a szándéka inkább a szül földhöz való ragaszkodás kifejezésének kétségbeesett kísérlete volt és lehetett, semmint a földtulajdon megtartásának megvalósítható gyakorlata. Ezek nagyon is beszédes, ám a névváltoztatási kérelmek „néma” motivációi maradtak. FÖGLEIN GIZELLA

HIRSCHLB

L SZARVADY ÉS ÁBRAHÁM FIA, JEN : A NÉVVÁLASZTÁS MINT AKKULTURÁCIÓS STRATÉGIA

A kutatás Szinnyei József „Magyar írók élete és munkái” cím6 életrajzi lexikonjának anyagán alapul. A m6 30 ezer címszavának anyagát összeveti a „Magyar Zsidó Lexikon” személyekre vonatkozó adataival, valamint az izraelita vallású kolozsvári és pesti egyetemi hallgatók névsoraival és a magyarországi zsidó temet k névanyagát tartalmazó Öröklét cím6 honlap adataival. Szinnyei munká-


10

jában 1424 zsidó származású szerz biográfiája olvasható, közülük 317 esetében részletes életrajzi információkkal is rendelkezünk. A névelemzésekb l lesz6rhet következtetések szerint az utónevek adása a magyarosodás folyamatával is összefüggött, mely rendszerint két lépésben, két generáció alatt ment végbe. A névmagyarosítások történetét a tanulmány ezekkel összefüggésben is vizsgálja, s így azt a folyamatot, mely a kulturálisan kongruens nevek létrejöttéhez vezetett. A 19. század els és második felében születettek esetében összességében nagymérték6 különbségek tapasztalhatók, a változások generációnkénti nyomon követése azonban a tárgyalt folyamatok fokozatosságának képét mutatja. FENYVES, KATALIN

KÖZELEDÉS VAGY AZ ELKÜLÖNÜLÉS REPRODUKÁLÁSA MÁSKÉNT? A NÉVMAGYAROSÍTÁSSAL FELVETT CSALÁDNEVEK CSOPORTSAJÁTOS VONÁSAI KERESZTÉNYEK ÉS ZSIDÓK KÖRÉBEN (1897–1908) A szerz a századfordulót átível id szakból (1897–1908) vett mintán azt vizsgálta, hogy voltak-e szignifikáns eltérések a keresztény, illetve a zsidó névmagyarosítók által választott névanyag összetételében, s ha igen, vajon mire utalhatnak ezek a különbségek. A tanulmány végs konzekvenciája az, hogy létrejöttek ilyen különbségek, különösen a választott névanyagok jelentéstani tipológiája tekintetében, ami a két vallási aggregátum szociokulturális és mentalitásbeli eltéréseire utal. Zsidók kevesebb név közül választottak, keresztényekre jellemz bb volt az egyénibb nevek választása (illetve kreálása). A keresztény névmagyarosítók f képp a helynévi eredet6, többnyire -i-re végz d , régiesnek ható nevekért lelkesedtek, míg a zsidók inkább a puritánabb, kevésbé felt6n foglalkozásneveket és keresztneveket preferálták. Azonban e különbségek a dualizmus idején, hosszabb távon és tendenciaszer6en egyre csökkentek. A névváltoztatások alkalmával megvalósuló névválasztások tekintetében az integrálódás, s nem az elkülönülés mozzanata volt meghatározóbb. KOZMA ISTVÁN

A NYÍREGYHÁZI TIRPÁKOK NÉVVÁLTOZTATÁSAI Tirpákoknak nevezzük a 18. század közepén Nyíregyházára betelepült szlovákokat, akik 70%-ban szlovák, 30%-ban magyar, német, latin és román eredet6 neve-


11

ket viseltek. A névváltoztatás a 19. század közepéig körükben is természetes úton ment végbe. A neveket lefordították szlovákról magyarra (Csabjánszky > Csabai), egyik szlovák nyelvjárásról a másikra (Holik > Pleskó), míg az egyéb fordítások ritkák (Fizel~Sramkó >Darabos~Ragyás). Megváltoztatták a név bet6it (Andrásovszky > Andrasóczki) vagy éppen a helyesírást (Babéj > Babély). Az azonos családnev6eket kett s vezetéknévvel különböztették meg a foglalkozás, testi-lelki tulajdonság megjelölésével vagy a feleség családnevének felvételével. Hivatalos névváltoztatásra a 19. században is van példa, de a többség 1933–1937ben és 1940-ben magyarosított. Általában a helynév + -i képz dominált (Szabolcsi, Mogyorósi), olykor az álhelynevek -i képz s alakjai (Kárpátfalvi, Reményi) és a tudatos archaizálás is el fordul (Koppány, Laborcz). A cikk emellett figyelmet fordít a névváltoztatás okaira (tisztségvállalás, vitézzé avatás, iparosm6hely nyitása, örökbefogadás stb.) is, amennyire ezt a tanulmány megírásához felhasznált források lehet vé teszik. MIZSER LAJOS

