Nemzetközi területpolitika

Salamin Géza: Területfejlesztés az EU szintjén

Nemzetközi területpolitika 2009. október. 13. Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) ELTE, geográfus szak Az oktatók a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának irodavezetői

!

Az előadás tartalma • I. A területfejlesztés az EU-ban – főbb dokumentumok • II. Az ESPON • III. Európai (és hazai) területi kihívások • IV. Európai Területi Együttműködés programjai

Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Salamin G.: Nemzetközi területpolitika

2

!

I. TERÜLETFEJLESZTÉS AZ EU‐BAN Főbb dokumentumok • A területi tervezés – területfejlesztés tagállami kompetencia • Alulról jövő – tagállami kezdeményezések • A kohézió új eleme: Területi kohézió • • A területi tervezés szerepe egyre erősödik EU szinten is Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Salamin G.: Nemzetközi területpolitika

3

!

Fő dokumentumok •

Európai Területi Fejlődés Perspektívái ESDP – Európai Unió akkor 15 országa számára – 1999 Potsdam – nem kötelező előírásokat tartalmaz, irányelvei mégis meghatározó

•

Területi Agenda (menetrend) TA – Európa 25 majd 27 tagországa (2007) – Miniszterek közös állásfoglalása Lipcsei Charta a fenntartható városokról (2007)

•


4

!


5

!

ESDP 1999 • Az ESDP értékrendjének alapja a fenntartható területi fejlődés •

Policentrikus területfejlesztés és új város-vidék viszonylatok – Policentrikus, kiegyensúlyozott területfejlesztés az EU-ban – Dinamikus, vonzó, versenyképes városok és urbanizált térségek – Belső adottságaik szerint fejlődő, differenciált és produktív vidéki térségek – Város-vidék közötti partnerkapcsolat • Egyenlő hozzáférés az infrastruktúrához és a tudáshoz – Policentrikus fejlesztés: a hozzáférhetőség javításának alapja – Az infrastruktúra hatékony és fenntartható használata – Az innováció és tudás terjesztése • Bölcs gazdálkodás a természeti és kulturális örökséggel – A természeti örökség védelme és fejlesztése – A vízgazdálkodás a területfejlesztés nagy kihívása Czira, T.– - Péti, M. - Salamin, G.: Kreatív gazdálkodás a kultúrtájjal Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Salamin G.: Nemzetközi – - Kreatív gazdálkodás a kulturális örökséggel területpolitika

6

!

Területi Agenda •

A területi sokféleségre épülő, erősebb európai versenyképesség célját szolgáló fejlesztéspolitika : – Alapja: Az Európai Unió területi helyzete, perspektívái, feladatai TSP 2007 – feltáró dokumentum – 5 majd 27 tagország területe – új európai területfejlesztési irányelvek – az európai fejlődés motorjai: a nagyvárosi régiók, nagyvárosok és a többi város policentrikus hálózatának kialakítására vonatkozó területi politika kibontakoztatása – a város – vidék partnerkapcsolatokat és kielégítő színvonalú közszolgáltatást kell biztosítani – versenyképes, innovatív tevékenységek nemzeti és transznacionális klaszterei – a fő transzeurópai közlekedési, ICT és energia-hálózatok kiépítése az EU fő pólusai között – technológiai és természeti kockázatok transzeurópai kezelése: •

a tengerpartok, tengeröblök • folyómedrek, medencék • hegyvidékek tóvidékek integrált fejlesztése • a transzeurópai ökológiai rendszerek és kulturális értékek védelmét és kibontakoztatását is. Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.: 7 Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Salamin G.: Nemzetközi területpolitika

Európa városhálózata


8

Lipcsei Charta a fenntartható városokról • városok, mint a területi fejlődés motorjai • integrált városfejlesztési stratégia • országos szintű városfejlesztési politika


9

II. Az ESPON – Európai Területi Tervezési Megfigyelési Hálózat • ESPON 2006 • ESPON 2013 • Célja Területi tudást teremteni


10

!

