Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
NÉHÁNY JELENTŐS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FEJLESZTÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
Kandó Franciska gazdálkodási szak Európa és Magyarország regionális politikája szakirány Témavezető: Mezei Cecília tudományos segédmunkatárs
Pécs, 2005.05.18. 1
1.
2.
3.
4.
5.
Bevezetés ........................................................................................................................................... 4 1.1 Versenyképesség ....................................................................................................................... 5 1.2 Térségi, regionális versenyképesség........................................................................................... 6 1.3 Turizmus és regionális versenyképesség .................................................................................... 8 1.4 Információs társadalom és regionális versenyképesség ............................................................. 10 1.5 Város-, területfejlesztés és regionális versenyképesség............................................................. 10 1.6 Országos Területfejlesztési Koncepció..................................................................................... 12 Társadalmi-gazdasági környezet ....................................................................................................... 14 2.1 A Dél-alföldi régió társadalmi-gazdasági helyzete.................................................................... 14 2.2 Dél-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója ..................................................................... 14 2.3 Csongrád megye társadalmi-gazdasági helyzete ....................................................................... 15 2.4 Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója ...................................................................... 16 2.5 Hódmezővásárhely és a hódmezővásárhelyi kistérség társadalmi-gazdasági helyzete................ 17 2.6 Hódmezővásárhely és a Hódmezővásárhelyi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója.............. 18 2.7 Hódmezővásárhely rövid története........................................................................................... 19 Strandfürdő felújítása és fedett uszoda építése................................................................................... 21 3.1 Idegenforgalom ....................................................................................................................... 21 3.1.1 A Dél-alföldi régió idegenforgalma ................................................................................ 21 3.1.2 Csongrád megye idegenforgalma.................................................................................... 22 3.1.3 Hódmezővásárhely idegenforgalma ................................................................................ 28 3.2 A fürdőfejlesztés előzményei................................................................................................... 30 3.3 A fürdő felújítás előtti állapota ................................................................................................ 32 3.3.1 SWOT ........................................................................................................................... 33 3.4 Versenytársak.......................................................................................................................... 34 3.5 A fejlesztés ............................................................................................................................. 35 3.6 Javaslatok a nehézségek és problémák megoldására ................................................................. 36 3.6.1 Szálláshely-kapacitás és kapcsolódó szolgáltatások......................................................... 36 3.6.2 A fürdő további fejlesztése ............................................................................................. 37 3.6.3 Marketing és intézményfejlesztés ................................................................................... 37 3.6.4 Városi információs rendszer fejlesztése .......................................................................... 38 3.6.5 Környezet- és természetvédelmi oktatóközpont............................................................... 39 3.7 Összegzés ............................................................................................................................... 39 Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont létrehozása................................... 41 4.1 A pályázat............................................................................................................................... 41 4.2 Az oktatóközpont .................................................................................................................... 42 4.3 Célkitűzések............................................................................................................................ 42 4.4 Működés ................................................................................................................................. 43 4.4.1 Környezetvédelmi tudatformálás .................................................................................... 43 4.5 Egy „versenytárs”: Természet Háza......................................................................................... 44 4.6 Javaslatok a nehézségek és problémák megoldására ................................................................. 45 4.6.1 Szálláshelykapacitás....................................................................................................... 45 4.6.2 Támogatók..................................................................................................................... 45 4.6.3 Távolság ........................................................................................................................ 46 4.6.4 Oktatás........................................................................................................................... 46 4.6.5 Kiadványok, ismertség ................................................................................................... 47 4.6.6 Ökoturizmus .................................................................................................................. 47 4.7 Összegzés ............................................................................................................................... 48 Informatikai fejlesztés ...................................................................................................................... 50 5.1 Térinformatika ........................................................................................................................ 50 5.1.1 A helyhez kötött információk szerepe ............................................................................. 50 5.1.2 Térinformatika fogalma és alkotóelemei ......................................................................... 50 5.1.3 A térinformációs rendszerek alkalmazásának okai........................................................... 51 5.2 Intelligens várostól az E-közigazgatásig................................................................................... 52 5.2.1 Intelligens város projekt ................................................................................................. 52 5.2.2 E-közigazgatás Európában.............................................................................................. 54 5.3 A pályázat............................................................................................................................... 55 5.3.1 A 4.3-as intézkedés ........................................................................................................ 55 5.4 A megvalósítás........................................................................................................................ 58 5.4.1 Meglévő szolgáltatások .................................................................................................. 58
2
5.4.2 Kivitelezés alatt lévő szolgáltatások................................................................................ 59 5.5 Javaslatok a nehézségek és problémák megoldására ................................................................. 59 5.5.1 A köztisztviselők felkészítése ......................................................................................... 59 5.5.2 A lakosság informatikai háttértudása .............................................................................. 59 5.5.3 Internetszolgáltatás és internetköltségek.......................................................................... 61 5.6 Összegzés ............................................................................................................................... 63 6. Befejezés.......................................................................................................................................... 65 7. Felhasznált irodalom ........................................................................................................................ 67
3
1. Bevezetés A városi fejlődés többféle módon növelhető és eredménye ugyancsak több szinten értékelhető. Az Önkormányzati Törvény meghatározza a települési önkormányzatok alapvető feladatait, amelyeket minden esetben teljesíteni kell. A települési önkormányzat feladata a
helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a
településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.1 Az önkormányzati közügyek körébe tartozik a közszolgáltatások feltételrendszerének megteremtése, a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának a biztosítása. A települési önkormányzatoknak a helyi közszolgáltatások körében jelentkező feladatait a törvény széles körben állapítja meg. A törvény a településfejlesztés és a helyi társadalom közösségi életéhez szükséges feladatok főbb területeit emeli ki, határozza meg. A felsorolásban megtalálhatók azok a legalapvetőbb feladatok, amelyek révén biztosítható egy-egy település működése, megvalósítható műszaki-technikai infrastruktúrája, továbbá a lakosság kommunális és humánszolgáltatásokkal való legalább alapfokú ellátása.2 Az önkormányzatoknak azonban nehéz eldönteniük, hogy saját, állandó feladataik mellett, milyen mértékben és milyen területeken kapcsolódjanak be a gazdasági fejlődés folyamataiba. Ennek eldöntése nem könnyű feladat, de az önkormányzatok nem térhetnek ki a gazdaságfejlesztési folyamatokba való bekapcsolódás elől, több indokból sem: Egy település nehezen boldogul csupán saját forrásit használva, szükség van külső fejlesztési források bevonására. Ez akkor lehetséges, ha a település vonzó a befektetések számára. 1
1990.évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról - http://archiv.meh.hu/nekh/Magyar/6-1990-65.htm 2005.05.02. 2 1990.évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról - http://archiv.meh.hu/nekh/Magyar/6-1990-65.htm 2005.05.02.
