PÁRIZS UTÁN – A KLÍMAVÁLTOZÁS TÉTJE ÉS A HAZAI / NEMZETKÖZI KLÍMAFINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK Magyar Biztosítók Szövetsége 2016. november 21.
Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
AZ ELŐADÁS TÉMÁI
Az éghajlatváltozás negatív hatásai A Párizsi Megállapodás A Montreáli Jegyzőkönyv módosítása EU 2030-as célok, hazánk eredményei a kibocsátások terén Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Jogszabályi kapcsolódások Az éghajlatváltozás projektekre gyakorolt hatása Klímafinanszírozás
2
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS NEGATÍV HATÁSA Általános tendenciák •
általános tendencia a hőmérséklet növekedése és az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása
•
ez környezeti változásokhoz, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához, szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet
Az elmúlt évtized ennek megfelelően bővelkedik szélsőséges időjárásokban, rekordokban (némelyik százmilliárd forintos nagyságrendű károkat okozott)
3
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS NEGATÍV HATÁSA
A magyarországi éghajlat változásai: •
a múlt század óta emelkedés nagyobb, változás
•
A legutóbbi 30 év intenzív melegedést mutat
tapasztalt 1°C-os mint a globális
A magyarországi éghajlat várható alakulása:
•
növekedni fog az átlaghőmérséklet
•
a szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és elsősorban Magyarország középső, déli és keleti területeit érinti kedvezőtlenül
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 4
PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁS •
Globális megállapodás
•
A tudomány állását szorosan megközelítő kibocsátás-csökkentési célokat állít fel
•
Jelentős beruházásokat teremt
•
Fosszilis energiahordozók alkonyát vetíti előre
•
Rendszeres és lépcsőzetes felülvizsgálatot kíván meg
5
MONTREÁLI JEGYZŐKÖNYV MÓDOSÍTÁSA Cél: a klíma- és hűtőberendezésekben található magas globális felmelegedési potenciállal rendelkezező fluorozott szénhidrogének (HFC-k) csökkentése •
történelmi jelentőségű megállapodás a fluorozott szénhidrogének csökkentése terén
•
elősegítheti a környezetbarát és energiahatékony technológiák terjedését
•
eltérő csökkentési lépések mentén három csoportba sorolja az országokat
•
a Részes Felek biztosítják, hogy a fejlődő országok támogatást kapjanak kötelezettségeik végrehajtásához, anyagi hozzájárulás, technológiatranszfer, illetve mentességek formájában
6
2030-AS KLÍMA ÉS ENERGIAPOLITIKA ALAPVETŐ CÉLJAI, TELJESÜLÉSEK •
EU-n belüli kötelező 40%-os üvegházhatású gáz (ÜHG) csökkentési cél
•
EU-szintű minimum 27 %-os kötelező megújuló energia részarány, tagállami lebontás nélkül, a tagállamoknak rugalmasságot hagyva
•
Indikatív 27%-os energiahatékonysági célszám 1200
400 200
2013
2011
2009
0
2007
a megújuló energia részaránya 9,51%-ra emelkedett 2014-ben a kitűzött 8% helyett
2005
•
Emission intensity (kt CO2eq emission/million Euros ofGDP)
600
2003
ESD 23%-al, ETS 28%-al csökkent a 2005-ös szinthez képest
2001
•
800
1999
teljes ÜHG kibocsátás 39%-al csökkent 1990-hez képest
1997
•
1000
1995
Hazánk eredményei
7
A MÁSODIK NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA •
az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia jogszabályban meghatározott felülvizsgálata
•
Az Országgyűlés elé benyújtásra került
•
A Párizsi Megállapodással való összhang megteremtése érdekében felülvizsgálat alatt
•
Cselekvési Terv készül
Részei: Az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata
Hazai Dekarbonizációs Útiterv
Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia
Szemléletformálás és partnerség
8
JOGSZABÁLYI KAPCSOLÓDÁSOK Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
A 2014/52/EU irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak 2017. május 16-ig kell átültetniük
Kormányrendeleti szinten kerül majd szabályozásra, hogy a környezeti hatástanulmányban milyen részletességgel kell bemutatni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a beruházás érzékenységét, a hatásterület kitettségét, a veszélyek potenciálját, a kockázatelemzést, az alkalmazkodás érdekében tervbe vett intézkedéseket, és a projekt éghajlatra gyakorolt hatását.
