Nemzetközi kereskedelmi ismeretek

1

Nemzetközi kereskedelmi ismeretek

2009

2

BEVEZETŐ A jegyzet a hallgatókkal megismerteti a nemzetközi kereskedelem ügylettípusait, a nemzetközi kereskedelemben résztvevő szereplőket, valamint azokat a nemzetközi szokványokat, melyek alapján a nemzetközi ügyleteket létrehozzák, lebonyolítják. A jegyzet az „Okmánygarnitúra” felhasználásával érthetőbbé teszi ezen ismeretanyag elsajátítását. A jegyzet a következő modulokhoz használható: 2664-06 2661-06 2665-06 2662-06 0068-06

Külgazdasági üzletkötő tevékenysége EU üzleti szakügyintéző tevékenysége Nemzetközi szállítmányozó és logisztikai szakügyintéző tevékenysége Kereskedelmi szakmenedzser tevékenysége Külkereskedelmi ügyletek előkészítése, megszervezése, lebonyolítása

A jegyzet a következő képzésekhez szükséges ismeretanyagot tartalmazza, a felsorolt modulok által támasztott követelményeknek megfelelően: 1. 2. 3. 4. 5.

55 345 02 001 05502 55 345 01 001 05506 55 345 01 001 05502 55 345 01 001 05505 55 345 01 001 05501

Logisztikai műszaki menedzser asszisztens Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Külgazdasági üzletkötő EU-os üzleti szakügyintéző

A jegyzet a következő fejezeteket tartalmazza: 1. A külkereskedelmi ügyelet fogalma, folyamata, résztvevői, az ajánlati tevékenység és a külkereskedelmi szerződés 2. Külkereskedelmi ügylet típusai 3. A külkereskedelemben használatos okmányok, értékpapírok 4. Szokások, szokványok a nemzetközi kereskedelemben 5. Az áru ellenértékének kifizetése, fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben 6. Biztosítás a külkereskedelemben 7. Koncentrált piacok

3

1. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYELET FOGALMA, FOLYAMATA, RÉSZTVEVŐI, AZ AJÁNLATI TEVÉKENYSÉG ÉS A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS Ez a fejezet a külkereskedelmi ügyleteket, a külkereskedelmi ügylet folyamatát, az ajánlati tevékenységet az ajánlat adattartalmát, a külkereskedelmi szerződést, annak adattartalmát, valamint a kereskedőtípusokat mutatja be. 1.1.A külkereskedelem alapfogalmai A nemzetközi üzleti kapcsolatrendszer egyik fő területe a külkereskedelem, amely a különböző országok vállalatai között áru és szolgáltatás forgalmat realizál. Az adásvételi ügylet olyan kereskedelmi ügylet, melynek két résztvevője van, az eladó aki meghatározott áruk, szolgáltatások leszállítására, átadására, a vevő pedig ezen áruk, szolgáltatások átvételére és az ellenérték kifizetésére vállalkozik. Az adásvételi ügylet akkor válik külkereskedelmi ügyletté, ha a szerződő felek egyike külföldi. Külkereskedelmi ügyletkötésnek minősül minden olyan üzleti tevékenység, melynek egyik résztvevője belföldi a másik résztvevője külföldi. Magyarország 2004. V. 1. óta tagja az Európai Uniónak. Külkereskedelmi ügyletről akkor beszélünk, ha az adásvételi ügylet egyik résztvevője tagja az Európai Uniónak, a másik szereplő pedig Európai Unión kívüli ország. Az Európai Unió tagállamai közötti ügyletkötések nem minősülnek külkereskedelmi ügyletnek. Az exportot felváltotta a "közösségen belüli értékesítés", az importot pedig a "közösségen belüli vásárlás". Nem minősülnek külkereskedelmi tevékenységnek a következők: -

áruforgalom és szolgáltatások a természetes személyek között, bank- és biztosítási tevékenységek, postai és távközlési szolgáltatások, személy- és árufuvarozási szolgáltatások, az idegenforgalom.

A külkereskedelmi ügylet, mint technikai fogalom három fő részből áll: -

a külkereskedelmi ügylet előkészítése, a külkereskedelmi szerződés megkötése, a külkereskedelmi ügylet lebonyolítása.

A külkereskedelmi ügylet előkészítése az alábbi tevékenységeket foglalja magába: -

konjunktúrakutatás, piackutatás, marketing mix, ajánlati tevékenység, alku.

A konjunktúrakutatás makrószintű adatok alapján elemzi a piacokat.

4

A piackutatás a konkrét termék helyzetét vizsgálja az adott piacon. Mindazon mennyiségi, minőségi és hatósági információknak a felkutatása, összegyűjtése, elemzése, amelyek az adott termékek vagy szolgáltatások piacával kapcsolatosak. A marketing egyrészt gondolkodásmódot jelent, másrészt pedig tevékenységek összehangolt rendszerét jelenti, ami magában foglalja a piaccal kapcsolatos teendők tervezésének és végrehajtásának összességét. A marketing filozófia olyan piacra irányuló és a piacnak megfelelő üzletpolitikát, szemléletet testesít meg, melynek középpontjában a vásárlóval való azonosulás áll. A marketing eszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációja a marketing mix, mely a következőket foglalja magába: -

Termékpolitika (Product) Árpolitika (Price) Értékesítési politika (Place) Marketingkommunikáció (Promotion)

Ajánlati tevékenység, ha az eladó vagy a vevő szerződéskötésre irányuló javaslatával keresi fel egymást. Az ajánlat olyan szerződéskötésre irányuló javaslat, mely kellő tartalommal rendelkezik, és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadás esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. Kiindulhat az eladó részéről, akkor ajánlatról beszélünk, ha a vevő a kezdeményező, akkor ajánlatkérés vagy megrendelés. Az alku, a tárgyalás legnehezebb és legkritikusabb szakasza, ahol mindkét fél a maga álláspontja érdekében érvel. A külkereskedelmi ügylet második szakasza a külkereskedelmi szerződés megkötése. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Az eladónak és a vevőnek a jogait és kötelezettségeit tartalmazza, melyben az egyik fél szereplő külföldi a másik szereplő belföldi. A külkereskedelmi ügylet harmadik szakasza a megkötött, cégszerűen aláírt külkereskedelmi szerződés kivitelezése, lebonyolítása. Ez a lebonyolítási szakasz a következőket foglalja magába; Az eladó feladatait, melyek a következők: -

-

A szerződés életbe léptetése (ha a szerződés teljesítése valamely hatósági engedély beszerzésétől függ, akkor ezt be kell szerezni, és a partnert erről értesíteni szükséges), A szerződéses áru legyártása, illetve beszerzése, A feladáshoz szükséges okmányok beszerzése, kiállítása, kiállíttatása, Szállítmányozási, fuvarozási szerződések megkötése (paritástól függően), Biztosítási szerződés megkötése (paritástól függően), Minőségi ellenőrzés elvégzése, illetve elvégeztetése, Vámkezeléssel kapcsolatos feladatok elvégzése, illetve elvégeztetése, Értesítés küldése a vevő részére az áru feladásáról (feladási avizó), Az ellenérték beszedése, az ehhez szükséges banki műveletek elvégzése,

5

-

Az esetleges reklamációk intézése.

A vevő feladatait, melyek a következők: -

A szerződés életbe léptetése (ha szükséges), Szállítmányozási, fuvarozási szerződések megkötése (paritástól függően), Biztosítási szerződés megkötése (paritástól függően), Beviteli vámkezeléssel kapcsolatos feladatok elvégzése, elvégeztetése, beviteli vámok, illetékek, adók kifizetése (paritástól függően), Értesítés küldése az eladó részére az áru átvételéről, Az áru és az okmányok ellenőrzése, Az áru, szolgáltatás ellenértékének szerződésben meghatározott módon és időben történő kiegyenlítése; Az esetleges reklamációk intézése.

Valamelyik szerződéses fél kifogását a másik fél teljesítésével kapcsolatban nevezzük reklamációnak A külkereskedelmi ügylet első két szakaszának a végzése üzletkötői feladat, míg a harmadik szakasz feladatait a külkereskedelmi ügyintéző végzi. Természetesen a külkereskedelmi üzletkötő felelőssége a teljes ügylet lebonyolításáig tart. A külkereskedelmi ügylet előnyei és hátrányai a következők lehetnek egy ország számára: Közvetlen előnyök: -

Hiányzó termékek beszerzése más országból A hazai többlettermék külföldön történő értékesítése A termelés hatékonyságának növelése a komparatív előnyök révén.

Közvetett előnyök: -

Új termékek, szolgáltatások, technikák, marketing, szervezési-vezetési módszerek megismerése, átvétele a fejlettebb országok gyakorlatából Minőségjavulás Választékbővülés Innováció ösztönzése a versenytársak megjelenésével.

Hátrányok: - Ország túlzott függősége más országtól - Nem a piac, hanem a konkurencia felvásárlása - A külpiaci magas árak begyűrűzése a hazai árakba, inflációnövelő lehet - Cserearány romlása, mely azt jelenti, hogy az export árak lassabban nőnek, mint az import árak, vagyis ugyanazért az importért a következő évben több exportot kell teljesíteni - Cserearány javulásánál az export árak gyorsabban nőnek, mint az import árak.

6

export árszintváltozást mutató árindex ------------------------------------------------ ) import árszintváltozást mutató árindex

(Cserearány =

1.2.Az ajánlati tevékenység Az ajánlati tevékenység a külkereskedelmi ügylet előkészítő részében található. Az ajánlati tevékenység kiindulhat az eladótól, aki ajánlatot küld a lehetséges vevőknek, de kiindulhat a vevő részéről is, aki ajánlatot kér a lehetséges eladóktól vagy megrendelést küld az eladónak. Az ajánlat olyan szerződéskötésre irányuló javaslat, melyet egy vagy több címzetthez juttatnak el, kellő adattartalommal bír, s jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadás esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. Ha az eladó részéről indul ki, akkor ajánlatról beszélünk. Ennek formája lehet kereskedelmi levél, vagy proforma számla. Ez az eladónak olyan számla formájában kiállított nyilatkozata, amelyben a vevőnek nyilatkozatot tesz. Ismétlődő üzletkötésnél alkalmazzák. Ha a vevő részéről indul ki, akkor lehet ajánlatkérés vagy megrendelés. Ennek formája szintén lehet kereskedelmi levél vagy ismételt üzletkötésnél proforma számla (1. sz. melléklet). Az ajánlat fajtái: Az ajánlatnak két típusát különböztetjük meg: 1. Kötelező ajánlat -

kötelező ajánlat szóbanállási határidő megjelölésével kötelező ajánlat szóbanállási határidő megjelölése nélkül.

2. Kötelezettség nélküli ajánlat A szóbanállási határidővel megjelölt kötelező ajánlatnál az ajánlattevő feltűnteti azt a határidőt, ameddig ajánlati feltételeit a maga részéről kötelezőnek tartja. A kötelező ajánlatnál az ajánlattevő az ajánlatától nem léphet vissza, ugyanarra az árura egyidejűleg több személynek kötelező ajánlatot nem tehet, az árut a szóbanállási határidőn belül másnak jogi következmények nélkül nem adhatja el. A szóbanállási határidő nélküli kötelező ajánlat esetében sem vonhatja ki magát az ajánlattevő az ajánlatban vállalt kötelezettsége alól. Ebben az esetben az ajánlati kötöttség addig tart, míg a címzettnek az összes körülmények figyelembe vételével (hírközlési lehetőség, távolság, az adott ország politikai-gazdasági helyzete, az áru, szolgáltatás bonyolultsági foka, stb.) ésszerű időn belül módjában lett volna válaszolnia az ajánlatra. Az ajánlati kötöttség a kötöttségi idő elteltével automatikusan megszűnik. Kötelezettség nélküli ajánlat esetében az ajánlat nem kötelezi az ajánlattevőt. Ebben az esetben, az ajánlatban szerepelnie kell a "kötelezettség nélküli" kifejezésnek. A kötelezettség nélküli ajánlat tulajdonképpen tájékoztató jellegű, figyelemfelkeltő a potenciális vevők részére (például áruházak, bevásárlóközpontok által küldött szórólapok, árajánlatok, stb.)

7

Az árajánlat tartalma: -

-

az ajánlattevő cégszerű neve, székhelye, esetleg telephelye a címzett cégszerű megnevezése, székhelye az ajánlat tárgyának megnevezése, mennyisége, minőségi leírása (esetleg minta küldése), előnyük ismertetése csomagolás módja szállítás módja szállítási határidő ár, mellette a devizanem megjelölése, valamint, hogy a megadott ár milyen mennyiségi egységre vonatkozik, esetleges kedvezmények (pl.: USD/100 db tojás vagy 2USD/kg, stb.) fuvarparitás fizetési feltételek, fizetési mód esetleges garanciális, jótállási idő a megadott ár milyen egyéb szolgáltatásokat foglal magába (pl.: betanítás, stb.) szóbanállási határidő dátum, cégszerű aláírás.

Amennyiben a címzett valamilyen módosítást kér, ezt ellenajánlatnak nevezzük. Az ellenajánlat az ajánlati kötöttséget feloldja. Amennyiben az ajánlattevő ajánlatát vissza kívánja vonni jogi kötelezettségek nélkül, azt csak akkor teheti meg, ha az, az eredeti ajánlat előtt, vagy az eredeti ajánlattal egyidőben érkezik meg a címzetthez. Az ajánlat elfogadása akkor válik hatályossá, amikor az elfogadás közlése az ajánlattevőhöz megérkezik. Az ajánlat megjelenési formája lehet levél, telefon, telex, telefax, távirat, számítógépen történő továbbítás. A választ illik ugyanolyan nyelven és ugyanolyan úton megküldeni, ahogyan az ajánlattevő tette. Az ajánlatot mindig világosan és határozottan kell megtenni. Az ajánlattevőnek külön gondot kell fordítania az idegen nyelvű műszaki leírások helyességére, a kereskedelmi szakkifejezések szakszerű megadására. Ügyelni kell arra, hogy az ajánlatra időben megérkezzen a válasz. A nemzetközi kereskedelem egyik íratlan törvénye, hogy az ajánlatkéréseket, az ajánlatokat válasz nélkül hagyni nem szabad, azokra a választ akkor is meg kell tenni, ha az eladó nem tud, vagy nem akar szállítani, vagy a vevő nem tud vagy nem akar vásárolni. A címzett üzleti hírnevét kevésbé veszélyezteti a nemleges válasz, mint az, ha nem válaszol, vagy késve teszi meg azt. 1.3.A külkereskedelmi szerződés létrejötte, tartalma A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés akkor válik külkereskedelmi szerződéssé, ha az egyik fél külföldi. A külkereskedelmi szerződés a külkereskedelmi ügylet második szakasza, az ajánlati tevékenységet illetve az alkut követő rész. Tárgya: áru, szolgáltatás, anyagi értéket képviselő jog. A külkereskedelmi szerződés az eladónak és a vevőnek a jogait és a kötelezettségeit tartalmazza.

8

A felek egybehangzó akaratnyilatkozatát a következő alakban lehet kifejezésre juttatni: -

szóban írásban ráutaló magatartással.

A nemzetközi kereskedelmi jog és jogegyesítés történetében nagy jelentőséggel bír az 1980ban Bécsben megkötött és 1988-ban hatályba lépett Bécsi Egyezmény az áruk nemzetközi adásvételéről. Az Egyezmény az adásvétel legfontosabb kérdéseit szabályozza: a szerződés megkötését, valamint az eladónak és a vevőnek, az ilyen szerződésből származó jogait és kötelezettségeit tartalmazza. Nem érinti a szerződés érvényességét, nem szabályozza a termékfelelősség, a tulajdonjog átszállásának kérdéseit. Az Egyezmény szerint a szerződéseket szóban is és írásban is meg lehet kötni. Magyarország is aláírója az Egyezménynek. Magyarországon a Külkereskedelmi Törvény 5.§-sa szerint a külkereskedelmi szerződéseket írásba kell foglalni. Írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, telex, telefaxon, stb. történő üzenetváltás útján létrejött megegyezéseket is. A külkereskedelmi szerződés az alábbi módon jöhet létre: -

az eladó ajánlatát a vevő változatlan állapotban elfogadja és azt, azonos adattartalommal visszaigazolja a vevő megrendelését az eladó változatlan állapotban elfogadja és azt, azonos adattartalommal visszaigazolja a felek a tárgyaláson megállapodott minden egyes feltételt írásban rögzítik és azt, cégszerűen aláírják.

A külkereskedelmi szerződés tartalma: -

az eladó és a vevő cégszerű neve, székhelye, esetleg telephelye, bankjuk neve, bankszámlaszám az áru megnevezése és minősége az áru mennyisége az áru csomagolása szállítási határidő szállítási mód az áru egységára, összára, devizanem megjelölésével valamint az, hogy ez az egységár milyen mennyiségi egységre vonatkozik fuvarparitás fizetési mód, fizetési határidő mennyiségi minőségi átadás hol és hogyan történik az eladói teljesítést igazoló okmányok; azok küldésének módja az árut kísérő okmányok eladónak az áruszállítással kapcsolatos egyéb szolgáltatásai, pl.: betanítás, stb. hatósági engedélyek beszerzése, beviteli vámkezelés végzése, vámok fizetése kinek a feladata irányadó jog, bírói illetékesség szerződéstől való elállás lehetőségei, jogkövetkezményei nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményei, esetei jótállási, garanciális idő

9

-

záradék dátum eladó, vevő cégszerű aláírása.

1.4.Külkereskedelmi ügylet résztvevői Ahhoz, hogy egy termék a gyártótól a fogyasztóig eljusson két, különböző úton valósulhat meg. Az egyik utat fizikai útnak nevezzük, amikor az áru a termelőtől különböző logisztikai, szállítmányozó, fuvarozó, raktározó, stb. cégek láncolatán keresztül jut el a fogyasztóhoz. A másik utat értékesítési útnak nevezzük, amikor a termék különböző kereskedő típusokon keresztül jut el a vevőhöz. Ezen az úton az áru tulajdonjoga változik, attól függően, hogy az egyes típusok között milyen típusú szerződés jött létre. A külkereskedelmi ügylet lebonyolításában, a következőkben felsorolt közreműködők vehetnek részt: -

-

gyártó vevő a gyártó és a vevő közé bekapcsolható közvetítő kereskedők, akik lehetnek: - saját nevében, saját számlára dolgozó kereskedők - saját nevében, más számlára dolgozó kereskedők - más nevében, más számlára dolgozó kereskedők. hatósági szervek (pl.: minisztériumok, minőségellenőrző intézetek, stb.) kereskedelmi bankok logisztikai, szállítmányozási vagy fuvarozó cégek biztosítási társaságok koncentrált piacok (vásárok, kiállítások, aukciós házak, tendert lebonyolító társaságok, tőzsdék.)

1.5.Kereskedő típusok a külkereskedelemben A külkereskedelmi ügyletbe bekapcsolt kereskedő típusok három fajtáját különböztetjük meg: -

saját nevében, saját számlára dolgozó kereskedők saját nevében, más számlára dolgozó kereskedők más nevében, más számlára dolgozó kereskedők.

1.5.1. Saját nevében, saját számlára dolgozó kereskedők A saját nevében, saját számlára dolgozó kereskedő egy adásvételi szerződés keretében megvásárolja az árut, és mint sajátját a saját kockázatára értékesíti.

10

Ennek sémája a következő: Export esetén: Belföldi gyártó

adásvételi szerződés

Saját nevében dolgozó kereskedő

exportszerződés

Külföldi vevő

Import esetén: Belföldi vevő

adásvételi szerződés

Saját nevében dolgozó kereskedő

importszerződés

Külföldi eladó

A saját nevében, saját számlára dolgozó kereskedők főbb típusai a következők lehetnek: -

exporttal, importtal foglalkozó külkereskedelmi cégek kereskedőházak (a kereskedőházak már saját gyártókapacitással, bankokkal, stb. rendelkeznek) nagykereskedelmi cégek kiskereskedelmi cégek cash and carry (C and C) hálózatok (itt raktáráruházakból történik az értékesítés, a vevő megveszi az árut, saját költségén elszállíttatja, és azonnal fizet) polc feltöltő kereskedő (aki nem rendelkezik saját értékesítési hellyel, és olyan üzletben adja át a bolt árukészletétől teljesen más jellegű áruit eladásra, ahol ezt bizományba veszik. Pl.: zöldséges boltban lehet újságot vásárolni. Aki az újságot bizományba adja át a zöldséges boltnak, az a polcfeltöltő kereskedő. A polcfeltöltő kereskedő, ha az áruit nem tudják értékesíteni, visszaveszi azt, illetve az eladott áru ellenértékét csak étékesítés után kapja meg).

1.5.2. Saját nevében más számlára dolgozó kereskedő A saját nevében más számlára dolgozó kereskedőt más néven bizományosnak is nevezzük, mert egy bizományosi szerződés keretében veszi át az árut a gyártótól (megbízójától) és azt, mint sajátját értékesíti a megbízója kockázatára. Ennek folyamata a következő: Export esetén: Belföldi gyártó (megbízó)

bizományosi szerződés

Bizományos

exportszerződés

Külföldi vevő

11

Import esetén: Belföldi vevő (megbízó)

bizományosi szerződés

Bizományos

importszerződés

Külföldi eladó

A bizományos mindig a megbízója nevében jár el, de a külkereskedelmi szerződést saját nevében köti. A bizományosnak a külkereskedelmi szerződések megkötésénél, lebonyolításánál, a jó külkereskedő gondosságával kell eljárnia, ő a külkereskedelmi szaktudását, külföldi kapcsolatait, nyelvismeretét értékesíti. Az áru tulajdonjoga nem száll át a bizományosra, az a megbízónál marad. A bizományos az elvégzett feladataiért bizományosi díjat kap a megbízótól. A megbízó és a bizományos jogait, kötelezettségeit a bizományosi szerződés szabályozza. A bizományosi szerződés főbb adatai: -

a megbízó és a bizományos cégszerű megnevezése, székhelye, esetleges telephelye, bankkapcsolatok az áru megnevezése, minősége, mennyisége limitár (paritás megjelöléssel) szállítási határidő a bizományosi díj nagysága a bizományosi díj fizetésnek módja megbízó feladatai bizományos feladatai a szerződés felmondásának esetei, jogkövetkezmények a nem szerződésszerű teljesítés esetei, jogkövetkezmények aláírások, dátum.

A bizományosi kapcsolat három csoportját különböztetjük meg: -

sima bizományosi kapcsolat differenciált kulcsú bizományosi kapcsolat nyereségérdekeltséggel kombinált bizományosi kapcsolat.

Az első esetben a bizományos díjazását az áru ellenérték meghatározott százalékában határozzák meg a bizományosi szerződésben. Például a bizományosnak az export ár 2%-ában határozzák meg az elvégzett munkáért járó bizományosi díjat. A második esetben a megbízó a bizományost nagyobb mennyiség eladására ösztönzi, ezért nagyobb mennyiség eladása esetére magasabb százalékot határoz meg. (Pl.: 50 q alma eladásáig a bizományosi díj 1%, 50-100 q alma eladásáig a bizományosi díj 2%, 100 q alma eladása felett a bizományosi díj 4%.) A harmadik esetben a nyereségérdekeltséggel kombinált bizományosi szerződésnél a megbízó meghatároz a bizományosi szerződésben egy limitárat, egy százalékot, valamint meghatározza, ha a bizományos export esetén a limitárnál magasabb áron értékesíti külföldön,

12

vagy import esetén a limitár alatt vásárol külföldről, akkor az árnyereségen meghatározott százalékban osztoznak (árnyereség: exportnál = exportár - limitár, importnál = limitár importár.). Ebben az esetben az export bizományos a limitár alatt nem értékesíthet, az import bizományos a limitár felett nem vásárolhat. Amennyiben az export bizományos a limitárnál magasabb áron értékesít külföldön nemcsak a szerződésben meghatározott bizományosi díj %-ot kapja meg, hanem részesül az árnyereségből is, a szerződésben meghatározott arányban. Amennyiben az import bizományos a limitár alatt vásárol külföldről, nemcsak a bizományosi százalékát kapja meg, hanem részesül az elért árnyereségből is. Ez a típusú megállapodás a bizományost arra ösztönzi, hogy külföldön folytasson ártárgyalásokat és exportnál minél magasabb, illetve import esetén alacsonyabb árakat próbáljon meg elérni, mert az így adódó árnyereségből a bizományos is részesül. 1.5.3. Más nevében más számlájára dolgozó kereskedők A más nevében más számlájára dolgozó kereskedők az ügynökök. Ide tartoznak még a képviseletek is. Az ügynök feladata az eladó és a vevő közötti közvetítés, vagyis összehozni az eladót a vevővel. Az ügynök a megbízója nevében nem köthet szerződést, nem fogadhat el pénzt, titoktartási kötelezettség vonatkozik rá. A jogviszony a megbízó és az ügynök között az ún. "ügynöki szerződés" keretében jön létre. Az ügynöki szerződés főbb adatai: -

ügynök, megbízó cégszerű neve, székhelye a termék, szolgáltatás megnevezése, minőségi leírása, mennyisége, egységára területi illetékesség kizárólagos vagy nem kizárólagos ügynöki tevékenységet lát el az ügynök az ügynöki szerződés időbeli hatálya az ügynök titoktartási kötelezettsége az ügynöki jutalék nagysága (az ügynöki jutalék alapja) mikor, hogyan kerül kifizetésre a szerződésben meghatározott ügynöki jutalék ügynök, megbízó jogai, kötelezettségei bírói illetékesség, irányadó jog dátum, cégszerű aláírások.

13

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5.

Ismertesse a külkereskedelmi ügylet fogalmát, résztvevőit, folyamatát! Ismertesse a külkereskedelmi ügylet előkészítő és lebonyolítás részének feladatait! Ismertesse az ajánlat fogalmát, típusait, tartalmát! Ismertesse a külkereskedelmi adásvételi szerződés fogalmát, szereplőit, adattartalmát! Ismertesse a következő kereskedőtípusokat: - saját nevében saját számlára dolgozó kereskedő - saját nevében más számlájára dolgozó kereskedő (bizományos) - más nevében más számlájára dolgozó kereskedő!

14

2. KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET TÍPUSAI Ez a fejezet a külkereskedelmi ügylettípusokat mutatja be, a következő csoportosításban: 1. Egyszerű áruügyletek -

export ügylet import ügylet

2. Különleges áruügyletek:

Reexport típusú ügyletek

Árukapcsolásos ügyletek

- reexport ügylet - tarnzit ügylet - switch ügylet

- barter ügylet - kompenzációs ügylet - visszavásárlásos ügylet - viszontvásárlásos ügylet - offset ügylet

3. Különleges külkereskedelmi ügyletek -

nemzetközi bérmunka ügylet nemzetközi kooperációs ügylet export fővállalkozás lízing ügylet licencia típusú ügyletek

2.1.Egyszerű áruügyletek -

Export ügylet Import ügylet

2.1.1. Export ügylet Export ügyletről akkor beszélünk, amikor az eladó hazai terméket külföldön értékesít devizafizetés ellenében. Két szereplője van az ügyletnek az eladó, akit exportőrnek nevezünk és a vevő, akit importőrnek hívunk. Az eladó feladata az áru külföldön történő értékesítése, a vevő feladata az áru átvétele és az ellenérték megfizetése.

15

Export ügylet sémája: Ellenérték devizában exportőr

importőr

Export-szerződés

áru

Az ügylet kockázata, hogy bizonyos fizetési feltételek esetén az eladó birtokon kívül kerülhet. A birtokon kívül kerülés kockázata azt jelenti, hogy az eladó átadja a vevőnek az árut, de a vevő azt nem fizeti ki. Védekezés a birtokon kívül kerülés kockázata ellen a vevő megbízhatósága, valamint biztonságos fizetési mód kikötése az eladó szempontjából az adásvételi szerződésben. 2.1.2. Import ügylet Import ügyletről akkor beszélünk, ha a kereskedő külföldről szerzi be az árut a hazai piacra történő értékesítés céljából, devizafizetés ellenében. Az ügyletnek két szereplője van az eladó, aki külföldi és a vevő, aki belföldi. A vevő feladata az áru külföldi piacról történő beszerzése a hazai piacon történő értékesítés céljából, valamint az áru ellenértékének devizában történő megfizetése. Az eladó feladata az áru átadása a vevőnek, a szerződéssel összhangban.

ellenérték megfizetése Importőr (hazai piac)

exportőr

import-szerződés

áru

Az ügylet kockázata lehet itt is, hogy a vevő birtokon kívül kerülhet. A birtokon kívül kerülés kockázata itt azt jelenti, hogy a vevő előre kifizeti az áru ellenértékét, teljes egészében vagy előleget fizet, de az eladó nem adja fel az árut és az előre kifizetett összeget sem küldi vissza a vevőnek.

16

Védekezés az importőrnek a birtokon kívül kerülés kockázata ellen úgy történhet, hogy korrekt, megbízható eladóval köti meg a szerződést és olyan fizetési módot választ, amely biztosítja, hogy a vevő ne kerülhessen birtokon kívül. 2.2.Különleges áruügyletek A különleges áruügyleteket két csoportba sorolhatjuk: 1. Reexport típusú ügyletek 2. Árukapcsolásos ügyletek 2.2.1. Reexport típusú ügyletek A reexport típusú ügyletnek három szereplője van, és ebbe a csoportba a következő ügyletek tartoznak: -

Reexport ügylet (haszonügylet) Tranzit ügylet Switch ügylet.

Reexport ügylet A reexport ügyletet haszonügyletnek is nevezzük, mert célja a haszonszerzés. Három szereplője van: az eladó, a reexportőr és a vevő. Mind a három szereplő más-más országban található. A reexportőr két szerződést köt: egy import és egy export szerződést, mely két szerződésnek a tárgya ugyanaz az áru. A reexportőr olcsóbban vásárolja meg az árut, és drágábban értékesíti külföldön. Haszna az árnyereség, amely a magasabb export az ár és az alacsonyabb import ár különbözete. Reexport ügylet sémája: fizetés fizetés

Eladó (X ország)

import szerződés

"X" áru

Reexportőr (Y ország)

export szerződés

Vevő (Z ország)

"X" áru

17

A reexport ügylet típusai: 1. Közvetlen vagy közvetett reexport ügylet Közvetlen reexport ügyletről akkor beszélünk, ha az áru az eladó országból közvetlenül a vevő országába kerül feladásra, s nem érinti a reexportőr országot. Közvetett reexportról akkor beszélünk, ha az áru először a reexport országába érkezik, általában vámszabadterületen, közvámraktárban vagy vállalati vámraktárban tárolják, itt átcsomagolásra, átokmányolásra kerül az áru, és a reexportőr saját országából értékesíti külföldre. Tehát ennél a típusnál az áru bekerül a reexportőr országába, s innen kerül újra feladásra. 2. Fedezett vagy fedezetlen haszonügylet Fedezett haszonügyletről akkor beszélünk, amikor a reexportőr egyidőben köti meg az import, illetve az export szerződéseket. Tehát tudja ugyanabban az időben, hogy honnan szerzi be az árut és kitől, valamint azt, hogy ezt az árut kinek fogja külföldön értékesíteni. Fedezetlen haszonügyletről akkor beszélünk, ha az exportőr előbb szerzi be az árut és csak később keres rá vevőt, vagy előbb értékesíti az árut egy későbbi szállítási határidő megadásával és csak ezután keresi meg az eladót, akitől beszerzi a terméket. Ez az ügylet, jóval nagyobb kockázattal jár, mint a fedezett haszonügylet. A reexportőr kockázatai: -

árukockázat árkockázat lebukás veszélye birtokon kívül kerülés kockázata.

-

Az árukockázat azt jelenti, hogy a reexportőr „nyakán” marad az áru. Előbb beszerzi azt, de nem talál rá vevőt vagy előbb értékesít és nem talál hozzá eladót.

-

Az árkockázat azt jelenti, hogy a reexportőr által kikalkulált nyereséget, hasznot nem tudja realizálni, mert magasabb áron vásárol és a terméket külföldön valamilyen oknál fogva, alacsonyabb áron tudja értékesíteni, vagy az előre megkötött exportszerződés teljesítéséhez külföldről csak magasabb áron tud vásárolni.

-

Lebukás veszélye azt jelenti, hogy összejön az eladó a vevővel. A reexportőr gondatlan munkája révén, az árun található jelzésből, a csomagoláson található signóból, az áru sajátos jellegéből vagy valamelyik okmányon található, eladóra utaló megjegyzésből a vevő megtudhatja, hogy honnan származik az áru. Jogi problémákat okozhat, ha például az eladó az exportszerződésben reexport-tilalmat határoz meg, s ennek ellenére a vevő más országba értékesíti az árut, vagy hatósági tilalom ellenére történik a reexport.

-

Birtokon kívül kerülés veszélye azt jelenti, hogy a reexportőr feladta az árut a vevőnek, és a vevő nem fizet. Így a reexportőr birtokon kívül kerül. Védekezés lehet ez ellen a „back to back” akkreditív, mely fizetési mód a nemzetközi fizetési mód fejezetben kerül ismertetésre.

