NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS

NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS DR. FARAGÓ TIBOR

CSc, c. egyetemi tanár, [email protected]

Környezeti globalizáció: tud. felismerés, pol. elismerés A nemzetközi környezetügyi együttműködés kibontakozása és eredményei Multilaterális környezeti diplomácia: szereplők, helyszínek, kompromisszumok Összefoglaló és következtetések

Faragó T.: Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés

Környezeti globalizáció: tud. felismerése, pol. elismerése  A 20.

század közepétől felgyorsult a természeti erőforrások felhasználása, a környezetszennyező anyagok kibocsátása. Az elsődleges hajtóerők: globális népességrobbanás, gyorsan növekvő - de régiónként nagyon eltérő - termelési és fogyasztási volumen.

E

folyamatok megfigyelése, ok-okozati vizsgálata nyomán az 1970-es évekre elfogadást nyert: az országhatárokat átlépő, globalizálódó hatások miatt nemzetközi politikai együttműködésre van szükség.


Természeti erőforrások megszerzése, használata: terület, ásvány, víz  Területek

„szerzése”; földhasználat-változás

Konfl.: gyarmati/reg/világháb-k; jelen: régi/új ter. viták Vált.: 20. sz. közepétől „több területből szántóföld 1950 utáni 30 évben, mint 1700-1850 között” (MiEA)

* folyamatok glob. szintet érnek el .. * glob. monitoring által azonosítható * pol. megállapodás? Falkland, Kuril, D-kínai-tenger..)

 Ásványi

anyagok, fosszilis tüzelóanyagok ..

Konfliktusok; gyorsan növ. „étvágy” 2 vh. után

* anno: szén,vas; most: olaj/gázfüggőség, olajcsúcs? nemesfémek, réz, cink, uránium, ritka földfémek ..

* glob. hírszerzés, becslés (kiterm., készlet) * régi/új pol. eszközök szüks. külső erőf.-szerzéshez  Vízkészletek

és glob. hasznosításuk

Folyók, tavak vízkészletének hasznosítása meg-

Növénytakaró-változás % /glob növ.-tak. terület

erdő gyepterület legelő szántóföld; népesség (UNEP, 2005)

Aral tó tragédiája: 1973, 2004 folyók „megfordítása” (gyapot termeléshez öntözés); vízfelület egynegyede az 50 évvel ezelőttinek, sókoncentráció megkétszereződött (UNEP, 2005)

duplázódott 1960 óta (MiEA); komm., mg, ipari vízhaszn. * növ. vízszennyezés, eü hatások; glob. virt. vízkeresk. * vízhiányos jelenségek  „környezeti menekültek”

Konfl.: régi/újabb nemzetközi.. (Nílus, Aral-tó, Tisza ..) * glob. elemzések, modellek; szoc/gazd hatások vizsg.

* régi/új pol. eszközök parti államok között


Természeti erőforrások .. használata: élővilág (biol. e.f.-k)  Erdők

Az eredeti erdőterület ~ fele már nincs meg. 15-20 millió hektár/év „tűnik el”. (FAO, WWatch,WRI) * glob. monitoring/értékelés; erdőpusztítási (társ-gazd.) okok vizsgálata erdők/veg.: glob. jelentőség feltárása közös érdek * nemzetközi pol. együttm. kell tartamos erdőgazd.-hoz

 Élővilág

általában, fajok, biodiverzitás

Jelentős változások fajdiverzitásban .. * antrop. hatások 1000-szer gyorsabb a fajok kihalása, mint a korábbi természetes kihalási ütem (MiEA) élőhelyek, vegyianyagok, mg. monokultúrák, özönfajok .. egyes fajok „túlhasználata” (halállományok draszt. csökk.)

* szisztematikus adatgyűjtés, „rendszer”-elemzés káros hatások értékelése, b.d. jelentőségének feltárása * pol.: veszélyeztetett fajokat azonosítani, nemzetközileg védeni kellene; általában is törődni az ökol. rendszerekkel ..


Brazília: az erdőírtás „mintázata” (Rondonia), 1975-2001 (UNEP-GRID)

Biodiv. fogyási ütem / évezred

Környezeti kibocsátások: levegőszennyező anyagok; vegyianyagok, hulladékok  Savasodás (AAP-s)

levegőszennyezők kib., terjedése: 2. vh. után 

* hipotézis forrásról, nagytáv. terjedésről 1968 (Odén) bizonyosság erősödése: megfigy., terj. modellek .. * pol. : Ny-K kölcs. függőség tisztázása, megáll.: 1979 ..