ESPON • Az ESDP ajánlása: területi megfigyelő intézmény /hálózat • Kísérleti projekt: SPSSP a hálózati működésről • Interreg III C kutatási program: 2002 – 2006 • 15 + 10 + 2 +2 ország területi folyamatainak vizsgálata regionális statisztikai adatbázis felhasználásával • Alkalmazott kutatás


11

!

ESPON European Spatial Planning Observation Network = Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat Céljai: • Alátámasztott ismeretanyag létrehozása az európai területi folyamatokról és az európai politikák területi hatásairól • Integrált területi elemzés, módszertani fejlesztés, területi forgatókönyvek kidolgozása • Tudományosan megalapozott információ szolgáltatása az európai és a nemzeti fejlesztéspolitikák kidolgozása számára


12

Információs társadalmi készültség


13

Nemzetközi kutatócsoportok, 34 projekt 300 partner Monitoring Bizottság Kontakt Pontok Koordinációs Egység, székhelye: Luxemburg


14

ESPON 2006 PROGRAM

• Minden kutatás kiterjed az ESPON terület egészére • Megközelítés – globális/transznacionális – országos – regionális

• • • •

Területi folyamatok elemzése EU politikák hatása Integrált témák Előkészítő tanulmányok


15

ESPON 2006 Program Az EU politikák területi hatásának elemzése: • Strukturális/ előcsatlakozási alapok hatása • Agrárpolitika hatása • Közlekedéspolitika hatása • K+F politika hatása Integrált témák: • Lisszaboni stratégia • Európa globális kontextusban • Területi forgatókönyvek


16

ESPON 2006 Program

A folyamatelemzés témái: • Városhálózat: policentrikus fejlődés • Kis- és középvárosok • Város – vidék kapcsolatok • EU bővülés hatásai Policentrikus Európa: • Nagyvárosi térségek MEGA Policentrikus országok: • Differenciált városhálózat


17

ESPON 2006 Program

A folyamatelemzés témái: • Elérhetőség: közlekedéshálózat • Telekommunikáció • Információs társadalom


18

ESPON 2006 Program

A folyamatelemzés témái: • Demográfia • Kulturális örökség • Természeti örökség • Természeti, technológiai katasztrófák


19

ESPON 2006 Program

A folyamatelemzés témái: • ESDP politika érvényesítése • Irányítási rendszer


20

ESPON 2006 eredmények: példa: Területi forgatókönyvek

Trend szcenárió

Nagyvárosi polarizáció: európai magterület és más nagyvárosok Térségi és hálózati koncentráció Jelentős bevándorlás a nagyvárosok felé Periferikus vidéki területek leszakadása Hagyományos ipar térségeinek visszaesése Turizmus térségei előtérben Környezeti kockázatok Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Salamin G.: Nemzetközi területpolitika

22

Kohézió szcenárió

Nagyvárosi polarizálódás kisebb mértékű Periferikus vidéki térségek leszakadása kevésbé intenzív Turizmus térségeinek jelentősége az előzőhöz hasonló A térségi és hálózati koncentráció nagyobb térségre terjed ki A perifériákon fejlesztési területek


23

Versenyképesség szcenárió A nagyvárosi polarizáció erőteljes, az európai magterületen kívül csak kevés nagyváros érint A vidéki térségek gyors leszakadása, elöregedés Hagyományos ipari térségek gyors visszaesése Jelentős bevándorlás A turizmus térségeinek jelentősége megmarad A környezeti kockázatok gyakorisága és intenzitása fokozódik Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Salamin G.: Nemzetközi területpolitika

24

ESPON 2006 eredmények példa: Európa a Világban

Európa a Világban – Strukturális megközelítésben


26

Európa a Világban – Funkcionális megközelítésben


27

Európa a Világban – Szomszédsági viszonyok


28

III. Európai és hazai területi kihívások


29

1. Demográfiai kihívások ‐ Európában Termékenységi mutató (TRF) 2005

Vándorlási egyenleg 2000-2006 (évenkénti átlag)


30

!