4
Az önkormányzat feladatai ellátásában hosszú távon nem számíthat a központi források bővülésére. Meg kell teremteni a helyi forrásokat, azokat azonban csak a helyi gazdasági teljesítmény növekedése tudja kitermelni.3 Ezek azok az okok, ami miatt a dolgozatomban szülővárosom – Hódmezővásárhely Önkormányzatának – alapfokú feladatain felül végrehajtott jelentős fejlesztései és beruházásai közül választottam ki hármat az elmúlt öt évből: - Uszodaépítés és strandfelújítás, - Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont létrehozása, - Informatikai fejlesztés. Mind a három beruházás nagy jelentőséggel bír a gazdaság szempontjából és elősegíti a város vonzóvá tételét. Különböző területekre vonatkoznak, mégis nem csak a beruházóknak nyújtanak segítséget, hanem az itt élő lakosok életét is megkönnyítik. Szeretném megindokolni, hogy ez a három fejlesztés miért jelent pluszt a város számára. Az uszodaépítés és strandfelújítás a turizmus szempontjából igazán fontos, amely ebben a régióban jelentős fejlődésnek indult az itt fellelhető termálvíznek köszönhetően. A későbbiekben szó esik majd a város versenyképességének fontosságáról, amelyben a turizmus területének fejlesztése fontos szerepet játszhat. Az oktatóközpont létrehozásával a város lehetőséget teremt az oktatási intézmények keretein kívüli ismeretszerzésre, fejleszti az ökoturizmust és a konferenciaturizmust. Az informatikai fejlesztés segítségével az e-közigazgatás fejlesztése valósul meg. A közigazgatási feladatok az önkormányzat alapvető feladati közé tartoznak, azonban az eközigazgatás megvalósítása még gyerekcipőben jár Magyarországon. A gyors bevezetés és hatékony használat szintén lehetőséget teremt a város fejlődésének és versenyképességnek a megőrzésében és továbbfejlesztésében.
1.1 Versenyképesség Az előzőekben többször említésre került a város versenyképessége és fontos megállapítás, hogy a város versenyképességének megőrzésében is fontos szerepe van a fejlesztéseknek. Különösen azoknak, amelyek nem az alapvető önkormányzati feladatok körébe sorolhatók, hanem valami többletet kívánnak nyújtani a várossal kapcsolatban állóknak. Az EU hatodik regionális jelentése alapján a versenyképesség egységes fogalmát az alábbiak szerint fogalmazták meg: a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek 3
Szász A.: Az önkormányzat szerepvállalása a gazdaságfejlesztésben. Marketing&Menedzsment 1998/4. 1117., 11.o.
5
feletti régiók képessége a relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben nemzetközi versenynek ki vannak téve. Ez a megfogalmazás talán túl általánosnak tűnik, részletesebben „a régiók, városok és országok gazdaságilag akkor versenyképesek, ha a gazdaságuk nyitott, és az egy lakosra jutó jövedelmük tartósan magas és növekvő, valamint magas szintű és nem csökkenő a foglalkoztatottsági ráta, azaz ebből a jövedelemből a lakosság széles rétegei is részesülnek”. 4 Az előzőekben már említésre került az egyre élesedő verseny, ami hosszú távon állandósuló kihívás a fejlesztési forrásokért az országok, az egyes régiók és települések között. Ahhoz, hogy az önkormányzat meg tudjon felelni, szükséges bonyolult és szakaszosan változó feladatok elvégzése és folyamatos vállalása. Ezen kívül észben kell tartania, hogy az egyszer elért eredmények nem jelentenek örök garanciát a pályán maradáshoz.
1.2 Térségi, regionális versenyképesség Bizonyos versengés mindig is volt a városok között. A városverseny általánossá válását gazdasági és politikai változásokkal egyaránt magyarázhatjuk. A gazdasági folyamatok közül az első okcsoport a gazdaság szerkezeti átalakulása, melynek során a szolgáltatások szektora lett a fő foglalkoztató, valamint az iparvállalatok új szervezete a többtelephelyes vállalatok, a beszállítói rendszer, a rugalmas termelés. A második: a világgazdaság globalizációja. Az első okcsoport azt eredményezte, hogy a gazdaság szinte bárhová települhet. A második okcsoport a városverseny nemzetközivé válását segítette elő.5 A versenyképesség mellett a sikeresség szintén használható fogalom. Konkrétan az alábbi tényezők jelenléte tehet sikeressé egy régiót vagy várost: - a gazdasági szerkezet változtatási képessége, kiemelten az értéknövelő, multiplikátor hatású ágazatok térnyerése; - az értékhúzó szolgáltató ágazatok magas aránya (üzleti szolgáltatások, kutatásfejlesztés, felsőoktatás, kultúra); - jellemző a tudásalapú termelés; - erős az innovációs kézség; - a sikeres régióban születnek a döntések; - erős és gyarapodó a középosztály; 4 5
Piskóti I.-Dankó L.-Schupler H.: Régió- és településmarketing. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002, 39.o. Enyedi Gy.: A sikeres város. Tér és Társadalom 1997/4. 1-7. 1.o.
6
- értékes településkörnyezet, igényes várospolitika és színvonalas közszolgáltatások biztosítása; - sikeres konfliktuskezelés; - jelentős külső kapcsolatok, illeszkedés egy nemzetközi nagyrégió város- és kapcsolatrendszerébe; - növekvő jövedelem és foglalkoztatás.6 A globalizáció és az európai uniós integráció elmélyülése révén Magyarország egyre inkább egy nagyobb gazdasági, kulturális tér részévé válik, melyben az egyes területi rendszerek (régiók, térségek, települések) fejlődési esélyeit elsősorban versenyképességük határozza meg. A területi verseny különböző területi szinteken – országok, régiók, térségek, városok között – és különböző erőforrásokért – tőke, vállalkozások, turizmus, lakosság ill. képzett munkaerő, közösségi beruházások, térségi funkciók – folyik. Ha a verseny célját, tárgyát vizsgáljuk, megemlíthetünk funkciókat, intézményeket, beruházásokat, infrastruktúra-fejlesztést, kulturális, sport- és egyéb eseményeket vagy más szűkösen rendelkezésre álló tényezőket, amelyek végeredményben valamilyen kedvezőbb gazdasági pozíció elérésének szándékával kapcsolódnak össze. A
területi
versenyképesség
többet
jelent
egy
adott
térség
vállalkozásainak
versenyképességénél, magában foglalja azt is, hogy az adott térség vonzó, mint lakóhely, befektetési (tőkevonzó) helyszín, turisztikai célterület stb., és mindenek előtt alkalmas a térségi
funkciók
megszerzésére,
megtartására.