A KÖZIGAZGATÁSI TISZTVISEL K NÉVMAGYAROSÍTÁSA SOMOGY ÉS BARANYA MEGYÉBEN (1933–1938) A baranyai és somogyi közigazgatási tisztvisel k 1933-as névmagyarosítási mozgalma tükrözi a közigazgatási apparátus helyi jellegzetességeit. A mozgalmat Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 1933. évi titkos és els ként itt publikált körrendelete lendítette fel. 1934-ben Pécs város idegen nev6 közigazgatási alkalmazottjainak mintegy fele kérte családneve megváltoztatását. Mohács városában – néhány indokolt eset kivételével – minden városházi alkalmazott névváltoztatási kérelmet adott be. A nemzetiségek által lakott járások vezet i viszont a névmagyarosítási mozgalommal szembeni ellenszenvr l számoltak be. A hatósági nyomásgyakorlásra Igmándy-Hegyessy László somogyi f ispán rendelkezése is bizonyíték, aki 1935-ben névmagyarosításra kötelezte a megye közigazgatási alkalmazottjait. Az utasítására készített név szerinti összeírásokban a névmeg rzés érdekében felsorakoztatott valós, vagy csak ürügyül szolgáló indokok is megjelentek. A tanulmány ennek a jelenségkörnek a bemutatására vállalkozik. NAGY IMRE GÁBOR


12

IV. A CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁSOK HELYI TÖRTÉNETEI NÉVVÁLTOZÁSOK ÉS NÉVVÁLTOZTATÁSOK KAPOSVÁR KÖRNYÉKÉN A 19. SZÁZADBAN Az el adás a Kapos völgye – amely a folyó eredetét l, Kaposf t l Attaláig húzódik – 23 községének névanyagából meríti példáit, vizsgált id szaka a 19. század. A települések lakossága nem mind magyar származású, jelent s szláv (f ként délszláv) szórvány élt Toponáron, Zimányban, akiket a törökök ki6zése után telepítettek be földesuraik. Négy német többség6 falu is található a folyó völgyében (Kaposf , Kaposhomok, Kercseliget, Kisberki). Az említett településeken két névtani jelenséget figyelhetünk meg e korban a családnevekkel kapcsolatosan. Az egyik a spontán alaktani, morfológiai névváltozások, a természetes névmagyarosodás és a névcserél dés; a másik a tudatos és hivatalos névváltoztatás. A magyar eredet6 nevek megváltoztatásának els sorban névesztétikai, névszépészeti okai voltak. Az idegen családnevek magyarosítása viszont els sorban politikai, társadalmi indítékokra vezethet vissza. Az idegen eredet6 családnevek tömeges megváltoztatására kés bb, a második világháború el tt került sor. A tudatos névváltoztatásra csupán négy betyár esetében olvashatunk példát, k a Somogy megyei börtönben hunytak el. Az itt felsorolt névtani jelenségekre emel ki az egyházi matrikulákból jellegzetes példákat az el adó. FÜLÖP LÁSZLÓ

EGY TÖMEGES NÉVVÁLTOZTATÁS TÖRTÉNETE ÉS TANULSÁGAI: KISL D, 1868 Jelen tanulmány egy nagyobb közösséget megmozgató névmagyarosítási mozgalom feltérképezését t6zte ki célul, különös tekintettel a névváltoztatások nyelvi stratégiáira és névtani következményeire. 1868-ban a Veszprém megyei Kisl d szinte teljes német nyelv6 és nemzetiség6 lakossága megváltoztatta családnevét: eredeti (német) nevét magyarra cserélte le, amiben fontos szerepet játszhatott a falu német származású, de magyar érzelm6 plébánosa, Gulden (kés bb Forintos) István. A névváltoztatások szinte egyharmadánál az eredeti név kezd bet6je (illetve kezd hangja) meghatározó jelent ség6 volt az új név megválasztásakor, s sok esetben a névkezdet további bet6it, hangjait, illetve els szótagját is meg-