18

Tranzit ügylet A tranzit ügylet nagyon hasonlít a reexport ügylethez, de itt az ügylet célja nem a haszonszerzés, hanem az eladó vagy a vevő országnak kormánya által hozott kereskedelempolitikai akadály kijátszása. Az ügyletnek szintén három szereplője van: az eladó, a tranzitőr és a vevő. A tranzitőr itt is két szerződést köt: egy export és egy import szerződést, mely két szerződés tárgya ugyanaz az áru, de itt az eladó és a vevő ismei egymást, de közvetlenül valamilyen kereskedelempolitikai tilalom miatt (pl.: embargó) nem tudják közvetlenül egymás között az ügyletet lebonyolítani. Így vagy az eladó, vagy pedig a vevő egy harmadik országban található kereskedőt kér fel az ügylet lebonyolítására. A tranzitőr, ezen feladat elvégzéséért jutalékban részesül. Tranzit ügylet sémája: fizetés

eladó (X ország)

import szerződés

fizetés

tranzitőr (Y ország)

„X” áru

export szerződés

vevő (Z ország)

„X” áru

Tranzit ügylet kockázata csak a tranzitőr „lebukása”. Azonosságok a tranzit és a reexport ügylet között: -

három szereplős az ügylet mind a három kereskedő más, más országban található mind a reexportőr, mind pedig a tranzitőr két szerződést köt: egy export- és egy import szerződést, mely szerződése tárgya ugyanaz az áru.

Különbségek a tranzit és a reexport ügylet között: -

A reexport ügylet célja a haszonszerzés, a tranzit ügylet célja valamilyen hátrányos kereskedelempolitikai intézkedés „kijátszása” A reexport ügyletnél az eladó és a vevő nem ismeri egymást, míg a tranzit ügyletnél az eladó és a vevő ismeri egymást és vagy a vevő vagy az eladó kéri fel a tranzitőrt az ügylet lebonyolítására A reexportőr haszna az árnyereség, vagyis a magasabb exportár és az alacsonyabb importár különbözete. A tranzitőr a közvetítői tevékenységéért vagy az eladótól vagy a vevőtől jutalékot kap A reexportőr kockázatai: az árukockázat, árkockázat, „lebukás veszélye”, birtokon kívül kerülés kockázata, a tranzitőr kockázata pedig csak a „lebukás” veszélye.

19

Switch ügylet A switch ügylet az árucsere-forgalmi megállapodást kötött országok között jöhet létre, amikor lehetővé válik a klíring-deviza követelés szabad devizára, illetve a szabad deviza klíringdevizára való átváltása. Az árucsere-forgalmi megállapodásban két ország a külkereskedelmi forgalmát devizamozgás nélkül bonyolítja le, és éves szintre előre meghatározzák, hogy az egyik ország milyen árukat milyen mennyiségben fog szállítani, s ezt a másik ország milyen és mennyi áruval fogja ellentételezni. Az elszámolások, illetve a szállítások nyomon követése végett minden terméknek meghatározzák az értékét egy ún. eszmei pénzben, amit klíringdevizának nevezünk. A klíring-devizának nincs bankjegy, érme formája ez csak a két ország közötti tartozások, követelések, nyilvántartására, az év végi elszámolások rendezése céljából állapítják meg. A klíringdeviza vásárlóereje kevesebbet ér, mint a konvertibilis deviza vásárlóereje. A switch ügylet típusai lehetnek: -

bemeneteli (aller) ügylet kijöveteli (retour) ügylet körügylet.

A bemeneteli switch ügyletről akkor beszélünk, amikor az egyik ország nagymennyiségű exportját a másik ország nem tudja áruval ellentételezni, kiegyenlíteni. Ilyenkor a tartozásait úgy egyenlíti ki, hogy kimegy a konvertibilis piacra, ott konvertibilis devizáért vásárol és azt a másik országnak, akivel árucsere-forgalmi megállapodást kötött klíring-devizáért értékesíti. A bemeneteli ügylet sémája:

4

3

10 q hagyma 1000 cl USD

fizet

850 USD

„A” ország

Árucsereforgalmi megállapodás

„C” ország vállalata

„B” orszgá vállalata

vállalata

2

10 q hagyma-vétel

1

10 q burgonya 1000 cl USD (PL.: 10 q burgonyát kell ellentételezni B országnak 10 q hagymával. B országnak ebben az évben nincs hagymája, ezért kimegy a konvertibilis piacra, ott konvertibilis devizáért megvásárolja, és azt klíring-devizáért értékesíti.)

20

Klíring-devizában nagyobb összeghez jutunk, mint amit konvertibilis devizában kifizetünk, ezért a bemeneteli ügylet a klíring-devizáért szállító cég részére hazai pénznemben mindig nyereséges. Kijöveteli switch ügyletről akkor beszélünk, amikor az egyik ország mely árucsere-forgalmi megállapodást kötött egy másik országgal, árut szállít, azt az importőr ország áruval tudja ellentételezni, de az importőr ország vállalata a hazai piacon nem tudja értékesíteni. Ezért, hogy ne maradjon rajta az áru, a klíring-devizáért vásárolt árut a konvertibilis piacon konvertibilis devizáért értékesíti. A kijöveteli ügylet sémája: 2

10 q hagyma 1000 cl USD

„A” ország vállalata

árucsereforgalmi megállapodás

4

fizet 900 USD

„B” ország vállalata 3

1

„C” ország vállalata

burgonya eladás

10 q burgonya 1000 cl USD

A kijöveteli switch ügylet a klíring-devizáért vásárló cég részére hazai valutában mindig veszteséges, de az ügylet révén a klíring-devizát szabad devizára lehet váltani. Kör switch ügyletről akkor beszélünk, amikor egy bemeneteli és egy kijöveteli switch ügyletet kapcsolnak össze. Így a kijöveteli switch ügylet veszteségét a bejöveteli switch ügyleten elért nyereség kompenzálja. 2.2.2. Árukapcsolásos ügyletek Az árukapcsolásos ügyletnek két szereplője van, s ezen ügylet csoportba a következő ügyletek tartoznak: -

barter ügylet kompenzációs ügylet visszavásárlásos ügylet viszontvásárlásos ügylet offset ügylet.

Barter ügylet A barter ügyletnek két szereplője van, az egyik szereplő külföldi, a másik belföldi, és egy szerződést kötnek. Ez az ügylet egy klasszikus cserekereskedés, az árucseréhez nem kapcsolódik pénz, az árukat nem értékben, hanem mennyiségben határozzák meg.

21

Meghatározott mennyiségű áruért a szerződő fél meghatározott mennyiségű áruval fizet. Ma már ritkán alkalmazzák. Akkor kerül alkalmazásra, ha az importőr az áru ellenértékét valamilyen hatósági szabályozás miatt nem tudja konvertibilis devizával kifizetni, helyette áruval fizet. A barter ügylet sémája: 100 db hűtőszekrény barter szerződés A ország

B ország

kereskedő

kereskedő

10 db fejőgép

Az ügyletnél mindig annak a félnek van kockázata, aki elsőnek teljesít. Ezért úgy célszerű lebonyolítani az ügyletet, hogy az első szállító ne kerüljön birtokon kívül, hogy azonos helyen van a teljesítés helye és a szállítási határidő is azonos. Amennyiben ilyen feltételekkel nem sikerül üzletet kötni, akkor a birtokon kívül kerülés kockázatát az elsőnek szállító cég úgy tudja elkerülni, hogy bankgaranciát kér partnerétől. Tehát ennél az ügylettípusnál nincs pénzmozgás, az árut 100%-ban áruval kell ellentételezni, harmadik felet az árucserébe nem kapcsolnak be. Szigorúan bilaterális megállapodás. A kereskedelmi számlán az áru értéke csak vámkezelési célok miatt kerül meghatározásra. A barter ügylethez kapcsolt számla neve, a vámszámla. Kompenzációs ügylet Olyan árucsere ügylet, melynek két szereplője van, az egyik szereplő külföldi, a másik szereplő belföldi, és ahol a kétirányú szállítások értékét már devizában is kifejezik. A kétirányú árumozgást egyetlen szerződésben szabályozzák. Kompenzációs ügylet sémája: 100 USD értékű burgonya

A ország

kompenzációs szerződés

kereskedő

B ország kereskedő

100 USD értékű alma

22

Típusai: -

Teljes és részleges kompenzáció Teljes kompenzáció esetén az exportőr az áru ellenértékét teljes egészében áruban kapja meg az importőrtől. Részleges kompenzáció esetén az importőr az exportáru ellenértékét részben áruval, részben devizával egyenlíti ki.

-

Többlábú vagy önkompenzáció Önkompenzációról akkor beszélünk, ha ketten cserélnek árut, többlábú kompenzáció esetén kettőnél többen vesznek részt annak lebonyolításában.

A kompenzációs ügylet lebonyolítása során annak van kockázata, aki elsőnek szállít, mert amennyiben a másodiknak szállító nem teljesít, vagy csak részben, úgy birtokon kívül kerül az elsőnek szállító. Visszavásárlásos ügylet A visszavásárlásos ügyletnek is két szereplője van. Az eladó nagy értékű gépet, gépsort, kulcsrakész üzemet szállít a vevőnek, s azt vállalja az eladó, hogy az általa leszállított gépen előállított termék bizonyos mennyiségét meghatározott időn keresztül visszavásárolja. Itt már két szerződés megkötésére kerül sor. Az egyik szerződés tárgya gép, gépsor, míg a másik szerződés tárgya a gépsor által legyártott áru.

A

1.

ország 2.

kereskedő

adásvételi szerződés

B

gép, gépsor adásvételi szerződés

ország

gép, gépsor

kereskedő

áru

(1. Adásvételi szerződésnél A ország kereskedője az eladó B ország kereskedője a vevő. 2. Adásvételi szerződésnél B ország kereskedője az eladó, A ország kereskedője a vevő.) A visszavásárlás értékét tekintve három típust különböztetünk meg: -

a visszavásárlás értéke meghaladja a szállított berendezés értékét a visszavásárlás értéke azonos a berendezés értékével a visszavásárlás értéke kevesebb, mint a berendezés értéke.

Ezen ügylettípus kockázata, hogy a gépet szállító nem vásárolja vissza a készterméket. Ez ellen bankgaranciával, vagy az első szerződésben történő záradékban meghatározott

23

visszavásárlási kötelezettség megadásával és annak nem teljesítése esetére szankció kikötésével védekezhet a vevő. Viszontvásárlásos ügylet A szerződő felek mindig két szerződést kötnek, az eredeti szállításra vonatkozik az egyik, a viszontvásárlásra a másik. A két szerződés egymást feltételezi. Jelszó: „Előbb vásárolj tőlem, ha eladni akarsz!”. Offset ügylet Az offset ügyletnek két szereplője van, és általában nagy értékű berendezésekhez, beruházásokhoz kapcsolódik. Az eladó nagy értékű beruházást szállít a vevőnek, a vevő kifizeti anak ellenértékét, de az eladó arra vállal kötelezettséget, hogy a kapott vételárat, vagy annak egy részét, az általa szállított beruházásokhoz kapcsolódó pótlólagos beruházás megvalósítására fekteti be. 2.3.

Különleges külkereskedelmi ügyletek

A különleges külkereskedelmi ügyletekbe az alábbi ügylettípusok tartoznak: -

nemzetközi bérmunkaügylet nemzetközi kooperáció export fővállalkozás lízingügylet vegyes vállalat licencia típusú ügyletek: - szabadalom - know-how - védjegy - franchise ügylet.

2.3.1. Nemzetközi bérmunkaügylet A nemzetközi bérmunkaügyletnek két szereplője van: a megbízó és a bérmunkát végző. Közöttük a jogviszony egy bérmunka-szerződés keretében jön létre. A megbízó a saját tulajdonát képező alapanyagot, segédanyagot, félkész terméket, a bérmunkát végzőnek átadja, aki abból a szerződésben meghatározott időre és módon elkészíti a készterméket. Ezért a tevékenységért a megbízó a bérmunkát végzőnek bérmunkadíjat fizet.

24

A nemzetközi bérmunka sémája:

A bérmunkának két típusát különböztetjük meg: -

aktív bérmunka passzív bérmunka.

A bérmunka mindig a megbízó ország szemszögéből passzív, a bérmunkát végző ország szempontjából pedig aktív bérmunka. Például, ha Magyarországon végzik a feldolgozást, vászon anyagból női blúzokat állít elő egy magánvállalkozó, amerikai megrendelésre, akkor az amerikai félnek a megbízónak ez passzív bérmunka, a magyar félnek, aki a feldolgozást végzi aktív bérmunka. Az aktív bérmunka előnyei: -

munkahelyteremtő elősegíti a fejlődést, fejlett technológiák, technikák, szervezési-vezetési módszerek alkalmazása révén az adott országnak export árbevételt jelent, javíthatja a kereskedelmi, fizetési mérleg adatokat a kapacitások jobb kihasználását biztosítja.

A passzív bérmunka előnyei: -

a feldolgozó ország alacsonyabb költségszintjének kihasználása a megbízó a meglévő kapacitását új, modernebb termék előállítására tudja felhasználni, míg a piac csökkenő tendenciájú igényét külföldön történő gyártással elégíti ki.

2.3.2. Nemzetközi kooperáció A nemzetközi kooperáció célja a fejlődés előmozdítása, a termelés hatékonyságának növelése, a belső piaci igények kielégítése, a költségek csökkentése.

25

A nemzetközi kooperáció fő jellemzői: -

más-más országokhoz tartozó, gazdaságilag és jogilag független gazdálkodó szervezetek között jön létre a kooperáció; magánjogi szerződésen alapuló kapcsolat, mely a felek között hosszú távú érdekközösséget teremt, valamely közös cél megvalósítása, és a költségek csökkentése érdekében.

2.3.3. Export fővállalkozás Az export fővállalkozásról akkor beszélünk, amikor egy vállalkozási szerződés keretében a fővállalkozó alvállalkozók bevonásával más országban végzi tevékenységét, amiért eredményfelelősséget vállal. Két szereplő között jön létre a jogviszonya a megbízó és a fővállalkozó között. Természetesen a fővállalkozó felel az alvállalkozók által elvégzett munkáért is. Ezen ügylettípus tárgya általában beruházások megvalósítása. Az export fővállalkozás igen kockázatos tevékenység, hiszen a fővállalkozó tevékenységét idegen országban végzi, ezért ezen feladat ellátásához nagy helyismerettel, országismerettel, nyelvismerettel, az adott ország jogszabályainak ismeretével kell rendelkeznie. Széleskörű kapcsolatának kell lennie bankokkal, biztosító társaságokkal, a hatósági szervekkel, minisztériumokkal és nem utolsó sorban az export fővállalkozónak tőkeerősnek kell lennie. 2.3.4. Lízingügylet A lízing olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység, amelynek során a bérlő valamely termelőeszközt a lízing társaságtól használati célra előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben előírt lízingdíj fizetésre kötelezett. A lízingügyletnél a tulajdonjog és a használati jog kettéválik. A tulajdonjog a lízing szerződés ideje alatt a lízingbe adónál marad, míg a használati jog átszáll a lízingbe vevőre. A lízing általában háromszereplős ügylet, melynek sémája a következő:

A lízing ügylet típusai: -

pénzügyi lízing

26

-

operatív lízing visszlízing.

Pénzügyi lízing Ez áll a legközelebb a klasszikus finanszírozási ügyletekhez. Ebben a konstrukcióban a lízingbe vett eszköz a szerződés lejártakor a lízingbe vevő tulajdonába kerül át maradványértéken (a teljes lízingdíj kifizetése után az adásvételi szerződés megkötése a lízingszerződésben meghatározott maradványértéken történik). A kifizetett lízingdíjban megtérül a lízingtársaság összes költsége. A lízingtársaságnak pénzügyi lízing esetén fel kell mérnie a lízingbe vevő hitelképességét, és itt egy bankhoz hasonlóan kell eljárnia, mely hosszú, illetve közép lejáratú hitelt készül adni ügyfeleinek. A pénzügyi lízing főbb előnyei: -

részletvásárlási lehetőség mindig a legfejlettebb technikával, technológiával történő termelés, hiszen a gyártó akkor is a berendezéshez jut, ha a teljes vételár nem áll rendelkezésére gyors ügyintézés nem kell fedezetet letenni, mint a bankhitel esetében, mert a lízingdíj fizetésének fedezete maga a lízing tárgya akkor is létrejöhet a lízingszerződés, ha a lízingbe vevő a bankoknál az összes hitelfelvételi lehetőségét kimerítette.

Operatív lízing Az operatív lízing keretében bérbe adott termelőeszköz csak átmenetileg marad a lízingbe vevő használatában, a lízingszerződés lejártakor visszaadásra kerül a lízingtársaságnak. A lízingbe vevőnek rövidebb ideig van szüksége a lízingelt eszközre, mint annak hasznos élettartama, így a lízingtársaság az adott gépet, berendezést több ízben több lízingbe vevőnek is átadja (természetesen nem egy időben). A lízingtársaság költségei nem egy, hanem több egymást követő lízingügylet során térülnek meg. Az operatív lízing igénybevételének okai lehetnek: -

Ha a lízingelt eszközt csak adott speciális feladatok ellátására használják A lízing tárgya hamar elavul (gyors az erkölcsi kopása, pl.: számítógépek, orvosi műszerek) így nincs értelme a vásárlásnak, de még a pénzügyi lízingnek sem. A lízingszerződés lejártakor visszakerül a lízingelt tárgy a lízingtársasághoz, s rögtön a lízingbe vevő egy újabb lízingszerződés keretében fejlettebb eszközt lízingel. Így a hatékonyságát, innovátori szerepét mindig biztosítani tudja, mert a termelését a legfejlettebb eszközökkel végzi.

Visszlízing Ez a lízingfajta egy vállalatfinanszírozási lehetőség. Sokszor egyetlen lehetőség a pénzszerzésre likviditási gondokkal küszködő vállalkozások részére. A vállalatok visszlízing keretében saját termelőeszközeiket eladják a lízingtársaságnak egy adásvételi szerződés

27

keretében (így pénzhez jutnak), és azonnal visszalízingelik tőle az eladott eszközöket egy lízingszerződés megkötésével. A visszlízing mindig pénzügyi lízing, hiszen a vállalatnak szüksége van az adott eszközre, amelynek tulajdonjogát ismét megszerzi a lízingszerződés futamidejének végén. A visszlízing sémája: 1

adásvételi szerződés tulajdonjog

vállalat 2

lízingtársaság

lízingszerződés

gszerződés tulajdonjog (a teljes lízing kifizetése után) A lízing lehet még közvetlen és közvetett lízing. Közvetlen lízingről akkor beszélünk, ha a lízingbe adó maga a gyártó és közvetlenül köti meg a lízingszerződést a lízingbe vevővel. Közvetett lízingről akkor beszélünk, ha a gyártó és a lízingbe vevő között a lízingtársaság közvetít. A gyártó adásvételi szerződést köt a lízingtársasággal, míg a lízingtársaság lízingszerződést köt a lízingbe vevővel. Beszélhetünk még belföldi, export és import lízingről is. Magyarországon az import lízing és a belföldi lízing az elterjedtebb. A lízingügylethez kapcsolódó mutatószám a lízingszorzó. Képlete:

Lízingszorzó =

fizetendő lízingdíj (összes) ----------------------a gép teljes ára

A lízingszorzó azt mutatja meg, hogy a lízingbe vevőnek mennyivel kell többet fizetnie egy lízingszerződés keretében történő vásárlásnál, mintha a terméket készpénzért vásárolta volna meg. 2.3.5.Vegyes vállalatok Külföldi tőke olyan beruházás, amelynek célja, hogy a beruházó tartós érdekeltséget szerezzen egy olyan vállalatban - illetve tényleges döntéshozatali hatalomhoz jusson egy olyan vállalat irányításában - amely tevékenységét a beruházóéhoz képest más ország területén folytatja. Megvalósulhat új befektetésként, és mint ún. átvételes beruházás. Új befektetésről van szó, ha a befektetés új vállalat létesítését finanszírozza. Átvételes beruházásról akkor beszélünk, ha a tőke beruházás célja egy már létező vállalat tőkéjében való részesedésnek vagy a teljes körű tulajdonosi jognak a megszerzése. Vegyes vállalat valamilyen arányú külföldi tulajdonban álló, a befogadó ország nemzeti joga alapján létesülő gazdasági társaság. Magyarországon a külföldiek befektetésének, vegyes vállalat alapításának jogi háttere az 1988. évi XXXIV. törvény, amely elősegítette a magyar gazdaságba a működő tőke bevonását. A külföldi beruházók a gazdasági társaságokról szóló

28

törvényben szabályozott valamennyi társasági formában működhetnek, alapíthatnak vállalkozásokat. A tőkebefektetés szempontjából alapvető kérdés a külföldi tőkebefektetők biztonsága. A befektetési törvény éppen ezért elvi jelleggel mondja ki, hogy a külföldiek gazdasági társaságban lévő érdekeltségei, illetve befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. Ez elsősorban a tulajdont korlátozó állami beavatkozásoktól, valamint a kisajátításoktól való félelmet kívánja oldani azzal, hogy az ilyen esetekre garanciális eszközöket nyújt. A befektetési törvény biztosítékot nyújt azok ellen az intézkedések ellen is, amelyek az államosításhoz vagy kisajátításhoz hasonló jogi hatással járnak. A törvény garantálja a külföldi befektetőknek az adózás utáni nyereség mindenfajta devizahatósági engedély nélküli szabad kivitelét. Külföldi részvéttel működő gazdasági társaság bármely tevékenység folyatatására alapítható. A törvény biztosítja az adózás utáni eredmény szabad felhasználását, többek között a befektető országába történő kivitelét. Ezt tőkerepatriálásnak nevezzük. Milyen célok megvalósulását várják a külföldi tőkétől a befogadó országok: -

külgazdasági stabilizáció elősegítése, fizetési mérleg hiányának finanszírozása fejlett technika, technológia, szervezési, vezetési marketing módszerek átvételével a termelés hatékonyságának növekedése gazdasági növekedés felgyorsítása az export növekedése, import-helyettesítés a gazdaság világgazdasági szervezetéhez való alkalmazkodásának felgyorsítását a lemaradó ágazatok felzárkózatását munkahelyteremtést, munkaerő szakképzettségének fejlődését.

Mi motiválja a külföldi befektetőket? -

az adott ország dinamikus gazdasági növekedése, új piacon való termék szolgáltatás értékesítése politikai stabilizáció kedvező földrajzi elhelyezkedés külföldi befektetők jogszabályok által történő védelme piacgazdaság stabil működése olcsó, szakképzett munkaerő fejlett infrastruktúra konvertibilis helyi fizetőeszköz fejlett bankrendszer fejlett, jól működő hitel és részvénypiac liberalizált külkereskedelem kedvező adórendszer külföldi befektetőknek nyújtott adókedvezmények gazdaságpolitikai stabilitás, a gazdaságpolitika hosszú távú előreláthatósága.

29

2.3.6. Licencia típusú ügyletek A licencia típusú ügyletek tárgya lehet: -

szabadalom know-how védjegy franchise.

2.3.6.1. Szabadalmi ügylet A szabadalom olyan kizárólagos jog, amely a szabadalom tulajdonosának arra ad módot, hogy a szabadalom tárgyát kizárólagosan használja. A szabadalom törvényes védelmet jelent, ha a feltaláló szabadalmaztatási eljárással jogi oltalom alá vonatja a szabadalom tárgyát. Természetesen ezt a jogot átadhatja másnak is egy szabadalmi szerződés keretében, díjfizetés ellenében. A jogokat a szabadalom tulajdonosa a licencia vevőjére eladás útján ruházhatja át, amiért az átvevő licencia díjat fizet. A szerződésben felhatalmazzák a jogokkal a licencia átvevőjét, de tevékenységét a licencia átadója ellenőrzi. Kétszereplős ügylet, az egyik szereplő külföldi, a másik belföldi, a licencia átadója illetve átvevője. Ennél az ügylettípusnál nem a tulajdonjog kerül átadásra, a tulajdonjog a licencia átadójánál marad, a használati, gyártási, értékesítési jogot adja át a licencia tulajdonosa a licencia vevőjének, a szerződésben meghatározott licencia díj ellenében, meghatározott időintervallumra. A licencia díj fizethető: -

egyszeri fizetéssel fix összegben meghatározott ár, részletfizetéssel royalty, meghatározott százalékú folyamatos licenciadíjjal.

2.3.6.2. Know-how (tudni hogyan) ügylet Az ipari know-how olyan értéket képviselő - a gyakorlatban vett vagy vehető - műszaki tudás, tapasztalat, adat, módszer, amely kizárólag szakmai körökben, abból tovább nem terjedően ismeretes, nincs publikálva és nem áll jogi oltalom alatt. Formáját tekintve lehet: műszaki leírás, műszaki rajz, üzemeltetési-vezetési módszer, stb. A know-how gyakran kapcsolódik szabadalomhoz, de önállóan is képezheti az ügylet tárgyát. Két szereplője van az ügyletnek, az egyik szereplő külföldi, a másik belföldi. A know-how átadója ismeretét díjfizetés ellenében átadja a know-how átvevőjének. 2.3.6.3. A védjegy ügylet A védjegy olyan jogi oltalom alá vont jel, jelzés, hang, stb., amely tulajdonosának termékét, szolgáltatását megkülönbözteti az ugyanolyan terméket gyártó áruitól, szolgáltatásaitól. A védjegy ügyletnek két szereplője van, a védjegy átadója (tulajdonosa) és a védjegy átvevője.

30

A védjegy átadója használatba átengedi a védjegy használatát díjfizetés ellenében a védjegy átvevőjének, aki ezért meghatározott összeget fizet. Természetesen az átadó fenntartja magának az ellenőrzés jogát, mert az átvevő a védjegyet csak akkor használhatja termékén feltűntetve, ha az azonos minőségű a védjegyzett termékkel. Az átvevő az átadó jó hírnevét, goodwilljét egy rosszabb minőségű áruval, szolgáltatással nem ronthatja. 2.3.6.4. Franchise ügylet A franchise vállalkozási forma. Egy olyan rendszer, amelyben mind a szervezeti struktúra mind a működés alapját képező know-how (üzletviteli ismeret) rendszert alkot. Az iparilag fejlett országokban és elsősorban az Egyesült Államokban komoly múltja, és még meggyőzőbb jelene van a franchise vállalkozásoknak. Általában a legdinamikusabban fejlődő vállalkozási típusnak, egyenesen "iparágnak" tekintik.. Mi az a franchise? A franchise, mint vállalkozási forma egy piacra-jutási, illetve piacon maradási stratégia, tehát mint ilyen, egy kereskedelemfejlesztési és marketing módszer. Jellegzetessége, hogy a franchise-ban a franchise rendszer tulajdonosa, aki egy bevezetett márkanévvel rendelkező termékkel, termékcsaláddal vagy szolgáltatással rendelkezik, az értékesítés jogát a márkanév használatával együtt "bérbe" adja egy, vagy több, tőle független vállalkozónak, így kialakul egy hálózat, amely tehát egymással - a franchise szerződésben rögzített - kapcsolatban lévő önálló vállalkozókból áll. Követelmény, hogy a rendszergazdának is legyen (legalább egy) saját egysége, de a hálózat lényegében más vállalkozók anyagi forrásának bevonása révén épül. A franchise átvevője a márkanév bérbe vételéért, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokért (pl.: áruellátásért, értékesítési know-how-ért, a közös reklámért, stb.) a rendszer gazdájának előre meghatározott díjat fizet. A franchise kapcsolat konkrét, üzleti tartalma sokféle lehet. Az egyszerű, márkás termékforgalmazástól (product franchis) az összetett, management know-how-t is tartalmazó vállalkozásig, az ún. üzleti formátumú (business format) franchis-ig terjedhet. Az elsőre példa az üdítőitalt forgalmazó vállalkozások sora, mint pl.: a Pepsi, vagy az üzemanyag-értékesítő hálózatok. A másik típust az üzletvitel minden részletét is tartalmazó, annak részleteit kézikönyvben is rögzített, be-, illetve megtanított know-how-val átadott és az abban foglaltak betartását megkövetelő hálózat képviseli. A MOL Rt. által épített hálózat átmenet a két típus között, hiszen márkás termék mellett olyan, például boltvezetési, vagy környezetvédelmi, általában tehát üzletviteli ismereteket is ad, ami már az üzleti formátumhoz esik közelebb. Az üzleti formátumú franchise esetében a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy a franchise vállalkozási formát, leggyakrabban a vendéglátásban, az idegenforgalommal összefüggő szolgáltatásokban (szállodák, utazási irodák, stb.), valamint a kereskedelemben alkalmazzák. A legtöbb szolgáltató franchise rendszerében, valamilyen formában jelen van az áru értékesítése is. A szorosan vett kiskereskedelem mellett, azért is szükséges ezen kapcsolódó

31

tevékenységeket is vizsgálni, mert a kereskedelmi franchise tevékenység szerveződésében megfigyelhető egy olyan kapcsolatrendszer kialakulása, amely gyakran a termeléssel kezdődik, de biztos, hogy érinti a csomagolást, a szállítást, a raktározást is. Tulajdonképpen ebbe a körbe tartozik az a tevékenység, amely a franchise kiskereskedelemben való alkalmazásához kapcsolódik, nevezetesen az üzleti berendezések, sőt belső megjelenési forma értékesítése is. A franchise ügylet kétszereplős ügylet, melyben az egyik szereplő külföldi, a másik belföldi, vagyis a franchise átadója és a franchise átvevője. A franchise átadója a franchise szerződésben meghatározott rendszer kialakításának, működtetésének jogát adja át, márkanév használattal, meghatározott időre, amiért a franchise átvevője a szerződésben meghatározott franchise díjat fizet. Ha a két szerződő fél belföldi, akkor belföldi a franchise-ügylet. Rendszergazda - franchise-átadó A sikeres ötlet tulajdonosa, fejlesztője és értékesítője. A piacképes termék/szolgáltatás/kereskedelmi módszer kipróbálója, aki azt márkanévvel ellátva bevezeti a piacra. A franchise szerződés egyik partnere, a franchise átadó. Felelős a szerződés tárgyának piaci és technológiai karbantartásáért, és folyamatos fejlesztéséért.

Franchise átvevő A franchise adótól jogilag és pénzügyileg független vállalkozó, aki megveszi a franchise tárgyát képező jogot. A jog használatáért díjat fizet a franchise átadójának. Master licenc - átvevő-master franchise Egyik piacépítési folyamatban, ahol a franchise adó területi jogot ad egy ún. master licence tulajdonosnak, e jog tulajdonosa a rendszergazda felé átvevő, de a területén tovább adott jog kapcsán bizonyos értelemben franchise adó, azaz területi rendszergazda. Ez elsősorban a külföldre adott franchise esetében használatos meghatározás. Vagyis a franchise átvevő a rendszert egy másik franchise szerződésben tovább értékesítheti, így a franchise átvevőből egy másik szerződés kapcsán franchise átadó lesz. A franchise ügylet előnyei A sikeres franchise hálózat azon a szilárd elven alapul, amely szerint mindkét fél - a franchise átadó és a franchise átvevő - profitál az együttműködéséből. Ennek megfelelően mindkét fél számára jelentkeznek előnyök és hátrányok. A franchise átadó számára jelentkező előnyök: -

sokkal gyorsabban építhető ki egy országos-, ill. nemzetközi hálózat megfelelő üzlethelyiségek keresése az új hálózat számára a franchise átvevő révén franchise átvevő saját tőkéjét fekteti be az új hálózat felállításában jövedelem-növelés a "franchise-díjak"-ból növeli a vásárlóerőt

32

-

a hirdetési költségek fedezetének eloszlása a franchise átvevő, mint tulajdonos jobban motivált az üzlet működtetésében és udvarias, hatékony szolgáltatásokkal látja el a vevőket, így valószínűleg nagyobb teljesítményt ér el a napról-napra történő vezetési és adminisztratív terhek a kiterjedt hálózatoknál gyakorlatilag kiküszöbölhetők a befolyt franchise díjakat fejlesztésre használhatják fel.

A franchise átvevő számára jelentkező előnyök: -

lehetőség márkás áruk, vagy minősített szolgáltatások eladására, bejegyzett név (védjegy) oltalmában a választott vagy a rendelkezésre álló területeken történő, az esetleges termékeket érintő részletes piackutatásokból származó haszon a termék vagy szolgáltatás állandó reklámozásának eredményeként létrejövő lakossági érdeklődésből származó haszon a specifikusan termékre vagy szolgáltatásra szabott kezdeti és folyamatos képzés haszna a növekvő költségek könnyebben elviselhetők segítség vagy javaslat üzlethelyiségek megtalálásában másokkal való kapcsolatteremtés ugyanazon üzleti tevékenységben tanácsadás az alapítással kapcsolatban minden vonatkozásban segítség a helyi reklámhadjárattal a megnyitás támogatására a nagybani szállítás előnye folyamatos jogi és pénzügyi háttér, útmutatások a napi adminisztratív és vezetési problémákhoz a franchise adónak érdeke, hogy a franchise átvevő minél sikeresebb legyen már egy bevezetett jól működő üzletlánchoz kapcsolódhat.

A franchise ügylet hátrányai: Az átadónál jelentkező hátrányok A franchise átadó számára adódó számos előny után előforduló potenciális hátrányok a következők lehetnek: -

-

Nem minden franchise átvevő viselkedik becsületes és jól dolgozó partnerként a kezdetben. A franchise szerződés ezért mindig gondol a hibákra és egy záradékot is tartalmaz a franchise átadó számára, amelyben visszavonhatja az engedélyt, ha a franchise átvevő a szerződés ideje alatt szakszerűtlenül dolgozik, vagy megszegi az anyagi kötelezettségeket. Sajnos gyakran sokáig tart, míg a franchise átadó feldolgozza a problémát és mire az engedélyt visszavonják, a veszteség már elkerülhetetlen. A franchise hálózat egységeinek működtetői nem a franchise átadó alkalmazottai, és néhányuknál nehéz ellenőrizni saját elképzeléseik érvényesítését, amelyek a sikeres üzleti működést befolyásolják. Egy sikeres franchise átvevő fokozottan neheztel bármilyen a franchise adótól származó beavatkozásért, különösen a royalty elvárásért. Fennáll a veszélye annak, hogy a franchise átvevő szándékosan elrejti a forgalom egy részét, azzal a szándékkal, hogy így csökkentse a royalty fizetést a franchise adó számára.

