11/18/2015
Nemzetközi Versenyképesség
Dr. Dombi Ákos
[email protected]
A versenyképesség fogalma és szintjei Versenyképesség piramisa
világrégió ország régió (országon belül) vállalat termék / szolgáltatás
Nemzetközi Versenyképesség A nemzetközi versenyképesség célja Az országban élők jólétének fenntartható módon történő növelése – – – –
Kedvezőbb világgazdasági pozíció, a világgazdasági részesedés növelése Dinamikus gazdasági szektorok kifejlesztése Külső fejlődési erőforrások megszerzése Transznacionális vállalatok becsalogatása, illetve kifejlesztése
A versenyképesség pillérei 1. Nemzetgazdasági keretrendszer – – – –
Makrogazdasági stabilitás Politikai stabilitás Infrastruktúra Humán erőforrás (oktatás, egészségügy)
2. Intézményrendszer – –
Gazdasági intézményrendszer / Üzleti környezet Politikai intézményrendszer (demokrácia, korrupció stb.)
3. Technológiai fejlettség – – –
Innováció Imitáció Piaci hatékonyság (árupiac, munkaerőpiac)
1
11/18/2015
Global Competitiveness Index (GCI) (Globális versenyképességi mutató) Szervezet: World Economic Forum / Világgazdasági Fórum „A Világgazdasági Fórum az üzleti szektor és az államok együttműködésének a nemzetközi fóruma, amelynek célja a globális fejlődés előmozdítása. A fórum a társadalom elsőszámú politikai, üzleti és egyéb vezetőit öleli fel azon célból, hogy előmozdítsa a globális, regionális és gazdasági ügyek megoldását.” (http://www.weforum.org/)
A WEF versenyképesség definíciója: Olyan intézmények, politikák és tényezők összessége, melyek meghatározzák egy ország esetében a termelékenység szintjét és növekedési potenciálját.
Global Competitiveness Report (GCR, 1979/2006 - ) GCI: 1. A versenyképesség kompozit/szintetikus mérőszáma 2. 7-es fokozatú skála (1: legkevésbé versenyképes, 7: leginkább versenyk.) 3. 3 részindex, 12 versenyképességi pillér, >100 indikátor
GCR 2015-2016: 140 ország, 114 indikátor
GCI 2015-16
⁞
Forrás: Global Competitiveness Report 2015-2016, World Economic Forum, 7.o.
Forrás: Global Competitiveness Report 2015-2016, WEF, 6.o.
2
11/18/2015
A GCI pillérei még egyszer… I. Alapkövetelmények részindex 1. 2. 3. 4.
Intézmények (21/21)* Infrastruktúra (6/9) Makrogazdasági környezet (0/5) Egészségi állapot, alapfokú oktatás (4/10)
Tényező-vezérelt növekedés
II. Hatékonysági részindex 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Felsőbb szintű oktatás és szakképzés (6/8) Árupiaci hatékonyság (11/16) Munkaerő-piaci hatékonyság (8/10) Pénzügyi piacok fejlettsége (8/8) Technológiai felkészültség (3/7) Piacméret (0/4)
Hatékonyság-vezérelt növekedés
III. Innováció részindex
Innováció-vezérelt növekedés
11. Üzleti szofisztikáció (9/9) 12. Innováció (6/7)
Szumma gyenge mutató (/összes indikátor): 82/114 * (gyenge mutatók száma / összes mutató az adott pillérben )
Az első pillér Magyarország esetében… A vállalatvezetőknek feltett kérdések: 1.01 Az országában milyen mértékű a magántulajdon védelme, beleértve a pénzügyi eszközöket is? [ 1= nagyon gyenge, 7= nagyon erős]
Állam
vagy
Magánszektor
1.12 Az országában milyen könnyű a vállalatát érintő kormányzati politikában, szabályozásban bekövetkező változásokról információhoz jutni. [1= nagyon nehéz, 7= nagyon könnyű]
Forrás: GCR 2015-2016 , 197.o.
