NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

TÁJÉKOZTATÓ* az államháztartás központi alrendszerének 2011. évi és 2011. december havi helyzetéről

2012. január *

Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes adatai megtalálhatók a Magyar Államkincstár honlapján (http://www.allamkincstar.gov.hu).

2011. ÉV ALAKULÁSA ÖSSZEFOGLALÁS Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. december végi (azaz 2011. évi teljes) hiánya 1734,4 milliárd forintra teljesült, mely az éves eredeti előirányzat mintegy 2,5-szeresét, a törvényi módosított előirányzatnak pedig 110,0%-át jelenti. Ennek kialakulásában azonban az alábbi egyszeri tételek játszanak fontos szerepet:  a MOL Nyrt. részvényvásárlása: 498,6 milliárd forint,  az Európai Bíróság döntése miatti ÁFA visszatérítés: 250,0 milliárd forint (előzetes tény),  MFB Zrt. tőkeemelése: 120,0 milliárd forint,  MÁV Zrt. adósságának átvállalása: 50,0 milliárd forint,  a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása: 196,0 milliárd forint. Összesen: 1114,6 milliárd forint. A fenti egyszeri tételek nélkül az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya 619,8 milliárd forintban alakult, mely valamivel kedvezőbb az eredeti előirányzatnál (687,4 milliárd forint). Az uniós módszertan szerint számolt államháztartás egyenlege az egyszeri tételekkel együtt előreláthatólag mintegy 976 milliárd forintos többletet mutat, amely a GDP 3,5%-a. Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - 2011. évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy az államháztartás 2011. évi kitűzött - az eredeti költségvetésben nem szereplő egyszeri tételek nélküli - eredményszemléletű hiánycélja (a GDP 2,94%-a) a várakozásoknak megfelelően várhatóan teljesül. Az államháztartás központi alrendszerének december végi főbb pénzforgalmi adatai a következők: milliárd forintban

2010. évi eredeti előirányzat

Központi költségvetés egyenlege

2010. évi tény

milliárd forintban

Index (%)

eredeti előirányzat= 100

2011. évi eredeti törvényi előirányzat (1)

Index (%)

2011. évi törvényi törvényi 2011. módosított módosított I-XII. hó tény előirányzat= előirányzat 100 (2) (3) (3/2)

eredeti előirányzat= 100 (3/1)

-836,0 7 929,2 8 765,2

-853,9 8 461,2 9 315,1

102,1 106,7 106,3

-613,3 8 280,9 8 894,2

-1 531,0 8 113,9 9 644,9

-1 718,3 8 329,9 10 048,2

112,2 102,7 104,2

280,2 100,6 113,0

35,1 423,0 387,9

59,8 407,7 347,9

170,4 96,4 89,7

14,6 424,7 410,1

41,5 415,7 374,2

67,2 426,6 359,4

161,9 102,6 96,0

460,3 100,4 87,6

bevétel: kiadás:

-69,4 4 310,5 4 379,9

-95,4 4 299,5 4 394,9

137,5 99,7 100,3

-88,7 4 445,6 4 534,3

-87,6 4 444,5 4 532,1

-83,3 4 452,4 4 535,7

95,1 100,2 100,1

93,9 100,2 100,0

EGYENLEG ÖSSZESEN bevétel:

-870,3 12 662,7

-889,5 13 168,4

102,2 104,0

-687,4 13 151,2

-1 577,1 12 974,1

-1 734,4 13 208,9

110,0 101,8

252,3 100,4

kiadás:

13 533,0

14 057,9

103,9

13 838,6

14 551,2

14 943,3

102,7

108,0

bevétel: kiadás: Elkülönített állami pénzalapok egyenlege bevétel: kiadás: Társadalombiztosítási alapok egyenlege

2

I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATAINAK FŐBB JELLEMZŐI A. A BEVÉTELEK RÉSZLETES ÁTTEKINTÉSE 1.

A 2011. évben a központi költségvetésnek a társasági adóból 316,6 milliárd forint bevétele volt, amely az 447,2 milliárd forintos bruttó befizetés és a 130,6 milliárd forintnyi kiutalás különbsége. A 2011. évi bevétel a 2010. évihez képest 6,8 milliárd forinttal (2,1%-kal) csökkent: a befizetések összege 47,8 milliárd forinttal (9,7%-kal), míg a kiutalások összege 41,1 milliárd forinttal (24%-kal) mérséklődött. A 2011. évi teljesítés 28,6 milliárd forinttal, 9,9%-kal lépte túl a módosított költségvetési előirányzatot. Ennek hátterében nagy valószínűséggel három tényező játszott szerepet: kisebb mértékben az adózók vártnál nagyobb profitabilitása, nagyobb mértékben pedig az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség túlteljesítése illetve a sportcélú adókedvezmény 2011-re tervezett költségvetési hatásának a következő évre történő részleges áthúzódása. A társas vállalkozások különadója címén 2011-ben a központi költségvetésnek -16,1 milliárd forint negatív bevétele keletkezett. Figyelemmel arra, hogy az adónem 2010től megszűnt, a tárgyévben realizálódott negatív költségvetési bevételt az előző évekkel kapcsolatos adóelszámolások miatt felmerült pénzforgalmi áthúzódások okozták. A számla a technikai kivezetés miatt „lenullázódott”. A 2011. év egészében a hitelintézeti járadék keretében 9,4 milliárd forint bevétel folyt be a központi költségvetésbe, amely az éves előirányzathoz képest 1,4 milliárd forintos, 13,1%-os elmaradást jelent. Az előző évi teljesítéshez képest is 2011-ben 0,6 milliárd forinttal, 4,3%-kal csökkent a hitelintézeti járadékból származó költségvetési bevétel. A hitelintézeti járadék-bevétel csökkenését az adóalap visszaesése okozta. A cégautóadóból az év során 25,3 milliárd forint bevétel teljesült, ami az előirányzatnak 89,9%-a, az egy évvel korábbinak pedig 97,6%-a. Az energiaellátók jövedelemadójából a 2011. évi költségvetési törvény 20 milliárd forint bevételt irányzott elő. A teljesítés 16,9 milliárd forint volt, amely a költségvetési előirányzathoz képest 15,6%-os elmaradást jelent. A költségvetési előirányzatnál kevesebb adóbevétel hátterében – hasonlóan a 2010. évi teljesüléshez elsődlegesen az adóalanyok eredményének csökkenése és a 2010-ben bevezetett ágazati különadó hatása áll. Az egyszerűsített vállalkozói adó címén a 2011. év teljes adóbevétele 172,3 milliárd forint volt, amely teljesítés az előirányzathoz képest 7,6 milliárd forintos, 4,3%-os, a 2010. év adóbefizetéséhez képest pedig 9,6 milliárd forintos, 5,3%-os elmaradást jelent. A 2011. évben ténylegesen befolyt adóbevétel alapján következtethető, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai 2011-ben az előző évinél kevesebb árbevételt realizáltak.

3

2011. évben energia adó címén 17,3 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, mely 31 milliárd forint befizetés és 13,7 milliárd forintot kitevő visszautalás eredőjeként adódott. Az adóbevétel az éves előirányzatot 0,3 milliárd forinttal haladta meg. Az előirányzat túlteljesülését a vártnál nagyobb ipari energiafelhasználás indokolja. 2011-ben a környezetterhelési díj mérlegsoron – 6,8 milliárd forint jóváírás és 0,5 milliárd forint terhelés egyenlegeként – 6,3 milliárd forint bevétel keletkezett. A teljesítés az éves előirányzat 65,9%-a lett. Bányajáradék címén a 2011. évben 111,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az éves előirányzatnak 126,7%-a, a bázishoz viszonyítottan pedig 2,4%-os túlteljesülést mutat. Játékadóból az év során 51,6 milliárd forint bevétele származott a központi költségvetésnek, amely megfelel az éves előirányzatnak, de 3,3%-kal alacsonyabb az egy évvel előbbi teljesítésnél. Az egyéb befizetések jogcímen 2011-ben 16,1 milliárd forint bevétel szerepel, ami az előirányzatnak csupán alig több mint 50%-a, mindez azonban alapvetően a december hónapnál ismertetett technikai jellegű számlakorrekciókkal függ össze. Az egyéb központosított bevételek mérlegsoron jelentek meg a költségvetési törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott központosított bevételek. Az éves 108,6 milliárd forintos teljesítés alig maradt el az előirányzattól (98,9%). A központi költségvetésben a pénzügyi szervezetek különadója címen befolyt 186,5 milliárd forintos költségvetési bevétel lényegében megfelel az éves adóbevételi tervnek, annak 99,7%-a. Ez az összeg 4,2 milliárd forinttal, 2,3%-kal haladta meg a 2010-es év ezen adónemből származó teljesítését. A 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból az elmúlt év során 171,9 milliárd forint bevétel keletkezett, amely az éves előirányzathoz képest 10,9 milliárd forintos, 6,8%-os növekedést jelent. Az előző évi teljesítéshez képest is 20,2 milliárd forinttal, 13,3%-kal több költségvetési bevétel keletkezett. 2.

A 2011. év során általános forgalmi adóból 2219,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, amely összeg a módosított előirányzatnak 89,2%-a, attól 269,5 milliárd forinttal marad el. A 2011. évi nettó áfa bevétel 94,1 milliárd forinttal (4,1%-kal) múlta alul a bázis évi értéket. Az Európai Bíróság döntésének negatív hatása nélkül – az ezzel összefüggő eddigi novemberi és decemberi kiutalás együttesen 250 milliárd forintot tett ki - a nettó bevételek viszont mintegy 6,7%-kal meghaladták volna a bázisidőszaki teljesítést. Jövedéki adóból a 2011. évben realizált 875,1 milliárd forintos bevétel az éves előirányzattól mindössze 6 milliárd forinttal, 0,7%-kal maradt el, az előző év értékéket viszont 18,6 milliárd forinttal, 2,2%-kal múlta felül. Az előirányzattól való elmaradás hátterében elsősorban a benzinárak nagymértékű emelkedése miatti keresletcsökkenés áll, melynek hatását némileg kompenzálta a gázolaj iránti kereslet növekedése. A jövedékiadó-köteles termékek körében a bevétel döntő részét – közel 57%-át – továbbra is az üzemanyagok termékcsoportjában keletkezett 501 milliárd forintos

4

befizetés tette ki, amely 10,4 milliárd forinttal, 2%-kal alacsonyabb az előző évinél. A dohánytermékek jövedéki adóbevétele 287,2 milliárd forint volt, amely 25 milliárd forinttal, 9,5%-kal magasabb összeg az előző évhez képest. A szeszesitalok és egyéb termékek jövedéki adóbevétele 86,9 milliárd forint volt, amely 4 milliárd forinttal, 4,8%-kal magasabb a bázisnál. A regisztrációs adóból a 2011. évben 34,5 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Az adóbevétel az éves előirányzatot 2,2 milliárd forinttal, 6,7%-kal, az előző év értékét pedig 4,5 milliárd forinttal, 14,8%-kal múlta felül. Ennek hátterében a gazdasági válságból történő kilábalás gépjárműpiacra gyakorolt hatása áll. A népegészségügyi termékadóból a központi költségvetésben az év folyamán 3,3 milliárd forint összegű bevétel realizálódott, melyből mintegy 0,5 milliárd forintot tett ki az üdítő- és energiaitalok, 1,8 milliárd forintot a cukrozott készítmények, 0,6 milliárd forintot a sós snackek, valamint 0,4 milliárd forintot az ételízesítők után fizetett adó. A szeptembertől hatályos adónemből október óta befolyó bevételek kezdeti alacsony teljesülésében szerepet játszik az adónem bevezetését megelőző kereskedelmi készletezés is. 3.

A 2011. évben befolyt 1382,8 milliárd forintos személyi jövedelemadó-bevétel az 1502,0 milliárd forintnyi bruttó befizetés és a 119,2 milliárd forintot kitevő kiutalás különbségeként képződött. Ez a teljesítés a 2010. év adóbevételéhez képest 385,1 milliárd forintos, 21,8%-os csökkenést jelent. A befizetések összege a 2011. évben 395,7 milliárd forinttal (20,9%-kal), a kiutalások összege pedig 10,6 milliárd forinttal (8,2%-kal) volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az előirányzathoz képest viszont 19,8 milliárd forintos, 1,5%-os túlteljesülés tapasztalható. A 2011. év értékelésekor kiemelést érdemelnek a következők:  Családi adóalap kedvezményt 2011-ben havonta átlagosan 810 082 magánszemély érvényesített. Ez összesen 156 milliárd forintnyi adócsökkentést jelent. Ilyen kedvezményt várhatóan további 100 000 magánszemély érvényesít majd május 20ig adóbevallásában.  Az adóbevallással összefüggő kiutalások összege a 2011. évben 10,6 milliárd forinttal (8,2%-kal) volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezek az előző évekhez hasonlóan 2011-ben is lényegében négy hónapban történtek: márciusban kezdődtek, s egészen júniusig elhúzódtak. Az adóhatóság az előző évi személyi jövedelemadó bevallásokra tekintettel a 2011. évben 107,7 milliárd forint kiutalást teljesített. Az illetékbefizetések központi költségvetésbe befolyó 2011. évi összege 75,3 milliárd forintot tett ki, amely a tavalyi évhez képest 8,2 milliárd forintos, az éves előirányzathoz pedig 6,6 milliárd forintos elmaradást mutat. A magánszemélyek különadója címén, az év során 0,3 milliárd forint bevétel keletkezett, ami a korábbi évekről történő pénzforgalmi áthúzódások összegének köszönhető. A bevétel technikailag lenullázásra került a kincstári folyószámla 2012-től történő megszűnése miatt, így a továbbiakban esetlegesen felmerülő utólagos adóelszámolások az egyéb befizetések jogcímén szerepelnek. A háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díjból az év során 5,3 millió forintos

5

bevétele származott a költségvetésnek. A magánszemélyek jogviszonyának megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmekre bevezetett 98%-os különadóból a központi költségvetésnek az év során 3,7 milliárd forint bevétele keletkezett, ami közel négyszerese a törvényi előirányzatnak. 4.

