Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Logisztikai Intézet Hadtáp és Katonai Logisztikai Tanszék Katonai Közlekedési Szakcsoport
A vasúti vontatás eszközrendszere és azok kiszolgálását biztosító infrastruktúra bemutatása (Közlekedési járművek III., féléves beadandó)
Készítette: Lieber Lívia Neptun kód: GLCQ1N Tancsoport kód: NBKS0051 Oktató: Tóth Bálint
Budapest 2012/13/1. 1
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................................ 3 1. Vasúti járművek ................................................................................................................................ 4 1.1. Mozdonyok .................................................................................................................................. 4 1.1.1. Gőzmozdonyok ..................................................................................................................... 5 1.1.2. Dízelmozdonyok ................................................................................................................... 6 1.1.3. Villamos mozdonyok ............................................................................................................ 7 1.1.4.Gázturbinás mozdony ............................................................................................................ 8 1.2. Motorkocsik ................................................................................................................................. 8 1.3. Vontatott járművek ...................................................................................................................... 9 1.3.1. Személyszállító kocsik.......................................................................................................... 9 1.3.2. Teherkocsik......................................................................................................................... 10 1.3.3. Vasútüzemi célra szolgáló kocsik ....................................................................................... 11 2. Vasúti pálya...................................................................................................................................... 12 2.1. Jelzők, jelzőeszközök ............................................................................................................ 13 2.2. Állomások és pályaudvarok ................................................................................................... 15 2.2.1. Felvételi épület és állomási előtér....................................................................................... 17 2.2.2. Peronok ............................................................................................................................... 18 2.2.3. Áruraktár, rakodók, rakterületek ......................................................................................... 18 3. Szervezetek ....................................................................................................................................... 18 3.1. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága ............................................................................................. 19 3.2. A MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. ............................................................................ 19 3.3. MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zrt. ..................................................................................... 19 3.4. MÁV-GÉPÉSZET Vasútijármű Fenntartó és Javító Zrt. ........................................................... 19 3.5. Rail Cargo Hungaria Zrt. ........................................................................................................... 19 3.6. GYSEV Zrt. ............................................................................................................................... 20 3.7. GYSEV CARGO Zrt. ................................................................................................................ 20 4. Jogi szabályozás ............................................................................................................................... 20 4.1. Európai Uniós irányelvek........................................................................................................... 20 4.2. A Nemzeti Közlekedési Hatóság ............................................................................................... 21 4.3. Fontosabb hazai jogszabályok ................................................................................................... 21 Befejezés ............................................................................................................................................... 23 Irodalomjegyzék .................................................................................................................................. 24
2
Bevezetés A vasúti közlekedés, mint a szárazföldi közlekedés egyik ágazata, személyeknek és áruknak olyan szabályszerűen ismétlődő, tömeges helyváltoztatása, amely a vasút sajátos műszaki eszközeinek (pl.: pálya, jármű) igénybevételével valósul meg. A vasúti közlekedés megjelenése forradalmi változást jelentett a korábbi szárazföldi közlekedésben, a pálya-jármű rendszerében. A sínpálya és a mozgató erővel rendelkező gőzmozdony megsokszorozta azokat az előnyöket, amelyekkel a sínpálya és a gőzgép rendelkezett. Az acél sínpályán gördülő acél járműkerekekkel, az egyéb, keréken gördülő szárazföldi járműhöz képest sokkal nagyobb felületi nyomások voltak megengedhetőek, a lényegesen lecsökkentett fajlagos menetellenállás mellett. Ennek köszönhetően a kis értékű pályaellenállás kedvezően hatott a vasúti közlekedés vonóerő szükségletére, illetve a fajlagos energiafelhasználására. Figyelembe véve azt, hogy napjainkban mindezen előnyös tulajdonságokhoz nagy teljesítményű villamos- és dízelmozdonyok, illetve motorkocsik vonóerő-kifejtésével párosul, több ezer tonnás vonatok esetén is tekintélyes utazási sebességet biztosít. Ezekből adódik a vasút legnagyobb előnye: a tömegszállítás gyors, nagy hatékonyságú, optimális elvégzésének alkalmassága.
3
1. Vasúti járművek A vasúti járművek különleges vaspályán tudnak csak a rendeltetésüknek megfelelően közlekedni. A vasúti járműveket a vasúti pályán való mozgásra különleges nyomkarimás kerékpárja teszi alkalmassá. Ez a nyomkarimás kerékpár teszi lehetővé a vasúti jármű kényszerpályán tartását és a kényszerpálya minden térbeli módosulatának követését. A vasúti járművek fontos sajátossága, hogy a pálya által irányítják őket. A vasúti pálya a járművel egységet képez. A vasúti pályán mozgó járműveket szerkezeti szempontból két fő csoportba sorolhatóak: a vontatójárművek és a vontatott járművek. A vontató járműveket mozdonyokra és motorkocsikra lehet tovább bontani. Ezek fő jellemzője, hogy a vonóerőt kifejtő gépi berendezéseik, és hajtott kerékpárjaik vannak. 1.1. Mozdonyok A mozdonyok kifejezetten vontatási célú vasúti járművek, amelyeknek a menetellenállás-erő legyőzéséhez, illetve a vonat (szerelvény) továbbításához szükséges erőgépük van. Utasok vagy haszonteher befogadására nem alkalmasak. Az alkalmazott erőgép szerint megkülönböztetünk: gőzmozdonyt dízelmozdonyt villamos mozdonyt és gázturbinás mozdonyt. Az energiaellátás szempontjából lényeges különbség van a fent felsorolt mozdonyok között. A gőz-, a dízel-, és a gázturbinás mozdony kémiailag kötött energiát alakítja át mechanikai munkává, aminek velejárója, hogy tüzelőanyagot kell a mozdonyon tárolni és hőerőgépet kell a mozdonyba építeni. A villamos mozdonyok az előbbiektől eltérően, az energiát felső vezetékről kapják, így ott a villamos energiát kell mechanikai munkává alakítani. A mozdonyok jellemzőit az alkalmazott erőgép szerinti csoportosítás alapján ismertetem.