A
régiók,
térségek,
települések
versenyképessége nem csak vállalkozásaiknak, hanem polgáraiknak, intézményeiknek, civil szervezeteiknek a sikerességében is mérendő. Az ún. „piramismodell” (1.ábra) talapzatát a hosszú távú sikerességhez elengedhetetlen társadalmi és gazdasági faktorok alkotják (gazdasági szerkezet, innovációs kultúra, regionális elérhetőség, a munkaerő felkészültsége, társadalmi szerkezet, döntési központok, a környezet minősége, a régió társadalmi kohéziója).7 A középső részén a jövedelmet, a munkatermelékenységet, a foglalkoztatottságot befolyásoló alaptényezők szerepelnek (kutatás-fejlesztés, infrastruktúra és a humán tőke, külföldi befektetések, kis- és középvállalkozások, intézményi és társadalmi tőke). A
6
Koltai Z.: A versenyképesség regionális értelmezése. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Évkönyv 2003, Pécs, 2004, 28-37., 31.o. 7 Koltai Z.: A versenyképesség regionális értelmezése. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Évkönyv 2003, Pécs, 2004, 28-37., 31.o.
7
csúcsán pedig végső célként megfogalmazva a régió lakosságának minél magasabb életszínvonala és életminősége található. 8 1. ábra A régiók versenyképességének piramis modellje
Életminőség Életszínvonal
Regionális, térségi és városi jövedelem
Munkatermelékenység
Kutatásfejlesztés
Infrastruktúra és humán tőke
Gazdasági szerkezet Társadalmi szerkezet
Foglalkoztatottság
Külföldi befektetések
Kis- és középvállalkozások
Innovációs kultúra
Regionális elérhetőség
Döntési központok
A környezet minősége
Intézményi, társadalmi tőke
A munkaerő felkészültsége A régió társadalmi kohéziója
Forrás: Lengyel I.: The Pyramid-model: enhancing regional competitiveness in Hungary. 12. o.
Összefoglalva a versenyképes régiókra jellemző a: - prosperáló gazdasági aktivitás, - magas foglalkoztatás, - tartós és fenntartható fejlődés, - folyamatos megújulási képesség (innováció). Ugyanakkor a verseny vesztesei az életképességüket, társadalmi-gazdasági funkciójukat veszítik el, ami válságokat, magukra hagyott, kiüresedő tereket eredményezhet.9
1.3 Turizmus és regionális versenyképesség A három hódmezővásárhelyi fejlesztés közül kettő – fürdőfejlesztés, oktatóközpont építés – szorosan kapcsolatban áll a turizmussal. A turizmus is segít a város vonzóvá tételében, a versenyképesség növelésében. 8
Lengyel I. – Rechnitzer J.: A város értékesítése. Horváth Gy. – Rechnitzer J. (szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai. MTA RKK, Pécs, 2000. 130-152. 9 Országos Területfejlesztési Koncepció – http://www.kdrfu.hu/doc/otkosszefogl.doc – 2005.04.12.
8
A turisták közvetlen pénzköltésén túl kiemelhetjük az idegenforgalom általános gazdaságélénkítő szerepét, amelyet számos dimenzióban érzékelhetünk, így: - a foglakoztatás bővülésében; - a vállalkozói aktivitás fokozódásában; - a pótlólagos beruházások megindulásában; - az általános környezeti kultúra javulásában; - a helyi identitástudat erősödésében; - a település-, térségmarketing gyakorlatának terjedésében; - a szakmai és nyelvi ismeretek iránti igény bővülésében; a helyi erőforrások és tudás fenntartható kiaknázásának szorgalmazásában.10 A települési önkormányzatok feladatai között bár közvetlenül nem jelenik meg a turizmus fejlesztése, tervezése, szervezése, számos olyan feladat hárul rájuk, amelyek a közvetetten a turizmus érdekeit szolgálják. Tapasztalható, hogy a helyi önkormányzatok szívesen illesztik be önként vállalt feladataik sorába a turizmus fejlesztését, ahogyan ezt a hódmezővásárhelyi példa is megerősíti. A következő megfontolásokból hatékony eszköz lehet a turizmus és ezáltal a versenyképesség növelésének, és a város fejlődésének elősegítője: - a turizmus segítségével olyan erőforrások is bevonhatók a jövedelemtermelésbe, amelyek egyébként nem vagy csak szerényebb mértékű hasznot hoznának; - a turizmus számos formája kiegészítő jövedelmet nyújthat a szerkezetátalakítási válsággal küzdő, illetve a rurális térségek lakóinak; - a turizmus teremtette új munkahelyek betöltése kiváltja a lakosság képzettségi szintjének növekedését; - segít a hagyományok, építészeti értékek, termelési ismeretek, egyszóval a helyi kultúra megőrzésében, hozzájárul a helyi identitás erősödéséhez; - az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével hozzájárul a vidéki életfeltételek korszerűbbé, kényelmesebbé válásához11
10
Kraftné Somogyi G.: A turizmus mint területfejlesztő tényező. Székelyföld 2000 Konferencia. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Csíkszereda, 2001. Székelyföld 2000 Munkacsoport. 110-117. 110.o. 11 Kraftné Somogyi G.: A turizmus mint területfejlesztő tényező. Székelyföld 2000 Konferencia. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Csíkszereda, 2001. Székelyföld 2000 Munkacsoport. 110-117., 117.o.
9
1.4 Információs társadalom és regionális versenyképesség A régióknak és a városoknak égető szüksége van az ismertségre és a jelen kor technológiája adta lehetőséget minél hatékonyabb kihasználásra. Ugyanis nem csak állami források és uniós segélyek által lehet fejlődni, hanem azáltal is, hogy önmagunk számára befektetőket szerzünk és tőkét vonzunk az adott régióba, városba. Skoumal Krisztián szerint három olyan lehetőség van arra, hogy a régió befektetőket, vagy látogatókat nyerjen és a lakosok és helyi vállalkozók életét is megkönnyítse. A legegyszerűbb megoldást egy jól elkészített honlap jelenti. A második megoldás, az on-line technológiák lehetőségeit kihasználva, a digitális régió megvalósítása, a harmadik pedig a regionális honlap elektronikus piactérként történő használata.12 Hódmezővásárhely városa az első lépést már sikeresen teljesítette, a második szint elérése vagy legalábbis a feltételeinek megteremtése pedig a későbbiekben bemutatásra kerülő fejlesztés segítségével valósul meg. Nézzük, mit jelent mindez majd a város számára! A digitális régiót többféleképpen definiálhatjuk. Az egyik definíció szerint a digitális régió az, ahol a térség lakosságának jelenős többsége, illetve valamennyi gazdasági és közszféraszereplő számára biztosított a szélessávú infokommunikációs hozzáférés, és a megvalósult projektek segítségével az élet minden területén – egészségügy, oktatás, gazdaság, szolgáltatás stb. – konkrét lehetőségek állnak rendelkezésre a kiépült hálózat előnyeinek kihasználására. Az interneten keresztüli, sok esetben a nap 24 órájában is megvalósítható, akár otthonról történő ügyintézéssel pénzt és időt takaríthat meg az adott régió, város minden szereplője.13 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az információs társadalom napjainkban a városi, regionális vagy akár országos versenyképességet meghatározó tényezőként jelenik meg. Csak a céltudatos és gyors belépés az információs társadalom korszakába biztosíthatja a versenyképesség fenntartását és az új technológiák hatékony alkalmazása egyaránt szolgálja a gazdaság fejlődését és a társadalom életminőségének a javulását.