A költségvetési szervek bevételei 2011-ben 921,7 milliárd forintot tettek ki, amely az éves törvényi módosított előirányzat 162,5%-a. A legmagasabb bevételi összeg decemberben, a legalacsonyabb pedig áprilisban teljesült. Az év során a különféle pénzeszközátvételek és támogatásértékű bevételek összesen 473,5 milliárd forintot tettek ki, jelentősen meghaladva az éves törvényi előirányzatot. A közhatalmi bevételek (118,0 milliárd forint) meghaladták a törvényi előirányzatot, az intézményi működési bevételek viszont annál alacsonyabban, 192,0 milliárd forintra teljesültek. Előző évi előirányzat-maradvány átvételére mintegy 87,2 milliárd forintos összegben került sor, amely többletet jelentett a törvényi előirányzathoz képest. A fennmaradó részt döntően a még jelentős mértékű nem azonosított, függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek halmozott forgalma tette ki.

5.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei címén 2011. évben összesen 1236,0 milliárd forint bevétel folyt be a központi költségvetésbe, amely az éves törvényi módosított előirányzat 100,7%-át jelenti. Ebből a nem uniós bevételek meghaladták a 354,2 milliárd forintot, amely az éves törvényi módosított előirányzat több mint négyszerese volt. A bevételek alakulásában számos tényező játszott közre. Ezek közül kiemelhető az előzőekben már említett operatív programok alá tartozó prioritások előző évi maradványaink az átvezetése, egyes fejezeti kezelésű előirányzatok maradványának (például a Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai, a Klímabarát Otthon Panel Alprogram, a Lakóépületek és környezetük felújítása) átadás-átvétele, pénzeszközök átvétele szakmai fejezeti kezelésű előirányzatra (például a vörösiszap katasztrófa elhárításával kapcsolatosan), kormányhatározatok alapján teljesített maradvány-átcsoportosítások. Az éves bevételből jelentős nagyságrendet képviselt az Útpénztár bevétele, amely önmagában 50,0 milliárd forintot tett ki. A fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatásának 2011. évi összege 881,8 milliárd forintot ért el, ami 23,1%-kal kevesebb, mint a törvényi előirányzat. Ez elsősorban a kiadások eredeti előirányzathoz viszonyított alacsonyabb teljesülésével magyarázható, mely leginkább a strukturális és vidékfejlesztési programok uniós forrásfelhasználásával függ össze. A Kohéziós Alap projektjei mentén 8,7 milliárd forint uniós forrás került felhasználásra, 85%-kal túlteljesítve az előirányzatot, amely elsősorban a kivitelezések Európai Bizottság által engedélyezett meghosszabbításából fakad. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (Új Széchenyi Terv) keretében a kifizetések az előző évhez képest ugyan gyorsultak, de ezzel együtt is az eredeti előirányzat 74,8%-a, 722,8 milliárd forint uniós bevétel teljesült. Ennek oka, hogy egyes operatív programok esetében a közösségi hozzájárulás rendezése keretében az átutalások szabályossági vizsgálata hosszabb időt vett igénybe, mely nem tette lehetővé decemberben az uniós bevételek teljes körű elszámolását és 58,3 milliárd forint áttolódott 2012 januárjára. A területi együttműködést elősegítő strukturális támogatás címen – a programok csúszása miatt – minimális 5,5 milliárd forint összegű uniós forrás-elszámolás történt, mely az erőirányzat mindössze 35,6%-a. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 127,6 milliárd forint uniós forrás került elszámolásra, ami az eredetileg

6

tervezett előirányzatnak 90%-a, azonban a 2010. évi felhasználást 13%-kal meghaladja. A forrásvesztés elkerülése érdekében a kifizetések gyorsításához szükséges intézkedéseket – például a „jól teljesítő” jogcímekre a forrásátcsoportosítást – mielőbb végre kell hajtani. A Halászati Operatív Program (HOP) keretében 1,1 milliárd forint uniós forrás került felhasználásra szemben az előirányzott 2,7 milliárd forinttal. A 39%-os teljesülés oka, hogy a „III. A közös érdekeket célzó intézkedés” tengely – a szakmai egyeztetések elhúzódása miatt – még a 2011. évben sem került meghirdetésre, ezáltal kötelezettségvállalás és kifizetés sem keletkezett. Az egyéb uniós támogatások jogcímen 16 milliárd forint uniós forrás felhasználása történt meg. 6.

A központi költségvetési szervektől származó befizetések címen 2011-ben összesen 45,5 milliárd forint, az éves törvényi módosított előirányzat 138,5%-a folyt be a központi költségvetésbe. A legmagasabb befizetés decemberben teljesült, a legalacsonyabb befizetésre januárban került sor. Az éves befizetéseken belül az előirányzat-maradvány befizetések mindössze 4,1 milliárd forintot tettek ki. A befizetések alapvető részét a teljesen saját bevételből gazdálkodó intézmények részére a költségvetési törvényben meghatározott tételes befizetési kötelezettségek alkották, melyek az év folyamán több alkalommal is emelésre kerültek. Az 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat a saját bevételből gazdálkodó, a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek - a fővárosi és megyei kormányhivatalok földhivatala, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal – részére befizetési kötelezettséget írt elő. A 2011. évi költségvetési törvényt módosító 2011. évi XXXII. törvény megemelte a Magyar Energia Hivatal (1845,0 millió forintra), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (486,1 millió forintra), valamint a Pénzügyi Szervezetek Felügyelete befizetési kötelezettségét. A 2011. évi költségvetési törvényt módosító 2011. évi CXIV. törvény ismételten módosította a Pénzügyi Szervezetek Felügyelete befizetési kötelezettségét (7232,5 millió forintra).

7.

A helyi önkormányzatok befizetései címen 2011. évben a teljesítés 7,2 milliárd forint volt. Ez a sor a tárgyévet megelőző évi önkormányzati elszámolások alapján, a kincstári felülvizsgálat, illetve az ÁSZ ellenőrzése során megállapított jogtalanul igénybe vett és a tárgyévben a központi költségvetésbe visszafizetett hozzájárulások és támogatások összegeit tartalmazza, valamint ezek igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamatát.

8.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 2011. évi összege 39,5 milliárd forint volt, amely meghatározó része (92%-a) hasznosítási jellegű befizetésekből származott. A 2011. évi osztalékbevétel 24,0 milliárd forint volt, amely döntően a Magyar Villamos Művek és a Szerencsejáték Zrt. befizetéséből származott. A termőföldekért kapott hasznonbérleti díj összege 3,6 milliárd forinttal növelte a költségvetés bevételeit. Az egyéb bérleti és vagyonkezelői díjak összege 5,3 milliárd forintot tett ki. Az ingatlan értékesítési bevételek mindössze 0,7 milliárd forintot tettek ki 2011-ben. A további, egyik fenti kategóriába sem sorolt bevételek összege 2,3 milliárd forintot ért el, amely nagyobb részben egy állami tulajdonú gazdasági társaság tőkekivonásából származott.

9.

Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételeken belül a kamatbevételek a 2011. évben 103,5 milliárd forintot tettek ki. A kamatbevételeken belül 78,8 milliárd forint a forintban fennálló, 24,7 milliárd forint pedig a devizában fennálló követelés

7

kamatbevételeiből tevődik ki. A forint-állampapírok (államkötvények és diszkontkincstárjegyek) után elszámolt kamatbevételek 45,8 milliárd forintot tettek ki, amelynek nagy része ún. felhalmozott kamat. A jegybank a költségvetésnek a KESZ forintállománya után közel 33 milliárd forintot fizetett. A deviza-követelések utáni bevételek (24,7 milliárd forint) az IMF hitelből származó források hasznosításából, a kereskedelmi bankoknak nyújtott devizahitelek utáni és az MNB-nél elhelyezett betét utáni kamatfizetésből származott. A tőkebevételek (4,1 milliárd forint) alakulását a korábban nyújtott kormányhitelek lebontásából eredő bevételek (0,3 milliárd forint), valamint az Áht. 14. § (3) bekezdése alapján a belföldi adósok tartozás-elengedése miatti (3,5 milliárd forint) elszámolás eredményezte. Az adósságszolgálati bevételeken belül mind a kamat-, mind a tőkebevételek jelentősen meghaladták az éves tervet. 10. Az egyéb bevételek 2011. évi 39,5 milliárd forintos teljesítése közel másfélszerese volt az előirányzatnak (164,0%). Az eltérés jelentős részét a főváros által a 4-es metró járműbeszerzésével kapcsolatban – tekintettel az Alstomnak kifizetett előlegek visszafizetését biztosító bankgaranciák BKV Zrt. által történő sikeres lehívására és az Alstom és a főváros között a szállítási szerződések hatályának módosított feltételekkel történő helyreállítására – a központi költségvetés javára visszafizetett 4,1 milliárd forintos állami támogatás, a Vidékfejlesztési Minisztérium által – korábban az általános tartalék terhére visszatérítési kötelezettség mellett kapott – visszapótolt 3,7 milliárd forint támogatás, valamint a maradványátcsoportosítások technikai lebonyolításával kapcsolatban pótelőirányzat ellensúlyozása címen elszámolt 5,0 milliárd forint bevétel magyarázza. 11. A központi költségvetésnek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból 2011. évben 95,6 milliárd forintos bevétele származott, mely megegyezik a törvényi előirányzattal. 12. Az Egyéb uniós bevételek címen belül a vámbevételek és a cukorágazati hozzájárulás Magyarországot illető 25%-aként mintegy 9,6 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe, míg az uniós támogatások utólagos megtérítéseként az elvárhoz képest 2,7 milliárd forinttal több, 22,9 milliárd forint bevétel keletkezett. Ennek részletei a következőek:  Az Európai Bizottság az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végső egyenleg elszámolása kapcsán több program (HEFOP, ROP, KIOP, Interreg) esetében 2011. évre előrehozta az utolsó 5% átutalását, amely 12,5 milliárd forint bevételt jelentett.  A Kohéziós Alap két környezetvédelmi projektje esetében (Szeged szennyvíz, Miskolc hulladék) az előre jelzett összeggel közel azonos mértékben (2,0 milliárd forint) rendezte az Európai Bizottság a 20%-os végső kifizetést.  A korábban, tisztán központi költségvetési támogatásból megvalósuló, majd uniós finanszírozásba bevont közlekedési projekteknél az utólagosan elszámolt uniós bevétel 1,0 milliárd forint volt.  A 2010. május közepétől előforduló rendkívüli időjárási körülmények következtében kialakult ár- és belvízi helyzet okozta károk enyhítésére az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Magyarország részére biztosított támogatás pénzügyi elszámolásával összefüggésben 6,9 milliárd forint bevétel keletkezett, ennek befizetését a Kormány 1459/2011. (XII. 22.) határozatában rendelte el.

8

 Egyéb tételek (I. NFT maradvány elszámolása) összesen 0,5 milliárd forint összegben járultak hozzá a XLII. fejezet bevételeihez. B. A KIADÁSOK JOGCÍMENKÉNT 1.

Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások összege 2011-ben 212,0 milliárd forintot tett ki, amely teljesítés a 214,9 milliárd forintos törvényi módosított előirányzat 98,7%-ának felelt meg. A teljesítésből a helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének ellentételezésére 207,8 milliárd forint, az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 2,8 milliárd forint, a bányabezárásra 1,0 milliárd forint, a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalására 215,6 millió forint, míg az egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatásokra 164,7 millió forint kifizetés történt.

2.

A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatásának éves összege magában foglalja a Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatását (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségei, a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatása), illetve az üzemben tartási díj átvállalását. A jogcím 2011. évi eredeti törvényi előirányzat összege 58,7 milliárd forint. 2011. évközben az alábbi módosítások történtek: - az évközben létrehozott – I. Országgyűlés fejezet 10/3 Az NMHH prémiumévek programmal kapcsolatos kiadásai – alcímen egyrészt a 8/2005. (II. 8.) PM rendelet, másrészt NGM intézkedések nyomán 32,4 millió forintos módosítás történt; - a 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXII. törvény 3. § (5) bekezdése az I. Országgyűlés fejezet 10/1 Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő alap költségei alcím előirányzatát 5000,0 millió forinttal csökkentette és Média Tartalék képzését írta elő. Ez alapján jött létre az I. Országgyűlés fejezet 10/4 Média Tartalék alcím, mely előirányzatra az 5000,0 millió forint átcsoportosításra került; - a 1105/2011 (IV. 22.) Korm. határozat 5,0 millió forinttal emelte meg az I. Országgyűlés fejezet 10/1 Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő alap költségei sor előirányzatát. Összességében tehát az eredeti előirányzat évközben 37,4 millió forinttal nőtt. A 2011. évi módosított előirányzat 91,5%-ra teljesült a 2011. évben.

3.

A fogyasztói árkiegészítésre fordított kiadások összege 2011-ben 108,3 milliárd forintot tett ki, amely teljesítés a 109,0 milliárd forintos törvényi módosított előirányzat 99,3%-ának felelt meg.

4.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege 2011-ben 129,1 milliárd forintot tett ki, amely teljesítés a 126,0 milliárd forintos törvényi módosított előirányzat 102,4%-ának felelt meg. Törvényi felhatalmazás alapján a teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhetett az előirányzattól.

5.

A családi támogatásokra és szociális juttatásokra 2011-ben összesen 618,9 milliárd forintot fordítottak, amely az éves törvényi előirányzat 98,5%-a, az előző évhez képest viszonyított elmaradás pedig mindössze 2,1%-os. Ez utóbbin belül a családi

9

támogatások és a jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő ellátások kis mértékben elmaradtak az előző évi összegtől, a különféle jogcímen adott térítések viszont némileg meghaladták azt. A családi támogatások közül a családi pótlék esetében volt megfigyelhető lényegesebb elmaradás, melyet a gyermeklétszám csökkenése mellett a tankötelezettségük megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányaikat folytatók jogosultsági korhatárának a leszállítása indokolt. A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő ellátások közül jelentősebb mértékben csökkentek a megváltozott munkaképességűek járadékaira fordított kifizetések, mivel az ellátás folyósítása mellett végzett kereső tevékenységre vonatkozó szabályok szigorodása hatásaként az ellátotti létszám csökkenése következett be. A különféle jogcímen adott térítések előző évit meghaladó teljesülésében elsősorban a közgyógyellátásra fordított összegek játszottak szerepet, mivel az egy főre jutó átlagos gyógyszerkeret összegének kihasználtsága kismértékben emelkedett. A 2011. évi összegből családi támogatásokra 451,5 milliárd forintot költöttek, melyből családi pótlékra 353,6 milliárd forintot folyósítottak. A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokra 2011-ben mintegy 139,8 milliárd forintot fizettek ki, melyből a legnagyobb tételt a megváltozott munkaképességűek járadékai tették ki 57,1 milliárd forintos összegükkel. A különféle jogcímen adott térítésekre pedig közel 27,6 milliárd forintot fizettek ki az év folyamán, melyből a közgyógyellátásra közel 20,5 milliárd forintot fordítottak. 6.

