ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I. fejezet A MODERNKORI MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG KODIFIKÁCIÓS CSOMÓPONTJAI 1.

Mi volt a jelentősége az 1723. évi XII. törvénycikknek? a) a középkori büntetőjog továbbvitelét biztosította b) bevezette a testcsonkító büntetéseket c) uralkodó büntetési nemmé tette a szabadságvesztést d) első alkalommal jelent meg a határozott ideig tartó szabadságvesztés

2.

Mi volt a jelentősége az 1795. évi kodifikációs kísérletnek? a) közvetlen kapcsolódás a felvilágosodás eszméihez, és az önálló nemzeti jogalkotási szándék megnyilvánulása b) átfogó börtönépítési program indult c) a tömlöcök jelentős korszerűsítésen mentek át d) megjelentek az első kísérletek a külföldiek szabadságvesztésének szabályozására

3.

Milyen formáit ismerte a szabadságvesztésnek az 1827. évi VIII. törvénycikk tervezete? a) fegyház és fogház b) tömlöc és várbörtön c) carcer és arestum d) börtön és egyházi börtön

4.

Melyik évben írta ki a Magyar Tudományos Akadémia a büntetőjog megreformálására irányuló pályázatot? a) 1828 b) 1832 c) 1839 d) 1846

5.

Milyen jelentősége volt az 1823. évi büntető törvényjavaslatnak? a) a nőket kizárta a szabadságvesztés hatályából b) a gyermekeket is engedte büntetni c) általánosság tette a szabadságvesztést, és mellőzte a halálbüntetést d) az elmebetegeket nem nyilvánította büntethetővé

6.

Milyen közvetlen jelentősége van az osztrák büntetőtörvénykönyv 1852. évi bevezetésének? a) a halálbüntetés több fajtáját vezette be b) felújította a gályarabság intézményét c) felgyorsította a magyar kodifikációs törekvéseket d) központi büntetési nemmé a szabadságvesztést tette, és látványos börtönépítési program indult

7.

Mikor jelent meg az első rendeleti szintű végrehajtási szabály Magyarországon? a) 1827 b) 1843 c) 1854 d) 1860

8.

Az 1867. évi kiegyezést követően ki volt a magyarországi büntetőjogi kodifikáció élharcosa? a) Törökfalvi Török Kálmán b) Horvát Boldizsár c) Finkey Ferenc d) Tauffer Emil

9.

Az 1878. évi V. törvénycikknek mi volt a jelentősége a börtönügy szempontjából? a) modernizálta a középkori magyar büntetőjogot b) szabályozása alapját a római jogból vette c) bevezette a pénzbüntetést d) önálló végrehajtási rendszert hozott létre, és addig példanélküli börtönépítési hullám indult meg

10. Melyik nem volt a Csemegi-kódex eleme? a) fogház b) államfogház c) szigorított börtön d) börtön e) fegyház f) munkatábor 11. Mi jellemezte a Csemegi-kódex szellemiségét? a) retrográd irányzatok túlsúlya b) a külföldi megoldások kritika nélküli átvétele c) többfajta szabadságvesztés elve és progresszív szemlélet d) egyszerű, áttekinthető struktúra 12. Mely években jelentek meg a Csemegi-kódex fontosabb módosításai? a) 1900 b) 1908 c) 1913 d) 1923 e) 1928 f) 1944 g) 1948 13. Melyik jogszabály vezette be a biztonsági őrizetet, és mi a jelentősége börtönügyi szempontból? a) 1913. évi 21. törvénycikk vezette be, és a fiatalkorúakra vonatkozó enyhébb elbírálást tette lehetővé b) az 1922. évi 10. törvénycikk vezette be a visszaesők szankcionálását c) az 1946. évi V. törvény vezette be a háborús bűnökkel vádoltak elkülönítését d) az 1948. évi 48. törvény vezette be a beszámíthatatlan elkövetőkkel szemben, és ebből fejlődött ki a mai kényszergyógykezelés jogintézménye 14. Az alábbi állítások közül melyek jellemezték a Csemegi-kódexet? a) egyszerű felépítés b) komplex végrehajtási rendeleti háttér c) reintegrációs törekvések d) hatékonyság e) megtorlás f) túldifferenciáltság 15. Melyik volt az 1945 utáni időszak börtönügy szempontjából is jelentős első törvénye? a) a népbíráskodásról szóló 1945. évi VII. törvény b) az 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság alkotmányáról c) az 1950. évi II. törvény a büntető törvénykönyv általános részéről 16. Melyek a jellemző állítások az 1950. évi II. törvény vonatkozásában? a) humánus szemléletmód b) liberális elvek c) differenciált végrehajtási struktúra d) egyetlen végrehajtási fokozata a börtön e) a szabadságvesztés nem tarthatott életfogytiglan f) a szabadságvesztés életfogytig is tarthatott g) az elítélt nevelése megjelent – mint cél

17. Az 1955-ös bv. szabályzat milyen végrehajtási módot állapított meg? a) börtön és bv. munkahely b) fegyház és börtön c) börtön és fogház d) fegyház, börtön, fogház 18. Mi volt a jelentősége az 1961. évi V. törvénykönyvnek a büntetés-végrehajtás tekintetében? a) szakított az 50-es évek hagyományaival b) a börtönbüntetés megnevezést szabadságvesztésre változtatta c) a szabadságvesztés módjai a börtön és a bv. munkahely voltak d) a szabadságvesztés céljaként a bűnözők társadalomtól való hermetikus elkülönítését jelölte meg e) a szabadságvesztés célja az elítéltek nevelése és megjavítása 19. Mi volt a jelentősége az 1966. évi 21. tvr.-nek? a) Alkalmazhatóvá tette a kényszergyakorlást b) A halálbüntetést felfüggesztette c) A Bv. szervekről rendelkezett d) A szabadságvesztést és az előzetes letartóztatás foganatosításának szabályait rendezte 20. Mit helyezett középpontba az 1966. évi 21. tvr.? a) A szellemi és testi fejlesztést b) A munkáltatást c) Az oktatást d) Az átnevelést 21. Mi volt a jellemzője az 1979.évi 11. tvr.-nek? a) Nem volt pozitív tartalma, inkább visszafordulást jelentett b) Teljesen figyelmen kívül hagyta a nemzeti normákat c) Első alakalommal jelent meg kódex-jellegű jogszabály, amely elveiben igazodott az emberi jogok védelmét biztosító nemzetközi egyezményekhez d) Bevezette a szigorított javító-nevelőmunkát 22. Mikor történt az 1979. évi 11. tvr. első átfogó módosítása? a) 1984 b) 1989 c) 1993 d) 1995 23. 1990 után mikor történtek börtönügyi kodifikációs kísérletek? a) 1995 b) 1997 c) 2005 d) 2008 e) 2009 24. Milyen körülmények sürgették a 2013. évi kodifikációt. Soroljon fel legalább hármat! a) Elavult jogszabályi forma b) A joganyag belső koherenciája c) A szabályozás egyes elemei hiányoztak d) Hazai Jogszabályi változások (pl. új Btk.) e) Nemzetközi elvárások f) A magyar jogalkotási törvény technikai előírásai

II. fejezet AZ EURÓPAI JOGI KÖRNYEZET

1.

Melyik az európai börtönügy első pillére? a) Emberi Jogok Európai Egyezménye b) Maastrichti Szerződés c) Schengeni Egyezmény d) Emberi Jogok Európai Bírósága

2.

Melyik Egyezmény hozta létre az Emberi Jogok Európai Bíróságát? a) Az 1947-es párizsi béke b) Az Európa Tanács memoranduma c) Az Emberi Jogok Európai Egyezménye d) A Maastrichti Szerződés

3.

Magyarország mikor csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez? a) 1957 b) 1963 c) 1992 d) 2004

4.

Melyek az EJEB működésének szakaszai? a) Elfogadhatósági és érdemi munka b) Előkészítő és végrehajthatósági szakasz c) Vizsgálati és befejező szakasz d) Felkészülő és lezáró szakasz

5.

Az EJEB döntésével a) Megváltoztatja a Nemzeti Bíróság döntését b) Nem változtatja meg a Nemzeti Bíróság döntését c) Hatályon kívül helyezi a Nemzeti Bíróság döntését

6.

Milyen jogok sérelme miatt fordulnak leggyakrabban a fogvatartottak az EJEB-hez? a) Az emberi méltóság sérelme b) Megkülönböztetés tilalma c) Családi élet tiszteletben tartása d) Tisztességes tárgyaláshoz való jog e) Kínzás tilalma

7.

Mikor csatlakozott Magyarország a Kínzás Elleni Európai Egyezményhez? a) 1988 b) 1990 c) 1995 d) 1999

8.

Melyik szervezet ellenőrzi a Kínzás Elleni Európai Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását? a) NPM b) NMM c) CPT d) EJEB

9.

Igaz-e a következő állítás? A CPT csak a börtönöket ellenőrzi. a) Igaz b) Hamis

10. Mi a CPT ellenőrzését követő dokumentum neve? a) Figyelemfelhívás

b) Ítélet c) Ajánlás d) Jelentés 11. Jellegüket tekintve milyenek a CPT látogatásai? a) Meglepetésszerű és hibakereső b) Periodikus és ad-hoc c) Monitorozó és helyreállító 12. Mi a CPT szerepe a börtönügy vonatkozásában? a) Ellenőrzi azokat a helyeket, ahol fogvatartás vagy kvázi fogvatartás történik b) A bejelentéseket elemzi, és dönt a helyszíni vizsgálatról c) Kapcsolatot tart a honi bv. szervezettel 13. Milyen szankciót alkalmazhat a CPT? a) Bírságot szabhat ki b) Elítélő nemzetközi dokumentumot bocsát ki c) Nincs szankcionálási joga, de a jelentés nyilvánossá tételével komoly gyakorlat alakító szerepe van d) Nemzetközi feljelentést tehet 14. Hova léphet be a CPT tagja ellenőrzése során? a) Csak a parancsnok által meghatározott helyekre b) A fegyverszoba kivételével bárhová c) Nincs korlátozás, bárhová beléphet d) Ahová a Belügyminiszter engedélyezi 15. Mit felügyel az Európa Tanács? a) A tagállamok költségvetését b) Az emberi jogok helyzetét a börtönökben c) A Nemzetközi Egyezményeket és az EJEB ítéletének végrehajtását d) A tagállamok jogalkotását 16. Mi jellemzi az Európa Tanács által kibocsájtott ajánlásokat? a) Azonnali jogalkotási kötelezettség a tagállamok részéről b) Semmiféle jogkövetkezménye nincs c) Lehetőség szerint meg kell valósítani az abban foglaltakat d) Jogi erővel nem bír, azonban a tagállami konszenzust erősíti 17. Mi jellemzi a 2006-os börtönügyi Szabályokat? a) A régi végrehajtási elveket modernizálja b) Az alapelvek jelentőségét hangsúlyozza c) Útmutató a tagállamok joganyagának modernizálásához d) Inkább visszalépés a korábbi szabályokhoz képest 18. Mivel foglalkozik a „Zöld könyv”? a) Európai méretű börtönépítési program b) Szorgalmazza a PPP-konstrukció alkalmazását a börtönügyben c) Az Unión belüli büntető jogkövetkezmények közelítését szorgalmazza d) Az alternatív büntetések általánossá tételét támogatja 19. Melyik az EU Parlament legfontosabb jogi aktusa a börtönügy területén? a) Nincs ilyen határozat b) Az 1998-as határozat, amely az EU-n belüli fogvatartási körülményeket taglalja c) E témakörben jelenleg folyik a határozat előkészítése 20. Az 1998-as EP. határozat kimondja, hogy a) Minden tagállam szabadon alakítja büntető jogát, de erről egyeztet az EU-val b) Regionális szinten azonos gyakorlatot kell kialakítani

Meg kell tartani a nemzetközi standardokat, de a bv. intézetek rendjéért a nemzeti kormányok tartoznak felelősséggel d) Évente nemzetközi konferenciát kell tartani a börtönügyről EU-s szinten c)

III. fejezet A BV. TÖRVÉNY (BV. TV.) ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI

1.

Határozza meg a büntetés-végrehajtás feladatát! A büntetés-végrehajtás feladata a büntetési célok érvényesítése a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás során az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését.

2.

Melyek azok a Btk.-beli büntetések, amelyekre kiterjed a Bv. tv. hatálya? Soroljon fel ötöt! a) szabadságvesztés b) az elzárás c) a közérdekű munka d) a pénzbüntetés e) a foglalkozástól eltiltás f) a járművezetéstől eltiltás g) a kitiltás h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás i) a kiutasítás j) a katonai büntetések: – lefokozás – szolgálati viszony megszüntetése Mellékbüntetések: a) a közügyektől eltiltás b) a katonai mellékbüntetések: – rendfokozatban visszavetés – várakozási idő meghosszabbítása

3.

4.

5.

Melyek azok a Btk.-beli büntetések, amelyekre kiterjed a Bv. tv. hatálya? a) a szabadságvesztés b) az előzetes letartóztatás c) a közérdekű munka d) a pénzbüntetés e) kényszergyógykezelés f) az elzárás g) az ideiglenes kényszergyógykezelés Mely büntetőjogi intézkedésekre terjed ki a Bv. tv. hatálya? Soroljon fel ötöt! a) a megrovás b) a próbára bocsátás c) a jóvátételi munka d) a pártfogó felügyelet e) az elkobzás f) a vagyonelkobzás g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele h) a kényszergyógykezelés i) a javítóintézeti nevelés Mely büntetőeljárási jogi kényszerintézkedések végrehajtására található rendelkezés a Bv. tv.ben? a) az előzetes letartóztatás b) a javítóintézeti nevelés c) az őrizet d) a rendbírság helyébe lépő elzárás e) a házi őrizet f) a lakhelyelhagyási tilalom g) az ideiglenes kényszergyógykezelés h) távoltartás

6.

Igaz-e az az állítás, hogy a cselekvőképtelen nagykorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben vagy a fogvatartással összefüggésben önállóan tehet nyilatkozatot? a) igen b) nem

7.

Jelölje meg, hogy mely ügyben van lehetőség képviselő meghatalmazására a Bv. tv. alapján! a) büntetőeljárás során b) büntetés-végrehajtási ügyben c) fogvatartással kapcsolatos, nem büntetés-végrehajtási ügyben d) polgári perben

8.

Milyen módon érintkezhet az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott a képviselővel? a) írásban b) személyesen ellenőrzéssel c) személyesen ellenőrzés nélkül d) szóban

9.

A hontalan fogvatartott jogosult a(z) …… fordulni, és annak képviselőjével kapcsolatot tartani a) államának diplomáciai képviseletéhez b) ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához c) Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz d) Nemzeti Megelőző Mechanizmushoz

10. Az írni, olvasni nem tudó fogvatartott esetében a jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatást a(z) …… jelenlétében kell megadni. a) védő b) képviselő c) intézetparancsnok d) két tanú 11. Mely büntetőeljárás jogi kényszerintézkedések végrehajtására található rendelkezés a Bv. tv.ben? a) az előzetes letartóztatás b) az ideiglenes kényszergyógykezelés c) az őrizet d) a rendbírság helyébe lépő elzárás 12. Mely szabálysértési szankciók végrehajtására vonatkozóan szabályoz a Bv. tv.? a) a szabálysértés miatt kiszabott elzárás b) a pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás c) a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás d) a helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás e) rendbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás 13. Kik a büntetés-végrehajtási jogviszony alanyai? a) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint b) a végrehajtásért felelős szerv, illetve a végrehajtásban közreműködő más szervek és személyek 14. Mely fórumokhoz és milyen ügyben fordulhatnak kérelemmel, panasszal az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak? Büntetés-végrehajtási ügyben vagy végrehajtással összefüggésben: a) törvényességi feladatot ellátó ügyészhez b) az alapvető jogok biztosához c) a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársához d) nemzetközi jogvédő szervezethez e) Egyéb ügyben: bírósághoz vagy más hatóságokhoz, szervezetekhez f) a helyi önkormányzathoz

15. Milyen törvényben rögzített lehetőségekkel élhet az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a jogérvényesítés során? a) kérelem b) panasz c) egyéb jogorvoslat (bírósági felülvizsgálat, fellebbezés) d) fogvatartotti fórum 16. Mely bűncselekmények sértettjei kérhetik az értesítést a fogvatartott bv. intézet elhagyásáról? a) az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. fejezet) b) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. fejezet) c) 5 MFt feletti vagyon elleni bűncselekmények 17. A felsoroltak közül mely bűncselekmény sértettjei kérhetik az értesítést a fogvatartott bv. intézet elhagyásáról? a) az emberi szabadság elleni bűncselekmények b) az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények c) az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények d) a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények 18. Hol kell benyújtani a sértetti értesítésre vonatkozó kérelmet? a) a büntetőügyben jogerős ítéletet hozó bíróságnál b) a büntetőügyben első fokon eljárt bíróságnál c) a büntetés-végrehajtási intézetnél d) a területileg illetékes rendőri szervnél 19. Mely esetben van lehetőség az eljárási határidő meghosszabbítására? a) a kérelemre indult eljárásban b) a hivatalból indult eljárásban 20. A soronkívüliség esetét kivéve az intézkedésre okot adó körülmény felmerülését követően hány napon belül kell intézkedni? a) tizenöt b) nyolc c) harminc d) öt 21. Meghatározott eljárási cselekmények, mint pl. a pártfogó felügyelői vélemény elkészítése nem tartoznak az elintézési határidőbe. a) igaz b) hamis 22. Mely esetekben kerül sor a sértett értesítésére? a) az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátása b) a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása c) fogolyszökés d) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges és ideiglenes elbocsátása e) a javítóintézet engedély nélküli elhagyása esetén f) az elkövető halála 23. Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani a(z) …… belül ismételten előterjesztett kérelmet, ha az nem hivatkozik új tényre vagy körülményre. a) hat hónapon b) három hónapon c) egy éven d) harminc napon 24. A kérelemre indult eljárásra nyitva álló határidő a) nyolc nap

b) tizenöt nap, amely harminc nappal meghosszabbítható c) harminc nap d) harminc nap, amely további harminc nappal meghosszabbítható 25. Kik jogosultak panasz előterjesztésére? a) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott b) a védő c) a fiatalkorú törvényes képviselője d) a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa, élettársa e) a kapcsolattartó a kapcsolattartás vonatkozásában f) a jegyző 26. Az alábbiak közül mely esetben hozott határozat ellen nyújtható be bírósági felülvizsgálati kérelem? a) magánelzárás fenyítés b) kényszerítő eszköz alkalmazása c) a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés d) a munkahely kijelölése 27. A panaszt az az intézkedés vagy a döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számított …… belül lehet előterjeszteni. a) tizenöt napon b) nyolc napon c) harminc napon d) öt napon 28. Akadályoztatás esetén az akadálymegszűnését követően …… áll rendelékezésre a panasz és a kapcsolódó igazolási kérelem előterjesztésére. a) nyolc nap b) tizenöt nap c) harminc nap d) öt nap 29. A panasz elbírálására rendelkezésre álló határidő a) harminc nap b) harminc nap, amely egy esetben harminc nappal meghosszabbítható c) tizenöt nap d) nyolc nap 30. A felsoroltak közül ki nem jogosult általában panasz előterjesztésére? a) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott b) a védő c) a fiatalkorú törvényes képviselője d) házastárs 31. A kapcsolattartó csak a(z) …… vonatkozásában jogosult általában panasz előterjesztésére. a) kapcsolattartás b) magánelzárás c) iratmásolat kiadása d) büntetés-félbeszakítás 32. Magánelzárást kiszabó határozat esetén bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nem jogosult a) az elítélt házastársa, élettársa b) az elzárásra ítélt c) a szabálysértési elzárást töltő elkövető d) az előzetesen letartóztatott 33. Magánelzárást kiszabó határozat esetén bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosult a) az elítélt

b) a képviselő c) a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett d) a védő 34. Főszabály szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított ……. belül lehet a határozatot hozó végrehajtásért felelős szervhez, illetve szervezeti egységhez írásban benyújtani. a) öt napon b) tizenöt napon c) nyolc napon d) harminc napon 35. A büntetés-végrehajtási intézet magánelzárást kiszabó határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelemről az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a határozat közlésekor nyomban nyilatkoznia kell. a) igaz b) hamis 36. A büntetés-végrehajtási intézet magánelzárást kiszabó határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelemről az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak …… kell nyilatkoznia. a) nyolc napon belül b) a határozat közlésekor azonnal 37. A büntetés-végrehajtási bíró felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek …… helye. a) nincs b) van 38. A magánelzárás fenyítést kiszabó határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárásban hozott büntetés-végrehajtási bírói döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. a) igaz b) hamis 39. Az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattételét megtagadó határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban a büntetés-végrehajtási bíró …….. alapján dönt. a) meghallgatás b) tárgyalás c) kizárólag iratok 40. A büntetés-végrehajtási bíró a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban beszerzi az ügyész és a végrehajtásért felelős szerv véleményét, ezek beérkezésétől számított …… belüli időpontra tűzi ki a meghallgatást. a) nyolc napon b) tizenöt napon c) harminc napon d) öt napon 41. A büntetés-végrehajtási bíró a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban beszerzi az ügyész és a végrehajtásért felelős szerv véleményét, ezek beérkezésétől számított …… belüli időpontra tűzi ki a tárgyalást. a) nyolc napon b) tizenöt napon c) harminc napon d) öt napon 42. Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban a büntetés-végrehajtási bíró iratok alapján dönt, a kérelmet …… belül bírálja el. a) nyolc napon b) tizenöt napon c) harminc napon

d) öt napon 43. A magánelzárás fenyítést kiszabó határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban a kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratok hozzá érkezésétől számított …… belül bírálja el. a) nyolc napon b) tizenöt napon c) harminc napon d) öt napon 44. Mely ügyekben hozott határozat ellen nincs helye bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának? a) magánelzárás fenyítés b) az alapvető jogokat érintő elítélt nyilatkozata nyilvánosságra hozatalának megtagadása c) a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés d) miniszteri hatáskörű büntetés-félbeszakítási kérelem elutasítása e) a munkahely kijelölése f) a zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés g) másolat kiadásának megtagadása 45. A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásra nyitva álló határidő lejártát követően a végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője …… felterjeszti az iratokat a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíróhoz. a) öt napon belül b) nyolc napon belül c) haladéktalanul d) tizenöt napon 46. Az iratbetekintésre jogosultak köre megegyezik azokéval, akik kérelmet nyújthatnak be, illetve panaszt tehetnek. a) igaz b) hamis 47. Melyek azok az iratok, amelyekbe az egyébként jogosultak sem tekinthetnek be: a) a döntés előkészítést szolgáló előterjesztések b) egészségügyi dokumentumok c) a szakmai feljegyzések d) a büntetés-végrehajtás biztonságát érintő iratok 48. Kik jogosultak bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására fő szabály szerint? a) az elítélt, b) az egyéb jogcímen fogvatartott, c) a védő, d) a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint e) a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa. f) a jegyző 49. Kik jogosultak bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására magánelzárás fenyítés kiszabása esetén? a) az elítélt, b) az elzárásra ítélt, c) a szabálysértési elzárást töltő elkövető, d) az előzetesen letartóztatott, e) a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett és f) a védő. g) az országos parancsnok 50. Mikor lehet benyújtani a bírósági felülvizsgálati kérelmet? a) határozat közlésétől számított nyolc napon belül, b) a bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelem esetén a határozat közlésekor nyomban,

akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül igazolási kérelemmel együtt. d) nincs határidőhöz kötve c)

51. Mi a feladata a végrehajtásért felelős szervnek a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtását követően? A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásra nyitva álló határidő lejártát követően a végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője haladéktalanul felterjeszti az iratokat a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíróhoz.