1.5 Város-, területfejlesztés és regionális versenyképesség14 A régiók felemelkedését egyértelműen a versenyképesség erősödése befolyásolja, azaz a termékek és szolgáltatások értékesítési képességének javulása a nyílt versenypiacokon. 12
Skoumal K.: Az internet mint a regionális fejlesztés és versenyképesség eszköze. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola: Évkönyv 2003, Pécs, 2004 200-209., 203.o. 13 Skoumal K.: Az internet mint a regionális fejlesztés és versenyképesség eszköze. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola: Évkönyv 2003, Pécs, 2004 200-209., 203.o. 14 Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998.
10
Ezáltal a beruházások számára vonzó telephelyek jönnek létre, illetve kölcsönhatások játszódnak le a telephelyválasztás és versenyképesség között. A telepítési tényezők nagyfokú mobilitása a települések és régiók kölcsönhatását erősíti, ez pedig a kooperációval egyidejűleg az országrészek és városok konkurenciaharcát eredményezi. A piacgazdaságokban a városnak a településhierarchiában elfoglalt helyét elsősorban funkciói és ezek gyakorlásának minősége, illetve hatóköre határozza meg. Ez gazdasági paradigma merőben másfajta telepítési követelményeket favorizál, a város mérete, az ország településszerkezetében elfoglalt pozíciója elvesztette korábbi dinamizáló szerepét, és a tercier ágazatok súlya, a fejlett szolgáltatások váltak a fejlődés, a jövedelemtermelés motorjává. A
városfejlődést
meghatározó
tényezőkben
bekövetkezett
változások
miatt
új
városfejlesztési stratégiákra lett szükség. A város méretét, társadalmi és gazdasági szerkezetét, viszonylag kedvező minőségi állapotát, kialakult kapcsolatrendszerét figyelembe véve a városfejlesztés új önirányító modelljében az alábbi általános fejlesztési elvek érvényesülnek: - A városfejlesztés fő motiváló tényezője a strukturális változások megtervezése, a városi gazdasági bázis átalakítási irányainak megfogalmazása, a globális szerkezeti változások kedvező és kedvezőtlen adottságainak mérlegelése, az átalakulás várható hatásainak prognosztizálása. A helyi gazdaságfejlesztés alapelve a diverzifikáció, a több gazdasági ágazatra, a különböző méretstruktúrákra és az ezek közötti kooperációra építő, környezetkímélő fejlesztési politika. - A modell a belső erőforrásokat a város szűkebb és tágabb környezetébe ágyazza, a város vonzáskörzetét, a régiót, a város tágabb körzetében elhelyezkedő kis- és középvárosokat nem passzív externáliának tekinti, hanem a közvetlen vonzáskörzetet a város kiszolgáló funkcióinak bővítési lehetőségeként, gazdasági alapjainak fejlesztési forrásaként veszi figyelembe. - A város fejlesztését ez a stratégia sokszereplős folyamatként fogja fel. A szereplők sikeres működése egymás közötti, és a városirányítástól függő kapcsolataiktól is függ. A város működtetésében és fejlesztésében a különböző szereplők kooperációjának, a partneri kapcsolatok széles körű, a szereplők között szerződéses formában vagy informális módon megjelenő hálózatának erőforrás szerepet tulajdonítunk. A termelés és a verseny megváltozott jellege miatt nagyobb súlya lett a politikai reagálások rugalmasságának, a stratégiai jellemzőknek is.
11
1.6 Országos Területfejlesztési Koncepció15 Az előző részben bemutatásra került, hogy a versenyképesség szoros kapcsolatban áll a területfejlesztéssel. Az egyes területfejlesztési koncepcióknak figyelembe kell venniük ezt a tényt és minden egyes szinten (országos, regionális, megyei, kistérségi) fontos, hogy megjelenjen a versenyképesség. A következőkben leírtak az Országos Területfejlesztési Koncepció hosszú távú, átfogó (2015-ig) céljainak az egyike, amely térségi versenyképesség ösztönzésére vonatkozik. Alapvető cél, hogy az ország régiói, térségei és települései versenyképesebbé váljanak, ezzel segítve elő az országnak az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózását. Ahhoz, hogy Magyarországon a vállalkozások versenyképessége javuljon, szükséges a működésüket
meghatározó
környezetük
(pl.
telephely;
informatikai,
közlekedési
elérhetőség; pénzügyi, tanácsadási szolgáltatások; megfelelő képzettségű munkaerő; közigazgatási szolgáltatások) fejlesztése is. A területi versenyképesség prioritása kettős célkitűzést jelent: ·
Hatékony országos térszerkezet kialakítása a gazdasági fejlődés országon belüli területi
szétterítése
érdekében
dinamikát
hordozó
pólusok,
tengelyek
megerősítése. A cél érdekében különösen fontos: o a főváros nemzetközi szerepének a fejlesztése; o az régiók fejlődését ösztönző policentrikus városhálózat fejlesztése, ezen belül az innovációs pólusok és a nagyobb foglalkoztatási körzetek megerősítése; o az ország nemzetközi közlekedési elérhetőségének a fejlesztése; o jelentős turisztikai lehetőségekkel rendelkező „zászlóshajó” térségek fejlesztése – ld.: Hódmezővásárhelyi strandfürdő és uszodaépítés, illetve a Bodnár Bertalan Természetvédelmi Oktatóközpont; o a fejlettebb régiókban a magas hozzáadott érteket termelő, magas technológiájú és képzett munkaerőt foglalkoztató gazdasági tevékenységek megtelepítésének ösztönzése; o a területi alapon szerveződő gazdasági célú együttműködések (pl. kutatóintézetek, multinacionális vállalatok, kkv-k és tanácsadó cégek együttműködése) ösztönzése.
15
Országos Területfejlesztési Koncepció – http://www.kdrfu.hu/doc/otkosszefogl.doc – 2005.04.12.
12
·
A fentieken túl szükséges valamennyi térség és település saját adottságaira, identitására és stratégiájára épülő versenyképességének erősítése.
Az egyes térségek gazdasági (pl. nehézipari körzetek; elektronika jelentős termelési hagyományai), földrajzi (pl. agárjellegű területek; aprófalvas, dombsági, hegyvidéki területek), valamint humán adottságiakból, illetve méreteikből (pl. a lakosság létszáma alapján nagy számú munkaerő és egyúttal nagy fogyasztói piac) következően eltérő fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. Nem csak a fejlettebb, hanem a fejletlenebb térségek hatékony, az erőforrásokra, lehetőségekre és életképes funkcióikra építő, fenntartható fejlesztése szükséges. A fejletlenebb térségekben a versenyképesség főbb térség-specifikus prioritásai az alábbiak: o a fejletlenebb, foglalkoztatási gondokkal küzdő nagytérségekben a magas foglalkoztatást biztosító beruházások, ehhez kapcsolódó tőkebefektetések vonzása; o aprófalvak, illetve öregedő korszerkezetű térségek népességmegtartó, ill. – vonzó képességének javítása vagy számukra új életképes térségi (ökológiai, rekreációs,
lakó
stb.)
funkciók
megnyerése
ill.
megőrzése
–
Hódmezővásárhely adataiból kiderül, hogy a népesség elöregedő, szükséges a népességmegtartó ill. vonz ó képesség javítása; o a mezőgazdasági profilú térségekben a gazdaság diverzifikációjának megteremtése, alternatív foglalkoztatást biztosító, a helyi adottságokra épülő funkciók kialakítása; o táji-természeti és kulturális értékekben gazdag térségeink hazai, és részben a külföldi falusi-turisztikai, üdülőhelyi és egészségturisztikai piacon való érvényesülése, ill. lakófunkcióik megerősítése – szintén lehetőség a város számára a bekapcsolódásra. A fent megemlített pontok azok, amelyek a hódmezővásárhelyi fejlesztésekre és versenyképesség javításokra vonatkozhatnak. A három fejlesztés mindegyike jelentős részt vállal ebből.