1. Demográfiai kihívások ‐ Európában Természetes fogyás (TRF tartósan a helyettesítő érték alatt) és a népességszám csökkenése, stagnálása

• egész Európa, részben a bevándorlás hatására az utóbbi években kisebb javulás • Ny‐Eu: népessége nő, KK‐Eu továbbra is csökkenő népességű • A jó gazdasági helyzetű városrégiók még mindig növekvő népességűek általában (kivétel KK‐Eu) míg a rurális, ritkán lakott térségek és a perifériák erősen csökkenő népességszámot mutatnak (természetes fogyás+ elvándorlás következtében)

Elöregedés és az eltartási teher növekedése

• Európa egészét érintő átfogó folyamat, az aktív korú bevándorlók enyhíthetik, de ellensúlyozni nem fogják. • A legöregebbek (75+) száma, aránya is folyamatosan nő, mely új kihívást jelent a szociális ellátórendszer számára

Migráció

• Az Európán kívüli migráció alapvetően Dél‐ Európát érinti, Európán belül egy DKÉNy vándorlás figyelhető meg


31

!

1. Demográfiai kihívások ‐ Európában

Népességszám-változás 2000-2007 (évenkénti átlag)

65+ évesek aránya 2000-2007 (évenkénti átlag)


32

2. Társadalmi , esélyegyenlőségi kihívások Európában

Társadalmi polarizáció és szegregáció

• Az egyes országok gazdasági fejlettsége függvényében alakul az életszínvonal: a KK‐ Eu‐i országok, és különösen Románia és Bulgária helyzete a legrosszabb. •A K‐Eu‐i poszt‐szocialista országokban különösen fontos probléma a társadalmi polarizáció

Szegénység, gyerekszegénység

• Nem csak a relatív, hanem abszolút szegénység is van Európában, különösen az újonnan csatlakozott tagállamokban. •A gyerekek, és gyerekes családok szegénységi kockázata lényegesen magasabb

Munkaerőpiaci egyenlőtlenségek

A válság hatására több nyugati cég , befektető kivonult K‐Eu‐ból, ami növeli az ottani munkanélküliséget. Továbbra is jelentős a nemek közti esélykülönbség a munkaerőpiacon

Szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei

Lakhatáshoz, oktatáshoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében is jelentős területi különbségek jellemzik Európát.

Hátrányos helyzetű kisebbségek helyzete

A legnagyobb hátrányos helyzetű európai kisebbség a cigányság, 7‐9 M fő összesen, Bulgária, Románia, Macedónia, Szlovákia népességének 6‐9%‐át jelenti, és az arány növekvő. Társadalmi helyzetük jellemzően kedvezőtlen.

Diszkrimináció és rasszizmus

A kisebbségekkel és bevándorlókkal szembeni diszkrimináció egy létező, elterjedt jelenség Európában, főként a romák és afrikai származásúak érzékelik hátrányos megkülönböztetésüket.


33

1-2. Demográfia és társadalmi konfliktusok Magyarországon • Kis területen is jelentős térségi különbségek • Balatontól délre, Észak‐Magyarország, Tiszántúl, külső és belső perifériák • Elvándorlás, elöregedés (Vas, Zala, Békés) növekvő arányú roma gyerekkorúak (Szabolcs) • Romló munkanélküliség, képzetlen rétegek „öröklődő” inaktivitása • Rosszabb életkilátások, egészségi állapot • Bűnözés • Környezetükből szigetként kiemelkedő régióközpontok


34

Térségtípusok a demográfiai folyamatok alapján, 2003-2007

Jelmagyarázat term. szaporodás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességnövekedés term. fogyás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességnövekedés term. szaporodás+ negatív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés term. fogyás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés term. fogyás+ negatív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés


35

Kiürülő városmagok és szuburbanizáció

Szuburbanizáció


36

!