13

tartották az új név kialakításakor. A kisl di névmagyarosítások különlegessége abban rejlik, hogy a magyarországi névmagyarosítások általános tendenciáitól eltér módon a névváltoztatások mintegy 60%-ánál az új név a régi fordításából keletkezett, ennek következtében olyan szokatlan névanyag jött létre, amelynek sajátosságai jól rávilágítanak a magyar és a német családnévrendszerek között fönnálló szemléletbeli különbségekre. A névmagyarosítási mozgalom nem teljesen spontán módjára utalhat az a tény, hogy a kisl di egyházi anyakönyvekben a névváltoztatásokat követ en még két évtizeden át a régi és az új családnevek együttesen szolgáltak a névvisel k azonosítására. SZILÁGYINÉ KÓSA ANIKÓ

NÉVVÁLTOZTATÁSOK GY

RBEN A REFORMKORBAN ÉS A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

A tanulmány Gy r 19. századi családnév-változtatásainak vizsgálatát végzi el anyakönyvi források alapján. Az összegy6jtött adatok elemzéséb l megállapítható, hogy a lakosság túlnyomó többségét adó iparos és keresked réteg vett részt legaktívabban a névváltoztatás folyamatában. A város három legjelent sebb felekezete a 19. században a római katolikus, evangélikus és az izraelita, közülük – becsült adatok alapján – a zsidó közösségben zajlott le a legnagyobb mérték6 névváltoztatás. Legkevésbé érintette a változás az evangélikus közösség tagjait. Az elhagyott és felvett nevek számában a keresztény felekezetek esetében jelentéktelen a különbség, míg a zsidó névelhagyásoknál jelent s a nevek szétfejl dése. A felvett nevek jelentéstani elemzése arra világít rá, hogy az új név kiválasztásakor mindhárom felekezet tagjai a magyar névrendszerbe illeszked családnevet igyekeznek felvenni. Leggyakoribb típus a helynévi vagy álhelynévi alapszavú családnév, a zsidó közösség esetében emellett még domináns a személynévi és a foglalkozásnévi alapszavú felvett név. A nevet változtató személyek legtöbb esetben ragaszkodnak az elhagyott és a felvett nevek kezd bet6jének azonosságához, ami a névmagyarosítások ismert motívuma. Az anyakönyvi forrásokban és helytörténeti írásokban korai családnév-változtatásokra is található példa. VARGA JÓZSEFNÉ HORVÁTH MÁRIA


14

V. NÉVVÁLTOZTATÁS MÁS ORSZÁGOKBAN SZENTELEKYT L AARON BLUMMIG: ÍRÓI NEVEK A VAJDASÁGI MAGYAR IRODALOMBAN A tanulmány tárgyát a vajdasági magyar irodalom írói névanyaga (a típusok, a változatok és összefüggésrendszerük) képezi. A kutatás azoknak az írói neveknek a megjelenését, keletkezéstörténetét és befogadástörténeti aspektusait vizsgálja, amelyek úgy váltak közkelet6vé, egy befejezett, kiteljesedett vagy egyedivé lett opus jelöl jévé, hogy közben eltakarták az eredeti családnevet. Eredménye a típusalkotás mellett a névváltoztatások lehetséges okainak feltárása. A kutatás kitér meghatározott recepció- és kultusztörténeti jelenségek értelmezésére, amit az egyes írói nevek, m6vek és opusok metaforizálódása, utalásos és felidéz jellege tesz indokolttá. Bizonyos jelölések (Vajdaság Kazinczyja) is annyira dominánsak a vizsgált irodalmi kontextusban, hogy névhelyettesít ként, a nevet értelmez ként is funkcionálnak. BENCE ERIKA

OSZTRÁK ÉS MAGYAR ZSIDÓK NÉVVÁLTOZTATÁSAI A HOSSZÚ 19. SZÁZADBAN A tanulmány els sorban a névváltoztatók régi nevének, továbbá személyes és társadalmi viszonyaiknak a felvett nevükre gyakorolt hatását szándékozik felvázolni, kiemelve a magyar és az osztrák zsidók névváltoztatásában jelentkez hasonlóságokat és különböz ségeket. Részletes elemzésekre nincs lehet sége, de röviden kitér a magyarországi kutatók e témájú eddigi eredményeire. A hosszú 19. század zsidó névváltoztatásainak hátteréhez hozzátartozik az akkori névrendeletek, zsidókkal kapcsolatos intézkedések ismerete is, így ezekr l, majd a névváltoztatási motivációk néhány lehetséges kategorizációjáról olvasható áttekintés. Ezek után tér rá a tanulmány a magyar és az osztrák (Anna L. Staudacher tanulmányai alapján) összevetésére: különböz formai, illetve szemantikai jellemz k alapján a régi és a felvett új nevek összehasonító vizsgálatára. KOZMA JUDIT