13
2. Társadalmi-gazdasági környezet Hódmezővásárhely a Dél-alföldi régióban, azon belül is Csongrád megyében található. Először a régió, majd a megye, végül pedig a város társadalmi-gazdasági helyzetének a bemutatása következik.
2.1 A Dél-alföldi régió társadalmi-gazdasági helyzete16 A Dél-Alföld az ország legnagyobb kiterjedésű régiója. 2004. január elsejei adatok alapján 1 millió 360 ezer lakos él itt, azonban az ország népességéből az előbbinél jóval kisebb hányadot, 13,4%-ot képvisel. A régió három megyéjében 2004 év elején 254 település volt, amely az ország településeinek 8%-át, ezen belül a 43 város 17%-át, a 211 község 7%-át jelenti, így a régióban jóval több a városi jogállású település, mint országosan. A régió teljes lakosságának 2,5%-a munkanélküli, 35,7%-a foglalkoztatott 2003-ban, melyek megfelelnek az országos adatoknak. A régiós munkanélküliségi ráta az országos átlagnál (5,9%) kismértékben kedvezőtlenebb, 6,5%. A Dél-Alföld az ország legelöregedettebb régiója, a 60 év feletti korosztály a népesség 21,9%-át tette ki 2004 elején. Az elmúlt évtizedben a Dél-Alföldön csökkent a legjobban a halálozási ráta, ennek ellenére még mindig itt a legalacsonyabb a természetes szaporodás értéke (-5,4). A gazdaság teljesítménye, fejlettsége legegyszerűbben a bruttó hazai termék (GDP) értéke alapján fejezhető ki. A régióban az egy lakosra jutó GDP 2002-ben 1 millió 136 ezer Ft volt. Ez az országos átlag 68,9%-a. Az elmúlt években a Dél-Alföld gazdasági növekedési üteme – bár pozitív volt – elmaradt az ország átlagos növekedési ütemétől. A lakosság jövedelmi színvonalát az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetével vizsgálhatjuk, ami a Dél-alföldi régióban 2003-ban 115.340 Ft volt – az országos átlag 83,2%-a, tehát jelentősen elmarad attól.
2.2 Dél-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója17 A Dél-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója alapján a hódmezővásárhelyi fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban álló prioritások a következők: A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése, kiaknázása:
16
Magyar Statisztikai Évkönyv 2003. KSH, Budapest, 2004. Dél-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója – http://darft.delalfold.hu/koncepcio/koncepcio_kifejtve.htm – 2005.04.12. 17
14
-
A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése.
-
Külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése.
-
A régió felsőfokú és egyéb nemzetközi szereppel rendelkező centrumainak erősítése a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégión belül.
-
Gyógyhatású
termálvízen
alapuló
speciális
egészségügyi
ellátásra,
gyógyhatású termékek előállítására és forgalmazására épülő integrált gyógyturizmus fejlesztése – többek között a hódmezővásárhelyi strandfürdőé. -
Határon átnyúló együttműködések kiterjesztése, különös tekintettel a természet-és környezetvédelemre.
A gazdaság versenyképességének javítása: -
A
gazdasági
szerkezet
diverzifikálása
elsősorban
az
egyoldalú
mezőgazdasági, illetve tanyás térségekben. -
Vonzó telephelyek kialakítása a gazdasági infrastruktúra összehangolt fejlesztésén keresztül, különös tekintettel a periférikus térségekre.
-
Régió-specifikus
termékeket,
kulturális
javakat
előállító
gazdasági
szervezetek célzott támogatása. -
Stratégiai jelentőségű nagyvállalatok megtelepedésének, megerősödésének és beszállítói hálózatok kialakításának, bővítésének támogatása, a gazdasági szereplők innovációs készségének javítása.
-
Környezetkímélő termelési technológiák elterjedésének ösztönzése.
Mind a két prioritás szoros kapcsolatban áll a versenyképességgel. A nemzetközi szerep erősítése már rámutat arra a tényre is, hogy most már egy nagyobb gazdasági térben vagyunk, és megnőtt a versenytársak száma is, a verseny tovább élesedett. Olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek ebben a nemzetközi környezetben is megállják a helyüket. A társadalmi-gazdasági adatokból is kitűnik, hogy van mit javítani a régióban és van hova javulni, hiszen ezek az összehasonlító adatok csak Magyarországra vonatkoznak, még nem is vettük figyelembe az EU többi tagállamának adatait.
2.3 Csongrád megye társadalmi-gazdasági helyzete18 Csongrád megye a megyék között átlagos területi aránnyal (4,6%) és némileg kisebb népességi részesedéssel (4,2%) rendelkezett 2003-ban. 18
Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve 2003. KSH Csongrád Megyei Igazgatósága, Szeged, 2004.
15
A településsűrűség (1,4 település/100 km2–re) elmaradt az országos átlagtól. A megye 60 települése közül az országos aránynál több, 8 volt városi jogállású, és a városlakók aránya is nagyobb volt az országosnál a 2003-as adatok alapján. A megyei népességben kevesebb a fiatal és több az idős népesség aránya az országos arányhoz képest (97,6), az öregségi index (103,5) magas értéke a népesség fokozatos öregedését jelzi. 2003-ban a megyei 5%-os munkanélküliség kedvező képet mutat, elmarad a regionális (6,5%) és az országos átlagtól (5,9%) is. Csongrád megyében 2002-ben az 1 millió 269 ezer Ft egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) meghaladta a régiós értéket. Az adatok alapján Csongrád megye annak ellenére, hogy az egy főre jutó GDP folyamatos bővülést mutat, fejlődési ütemében elmarad az ország átlagos növekedési üteme, elsősorban a nyugati megyék és a főváros növekedése mögött. A lakosság jövedelmi színvonalát az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete mutatja, ami Csongrád megyében 2003-ban az országos átlag 87,8%-át érte el (121.731 Ft), és elmaradt a megyék összesített értéke mögött is.