IV. fejezet AZ ADATKEZELÉS

1.

A büntetés-végrehajtási jogviszonyt érintően több, egymás mellett élő törvényt kell alkalmazni az adatvédelmet illetően. a) igaz b) hamis

2.

A személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó …… a) következtetés b) ismeret c) vélelem

3.

A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. a) igaz b) hamis

4.

A jogi személyt megilleti a személyes adatok védelme. a) igaz b) hamis

5.

Adatvédelmi perben az adatkezelőnek nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett …… magatartásából származott. a) szándékos b) szándékos vagy gondatlan c) szándékos vagy súlyosan gondatlan

6.

Az adatkezelő köteles bizonyítani, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel. a) igaz b) hamis

7.

Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza az adatkezelő által kezelt személyes adatok továbbításának ……, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. a) célját b) időpontját c) feltételét

8.

Törvényi felhatalmazás hiányában mikor kezelhető a személyes adat? a) az érintett hozzájárulásával b) országos parancsnok normatív rendelkezése alapján c) bv. intézet parancsnokának tételes rendelkezésében meghatározott körben

9.

Egészségügyi adat törvényi felhatalmazás nélkül, parancsnoki intézkedésen alapulva kezelhető. a) igaz b) hamis

10. Mi a személyes adatok Bv. tv. általi taxációjának lényege? a) A jogalkotó tételesen meghatározza a kezelhető személyes adatok körét, melyen kívül az adatok kezelése nem, vagy csak az érintett hozzájárulása alapján lehetséges. b) A jogalkalmazói gyakorlatban egyértelművé vált a kezelhető személyes adatok köre. c) A jogalkotó az adatkezelő mérlegelési jogkörébe utalja a kezelhető adatok körének meghatározását.

11. Büntetés-félbeszakítási ügyben kérhető-e környezettanulmány a rendőrségtől, illetve a helyi önkormányzattól? a) A rendőrségtől kérhető, a helyi önkormányzattól nem kérhető b) Sem a rendőrségtől, sem a helyi önkormányzattól nem kérhető c) Mind a rendőrségtől, mind pedig a helyi önkormányzattól kérhető 12. A helyi önkormányzat milyen ügyben adatkezelő a fogvatartási jogviszonyt illetően? a) A társadalmi kötődés program és az utógondozás során b) A büntetés-félbeszakítási ügyben készült környezettanulmány készítésekor c) A kegyeleti jog gyakorlása ügyében készült környezettanulmány készítésekor 13. Az elítélt adatairól a büntetés-végrehajtási jogviszonyból eredően milyen érdekből tagadható meg tájékoztatás? (kakukktojás, egy rossz válasz) a) a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, b) a döntés-előkészítés során készült tervezetekről c) az elítélt biztonsági csoportba sorolásának alapjául szolgáló iratokról d) kockázatkezelési összefoglaló jelentésről e) a törvény szerint megismerésre nem jogosult iratokról f) a bv. intézet parancsnoka által meghatározott adat esetén 14. Nem hozható a fogvatartott tudomására …… érintő azon adat, mely olyan intézkedéssel kapcsolatban keletkezett, amelyet a fogvatartott törvényi rendelkezés következtében eltűrni köteles. a) a fogvatartás biztonságát b) a bv. intézet gazdálkodását c) a bv. intézet működését 15. Nem adható másolat az elítélt számára a döntéselőkészítés során készült tervezetről. a) igaz b) hamis 16. A nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mérlegelés nélkül jogosultak a fogvatartottak adatainak teljes körű ismeretére. a) igaz b) hamis 17. Főszabály szerint a büntetés, intézkedés végrehajtásától vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számítva az elítélt adatait meddig kell megőrizni? a) huszonöt évig b) ötven évig c) nem selejtezhetők 18. Az elítélt kapcsolattartóinak adatait mikor kell törölni? a) Az elítélt szabadulását követően. b) Ha a szabadult elítélt kapcsolattartója kéri az adatainak törlését. c) Ha a szabadult elítélt kapcsolattartójának törvényes képviselője kéri az adatok törlését. 19. Az elítélt bv. intézetben tartózkodása bűnügyi személyes adat. a) igaz b) hamis 20. A kamerafelvételen szerelő személy jogainak gyakorlása érdekében meddig kérheti, hogy a felvételt az adatkezelő ne törölje? a) A rögzítéstől számított 30 napon belül. b) A rögzítéstől számított 60 napon belül. c) A rögzítéstől számított 90 napon belül.

21. A kamerafelvételeket a rögzítéstől számítva legfeljebb …… nap elteltével törölni kell, amennyiben nem kezdeményezték a Bv. tv. által nevesített eljárásokat, illetve az érintett nem élt jogának biztosítása céljából a felvételek törlésének megakadályozása érdekében. a) 30 nap b) 60 nap c) 90 nap 22. Válassza ki azt, amelyik nem a kameramegfigyelés törvényi jogcíme? a) elítéltek mozgásának megfigyelése b) a büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása c) a betegszobán elhelyezett elítélt megfigyelése 23. Válassza ki azt, amelyik nem a rögzített kamerafelvétel felhasználásának törvényi jogcíme? a) bűncselekmény, szabálysértés, fegyelmi cselekmény miatt indult eljárás b) kényszerítő eszköz alkalmazás jogszerűségének vizsgálata c) a bv. szerv területére belépett személyek képmásának archiválás céljából történő rögzítése 24. A bv. intézet semmi esetre sem tarthatja nyilván a bűncselekmények sértettjeit. a) igaz b) hamis

V. fejezet A SZABADSÁGVESZTÉS 1.

Határozza meg a szabadságvesztés célját! a) Az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon. b) A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának célja a társadalom védelme érdekében az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése.

2.

Sorolja fel a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit? a) a normalizáció elve b) a nyitottság elve c) a felelősség elve és az együttműködés, egyéni aktivitás d) az egyéniesítés elve e) a fokozatosság elve

3.

Az alábbiak közül melyik nem tartozik a szabadságvesztés végrehajtásának alapelvei közé? a) a normalizáció elve b) a nyitottság elve c) az ártatlanság vélelmének elve d) az egyéniesítés elve

4.

Melyik alapelvre igaz a következő állítás? A szabadságvesztés káros hatásainak enyhítése, ellensúlyozása fontos feladat a szabadságvesztés végrehajtás céljának elérése érdekében. a) a normalizáció elve b) a nyitottság elve c) a felelősség elve d) az egyéniesítés elve

5.

Melyik alapelvre igaz a következő állítás? A személyi szabadságtól való megfosztáson túl az elítélt életkörülményeiben bekövetkező és a büntetéssel szükségszerűen együtt járó, az életrend meghatározottságából adódó körülményeket közelíteni kell a szabad élet viszonyaihoz. a) a normalizáció elve b) a fokozatosság elve c) a felelősség elve d) az egyéniesítés elve

6.

Melyik alapelvre igaz a következő állítás? A szabadságvesztés végrehajtása során szükséges az elítéltek személyiség-adekvát életkori, kriminológiai, biztonsági, nevelési és egészségügyi szempontok szerinti csoportképzése, amely a hatékony rezsimrendszer működtetésének és a sikeres reintegrációnak az alapja. a) a normalizáció elve b) a fokozatosság elve c) a felelősség elve d) az egyéniesítés elve

7.

Melyik alapelvre igaz a következő állítás? Az elítélt büntetés-végrehajtási intézeten belüli sajátos és viszonylagos szabadságának változása a jogkövető magaviseletének, illetve a jogszabályban meghatározott feltételek (meghatározott idő eltelte) teljesülésének függvénye. a) a normalizáció elve b) a fokozatosság elve c) a felelősség elve d) az egyéniesítés elve

8.

Milyen módon kerülhet sor a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére a) azonnali foganatba vétellel, b) a végrehajtási sorrend érvényesítésével, c) a BVOP felhívásával. d) CPT utasítása alapján

9.

Milyen esetekben kerülhet sor azonnali foganatba vételre? a) előzetes letartóztatásban lévő terhelt esetén a szabadságvesztést kizáró határozat jogerőre emelkedését követő nappal, illetve b) ha a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét rendelte el. c) ha az ügyvéd erről rendelkezik

10. Milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a BVOP hívja fel az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére? A BVOP a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv. intézet kiválasztásánál figyelembe veszi a kiszabott szabadságvesztés tartamát és végrehajtási fokozatát, az elítélt állandó lakóhelyét, azt, hogy az elítélt visszaeső-e, illetve a telítettséget. Meg kell határoznia, hogy a szabadságvesztést kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő három hónapon belül mikor kell az elítéltnek megkezdenie a büntetése letöltését. A BVOP-nak soron kívül fel kell hívnia az ötévi, vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélteket, illetve a többszörös visszaesőket a végrehajtás megkezdésére. 11. A szabadságvesztés céljának eléréséhez szükséges eszköz a) b) c) d)

a nevelés a reintegrációs tevékenység a kényszerítő eszköz a differenciálás

12. A ……. végrehajtásának célja a társadalom védelme érdekében az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése. a) szabadságvesztés b) büntetés c) kényszergyógykezelés d) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés 13. Az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére a …… hívja fel. a) büntetés-végrehajtási intézet b) büntetés-végrehajtási bíró c) Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága d) jogerős bírósági ítéletet hozó bíróság 14. Azonnali foganatba vételre kerül sor az előzetes letartóztatásban lévő terhelt esetén a szabadságvesztést kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján. a) igaz b) hamis 15. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának soron kívül fel kell hívnia a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére azt az elítéltet, akit hat év öt hónap időtartamú szabadságvesztésre ítéltek. a) igaz b) hamis 16. A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére alapvetően mely háromféle módon kerülhet sor? a) azonnali foganatba vétellel b) a végrehajtási sorrend érvényesítésével c) elővezetéssel d) a BVOP felhívásával a) a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak

b) a büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok gyanúját észleli c) az útba indított elítélt esetén a bírói értesítés megérkezéséig 17. Melyik nem a befogadás alapjául szolgáló irat? a) a jogerős bírósági ítéletről szóló értesítő lap b) az elővezetésről szóló rendelkezés c) az elfogatóparancs d) az ítéletkiadmány 18. A személyazonosság megállapítása érdekében a büntetés-végrehajtási intézetnek ellenőriznie kell, hogy az elítélttől levett új- és tenyérnyomat szerepel-e a …… ? a) bűnügyi nyilvántartási rendszerben b) FANY-ban c) daktiloszkópiai nyilvántartásban d) Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásában 19. Mely esetekben kerülhet sor ideiglenes befogadásra? a) az elítélt személyazonossága kétséges b) útba indított elítélt esetén a bírói értesítés megérkezéséig c) a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak d) a befogadásra váró személyről egyértelműen megállapítható, hogy a befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem azonos 20. Melyek a befogadás alapjául szolgáló iratok? a) a jogerős bírósági ítéletről szóló értesítő lap, b) az elővezetésről szóló rendelkezés, c) az elfogatóparancs, d) a szabadságvesztés letöltésére vonatkozó felhívás, e) a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére vonatkozó ügyészi vagy bírói rendelkezés, vagy f) az igazságügyért felelős miniszter külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről szóló értesítése. 21. Mikor kell megtagadni a befogadást? Ha a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak, vagy a befogadásra váró személyről egyértelműen megállapítható, hogy a befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem azonos. 22. Minek a rövidítése az, hogy KEK Rendszer? Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer. 23. Kik a KEK rendszer alanyai? Egyik alanya az elítélt/előzetesen letartóztatott, aki a kockázatelemzés résztvevője, egyben a kezelésekben részvételre jogosult és kötelezett speciális ügyfél. A KEK Rendszer másik alanya a kockázatelemzést és kezelést végző szervezet, illetve a nevében jogszerűen és szakszerűen eljáró, elemzési, kezelési hatáskörrel és illetékességgel eljáró személy, illetve személyek. 24. Mi a KEK Rendszer tárgya? A KEK Rendszer tárgya a kockázatelemzés és a kezelés. 25. Minek a rövidítése az, hogy KKMI? Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet. 26. Az alábbiak közül melyek nem a KEK Rendszer eszközei? a) ruházati ellátás, b) személyes interjúk, c) szelektív tesztek, d) kockázatértékelési összefoglaló jelentés, e) egyéni fogvatartási programterv. f) jutalmazási rendszer, fegyelmi rendszer, g) reintegrációs gondozás, társadalmi kötődés program,

h) speciális étrend. 27. Egészítse ki: A ……. hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint …… év van hátra. „A 18 hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint 1 év van hátra.” 28. Egészítse ki: Az első kivizsgálás alkalmával a KKMI-ben az elítélt …... napig tartózkodik, amit a KKMI főigazgatója további …... nappal meghosszabbíthat. A KKMI-ben az elítélt 30 napig tartózkodik, amit a KKMI főigazgatója további 30 nappal meghosszabbíthat. 29. Mely fogvatartotti kör befogadása és kockázatelemzésének elvégzése történik a végrehajtásra kijelölt büntetés-végrehajtási intézetekben és melyé a KKMI-ben? Intézetekben: a) azon szabadságvesztésre ítélt személy, akinek várható szabadulásáig kevesebb mint tizennyolc hónap van hátra, b) az előzetesen letartóztatott. KKMI-ben: a) tizennyolc hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személy, akinek várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. 30. Igaz vagy Hamis? A bv. intézetben kell elvégezni az elítélt kockázatelemzését, ha ítélete 18 hónapnál több, azonban az ebből hátralévő idő kevesebb mint 1 év? a) igaz b) hamis 31. Igaz vagy Hamis? A bv. intézetben kell elvégezni az előzetesen letartóztatott kockázatelemzését? a) igaz b) hamis 32. Igaz vagy Hamis? A bv. intézetben kell elvégezni az elítélt kockázatelemzését, ha ítélete 18 hónapnál kevesebb? a) igaz b) hamis 33. Igaz vagy Hamis? A KKMI-nek az elítélt újbóli kockázati csoportba sorolását kell elvégeznie a fogvatartásra különös veszélyt jelentő események bekövetkezésében részt vevő elítéltek esetében? a) igaz b) hamis 34. Mit tartalmaz a kockázatértékelési összefoglaló jelentés? Meghatározza az elítélt befogadáskor mért általános (visszaesési és fogvatartási) kockázatát, továbbá a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell venni. 35. Szabadulás előtt hány hónappal kell elvégezni a záró kockázatelemzési vizsgálatot? Az elítéltet szabadulása előtt legalább hat hónapon belül záró kockázatelemzési vizsgálatnak kell alávetni a KKMI-ben. 36. A záró kockázatelemzési vizsgálatot mely elítéltek esetében nem kell elvégezni? Nem kell elvégezni annak a záró kockázatértékelését annak: a) aki kevesebb mint tizennyolc hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személy, illetve

b) aki 18 hónapot meghaladó időtartamú szabadságvesztésre ítélt személy, azonban kockázatelemzésre nem helyezték el korábban a KKMI-ben, mert várható szabadulásáig kevesebb mint 12 hónap volt hátra c) aki az anya-gyermek részlegen van elhelyezve d) aki a társadalmi kötődés programban részt vesz e) illetve akinél a fogva tartó bv. intézet ezt nem javasolja. 37. Egészítse ki: A záró kockázatelemzési vizsgálat időtartama a KKMI-ben …... napig terjedhet, amelyet a KKMI főigazgatója további …… nappal meghosszabbíthat. A záró kockázatelemzési vizsgálat időtartama a KKMI-ben 20 napig terjedhet, amelyet a KKMI főigazgatója további 10 nappal meghosszabbíthat. 38. Egészítse ki: A kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel, tartalmazza az elítélt befogadásakor mért …… …… és …… – kockázatát. A kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel, tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános visszaesési és fogvatartási – kockázatát. 39. Egészítse ki: A záró kockázatértékelési jelentésben kell rögzíteni az elítélt szabadulásakor mért …… kockázatát. A záró kockázatértékelési jelentésben kell rögzíteni az elítélt szabadulásakor mért visszaesési kockázatát. 40. Melyik a „kakukktojás” (azaz melyik fogalom olyan, amit nem az új törvény vezet be)? a) KEK Rendszer b) Befogadási és Fogvatartási Bizottság c) Rezsimkategóriába sorolás d) Nevelő tiszt 41. A befogadástól számítva hány napon belül és miről dönt a Befogadási és Fogvatartási Bizottság? 8 napon belül dönt az elítélt megfelelő rezsimbe helyezéséről, a munkáltatásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokban történő részvételéről. 42. Milyen új feladatai lesznek a Befogadási és Fogvatartási Bizottságnak? a) tájékoztatás az összefoglaló jelentés tartalmáról, valamint a reintegrációs programokról b) rezsimkategóriába sorolás, helyezés, annak felülvizsgálata c) záró kockázatelemzési vizsgálathoz vélemény készítése d) reintegrációs gondozásba vétel, reintegrációs programba történő bevonás, ilyenbe helyezés, eredményesség értékelése e) alacsony biztonsági kockázatú részlegen történő elhelyezés és megszüntetés 43. Hányféle rezsimet különböztetünk meg? Sorolja fel őket! 3 félét: enyhébb, általános, szigorúbb rezsimet. 44. Hogyan változnak a kötelező elkülönítési szabályok? Megjelent az eddig csak lehetőségként élő katonai szempontú elkülönítés (azaz a katonák és katonának nem minősülő elítéltek elkülönítése), s kikerült a kötelező elkülönítési szabályok közül az ítélet típusa szerinti differenciálás, tehát az előzetesen letartóztatottak és a jogerősen elítéltek elkülönítése. 45. A végrehajtás rendjének mely területei igazodnak a rezsimszabályokhoz? Az intézeten belüli mozgás, a programokban való részvétel, a magánál tartható tárgyak köre, a kapcsolattartás és a személyes szükségletekre fordítható összeg is a rezsimszabályok alapján változhat. 46. Az elítéltek elsődleges osztályozására (végrehajtási fokozatok meghatározására) mely jogszabály alapján kerül sor? a) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet;