A költségvetési szervek kiadásai 2011-ben összesen 2512,5 milliárd forintot tettek ki, amely az éves törvényi módosított előirányzat 135,9%-a. Az éves összes kiadásból legtöbbet, 1191,3 milliárd forintot személyi juttatásokra és járulékaikra fordították (a bérfizetéshez kapcsolódó átfutó kiadásokkal számolva 1206,0 milliárd forintot), dologi és egyéb folyó kiadásokra pedig 776,8 milliárd forintot költöttek az intézmények. Az intézményi beruházási kiadásokra az év során 140,1 milliárd forintot fordítottak. A támogatásértékű működési és felhalmozási kiadások, államháztartáson kívülre irányuló pénzeszközátadások 176,2 milliárd forint körül alakultak, előző évi maradvány átadására pedig közel 25,8 milliárd forintos összegben került sor. A fennmaradó részt döntően ellátottak pénzbeli juttatásai, felújításra, központi beruházásokra fordított összegek, valamint a még jelentős mértékű függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások halmozott forgalma tették ki. A törvényi módosított előirányzathoz viszonyított túlteljesülésben - többek között - a különféle támogatásértékű kiadások és pénzeszközátadások nagyságrendje játszott szerepet, a kiadásokat (és a bevételeket is) növelték továbbá az előző évi előirányzat-maradvány átadások is.

7.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi teljesítése 2207,9 milliárd forint volt, amely az éves módosított előirányzat 93,5%-a. Ebből a nem uniós forrásból finanszírozott kiadások 921,1 milliárd forintot tettek ki, amely az éves törvényi módosított előirányzattól mindössze 4,4%-kal maradt el. 2011-ben a nem uniós források terhére az alábbi törvényi sorokon került sor nagyobb kifizetésekre: közoktatási célú humánszolgáltatásra és kiegészítő támogatásra 111,5 milliárd forint, autópálya rendelkezésre állási díjra 99,1 milliárd forint, Útpénztárból 95,5 milliárd forint, szociális célú humánszolgáltatások normatív támogatására (kiegészítő támogatásokkal) összesen 57,2 milliárd forint, agrártámogatásokra (folyó kiadások és jövedelem támogatások) 50,5 milliárd forint, egyházi célú központi költségvetési hozzájárulásra összesen 32,7 milliárd forint, a lakossági energiaköltségekhez történő

10

hozzájárulásra 20,5 milliárd forint, a beruházás ösztönzési célelőirányzatra 19,6 milliárd forint. A 2011. évben az uniós előirányzatok terhére a kedvezményezettek részére összesen 1171,1 milliárd forint kifizetés teljesült, mely nem számol a XIX. Uniós fejlesztések fejezeten belüli 115,7 milliárd forint összegű, technikai jellegű maradvány-átcsoportosítással. Ezt is számba véve az uniós fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 2011-ben összesen 1286,8 milliárd forintban teljesültek, ami a törvényi előirányzathoz képest 9,4%-os csökkenést mutat. A strukturális támogatásokra fordított 1056,3 milliárd forint döntő részét az Új Magyarország Fejlesztési Terv (Új Széchenyi Terv) programjai (1028,8 milliárd forint) tették ki. A Kohéziós Alapból finanszírozott közlekedési és környezetvédelmi projektek esetében is történt még kifizetés 13,5 milliárd forint összegben, mely nagyrészt a kivitelezések Európai Bizottság által engedélyezett meghosszabbításából fakad. Vidékfejlesztési támogatásokon belül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program címen 2011-ben összesen 197,8 milliárd forint összegű kiadás történt, a Halászati Operatív Program előirányzatain a kiadás mindössze 1,8 milliárd forintot tett ki. A vidékfejlesztési és strukturális támogatások esetében az évközben jelentkező alacsonyabb kiadási számokat az év végi jelentősebb mértékű kiadási szint némiképp ellensúlyozta, ugyanis december hónapban a kedvezményezettek által korábban benyújtott számlák kifizetése is kiegyenlítésre került. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai közül a leginkább lemaradásban lévő Közlekedés Operatív Program, illetve a Környezet és Energia Operatív Program projektjeit érintette az utolsó negyedévben kimutatható nagyarányú kiadás, azonban ennek ellenére az eredeti előirányzatnál 21%-kal kevesebb a kedvezményezettek részére kifizetett uniós és hazai támogatás összege. A vidékfejlesztési programoknál az év végi kifizetések felgyorsulását a támogatások kifizetésének rendjében bekövetkező változás indokolja, mely az eredeti előirányzathoz viszonyítva 3%-os kiadásnövekedést eredményezett. A Halászati Operatív Programnál minden szükséges intézkedést meg kell tenni a kifizetések gyorsításáért a forrásvesztés elkerülése érdekében, mivel 2011-ben az előirányzat fele teljesült csupán. Mind az Új Magyarország Fejlesztési Terv, mind pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program esetében elmondható, hogy a kiadási számok jóval az elvárt szint alatt teljesültek. Ez részint a sajáterő hiányával, részint a bankok alacsony hitelezési hajlandóságával magyarázható. A költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok teljesülését az év folyamán számos intézkedés befolyásolta. Év közben a Kormány a szigorú, költséghatékony állami gazdálkodás érdekében mintegy 250 milliárd forint nagyságú stabilizációs tartalék felállításáról döntött. Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat a költségvetési fejezetek előirányzatainál zárolásokat, egyes költségvetési szervek tekintetében befizetési kötelezettséget és maradványtartási kötelezettséget írt elő. A stabilitási tartalék legnagyobb tételét a Kabinet irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál (mint fejezeteknél) bejelentett, összesen mintegy 187 milliárd forintos zárolás tette ki. Ezen túlmenően a 2011. évi költségvetést módosító 2011. évi XXXII. törvény elfogadásával az ún. alkotmányos fejezeteknél tartalék képzését rendelte el, valamint többletbefizetést írt elő a teljes mértékben saját bevételből gazdálkodó intézményeknek. A képzett stabilitási tartalék azon az elven alapult, hogy a kiadási előirányzatok nem szűntek meg, csak a Kormány rendelkezése nyomán zárolásra kerültek. A 2011. évi költségvetési törvényt módosító 2011. évi CXIV. törvény a zárolt összegek végleges csökkentését tartalmazta a

11

prognosztizált bevétel-kiesések és kiadási többletek ellensúlyozására. A Kormány 1316/2011. (IX. 19.) határozatában maradványtartási kötelezettséget (577,0 milliárd forint) rendelt el, valamint újabb zárolási kötelezettségről (37,5 milliárd forint) döntött. A Kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél továbbá beszerzési tilalmat rendelt el a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzése vonatkozásában. A Kormány 1471/2011. (XII. 23.) határozatában az 1316/2011. (IX. 19.) Korm. határozatban elrendelt zárolást csökkentésre változtatta. Az 1505/2011. (XII. 29.) Korm. határozat viszont az 1316/2011. (IX. 19.) Korm. határozatban elrendelt maradványtartási kötelezettséget törölte a tartozásállomány csökkentése érdekében. A 93/2011. (XII. 14.) OGY határozatban az Országgyűlés az ún. alkotmányos fejezeteknél képzett tartalékok felhasználását nem engedélyezte. Kétszeri költségvetési törvénymódosítással összesen 120,0 milliárd forintos tőkeemelés került jóváhagyásra a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. részére, melynek teljesítése a költségvetési szervek kiadásainál jelentkezett. 8.

Az elkülönített állami pénzalapok támogatása címen összesen 89,1 milliárd forint került átutalásra, amely a törvényi módosított előirányzatot 2,3 milliárd forinttal meghaladta. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap éves támogatása – a törvényi előírásnak megfelelően – 0,8 milliárd forinttal magasabb összegben teljesült. A Bethlen Gábor Alap támogatása pedig 1,5 milliárd forinttal lett több a „2011. évi magyar EU elnökségi feladatok” fejezeti kezelésű előirányzat fel nem használt részének más jogcímekre történő átcsoportosításáról szóló 1461/2011. (XII. 22.) Korm. határozat alapján.

9.

A Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz előirányzat 2011-ben a 2010. évhez képest jelentős mértékben átalakításra került. 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap még többféle címen részesült költségvetési támogatásban (a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására, a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatására, a GYES-en, GYET-en lévők, a rehabilitációs járadékban részesülők után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék, korkedvezmény-biztosítási járulékfizetés támogatása címen), melyek – a nyugdíjrendszer átalakításával, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap létrehozásával megszüntetésre kerültek. E címen 2011-ben összesen 637,8 milliárd forint került felhasználásra, amely az előzőekben említettekkel összhangban az előző évi összegnek mindössze 55,6%-a. A 2011. évi teljesítés alig haladta meg a törvényi előirányzatot, annak 100,1%-a volt. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. § (14) bekezdése szerint a központi költségvetés 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig a korkedvezmény-biztosítási járulék 25,0%-ának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését vállalta át. Ennek 2010. évi december havi összege (0,4 milliárd forint) - a 2010. évi decemberi járulékbevétel alapján - került még utoljára utalásra 2011. év január hónapban. Az Egészségbiztosítási Alap részére járulék címen átadott pénzeszköz – az előirányzattal megegyezően - 2011-ben közel 637,0 milliárd forintot tett ki. Ezt az egészségügyi célú hozzájárulást a biztosítási jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkező személyek után (nyugellátásban részesülők, kiskorú személyek, felsőfokú nappali tanulmányokat folytatók, stb.) fizeti havonta a központi költségvetés. Az OEP és az ONYF a központi költségvetés céltartalékából az év folyamán több esetben is részesült támogatásban összesen mintegy 0,3 milliárd forint összegben a Prémiumévek programmal, a nemzeti szakértőkkel és a költségevetési szerveknél

12

foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjával kapcsolatos kiadásaik fedezetére. A fennmaradó kis részt a fegyveres állományúak nyugellátás megállapításának feladat átadására a BM és NAV fejezetekből az ONYF részére kormányhatározattal átcsoportosított összege tette ki. 10. A helyi önkormányzatok támogatása (állami támogatások, hozzájárulások és SZJA) 2011-ben összesen 1195,6 milliárd forintban teljesült. Jelentősebb tételek: a települési önkormányzatokat megillető, a településre kimutatott személyi jövedelemadó, megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése, a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése, normatív hozzájárulások cím, normatív, kötött felhasználású támogatások cím, a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása. A központosított előirányzatok éves felhasználása 80,9 milliárd forint volt, ami a 82,7 milliárd forintos módosított előirányzat 97,9%-a (eredeti előirányzat: 87,6 milliárd forint). A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása címen a 2011. évi teljesítés 41,7 milliárd forint, ami a 42,4 milliárd forintos módosított előirányzat 98,4%-a (eredeti előirányzat 36,2 milliárd forint). A helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása soron a 2011. évi teljesítés 11,9 milliárd forint, ami az eredeti előirányzat 100%-a. A címzett és céltámogatások 2011. évi teljesítése 229,3 millió forint, ami az eredeti előirányzat (350,0 millió forint) 65,5%-át teszi ki. A vis maior támogatás címről az év folyamán 5,6 milliárd forint kifizetés történt, ami a 6,5 milliárd forintos módosított előirányzat 86%-a (az eredeti előirányzat 8,0 milliárd forint). A normatív, kötött felhasználású támogatások cím teljesítési összege 183,9 milliárd forint, ami a módosított előirányzat (183,9 milliárd forint) 100%-a. A Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása 4,3 milliárd forintban teljesült, ami a 8,7 milliárd forintos módosított előirányzat 50,1%-a (eredeti előirányzat: 27,7 milliárd forint). Törvény szerinti előirányzattal nem rendelkező, évközben módosításra került előirányzatok az alábbiak: - a költségvetési szerveknél 16,9 milliárd forint;

foglalkoztatottak

2011.

évi

kompenzációjára

- a fővárosi közösségi közlekedés rendkívüli támogatására 24,0 milliárd forint; - a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium támogatására 150,0 millió forint; - a megyei jogú városok és egyéb települések feladatainak támogatására összesen 8,5 milliárd forint; - a hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatására 4,0 milliárd forint; - a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához 858,1 millió forint; - a helyi önkormányzatok rövid lejáratú hiteltörlesztéseire 7,0 milliárd forint.