33

Az átvevőnél jelentkező hátrányok: -

-

A franchise átvevőnek rendszeresen franchise díjat kell fizetnie Annak a veszélye, hogy a franchise átadó megbízhatatlan franchise átvevőkkel szerződik, akik rontják a hírnevet és a minőséget A teljes függetlenség nem érhető el soha, a franchise átadó mindig átnézi a franchise átvevő hátterét Az eladható termékek vagy szolgáltatások korlátozottsága. Ez kimondottan veszélyes, ha a franchise átadó önelégült és elmarad az új irányzatok és követelmények átvételétől, nem fejleszti rendszerét Annak kockázata, hogy az üzletmenethez szükséges anyagok egy forrásból származnak (pl.: a franchise szerződés gyakran kiköti azt, hogy bizonyos anyagok csak a franchise adótól szerezhetők be, amennyiben probléma van a szállítással, akkor ez komoly károkat okoz a franchise átvevő üzletének) Az árpolitika gyakran rugalmatlan, ha az a franchise átadó által meghatározott.

34

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Ismertesse az export és import ügyleteket! Ismertesse a reexport típusú ügyleteket, azon belül részletesen a reexport ügyletet! Hasonlítsa össze a reexport ügyletet a tranzit ügylettel! Ismertesse a bemeneteli és a kijöveteli switch ügyleteket! Ismertesse a barter és a kompenzációs ügyleteket! Ismertesse a visszavásárlásos és a viszontvásárlásos ügyleteket! Ismertesse a licencia típusú ügyleteket! Ismertesse a franchise ügylet előnyeit és hátrányait a franchise átadónak és a franchise átvevőnek! 9. Ismertesse a nemzetközi bérmunka ügyletet, annak típusait, előnyeit, a bérmunkát végző ország számára! 10. Ismertesse a vegyes vállalatok főbb jellemzőit, mit vár egy ország a külföldi befektetőktől! 11. Ismertesse a nemzetközi lízing ügyletet, annak típusait, jellemezze részletesen!

35

3. A KÜLKERESKEDELEMBEN HASZNÁLATOS OKMÁNYOK, ÉRTÉKPAPÍROK Ez a fejezet a külkereskedelemben használatos okmányokat ismerteti. A hallgató megismerheti az értékpapír jelleggel funkcionáló okmányokat, valamint a tényt, jogosultságot igazoló okmányokat. Egy külkereskedelmi ügylet lebonyolításához jóval több okmány, értékpapír kitöltése szükséges, mint a hazai értékesítésnél. Ennek több oka van, többek között az eladó és a vevő között lévő nagy távolság, gyakran az eladó és a vevő nem ismeri személyesen egymást, vámhatárokat lép át az áru, ahol hatósági engedélyeket, vámokmányokat szükséges használniuk, stb. Az adásvételi szerződésben a felek meghatározzák, hogy az eladónak milyen okmányokkal kell a szerződésszerű teljesítést igazolnia, illetve milyen típusú okmányok kísérik az árut. A külkereskedelemben használatos okmányokat két nagy csoportba lehet sorolni: • •

értékpapír jellegű okmányok; sima tényt, jogosultságot igazoló nem értékpapír jellegű okmányok.

3.1. Értékpapír fogalma, típusai Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. A külkereskedelemben használatos okmányok egy része értékpapír. Az értékpapír a tulajdonosának megtestesíti a használat jogát, a birtoklás jogát, valamint a rendelkezés jogát. Az értékpapírokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: 1. Milyen jogot testesít meg? Ha ebből a szempontból nézzük az értékpapírokat, akkor azok lehetnek: -

árut megtestesítő értékpapírok pénzt megtestesítő értékpapírok egyéb jogot megtestesítő értékpapírok.

Árut megtestesítő értékpapírok: -

Bill of lading (B/L) hajóraklevél Delivery Order (D/O) Kiszolgáltatási jegy Folyami rakjegy FIATA B/L FIATA FCT Közraktárjegy.

A fenti értékpapírok árut megtestesítő értékpapírok, azé az áru, az kapja meg a fuvarozótól, szállítmányozótól, raktárból, akinek a kezében az értékpapír van, aki azt bemutatja.

36

Pénzt megtestesítő értékpapírok: -

váltó csekk.

A váltó pénzt helyettesítő értékpapír, fizetési ígéretet vagy fizetési felszólítást tartalmaz, szigorúan a törvény által meghatározott adattartalommal érvényes. A csekk, mint készpénzkímélő fizetési eszköz, azonnali fizetésre szóló, szabványosított formájú, bankra szóló fizetési megbízás. Egyéb jogot megtestesítő értékpapírok: -

kötvény részvény biztosítási kötvény.

A kötvény hitelviszonyt jelentő értékpapír, általában közép vagy hosszú távra szóló forrásbevonás, vagyis a kötvényt kibocsátó fix vagy változó hozamú kamat mellett későbbi időpontban fizeti vissza a befektetett összeget a kötvény vásárlójának. A részvény tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. A részvény, a vállalat tulajdonlásában szerzett részesedést igazolja, s ez alapján a részvény tulajdonosa jogosult az időszakban elért eredmény adott hányadára, valamint jogosult tulajdoni hányadának megfelelő súllyal érdekeit érvényesíteni, részt venni a döntésekben. Biztosítási kötvény szintén értékpapír, kár esetén a biztosító ennek alapján téríti meg a káreseményből keletkezett kárt. 2. Hogyan ruházhatjuk át az értékpapírokat? Ezen csoportosításnál azt vizsgáljuk, hogy a birtokunkban lévő értékpapírt milyen feltételekkel állítja ki a kibocsátó, illetve milyen feltételekkel lehet azt tovább értékesíteni. Ennek alapján az értékpapírok lehetnek: -

bemutatóra szóló értékpapírok rendeletre kiállított értékpapírok névre szóló értékpapírok.

A bemutatóra szóló értékpapírnál a kiállító nem vezeti rá az értékpapír tulajdonosának a nevét az értékpapír kibocsátásánál. A bemutatóra szóló értékpapír rendkívül forgalomképes, ez a nagy előnye, mert átruházása sima átadással történik. Hátránya viszont, hogy bárki megszerezheti a tulajdonjogot, tehát nem biztonságos, mert a kiállító annak fizeti vissza az értékpapíron szereplő összeget, aki azt bemutatja. Emiatt a külkereskedelmi ügyleteknél ritkán alkalmazzuk. A névre szóló értékpapírnál kiállításkor a kiállító az értékpapír tulajdonosát megnevezi, nevét, azonosító adatait az értékpapírra rávezeti. Ez a legbiztonságosabb, mert az értékpapírokból

37

adódó jogokat csak birtokosa érvényesítheti. Természetesen nem lehet megtiltani az ilyen értékpapír további értékesítését, de ehhez az értékpapír tulajdonosának közjegyző előtt tett lemondó nyilatkozata szükséges. Névre szóló értékpapírokat ritkán alkalmazzák a külkereskedelmi ügyletnél, mert az ilyen típusú értékpapírok átruházása hosszabb időt igényel, elég körülményes az átruházásuk, és költséges. A rendeletre szóló értékpapíron a kiállító megnevezi a tulajdonost, de neve mellé odaírja "vagy rendeletére" kifejezést is. Ezzel megengedi, hogy a tulajdonos az értékpapírból származó jogokat másnak átengedje. Vannak a törvény erejénél fogva forgatható értékpapírok, ezek rendeleti záradék nélkül is rendeletre szólnak. Ilyen például a váltó és a csekk, ahol az ezeket szabályozó törvény mondja ki, hogy a váltó és a csekk rendeletre kiállított értékpapír. A rendeletre kiállított értékpapírok átruházása forgatással történik. A forgatás lehet: -

üres forgatás teljes forgatás inkasszó forgatás.

Üres forgatás esetén az értékpapír tulajdonosa aláírja az értékpapírt, ezzel lemond tulajdonjogáról, de az új tulajdonost nem nevezi meg. Beváltásnál az új tulajdonos aláírja, ezzel teljes forgatmánnyá alakítja, s így tudja érvényesíteni az értékpapír birtokosaként az abból eredő jogokat. Az értékpapír átadása a közbeeső tulajdonosok között sima átadással történik. A közbeeső tulajdonosok neve nem kerül az értékpapírra rávezetésre. Teljes forgatásról akkor beszélünk, amikor az értékpapír átruházásakor az eredeti tulajdonos lemond tulajdonjogáról, aláírja a nevét az értékpapír hátoldalán, de mellette megnevezi az új tulajdonost is. Aláírás után átadja az új tulajdonosnak. Ennél az átruházásnál az összes tulajdonos neve szerepel az értékpapír hátoldalán. A törvény erejénél fogva rendeletre kiállított értékpapírok forgatással történő átruházását az értékpapírra rávezetett ún. negatív rendeleti záradékkal lehet megtiltani. (Pl.: váltónál megnevezik a váltó kedvezményezettjét, de mellé írják "de nem rendeletére" záradékot.) Inkasszóforgatásról akkor beszélünk, ha az értékpapír tulajdonosa egy pénzintézetet kér fel arra, hogy az értékpapírból eredő jogait érvényesítse. Ekkor a tulajdonos aláírja nevét az értékpapír hátoldalán és megnevezi a bankot és a "beszedésre" záradékot. Ezzel szinte tulajdonosi jogokkal látja el bankját, hogy helyette, a nevében fellépjen, és az értékpapírból eredő jogokat érvényesítse. 3. Lejárat szerinti megkülönböztetés Egy döntés meghozatalakor tudni kell azt is, hogy mennyi időre mondunk le pénzünkről. Ezek szerint az értékpapírok lehetnek rövid, közép és hosszú lejáratú, valamint lejárat nélküli értékpapírok. Rövid lejáratú értékpapírok: Az egy évnél rövidebb futamidejű értékpapírok tartoznak ebbe a csoportba, pl.: váltó.

38

Közép lejáratú értékpapírok: Az 1-5 éves futamidejű értékpapírok, pl.: kötvények. Hosszú lejáratú értékpapírok: Az 5 évnél hosszabb futamidejű értékpapírok, pl.: kötvények, részvények. 4. Hozam szerinti megkülönböztetés Igen fontos a befektető részére, hogy befektetése révén milyen megtérülésre számíthat. Ennek alapján beszélünk: -

fix kamatozású értékpapírokról változó hozamú értékpapírokról.

A fix kamatozású értékpapíroknál előre meghatározzák a fizetendő kamatot. Ilyen például a kötvény, a posta-takaréklevél, stb. Változó hozamú értékpapírok vásárlása esetén nem tudjuk előre, hogy a következő időszakok hozama pontosan mennyi lesz, hiszen az a vállalat által elért profit aktuális nagyságától függ, s mint ilyen meglehetősen kiszámíthatatlanul változó. Ilyen például a részvény. 3.2. Okmányok a külkereskedelemben Egy-egy külkereskedelmi ügyletnél különböző tényt, jogosultságot igazoló okmányokkal találkozunk. Ezeket az okmányokat funkciójuk szerint a következőképpen csoportosíthatjuk: -

különféle számlák fuvarokmányok hatósági engedélyek vámokmányok fizetéssel kapcsolatos banki okmányok egyéb bizonylatok.

Ezen típusú okmányok nem értékpapírok. 3.2.1. Számla A számla általában az eladó és a vevő között elszámolási kapcsolatot tükrözi. Mindig az eladó állítja ki. A külkereskedelemben használatos számla formátumot a 2. sz. melléklet tartalmazza. A külkereskedelemben előforduló számlatípusok a következők lehetnek: -

kereskedelmi számla

39

-

előszámla proforma számla vámszámla konzuli számla.

Kereskedelmi számla Az eladó állítja ki az adásvételi szerződésben meghatározott nyelven. Tartalmazza az eladó és a vevő nevét, címét, a számlakészítés dátumát, a számla sorszámát, a szerződés számát, a címzett és a rendelkező nevét, címét, a fuvarozási módot, a paritást, fizetési módot, az áru feladásának dátumát, a csomagokon található jelöléseket (signo). Tartalmaznia kell továbbá az áru megnevezését, mennyiségét, egységárát, összárát a devizanem megadásával (az esetleges engedményeket, illetve a felárakat), a csomagok darabszámát, az összes bruttó és összes nettó súlyt, valamint ha a fizetési mód akkreditív, akkor az akkreditív által előírt záradékot is. A számlán nem hiányozhat az eladó cégszerű aláírása. A kereskedelmi számla általában nincs szigorú alakisághoz kötve, de minimálisan a fenti adatokat tartalmaznia kell. A kereskedelmi számlát a vevő által kért, a vevő ország hatósága vagy az akkreditív által előírt példányszámban kell kiállítani, ügyelve arra, hogy ezen felül az eladó nyilvántartásába, illetve a gazdasági, pénzügyi elszámolásokhoz, a vámkezeléshez, a fuvarozónak történő áruátadáskor is szükséges a plusz számlák megléte. Előszámla Gyakori eset, hogy az eladó érkezési súly alapján ad el, de az ellenértéket még az áru érkezése előtt kívánja megkapni. Ilyen esetben előszámlát állít ki a feladási súly alapján azzal, hogy a végleges számlázás az áru megérkezése és átvétele után történik majd meg. Proforma számla A beviteli engedély iránti kérelemhez az egyes országok rendelkezései szerint a vevőnek mellékelni kell az eladó nyilatkozatát, az ügylet tárgyát képező áru mennyiségéről, áráról, paritásról. Ezt a célt szolgálja az eladó által kiállított proforma számla. Az ajánlatot az eladó proforma számlán is megteheti, amit ha a vevő elfogad, aláírja, visszaküldi az eladónak változatlan állapotban, akkor ez mint adásvételi szerződés is funkcionálhat. A vevő is feladhatja a megrendelést proforma számlán. Vámszámla Egyes országokban az áru beviteli vámkezeléshez a kereskedelmi számla mellett vámszámla kiállítása is szükséges. A vámszámla egyik funkciója, hogy az áru származását deklarálja, nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az áru teljes egészében vagy csak bizonyos részben a származási szabályoknak megfelelően az eladó országában került előállításra. Másrészt azt is igazolhatja, hogy az exportár nem alacsonyabb a hazai áru áránál, amit szintén nyilatkozatban közöl az eladó. Ezzel az importőr ország a dömping ellen védekezhet. Barter ügyletnél vámszámla kerül kiállításra

40

Konzuli számla Számos országban például néhány dél-amerikai vagy az arab országokban az exportőrnek konzuli számlát, a konzuli láttamozást is csatolnia kell a kereskedelmi számlához. A konzuli számla ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a kereskedelmi számla, csak az importőrországnak az exportőr-országban működő konzulátusa írja alá, láttamozza azt. A konzuli számla egyben az áru származását is igazolhatja, valamint azt, hogy az exportár nem alacsonyabb a hazai áraknál. 3.2.2. Fuvarokmányok A fuvarozási okmányok a különböző fuvarozási módoknál a következők a nemzetközi áruforgalomban: -

-

-

-

Vasúti fuvarozási módnál CÍM vasúti fuvarlevél (3. sz. melléklet), nem értékpapír, az áru, fuvarozónak történő átadását igazolja, valamint azt, hogy létrejött a fuvarozási szerződés a feladó és a vasút között, a vasúti fuvarlevél másodpéldánya az eladónak utólagos rendelkezést, jogosultságot biztosít. Az okmányt a feladó állítja ki. Közúti fuvarozási módnál a CMR közúti fuvarlevél (4. sz. melléklet), mely nem értékpapír, a fuvarozási szerződés létrejöttét igazolja a feladó és a közúti fuvarozó között, valamint azt, hogy a feladó a közúti fuvarozónak átadta az árut, a CMR fuvarlevél feladó példánya a feladónak utólagos rendelkezési jogosultságot biztosít. Az okmányt a feladó állítja ki. Légi fuvarozási módnál a légi fuvarlevél (17. sz. melléklet), mely nem értékpapír, a fuvarozási szerződés létrejöttét igazolja a légi fuvarozó és a feladó között, valamint azt, hogy a feladó átadta az árut a légi fuvarozónak. Az okmányt a légi fuvarozó állítja ki, vagy annak ügynöke. Folyami fuvarozási módnál a folyami fuvarlevél, mely szintén nem értékpapír. Általában darabáru és nem teljes uszály-rakományáru feladásakor használják. Az okmányt a feladó állítja ki. Tengeri fuvarozásnál, a tengeri fuvarlevél általában darabáru feladása esetén alkalmazzák. Szintén nem értékpapír, sima fuvarokmány az áru tengeri fuvarozónak átadását igazolja. Az okmányt a tengeri fuvarozó állítja ki, vagy annak ügynöke.

Fuvarokmányok csoportosítását fuvarozási módonként illetve, hogy azok közül melyek értékpapírok, a következő táblázat tartalmazza. Fuvarozási mód Vasút

Értékpapír

Nem értékpapír CÍM fuvarlevél

Közút

CMR fuvarlevél

Légi

Légi fuvarlevél

Folyami

Folyami rakjegy

Tengeri

Bill of lading Delivery Order

Folyami fuvarlevél (darabáru) Tengeri fuvarlevél (darabáru)

41

Ha egy fuvarokmány értékpapír is, az azt jelenti, hogy azé az áru, akinek a kezében a fuvarlevél van, vagyis a rendeltetési helyen annak adja ki a fuvarozó az árut, aki a fuvarlevelet bemutatja. Az értékpapír jellegű fuvarokmányoknál lehetőség van arra, hogy a fuvarozás ideje alatt az áru többször is értékesítésre kerüljön. Ha egy fuvarokmány csak tényt, jogosultságot igazoló okmány, akkor az azt jelenti, hogy a rendeltetési helyen a fuvarozó annak szolgáltatja ki az árut, aki a fuvarlevél címzett rovatában szerepel. 3.2.3. Vámokmányok A vámkódex előírja, hogy az Európai Unió külső határain belépő és kilépő minden árut vámkezelés alá kell venni. A vámkezelést az exportőrnek, illetve az importőrnek a vámkódexben meghatározott módon az Egységes Vámokmány (EV (14., 16. sz. melléklet)) kitöltésével kell kezdeményeznie. Az Európai Unió országai közötti árucsere forgalomban nem kell vámokmányt kitölteni, az Európai Unió országai közötti áru-szolgáltatás forgalomban nincsenek vámok. 3.2.4. Fizetéssel kapcsolatos banki okmányok A külkereskedelmi ügylet közreműködésével történik.

ellenértékének

kiegyenlítése

kereskedelmi

bankok

Az áru ellenértékének kiegyenlítésével kapcsolatos fontosabb banki okmányok a következők: -

-

-

Devizaátutalási megbízás (6. sz. melléklet), ezen az okmányon a megbízó megbízást ad a banknak az áru, szolgáltatás ellenértékének külföldre történő átutalására. Akkreditív nyitási megbízás (7. sz. melléklet), akkreditíves fizetési mód esetén a vevő ezen a nyomtatványon ad megbízást a banknak, hogy a bank ígérjen kötelező fizetést az eladónak, ha az szerződésszerűen teljesít, és a szerződésszerű teljesítést a vevő által meghatározott okmányokkal igazolja. Export meghitelezés igénybevétele című okmány (8. sz. melléklet), arra szolgál, hogy akkreditíves fizetési mód esetén az eladó ezen okmányt kitöltve, hozzácsatolva az akkreditív által előírt okmányokat, benyújtja bankjához, és ha a teljesítést igazoló okmányok megegyeznek az akkreditív előírásaival a bank, fizetést teljesít az eladónak. Okmányos beszedési megbízás című okmány (9. sz. melléklet), ezt az eladó tölti ki okmányos inkasszó fizetési módnál, s ezen kéri fel a bankot, hogy szedje be a vevő bankján keresztül a vevőtől az áru ellenértékét.

3.2.5. Kontingenst igénylő okmány Amennyiben az Európai Unióba történő import, illetve az onnan történő export kontingentált az 15. sz. mellékletben található nyomtatványt kell kitölteni. Ezen formanyomtatványt az Interneten lehet letölteni, a Taric rendszerből. Az Európai Unió brüsszeli adattárából kerülnek a kontingensek kiosztásra, addig ameddig nem merült ki az adott termékre megállapított kiviteli, illetve behozatali mennyiség.

42

3.2.6. Egyéb okmányok -

Származási bizonyítvány, mely az áru - eladó országában - részben vagy egészben történő előállítását igazolja. Mindig az eladónak kell kitöltenie, és az áruval együtt feladnia. Az EUR 1-en (11. sz. melléklet) a származást a vámhatóság bélyegzőjével és aláírásával igazolja. EU, EFTA, CEFTA országok közötti áruforgalomban alkalmazzák. Az összes többi országba történő szállításnál a származást a FORMA típusú számlázási bizonyítvány igazolja (12. sz. melléklet). A FORMA származási bizonyítványt a Kereskedelmi Kamarához kell benyújtani az igazolás elvégzése céljából.

-

Egészségügyi bizonyítványok. Az állat-egészségügyi bizonyítvány: élő állat, hús, állati termékek export szállítmányait kísérő, hatósági állatorvos által kiadott hivatalos bizonyítvány. Igazolja, hogy a szállítási időpontban az áru megfelelt az importőr, illetve a tranzit ország állategészségügyi előírásainak, s hogy az állat környezete szintén mentes a meghatározott fertőző betegségektől. A növény-egészségügyi bizonyítvány a növényeket, gyümölcsöket, egyéb mezőgazdasági termékeket kísérő hivatalos okmány, amely igazolja, hogy az áru a szállítás időpontjában megfelelt a fogadó ország növény-egészségügyi követelményeinek. A sugárbizonyítvány azt igazolja, hogy a sugárvizsgálat elvégzése után a mezőgazdasági termék a megengedett sugárszint alatt tartalmaz csak veszélyes anyagokat.

-

Minőségi bizonyítvány, melyet egy független Minőségellenőrzési Intézet állít ki, és azt tartalmazza, hogy a kiszállításra, illetve a behozatalra kerülő áru minősége a szerződésben előírtnak megfelelő, illetve biztonságos. A műbizonylat olyan okmány, amelyet az árut előállító vállalat tölt ki, melyen igazolja, hogy az áru minősége a szerződésben előírtnak megfelelő.

-

Feladási értesítő (13. sz. melléklet): olyan okmány, amelyben az eladó tájékoztatja a vevőt, hogy az áru mikor és kinek került feladásra. Fontosabb adatai: feladó, vevő neve, címe, a feladott áru megnevezése, csomagolása, a csomagok darabszáma, bruttó-nettó súly, érték, mikor került feladásra az áru, mely fuvarozó, szállítmányozó cégnek adták át az árut, hol vehető át az áru, az áru érkezésének várható időpontja.

43

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

Ismertesse az árut megtestesítő értékpapírokat! Jogi szempontok alapján hogyan csoportosíthatjuk az értékpapírokat? Ismertesse az üres forgatás, a teljes forgatás és az inkasszó forgatás fogalmát! Ismertesse a számlák típusait! Ismertesse fuvarozási módonként a fuvarokmányokat, jelölve közülük melyek értékpapírok! 6.) Ismertesse a banki okmányokat, melyeket a nemzetközi fizetésnél alkalmaznak! 7.) Ismertesse a származást igazoló okmányokat! 8.) Ismertesse az EV vámokmányt annak tartalmát!

44

4. SZOKÁSOK, SZOKVÁNYOK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN Ezen fejezet az INCOTERMS 2000 nemzetközi szokványt ismerteti. Bemutatja, hogy a 13 paritást hogyan lehet csoportosítani, az egyes paritásoknál hol száll át a költség és a kockázat az eladóról a vevőre, és milyen feladatai vannak az eladónak és a vevőnek az INCOTERMS 2000 1-10 pontja alapján. A hallgatók megismerhetik hogy hogyan alakítják ki az árakat a különböző paritásoknak megfelelően. A szokások, az üzleti kapcsolatok olyan ésszerű szabályai, amelyet a gyakorlat alakított ki és próbált ki a nemzetközi kereskedelemben. A szokások nem a jogalkotás termékei, azonban szokásjogi erejük lehet. A szokványok a szokások írásba foglalása. A szokvány tehát írásba foglalt szokás, akkor lehet alkalmazni, ha a felek szerződésben kikötötték alkalmazását. A szokványokat két nagy csoportba soroljuk: -

helyi szokványok nemzetközi szokványok.

Helyi szokványok -

kikötői szokványok; nagy külkereskedelmi vállalatok mintaszerződései; banki szokványok; biztosító társaságok szokványai; tőzsdei szokványok.

Nemzetközi szokványok A nemzetközi kereskedelmi szokások összegyűjtésében és értelmezésében nagy jelentőségű munkát végeznek a kereskedői szervezetek, így különösen a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara. Munkájuk eredménye többek között az alábbi nemzetközi szokványok megjelentetése: -

INCOTERMS (International Rules for Interpretation of Trade Terms - Nemzetközi szabványok a kereskedelmi kikötések értelmezéséhez) Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok Az okmányos beszedésre vonatkozó egységes szabályok A Bécsi Egyezmény.

4.1.Az INCOTERMS Az INCOTERMS célja, hogy a külkereskedelemben leggyakrabban használt kereskedelmi fogalmak értelmezésére nemzetközi szabványgyűjteményt hozzon létre. A szerződést kötő felek gyakran nem tudják, milyen különbségek vannak az országok kereskedelmi szokásai között. Ez félreértésre, vitára, pereskedésre vezethet, az összes ezzel járó idő és pénzveszteséggel együtt. E problémák elkerülésére a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1936-ban tett közzé egy nemzetközi szabványgyűjteményt a kereskedelmi fogalmak

45

értelmezésére. E szabályok "Incoterms 1936" néven váltak ismertté. A szokvány nem évül el, mint jogszabály, ha azt változtatják. Később 1953-ban, 1967-ben, 1976-ban, 1980-ban, 1990ben és legutoljára 2000-ben módosítások és kiegészítések készültek annak érdekében, hogy a szabályok a mindenkori kereskedelmi gyakorlathoz igazodjanak. Az INCOTERMS egyértelműen szabályozza a fuvarparitást és a teljesítési helyet. A fuvarparitás azt a földrajzi pontot jelenti, ahol az áruszállítással kapcsolatos költségek átszállnak az eladóról a vevőre. A teljesítési hely pedig az a földrajzi pont, ahol a kockázat átszáll az eladóról a vevőre. Általában a paritást úgy definiáljuk, hogy az a földrajzi pont ahol a szállítási költségek, és a kockázat átszáll az eladóról a vevőre. A paritásokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: 1. Egypontos és kétpontos paritások: -

Egypontos paritásról akkor beszélünk, ha a szállítási költség és a kockázat egyazon földrajzi helyen száll át az eladóról a vevőre. Kétpontos paritásról akkor beszélünk, ha a szállítási költség és a kockázat két különböző földrajzi ponton száll át az eladóról a vevőre.

-

2. Minden fuvarozási módnál alkalmazható paritások vagy csak tengeri, folyami fuvarozásnál használatos paritások. 3. A harmadik osztályozás a paritás családokba történő besorolása az egyes paritásoknak. Ennek megfelelően beszélünk: "E", "F", "C" és "D" csoportról. A fent említett csoportosításokat a következő táblázat tartalmazza: Hány Pontos

INCOTERMS 2000

Milyen fuvarozási módnál

•

E-Csoport Indulás

EXW

Üzemből

Minden

•

F csoport A fő fuvarozás nincs fizetve

FCA

Költségmentesen a fuvarozónak

Minden

FAS

a hajó oldalához

Csak folyami és tengeri

FOB

a hajó fedélzetére

Csak folyami és tengeri

CFR

Költség és fuvardíj

Csak tengeri, folyami

C-Csoport A fő fuvarozás fizetve

46

••

•

D-Csoport érkezésig fizetve

CIF

Költség biztosítás és fuvardíj

Csak tengeri, folyami

CPT

Fuvarozás fizetve …-ig

Minden

CIP

Fuvarozás és biztosítás fizetve

Minden

DAF

Határra szállítva

Minden

DES

Hajóról szállítva

Csak tengeri és folyami

DEQ

Rakparton átadva

Csak tengeri és folyami

DDU

Vámfizetés nélkül szállítva

Minden

DDP

Vámfizetéssel szállítva

Minden

4.2.Az INCOTERMSben szabályozott kérdések Az egyes INCOTERMS-klauzulák közös vonásai - a szabályozott kérdések köre szerint - az alábbiak: -

az eladó áruszállítási, a vevő áruátvételi és fizetési kötelezettsége a költségviselés megosztásának helye a kockázat, kárveszély megosztásának helye a teljesítés helye a csomagolás költségei a minőségvizsgálat költségei a felek értesítési kötelezettsége a fuvarozási szerződés megkötése, a fuvardíj fizetése a biztosítási szerződés megkötése, a biztosítási díj fizetése egyéb okmányok beszerzése annak meghatározása, hogy ki fizeti a bevitellel, illetve kivitellel kapcsolatos adókat, illetékeket, vámokat.

47

A fentiek táblázatba foglalása, az INCOTERMS 1-10 pontja alapján, mely különböző paritások (klauzulák) alapján határozza meg az eladó és a vevő kötelezettségeit: A. Eladó köteles A.1. Az áru szolgáltatása a szerződéssel összhangban A.2. Engedélyek, felhatalmazások és formaságok A.3. Fuvarozási és biztosítási szerződések megkötése A.4. Áruátadás A.5. Kockázatátszállás A.6. Költségmegosztás 7. Értesítés adás a vevő részére A.8. Átadási bizonylat, szállítási okmány vagy ezzel egyenértékű elektronikus közlés A.9. Ellenőrzés, csomagolás A.10. Egyéb kötelezettségek

B. Vevő köteles B.1. Az áru értékének megfizetése, az áru átvétele B.2. Engedélyek, felhatalmazások, formaságok b.3. Fuvarozási és biztosítási szerződések megkötése B.4. Áruátvétel B.5. Kockázatátszállás B.6. Költségmegosztás B.7. Értesítés adás az eladó részére B.8. Átvételi bizonylat, szállítási okmány vagy ezzel egyenértékű elektronikus közlés B.9. Áruvizsgálat B.10. Egyéb kötelezettségek

4.3.INCOTERMS 2000 klauzulák 1. EXW (ex works): gyárból, raktárból Egypontos szárazföldi klauzula: a költség és a kockázat-átszállás földrajzi helye az eladó telephelye. Az áru fuvarozással, az okmányok beszerzésével kapcsolatos valamennyi költséget a vevő viseli, s valamennyi kockázat is a vevőt terheli attól kezdve, hogy az árut a rendelkezésére bocsátották. A fuvarozási szerződést a vevő köti, a biztosítást szintén. A kivitelhez szükséges engedélyeket, vámkezelést a vevő végezteti. A beviteli vámot a vevő fizeti. 2. FCA (fee carrier): költségmentesen a fuvarozónak Egypotos szárazföldi klauzula, a költség és a kockázat-átszállás helye a megnevezett helyen a vevő által megnevezett fuvareszközökben átadva. Minden fuvarozási módnál lehet alkalmazni. Az eladó kötelezettsége, hogy az árut berakassa a fuvareszközbe. A vevő kötelessége, hogy a fuvareszközről gondoskodjék, a fuvarozási költségeket és a kockázatot viselje. A kivitelhez szükséges engedélyeket, a kiviteli vámkezelést az eladó végzi, a beviteli vám megfizetése a vevő feladata. A fuvarozónak történő átadás teljesítettnek tekintendő: -

Vasúti szállítás esetén teljesen kocsirakományú árunál az eladó feladata a vasúti kocsikba történő bepakolás. Az átadás akkor fejeződik be, amikor a megrakott vagont vagy konténert a vasút átvette. Darabáru vasúti szállítása esetén az eladó akkor teljesít, ha exportra vámkezelve az árut a vasútnak átadta. Itt a vasúti kocsikba történő berakodás a vasút feladata.

48

-

-

Közúti szállítás esetén, ha a berakodás az eladó telephelyén történik, az átadás akkor fejeződik be, amikor az árut a vevő által biztosított járműbe rakták. Ha az áru a fuvarozó területén kerül átadásra, akkor teljesít az eladó, amikor árut a közúti fuvarozónak átadta. Belföldi vízi úton történő szállításnál, ha a bepakolás az eladó telephelyén történik, az eladó akkor teljesít, amikor az árukat a vevő által rendelkezésre bocsátott szállítóhajóba berakták. Ha az áru a fuvarozó területén kerül átadásra, akkor az eladó akkor teljesít, amikor az árut a belföldi vízi fuvarozónak átadta. Légi szállításnál akkor teljesít az eladó, amikor az árut a légi fuvarozónak átadta. Tengeri szállításnál, ha az áru teljes konténer-rakományt alkot, akkor teljesít az eladó, amikor a megrakott konténert a tengeri fuvarozó átvette. Ha az áru nem tesz ki egy konténert, akkor teljesít az eladó, amikor az árut a tengeri fuvarozónak átadta.