15

A „NÉVHÉBERESÍTÉS” TÁRSADALOMTÖRTÉNETI ÉS NYELVI VONATKOZÁSAI

Az el adás a család- (és részben egyén)nevek hebraizációjának történetét vázolja fel. Kitér az ideológiai háttérre (zsidó felvilágosodás és cionizmus), és bemutatja a folyamat egyes gyakorlati lépéseit, megemlítve a héberesítést elutasítók csoportjait, indítékait is. Mint maga a választott kifejezés, „névhéberesítés” is sugallja, a jelenség párhuzamba állítható a névmagyarosítással: tanulságos hasonlóságokat fedezhetünk fel a két mozgalom retorikájában és módszereiben. A magyar származású izraeliek névanyagából összeállított példatár az eredeti és az új név összevetésével mutatja be a változtatás legtipikusabb módjait (fordítás, monogramh6ség, apai név szerepe stb.). Zárásként néhány példát hoz héber nevek szórványos magyarországi használatára a cionista mozgalmi nevek és a választott írói nevek területér l is. BÁNYAI VIKTÓRIA

A VEZETÉKNÉV-VÁLTOZTATÁS NÉHÁNY OLASZ VONATKOZÁSÁRÓL A tanulmány els részében a szerz röviden leírja az olasz vezetéknév-rendszer legfontosabb sajátosságait. A következ , 2. pontban a hivatalos, illetve a m6vészi névváltoztatás bemutatása olvasható. A hivatalos névváltoztatás okai: társadalmi-politikai okok; életfeladat-, életmód-, életcél-váltás, új életfilozófia, más vallásra térés; pszichés okok; nevetséges vagy csúnya, kellemetlen név; a konkrét családi eredetre utaló név. A m6vészi névváltoztatás céljai: egyediség és felt6n ség, jó hangzás, rövidség. A vezetéknév-változtatás nyelvészeti tipológiájának megrajzolására az ezt követ 3. pontban kerül sor. A legfontosabb jelenségek: egy-egy bet6 megváltoztatása, hozzáadása, elvétele; csonkulás és rövidülés, illetve ezek kombinációi; a végz dés rövidülése, variálása; anagramma; felbontás, illetve összevonás; idegen név választása; stb. A tanulmányt az utóbbi két évtized olasz vezetéknév-változtatási anyagának rövid elemzése zárja. Napjainkban a megváltoztatni kívánt leggyakoribb neveknek transzparens a negatív szemantikai tartalma, az új választott név (hangállományát illet en) pedig gyakran összefüggésben marad a régivel. Emellett megállapítható, hogy Olaszországban kisebb arányú a vezetéknév-változtatás, mint például Magyarországon. FÁBIÁN ZSUZSANNA


16

VI. A NÉVVÁLTOZTATÁSOK KÉPE AZ IRODALOMBAN CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS AZ ÍRÓI NÉVADÁSBAN A tanulmány 10 híres magyar író (Csokonaitól Cseresig) összesen 21 m6vének névanyagát vizsgálva felhívja a figyelmet arra, hogy az irodalmi m6vekben is fontos szerepet játszik a névváltoztatás, ezen belül az egyes szerepl k családnevének a tudatos megváltoztatása. A kalandos, romantikus m6vekben els sorban a cselekmény bonyolításának egyik gyakori eszköze (rejt zködés, személycsere, inkognitó, kett s élet). Azokban a m6vekben, amelyekben a korabeli társadalmi viszonyok ábrázolása el térbe kerül, az író a családnév-változtatásokat a kor- és a jellemrajz er sítésére is használja. E tekintetben kiemelhet k a névszépítések és a névmagyarítások. Ez utóbbiak közül a zsidók asszimilációs igény6 névváltoztatásai viszonylag nagy arányt képviselnek ugyanúgy, mint a tényleges családnév-változtatások esetében. Az írói névadásban kedveltek az írói és m6vészi álnevek, ez a jelenség szintén szoros párhuzamot mutat a valós névhasználati szokásokkal. Az egyes m6vekben el forduló névváltoztatási esetek bemutatását, elemzését követ vázlatos áttekintésben a szerz kísérletet tesz az irodalmi családnév-változtatások rendszerez csoportosítására. T. SOMOGYI MAGDA

A CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS MINT AZ ÍRÓI NÉVADÁS ESZKÖZE VÁMOS MIKLÓS „APÁK KÖNYVE” CÍMO REGÉNYÉBEN A tanulmány az „Apák könyve” cím6 regényben megjelen névváltoztatások és a magyar hivatalos családnév-változtatások közötti kapcsolatot vizsgálja, bemutatva Vámos Miklós regényírói eszközrendszerének e sajátságát. A regényben megjelen családnév-változtatások két csoportba sorolhatóak. Az egyik csoportba tartoznak a Csillag-, Sternovszky-, Stern-, Berda–Stern-család névváltoztatásai, melyek nem tipikusak, a történelemmel semmilyen összefüggésben nem állnak. A másik, jóval kisebb csoportba a családon kívülállók (zsidó családok) lehetséges vagy megvalósult névváltoztatásai tartoznak (Smorakh- és Goldbaum-család), ezen esetekben a névváltoztatást egyértelm6en a történelem eseményei motiválták. Az írói nevek vizsgálata a regény szerz jének közrem6ködésével egyértelm6vé teszi, hogy Vámos Miklós a történelmi tényeket ismerve és figyelembe véve, korh6en használta fel a névváltoztatásban rejl többletet.


17

Ennél még fontosabb, hogy a családnevek változtatása e regényben az írói eszköztár különleges részévé vált, képessé válva írói jellemábrázolásra, sorsok alakítására, s t a regény szerkezetének meghatározására. VÁCZINÉ TAKÁCS EDIT


18

KÖTETÜNK SZERZ I Bányai Viktória PhD, az MTA Judaisztikai Kutatóközpontjának tudományos f munkatársa. Egyetemi végzettséget az ELTE BTK-n szerzett történelem és hebraisztika szakon 1995-ben. Doktori disszertációját „A zsidó oktatásügy története Magyarországon 1780–1850” címmel 2001-ben védte meg. Kutatási területe a magyarországi zsidóság koraújkori, újkori történelme, m6vel déstörténete, kiváltképp ennek héber nyelv6 forrásai. A magyarországi zsidóság névanyagával egy a temet k héber feliratait dokumentáló projekt kapcsán foglalkozik. Bence Erika PhD, irodalomtörténész, az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense. Magyartanári és könyvtárosi oklevelet 1991ben a jelölt tanszéken szerzett. Ugyanitt kezdte meg magiszteri tanulmányait 1994-ben. 1998-ban magisztrált a 19. századi magyar irodalom értelmezései és értékelései a 20. századi magyar irodalomtörténet-írásban témájával. 1994-t l a Magyar Tanszék oktatója. „A történelmi regény m6faji változatai a 19. századi magyar irodalomban” cím6 doktori disszertációját 2007-ben védte meg. Kutatóként részt vesz az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának kisebbségkutató programjában. Az Újvidéken megjelen „Létünk” cím6 társadalomtudományi–kulturális folyóirat f - és felel s szerkeszt je. Bindorffer Györgyi PhD, kulturális antropológus, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének f munkatársa. „Kett s identitás: etnikai és nemzetiségi azonosságtudat Dunabogdányban” cím6 doktori értekezését 2000-ben védte meg az ELTE Szociológiai Intézetében. Kutatási területei: identitásstruktúrák alakulása, a kett s köt dések kulturális, gazdasági, politikai vonatkozásai, asszimiláció, etnikai túlélési stratégiák, névhasználat, nyelvhasználat, kisebbségi önkormányzatok, vallásantropológia, politikai antropológia, metodológia. Fábián Zsuzsanna CSc, a nyelvtudományok kandidátusa, az ELTE BTK Olasz Nyelv és Irodalom Tanszékének habilitált docense. 1973-ban szerzett olasz– német szakos tanári diplomát az ELTE-n. 1973–1988 között a szegedi JATE, 1988-tól a budapesti ELTE oktatója; 1994–1999 között a PPKE BTK Olasz Tanszékén óraadó tanár. 1996-ban lett kandidátus (Az olasz melléknevek vonzatai), 2007-ben habilitált (Nomi propri italiani nell’ungherese). 2000–2003 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. Tagja az MTA Szótári Munkabizottságának,