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény; c) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; d) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény. 47. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát mely hatóság állapítja meg? a) az ítéletet hozó bíróság; b) a szabadságvesztést végrehajtó büntetés-végrehajtási szervezet; c) az elkövető lakóhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró; d) a Legfőbb Ügyészség. 48. Melyek a szabadságvesztés-büntetés kiszabásánál irányadó főbb körülmények? a) a bűncselekmény elkövetési módja, az okozott kár mértéke, az elkövető befolyásoltsága és személyisége, az enyhítő és súlyosító körülmények; b) az elkövetett bűncselekmény típusa, az elkövetés körülményei, az elkövető büntetett előélete és személyisége, az enyhítő és súlyosító körülmények; c) bűncselekmény tárgyi súlya, a bűnösség foka, az elkövető társadalomra veszélyessége, az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények. 49. Mi az elítéltek besorolása körében a progresszív végrehajtást elősegítő, egyéniesítést lehetővé tevő módszer összefoglaló elnevezése? a) Prediktív mérőeszközök alkalmazása; b) Egyéniesített reintegrációs program; c) Kockázatelemzési és Kezelési rendszer; d) Társadalmi kötődés program. 50. A szabadságvesztés végrehajtása során az egyes végrehajtási fokozatokon belül az elítélt rezsimszabályok szerinti besorolása lehet: a) alacsony, közepes, magas; b) általános, enyhébb, szigorúbb. 51. Igaz-e az alábbi állítás? A rezsimszabályok a szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban megegyezhetnek. a) igaz b) hamis 52. Egészítse ki a mondatot: Valamennyi végrehajtási fokozaton belül általános szabály, hogy a rezsimszabályoktól függően a juttatás mértéke lépcsőzetesen bővíthető, ugyanakkor a …… meghatározott alsó határt minden esetben köteles a bv. intézet biztosítani. a) kapcsolattartási formákra b) fogvatartott birtokában tartható tárgyak körére c) személyes szükségleteire fordítható összeg mértékére 53. A fegyház végrehajtási fokozatú elítélt: a) eltávozása engedélyezhető; b) eltávozáson nem vehet részt; c) eltávozása – a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével – kivételesen engedélyezhető; d) eltávozása csak a büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyész jóváhagyásával engedélyezhető. 54. A börtön végrehajtási fokozatú elítélt: a) külső munkáltatásban nem vehet részt; b) külső munkáltatásban csak a büntetés-végrehajtási bíró hozzájárulásával vehet részt; c) külső munkáltatásban nem vehet részt; d) külső munkáltatásban részt vehet. 55. A fogház végrehajtási fokozatú elítélt: a) életrendje részleteiben is meghatározott; b) életrendjét saját maga határozhatja meg;

c) életrendje csak részben meghatározott; d) életrendjét a bv. intézet parancsnoka határozza meg. 56. Igaz-e az alábbi állítás? A biztonsági elkülönítés egy másik formája, amikor az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fogvatartott az erre a célra kialakított helyiségben kerül elhelyezésre. a) igaz b) hamis 57. Ki tartja a biztonsági szemlét, illetve ki szervezi a biztonsági vizsgálatot? Jelölje a helyes választ! a) a biztonsági osztályvezető b) a bv. szerv vezetője c) a szolgálatban lévő biztonsági tiszt d) a büntetés-végrehajtási osztályvezető e) a gazdálkodó szerv vezetője 58. Melyik szabály nem tartozik, az egyes jogok gyakorlásának a felfüggesztésez? a) a bv. intézet parancsnoka rendelheti el b) a kapcsolattartásra is vonatkozhat c) a szabad levegőn tartózkodásra is vonatkozhat d) legfeljebb tizenöt napig tarthat 59. Melyik szabály nem tartozik az ajtók zárva tartásának elrendeléséhez? a) rendkívüli esemény bekövetkezésének a megelőzésére is elrendelhető b) biztonsági okból is elrendelhető c) az elrendelés lehet részleges vagy teljes d) végrehajtási fokozattól függetlenül elrendelhető e) a szolgálatban lévő biztonsági tiszt rendelheti el 60. Melyik szabály nem tartozik az átfogó biztonsági vizsgálathoz? a) célja a biztonsági rendszer elemeinek bizottság általi elemzése b) évente legalább egy alkalommal kell végrehajtani c) vezetője a biztonsági osztályvezető 61. Melyik szabály nem tartozik a biztonsági szemléhez? a) a bv. intézet valamennyi helyiségére és létesítményére ki kell terjednie b) célja a biztonságra veszélyes körülmények felderítése c) biztonsági szemle során minden fogvatartottat nem kell megmotozni 62. Melyik szabály nem tartozik a biztonsági vizsgálathoz? a) a nap bármely szakában végrehajtható b) célja a tiltott eszközök, anyagok, tárgyak felkutatása c) szervezéséért és végrehajtatásáért a biztonsági tiszt a felelős 63. Melyik szabály nem tartozik a biztonsági ellenőrzéshez? a) célja a szökések megakadályozása és a rongálások felderítése b) végrehajtásakor fogvatartott nem lehet jelen c) elsősorban technikai eszköz alkalmazásával kell végrehajtani 64. Melyik szabály nem tartozik a motozás, ruházat átvizsgáláshoz? a) csak az intézkedés alá vont személlyel azonos nemű személy végezheti b) célja többek között a tiltott tárgyak felkutatása c) csak fogvatartott személy motozható 65. Melyik szabály nem tartozik az elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazásához? a) a bv. intézet területét határoló külső falakon is elhelyezhető b) a fegyelmi elkülönítő és a magánzárka részeinél is alkalmazható c) fürdőhelyiség megfigyelésére is alkalmazható 66. Mely esetekben alkalmazható biztonsági elkülönítés? Több jó válasz lehetséges.

a) b) c) d)

ha a ft. csoportos ellenszegülésben vesz részt ha a ft. ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsít ha a ft. rejtetten agresszív viselkedésű ha a ft. IV-es biztonsági csoportba van sorolva

67. Mely korlátozások alkalmazhatók biztonsági elkülönítés ideje alatt a fogvatartottal szemben? Több jó válasz lehetséges. a) kapcsolattartása módosulhat b) állandó felügyelet alatt állhat c) önképzést nem folytathat d) saját ruhát viselhet 68. Mely esetekben helyezhető a ft. biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegbe? Több jó válasz lehetséges. a) ha személyes védelme érdekében szükséges b) saját vagy mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsított c) ha kéri d) ha a biztonsági osztályvezető úgy dönt 69. Válassza ki az alábbiak közül melyek a biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegbe helyezés szabályai! Több jó válasz is lehetséges. a) tartamába minden megkezdett nap beszámít b) bv. intézet parancsnoka indokolt határozattal legfeljebb három hónapra rendelheti el c) zárkában belső biztonsági rács nem alkalmazható d) a lelkészi gondozás elsődlegesen csoportosan történik 70. Válassza ki az alábbiak közül melyek a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok! Több jó válasz is lehetséges. a) nem lehet a kezet hátra bilincselni a szállítás során b) a mozgáskorlátozó eszközök közül egyidejűleg több is alkalmazható c) legfeljebb folyamatosan tíz óra időtartamra alkalmazható d) fogház fokozatú ft.-tal szemben nem alkalmazható 71. Válassza ki melyek az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának előírásai! Több jó válasz is lehetséges. a) az ideiglenes intézetelhagyás során alkalmazható b) alkalmazása élőerő-megtakarítást jelenthet c) csak fegyház fokozat esetén alkalmazható d) csoportos kimaradás esetén nem alkalmazható 72. Válassza ki melyek az elektronikus megfigyelési eszközzel kapcsolatos regulák! Több jó válasz is lehetséges. a) biztonsági zárkában és részlegen elhelyezhető b) bv. intézet udvarán elhelyezhető c) külön légterű illemhelyben elhelyezhető d) fürdőhelyiség megfigyelésére alkalmazható 73. A kockázatelemzési és kezelési rendszer elősegíti-e a hagyományos besorolásokhoz képest az elítélt társadalmi reintegrációját? a) igen b) nem 74. Az egyes fokozatokhoz tartozó rezsimszabályokon belüli előírások azonosak-e? a) igen b) nem 75. A felsoroltak közül jelölje meg, hogy a bv. intézetek az elítéltek befogadására milyen bizottságot működtetnek! a) Behelyezési és Munkáltatási Bizottság b) Biztonsági és Fogvatartási Bizottság

c) d)

Befogadási és Foglalkoztatási Bizottság Befogadási és Fogvatartási Bizottság

76. Jelölje meg a Befogadási és Fogvatartási Bizottságra leginkább jellemző típust! a) a büntetés-végrehajtás országos hatáskörű szerve b) helyi döntéshozó szakmai testület c) a bv. intézet parancsnokának döntés-előkészítő testülete d) a büntetés-végrehajtási intézet tanácsadó szerve 77. Jelölje meg a Befogadási és Fogvatartási Bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatokat! a) elítélt munkába állítása, munkahely, munkakör kijelölése b) biztonsági zárkába helyezés c) rezsimkategóriába sorolás d) biztonsági részlegbe helyezés 78. A Bv. törvény szerint elsősorban milyen jogorvoslati forma vehető igénybe a BFB döntésével szemben? a) panasz a bv. intézet parancsnokához, b) panasz a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához c) panasz a belügyminiszterhez d) bírósági felülvizsgálati kérelem a bv. bíróhoz 79. Az elítélt fordulhat-e panasszal a bv. intézet parancsnokának a BFB döntésével szemben benyújtott panaszt elbíráló határozatával szemben a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához? a) Igen, mert minden határozattal szemben panaszt lehet benyújtani a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához. b) Nem, mert a panaszt elbíráló bv. intézet parancsnokának határozatával szemben nincs helye további panasznak a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka felé. c) Igen, mert a fogvatartott korlátozás nélkül, az általános szabályok szerint érvényesítheti jogait. d) Igen, mert a szabadságvesztés végrehajtása alatt állók panasszal fordulhatnak a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka felé, ha a döntést, intézkedést a bv. intézet parancsnoka hozta meg. 80. A BFB tevékenysége az elítéltek oktatásához, képzéséhez azért kapcsolódik mert: a) megszervezi az elítéltek oktatását, b) beszerzi az elítéltek oktatásához szükséges eszközöket, c) beiskolázza az elítélteket, d) meghatározza az ösztöndíj nagyságát. 81. Írja le a BFB fogalmát! A Befogadási és Fogvatartási Bizottság az elítéltek egyéniesítését, progresszív rezsimrendszerbe helyezését, a reintegrációs céloknak leginkább megfelelő programokban való részvételük elősegítését megvalósító, helyi döntéshozó szakmai testület. 82. Határozza meg a BFB funkcióját! A Befogadási és Fogvatartási Bizottság nem csak mechanikus, adminisztratív büntetés-végrehajtási igazgatási résztevékenységeket lát el, hanem a reintegrációs folyamat szerves részét képező feladatokat és célkitűzéseket hajt végre. 83. Milyen szerepe lehet a BFB-nek a biztonsági zárkába-, illetve részlegbe helyezés során? Véleményezés és javaslattétel a bv. intézet parancsnokának hatáskörébe tartozó kérdésekben. 84. Soroljon fel a BFB feladatai közül ötöt! a) adatok és iratok egyeztetése (nyilatkozatok értékelése, összbüntetésbe foglalás szükségessége, személyazonosság, névcserék pontosítása, stb. végett), b) befogadó részlegbe helyezés (KKMI-ből történő átszállítás után, indokolt lehet azon belül külön részlegek kialakítása dohányzási szokások, sértettek védelme, stb. miatt), c) tájékoztatás az összefoglaló jelentés tartalmáról, valamint a reintegrációs programokról, d) rezsimkategóriába sorolás, elhelyezés (részlegbe helyezés),

e)

f) g) h) i) j) k) l) m) n) o)

külön nevesített részlegekbe helyezés, amennyiben a törvényben előírt feltételei fennállnak (átmeneti részleg, hosszúidős speciális részleg, gyógyító-terápiás részleg, pszichoszociális részleg, drogprevenciós részleg, alacsony biztonsági kockázatú részlegek), a rezsimbe helyezés felülvizsgálata legalább 6 havonta, hosszúidős speciális részlegbe helyezés felülvizsgálata legalább 3 havonta, gyógyító-terápiás részlegben történő ideiglenes elhelyezés 30 napra, amely egyszer 30 nappal meghosszabbítható, záró kockázatelemzési vizsgálathoz vélemény elkészítése, reintegrációs feladatok (reintegrációs gondozásba, illetve programokba, pártfogó felügyelővel együttesen társadalmi kötődés program végrehajtásába történő felvétel), elítéltek munkáltatásával összefüggő feladatok (elítélt munkába állítása, munkahelyének és munkakörének kijelölése, leváltása, áthelyezése), oktatásra, szakképzésre, továbbképzésre történő beiskolázás, biztonsági csoportba sorolás, jogszabályban meghatározott egyéb feladatok (a büntetések végrehajtására vonatkozó külön jogszabályokban, elsősorban miniszteri rendeletekben és OP utasításban előírtak teljesítése), véleményezés és javaslattétel bv. intézet parancsnokának hatáskörébe tartozó kérdésekben (például biztonsági zárkába, részlegbe helyezés, ajtók zárva tartásának elrendelése, Bv. tv.-ben részletezett jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztése során).

85. Milyen esetekben kötelező a BFB-nek az elítélteket meghallgatnia a bv. tv. szerint? a) az elítélt bv. intézetbe történő befogadása után, b) az összefoglaló jelentésről és a reintegrációs programokról történő tájékoztatás során, c) rezsimbe helyezés felülvizsgálatakor, d) reintegrációs gondozásba vétel, reintegrációs programokba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés során (leginkább az eredményesség érdekében), e) biztonsági csoportba soroláskor. 86. Milyen jogorvoslati forma vehető igénybe a BFB döntésével szemben? A BFB döntéseivel szemben panasz vehető igénybe. 87. A Csüllög-ügy tanúsága szempontjából mire kell leginkább ügyelnie a BFB-nek? A BFB-nek határozatában döntéseit meg kell indokolnia, annak okait ismertetve azokat tényekkel is alátámasztani. 88. Melyik részleg szerepelt – részben más megnevezéssel - a Bv. törvény hatályba lépése előtti jogszabályban? a) pszichoszociális részleg b) alacsony biztonsági kockázatú részleg c) gyógyító-terápiás részleg 89. A hosszúidős speciális részleg a biztonsági intézkedések között kerül szabályozásra a Bv. törvényben. a) igaz b) hamis 90. A hosszúidős speciális részleget jogszabály már korábban szabályozta. a) igaz b) hamis 91. A hosszúidős speciális részleg esetében milyen időközönként kell sorosan az elhelyezést felülvizsgálni? a) Háromhavonta b) Hathavonta c) Évente 92. A hosszúidős speciális részlegre helyezés feltételeként mely ítéleti idő a határozott időtartamú szabadságvesztés alsó határa? a) tízévi szabadságvesztés-büntetés b) tizenöt évi szabadságvesztés-büntetés

c)

húszévi szabadságvesztés-büntetés

93. A hosszúidős speciális részlegre csak a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésüket töltő elítéltek helyezhetők. a) igaz b) hamis 94. A hosszúidős speciális részlegre helyezés célja kizárólag a biztonsági érdek érvényesítése, a közösségbe helyezésre felkészítést, illetve a közösségbe visszahelyezés nem jelenik meg célként. a) igaz b) hamis 95. A hosszúidős speciális részleg alkalmazásának meghosszabbítása körében a hivatalbóliság elve érvényesül, szemben az elítélt önrendelkezési jogával. a) igaz b) hamis 96. A gyógyító-terápiás részlegre helyezett elítélt kihelyezéséhez a(z) …… írásbeli engedélye szükséges a javult elmeállapotú elítélt esetében, akit kóros elmeállapota miatt a szabadságvesztés végrehajtása alatt az IMEI-ben kezeltek, és elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a szabadságvesztés folytatását nem akadályozza, és erre tekintettel helyezték el a gyógyító-terápiás részlegen. a) Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza b) Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet c) BVOP Egészségügyi Főosztályának 97. A gyógyító-terápiás részlegre – külön feltétellel - az IMEI-kivizsgálás előtt is behelyezhetőek az elítéltek a) igaz b) hamis 98. A skizofrénia az elmebetegség egyik fajtája a) igaz b) hamis 99. Az antiszociális személyiségzavar (pszichopata) elmebeteg a) igaz b) hamis 100. Meddig terjedhet az IMEI kivizsgálás előtt gyógyító-terápiás részlegre történő ideiglenes elhelyezés? a) 30 napra b) 30 napra, mely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható c) 6 hónapra 101. Amennyiben a gyógyító-terápiás részlegre helyezés feltételei nem állnak fenn, a személyiségzavarban szenvedő, vagy mentális állapota miatt különleges gondozást igénylő elítélt ……helyezhető a) pszichoszociális részlegre b) betegszobára c) egészségfejlesztő részlegre 102. A pszichoszociális részlegre helyezést …… rendeli el. a) a parancsnok b) a Befogadási és Fogvatartási Bizottság c) Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet 103. A pszichoszociális részleget jogszabály már korábban szabályozta. a) igaz b) hamis

104. A drogprevenciós részlegre helyezés törvényi feltétele……, mely szerint az elítélt a kábítószermentesség ellenőrzése érdekében aláveti magát rendszeres vizsgálatoknak, és azokhoz vizsgálati anyagot (testváladékot) szolgáltat. a) az elítélt írásbeli nyilatkozata b) a Befogadási és Fogvatartási Bizottság döntése c) a bv. orvos terápiás előírása 105. A drogprevenciós részlegre az elítélt hivatalból, kérése ellenére is behelyezhető. a) igaz b) hamis 106. A drogprevenciós a részlegen elhelyezett elítéltek számára a kapcsolattartás gyakorisága növelhető. a) igaz b) hamis 107. A drogprevenciós részlegre helyezés feltétele a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza javaslata. a) igaz b) hamis 108. A drogprevenciós részlegre helyezés esetén az elítélt nem köteles rendszeresen vizsgálati anyagot (testváladékot) szolgáltatni. a) igaz b) hamis 109. A drogprevenciós részlegre helyezés megszüntetését az elítélt nem kérheti, mert ott a hivatalbóliság elve érvényesül. a) igaz b) hamis 110. Az alacsony biztonsági kockázatú részlegben elhelyezett elítéltek közül mely esetben áll fenn a pártfogó felügyelő gondozási kötelezettsége? a) A gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, egyévi vagy annál rövidebb tartamú szabadságvesztését töltő elítéltek esetében, várható szabadulásuk időpontja előtt két hónappal. b) Az egyévi vagy annál rövidebb tartamú szabadságvesztését töltő elítéltek esetében, várható szabadulásuk időpontja előtt két hónappal. c) Az első bűntényes elítéltek esetében, várható szabadulásuk időpontja előtt két hónappal. 111. Az alacsony biztonsági kockázatú részlegre helyezett elítéltek esetében a pártfogó felügyelő gondozási kötelezettsége a gondatlan és szándékos bűncselekményt elkövetett elítéltek egyaránt fennáll, a várható szabadulásuk időpontja előtt két hónappal. a) igaz b) hamis 112. Az alacsony biztonsági kockázatú részlegre helyezett elítéltek gondozását a pártfogó felügyelő a várható szabadulásuk időpontja előtt …… kezdi meg. a) egy hónappal b) két hónappal c) három hónappal 113. Az átmeneti részlegbe helyezés feltételeinek megvizsgálása után a behelyezésről, illetve annak időpontjáról: a) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka dönt; b) a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró dönt; c) a bv. intézet parancsnoka dönt; d) a bv. intézet székhelye szerint illetékes bv. felügyeleti ügyész dönt.

114. Átmeneti részlegbe helyezhető az elítélt, ha: a) fegyház vagy börtön fokozatban tölti büntetését; legalább már 5 évet kitöltött a büntetéséből; várható szabadulásáig maximum 2 év van hátra; b) fogház vagy börtön fokozatban tölti büntetését; legalább már 3 évet kitöltött a büntetéséből; várható szabadulásáig maximum 1 év van hátra; c) végrehajtási fokozattól függetlenül legalább már 5 évet kitöltött a büntetéséből; várható szabadulásáig maximum 2 év van hátra; d) börtön fokozatban tölti büntetését; legalább már 1 évet kitöltött a büntetéséből. 115. Az átmeneti részlegben az elítélt számára: a) engedélyezhető az intézetből történő eltávozása 12 óra időtartamban, továbbá jutalomként évente legfeljebb 3 nap eltávozást kaphat; b) engedélyezhető az intézetből történő eltávozása 48 óra időtartamban, továbbá jutalomként évente legfeljebb 10 nap eltávozást kaphat; c) eltávozása nem engedélyezhető, kivételes esetben évente legfeljebb 5 nap eltávozást kaphat; d) engedélyezhető az intézetből történő eltávozása 24 óra időtartamban, továbbá jutalomként évente legfeljebb 15 nap eltávozást kaphat. 116. Igaz-e az alábbi állítás? Az átmeneti részlegben elhelyezett elítélt látogatót bv. intézeten kívül is fogadhat. a) igen, b) nem 117. Az átmeneti részlegben elhelyezett elítélt a …… sikeres reintegrációja érdekében kapcsolatot tarthat a) a bv. felügyeleti ügyésszel b) a bv. bíróval c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel d) a nyomozóhatósággal 118. Igaz-e az alábbi állítás? Az átmeneti részlegben elhelyezett elítélt látogatót bv. intézeten kívül nem fogadhat. a) igen b) nem 119. Igaz-e az alábbi állítás? Az átmeneti részlegben elhelyezett elítélt részt vehet a bv. intézeten kívüli munkáltatásban. a) igen b) nem 120. Az átmeneti részlegből az elítélt kihelyezésére akkor kerülhet sor, ha …… a) annak tartama letelt; b) az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan megsérti; c) ha bv. intézeten kívüli munkáltatására kerül sor; d) ha iskolarendszerű képzésben vesz részt. 121. Megilletik-e többletjogosultságok az átmeneti részlegbe helyezett elítéltet? a) igen b) nem 122. Az átmeneti részlegben elhelyezett elítélt életrendjének meghatározottsága szigorítható-e? a) igen b) nem 123. Igaz-e az alábbi állítás? Kihelyezésre és az átmeneti részlegben való részvétel megszüntetése esetén, újabb behelyezésre három év eltelte után, vagy akkor van lehetőség, ha az új büntetőeljárás során felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, illetve három év után újra elbírálható az ismételt visszahelyezés a magatartási szempontok figyelembevételével.

a) igen b) nem 124. Mely jogszabály vezette be az enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) alkalmazását? a) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet; b) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1993. évi XXXII. törvény; c) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény; d) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; 125. Mi az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának a célja? a) speciális prevenció révén az elítélt segítése a társadalomba történő beilleszkedésben, a börtön káros hatásainak mérséklése, és külső kapcsolatainak megőrzése; b) az előzetesen letartóztatott kapcsolattartásának fejlesztése, munkáltatásának elősegítése; c) a fogvatartott utógondozásának előkészítése; d) az elítélt belső költségvetésben történő munkáltatásával az intézeti karbantartási feladatok biztosítása. 126. Igaz-e az alábbi állítás? Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása az elítélt részére valamennyi végrehajtási fokozaton belül engedélyezhető. a) igen b) nem 127. Az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alá helyezett elítélt a) 24 órát meg nem haladó időre havonta maximum 2 alkalommal eltávozhat a bv. intézetből; b) havonta 4 alkalommal, 48 óra időtartamban eltávozáson vehet részt; c) 24 órát, kivételesen 48 órát meg nem haladó időre havonta maximum 4 alkalommal eltávozhat a bv. intézetből azokon a napokon, amikor nem dolgozik; d) a bv. intézetet csak kivételes esetben, az intézetparancsnok engedélyével hagyhatja el, maximum 24 óra időtartamban. 128. Az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alá helyezett elítélt bv. intézeten kívüli munkáltatása során …… mellőzhető. a) őrzése b) ellenőrzése c) felügyelete 129. Igaz-e az alábbi állítás? Az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alá helyezett elítélt a személyes szükségletére fordítható összeget készpénzben is megkaphatja és azt a bv. intézeten kívül elköltheti. a) igen b) nem 130. Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását a bv. intézet parancsnoka felfüggeszti, és előterjesztést tesz a bv. bírónak annak megszüntetésére, ha az elítélt a) munkáltatása már nem indokolt; b) másik bv. intézetbe történő szállítására kerül sor; c) az eltávozásával vagy a munkáltatásával összefüggésben a magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy súlyos fegyelemsértést követ el; d) a jogintézmény alkalmazását kizáró okok bekövetkeznek. 131. Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása kizárt, ha az elítélt a) a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte ki; b) a szabadságvesztésből fogház fokozatban legalább 6, börtön fokozatban legalább 8 hónapot nem töltött le; c) vagyon elleni vétség elkövetése miatt ítélték el; d) külső munkáltatását nem tudja a bv. intézet részére biztosítani.