..és urban sprawl Ter ület használat Budapest térségében

# S

VÁC

# S

ESZTERGOM

# DOROG S # Göd S SZENTENDRE

# S

Pomáz

Budakalász

# S

# S

DUNAKESZI

# S # S # S

# S

Veresegyház

Fót

# S

Pilisvörösvár

# S

GÖDÖLLŐ

Isaszeg

# S Budakeszi

# S

# S

BICSKE

#BUDAPEST S Biatorbágy

# S

# S

Pécel

BUDAÖRS

# S

Törökbálint

Maglód

# S

# S # S Dunaharaszti

# S ÉRD

SZÁZHALOMBATTA

# S

Jelmagyarázat # S

SZIGETSZENTMIKLÓS

# S

# S

# S

Gyömrő

# S

Vecsés

# S Gyál

Üllő

# S

10 ezer főnél népesebb t elepülés aut ópálya aut óút főút

MONOR

Közút

# S Szigethalom

# S

Pilis


Mesterséges felszínek Mezőgazdasági t erület ek Erdők,természet közel i területek Vízenyős terület ek, vízfelszínek

37

Nagyközségben élni jó?


38

Várható élettartam: •MO: 73,8 év •ÉMO: 68 és •KMO: 71,3 év •Bodrogközi fiú: 64,5 év •Bp Agglomeráció: 73,1 év

Képzetlenek a munkanélküliek között: •Bp: 26% •SzSzB: 68% •Cserehát: 60%


39

Szegregáció – romaintegráció

Forrás: Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Salamin G.: Nemzetközi területpolitika

OTK, 2005

40

!

3. GAZDASÁGI TÉR ‐ Európa

Egy főre eső GDP (PPS), 2006


41

!

Területi egyenlőtlenségek az EU‐ban (GDP/fő (PPS)) • NUTS 1és 2 szinten magas, de 2000 óta CSÖKKENŐ különbségek •Lassú nivellálódás irányába hatnak az elmaradott, de dinamikusan fejlődő keleti térségek (új tagországok) •Differenciálódást okoznak az a tágabb vidéküknél gyorsabban fejlődő fővárosi és nagyvárosi agglomerációk

Forrás: Szabó Pál 2008. Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Salamin G.: Nemzetközi területpolitika

42

Növekvő országon belüli területi egyenlőtlenségek Ország

Súly. relatív szórás (%)

Súly. relatív szórás (%)

1995

2005

Szlovákia (4)

41,9

52,1

10,2

MAGYARORSZÁG (7)

29,3

41,3

12,0

Csehország (8)

25,9

39,6

13,7

***23,1

39,6

16,5

30,5

38,0

7,5

Belgium (11)

36,5

36,4

-0,1

Bulgária (6)

**21,4

30,0

8,6

Görögország (13)

*21,9

28,5

6,6

Franciaország (26)

26,0

26,8

0,8

Lengyelország (16)

16,5

26,3

9,8

Olaszország (21)

27,1

26,1

-1,0

Portugália (7)

24,5

25,9

1,4

Németország (39)

22,6

23,0

0,4

Ausztria (9)

23,8

21,2

-2,6

Svédország (8)

14,1

20,4

6,3

Spanyolország (19)

20,9

20,0

-0,9

Szlovénia (2)

16,5

19,0

2,5

Dánia (5)

-

18,8

-

Írország (2)

14,4

16,6

2,2

Finnország (5)

14,9

16,3

1,4

(egységek száma, NUTS2006)

NUTS 2 szinten: fokozott divergencia az új tagállamokban

Románia (8)

Kiemelkedő divergencia: Románia, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Bulgária

Nagy-Britannia (37)

+

Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Nemzetközi Hollandia (12) Salamin G.: 12,3 14,3 területpolitika + *2000, **1996, ***1998, két skót régió (ukm5, ukm6) nélkül