19

a „Lexikográfiai füzetek” és a „Nuova Corvina” szerkeszt bizottságának, továbbá magyarországi tudósítója a Rómában megjelen „Rivista Italiana di Onomastica” cím6 névtani folyóiratnak. Nyelvész, kutatási területe az olasz leíró nyelvtan, a vonzatkutatás, a lexikológia és a lexikográfia, az állandó szókapcsolatok és az olasz névtan. Farkas Tamás PhD, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének adjunktusa. 1994-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát, s kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE-n. 1997-t l az ELTE oktatója. „A magyar hivatalos család- és asszonynév-változtatások (különös tekintettel a 20. század második felére)” cím6 doktori értekezését 2002ben védte meg. 2004 óta vezet egy interdiszciplináris kutatócsoportot, mely a magyar hivatalos családnév-változtatások történetének sok szempontú vizsgálatára vállalkozott. Több tanulmányt publikált a családnév-változtatások m6vel déstörténetét, els sorban névanyagát érint kérdések témaköréb l. A „Névtani Értesít ” szerkeszt je, a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára. Nyelvész, els dleges kutatási területe a névtudomány. Fenyves Katalin PhD, a Budapesti Kommunikációs F iskola Újságírás- és Médiatanulmányok Intézetének adjunktusa, a „M6ért ” olvasószerkeszt je. 1977ben szerzett német–francia szakos tanári diplomát. Megbízott el adóként tanított az ELTE BTK Germanisztikai Intézetében, Francia Tanszékén, Fordító és Tolmácsképz Központjában és az Atelier-ben, az ELTE TFK Francia Tanszékén, valamint a BME Nemzetközi Fordító- és Tolmácsképz kurzusán. Szerkeszt ként és fordítóként számos könyv létrejöttében m6ködött közre. Névtani elemzései az ELTE BTK Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Programjának keretében elkészített, 2008-ban megvédett, „A zsidó identitás alakváltozatai a századforduló Osztrák–Magyar Monarchiájában. Autobiografikus önreprezentációk” cím6 disszertációjához végzett kutatásainak részeredményei. Föglein Gizella CSc, a történelemtudomány kandidátusa, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének habilitált docense. 1978-ban szerzett diplomát történelem–orosz–eszperantó szakon. 1978-tól az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója. Bölcsészdoktori értekezését 1981-ben, kandidátusi értekezését 2002-ben védte meg. Az „Államforma és államf i jogkör Magyarországon 1944–1949” cím6 kandidátusi értekezése két alkalommal jelent meg (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993; Osiris Kiadó, Bp., 2001). 2003-ban habilitált. Kutatási területe Magyarország jelenkori történetének 1944 utáni korszakához kapcsolódik: alkotmány- és közjogi problémák; a par-


20

lamentarizmus kérdései; nemzetiségi jog, nemzetiségpolitika. E témákban könyvek szerz je és társszerz je, tanulmányok készít je. Fülöp László CSc, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai F iskolai Karának tanára. Több mint egy évtizedig volt a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezet je, nevéhez köt dik a magyar nyelv és irodalom szak akkreditálása és indítása a Kaposvári Egyetemen. El ször a pécsi Tanárképz F iskola magyar–orosz–ének szakán, majd 1973-ban az ELTE magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Nyelvészeti témájú doktori dolgozatát 1976-ban védte meg. 1992-ben szerzett kandidátusi fokozatot „A Somogy megyei Vízmente személynevei 1722–1900” cím6 értekezésével. Több önálló és társszerz s kötet szerz je, közel kétszáz publikációja jelent meg hazánkban és külföldön (Ausztria, Németország, Szlovénia). A magyar nyelvészet különböz területei mellett els sorban névtani kutatásokat folytat. Helytörténeti írásai is névtani ihletés6ek, els sorban a szül földjéhez, Vas megyéhez kapcsolódó tanulmányai. Hajdú Mihály DSc, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének professor emeritusa, névtani doktori alprogramjának vezet je, több magyarországi egyetem és f iskola volt oktatója. Többek között nyelvtörténettel és nyelvjárástannal, els sorban azonban névkutatással foglalkozik. Tudományos fokozatszerz értekezéseiben s legtöbb tanulmányában a magyar személynévtörténet több korszakát és névtípusát vizsgálja, mellettük a névelmélet és más névtípusok névtanát kutatja. Akadémiai doktori értekezését 1998ban védte meg. A névelmélet és a magyar személynévtan ismereteit összegz , „Általános és magyar névtan. Személynevek” cím6 kötete 2003-ban jelent meg. Jelenleg egy magyar családnévlexikon megírásán dolgozik. Nyelvészeti és névtani gy6jtések, feldolgozások és azok kiadásának irányítója. Több nyelvészeti, névtani kiadványsorozat mellett a „Névtani Értesít ” alapító szerkeszt je, jelenleg szerkeszt bizottságának elnöke. Juhász Dezs# CSc, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének igazgatója, a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék tanszékvezet professzora. F kutatási területei: magyar nyelvtörténet, dialektológia, névtan. Több nyelvtörténeti és dialektológiai munkaközösség tagja, összegz munkák társszerz je, pályázatok irányítója. Egyetemi doktori diszszertációját a magyar tájnévadásról, kandidátusi értekezését a magyar köt szók és módosítószók történetéb l írta. Az MTA-ELTE Geolingvisztikai Kutatócsoport tagja, „A romániai magyar nyelvjárások atlasza” szerkeszt je. Névtudományi, névtörténeti témákkal egyetemi hallgató kora óta foglalkozik. A névváltoztatások kutatására alakult kutatócsoport tagjaként névszociológiai, m6ve-