13

A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációja 83,7%-ban, valamint a hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatása 99,8%-ban, a többi előirányzat 100%-ban teljesült. 11. A társadalmi önszerveződések támogatása kiadási tétel magában foglalja a pártok és a pártalapítványok működésének támogatására átcsoportosítandó összegeket. A két cím 2011. évi eredeti előirányzata összesen 3,8 milliárd forint volt, mely 100%-ban teljesült. 12. A kamatkiadások 2011-ben 1101,1 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára. A kamatkiadásokon belül a legnagyobb részt a forintban fennálló adósság utáni 770,6 milliárd forint jelentette. Az összeg döntő részét, 632,1 milliárd forintot az államkötvények kapcsán fizetett a költségvetés, további 106,7 milliárd forintot a kincstárjegyek, 31,8 milliárd forintot pedig az Európai Beruházási Banktól és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától forintban felvett hitelek után kellett teljesíteni. A devizában fennálló adósság 330,5 milliárd forintos kamatkiadásán belül 206,6 milliárd forintot tett ki a devizakötvények kamata. A 123,9 milliárd forintot kitevő devizahitelek kamatainak jelentősebb tételei az IMF és az EU központi bankjától felvett hitelek utáni kamatokból, valamint a nemzetközi fejlesztési intézményektől korábbi években felvett fejlesztési célú hitelek kiadásai között oszlott meg. 13. A kormányzati rendkívüli kiadások mérlegsoron 2011-ben 16,1 milliárd forint kiadás teljesült, amely megközelítette az előirányzatot (98,0%). Ezen belül kiemelendő a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére kifizetett összesen 11,6 milliárd forint. 14. Az állam által vállalt kezesség érvényesítése 2011-ben 29,4 milliárd forint kiadást okozott a költségvetésnek. E kiadások legjelentősebb tételét a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a kkv-szektor forrásbevonásaihoz vállalt kezességekhez kapcsolódó fizetési kötelezettség (13,7 milliárd forint) jelentette. További 1,9 milliárd forint az agrárterületen hasonló típusú tevékenységet folytató Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalásai miatt merült fel. A lakáskezességek (a közszféra lakáshiteleihez vállalt és az ún. fészekrakó hitelek mögötti kezesség) 2011-ben 3,1 milliárd forint beváltást jelentettek a költségvetésnek. Az export-ösztönzést segítő állami kezességvállalások érvényesítése 3,3 milliárd forint kiadást okozott, mely alapvetően a kazah BTA Bank fizetésképtelensége miatt merült fel. További jelentős összegű kezességbeváltás miatti kifizetést (7,1 milliárd forint) jelentett még egy előre nem tervezett, 2002-ben vállalt egyedi kezesség, melyet a Vértesi Erőmű Zrt. csődeljárása okozott. Mindezek ellenére az éves kezességérvényesítési kiadások elmaradtak a tervezettől, és 83,3%-ban teljesültek. 15. Az egyéb kiadások összege 2011-ben 27,4 milliárd forintot tett ki, mely a törvényi módosított előirányzat 84,8%-ának felelt meg. Ezen belül kiemelendő a személyi jövedelemadó 1%-ának közcélú felhasználására történő felajánlásokból a civil kedvezményezettek javára átutalt összesen 8,5 milliárd forint. Az egyéb kiadásokon belül a nemzetközi elszámolások kiadásai 2011-ben 0,9 milliárd forintot tettek ki, amely nagyrészt a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) alaptőke-hozzájárulási kiadását, valamint az IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatását, valamint néhány kisebb tagdíj kiadását tartalmazza. A kiadások éves mértéke az árfolyam ingadozás következtében az előirányzathoz képest csökkent. Az adósság- és

14

követelés-kezelés egyéb kiadásai címén 2011-ben 11,8 milliárd forint kifizetés történt jutalékként, állampapírok értékesítését támogató kiadásokként, valamint adósságkezelési költségként. 16. 2011. évben 249,9 milliárd forint összegű adósságátvállalás és követelés-elengedés növelte a költségvetés kiadásait. E kiadások nagyságrendjét (196 milliárd forint) a megyei önkormányzatoktól és a Fővárosi Önkormányzattól átvett adósság összege határozta meg. A MÁV Zrt. adósságának részleges átvállalása – a Kormány döntésével összhangban – 50 milliárd forint összegben valósult meg. Követeléselengedésként a Várpalota és régiójába tartozó önkormányzatok állammal szembeni, az Országgyűlés döntése alapján megszűnő kölcsöntartozásának 3,7 milliárd forint, továbbá a Várgondnokság Nonprofit Kft. kölcsöntartozásának közel 0,3 milliárd forint összegű állománya jelent meg. 17. Az EU költségvetését illető hozzájárulási kötelezettség 2011. évi összege 233,0 milliárd forintot tett ki, amely összeg 25,1 milliárd forinttal alacsonyabb a 2011. évre tervezett előirányzathoz (258,1 milliárd forint) képest. Az alacsonyabb teljesítést több tényező együttes hatása eredményezte. A tárgyévben elfogadott egyes költségvetés módosítások (pl.: 2010. évi közösségi költségvetési többlet költségvetésbe foglalása, az uniós költségvetés bevételi alapadataira vonatkozó prognózisok évközben történt frissítése) csökkentették Magyarország befizetési kötelezettségeit; továbbá az ÁFA- és GNI-egyenlegek korábbi évekre tekintettel történő utólagos kiigazítása (-7,1 milliárd forint) szintén mérsékelte a nemzeti hozzájárulást. Az a tény is csökkentőleg hatott Magyarország befizetési kötelezettségére, hogy a 2010. december 31-i Ft/euró középárfolyam (277,95 t/euró) – amelyen hozzájárulási kötelezettségeinket ténylegesen teljesíteni kellett az év folyamán – alacsonyabb volt a tervezésnél prognosztizált árfolyamnál (280,0 Ft/euró). 18. 2011-ben az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 622,6 milliárd forintot tettek ki, amelynek nagyságrendjét a MOL-részvénycsomag 498,3 milliárd forint összegű vételára határozta meg. A MOL-részvények vételára nélkül számított kiadások (124,3 milliárd forint) jelentős hányada, 42,6 milliárd forint felhalmozási jellegű kiadás volt. 15,5 milliárd forint összegű készpénzes tőkeemelést hajtott végre az állam a Malév Zrt-ben. Az állami vagyon gyarapítását szolgálta a Rába-részvények 8,1 milliárd forint értékben történő megvásárlása, valamint az ingatlan vásárlásra és beruházásra fordított 11,1 milliárd forint. A hasznosítási típusú kiadások 25,9 milliárd forinttal terhelték a költségvetést, amelynek egyik nagy tétele a termőföldért fizetett életjáradék 10,9 milliárd forintos összege volt. Állami tulajdonú gazdasági társaságok támogatására 9,5 milliárd forintot fordítottak a tulajdonosi joggyakorlók. A Magyar Államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások 2011-ben 25,6 milliárd forintot tettek ki, amely döntően a környezetvédelmi projektek 20,8 milliárd forint összegű költségeiből származott. Az egyéb, járulékos jellegű kiadások 24,0 milliárd forint kifizetést jelentettek, amelynek két meghatározó tétele az ún. Richter-kötvények után fizetett kamat (10,7 milliárd forint) és tulajdonosi joggyakorló társaságok (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. működési költsége (8,7 milliárd forint) volt. További 5,0 milliárd forint állami kiadást okozott a Malév Zrt-nek nyújtott tulajdonosi kölcsön.

15

II.

1.

ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Az egyenleg alakulása

Az elkülönített állami pénzalapok 2011. évi 67,2 milliárd forintos többlete a Munkaerőpiaci Alap 46,9 milliárd forintos, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 15,7 milliárd forintos, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2,9 milliárd forintos, a Nemzeti Kulturális Alap 2,2 milliárd forintos, Bethlen Gábor Alap 0,7 milliárd forintos többletéből, valamint a Szülőföld Alap jogutódlási elszámolásából eredő 1,2 milliárd forintos hiányából alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege az előző év egyenlegéhez képest kedvezőbb lett, továbbá 25,7 milliárd forinttal meghaladta a 2011. évi törvényi módosított értéket is. 2.

A bevételek alakulása

Az alapok bevételei 18,9 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év bevételeinek értékénél. A bevételi teljesítés az ez évi módosított előirányzatot 2,6%-kal haladta meg. A törvényi módosított előirányzathoz képest bevételi többlet elsősorban a Bethlen Gábor Alapnál jelentkezett. A Bethlen Gábor Alap bevételeit növelte a KIM fejezeti kezelésű előirányzataitól átvett pénzeszköz, valamint a jogutódláshoz kapcsolódóan az Alapba a jogelőd Szülőföld Alapból 1,2 milliárd forint került át, mindezeken felül az Alap többlet költségvetési támogatásban is részesült. 3.

A kiadások alakulása

Az alapok kiadásai 11,5 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év kiadásainak értékénél. A kiadási teljesítés a 2011. évi módosított előirányzat 96%-a lett. A kiadások közül elsősorban a Munkaerőpiaci Alap kiadásai maradtak el törvényi módosított előirányzathoz képest. Elmaradtak az előirányzattól többek között a passzív kiadásokon belül az álláskeresési támogatások az ellátórendszer szeptember 1-jei átalakítása következtében.

III.

1.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA Az egyenleg alakulása

A társadalombiztosítás két pénzügyi alapja a 2011. évet együttesen 83,3 milliárd forint hiánnyal zárta, ami teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapnál jelentkezett, a Nyugdíjbiztosítási Alap az előirányzattal megegyezően kiegyensúlyozott költségvetéssel zárta az évet. Az Egészségbiztosítási Alap esetében a tényleges hiány 4,3 milliárd forinttal kevesebb, mint a módosított előirányzat (87,6 milliárd forint). 2.

A bevételek alakulása

2011-ben a pénzügyi alapok összes bevétele 4452,4 milliárd forint, ami 7,9 milliárd forinttal több, mint a módosított előirányzat. A bevételek két meghatározó komponense a járulékbevételek és hozzájárulások, valamint a központi költségvetési hozzájárulások előirányzatainak teljesítése eltérő módon alakult. Előbbiek esetén a teljesítés

16

3363,4 milliárd forint, az előirányzathoz viszonyított többlet 60,9 milliárd forint, ami alapvetően a járulékbevételek mintegy 42,0 milliárd forint nagyságú és az egészségügyi hozzájárulás 18,4 milliárd forint összegű többletéből képződött. A központi költségvetési hozzájárulásokból származó bevétel 642,8 milliárd forint, ami megegyezik az előirányzottal. Speciális bevételként jelent meg a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból átutalt összeg, 363,4 milliárd forint, ami a módosított előirányzattnál 69,8 milliárd forinttal kevesebb. Ennek a részletei a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit bemutató pontban találhatók. 3.

A kiadások alakulása

2011-ben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak összes kiadása 4535,7 milliárd forint, ami minimális nagysággal, 3,6 milliárd forinttal több, mint a módosított előirányzat. A kiadások mintegy kétharmad részét (66,8%) a nyugellátás kiadások adták, a teljesítés 3027,9 milliárd forint, ami az előirányzatnál 26,5 milliárd forinttal kevesebb. Az egészségbiztosítás természetbeni ellátásokra 1249,1 milliárd forintot használt fel, az előirányzathoz viszonyított többlet 60,3 milliárd forint. A jelentős növekmény mindhárom meghatározó nagyságrendű előirányzatnál (gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás) képződő többletek és az egyéb kiadásoknál képződött „megtakarítás” eredménye. Pénzbeli ellátásokra (táppénz, GYED, terhességi gyermekágyi segély) 201,5 milliárd forintot fizetett ki az egészségbiztosítás, ami az előirányzatnál 31,0 milliárd forinttal kevesebb. Valamennyi ide tartozó ellátás esetében a teljesítés kevesebb, mint az előirányzat. A két alapkezelő működési kiadásai 25,5 milliárd forintot tettek ki, ez 3,9 milliárd forinttal több a módosított előirányzatnál. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1.

Az egyenleg alakulása

Az Alap 2011. évi költségvetése a bevételek és a kiadások egyezőségét irányozta elő, a teljesítés ennek megfelelően alakult. milliárd forintban

Bevételi főösszeg Kiadási főösszeg Egyenleg

Törvényi módosított előirányzat 3073,6 3073,6 0,0

Teljesítés 3048,4 3048,4 0,0

A kiegyensúlyozott költségvetés az előirányzottnál valamivel kevesebb bevétel és kiadás mellett jött létre.

17

2.

A bevételek alakulása

Az Alap bevételei alapvetően két forrásból származtak. A meghatározó, mintegy 85,4% arányt a járulékbefizetések (munkáltatói és biztosítotti együtt) képezték, a 2594,1 milliárd forint összegű teljesítés alapvetően a tervezettnél nagyobb keresetkiáramlásnak köszönhetően 40,6 milliárd forinttal több az előirányzatnál. A bevételek közel 12%-a 363,4 milliárd forint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származott, ez az összeg volt hivatva pótolni a korábbi években biztosított központi költségvetési támogatást. Mivel az Alap járulékbevételei (többlet) és kiadásai (megtakarítás) évközben kedvezően alakultak, ezért nem volt szükség a teljes módosított előirányzat (433,2 milliárd forint) átadására, csak annyira amennyi a nullszaldót biztosította. Az Egészségbiztosítási Alapból átvett, a GYED-ben részesülők után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék összege 22,5 milliárd forint, ez megegyezik az előirányzattal. 3.

A kiadások alakulása

Az Alap kiadásainak éves összege 3048,4 milliárd forint, ami a módosított előirányzatnál 25,2 milliárd forinttal kevesebb. A különbséget döntően a nyugellátási kiadások alakulása magyarázza, ahol a 3054,4 milliárd forintban meghatározott előirányzatnál a teljesítés 26,5 milliárd forinttal kevesebb. A nyugellátási kiadások alakulását alapvetően befolyásolta, hogy 2011-ben két alkalommal történt nyugdíjemelés: 2011. januárban a törvényben meghatározottak szerint 3,8%-os mértékű nyugdíjemelésre került sor. A szabály értelmében, amennyiben a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben a bruttó hazai termék változatlan áron számított tervezett növekedése (3,0%) legalább 3,0%, de kevesebb mint 4,0%, akkor a tervezett nettó átlagkereset növekedést (4,9%) 0,2-szeres szorzóval (súllyal), a tervezett fogyasztói árnövekedést (3,5%) 0,8-szoros szorzóval kell figyelembe venni (4,9x0,2+3,5x0,83,8%). Előzetes adatok szerint a januári emelés mintegy 2666,0 ezer főt érintett, az átlagos emelés nagysága 3901 forint/fő volt, mindez a januári kiadásokat 10,4 milliárd forinttal növelte meg. November hónapban a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (3) – (5) bekezdése értelmében kiegészítő és egyösszegű nyugdíjemelésre került sor azok esetében, akiknek a nyugellátását 2011. január 1-je előtt állapították meg. A mérték meghatározásánál az év elején végrehajtott 3,8 %-os mértékű emelés és a KSH I-VIII. hónapra vonatkozó tényadatai alapján az év egészére becsült 4,3%-os mértékű a nyugdíjasok fogyasztására számított fogyasztói árindex különbségét (0,5%) kellett figyelembe venni. Mivel a különbség nem éri el az 1 százalékpontot, ezért az idézett jogszabály előírásai értelmében az egész éves különbözet novemberben történő egyösszegű kifizetésére került sor (12 x 0,5% =6,0%). A 0,5%-os emelés a 2012. évi januári emeléssel egyidejűleg fog beépülni a nyugdíjak összegébe. Az egyösszegű kifizetés önmagában az előzetes adatok szerint 14,4 milliárd forinttal növelte a nyugdíjkiadásokat. Az alapkezelő működési kiadásainak összege 13,7 milliárd forint, a módosított előirányzathoz viszonyított többlet 2,0 milliárd forint.

18

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1.