Differencia (százalékpont)

2,0

43

4. Gazdasági tér Magyarországon Leszakadás‐felzárkózás • EU átlaghoz képest változatlan egy főre jutó GDP (2003:63%, 2008:64%) • Kiemelkedően fejlődő centrum térség (Bp, Kom‐Eszt, Fejér) • Relatív alacsony dinamika: Nyugat‐Dtúl, Nógrád, Somogy • Felzárkózó Borsod‐Abaúj‐ Zemplén


44

Leszakadás‐felzárkózás Magyarországon • Növekvő munkanélküliség, erősödő területi különbségek • Csökkenés: Komárom‐Esztergom, Fejér • Folytatódó leszakadás: Somogy, Hajdú‐Bihar Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg


45

Pénzügyi és gazdasági válság A GDP növekedés üteme az előző év azonos időszakához viszonyítva (%)

2008

2009

3. né. 4. né 1.né. 2.né.

•

EU27

0,7

-1,6

-4,7

-4,8

Magyarország

0,3

-2,2

-5,6

-7,4

Területi hatások? – eltérő iparágak eltérő hatások – autóipar Dunántúl – monostrukturális, globális gazdaságnak kitett térségek – munkanélküliség növekedése – költségvetési teher/nyomás – felzárkóztatás erőforrásainak korlátja

•

Válság: kihívás és egyben lehetőség is a fenntartható fejlődés tekintetében: helyi regionális piacok, térségi értékláncok, tudatos Czira, T. - Péti, M.fogyasztás - Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Salamin G.: Nemzetközi területpolitika

46

A válság gazdaságföldrajza – GDP 2009. 2.negyedév GDP növekedési ráta az előző év azonos időszakához képest, 2009 második negyedév

-6.3

-16.6 -18.2 -22.6

-5.6 -5.1 -3.8 -5.9

-5.3 -4.4 -7.4

-2.6 -3.7

-8.8

Jelmagyarázat

-6

százalék -3.2 - -0.2 -5.3 - -3.3

-0.2

-7.3 - -5.4 -16.4 - -7.4


-0.7

-22.6 - -16.5

47

A válság gazdaságföldrajza – munkanélküliség növekedése 08-09 Munkanélküliségi ráta változása 2008 júliusa és 2009 júliusa között (%)

.3 2

3.5

2.3 .5 3

.7 2

6.5

.5 0 1

2.7

.5 6

10.5 10.9

.7 2

.7 2 .7 2

.9 0 1

.7 2

0.7 0.7 0.5 1.5 .7 0

1.2

.7 0

.5 0

.2 1

2.1

.5 1

.1 2

2.8 2.5 .8 2

2

2

.7 0

0.7 1.6

.5 2

Jelmagyarázat

.6 1

százalék

1.4

1.5

.4 1

7.1

.1 7

3.6 - 10.9

.5 1

2.6 - 3.5 1.7 - 2.5 0.8 - 1.6 0.5 - 0.7 .4 1

1.9

.9 1

.4 1


48

5. Policentrikus fejlődés, város‐vidék kapcsolatok

Európa


49


50

6. Policentrikus fejlődés: Magyarország Budapest‐központúság, regionális pólusok • Budapesten mérséklődő ütemű népességcsökkenés, majd növekedés, folyamatosan és jelentősen növekedő agglomeráció (2003‐07: 9,2%) • Főváros átlagot (több mint kétszeresen) meghaladó és átlagnál dinamikusabban növekvő fajlagos GDP • Változatlanul jelentős tudáskoncentráció (K+F ráfordítás:62% Bp., hallgatók 42%‐a KM) • Fejlett Székesfehérvár, Győr, felzárkózó Miskolc (BHÉ/fő) 51 • Debrecen, Pécs, Szeged:


Budapest‐központúság Budapest súlya és annak változása 2004 és 2007 között (%)

Népesség Állandó népesség

+ 0,15 %

GDP Bruttó hazai termék (GDP)

+ 2,04 %

K+F Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai

- 1,64 %

0

10

20

30

40

50

60

70 Adatforrás: TeIR


52

A világ végén ‐ lyukak a városhálózatban


53

Tár sadalmi-gazdasági szempontból leszakadó települések

Jelmagyarázat Külso, belso perifériák társadalmi-gazdasági szempontból elmaradot t (2006) és egyben önhibáján kívül hátrányos hel yzetű tel epül és (2005)


54

!