Egy nem teljes lista… 1. Intézmények 2. Infrastruktúra: közúthálózat/vasút/repülőterek/kikötők minősége stb. 3. Makrogazdasági környezet: ÁH egyenleg, ÁH adósság, infláció stb. 4. Egészségi állapot, alapfokú oktatás: gyermekhalandóság, várható élettartam, beiskolázási ráta stb. 5. Felsőbb szintű oktatás és szakképzés: internet hozzáférés az iskolákban, beiskolázási ráta (középfokú ill. felsőfokú okt.), a matematika és a természettudományi képzés minősége stb. 6. Árupiaci hatékonyság: verseny intenzitása, piaci erőfölény/koncentráció, versenyszabályozás hatékonysága, külföldi tulajdon részaránya stb. 7. Munkaerő-piaci hatékonyság: elbocsátás költségei, bérmeghatározás rugalmassága, munkáltatók-munkavállalók kooperációja stb. 8. Pénzügyi piacok fejlettsége: hitelhez jutás könnyűsége, kockázati tőke elérhetősége, pénzügyi szolgáltatások elérhetősége és megfizethetősége stb. 9. Technológiai felkészültség: internet elterjedtsége, vállalatok technológia abszorpciója stb. 10. Piacméret: belföldi ill. külföldi piac méretének indexe 11. Üzleti szofisztikáció: helyi beszállítók mennyisége és minősége, klaszterek fejlettsége stb. 12. Innováció: vállalati K+F kiadások, egyetem-vállalat K+F kapcsolatok, innovációs kapacitás stb.
3
11/18/2015
Aggregálás & Minta tisztítás Aggregálás • Kemény mutatók átskálázása (max-min transzformáció) 6∗
mért érték − min érték +1 max érték − min érték
mért érték − min érték +7 vagy: − 6 ∗ max érték − min érték
• Súlyozott számtani átlag: – Pilléreken és részindexeken belül fix súlyok – GCI: változó súlyok
Kiugró értékek (outlier-ek) szűrése • A gyenge mutatók esetén (Excutive Opinion Survey) • Szubjektivitás, kulturális torzítás (cultural bias) • Outlier-ek szűrése több szinten 1. 2. 3. 4.
Egyének szűrése: sablon válaszadás, többváltozós statisztikai módszerek (Mahalanobis-távolság) Egyedi válaszok szűrése: egyváltozós statisztikai módszerek (z-érték) Időpontok szűrése: Interkvartilis teszt (IQR teszt) Simítás: Kétéves mozgóátlag
GCI = a 3 részindex súlyozott átlaga
Forrás: GCR 2015-2016 , 38.o.
4
11/18/2015
Mennyire jó proxy a GCI a versenyképesség mérésére?
Forrás: www.weforum.org
Magyarország versenyképessége a GCR 2015-2016 alapján
Forrás: GCR 2015-2016 , 196.o.
Magyarország legsúlyosabb versenyképességi problémái
5
11/18/2015
GCI helyezés
Magyarország
80 70
12. Innováció
67 63
60
11. Üzleti szofisztikáció
50 40
41
30 2006
31 2008
2010
2012
10. Piacméret
Hungary
Poland
Slovak Republic
2015 2006
1. 2006 Intézmények 7 2. 12. Innováció 6 Infrastuktúra 5 11. Üzleti 3. 4 szofisztikáció Makrogazdas… 3 2 4. Egészség, 10. Piacméret 1 Alapfokú okt. 9. Technológiai felk. 8. Pénzügyi piacok fejl.
3. Makrogazd. körny. 4. Egészség, Alapfokú okt. 5. Felsőbb szintű okt.,…
8. Pénzügyi 6. Árupiaci hat. piacok fejl. 7. Munkaerő-piaci hat.
2015 12. Innováció 11. Üzleti szofisztikáció 10. Piacméret
1. Intézmények 7 6 5 4 3 2 1
2. Infrastuktúra
9. Technológiai felk.
5. Felsőbb szintű okt.,…
3. Makrogazd. körny. 4. Egészség, Alapfokú okt. 5. Felsőbb szintű okt.,…
8. Pénzügyi 6. Árupiaci hat. piacok fejl. 7. Munkaerő-piaci hat.
6. Árupiaci hat. 7. Munkaerőpiaci hat.