Az egyenleg alakulása

Az Alap 83,3 milliárd forint hiánnyal zárta az évet, ami 4,3 milliárd forinttal kevesebb, mint a módosított előirányzat. milliárd forintban

Bevételi főösszeg Kiadási főösszeg Egyenleg 2.

Törvényi módosított előirányzat 1370,9 1458,5 -87,6

Teljesítés 1404,0 1487,3 -83,3

A bevételek alakulása

A bevételek 44,0%-a járulékbefizetésekből származott (ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is), a 617,6 milliárd forint összegű teljesítés közel azonos az előirányzattal (616,2 milliárd forint). Egészségügyi hozzájárulásból 54,3 milliárd forint bevételhez jutott az Alap, az előirányzat „túlteljesítése” 18,4 milliárd forint volt. Az Alap összes bevételeinek közel 46,0%-a központi költségvetési támogatás és térítés, a teljesítés az előirányzattal megegyező nagyságú 642,4 milliárd forint. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 68,1 milliárd forint, az előirányzathoz képest a többlet 16,7 milliárd forint. Ebbe a bevételi csoportba tartoznak a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetései, ennek összege 59,6 milliárd forint volt. 3.

A kiadások alakulása

Az Alap kiadásainak mintegy 13,5%-át a pénzbeli ellátásokra fordított összeg képezte, ennek nagysága 201,5 milliárd forint, ami az előirányzatnál 31,0 milliárd forinttal lett kevesebb. Az így képződő „megtakarítás” mintegy kétharmada a táppénz kiadások előirányzatánál keletkezett, ahol a felhasználás 65,5 milliárd forint, az előirányzat ennél 20,6 milliárd forinttal volt több. A gyermekgondozási díjra kifizetett összeg 89,3 milliárd forint, ez az előirányzat 95,3%-a. A kiadások másik nagy csoportját a természetbeni ellátások alkotják, az előirányzott összeget a teljesítés (1249,1 milliárd forint) 60,3 milliárd forinttal haladta meg. A gyógyítómegelőző ellátásokra kifizetett összeg 806,9 milliárd forint, az előirányzathoz viszonyított többlet 36,8 milliárd forint volt. December hónapban a „normál” finanszírozáson kívül jelentős többletforráshoz jutottak az egészségügyi szolgáltatók, így adósságrendezésre 27,0 milliárd forint volt felhasználható, 5,6 milliárd forint jutott kereset-kiegészítésre, javultak a háziorvosi ellátás, a mentés, betegszállítás finanszírozási viszonyai. A gyógyszertámogatásokra fordított összeg 376,9 milliárd forint, az előirányzat túllépése 33,4 milliárd forint. A gyógyászati segédeszköz támogatására 50,8 milliárd forint használt fel az egészségbiztosítás, ami 6,0 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatot.

19

Az alapkezelő működési kiadásai 11,8 milliárd forintot tettek ki, a módosított előirányzat túllépése 1,9 milliárd forint volt.

IV. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI ALRENDSZERÉNEK FINANSZÍROZÁSA Állományi adatok Az előzetes adatok szerint december végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbi táblázat szerint alakult: 2010

Változás

2011

mrd Ft

%

mrd Ft

%

mrd Ft

%

8 842,8

44,1%

10 170,4

48,5%

1 327,7

4,4%

Állampapír

4 550,0

22,7%

5 712,3

27,3%

1 162,3

4,6%

Hitel

4 292,8

21,4%

4 458,1

21,3%

165,4

-0,1%

10 978,2

54,8%

10 362,2

49,4%

-616,0

-5,3%

Állampapír

10 437,4

52,1%

9 771,4

46,6%

-666,0

-5,5%

Hitel

540,8

2,7%

590,8

2,8%

50,0

0,1%

19 821,0

98,9%

20 532,6

98,0%

711,6

-0,9%

220,0

1,1%

422,9

2,0%

202,9

0,9%

20 041,0

100,0%

20 955,5

100,0%

914,5

0,0%

Deviza

Forint

Összesen Egyéb kötelezettségek Mindösszesen Nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként és hitelként kihelyezett összeg

974,1

481,6

-492,5

Júniusban került sor a magán-nyugdíjpénztári rendszerből a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők május 31-én fennálló vagyonának a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz történő átadására. Ennek keretén belül 1342,7 milliárd forint értékű forint állampapír és 7,4 millió euró (mintegy 2 milliárd forint) deviza állampapír került át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz, ami ezt követően bevonásra került. Júliusban további 9,7 milliárd forint összegű állampapír bevonásra került sor a Pénztárak Garancia Alapjától beérkezett vagyonból. Decemberben további 53,0 milliárd forint értékű államkötvény bevonására került sor jelzáloglevelek államkötvényre történő cseréjének eredményeképpen. A központi költségvetés devizaadóssága december végéig 1327,7 milliárd forinttal 10170,4 milliárd forintra nőtt. A devizaadósság devizahitel felvétel és devizakötvény kibocsátás következtében 1429,3 milliárd forinttal nőtt, ugyanakkor a devizaadósság törlesztése 1264,5 milliárd forintot tett ki ebben az időszakban. A devizaadósság az árfolyamváltozás következtében 1164,6 milliárd forinttal nőtt és bruttó módon számítva a teljes adósság 48,5%-át tette ki december végén. A teljes adósság 27,3%-át kitevő devizakötvények esetében márciusban egy 3 milliárd dollár értékű, 10 éves lejáratú, fix kamatozású kötvénykibocsátásra és egy 750 millió dollár értékű, 30 éves lejáratú, szintén fix kamatozású kötvénykibocsátásra került sor összesen 706,7 milliárd forint értékben. Április folyamán a 30 éves kötvényből további 500 millió

20

dollár értékű rábocsátás valósult meg, 92,5 milliárd forint értékben. Májusban egy új, 1 milliárd euró értékű, 7 éves futamidejű, fix kamatozású kötvény kibocsátására került sor, 263,9 milliárd forint értékben. A teljes állomány forintértéke – 552,1 milliárd forintos törlesztést, 653,1 milliárd forintos árfolyamveszteséget és a 1,7 milliárd forintos deviza állampapír bevonást is figyelembe véve – 5712,3 milliárd forintot tett ki december végén, amely 2010. év végéhez képest 1162,3 milliárd forint növekedést jelent. A közvetlen külföldi és belföldi devizahitelek – amelyek a nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett, továbbá a belföldről átvállalt hitelek állományából adódnak össze – a teljes adósság 21,3%-át tették ki december végén. A vizsgált időszak alatt e külföldi és belföldi hitelek együttes állománya 214,8 milliárd forint értékű nemzetközi fejlesztési intézetektől projekt finanszírozási célra felvett hitel, 151,5 milliárd forint hitelátvállalás1, valamint 712,4 milliárd forint törlesztés - amelyből az átvállalt hitelek előtörlesztésének összege 24,7 milliárd forintot tett ki - és 511,4 milliárd forint árfolyamveszteség következtében 165,3 milliárd forinttal nőtt és 4458,1 milliárd forintot tett ki az év végén. Az IMF/EB hitelcsomagból elhelyezett betétek és kihelyezett hitelek állománya forintban számolva 481,6 milliárd forintot tett ki december végén, amely a MOL részvények 1,88 milliárd euró értékű megvásárlása és az árfolyamváltozás miatt 492,5 milliárd forint csökkenést jelent a 2010. december végi állományhoz képest. A költségvetés forintadóssága december végéig 616,0 milliárd forinttal csökkent és 10362,2 milliárd forintot ért el. A forinthitelek állománya a vizsgált időszakban a decemberben történt hitelátvállalások következtében 50,0 milliárd forinttal nőtt, amelyből az átvállalt összeg 94,5 milliárd forintot, az ebből előtörlesztett összeg pedig 44,5 milliárd forintot tett ki. Így a központi költségvetés forinthitel állománya december végén 540,8 milliárd forint értékű nemzetközi fejlesztési intézet felé és 50,0 milliárd forint értékű belföldi hitelezők felé fennálló hiteltartozásból állt. Az összes adósság 46,6%-át kitevő, forintban kibocsátott állampapírok állománya 666,0 milliárd forinttal, 9771,4 milliárd forintra csökkent december végéig. A csökkenést két ellentétes irányú folyamat eredményezte. Egyrészt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz került 1405,4 milliárd forint értékű állampapírok bevonása, mely során 1186,2 milliárd forinttal csökkent a kötvények, 219,1 milliárd forinttal a diszkont kincstárjegyek állománya. Másrészt a központi költségvetés hiányának finanszírozása érdekében a bruttó forint állampapír-kibocsátás 6462,6 milliárd forint volt, a forint állampapírok törlesztése 5722,4 milliárd forint volt 2011-ben. Így a piaci államkötvények nettó kibocsátása 564,1 milliárd forint, a diszkont kincstárjegyek nettó kibocsátása 142,6 milliárd forint volt december végéig, a lakossági állampapírok állománya pedig 38,1 milliárd forinttal növekedett az időszak során. A lakossági állampapírokon belül a kamatozó kincstárjegyek állománya december végéig 2,6 milliárd forinttal csökkent, így a december végi állomány 81,2 milliárd forint volt. Az 1 és 2 éves Kincstári Takarékjegyek együttes állománya összesen 9,6 milliárd forinttal, 226,3 milliárd forintra nőtt a vizsgált időszakban. Az inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Államkötvény harmadik, negyedik, ötödik és hatodik sorozatának értékesítése következtében, 2011. december végén a lakossági ügyfelek által vásárolható 1

A hitelátvállalásokról a decemberi esemény bemutatása során beszámolunk.

21

államkötvények 31,1 milliárd forintos állománya az ez évi növekedés hatására 166,2 milliárd forintot tett ki. December végén a lakossági állampapírok állománya 473,8 milliárd forintot tett ki, ami 38,1 milliárd forint növekedést jelent 2010. december vége óta. A külföldi befektetők állampapír-állománya év végén 3796,8 milliárd forint volt, 1264,1 milliárd forinttal magasabb a 2010. december végi állománynál. A külföldi állomány 8,3%-a, 314,1 milliárd forint diszkontkincstárjegy, 91,7%-a, 3482,7 milliárd forint államkötvény. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje december végén 4,13 év volt. A deviza államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swapműveleteket köt. A nemzetközi piaci szokványok alapján a swapműveletek miatt fennálló partnerkockázatok csökkentése érdekében a felek a swapok nettó értékének megfelelő fedezetet (betétet) helyeznek el egymásnál, amiből az adósságállomány részét képezik az ezen ügyletek után az ÁKK Zrt.-nél elhelyezésre került fedezeti összegek (az ún. mark-to-market betétek) az egyéb kötelezettségek soron. 2011. során az egyéb kötelezettségek állománya összesen 202,9 milliárd forinttal nőtt, ami fontos tényezője a 2011-ben növekedő államadósságnak. Az egyéb kötelezettségek állománya december végén 422,9 milliárd forintot tett ki.

22

2011. DECEMBER ÖSSZEFOGLALÁS Az államháztartás központi alrendszerének december havi hiánya 486,5 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 422,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 11,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 53,0 milliárd forintos deficittel zártak. Az államháztartás központi alrendszerének 2011. december havi hiányához jelentős mértékben hozzájárult a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása, mely mintegy 196 milliárd forint kiadást jelentett a központi költségvetésnek. Ezen felül a MÁV Zrt. helyzetének rendezése kapcsán mintegy 50 milliárd forint összegű adósságátvállalás is megtörtént, továbbá sor került a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tőkehelyzetének 120 milliárd forintos megerősítésére. A bevételi oldalon az Európai Bíróság döntése következtében mintegy 220 milliárd forintot kitevő ÁFA visszautalások kifizetése rontotta az egyenleget. Központi költségvetés Bevételek A központi költségvetés december havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 360 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. Az alacsonyabb teljesülés hátterében főként a tavalyi összegtől elmaradó adóbevételek állnak, melyek közül elsősorban az általános forgalmi adóbevételek lettek kevesebbek az előző év december hónapjánál. Az elmaradás oka az Európai Bíróság döntése miatti visszautalások magas szintje. Kiadások A központi költségvetés december havi kiadásai közel 510 milliárd forinttal nagyobb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Ez elsősorban a helyi önkormányzatoktól és a MÁV Zrt-től történő adósságátvállalásoknak köszönhető (összesen 246 milliárd forint). Emellett meghaladták a tavalyi évet a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai is, mely előirányzaton került sor az MFB Zrt. tőkehelyzetének rendezésére (120 milliárd forint összegben). A fentieken túl 2011. év végén az ún. maradványtartási kötelezettség feloldásra került az intézményi tartozások csökkentése – s ezáltal a vállalkozások részére plusz források juttatása – céljából (kb. 25 milliárd forint). Kamategyenleg A kamatkiadások 2011. decemberben 39,6 milliárd forintot tettek ki, 9,1 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,8 milliárd forintos szintet értek el, 1,2 milliárddal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadások (32,8 milliárd forint) összességében 7,9 milliárd forinttal lettek kisebbek, mint az előző évben. TB Alapok A társadalombiztosítási alapok december havi 53,0 milliárd forintos hiánya a Nyugdíjbiztosítási Alap 6,8 milliárd forintos szufficitjéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 59,8 milliárd forintos hiányából tevődik össze. A hiány alakulásában kiemelt szerepet játszott a Kormány egészségügyi intézmények tartozásállományának csökkentésére hozott

23

mintegy 27,0 milliárd forintos intézkedése, illetve a gyógyító-megelőző ellátások év végi maradványának kifizetése. Elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalapok december havi 11,4 milliárd forintos hiánya az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok bevételei 8,0 milliárd forinttal, a kiadásai 1,7 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A bevételi többlet elsősorban a Munkaerőpiaci Alapnál jelentkezik, a kiadások közül a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap teljesítési üteme jelentősen eltért az elmúlt év azonos havi adatának alakulásától. I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATAINAK FŐBB JELLEMZŐI A. A BEVÉTELEK RÉSZLETES ÁTTEKINTÉSE 1.