7. EURÓPAI ÉS HAZAI KÖRNYEZETI KIHÍVÁSOK • •

•

• • •

Fenntarthatatlan termelési és fogyasztási szerkezet, erőforrás‐használat (Ökológiai lábnyom meghaladja a biológiai kapacitást) Természeti erőforrások kimerülése: túlhalászat, biodiverzitás csökkenése (térszerkezet és területfelhasználás: nem marad természetes), talajerózió‐ és szennyezés, vízkészletekre nehezedő nyomás (turizmus Dél‐Európában, öntözés, klímaváltozás, vízfogyasztás növekedése) Növekvő urbanizáció és koncentráció: nem fenntartható területhasználat, turizmus (tengerparti területek), vidéki területek elnéptelenedése (elöregedés, szolgáltatások hiánya), növekvő környezeti terhelés, légszennyezés (közlekedés) Energiaellátás: növekvő energiaigény (sikerek az ipari öko‐hatékonyságban, de nagy kihívások a háztartási és szolgáltatási szektorokban), energiaellátás biztonsága (pl. Magyarország), fosszilis energiaforrások kimerülése Megújuló energiaforrások alkalmazásának térnyerése (eltérő adottságú térségek) Szektorok, a környezeti kihívások hajtóerői: energetika, közlekedés, mezőgazdaság, turizmus, háztartások, ipar stb.


55

!

Klímaváltozás hatása a területi fejlődésre Európában – Hegyvidéki területeken gleccserek visszavonulása, csökkenő hómennyiség és téli turizmus, fajok kipusztulása – Közép‐Európa: hirtelen árvizek, aszályok – Tengerszint emelkedés – tengerparti, alföldi térségek – Dél‐Európa: hőmérsékletemelkedés és aszályok, vízkészletek csökkenése, mezőgazdasági hozamok csökkenése, erdőtüzek – Városok: hőhullámok és növekvő egészségügyi kockázatok, kritikus infrastruktúra zavarai – Magyarország ökológiailag egyik legsérülékenyebb ország – Áttérés az alacsony széntartalmú gazdaságra


56

Klímaváltozás és vízkészletek Európa: rendelkezésre álló vízmennyiség leginkább Dél-Európában csökken (Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2005)

Magyarország: felszín alatti vízkészletek és fogyasztás kapcsolata jelenleg és éghajlatváltozással (2°C emelkedés esetén) (Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) Legveszélyeztetettebb: Dunától Keletre eső területek


57

Összesített kockázat‐ térkép 15 természeti és technológiai kockázat alapján területek besorolása

természeti kockázatok: földcsuszamlás, aszály, földrengés, extrém hőmérséklet, árvíz, erődtűz, földcsuszamlás, storm surge, cunami, vulkánkitörés, télis és trópusi vihar

technológiai kockázatok: légi közlekedésből adódó kockázat, nagy balesetek kockázata, nukleáris erőmű, olaj kitermelésből, feldolgozásból, tárolásból és szállításból adódó kockázatok.