3. FAS (free alongside ship…): költségmentesen a hajó oldalához rakva a megjelölt elhajózási kikötőben. Egypontos paritás, csak tengeri folyami fuvarozásnál alkalmazzák. Az eladó kötelezettsége, hogy az árut saját költségére és kockázatára a vevő által megrendelt hajó oldala mellé a kikötői szokásoknak megfelelően lerakja, s erről a vevőt értesítse. A vevő kötelezettsége, hogy a hajóról gondoskodjék, az eladót időben értesítse. Minden költséget és kockázatot viseljen attól kezdve, hogy az eladó az árut a hajó oldala mellé szállította. A hajó késedelméből fakadó költségek és kockázatok a vevőt terhelik. A vevő feladata a tengeri hajóba történő pakolás, a beviteli vámot a vevő fizeti. 4. FOB (Free on board): költségmentesen az elhajózási kikötőben hajóra rakva. Egypontos klauzula, csak tengeri és folyami fuvarozási módnál alkalmazzák. A költség és a kockázat az indulási kikötőben a vevő által megrendelt hajó korlátja felett átemelve száll át az eladóról a vevőre. Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára berakatni a vevő által megadott hajó fedélzetére. A vevő köteles saját költségére hajót bérelni, vagy hajótérről gondoskodni, az ezzel kapcsolatos adatokról az eladót értesíteni, minden költséget, kockázatot viselni, attól az időponttól kezdve, amikor az áru a hajó korlátja felett áthaladt. A késedelmes hajókiállítás költésgei és kockázatai a vevőt terhelik. A beviteli vámot a vevő fizeti. 5. CFR (cost and freight, C and F): költség és fuvardíj. 6. CIF (cost. insurance, freight): költség biztosítás, fuvardíj. Mindkét paritás kétpontos paritás. A szállítási költség az érkezési kikötőben a hajón. A kockázat az indulási kikötőben a hajó korlátja felett átemelve száll át az eladóról a vevőre. Csak tengeri és folyami fuvarozásnál alkalmazható. Együttes leírásukat az indokolja, hogy az eladó és a vevő jogai és kötelezettségei azonosak, eltérés csak a biztosítási szerződés megkötése tekintetében van. A hajó megrendelése és költségeinek fizetése mindkét paritás esetén az eladó feladata. A fuvarozás kockázatai ellen a biztosítási szerződést -

CIF paritásnál az eladó köteles megkötni, CFR paritásnál a vevő köti meg.

49

A CIF paritás az eladó kötelességévé teszi, hogy a vevő javára a szerződésben kikötött feltételek mellett a CIF érték 110%-ra megkösse a szállítmánybiztosítási szerződést. Mindkét paritás esetén a beviteli vámot a vevő fizeti. 7. CPT (freight, carriage paid to): fuvardíj, szállítás fizetve. Minden fuvarozási módnál alkalmazható multimodális klauzula. Kétpontos paritás a szállítási költség és a kockázat két különböző földrajzi ponton száll át az eladóról a vevőre. A szállítási költséget az eladó viseli a rendeltetési helyig, a kockázat az első fő fuvarozónak történő átadás után száll át az eladóról a vevőre. Tehát a fuvareszköz megrendelése, a költségének viselése a rendeltetési helyig az eladó feladata, a biztosítás megkötése, ha szükséges a vevő feladata. A vevő fizeti a beviteli vámot. 8. CIP (freight, carriage and insurance paid to…): fuvardíj, szállítás, biztosítás fizetve. Kétpontos multimodális, minden fuvarozási módnál alkalmazható klauzula. Az eladó szállítási költséget a megnevezett helyiségig viseli, tehát a költség az eladóról a vevőre a megnevezett rendeltetési helyen száll át, míg a kockázat az első fő fuvarozónak történő átadás után száll át az eladóról a vevőre. Az eladó kötelezettsége ennél a paritásnál a szállítmánybiztosítás megkötése a vevő javára, az áru étékének 110%-ra. Itt az eladó rendeli és fizeti a szállítás költségeit a megnevezett rendeltetési helyig, és az eladó köti meg a szállítmánybiztosítást is. A vevő fizeti a beviteli vámot. 9. DAF (delivered at frontier): leszállítva a határra. Egypontos paritás, multimodális, a szállítási költség és a kockázat a megnevezett határátkelő helyen az exportőr ország felőli oldalon száll át az eladóról a vevőre. Az eladó köteles az árut saját kockázatára és költségére a megnevezett határállomáson a szerződésszerű szállítást igazoló, s a bevitelhez szükséges bizonylatokkal együtt a vevő rendelkezésére bocsátani, a vevő köteles az árut átvenni, és utána az áruval kapcsolatos mindenfajta kockázatot viselni, és minden költséget fizetni a rendeltetési helyig.. A beviteli vám megfizetése a vevő feladata. 10. DES (delivered ex ship): hajóból. Egypontos tengeri paritás, a szállítási költség és a kockázat az érkezési kikötőben a hajó fedélzetén száll át az eladóról a vevőre. Ennél a paritásnál a hajó megrendelése, és a hajóútra biztosítás megkötése is az eladó feladata. Az érkezési kikötőben a hajóról történő kipakolástól kezdve a rendeltetési helyig az összes költséget a vevő fizeti és viseli a kockázatot. A beviteli vámot a vevő fizeti. 11. DEQ (delivered ex quay): rakpartról. Egypontos tengeri paritás mind a költség, mind a kockázat átszállásának földrajzi pontja az érkezési kikötő rakpartja. A kirakodás költségeit itt az eladó fizeti. A hajó megrendelése, költségeinek fizetése, a biztosítás megkötése az eladó feladata. A rakparttól az összes költség és kockázat a vevőt terheli. 12. DDU (delivered duty unpaid): leszállítva vám nincs fizetve.

50

Egypontos multimodális paritás, a költség és a kockázat a megnevezett rendeltetési helyen száll át az eladóról a vevőre. Az eladó köteles az árut saját kockázatára és költségére a megnevezett rendeltetési helyen a vevő rendelkezésére bocsátani, viselni az áruval kapcsolatos minden kockázatot addig az időpontig, ameddig a fenti kötelezettségeit teljesítette. A beviteli vámot a vevő fizeti. 13. DDP (delivered duty paid): vám fizetve. Egypontos multimodális paritás, a DDU paritástól abban tér el, hogy itt az eladó viseli az importáló országban a beviteli vámot és egyéb illetékeket. Az eladó visel minden kötelezettséget és kockázatot egészen addig, amíg import vámkezelés elvégzése után a megnevezett rendeltetési helyen az árut a vevőnek átadja. A következő táblázat az INCOTERMS klauzulák főbb jellemzőit foglalja össze: Költség és kockázat átszállás helye az INCOTERMS-ben Sorszám

Paritás

Költségszállítás helye: eladó → vevő Eladó telephelye

Kockázat átszállás helye: eladó → vevő Eladó telephelye

1.

EXW

2.

FCA

Első fő fuvarozónak történő átadás Elhajózási kikötőben a tengeri hajó oldala mellé elhelyezve a rakparton Elhajózási kikötőben a tengeri hajó korlátja felett átemelve Érkezési kikötőben a hajón

Első fő fuvarozónak történő átadás Elhajózási kikötőben a tengeri hajó oldala mellé elhelyezve a rakparton Elhajózási kikötőben a tengeri hajó korlátja felett átemelve Elhajózási kikötőben a tengeri hajó korlátja felett átemelve Elhajózási kikötőben a hajó korlátja felett átemelve

3.

FAS

4.

FOB

5.

CFR

6.

CIF

Érkezési kikötőben a hajón

7.

CPT

8.

CIP

Rendeltetési hely Első fő fuvarozónak történő átadás Rendeltetési hely Első fő

Eladó teljesítését igazoló okmányok Átvételi elismervény Fuvarokmány Rakparti átvételi elismervény

Clean Bill of Lading

Clean shipped on board Bill of Lading Clean shipped on board Bill of Lading Biztosítási kötvény Fuvarokmány Fuvarokmány,

51

9.

DAF

10.

DES

11.

DEQ

12.

DDU

13.

DDP

fuvarozónak történő átadás Megnevezett Megnevezett országhatár országhatár Érkezési Érkezési kikötőben a kikötőben a hajón hajón Érkezési Érkezési kikötőben a kikötőben a rakparton rakparton Megnevezett Megnevezett rendeltetési rendeltetési helyen helyen vámolatlanul vámolatlanul Megnevezett Megnevezett rendeltetési rendeltetési helyen elvámolva helyen elvámolva

Biztosítási kötvény Fuvarokmány Clean Bill of Lading Clean Bill of Lading Fuvarokmány

Fuvarokmány, Vámfizetés igazolása

4.4.Kiegészítő paritások A kiegészítő paritások önmagukban nem alkalmazhatók, csak valamelyik INCOTERMS klauzula mellett. A nemzetközi kereskedelemben a következő kiegészítő vagy járulékos paritások használatosak: • •

• • •

FI (free in): bérmentve be. A FOB mellett azt jelenti, hogy az árunak a hajó mélyébe való elhelyezésének költségeit az eladó fedezi. FIO: (free in and out): bérmentve be és ki. CFR, CIF, DES paritás mellett az árunak a hajó mélyébe, onnan a fedélzetre való elhelyezésének költsége az érkezési kikötőben az eladót terheli. LANDED: partra rakva. CFR, CIF, DES paritás mellett az eladó kötelessége az árunak a rakpartra történő kirakása. CIFC (CIF + Commission): a vevő a képviselői jutalék megfizetését az eladóra hárítja. W (war risk): az eladó köteles saját költségére az árut háborús kockázat ellen is biztosítani. CIF, DES, DEQ paritások mellett alkalmazzák.

4.5.Árkalkuláció Az export ár más a különböző paritásoknál, attól függően, hogy a fuvarköltséget és a biztosítást az eladó vagy a vevő fizeti. Az eladó feladata az export árkalkulálás elvégzése az export ár kialakítása. Az eladó a gyári árhoz minden költséget hozzáad, amit kifizetett a fuvarozás, raktározás, biztosítás során. Példa a különböző paritások melletti ár kialakítására: 1. Kalkulálja ki a különböző paritásokra az árat a következő költség adatok alapján: -

Egy termék gyári ára Csepelen 150.000 EURO.

52

-

Csepelről Józsefvárosi vasútállomásig szállítási költség 200 EURO. A vasúti kocsiba történő bepakolás költsége 50 EURO. Józsefvárostól Hamburg kikötőig történő vasúti fuvarozás fuvardíja 1000 EURO. Hamburgban a kikötő használati díja, okmánykitöltés díja, a hajóba történő bepakolás díja 500 EURO. Hamburg - New York közötti hajóút fuvarköltsége 7000 EURO. Tengeri útra a biztosítási költség 1000 EURO. New Yorkban a tengeri hajóból történő kipakolás költsége 500 EURO. Beviteli vám 10%, alapja a CIF New York ár. New York - Washington útszakasz fuvarköltsége 1000 EURO

EXW Csepel Szállítási költség Józsefvárosig Vasúti kocsiba történő bepakolás költsége FCA Józsefváros Fuvarköltség vasúti Józsefvárostól Hamburgig FAS Hamburg

150.000,- EURO 200,- EURO 50,- EURO 150.250,- EURO 1.000,- EURO 151.250,- EURO

Kikötői használati díj, Okmánykitöltés díja, Hajóba történő pakolás FOB Hamburg

500,- EURO 151.750,- EURO

Tengeri fuvardíj Hamburg – New - York között CFR New - York

7.000,- EURO 158.750,- EURO

Biztosítás a tengeri útra CIF New – York

1.000,- EURO 159.750,- EURO

Kipakolás DEQ New - York

500,- EURO 160.250,- EURO

Fuvarköltség New - York - Washington DDU Washington

1.000,- EURO 161.250,- EURO

Beviteli vám 10% DDP Washington

15.975,- EURO 177.225,- EURO

53

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)

Ismertesse a paritás fogalmát, csoportosítását! Ismertesse FOB paritás esetén az eladó és a vevő feladatait az INCOTERMS 1-10 pontja alapján! Ismertesse és jellemezze az F paritás családot, részletesen az egyes paritásokat! Ismertesse és jellemezze a C paritás családot, részletesen az egyes paritásokat! Ismertesse és jellemezze a D paritás családot, részletesen az egyes paritásokat! Kalkulálja ki a CIP London árat az alábbi adatok alapján: Egy termék gyári ára 150.000,- USD Budapesten. Ferihegy légi kikötőig történő szállítás költsége 500,- USD. Légi fuvarköltség Budapest Ferihegy – London között 1.000,- USD. Biztosítás díja 500,- USD.

54

5. AZ ÁRU ELLENÉRTÉKÉNEK KIFIZETÉSE, FIZETÉSI MÓDOK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN Ez a fejezet az egyszintű és a kétszintű bankrendszert mutatja be, ismerteti a jegybanki és a kereskedelmi banki feladatokat. Továbbá a fejezet megismerteti a hallgatókat a nemzetközi fizetések lebonyolításának pénzügyi eszközeivel, valamint a nemzetközi fizetési módokkal. A nemzetközi fizetési módok közül részletesen bemutatásra kerül: - a devizaátutalás, - az okmányos inkasszó, - az okmányos meghitelezés és - a bankgarancia, bankkezesség. 5.1. Bankrendszerek, kereskedelmi bankok A bankrendszer egy ország bankjainak összessége. A történelmi fejlődés kialakította az egyszintű és a kétszintű bankrendszert. Az egyszintű bankrendszer jellemzője, hogy a központi bank a jegybanki funkciók mellett, közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel, természetes személyekkel, lebonyolítja fizetéseiket, vezeti számláikat, hitelt folyósít számukra. A kétszintű bankrendszerben a központi bank a jegybank, nem áll kapcsolatban gazdálkodókkal, természetes személyekkel, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal, amelyeket kereskedelmi bankoknak, üzleti bankoknak nevezünk. E bankok nyújtják a banki szolgáltatásokat az üzleti szféra szereplőinek és a magánszemélyeknek.

1. szint

JEGYBANK Kereskedelmi bank

Kereskedelmi bank

2. szint

vállalkozások

magánszemélyek

vállalkozások magánszemélyek

A Magyar Nemzeti Bankot 1924. május 24-én alapították részvénytársaság formájában. Később a bankok államosításáról szóló törvény, amely 1947. decemberétől lépett életbe, magával hozta a Magyar Nemzeti Bank államosítását is. Magyarországon ennek megfelelően 1948-tól egyszintű bankrendszer működött. A volt szocialista országok túlnyomó többségében a szovjet példa alapján egyszintű bankrendszert hoztak létre. Magyarországon 1987. január 1én a korábban elkezdett reformokkal összhangban vezették be a kétszintű bankrendszert. 5.1.1. Jegybanki feladatok -

pénz kibocsátás

55

-

a pénz mennyiségének szabályozása, a gazdaságpolitika általános céljaival összhangban kereskedelmi bankok számláinak vezetése, számukra likviditási szolgáltatás biztosítása a központi költségvetésen keresztül az államháztartással finanszírozási kapcsolat fenntartása árfolyam-politikai döntések meghozatala, az ár árfolyam-politikával kapcsolatos esetleges intervenciós kötelezettség végrehajtása a központi banknál lévő arany és devizatartalékok menedzselése kamatláb-politika meghatározása a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően kötelező tartalékráta meghatározása a kereskedelmi bankok részére fő devizahatósági és ellenőrzési feladatok ellátása EURO bevezetésének előkészítése, menedzselése.

5.1.2. Kereskedelmi bankok és azok feladatai A kereskedelmi bank az az intézmény, amely betéteket fogad el, pénzt kölcsönöz, és fizetéseket teljesít. A kereskedelmi bankok alapfunkciója tehát a kereskedelem, a termelés, a magánszemélyek finanszírozása rövid lejáratú forgóeszközhitelekkel, hosszú lejáratú hitelekkel, és váltó leszámítolás útján, valamint a kereskedelemhez kapcsolódó fizetési forgalom lebonyolítása. A kereskedelmi bankok ezen kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal is állnak az ügyfelek rendelkezésére. Ezzel a bankok célja, hogy komplex pénzintézeti szolgáltatást nyújtva az ügyfeleiket megtartsák, másrészt pótlólagos profitszerzési lehetőségeket találjanak. A kereskedelmi bankok által végzett ügyleteket három fő csoportra lehet osztani: -

passzív bankügyletek aktív bankügyletek semleges bankügyletek.

5.1.2.1.Passzív bankügyletek A passzív bankügyletek tulajdonsága, hogy segítségükkel pótlólagos pénz érkezik a bankba, amellyel egyidőben tartozása keletkezik a baknak a pénztulajdonossal szemben. A passzív bankügylet tipikus formái: -

betétgyűjtés banki értékpapír kibocsátása (pl.: kötvény) hitelfelvétel (jegybanktól, más kereskedelmi banktól).

A bank, ezen tevékenységéért kamatot fizet. A betéteket különbözőképpen lehet csoportosítani. A betételhelyezők szerint lehetnek vállalati, költségvetési, lakossági és bankközi betétek. A betétek lekötésének időtartama szerint lehet látra szóló, közép és hosszú távra lekötött és takarékbetét, stb.

56

5.1.2.2.Aktív bankügyletek Aktív bankügylet keretében a bank pénzkihelyezést végez, így követelése keletkezik a hitelfelvevőkkel szemben. A gazdasági folyamatok zavartalanságát biztosítják a bankok azzal, hogy saját tőkéjük, valamint a passzív bankügyletek révén összegyűjtött pénzből hiteleket nyújtanak. A hitelnyújtásért hitelkamatot számítanak fel. A hitelkamat mindig magasabb, mint a betéti kamat, a kettő közötti különbség a kereskedelmi bank egyik haszna. Aktív bankügyletek formái: -

hitelnyújtás betételhelyezés (más bankoknál) követelést megtestesítő értékpapír vásárlás.

A bankok által nyújtott hiteleket több szempont szerint lehet csoportosítani: Megkülönböztetünk: -

A fedezet jellege szerint: - fedezettel rendelkező és - fedezettel nem rendelkező hiteleket.

-

A lejárat szerint: rövid lejáratú (egy évnél rövidebb), közép lejáratú (egy és öt év között), hosszú lejáratú (5 év feletti).

-

A hitel felvevő szerint: lakossági, vállalati, költségvetési, bankközi hitelek.

A fedezettel rendelkező hitelek lehetnek kézizáloghitel, jelzáloghitel és okmányos hitel. A kézizáloghitel fedezete valamilyen ingó dolog. Az értékpapírbetéttel fedezett kézizáloghitelt lombard hitelnek nevezzük. A jelzáloghitel fedezete ingatlan. Az okmányos hitel jellemzője, hogy a bank, fedezetként valamilyen áruokmányt kap. Példa erre a közraktárjegy zálogjegy részének átadása a banknak a hitel fedezeteként. A hitel fő technikai formái A hitel technikai formáját tekintve lehet: -

folyószámlahitel számlahitel leszámítolási hitel.

A folyószámlahitel akkor jön létre, ha a bank és ügyfele megállapodnak abban, hogy az ügyfél elszámolási számlájáról túlfizetést teljesíthet egy meghatározott összeg erejéig. E hitelt

57

rövidlejárattal, likviditási problémák megoldására veszik általában igénybe. Vállalatoknak nagy előnye, hogy átmeneti pénzzavar esetén pénzhez jut. A számlahitel nagyobb összegű és hosszabb távra alkalmazott hitelezési technika. Ebben az esetben a bank és a vállalat között létrejött hitelszerződés alapján jut a vállalkozás pénzhez, és a hitelszerződésben meghatározottak szerint kell a hitelt visszafizetnie. Leszámítolási hitel alatt a vállalat által benyújtott valamilyen értékpapír, általában váltó diszkontálással meghatározott jelenértékének kifizetését értjük. A bank a jelenben kifizet egy bizonyos összeget a váltóra (ügyfele finanszírozási forráshoz jut) cserébe pedig jövőbeni követelése keletkezik a váltón szereplő összegre a váltó címzettjével szemben.

5.1.2.3. Semleges bankügyletek Semleges bankügyletnél a bank a szolgáltatások elvégzéséért bizonyos százalékú jutalékot kér. Ilyen semleges bankügyletek lehetnek a következők: -

Fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos bankügyletek: -

-

Belföldi és nemzetközi viszonylatban. Bankszolgáltatások:

-

értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatások valuta-deviza ügyletek befektetési tanácsadás lízing faktoring bankinformációk szolgáltatása, stb.

5.1.3. Nemzetközi bankári tevékenység fő területei, formái, a bankok és a külkereskedelem kapcsolata 5.1.3.1. A nemzetközi bankári tevékenység fő területei A nagy kereskedelmi bankok a következő szerepekben tűnnek fel a nemzetközi piacon: -

nemzetközi pénzügyi közvetítőként betéteket gyűjtenek és hiteleket nyújtanak a nemzetközi pénz és tőkepiacon a devizapiacok fő szereplői a külkereskedelemhez kapcsolódó fizetési forgalom lebonyolítói.

58

A verseny erősödése a fellelhető források, megtakarítások eléréséért és közvetítéséért, lejjebb nyomta a hitelek kamatait. A verseny erősödése az optimálisabb forrásallokáció megteremtésén kívül az egyes nemzeti pénz és tőkepiacokat integrálta egy egységes nemzetközi pénzügyi rendszerbe. Ennek következtében azokban az országokban, ahol az állami szabályozás ezt engedi, a tőkék szabadon áramlanak országhatárokat nem ismerve (pl.: EU-országok). A nemzetközi bankok jelentős szereplői a devizapiacnak. A bankközi devizakereskedelemben kialakított nemzetközi rendszer egy 24 órás devizapiacot hozott létre, ahol a bankok, - az erre szakosodott részlegük, üzletkötőik segítségével – vesznek részt. 24 órás piac mivel az időeltolódás miatt a világ valamelyik részén mindig munkaidő van. A külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó fizetési forgalom a kereskedelmi bankok csatornáin, azok okmányos nemzetközi osztályain keresztül zajlik. A bankok a nemzetközi fizetéseket ügyfeleik megbízása alapján teljesítik. Az ügyfél és a bank között megbízásos jogviszony jön létre, ahol a bank az ügyfél megbízásainak minél gyorsabb és szakszerűbb teljesítését vállalja, díjazás ellenében. 5.1.3.2. A nemzetközi piacon való részvétel formái Az egyes kereskedelmi bankok méretüktől és tőkeerejüktől függően kapcsolódnak be a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások piacába és ezek alapján dől el, hogy a részvételt milyen szervezeti, megjelenési formában választják. A bankok a következő alapvető megjelenési formák közül választhatnak: -

fiókintézeteket hoznak létre bankképviseletet nyitnak külföldi bankkapcsolatokat építenek ki (levelező kapcsolat).

A tőkeerős nemzetközi bankok a stratégiailag fontos pénzpiaci központokban jelen akarnak lenni fiókpénzintézetek, leánybankok alapításával, vagy ottani már működő kereskedelmi bank felvásárlásával. A külföldi piacokon való személyes jelenléttel egyrészt kielégítik a már meglévő ügyfeleik korszerű nemzetközi bankár szolgáltatások és információk iránti igényeit, másrészt a közvetlen jelenléttel új ügyfelek szerzését, a piaci részesedésük növelését célozzák meg. A bankképviselet létrehozása a közvetlen jelenlét alacsonyabb rendű változata. A képviselet feladata, új ügyfelek megszerzése és átirányítása az anyabankhoz, valamint közvetlen információszerzés az adott piacról. A bankképviselet fenntartása előkészítő lépés is lehet az adott piacon való fiókintézet alapításához. A harmadik módja a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások piacán való részvételnek – személyes jelenlét nélkül – a kiépített bankkapcsolatok révén végzett bankári tevékenység. Nemzetközi bankkapcsolatok alatt az egyes külföldi bankokkal létesített levelezői kapcsolatok rendszerét értjük. A levelezői kapcsolat olyan kétoldalú viszony, két egymás számára külföldi bank között, amelynek keretében az egymásnak adott bankári megbízásokat kölcsönösen teljesítik. A levelezői kapcsolat kialakítása az ún. kontrollokmányok kölcsönös elküldésével, cseréjével kezdődik.

59

Egy ilyen csomagban szerepel például: -

a bank levélbeni bemutatása, az üzletágak ismertetése aláírásra jogosultak aláírás minta gyűjteménye az általános üzleti feltételek.

A levelezői kapcsolat létrejött, ha a fenti okmányokat kicserélték és megállapodtak egymással, hogy milyen műveleteket végeznek majd és milyen feltételekkel egymás megbízásai alapján. Levelezői kapcsolat keretében a bankok kialakíthatnak számlavezetői és hitelkapcsolatokat. Egyszerűvé teszi a tranzakciókat, ha a partner bankok egymásnál deviza számlát vezetnek, és arról teljesítenek kifizetéseket, illetve fogadnak befolyásokat. A számlavezetői kapcsolat felvétele folyószámla nyitását jelenti, amelynek az elnevezése nostro és loro számla. A nostro számla minden egyéb banknál nyitott devizaszámla, a loro számla pedig minden más ügyfél által nálam nyitott devizaszámla. A hitelkapcsolat kialakítása a partner bankok közötti nemzetközi fizetéseket gördülékennyé teszi és a bankok likviditás-menedzselési feladatait megkönnyíti. A külkereskedelemhez kapcsolódó fizetési forgalom lebonyolítása a kereskedelmi bankok külföldi közvetlen megjelenése nélkül is megvalósulhatnak. Itt nagy szüksége van a kiterjedt nemzetközi bankkapcsolatok meglétére. A levelezői kapcsolat lehetővé teszi a partner bankok egymásnak adott bankári megbízásainak hatékony, gyors, a szerződési feltételeknek megfelelő teljesítését. Ezt s S. W. I. F. T. számítógépes rendszer teszi lehetővé. A bankok kapcsolattartásának, információ-átadásának hagyományos útjai: -

légipostai utalás telex, távirati utalások.

A számítógépek tárhódítása a gazdaság minden területén felvette a bankközi nemzetközi adatátviteli rendszerek korszerűsítését. Ennek jegyében alakult meg 1973-ban a S.W.I.F.T. (Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Távközlési Társaság). A táraság alapító tulajdonosai a legnagyobb amerikai és nyugat-európai bankok. Tagjai között mára már megtaláljuk a világ legtöbb bankját, így a magyarországi kereskedelmi bankok többségét is. A hálózat működtető központja: Brüsszel, Amsterdam és Virginia. A S.W.I.F.T. nem bank. Funkciója az, hogy a földrajzilag egymástól távol eső bankok között a zavartalan fizetési forgalmat lehetővé tegye. A számítógépes rendszer segítségével a hagyományos módszerhez képest biztonságosabban, gyorsabban, egyszerűbben, olcsóbban lehet a nemzetközi fizetéseket lebonyolítani. A S.W.I.F.T. rendszeren keresztül a levelezői kapcsolat keretében a bankok számlát vezetnek egymásnak. Egy bank az ügyfél külföldi devizafizetésre szóló megbízását úgy teljesíti, a S.W.I.F.T. rendszeren keresztül, hogy az adott külföldi országban lévő levelező bankjánál a deviza számlájáról kifizeti az összeget, az ügyfél által megjelölt kedvezményezett számára. 5.2. A nemzetközi fizetések lebonyolításának eszközei A vevő elméletileg fizethet: -

áruban

60

-

valutában devizában mesterséges nemzetközi pénzben értékpapír átadásával; váltó kiállításával vagy elfogadásával, csekk kiállításával elektronikus úton.

5.2.1. Áruban való fizetés Áruban való fizetés csereügyletkötést feltételez (barter, kompenzációs ügylet, két ország egymás közötti árucsere-forgalmi megállapodása értelmében a két ország között az áruforgalom devizamozgás nélkül bonyolódik) a 80-as években ez a megoldás a világkereskedelem jelentő hányadát érintette, a volt szocialista országok egymás közötti forgalmára kimondottan az áruval történő fizetés volt a jellemző. 5.2.2. A valuta A valuta egy ország törvényes fizetési eszköze, egy másik ország forgalmában. Például a magyar forint az amerikai turistának valuta, vagy az USD a magyarnak a valuta. A valutát a jegybank bocsátja ki, megjelenési formája bankjegy vagy érme. Névértéke mindig megegyezik a forgalmi értékével. A valuták megkülönböztetése nemzetközileg elterjedt rövidítésekkel történik. A valutanemek rövidítése vagy hagyományosan a kibocsátó ország szokása szerint, vagy pedig a nemzetközileg egységesített ISO (Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) szerint történik (pl.: EURO, USD, stb.). A valutaárfolyam valamely valuta egységének egy másik valutában kifejezett ára. 5.2.3. A deviza A deviza, külföldi fizetési eszközre szóló követelés, olyan számlakövetelés, amely nemzetközileg felhasználható, átutalható. Bárki kibocsáthatja. Megjelenési formái: számlapénz, váltó, csekk, stb. Nem minden esetben egyezik meg a névértéke a forgalmi értékkel (pl.: váltó leszámítolás). A devizának különbözik az árfolyama az ugyanazon valuta árfolyamától. A devizaárfolyam valamely deviza egységének egy másik devizában kifejezett ára. A külkereskedelmi áruforgalomban nem valuta árfolyammal, hanem mindig devizaárfolyammal kalkulálnak, számolnak el egymással a partnerek. A valuta, deviza árfolyama naponta változik. A valuta és a deviza lehet konvertibilis, illetve nem konvertibilis. Valutakonvertibilitáson a nemzeti hitelpénzek egymásra történő szabad átválthatóságát értjük. A konvertibilis valuták, devizák a legforgalomképesebbek, mert azt minden ország fizetésként elfogadja a szabad átválthatósága miatt. A klíring deviza az árucsere-forgalmi megállapodást kötött országok pénzügyi elszámolási eszköze. Ez egy mesterséges deviza, nincs bankjegy formája, csak az árucsere-forgalmi megállapodást kötött országok egymás közötti forgalmában létezik. Ezért vásárlóereje

61

kevesebbet ér, mint a vele azonos konvertibilis deviza vásárlóereje. Általában a jegybankot jelölik ki az év végéig keletkező terhelések, jóváírások nyilvántartására. 5.2.4. Mesterséges nemzetközi pénzek -

-

-

SDR (Különleges Lehívási Jogok); 1969-ben az IMF (Nemzetközi Valutaalap) bocsátotta ki, számlapénz, nincs bankjegy formája. Valójában az SDR egy nemzetközi tartalékeszköz, valamint elszámolási eszköz. Az SDR árfolyamát valutakosár módszerrel határozzák meg, vagyis a világ exportból és a nemzetközi pénzügyekből legnagyobb arányban részesülő öt ország valutájának súlyozott átlagként számítják (a legutóbbi felülvizsgálat alkalmával meghatározott devizák kerültek a kosárba: USA dollár, EURO, japán jen, angol font. ECU (European Currency Unit); 1979-ben vezették be az Európai Közös Piac Országai. Nemzetközi számlapénz, bankjegy formája nem volt. Kosárvaluta, ami azt jelenti, hogy értékét az egyes EU-tagországok valutái értékének súlyozott átlaga adja. 1999. január 1-ig volt forgalomban, 1999. január 1–vel egy új kosárvaluta került helyette bevezetésre az EURO, mint számlapénz. EURO; 1995. december 15-16. Az Európai Tanács madridi ülésén állapodtak meg abban az EU-tagországok, hogy a közös valuta neve EURO lesz, és elfogadják az új kosárvaluta fokozatos 1999-2002 közötti bevezetésének forgatókönyvét. Az EURO 1999. január 1-től, csak mint számlapénz funkcionál 2002. január 1-ig. 2002. január 1-től az EURO bankjegy formájában is bevezetésre kerül. 2002-ben az EU országai 3 ország kivételével (Anglia, Dánia, Svédország) megszűntették az addig használt törvényes fizetési eszközüket és helyette az EURO-t vezették be és alkalmazzák. A többi EU-s ország akkor vezetheti be az EURO-t mint törvényes fizetőeszközt, ha teljesítik a Maastricht-i kritériumokat.

5.2.5. Valutáris kockázatok a külkereskedelmi ügyleteknél Valutáris kockázatot jelent a valuta deviza leértékelése és felértékelése egy-egy külkereskedelmi ügyletnél. Ez a kockázat részben abból ered, hogy a külkereskedelmi adásvételi szerződés megkötése és az áru ellenértékének kifizetése nem egy időben történik, és a legtöbb esetben a valuta-devizaárfolyamok naponta változnak. Egy hazai fizetőeszköz leértékelése más valutához képest azt jelenti, hogy export esetén az exportőr hazai pénzben ugyanazért a devizáért többet kap, mint leértékelés előtt. Importnál pedig az importőr az ugyanazon deviza megvásárlása esetében több hazai pénzt fog kifizetni, mint leértékelés előtt. Ebből az következik, hogy a leértékelés az exportot ösztönzi, és az importot megdrágítja. A felértékelés ennek ellenkezőjét jelenti, export esetén a hazai kereskedő ugyanazért a devizáért kevesebb hazai pénzt kap, mint a felértékelés előtt kapott volna, import esetén pedig ugyanazért a devizáért kevesebb pénzt fog kifizetni, mint felértékelés előtt fizetett volna.