December hónapban a központi költségvetésnek 115,3 milliárd forint bevétele származott a társasági adóból, amely a 119,5 milliárd forintos bruttó befizetés és az 4,2 milliárd forintnyi kiutalás különbsége. Ez az összeg 43,7 milliárd forinttal kevesebb a 2010. év decemberi összegnél, a befizetések 44,2 milliárd forinttal, a kiutalások pedig 0,5 milliárd forinttal csökkentek. A csökkenés alapvetően az adómérték 2010. évi mérséklésével hozható összefüggésbe. Megjegyzendő, hogy a decemberi hónap az éves adóbevétel szempontjából változatlanul meghatározó, hiszen 2011-ben az éves adóbevétel 36,4%-a az utolsó hónapban érkezett (2010-ben ez a részarány 49,2% volt). A 2010. január 1-jétől megszűnt társas vállalkozások különadója címén az év utolsó hónapjában -0,4 milliárd forint kiutalás realizálódott, ami a korábbi évekkel összefüggő adóelszámolás következménye. A jogcím kincstári folyószámlája 2012-től megszűnik, ezért az adónem év végi állománya átvezetésre került az egyéb bevételek számlára, így a technikai átvezetés miatt ellentétes előjellel 2011 decemberében a 15,7 milliárd forintos éves állomány összege jelenik meg. A hitelintézeti járadék jogcímen a központi költségvetésben 2,7 milliárd forint bevétel realizálódott. Az adózók 2011 decemberében 0,3 milliárd forinttal, 11,2%-kal több hitelintézeti járadékot fizettek, mint az előző év utolsó hónapjában. A cégautóadóból a decemberi hónap során - az egy évvel előbbihez hasonló összegű - 0,7 milliárd forint bevétel teljesült. Az energiaellátók jövedelemadója címén az év tizenkettedik hónapjában a központi költségvetésben 18,1 milliárd forint bevétel teljesült, ami 2,1 milliárd forinttal, 13,4%-kal haladta meg a 2010 decemberében befolyt összeget. Az egyszerűsített vállalkozói adóból a tárgyhónapban 49,9 milliárd forint bevétel keletkezett. Az adózók 2011 utolsó hónapjában 0,5 milliárd forinttal, 0,9%-kal kevesebb egyszerűsített vállalkozói adót fizettek, mint egy évvel ezelőtt.

24

Az energia adó bevétele 1,5 milliárd forint lett, amely az előző év azonos havi értékénél 0,2 milliárd forinttal több. A növekedés hátterében az ipari energia felhasználás élénkülése állhat. Decemberben a környezetterhelési díj mérlegsoron – a jóváírások és terhelések egyenlegeként – 0,9 milliárd forint bevétel keletkezett, amely az előző év azonos havi értékénél 0,1 milliárd forinttal maradt el. Bányajáradék címén az év tizenkettedik hónapjában 11,6 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Ez az összeg mintegy másfélszerese az előző év azonos időszaki teljesítésének, ami alapvetően a szénhidrogénárak emelkedésére és a magas dollár árfolyamra vezethető vissza. Játékadóból 5,8 milliárd forint bevétel keletkezett a központi költségvetésben december hónap folyamán, amely 21%-kal magasabb a 2010. évi azonos havi befizetésnél, ami az év végi adómérték emelkedéssel hozható összefüggésbe. Az egyéb befizetések jogcímen decemberben –9,7 milliárd forint negatív bevétel szerepel. Ennek oka technikai jellegű számlakorrekciókra vezethető vissza. A 2010. január 1-jétől megszűnt társas vállalkozások különadója, valamint magánszemélyek különadója adónemek számlái 2012. évtől már nem szerepelnek önállóan, ezek decemberben technikai átvezetésre kerültek az egyéb befizetések jogcímre. Így az év utolsó hónapjában a megszűnő bevételi számlán felhalmozott negatív, illetve pozitív bevételek - ami az adónem előző évekkel kapcsolatos elszámolásaival függnek össze – „lenullázódtak”, azaz az egyéb befizetések számla bevételei között a társas vállalkozások különadója -15,7 milliárd forinttal, a magánszemélyek különadója pedig +0,3 milliárd forinttal szerepel. (A korrekció nélküli bevétel ezen a jogcímen decemberben 5,7 milliárd forint lett volna.) Az egyéb központosított bevételek mérlegsoron jelennek meg a költségvetési törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott központosított bevételek. December hónapban 1,9 milliárd forint bevétel teljesült a mérlegsoron. A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója címén decemberben 42,4 milliárd forint bevétel keletkezett, amely 47 milliárd forinttal, 52,6%-kal maradt el az egy évvel korábbinál. Ennek oka, hogy megváltozott 2011-ben az adófizetési kötelezettség havi ütemezése, de ez az összeg megfelel a szabályok szerinti arányos évi négyszeri befizetésnek. A szintén 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból decemberben 9,3 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ami közvetlenül nem hasonlítható össze az egy évvel korábbi összeggel, mivel más volt a befizetési szabály. A decemberi bevétel alapvetően az eltérő üzleti év alapján elszámoló adóalanyoktól származik. 2.

Decemberben általános forgalmi adóból -2,9 milliárd forint negatív bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami szakmailag nem hasonlítható az egy évvel korábbihoz, ez jórészt a bázisidőszakinál jóval magasabb arányú – az EU bírósági döntésével összefüggő - visszaigénylések hatásának tudható be. A bruttó befizetés 366,6 milliárd forint volt (ebből 333,0 milliárd forint az önadózói, „belföldi” áfa, 33,6 milliárd forint pedig a korábbi vámhatóság által beszedett áfa), a visszautalás

25

összege 369,5 milliárd forint, melyből mintegy 220,0 milliárd forint volt az ún. negatív áfa miatti kiutalás. Jövedéki adóból december hónapban realizált bevétel 93,3 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel előbbi bevételnél 4,4 milliárd forinttal, 4,5%-kal alacsonyabb. Az üzemanyagok esetében 44,3 milliárd forint jövedéki adóbevétel keletkezett, ami a bázisnál 3,5 milliárd forinttal kevesebb. A befizetések csökkenésében a november 1-jei gázolaj adóemelés előtti készletezéseket követő átmeneti keresletcsökkenés hatása játszik szerepet. A dohánytermékek körében az egy évvel korábbinál 0,7 milliárd forinttal több, 42,7 milliárd forint összegű jövedéki adó folyt be. Ennek hátterében az adóalanyok készletezésének bázisévitől eltérő havi lefutása, valamint a fizetési halasztásra vonatkozó szabályváltozások hatása áll. A szeszesitaloknál és egyéb termékeknél 6,3 milliárd forint összegű teljesítés történt, amely a bázisidőszaki összegnél 1,6 milliárd forinttal kisebb. A regisztrációs adóból az év tizenkettedik hónapjában 1,8 milliárd forintos bevétele keletkezett a költségvetésnek, mely mintegy 30%-kal alacsonyabb a 2010. év azonos időszakának összegénél. A 2011 szeptemberétől bevezetett népegészségügyi termékadóból a központi költségvetésben december hónap folyamán 0,9 milliárd forint összegű bevétel realizálódott. 3.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év utolsó hónapjában 131,9 milliárd forint volt, amely a 134,2 milliárd forintos bruttó befizetés és a 2,3 milliárd forintnyi kiutalás egyenlegeként képződött (ebből 1,4 milliárd forint az előző havi téves befizetés visszautalása volt). Ez a bevétel 28,3 milliárd forinttal, 17,7%-kal kevesebb az egy évvel korábbi összegnél, köszönhetően elsősorban a 2011től hatályba lépett jelentős adócsökkentésnek: az arányos, 16%-os egykulcsos adórendszernek, illetőleg a családi kedvezménynek. Az illeték befizetések decemberi összege - a tavalyi év tizenkettedik havi bevételéhez képest közel 10%-kal, 0,6 milliárd forinttal több - 7,5 milliárd forintot tett ki. A magánszemélyek 2010. január 1-jétől megszűnt különadója címen decemberben a költségvetésben 22,2 millió forint bevétel keletkezett (a számla 2012-re kivezetésre került az egyéb befizetések jogcímre, így a technikai átvezetés miatt ellentétes előjellel 2011 decemberében - 0,3 milliárd forintos éves negatív állomány összege jelenik meg). A 2010 novemberétől fizetendő közteherből, a háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díjból az év tizenkettedik hónapjában 0,6 millió forintos bevétele származott a központi költségvetésnek. A magánszemélyek jogviszonyának megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmekre bevezetett 98%-os különadóból a központi költségvetésnek decemberben 132,0 millió forint bevétele keletkezett.

4.

A központi költségvetési szervek bevételei decemberben 118,9 milliárd forintot tettek ki, amely az előző évi decemberi bevétel 122,0%-a. Az eltérést okozó számos tényező közül kiemelhető például az, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által decemberben az intézményeknek utalt támogatás 2011-ben lényegesen magasabb volt, mint a 2010. év azonos időszakában. A bevételeket növelte például: a Magyar

26

Honvédség Honvédkórházánál kormányhatározat alapján 6,0 milliárd forint maradvány jóváírása más központi költségvetési szervek maradványából, illetve a Megyei Kormányhivataloknál mintegy 1,3 milliárd forint jóváírása a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatás támogatása fejezeti kezelésű előirányzatáról. Áttekintve a havi bevételeket decemberben a közhatalmi és intézményi működési bevételek összesen 28,3 milliárd forint körül alakultak, a különféle működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök és támogatásértékű bevételek pedig összesen 76,0 milliárd forintot tettek ki. A fennmaradó részt alapvetően az előirányzatmaradvány átvételek, valamint a nem azonosított, függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek tárgyhavi forgalma tették ki. 5.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei címén decemberben 150,2 milliárd forint folyt be, ez az előző év decemberi bevételének 80,6%-a. A nem uniós bevételek (44,9 milliárd forint) esetében az előző év azonos időszakához viszonyított 5,7 milliárd forinttal alacsonyabb teljesülést számos tényező magyarázza. Ebből kiemelhető, hogy a 2010. évi decemberi bevételeket jelentősen, 23,0 milliárd forinttal növelte egyes megszűnt intézmények (például az APEH és a VPOP) fejezeti kezelésű előirányzatra átvezetett számlaegyenlege. Ezzel szemben 2011. év decemberében nagyobb összegű jóváírás történt például: a vörösiszap katasztrófa elhárításával kapcsolatosan a Vidékfejlesztés Minisztérium e célú fejezeti kezelésű előirányzatán, kvótaértékesítésből származott bevétel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai fejezeti kezelésű előirányzatán, a Norvég Alap által átadott bevétel került jóváírásra az Uniós fejlesztések fejezet Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása fejezeti kezelésű előirányzatán. A 2011. decemberi bevételből kiemelhető az Útpénztár bevétele, amely önmagában 4,5 milliárd forintot tett ki. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei között az EU támogatás decemberben 105,3 milliárd forintot tett ki, ez azonban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (Új Széchenyi Terv) esetében a kiadáshoz viszonyítva mindössze 57%-os teljesítést jelent. Ennek oka, hogy egyes Operatív Programok esetében a közösségi hozzájárulás rendezése keretében az átutalások szabályossági vizsgálata hosszabb időt vett igénybe, mely nem tette lehetővé decemberben az uniós bevételek teljes körű elszámolását, az áttolódott 2012 januárjára. Jelentősebb tételek a következők: az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 67,1 milliárd forint, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a Halászati Operatív Program keretében összesen 30,0 milliárd forint uniós forrás került felhasználásra, amit kiegészít még 3,6 milliárd forint egyéb bevétel, mely a szabálytalan kifizetések visszaköveteléséből, illetve a meg nem valósított támogatások visszafizetéseiből adódik.

6.

A költségvetési szervektől származó befizetések decemberben 11,2 milliárd forintot tettek ki, amely mindössze 39,7%-a az előző év decemberében befizetett összegnek. Ezt alapvetően az magyarázza, hogy 2010 decemberében az előző évi maradványbefizetések lényegesen magasabb összegben teljesültek, mint 2011 decemberében, amikor is a maradvány-befizetés összesen 2,2 milliárd forintot tett ki. Az e havi befizetések nagyobb részét a költségvetési törvényben tételesen előírt, törvényi módosítással, illetve kormányhatározattal megemelt, kizárólag saját bevételből gazdálkodó intézmények befizetései tették ki. Ebből kiemelkedett e hónapban a Nemzeti Közlekedési Hatóság összesen közel 5,4 milliárd forintos összegű befizetése. Egyéb kisebb összegű tételes befizetések (Magyar Energia Hivatal, kormányhivatalok,

27

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) mellett cégközzétételi díjbevételt és különféle bírságbevételeket is tartalmazott a fenti költségvetésbe befolyt összeg. 7.

A helyi önkormányzatok befizetései címen ebben a hónapban a teljesítés 472,6 millió forint volt. Ez a sor a tárgyévet megelőző évi önkormányzati elszámolások alapján, a kincstári felülvizsgálat, illetve az ÁSZ ellenőrzése során megállapított jogtalanul igénybe vett és a tárgyévben a központi költségvetésbe visszafizetett hozzájárulások és támogatások összegeit tartalmazza, valamint ezek igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamatát.

8.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek decemberi összege közel 4,1 milliárd forint volt, amely alapvetően vagyonhasznosításból származott (1,9 milliárd forint haszonbérleti díj, 0,9 milliárd forint vagyonkezelői és bérleti díj, 0,9 milliárd forint távközlési koncessziós díj). A 2010. decemberi bevétel közel 14,1 milliárd forintot tett ki, amely az MVM Zrt. tavalyi ütemezett osztalék befizetése (5 milliárd forint), illetve korábbi ügyletek (FUF Kft. végelszámolása, VEB garancia lehívása) elszámolásából származó egyszeri bevételek (7,7 milliárd forint) miatt haladja meg a 2011. évi nagyságrendet.

9.

Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételeken belül a költségvetés kamatbevételei decemberben 6,8 milliárd forintot tettek ki. Ebből 4,1 milliárd forintot fizetett az MNB a Kincstári Egységes Számla (KESZ) után. A forint-államkötvények és diszkont kincstárjegyek ún. felhalmozott kamataként 2,4 milliárd forint összegű bevétel jelenik meg a költségvetésben. A devizában fennálló követelések után 0,3 milliárd forint kamatbevétel származott decemberben. Tőkebevételként az Áht. 14. § (3) bekezdése alapján a belföldi adósok tartozás-elengedései miatt 3,5 milliárd forintot kellett elszámolni költségvetési bevételként.