132. Igaz-e az alábbi állítás? Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása kizárt, ha a fegyházbüntetésre ítélt a szabadságvesztés fokozatának enyhítésével tölti szabadságvesztés-büntetését. a) igen b) nem 133. Az enyhébb végrehajtási szabályok engedélyezését követően ki jogosult az alkalmazása végrehajtási módjának a meghatározására? a) bv. felügyeleti ügyész; b) a bv. intézet parancsnoka; c) a határozatot hozó bv. bíró; d) a bv. intézet által kijelölt munkáltató vezetője. 134. Mellőzhető-e az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alatt álló elítélt bv. intézeten kívüli munkáltatása során az ellenőrzése? a) igen b) nem 135. Felfüggesztheti-e a bv. intézet parancsnoka az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását, ha az elítélt az eltávozásról önhibáján kívül késedelmesen tér vissza? a) igen b) nem 136. Kizárt-e az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása, ha az elítélt a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte ki? a) igen b) nem 137. Kötelező-e az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alá helyezett elítélt lakóhelyiségben történő elhelyezése? a) igen b) nem 138. Igaz-e az alábbi állítás? Bv. intézetben a kóros elmeállapotú elítélt szabadságvesztése végrehajtható, csak kivételes esetben kell az IMEI-be szállítani kivizsgálás céljából. a) igen b) nem 139. Amennyiben a bv. intézet személyi állománya az elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket észlel a) külkórházi kihelyezését és kivizsgálását kezdeményezi; b) haladéktalanul értesíti a BVOP Egészségügyi Főosztályát; c) köteles intézkedni az elítélt IMEI-be történő szállítása és pszichiáter szakorvos általi kivizsgálása érdekében; d) előterjesztést tesz a bv. bírónak az elítélt szabadságvesztése végrehajtási helyének megváltoztatására. 140. Mennyi időt kell az elítéltnek az IMEI-ben töltenie ahhoz, hogy kezdeményezni lehessen a szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatását? a) 4 hónap; b) 2 hónap; c) 1 év; d) nem indokolt a szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatása. 141. Az IMEI pszichiáter szakorvosa a kóros elmeállapotúvá vált elítélt vonatkozásában a diagnózis megállapítását követően meghatározza a szükséges terápiás kezelést, és ha annak időtartama a két hónapot meghaladja, …… kezdeményezi a szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatását. a) az IMEI főigazgató főorvosa a BVOP Központi Szállítási és Nyilvántartási Főosztályánál

b) az IMEI főigazgató főorvosa a bv. bírónál c) az egyébként végrehajtásra kijelölt bv. intézet parancsnoka a bv. bírónál d) az egyébként végrehajtásra kijelölt bv. intézet parancsnoka a bv. felügyeleti ügyésznél 142. Az IMEI-ben elhelyezett kóros elmeállapotú elítélt elmeállapotának felülvizsgálatára milyen gyakorisággal kerül sor? a) évente; b) háromhavonta; c) félévente; d) a felülvizsgálat elvégzése nem indokolt. 143. Az IMEI-ben elhelyezett kóros elmeállapotú elítélt elmeállapotának felülvizsgálata során ki dönt az elítélt további elhelyezéséről? a) IMEI főigazgató főorvosa; b) BVOP Egészségügyi Főosztálya; c) végrehajtásra kijelölt bv. intézet parancsnoka; d) bv. bíró. 144. Mikor kezdeményezheti az IMEI soron kívül, és mely hatóság útján a fogvatartott alapintézetbe történő visszaszállítását? a) ha az elítélttel szemben újabb ítéletet vesznek foganatba/eljáró bíróság útján; b) ha az elítélt tüneteiben kedvező változások mutathatók ki a kezelés eredményeként/bv. bíró útján; c) ha a fogvatartott részére büntetés-félbeszakítás engedélyezésére kerül sor/BVOP útján. 145. Igaz-e az alábbi állítás? Amikor a kóros elmeállapotú elítélt szabadulásakor a gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll, annak érdekében, hogy a szabaduló elítélt a szükséges kezelést a továbbiakban is megkapja, az IMEI főigazgató főorvosa kellő időben kezdeményezi a BVOP Egészségügyi Főosztályánál a kötelező gyógykezelés elrendelése iránti eljárást. a) igen b) nem 146. A szabaduló, kóros elmeállapotú elítélt további egészségügyi intézményi elhelyezését az …… útján kell biztosítani. a) Országos Mentőszolgálat b) igazságügyi szakértő c) bv. bíró d) BVOP Egészségügyi Főosztálya 147. A bv. intézet személyi állománya a kóros elmeállapotúvá vált elítélt szakszerű kezelését és ellátását tudja-e biztosítani? a) igen b) nem 148. Szükséges-e bv. ügyészi döntés ahhoz, hogy a kóros elmeállapotú elítélt az IMEI-ben kerüljön elhelyezésre? a) igen b) nem 149. Kötelező-e félévente a kóros elmeállapotúvá vált elítélt elmeállapotának a felülvizsgálata? a) igen b) nem 150. A szabaduló, kóros elmeállapotú elítélt további egészségügyi intézményi elhelyezését biztosítja-e a BVOP Egészségügyi Főosztálya? a) igen b) nem

151. A szabadságvesztés tartamába azt az időt, amíg az elítélt annak végrehajtása alól kivonja magát… a) be kell számítani; b) a bv. bíró elé kell terjeszteni a beszámítás érdekében; c) nem lehet beszámítani. 152. Milyen ítéletekből tevődik össze az összbüntetés? a) alapítéletekből; b) nem jogerős ítéletekből; c) semmisségi eljárásban érintett ítéletekből. 153. A szabadságvesztés tartamába ……, amíg az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát. a) beszámít az az idő b) nem számít be az az idő 154. Ha az összbüntetési ítélet olyan időpontban emelkedik jogerőre, amikor az elítélt az összbüntetésként megállapított szabadságvesztést már kitöltötte, és az elítélttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, a végrehajtásra kerülő …… tartamába be kell számítani azt az időtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát. a) előzetes letartóztatás b) szabadságvesztés c) elzárás 155. Igaz-e az alábbi állítás? A szabadságvesztés tartamába beleszámít az az időtartam, amíg annak végrehajtása alól az elítélt kivonja magát. a) igen b) nem 156. A több büntetőügyben önállóan kiszabott szabadságvesztések külön bírósági eljárásban összbüntetésbe foglalhatóak-e? a) igen b) nem 157. Mely számot viseli a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény? a) 2013. évi V. törvény b) 2006. évi CXXIII. törvény c) 2012. évi II. törvény 158. Ha törvény az elítélt számára választási lehetőséget biztosít, és ennek megfelelően nem kéri előállítását, akkor nem kell büntetőügyben idézett elítéltet terheltként előállítani. a) igaz b) hamis 159. Az elítéltet – megjelenési szándékától függetlenül – elő kell állítani, ha gondnokság alá helyezés iránti perben alperesként idézik. a) igaz b) hamis 160. Az elítéltet gondnokság alá helyezés iránti perben alperesként a kérelmére kell előállítani, mert nem büntetőügy terheltje. a) igaz b) hamis 161. Válassza ki az idézésre történő kötelező – elítélt akaratától független - előállítás eseteit (három jó válasz lehetséges)! a) büntető ügyben terheltje b) tanú

c) szabálysértési ügyben eljárás alá vont személy d) közvetítői megbeszélés 162. Közvetítői megbeszélésre a bv. intézet nem állíthat elő elítéltet. a) igaz b) hamis 163. Ha az elítéltet tanúként idézik, vállalnia kell-e az előállítás költségeit. a) igaz b) hamis 164. Ha az elítélt az előállítás költségeket nem tudja megelőlegezni, …… a) az intézet előállítja a jogainak biztosítása érdekében b) az intézet tájékoztatja, hogy költségmentességet, illetve pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti, c) a bíróság tájékoztatja, hogy költségmentességet, illetve pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti. 165. Az intézet az előállítás költségeit …… kivételesen megelőlegezheti, ha a kérelemben a költségek visszafizetését vállalja. a) a rendelkezési jogkör gyakorlójának hozzájárulásával b) az elítélt írásbeli kérelmére c) a reintegrációs tiszt kezdeményezése alapján 166. Az intézet az előállítás költségeit az elítélt írásbeli kérelmére kivételesen megelőlegezheti, ha ……. a) a kérelemben a költségek visszafizetését vállalja. b) munkába állítását kéri. c) az előállítás a bv. intézet székhelye szerinti közigazgatási területen belül történik. 167. Mi a feltétele annak, hogy a nyomozóhatóság az elítéltet az intézetben kihallgassa? a) Az ügyész engedélye, valamint a nyomozóhatóság bv. intézettel való előzetes egyeztetése. b) Az ügyész bírósággal történt előzetes egyeztetése. c) Az elítélt adatkezeléshez történő hozzájárulása. 168. A nyomozóhatóság az elítéltet …… alapján hallgathatja ki. a) a hatóság vezetőjének alakszerű határozata b) az ügyész engedélye c) a bv. intézet kezdeményezése 169. Az elítélt bv. intézetben történő kihallgatását az ügyész engedélyezi. a) igaz b) hamis 170. Az elítéltet a parancsnok adja ki …… céljából. a) kötelező egészségügyi kivizsgálása b) nyomozási cselekmények lefolytatása c) életveszélyes állapota esetén gyógykezelés 171. A bűnügyi nyilvántartási adat mintavétele az elítélt kiadásának jogcíme. a) igaz b) hamis 172. Mi a kiadás lehetséges leghosszabb időtartama, és mi a leghosszabb tartam eljárási feltétele? c) Legfeljebb 60 nap (30 + 30 nap), az ügyész indítványára a bíróság határozata alapján. d) Legfeljebb 10 nap, az ügyész indítványára a bíróság határozata alapján. e) Legfeljebb 30 nap, az ügyész határozata alapján. 173. A nyomozó hatóság nem foglalhat le az elítélt intézetben lévő érték-, vagy tárgyletétjéből, mert a bv. intézet felelős őrző.

a) igaz b) hamis 174. Mi a feltétele az elítéltek bv. intézetben történő szembesítésének? a) az elítéltek elkülönítése b) ha a reintegrációs tiszt engedélyezte c) ha azonos bv. intézetben vannak fogva tartva 175. Az elítélt kiadása vagy az idézés az elsődleges? a) a kiadás b) az idézés 176. A kiadás nem teljesíthető, ha az elítélt szabadulása esedékes. a) igaz b) hamis 177. A kiadás bűnmegelőzési érdekből teljesíthető, ha az elítélt szabadulása esedékes. a) igaz b) hamis 178. A kiadás során az állam a másik állam részére adja át az elítéltet, büntetőeljárás lefolytatása vagy a büntetés végrehajtása céljából. a) igaz b) hamis 179. A szabadulást követő időpontra nem engedélyezhető kiadás. a) igaz b) hamis 180. A kiadást követően, annak során az elítélt bv. intézetben kerül elhelyezésre. a) Igen, mert az elítélt büntetőügyben a nyilvántartó intézettől távol van. b) Nem, mert a kiadás alatt az elítélt a rendőrségi fogdán kerül elhelyezésre. 181. A kiadás időtartama beszámít a szabadságvesztés idejébe. a) igaz b) hamis 182. Sorolja fel a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatait! Fegyház, börtön, fogház. 183. Ki határozza meg első alkalommal a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát? Első alkalommal a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát a büntetőbíróság állapítja meg. 184. Szabadságvesztés végrehajtása alatt ki jogosult a fokozatváltásra irányuló előterjesztésről, kérelemről dönteni? Szabadságvesztés végrehajtása alatt a fokozatváltásra irányuló előterjesztésről, kérelemről a büntetésvégrehajtási bíró dönt. 185. Tényleges életfogytiglanra ítélt fokozatváltására mikor kerülhet sor? A tényleges életfogytiglanra ítélt fokozatváltását a Btk. 35.§ (2) bekezdése kizárja, ezért fokozatváltására szabadságvesztése alatt nem kerülhet sor. 186. Soroljon fel 4 okot, amelyek miatt fokozatváltásra nem kerülhet sor! a) Nem jelölhető ki enyhébb fokozatra az az elítélt, aki: b) szabadságvesztéséből – az előzetes letartóztatás és házi őrizet idejét is ideszámítva – a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le, c) feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztés tartamának – az előzetes letartóztatás és házi őrizet idejét is ideszámítva – egyharmadát nem töltötte le, d) a szabadságvesztésből fegyházfokozatban legalább 1 évet, börtönfokozatban legalább 6 hónapot nem töltött le,

feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztéséből – az előzetes letartóztatás és házi őrizet idejét is ideszámítva – fele tartamát nem töltötte le, f) erőszakos többszörös visszaeső, g) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, h) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. e)

187. Milyen esetekben kerülhet sor szigorúbb végrehajtási fokozatba helyezésre! A törvény alapján a szigorúbb végrehajtási fokozat kijelölésére abban az esetben kerülhet sor, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja és a fokozatának megfelelő szabadságvesztéséből legalább 6 hónapot kitöltött. 188. Ki jogosult a fokozatváltás kezdeményezésére? Az elítélt szabadságvesztésének végrehajtási fokozatának megváltozatását (előterjesztéssel), az elítélt, és a védője (kérelemmel) kezdeményezheti.

a

bv.

intézet

189. A szabadságvesztés milyen végrehajtási fokozatait határozza meg a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény? a) fegyház, államfogház, börtön, fogház, b) fegyház, szigorított börtön, börtön, c) fegyház, börtön, fogház, d) fegyház, börtön, szigorított börtön, fogház. 190. Akit a bíróság jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, szabadságvesztését milyen végrehajtási fokozatban töltheti le? a) fegyház, börtön, fogház b) fegyház vagy börtön, c) börtön vagy fogház, d) kizárólag fegyház fokozatban. 191. A Bv. törvény értelmében milyen esetekben kerülhet sor enyhébb fokozatváltásra? a) Kizárólag, ha az elítélt szabadságvesztésének végrehajtása alatt kifogástalan magatartást tanúsít. b) Ha az elítélt személyiségére, előéletére, egészségi állapotára, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményére, a szabadságvesztés tartamára, a társadalomba való beilleszkedési készségére tekintettel a büntetés célja enyhébb végrehajtási fokozatban is elérhető. c) Ha szabadságvesztés végrehajtása során kiemelkedő, átlagon felüli teljesítményt nyújtott. d) Ha szabadságvesztésének letöltését önként kezdte meg. 192. A Bv. törvény alapján a szabadságvesztés végrehajtásakor fokozatváltásra milyen módon van lehetőség? a) Fokozatváltásra nincs lehetőség, mivel a törvény minden elítélt vonatkozásában kizárja a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltozatását. b) A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása a törvényben meghatározott bizonyos idő elteltével automatikusan bekövetkezik. c) A szabadságvesztés végrehajtási fokozatainak megváltoztatására kizárólag szigorúbb fokozatba helyezés esetében van lehetőség. d) A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának enyhébb- és szigorúbb megváltozatására egyaránt van lehetőség, kivéve azokat az eseteket, amelyeknél a törvény kizárja a fokozatváltást. 193. Jelölje meg azokat az eseteket, amikor enyhébb fokozatváltásra nem kerülhet sor! a) Ha az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés tölt, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra. b) Ha az elítélt erőszakos többszörös visszaeső. c) Ha az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. d) Ha az elítélt visszaeső. 194. A Bv. törvény értelmében milyen esetekben kerülhet sor szigorúbb fokozatváltásra? a) Ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét vétkesen megsértette.

b) Ha az elítélt szabadságvesztéséből legalább 6 hónapot kitöltött és a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja. c) Ha az elítélt a büntetés-végrehajtási intézetben bűncselekményt követett el. d) Ha az elítélt az étkezést megtagadja. 195. Jelölje meg a fokozatváltás kezdeményezésére (kérelmezésére) jogosultak körét az alábbi csoportok közül. a) bv. törvényességi felügyeleti ügyész, elítélt, védő. b) védő, elítélt, sértett. c) bv. intézet, védő, ügyész. d) bv. intézet, elítélt, védő. 196. Jelölje meg a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására jogosult személyt! a) bv. törvényességi felügyeleti ügyész b) bv. bíró c) bv. intézet parancsnoka d) büntetés-végrehajtás országos parancsnoka 197. Ismeretei alapján egészítse ki helyesen a következő mondatot: A szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról hozott végzés ellen… a) további fellebbezésnek helye nincs. b) benyújtott fellebbezésről a bv. bíró 5 napon belül dönt. c) panaszt lehet előterjeszteni. d) fellebbezésnek van helye. 198. Határolja el a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztását, a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításától! Abban az esetben, ha a jogerős ítélet által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére még nem kerül sor, a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztásáról, megkezdését követően pedig félbeszakításról beszélünk. 199. Kegyelem iránti előterjesztés során ki és meddig jogosult a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását elrendelni? Ha a szabadságvesztés-büntetést foganatba vették, de még nem hajtották végre, mert más ügyben az elítélt szabadságvesztését tölti, lehetőség van a Bv. tv. 45–46. § szerint kegyelem előterjesztésére, ilyenkor a köztársasági elnök döntéséig a végrehajtás félbeszakítható. A félbeszakításról az igazságügy-miniszter rendelkezik. 200. A szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására (kezdeményezésére) hogyan kerülhet sor? Szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására leggyakrabban hivatalból, de kérelem alapján is sor kerülhet. 201. Határozza meg a szabadságvesztés végrehajtása félbeszakításának idejét és a döntési jogkörrel rendelkezőket! 30 napig terjedő időtartamig a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, 31 naptól 90 napig terjedő időtartamban a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka dönt, 91 naptól a belügyminiszter. 202. Mennyi az a legkevesebb idő, amit az országos parancsnok engedélyezhet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításánál? 31 nap. 203. A Bv. tv. milyen speciális szabályokat ír elő a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására? a) A törvény megtiltja, hogy félbeszakításra tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt vonatkozásában sor kerüljön. b) Várandós nőnél a terhesség 12. hétének elérésétől feltéve, ha a szülés várható időpontja megelőzné a szabadulás napját, nyilatkoznia kell arról, hogy kéri-e a szabadságvesztés félbeszakítását. c) Egyéb esetben nőnél a várandóság alatt, vagy szülést követőn benyújtott félbeszakítási kérelem elbírálásánál a gyermek érdekét kell figyelembe venni.

204. Írja le a szabadságvesztés végrehajtás félbeszakításának következményeit a szabadságvesztés tartamára, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának elévülésére? A félbeszakítás a szabadságvesztés tartamába nem számít be, a szabadságvesztés végrehajtásának elévülése pedig mindaddig nem folytatódhat, amíg a félbeszakítás tart. 205. Milyen esetekben szüntethető meg a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása? A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszüntetheti, ha… a) az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, b) az elítéltet más ügyben előzetes letartóztatásba helyezték, c) a félbeszakítás indoka az engedélyezett határidő letelte előtt megszűnt. 206. Jelölje meg a szabadságvesztés félbeszakításának okait! a) büntetés-végrehajtási okból b) fegyelmi okból c) fontos okból, így különösen az elítélt személyi vagy családi körülményei, egészségi állapota miatt d) biztonsági okból 207. Írja le a félbeszakítás egy naptári éven belüli maximális tartamát, ha nincs ilyen időtartam azt is tüntesse fel! a) ha azt a büntetés-végrehajtás intézet parancsnoka engedélyezte: ……. (30 nap), b) ha azt a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka engedélyezte: …... (90 nap), c) ha azt a belügyminiszter engedélyezte: …… (nincs maximális idő, mert 90 naptól hosszabb időt engedélyezhet) 208. Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltnél sor kerülhet-e szabadságvesztésének félbeszakítására? Jelölje meg a helyes választ! a) Nem, mivel soha nem szabadulhat. b) Kivételesen engedélyezhető, ha azzal az igazságügy-miniszter is egyetért. c) Igen, ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztést kimondó ítéletében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárta ki. d) Igen, ha legalább 20 évet töltött fegyházban. 209. A szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására irányuló kérelemben foglaltak ellenőrzése érdekében, környezettanulmány készítése céljából, mely szerveket kereshet meg a bv. szerv? Jelölje meg a jó választ! a) bűnügyi nyilvántartó szervet b) Egyesült Nemzetek Szövetségét c) NATO helyi képviseletét d) az elítélt lakóhelye szerinti pártfogó felügyelői szolgálat, és rendőri szerv 210. Milyen formában döntenek a szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelemről? a) szóban tájékozatják az elítéltet b) írásban tájékozatják az elítéltet c) végzésben döntenek róla d) határozatot hoznak 211. Mennyi a félbeszakítás egy naptári éven belüli maximális tartama, ha arról a bv. intézet parancsnoka döntött? a) 15 nap b) 30 nap c) 31 nap d) 60 nap 212. Milyen hatással van a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása az elévülésre? a) Az elévülésre a félbeszakítás nincs semmiféle hatással. b) A félbeszakítás tartama alatt az elévülés nyugszik.