 Ózonréteg (ODS-s)

freon-, halon-termelés/felhasználás  1950-es évektől

* kémiai folyamat feltárása; magaslégk.megfigy.; ózonlyuk 1985 * érdekkonfliktusok, majd pol. megállapodás: 1985-87

 Üvegházhatás (GHG-s)

kibocsátás: Ipari F.-tól , ugrásszerűen 1950-es évektől

*megfigy./hipo./modell:’38 (Callendar)’58 (Keeling) Konf.’79 IPCC’90 *pol.: antropogén? de elővigyázatosság, megállap. 1992  Vegyianyagok (gyógyszer, mosószer, hígító, műtrágya ..)

az „ózon lyuk”: 1979-1999 (UNEP, 2005)

k+f, nagy volumenű gyártás/felhaszn.; körny./eü. hatás?

* glob. körny. hatás megfigyelése (DDT, 1962; Hg ..) * ált. pol. értékelés: ICCM 2006 (Dubai, SAICM) glob. vegyianyag termelés, keresk,, használat növekszik .. változások szüks-k abban, ahogy a társ-k kezelik a v.a-kat

 Hulladékok:

terjedés, illegális keresk., „lerakás”

glob. növekvő hulladékprobléma: h-termelés, kibocsátások.. * monitoring, hatások vizsg., K+F: megelőzés módjai .. * pol.: megállapodni illeg. keresk., nemzetközi területekről

e-hulladékok szállítása fejlődő államokb „újrahasznosításra” (UNEP, 2005)


A nemzetközi környezetügyi együttműködés kibontakozása  A hidegháborús

időszak feszültségei ellenére - az egymásrautaltság, a kölcsönös függőség felismerésével – megindulhatott a környezeti ügyek kapcsán is a nemzetközi politikai együttműködés.

 Az

alapelvek, ajánlások mellett egyre több megállapodást fogadtak el a már „(f)elismert” környezeti problémák kezelésére. Az 1980-as évek végétől gyorsulhatott fel az együttműködés: fenntartható fejlődési programok, újabb multilaterális megállapodások jóváhagyásával. Faragó T.: Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés

6

Globalizálódó folyamatok azonosítása, együttműködési elvek, programok elfogadása Helsinki Záróokmány (1975)  „Körny.” kölcsönös függőség jelzése, elfogadása a környezet védelme és javítása, Szennyezés-terjedés és erőforrások: * vegyianyag (DDT 1962); savasodás (SO2 1968) .. * Csak egy Föld 1972; „A növ. határai” 1972 Kezdeti elvek, ajánlások, programok: * ENSZ-konf. 1972 „Az emberi környezetről” * Helsinki folyamat: pán-európai együttm. 1973-75



valamint a természetvédelem és erőforrásainak ésszerű használata a jelen és jövő nemzedékek érdekében a legfontosabb feladatok egyike az emberi jól(l)éthez és az összes ország gazd. fejlődéséhez, és sok környezeti probléma, különösen Európában csak szoros nemzetközi együttműködés révén oldható meg hatékonyan

Átfogó megközelítés szükséges

Jelzések a glob. folyamatokról * Glob. változás ICSU/IGBP ’85- Közös Jövőnk 1987 * „Földünk..” 1991 (Care for the Earth: IUCN, UNEP, WWF):

ahogyan ma élünk, civilizációnk veszélynek van kitéve; 5,3 mlrd most élő ember helytelenül használja term. e.f.-kat; minimalizálni nem megújulók fogyását; Feladatok a 21. sz-ra (1992) földi eltartóképesség határán belül .. Az emberiség történetének döntő pillanatát éli.

Megújított elvek, átfogó nemzetközi programok Szembe kell néznünk a nemzetek közti és nemzeteken belüli egyenlőtlenségek állandósu* Körny és Fejl. Konf. (UNCED), 1992: Riói Csúcs súlyosbodó szegénységgel, éhínséggel, glob. problémák: egyenlőtlenségek, körny. degrad... lásával, rossz egészségügyi körülményekkel, analfabé* Fennt. Fejl. Világtalálk. (WSSD) .. 2002, 2012 tizmussal, pusztuló ökoszisztémával, amelytől szegénység..; nem fennt. fogy./term.; e.f-degradáció .. pedig jólétünk függ. Egy nemzet sem képes ezt  Konkrét

célok a közös teendőkhöz (ENSZ)

egyedül elérni; de együtt igen - a fenntartható fejlődést célzó világméretű összefogással .