4
1.1.1. Gőzmozdonyok A gőzüzemű vontatás jelentősége és aránya napjainkban elhanyagolható, a turisztikai célokat szolgáló nosztalgia járatokat leszámítva már nem használatos. Hazánkban az 1960-as évektől folyamatosan csökkentették a gőzüzemű vontatást, jelenleg a fenti kivételtől eltekintve, megszűnt. A gőzmozdony háttérbe kerülésének oka elsősorban a gazdaságtalan üzeméből adódik. Átlagos viszonyok között a betáplált energiának kb. 7%-át tudta csak hasznosítani. Ezen kívül a sok piszokkal járó üzem, a nehéz munkát igénylő kiszolgálás, és a hosszú ideig tartó üzembe helyezés (felfűtés) mind kedvezőtlenebbé tették az időközben kifejlesztett villamos –és dízelmozdonyokkal szemben. A gőzmozdony felépítését az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra Gőzmozdony felépítése Forrás: Dr. Sorstarics György- Dr. Balogh Vilmos: Vasúti járművek, egyetemi tankönyv
Működési elvét tekintve a hajtási energiát külső égésű motor szolgáltatja, mivel az energiahordozó elégésének helye nem esik egybe a munkavégzés terével. Az energiahordozó (pl.: szén) kazánban való elégése után keletkező hő segítségével a víztartályban tárolt vízből gáz képződik. A mozdony gépezete általában túlhevített gőzzel működő "iker" vagy "compaund" gép volt. Ez a gáz a dugattyúkon adja le a hajtáshoz szükséges energiát, hajtó- és kapcsolórudak segítségével a kerekekre, majd a súrlódás segítségével a sínekre átadva mozgási energia keletkezik. A rúdhajtás (forgattyús hajtómű) a rugózott részek rugóbesüllyedését lehetővé tevő egyszerű hajtási mód, amit a gőzmozdonyokkal szerzett kedvező tapasztalatok eredményeként villamos és dízelmozdonyokon is alkalmaznak. Működését tekintve a gőzgép nem adott egyenletes vonóerőt, ezért a változó 5
tangenciális erők miatt indításkor a hajtótengelyek könnyen megcsúsztak. Ezzel szemben a gőzmozdonyokon nem volt szükség a hajtógép és a hajtókerekek között erőátviteli berendezésre, mint a belső égésű motorral hajtott mozdonyokon, a gőzmozdony gépezetének karakterisztikája ugyanis a vontatási követelményeknek jól megfelelt, kis sebességeken nagy, és a sebesség növekedésével (teljesítménytartó jelleggel) csökkenő vonó erőt adott. A gőzmozdony általános elterjedtségét egyszerű szerkezetének, igénytelenségének, túlterhelhetőségének és megbízhatóságának köszönhette. Természetesen a gőzmozdonyok különböző méretűek, és különböző teljesítményűek voltak a felhasználás célja szerint, az erdei vasutaknál használtaktól egészen a gyorsvonati felhasználásig elterjedtek. 1.1.2. Dízelmozdonyok A dízelmozdonyok a vasúti közlekedésnek az a vontatójármű-típusa, amely gazdaságosabb üzeme és egyéb előnyei eredményeként a nem villamosított vonalakon a gőzüzemű vontatás helyébe lépett. A dízelmozdony a gázolajban - mint folyékony tüzelőanyagban - lévő vegyi energiát mechanikai munkává alakítja át, ez a munka vonóerővé alakítva vonatterhek továbbítására hasznosítható. Működésüket tekintve a mozdony energiaforrása a hajtómotor, amely legtöbbször négyütemű, ritkábban kétütemű dízelmotor. Működési elvüket tekintve a kisebb teljesítményű mozdonyoknál a hajtóerőt közvetlenül mechanikai energiaként adják át a kerekeknek, míg a nagyteljesítményű gépek esetén a belsőégésű motor aggregátorként villamos energiát termel, és azt adja át a hajtott kerekeknek. A hajtómotor és hajtott kerékpártengelyek közé beépített, a hajtóerőt átszármaztató szerkezeti csoportot együttesen erőátvitelnek nevezzük. A motor és járműtengely közötti közvetlen kapcsolat nem ad a sebesség függvényében olyan vonóerőgörbét, amely a vasútüzem körülményeinek megfelel, ezért az erőátvitelnek kell gondoskodnia arról, hogy a hajtómotor legnagyobb teljesítményét minden járműsebességen a legjobban ki tudjuk használni. Ezek a megoldások lehetnek mechanikus, elektromos, hidrodinamikus, hidromechanikus, villamos-mechanikus, és villamos-hidraulikus, valamint kardános megoldású. Jellegzetes részei: futómű a hajtással együtt, hordmű a forgóvázakkal, járműszekrény az alvázzal és védházzal, vonó-és ütköző készülék, fékberendezés. A 2. ábra egy hazai gyártású dízelmozdony (MÁV M40) vázlatát és gépi berendezéseinek megnevezéseit mutatja be. 6
2. ábra M40 sorozatú dízelmozdony Forrás: Dr. Sorstarics György- Dr. Balogh Vilmos: Vasúti járművek, egyetemi tankönyv
1.1.3. Villamos mozdonyok A gőzvontatás hátrányait kiküszöbölendő új vontatási nemként alakult ki. 1895-ben kezdődött meg a közforgalmú villamos vontatás. A villamos mozdony jellemzője, hogy a hajtóenergia előállítása nem a mozdonyon történik, hanem azt a munkavezetéken keresztül kapja. Ennek eredményeképpen a villamos mozdonyok kis tömeggel igen nagy teljesítmény (2000-4500 kW) kifejtésére képesek, ami más mozdonytípus esetén nehezen valósítható meg. A rendelkezésre álló áramnem szerint megkülönböztetünk egyenáramú és váltakozó áramú mozdonyokat. Ez utóbbiak közül vasúti célokra legalkalmasabbak azok a mozdonyok, amelyek energiaellátása közvetlenül az országos
(50
Hz
periódusú)
hálózatból
történhet.