Czech Republic
2. Infrastuktúra
9. Technológiai felk.
2014
Czech Republic
1. Intézmények 7 6 5 4 3 2 1
Czech Republic Hungary
Hungary
Minden „előny” előny?…És minden „hátrány”, hátrány?...* Versenyelőny (helyezés< 40)
Versenyhátrány (helyezés > 100, n=144) 1.
Tulajdonjog védelme
120
2.
Elektromos hálózat minősége
39
Közpénzek felhasználásának tisztasága
119
3.
Bruttó nemzeti megtakarítás (GDP %)
35
Bizalom a politikusok iránt
120
5.
Középiskolai beiskolázási ráta
25
Kormányzati szabályozás terhe (bürok.)
128
6.
Váll. indításhoz szükséges napok száma
18
Kormányzati döntéshozatal transzpar.
119
Nem-tarifális kereskedelmi korlátok (?)
36 5
Üzleti etika a váll.-i szektorban
116
Kereskedelmi vámok (?)
3.
Államadósság / GDP
116
Külföldi tulajdonú vállalatok részaránya (?) 26
5.
Munkahelyi képzés
114
6.
Adórendszer hatása a beruházásokra
120
7.
Adórendszer hatása a munkavállalásra
117
Vállalatvezetés minősége
107
Tehetségek megtartása
123
8.
Hitelhez jutás
124
Kockázati tőke elérhetősége
101
12. Innovációs kapacitás
131
Vámeljárások hatékonysága
34
7.
Munkaerő bérlés/elbocsátás rugalmassága(?)
35
8.
Hitelező/Adós jogainak védelme
8
9.
Internet használók aránya
31
Technológia transzfer FDI-on kresztül
32
Exportpiac mérete
31
12. Tudományos kutatóműhelyek minősége
28
* Szelektív látlelet.
A versenyképesség egyéb mutatói Kompozit mutatók Worldwide Governance Indicators (1996 – , egész világ ) (Világbank, www.govindicators.org)
IMD Competitiveness Index (1989 – , 61 fejlett ország) (IMD World Competitiveness Center, https://worldcompetitiveness.imd.org/)
A kompozit versenyképességi mutatók kritikus pontjai -
Az indikátorok kiválasztása A kérdőíves felmérésen alapuló (gyenge/„survey”) mutatók erős szubjektivitása Az aggregálás módszere (átskálázás/standardizálás, súlyozás, átlagolás) Az indikátorok közötti esetleges erőteljes korreláció (redundancia)
Egyedi gyenge mutatók Korrupció érzékelési index (1995-) (Transparency International, http://www.transparency.org/research/cpi/overview)
6
11/18/2015
A versenyképesség egy kemény mutatója: A reálárfolyam • Bilaterális reálárfolyam: áralapú: ereal , P =
P P∗ ⋅ e
ULC-alapú: ereal ,ULC =
ULC ULC ∗ ⋅ e
ahol „e” a nominális deviza-árfolyam (direkt jegyzés), „P” az árszínvonal, * a külföld
• Fajlagos munkaerőköltség (unit labour cost): ULC = W ⋅ L = W VA
VA / L
ahol „W” az átlagos munkabér, „L” foglalkoztatottak száma, „VA” hozzáadott érték n
•
eff Multilaterális (effektív) reálárfolyam: ereal = ∑ g i ⋅ ereal ,i i =1
ahol „i” az ország-index, „gi” az i országgal lebonyolított külkereskedelmi volumen (export+import) részaránya: gi=(exi +imi )/∑(ex+im) és ∑gi=1.
ULC-alapú effektív reálárfolyam-index (2005=100) 140 130 120 110 100 90 80 70 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Czech Republic
Hungary
Poland
Slovakia
Forrás: Eurostat Megjegyzés: „Real Effective Exchange Rate (deflator: unit labour costs in the total economy - 37 trading partners)”
7