2.4 Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója19 A Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepció alapján a hódmezővásárhelyi fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban álló prioritások a következők: A megye gazdasági szerkezetének megújítása: -
A szolgáltatások kiemelt fejlesztése.
-
A versenyképes ipari vállalkozások erősítése, új ipari termelőbázisok létrehozásának ösztönzése.
-
Az élelmiszergazdaság fejlesztése, az integráció (mezőgazdasági termelés, feldolgozás, értékesítés) elősegítése.
-
A vállalati struktúra arányosabbá tétele, a középvállalkozások erősítése
-
A K+F szektor fejlesztése és az innováció-transzfer feltételeinek javítása
A gazdasági kapcsolatok élénkítése: a tőke-, áru-, személy- és információáramlás feltételeinek javítása: -
A külső gazdasági kapcsolatok erősítése.
-
Összehangolt, aktív marketingpolitika.
19
Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – http://www.csongrad-megye.hu/teir/terfkonc/ – 2005.04.12.
16
-
A turizmus fejlesztése – ld.: hódmezővásárhelyi strandfürdőfejlesztés.
-
A közlekedési törzshálózatok fejlesztése, a nemzetközi összeköttetések javítása.
-
A szállítási és logisztikai szerepkörök erősítése.
-
Az információs technológiák társadalmasítása – ld.: hódmezővásárhelyi eközigazgatás.
-
Az energiaellátás fejlesztése.
Egészséges emberi környezet biztosítása: -
Vízgazdálkodás.
-
Az EU-ajánlásokat figyelembe vevő területhasználat és talajvédelem.
-
Az ökológiai hálózat fejlesztése és a természeti értékek védelme – ld.: hódmezővásárhelyi Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközponttal.
-
Integrált környezetkímélő infrastruktúrák fejlesztése.
-
Az épített környezet fejlesztése és védelme.
Ezek a célok már egyre konkrétabban mutatják a megyében lévő lehetőségeket és azokat a területeket, amelyet a megye problémásnak ítél. Fontos, hogy az itt megjelenő célok a regionális és országos célokkal is összhangban legyenek.
2.5 Hódmezővásárhely és a hódmezővásárhelyi kistérség társadalmi-gazdasági helyzete Az alábbi mutatószámokkal szeretném érzékeltetni a város infrastrukturális, demográfiai helyzetét. 1. Táblázat Lakosság száma
48.3013fő
Népsűrűség
100fő/km2
Vízvezeték ellátottság
93,1%
Gázellátottság
97,5%
Szemétgyűjtés lefedettség 89,4% Forrás: Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve 2003
A város lakónépessége a 90-es évek óta folyamatosan csökken, ezzel együtt az élve születések száma – országos tendencia – is folyamatosan évről évre kevesebb, míg a halálozási arány növekszik.
17
A demográfiai adatok azt mutatják, hogy a népességmegtartó képesség hosszú távon nem megfelelő. A népesség korösszetételében, pedig változások történtek: a 18 év alatti korcsoport részesedése csökkent a népességből és ennek megfelelően nőtt a 18-59 évesek aránya. A 60 év felettiek részesedése szinte változatlan. A város közmű ellátottsága a lakossági igényeknek megfelel. A városban áthaladó, nagy környezeti terheléssel járó nehézgépjármű-forgalmi utat fogja megszüntetni a várost elkerülő tehermentesítő út, amelynek egy része már elkészült. A Vásárhely–Algyő között lévő 47-es út nagy része már négysávos, amely már most meggyorsítja, és biztonságosabbá teszi a nagy forgalmú Szeged–Hódmezővásárhely főútvonal forgalmát. Várhatóan 2006-ra az út teljes hosszában négysávos
lesz,
amely
útépítésnek
köszönhetően
a
város
bekapcsolódhat
Magyarországon keresztülhaladó nemzetközi fontosságú autópálya-hálózatba (M5) is.
a
20
Hódmezővásárhely történelmi hagyományokkal rendelkezik a fazekasság és hímzés területén. A fazekasság hagyományaihoz kapcsolódik a világhírű Villeroy&Boch tulajdonában álló Alföldi Porcelángyár, amely fürdőszoba és konyha berendezéseket, szaniter árukat gyárt. Munkavállalói létszáma meghaladja a 2500 főt. A mezőgazdasági és lótenyésztési hagyományokra épült a Hód-Mezőgazda Rt, amely mintegy 650 munkavállalónak biztosít megélhetést. A város ipari parkkal is rendelkezik, ahol kis és közepes méretű vállalatok működésére nyílik lehetőség.
2.6 Hódmezővásárhely és a Hódmezővásárhelyi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója21 Hódmezővásárhely területfejlesztési prioritásai a következők: A város és környéke integrált fejlődésének elősegítése: -
A kohézió erősítése a kistérségen belüli együttműködéssel.
-
A városi szolgáltatások és vidéki térségek elérhetőségének javítása, a kistérségi pozíció erősítése.
-
Hódmezővásárhely regionális központi szerepkörének erősítése.
-
Az ellátás színvonalának emelése, ésszerű decentralizálása.
-
A foglalkoztatás helyben történő megoldásának elősegítése.
20
Hódmezővásárhelyi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója, I. kötet Helyzetértékelés. Pászti-Tóth Gyula Területfejlesztési Tanácsadó és Tervező Iroda, Szeged , 1999. 21 Hódmezővásárhelyi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója, II. kötet Fejlesztés Koncepció. Pászti-Tóth Gyula Területfejlesztési Tanácsadó és Tervező Iroda, Szeged, 2000.
18
A műszaki infrastruktúra, a humán szféra és a környezetállapot kiegyensúlyozott fejlesztése: -
A kistérségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése, korszerű közúthálózat megvalósítása.
-
Emberi-erőforrás fejlesztés: a képzés összehangolása a szerkezetváltás igényével.
-
Humán infrastruktúra fejlesztése, európai szintre emelése.
-
Települési és természeti környezet fejlesztésének összehangolása.
-
Turizmus fejlesztése az idegenforgalmi vonzerők minőségi javításával.
Foglalkoztatást bővítő versenyképes ipari bázis megteremtése: -
Ipari vállalatok versenyképességének növelése.
-
Tudás-alapú ipari termelés feltételeinek megteremtése.
-
Gazdasági szolgáltatások és a munkaerő fejlesztése.
Versenyképes agrártermelés kialakításának elősegítése: -
Versenyképes agrárgazdálkodás elősegítése.
-
A mezőgazdaság modernizációjának elősegítése a szükséges feltételek megteremtésével.
-
Az agrárium fenntartható fejlődési feltételeinek megteremtése.
A területfejlesztési koncepcióból kitűnik, hogy a fürdőfejlesztésen kívül a másik két beruházás nem szerepel a koncepcióban. Ez azt is jelenti, hogy a város a fejlesztéseket és a szükséges erőforrásokat nem tudatosan keresi, hanem ha lehetőség adódik rá és felfedezik ezt, akkor történik a fejlesztés. Ez megnehezíti a város feladatát, hiszen követő magatartást folytat és általában a pályázatok határozzák meg a fejlesztéseket. A másik sajnálatos dolog, hogy ez a koncepció 2000-ben készült, azóta nem történt meg a felülvizsgálata, a célok esetleges megújítása, új célok meghatározása. A bevezetésben már kitértem,
hogy mennyire
fontos
a rugalmasság
és
a
gyorsaság
a hatékony
városfejlesztéshez.