Hazánkban
Kandó
Kálmán
kezdeményezésére ez a vontatási rendszer épült ki. Hazánkban a legelterjedtebb típus a V43 jelzésű mozdony, ezen a típuson keresztül átfogó képet kaphatunk a villamos mozdonyokról. Működését tekintve a hajtást forgóvázanként egy motor szolgáltatja, ezek hűtéséről szellőzők gondoskodnak. A felső vezetékről az áram az áramszedőn és főmegszakítón keresztül a transzformátor primer tekercsébe jut. A mozdony 25 kV névleges feszültségű felső vezetékről működtethető. A fokozatkapcsoló segítségével a transzformátor egyes megcsapolásairól különböző feszültségű váltakozó áramot vehetünk le, a mozdony sebességének szabályozását ezzel valósítjuk meg. A transzformátor feszültsége váltakozó áramú kontaktorokon keresztül jut az egyenirányítókba.
7
A V43-as villamos mozdony jellegrajzát, és főbb részeinek megnevezését a 3. ábrán láthatjuk.
3. ábra V43 sorozatú villamos mozdony Forrás: Dr. Sorstarics György- Dr. Balogh Vilmos: Vasúti járművek, egyetemi tankönyv
1.1.4.Gázturbinás mozdony A gázturbinás mozdonyok hajtógépe a gázturbina. A gázturbina egyik előnye a tüzelőanyaggal szembeni igénytelensége és kisebb fajlagos tömege. Hátránya a dízelmotorénál lényegesen kisebb hatásfoka, így nagyobb a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztása. Ezek a hátrányok, valamint a nehezebben megoldható teljesítményszabályozás az oka annak, hogy a gázturbinás mozdony nagyobb mértékben nem terjedt el. Elsősorban nagy teljesítményre (2000 kW felett) építik, többnyire villamos erőátvitellel.
1.2. Motorkocsik A motorkocsiknak a mozdonyokhoz hasonlóan saját erőforrásuk van, de haszonteher (személyek, áruk) befogadására is alkalmasak. A motorkocsik vagy egyedüljárók, vagy pótkocsikat vontatnak. Ha motorkocsiból és pótkocsikból álló vonategység tartósan összekapcsolva a forgalomban mindig együtt marad, motorvonatnak nevezzük. A motorkocsikon alkalmazott erőforrás szerint megkülönböztetünk dízel-, villamos és gázturbinás motorkocsikat, illetve motorvonatokat. A mozdony vontatta szerelvénnyel ellentétben a motorkocsik (motorvonatok) főleg kisebb (100-500) utaslétszámú szállításokat végzik (mellékvonalakon rövidebb távolságok esetében). Fővonali, hosszú távú, pl.: nagyvárosok közötti forgalomban szintén csak kötött utaslétszámú járatokban használatosak. 8
Nagy előnyük, hogy a hajtóműveket több tengelyre (villamos járműveken a pótkocsikon is) el lehet osztani, így a tengelyterhelések is kisebbek lesznek, a több hajtott tengely tapadósúlyával pedig a gyorsítás növelhető. Ez különösen a gyakori megállójú járatokon hasznosítható. Különleges forgalmi szempontok és a vasutak eltérő igényei miatt a motorkocsikat nagyon sokféle kivitelben gyártják. A 4. ábra egy dízelmotoros motorkocsi jellegrajzát mutatja be.
4. ábra MD motorkocsi Forrás: http://www.kosanyo.hu/html_doc/mdmuad.htm
1.3. Vontatott járművek A vasúti vontatott járművek vagy más néven vasúti kocsik három fő csoportba sorolhatóak: 1. személykocsik 2. teherkocsik 3. vasútüzemi célú kocsik. A vasút fő feladatát, a haszonteher szállítását (kivétel: a motorkocsik) az első két csoportba tartozó járművek látják el, a harmadok csoport járművei pedig a vasútüzemmel kapcsolatos karbantartási munkákhoz, a járművek és a pályák működtetésének ellenőrzéséhez nyújtanak segítséget. 1.3.1. Személyszállító kocsik A személyszállító járművek fő feladata a gyors utasszállítás, de emellett lényeges kívánalom a minél nagyobb tömeg biztonságos és kényelmes utaztatása is. 9
A személykocsikon a minden vasúti járműre előírt futásbiztonságon túl fontos követelmény a passzív biztonság, vagyis egy el nem kerülhető baleseti esemény esetén a baleseti károsodás mérséklése. Ez a többletkövetelmény természetesen befolyásolja a személyszállító járművek kialakítását, méreteit és tömegét. A személykocsik típusai az utazás időtartamához igazodva alakultak ki. Az egyes típusokon belül a kényelem mértékének megfelelően (Európában az 1. és a 2. osztályú) minőségi fokozatok, a különféle szolgáltatások alapján altípusok jöttek létre. A személykocsik utazási időtartam szerinti felosztását az 1. táblázat mutatja be. Személykocsik Éjszakai vagy Egy órán belüli Néhány órás (1- Többórás (5-10) néhány napos utazásra épített 5) utazásra épített utazásra épített utazásra épített kocsik kocsik kocsik kocsik hosszú távú nagyváros városi, közúti belforgalmú és fekvőhelyes környéki villamoskocsi nemzetközi kocsi villamoskocsi kocsi földalatti helyi forgalmú büféill. hálókocsi villamoskocsi nagyvasúti kocsi bisztrókocsi középtávolságú fogaskerekű társasági vagy belforgalmú étekzőkocsi villamoskocsi klubkocsi kocsi
Nem közforgalmi, szolgálati célra épített kocsi bizottsági szalonkocsi poggyászkocsi mozgópostakocsi
1. táblázat Vasúti személykocsik felosztása Forrás: Dr. Sorstarics György- Dr. Balogh Vilmos: Vasúti járművek, egyetemi tankönyv