58

8. KORMÁNYZÁS Európai nézőpontból… • • • • • • • • •

Kormányzástól a „governance” felé Integrált megközelítés (probléma, tér) Több‐szintű kormányzás Földrajzi sokszínűség - területi potenciálok kiaknázása „Területiség számít” – területi szempontok horizontális érvényesítése Decentralizáció, tértudatosság Ágazatok területi, településhálózati koordinációja Város‐ vidék kapcsolatok együttkezelése és együttműködés Fenntartható területi fejlődés: társadalom‐gazdaság‐környezet területi összehangolása


59

IV. Európai Területi Együttműködés 2007‐ 2013

Célok • Megnövekedett gazdasági, szociális és területi különbségek • A kohézió erősítése céljából mérsékelni szükséges a különbségeket • A szabályozásban tükröződnie kell ennek, meg kell teremteni a szükséges eszközöket • Fő célok: – konvergencia – regionális versenyképesség és foglalkoztatás – területi együttműködés


61

Új célterületek •

!

Célterületek 2004-2006 – 1. célterület: fejlődésben elmaradt térségek – 2. célterület: a gazdasági szerkezetváltáson átmenő térségek – 3. célterület: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek

•

Célterületek 2007-2013 – konvergencia célkitűzés • a fejlődésben lemaradt tagállamok és régiók (új tagállamok, régi 1. célterület néhány térsége) • egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) alacsonyabb, mint a közösség átlag 75%-a • ERFA, ESZA vagy Kohéziós Alap

– regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés • Közösség konvergencia célkitűzés alá nem tartozó területei • Unió gazdagabb térségei • ERFA, ESZA

– európai területi együttműködés célkitűzés 62


!

Az INTERREG folytatása • Az INTERREG 2007-től gyakorlatilag az Európai Unió új célterülete • Határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések (regionális politika) támogatása • Együttműködési formák – határon átnyúló együttműködés: a Közösség NUTS III szintű szárazföldi vagy tengeri határok mentén fekvő régiói – transznacionális együttműködés: a Bizottság a transznacionális térségek listáját programok szerint határozza meg a résztvevő országokkal egyeztetve – interregionális együttműködés: a Közösség egész területe


63

Finanszírozás • A célkitűzésben rendelkezésre álló forrás – Határ menti: 73.86% – Transznacionális: 20.95% – Interregionális: 5.19% • A programokra az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást • További határon átnyúló programok ERFA forrásból – európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI) – előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz (IPA)


64

Határon átnyúló együttműködés • Az egyes programok regionális fejlesztési jellegűek, de: – a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti határokon átlépő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoznak, – olyan közös problémákat céloznak megoldani, melyek gátolják a résztvevő országok kapcsolódó területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések összehangolását, kölcsönös kihasználását


65


66

Határmenti programok programmenedzsment

MEMBER STATES

JOINT MONITORING COMMITTEE JOINT STEERING COMMITTEE

MANAGING AUTHORITY JOINT TECHNICAL SECRETARIAT

Info point

Info Point

EUROPEAN COMMISSION

AUDIT AUTHORITY

GROUP OF AUDITORS

CERTIFYING AUTHORITY Submission of certified expenditures to the EC

Control Bodies (Member State) Validates expenditure at partner level

Project level

Project Partner

Lead Partner Project Partner


67

!

IPA •

•

Instrument for Pre-Accession Assistance – Előcsatlakozási támogatási eszköz – Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára – 2. komponens keretében határ menti együttműködés lehetősége a szomszédos tagországgal IPA határon átnyúló programok – Tagország: ERFA – Tagjelölt ország: IPA – IPA egységes szabályrendszert teremt, részletes végrehajtási szabályozás még nem ismert – Várhatóan hasonló mechanizmusok, mint az Európai Területi Együttműködési Programok esetében


68

Keretösszegek (EUR, ERFA támogatás) HU-SK Európai Területi Együttműködés program

176 496 479

HU-RO Európai Területi Együttműködés program

224 474 935

SLO-HU Európai Területi Együttműködés program

29 279 283

AT-HU Európai Területi Együttműködés program

82 280 309

HU-SR IPA program

32 373 316

HU-HR IPA program

33 872 454

HU-RO-SK-UA ENPI program

68 638 283


69

Nemzetközi területpolitika

Recommend Documents