Nemzetközi gazdaságtan
FEJLŐDŐ ORSZÁGOK: NÖVEKEDÉS, VÁLSÁGOK ÉS REFORMOK A vázlat alapjául szolgált: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics – Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 22-1
Gazdagok és szegények
NASA felvétel a világról éjjel: fény és gazdasági aktivitás 22-2
• A világ lakosságának 20%-a használja a világ erőforrásainak 85%-át. • Az USA a világ lakosságának 5%-át teszi ki, de ő használja fel a világ erőforrásainak 40%-át. • A leggazdagabb országok – Európa, USA, Japán, Kanada, Ausztrália használják a világ elektromosságának 65%-át. • Évi 40 milliárd dollárral meg lehetne oldani a szociális ellátást a fejlődő országokban. • Megközelítőleg, a világ fegyverkezésre fordított költségvetése 780 milliárd dollár. (U.N Fejlődési program becslése szerint, 1998)
http://www.therichest.com/rich-list/world/poorest-countries-in-the-world/
22-3
22-4
Globális versenyképességi térkép (WEF, 2015) 1. Svájc 2. Szingapúr 3. USA 4. Finnország 5. Németország 6. Japán 7. Hong-Kong 8. Hollandia 9. Egyesült Királyság 10. Svédország
22-5
22-6
A gazdasági jólét indikátorai négy országcsoportban, 2008
22-7
Gazdagok és szegények (folyt.)
Míg néhány korábban középés alacsony jövedelmű ország gyorsabban növekedett, mint a magasabb jövedelmű országok, ily módon felzárkóztak a magas jövedelmű országok közé, mások visszaestek.
22-8
Egy főre jutó kibocsátás néhány országban 1960–2007 között (2007-es USA dollárban)
22-9
22-10
A szegény országok jellemzői • •
Mi okozza a szegénységet? Nehéz kérdés, de az alacsony jövedelmű országoknak van néhány jellegzetessége, amelyek hozzájárulnak a szegénységhez: 1. A gazdaság állami ellenőrzése – – – –
Kereskedelmi korlátok alkalmazása. Az ipari termelés közvetlen irányítása és viszonylag magas állami beavatkozás a GNP-be. Közvetlen ellenőrzés a pénzügyi tranzakciók fölött A visszafogott verseny csökkenti az innovációt, a piaci árak hiánya meggátolja az erőforrások eredményes elosztását.
22-11
2. Fenntarthatatlan makrogazdasági politika amely magas inflációt, ingadozó kibocsátást és foglalkoztatottságot eredményez –
Ha a kormányok nem tudják fizetni adósságaik kamatait, pénzt kell nyomtatniuk, hogy finanszírozzák azt.
–
Seigniorage : pénznyomtatással fizeti ki a termékeket és szolgáltatásokat
–
A seigniorage általában magas inflációhoz vezet.
–
A magas infláció csökkenti a tartozások valós költségét, és csökkenti az adósok által visszafizetendő tényleges összeget.
–
A magas és változó infláció sokba kerül a társadalomnak; bizonytalan kibocsátással és foglalkoztatással jár.
22-12
3. Pénzügyi piacok hiánya amely lehetővé tenné a pénzügyi eszközök cseréjét a megtakarítók és a hitelfelvevők között.
4. A gazdasági törvények és szabályok gyenge érvényesítése –
Gyenge a magántulajdon védelme, ami azt eredményezi, hogy kevesebb egyén és szervezet fog befektetni a termelési folyamatokba és kevesebb megtakarítás lesz kihelyezhető a hitelezőknek.
–
Gyenge csőd- és hitelszabályozás, melynek eredménye, hogy a megtakarítók kevésbé hajlandóak forrásokat átadni a befektetők részére.
–
Az adózási törvények gyenge betartásának eredménye, hogy az adók beszedése nehézkes, emiatt a seigniorage szükségessé válik, és problémát okoz az adófizetés alól való kibújás is.
22-13
5. Alacsony fokú a bank- és a pénzügyi szektor szabályozása (pl. alacsony
ellenőrzöttség, eszközkorlátozások és tőkeelőírások hiánya), amely megengedi a bankoknak és cégeknek, hogy kockázatos, sőt akár csalásra épülő tevékenységeket is folytassanak és így a megtakarítók is kevesebb pénzt adnak át a befektetőknek. Az ellenőrzés hiánya átláthatatlansághoz vezet (információ hiány). Erkölcsi kockázat (‘moral hazard’): Akkor merül fel, ha a gazdaság egyes szereplői tevékenységük nyereségét teljes mértékben megtarthatják, ugyanakkor a potenciális veszteséget, vagy annak egy részét átháríthatják másokra. Az ilyen helyzetek kialakulása általában túlzott kockázatvállaláshoz vezet. A bankrendszerrel kapcsolatban akkor merül fel, ha a bankok biztosak benne, hogy az állam vagy a jegybank egy esetleges válsághelyzet esetében segítséget nyújt nekik, és így a lehetséges nagy nyereség miatt a prudens szintnél magasabb kockázatú hitelezési gyakorlatot folytatnak.