1.3.2. Teherkocsik A teherkocsi elnevezés a legkülönbözőbb rendeltetésű, nagyságú, szerkezeti megoldású, teherszállításra alkalmas vasúti járműveket foglalja magába. A teherkocsik nagyobb része két fő típusba sorolható: a fedett és a nyitott kocsik kategóriájába. Ezekkel az úgynevezett általános teherkocsikkal a szállítási feladatok csaknem 90%-a ellátható, mégis azonban számos olyan kocsi-típus van mellettük, amelyek általános szállíthatóság helyett egy szűkebb árucsoport vagy csak egyes árufajták szállítására alkalmasak. A teherkocsik főbb típusainak felosztását a 2. táblázat foglalja össze. 10
Pőrekocsik normál kocsi
Teherkocsik Nyitott kocsik Fedett kocsik alacsony oldalfalú általános használatú (normál) kocsi (normál) kocsi
nehéz darabárut szállító kocsi
magas oldalfalú kocsi
alacsony oldalfallal felszerelhető kocsi forgózsámolyos kocsi
lefedhető kocsi
autószállító kocsi konténerszállító kocsi mélyített rakfelületű kocsi rakományhoz alakítható kocsi
önürítős, fenékajtós gondolakocsi önürítős, nyeregpadlós kocsi
nagy rakterű, tetőtöltésű kocsi nyitható oldalfalú és tetejű kocsi szarvasmarhaszállító kocsi sertésszállító kocsi
önürítős, tölcsérkocsi
léces oldalfalú kisállatszállító kocsi
önürítős, billenthető szekrényű kocsi
halszállító kocsi
kohászati kocsi
hűtőkocsi
Tartálykocsik általános használatú (normál) kocsi különleges folyadékot szállító kocsi cseppfolyosított gázt szállító kocsi földgázszállító kocsi porszállító kocsi
gyümölcsszállító kocsi 2. táblázat Vasúti teherkocsik típusai Forrás: Dr. Sorstarics György- Dr. Balogh Vilmos: Vasúti járművek, egyetemi tankönyv
1.3.3. Vasútüzemi célra szolgáló kocsik Ebbe a csoportba tartozó járművek kialakítása a különleges rendeltetésű célokhoz igazodik, és ezeket főleg a vasútüzemmel kapcsolatos működtetési és karbantartási munkák, a járművek és a pálya ellenőrzése, illetve fejlesztése, valamint a vasúti dolgozók egészségügyi ellátása és oktatása során alkalmazzák. Néhány jellegzetes típusuk: Fűtőkocsi: olyan személyszállító szerelvényt látnak el fűtőkocsival, amelynek mozdonyán vonatfűtő berendezés nincs, vagy nagy hideg esetén csak kevés kocsit képes a mozdony fűteni. Villamosfelsővezeték-vizsgáló kocsi: a villamosfelsővezeték időszakos vizsgálatára és karbantartására épült különleges vasúti kocsi. Tetőzetében tengelye körül elfordítható, emelhető és süllyeszthető munkaállvány van. A kocsiban mérő-és ellenőrzőműszerek találhatóak. Mérőkocsi: mérőkocsikkal ellenőrzik a pálya állapotát, a villamos-, a távközlő- és a biztosítóberendezések működését, valamint a járművek üzem közbeni viselkedését. 11
2. Vasúti pálya A vasúti pálya szervesen kapcsolódik a vasúti vontatáshoz, mivel a vasúti forgalmat a pálya és a jármű együttesen bonyolítja le. A vasúti pálya ezen kívül az infrastruktúra fontos, meghatározó eleme. A vasúti pálya nem követi a terep alakulásait, ezért esésekből, emelkedésekből, és vízszintes szakaszokból áll. Ennek megfelelően a vasúti pálya egyes helyeken a terepszint fölé, másutt alá kerül. Ez úgy valósítható meg, hogy azokon a helyeken, ahol a pálya a terep szintje fölé kerül, a pálya és a terep közé valamilyen alátámasztó szerkezetet építenek, ahol pedig a terep szintje alá jut, ott a terepet képező talajt vagy kőzetet a pálya által igényelt szintig eltávolítják. Ezeket a létesítményeket vasúti alépítménynek nevezzük. A vasúti alépítmény feladata, hogy a pálya minden pontja meghatározott helyzetű legyen. Ezt a feladatot látják el a földművek (töltések, bevágások), a hidak, az átereszek és az alagutak. Tágabb értelemben az alépítményhez soroljuk még azokat az építményeket is, amelyek
az
alépítmény védelmét,
megtámasztását
szolgálják.
(pl.:
víztelenítések,
hóvédművek) Az alépítményre kerül a tulajdonképpeni vasúti pálya, amely a járműveket vezeti és alátámasztja. Ezt nevezzük vasúti felépítménynek. A vasúti pálya tehát két részből áll: a vasúti alépítményből és a vasúti felépítményből. A vasúti felépítmény részeit a vágány és az ágyazat képezi. A vágány részei a sínek, a síneket alátámasztó aljak, valamint a síneket egymással és az aljakkal összekapcsoló szerkezetek. A felépítmény feladata, hogy alátámassza és vezesse a vasúti járműveket, és azok terhelését oly módon továbbítsa az alépítménynek, hogy a terhelés ne haladja meg annak teherbírását. A vasúti pályán a járművek akadálytalan közlekedése megköveteli: a rakomány keresztmetszeti méreteinek pontos körülhatárolását, a vágány felett és mellett szabadon tartandó tér keresztmetszeti méreteit, a pályatartozékok megfelelő elhelyezését, a pályán való közlekedés feltételeit. Vasúti közlekedés során fontos, hogy a vasúti járműveknek akadálytalan legyen a közlekedése. Ezt az akadálytalan közlekedést, valamint a biztonságos vasúti üzemet három fogalom igyekszik biztosítani: a rakszelvény, az űrszelvény és az üzemi tér.