10. Az egyéb bevételek decemberben 13,8 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül kiemelendő a Vidékfejlesztési Minisztérium által – korábban az általános tartalék terhére visszatérítési kötelezettség mellett kapott – visszapótolt 3,7 milliárd forint támogatás, valamint a maradványátcsoportosítások technikai lebonyolításával kapcsolatban pótelőirányzat ellensúlyozása címen elszámolt 5,0 milliárd forint bevétel. 11. A központi költségvetésnek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból december hónapban 20,2 milliárd forintos bevétele származott. 12. Az egyéb uniós bevételeken belül a vámbevételek és a cukorágazati hozzájárulás Magyarországot illető 25%-aként 882,7 millió forint folyt be a központi költségvetésbe. Az uniós támogatások utólagos megtérítése előirányzaton ebben a hónapban 12,7 milliárd forint bevétel keletkezett, mely az I. Nemzeti Fejlesztési Terv programjai (Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, Regionális Operatív Program) kapcsán az Európai Bizottság végső – utolsó 5% – elszámolásával, illetve az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Magyarország számára korábbi években biztosított támogatás pénzügyi elszámolásával függ össze. B. A KIADÁSOK JOGCÍMENKÉNT 1.

Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások összege decemberben 19,8 milliárd forintot tett ki. A teljesítésből a helyközi személyszállítási

28

közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítésére 19,8 milliárd forint, a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalására pedig 18,3 millió forint kifizetés történt. 2.

A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatásának éves összege magában foglalja a Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatását (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségei, a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatása), illetve az üzemben tartási díj átvállalását. Erről az előirányzatról ebben a hónapban 4,0 milliárd forint kifizetés történt.

3.

A fogyasztói árkiegészítésre fordított kiadások összege decemberben 10,6 milliárd forintot tett ki, amely megegyezik az előző év azonos időszakában történt teljesítés értékével.

4.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege decemberben 10,0 milliárd forintot tett ki.

5.

A családi támogatások és szociális juttatások decemberi folyósítása részben az OEP és a MÁK igazgatóságai által beküldött finanszírozási terveken alapult, az ONYF közreműködésével folyósított ellátásokat folyósító szerv részére történő megtérítése pedig havi elszámolás alapján történik. Így a családi támogatásokra decemberben összesen 34,9 milliárd forint került átutalásra a folyósítást végző szervek részére. Ebből családi pótlékra mintegy 27,9 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 5,1 milliárd forintot, gyermeknevelési támogatásra pedig közel 1,1 milliárd forintot folyósítottak. A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokra (rokkantsági járadék, megváltozott munkaképességűek járadékai, egészségkárosodási járadék, mezőgazdasági járadék, fogyatékossági támogatás, politikai rehabilitációs nyugdíjkiegészítések, stb.) decemberben 11,3 milliárd forintot fordítottak, ebből a legnagyobb összeget (4,6 milliárd forint) a megváltozott munkaképességűek járadékai tették ki, fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka címen pedig 2,6 milliárd forint került folyósításra. A politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítésekre e hónapban közel 1,7 milliárd forintot fordítottak. A különféle jogcímen adott térítések (közgyógyellátás, terhesgondozás, terhesség-megszakítás) esetében a decemberi folyósítás 2,5 milliárd forintot tett ki, melyből közgyógyellátásra 1,9 milliárd forintot költöttek. E hónapban a családi támogatásokra és szociális juttatásokra fordított összegek 7,6%-kal maradtak el az előző év azonos időszakának a kiadásaitól. Az eltérés elsősorban a családi támogatásoknál, ezen belül is a pénzbeli gyermekvédelmi támogatásoknál volt megfigyelhető, melynek pénzügyi elszámolása 2010-ben december hónapra húzódott át. A GYES csökkenésében az ellátásban részesülő személyek keresőtevékenységére vonatkozó szabályok változása játszott szerepet.

6.

A költségvetési szervek kiadásai decemberben 393,7 milliárd forintot tettek ki, amely az előző évi december havi kiadás majdnem másfélszerese. Az eltérést alapvetően az magyarázza, hogy idén a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tőkeemelésére 120,0 milliárd forintot fordítottak, a tavalyi 20,0 milliárd forinttal szemben. (A kifizetés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatásán keresztült történt.) A bérjellegű függő kiadásokkal együtt számított személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok összege (112,4 milliárd forint), valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által decemberben teljesített befizetési kötelezettség is meghaladta az előző évit. 2011-ben jelentős összegben került sor továbbá például: maradvány beutalására

29

fejezeti maradványszámlákra kormányhatározatok alapján, valamint a vörösiszap katasztrófához kapcsolódóan kármentesítési kifizetésekre is. E hónapban - az előbb említett személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékokon felül - dologi kiadásokra mintegy 88,4 milliárd forintot, intézményi beruházási kiadásokra pedig 19,4 milliárd forintot fordítottak. A fennmaradó részt alapvetően a különféle támogatásértékű kiadások és az államháztartáson kívülre irányuló pénzeszközátadások mellett a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások tárgyhavi jelentős forgalma tette ki. 7.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok decemberi teljesítése 261,8 milliárd forint volt, amely az előző évi decemberi kiadás közel másfélszerese. Ebből a nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások 90,2 milliárd forintot tettek ki, amely az előző évi decemberi kiadás 132,2%-a. Az eltérés részben olyan kifizetésekből adódik, melyek összege meghaladta a tavalyi évi azonos jellegű kifizetéseket, ilyen például a Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás törvényi soron kifizetett összegek (21,9 milliárd forint), illetve az Útpénztár törvényi soron teljesített kifizetések (10,5 milliárd forint). Másrészt jelentős összeget tettek ki azon kiadások, amelyek csak 2011-ben jelentkeztek kiadásként, például: a vörösiszap katasztrófa elhárításával kapcsolatosan teljesített támogatásértékű kiadások, a Vidékfejlesztési Minisztérium a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kártalanítása fejezeti kezelésű előirányzatára kormányhatározattal kapott összeg fel nem használt részének a visszatérítése, illetve a Belügyminisztérium közfoglalkoztatás támogatása fejezeti kezelésű előirányzatáról történt átutalás a Megyei Kormányhivatalok részére. Decemberben a következő törvényi sorokon voltak kiemelkedő összegű kifizetések például: autópálya rendelkezésre állási díjra 9,0 milliárd forint, szociális célú humánszolgáltatásokra összesen 7,2 milliárd forint, hozzájárulásra a NATO költségvetéséhez 1,7 milliárd forint. Decemberben az uniós előirányzatokból a kedvezményezetteknek összesen 171,6 milliárd forintot fizettek ki. A strukturális támogatásokra fordított 125,9 milliárd forint döntő részét az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai (118,5 milliárd forint) tették ki. A Kohéziós Alapból finanszírozott közlekedési és környezetvédelmi projektek esetében is történt még kifizetés 3,5 milliárd forint összegben, mely nagyrészt a kivitelezések Európai Bizottság által engedélyezett meghosszabbításából fakad. Vidékfejlesztési támogatások, ezen belül pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program címen decemberben összesen 41,7 milliárd forint összegű kiadás történt, a Halászati Operatív Program előirányzatain a kiadás 39,7 millió forintot tett ki. A vidékfejlesztési és strukturális támogatások esetében a decemberi jelentős kiadási szint az elmúlt hónapok alacsony teljesítését némiképp ellensúlyozta, ugyanis ebben a hónapban a kedvezményezettek által korábban benyújtott számlák kifizetése is kiegyenlítésre került. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai közül a leginkább lemaradásban lévő Közlekedés Operatív Programot, illetve a Környezet és Energia Operatív Program projektjeit érintette a nagyarányú kiadás. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kifizetései a korábbi hónapok lemaradását kiegyenlítve decemberben felgyorsultak, mely az előre jelzett kiadáshoz képest is magasabb lett 10,0 milliárd forinttal. A támogatások kifizetésének rendjében bekövetkező változás indokolja a pénzügyi teljesítés gyorsulását. Az eddigi 4x1 hónapos kifizetési időszakokat, két hosszabb egy 4, illetve egy 5 hónapos kifizetési

30

periódus váltotta fel, melynek pozitív hatása december hónapban mutatkozott meg erőteljesen. 8.

Az elkülönített állami pénzalapok támogatása címen december hónapban 7,5 milliárd forint került átutalásra a Munkaerőpiaci Alap, a Bethlen Gábor Alap, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap részére.

9.

A Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz előirányzat 2011-ben a 2010. évihez képest jelentős mértékben csökkentésre került. 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap még többféle címen részesült költségvetési támogatásban (a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására, a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatására, a GYES-en, GYET-en lévők, a rehabilitációs járadékban részesülők után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék, korkedvezmény-biztosítási járulékfizetés támogatása címen), melyek – a nyugdíjrendszer átalakításával, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap létrehozásával megszüntetésre kerültek. Ennek megfelelően a december havi kifizetés összesen 53,1 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaka ilyen jellegű kiadásainak 76,3%-a. Ezt majdnem egészében az Egészségbiztosítási Alap részére járulék címen átadott pénzeszköz tette ki, melyet a biztosítási jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkező személyek után (nyugellátásban részesülők, kiskorú személyek, felsőfokú nappali tanulmányokat folytatók, stb.) fizeti havonta a központi költségvetés. Az OEP és ONYF - a költségvetési törvény 5. § (1) bekezdése alapján - a központi költségvetés céltartalékából részesült kisösszegű támogatásban a Prémiumévek program kifizetéseire, valamint az OEP a nemzeti szakértők II. féléves kiadásaira.

10. A helyi önkormányzatok támogatása (állami támogatások, hozzájárulások és SZJA) jogcímen ebben a hónapban a felhasználás összesen 114,0 milliárd forint volt. Ebből a jelentősebb tételek:     

normatív hozzájárulások címről összesen 40,2 milliárd forint; a normatív, kötött felhasználású támogatások címen 8,0 milliárd forint, ezen belül az egyes jövedelempótló ellátások kiegészítése 2,6 milliárd forintra teljesült; a települési önkormányzatokat megillető a településre kimutatott személyi jövedelemadó 9,5 milliárd forint; a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklésére 7,0 milliárd forint kifizetése; megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése 378,9 millió forint.

Ezen felül:     

a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása címről az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása alcímen 10,7 milliárd forint; a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása címen 778,5 millió forint; a vis maior támogatás sorról 456,2 millió forint; a címzett és céltámogatások címen 114,2 millió forint; éves szinten az egyik meghatározó részt kitevő központosított előirányzatok címről 15,6 milliárd forint;

31



a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációja sorról 22,6 millió forint;  a Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása címről 825,3 millió forint;  az önkormányzati fejezeti tartalék alcímen 112,4 millió forint kifizetés történt. Az év végén a Kormány egyszeri kiegészítő támogatásban részesített: 

17 helyi önkormányzatot (megyei jogú és egyéb várost, nagyközséget, községet) feladataik ellátására,  jelentős rövid lejáratú hitel állománnyal rendelkező települési önkormányzatokat,  hátrányos helyzetű települési önkormányzatokat,  szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódóan egyes települési önkormányzatokat, amely összesen mintegy 20,4 milliárd forint támogatás kifizetését jelentette. 11. A társadalmi önszerveződések támogatása kiadási tétel magában foglalja a pártok és a pártalapítványok működésének támogatására átcsoportosítandó összegeket. Erről a mérlegsorról ebben a hónapban 0,1 millió forint kifizetés történt. 12. Kamatkiadásokra 2011. decemberben 39,6 milliárd forintot fordított a költségvetés. A kamatkiadások nagyobb része (36,9 milliárd forint) a forintban fennálló adósságot terhelte. Az államkötvények utáni 17,7 milliárd forint összegű kamatkiadás jelentős részét a hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények tették ki (12,9 milliárd forint), míg a nem piaci értékesítésű államkötvények terhei 4,8 milliárd forintot jelentettek a költségvetésnek. A kincstárjegyek utáni 6,1 milliárd forintos kiadások a diszkont kincstárjegyek (4,3 milliárd forint), valamint a lakossági kincstárjegyek (1,8 milliárd forint) kamatai között oszlottak meg. A forintban fennálló hitelek kamata 13,1 milliárd forint kiadást jelentett decemberben. A devizaadósság kamatköltsége szinte teljes mértékben a devizahitelek kamatterheként jelentkezett decemberben. 13. A kormányzati rendkívüli kiadások mérlegsoron december hónapban 1,7 milliárd forint kiadás teljesült. Ezen belül pénzbeli kárpótlásra 205,0 millió forintot, az 1949-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlásra 145,0 millió forintot, mindezek folyósítási költségeire 8,0 millió forintot, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére pedig 1,4 milliárd forintot fizettek ki. 14. Az állam által vállalt kezesség érvényesítése 2011. decemberében 1,3 milliárd forint kiadást okozott, melyből 1,1 milliárd forint volt a kkv-k és az agrárszektor finanszírozását segítő állami viszontgaranciák beváltása, amely nagyrészt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezesi ügyleteihez vállalt viszontgaranciák teljesítéséből (közel 1 milliárd forint) származott. A további kifizetések (0,2 milliárd forint) az ún. lakásés agrárkezességekhez kötődő kezességek érvényesítéséből adódtak. A 2011. decemberi kezességbeváltási kifizetések mértéke csökkenést mutat a 2010. decemberi adatokhoz képest. A kiadások összetétele az egy évvel korábbi adatokhoz hasonló tendenciát mutat annyiban, hogy továbbra is a kkv-szektorhoz és a lakáskezességekhez köthető a beváltások döntő része. 15. Az egyéb kiadások összege december hónapban 2,5 milliárd forintot tett ki. Ezen belül kiemelendő a személyi jövedelemadó 1%-ának közcélú felhasználására történő felajánlásokból a civil kedvezményezettek javára átutalt összesen 500,0 millió forint.