62

A felértékelés az exportőröknek kedvezőtlen, visszaszoríthatja az exportot, az importőröknek kedvez, mert olcsóbban jutnak hozzá a külföldi fizetőeszközhöz. 5.2.6. A váltó A váltó mind a nemzetközi, mind pedig a belföldi forgalomban elterjedt fizetési eszköz. A bel- és a külkereskedelemben fontos szerepet játszó értékpapír fajta. Rövidlejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz egyben. A váltó a törvény által szabályozott, szigorú alakisághoz kötött, rendeletre kiállított, fizetési ígéretet vagy fizetési felszólítást tartalmazó értékpapír. A váltó által megtestesített pénzkövetelés behajtását a váltójog szigora biztosítja. A váltófizetéssel kapcsolatos alaki eljárási szabályokat az egyes államok váltótörvényben rögzítették. A különböző váltójogok egységesítésére irányuló nemzetközi törekvések eredményeit a Genfi Váltóegyezmény tanúsítják. 1930-ban fogadták el. Az egyezményhez számos ország csatlakozott, így Magyarország 1965-ben ratifikálta. Érvénybelépése az 1/1995. évi IM rendelet kihirdetésével történt meg. A Genfi Váltóegyezményhez nem csatlakoztak azok az országok, amelyeknek váltójoga az angolszász váltójogon alapul, így napjainkban lényegében két – egymástól sokban eltérő – váltórendszer létezik. A váltónak két alaptípusát különböztetjük meg: -

saját váltó idegen váltó.

A saját váltó a kibocsátó fizetési ígéretét tartalmazza. A saját váltónak két szereplője van: -

kibocsátó, aki a fizetést ígéri vagyis az adós, váltó kedvezményezettje, akinek a javára történik a fizetés.

A kibocsátó, vagyis az adós, a váltóban ígéri, hogy lejáratkor a váltón szereplő összeget kifizeti a váltón szereplő kedvezményezettnek. A jobb megértés érdekében megfogalmazunk egy saját váltót a következő ügyletre. Az „A” az eladó, a „B” a vevő, az eladó 10.000,- USD értékben ad el árut a vevőnek 2009. január 2-án., 2009. április 30-i fizetési határidőt kötnek ki a szerződésben. A vevő váltóval fizet 2009. április 30-án, a váltó szövege a következő: VÁLTÓ Fizetek én „B” (cím) ezen váltóval „A”-nak (cím) 2009. április 30-án 10.000,- USD-t, azaz tízezer dollárt. Dátum: 2009. 01. 02.

„B” cégszerű aláírása

A fenti váltón „B” a kibocsátó, a váltó adós, „A” a váltó kedvezményezettje.

63

Az idegen váltó háromszereplős ügylet. A kibocsátó felszólítja a címzettet, egy későbbi időpontban történő fizetésre a váltón szereplő kedvezményezett javára. Az előző példa adataira kiállított idegen váltó szövege a következő: Fizessen Ön „B” (cím) ezen váltónál fogva „A”-nak (cím) 2009. április 30-án 10.000,- USD-t, azaz tízezer dollárt. Dátum „hely, 2009. január 02.” „A” cégszerű aláírása

„B” cégszerű aláírása

Az idegen váltó akkor válik ténylegesen váltóvá, ha az adós (címzett) a váltót cégszerűen aláírta, és ezzel jelezte, hogy a fenti fizetési felszólításnak eleget fog tenni. Ha a címzett, az adós aláírja a váltót azt a váltó elfogadásának hívjuk. Elfogadás előtt az értékpapírt intézvénynek nevezzük. Az idegen váltó szereplői: -

a kibocsátó: aki felszólítja az adóst (címzettet) a váltó elfogadására az adós, vagyis a címzett: akit az intézvény, fizetésre felszólít kedvezményezett: aki részére fizetni kell.

A kibocsátó idegen váltó esetén a váltó kedvezményezettjeként olyan személyt is megjelölhet, akinek ő tartozik. Ebben az esetben a váltó lejártakor a váltóadós nem a kibocsátónak, hanem a kibocsátó által megnevezettnek fog fizetést teljesíteni. Lejárat szerint megkülönböztetünk látra szóló és határidős váltót. A látra szóló váltó azonnal esedékes, így csak pénzhelyettesítő fizetési eszközként szerepel, fedezetként szolgál a váltón szereplő összeg megfizetésére. Határidős váltó egy bizonyos jövőbeni naptári napra, illetve bemutatás után x-edik napra szólhat. Csak egy lejárati nap szerepelhet a váltón. A váltóügylet szereplői -

a kibocsátó, a váltó kiállítója, aki saját váltó esetében a maga nevében ígér fizetést, idegen váltó esetén pedig az adóst szólítja fel fizetésre a kedvezményezett, akinek a javára a fizetést teljesíteni kell ( a váltón mindig meg kell jelölni a kedvezményezettet, anélkül nem állítható ki) a címzett (ő a váltó adós), a kibocsátó által a váltón fizetésre kötelezett személy (csak idegen váltón szerepel) forgató, az a váltótulajdonos, aki váltókövetelését forgatás útján átruházza (a váltó első átruházója mindig a kedvezményezett) forgatmányos, a váltó új tulajdonosa, akire a váltót átruházták váltókezes, aki a váltón külön záradékban kezességet vállal a kibocsátóért vagy a címzettért.

64

A váltó törvényes kellékei A váltótörvény szerint a váltó szigorúan meghatározott alakisághoz kötött értékpapír, csak akkor számít váltónak, ha a törvény által meghatározott adatokat tartalmazza. A váltónak a következő adatokat kell tartalmazna: -

-

a „váltó” szót a kiállítás nyelvén határozott pénzösszeg fizetésére szóló ígéretet vagy felszólítást az összeget számmal és betűvel a fizetésre kötelezett nevét, címét (saját váltónál a kibocsátó, idegen váltónál a címzett) a váltó lejáratát, mely szólhat: megtekintésre (bemutatáskor fizetendő) megtekintés után bizonyos időre dátum után bizonyos időre határozott napra. fizetés helyét (amennyiben a váltón feltüntetett fizetési hely nem azonos a címzett telephelyével telepített váltóról beszélünk) a kedvezményezett nevét, címét, akinek részére a fizetést teljesíteni kell (a váltót bemutatóra szólóan kiállítani nem lehet, mindig csak egy kedvezményezett nevezhető meg) a váltó kiállítás dátuma, helye aláírások. Saját váltón egy aláírás, a kibocsátó cégszerű aláírása szükséges, idegen váltón két aláírás, a kibocsátó és a címzett cégszerű aláírása szükséges.

A törvényes kellékek közül elmaradhat: -

az esedékesség, ilyenkor a váltó látra szóló fizetési hely, ennek hiányában a címzett neve mellett megjelölt helyet kell fizetési helynek tekinteni kiállítás helye, úgy kell tekinteni a váltót, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.

A váltón szerepelhet még rendeleti záradék, ha a váltó kedvezményezett neve mellé írják „és rendeletére”. Ez nem kötelező, mert a váltótörvény mondja ki, hogy a váltó rendeletre kiállított értékpapír. Csak udvariassági okok miatt használják ezt a záradékot. A negatív rendeleti záradék, ha a váló kedvezményezettjének neve mellé írják „de nem rendeletére”, ez azt jelenti, hogy a kibocsátó megtiltja a váló forgatás útján történő átruházását. Mit tehet a váltó kedvezményezettje a váltóval? 1. A váltó lejártáig magánál tartja, s esedékességkor megjelenik a váltó adósnál és fizetésre felszólítja. 2. A váltó kedvezményezettje további kiadásait a váltóval fizeti ki. Ezt nevezzük forgatásnak. A váltó átruházása a kiállítás módjának megfelelően a következőkben összefoglalt táblázatban leírtak szerint történik:

65

Kiállítás módja 1. Kedvezményezett megnevezése rendeleti záradék nélkül 6. Kedvezményezett megnevezése rendeleti záradékkal 7. Kedvezményezett megnevezése negatív rendeleti záradékkal

Átruházás módja Forgatás Forgatás Közjegyző által aláírt engedményezői nyilatkozat

A tulajdonjog átruházása történhet: -

üres forgatással teljes forgatással inkasszó forgatással (itt a tulajdonjog nem kerül átruházásra).

Üres forgatás esetén a váltóbirtokos a váltó hátoldalára ráírja nevét, ezzel lemond tulajdonjogáról, de az új váltóbirtokost nem nevezi meg. Ez után a váltót átadja az új tulajdonosnak. Üresen forgatott váltónál a közbeeső váltótulajdonosok láncolata utólag nem követhető nyomon, ezért azok a váltóperbe sem hívhatók. Teljes forgatással a váltó valamennyi tulajdonos változása nyomon követhető, mert átruházásnál a váltóbirtokos a váltó hátoldalára írja nevét, cégszerűen, de mellette megnevezi az új váltótulajdonost is, s csak ezután adja át a váltót. Teljes forgatás esetén a közbeeső váltótulajdonosok láncolata egyértelműen kiderül a váltó hátoldaláról, s valamennyien váltóperbe hívhatók nem teljesítés esetén. Inkasszó forgatás esetén a váltó tulajdonosa egy bankot bíz meg a váltón szereplő összeg lejáratkori beszedésére. Az inkasszó forgatás a tulajdonjogot nem ruházza át. 3. Eladja a váltót egy banknak A váltó birtokosa eladja a váltót egy kereskedelmi banknak és leszámítoltatja, így a váltó lejárata előtt készpénzhez jut. Leszámítolással a bank kifizeti a váltón szereplő összeget, de levonja a váltó lejáratig és a beváltás közötti időre a mindenkor esedékes bankkamatot. A kereskedelmi bank leszámítolás előtt megvizsgálja, hogy a kibocsátó, illetve a címzett fizetőképes-e, és ez után dönt a leszámítolásról. Ugyanilyen kritériumokat vizsgál a forgatmányos is, amikor arról dönt, hogy elfogadja-e az adott váltót fizetésként az általa szállítandó áru fejében. A váltó és a kockázat A kockázat csökkentésére a váltójog előírja, hogy a váltón szereplő személyek, a válón szereplő összeg kifizetéséért egyetemlegesen felelnek. A végső váltóbirtokos lejáratkor a váltót benyújtja saját váltó esetén a kibocsátónak, idegen váltó esetén a címzettnek. Amennyiben ők nem tudnak fizetni, a váltóbirtokosnak joga van bármely a váltón szereplő személlyel szemben megtérítési igénnyel fellépni. Ha a váltó adós nem fizet, kezdeményezhető a váltóperes eljárás. Ez csak akkor kezdeményezhető, ha megtörtént az óvás, amit közjegyző előtt kell megtenni, s annak a kinyilvánítása, hogy a váltóadós nem tudott fizetni a lejáratkor.

66

Annál jobb minőségű egy váltó, minél többször forgatták (teljes forgatással), mivel az utolsó váltóbirtokos esélye a követelések beszedésére nagyobb. Jó minőségű az a váltó is, amelyen aláírásával egy első osztályú bank vállal a kifizetésért kezességet. Általában a bankok csak már teljes forgatással forgatott váltó leszámítolását vállalják szívesen. A váltóhoz kapcsolható egy kereskedelmi bank által kibocsátott bankgarancia is. 5.2.7. Csekk A csekk készpénzkímélő fizetési eszköz, értékpapír. Használatát az 1930. évi Genfi Csekk Egyezmény szabályozza. A magyarországi csekkjog a 2/1965. IM rendelettel került kihirdetésre. Ez szigorú alakisághoz köti a csekket, illetve kimondja, hogy a csekk a törvény erejénél fogva rendeletre kiállított értékpapír, tehát átruházása forgatással történik. A csekk pénzt megtestesítő értékpapír, amelyben a csekk kibocsátója arra utasítja bankját, hogy a csekken megnevezett összeget fizesse ki a csekk birtokosának. A csekkel történő fizetés egyik sajátossága, hogy a csekk kiállításával a fizetés csak megkezdődik a csekk kibocsátója a csekk átadásával még nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, a tényleges fizetés csak akkor történik meg, ha a címzett bank a csekket beváltja. A csekkügylet létrejötte A csekk kibocsátásának alapja a kibocsátó és a bankja közötti megállapodás, a csekkszerződés. A csekkszerződés aláírásával egyidőben a kibocsátó fedezetet helyez el a banknál, és aláírás-mintát ad át a banknak. A csekkszerződés létrejöttekor a kibocsátó a banktól csekkfüzetet kap. A bank arra kötelezi magát, hogy a fedezettel rendelkező, alakilag kifogástalan csekket beváltja. A leírtakat a következő ábra illusztrálja:

áru szállítás

eladó

csekk füzet

5

adásvételi szerződés 4

3

csekk szerződ.

1

vevő (csekk kibocsátó) csekkel fizetés

6

csekk benyújtása fizetésre

fedezet, aláírás 8

eladó bankja bank kifizeti a csekken szereplő összeget

9

2

bank

67

A csekkügylet szereplői: -

Kibocsátó (vevő), aki a csekkszerződés alapján a banknál lévő követelés terhére bocsátja ki a csekket. A csekk kibocsátásával a vevő megkezdi az áru ellenértékének kifizetését Címzett, a fizetésre kötelezett bank Kedvezményezett, akinek javára a címzett a csekken szereplő összeget kifizeti. A külkereskedelmi ügyletben ez a szereplő az eladó Csekk kezes, aki aláírásával kezességet vállal a csekken szereplő összeg kifizetéséért.

A csekk törvényes kellékei A csekk törvény előírja a csekk törvényes kellékeit, melyek a következők: -

csekk elnevezés az értékpapír kiállításának nyelvén fizetési felszólítás összeg számmal és betűvel a címzett neve (fizető bank), címe fizetés helye csekk kiállítás helye, dátuma a kibocsátó aláírása.

A csekk érvényes akkor is, ha a fizetés helye hiányzik ez (esetben a címzett telephelye a fizetés helye). A csekk lejárata A csekk azonnali fizetéshez kapcsolódó pénzhelyettesítő fizetési eszköz. A csekk nem hiteleszköz. A csekk bemutatáskor fizetendő. A csekktörvény előírja, hogy fizetés céljából a csekket be kell mutatni: -

8 napon belül, ha ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották 20 napon belül, ha ugyanazon a földrészen fizetendő, ahol kibocsátották 70 napon belül, ha a kibocsátás és a fizetés helye külön földrészeken van.

Ezért a hitelben történő adásvételi értékesítésnél csekk, mint fizetési eszköz nem alkalmazható. Különbségek és azonosságok a váltó és a csekk használata között Azonosságok: -

mindkettő pénzhelyettesítő, rendeletre kiállított értékpapír, átruházásuk forgatással történik mind a nemzetközi, mind a hazai fizetések lebonyolításának eszközei pénzhelyettesítő fizetési eszközök használatukat törvény szabályozza, mely szigorú alakiságot határoz meg.

Különbségek:

68

-

a váltó hiteleszköz funkciót is betölt, a hitelben történő eladásnál játszik nagy szerepet, míg a csekk az azonnali fizetésekhez kapcsolódó fizetési eszköz a csekk nem hiteleszköz, míg a váltó igen a csekk bemutatóra is kiállítható, míg a váltón a kedvezményezettet mindig meg kell jelölni.

A csekk bemutatása és fizetése A címzett bank a csekket fizetés előtt megvizsgálja és fizet. A bank megtagadja a fizetést, ha: -

az aláírás a csekken nem egyezik meg a csekk-szerződésben elhelyezett aláírásmintával valamelyik törvényes kellék hiányzik a csekken szereplő összegre nincs a banknál fedezet a csekket a lejárati határidőn túl mutatták be (lejárt a csekk).

Csekkfajták a nemzetközi forgalomban: -

elszámoló csekk keresztezett csekk láttamozott csekk utazási csekk bankcsekk.

Elszámoló csekken szerepel "csekk elszámolásra". Ebben az esetben a csekk kibocsátója megtiltja bankjának, hogy a csekken szereplő összeget készpénzben kifizesse, csak bankátutalással fizetheti ki a csekk kedvezményezettjének az összeget. Az elszámoló csekk összegét csak bankszámlán lehet jóváírni. Keresztezett csekk, amely esetben a csekk keresztezése átlósan két párhuzamos vonallal történik. A két vonal között megnevezik azt a bankot, amelyik a címzettnél a csekk beváltása céljából jelentkezhet. Itt mindig csak bank mutatja be a csekket a címzett banknál és itt is, csak átutalással történhet a csekken szereplő összeg fizetése. Láttamozott csekk esetén a címzett bankja igazolja, hogy a csekk aláírása eredeti, s hogy a láttamozás napján fedezet is van rá. A bank igazolása nem tekinthető elfogadásnak, ha bemutatáskor a csekkre már nincs fedezet, a bank a láttamozás alapján nem vonható felelősségre. Az utazási csekk a külföldi utazásoknál a valutát helyettesíti. A kedvezményezett biztonságát és kényelmét növeli. Szigorú előírás, hogy a kedvezményezett a csekket kétszer írja alá, előbb a csekk átvételekor, majd fizetéskor. Bankcsekk, ami a bank által címzett csekk. A csekkszerződés két bank között jön létre, így a kibocsátó is és a címzett is bank.

69

5.2.8. Hitelkártya A hitelkártya a hitelkártya-társaságok által kiállított értékpapír. A külkereskedelmi ügyletek fizetésénél nem gyakran alkalmazzák. A hitelkártya tulajdonosa készpénz nélkül tud fizetni. Viszont a külkereskedő szakember üzleti utazásai során gyakran találkozhat ezzel a fizetési formával. A hitelkártya tulajdonosa minden olyan kereskedelmi egységben (szálloda, étterem, áruház stb.) felhasználhatja fizetésre, akik a hitelkártya-társasággal hitelmegállapodást kötöttek. A hitelkártya tulajdonosa a pénzintézetnél elhelyezett fedezet valamint egyszeri belépési díj és évenkénti díjfizetés ellenében juthat a kártyához. 5.2.9. On-line fizetés Az eladó on-line módon egyenlíti ki a számlán szereplő összeget. 5.3. Nemzetközi fizetési módok A külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó fizetések a kereskedelmi bankok csatornáin, azok okmányos nemzetközi osztályain keresztül zajlanak. A bankok mindenhol a világon a fizetések teljesítésének és fogadásának különféle formáit alakították ki, melyeket fizetési módoknak nevezünk. A nemzetközi fizetéseket a következők szerint lehet csoportosítani: 1. Fizetés ideje szerint lehetnek: -

előrefizetés vagy előlegfizetés az áru átadásával egyidőben történő fizetés utólagos fizetés (nyitvaszállítás).

5.3.1. Előrefizetés vagy előlegfizetés Előrefizetés esetén a vevő az áru ellenértékét még az áru feladása előtt megfizeti teljes összegben az eladónak. Előlegfizetés esetén a vevő az adásvételi szerződésben meghatározottak szerint a vételárnak csak bizonyos hányadát fizeti ki az eladónak előre az árufeladás előtt, a fenn maradó részt pedig valamilyen más fizetési mód keretében később, az áru feladása után egyenlíti ki. Mindkét esetben ez a fizetési mód a vevő számára kedvezőtlen, mert birtokon kívül kerülhet. Előre kifizette az áru ellenértékét vagy annak egy részét, és az eladó nem adja fel az árut,s a kifizetett összeget sem utalja vissza a vevőnek. Az eladó számára ez a legkedvezőbb fizetési mód, mert nem kerülhet birtokon kívül, hiszen még az áru feladása előtt megkapja az áru ellenértékét vagy annak bizonyos hányadát. A nemzetközi kereskedelemben viszonylag ritkán alkalmazzák. A legtöbb terméknél a vevők piaca alakult ki, ez pedig nem kedvez az eladói törekvéseknek, hogy a vevő vállalja az előrefizetés vagy előlegfizetés költségeit és kockázatát. Ennél a fizetési módnál a vevő úgy védekezhet a birtokon kívül kerülés kockázata ellen, hogy előre vagy előlegvisszafizetési bankgaranciát kér az eladótól még az adásvételi szerződés aláírása előtt.

70

5.3.2. Az áru átadásával egyidőben történő fizetés Ennél a fizetési módnál az eladó az áru átadásával egyidőben kapja meg az áru ellenértékét a vevőtől. Például az eladó átadja az árut és az árut kísérő okmányokat a vevőnek, a vevő pedig egy csekkel fizet. Előfordulhat az is, hogy az eladó csak akkor adja át az árut a vevőnek, ha az banki bizonylattal igazolja a pénz átutalását. 5.3.3. Utólagos fizetés (nyitvaszállítás) Az eladó az árut és az okmányokat is a vevő címére és rendeletére adja fel. A vevő minden megkötöttség nélkül átveheti az árut. A nyitvaszállítás az eladó számára a legkedvezőtlenebb fizetési mód, hiszen birtokon kívül kerülhet. A vevő fizetőképességéből és fizetőkészségéből fakadó valamennyi kockázatot magára vállalja. A vevő részére igen kedvező fizetési mód, mert nem kerülhet birtokon kívül, és az áru átvétele után a szerződésben meghatározott idő elteltével fizeti csak ki az áru ellenértékét. Hitelben történő értékesítésnél (nyitvaszállítás, a hitelt az exportőr nyújtja, áruja révén a vevőnek, mert a vevő azt csak későbbi időpontban fizeti ki) az exportőrnek számos körülményt kell figyelembe venni, melyek közül a legfontosabbak a következők: -

az exportőr ne kerüljön birtokon kívül ne okozzon saját cégének fizetési, likviditási gondokat a vevő megbízhatósága, jó hírneve, anyagi helyzete a hitelnyújtás fedezeteként a vevő mit tud adni az adott piacon kialakult fizetési szokások, a versenytársak fizetési feltételei az áru jellege refinanszírozási lehetőség (pl.: a vevőnek nincs pénze az áru ellenértékét kifizetni, csak akkor, ha ő is azt tovább értékesítette. Viszont az eladó, ha hitelbe ad el, az áru ellenértékét egy későbbi időpontban kapja meg, ezzel likviditási gondot idézhet elő cégénél. Ezért, ha kér egy váltót a vevőtől, azt az eladó azonnal bankjánál leszámítoltatja, s így rögtön pénzhez juthat.)

A nyitvaszállítás kockázata ellen az eladó úgy is védekezhet, hogy bankgaranciát kér a vevőtől az adásvételi szerződés aláírása előtt, valamint az adásvételi tárgyalások megkezdése előtt, bankinformációt vagy céginformációt kér a vevőről. A bankinformációt bankok adják, és a kért vállalkozás fizetési moráljáról, fizetőképességéről ad információt a bank. A céginformációt az erre szakosodott cégektől lehet rendelni. A céginformáció a Cégbíróságok nyilvántartásaiból beszerzett információk, amelyek nemcsak az adott cég fizetőképességéről adnak információt, hanem a cég megalakulásától kezdve a cég gazdálkodására vonatkozó adatait is közli. 2. A nemzetközi fizetési módok a fizetés módja szerint lehetnek: -

átutalás okmányos inkasszó okmányos meghitelezés (akkreditív) bankgarancia, bankkezesség.

71

5.3.4. Átutalás Az átutalás a legegyszerűbb fizetési mód, a garancia nélküli külkereskedelmi szállítások ellenértékét egyenlítik ki ezen a módon. Így történik az előre, előlegfizetés, az áru átadásával egyidőben történő fizetés, valamint a nyitvaszállítás. A vevő megbízást ad bankjának, (6. sz. mellékletben szereplő banki okmány), hogy a megadott összeget - bankösszeköttetése útján utalja át az eladó bankjához, az eladó bankszámlájára. A vevő bankja az eladó országban lévő levelező bankjának továbbítja a megbízást. A levelező bank a nála vezetett folyószámláról leveszi az adott devizaösszeget és az eladó bankjához utalja. Az eladó bankja fogadja az utalást, és jóváírja az eladó folyószámláján az összeget, Átutalási megbízással történő fizetési mód áru adásvételi szerződés

eladó

Vevő

banki átutalási megbízás értékesítés

utalás Eladó bankja

jóváírás

Levelező bank

megbízás

Vevő bankja

Az átutalás leggyorsabb módja a S. W. I. F. T. amikor az átutalás a bankok levelező kapcsolatain keresztül történik. Történhet hagyományos úton is, ami jóval lassabb és megbízhatatlan. Ilyen a légipostai úton, telexen vagy táviraton adott banki átutalások. 5.3.5. Okmányos inkasszó Az eladó beszedési megbízásában kéri fel a megbízottat (9. sz. melléklet) - általában egy bankot -, hogy a megbízáson szereplő összeget szedje be a vevő bankján keresztül a vevőtől. A megbízást a banknak az eladó akkor tudja átadni, ha az árut leszállította, mert így kezében vannak az áru feladását igazoló okmányok. Az okmányos inkasszó résztvevői: -

a megbízó (eladó), aki beszedési megbízást ad át bankjának az áru ellenértékének beszedésére és a felmerülő bankköltségeket viseli a küldő bank (eladó bankja), általában a külföldi levelező partnerének továbbítja az okmányokat, azzal a kéréssel, hogy a vevő bankjától, annak számlájáról, inkasszálja be az áru ellenértékét fizető bank (vevő bankja), aki a fizetést teljesíti, leemeli a vevő bankszámlájáról az összeget és átutalja az eladónak vevő, aki az okmányok ellenében fizetést teljesít.

Beszedési megbízással (9. sz. melléklet) jogviszony, csak az eladó és bankja között jön létre. A vevő fizetési kötelezettsége kizárólag az adásvételi szerződésből fakad, a bank a vevőt az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésére szólítja fel. Ha a vevő számláján nincs pénz, a bank nem teljesíti az átutalást.

72

A bank nem fizetés esetén nem vonható felelősségre. Az okmányos inkasszó csökkenti az eladó kockázatait. A bank mint bizalmi kéz bekapcsolása az ügyletbe biztosítékot ad az eladónak arra, hogy a vevő fizetni fog, hogy a beszedési megbízáson szereplő összeget szedje be a vevő bankján keresztül a vevőtől. Az okmányos inkasszó változatai az eladó biztonsága szerint lehetnek: Sima okmányos Inkasszó

Vinkulált okmányos inkasszó

Direkt D/A típusú

Speditőr inkasszó

Indirekt D/P típusú

D/A típusú

D/P típusú

5.3.5.1. Sima okmányos inkasszó A sima okmányos inkasszó fizetési módnál az eladó az árut is és az okmányokat is feladja a vevő címére és rendeletére, valamint felkéri - egy megbízási-szerződés keretében (9. szmelléklet) - a bankját, hogy az áru ellenértékét inkasszálja be a vevőtől. Folyamata a következő: 2 áru és okmányok eladó

10 értesítés

1 adásvételi szerződés

vevő

3 beszedési megbízás

10 fizetésre felszólítás

7 fizet Eladó bankja

4 beszedési megbízás

Levelező bank

jóváírás 9

5 beszedési megbízás

Vevő bankja

8 fizetési meghagyás

1-2.

Adásvételi szerződés alapján az eladó feladja az árut a vevő címére, rendeletére.

3.

Megbízást ad az eladó bankjának az áru ellenértékének beszedésére.

4-5.

Az eladó bankja továbbítja a megbízást – levelező kapcsolatán keresztül – a vevő bankjához.

6.

A vevő bankja fizetésre szólítja fel a vevőt.

73

7.

A vevő fizet, a bank leemeli számlájáról az áru ellenértékének összegét.

8-9.

A vevő bankja – levelező kapcsolatán keresztül – átutalja az összeget az eladó bankjához.

9.

Az eladó bankja jóváírja a kapott összeget az eladó bankszámláján.

10.

A bank értesítést küld az eladónak, az áru ellenértékének befolyásáról, és a bankszámlán történő jóváírásról.

Ez a fizetési mód nem előnyös az eladónak, hasonlít a nyitvaszállításhoz, ha a vevő számláján nincs pénz, akkor birtokon kívül kerülhet. Egy fokkal talán mégis biztonságosabb, mint a nyitvaszállítás, és ezt a biztonságot a bankok bekapcsolása jelenti. A bankok információi a kereskedői közvéleményt érdeklik, emiatt egyetlen komoly kereskedő sem engedheti meg magának, hogy egy bank jogos felszólításának ne tegyen eleget. 5.3.5.2. Vinkulált okmányos inkasszó A vinkulált okmányos inkasszó, mint fizetési mód biztosítja az eladónak, hogy ne kerüljön birtokon kívül. Ez a következő technikán keresztül valósulhat meg, a különböző típusú vinkulált okmányos inkasszó változatokkal. Vinkulált okmányos inkasszó indirekt változata A vinkulált okmányos inkasszó fizetési mód indirekt változatánál az eladó az árut a vevő országába – egy jó nevű speditőr cég részére – adja fel, s az okmányokat a beszedési megbízással együtt átadja bankjának. A bank továbbítja a megbízást a vevő bankjához. A vevő bankja fizetésre szólítja fel a vevőt. A vevő fizet, megkapja a fizetést igazoló okmányokat, s ezzel elmegy a speditőr céghez és kiváltja az árut. A speditőr csak akkor szolgáltatja ki a vevőnek az árut, ha az hitelesen igazolja az áru ellenértékének megfizetését. Ezzel a módszerrel az eladó nem kerülhet birtokon kívül, mert ha a vevő nem fizet, nem kapja meg az árut, az eladó intézkedhet az áru továbbértékesítéséről, illetőleg visszaszállíttatásáról.

74

A fent leírtak folyamata a vinkulált okmányos inkasszó indirekt változatára az alábbi ábrán látható: áru szállítás

2

speditőr

eladó

áru kiváltása adásvételi szerződés 1

megbízás

jóváírás, értesítés 10

3

9

vevő

fizetésre megbízás 6

megbízás továbbítása 4

fizetésre felszólítás 5

igazolás fizetésről 8

vevő bankja

eladó bankja fizetés

7

1-2.

Az eladó az adásvételi szerződés értelmében feladja az árut a speditőr címére, és a bank rendelkezésére.

3.

Megbízást ad a bankjának az áru ellenértékének beszedésére.

4.

Az eladó bankja továbbítja a megbízást a vevő bankjához.

5-6.

A vevő bankja fizetésre szólítja fel a vevőt, aki fizet.

7.

A vevő bankja levelező bankkapcsolatán keresztül az áru ellenértékét átutalja az eladó bankjához, az eladó bankszámlájára.

8.

A vevő fizetésével egyidőben a bank, igazolást ad a fizetésről, és kiadja az áru okmányait a vevőnek.

9.

A vevő a fizetést igazoló banki okmányokkal, és a banktól átvett egyéb okmányok alapján elhozza az árut a speditőr cégtől.

10.

Az eladó bankja jóváírja az eladó számláján befolyt összeget, és értesíti erről az eladót.

A vinkulált indirekt okmányos inkasszó lehet: -

D/P típusú D/A típusú

A D/P típusú indirekt vinkulált okmányos inkasszónál az eladó a bankjának adott beszedési megbízáson közli, hogy a vevő bankja csak akkor adhatja ki a fizetésről az igazolást, illetve az

75

okmányokat, ha a vevő készpénzben, azonnal kifizeti az áru ellenértékét. (D/P = Documents against payment) A vevő fizet azonnal, és a bank, fizetés ellenében kiszolgáltatja az okmányokat, amivel a speditőr cégnél kiválthatja az árut. A D/A típusú indirekt vinkulált okmányos inkasszónál (Documents against acceptance), az eladó a bankjának adott beszedési megbízáson közli, hogy a bank akkor adhatja ki az okmányokat, ha a vevő kiállít egy saját váltót, vagy az eladó által a vevőre címzett váltót a vevő aláírja, elfogadja. Ez a típusú fizetési mód, a hitelbe történő eladáshoz kapcsolódik. Ha vevő kibocsát egy saját váltót, vagy az eladó által a vevőre címzett idegen váltót elfogadja, elhozhatja az árut a speditőr cégtől, a fizetés pedig egy későbbi időpontban történik, a váltó lejártakor. Az okmányos inkasszós fizetési módhoz kapcsolt váltót kereskedelmi váltónak nevezzük. Ez a fizetési mód kedvező az eladó számára, mert általában vevők piaca van, a vevő preferálja, hogy neki későbbi időpontban kell fizetnie, s váltót ad az eladónak. Ezzel az eladó nem kerülhet birtokon kívül, mert a speditőr cég csak akkor adja ki az árut, ha a vevő kibocsátott egy saját váltót, illetve az eladó által a vevőre címzett idegen váltót a vevő elfogadta. Ezzel a megoldással nem okoz likviditási gondokat az eladó cégnek, mert ha azonnal pénzre van szüksége, a váltót egy banknál leszámítoltatja, illetve további vásárlásai ellenértékét váltóval fizeti ki (forgatja a váltót). A vinkulált okmányos inkasszó direkt változata (direkt bank beszedvény) A vinkulált okmányos inkasszó direkt változata esetén az eladó az árut is és az okmányokat is a vevő országában lévő bankhoz továbbítja. A bank csak akkor adja ki az árut a vevőnek, ha az készpénzben (D/P típusú) azonnal kiegyenlítette az áru ellenértékét, vagy váltóval fizetett (D/A típusú). Az eladó itt sem kerülhet birtokon kívül, mert a bank csak fizetés esetén szolgáltatja ki az árut. Ezt a típusú fizetési módot ritkán alkalmazzák, mert a bankok nem rendelkeznek nagy mennyiségű áru tárolására alkalmas raktárakkal. Alkalmazzák például nemesfémek, arany, ezüsttárgyak adásvételénél, vagyis kis tömegű, nagy értékű áruknál. A vinkulált okmányos inkasszó sémája: adásvételi szerződés 1 eladó

vevő áru

jóváírás értesítés 9

2

megbíz. + okmányok 3

eladó bankja

áru átvétel okmányok 4

ellenérték átutalása 8

7

fizet 6

vevő bankja

fizetésre felszólítás 5

76

1-2.

Az eladó az adásvételi szerződés értelmében az árut a vevő országában működő bankba küldi.

3.

Az eladó megbízza bankját az áru ellenértékének beszedésével.

4.

Az eladó bankja továbbítja a megbízást és az okmányokat.

5.