12
A járművek, illetve rakományaik által elfoglalható keresztmetszeti területet rakszelvénynek nevezzük. A járművek és rakományaik csak a rakszelvényig érhetnek, a méreteket nemzetközileg szabályozzák, hogy a vasúti járművek más országok vonalain is akadálytalanul közlekedhessenek. A rakományok méreteinek ellenőrzésére rakmintát használnak. Az ellenőrzés során a telepített rakminta alatt áttolják a megrakott járművet. További fontos fogalom az űrszelvény. A járművek és rakományaik akadálytalan áthaladásához
szükséges
térnek
a
vágányra
merőleges
keresztmetszetét
nevezzük
űrszelvénynek. Az űrszelvény is nemzetközileg meghatározott. A szabadon tartandó teret biztosítani kell az alábbi létesítményeknél: hidak, műtárgyak, felüljárók, felső vezetéki berendezések, peronok, és perontetők, rakodók, jelző- és biztosítóberendezések. Üzemi közlekedési térnek nevezzük a tolatásnál, rakodásnál, kezelésnél a munkát végző vagy engedéllyel rendelkező személyek számára szükséges elsodrási határon kívüli részt. Az üzemi közlekedési tér nagysága függ a jármű sebességétől.
2.1. Jelzők, jelzőeszközök A
biztonságos
vasúti
közlekedés
és
üzemvitel
feltétele,
hogy
a
vasúti
tevékenységekben résztvevő számára egyértelmű utasítások, és tiltásokat adjanak a munka közben. Ezt a feladatot látják el a jelzők és jelzőeszközök. A vasúti jelzések adhatók helyhez kötött és hordozható jelzőkkel, valamint a járműveken
alkalmazott
berendezésekkel,
továbbá
hordozható
jelzőeszközökkel,
a
figyelmeztetések, pedig ugyanilyen figyelmeztető jelekkel. A fényjelzőkkel, valamint a fényvisszaverős kialakítású alakjelzőkkel adott jelzéseket, nappal és sötétben azonos módon kell adni. A látható jelzések közül a nappal alkalmazandókat általában virradattól alkonyatig, a sötétben alkalmazandókat, pedig
13
alkonyattól virradatig kell adni. Nappal is a sötétben alkalmazandó látható jelzéseket kell adni: az át nem tekinthető alagutakban, és akkor, ha a távolbalátás korlátozott. A jelzők forgalmi szempontból, továbbá jelzést adó szerkezetük, működésük és biztosítottságuk szerint csoportosíthatók. A jelzők forgalmi szempontból lehetnek: — Főjelzők: a bejárati, a kijárati, a fedező-, és a térközjelző. Feladata, hogy megtiltsa vagy megengedje a vonatok továbbhaladását. A továbbhaladást engedélyező jelzéseikkel általában jelzik a továbbhaladás sebességét is. — Előjelzők: A főjelzők előrejelzésére szolgál. Az előjelző jelzése azt jelzi, hogy milyen jelzés várható a következő főjelzőn. Szerkezetük szerint lehetnek: kétforgalmú és háromforgalmú előjelzők. A kétforgalmú előjelző megállásra, vagy a főjelzőhöz sebességcsökkentés nélküli érkezésre ad jelet, míg a háromforgalmú előrejelző ezeken kívül még a csökkentett sebességgel való érkezésre is előjelzést ad. A főjelző és a rá érvényes előjelző egymástól a vonalra érvényes általános fékúttávolságra vannak elhelyezve. — Tolatási mozgást szabályozó jelzők: rendeltetésük szerint lehetnek tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők, tolatásjelzők és gurításjelzők. A tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők a vonatközlekedés szabályozásán kívül a tolatási mozgásokra is érvényes jelzéseket adnak. A tolatásjelzők lehetnek fényjelzők és alakjelzők. A tolatásjelzők adhatnak tolatást tiltó, tolatást engedélyező jelzéseket. A gurítási mozgások szabályozására nem biztosított, fény gurításjelzőket alkalmaznak, amelyek kialakítása lehet lámpafejes vagy lámpasoros. A gurításjelzők szabványos állása a „Megállj!” jelzés, további jelzései: „Guríts!”, „Gyorsíts!”, „Lassíts!”, valamint a „Vissza!” jelzés. — Egyéb jelzők: mellékvonali ellenőrző jelző, útátjárójelző, útsorompót ellenőrző jelző, vasúti átjáró kezdete jelző (közút felöli jelzés), váltójelző, vágányzáró-jelző, megállás helyének megjelölése, fékút eleje-jelző, leeresztett áramszedővel bejárandó pályaszakasz elejét és végét jelző jelzések… stb. A jelzők jelzést adó szerkezetük szerint lehetnek: — fényjelzők és — alakjelzők. A jelzők működésük szerint lehetnek: — önműködő jelzők, (a jelzések üzemszerűen, emberi beavatkozás nélkül, a közlekedő vonat hatására változnak meg) 14
— félig önműködő jelzők (a jelzők kezelésével megbízott dolgozó állítja a továbbhaladást engedélyező állásba, a továbbhaladást megtiltó jelzés azonban a közlekedő vonat hatására jelenik meg) — nem önműködő jelzők. (a jelző kezelésével megbízott dolgozó állítja a jelzőt a továbbhaladást engedélyező és továbbhaladást megtiltó állásba) A jelzők biztosítottságuk szerint lehetnek: — biztosított jelzők és — nem biztosított jelzők. A jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek a szolgálati helyeken és egyvágányú pályán általában menetirányt tekintve a jobb oldalon, kétvágányú (párhuzamos egyvágányú) pályán a vonat által használt vágány külső
oldalán vannak elhelyezve. A jelzők,
jelzőeszközök és figyelmeztető jelek megfelelő tartószerkezeten elhelyezhetők az érdekelt vágányok fölött is. Az egyéb jelzők (a váltójelzők, vágányzáró-jelzők, biztonsági határjelzők kivételével) megfelelő tartószerkezeten elhelyezhetők egyvágányú pályákon a pálya bal oldalán (pl. villamos felsővezetéki oszlopon) is. A
