Önellenőrző kérdések
1
I. A hitelintézeti betétesek és a befektetők védelme a szolgáltató csődje esetén 1.) Élveznek-e bármilyen védelmet a hitelintézetek ügyfelei, ha a hitelintézet becsődöl? 2.) Bankcsőd esetén kit terhel a pénzügyi fogyasztók kártalanításának felelőssége? 3.) Mi az OBA? 4.) Kötelező-e a hitelintézeteknek csatlakozni az OBA-hoz? Ha igen, jár-e költséggel a hitelintézet számára? 5.) Az Európai Unió tagállamain belül egységes védelem illeti meg a betéteseket? 6.) Nem Magyarországon bejegyzett székhelyű hitelintézet kártalanítását az OBA végzi? 7.) Mik az OBA legfontosabb feladatai? 8.) Bármilyen típusú betét egyaránt védett? 9.) Mi az alapvető különbség a látra szóló és névre szóló betét között, az OBA által nyújtott védelem szempontjából? 10.) Melyik évtől kezdődően indult meg az OBA működése, és ezt megelőzően kit terhelt a betétesek védelme, csőd elleni kifizetése? 11.) Milyen tipikus megtakarítási formák nem tartoznak az OBA védettségi körébe? 12.) Köteles-e a hitelintézet tájékoztatást nyújtani a betétbiztosítási feltételekről? 13.) Csak magánszemélyek élvezik az OBA védettségét? 14.) Bármilyen pénznemekben elhelyezett betétekre vonatkozik a betétbiztosítási védelem? 15.) Van-e alsó, illetve felső összege a kártalanítás mértékének az OBA esetében? Ha igen, mennyi? 16.) Csak a hitelintézetnél elhelyezett betéti tőkére, vagy a betéti tőkére és a még nem jóváírt kamatokra is vonatkozik a kártalanítás? 17.) Jár-e az ügyfélre nézve bármilyen költséggel a kártalanítás? 18.) Milyen esetekben indul meg az OBA esetében a kártérítési eljárás? 19.) Mit nevezünk portfoliókezelésnek? 20.) Mi a BEVA, és milyen alapvető különbségek merülnek fel, az OBA-val összehasonlítva? 21.) Mi a BEVA legfontosabb feladata?
2
22.) Melyik törvény szabályozza, hogy kik jogosultak a befektetési szolgáltató esetleges csődje esetén kártalanításra? 23.) Mikor köteles a BEVA kártalanítani az érintett befektetőket? 24.) Mekkora lehet az a maximum összeg, amit BEVA tagonként, legfeljebb ki lehet fizetni kártalanításként? 25.) Milyen iratokat szükséges benyújtania a BEVA felé a befektetőnek, a kártalanítás kifizetéséhez?
3
II. A kölcsönnel és a hitellel összefüggő legfontosabb tudnivalók 1.) Mi az alapvető különbség a hitel, és a kölcsön között? 2.) Milyen főbb hitelfajtákat különböztetünk meg? 3.) Melyik két hitelfajtát említhetjük meg, ha fedezet alapján csoportosítjuk a hiteleket? 4.) Milyen eszközök révén biztosíthatja magát a hitelintézet a hitel összegének visszafizetése érdekében? 5.) Melyek azok a tényezők, amiket érdemes figyelembe venni hitelfelvétel előtt? 6.) Mi a THM, és miket foglal magában? 7.) Szükséges-e a hitelfelvétel előtt tájékoztatni a pénzügyi fogyasztót, és ha igen, miről? 8.) Hitelfelvételre bárki jogosult? Milyen tényezők alapján dől el, hogy valaki hitelképes? 9.) Mire szolgál a diákhitel, kik vehetik igénybe, és milyen típusait különböztetjük meg? 10.) Mi az alapvető különbség a Diákhitel1 és Diákhitel2 között? 11.) Milyen kamatterheket ró a Diákhitel1-2 a hitelt felvevő pénzügyi fogyasztóra? 12.) Milyen főbb jogok illetik meg a pénzügyi fogyasztókat a pénzügyi szolgáltatóval szemben? 13.) Milyen lényeges ügyfélvédelmi szabályokat ismertek? 14.) Módosíthatja-e a pénzügyi szolgáltató egyoldalúan a hitelszerződésben foglaltakat, és ha igen, milyen feltételek mellett teheti ezt meg?
4
III. Bankkártyák – a legalapvetőbb ismeretek 1.) Milyen érdemi különbség van a bankkártya és a hitelkártya között? 2.) Milyen kötelezettségei vannak a kártyabirtokos pénzügyi fogyasztónak? 3.) A kártya elvesztését követően kit terhel az esetlegesen bekövetkező kár? Milyen módon befolyásolja a felelősséget, ha a pénzügyi fogyasztó a kártya elvesztésének tényét bejelenti? 4.) Milyen költségek merülnek fel például a kártya használata során? 5.) Milyen feltételek mellett van lehetőség a pénzforgalmi szolgáltatók általi egyoldalú szerződésmódosításra?
5
IV. Mit tegyünk, ha panaszunk van, mi a szolgáltató kötelessége? 1.) Milyen formában közölhetik a pénzügyi fogyasztók felmerülő panaszukat? 2.) Szükséges-e minden esetben jegyzőkönyvben rögzíteni a fogyasztó panaszát? 3.) Milyen tájékoztatást kell kapnia az ügyfélnek a panasz kivizsgálása kapcsán? 4.) Az írásban eszközölt kifogás kapcsán mit jelent az, hogy a válaszadási kötelezettség érdemi? Kötelessége a pénzügyi szolgáltatónak a jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatást nyújtani? 5.) Mit kell tartalmazni a pénzügyi panasz elutasítása esetén a tájékoztatásnak?
6
V. A pénzügyi fogyasztók rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek 1.) Abban az esetben, ha a pénzügyi fogyasztó panaszát elutasította a pénzügyi szolgáltató, hova fordulhat a továbbiakban? 2.) Melyik intézmény látja el a pénzügyi fogyasztóvédelem hatósági feladatait? 3.) Melyek az általános jellegű pénzügyi fogyasztóvédelmi hatósági feladatok? 4.) A pénzügyi fogyasztók szempontjából melyik az a hatósági eljárás, ami különösen fontos, és miért? 5.) Milyen szerepet tölt be a Pénzügyi Békéltető Testület, és milyen költségek merülnek fel a pénzügyi fogyasztói jogvita során? 6.) Kik vehetik igénybe a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását? 7.) Kinek a kérelmére indul el az eljárás a Pénzügyi Békéltető Testületnél, és milyen feltétele van? 8.) Az eljárás során milyen döntési típusok hozhatók meg, és hogy különülnek el?
7