A vevő bankja fizetésre szólítja fel a vevőt.

6.

a vevő fizet.

7.

Átveszi a vevő a banktól az árut.

8.

A vevő bankja átutalja az áru ellenértékét az eladó bankjához.

9.

Az eladó bankja a vevő számláján jóváírja az összeget, és erről értesíti az eladót.

5.3.5.3. Speditőr inkasszó Ennél a fizetési módnál az eladó az árut is és az okmányokat is a vevő országában egy jó nevű speditőr cégnek adja fel. A vevő csak akkor jut az áruhoz, ha igazolja az ellenérték kifizetését. Ezt az igazolást a bank adja. Az eladó, az áru feladásakor feladási értesítést küld a vevőnek (13. sz. melléklet), melyben közli, hogy melyik speditőr cégnél veheti át az árut a vevő. Itt sem kerülhet az eladó birtokon kívül, mert a speditőr csak akkor szolgáltatja ki az árut, ha a vevő fizetett. A fizetési mód folyamata: speditőr

áru, okmányok 2

adásvételi szerződés

árukiváltás 5

1

eladó

vevő igazolás fizetésről

jóváírás, értesítés 7

fizet 3 eladó bankja

1-2.

4

átutalás 6

vevő bankja

Az eladó az árut is és az okmányokat is az adásvételi szerződésben meghatározottak szerint, a vevő országában működő speditőr cég címére adja fel.

77

3.

A vevő bankjánál kifizeti az áru ellenértékét.

4.

A bank erről igazolást ad a vevőnek.

5.

A vevő a speditőr cégtől kiváltja az árut.

6.

A vevő bankja az eladó bankjához utalja az összeget.

7.

Az eladó bankja az eladó bankszámláján jóváírja a teljesítést, s erről értesíti az eladót.

Okmányos beszedvény változatok táblázatba foglalása Beszedvény változat neve

A küldemény címzettje

Sima beszedési megbízás (inkasszó) Vinkulált indirekt okmányos inkasszó Vinkulált direkt okmányos inkasszó Speditőr inkasszó

Vevő

A küldemény felett rendelkezik Vevő

Speditőr

Bank

Bank

Bank

Speditőr

Speditőr

Okmányos beszedési megbízás tartalma Az okmányos beszedési megbízás az eladó és az eladó bankja között jön létre, ezen a megbízáson bízza meg az eladó a bankját, hogy a vevőtől szedje be az áru ellenértékét. Formátumát a 9. sz. melléklet tartalmazza. A beszedési megbízással kapcsolatos nemzetközi szokásokat a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának a Kereskedelmi Beszedésre Vonatkozó Egységes Szabályzata rögzíti. A beszedési megbízás a következő adatokat tartalmazza: -

eladó neve, címe, bankszámla száma eladó bankjának adatai vevő bankjának neve, címe a vevő neve, címe a címzett neve, címe a rendelkező neve, címe az áru megnevezése, elszállításának dátuma az áru ellenértéke a vevő bankja az okmányokat fizetés, vagy fizetési ígéret ellenében szolgáltathatja-e ki adható-e előzetes megtekintési jog váltó fizetés megtagadás esetén vetessen-e fel óvást a bank mi történjék az áruval, ha a vevő nem váltja ki a bankhoz benyújtott okmányok eladó aláírása.

78

5.3.6. Akkreditív (okmányos meghitelezés) fizetési mód Az akkreditív fizetési mód gyakran alkalmazott fizetés a nemzetközi ügyletekben. Elterjedt alkalmazását azzal lehet magyarázni, hogy használata, mint fizetési mód az adásvételi szerződésben nagyfokú biztonságot jelent, mind az eladó, mind a vevő számára. Az akkreditív keretében a bank a vevő megbízásából kötelező fizetési ígéretet tesz az eladónak arra, hogy amennyiben az eladó szerződésszerűen teljesített és a szerződésszerű teljesítést az általa meghatározott okmányokkal igazolja, és ezek megegyeznek az akkreditív feltételeivel úgy a bank az okmányokra fizet. A bank fizetési ígéretei a következők lehetnek: -

A benyújtott jó okmányokra azonnal fizet A jó okmányokra az okmány benyújtásától számított későbbi időpontban ígér fizetést Váltót fogad el, amit rá címeztek, illetve felelősséget vállal annak elfogadásáért és esedékességkori megfizetését Negociál, a negociálás azt jelenti, hogy a nyitó bank nemcsak az eladónak, hanem egy harmadik jóhiszemű váltó birtokosnak is fizetést ígér.

Az akkreditív fizetési mód – mind az eladó, mind pedig a vevő számára kedvező. Az exportőr számára a következő előnyöket jelenti: -

Nem kerül az exportőr birtokon kívül, hiszen egy bank ígér neki fizetést szerződésszerű teljesítése esetén Az áru feladása után rögtön hozzájuthat az áru ellenértékéhez (a bankok okmányokra fizetnek, lehet, hogy még az áru valamelyik kikötőben van, s nem kapta meg a vevő), s így az exportőr nem okoz likviditási gondokat a cégének.

Az importőr számára a következő előnyöket jelenti: -

Az akkreditív fizetési móddal kikényszerítheti az eladó szerződésszerű teljesítését, mert a bankok csak ebben az esetben teljesítenek fizetéseket Nem kerül birtokon kívül, mert biztos lehet abban, hogy a bank csak akkor fizeti ki az áru ellenértékét, ha az eladó a szerződésszerű teljesítést megfelelő okmányokkal igazolta Kedvezőbb árat érhet el, ha ezt a biztonságos fizetési módot kínálja az eladónak.

Az akkreditív a nagyobb előnyt az eladónak biztosítja, mert a vevő akkreditív nyitáskor pénzét elhelyezi a banknál, tehát az egész ügyletet ő finanszírozza, mert az akkreditív nyitás mindig az áru feladása előtt történik. Az akkreditív nyitással kapcsolatos banki költségeket is a vevő fizeti.

79

Az akkreditív fizetési mód folyamata:

az áru feladása

adásvételi szerződés

eladó okmányok benyújtása 6

5

1

értesítés akkr. nyitásról 4

vevő akkr. nyitási megbízás fedezet elhelyezése 2

akkreditív szerződés 3 vevő bankja

eladó bankja okmányok

7

fizetés

8

1-2.

Az adásvételi szerződés adatai alapján a vevő megbízást ad akkreditív nyitásra, s ezzel egyidejűleg a fedezetet vagy az arra szóló bankgaranciát elhelyezi.

3.

A vevő bankja elkészíti az akkreditív szerződést a nemzetközi szokványoknak megfelelően és továbbítja azt az eladó bankjához.

4.

Az eladó bankja a jó bankári gondosságával összehasonlítja az akkreditív szerződést a nemzetközi szokványokkal, és ha annak megfelelően készült, egy példányt nyilvántartásba vesz, egy példányt pedig értesítés kíséretében megküld az eladónak.

5.

Az eladó összeveti az akkreditív szerződés adatait az adásvételi szerződés adataival, és ha az mindenben megegyező, az akkreditív szerződésnek megfelelően feladja az árut.

6.

Az eladó az áru feladása után kitölti az okmányos meghitelezés igénybevétele banki okmányt (8.sz. mellélet), és mellé fűzi az akkreditív szerződés által meghatározott okmányokat benyújtásra, és átadja bankjának.

7.

Mielőtt továbbítaná az okmányokat a vevő bankjához az eladó bankja, megvizsgálja a benyújtott okmányokat, hogy azok megfelelnek-e az akkreditív előírásainak, és ha igen akkor továbbítja az okmányokat a vevő bankjához.

8.

A vevő bankja átutalja az eladó bankjának az áru ellenértékét.

Az akkreditív ügylet résztvevői: -

Vevő, aki az adásvételi szerződés adatai alapján akkreditív nyitásra ad megbízást bankjának;

80

-

Vevő bankja (nyitó bank), aki a szerződésben kötelező fizetési ígéretet tesz az eladónak szerződésszerű teljesítés esetén, a vevő megbízása és a fedezet elhelyezése alapján; Az eladó, aki az akkreditív kedvezményezettje, akinek a bank fizetést ígér, illetve teljesít.

A nyitó bank az akkreditív ügyletbe a következő bankokat kapcsolhatja be: 1. Eladó bankja (avizáló bank), akinek feladatai a következők: -

Megvizsgálja az akkreditív szerződést, hogy az a nemzetközi szokványnak megfelelően került-e megnyitásra, vizsgálja hitelességét

-

Értesíti az eladót akkreditív nyitásról, s egy példányt az akkreditív szerződésből az értesítéssel együtt elküld az eladónak

-

Felhívja az eladó figyelmét az akkreditív hiányosságaira, ellentmondásaira, és tanácsokat ad a teljesíthetetlen, félreérthető feltételek módosítására

-

Áru feladás után vizsgálja az eladó által benyújtott okmányokat, hogy azok az akkreditív előírásainak megfelelnek-e. Amennyiben jók az okmányok és a nyitó bank az avizáló bankot nevezte meg fizető bankként, az avizáló bank a jó okmányokra fizetést teljesít, és az okmányokat továbbítja a nyitó bankhoz.

Mit tehet az avizáló bank, ha az okmányok nem felelnek meg az akkreditív követelményeinek? -

visszaküldi az eladónak javításra felkéri a vevőt az akkreditív szerződés módosítására visszkereset terhe mellett fizet inkasszóra továbbítja az okmányokat.

Az okmányvizsgálat szempontjai: A bankok okmányokkal foglalkoznak, nem áruval. Így „szóról-szóra” vizsgálják, hogy az okmányok: -

megegyeznek-e az akkreditív előírásaival az okmányok egymással összhangban vannak-e megfelelnek-e a nemzetközi szokványnak.

A leggyakoribb elérések lehetnek: -

lejárt az akkreditív, az akkreditív kedvezményezettje az akkreditív lejáratának határidején túl nyújtotta be az okmányokat

-

késve benyújtott hajózási okmányok (Stale Bill of Lading)

-

a számla összege más, mint az akkreditív szerződésben szereplő összeg

81

-

eltérő árumegnevezés az akkreditív szerződésben és az okmányokon

-

aláírás nélküli okmányok

-

okmányok közötti eltérés

-

ha váltó kapcsolódik az akkreditív ügyletbe és a váltó kellékhiányos.

2. Fizető bank, a fizető bank a jó okmányokra fizetést teljesít. Az akkreditív szerződésben a nyitó bank nevezi meg a fizető bankot, általában ez az eladó bankja, de megnevezhet egy harmadik bankot is, sőt fenntarthatja saját magának a jogot a fizetésre. 3. Igazoló vagy megerősítő bank (confirming bank), feladata a nyitó bank fizetési ígéretének megerősítése. Amennyiben a nyitó bank fizetési ígéretének, valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, akkor helyette a nyitó bank kötelezettség vállalásait, amit az akkreditív szerződésben tett, az igazoló bank átvállalja. A megerősítő bank a maga nevében is határozott kötelezettséget vállal mindannak teljesítésére, amit a nyitó bank az eladónak ígért. 4. Negociáló bank, az a bank, amely váltó megvásárlására vállalkozik. Az akkreditív szerződésben a nyitó bank nemcsak az eladónak, hanem egy harmadik, - jóhiszemű – váltóbirtokosnak is ígérhet fizetést. Vagyis, ha az eladó kiállít egy idegen váltót, és azt a nyitó bank elfogadja, és az idegen váltón a váltó kedvezményezettje az eladó bankja, akkor az eladó bankja rögtön fizet váltóra az eladónak. A váltó lejáratkor a nyitó bank az eladó bankjának fizeti ki a váltón szereplő összeget. Az akkreditív megnyitása Az akkreditív önálló jogviszony. Míg az adásvételi szerződés az eladó és a vevő között jön létre, addig az akkreditív szerződés a vevő és a vevő bankja közötti megállapodás, de az adásvételi szerződés feltételei alapján. Akkreditív nyitásnál a megkötött adásvételi szerződést követően a vevő felkeresi bankját, és fedezetet helyez el, vagy bankgaranciát ad az áru értékének összegéig, és átadja a megbízást bankjának. (7. sz. melléklet). A megbízás a következő adatokat tartalmazza: -

a nyitó bank neve, címe

-

a megbízó neve, székhelye

-

a kedvezményezett neve, székhelye

-

a kedvezményezett bankjának neve, címe, bankszámlaszáma

-

visszavonható, vagy visszavonhatatlan az akkreditív

-

a nyitó bank fizetési ígérete, mely a következő lehet: -

azonnal az okmánybenyújtás után ígér fizetést, okmánybenyújtás után – egy későbbi időpontban – ígér fizetést

82

-

váltót fogad el negociál.

-

az akkreditív lejárata, eddig az időpontig kell az eladónak az okmányokat az akkreditívben meghatározott bankhoz benyújtania. Ha ezen időpont után nyújtja be az eladó a teljesítést igazoló okmányokat, akkor az akkreditív lejárt, a késve benyújtott okmányokra a bankok megtagadják a fizetést. Ha az akkreditív, az okmánybenyújtás időpontját nem tartalmazza, a nemzetközi szokás 21 napban határozza meg

-

igazolt vagy igazolatlan az akkreditív

-

szállítási határidő

-

az áru megnevezése

-

az áru mennyiségének megnevezése pontosan, vagy „+”, „_” % eltérés megengedésével

-

az áru egységára, összára (itt szintén pontosan, ilyenkor ettől a megadott ártól nem lehet eltérni vagy +, - % eltérés megengedésével)

-

paritás

-

ha igazolt az akkreditív, akkor az igazoló bank címe

-

fizetés pénzneme

-

rész-szállítás megengedett vagy nem megengedett

-

átrakás megengedett vagy nem megengedett

-

átruházhatóság

-

benyújtandó okmányok, azokra vonatkozó információk

-

megbízó aláírása, megbízás dátuma.

Az akkreditívben leggyakrabban előírt okmányok: kereskedelmi számla, vámszámla, konzuli számla, származási bizonyítvány, csomagolási jegyzék, minőségi bizonyítvány, a különböző fuvarlevelek a fuvarozási mód függvényében (bill of lading, delivery order, vasúti fuvarlevél másodpéldánya, közúti fuvarlevél feladói példánya, postai feladóvevény), intézvény, biztosítási kötvény stb. 5.3.7. Az akkreditív típusai Az akkreditív alaptípusa: -

visszavonható és visszavonhatatlan akkreditív igazolt vagy igazolatlan akkreditív átruházható és nem átruházható akkreditív.

83

Különleges akkreditív típusok: -

halasztott fizetésű akkreditív feltöltődő akkreditív back to back akkreditív váltó elfogadást ígérő rembours akkreditív negociálást lehetővé tevő kereskedelmi, hitellevél készenléti akkreditív lokál akkreditív omnibusz akkreditív red claused akkreditív packing akkreditív.

5.3.7.1. Visszavonható és visszavonhatatlan akkreditív A nyitó bank visszavonható és visszavonhatatlan jelleggel ígérhet fizetést. A visszavonhatatlan akkreditívnél a nyitó bank az akkreditívben tett fizetési ígéretét az akkreditív kedvezményezettjének beleegyezése nélkül nem változtathatja meg. Ennél a típusú akkreditívnél az akkreditív szerződésben minden esetben szerepelnie kell a „visszavonhatatlan” („irrevocable”) kifejezésnek. (Pl.: Én …, mint a nyitó bank az … cég megbízásából visszavonhatatlan fizetési ígéretet teszek…). Ha az akkreditív szerződés nem tartalmazza a „visszavonhatatlan” kifejezést, akkor az akkreditív visszavonható. A visszavonható akkreditív bármely feltétele egyoldalúan módosítható anélkül, hogy a nyitó bank köteles lenne arról a kedvezményezettet előre értesíteni. A visszavonható akkreditív az eladót igen ellentmondásos helyzetbe hozza, a legnagyobb biztonságra törekedve a legbiztonságosabb fizetési módot választja, és igen bizonytalan fizetési ígéretet kap. A visszavonható akkreditív az eladó biztonsága szempontjából értéktelen. 5.3.7.2. Igazolt vagy igazolatlan akkreditív Igazolt akkreditívről akkor beszélünk, ha a nyitó bank akkreditívben tett fizetési kötelezettségét nem fizetés esetére egy ún. igazoló bank átvállalja. Ebben az esetben a nyitó bank megnevezi az akkreditív szerződésben az igazoló, megerősítő bankot. Ez szinte 100%-os biztonságot nyújt az eladónak, mert ha valamilyen oknál fogva a nyitó bank nem tud fizetni, akkor helyette az igazoló bank teljesít. Általában akkor használják, ha a vevő bankja nem első osztályú bank, illetve más földrészen található, és nem ismert. Ebben az esetben az akkreditívben a nyitó bank megnevezi vagy az eladó bankját, vagy egy harmadik bankot a fizetési ígéretek felülgarantálására. (Pl.: Én …, mint nyitó bank, visszavonhatatlan fizetést ígérek … Cégnek, az Önök igazolásával…). Igazolatlan akkreditívről akkor beszélünk, amikor a nyitó bank nem kapcsol be megerősítő bankot az akkreditív ügylet folyamatába. Ilyenkor mindig ügyelni kell arra, hogy a nyitó bank egy megbízható, jó nevű, első osztályú bank legyen, s a bank, ahol működik, abban az országban a politikai- gazdasági helyzet stabil legyen. A nyitó bank ígérete ilyen esetben a

84

következő lehet: (Én …, mint nyitó bank, visszavonhatatlan fizetést ígérek … cégnek, az Önök igazolása nélkül…) 5.3.7.3. Átruházható és nem átruházható akkreditív Átruházható akkreditív esetében az akkreditív szerződésben szerepelnie kell az „átruházható” („irrevocable”) megnevezésnek, s ettől válik az akkreditív átruházhatóvá. Ebben az esetben az akkreditív kedvezményezettje (eladó) maga helyett, újabb akkreditív kedvezményezettet jelölhet meg. Ezt a típusú akkreditívet a reexport ügyleteknél lehet csak alkalmazni. A nem átruházható akkreditívnél nem szerepel az akkreditív szerződésben az átruházható szó, s így a nyitó bank, csak az akkreditívben megnevezett kedvezményezettnek teljesít fizetést. 5.3.7.4. Halasztott fizetésű akkreditív Ennél az akkreditív típusnál a nyitó bank az okmányok benyújtása után, - ha azok megfelelnek az akkreditív előírásainak – az akkreditív szerződésben meghatározott későbbi időpontban teljesít fizetést. Ezen típusú akkreditív az eladónak hitelbe történő eladásához kapcsolódik. Az ilyen típusú ügyletet fedezett hitelügyletnek is nevezhetjük, mert az eladó hitelbe ad el, de a hitelbe történő eladás későbbi időpontban történő fizetésének biztosítéka a nyitó bank fizetési ígérete. 5.3.7.5. Feltöltődő akkreditív A feltöltődő akkreditívet (revolvig akkreditív) folyamatos rész-szállításokat megengedő szerződéseknél alkalmazzák. Ennél a típusú akkreditívnél a nyitó bank teljes áruértékre ígér fizetést, ugyanakkor, a vevőnek csak a rész-szállítás erejéig kell a fedezetet a bank rendelkezésére bocsátania. A feltöltődő részt, az eladó előre meghatározott feltételek szerint veheti igénybe, s igénybevétel után az akkreditívet, a részösszeg erejéig a vevő, ismételten feltölti mindaddig, amíg a keretösszeg kimerül. Ez a típusú akkreditív azért használatos a rész-szállításokkal megengedett szerződéseknél, mert szinte megoldhatatlan lenne, ha a vevőnek az áru teljes értékét fedező akkreditívet kellene az eladó javára megnyitnia. Az eladó viszont nem kapna kellő biztosítékot, ha az egyes rész-szállításokra külön-külön nyílna akkreditív. 5.3.7.6. Back to back akkreditív A back to back akkreditív a reexport ügylethez kapcsolódóan használatos. Ez egy kedvező fizetési módot jelent a reexportőrnek, aki két szerződést köt, egy export és egy import szerődést. A back to back akkreditív feltétele: -

Reexportügylethez kapcsolódhat csak A reexportőr mind a két szerződésben (export, import szerződés) a fizetési feltételként akkreditívben állapodik meg az eladóval és a vevővel.

85

Ennél a típusú akkreditívnél kettő darab külön akkreditív szerződés készül. Az első akkreditív szerződést a vevő nyittatja a reexportőr javára. A második akkreditív szerződést a reexportőr nyittatja az eladó javára, de itt a reexportőr akkreditív nyitáskor nem tesz le fedezetet, mert akkreditívjének fedezete a vevő által a reexportőr javára nyitott akkreditív lesz. Ennek sémája a következő: áru feladás 7

eladó

értesítés akkr. nyitásról 6

import szerz.

export szerz.

reexportőr

akkreditív nyitás (II.) 4

értesítés akkreditív nyitásról 3

akkreditív szerz. 5 eladó bankja

vevő

akkredi tív nyitás (I.) 1 akkreditív szerz. 2

reexportőt bankja

vevő bankja

Az 1. és a 4. jelzésnél található az akkreditív nyitás. 1-es jelzésnél a vevő nyittatja meg az első akkreditívet. A 4. jelzésnél a reexportőr, mint vevő nyittatja meg a második akkreditívet, de nem helyez el fedezetet, fedezetként bankjának benyújtja a vevő bankja által adott fizetési ígéretet. Ezen fizetési mód alkalmazásával a reexportőr elkerülheti az export oldalon, mint exportőr a birtokon kívül kerülés kockázatát, s a másik oldalon, mint importőr, az eladót szerződésszerű teljesítésre kényszerítheti, ami elengedhetetlenül fontos a reexportőr számára, mert az export, oldalon köti a meghatározott mennyiségű, és minőségű áru leszállítása, aminek csak akkor tud eleget tenni, ha az eladó a szerződésben meghatározottak szerint teljesít. Általában a vevő által a reexportőr javára nyitott akkreditív látraszóló akkreditív, a reexportőr által az eladó javára nyitott akkreditív halasztott fizetésű akkreditív. 5.3.7.7. Rembours akkreditív Ez a típusú akkreditív hitelbe történő eladáshoz kapcsolódik. A nyitó bank fizetési ígérete úgy szól, ha az eladó szerződésszerűen teljesít és ezt, az általa meghatározott okmányokkal igazolja, valamint az okmányok mellett kiállít a nyitó bankra címzett intézvényt, akkor azt a nyitó bank elfogadja. Ez egy olyan kedvező és biztonságos fizetési módot jelent az eladó számára, mert nemcsak egy bank ígér kötelező fizetést, hanem egy váltó is van a kezében. A bank, váltón tett fizetési ígérete, még biztonságosabbá teszi az akkreditív keretében megvalósuló hitelnyújtást. A vevő számára is kedvező, mert az akkreditív nyitáskor nem kell az akkreditív fedezetét a bank

86

rendelkezésére bocsátania. Így lehetőséget kap arra, hogy az okmányok alapján az árut kiváltsa, értékesítse, és csak ezután fizesse ki az akkreditív fedezetét. Ennél a típusú fizetési módnál a hozzá kapcsolódó váltó szereplői: -

a váltó kibocsátója: az eladó, a váltó címzettje: a vevő bankja, a váltó kedvezményezettje: az eladó.

5.3.7.8. Kereskedelmi hitellevél Ennél a fizetési módnál a nyitó bank nemcsak az eladónak, hanem egy harmadik jóhiszemű váltóbirtokosnak is fizetést ígér. Szinte felhívja az eladó figyelmét a negociálásra, vagyis arra, hogy ha kiállít egy váltót és a váltó kedvezményezettje egy harmadik jóhiszemű váltóbirtokos, akkor részére fizetést teljesít. Ez szintén kedvező fizetési mód az eladónak, mert kettős ígéret áll fedezetként a vevő fizetésére, egyrészt az akkreditívben a vevő bankjának fizetési ígérete, másrészt egy váltó. Ha a váltót rögtön eladja az eladó a bankjának, akkor azonnal az áru feladása után hozzájut az áru ellenértékéhez, és nem okoz a hitelbe történő eladásával likviditási gondokat cégének. Ebben az esetben az eladó a váltót a következőképpen állítja ki: -

a váltó kibocsátója: az eladó, a váltó címzettje: a vevő bankja, a váltó kedvezményezettje: az eladó bankja.

A váltó lejártakor a nyitó bank az eladó bankjának fizeti ki a váltón szereplő összeget. 5.3.7.9. Készenléti akkreditív A készenléti akkreditív az akkreditív formaságainak betartásával nyújtott bankgarancia. Elsősorban az USA külkereskedelmében alkalmazzák. Csak abban az esetben veszik igénybe, ha egy megígért teljesítés nem teljesül. A bank visszavonhatatlan kötelezettségvállalása arra vonatkozik, hogy meghatározott összeg erejéig fizet, ha megbízója az alapszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. 5.3.7.10. Lokál akkreditív Ennél a típusú akkreditívnél a nyitó bank saját országának pénznemében nyitja meg az akkreditívet. 5.3.7.11. Omnibusz akkreditív Az angol bankok gyakorlatában fordul elő, az eladó az áru ellenértékét már akkor megkapja, amikor az áru szállításra kész.

87

5.3.7.12. Red claused akkreditív Ennél a típusú akkreditívnél a nyitó bank az akkreditív záradékában piros tintával jelzi, hogy a nyitó bank tudatával és kockázatára az eladó bankja előleget adhat az eladónak az áru feladása előtt. 5.3.7.13. Packing akkreditív Ennél a típusú akkreditívnél az eladó bankja még az áru feladása előtt előleget ad az eladónak, de ez az eladó bankjának kockázatára történik, és a nyitó bank tudta nélkül. Itt az akkreditív kedvezményezettje felkéri a helyi bankot, hogy nyújtson előleget az akkreditívre. 5.3.8. Bankgarancia, bankkezesség A bankgarancia egy bank önálló fizetési ígérete, saját levélben tett nyilatkozata alapján történő fizetési ígéret, ha megbízója a főadós nem fizet, akkor helyette a bankgarancia kedvezményezettjének fizetést fog teljesíteni. Önálló jogügyelet. Elválik az adásvételi ügylettől. Szereplői: • • •

megbízó, aki felkéri bankját garancia adására; garanciát adó bank, aki ha megbízója a főadós nem teljesít, helyette átvállalja a teljesítést; garancialevél kedvezményezettje, aki javára a garanciát adó bank fizet, ha a főadós nem fizetne.

A bankgaranciát mindig a szerződés megkötése előtt kell intéznie a megbízónak a garanciát adó bankkal, s a garancialevél megbízójának az adott szerződés aláírása előtt kell átadni azt a garancialevél kedvezményezettjének. A bankgarancia folyamata: garancia levél megbízó

garanciát adó bank

garancia levél

garancialevél kedvezményezettje

Bankgarancia esetében a garanciát adó bank saját levélben tett nyilatkozata alapján fizet, nem vizsgálja, hogy a főadós, miért nem teljesítette szerződésből eredő kötelezettségét. Önálló jogügylet.

88

Ezzel szemben a bankkezesség járulékos jogügylet, a bank vizsgálja, hogy a főadós miért nem tett eleget a szerződésből adódó kötelezettségének, és ha a főadós valamiféle kifogással él, akkor a kezességet adó bank is élhet ezzel a kifogással és megtagadhatja a fizetést. Pl.: az eladó és a vevő köt egy adásvételi szerződést olyan feltételekkel, hogy a vevő az áru után 2 hónap múlva fogja az áru ellenértékét kiegyenlíteni. Előfordulhat: a.) a vevő nem fizet, mert fizetésképtelenné vált; b.) a vevő azért nem fizet, mert az eladó nem azt a minőségű árut szállította, amit megrendelt. A fenti példára vonatkozóan, ha az eladó az adásvételi szerződés aláírása előtt bankgaranciát kért a vevőtől fedezetként akkor, ha a vevő az a.) pontban vagy a b.) pontban leírtak bármelyike esetén nem fizet, a garanciát adó bank kifizeti a garancialevélben meghatározott összeget, mindkét esetben a garancialevél kedvezményezettjének, az eladónak és nem vizsgálja, hogy megbízója miért nem tett eleget fizetési kötelezettségének. A fenti példára vonatkozóan az eladó bankkezességet kér a vevőtől, és a vevő nem fizeti ki az áru ellenértékét, akkor a kezességet adó bank élhet mindazon kifogásokkal, amivel a főadós élt, és ő is megtagadhatja a fizetést. Ha a vevő az a.) pontban meghatározottak miatt nem fizet, akkor a kezességet adó bank kifizeti az eladónak a kezeslevélben meghatározott összeget, de ha a vevő a b.) pontban meghatározottak miatt nem egyenlítette ki az áru ellenértékét, akkor a kezességet adó bank is megtagadhatja a fizetést. A nemzetközi kereskedelemben leggyakrabban előforduló bankgaranciák: 5.3.8.1. Előlegvisszafizetési bankgarancia Az előlegvisszafizetési bankgarancia olyan adásvételi ügylethez kapcsolódik, ahol az eladó és a vevő előre fizetésben vagy előlegfizetésben állapodott meg. Ebben az esetben kockázata a vevőnek van, mert birtokon kívül kerülhet, ha az előre vagy előleg átutalása után az eladó nem teljesít, és az előre átutalt összeget sem utalja vissza. Ez ellen úgy védekezhet a vevő, hogy előlegvisszafizetési bankgaranciát kér az eladótól. A garancia ügylet szereplői: -

megbízó: az eladó garancialevél kedvezményezettje: a vevő garanciát adó bank: aki arra vállal kötelezettséget, amennyiben megbízója a szerződésben tett kötelezettségének nem tesz eleget, a garancialevél kedvezményezettjének, a vevőnek, a garancialevélben meghatározott összeget azonnal, a garancialevél bemutatásakor kifizeti.

5.3.8.2. Vételárkezességi bankgarancia Ez a típusú bankgarancia olyan adásvételi ügylethez kapcsolódik, melyben a fizetés ideje az áru átadása után egy későbbi időpont. Ennél a típusú ügyletnél az eladónak van kockázata, birtokon kívül kerülhet, ha a vevő nem teljesít. Kockázatát úgy csökkentheti, hogy bankgaranciát kér a vevőtől a szerződés aláírása előtt.

89

A garancia ügylet szereplői: -

megbízó: vevő garancialevél kedvezményezettje: eladó garanciát adó bank: aki arra vállal garanciát, ha a megbízója a vevő nem fizeti ki az áru ellenértékét, akkor a bank a garancialevél bemutatójának azonnal a garancialevélben meghatározott összeget kifizeti.

5.3.8.3. Kompenzációs ügylethez kapcsolódó bankgarancia Itt mindig az első szállítónak van kockázata, ez ellen az elsőnek szállító, bankgaranciát kér a másodiknak szállítótól. A garancia ügylet szereplői: -

megbízó: másodiknak szállító garancialevél kedvezményezettje: első szállító garanciát adó bank: aki arra vállalkozik, ha az első szállító leszállítja az árut, és a másodiknak szállító nem teljesít, akkor az első szállítónak a garancialevél alapján a bank kifizeti az összeget.

5.3.8.4. Bérmunkaügylethez kapcsolódó bankgarancia A bérmunkaügylet kapcsán a következő kockázatok fordulhatnak elő: a.) a bérmunkát végzőnek lehet kockázata, ha a megrendelő nem fizeti ki a bérmunkadíjat. Ezen kockázat ellen úgy védekezhet, hogy a bérmunkát végző bankgaranciát kér a bérmunkát megrendelőtől. A garancia ügylet szereplői: -

megbízó: bérmunkát megrendelő garancialevél kedvezményezettje: a bérmunkát végző garanciát adó bank aki arra vállalkozik, hogy ha a megrendelő a bérmunkadíjat nem fizeti ki, akkor helyette a garancialevél bemutatásakor a garancialevél kedvezményezettjének fizetést teljesít. b.) a bérmunkát megrendelőnek is lehet kockázata, ha a megrendelő tulajdonát képező alapanyagokból a bérmunkát végző nem gyártja le a készterméket, és az alapanyagot sem juttatja vissza a bérmunkát megrendelőnek. Ezen kockázat ellen a bérmunkát megrendelő úgy védekezhet, hogy garancialevelet kér a bérmunkát végzőtől.

Ebben az esetben a garancia ügylet szereplői: -

megbízó: bérmunkát végző; garancialevél kedvezményezettje: a bérmunkát megrendelő;

90

-

garanciát adó bank: aki arra vállal garanciát, ha a bérmunkát végző nem tesz eleget a bérmunkaszerződésben meghatározott kötelezettségének, akkor a bank a garancialevélben meghatározott összeget, a bérmunkát megrendelőnek megfizeti.

5.3.8.5. Akkreditívnyitást ígérő bankgarancia Ez a típusú garancia olyan típusú adásvételi szerződésnél fordulhat elő, ahol az adásvételi szerződés fizetési mód feltétele akkreditív, és nagy értékű gép, gépsor legyártása a szerződés tárgya, valamint a gyártás hosszabb időt vesz igénybe. Itt nem kívánhatja az eladó a vevőtől, hogy a gyártás megkezdése előtt nyissa meg az akkreditívet és helyezze el a fedezetet. Ugyanakkor, ha a vevő nem nyit akkreditívet, akkor ez az exportőrnek nagy kockázatot jelentene. Az akkreditív nyitást ígérő bankgarancia esetén, a garanciát adó bank arra vállal kötelezettséget, ha a garancialevél kedvezményezettje a gyártó, készre jelenti a gyártást, és feladásra készen áll az áru, akkor megbízója a vevő az akkreditívet azonnal megnyittatja. Ezen típusú bankgarancia ügylet szereplői: -

megbízó: vevő garancialevél kedvezményezettje: gyártó (eladó) garanciát adó bank.