forgalmi
szolgálat
lebonyolításában
résztvevő
állomási,
pálya-
és
mozdonyszemélyzetnek ismernie kell a működési területükön található jelzőket és azok helyét (erre vonatkozó adatokat a Közlekedési Határozmányok, illetve a Menetrendi segédkönyv tartalmazza). 2.2. Állomások és pályaudvarok A vasúti közlekedésben a vasútállomások és pályaudvarok rendkívül fontos szerepet töltenek be. Az állomások feladata, hogy a személy- és áruforgalmi igények kielégítése mellett a vonatok találkozását, megelőzését és kitéréseit lehetővé tegye, illetve egyéb teherszállítással összefüggő kereskedelmi feladatokat, valamint a vasútüzemi feladatokat ellássa. Forgalmi üzemi feladatok alatt a vonatok forgalmának szabályozását (vonat fogadása, indítása, vonatok átadásával és találkozásával kapcsolatos tevékenységek), valamint a tolatások és kocsirendezések végrehajtását, iparvágányok kiszolgálását, vonatok szétszedését és összeállítását, a kocsik cseréjét (helyi kocsik feladása és leadása) értjük. Az állomások vontatással kapcsolatos feladatainak tekintjük a mozdonyok üzemanyag-felvételét, a mozdonycserét, a mozdonyon szolgálatot teljesítő személyzet 15
cseréjét, a kocsivizsgálatokat, a futójavítások elvégzését valamint a fékberendezések ellenőrzését. A kereskedelmi feladatokat két részre bonthatjuk: a személyszállítás során illetve a teherszállítás során keletkező kereskedelmi feladatokra. Személyszállítás esetén kereskedelmi feladat az utasok be-, ki-, és átszállásával kapcsolatos feladatok, a menetjegykiadás, a poggyászkezelés és utasellátás. Teherszállításnál: az árufelvétel, az áru kiszolgáltatása, a mérlegelés, a rakodási munkák, fuvarlevelek kitöltése, fuvardíjak intézése. Ezeken kívül nagyon fontos feladata a vasútállomásoknak, hogy a közút és a vasút kapcsolatát biztosítsa. A vasútállomásokat csoportosíthatjuk a pályához való elhelyezkedésük alapján, így megkülönböztetünk: Végállomást: amely a vasútvonal kezdődő illetve végződő állomása. Közbenső állomást: a vasútvonal mentén fekvő állomás. Közbenső állomás rendelkezhet a közbenső állomási feladatain kívül a hozzátartozó vonalszakaszról, vonatok forgalomba helyezéséről, biztosíthatja a rendelkezési szakaszán a feladott kocsik továbbítását, ill. az üres kocsik kiállítását is elvégezheti, ekkor rendelkező állomásról beszélünk. Csatlakozó állomást: amelynél a fővonalhoz egy vagy több mellékvonal csatlakozik vonatáthaladás nélkül. Így ez az állomás a fővonal szempontjából közbenső állomás, a csatlakozó vonal szempontjából pedig végállomás. Elágazó állomás: ez esetben a vonal két, esetleg több irányban ágazik el, közvetlen vonatáthaladással bármelyik vonalra. Keresztező állomás: két vonal keresztezi egymást, közvetlen vonatáthaladással. Pályaudvarnak a nagyvárosok olyan szakosított állomásait nevezzük, amelyeken az állomási feladatok közül rendszerint csak egyet, azt viszont nagy forgalommal párosulva látják el. A nagyvárosok kiszolgáló rendszere lényegesen eltér a kisebb településekétől. A szakosodott feladatok szerint megkülönböztetünk: Személypályaudvart:
a
nagyváros
olyan
szakosított
állomása,
amely
csak
személyforgalomra van berendezve. 16
Üzemi pályaudvart: feladata a személypályaudvar kiszolgálása, a személyvonatok összeállítása, tárolása, tisztítása, karbantartása, stb.… Teherpályaudvart: kizárólag a teheráru-forgalommal kapcsolatos feladatokat látja el. További szakosodásként tekinthetjük a konténer pályaudvarokat, illetve a darabárus pályaudvarokat. Rendezőpályaudvart: a tehervonatok összeállítását, illetve szétbontását végzik. Nem tekinthetőek állomásnak azok az úgy nevezett szolgálati helyek (a szolgálati helyek a személy-, áruforgalmi vagy üzemi feladatokból rendszerint csak egyet, ritkán kettőt látnak el), ahol a vonatok találkozására nincs lehetőség. Ilyenek az alábbiak: — Megállóhely:
csak
személyszállító
vonatok
megállására
alkalmas,
az
átmenővágányon vagy vágányokon felül több vágány nem található. — Rakodóhely: a nyílt vonalból egy vagy több mellékvágány ágazik ki a teherkocsik ki- és berakodásának céljából. A rakodóhelyen nincs személyforgalom. — Megálló-rakodóhely: a megállóhely és a rakodóhely egyesítése. A vasútállomásokon rendszerint állomási létesítményeket építünk a személy-, teherforgalmi, továbbá üzemi feladatok kielégítésének céljából. 2.2.1. Felvételi épület és állomási előtér A felvételi épületben nyernek elhelyezést az utazóközönség számára szükséges helyiségek (pl.: menetjegypénztár, váróterem, mosdó, büfé, stb.) és általában a forgalmi szolgálat ellátására szolgáló munkahelyek. Az épület nagysága függ az állomás forgalmától és a település nagyságától. A felvételi épülethez szorosan kapcsolódik az állomási előtér. A forgalom nagyságától függően itt találhatóak a közösségi közlekedési eszközök (pl. autóbusz) állomásai, taxik várakozóhelyei, valamint a személygépkocsik parkolóterülete. Fontos elv, hogy a felvételi épület az állomási előtérrel esztétikusan illeszkedjen a település képébe.