(314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet)
9
FÖLDRAJZI KÖRNYEZET KIALAKULÁSA A BERUHÁZÁSOK VONATKOZÁSÁBAN
•
Természet: Litoszféra (Föld); Atmoszféra (Levegő); Hidroszféra (Víz); Bioszféra (Élővilág)
•
Társadalom: Népesség, Település, Gazdaság
Forrás: Tóth J. 2004
10
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KOCKÁZATELEMZÉSE Elsődleges hatások: Éghajlati tényezők Másodlagos hatások: Külső (exogén) természeti erők Antropogén okok
Természetre ható hatások Társadalomra ható hatások Cél: • elvégezni a hatások kockázatelemzését • meghatározni a beruházás mérséklési törekvését • meghatározni a beruházás alkalmazkodási törekvését
A képek forrása: http://debmedia.hu/picture/article/8434/earthday2012.png http://downloadicons.net/sites/default/files/chemical-factory-icon-53430.png
11
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KOCKÁZATELEMZÉS LÉPÉSEI
III. fázis
II. fázis
Mérséklés I. fázis
Kockázatelemzés
Potenciál Alkalmazkodás
Érzékenység
Kitettség
12
A BERUHÁZÁSRA HATÓ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI HATÁSOK Elsődleges
Másodlagos
Felszíni levegő átlaghőmérsékletének lassú növekedése Nyári napok számának növekedése (napi max. > 25°C) Fagyos napok számának csökkenése (napi min. < 0°C) Hőségnapok számának növekedése (napi max. ≥ 30°C) Trópusi éjszakák számának növekedése (napi min. ≥ 20°C) Hőhullámos napok számának növekedése (napi középhőm. > 25°C)
Átlagos napi hőingás növekedése (napi max. és min. különbsége,°C) Éves csapadékmennyiség csökkenése Csapadékos napok számának csökkenése (napi csapadékösszeg ≥ 1 mm, %) Átlagos napi csapadékosság növekedése (csapadékos napok átlagos csapadéka, mm/nap) Max. száraz időszak hosszának növekedése (leghosszabb időszak, amikor a napi csapadékösszeg <1 mm, nap) Max. nedves időszak hosszának változása (leghosszabb időszak, amikor a napi csapadékösszeg ≥1 mm, nap) 20 mm-t elérő csap. napok számának növekedése (napok száma, amikor a napi csapadékösszeg ≥ 20 mm, nap)
13
A BERUHÁZÁSRA HATÓ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI HATÁSOK Elsődleges
Másodlagos Felszíni vizek átlaghőmérsékletének lassú növekedése Csapadék évszakos eloszlásának változása Megnövekedett UV sugárzás, csökkent felhőképződés Felhőszakadási (viharos időjárási) események számának és intenzitásának növekedése Villámárvíz előfordulási gyakoriságának és intenzitásának növekedése Árhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése Belvíz kialakulásának gyakoriságának növekedése Vízkészletek csökkenése (vízfolyások nyári kisvízi készletének csökkenése, tavak alacsony vízállású időszakainak gyakoribbá válása, felszín alatti vízkészletek csökkenése)
Aszály gyakoribb előfordulása Tömegmozgás gyakoribb előfordulása Erdőtüzek gyakoriságának növekedése Szélerózió 14
TERMÉSZETI VESZÉLYFORRÁSOK MAGYARORSZÁGON
Természeti veszélyek Magyarországon kistájak szerinti bontásban, a pontértékek egyszerű összegzésével. 1 = a természeti veszélyek megjelenése kivételes; 2 = kismértékű; 3 = gyengén közepes; 4 = közepes; 5 = jelentős; 6 = súlyos természeti veszélyeztetettség Forrás: Szabó J. et al. 2007
15
HAZAI KLÍMAFINANSZÍROZÁS Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 1. prioritás: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás
1. A Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