21

l déstörténeti és interdiszciplináris névtani tanulmányokat publikált. A Magyar Nyelvtudományi Társaság f titkára, a „Magyar Nyelv” folyóirat szerkeszt je, az MTA doktorképvisel je. Karády Viktor a budapesti Közép-európai Egyetem Történelmi Tanszékének állandó meghívott tanára, a francia CNRS emeritusz kutatási igazgatója, az MTA küls tagja. Kutatási területét az utóbbi id szakban a Kárpát-medence 19– 20. századbeli társadalomtörténetének etnikai, vallási és regionális identitásra vonatkozó folyamatai és konfliktusai képezik. Számos vizsgálatot vezetett a történelmileg kialakult kollektív csoportazonosság-formák stratégikus kezelésének tárgyában, a nyelvváltás, többnyelv6ség, felekezeti áttérés, vándorlások, városiasodás, vegyes házasságok, az önkép alakítása, az asszimiláció és az iskoláztatási taktikák problémaköreit érintve. Ezek közé tartoznak a névmagyarosítások történetér l kezdeményezett kutatásai és tanulmányai is, köztük Kozma Istvánnal írt monográfiája: „Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi er viszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig” (Osiris Kiadó, Bp., 2002). Kozma István 1986-ban szerzett filozófia–történelem szakos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Több munkahelyen dolgozott oktatóként, lexikonszerkeszt ként, levéltárosként, legutóbb tudományos munkatársként az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetében. Jelenleg „szellemi szabadfoglalkozású”, az ELTE BTK M6vel déstörténeti Tanszékének doktorjelöltje. Érdekl dési és kutatási területei: Magyarország 19–20. századi társadalomtörténetének etnikai és vallási mozzanatai, különösen a magyarországi felekezeti népességek és egyes nemzeti kisebbségek összehasonlító társadalomtörténete, egyes asszimilációs jelenségek tanulmányozása. 1993 óta foglalkozik a családnévváltoztatások társadalomtörténeti kérdéseivel, ez irányú tevékenységének öszszegzése a 2002-ben Karády Viktorral közösen írott könyve: „Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi er viszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig” (Osiris Kiadó, Bp., 2002). Kozma Judit 2007-ben szerzett magyar és német szakos tanári diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Ugyanett l az évt l kezdve doktorandusz hallgató az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának névtani alprogramján. F kutatási területe a csillagászati elnevezések névtani és helyesírási kérdései. E témában több el adást tartott, eddigi publikációi jobbára ehhez a témakörhöz kapcsolódnak.


22

Maitz Péter PhD, nyelvész, a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének adjunktusa. Egyetemi és doktori tanulmányait Debrecenben és Heidelbergben végezte. Az Osztrák–Magyar Monarchia többnyelv6ségét és nyelvpolitikáját elemz doktori értekezését 2002-ben védte meg (Sozialpsychologie des Sprachverhaltens. Der deutsch-ungarische Sprachkonflikt in der Habsburgermonarchie. Niemeyer Verlag, Tübingen, 2005). Több hazai és külföldi egyetemen oktatott, 2006–2008 között az Alexander von Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként az Augsburgi Egyetem vendégkutatója és oktatója. Tudományos érdekl dése mindenekel tt a kétnyelv6ség, a nyelvi változás és a nyelvi sokféleség szociolingvisztikai és nyelvpolitikai vetületeire, valamint a nyelvtörténetírás, dialektológia, névtan és a nyelvelmélet kérdéseire terjed ki. Számos idevágó tudományos publikáció szerz je, több hazai és nemzetközi tudományos szervezet tagja, hazai és nemzetközi kutatási projektek résztvev je. Mizser Lajos CSc, a Nyíregyházi F iskola Bölcsészettudományi és M6vészeti F iskolai Kara Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanára. 1964-ben szerzett magyar–latin szakos tanári diplomát a JATE-n, és még ebben az évben megvédte „Az id számítás nyelvi kifejezései a szamojéd nyelvekben” cím6 doktori értekezését. 1980 óta a Nyíregyházi F iskola oktatója. 1989-ben védte meg a „Tulajdonnevek rendszertani és tipológiai vizsgálata” cím6 kandidátusi értekezését. Az onomasztikának csaknem minden részével foglalkozott; több könyve, tanulmánya jelent meg a személy- és földrajzi nevek köréb l. Nyelvész, els dleges kutatási területe a névtudomány. Nagy Imre Gábor f levéltáros. 1982-ben szerzett könyvtár–történelem szakos diplomát a Szombathelyi Tanárképz F iskolán, majd 1987-ben levéltáros diplomát az ELTE-n. 1982–1983-ban társadalomtudományi tájékoztató könyvtáros a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban. 1983-tól dolgozik a Baranya Megyei Levéltárban, 1993-tól a feudális és polgári kori osztály vezet jeként. A levéltár évkönyve és a „Pécsi Szemle” cím6 folyóirat szerkeszt bizottságának tagja. Kutatási területei a várostörténet, közigazgatás-történet, archontológia, névmagyarosítás, melyek témaköreib l több tanulmányt publikált. T. Somogyi Magda CSc, nyelvész, f iskolai tanár, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének oktatója. 1977-ben szerzett magyartanári, valamint általános és alkalmazott nyelvészeti el adói oklevelet az ELTE-n. 1982-ben bölcsészdoktori, 1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Számos kutatási pályázat résztvev je, a budapesti földrajzinévgy6jtés és „A magyar etimológiai toldaléktár” elkészítésének témavezet irányítója. 1977-t l 1995-ig az