5.3.8.6. Okmányos beszedvényhez kapcsolódó bankgarancia Itt a garancialevelet adó bank garancialevélben arra vállal kötelezettséget, hogy az okmányos beszedvényre a vevő nem fizet, akkor helyette fizetést teljesít, vagyis az okmányokat elfogadja, és azokra fizet. A sima okmányos inkasszó fizetési mód az eladó számára akkor kedvező, illetve biztosítja, hogy ne kerüljön birtokon kívül ha a vevő bankgarancia levelet ad az eladónak. Ezen típusú bankgarancia ügylet szereplői: -

megbízó: vevő bankgarancia kedvezményezettje: eladó garanciát adó bank.

5.3.8.7. Jó teljesítési bankgarancia Nagy értékű gépek, gépsorok, beruházások exportjához kapcsolódik. A garanciát adó bank garancialevélben arra vállal kötelezettséget, amennyiben megbízója a gyártó nem szerződésszerűen teljesít, akkor a vevőnek a garancialevélben meghatározott összeget megfizeti. Általában a garancia összege a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a beruházásra, termelőeszközökre kötött adásvételi szerződésben meghatározott áru értékének 110%-a. A garancia ügylet szereplői: -

megbízó: gyártó (eladó) garancialevél kedvezményezettje: vevő

91

-

garanciát adó bank.

5.3.8.8. Tendergarancia Versenytárgyalásokhoz kapcsolódó garancia, a bank arra vállal garancialevélben kötelezettséget, hogy ha a tender nyertese, - az eladó -, nem a tenderben meghatározottaknak megfelelően teljesít, akkor a garancialevél kedvezményezettjének, a tendert kiírónak a garancialevélben meghatározott összeget kifizeti. Ezen típusú garancia ügylet szereplői: -

megbízó: tender nyertese, az eladó garancialevél kedvezményezettje: a tendert kiíró garanciát adó bank.

5.4. A céghitelnyújtás Céghitel nyújtásáról akkor beszélünk, amikor az eladó hitelbe ad el a vevőnek, a vevő az áru feladása után későbbi időpontban fizet. Itt az eladó a hitelt áruban nyújtja a vevőnek. A céghitel típusai: -

nyílt hitel fedezett hitel.

5.4.1. Nyílt hitel Nyílt hitelről akkor beszélünk, amikor az eladó hitelben ad el, de a hitel visszafizetés biztosítékaként semmiféle fedezeti eszközt nem ad a vevő az eladónak. 5.4.2. Fedezett hitel Fedezett hitelről akkor beszélünk, amikor az eladó hitelbe ad el, a vevő egy későbbi időpontban fog fizetni az áru feladása után, de a vevő az eladónak a vételár megfizetésének biztosítékaként, valamilyen fedezeti eszközt ad át. Ez a fedezeti eszköz lehet: váltó, bankgarancia, bankkezesség, akkreditív, értékpapír, ingatlan, arany, stb. 5.4.3. A nyílt hitel refinanszírozása A nyílt hitel refinanszírozása történhet: -

faktorálással exporthitel biztosítással.

5.4.3.1. Faktorálás Nyílt hitelügylethez kapcsolódik a faktorálás, amikor is az eladó az export ügyletnél keletkezett rövidlejáratú követelését egy faktorházra engedményezi. A faktorálás lehet belföldi és külföldi faktorálás. A faktor lehet egy kereskedelmi bank egyik üzletága is.

92

A faktor ügylet szereplői: -

exportőr, aki hitelbe ad el, de a vevőtől a hitel visszafizetésre nem kap fedezeti eszközt importőr export faktorház import faktorház.

A faktor-szerződés az eladó és az export faktorház között jön létre, melyben a faktorház a faktor-szerződés értelmében a következő feladatokat látja el: -

elvégzi a követelés behajtásából eredő feladatokat, nyilvántartja fizetési idő sorrendben az eladó követeléseit átvállalja a hitelezés kockázatát az áru feladása után az eladónak azonnal kifizeti az áru ellenértékét elvégzi a adminisztrációs teendőket.

A fenti feladatok átvállalásáért az eladó a faktor-szerződés értelmében, a szerződésben kikötött faktordíjat fizet a faktorháznak. A vevő az áru ellenértékét a faktorháznak fizeti ki. A faktor-szerződés lehet: -

visszkeresettel, illetve visszkereset nélküli.

Visszkeresettel megkötött faktor-szerződésről akkor beszélünk, ha a faktor a vevő nem fizetésből eredő kockázatát nem vállalja át. Visszkereset nélküli faktoring esetén a faktorház arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés szerinti összeget kifizeti az eladónak minden körülmények között és átvállalja a vevő nem fizetéséből adódó kockázatot. Ez utóbbi esetben a faktorház magasabb faktordíjat kér az eladótól. Export faktor sémája: 1

exportőr

2/a

export faktor

2/b

importőr

5 6

4

importfaktor

3

1. az exportőr leszállítja az árut a vevőnek; 2. a.) az exportőr és az export faktor faktor-szerződést köt, melyben az eladó az áru szállításából eredő követelését az exportfaktorra engedményezi; b.) az exportfaktor feladás után kifizeti az áru ellenértékét;

93

3. a szerződéssel felkeresi az importőr országában működő import faktorházat; 4. követelés beszedése esedékességkor; 5.6. fizetés teljesítése. A faktorálás előnyei: A faktorálás egyik nagy előnye, hogy az eladó hitelbe tud eladni és ez kedvező, mert általában a vevők piaca funkcionál, s így áruját könnyebben értékesíteni tudja, mert a vevő akkor is megkapja az árut, ha nem tud azonnal fizetni. A faktor-szerződés értelmében az áru feladása után az eladó azonnal megkapja az ellenértéket és így nem okoz likviditási gondokat saját cégének. Tehát összefoglalva az eladó akkor is értékesíteni tudja áruját, ha a vevő nem rendelkezik pénzzel, az áru ellenértékének kiegyenlítéséhez, (csak egy későbbi időpontban) a vevő pedig akkor is tud vásárolni, ha azonnal nem tudja az ellenértéket kiegyenlíteni. Előnye lehet még az exportőrnek az is, hogy a faktorház felelősségvállalása mentesíti az exportőrt az általa nyújtott hitelek gazdasági és politikai kockázataitól. Hátránya a faktorálásnak, hogy magas a faktordíj. 5.4.3.2. Exporthitel biztosítás Exporthitel biztosítás is a nyílt hitelügylethez kapcsolódik. Az eladónak a nyílt hitel nagyon kockázatos, mert birtokon kívül kerülhet, ha a vevő fizetésképtelenné válik, vagy felszámolják, csődbe megy. Ha az exportőr ország kereskedelempolitikájának a célja, hogy az exportőröket ösztönözze, akkor kedvező lehetőségeket biztosít az exporthitel biztosítás megkötésével az exportőröknek, hogy vállalják a fenti kockázatot export esetén, ha nyílt hitelben adnak el, mert ha a fenti kockázatok valamelyike miatt a vevő nem tud fizetni, akkor a megkötött exporthitel biztosítás alapján a biztosítótársaság az exportőrnek megtéríti az exportáru ellenértékét. 5.4.4. A fedezett hitelek refinanszírozása Az előbbiekben már ismertetésre került a fedezett hitel fogalma, vagyis az eladó hitelbe ad el, de a vevő fedezeti eszközt ad át az eladónak a hitel visszafizetés biztosítékaként. Ez lehet váltó is. Ha az eladónak szüksége van készpénzre, akkor lejárat előtt a váltót eladja egy kereskedelmi banknak. A váltó lejáratkor a váltóadós (kibocsátó vagy címzett) a kereskedelmi banknak fogja a váltón szereplő összeget megfizetni. Ha a kereskedelmi bankok pénzszűkében vannak, akkor a váltót leszámítoltathatják a jegybanknál. A jegybank leszámítolja a váltót, és így a kereskedelmi bank pénzhez jut. A közép és a hosszú lejáratú export céghitelek refinanszírozása, állami vagy magán exportfinanszírozó intézetek által nyújtott hitellel vagy váltóleszámítolással történhet. A váltókövetelések visszkereseti jog nélküli leszámítolását forfait ügyletnek nevezzük. A forfait ügylet az áruügylet eladója és a forfaitőr (bank, pénzintézet) között jön létre. Addig, míg a faktorálással fedezet nélküli, rövid lejáratú hitelek refinanszírozása történik, addig a forfait ügylet lényege, hogy az exportőr a közép- és hosszú lejáratú hitelbe történő eladásából fakadó követeléseit eladja a forfaitőrnek. A forfaitőr pedig lemond a váltótörvény által biztosított visszkereseti jogáról. A forfaitőr átvállalja az exportőr által kötött üzlet vevő általi nem fizetésének összes kockázatát, ezért a forfait-szerződés megkötése előtt vizsgálja a következőket:

94

-

csak olyan közép-és hosszú lejáratú exportköveteléseket vesznek meg, ahol a várható kockázatokat képesek átlátni csak olyan devizában megkötött követeléseket vesznek meg, amelyeket a nemzetközi pénzpiacon refinanszíroztatni tudnak.

A forfait ügylet előnyei az eladó számára: -

az áru ellenértékét átadás után megkapja, nem okoz cégének likviditási gondokat a vevő számára adott kedvező fizetési kondíciójával versenyképességét fokozhatja követelését 100 %-ban értékesítette így a kalkulált nyeresége is realizálódik nem kell a vevő törlesztéseit folyamatosan figyelemmel kísérnie (a vevő a forfaitőrnek fizet).

Hátránya: drága. 5.5. A fizetési mód megválasztásának fontosabb szempontjai -

a vevő megbízhatósága, jó hírneve az eladó, illetve a vevő szemszögéből arra való törekvése, hogy olyan fizetési módot válasszanak, amely mentesíti őket a birtokon kívül kerülés kockázatától mind a vevőnek, mind pedig az eladónak a fizetési mód megválasztásánál arra kell törekedniük, hogy cégüknek ne okozzanak likviditási problémákat az áru jellege (Pl.: beruházásoknál közép- és hosszú lejáratú hitelben lehet eladni, fogyasztási cikkeknél a rövid lejáratú hitel a szokásos) az adott országok fizetési szokásai a devizatörvény, a versenytársak fizetési feltételei, szokásai az áru piaci helyzete.

95

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Ismertesse a valutát, a devizát, a kosárvalutákat és a kliring devizát. 2. Ismertesse a váltó fogalmát, típusait, a váltóügylet szereplőit és a váltó törvényes kellékeit. 3. Ismertesse a csekkügyletet, a csekkügylet szereplőit, a csekk törvényes kellékeit. 4. Jellemezze a fizetési módokat a fizetés ideje szerint. 5. Ismertesse az okmányos inkasszó folyamatát, szereplőit, típusait. 6. Ismertesse a D/P illetve a D/A típusú indirekt vinkulált okmányos inkasszó folyamatát. 7. Ismertesse az akkreditív fizetési mód folyamatát, szereplőit, a bekapcsolt bankok feladatait. 8. Ismertesse és jellemezze az akkreditív típusait. 9. Ismertesse a nyílt és a fedezett hitelügyleteket. 10. Ismertesse a faktorálást. 11. Ismertesse a forfait ügyletet. 12. Ismertesse a bankgaranciát és a bankkezességet. 13. Ismertesse a bankgarancia ügylet típusait!

96

6. BIZTOSÍTÁS A KÜLKERESKEDELEMBEN Jelen fejezet a nemzetközi kereskedelemben leggyakrabban alkalmazott biztosítás típusokat és az előfordulható kockázatokat ismerteti. A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során többféle veszély jelentkezik, mint a hazai áruforgalomban. Ez egyrészt abból adódik, hogy a eladó és a vevő között nagy a földrajzi távolság, sok esetben az eladó nem ismeri személyesen a vevőt, valamint abból, hogy az egyes országok gazdasági, politikai berendezkedése eltérő. Milyen károk fordulhatnak elő a külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során, s ez ellen hogyan védekezhet a kereskedő? -

-

Árukockázat: ez azt jelenti, hogy az eladó és a vevő között létrejött adásvételi szerződésben meghatározottak szerint, az eladó nem az adásvételi szerződésben meghatározott minőségű, és mennyiségű árut adta fel a vevő részére, illetőleg a vevőhöz nem a szerződésben meghatározott mennyiségű vagy minőségű áru érkezett. Árukár ellen hogyan védekezhet a vevő? Egyrészt nagyon fontos szerződésben kikötni, meghatározni az áru mennyiségét, minőségét, továbbá az áru tulajdonságainak megfelelően kell a fuvareszközt kiválasztani, valamint az áru tulajdonságainak megfelelően kell az árut becsomagolni. Ha szerződésben minden fontos tényezőt kikötöttek, ami az biztosítja, hogy az áru épségben megérkezzen a vevőhöz, de bizonyos kockázatokat nem lehet így sem elkerülni, akkor a szállítmánybiztosítás megkötésével a fennmaradó kockázatok megszüntethetők.

-

Kereskedelmi kockázat: ami azt jelenti, hogy az árut és az okmányokat az eladó feladta a vevő címére és rendeletére egy későbbi fizetés reményében. Amikor a vevőnek fizetni kell, a vevő nem tud fizetni, fizetésképtelenné válik, csődbe megy, felszámolják, stb. Megpróbál a szerződésben, biztonságos fizetési módban megállapodni, hogy az eladó ne kerüljön birtokon kívül. Ha a fentiek ellenére, továbbra is kockázatos az ügylet lebonyolítása, akkor biztosítást köthet a eladó. Erre a típusú kockázatra kötik az exporthitel biztosítást.

-

Árfolyamkockázat: ez a kockázat azt jelenti, hogy az árfolyamok napi változása miatt a kereskedőket kár érheti, mert hazai pénzben az árfolyamok napi változása nyereségüket csökkentheti. Ez ellen szintén a szerződésben meghatározottak szerint lehet elsősorban védekezni. Például az exportőrnek arra kell törekednie, hogy erős devizában határozza meg az exportárat. Az importőrnek pedig arra kell törekednie, hogy gyenge devizában határozza meg az importárat, vagy értékállandósági záradék védje a szerződő feleket, a árfolyam kockázat ellen a adásvételi szerződésben. Amennyiben ez nem sikerül, az árfolyamkockázat kivédésének eszköze lehet az exporthitel biztosítás megkötése.

-

Politikai kockázatok, háborús kockázatok, sztrájk, kereskedelempolitikai változások miatt bekövetkezett kockázatok. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy olyan országok kereskedőivel nem kell szerződést kötni, ahol a termékeket, szolgáltatásokat a fenti veszélyek fenyegetik. Ha mégis szerződéskötésre kerül a sor, bizonyos esetekre az exporthitel biztosítás teszi lehetővé a káresemény megtérítését.

97

-

Természet okozta, előre nem látható káresemények: ilyen például a földrengés, tűz, villámcsapás során bekövetkezett kár. Ez ellen szállítmány biztosítás megkötésével lehet védekezni. A biztosítás az előre nem látható, véletlenszerűen bekövetkező károk ellen nyújt védelmet. Az anyagi veszteséget a biztosító megtéríti. A biztosításért a biztosítótársaságnak meghatározott összeget kell fizetni.

A biztosítás szereplői: -

Biztosítást kötő: akinek az ügylet lebonyolítása során kockázata keletkezik (biztosított) Biztosítótársaság: aki a biztosítási szerződés értelmében a bizonyított kárt megtéríti A biztosítás kedvezményezettje: aki részére a káresemény bekövetkezése miatti kárt a biztosító kifizeti Biztosítási ügynökök.

A nemzetközi kereskedelemben a főbb biztosítási formák: -

Nemzetközi szállítmánybiztosítás Exporthitel biztosítás Termékfelelősségi biztosítás Építési-szerelési biztosítás.

6.1. Nemzetközi szállítmánybiztosítás A szállítmánybiztosítás az előre nem látható, véletlen okozta tárgyi károkból eredő anyagi veszteség megtérítése a biztosító által, a biztosítási fedezet terjedelmén belül. A szállítmánybiztosítás a fuvarozás alatt lévő árukra terjed ki. A szállítmánybiztosítást a paritástól függően vagy az eladó vagy a vevő köti meg a biztosítótársasággal. A biztosítási szerződés alapján a biztosító, az úton lévő árura vonatkozóan meghatározott, jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően, bizonyos összegnek megfizetésére, vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított pedig díj fizetésére kötelezi magát. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Ebben az esetben a biztosítást kötő kitölti a „szállítmánybiztosítási ajánlat” okmányt (5. sz. melléklet), s ha a biztosító megfelelő mérlegelés alapján vállalja a kockázatot, az okmányt aláírja. A biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítást kötő alapvető kötelessége, hogy a biztosítás elvállalása szempontjából minden légyeges körülményt a biztosítótársasággal közöljön. A szállítmánybiztosítási ajánlaton a következő lényeges adatokat kell közölni: -

biztosítási ajánlat kiállításának dátuma biztosított neve, címe biztosítást kötő neve, címe címzett neve, címe, az áru felett rendelkező neve, címe az árut feladó neve, címe a fuvarozó megnevezése, a fuvarozási mód

98

-

mikor kezdődik a biztosítás mely várostól, mely kikötőkön keresztül, mely városig terjed a biztosítás fuvarparitás a biztosítás összege ( esetleges felülbiztosítás, ez általában az áru 110%-a) a deviza neme, amelyben az árut biztosítani kívánjuk biztosítandó áru megnevezése, mennyisége, csomagolás módja, csomagok darabszáma biztosítani kívánt kockázat az ügylet típusa (pl.: export, import, stb) kereskedelmi számla száma biztosítási kötvény kitöltésére vonatkozó információk biztosítást kötő aláírása.

A biztosítótársaság a megkötött biztosítási szerződés alapján állítja ki a biztosítási kötvényt. A biztosítási kötvény értékpapír, rendeletre, névre lehet kiállítani. Tulajdonosának árukár bekövetkezése esetén biztosítja a kártérítésre szóló jogosultságot. A kárigény érvényesítéséhez szükséges, a biztosítási kötvény biztosítóhoz történő benyújtása, valamint a kárszámla, kárfelvételi jegyzőkönyv, kereskedelmi számla, fuvarlevél. Tehát a szállítmánybiztosítási szerződés két alapvető okmánya: a biztosítási ajánlat, és a biztosítási kötvény. A biztosítási kötvény a biztosítási ajánlat adatai alapján kerül kitöltésre. A szállítmánybiztosítást a fuvarozás megkezdése előtt kell megkötni. A külkereskedelmi gyakorlatban a szállítmányt különféle kockázatok ellen lehet biztosítani. Ezek a kockázatok a következők lehetnek: -

FPA (free of particular average – részkároktól mentesen) klauzula: a biztosító kártérítési kötelezettsége a tejes kár megtérítésére vonatkozik (pl.: áru teljes egésze sérül meg). Mentes a részleges károk megtérítésétől. Ez a kockázati fedezet a legszűkebb. A biztosító az egész szállítmány vagy egyes csomagolási egység teljes kárát téríti meg. Ezen kívül még a következő káresemény miatt bekövetkezett károkat téríti meg: -

közös hajókár tűz, robbanás hajó mozgásképtelensége, elsüllyedése, zátonyra futása, ütközése más hajóval, szállítmányok szükségkikötőben való kirakása esetén bekövetkezett káresemények.

-

WA (With particular average, részlege károkkal együtt) klauzula: ez a klauzula mindazokat a káreseményeket tartalmazza, mint az FPA, de a biztosító a részleges károkra is fizet.

-

All risk (minden veszély ellen) klauzula: a biztosítás kiterjed minden veszélyre, mely a szállítmányt a biztosítás tartama alatt érheti.

Nem biztosíthatók az áruk a következő káreseményeknél: -

háború okozta károk sztrájk

99

-

az áru sajátos természete, belső hibája nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás, stb.

Háborús kár ellen, pótdíj fizetése mellett, lehet biztosítást kötni. Háborús kockázatra szárazföldön nem köthető biztosítás, kizárólag csak tengeri, vagy légi szállítás esetén. Sztrájk okozta kár ellen szintén pótdíj befizetése mellett köt a biztosító biztosítást. Ez kiterjed mind a szárazföldön, mind pedig a tengeren előfordulható károkra. 6.2. Exporthitel biztosítás A nyílt hitel refinanszírozásának egyik lehetséges módja az exporthitel biztosítás. Kereskedelmi kockázat, árfolyamkockázat és politikai kockázatok ellen lehet védekezni, exporthitel biztosítás megkötésével. Ez egy olyan kereskedelempolitikai eszköz, amelyet azon országok alkalmaznak, mely országok az exportot ösztönözni kívánják. A legtöbb ilyen országban állami szervek látják el ezt a biztosítási tevékenységet. Ezen típusú biztosítással az exportőrt arra ösztönzik, ha számára kedvezőtlen fizetési módban nyitvaszállítva tudja csak megkötni az adásvételi szerződést, akkor is lépjen szerződéses kapcsolatba a vevővel, hozza létre a szerződést, mert a vevő nem fizetéséből eredő kárt, valamint az árfolyamváltozás miatti kárt a biztosító megtéríti az eladónak. 6.3. Termékfelelősségi biztosítás A gyártó a hibás termék által okozott más termékben, személyekben stb. bekövetkezett kárt, köteles megtéríteni. Amennyiben a gyártó termékfelelősségi biztosítást köt a biztosítóval, a káresemény bekövetkezése utáni igazolt kárt, a biztosító megtéríti. 6.4. Építési – szerelési biztosítás Export fővállalkozás ügyletnél alkalmazzák a külkereskedelemben. Az export fővállalkozó kockázata, igen terjedelmes, s egy ún. építési – szerelési biztosítás megkötésével az összes kockázat ellen védelmet jelent. Tehát kockázat típusonként nem kell külön-külön biztosítást kötni, egy biztosítás keretében az összes kockázat típus megadásra kerül, s ha azok kövül, valamelyik bekövetkezik a biztosító megtéríti az export fővállalkozó kárát.

100

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5.

Ismertesse a nemzetközi áru-szolgáltatás forgalomban előforduló kockázat típusokat, és ellenük a védekezési módokat! Ismertesse a szállítmánybiztosítás megkötésének folyamatát! Mi az összefüggés a szállítmánybiztosítási ajánlat és a biztosítási kötvény között? Ismertesse az exporthitel biztosítást! Ismertesse az építési-szerelési biztosítást valamint a termékfelelősségi biztosítást.

101

7. KONCENTRÁLT PIACOK Jelen fejezet a koncentrált piacokat mutatja be, részletesen a vásárokat, kiállításokat, az árverést, a versenytárgyalást valamint a tőzsdét. A koncentrált piacok olyan piaci intézmények, amelyek a keresletet és a kínálatot koncentrálják meghatározott helyre, időre és módon, szervezett keretek között. Fajtái: -

Vásárok, kiállítások Árverés (aukció) Versenytárgyalás (tender) Tőzsde.

7.1 Vásárok, kiállítások A vásárok, kiállítások a koncentrált piacok fajtája, szervezett keretek közé a vásár területére koncentrálja a kereslet és a kínálatot. Az áru jelen van, mindenféle áru, szolgáltatás bemutatásának, eladásának, vételének színhelye a vásár. A vásárok, kiállítások a legősibb reklámeszközök sorába tartoznak. A vásárok, kiállítások tehát olyan időben behatárolt rendezvények, amelyen egy, vagy több gazdasági terület nagy számú kiállítója mutatja be kínálatát, áruit, szolgáltatásait a nagykereskedők, kiskereskedők, viszonteladók és természetes személyek részére, részben értékesítési, részben tájékoztatási céllal. Vásárok, kiállítások funkciója: -

adott termék, szolgáltatás bemutatása a terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó cég bemutatása a termék, a márka vagy a vállalkozás image-ének bemutatása kapcsolatépítés versenytársak, a konkurencia termékeinek, szolgáltatásainak megismerése konkrét üzleti és kereskedelmi tárgyalások folytatása, szerződéskötések.

Mai vásárok jellemzői: -

Áruminta vásárok: a kiállítók nem jelentetik meg teljes, eladandó árukészletet a vásáron, csak mintadarabok kiállítására kerül sor. A tényleges adásvétel, minta alapján történik.

-

Szakvásárok: koncentráltan jelenik meg egy-egy ágazat, terület teljes kínálata, minden újdonsága, legfontosabb eladói, vevői. Ily módon a szakvásárok egyre inkább információs fórummá, tájékozódás és a kapcsolatépítés elsődleges terepévé válnak. A nemzetközi vásárok általában évente egyszer kerülnek megrendezésre. A kiállítások egy-egy terület áruit, szolgáltatásait mutatják be. Kiállításokon, effektív adásvétel nem zajlik. Évente többször is megrendezésre kerülnek. A vásárok szerepét, funkcióját, feladatait látják el a kiállítások, amikor a vásárok nem működnek.

102

7.2 Árverés (aukció) Az árverés a koncentrált piac egyik fajtája, olyan értékesítési mód, melynek keretében az eladó áruját annak a vevőnek adja el, aki érte a legmagasabb árat kínálja. Az árverés a vételi árajánlatok versenyeztetésének intézményes módja. Az árveréseket általában árverező társaságok bonyolítják le, jutalék fejében, saját nevében, de az eladó megbízásából végzik közvetítői tevékenységüket. Az árverező társaság arra vállalkozik, hogy megbízójának áruját szervezett keretek között legkedvezőbb áron értékesítse. Az árverés fajtái: -

-

-

Az áruk jellege szerint megkülönböztetünk tömegárukra és egyedi árukra kiírt aukciókat. Ilyen tömegáruk például a szőrme, gyapjú, virág, sajt, hal, tea, zöldség, acél, vas, stb. Egyedi áruk közül gyakran árverésen értékesítenek régi festményeket, antik bútorokat, ékszereket, porcelánokat, érmét, bélyeget, stb. Az áruk jellege meghatározhatja azt is, hogy az aukciók rendszeresen vagy eseti jelleggel kerülnek megrendezésre. Rendszeresen megrendezik az árverést olyan árucikkekre, amelyeknél folyamatosan keletkezik akkora árumennyiség, amelyre már érdemes aukciót megrendezni. Eseti aukciók kiírására előre meg nem határozható időpontban kerül sor. Jogi szempontból megkülönböztetünk önkéntes és bírói döntés alapján elrendelt aukciókat. A nemzetközi kereskedelemben az önkéntes aukciók a szokásosak. Bírói döntés alapján elrendelt aukcióra kerülhet sor egy vállalkozás fizetésképtelensége esetén, vagy APEH döntés alapján stb.

Az árverés szakaszai: -

előkészítő szakasz az árverés lefolytatása, az ár kialakítása szerződés megkötése.

Az előkészítő szakasz feladatai: -

-

Az árverésre felkínált áruk tételekre osztása Gondoskodás az áru megtekinthetőségéről, az áru kiállítása Az árverés tényének nyilvánosságra hozatala oly módon, hogy elkészítik, majd megjelentetik az ún. katalógusfüzetet. A katalógus tartalmazza az árura és az esetleg megkötendő adásvételi szerződés feltételeire vonatkozó valamennyi szükséges információt, az aukción történő részvétel módját, az aukció időpontját, az aukció lefolytatásának módját Az árverésen résztvevő személyek nyilvántartása, a bánatpénz beszedése. Az árverésre történő bejelentkezés a név megadásával, a katalógusfüzetben található áru sorszámának, nevének megadásával (amire a résztvevő licitálni fog), valamint a bánatpénz befizetésével történik. A bánatpénz a potenciális vevők által fizetendő letét, amely vételi szándékuk komolyságát támasztja alá. A bánatpénzt a vevő abban az esetben veszíti el, ha elnyeri a licitet (a legmagasabb árat kínáló vevő), de eláll az adásvételi szerződés megkötésétől. Azoknak a vevőknek, akik nem nyerték el a licitet a bánatpénzt visszaadják, ügyletkötés esetén pedig beszámítják a vételárba.

103

Az árverés lefolytatás Az árverést a kikiáltó vezeti, aki emelvényen állva a katalógusfüzetben felsorolt és sorszámmal ellátott árukat, tételeket egyenként kínálja a feltüntetett kikiáltási áron. Kezében kalapáccsal kiáltja ki az árakat. Az árut akkor már nem feltétlenül mutatják be, általában csak képvetítőn, monitoron emlékeztetőül. Az ár meghatározása, mely háromféleképpen történhet: -

Licitálással, melynek során az ár a minimális árból (katalógusfüzetben található ár) kiindulva a vevők ajánlatai alapján emelkedik, s az a vevő szerez jogot a vételre, aki a legmagasabb vételi árat ajánlja. A licitálás történhet hangosan, amikor a vevők bekiabálással jelzik a kikiáltónak, hogy az árat tartják. Létezik a csendes licit is, ahol a vevők általában a jelentkezéskor kapott és sorszámmal ellátott tárcsa felmutatásával jelzik vételi ajánlatukat a kikiáltó által közölt áron.

-

Árlejtéssel, melynek során a kikiáltó a kikiáltási árat addig csökkenti, ameddig valamelyik vevő be nem jelenti vételi igényét. Itt a kikiáltó a legmagasabb árból indul ki. Amennyiben az árlejtéssel kialakított áron az eladó hajlandó eladni áruját, a vevő jogot szerez az áru megvételére. Abban az esetben, ha az ár egy bizonyos mértékig csökken, és egyszerre a csökkentett ár esetén több vevő is jelzi vételi szándékát, az ár kialakítása átcsap a licitálásba.

-

Beírásos módszerrel, amikor az árverező társaság, írásban egy meghatározott kört keres fel a feltételfüzettel. Akinek vételi szándéka van, azoknak írásban kell jelezni az adott terméket és annak katalógusszámát, valamint azt az összeget, amelyen hajlandók az árut megvásárolni. Azzal köti meg az árverező társaság az adásvételi szerződést, aki a benyújtott írásos vételi szándékban a legmagasabb árat ajánlja.

A szerződés megkötése Az ár kialakítása után következik a szerződés megkötése, az áru átvétele, az ellenérték kifizetése. A vevőnek az árut csak akkor adják át, ha az ellenértéket kifizette. Amennyiben a vevő nem veszi át az árut, az ellenértéket nem fizeti ki, akkor az előre befizetett bánatpénzt elveszíti. A fizetés az aukción készpénzzel történik. A vevő az árut saját költségére köteles elszállítani az árverés helyéről. Az aukción történő vásárlások esetében nincsen reklamáció. A vevő az aukció lefolytatása előtt az árut megtekintette, az esetleges hibákra a katalógus is felhívja a figyelmet. 7.3. Versenytárgyalás (tender) A versenytárgyalás a beszerzés olyan koncentrált piaca, amelyben a vevő az ajánlatokat versenyezteti. A versenytárgyalást (tendert) a vevő írja ki. A tenderkiírás okai: -

A vevő nem ismeri a piacot, nem tudja kiket keressen meg ajánlatával;

104

-

-

Tisztességes gazdasági verseny biztosítása, korrupció kiküszöbölése céljából. Törvény írja elő, hogy a költségvetésből gazdálkodó szervek beszerzéseiket versenytárgyalás kiírásával és a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásával eszközölhetik. A Világbank, a hozzá tartozó pénzintézetek versenytárgyalás meghirdetéséhez kötik a finanszírozási források felhasználását. Úgy ítélik meg, hogy ez az eljárás a legalkalmasabb arra, hogy a beszerzéseknél a gazdaságosság, a hatékonyság elve érvényesüljön, hogy a pályázni jogosultaknak egyenlő szállítási esélyeket nyújtsanak. A versenytárgyalások kiírása egyetlen alapvető okra vezethető vissza: nevezetesen arra, hogy elvileg ez a beszerzési mód biztosítja a vevő számára a legkedvezőbb kondíciók elérését, azáltal, hogy koncentrálja és versenyezteti a kínálatot.

A versenytárgyalás három szakasza: -

Előkészítő szakasz - feltételek összeállítása - versenytárgyalás meghirdetése

-

ajánlatok értékelésének szakasza - az ajánlatok felbontása - az ajánlatok értékelése - döntés

-

szerződés megkötésének szakasza

Előkészítő szakasz Ebben a szakaszban történik a tender kiírás feltételeinek összeállítása, valamint a versenytárgyalás meghirdetése. A feltételek kialakítása történhet a kiíró által, de felkérhet erre szakosodott cégeket is. A kidolgozott feltételeket a kiíró ún. feltételfüzetben (tenderfüzetben) foglalja össze. A tenderfüzet tartalma három fő részre bontható, az általános feltételek, a műszaki feltételek és a kereskedelmi feltételek csoportjára. Általános feltételek tartalmazzák az adott tenderre vonatkozó előírásokat, elsősorban az ajánlat elkészítésével kapcsolatos rendelkezéseket: -

kik vehetek részt a tenderen az ajánlatok elkészítésének nyelve, példányszáma benyújtási határidő (nap, óra, perc pontossággal megadva) az ajánlat benyújtásának helye ajánlatok felbontásának helye, ideje referenciák csatolása formai követelmények ismertetése (hogyan címezze, borítékolja ajánlatát a pályázó, egyéb érvényességi kellékek, stb) pályázat mellé mellékelt egyéb okiratok kiíróval való kapcsolattartás lehetősége, módja az ajánlatok visszautasításának esetei

105

-

befizetendő bánatpénz összege, és hogy az összeg milyen módon kerülhet befizetésre (pl.: készpénz formájában, belföldi bank által adott bankgarancia formájában, vagy magyar bank által felülgarantált külföldi bank által adott bankgarancia formájában, stb) egyéb általános feltételek megadása, mely azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek az adott ország és az adott szakágazat mindenegyes versenytárgyalására érvényesek.