17
2.2.2. Peronok Azon állomási vágányok mellé, amelyeken a személyszállító vonatok megállnak, az utasok le-és felszállása, továbbá közlekedése végett peront építenek. Kétvágányú pálya esetén szigetperont kell létesíteni, egyvágányú pálya esetén elegendő a széles peron kialakítás. A 140 km/h-t meghaladó sebességre tervezett vágányok közé peron nem építhető. A peron hosszát a mellette megálló leghosszabb személyszállító vonat határozza meg. Egyvágányú pályánál az átmenő vágány és a felvételi épület közötti vágányok melletti peron hossza fővonalon 400 m, mellékvonalon 200 m. A többi vonatfogadó vágánynál, továbbá kétvágányú pályáknál fővonalon 300 m, mellékvonalon 100 m a peron legkisebb hossza. A peron szélessége az utasforgalomtól, a peron mellett áthaladó vonatok sebességétől, a peronon lévő létesítményektől (alu-, felüljáró, perontető tartóoszlopa…) függ. 2.2.3. Áruraktár, rakodók, rakterületek A vasúton vagy közúton érkező árukat a továbbításig áruraktárakban tárolják. Az áruraktár lehet gyorsáruraktár vagy vámáruraktár. Nagyobb állomásokon a forgalom iránya szerint külön feladási és leadási raktárak is szükségesek. Az áruraktárakban nem tárolható kocsirakományú, illetve nagy terjedelmű, nehéz, gyúlékony, robbanó, stb. áruk ki-, és berakására, valamint tárolására az állomási rakodók, illetve a rakterületek szolgálnak. A nyílt rakodó szintje a vasúti jármű padlószintjével azonos, és a közúti járművel, a vágánnyal párhuzamos rámpán lehet felhajtani. Általában az áruraktárakhoz mindig egy nyílt rakodó is csatlakozik. Az oldal- és a homlokrakodók a nyílt rakodó különleges fajtái. Az oldalrakodóra a vágányra merőlegesen lehet felhajtani, míg a homlokrakodóra a vágány tengelyében. Ez utóbbi főleg gépjárművek berakására alkalmas. A rakterület tömegáruk (pl.: kő, szén, cukorrépa) ki-, és berakására, illetve tárolására szolgál. Megfelelő rakodóvágányból és ehhez csatlakoztatott rakhelyből és rakodóútból áll.
3. Szervezetek A vasúti vontatást biztosító infrastruktúra egyik elemét képezik azok a szervezetek, vállalatok és vállalkozások, amelyek az üzemeltető, karbantartó és kiszolgáló személyzetet, a humán erőforrást biztosítják a vasúti vontatáshoz. Az alábbiakban a magyarországi szervezetet mutatom be röviden. 18
3.1. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága A MÁV Zrt. részeként működő Pályavasúti Üzletág feladata a közel 7.600 km hosszúságú pályahálózat és a hozzá tartozó vasúti berendezések (mérnöki létesítmények, távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezések) üzemeltetése, fenntartása, felújítása és fejlesztése, valamint a pályavasúti szolgáltatások értékesítése, a vonatforgalom lebonyolítása, felügyelete és irányítása. A biztonság, a menetrendszerűség, a gazdaságos működés, a megbízható infrastruktúra az Üzletág minőségpolitikájának legfontosabb elemei. 3.2. A MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. A Személyszállító Társaság 3226 járművet üzemeltet, melyből 801 darab a saját tulajdon, a többit pedig a MÁV Zrt.-től bérli. Feladata a személyszállítással összefüggő szolgáltatások biztosítása, ezen belül például az elővárosi közlekedés, az utazási szokásokhoz leginkább alkalmazkodó menetrend kialakítása, az utas-tájékoztatás, és természetesen a személyszállítási járműpark fenntartása. 3.3. MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zrt. A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. küldetése a magyarországi vasútközlekedés működtetése során felmerülő vontatási igény színvonalas ellátása, a lehetséges legkedvezőbb költségekkel és rugalmassággal. A vontatási társaság aktív szerepet játszik a magyar vasúti forgalom fejlesztésében, a megbízható és korszerű vontatási és tolatási tevékenység ellátásában, szoros együttműködést valósít meg mind a hazai, mind a szomszédos országok állami és magánvasút társaságaival. 3.4. MÁV-GÉPÉSZET Vasútijármű Fenntartó és Javító Zrt. Alaptevékenységeként a vasúti járművek teljes körű karbantartását, javítását és modernizációját végzi. Ezen tevékenységhez országos hálózattal rendelkezik, amely magába foglalja az Északi és a Szolnoki Járműjavító telephelyeit, ahol a mozdonyok, forgóvázak, és villamos motorok teljes körű felújítása folyik, illetve a hét Körzeti Járműkarbantartó Központot, amelyek a rendszeres karbantartásokat, illetve kis- és közepes javításokat végzik el. 3.5. Rail Cargo Hungaria Zrt. A magyar vasúti árufuvarozás piacvezető vállalata. Az RCA az osztrák állami vasúttársaság árufuvarozási leányvállalata. A vállalat a logisztikai és vasúti fuvarozási 19
feladatok teljesítését a szolgáltatási paletta átfogó kínálatával vállalja. Beszállítói, logisztikai központjai, termináljai és kiszolgáló vasutak sűrű hálózata lehetővé teszi a feladás, a tárolás, a rakodás és az árufogadás optimális lebonyolítását. 3.6. GYSEV Zrt. Nyugat-Dunántúlon és Kelet-Ausztriában. A társaság tulajdonában van a GyőrSopron-Ebenfurt vonalszakasz. Emellett üzemelteti a Fertővidéki Helyiérdekű Vasútat Fertőszentmiklós és az ausztriai Nezsider (Neusiedl am See) között. Szintén a GYSEV Zrt. üzemelteti 2001 óta a Sopron-Szombathely. 2006 óta pedig a Szombathely-Szentgotthárd szakaszt. 2011-ben újabb 214 kilométer vasúti pályaszakasz üzemeltetésére kapott megbízást a tulajdonos magyar államtól a GYSEV: ezek a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-RépcelakPorpác, a Porpác-Szombathely, a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Zalaszentiván, valamint
a
jelenleg
nem
működő
Körmend-Zalalövő
közötti
vonalak.