2.7 Hódmezővásárhely rövid története22 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves leletegyüttest tártak fel. A város és környéke korábban a Hód-tó, valamint az ahhoz kapcsolódó vízrendszer által volt övezve. Akkoriban a lakosság 22
Hódmezővásárhely története – http://www.hodmezovasarhely.hu/publikalas/index.aspx?adat=63&pf=2&lf=2&mf=17&cmf=16 – 2005.01.28.
19
kereskedelemből, földművelésből és halászatból élt. Hód és Vásárhely két különálló falu volt, majd a 15. században e két település és Ábrány összeolvadásából jött létre Hódmezővásárhely. A török hódoltság idején a falu és környéke szinte teljesen elnéptelenedett, majd a török kiűzése után megindult a lassú visszatelepülés. Az 1700-as években a Károlyiak birtoka volt a város és környéke. A dualizmus idején nem csak az ország, hanem Hódmezővásárhely is dinamikus fejlődésnek indult, a századfordulón bontakozott ki az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a 20. század elejére a város arculata gyökeresen megváltozott. Vásárhely megőrizte mezővárosi jellegét, a nagyhatárú települést kiterjedt tanyarendszer övezte. A második világháború után itt is elkezdődtek az építkezések, amelyek során létrejött a város lakótelepe és a kertvárosi városrész is ekkor indult fejlődésnek. A város határában ipartelepet hoztak létre, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost. Ekkor jöttek létre azok a nagyvállalatok, amelyek elsősorban a könnyűiparhoz és a mezőgazdasági gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak. A rendszerváltás után az önkormányzati rendszer létrejöttével erőteljes fejlődés indult el, elsősorban az infrastruktúra terén. A 90-es évek közepére a település fejlődését hazai és nemzetközi szinten is díjakkal jutalmazták. 1997-ben a város az infrastrukturális fejlesztések (szennyvíztisztító, csatornázás, szilárdhulladék lerakó telep, geotermál erőmű, kerékpárút-hálózat, világítás-korszerűsítés, kórház rekonstrukció), az intézményhálózat racionalizálása, a szociális hálózat bővítése eredményeként megkapta az Európa Tanács 1955-ben létrehozott Európa Díj Becsületzászló fokozatát.
20
3. Strandfürdő felújítása és fedett uszoda építése 3.1 Idegenforgalom A strandfürdő fejlesztéséhez szervesen kapcsolódik a Dél-alföldi régió, Csongrád megye és ezen belül Hódmezővásárhely idegenforgalma.
3.1.1 A Dél-alföldi régió idegenforgalma23 3.1.1.1 Az idegenforgalom alakulása a Dél-alföldi régióban A régió kereskedelmi szálláshelyein 2003-ban mintegy 425 ezer vendég 1013 ezer vendégéjszakát töltött el. Ez az előző évhez viszonyítva – szemben az országos stagnálással illetve csökkenéssel – 3,5-4,5 százalékos emelkedést jelent. Sajnálatos azonban, hogy a Dél-Alföldet 2003-ban sem sikerült igazán vonzóvá tenni a külföldiek számára: részesedésük nem érte el sem a vendégek, sem a vendégéjszakák számából az egynegyedet. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött idő 35 százalékát Bács-Kiskun, 32 százalékát Békés, 33 százalékát Csongrád megyében regisztrálták.
3.1.1.2 Turisztikai adottságok Az Országos Területfejlesztési Koncepció szerint a Dél-Alföld gazdaságában egyre jelentősebb szerepet játszhat az idegenforgalom. A hagyományokkal rendelkező termál turizmus mellett a „zöld-turizmus” (Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Alsó-Dunaszakasz, Alsó-Tisza) és falusi turizmus fejlődésének jók az esélyei. A hagyományos tanyasi, falusi kínálatot a kulturális turizmus elemeivel javasolt erősíteni. A közeljövőben jól kihasználható Ópusztaszer és környékének növekvő vonzereje. A régió turizmusának fejlődését ugyanakkor több probléma is nehezíti. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia helyzetértékelése a régiót elemezve rámutat arra, hogy annak elérhetősége
kedvezőtlen.
Sajátos
településrendszer
alakult
ki,
amely
súlyos
infrastrukturális problémákkal küzd. A legfőbb természeti kincs a termőföld, az ipar szerkezetében felülprezentált az élelmiszeripar és a textilipar. A határ menti fekvés ösztönözte a kis- és középvállalkozások megjelenését, de kevés a közép- és nagyvállalat, amely jelentős beszállítói hálózatot működtetne. A beáramló külföldi tőke hatásai nem jelentősek, gyenge a munkaerő megtartó képesség. Pozitívum, hogy erősek az egyetemi hagyományok, továbbá az, hogy a Dél-Alföld jelentős K+F centrum. 23
Csongrád Megye Idegenforgalmi Koncepciója. Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala Területfejlesztési Osztály, Szeged, 2004.
21
A napsütéses órák száma az országban itt a legmagasabb. Árvízveszélyek és a szennyezés veszélyei sajnos gyakoriak. Az ipari szennyezettség alacsony mértékű, de jelentős a felszíni vizeket érintő szennyezettség. A régiót a turizmus szempontjából értékes etnikai és kulturális sokszínűség jellemzi. A táj egyedi arculatát a tanyavilág, népművészet, néphagyományok, szikes tavak határozzák meg, e mellett a régió kimagasló termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. A természeti erőforrásokon alapuló turizmus a jellemző. A falusi, tanyai vendégfogadás a családi turizmust és a vendégéjszakák számának növelését célozza meg. Összességében kevés a turisztikai attrakció, hiányoznak a regionális és/vagy komplex programcsomagok. Gátolja a jövedelmek növekedését a nem elegendő számú magas színvonalú szálláshely, a szolgáltatások minőségének problémái és a nyelvismeret hiánya is. A Dél-Alföld kitörési lehetőségei elsősorban az egészségturizmus, a kulturális- és rendezvényturizmus, az öko-, vagy zöldturizmus és aktív turizmus egyes elemei terén vannak. Szeged adottságai jók a konferenciaturizmus terén. A Dél-alföldi régiót alkotó Bács-Kiskun és Békés megye mellett említésre érdemes turisztikai együttműködés alakult ki a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megyével, különösen a Tiszazuggal és a Nagykunsággal. Magyarországon még mindig igen erős a megyei keretekben, illetve az önálló érdekérvényesítésben való gondolkodás. Elő kell segíteni a vállalkozók, szakmai szervezetek, megyei és regionális szervek közötti együttműködést annak érdekében, hogy a kapcsolatépítésből származó hasznok, az érintettek összefogása a régiós fejlődés egyik motorjává válhassanak.