A félbeszakítás alatt az elévülés megszakad és a félbeszakítás megszüntetése vagy elteltével az elévülés újra kezdődik. d) A félbeszakítással mentesül a szabadságvesztés végrehajtásának hátralévő része alól. c)

213. Mennyi a félbeszakítás egy naptári éven belüli maximális tartama, ha arról a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka döntött? a) 30 nap b) 31 nap c) 60 nap d) 90 nap 214. Mennyi a félbeszakítás egy naptári éven belüli minimális tartama, ha arról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka döntött? a) 30 nap b) 31 nap c) 60 nap d) 90 nap 215. Milyen formában döntenek a szabadságvesztés félbeszakításának megszüntetéséről? a) szóban tájékozatják az elítéltet b) írásban tájékozatják az elítéltet c) végzésben döntenek róla d) határozatot hoznak 216. Milyen szempontok alapján vázolja fel a Bv. törvény az elítéltek jogait? a) Korlátozott, módosuló jogok b) Bv. bíró által biztosított jogok c) A szabadságvesztés által nem érintett (alapvető) emberi jogok d) A jó magaviselettel szerzett jogok e) Szünetelő jogok 217. A Bv. tv.-ben milyen új megoldás érvényesül az elítéltek jogának rögzítésekor? a) Nincs újítás, a régi rendszer maradt meg b) Csak a legfontosabb jogok kerültek a szabályozásba c) Megjelennek a bv. jogviszonyból eredő jogok d) Önálló címben szerepelnek a Tb. jogok 218. Válassza ki a szabadságvesztés által nem érintett jogokat/kategóriákat! a) Emberi méltóság tiszteletben tartása b) Munkához való jog c) Kínzás tilalma d) Tanuláshoz való jog e) Hatékony jogorvoslathoz való jog f) Hátrányos megkülönböztetés tilalma 219. Válassza ki az elítéltek szünetelő jogait! a) Önrendelkezéshez való jog b) Lelkiismereti és vallásszabadság c) Szabad mozgáshoz való jog d) Sztrájkjog e) Egyesülési jog 220. Mely jogok kerültek ki az elítéltek szünetelő jogai közül? a) Szabad mozgáshoz való jog b) Szabad orvosválasztás joga c) Szülői felügyelet joga d) Honvédelmi jog (és kötelezettség) 221. Melyik az új elem az elítéltek szünetelő jogai között? a) Sztrájkjog

b) Békés gyülekezéshez való jog c) Szabad mozgáshoz való jog (a mozgásszabadság helyett) d) Szabad orvosválasztáshoz való jog 222. Az elítélt indulhat-e választáson, ha nincs kizáró bírói ítélet? a) Nem b) A bv. bíró engedélye alapján igen c) Igen d) Csak, ha az ügyész ezt támogatja e) Csak bv. bíró, ügyész, pártfogó támogatása esetén 223. Fejezze be a mondatot! A szabadságvesztés alatt módosuló jogok… a) nem létező jogi kategóriát képeznek b) nem bírnak meghatározó jelentőséggel c) nem hozhatók összefüggésbe a bv. jogviszonnyal d) az alapvető jogok lényegesen módosult formái e) felsorolása hiányos 224. Válassza ki a korlátozott, módosuló jogokat! a) Lelkiismereti és vallásszabadság b) Tulajdonhoz való jog c) Békés gyülekezéshez való jog d) Szabadidő eltöltéséhez való jog e) Passzív választási jog f) Kegyeleti jog gyakorlása 225. Fejezze be a mondatot! Az elítélt jogainak módosulásának mértéke… a) az Alaptörvényben került rögzítésre b) az országos parancsnok normatív utasításában került kidolgozásra c) a Bv. törvényben meghatározottakhoz igazodik d) nem mérhető és értelmezhető 226. Melyek nem az elítélt korlátozott, módosuló jogai? a) Szabad orvosválasztás joga b) Megfelelő elhelyezés joga c) Jogorvoslati Jog d) Szabadidő eltöltéséhez való jog e) Szülői felügyeleti jog 227. A Bv. törvényben a szülői felügyeleti jog hogyan változott? a) Nincs változás b) A Bv. joganyagból eredő jogok közé került c) Szünetelő jogként került rögzítésre d) Átkerült a szünetelő jogok közül a korlátozott módosuló jogok közé 228. Válassza ki a helyes állítást! Az elítéltet jogainak módosulásáról… a) nem kell tájékoztatni b) csak az értelmi képességeihez mérten kell tájékoztatni c) tilos tájékoztatni d) az ügyész utasítása alapján kell tájékoztatni e) minden esetben tájékoztatni kell 229. Ki gondoskodik az elítélt jogorvoslati jogának érvényesüléséről? Az elítélt jogorvoslati jogának érvényesüléséről a bv. intézet gondoskodik. 230. Mit mondott ki a strasbourgi bíróság az Engel-ügyben? A törvény a 10. § (3) bekezdésében kiemelten foglalkozik olyan személyek jogérvényesítéséről, akik valamilyen objektív okból kifolyólag, személyes tulajdonságuk lévén akadályokkal küzdenek, részükre elő is kell segíteni, hogy jogorvoslati jogukkal élni tudjanak, ilyen helyzetekben a

tájékoztatás nem mindig lehet elégséges. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Engel-ügy kapcsán kimondta: fokozatosan figyelemmel kell lenni a fogyatékosság körülményeire azért, hogy az elítéltet e miatt ne érje hátrány. 231. Kitől kérhet személyes meghallgatást az elítélt? Az elítélt személyes meghallgatást kérhet a bv. intézet parancsnokától, vagy a szervezeti egység vezetőjétől. 232. Milyen formában terjesztheti elő a kérelmét az elítélt? Az elítélt kérelmét írásban terjesztheti elő. 233. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokához fordulhat-e panasszal az elítélt, ha a panaszát a bv. intézet parancsnoka már elbírálta? Ha az elítélt panaszát a bv. intézet parancsnoka elbírálta, további panasszal nem fordulhat a büntetésvégrehajtás országos parancsnokához. 234. Milyen két kártérítési esetcsoportot különbözet meg a Bv. tv.? Az egyik a polgári törvénykönyv alapján érvényesíteni kívánt vagyoni károk, illetve követelések, a másik pedig az elítéltek munkáltatással összefüggőek, amelyekre a munka törvénykönyve az irányadó. 235. A Bv. tv. rendszerében a más gazdálkodó szervezet megegyezik-e az elítéltek foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságokkal? Nem, mert a az elítéltek foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságokat az 1995. évi CVII. törvény a bv. szervezet jogállásába helyezte. 236. Az elítélt kártérítési igényét milyen formában kell elbírálni? Határozattal kell a fogvatartott kárigényét elbírálni. 237. A kártérítési határozat közlésétől számított 60. napon bírósághoz fordulhat-e az elítélt? Nem, mivel a határozattal szemben 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni. A 30 napos határidő jogvesztő. 238. Mit jelent a jogvesztő határidő? A határidő elteltével maga az alanyi jog szűnik meg, a követelést bírói úton érvényesíteni nem lehet. 239. Kinek kell gondoskodnia az elítéltek jogorvoslati jogának érvényesüléséről? a) az alapvető jogok biztosának b) a büntetés-végrehajtási intézetnek c) a bíróságnak d) az Alkotmánybíróságnak 240. Fogvatartással összefüggő ügyben az elítélt írásban elsősorban kihez fordulhat kérelemmel? a) Alkotmánybírósághoz b) polgári bírósághoz c) büntető bírósághoz d) a büntetés-végrehajtási intézet ügyintézésre jogosult tagjához, valamint közvetlenül a bv. intézet parancsnokához 241. A szabadságvesztését töltő elítélt kérelmének helyt adó döntés milyen formában közölhető? a) szóban b) írásban c) határozatban d) tájékoztató levélben 242. A szabadságvesztés végrehajtás alatt álló elítél kérelmének elutasításáról hozott döntés milyen formában közölhető? a) szóban b) írásban c) határozatban d) tájékoztató levélben

243. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokához mennyi időn belül lehet újabb panaszt előterjeszteni, ha a panaszt korábban a bv. intézet parancsnoka is elbírálta? Jelölje meg a jó választ! a) 15 napon belül b) 30 napon belül c) 8 napon belül d) Ha az elítélt panaszát a bv. intézet parancsnoka elbírálta, további panasszal nem lehet a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához fordulni. 244. Milyen formában kell a Bv. tv. szerint az elítélt kártérítési igényét elbírálni? a) szóban b) írásban, egyszerű tájékoztatással c) határozattal d) ítélettel 245. Az elítélt kártérítési igényét elutasító határozattal szemben mely bírósághoz nem fordulhat keresettel? a) Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság b) Cégbíróság c) Törvényszék d) Járásbíróság 246. Az elítélt a kártérítési igényét elbíráló határozattal szemben mennyi időn belül fordulhat bírósághoz? a) 8 nap b) 15 nap c) 30 nap d) 90 nap 247. Az elítéltek közösen helyezhetők el, de ha lehetőség van rá, akkor egyedül kell őket elhelyezni. a) igaz b) hamis 248. Főszabály szerint az elítélteket éjszakára egyedül kell elhelyezni. a) igaz b) hamis 249. Az elítéltek részére napi háromszori étkezést kell biztosítani, amelynek összeállításakor figyelemmel kell lenni az elítéltek a) által végzett munka jellegére b) egészségi állapotára c) nemére d) életkorára 250. A napi háromszori étkezésből főszabály szerint legalább kettő alkalmával meleg ételt kell biztosítani az elítéltek részére. a) igaz b) hamis 251. Rendkívüli esemény idején vagy más elháríthatatlan ok miatt legfeljebb ……az elítéltek kizárólag hideg élelemmel is elláthatók a) három napig b) két napig c) egy hétig d) öt napig 252. Mely többletszolgáltatások igénybevételét köteles az elítélt megtéríteni? a) a kondicionáló terem használati díját b) saját ruházat mosatásának díját c) a hűtőszekrény használati díját

d) a vízmelegítő használati díját 253. A következők közül mi nem minősül többletszolgáltatásnak? a) a kondicionáló terem használata b) saját ruházat mosatása c) a hűtőszekrény használata d) a vízmelegítő használata 254. Melyek azok az esetek, amikor hideg élelem adható az elítélteknek? a) a napi háromszori étkezésből legfeljebb két alkalommal b) rendkívüli esemény idején vagy más elháríthatatlan ok miatt legfeljebb három napig c) magánelzárás fenyítés időtartama alatt d) átszállítás vagy előállítás esetén, ha az átszállítás vagy előállítás a büntetés-végrehajtási intézet székhelyének közigazgatási határán kívülre történik 255. A felsoroltak közül nem kap térítésmentesen gyógyszert és gyógyászati segédeszközt a) a várandós elítélt b) az anya-gyermek részlegen elhelyezett női elítélt c) az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek d) a letéti pénzzel, jövedelemmel nem rendelkező elítélt 256. Milyen esetekben korlátozható az elítélt egészségügyi ellátása visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga? a) veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén b) sürgős szükség esetén c) közegészségügyi érdekből d) a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházban történő kezelés idején 257. Civil egészségügyi intézmény térítésköteles szolgáltatását csak akkor veheti igénybe az elítélt, ha a szállítással együtt a várható költségeket megelőlegezi. a) igaz b) hamis 258. Ha az egészségügyi beavatkozások elvégzéséhez való beleegyezés visszavonása alapos ok nélkül történt, az elítélt kötelezhető az ezzel kapcsolatban felmerült és indokolt költségek megtérítésére. a) igaz b) hamis 259. Melyek az elítéltek ruházati ellátására vonatkozó szabályok? Az elítéltet az évszaknak megfelelő formaruhával, alsóruhával és lábbelivel kell ellátni. Abban az esetben, ha a bv. intézet ideiglenesen nem tud formaruhát biztosítani, arra az időre az elítélt viselheti a saját ruháját. 260. Milyen költségek megfizetésére köteles az elítélt? a) a saját ruházat mosatásának és tisztíttatásának költségét, b) a tisztálkodási felszerelés költségét, c) a többletszolgáltatások (kondicionáló terem, hűtőszekrény, vízmelegítő használati díja) igénybevételét. 261. Milyen esetekben korlátozható az elítélt egészségügyi ellátása visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga? Az elítélt saját és a közösség egészségének védelme érdekében a) veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén, b) sürgős szükség esetén, c) közegészségügyi érdekből. 262. Igaz-e az alábbi állítás? A reintegráció magába kell, hogy foglaljon minden olyan programot, tevékenységet, amely elősegíti, támogatja a társadalomba történő visszailleszkedés hatékonyságát, a visszaesés esélyének minimalizálását, akár kizárását is.

a) igen b) nem 263. A reintegrációs tevékenység során kiemelt feladat, hogy az elítélt: a) enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának hatálya alá kerüljön; b) enyhébb végrehajtási fokozatba – és rezsimkategóriába – kerüljön; c) bűncselekményének társadalomra veszélyességét felismerje és annak következményeit lehetőség szerint enyhítse; d) feltételes szabadságra bocsátása engedélyezésre kerüljön. 264. Melyek a leglényegesebb reintegrációs programok a felsoroltak közül (egy helyes válasz)? a) sport- és egészségfejlesztő foglalkozások; b) szakképzés, oktatás, munkáltatás; c) szakköri foglalkozások; d) biblioterápia és meseterápia. 265. Alapkövetelmény, hogy az elítélt a bv. intézetben … a) minél több jutalmazást érdemeljen ki; b) középiskolai tanulmányokat folytasson; c) vegyen részt tréningeken; d) alapfokú iskolai tanulmányokat folytasson. 266. Igaz-e az alábbi állítás? A szabadidő hasznos eltöltése sarkalatos pontja a reintegrációnak. a) igen b) nem 267. A reintegrációs tevékenység támogatásában ki nyújthatja a legfőbb segítséget? a) az elítélt azonos körletrészen elhelyezett fogvatartott társai; b) az elítélt családja; c) az intézeten belüli munkáltatásért felelős személy; d) az intézeten belüli oktatásért felelős személy. 268. Igaz-e az alábbi állítás? A vallási szertartásoknak és a lelki gondozásnak nincs szerepe a reintegrációs célok elérésében. a) igen b) nem 269. A szabadidős tevékenységek megfelelő szervezése, a lehetőségek megteremtése …… szempontjából is kiemelkedő, hiszen a rendkívüli események számát csökkentheti, ha az elítélt hasznosan és hatékonyan használja fel a szabadidejét. a) a fogvatartott szabadulását követő munkába állása b) a fogva tartás rendje és biztonsága 270. Az elítéltek reintegrációja keretében szigorúan a bv. intézetben szervezett tevékenységekre kell fókuszálni? a) igen b) nem 271. Az elítélt reintegrációja keretében a bv. bíró engedélyével támogatható-e a felsőfokú tanulmányok megkezdése? a) igen b) nem 272. Alapkövetelmény-e, hogy az elítélt a bv. intézetben alapfokú tanulmányokat folytasson? a) igen b) nem 273. A vallási szertartások és az egyéni lelki gondozás része-e az elítéltek reintegrációjának? a) igen

b)

nem

274. Mi a reintegrációs gondozás és az utógondozás közötti alapvető különbség? a) nincs különbség, mindkettő a pártfogó felügyelő feladata, célja az elítéltek és a szabaduló elítéltek reintegrációjának elősegítése; b) a reintegrációs gondozás ellátása alapvetően a reintegrációs tiszt feladata, az utógondozást a pártfogó felügyelő végzi; c) a reintegrációs gondozás bv. intézeten belül végzett reintegrációs tevékenység, az utógondozás a szabadulást követően elítélt által igénybe vehető szolgáltatás; d) a reintegrációs gondozást az elítélt köteles igénybe venni, az utógondozás igénybevételére a szabaduló elítélt önkéntes kérelme alapján kerül sor. 275. Mi a reintegrációs gondozás legfőbb célja? a) szabadidős programok biztosításával a reintegráció sikerességének elősegítése; b) a befogadó környezet felkészítése az elítélt visszafogadására; c) szakköri foglalkozások szervezésével az elítélt készségeinek és képességeinek fejlesztése; d) egyéni lelki gondozással és közösségi vallási foglalkozásokkal az elítélt személyiségének megerősítése. 276. Mikortól kerülhet sor a reintegrációs gondozás megkezdésére, ha az elítélt tíz évnél hosszabb időtartamú szabadságvesztést tölt? a) a várható szabadulás előtt két hónappal; b) a várható szabadulás előtt egy évvel; c) nincs időkorlát meghatározva; d) a várható szabadulás előtt két évvel. 277. Igaz-e az alábbi állítás? Az elítélt reintegrációs gondozását, amennyiben öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés-büntetést tölt, a várható szabadulását megelőző hat hónappal meg kell kezdeni. a) igen b) nem 278. Kinek az alapfeladata a reintegrációs gondozás ellátása? a) börtönlelkészi szolgálat; b) büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő; c) pszichológusi szakszolgálat; d) együttműködésbe vont civil szervezetek. 279. A reintegrációs gondozás keretében mely külső szervek és szervezetek működnek közre? a) nyomozóhatóság; b) bíróság és ügyészség; c) helyi önkormányzatok, karitatív tevékenységet végző civil szervezetek, munkáltatók, vallási közösségek, egyéb önkéntes közreműködők; d) kulturális intézmények. 280. A reintegrációs gondozás keretében a reintegrációs tiszt feladata: a) a reintegrációs tevékenységbe vont szervezetek tevékenységének koordinálása; b) a szabaduló elítélt munkaerő-piaci reintegrációjának és elhelyezkedésének biztosítása; c) az elítélt nyilatkoztatása a szabadulását követő lakó- vagy tartózkodási helyére vonatkozóan, családi kapcsolatai rendezettségének felmérése; d) a szabaduló elítélt lakhatásának biztosítása érdekében, a hozzátartozóival való kapcsolat felvétele. 281. Igaz-e az alábbi állítás? A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tevékenysége során reintegrációs célú egyéni és csoportos tájékoztatást tart az elítélt(ek) részére. a) igen b) nem 282. A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a ……

a) b) c) d)

a reintegrációs gondozás alatt álló elítélt munkavégzésének eredményeit, javaslatot tesz az elítélt jutalmazására; a reintegrációs gondozás érdekében készített reintegrációs programot, szükség szerint módosítja; a reintegrációs gondozás alatt álló elítélt tanulmányi eredményét; az elítélt letelepedési helye szerint illetékes, és reintegrációs programba vont önkormányzat tevékenységét.

283. A gondozást reintegrációs program keretében kell-e megvalósítani? a) igen b) nem 284. Az elítélt reintegációs gondozását a szabadulását követően kell megkezdeni? a) igen b) nem 285. A reintegrációs gondozást az Igazságügyi Szolgálatok pártfogó felügyelői látják el? a) igen b) nem 286. A reintegrációs gondozás részét képezi-e a családi kapcsolatok helyreállításában való közreműködés? a) igen b) nem 287. Mikor kötelező reintegrációs programba bevonni a hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítéltet? a) ha az elítélt szabadságvesztés-büntetéséből legalább egy évet letöltött; b) ha az elítélt szabadságvesztés-büntetéséből legalább öt évet letöltött; c) ha az elítélt enyhébb rezsimkategóriába sorolására kerül sor; d) ha az elítélt szabadságvesztés-büntetéséből legalább tíz évet letöltött. 288. Igaz-e az alábbi állítás? A reintegrációs programba vont, hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt nem köteles a program szabályait betartani. a) igen b) nem 289. Mi alapján kerül végrehajtásra a hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt reintegrációs gondozása? a) a Befogadási és Fogvatartási Bizottság által meghatározott programterv alapján, amelyről határozat készül; b) komplex, az elítélt egyéni igényeihez igazodó reintegrációs program alapján; c) a bv. bíró által előírt magatartási szabályok alapján, amelyet a reintegrációs tiszt és a pártfogó felügyelő koordinál; d) a programba vont külső szervezetek és szakértők által összeállított reintegrációs programterv alapján. 290. Ki készíti el a hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt reintegrációs gondozása vonatkozásában az egyéni reintegrációs programot? a) b) c) d)

a bv. bíró, amelyet a bv. intézet parancsnoka hagy jóvá; a Befogadási és Fogvatartási Bizottság; a reintegrációs tiszt és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő; a bv. intézet parancsnoka által felkért külső szakértő.

291. Igaz-e az alábbi állítás? A hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt köteles a programban részére meghatározott feladatokat végrehajtani és együttműködni az abba bevont személyekkel és szervezetekkel. a) igen

b)

nem

292. A hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt reintegrációs gondozása keretében mely személyek vagy szervezetek képezik a befogadó környezetet? a) nyomozóhatóság, ügyészség és az ítéletet kiszabó bíróság; b) család, szűkebb közösség, önkormányzat, munkáltató, társadalmi szervezetek; c) egyházi és vallási közösségek, egyházi jogi személyek; d) az elítélt hozzátartozói, korábbi baráti köre és jogi képviselője. 293. A hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt részére készített egyéni reintegrációs program magába foglalja… a) b) c) d)

az oktatást, a szakképzést, az egyéni tanácsadást és a szabadulását követően büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelőnél történő jelentkezési kötelezettség teljesítését; a munkáltatást vagy oktatást, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által tervezett egyéni tanácsadást és csoportos foglalkozások témaköreit és tematikáját; az elítélt szabadulását követően kötelezően megvalósítani tervezett programokat; az oktatást, képzést és szükség szerint szakképesítés megszerzését, továbbá különböző fejlesztendő készségekre vonatkozó tréningeket, és a munkakeresésre vonatkozó ismereteket.

294. Igaz-e az alábbi állítás? A hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt reintegrációs gondozásának nem célja a börtönpszichológia által közismert negatív börtönhatások kiküszöbölése. a) b)

igen nem

295. Köteles-e a hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt a reintegrációs program szabályait megtartani? a) igen b) nem 296. Szükséges-e a hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt részére egyéni reintegrációs programot készíteni? a) igen b) nem 297. Kötelező-e a hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt részére készített egyéni reintegrációs programot havonta felülvizsgálni? a) igen b) nem 298. Kötelező-e bevonni a hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítélt részére összeállítandó egyéni reintegrációs program elkészítésébe a bv. ügyészt? a) igen b) nem 299. Kik kerülhetnek be a társadalmi kötődés programba? a) bármely fogvatartott, aki kérelmet nyújt be a programban való részvétel iránt; b) azok az erőszakos bűncselekményt elkövető többszörös visszaesők, akik esetében különösen indokolt a programelemek által a visszaesési kockázatok csökkentése; c) azok az első bűntényes elkövetők, akik vétség miatt rövidebb tartamú, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést töltenek, vagy gondatlan bűncselekmény miatt kerültek elítélésre; d) az anya-gyermek részlegen elhelyezett elítéltek, amennyiben várható szabadulásukig legalább három hónap van hátra. 300. Igaz-e az alábbi állítás?