Alap
A teljes keret %-ban
Összes finanszírozás (EUR)
Kohéziós Alap
27,61%
1 044 936 936
Fő kedvezményezettek: vízügyi igazgatási szervek, önkormányzatok, katasztrófavédelemben dolgozó szervek
Továbbiak:
•
A megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított villamos energia támogatási rendszer (METÁR) 2017. január 1-jétől
•
2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló európai uniós források: KEHOP mellett a TOP, GINOP, VEKOP
•
Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (kvótabevételekből) 2014-től: Otthon Melege Program
16
EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP (EFSI) Célja: mintegy 315 milliárd euró értékű beruházás generálása 2014-2017 között, nagyrészt a magánberuházók szerepvállalásának ösztönzésével Az EFSI keretein belül kihelyezhető források csoportjai:
•
Infrastruktúra és Innováció Ablak: nagy, stratégiai projekteket támogatnak;
•
KKV-ablak: kisebb vállalatok számára biztosítanak hitelt A jövőben a Bizottság az Infrastruktúra és Innováció Ablakon belül 40%-os fókuszt kíván biztosítani a klímavédelmet támogató projektek javára
17
NEMZETKÖZI KLÍMAFINANSZÍROZÁS A Párizsi Megállapodás •
felszólítja a fejlődő országokat a nyugati befektetők és piacok számára megfelelő piaci környezet megteremtésére
•
lefektette a nemzetközi technológia és projektfejlesztési kereteket és rendezte az azokkal foglalkozó főbb intézmények helyzetét
Magyarország a nemzetközi klímafinanszírozási feladatokra összesen 2 milliárd forintnyi összeget biztosít: •
1 milliárd forint felajánlás a Zöld Klíma Alap működéséhez
•
1 milliárd forint forrás biztosítása bi- és multilaterális együttműködések támogatására a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködésben
18
ZÖLD KLÍMA ALAP (GCF) •
Megteremti a klímaváltozáshoz kapcsolódó hosszútávú nemzetközi finanszírozás kereteit
•
Az ENSZ Éghajlatváltozási szerveként működik
Keretegyezménye
szakosított
Projektek: •
2015. év során elbírált 8 projektet összesen 168 millió USD-vel, az egyéb programokat 624 millió USD-vel támogatta
•
A projektek támogatásának mértéke 6,2 millió USD-től 217 millió USD-ig terjedt
•
Témáik: vizes élőhelyek ellenállásának növelése; klímaváltozás veszélyeinek előrejelzése; klímavédelmi projekteket támogató kockázati tőke-alap felállítása; energiahatékonysági kötvények kiadása; vízkezelési rendszerek kialakítása; szennyvízkezelés
•
2016. év során összesen 2,5 milliárd USD értékben terveznek projekteket elbírálni
19
GLOBÁLIS ZÖLD NÖVEKEDÉSI INTÉZET (GGGI) •
A Párizsi Megállapodás részeként elfogadott Vállalások végrehajtásában jelentős szerepet vállaló nemzetközi szervezet
•
működési területei: energetika, vízgazdálkodás, földhasználat és városfejlesztés
•
három- vagy többoldalú együttműködésekben a tagországok fejlesztési stratégiáit alakítja finanszírozható projektekké
•
Önkéntes alapú finanszírozás
Feladata többek között: •
A Tervezett Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulások (INDC-k) végrehajtása
•
A vállalások alapján megtérülést ígérő projektek előkészítése a végrehajtás fázisáig
Magyarország a 2015. december 8-án kiadott, 377/2015. számú Korm. rendelet értelmében csatlakozott a szervezethez. A csatlakozás lehetőséget teremt a magyar tagállami preferenciák érvényesítésére. 20
Köszönöm a figyelmet!
21