32

Az egyéb kiadásokon belül a nemzetközi elszámolások kiadásaként decemberben 37,8 millió forint kiadás jelentkezett az IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kapcsán. Az adósság- és követelés-kezelés egyéb kiadásai címén decemberben 0,7 milliárd forint kifizetés történt 16. 2011. év decemberében közel 246,0 milliárd forint összegű adósságátvállalás növelte a költségvetés kiadásait. Ennek döntő részét (196,0 milliárd forint) a megyei önkormányzatoktól és a Fővárosi Önkormányzattól átvett adósság összege tette ki. A MÁV Zrt. adósságának részleges átvállalása – a Kormány döntésével összhangban – 50,0 milliárd forint összegben valósult meg. Követelés-elengedésként a Várpalota és régiójába tartozó önkormányzatok állammal szembeni, az Országgyűlés döntése alapján megszűnő kölcsöntartozásának 3,5 milliárd forint összegű állománya jelent meg. 17. Hozzájárulás az EU költségvetéséhez mérlegsoron a decemberben teljesített összeg mintegy 13,0 milliárd forint volt. 18. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások decemberi összege közel 32,7 milliárd forint volt, amely számos kifizetésből adódott. Decemberben 10,8 milliárd forintot fordított az állam társasági részesedés vásárlásra és tőkeemelésre, amelynek meghatározó tétele a Rába-részvények 8,1 milliárd forintos vételára volt. Az ingatlanvásárlások 6,9 milliárd forintos nagyságrendjét az FTC-stadion 5,0 milliárd forintért történő visszavásárlása határozta meg. 5,0 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönt kapott a Malév Zrt., amely költségvetési kiadásként jelent meg. Az állami tulajdonú társaságok támogatása 3,4 milliárd forintot tett ki decemberben. A termőföldekért 1,4 milliárd forint összegű életjáradékot utalt ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Jelentősebb decemberi kifizetés volt még az állami ingatlanvagyon felmérésére fordított 1,1 milliárd forint. A további tételek ingatlanberuházási, rekonstrukciós és fenntartási kiadásokból (együttesen 1 milliárd forint), a vagyonkezelő társaságoknak folyósított közel 0,7 milliárd forint összegű működési támogatásból, és több, kisebb kiadás teljesítéséből adódtak. A 2011. decemberi kifizetések összege jelentősen meghaladja az egy évvel korábbit (3,5 milliárd forint). A 2011. évi nagyobb összegű kifizetés a fentebb említett vagyongyarapítási, illetve társaság-finanszírozási tételek következménye.

II.

1.

ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Az egyenleg alakulása

Az elkülönített állami pénzalapok december havi 11,4 milliárd forintos hiánya a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 7,9 milliárd forintos, a Munkaerőpiaci Alap 2,2 milliárd forintos, a Bethlen Gábor Alap 1,3 milliárd forintos, a Nemzeti Kulturális Alap 0,5 milliárd forintos hiányából, valamint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 0,5 milliárd forintos többletéből alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok december havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett.

33

2.

A bevételek alakulása

Az alapok bevételei 8,0 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A bevételi többlet elsősorban a Munkaerőpiaci Alapnál jelentkezett. 3.

A kiadások alakulása

Az alapok kiadásai 1,7 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A kiadások közül elsősorban a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai alakultak nagyobb összegben, mint tavaly.

III.

1.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA Az egyenleg alakulása

December hónapot a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja együttesen 53,0 milliárd forint hiánnyal zárta, ami alaponként lényegesen különböző költségvetési pozíciót jelentett. A Nyugdíjbiztosítási Alap 6,8 milliárd forint nagyságú szufficittel zárt, az Egészségbiztosítási Alap esetében 59,8 milliárd forint volt a hiány. Az előző év azonos hónapjában az együttes egyenleg 5,6 milliárd forint többletet mutatott, ami a Nyugdíjbiztosítási Alap 15,3 milliárd forint nagyságú többletének és az Egészségbiztosítási Alap 9,7 milliárd forint összegű hiányának az eredője. 2.

A bevételek alakulása

A december havi bevételek összege 386,4 milliárd forint, ez 13,0 milliárd forinttal kevesebb mint egy évvel korábban. A járulékbevételek (munkáltatói és biztosítotti befizetések, ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is) összege 290,1 milliárd forint, az egy évvel korábbihoz viszonyított többlet 12,4 milliárd forint. Ezek a bevételek az összes bevétel mintegy háromnegyed részét képezték. A központi költségvetési támogatások és térítések összege 53,5 milliárd forint, ez 16,5 milliárd forinttal kevesebb a 2010 decemberében átadott összegnél. 3.

A kiadások alakulása

A tárgyalt hónapban a pénzügyi alapok összes kiadása 439,4 milliárd forint, ez jelentősen – leginkább a gyógyító-megelőző ellátások esetében kisebb mértékben a nyugellátási kiadások körében jelentkező többletkiadás miatt – meghaladja az egy évvel korábbi értéket (393,7 milliárd forint). A legnagyobb kiadási előirányzatot képviselő nyugellátási kiadások összege 252,9 milliárd forint, ami 14,4 milliárd forinttal több, mint egy esztendővel korábban. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásokra 15,8 milliárd forintot fizetett ki, ez 2,6 milliárd forinttal kevesebb a bázisidőszaki értéknél.

34

A természetbeni ellátásokra felhasznált összeg 164,0 milliárd forint, a megelőző év azonos időszakához viszonyított növekmény 34,0 milliárd forint. Az alapkezelők működési kiadásainak nagysága 3,9 milliárd forint, ami közel 0,1 milliárd forinttal több, mint 2010 decemberében. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1.

Az egyenleg alakulása

Az év utolsó hónapját az Alap költségvetése 6,8 milliárd forint többlettel zárta. Egy esztendővel korábban 15,3 milliárd forint volt a szufficit. 2.

A bevételek alakulása

December hónapban az Alap bevételeinek összege 262,2 milliárd forint, ez a megelőző év ugyanezen hónapjában 5,7 milliárd forinttal volt kevesebb. A bevételek döntő részét (közel 90%-át) a járulékok adták (munkáltatói és biztosítotti járulékbefizetések összesen), az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény 10,1 milliárd forint. Az egyéb járulékokból és hozzájárulásokból (MPA-ból történő megtérítés, korkedvezmény biztosítási járulék) 4,0 milliárd forint bevétel származott, 2010 decemberében ennél valamivel, 0,3 milliárd forinttal volt kevesebb a bevétel. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból 19,7 milliárd forint átutalására került sor, az összeg nagyságát az határozta meg, hogy figyelembe véve a korábbi utalásokat, december hónapban már csak ekkora összeg átadására volt szükség az éves kiegyensúlyozott költségvetés biztosításához. 3.

A kiadások alakulása

Az Alap december havi kiadásainak összege 255,4 milliárd forint, ez 14,3 milliárd forinttal több, mint a bázisidőszakban. A nyugellátási kiadásokra kifizetett összeg 252,9 milliárd forint, 2010. decemberben ennél 14,4 milliárd forinttal volt kevesebb a kiadás. Az alapkezelő működési kiadásai 1,9 milliárd forintot tettek ki, ami 0,4 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1.

Az egyenleg alakulása

A tárgyalt hónapot az Alap költségvetése 59,8 milliárd forint hiánnyal zárta, ami az Alap éves hiányának 71,8%-a. A hiány jelentős növekedésében döntő szerepet játszott, hogy az egészségügyi intézmények tartozásállománya csökkentésére 27,0 milliárd forint forrást biztosított a költségvetés, illetve sor került egyéb forrásnövelő intézkedésekre is. 2.

A bevételek alakulása

A bevételek összege 124,2 milliárd forint, ez 18,7 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A bevételek mintegy 45,5%-a járulék (munkáltatói és biztosítotti befizetések, ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is) az 56,5 milliárd forint teljesítés 2,3 milliárd forinttal

35

több, mint az összehasonlítás bázisát képező időszakban. Egészségügyi hozzájárulás jogcímen 4,4 milliárd forint bevételhez jutott az Alap, egy évvel korábban ezen a jogcímen csak 1,8 milliárd forint volt a bevétel. A jelentős növekedést a százalékos EHO szabályozásában történt lényeges változások okozták. Az egyéb bevételek összege 7,9 milliárd forint, ami az egy évvel korábbi összegnél 25,2 milliárd forinttal kevesebb. A jelentős különbséget az magyarázza, hogy 2010 decemberében közel 27,5 milliárd forint bevétel lett elszámolva az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (11) bekezdése alapján. A bevételek 43,1%-a központi költségvetési támogatás és térítés, az 53,5 milliárd forint nagyságú teljesítés 2,1 milliárd forinttal haladja meg az egy esztendővel korábbit. 3.

A kiadások alakulása

Decemberben az Alap kiadásainak összege 184,0 milliárd forint, ez jelentős nagysággal 31,4 milliárd forinttal haladja meg a 2010. decemberi összeget. Az Alap legnagyobb kiadási előirányzatát képező gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 123,3 milliárd forint, ami 32,3 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban, és hozzávetőleg duplája az év korábbi hónapjaiban kifizetett átlagos értéknek (62,1 milliárd forint). A jelentős növekedést elsősorban az magyarázza, hogy decemberben több olyan kormányhatározat is született, ami lehetőséget biztosított számottevő többletforrás bevonására. Ez tette lehetővé az egészségügyi intézmények tartozásállományának a csökkentését, az egészségügyi szolgáltatóknál dolgozó pótlékra jogosult személyek eseti kereset-kiegészítését és egyéb más területek (háziorvosi ellátás, mentés, stb.) finanszírozási viszonyainak a javítását. További forrásokat biztosított az év maradványok kifizetésére, valamint az előirányzatból még rendelkezésre álló összegek felhasználására (pl. a járó- és fekvőbeteg szakellátó intézmények között az éves lejelentett teljesítmények alapján). A gyógyszertámogatásra fordított összeg 34,6 milliárd forint, ami 2,1 milliárd forinttal több, mint a bázisidőszakban. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásokra 15,8 milliárd forintot használt fel, az egy évvel korábbihoz viszonyított csökkenés 2,6 milliárd forint. Ennek döntő része mintegy 2,1 milliárd forint a táppénzkiadások körében jelentkezik, a 4,9 milliárd forint nagyságú december havi kiadás mintegy 72%-a a bázisidőszaki felhasználásnak. A gyermekgondozási díjra kifizetett összeg 6,9 milliárd forint, egy évvel korábban 7,6 milliárd forint volt a teljesítés. Az alapkezelő működési kiadásainak nagysága 2,0 milliárd forint, ez 0,5 milliárd forinttal több, mint egy évvel ezelőtt.

IV. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI ALRENDSZERÉNEK FINANSZÍROZÁSA A. Decemberi események A devizaadósságon belül devizakötvény kibocsátására decemberben nem került sor, a nemzetközi szervezetektől 19,5 milliárd forint értékben került sor hitelfelvételre projektfinanszírozási céllal. A hiteltörlesztések a szerződéseknek megfelelően 636,7 milliárd forint értékben csökkentették a devizaadósságot december folyamán, amelyből az EU által

36

nyújtott 2 milliárd euró összegű hitel törlesztésének összege 632,5 milliárd forintot tett ki. Az EU által nyújtott 2 milliárd eurós hitel törlesztésének napja 2011. december 9-e volt, azonban a törlesztés fedezetét már november 29-én rendelkezésre kellett bocsátani, ami betétként kerül akkor kimutatásra. A törlesztés decemberi megvalósulásával a betétek állománya így csökkent. December folyamán összesen 246,0 milliárd forint értékű hitelátvállalásra került sor az önkormányzatoktól és a MÁV-tól, amelyből a devizahitelek aránya 61,6%, a forinthitelek aránya pedig 38,4% volt. A 151,5 milliárd forint értékű devizahitel átvállalásából december folyamán 24,7 milliárd forint előtörlesztésre került sor. Az euró árfolyama november végén 311,58 forint volt, míg december végére 311,13 forintra erősödött. Így november végéhez képest a december végi adósságállományon kismértékű árfolyamnyereség mutatható ki. Ugyanakkor a 2010 december végi 278,75 forint árfolyamhoz képest jelentős árfolyamveszteség mutatható ki 2011. végére. A forinthitelek esetében decemberben összesen 94,5 milliárd forint hitelátvállalásra került sor a megyei önkormányzatoktól és MÁV-tól. Az átvállalt hitelekből 44,5 milliárd forint előtörlesztésre került sor december folyamán a kedvezőtlen hitelfeltételek miatt. B. Kamatok, hozamok alakulása B/1.

Elsődleges piac

A diszkontkincstárjegyek decemberi aukcióin a havi átlagos fedezettség a 3 hónapos diszkont kincstárjegy esetében az előző havi 2,5-es szintről 3,0-ra nőtt, a 12 hónapos diszkont kincstárjegy esetében az előző havi 1,6-es szintről 1,7-re emelkedett. A kötvényaukciókon a fedezettség az előző havi 2,5-ről 2,4-re mérséklődött. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy utolsó decemberi aukcióján az átlaghozam az egy hónappal korábbi aukcióhoz viszonyítva 11 bázisponttal emelkedett, és 7,43%-ot tett ki. A 12 hónapos kincstárjegy utolsó decemberi aukcióján a kialakult átlaghozam 7,91% lett, amely 84 bázisponttal magasabb az utolsó sikeres novemberi aukción kialakult átlaghozamnál. A 3 éves kötvényaukción a hozam 7 bázisponttal, 8,31%-ra mérséklődött a december közepi aukción az utolsó, novemberi aukción kialakult átlaghozamhoz képest. Az 5 éves kötvény decemberi aukcióján az átlaghozam 9,63%-ot ért el, ami 95 bázispontos emelkedést jelent a novemberi aukcióhoz képest, a 10 éves kötvény 9,70%-os átlaghozama 92 bázisponttal haladja meg a novemberi aukción kialakult átlaghozamot. A 15 éves kötvény decemberi aukcióján kialakult 8,93%-os átlaghozam 101 bázisponttal magasabb, mint a legutóbbi októberi aukció átlaghozama. B/2.

Másodlagos piac

A jegybank Monetáris Tanácsa decemberben a jegybanki alapkamat 50 bázisponttal, 7,0%-ra történő emelése mellett döntött. Az éven belüli hozamoknál a 3 hónapos hozam 77 bázisponttal 7,55%-ra, a 6 hónapos 2 bázisponttal 7,60%-ra, a 12 hónapos hozam 28 bázisponttal 7,95%-ra nőtt. Az éven túli hozamoknál a 3 éves hozam 23 bázisponttal 9,06%-ra, az 5 éves hozam 77 bázisponttal

37

9,64%-ra, a 10 éves hozam 83 bázisponttal 9,75%-ra, a 15 éves hozam 85 bázisponttal 9,76%-ra emelkedett.

Zéro-kupon hozamgörbe 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5%

2010. dec. 31.

6,0%

2011. nov. 30.

5,5%

2011. dec. 30.

5,0% 0

1

2

3

4

5

6

7

Budapest, 2012. január

8

9

10 11 12 13 14 15 16