22-14
6. A fekete gazdaság GDP-hez viszonyított aránya magas és nagymértékű a korrupció –
Mert a kormány befolyása magas a gazdaságban, gyenge a gazdasági törvények és szabályozások betartása, virágzik a fekete gazdaság és a korrupció.
7. Alacsony az írni olvasni és számolni tudás, az oktatás szintje alacsony, alacsony a humán tőke aránya (képzetlenség) –
A humán tőke produktívabbá teszi a dolgozókat.
22-15
Korrupció és egy főre jutó jövedelem
Source: Transparency International, Corruption Perception Index; World Bank, World Development Indicators. 22-16
22-17
A külföldi finanszírozás fajtái 1. 2. 3.
Kötvény-finanszírozás: állami és magánkötvények külföldön történő értékesítése. Bankhitelek: külföldi kereskedelmi bankoktól felvett hitelek. Hivatalos kölcsönök: a Világbank, az IMF és más fejlesztési bankok is adnak kölcsönt kormányoknak. –
Gyakran ezek a kölcsönök kedvezményes, azaz a piaci rátáknál alacsonyabb kamatozásúak.
4.
Külföldi közvetlen beruházás (FDI): egy külföldi vállalat közvetlenül vásárol meg belföldi termelőeszközöket, pl. egy üzemet („leányvállalat”).
5.
Portfolió befektetés : egy külföldi befektető tulajdonrészt vásárol egy hazai vállalatban (pl. részvényeket).
Megj.: 1-2-3 után fix kamatot kell fizetni; 4-5 értéke változik a gazdaság teljesítményétől függően. 22-18
Hitelfelvétel és adósság az alacsony- és közepes jövedelmű gazdaságokban • Egy gyakori jellegzetessége sok szegény országnak, hogy rendszeresen kölcsönöket, hiteleket vesznek fel külföldi országoktól. – Pénzügyi tőke áramlik hozzájuk a külföldi országokból, amely finanszírozza a befektetési projekteket és elvileg magasabb termeléshez és fogyasztáshoz vezet. – Azonban néhány befektetési projekt elbukik vagy azokat a fogyasztásra használják fel (pl. felélik). – Néhány ország nem tesz eleget külföldi fizetési kötelezettségeinek, mikor a hazai gazdaság stagnál vagy pénzügyi válság van az országban. – Adósságválság, amikor a kormány nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, öngerjesztő folyamat jöhet létre (pl. hazai valuta leértékelődése, bankrendszer válsága mindenki ki akarja venni a pénzét a bankokból, leáll/megdrágul a hitelezés, csökken a gazdasági növekedés és a jövedelem; az ország a nemzetközi tőkepiacokról és a nemzetközi kereskedelemből kiesik)
22-19
Pénzügyi válságok A pénzügyi válságok lehetnek: 1.
2. 3.
Adósságválság: képtelen visszafizetni az állam vagy a magánszektor az adósságait. Ennek velejárója lehet: Nemzetközi fizetési mérleg válsága: túl sok deviza áramlik ki az országból („menekül” a külföldi tőke az országból). Bankszektor válsága: bankcsőd és egyéb problémák a magánbankokkal (az emberek kiveszik betéteiket a bankokból, hiteleiket nem fizetik vissza).
22-20
Adósságválságok a világban Mexico
Aug 1982
July 1997 Thailand Yugoslavia 1983 17 Aug 1998 Russia
Argentina
Dec 2001
Greece
30 Jun 2015
Finance Minister, Jesus Silva-Herzog, declared that it was unable to meet its debt repayment obligations as world interest rates had sharply increased since 1979. This signalled the start of a widespread Latin American debt crisis. 1997 Asian financial crisis. After world commodity prices dropped on major Russian exports (particularly metals and oil) the 1998 Russian financial crisis ensued. Mounting debts led to the government declaring a moratorium on payments to international creditors. Following from years of instability, the Argentine economic crisis (1999–2002) came to a head, and a new government announced it could not meet its public debt obligations. Due to the Greek government-debt crisis, Greece failed to make a €1.6bn payment to the IMF. 22-21
Az „eredendő bűn” problémája • Az állami és a magán szektor tartozásai az USA-ban, Japánban és az eurozónabeli országokban saját pénznemükben van nyilvántartva. • De amikor a szegény- és közép jövedelmű országok kölcsönt vesznek fel a nemzetközi pénz- és tőkepiacról, akkor adósságaikat mindig dollárban, euróban vagy yenben tartják nyilván: ez az eredendő bűnük („original sin”). • A legtöbb szegény- és közép jövedelmű országban ezért a hazai valuta leértékelésekor a külföldi adósság mértéke nő, mert kötelezettségeik külföldi pénznemben vannak kifejezve. • A hazai valuta értékvesztése megállítható azáltal, ha a forgalomból kivonjuk azt, pl. külföldi valuta értékesítésével. Ez azonban a külföldi tartalékeszközök csökkenéséhez vezethet. 22-22
A vállalatok és országok hitelképességének értékelése (hitelminősítő intézmények)
22-23
Összegzés 1.