A cég ezeken a szakaszokon végzi a közszolgálati személyszállítást. Emellett a GYSEV személyszállító vonatai gyakran Budapestig és Bécsig közlekednek. 3.7. GYSEV CARGO Zrt. A GYSEV CARGO Zrt. jelentős részt vállal a kelet-nyugat irányú vasúti tranzitküldemények, illetve a magyar és osztrák export, import vasúti árufuvarozásban. Tevékenysége során innovatív technológiai megoldásokat megvalósítva elégíti ki ügyfelei igényeit a vasúti árufuvarozásban és az ahhoz kapcsolódó logisztikai szolgáltatások területén.
4. Jogi szabályozás A vasúti infrastruktúra szerves részét képezi az országban hatályos jogi szabályozók, így itt a Magyarországon érvényes jogi szabályozást mutatom be röviden. 4.1. Európai Uniós irányelvek · 96/48 EK irányelv nagysebességű interoperábilis vasúti közlekedésre, · 2001/16 EK hagyományos vasúti hálózat átjárhatósági irányelve, · 2004/49 vasúti biztonsági irányelv, melyet a 352/2009/EK rendelet kiegészített a kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerrel, · 2004/50 EK átjárhatósági irányelv, a 96/48 és a 2001/16 irányelveket módosítja, · 2008/57/EK irányelv, az interoperabilitási irányelvek egységesítése: egyesíti a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK és 2001/16/EK irányelveket. 20
4.2. A Nemzeti Közlekedési Hatóság A Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Vasúti Igazgatási Főosztálya országos illetékességgel végzi a vállalkozó vasúti társaságok és a vasúti pályahálózat-működtetők működési engedélyezésével kapcsolatos feladatokat. Folyamatos figyelemmel kíséri, hogy a vasúti piac szereplői működésüket a jogszabályoknak megfelelően végzik-e. A műszaki vasúti hatósági feladatokat első fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vasúti szakterülete látja el. Az ország egész területére kiterjedő illetékességgel intézi az országos jelentőségű, valamint a térségi, elővárosi és helyi vasúti pályahálózatokkal, az azokhoz csatlakozó saját célú vasúti pályahálózatokkal, pályatartozékokkal, kapcsolódó vasúti műtárgyakkal, járművekkel, nem bányászati célú siklóval és függőpályával, sífelvonóval valamint a vasúti munkavállalók egészségügyi megfelelőségével összefüggő engedélyezési ügyeket. 4.3. Fontosabb hazai jogszabályok ·2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól ·2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről ·2008. évi LXXXV. törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról ·2005. évi CLXXXIV. törvény a légi-, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról ·19/2004. (III. 26.) OGY határozat a 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról ·103/2003. (XII. 27.) GKM a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról · 30/2010. (VI. 21.) GK (XII.23.) NFM a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról · 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról · 203/2009. (IX. 18.) Kormányrendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről · 31/2010.(XII.23.) NFM rendelet a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról és nyilvántartásáról
21
· 75/2005.(IX.29.) GKM-KvVm együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról · A vasúthatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006 . (IX. 29.) GKM rendelet
22
Befejezés Feladatom volt ebben a féléves feladatban a vasúti vontatás eszközrendszerének bemutatása, amely feltételnek a vasúti járművek bemutatásával tettem eleget, ezen kívül a vasúti vontatást kiszolgáló infrastruktúra bemutatása következett. Infrastruktúra alatt a gazdaság fejlődéséhez és működéséhez szükséges anyagi-, eszköz-, és feltételrendszer összességét értjük, melynek feladata a személyek, áruk eljuttatása. Bemutatásra került a vasúti pálya, és annak minden olyan eleme, amely szervesen közvetlenül részt vesz a vasúti közlekedés lebonyolításában, ezt kiegészítve a különböző berendezésekkel és épületekkel és a kapcsolódást lehetővé tévő csomópontok rövid ismertetésével. Az infrastruktúra részeiként röviden áttekintettem a vasúti vontatást lehetővé tévő szervezeteket, amelyek biztosítják a megfelelő humán- és egyéb erőforrásokat. A jogi szabályozás szerves részét képezi a közlekedési infrastruktúráknak, így a nemzetközi irányelveket: mivel Magyarország az Európai Unió tagja, az Európai Unió által kiadott irányelveket, valamint a fontosabb hazai jogi szabályozást került feltűntetésre a dolgozatomban.
23
Irodalomjegyzék 1. Megyeri Jenő: Vasútépítéstan, 1997, Műegyetemi Kiadó 2. Hatfaludyné Gajári Judit- TakácsnéEtényi Mónika: Közlekedésépítés, 1998, Műszaki Tankönyvkiadó 3. Dr. Sostarics György- Dr. Balogh Vilmos: Vasúti járművek, 1991, Tankönyvkiadó, Budapest 4. Közlekedési infrastruktúra saját jegyzetek 5. http://users.atw.hu/kalauzkulcs/doc/pdf/f1.pdf (2012. 11.08) 6. http://www.nkh.hu/Vasut/jogszabalyok/Lapok/default.aspx (2012.11.10.) 7. http://www.nkh.hu/vasut/Lapok/default.aspx (2012.11.10.) 8. http://www.railcargo.hu/hu/railcargohungaria/rolunk/rail-cargo-hungaria.html (2012.11.09.) 9. http://www.mav.hu/mav/cegtortenet.php (2012.11.09.) 10. http://www2.gysev.hu/rolunk/125 (2012.11.08.)
24