Millenniumi Fejl. Célok 2000-2015

„Világunk átalakítása” 2015: Fennt. Fejl. Célok -2030 Faragó T.: Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés

Konkrét körny. problémák „kezelése”: nemzetközi megállapodások elfogadása  Környezetvédelmi .. Légköri kibocsátások * nagytávolságra terjedő kibocsátások: keret-egyezmény 1979 konkrét célok/kötel-k később (SO2, NOx, VOC, POP, nehézfém emisszióra) * ózonréteg, ózonkárosító-kibocsátások: keret-egyezmény 1985 konkrét célok, kötel-k később: Montreali Jk. 1987 és módosításai * égh. rendszer, üvegházhatású gázkibocsátások: keret-egyezmény 1992 új célok/kötel.: Kiotói J 1997, Dohai M. 2012, Párizsi Megállapodás 2015 Nemzetközi vízfolyások * határvízi egyezmény 1992: megelőzni, szabályozni, csökk. szennyezést * parti államok együttm.: Dunavéd. egyezmény 1994; Rajna Mekong Nílus * nemzetközi vizek nem hajózási célú hasznosítása, 1997: glob. keret Spec. térségek * sivatagosodás, aszályok: egyezmény 1994 * hegyvidékek, tájak: Alpok 1993; Kárpátok 2003; Európai Táj E. 2000 * Antarktisz egyezmény – kv.j.; Világűr e.; Tengerjogi e. ..



Természetmegőrzési ..

Fajok és élőhelyeik * vizes élőhelyek védelme - vízimadarak élőhelyei: egyezm. 1971, lista ..

* vándorló állatfajok: egyezm. vadon élő, vándorló állatfajokról 1979 (CMS)

* bálnavadászat, bálnavédelem: egyezmény 1946 Ált. hatályú megállapodások * kulturális és természeti világörökség: 1972 * biológiai sokféleség egyezmény 1992


Konkrét körny. problémák „kezelése”: nemzetközi megállapodások elfogadása  Emberi tevékenységek .. Nemzetközi kereskedelem * veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelme: 1973 (CITES)

(I) kihalás miatt veszélyeztetett fajok: .. kereskedelme tiltott (+szankciók) (II) további fajok, melyek kereskedelmét szabályozni kell

* veszélyes hulladékok nemzetközi szállítása és kezelése 1989

veszélyes hulladék termelésének csökkentése (listák) hulladék-kezelő (ártalmatlanító) létesítmények elsősorban „saját” területen határon túlra szállítás minimalizálása ..

Vegyi anyagok * szerves szennyezők 2001 (POP): évtizedekig természetben;

e.ü. hatások (rákkeltő ..); beszüntetés/korlátozás; listák (PCB-k, DDT..) * vegyianyag-keresk. – előzetes info. 1998 (PIC): tiltás, korlátozás (listák) * nehézfémek: európai megállapodás 1985 / glob.: higany-egyezmény 2013

Országhatárokon átter. veszélyes hatások * ipari balesetek 1992 * körny. hatásvizsgálatok 1991

 Nem

közvetlenül környezeti célú megállapodások

Gazdasági, kereskedelmi stb. .. * EGK .. * Észak-amer. szabadkereskedelem (NAFTA) .. Ágazati .. * energia: Energia Charta * Nukl. energia békés célú haszn. (IAEA) * * szállítás – veszélyes áruk (közúti, vasúti, belvízi, légi ..).. Faragó T.: Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés

Összefüggések ! Hatékonyság ?

A környezeti diplomácia alapjai  A multilaterális

tárgyalások megkezdése: közös érdekeltségen alapul, de a konkrét célok, teendők, vállalások meghatározásában nagyon eltérő érdekei vannak/lehetnek a tárgyaló feleknek.

 A megállapodások

kidolgozásához szükséges kompromisszumok megkötéséhez jól kell ismerni: a problémát, a „szereplőket”, a saját és mások által képviselt álláspontot, a tárgyalások rendjét (szabályait) ..


10

Körny. diplomácia: a tárgyalások kezdeményezése  Tudomány

- Politika:

tud. elemzések és viták; tud-pol „dialógus", pol - üzleti szféra .. ózonréteg és ózonkárosító anyagok: 1928: CFC .. 1956- ózon-mérések 1974: tud. publ. arról, hogy a CFC ózonkárosító szkeptikusok, üzleti érdekek: Concorde, vegyipar .. 1985: ózonlyuk felfedezése // megállapodás: 1985-1987 nehézfémek – globális: használat (Hg ..): már az ókorban ..; közép-/újkor: sokféle alk. eü. hatás? 1932-68 Japán/Minamata, 1971/72 Irak/gabonamag EGB: nehézfém jegyzők. 1985 csak légköri kib-ról (Hg Pb Cd) Globális elemzések: de csak Hg-ról „szabad” egyeztetni 2009

 Mandátum:

döntés tárgy. megkezdéséről, kereteiről, céljáról = mandátum .. higany-egyezmény előkészítése Mandátum: UNEP/GC 2009  Egyezmény: 2013 klímapol. megállapodás elők.: Mandátum: ENSZ-Közgyűlés 1989/90 (Málta ..) keret: Kormányközi Tárgy. Biz. (INC) ’91/92  Egyezmény’92 Kiotói J-höz mandátum: Egyezményben Részesek ’95  Jk’97

INC Bureau Chairman: Mr. Raúl Estrada-Oyuela (Argentina); Vice-Chairmen: Ms. R. P. Karimanzira (Zimbabwe); Mr. Maciej Sadowski (Poland); Mr. T. P. Sreenivasan (India); Ms. Penelope Wensley (Australia); Rapporteur: Mr. M. Sadowski (Poland) Working Group I Co-Chairs: Mr. M. M. Ould El Ghaouth (Mauritania); Ms. Cornelia QuennetThielen (Germany); Vice-Chairman: Mr. Tibor Faragó (Hungary) ..

FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm

Working Group II

11

Körny. diplomácia: a tárgyalások „szereplői”, formái  Szereplők

Történelmileg” kialakult országcsoportok

É-D megosztottság, fejl. szakadék (spec.: LDC..) fejlődők: G77+Kína 1964- elősegíteni közös gazd. érdekeket ENSZ reg. csoportok Afrika, Ázsia, Grulac, WEOG, EEC EU - kulcs-szereplő glob, pán-eur. környpol-ban G7/8/ - G20 (MEM, MEF): glob. gazd., energia, égh-v.

Sajátos ország-csoportok (pl.)

AOSIS/SIDS (1991): sérülékenység~körny/égh-v. JUSSCANNZ  Esernyő csoport (1997): égh-v. BASIC: BR,SA,IN,CN (2009); BRICS .. Central Group (2001-2002): égh-v, fennt.fejl.

 Formátumok

intézm. keretek:

hatálybalépés után=Részes Felek Konf., Találk. (COP, MOP) állandó szakértői, tanácsadó testületek szakértői találkozók, magasszintű találk-k, csúcstalálkozók elnökség, titkárság

részvétel, álláspontok képviselete

hiv. delegációk és megfigyelők plenáris: beszédek = „ált. vita” nyílt és zárt találkozók; informális ..; lobbizás Faragó T.: Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés

WSSD/PrepCom3, Bali 2002

12

Körny. diplomácia: a tárgyalások kompromisszumai és hatása  Tartalmi

és formai

Kárpátok Egyezmény 2003 * földrajzi hatály? tengerszint feletti magassággal .. ? kompromisszum: majd; egyes témákban mind Fél dönt.. * titkárság székhelye? melyik Fél területén ? Párizsi klímapol. megállapodás 2015 * Jegyzőkönyv (a Kiotói Jegyzőkönyv mellett)? .. * konkrét kibocsátás-csökkentési cél, menetrend? ..

 A megállapodások

hatása

csatlakozás * Biológiai sokféleség egyezmény 1992: USA ? * Higany egyezmény 2013: USA ! * Kiotói Jegyzőkönyv 1997: Orosz F. ? hatálybalépés * megállapodások, melyek talán soha nem lépnek h-ba

Egyezm. a környezetre veszélyes tevékenységből származó károkért vállalt polgári felelősségről, Lugano 1993 Jegyzőkönyv a polgárjogi fel. az ipari balesetek által a határvizeken okozott károkért Kijev 2003

Putin 2003/Moszkva Égh Világtal. Oroszország egy északi ország, ha a hőmérséklet magasabb lesz 2-3 fokkal, az nem olyan rossz - kevesebbet kell költeni meleg kabátra és a mezőgazdasági szakértők szerint a gabonatermés növekedni fog ..


13

Összefoglaló és következtetések Az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásai globalizálódtak,

ezt a tud. közösség fokozatosan felismerte és kommunikálta, a döntéshozók elsősorban azokra a folyamatokra, eredményekre figyeltek fel, amelyeknek közvetlenebb és rövidebb távú társ-gazd (+/-) hatásaik voltak/lehettek.

A megelőző mintegy négy évtized nagyon extenzív és intenzív időszak volt a környezetpolitikai együttműködés globális/multilaterális kereteinek kialakításában: nagyszámú szervezet, program, megállapodás jött létre.

A globális környezetpol. együttműködés néhány területén: ígéretes fejlemények,

jó példák más területek részére (együttműködés a probléma-feltárásban, a válaszok kidolgozásában; eltérő kötelezettségek, végrehajtási eszközök; többszintű együttműködés).

A globális környezetpolitikai együttműködésben általában véve azonban:

a sokkal nagyobb tud. bizonyosság ellenére (glob környezet változás), sokkal konkrétabb tud megalapozott szakpol tanácsok és technol (és "nem-technol") lehetőségek ellenére, a rengeteg nemzetközi környezeti fórum, intézmény működése ellenére – összességében az eredményesség meglehetősen alacsony szintű különböző okokból: ellentmondó pol-gazd. érdekek; intézményi verseny, párhuzamosság funkciókban és programokban, szinergia hiánya.


14

NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Recommend Documents