Néhány szegény ország gyorsan növekedett 1960 óta, miközben mások stagnáltak és szegények maradtak.
2.
Sok szegény országban erős az állami beavatkozás mértéke, nem fenntartható a fiskális és pénzügyi politika, nincsnek pénzügyi piacok, gyenge a gazdasági szabályok betartása, magas a korrupció, és alacsony az iskolázottsági szint.
3.
Számos fejlődő ország hagyományosan sok hitelt vesz fel a nemzetközi pénzpiacokról, ezért sokan periodikusan adósságválságban, fizetési mérleg válságban és bankválságban is szenvedtek.
4.
Mindezen a válságtípusok alapja a fizetésképtelenségtől való félelem, így azok egymást erősíthetik, sőt egymást idézhetik elő.
5.
Az eredendő bűn arra utal, hogy a szegény és közepes jövedelmű országok nem tudnak a saját valutájukban kölcsönt felvenni. 22-24
Házi feladat • Mi okozza a szegénységet a világban? Vajon a (kedvezőlten) földrajzi tényezők vagy a (fejletlen) humán tőke szerepe a nagyobb? •
Válasz:
•
A kereskedelem növeli a jólétet, tehát a hegyvidékek, valamint a folyók, tengerek és kikötők messzesége elszegényíthet. A földrajzi adottságok meghatározták, hogy a nyugatiak hol hoztak létre tulajdonjogokat, hol építettek ki gyarmatokat, amely végső soron a gazdasági növekedést is megalapozta.
•
A földrajz döntötte el, hogy a nyugati bevándorlók és gyarmatosítók meghaltak-e maláriában és más betegségekben vagy sem. A magas halálozási ráták miatt olyan rendszert építettek ki, amely lehetővé tette a gyarmatok gyors kifosztását, s nem hoztak létre hosszú távon fejlődést eredményező gazdasági-társadalmi intézményeket. Mindez korrupcióhoz vezetett, még azután is, amikor a gyarmatok már elnyerték függetlenségüket.
•
A mezőgazdaságra épülő országokban sem alakultak ki a tulajdonjogok rendszere, amely jövedelem-egyenlőtlenségekhez vezetett, és akadályozta a hosszú távú gazdasági növekedést.
•
A humán tőke szerepe is fontos, hiszen amint a népesség iskolázottabbá válik, írástudása, olvasási és számolási képességei javulnak, akkor olyan gazdasági és politikai intézmények jöhetnek létre, amelyek erősítik a hosszú távú gazdasági jólétet.
•
A humán tőke szerepe erősebb mint a földrajzi tényezőké, a gyarmatosításé vagy a mezőgazdaságé. Az oktatás mennyisége a döntő a tulajdonjogok kialakulásában, a pénzügyi piacok és a nemzetközi kereskedelem fejlődésében, s végső soron a gazdasági fejlődésben.
22-25
Ellenőrző kérdések 1.
Melyek a világ legversenyképesebb országai? Milyen versenyképességi szempontokat vizsgál a Világgazdasági Fórum „GCI” indexe? 2. Milyen trendek jellemezték/jellemzik a világ régióinak gazdasági növekedését, fejlődését? 3. Melyek a szegény országok fő gazdasági jellemzői? 4. Mi az erkölcsi kockázat (moral hazard) jelentése a nemzetközi pénzügyekben? 5. Milyen kapcsolat van az egy főre eső jövedelem és a korrupció között? Melyek a világ legkevésbé korrupt országai? 6. Hogyan finanszírozhatja egy ország külföldről túlköltekezéseit (hogyan jöhet létre külfölddel szembeni adósság)? 7. Mi az adósságválság? Milyen típusú pénzügyi válságokat ismer? Hogyan függnek össze ezen válságok egymással? 8. Soroljon fel három nemrég kialakult adósságválságot és röviden írja le azok okát és következményeit! 9. Milyen nagy hitelminősítő intézményeket ismer? Milyen hazánk jelenlegi besorolása? 10. Mi az „eredendő bűn” problémája a nemzetközi pénzügyekben? 22-26