-

Műszaki feltételek A tenderfüzet ezen fejezete a műszaki leírást, a szabványokat, a műszaki rajzokat és a technikai dokumentációkat tartalmazza. Kereskedelmi feltételek A vevő a kereskedelmi feltételekben a következőket írja ki: -

szállítási határidő paritás minőségi vizsgálatokra vonatkozó előírások szabadalmi jogokkal kapcsolatos előírások fizetési feltételek árkialakítás, árképzés különféle garanciák adása kötbérek szerződés hatálybalépése, megszakítása, felmondás vis-major alkalmazandó jog, bírói illetékesség, stb.

voltaképpen a kiíró minden szerződési feltételre ajánlatot kér. Versenytárgyalás meghirdetése A feltételek összeállítása után kerül sor a versenytárgyalás meghirdetésére. A meghirdetés módjai: -

-

megfelelő napilapokban, közlönyökben, szaklapokban jelentik meg a tenderre vonatkozó összes feltételt; megfelelő napilapokban, közlönyökben, szaklapokban jelenik meg a tenderre vonatkozó fontosabb feltételek, és a részletes feltételeket tartalmazó feltételfüzetet, pénzért lehet megvásárolni, közlik, hogy a feltételfüzet hol szerezhető be és mennyiért; zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró levélben kéri fel az általa kiválasztott szállítókat az ajánlatuk megadására.

Az ajánlatok értékelésének szakasza Ebbe a szakaszba tartozik az ajánlatok felbontása, az ajánlatok értékelése, valamint a döntés. Az ajánlatok felbontása, értékelése

106

Az ajánlatokat zárt borítékban, pecsétviasszal lezárva kell benyújtani a tenderfüzet általános részében meghatározott módon, példányszámban, meghatározott nyelven. A tendert az erre a célra létrehozott bizottság bontja fel. A felbontás általában nyilvánosan történik a tendert benyújtók vagy azok képviselői jelenlétében. Bontáskor a bizottság nyilvánosságra hozza a benyújtott ajánlatok főbb adatait, mint például az ajánlattevő neve, ajánlott ár, határidők, stb., mely ajánlatokat tekintik esetleg érvénytelennek. Az említett adatokat a helyszínen felírják egy táblára. A felbontás után kerül sor az ajánlatok értékelésére. Általában azt a szervet kérik fel az értékelésre, aki a feltételfüzetet összeállította. A benyújtott ajánlatok értékelése először különkülön ajánlatonként történik, amikor az ajánlatokat összevetik a tender kiírás feltételeivel, és ennek megfelelően történik az értékelés. Utána a már kiértékelt ajánlatokat hasonlítják egymáshoz és felállítanak egy sorrendet, melyet a kiíró elé terjesztenek döntésre. Döntés A kiírónak nem kötelessége bármelyik ajánlatot is elfogadni. A kiíró mindenkor fenntartja magának azt a jogot, hogy elfogadjon vagy elutasítson egy pályázatot, vagy azok mindegyikét. A kiíró tájékoztatni sem köteles az ajánlattevőket a döntése okairól. A kiíró az értékelés elvégzése után a kapott elemzések és a felállított sorrend figyelembe vételével nevezi meg a nyertes pályázót, vagy pályázókat. Szerződés megkötése A versenytárgyalás befejező szakasza a szerződés megkötése. A nyertes ajánlattevőt az ajánlati kötöttség lejárata előtt értesíti a kiíró arról, hogy ajánlatát elfogadták. Ezután kerülhet sor a szerződés megkötésére, a garanciák egymás közötti kicserélésére. Gyakran kerül sor arra, hogy az ajánlattevő megváltoztatja a tenderbe tett ajánlatát. Ezt a kiíró csak abban az esetben fogadja el, ha számára előnyösebb feltételeket ajánl, mint a tenderben tett ajánlata. A következő garanciák kapcsolódhatnak a tenderhez, amit a szerződő feleknek a szerződés aláírása előtt kell egymásnak átadniuk: jó teljesítési bankgarancia, előlegvisszafizetési bankgarancia, vételár-kifizetési bankgarancia, tender garancia, stb. A szerződések megkötésének formája általában típusszerződés, vagy a nemzetközi szervezetek által kialakított ajánlások alapján készített szerződések. E szervezetek által kialakított ajánlások a gyakorlatban többféleképpen jutnak érvényre: vagy hűen alkalmazzák a kidolgozott ajánlásokat, vagy azok némely pontját integrálják az egyedi eljárásokban, esetleg többféle típusszerződésből hoznak létre egy szerződést. 7.4 Tőzsde A tőzsde egy különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsdei kereskedelemben megjelenő árunak, beleértve az értékpapírokat is nem kell jelen lenniük, a tőzsdei ügyletkötés során. A tőzsde tehát csak helyszínt biztosít a kereskedéshez (azaz egy épületet), amely egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot, s emellett a résztvevők számára rendkívül szigorú, speciális, csak a tőzsdére jellemző szabályokat alkalmaz.

107

Különleges szervezettséget, szabályait a legtömörebben és legközérthetőbben úgy lehet megfogalmazni, hogy a tőzsdén csak: -

meghatározott árukat (helyettesíthető tömegárukat) meghatározott helyen meghatározott időben meghatározott személyek meghatározott módon adhatnak-vehetnek.

Az üzletek realizálását a tőzsde intézményesen szavatolja. A tőzsde tulajdonképpen kizárólag gazdasági-pénzügyi töltésű intézmény, egy jól működő gazdaságnak általában a velejárója, hozzájárul egy egészséges gazdasági mozgáshoz, fejlődéshez. A tőzsde hasznos kereskedelmi és piaci misszióján túl, indokolt kiemelni az értékpapírtőzsdének fontos nemzetgazdasági szerepét és jelentőségét, nevezetesen: -

-

szervezett tőkepiac, a szabad tőkék mozgósítására rendszeresen alternatívákat kínál a befektetőknek, ezzel emelve a befektetési piac likviditását, csökkentve a befektetők kockázatát folyamatos, nyilvános vállalatértékelést végez, a nyilvánosság a hatékony verseny kulcs eleme kormányzattól független jelzőrendszer a gazdaság állapotáról (a várakozásokról) a tőzsdén forgalmazott értékpapírok hozama, s az ezzel kapcsolatos várakozások iránytűként szolgálnak a hitelezés és a tőkebefektetés egyéb területén is, így a tőzsdei irányzatok áthatják a gazdaság korszerűsítés összes területét a gazdasági hatékonyság szempontjából kedvező tőkemozgásokat ösztönöz.

A tőzsde kialakulása A tőzsde csírái már a XIII-XIV. sz.-i vásárokon megjelentek. Későbbi formájában a középkori olasz városkákban (Lucca, Genova, Velence, Florence) megtartott vásárokból alakult ki. A legelső hamisítatlan, szabályos tőzsde a XIII. sz.-ban a Németalföldön, a mai Belgiumban Brügge városkában alakult ki. A részvényforgalomnak, s ezáltal az értékpapír-forgalomnak és a tőzsdék működésnek a XIX. század közepén kibontakozó vasútépítési kampányok adtak lendületet. A vasútépítő társaságok részvények és kötvények kibocsátásával finanszírozták kiadásaikat. Az amszterdami tőzsdén jelentkezett a tőzsdeüzlet technikája a mai modern formában. Itt alakult ki a XVII. sz-ban a külön gabonatőzsde, amelynek 1720-tól kezdve határidős üzlete is volt. Általános piaci formává azonban csak a XIX. sz. második felében vált. Ekkor szinte általános jelenség volt Európa szerte a tőzsdék kialakulása az akkori fejlett országokban. (A tőzsdék alapítási éve: Amszerdam 1611, Koppenhága 1684, Berlin 1717, Párizs 1724, Bécs 1771,

108

New York 1792, Brüsszel 1801, London 1802, Madrid 1830, Sidney 1834, Toronto 1852, Zürich 1877, Tokió 1878, Budapest 1864) A XIX. sz. végére pedig már csaknem minden európai országban és az USA-ban is működött tőzsde. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1864-ben (január 18-án) nyílt meg és 1948-ig működött. A tőzsdék virágkora a szabad versenyes kapitalizmus korszakára esik. Egyes tőzsdék (pl.: a Chicago-i Gabonatőzsde, a londoni Nyersgumitőzsde, a londoni Színesfém-tőzsde stb.) vezető pozícióra tettek szert, ami nemcsak a forgalom volumenében, hanem abban is megnyilvánult, hogy ezeken a tőzsdéken kialakult árakat világpiaci árként, illetve árbázisként alkalmazták. A legutóbbi időben világszerte számos árutőzsdén vezettek, illetve vezetnek be értékpapírokkal kapcsolatos műveleteket is. Jelenleg a világon mintegy 200 tőzsde működik. 1945 után a szocialista országokban, így Magyarországon is, az az egybehangzó álláspont alakult ki, hogy a tőzsdék a szocialista gazdálkodástól és a vállalatoktól idegen piaci kategóriák. Ezt az álláspontot az alkalmazott gazdaságirányítási rendszer jellege, a tulajdonviszonyok és a vállalatok működési mechanizmusa is alátámasztotta. Magyarországon a nyolcvanas években az értékpapírpiac újjáéledésével együtt a tőzsdéről vallott nézetek – a gazdasági helyzet változásával – kezdtek megváltozni. 1989-ben került sor Magyarországon – többek között – a tőzsde működési feltételeinek kidolgozására, s csaknem egy éves előkészítő munka után az Országgyűlés 1990 januárjában elfogadta a tőzsde jogi hátterét, feltételrendszerét biztosító – 1990. évi VI. számú, az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló törvényt – ún. „Tőzsdetörvényt”, s így megindulhatott a hazai értéktőzsde megszervezése. A jelentős külföldi segítséggel folyó szervezőmunka eredményeként 1991. június 21-én sor kerülhetett a 42 évi szünet után újjáalakuló Budapesti Értékpapírtőzsde ünnepélyes megnyitására. A Budapesti Árutőzsde 1989-ben nyílt meg. Az alapítók kinyilvánították szándékukat és reményüket, hogy a Budapesti Értéktőzsde elősegíti a tőkék hatékony áramlását, a privatizáció valóságos végrehajtását, a nemzetközi tőkepiaci folyamatokhoz való felzárkózást, a befektetői bizalom kialakulását, illetve helyreállítását, a tőkék, a vagyonok objektívebb értékelését, valamint a nyilvános és ellenőrzött piaci mechanizmusok kialakulását. 2005-ben döntés született a Budapesti Árutőzsde és a Budapesti Értékpapírtőzsde egyesítéséről. Hazánkban a két típusú tőzsde egy szervezeti keretben működik jelenleg. A tőzsdék típusai A tőzsdéknek a gazdasági fejlődés eredményeként sokféle típusa alakult ki. Rendszerezésük általában kétféle szempont szerint történik: -

a tőzsdén forgalmazott áruk jellege, illetve a tőzsde jogállása alapján.

A tőzsdék fajtái a tőzsdén forgalmazott áruk jellege alapján:

109

A tőzsdéknek a közgazdasági szakirodalom szerint, az áruk jellege alapján két nagy csoportja van: -

az árutőzsde, ahol a tőzsdei áruk adásvétele folyik az értéktőzsde, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adásvétele történik.

Az árutőzsdék között aszerint is szokás különbséget tenni, hogy tevékenységük az áruk milyen körére terjed ki. Az általános árutőzsdék úgyszólván minden tőzsdecikkel foglalkoznak, tevékenységi körüket inkább csak földrajzi fekvésük szűkíti. Ezeket a tőzsdéket a kereskedelmi nyelv egyszerűen tőzsdének nevezi, szemben a különleges árutőzsdékkel, amelyeknél a tőzsde elnevezésben a specializálódás is kifejezésre jut. A fejlett tőkés országok fővárosaiban szinte kivétel nélkül megtalálható árutőzsdék a nemzetközi kereskedelem szempontjából kevésbé jelentősek, mint a belőlük kifejlődött speciális árutőzsdék. A speciális árutőzsdék csak meghatározott árucsoporttal (pl.: gabonafélék, színesfémek) vagy csupán egyetlen termékkel (cukor, gyapot, nyersgumi, stb.) foglalkoznak, s ezek elnevezése már a forgalmazott árufélékre is utal (The London Wook Termnal Market Assoc). Az értéktőzsdék tevékenységi körében tartozik az értékpapír-, a hitel- és valutaügyletek, a nemesfémek kereskedelme, illetve ezek közül egy-egy meghatározott speciális terület. Így az értéktőzsdén belül a forgalmazott áruk jellege szerint megkülönböztetünk: -

devizanemesfémértékpapír tőzsdéket.

Az értéktőzsde feladata az értékpapírok forgalmazása, az értékpapírok árfolyamának megállapítása, a kereskedés nyilvánosságának és a befektetők számára minél jobb informálódásnak a biztosítása. A tőzsdék típusai jogállás alapján A tőzsdéknek jogállás szempontjából két alaptípusa van: -

az európai kontinentális tőzsdék angol-amerikai tőzsdék.

Az európai kontinentális tőzsdék közjogi jellegűek, tevékenységük felett az állam gyakorol ellenőrzést és felügyeletet. Ennél a típusnál az állam befolyása – bár országonként különböző fokú, de mindenképpen – jelentős. Vezetőséget (az ellenőrzés fokától függően) vagy az állam nevezi ki (pl.: NSZK-ban) vagy a tagok maguk választják (pl.: Franciaországban). Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi jellegűek, általában részvénytársaság formájában működnek. Ezek a tőzsdék vezetőségüket maguk választják, s működési feltételeiket is maguk alakítják ki. Tevékenységüket a mindenki másra is érvényes általános szabályok szabályozzák (pl.: Társasági Törvény, stb).

110

7.4.1. A tőzsdei szokványok A tőzsde működésével kapcsolatos szabályokat, a tőzsdei szakzsargonban szokás szokványnak, illetve szabványnak nevezni. Ezeket a szabályokat a legtöbb esetben maga a tőzsde, mint önszabályozó testület alakítja ki, s a tőzsdei kereskedésre nézve kötelező jellegűek. Tartalmát tekintve a különleges szabályozás a következőt jelenti: a tőzsdén csak: -

meghatározott árukra meghatározott időben meghatározott helyen meghatározott módon meghatározott személyek köthetnek üzletet.

A tőzsdei szokványok lehetnek: Szokványok -

általános különleges szokványok

szabványok -

mennyiségi minőségi szabványok

A tőzsdei általános szokványok az üzletkötés általános, minden tőzsdére kiterjedő feltételeit szabályozzák. De abban az értelemben is általánosak, hogy ezeket minden egyes tőzsdézőnek egyaránt be kell tartania. A szabványok tőzsdénként eltérő, általában a tőzsdecikkek minőségére, mennyiségek egységesítésére, a szerződéskötés nyomtatványaira, szállítási és fizetési határidőkre, fizetési módokra kialakított előírások. A minőségi szabványok előírják a tőzsdén jegyzésre kerülő áruk szokásos (standard), azaz átlagminőségét, pontosan meghatározott minőségi ismérvekkel (Pl.: búza fajsúlya, nedvességés sikértartalma, stb). A tőzsdére csak egynemű, szabványosítható, helyettesíthető, tömegáru kerülhet. Azokat az árukat, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, tőzsdeképes árunak hívjuk. Elmondható, hogy minél jobban behatárolható egy áru alapminősége, „tőzsdeképesebb”, vagyis annál nagyobb előszeretettel kötnek rá szerződéseket.

annál

A tőzsdei kereskedés és elszámolás jellege követeli meg az áruk egyneműségét, ami annyit jelent, hogy a tőzsdei áruk minőségileg egyformák, az üzletkötő számára fontos paraméterei egyértelműek, s ezáltal írásban is megfogalmazhatók. Ez lehetővé teszi, hogy a tőzsdén az áruk jelenléte nélkül is képes a kereskedő az ajánlatát megfogalmazni, a számára elfogadható árat megjelölni. Az áruk egyneműsége lehetővé teszi azok helyettesíthetőségét, egymással való felcserélhetőségét. Mindez a tőzsdei ügylet megvalósítását, illetve a tőzsde speciális

111

elszámolási módjának, technikájának működését tömegárujellege egyrészt szokványként értelmezhető.

szolgálja.

A

tőzsdeképes

áru

A tőzsdei kontraktus A kontraktus tartalmazza a kereskedés során alkalmazandó tételnagyságot, a kötésegységet. A kötésegység a tőzsdén mennyiségi szabványként azt a minimális tételnagyságot jelenti, amelyre vagy amelynek egész számú többszörösére üzletet lehet kötni. Az egyes árukról – értékpapír, fizikai áru stb. – való tájékoztatóhoz, az egyes kontraktusokhoz kapcsolódik egy űrlap, az ún. kötjegy, ami a tőzsdei ügyletkötés szokásos szerződésformája. A kötjegy kitöltése szinte minden tőzsdén elektronikus úton történik. A kötjegy a szerződés legfontosabb feltételeit tartalmazza, melyek általában a következők: -

a tőzsde megnevezése az áru, illetve értékpapír megnevezése a vonatkozó szokványok elnevezése, illetve száma az ügyletkötés szereplőinek neve (vagy kódja) a tételek száma, mennyisége a vásárolt áru, illetve értékpapír árfolyama és ára a szállítási határidő az eladó és/vagy vevő aláírása.

A tőzsde szereplőit (a tőzsdetagokat), jogosítványaik alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: -

kereskedők: akik saját nevükben, saját számlájukra kötnek üzletet brókerek, vagy más néven bizományosok, alkuszok: akik díjazás ellenében, megbízás alapján, saját nevükben, de más személy javára, a megbízó számlájára folytatnak adásvételi tevékenységet dealer-ek: akik saját nevükben is és megbízás alapján is üzletelhetnek.

A tőzsdetagságot pontosan szabályozott, szigorú feltételek meglétéhez kötik. Ezek a feltételek a „tisztességes kereskedő” szokásos ismérvein kívül: a tőzsdei ügyekben való jártasság, erkölcsi megbízhatóság és vagyoni megalapozottság. A tőzsdetag jogai: -

a tőzsdén való kereskedési jog a tőzsdeteremben való jelenlét joga a tőzsde kereskedéshez használatos technikai eszközök igénybevételének joga részvétel a tőzsdei önkormányzatban szavazati jog a közgyűlésen alapszabály kialakításában való részvétel vagyoni értékű jog (a tőzsde tag egyszeri belépési díj hozzájárulásából fakad).

Ha egy társaság vagy magánszemély mindezek ismeretében a tőzsdén ügyletet akar kötni, annak először is fel kell venni a kapcsolatot egy ügynöki irodával, egy ügynökkel. A

112

kapcsolat általában hosszabb távú, hisz az ügynökség jellemzően befektetési tanácsadóként is működik. A megbízási szerződések általános pontjai a nemzetközi gyakorlatban - az ügylet tárgyát képező áru, illetve értékpapír neve vagy kódja; - az áru, illetve értékpapír mennyisége, értékpapír esetében általában címlet és darabszám megjelölésével. Vásárlási szándék esetén gyakori a mennyiség helyett egy keretösszeg megjelölése, amennyit a befektető értékpapírvásárlásra akar költeni. - az ügyfél azonosítására szolgáló adatok. Ez lehet név, cím vagy helyette jelige, kód, stb. A jeligét az ügyfél szerződéspéldányán természetesen nem tüntetik fel. Ez egyfajta biztonságot is szolgál a pénz-, vagy értékpapír felvételénél. - vételre (buy) vagy eladásra (sell) szól a megbízás. - melyik tőzsdén (Pl.: IMM – International Monertary Market; CBT – Chigago Board of Trade), hajtsák végre a megbízást. - milyen időpontban hajtsa végre a megbízást, illetve ha megadott konkrét ár mellett hajtható végre a megbízás, akkor az meddig érvényes. Ez többnyire egységnyi áru, illetve értékpapír, azaz 1 db árának megjelölését jelenti. - az ügyletfajtája: azonnali- vagy határidős ügylet. - az ügylet lebonyolítása díja: amely brókercégenként változik. - kezelési költség címén kell megtéríteni a brókercég járulékos költségeit. Ez a díjtétel függetlenül az ügylet teljesítésétől, illetve annak sikerétől, avagy sikertelenségétől. - a fizetendő letét, illetve értékpapírletét nagysága: a brókercégek az ügylet s ezáltal saját biztonságuk érdekében a megbízóval letétbe helyeztetik vételkor a vételár, eladáskor pedig az értékpapírok egy bizonyos részét. A tőzsdei megbízás végrehajtása A tőzsdei megbízás végrehajtása a tőzsdén, a tőzsdetag közreműködésével történik. A tőzsde a kereslet és a kínálat egymásra találásának, illetve megfeleltetésének eszköze. A kereskedés rendszerét, technikáját illetően a világon több féle gyakorlat alakult ki: -

nyílt kikiáltásos számítógépen keresztül történő automatikus kereskedési rendszer.

7.4.2. A tőzsdei árfolyam fogalma, típusai A tőzsdei árfolyamok alatt, a tőzsdén forgalomba kerülő áruk, devizák, értékpapírok kereslet és kínálat hatására alakuló árát értjük. A tőzsdei árfolyamoknak számtalan típusa alakult ki. -

-

A hivatalos árfolyamok a tőzsdén bevezetett cikkekre, tőzsdeidőben létesített kötések árain alapulnak, míg a nem hivatalos árfolyamok olyan áruk (értékpapírok, stb.) árait jelöli, amelyek nem vesznek részt a tőzsdén. A közzétett, hivatalos árfolyamok lehetnek tényleges-, és névleges árfolyamok. A tényleges árfolyamok, amelyen a vonatkoztatott árfolyamjegyzés tőzsdei időszakában üzletkötés történt, míg a névleges árfolyamot a tőzsde mesterségesen alakítja ki (ilyen például az átlagárfolyam). Az árfolyamok attól függően, hogy azonnali vagy későbbi teljesítést vállaló ügyletekre vonatkoznak, lehetnek prompt- és termin-árfolyamok. Mivel a prompt ügyletekre a tőzsdén bejelentési kötelezettség nincs, ezekre az

113

ügyletekre a árjegyző bizottság a legjellemzőbb árakat szokta megállapítani és közzétenni. A tőzsdei árfolyamok alapvető irányzatai: -

emelkedő árirányzat – hossz (hausse, bullish, fest) tendencia (az élénk piac market); csökkenő árirányzat – bessz baisse, earish, faul) tendencia, (a lanyha piac: bear market) stagnáló árfolyamok.

Az árfolyamok regisztrálását és megállapítását árfolyamjegyzésnek nevezzük. 7.4.3. A tőzsdei ügyletek fajtái A gazdasági fejlődés eredményeként a tőzsdei műveleteknek számtalan fajtája született, ismert a tőzsdék világában, a befektetők, a vállalkozások gyakorlatában. A tőzsdei ügyletek a teljesítések esedékessége szerint lehetnek: -

Prompt (azonnali esedékes) Termin (későbbi időpontban esedékes, ún. határidős) ügyletek.

A másik szokásos megkülönböztetünk: -

rendszerezési

el,

az

üzletkötés

célja

alapján,

mely szerint

tényleges ügyletet; spekulatív célú ügyletet; fedezeti (hedge) ügyletet.

Azonnali ügylet (prompt) Az ügyletek legegyszerűbb fajtája az azonnali (prompt) eladás vagy vétel. Az azonnaliság azt jelzi, hogy az ügyletkötés időpontja, tehát az adásvételi szerződés megkötése és a teljesítés lényegében azonos időben történik. A tőzsdei azonnali ügyleteknél a teljesítés általában az ügyletkötés után rövid időn belül megtörténik, az egyes országokban és az egyes tőzsdéken kialakult szokásoknak megfelelően. Határidős ügylet (termin) Határidős ügyleteknek nevezzük a későbbi teljesítésre vonatkozó ügyleteket. Ezen ügyletek olyan ügyletek, ahol a jelenben történik megegyezés az árban, a volumenbe, a minőségben és a teljesítés időpontjában. Tehát a határidős ügylet a jelenlegi szerződésben kialakított feltételek mellett jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás. Határidős adásvétel kötéshez a jelenben elméletileg nincs szükség pénzre (vétel) vagy adott pénzügyi eszköz birtoklására (eladás) mivel a teljesítés csak a jövőben esedékes.

114

Tényleges ügyletek A tényleges ügyletről akkor beszélünk, amikor az eladó ténylegesen el akarja adni áruját vagy a vevőnek ténylegesen szüksége van az árura. Ezek az ügyletek lehetnek prompt vagy határidős ügyletek. A spekulatív célú ügyletek A spekuláns tőzsdei műveletei nem kapcsolódnak fizikai áruügylethez. Tőzsdei ügyletet azért hoz létre, hogy haszonra tegyen szert vállalva a veszteséget is. Nincs áruja, amit eladjon és nincs is szüksége az árura. A spekulatív ügylet lehet: -

egyszerű spekulatív ügylet opciós spekulatív ügylet.

Az egyszerű spekulatív ügylet lehet: -

hausseur (hossz) (vételi ügylet) baisse (bessz) (eladási ügylet)

Hausseur ügyletnél a spekuláns egy későbbi időpontban bekövetkező áremelésre számít ezért egy bizonyos határidőre (későbbi időpontra történő teljesítésre) vételi pozíciót hoz létre termin árfolyamon, amelyet később, magasabb áron kíván eladni. Ha számítása bejön, a spekuláns nyereséget realizál, ha az árak csökkennek a spekuláns veszít. Baisse ügyletnél a spekuláns egy későbbi időpontban bekövetkező árcsökkenésre számít, ezért egy későbbi határidőre eladási pozíciót létesít, amit majd az alacsonyabb áron kíván visszavásárolni. Ha az ár a későbbi időpontban ténylegesen csökken (a spekuláns számítása bejött) a spekuláns nyer, ha az árak emelkednek a spekuláns veszít. A hausseur és a baisseur egyetlen spekulatív ügylet két résztvevője. Két spekuláns között akkor jön létre az ügyletkötés, ha eltérően ítélik meg az ármozgások tendenciáját. Nyereséget csak az egyik fél könyvelhet el, a másik fél veszít. Az opciós spekulatív ügylet lehet: -

egyszerű spekulatív ügylet opcióval kettős opció.

Az opciós ügyletnek is két szereplője van, az opció kiírója, a jog eladója kötelezettséget vállal a jövőben teljesítésre. Az opció vevője, jogot szerez arra, hogy lejáratkor eldönthesse él-e az opciós lehetőséggel vagy sem. Nyilvánvalóan akkor él vele, ha az árváltozás, árfolyamváltozás időközben számára kedvezőtlenül alakul. Az opció vevője a szerzett jogért cserébe opciós díjat fizet az opció kiírójának az ügyletkötés pillanatában.

115

Az egyszerű opció lehet: -

vételi opció eladási opció.

Vételi opció esetén az opció vevője dönthet, hogy az ügylet lejáratakor az aktuális, prompt árfolyamon realizálja-e az ügyletet vagy eláll az ügyletkötéstől. Természetesen akkor él vásárlási jogával, ha a remélt áremelkedés bekövetkezett és ez számára nyereséget hoz, ellenkező esetben pedig eláll az ügyletkötéstől. A jog – mivel birtokosát kedvező helyzetbe hozza, csökkenti a kockázatát – pénzbe kerül, mégpedig az opció eladójának fizetett opciós díj formájában. Tehát a vételi opciós ügylet egy hausseur ügylet visszalépési joggal. Az eladási opció esetén a spekuláns eldöntheti, hogy a teljesítés időpontjában elad, azaz realizálja a tőzsdei ügyletet vagy eláll az ügyletkötéstől. Akkor realizálja, ha későbbi időpontban az árak csökkentek, ahogy erre spekulált és ez számára nyereséget biztosít. Ha nem, ellenkező a tőzsdén az ármozgás tendenciája, tehát az árak emelkedtek, akkor nem köti meg a tőzsdei ügyletet. Ekkor a vesztesége csak az opcióra kifizetett összeg. Az eladási opció tehát egy baisse ügylet visszalépési joggal. Kettős opcióról akkor beszélünk, amikor a spekuláns arra szerez jogot, hogy teljesítéskor eldönthesse, eladóként vagy vevőként lép fel. Fedezeti ügylet A fedezeti (hedge) ügyletek célja a termelők ár és árfolyamkockázatainak csökkentése. A hedge ügylet az egyszerű spekulatív és az opciós spekulatív ügyletek, valamint a tényleges áruügyletek olyan kombinációja, amelynek célja, hogy alkalmazóinak a tényleges áruügyletében potenciálisan meglévő veszteségét kivédje, csökkentse, azaz nyereségét megvédje az esetlegesen bekövetkező (tényleges ügyletre nézve), kedvezőtlen hatású ármozgással szemben. A fedezeti ügylet lehet: -

vételi fedezeti ügylet eladási fedezeti ügylet.

A vételi fedezeti ügylet alapfeltétele, hogy a gyártó nagy értékű áru elkészítésére köt szerződést fix áron a vevővel, és a gyártó a gyártás során tőzsdén szerzi be a gyártáshoz szükséges alapanyagokat. A gyártó kockázatot vállal a szerződés megkötése és a tőzsdei alapanyag tényleges beszerzése közötti időben és kockázata, ha ebben az időszakban a tőzsdei árak az adott alapanyag vonatkozásában emelkednek. Ezt a kockázatát úgy csökkentheti, ha az adásvételi szerződés megkötésekor az alapanyagra köt egy spekulatív vételi ügyletet termin árfolyamon és ezt akkor zárja le, amikor ténylegesen beszerzi a tőzsdén az árut. Ha a tényleges tőzsdei alapanyag beszerzésének időpontjára a árak emelkednek, akkor a tényleges ügyletben a gyártó az alapanyag beszerzésekor a tőzsdén többet fizet, de a spekulatív ügyleten nyer, s így a tényleges ügyleten elszenvedett veszteségét a spekulatív ügyleten elért nyeresége kompenzálja. Ha az áruk ténylegesen csökkennek a beszerzéskor, akkor nincs vesztesége a gyártónak, de a spekulatív ügyletben elszenvedett veszteségét kompenzálja az, hogy ténylegesen olcsóbban szerezte be a tőzsdei alapanyagot.

116

Az eladási fedezeti ügylet alapfeltétele, hogy a gyártó szintén nagy értékű áru előállítására köt szerződést a vevővel, de a szerződéses ár itt nem fix ár, hanem változó ár és itt is a gyártó tőzsdén vásárolja meg a gyártáshoz szükséges alapanyagokat. A szerződés szerint a kész termék árába a tőzsdei nyersanyag árak a teljesítéskori tőzsdei árak alapján épülnek be. A gyártó kockázat vállalása itt arra vonatkozik, hogy a tőzsdén ténylegesen beszerzett alapanyagárak, a késztermék átadásának idejére csökkeni fognak. Ez ellen úgy védekezhet kockázatainak csökkentése céljából, hogy a gyártó a tényleges tőzsdei alapanyag vásárlásával egy időben köt a tőzsdén egy spekulatív eladási ügyletet termin árfolyamon, melynek lejárata a tényleges átadási határideje a készterméknek. Ha a tőzsdei alapanyag árak a tényleges vásárlás és a késztermék átadási határideje között csökkennek, akkor a gyártó az adásvételi szerződés teljesítésén veszít, de a spekulatív ügyleten nyereséget realizál, és a spekulatív ügyleten elért nyeresége kompenzálja a tényleges ügylet veszteségét. Összefoglalva az azonosságok és különbségek a két ügylet között: Vételi fedezeti ügylet: -

Adásvételi szerződés, amelyhez a gyártó a gyártáshoz szükséges alapanyagokat tőzsdén szerzi be Fix áron állapodnak meg a tényleges adásvételi szerződésben Kockázata a gyártónak a szerződéskötés és a tényleges tőzsdei alapanyag beszerzés közötti időben van A kockázata, hogy fenti idő közben a tőzsdén az árak emelkedni fognak A kockázat ellen úgy védekezik a gyártó, hogy a tényleges adásvételi szerződés megkötésével egy időben a tőzsdén egy spekulatív vételi ügyletet köt, melynek teljesítési időpontja a tényleges tőzsdei cikk beszerzés ideje lesz.

Eladási fedezeti ügylet: -

Adásvételi szerződés, amihez a gyártó a gyártáshoz szükséges alapanyagokat a tőzsdén szerzi be Változó áron állapodnak meg a tényleges adásvételi szerződésben Kockázata a gyártónak a tényleges tőzsdei nyersanyagok alapanyagok beszerzése és a késztermék elkészítési határideje közötti időszakban van Kockázata, hogy a fenti időközben a tőzsdén az árak csökkenni fognak A kockázat ellen a gyártó úgy védekezhet, hogy a tényleges tőzsdei vétellel egy időben köt egy spekulatív eladási ügyletet, melynek teljesítési ideje a tényleges szállítási határidővel egyező.

117

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Ismertesse a koncentrált piacok jelentőségét, típusait! Ismertesse a mai vásárok, kiállítások jelentőségét, funkcióit! Ismertesse az aukció lefolytatásának folyamatát! Mutassa be a tender lefolytatásának folyamatát! Ismertesse a tőzsde jelentőségét, a tőzsde típusait, a tőzsdei szabványokat! Ismertesse a prompt és a termin ügyleteket! Ismertesse a hausse, a baisse és az opciós tőzsdei ügyleteket!