A társadalmi kötődés programban résztvevő elítéltek jellemzően nem a tipikus, a többségi társadalomtól eltérő jegyeket hordozó (szubkulturális) bűnözők. a) igen b) nem 301. A társadalmi kötődés programban résztvevő elítéltek esetében a reintegráció legfontosabb célja: a) a készségek és képességek fejlesztése, a motiváció kialakítása és fenntartása; b) a családi kötelékek fenntartása, a munkáltatás és a szabad élethez közelítő fogva tartás megteremtése; c) a visszaesési kockázatok csökkentése érdekében végzett speciális programokon való részvétele biztosítása; d) a szabadulást követő utógondozására való felkészítés elősegítése, amelynek érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által meghatározott programokon az elítélt részvétele kötelező. 302. Igaz-e az alábbi állítás? A társadalmi kötődés programban résztvevő elítéltek reintegrációs gondozásában a reintegrációs tisztnek kell markánsan nagyobb szerepet vállalnia. a) igen b) nem 303. A társadalmi kötődés programban részt vevő elítéltek reintegrációs gondozásában a hangsúly a korábbi munkahelyen történő továbbfoglalkoztatásra, a fokozatosan hosszabbodó és huzamosabb tartamú intézetelhagyásra helyeződik, amelyben …… tölt be kontrollpozíciót. a) a bv. felügyeleti ügyész b) a bv. bíró; c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő; d) a reintegrációs tiszt 304. Igaz-e az alábbi állítás? A társadalmi kötődés programban a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő egyik feladata a befogadó környezet biztosítása és erősítése. a) igen b) nem 305. A társadalmi kötődés programban a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az alábbi feladatok ellátására nem köteles: a) az elítélt korábbi munkahelyére történő visszahelyezés elősegítése, vagy új munkahely felderítése, továbbá közfoglalkoztatás megteremtése; b) az elítélt lakhatása megteremtésének elősegítése; c) az elítélt külföldi munkavállalásának elősegítése, amelynek érdekében kapcsolatban áll az e tevékenységet végző szolgáltatókkal; d) társadalmi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése. 306. Igaz-e az alábbi állítás? A társadalmi kötődés programban résztvevő elítélt jogosult havonta három nap eltávozáson részt venni, a munkavégzésben eltöltött idő kivételével. a) igen b) nem 307. A társadalmi kötődés programban résztvevő elítélt: a) külső munkahelyen csak kivételes esetben dolgozhat; b) külső munkahelyen felügyelet nélkül is dolgozhat; c) külső munkahelyen csak felügyelettel dolgozhat; d) külső munkahelyen csak fokozott őrzés mellett dolgozhat. 308. A társadalmi kötődés programban résztvevő elítélt: a) tanulmányait csak a bv. intézeten belül folytathatja; b) munkáltatása hangsúlyosabb, ezért tanulmányok folytatásában részvétele nem javasolt; c) tanulmányait a bv. intézeten kívül is folytathatja;

d)

tanulmányait a bv. intézeten kívül csak a bv. bíró előzetes hozzájárulásával folytathatja.

309. Az elítélt társadalmi kötődés programban való részvételét meg kell szüntetni, ha: a) nem vesz részt munkáltatásban; b) megszűnik a kapcsolattartása; c) nyilatkozik arról, hogy szabadulását követően nem vesz részt utógondozási programban; d) a társadalmi kötődés program szabályait megszegi. 310. Igaz-e az alábbi állítás? Az elítélt társadalmi kötődés programban való részvételét meg kell szüntetni, ha az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés és a büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva. a) igen b) nem 311. Kötelező-e az egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltet vagy gondatlan bűncselekmény elkövetőjét a társadalmi kötődés programba bevonni? a) igen b) nem 312. Fontos-e, hogy a társadalmi kötődés programban résztvevő elítélt ne szakadjon ki abból a családi, szociális és munkahelyi környezetből, amelyben elítélését megelőzően élt? a) b)

igen nem

313. A társadalmi kötődés programban résztvevő elítélt sikeres reintegrációja elősegítése érdekében a pártfogó felügyelőnek kötelezően be kell-e vonnia a bv. bírót és a bv. ügyészt? a) igen b) nem 314. A társadalmi kötődés programban résztvevő elítélt dolgozhat-e külső munkahelyen ellenőrzés nélkül? a) igen b) nem 315. A társadalmi kötődés programban résztvevő elítélt részesülhet-e havonta tizenöt nap eltávozáson, a munkavégzésben töltött idő kivételével? a) igen b) nem 316. Feltételes szabadságra bocsátható az elítélt, ha: a) a szabadságvesztés időtartama alatt a személyi állománnyal együttműködött, fegyelmi vétséget nem követett el és legalább három jutalmat érdemelt ki; b) a szabadságvesztés időtartama alatti magatartása kifogástalan, és várhatóan törvénytisztelő életmódot fog folytatni, a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető; c) a határozott ideig tartó szabadságvesztésének az egyharmadát letöltötte; d) a szabadságvesztés időtartama alatti magatartása kifogástalan, és várhatóan törvénytisztelő életmódot fog folytatni, valamint nyilatkozik arról, hogy szabadulását követően a büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelőnél jelentkezik, és az előírt magatartási szabályokat megtartja. 317. Igaz-e az alábbi állítás? Feltételes szabadságra bocsátható az elítélt, ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta, ugyanakkor az elítélt szabadságvesztéséből huszonöt évet kitöltött, és a szabadságvesztés időtartama alatti magatartása alapján feltételezhető, hogy várhatóan törvénytisztelő életmódot fog folytatni, a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. a) igen b) nem

318. Feltételes szabadságra bocsátható az elítélt, ha: a) a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a felét, visszaeső elítélt tekintetében a kétharmad részét letöltötte; b) a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a kétharmadát, visszaeső elítélt tekintetében a háromnegyed részét letöltötte; c) a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt évben állapítja meg, d) a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta, ugyanakkor az elítélt szabadságvesztéséből huszonöt évet kitöltött, és a szabadságvesztés időtartama alatti magatartása alapján feltételezhető, hogy várhatóan törvénytisztelő életmódot fog folytatni. 319. Igaz-e az alábbi állítás? Feltételes szabadságra bocsátható az elítélt, ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább huszonöt, legfeljebb negyven évben állapítja meg, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját években kell meghatározni. a) igen b) nem 320. A feltételes szabadságra bocsátás tárgyában mely időpontban tesz előterjesztést a bv. intézet? a) soron kívül, az elítélt által előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött idő beszámítására figyelemmel; b) a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt két hónappal; c) soron kívül (az elítélt által előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött idő beszámítására figyelemmel), egyébként a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt három hónappal; d) soron kívül (az elítélt által előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött idő beszámítására figyelemmel), egyébként a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt kettő hónappal. 321. Igaz-e az alábbi állítás? Amennyiben a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátást engedélyezi, de az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követ el, arról a bv. felügyeleti ügyészt soron kívül értesíteni kell. a) igen b) nem 322. A bv. bíró a határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt esetében milyen további szankciókat alkalmazhat? a) az elítélt pártfogó felügyeletét rendelheti el, és külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő; b) az elítélt pártfogó felügyeletét rendelheti el, és megkeresheti az elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Igazságügyi Szolgálatot külön magatartási szabályként kötelezettségek és tilalmak előírása érdekében; c) az elítélt utógondozását rendelheti el, és megkeresheti az elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Igazságügyi Szolgálatot külön magatartási szabályként kötelezettségek és tilalmak előírása érdekében; d) az elítélt pártfogó felügyeletét vagy utógondozását rendelheti el, és megkeresheti az elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Igazságügyi Szolgálatot külön magatartási szabályként kötelezettségek és tilalmak előírása érdekében. 323. Igaz-e az alábbi állítás? Ha több határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztés folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, az mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt. a) igen b) nem

324. Igaz-e az alábbi állítás? Ha több szabadságvesztésből bocsátja feltételes szabadságra az elítéltet a bv. bíró, azokat a fogvatartott párhuzamosan tölti. a) igen b) nem 325. Mikor kell megszüntetni a pártfogó felügyelet mellett elrendelt feltételes szabadságot? a) ha az elítélt az utógondozásban való részvételét megtagadja; b) ha az elítélt legalább egymást követő három alkalommal nem tesz eleget a pártfogó felügyelőnél történő jelentkezési kötelezettségének; c) ha az elítélt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi; d) ha az elítélt a pártfogó felügyelet és az utógondozás magatartási szabályait folyamatosan és súlyosan megszegi. 326. A(z) …… a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői véleményt a bv. bíró megkeresése alapján készíti el. a) b) c) d)

bv. intézet reintegrációs tisztje elítélt lakóhelye szerint illetékes Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelője bv. intézet parancsnoka által felkért igazságügyi szakértő bv. intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője

327. Ha a bv. bíró feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, mikortól tarthat kapcsolatot a pártfogó felügyelő az elítélttel? a) a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább két hónappal; b) a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább négy hónappal; c) nem tarthat kapcsolatot, csak reintegrációs gondozás keretében; d) a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével összefüggő pártatlansága érdekében, egyáltalán nem tarthat kapcsolatot. 328. Feltételes szabadságra bocsátható-e az elítélt, ha a határozott ideig tartó szabadságvesztésének az egynegyedét, visszaeső elítélt tekintetében a háromnegyed részét letöltötte? a) igen b) nem 329. Kötelező-e a bv. bírót a bv. intézetnek tájékoztatnia, ha a bv. bíró a feltételes szabadságot engedélyezi, ugyanakkor az elítélt szabadulását megelőzően súlyos fegyelmi vétséget követ el? a) igen b) nem 330. Megkezdhető-e a feltételes szabadság, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt, ha több határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztés folyamatos végrehajtása során a bv. bíró az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta? a) igen b) nem 331. Kötelező-e a feltételes szabadságra bocsátás mellett pártfogó felügyelet elrendelése, vagy külön magatartási szabályként kötelezettségek és tilalmak előírása? a) igen b) nem 332. Meg kell-e szüntetni a pártfogó felügyelet mellett elrendelt feltételes szabadságot, ha az elítélt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi? a) igen b) nem 333. Kapcsolatot tarthat-e a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélttel várható szabadulását megelőzően két hónappal, ha a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el? a) igen

b)

nem

334. Igaz-e az alábbi állítás? Az utógondozás célja a szabadult elítélt reintegrációjának elősegítése, amelynek tartama legalább két év. a) igen b) nem 335. Mikor kezdődik el az utógondozás? a) az elítélt várható szabadulását megelőző hat hónaptól; b) a szabadságvesztés időtartama alatt az elítélt egyéni élethelyzetében bekövetkezett változásokra tekintettel, bármely időponttól; c) az elítélt szabadságvesztés-büntetése letöltését követően, a szabadulás után; d) az elítélt szabadságvesztés-büntetése letöltését követő három hónap múlva. 336. Az utógondozás ellátása kinek a hatásköre? a) az elítélttel kapcsolatban álló börtönlelkész, vagy vallási közösség vezetője, vagy egyházi jogi személy; b) a szabadult elítélt letelepedési helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő; c) a szabadult elítélt tényleges tartózkodási helye szerint illetékes Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelője; d) a bv. bíró által kirendelt kormánytisztviselő. 337. Igaz-e az alábbi állítás? Az utógondozás időtartama egy év. a) igen b) nem 338. A szabadult elítélt az utógondozás igénybevételére… a) kötelezhető – a bv. bíró határozatában foglaltak szerint b) nem kötelezhető, kérelmére kezdődik el sikeres reintegrációjának elősegítésére; c) az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelőjének előterjesztése alapján, a bv. felügyeleti ügyész döntése alapján kötelezhető d) minden esetben kötelezett 339. Az utógondozás keretében végzett tevékenység mire nem terjedhet ki? a) munkavállalása elősegítésére; b) a közérdekű munka büntetése végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére; c) letelepedésére és szállása biztosítására; d) tanulmányok folytatásának elősegítésére. 340. Mely szervezetek támogatják az utógondozás ellátását az egyedi ügyekben? (Több válasz is megjelölhető.) a) karitatív tevékenységet végző civil szervezetek; b) bv. bíró; c) nyomozóhatóság; d) munkáltatók; e) vallási közösségek; f) bv. ügyész; g) önkéntes közreműködők; h) katasztrófavédelmi igazgatóság; i) szociális intézmények; j) önkormányzatok; 341. Igaz-e az alábbi állítás? Az utógondozás során kiemelt szerepe van a letelepedés helye szerinti önkormányzatoknak is, mert azt az elítéltet, aki szabadságvesztés-büntetéséből folyamatosan legalább tíz évet bv. intézetben töltött, és lakhatása és munkáltatása egyéb módon nem biztosítható, úgy kötelességük a lakhatás biztosítása és a munkahelyteremtés közfoglalkoztatás keretében.

a) b)

igen nem

342. Végezhet-e a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítéltek körében utógondozást a bv. intézetekben? a) igen b) nem 343. Végezhet-e utógondozást az Igazságügyi Szolgálatok pártfogó felügyelője az elítélt szabadulását követően? a) igen b) nem 344. Kötelező-e a szabadult elítéltnek az utógondozást igénybe vennie, ha a bv. intézetben a börtönpártfogolási programban részt vett? a) igen b) nem 345. Az utógondozás időtartama folyamatosan tarthat-e három évig? a) igen b) nem 346. Igaz-e az alábbi állítás? Az utógondozás során annak eredményessége érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő igénybe veheti-e a munkáltatók, karitatív- és civil szervezetek, vallási közösségek, önkormányzatok segítségét? a) igen b) nem 347. Soroljon fel négy olyan okot, amelyekért az elítélt jutalomban részesíthető! Az elítélt jutalomba részesíthető: a) példamutató magatartásáért, b) a munkában elért eredményéért, c) a tanulásban tanúsított szorgalmáért, d) a közösség érdekében végzett tevékenységéért, e) élet vagy jelentős anyagi érték megmentéséért, f) súlyos veszély elhárításáért. 348. Sorolja fel az elítélteknek adható jutalmakat! a) dicséret, b) fiatalkorúaknál dicsérő oklevél, c) kondicionálóterem használatának díjmentes biztosítása, d) látogatófogadás soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása, e) személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, f) pénzjutalom, g) tárgyjutalom, h) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése, i) látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül, j) jutalom kimaradás, k) jutalom eltávozás. 349. Melyik esetekben nem engedélyezhető a látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül, a jutalom kimaradás és a jutalom eltávozás? a) ha az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban, b) ha az elítélt a magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegte, c) az előzetes letartóztatásban lévő fogvatartott esetén. 350. Az alábbiak közül mely esetekben részesíthető jutalomban az elítélt? a) példamutató magatartásáért b) nevelésben való eredményes közreműködésért

c) a tanulásban tanúsított szorgalmáért d) a közösség érdekében végzett tevékenységért 351. Az alábbiak közül melyik jutalom nem adható a felnőtt korú elítélteknek? a) dicsérő oklevél b) látogatófogadás soron kívül c) pénzjutalom d) tárgyjutalom 352. Az alábbiak közül melyik tartozik a jutalmak közé? a) tárgyjutalom b) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése c) látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül d) soron kívüli csomag engedélyezése 353. Melyik nem illik az alábbi felsorolásba? a) kondicionáló terem használatának díjmentes biztosítása b) látogatófogadás soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása c) személyes szükségletekre fordítható összeg növelése d) pénzjutalom e) fenyítés elengedése f) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése 354. Mely esetekben nem engedélyezhető a jutalom eltávozás? a) ha az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban b) ha az elítélt a magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegte c) többszörös visszaeső elkövető esetén d) az előzetes letartóztatásban lévő fogvatartott esetén 355. Ha az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban, a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével adható jutalom eltávozás. a) igaz b) hamis 356. Mi a fenyítés célja? A fenyítés célja, hogy az elkövetőt és más fogvatartottat visszatartson újabb fegyelmi vétség elkövetésétől, helyreállítsa a büntetés-végrehajtás rendjét és biztonságát, valamint a fegyelemsértőt együttműködésre ösztönözze. 357. Válassza ki az elítéltekkel szemben alkalmazható új fenyítéseket! Elítélttel szemben a következő fenyítések alkalmazhatók: a) feddés, b) 1-6 hónapig terjedő időtartamig az elítélt magánál tartható tárgyak körének korlátozása, c) bv. intézet által szervezett programokon, rendezvényeken, művelődési, szabadidős, illetve sportprogramokon való részvétel korlátozása, attól való eltiltás, amely meghatározott alkalmakra, de legfeljebb 3 hónapig tarthat, d) többletszolgáltatások megvonása 1-3 hónapig terjedő időre, e) személyes szükségletre fordítható összeg csökkentése (legfeljebb 6 hónapig, amely 50%-ig csökkenthető), f) magánelzárás. 358. Ismertesse a magánelzárás maximumát végrehajtási fokozatonként, illetve dolgozó elítélt esetében! A magánelzárás maximuma fegyház fokozatnál 25 nap, börtön fokozatban 20 nap, fogház fokozatban 10 nap. Amennyiben az elítélt dolgozik, előbbi fokozatokban 20, 15, 5 nap fenyítés szabható ki. 359. Soroljon fel a magánelzárással együtt járó legalább négy korlátozást! Az elítélt:

a) b) c) d) e) f) g)

kimaradásra, eltávozásra nem mehet, a védővel való kapcsolattartás kivételével nem telefonálhat, és nem levelezhet, nem küldhet, és nem kaphat csomagot, nem fogadhat látogatót, kivéve a lelkészt, szabadulása előkészítésekor leendő munkáltatóját, pártfogó felügyelőt, és a karitatív szervezet megbízottját, nem vásárolhat személyes szükségleti cikkeket, nem veheti igénybe a bv. intézet művelődési és sportolási lehetőségeit, sajtóterméket nem olvashat.

360. Kivel szemben nincs helye magánelzárásnak? Várandós és kisgyerekes nővel szemben magánelzárásnak nincs helye. 361. A fenyítés kiszabásánál milyen körülményeket kell figyelembe venni? A fegyelmezés helyreállító szankciójából következik, hogy a fenyítés kiszabásánál a fegyelemsértés súlyát, az elítélt magatartását és a fenyítés célját kell figyelembe venni. 362. Szabálysértés esetében milyen szankciókra számíthat az elítélt? Fegyelmi eljárás keretében fenyítés és szabálysértési feljelentés miatt büntetés. 363. Mi a közvetítői eljárás lényege? Az elítéltek fegyelmi ügyeinek tevékeny megbánásra épülő, alternatív módon történő rendezése. 364. Jelölje meg azokat a fenyítési formákat, amelyeket az új Bv. törvény vezetet be. a) feddés b) magánál tartható tárgyak korlátozása c) szervezett programokon, rendezvényeken való korlátozás d) többletszolgáltatások megvonása e) személyes szükségletre fordítható összeg csökkentése f) magánelzárás 365. Fegyelmi eljárás során az elítélt magánál tartható tárgyak körének korlátozása esetében mekkora maximális időtartama kiszabható ki? a) 1 hónap b) 2 hónap c) 3 hónap d) 6 hónap 366. Fegyelmi eljárás során az elítélt szervezett programokon való részvételének korlátozása esetében mekkora maximális időtartama kiszabható ki? a) 1 hónap b) 2 hónap c) 3 hónap d) 6 hónap 367. Fegyelmi eljárás során többletszolgáltatások megvonása esetében mekkora maximális időtartama kiszabható ki? a) 1 hónap b) 2 hónap c) 3 hónap d) 6 hónap 368. Írja le a magánelzárás generális maximumát, ha azt a) fegyház fokozatúnál, ha nem dolgozik: …….. (25 nap) b) fegyház fokozatú dolgozónál: ……… (20 nap) a) fogház fokozatúnál, ha nem dolgozik: ……… (10 nap) b) fogház fokozatúnál, ha dolgozik: …….. (5 nap) 369. Jelölje meg a rossz választ! Magánelzárás végrehajtás alatt az elítélt: a) kimaradásra, eltávozásra nem mehet, b) nem telefonálhat és nem levelezhet, ideértve a védővel való kapcsolattartást is

c) nem küldhet és nem kaphat csomagot d) nem vásárolhat személyes szükségleti cikkeket 370. A fegyelmi fenyítések kiszabásán túl, milyen további intézkedésekre kerülhet sor az elítélttel szemben? Jelölje meg a rossz választ! a) Ha a fegyelemsértés bűncselekményt is megvalósít büntetőfeljelentés megtétele. b) Ha a fegyelemsértés szabálysértést is megvalósít szabálysértési feljelentés megtétele. c) Közvetítői eljárásra utalás. d) Intézkedés a fegyelmi eljárásban felmerült költség megtérítésére. 371. Mire kell törekedni leginkább a közvetítői eljárásban? a) A sértett részére megfelelő anyagi elégtételre kerüljön sor. b) Az elkövető megbüntetésére. c) A sértett és az elkövető között az elkövető tevékeny megbánását megalapozó írásbeli megállapodás jöjjön létre. d) Legyen egy írásbeli megállapodás az elkövető és a sértett között. 372. Mentesül-e az elítélt a munkavégzési kötelezettség alól, ha iskolai oktatásban, szakképzésen, vagy továbbképzésen vesz részt? Nem, mivel az oktatásban, különféle szakképzésekben, továbbképzéseken történő részvétel nem helyettesíti az elítéltek munkában való részvételének kötelezettségét. 373. Mekkora térítésben részesülhet az elítélt, ha oktatáson, képzésen, vagy továbbképzésen vesz részt? Az alapmunkadíj egynegyedének megfelelő pénzbeli térítésben részesül. 374. Miért kell oktatási-képzési megállapodást kötni az elítélttel? Ösztöndíj érdekében kell oktatási-képzési megállapodást kötni az elítélttel. 375. Miről kell tájékozatni az elítéltet az oktatási-képzési megállapodásban? A megállapodásban az elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben az alapfokú, középfokú iskolában – idetartozik a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola –, oktatásban, illetve a szakképzésben vagy továbbképzésben a tanulmányait megkezdi, és a képzésben önhibájából nem vesz részt, illetve azt megszakítja, a felmerült költségek teljes vagy részleges megtérítésére kötelezhető. 376. Milyen feltételt határoz meg a Bv. tv. az ösztöndíj megállapításához? A Bv. tv. az ösztöndíj megállapítását tényeket igazoló okirathoz köti, azonban e feltételt a bv. intézet parancsnoka mérlegelheti. 377. Mitől függ a kiegészítő ösztöndíj? A kiegészítő ösztöndíj az oktatásban részesülő elítélt tanulmányi eredményétől, szorgalmától és magatartásától függ. 378. Hogyan támogatja a Bv. tv. az elítélt iskolarendszeren kívüli oktatását, valamint felsőfokú tanulmányait? Különös méltánylást érdemlő esetben a bv. intézet parancsnokának döntése alapján ösztöndíjban részesülhet az iskolarendszeren kívüli szakoktatásban, valamint a felsőfokú tanulmányokat folytató elítélt. 379. Milyen kedvezményeket kérhet az oktatási-képzési megállapodás alapján az elítélt? a) A vizsgára való felkészüléshez tanévenként a munkavégzés alól jogszabályban meghatározott időre – saját kérésére – fel kell menteni, b) kérelmére egy óra munkaidő-kedvezményre is jogosult, c) munkavégzés alóli mentesség időtartamára, és a munkaidő-kedvezmény idejére is munkadíjban részesül. 380. Milyen követelményeket határoz meg a Bv. tv. az elítéltek képzéseivel kapcsolatban? a) elsősorban olyan szakmák közül kell megszervezni, amelyek elősegíthetik a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedésüket, vagy a bv. intézeten belül történő munkavégzésüket,

b) c)

ez elítélt a szakképzésbe, továbbképzésbe a kérelme alapján vonható be, kérelem után megkezdett szakképzésben és továbbképzésben azonban az elítélt részvétele már kötelező, az oktatási megállapodásban foglaltak szerint kötelezhető az elítélt a képzés, illetve továbbképzés költségeinek teljes vagy részleges megtérítésére.