23

MTA Nyelvtudományi Intézetében a „Pet fi-szótár”, majd az „Új Magyar Tájszótár” munkatársaként dolgozik. Több éven át oktat a BME Nyelvi Intézetében, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az ELTE-n a f iskolai képzésben 1993 óta tanít. Különböz tárgyú publikációi mellett több írói, értelmez , valamint etimológiai és tájszótár munkálataiban vett részt. F kutatási területe a történeti és leíró morfológia, de szívesen foglalkozik az írói nyelv vizsgálatával és a névtudomány különböz elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Szilágyiné Kósa Anikó PhD, nyelvész, a Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének, majd Germanisztikai Intézetének adjunktusa. 1992-ben szerzett magyar–német szakos tanári diplomát, majd 1998-ban kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE-n. „Német személynevek a Balaton-felvidéken. Történeti személynévkutatás a barnagi és vöröstói németek körében” cím6 doktori értekezését 2008-ban védte meg. Az elmúlt években több tanulmányt publikált a magyarországi németek kulturális és nyelvhasználati sajátosságairól. Els dleges kutatási területe a névtan, különös tekintettel a kisebbségi névadás kérdéseire. Vácziné Takács Edit 1999-ben szerzett magyar–m6vel désszervez szakos diplomát az ELTE Tanárképz F iskolán, majd 2001-ben magyar szakos diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Ebben az évben kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola magyar nyelvészeti programjának névtani alprogramjában, ahol 2004-ben abszolvált. Szakdolgozatait Karinthy Frigyes írói névadásáról írta, publikációi 1999-t l jelennek meg. Tanulmányai, valamint szakmai konferenciákon tartott el adásai az írói névadás témájával foglalkoznak. Varga Józsefné Horváth Mária PhD, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docense. 1977-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar–orosz szakos tanári végzettséget, illetve 1997ben a Berzsenyi Dániel F iskolán német nyelvtanári diplomát. 1981-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen védte meg doktori értekezését, melynek címe: „Szociolingvisztikai tanulmányok Osli község nyelvéb l”. Az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában 2004-ben doktorált, értekezésének címe: „A Fels -Rábaköz történeti személynevei”. Gy r-Moson-Sopron megye, f ként a Rábaköz személyneveinek, helyneveinek kutatásából készült tanulmányokat publikál. Kutatási területe els sorban a névtan, valamint a szociolingvisztika és a m6vel déstörténet. Vörös Ferenc PhD, a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszékének f iskolai tanári fokozatban lév oktatója. Nyelvészként közel


24

egy évtizedig volt vendégtanára a nyitrai Konstantin Egyetemnek. F kutatási területei a névtan, a szociolingvisztika és a nyelvi kontaktológia. Intenzív szakmai kapcsolatokat ápol több Kárpát-medencei nyelvészeti m6hellyel és kutatócsoporttal. Jelent sebb publikációi a szlovákiai magyarság névhasználatának kérdéseit taglalják interdiszciplináris keretben, areális nyelvészeti megközelítésben. A névváltoztatások kutatásának tárgyában született munkái földrajzilag a Kárpát-medencéhez, f ként a Felvidékhez köthet k.


25

Névváltoztatás társadalom történelem

Recommend Documents