381. Az elítélt önként hozzájárulhat-e a képzéshez? Milyen esetekben? Igen. Oktatás, szakképzés, továbbképzés együttesen vagy külön-külön is szervezhető a bv. intézet, jogszabály által arra felhatalmazott egyéb szerv, illetve magánszemély által, amelynek költségei a szervezőt terhelik, de ahhoz az elítélt önként is hozzájárulhat. 382. Milyen esetekben tehet önállóan jognyilatkozatot a fiatalkorú? a) bármikor b) csak törvényes képviselőjének az együttes beleegyezésével c) fogvatartásával kapcsolatban, a törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül is d) egészségügyi önrendelkezése kapcsán bármikor 383. Mikor köteles hozzájárulni a fiatalkorú a tartására fordított költségekhez? a) ha munkáltatásban vesz részt b) ha önhibájából nem dolgozik c) ha ösztöndíjban részesül 384. A fiatalkorú elítéltek esetén hogyan alakul a magánelzárás tartama? A fiatalkorúak börtönében tíz, a fiatalkorúak fogházában öt napig terjedhet. 385. Milyen új kapcsolattartási forma került bevezetésre a fiatalkorúak esetében? családterápiás foglalkozás családi konzultáció 386. Szükséges-e a fiatalkorúnak kérelmeznie az új kapcsolattartási formák igénybevételét? a) igen b) nem 387. A fiatalkorú fogalmát egészítse ki! Fiatalkorú alatt érteni kell a fiatalkorúval szemben kiszabott szabadságvesztést töltő elítéltet, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott fiatalkorúak szabadságvesztését töltő elítéltet is. 388. Kit kell értesíteni a fiatalkorú szabadításáról, a szabadulás előtt 60 nappal? A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú szabadítása előtt hatvan nappal a törvényes képviselőt kell értesíteni. 389. Mely esetben hagyhatja el kíséret nélkül a fiatalkorú a bv. intézetet szabadításkor? A fiatalkorút szabadítása esetén a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek vagy a gyámnak kell átadni a bv. intézet székhelyén. A törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása esetén a fiatalkorú kísérő nélkül hagyhatja el a bv. intézetet. 390. Milyen intézkedést kell megtenni, ha a fiatalkorú szabadításakor a törvényes képviselő nem jelent meg az átvételre, és előzetesen sem nyilatkozott úgy, hogy elhagyhatja önállóan a bv. intézetet? Ha a fiatalkorú törvényes képviselője nem jelent meg az átvétel érdekében, és nem járult hozzá a fiatalkorú kísérő nélküli eltávozásához, a bv. intézet haladéktalanul megkeresi a fiatalkorú ideiglenes elhelyezése érdekében a gyermekek védelméről szóló törvényben feljogosított szervet, és gondoskodik a fiatalkorúnak az ideiglenes hatályú elhelyezéséről rendelkező határozatban megjelölt gondozási helyre történő szállításáról. 391. Igaz-e az alábbi állítás? A tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú dohányterméket nem tarthat magánál, és dohányzása még a törvényes képviselőjének a hozzájárulásával sem engedélyezett.

a) b)

Igaz (a Bv. tv. 203. §-a 18. életévet nevesíti, de az állítás a 16. életévre is helytálló) Hamis

392. Igaz-e az alábbi állítás? A dohányzást tiltó kötelezettség megszegése nem alapoz meg fegyelmi vétséget, de a fiatalkorúval szemben biztonsági intézkedés foganatosítható emiatt. a) Igaz b) Hamis (a korábbi szabályozás szerint volt lehetőség biztonsági intézkedés foganatosítására) 393. Igaz-e az alábbi állítás? A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú dohányterméket nem tarthat magánál, de dohányzása a törvényes képviselőjének a hozzájárulásával engedélyezhető. a) Igaz b) Hamis. (A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú dohányterméket nem tarthat magánál, és dohányzása még a törvényes képviselőjének a hozzájárulásával sem engedélyezett.) 394. Igaz-e az alábbi állítás? A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú dohányterméket nem tarthat magánál, de dohányzása a törvényes képviselőjének a hozzájárulásával engedélyezhető. a) Igaz b) Hamis (A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú dohányterméket nem tarthat magánál, és dohányzása még a törvényes képviselőjének a hozzájárulásával sem engedélyezett.) 395. Egészítse ki a meghatározást! A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani a fiatalkorú…. a) oktatására, b) személyiségének fejlesztésére, c) testi fejlődésére, d) a tankötelezettség érvényesítésére, e) az első szakmához jutás lehetőségére. 396. Fiatalkorúak bv. intézetében felnőtt korú elítéltek az alábbi ok miatt helyezhetők el: a) oktatás, szakképzés miatt b) bv. intézet működése érdekében c) a kapcsolattartás elősegítése miatt 397. Milyen többletjutalommal jutalmazhatóak a fiatalkorúak? Dicsérő oklevéllel. 398. A fiatalkorú megismerése érdekében milyen szervektől kell pedagógiai véleményt kérni? a) oktatási intézmény b) egyházi közösség c) gyermekvédelmi intézmény d) jegyző 399. A családi konzultáció milyen rendszerességű lehet? a) 1 havonta b) 2 havonta c) 3 havonta d) 4 havonta 400. A családi konzultáció: a) intézeten kívüli b) oktatást elősegítő c) kötetlen d) pedagógiai kapcsolattartási forma.

401. A családi konzultáción részt vehet: a) fk. fogvatartott b) szülő c) pedagógus d) védőügyvéd e) kapcsolattartásra jogosult f) bv. orvos g) bv. lelkész 402. Az elítéltek között engedélyezhető-e a családterápiás foglalkozás? Igen 403. Elítéltek között engedélyezhető-e a családi konzultáció? Igen 404. Mikor engedélyezhető, hogy az azonos nemű, fiatalkorú testvérek közösen elhelyezhetőek legyenek? a) ha mindkét fiatalkorú érdekében áll b) ha a bv. orvos engedélyezte c) ha a bv. intézetben ennek feltételei adottak d) ha azonos rezsimkategóriába tartoznak e) csak jutalomból 405. Azonos nemű fiatalkorú elítéltek együttes elhelyezését milyen szempontok figyelembevételével lehet engedélyezni? a) azonos rezsimkategória b) elkövetett bűncselekmény c) a fogvatartás rendjét befolyásoló tényező d) biztonságot befolyásoló tényező e) azonos vallási hovatartozás f) érzelmi és értelmi fejlettség g) azonos tanulócsoport 406. Tanköteles fiatalkorú milyen esetben vizsgázhat az intézeten kívüli oktatási intézményben? a) megkezdett tanulmányok esetén b) az oktatási intézmény vezetőjének és c) a bv. intézet vezetőjének együttes hozzájárulása esetén 407. A fiatalkorú zárkájának berendezése milyen szempontok szerint alakítható? a) magatartás b) tanulmányi előmenetel c) szorgalom 408. Dohányzáson rajtakapott 18 év alatti fiatalkorúval szemben az alábbi intézkedés foganatosítható: a) fegyelmi felelősségre vonás b) magánelzárás c) mozgáskorlátozó eszköz használata d) a dohánytermék elvétele 409. Ha a fiatalkorú szabadításakor sem a törvényes képviselő, sem a gyám nem jelent meg, a bv. intézet vezetője elrendelheti-e a gyermekotthonban történő elhelyezést? Igen 410. Ki minősül büntető anyagi jogi szempontból katonának? a) A Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. b) A Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetésvégrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja.

c)

A Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetésvégrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

411. Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményéért … a) akkor sem, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, hiszen ő köteles az elöljáró utasításait, parancsait betartani és végrehajtani. b) kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. c) ha figyelmeztette az elöljáróját, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követnek el. d) függetlenül attól, hogy tudta-e vagy sem, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, hiszen minden esetben az elöljáró felelős a kiadott parancsokért. 412. Nem büntethető a katona… a) katonai vétség elkövetése miatt, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt. b) katonai bűncselekmény elkövetése miatt, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt. c) ha részesként követte el a bűncselekményt. d) egy évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő vétség miatt, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt. 413. Katonai bűncselekmény részese… a) is csak katona lehet. b) bárki lehet. 414. Katonai bűncselekmény társtettese… a) is csak katona lehet. b) bárki lehet. 415. Katonai bűncselekmény társtettese… a) nem büntethető, ha cselekmény nem bűntettnek, hanem vétségnek minősül. b) mindaddig büntető, amíg a büntethetőség el nem évül. c) nem büntethető, ha cselekmény elbírálásakor már nem áll fenn a szolgálati viszonya. d) ha a jogerős határozat meghozatalakor, már több mint egy éve nem áll fenn a szolgálati viszonya. 416. Katonai bűncselekmény részese… a) mindaddig büntethető, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. b) nem vonható felelősségre. c) mindaddig büntethető, amíg tettesek bármelyikének is fennáll a büntethetősége. d) nem büntethető, ha a jogerős határozat meghozatalakor, már több mint egy éve nem áll fenn a szolgálati viszonya. 417. Hol kell végrehajtani a katona szabadságvesztését? a) A Magyar Honvédség katonai fogdájában. b) Rendőrségi fogdán. c) Az erre kijelölt büntetés-végrehajtási intézet elkülönített részlegén. 418. Milyen speciális elkülönítési szabályok vonatkoznak a katonákra? a) A katonákat az összes többi fogvatartottól el kell különíteni, de ezen belül más elkülönítési szabály nincs. b) A katonákat a többi fogvatartottól, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni, de a katona elítéltek katonai érdekből is csoportosíthatók. c) Minden egyes katona egyszemélyes elhelyezésben részesül, ezért nincs szükség semmilyen elkülönítési szabályra. d) Nincs speciális elkülönítési szabály. 419. Kit és milyen feltételek fennállása esetén lehet katonai fogdában elhelyezni? a) Bárkit, akit katonai büntetőeljárásban ítéltek el.

b)

c) d)

Ha a katona elkövető a szolgálatban megtartható, akkor katonai fogdában kell végrehajtani a katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó fogházbüntetést, illetve az elzárást, valamint a szabálysértési elzárást. Ha a katona elkövető a szolgálatban megtartható, akkor katonai fogdában kell végrehajtani a katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést, illetve az elzárást. Ha a katona elkövető a szolgálatban megtartható, akkor katonai fogdában kell végrehajtani a katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést, illetve az elzárást, valamint a szabálysértési elzárást.

420. Ki látja el a büntetés-végrehajtási bíró feladatait katonai büntetőeljárásban elítélt nem katona esetében? a) A törvényszék elnöke által kijelölt katonai bíró. b) A törvényszék elnöke által kijelölt büntetés-végrehajtási bíró. 421. Milyen speciális rendelkezések vonatkoznak az elítélt katona joggyakorlására? a) A katonai fogdában büntetésüket töltő elítéltek szolgálati kötelezettségei és jogai annyiban szünetelnek, illetőleg korlátozottak, amennyiben erről az ítélet vagy jogszabály rendelkezik, illetve amennyiben ezek érvényesülése a büntetés céljával ellentétes. Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt elöljárói és feljebbvalói joggal nem rendelkeznek, fegyvert nem viselhetnek, és fegyveres szolgálatot nem láthatnak el, de rendfokozati és fegyvernemi jelzés nélküli egyenruhát viselnek. b) A katonai fogdában büntetésüket töltő elítéltek szolgálati kötelezettségei és jogai annyiban szünetelnek, illetőleg korlátozottak, amennyiben erről jogszabály rendelkezik, illetve amennyiben ezek érvényesülése a büntetés céljával ellentétes. Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt elöljárói és feljebbvalói joggal nem rendelkeznek, fegyvert nem viselhetnek, és fegyveres szolgálatot nem láthatnak el, de rendfokozati és fegyvernemi jelzés nélküli egyenruhát viselnek. c) A katonai fogdában büntetésüket töltő elítéltek szolgálati kötelezettségei és jogai annyiban szünetelnek, illetőleg korlátozottak, amennyiben erről az ítélet rendelkezik, illetve amennyiben ezek érvényesülése a büntetés céljával ellentétes. Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt elöljárói és feljebbvalói joggal nem rendelkeznek, de rendfokozati és fegyvernemi jelzés nélküli egyenruhát viselnek. d) A katonai fogdában büntetésüket töltő elítéltek szolgálati kötelezettségei és jogai annyiban szünetelnek, illetőleg korlátozottak, amennyiben erről az ítélet vagy jogszabály rendelkezik, illetve amennyiben ezek érvényesülése a büntetés céljával ellentétes. Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt elöljárói és feljebbvalói joggal nem rendelkeznek, fegyvert nem viselhetnek, és fegyveres szolgálatot nem láthatnak el, de rendfokozati jelzés nélküli egyenruhát viselnek. 422. Az elzárás, mint büntetőjogi szankció alkalmazása szempontjából mikor minősül az elkövető katonának? a) Ha a bűncselekmény elkövetésekor fennállt a szolgálati viszonya. b) Ha bűncselekmény jogerős elbírálásakor fennállt a szolgálati viszonya. c) Ha a szolgálati viszonya a vele szemben kiszabott elzárás végrehajtásának megkezdésekor vagy a végrehajtás alatt fennáll. d) Ha a bűncselekmény jogerős elbírálásától számított egy éven belül szűnt meg a szolgálati viszonya. 423. Elhelyezhető-e katonai fogdán az elítélt, ha a büntetőeljárás keretében lefokozzák? a) Igen, hiszen katonaként követte el a bűncselekményt. b) Igen, hiszen ez nem jár együtt semmilyen személyügyi jogkövetkezménnyel. c) Nem, hiszen ez egyúttal a szolgálati viszony megszűnését is eredményezi, ezért nem teszi lehetővé a szabadságvesztés katonai fogdában való végrehajtását. d) Nem, mert katonai fogdán csak az helyezhető el, aki a szolgálatban megtartható. 424. Hol kell végrehajtani a katona előzetes letartóztatását? a) A Magyar Honvédség katonai fogdájában. b) Rendőrségi fogdán. c) Az erre kijelölt büntetés-végrehajtási intézet elkülönített részlegén kerül végrehajtásra.

d)

Ha a rendelkezési jogkör gyakorlója a terheltek elkülönítését rendelte el, és ez másként nem biztosítható, akkor a katonai fogdától eltérő büntetés-végrehajtási intézetben is végrehajtható.

425. Eljárhat-e tolmácsként a büntetés-végrehajtási szervezet nyelvismerettel rendelkező tagja a büntetés-végrehajtási ügyekben? a) Nem. b) Igen, bármilyen ügyben, ha fogvatartott ezt kéri. c) Igen, de csak esetileg és kizárólag büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben. 426. Milyen speciális elhelyezési szabályok vonatkoznak a nem magyar állampolgárságú fogvatartottakra? a) El kell különíteni őket az összes többi fogvatartottól. b) El kell különíteni őket az összes többi fogvatartottól, és lehetőség szerint még vallási, nemzeti, nemzetiségi csoportokat is képezni kell. c) Olyan személyeket, akik között nemzeti, nemzetiségi, etnikai vagy vallási ellentét áll fenn, nem lehet együttesen elhelyezni. 427. Igaz-e az alábbi állítás? Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a külföldivel együtt elhelyezett elítéltek között legyen az általa használt nyelvet, továbbá a magyar nyelvet ismerő és beszélő személy. a) Igaz. b) Hamis. 428. Mikor kell az érintett (nem magyar állampolgárságú fogvatartott) beleegyezésének hiányában is értesíteni a konzuli képviseletet? a) Ha a nem magyar állampolgár elítéltnek gondnokot vagy gyámot kell kirendelni. b) A nem magyar állampolgár elítélt betegsége, kórházi kezelése esetén. c) Ha ellene újabb büntetőeljárás indul. 429. Kit kell értesíteni a nem magyar állampolgárságú fogvatartott büntetés-végrehajtási intézetben bekövetkezett haláláról? a) Az igazságügyért felelős minisztert, annak érdekében, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. b) Az elhunyt személy államának illetékes külképviseletét. c) A külpolitikáért felelős minisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot az elhunyt állampolgársága szerinti állammal, ha pedig az elhunyt hontalan, akkor értesítse az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát. 430. Mely szervet/hatóságot kell értesíteni a kiutasítás végrehajtása érdekében? a) A büntetés-végrehajtási intézetnek kell értesítenie a székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot. b) A büntetés-végrehajtási intézetnek kell értesítenie a székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot. c) A rendőrségnek kell értesítenie a szabadulás helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot. d) A büntetés-végrehajtási intézetnek kell értesítenie a határozatot hozó első fokú bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot. 431. A kiutasítás végrehajtása érdekében… a) az elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal, ha a szabadságvesztés hátralévő tartama kevesebb harminc napnál, akkor legkésőbb a jogerős bírósági ítéletről szóló bírói értesítés kézhezvételét követő munkanapon kell értesíteni az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot. b) az elítélt szabadulásakor kell értesíteni az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot. c) az elítéltet szabadításkor fel kell szólítani, hogy önként hagyja el Magyarország és az Európai Unió területét.

d)

az elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal értesíteni kell a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.

432. Az általános tájékoztatási kötelezettségen felül miről kell a büntetés-végrehajtási intézetnek tájékoztatnia a nem magyar állampolgárságú fogvatartottat? a) A végrehajtás rendjéről. b) A végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről. c) Arról, hogy milyen rendkívüli jogorvoslati lehetőségekkel élhet a jogerős ítélet ellen. d) A fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről. e) Arról, hogy csak külön engedéllyel tarthat kapcsolatot államának konzuli képviselőjével. f) Arról, hogy kérheti a büntetés-végrehajtás átadását. 433. Az általános szabályokon túl hová fordulhat külső segítségért a nem magyar állampolgárságú fogvatartott? a) Állampolgársága szerint illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselethez. b) Az Európai Unióhoz. c) Az Európai Gazdasági Térséghez. d) Az Európai Migrációs Hálózat képviselőihez. e) Bármely Magyarországra akkreditált nagykövethez. 434. Az általános szabályokon túl hová fordulhat külső segítségért a hontalan fogvatartott? a) Az Európai Unió Tanácsához. b) Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához. c) Az Európai Migrációs Hálózat képviselőihez. d) Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságához. 435. Ki hatalmazhat meg védőt a külföldi fogvatartott részére? a) Maga a fogvatartott. b) A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyész. c) A fogvatartott államának konzuli tisztviselője. d) A fogvatartott törvényes képviselője. e) A fogvatartott nagykorú hozzátartozója. f) A büntetés-végrehajtási bíró. 436. Ellenőrizhető-e a külföldi előzetesen letartóztatott államának konzuli tisztségviselőjével való kapcsolattartása? a) Igen, de csak a szóbeli érintkezés és a telefonálás. b) Ez olyan jellegű védelem alatt áll, mintha a védővel tartana kapcsolatot, tehát az előzetesen letartóztatott külföldi – államának diplomáciai vagy konzuli képviselőjével folytatott – levelezése, szóban, írásban és telefonon történő kapcsolattartása nem ellenőrizhető. c) A Bv. tv. nem rendelkezik erről. d) Csak a levelezés mentesül az ellenőrzés alól. 437. Mikortól kell számítani a kiutasítás tartamát, ha az elítélt szabadságvesztés-büntetést is tölt? a) Az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. b) Az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, és ha az elítélt szabadságvesztés-büntetést is tölt és feltételes szabadságra bocsátható, akkor annak tartamából levonható a feltételes szabadság időtartama. c) A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztés-büntetést tölt. d) Az ítélet kihirdetésétől kell számítani. e) A jogerős bírósági ítéletről történő bírói értesítés kézhezvételétől. 438. Mely esetben lehet végleges hatállyal kiutasítani az elítéltet? a) Ha az elkövetőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. b) Ha az elkövetőt tízévi, vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélik és Magyarországon tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.

c) d)

Ha ismételten vagy súlyosan megsérti a számára előírt magatartási szabályokat. Ha terrorcselekmény elkövetése miatt jogerősen tízévi, vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélik.

439. Nem utasítható ki... a) aki tartózkodási engedéllyel rendelkezik. b) aki menedékjogot élvez. c) aki bármilyen jogcímen, de jogszerűen tartózkodik Magyarország területén. d) aki letelepedett jogállással rendelkezik. 440. A munkáltatás szabályai teljes egészében törvényi szinten kerültek meghatározásra, mert az alacsonyabb szintű szabályozás …… ütközne. a) a Polgári Törvénykönyvbe b) a Büntető Törvénykönyvbe c) az Alaptörvénybe d) a Munka Törvénykönyvébe 441. Mi a munkáltatás 3+2 fő ismérve? a) szervezettség, tervezettség, non-profit jelleg + törvényben meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében kell történnie. b) szervezettség, rendszeresség, haszon- vagy bevételszerzési cél + törvényben meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében kell történnie. c) rendszeresség, közhasznúság, haszon- vagy bevételszerzési cél + jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében kell történnie. d) szervezettség, rendszeresség, non-profit jelleg + jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében kell történnie. 442. Mely fogvatartotti kategóriák vehetnek rész a munkáltatásban? a) Az elítélt. b) Az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető. c) Minden fogvatartotti kategória. d) Az elítélt, az előzetes letartóztatott és a kényszergyógykezelt. 443. Az elítéltet munkával ……, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság és bármely bv. szerv szerződése alapján akár más gazdálkodó szervezet foglalkoztathatja. a) a bv. intézet b) a bv. szerv c) a bv. intézmény d) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 444. Az elítélt önkéntes munkavégzésben ……… a) beleegyezésével részt vehet. b) részt vehet. c) nem vehet részt. d) legfeljebb havi 1 munkanapot vehet részt. 445. A bv. intézet tisztán tartása, karbantartása és ……során foglalkoztatható az elítélt kivételesen díjazás nélkül. a) ellátása b) felújítása c) karitatív tevékenysége d) fenntartása 446. Milyen időkeretben foglalkoztatható az elítélt kivételesen díjazás nélkül? a) legfeljebb napi négy, havi tizenkét órát b) legfeljebb napi hat, heti harminc órát c) legfeljebb napi négy, havi huszonnégy órát d) legfeljebb napi négy, havi negyvennyolc órát

447. A munkáltatás törvényben meghatározott, szervezeti célja a bv. szervezet önellátóvá és ……tétele. a) önfenntartóvá b) részben önfenntartóvá c) önfinanszírozóvá d) nyereségessé. 448. Az elítélt köteles munkát végezni, valamint a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelően ……ellátni. a) ingyenesen b) utasítás alapján c) saját hatáskörben d) fegyelmezetten 449. Az elítéltet a munkájáért megilleti a díjazás, baleseti ellátás és egészségügyi szolgáltatás, …… a) délutáni pótlék. b) fizetett szabadság. c) mozgóbér. d) fizetés nélküli szabadság. 450. A felsoroltak közül mely esetben nem mentesül(het) az elítélt a munkavégzési kötelezettség alól: a) ha munkaképtelen, b) keresőképtelen betegség esetén, c) magánelzárás fenyítés végrehajtása alatt d) a munkáltató engedélye alapján. 451. A munkáltató nem köteles: a) a végzett munkáért díjazást fizetni b) az elítéltek számára a végzett feladatokra vonatkozó egyedi vagy csoportos munkaköri leírást és munkáltatási szabályzatot készíteni c) a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, az előírt oktatásokat megtartani d) délutáni munkavégzés esetén pótlékot fizetni. 452. A más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzés alapdokumentuma …… a) A bv. szerv és a gazdálkodó szervezet által kötött szerződés, a bv. szerv alapító okirata, valamint az elítélt hozzájáruló nyilatkozata. b) A bv. szerv és a gazdálkodó szervezet által kötött szerződés, valamint az elítélt munkáltatási kartonja. c) A bv. szerv és a gazdálkodó szervezet által kötött szerződés. d) A bv. szerv és a gazdálkodó szervezet által kötött szerződés, valamint az elítélt hozzájáruló nyilatkozata. 453. A más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzés nem összeférhetetlen, ha a) az elítélt ott a fogvatartás megkezdése előtt öt éven belül tulajdonos volt. b) az elítéltet olyan munkakörben foglalkoztatnák, amelyet jogszabály rendelkezése szerint csak büntetlen előéletű személy tölthet be. c) az elítélt a hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba. d) az elítélt a gazdálkodó szervezet sérelmére követett el bűncselekményt. 454. Mennyi az elítéltek alapmunkadíjának legkisebb megállapítható összege? a) Az előző évi minimálbér összegének legalább fele. b) Az előző évi minimálbér összegének legalább egyharmada. c) Az előző évi minimálbér összegének legalább egynegyede. d) Az előző évi minimálbér összegének legalább egyötöde. 455. Teljesítménybér alkalmazása esetén mennyi az elítélt garantált munkadíja? a) Az alapmunkadíj 50 százaléka. b) Az alapmunkadíj 60 százaléka.

c) d)

Az alapmunkadíj 75 százaléka. Az alapmunkadíj 80 százaléka.

456. Melyik az egyetlen kötelező munkadíj pótlék és mi a mértéke? a) Éjszakai pótlék, 15% a mértéke. b) Éjszakai pótlék, 10% a mértéke. c) Délutáni pótlék, 15% a mértéke. d) Délutáni pótlék, 10 % a mértéke. 457. Anyagi ösztönzésként a törvény alapján az elítélt számára ……adható. a) dicsérő oklevél b) készpénz c) cigaretta d) pénzbeli elismerés 458. Alapesetben legfeljebb mekkora kártérítés követelhető az elítélttől munkáltatásból származó kárigény esetén? a) Alapesetben a kártérítési összeg maximuma kéthavi alapmunkadíj. b) Alapesetben a kártérítési összeg maximuma háromhavi alapmunkadíj. c) Alapesetben a kártérítési összeg maximuma négyhavi alapmunkadíj. d) Alapesetben a kártérítési összeg maximuma öthavi alapmunkadíj. 459. Melyik nem a munkáltatáshoz kapcsolódó előkészítő vagy befejező tevékenység? a) körletre bevonulás b) veszélyes eszközök átadása c) létszám ellenőrzése d) napi eligazítás a konkrét elvégzendő feladatokról 460. A munkaközi szünet részét képezi-e az elítélt munkaidejének? a) Igen b) Nem c) Csak ez első alkalommal d) Csak ha étkezés is történik. 461. Mi a tartásra fordított költséghez hozzájárulás országos parancsnok által a törvény szerint megállapítható minimuma? a) A napi összeg nem lehet kevesebb, mint a havi alapmunkadíj egy százaléka. b) A napi összeg nem lehet kevesebb, mint a havi alapmunkadíj két százaléka. c) A napi összeg nem lehet kevesebb, mint a besorolás szerinti munkadíj két százaléka. d) A napi összeg nem lehet kevesebb, mint 500 forint.

VI. fejezet ELZÁRÁSOK

1.

Mely számot viseli a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény? a) 2012. évi II. törvény b) 2012. évi C. törvény c) 1998. évi XIX. törvény

2.

Mely számot viseli a Büntető Törvénykönyv? a) 2012. évi II. törvény b) 2012. évi C. törvény c) 1998. évi XIX. törvény

3.

Párosítsa a Bv. törvény által használt „elzárásra ítélt” fogvatartotti kategóriát a szabálysértés fajtájával! a) elzárásra ítéltek (büntetőjogi elzárás) b) elzárásra ítéltek (rendbírság helyébe lépő elzárás) c) elzárásra ítéltek (szabálysértési elzárás hatálya alatt állók)

4.

A Bv. törvény a rendbírság helyébe lépő elzárás alanyát az „elzárásra kötelezett” fogvatartotti kategóriaként nevesíti. a) igaz b) hamis

5.

A Bv. törvény a rendbírság helyébe lépő elzárás alanyát az „elkövető” fogvatartotti kategóriaként nevesíti. a) igaz b) hamis

6.

A büntetőeljárás során a bíróság rendbírságot szabhat ki. a) igaz b) hamis

7.

Az elzárás a ……jogerős határozata alapján hajtható végre. c) szabálysértési hatóság d) bíróság e) fegyelmi jogkör gyakorlójának

8.

Amennyiben nem tartalmaz külön rendelkezést a törvény, az elzárásra a …… szabadságvesztési végrehajtási fokozat szabályai az irányadóak. a) fegyház b) börtön c) fogház

9.

Az elzárások fajtáinak egymáshoz való viszonyában a Bv. törvényben mely elzárásfajta szabályai az általános jellegűek? a) a büntetőjogi elzárás szabályai b) a rendbírság helyébe lépő elzárás szabályai c) a szabálysértési elzárás szabályai

10. Az elzárást töltővel szemben a biztonsági intézkedések közül nem alkalmazható a biztonsági zárkába, illetve részlegre helyezés. a) igaz b) hamis

11. Az elzárást töltővel szemben mely biztonsági intézkedés nem alkalmazható? a) biztonsági elkülönítés b) biztonsági zárkába, illetve részlegre helyezés c) egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése d) mozgáskorlátozó eszköz 12. A különböző elzárást töltőket el kell-e különíteni egymástól? a) igaz b) hamis 13. Az elzárás esetén a fiatalkorúak és a nagykorúak együttesen is elhelyezhetőek. a) igaz b) hamis 14. Az elzárás végrehajtása során a katonákat nem kell elkülöníteni más elzárást töltőktől. a) igaz b) hamis 15. Mi a teendő, ha elzárás végrehajtása alatt szabadságvesztést vesznek foganatba? a) Az elzárást meg kell szakítani, és előbb a szabadságvesztést kell letöltetni. b) A megkezdett elzárást le kell tölteni, és a szabadságvesztést ezt követően kell letölteni. c) A bv. bíró állapítja meg a letöltés sorrendjét, a bv. intézet előterjesztése alapján. 16. Mikor következik be a végrehajtás abszolút elévülése büntetőjogi elzárás jogerőre emelkedése után? a) öt év b) 2 év c) 1 év 17. Jutalomként hetente milyen időtartamban engedélyezhető kimaradás a büntetőjogi elzárásra ítélt részére? b) heti négy óra c) heti nyolc óra d) heti tíz óra 19. Jutalomként hetente milyen időtartamban engedélyezhető kimaradás a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett részére? a) heti négy óra b) heti nyolc óra c) heti tíz óra 20. Hány nap magánelzárás szabható ki elzárást töltővel szemben? a) Legfeljebb 5 nap b) Legfeljebb 10 nap c) Legfeljebb 15 nap 21. Elzárás esetén az intézetparancsnoki hatáskörben adható félbeszakítás …… napig terjedhet. a) tíz napig b) húsz napig c) harminc napig 22. Elzárás esetén mi a teendő kórházi gyógykezeléskor? a) A bv. intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára az elzárást felfüggeszti. b) A bv. bíró a gyógykezelés tartamára az elzárást félbeszakítja. c) A bv. intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára az elzárást félbeszakítja. 23. Mennyi időre halaszthatja el a bíróság az elzárás végrehajtását az elítélt kérelmére? a) Legfeljebb hat hónappal b) Legfeljebb három hónappal

c)

Legfeljebb egy évvel

24. Milyen esetekben kell az elzárás végrehajtását elhalasztani? a) Ha valaki a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza. b) Ha valaki a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, illetve három évesnél fiatalabb gyermekét gondozza. c) Ha valaki a tíz hetet meghaladóan várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza. 25. Amennyiben a gyermek tartósan, vagy véglegesen kikerül az elítélt gondozása alól az elzárás végrehajtását ……meg kell kezdeni. a) nyolc napon belül b) a bv. intézet befogadási képessége szerinti ütemezés alapján, a bíróság felhívására c) haladéktalanul 26. Az elzárást töltők nem kötelesek díjazás nélküli munkát végezni az intézet tisztántartása érdekében. a) igaz b) hamis 27. Büntetőjogi elzárás esetén a fogvatartottat tanulmányi kötelezettség nem terheli akkor sem, ha egyébként tankötelezettsége lenne. a) igaz b) hamis 28. A rendbírság helyébe lépő elzárás esetén a fogvatartottat mely kötelezettség nem terheli? a) kártérítési kötelezettség b) díjazás nélküli munkavégzés az intézet tisztántartása érdekében c) munkavégzés 29. A rendbírság helyébe lépő elzárás esetén a fogvatartottat terheli-e munkakötelezettség? a) Nem. A rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett nem köteles sem munkát végezni, sem pedig tanulni. b) Igen. A rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett köteles munkát végezni, és tanulni. c) Részben. A rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett nem köteles munkát végezni, de köteles tanulni. 30. Az elzárást töltők nem kötelesek díjazás nélküli munkát végezni az intézet tisztántartása érdekében. a) igaz b) hamis 31. Az elzárásra ítélt számára a választó jog gyakorlása céljából, indokolt esetben három napra elzárás félbeszakítást kell engedélyezni. a) igaz b) hamis 32. Az elzárásra ítélt számára nem engedélyezhető elzárás félbeszakítása a választó jog gyakorlása céljából. a) igaz b) hamis

VII. fejezet A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS ÉS AZ IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS 1.

A kényszergyógykezelés …… jogkövetkezmény. a) büntetőjogi b) büntető-eljárásjogi c) szabálysértési d) egészségügyi rendészeti

2.

A kényszergyógykezelést addig kell folytatni, amíg … a) a beteg önálló életvitelre alkalmassá válik b) gyógyszeres kúrával állapota stabil és okoz problémát a környezetének c) a sértett hozzá nem járul a szabadon bocsátásához d) szükségessége fennáll

3.

Mi a kényszergyógykezelés elsődleges célja? a) az IMEI működőképességének fenntartása, b) a hasonló állapotú elkövetők centralizálása, c) a beteg hermetikus elszigetelése a társadalomtól, d) a bv. szervezet alapfeladatai ellátásának könnyítése, e) a beteg gyógyítása az orvostudomány lehetőségeihez mérten

4.

A kényszergyógykezelés végrehajtásának helye a(z)…… a) bv. intézet gyógyító részlege, b) Központi Kórház, c) polgári pszichiátriai intézet, d) Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

5.

Az IMEI tevékenysége felett orvos-szakmai felügyeletet gyakorol a(z)… a) Belügyminisztérium, b) Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, c) Kormányhivatalok, d) Egészségügyi Minisztérium

6.

Beszállíthatja-e az Országos Mentőszolgálat a kényszergyógykezelés hatálya alatt állót az IMEIbe? a) igen b) nem

7.

Mely elemek kapcsolódnak a kényszergyógykezeléshez? a) felmentő ítélet, b) személy elleni erőszakos büntetendő cselekmény elkövetése, c) 85 alatti IQ érték, d) kóros elmeállapot, e) kizárólagos polgári kórházi elhelyezés, f) formaruha viselési kötelezettség, g) csomagküldés lehetősége, h) kimaradásra távozhat

8.

Melyik a kényszergyógykezelés kezdőnapja? a) az IMEI-be való befogadás napja, b) a kényszergyógykezelés elrendelésének napja, c) a beteg jelentkezésének napja, d) a beteg előállításának napja

9.

Igaz-e az alábbi állítás?

A kényszergyógykezelt állapotát azért nem kell rendszeresen felülvizsgálni, mert az visszafordíthatatlan pszichés elváltozásokat jelent. a) igen, b) nem 10. Melyek a korlátozottan érvényesülő jogai a kényszergyógykezeltnek? a) élethez való jog, b) jogorvoslati jog, c) emberi méltósághoz való jog, d) szabad orvosválasztás joga, e) vallásgyakorlás joga, f) egészségügyi önrendelkezés joga 11. A kényszergyógykezelés hatálya alatt állót megilleti-e a térítésmentes gyógyszerellátás? a) igen, b) nem 12. Van-e kártérítési kötelezettsége a kényszergyógykezeltnek? a) nincs, b) van, de nem alkalmazható a Ptk. szabályrendszere, c) van a Ptk. szabályai szerint, de az igazgató főorvos méltányosságot alkalmazhat, d) van, az országos parancsnok döntése alapján, e) van, a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész döntése alapján 13. A kényszergyógykezelttel szemben nincs helye: a) gumibot, b) bilincs, c) testi kényszer, d) korlátozott testi kényszer, e) szolgálati kutya, f) elektromos sokkoló használatának. 14. A kényszergyógykezelt engedély nélküli eltávozása esetén értesíteni kell az: a) önkormányzatot, b) rendőrséget, c) BVOP-t, d) kormányhivatalt, e) törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt, f) helyi sajtót 15. Mikor bocsátható adaptációs szabadságra a kényszergyógykezelt? a) jó magaviselete esetén, b) jó munkavégzéséért, c) gyógyulása érdekében 30 napra, d) polgári gyógykezelés szükségessége esetén, e) házasságkötése esetén 16. Mennyi ideig tarthat az adaptációs szabadság? a) 10 nap, b) 15 nap, c) 30 nap, d) 30 nap, amely 30 nappal hosszabbítható, e) a főigazgató főorvos határozza meg 17. Az adaptációs szabadság ideje alatt milyen gyakorisággal kell orvosi felülvizsgálaton megjelennie a betegnek? a) b)

a főigazgató főorvos határozza meg, de legalább kéthetente, 3 hetente,

c) d)

5 hetente, havonta

18. Melyik a feltétele az adaptációs szabadságra bocsátásnak? a) gondozásra alkalmas személy, aki írásban vállalja ezt, b) minimum 50 ezer forint rendelkezésre állása, c) ne találkozhasson olyan személlyel, akinek a sérelmére követte el a cselekményt, d) napi szakorvosi kontroll lehetősége

VIII. fejezet ELŐZETES LETARTÓZTATÁS

1.

Hol kerülhet végrehajtásra az előzetes letartóztatás? Büntetés-végrehajtási intézetben, rendőrségi fogdán, javítóintézetben, katonai fogdán, szövetséges katonai alakulatnál, IMEI-ben

2.

Hány napon belül kell értesíteni a befogadásról, az elrendelő bíróságot? 3 nap

3.

Ismertesse a látogatófogadás szabályait a különféle rezsimekben! a) általános rezsim:látogatóját az erre kijelölt helyiségben alkalmanként hatvan perc időtartamban fogadhatja b) enyhe rezsim: látogatóját az erre kijelölt helyiségben alkalmanként legalább hatvan perc, de legfeljebb kilencven perc időtartamban fogadhatja c) szigorú rezsim: látogatójával biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközökön keresztül harminc perc időtartamban érintkezhet

4.

Hetente hány percet telefonálhat az előzetesen letartóztatott? naponta 10 perc, azaz hetente 70 percet

5.

A kevés, vagy hiányos információval rendelkező újként befogadott előzetesen letartóztatottat milyen rezsimkategóriába kell sorolni? Általános.

6.

IGAZ – HAMIS A parancsnok közvetlenül dönthet a rezsimkategóriába sorolásról. igaz Külkórházban is be lehet fogadni az előzetesen letartóztatottat. hamis Csoportos kimaradás engedélyezhető az enyhe rezsimkategóriában. hamis Fiatalkorú előzetesen letartóztatott maximum 5 nap magánelzárással fenyíthető. igaz A nem jogerősen elítélt kategóriájú előzetesen letartóztatott köteles csak hozzájárulni a tartására fordított költségekhez. hamis Az enyhe rezsimkategóriába sorolt fogadhatja a látogatóját a bv. intézeten kívül is. hamis

7.

Ismertesse a védővel való kapcsolattartás új elemét! A védő hetente egyszer – az előzetesen letartóztatott büntetőeljárási jogainak gyakorlása érdekében – a fogva tartó intézet által a házirendben megállapítottak szerint, egy óra időtartamban jogosult telefonbeszélgetés kezdeményezésére.

8.

Az enyhe rezsimkategóriába tartozó előzetesen letartóztatott közös zárkába kerülhet-e a szigorúbb rezsimkategóriába tartozó előzetesen letartóztatottal? igen

9.

Az előzetesen letartóztatottak esetén milyen új jutalmazási formára van lehetőség? Kondicionálóterem használatának díjmentes biztosítása

10. Hány napig terjedhet a magánelzárás az alábbi előzetesen letartóztatottak esetén? Kösse össze a megfelelő párokat! felnőtt férfi

5

fiatalkorú nő

10

fiatalkorú férfi

15

dolgozó felnőtt nő

5

11. Ismertesse a tanköteles fiatalkorú előzetesen letartóztatottra vonatkozó speciális szabályokat? A tanköteles fiatalkorú előzetesen letartóztatott esetén a) a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével átszállítható más bv. intézetbe, ahol alapfokú iskolai oktatás történik; b) a bv. intézeten belül, magántanulói jogviszony keretében részesülhet alapfokú iskolai oktatásban a fogva tartó bv. intézet és az érintett oktatási intézmény megállapodása alapján. 12. Egészítse ki a meghatározást! Az előzetes letartóztatás a) büntetőjogi b) büntetés-végrehajtási jogi c) szabálysértési jogi d) büntető-eljárásjogi kényszerintézkedés. 13. Ki a rendelkezési jogkör gyakorló az előzetes letartóztatás során? a) ügyész b) bv. intézet parancsnoka c) bíró d) katona esetén az állományilletékes parancsnok 14. A rendelkezési jogkör gyakorlója miről nem dönthet? a) bűntársi elkülönítés b) halaszthatatlan műtét miatti célszállítás c) kapcsolattartás d) fokozott őrzés 15. Az előzetesen letartóztatott - az elítéltekkel - az alábbiak szerint helyezhető el közösen: a) TÁMOP-program b) munkáltatás miatt c) azonos rezsimkategória 16. Közösen lehet részt venni az elítélteknek és az előzetesen letartóztatottaknak az alábbi foglalkozásokon: a) oktatás b) szabadlevegőn tartózkodás c) szakképzés d) reintegrációs program 17. Az előzetesen letartóztatott esetén a bv. intézethez érkezik: közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre. Mi a teendő? a) foganatba vételre kerül sor és a követő nappal átöltöztetésére b) nem változik érdemben semmi sem c) értesíteni kell a rendelkezési jogkör gyakorlóját 18. Az előzetesen letartóztatott esetén a bv. intézethez érkezik: pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztési értesítés. Mi a teendő? a) foganatba vételre kerül sor és a követő nappal átöltöztetésére b) nem változik érdemben semmi sem c) értesíteni kell a rendelkezési jogkör gyakorlóját

19. Az előzetesen letartóztatott az alábbi intézet-elhagyási módokban érintett: a) eltávozás b) látogató intézeten kívüli fogadása c) súlyos beteg közeli hozzátartozó meglátogatása őrzéssel d) hozzátartozó temetésén részvétel őrzéssel 20. Ha az előzetesen letartóztatott nem vett részt a hozzátartozója temetésén, akkor hány napon belül lehet a kegyeleti jog gyakorlását engedélyezni? a) 8 nap b) 15 nap c) 30 nap 21. Az előzetesen letartóztatott milyen alapvető jogát gyakorolhatja korlátozás nélkül? Büntető-eljárási. 22. Az előzetesen letartóztatott a védőjével milyen módon tarthat kapcsolatot ellenőrzés nélkül? a) szóban b) telefonon c) SMS-ben 23. A védőtől érkezett levél ellenőrzése mire irányulhat? a) rejtett üzenet ellenőrzése b) feladó és címzett azonosítása c) tartalmi ellenőrzésre