3.1.2 Csongrád megye idegenforgalma 3.1.2.1 Az idegenforgalom alakulása Csongrád megyében24 A megyei határátkelőhelyeken 2003-ben több mint 8 millióan keltek át, csaknem annyian, mint 2002-ben. A határállomások többségén tapasztalt forgalomnövekedés nem tudta kompenzálni a megye legnagyobb határforgalmát lebonyolító röszkei, illetve az ugyancsak jelentős tiszaszigeti átkelő 10, illetve 13 százalékos forgalom-visszaesését.
24
Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve 2003. KSH Csongrád Megyei Igazgatósága, Szeged, 2004.
22
2. Táblázat Csongrád megye idegenforgalmi adatai 2002
Változás 2003/2002 175.618 111% 48.309 97% 344.338 116% 79.999 100% 2003
Vendég 158.202 Ebből külföldi 49.769 Vendégéjszaka 296.241 Ebből külföldi 79.735 Egy főre jutó átlagos 1,9 2 105% tartózkodási idő Forrás: Csongrád Megye Statisztikai Évkönyvei 2002-2003
A kereskedelmi szálláshelyeken 2003-ban 175 ezer vendég 344 ezer vendégéjszakát töltött el. Kedvező, hogy a vendégek száma is nőtt, ám a vendégéjszakáké még nagyobb mértékben, így az egy főre jutó átlagos tartózkodás némileg emelkedett. A vendégek összetételének változása 2003-ban az országoshoz hasonlóan alakult. A külföldiek forgalma (48 ezer fő) és tartózkodási ideje (79 ezer éjszaka). A legtöbben – 10 ill. közel 7 ezren – továbbra is Németországból és Romániából érkeztek, az utánuk következő lengyel, olasz valamint szerb és montenegrói turisták száma egyaránt 5 ezer fő alatt maradt. A belföldi vendégforgalom (127 ezer fő) 3,0 százalékkal, az általuk eltöltött idő (256 ezer éjszaka) 7,2 százalékkal nőtt. Ez részben annak is az eredménye, hogy több megyei szálláshely csatlakozik az üdülési csekkrendszerhez. A
vendégek
tartózkodási idejét
szállástípusonként
vizsgálva
kedvező
változást
tapasztalhatunk. A legmagasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó szállodai vendégéjszakák részaránya 2003-ban elérte a 47,5 százalékot, száma pedig 10,2 százalékkal nőtt, de a tartózkodási idő a panziókban sem maradt el az előző évitől. A kereskedelmi szálláshelyek 2003-ban összesen 1,9 milliárd forint bevételt értek el, amelynek csaknem hattizede a szállásdíjakból származott. Az alacsonyabb árkategóriás szállodák, valamint a kempingek és az üdülőházak külföldiek elszállásolásából származó bevételei csökkentek. A magánszálláshelyeken közel 11 ezer vendég (86,6%-a belföldi) csaknem 42 ezer éjszakát (89,5%-a belföldi) töltött el. A vendégek tartózkodási idejének több mint 90%-a a városi fizetővendéglátásban, a többi a falusi vendéglátásban realizálódott.
23
3.1.2.2 Turisztikai adottságok
25
Csongrád megye turisztikai vonzereje természeti adottságain, élénk kulturális, szellemi és tudományos életén, kultúrtörténeti értékein, néprajzi és gazdálkodási hagyományain, a mindezeket a turisták elé táró rendezvényeken, programokon alapul. Értékei bemutatását a megye kedvező földrajzi fekvése is segíti. A geológiai adottságoknak köszönhetően a megye gazdag termál- és gyógyvízkészlettel rendelkezik. A feltörő hévizek, a minősített gyógyvizek, a különleges gyógyhatású, izotópos marosi iszap – megfelelő infrastruktúra létrehozásával – a mozgásszervi és reumatikus megbetegedések gyógykezelésén túl fontos szerepet kapnak az egészség megőrzését előtérbe helyező wellness programok kialakításában is A megye 8 településén gyógy- ill. termálvizes fürdő üzemel (Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Mórahalom, Szeged, Szentes, Ásotthalom, Kistelek). A természeti értékek az egyre népszerűbbé váló öko- v. zöld- és aktív turizmus révén felértékelődnek. A Csongrád megyei országosan védett területek 156,46 km2 területnyi nemzeti parkból, 243,83 km2 tájvédelmi körzetből és 5,97 km2 természetvédelmi területből állnak. A helyi jelentőségű védett természeti területek és emlékek száma 24. A fő vonzerőt tapasztalatok szerint a szikes tavaknál kínálkozó programok jelentik. A turisták zömét csoportosan érkező általános és középiskolások adják, kisebb hányaduk külföldi turista, madarász, szakmabeli látogató. A természetjárók az alföldi kék túra 136 km-es megyei szakaszán kívül összesen 350 km jelzett turistautat járhatnak be. Az alföldi tájat szívesen keresik fel a kerékpáros turisták is. Az eddig elkészült kerékpárutak – néhány kivételtől eltekintve – elsősorban a településeken belüli forgalombiztonságot szolgálják vagy a szomszédos települések közötti „hivatásforgalmi” igényeket elégítik ki. A turizmus számára az országos kerékpárút törzshálózat elemei közül a Zemplén–Bodrog–Tisza menti kerékpárút, amely az EuroVelo hálózat 11. sz. útvonalának része (Csongrád, Felgyő, Ópusztaszer, Sándorfalva, Szeged, Röszke ill. Kiszombor), és a Dél-magyarországi kerékpárút (Szeged) teremt kedvező feltételeket. E kerékpárutak meglévő elemeit egyelőre jórészt a települési belterületi kiépült szakaszok jelentik. A térségi jelentőségű kerékpárutak jelentős része is ma még csak a rendezési tervekben szerepel.
25
Csongrád Megye Idegenforgalmi Területfejlesztési Osztály, Szeged, 2004.
Koncepciója.
24
Csongrád
Megyei
Önkormányzat
Hivatala
A változatos felszíni vízkészlet, a napsütéses órák magas száma sok turistát csábít az ideutazásra. Bár a Tisza alsó szakasza és a Maros fürdőzésre jelenleg kevéssé alkalmas, a folyók mentén és a holtágakon, tavakon és környezetükben számos üdülésre, vízi sportolásra, horgászatra alkalmas hely található. Strandfürdő a megye tíz településén üzemel. A vízi sportok természeti feltételei jók, a vízi túrák megállóhelyeinek infrastruktúrája azonban hiányos. A természetes vizek kínálta lehetőségeknek – főként a belföldi turizmusban – nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk, a fogadási feltételek megfelelő kiépítésével. Jelentős tógazdasági (közel háromezer hektár) és haszonbérleti szerződéssel hasznosított természetes vízi területtel (több mint négyezer hektár) is rendelkezünk. A megyében mintegy 25 horgászegyesület működik, a kedveltebb horgászhelyek száma meghaladja a 30-at. Csongrád megye az ország legértékesebb apróvadas területei közé tartozik. A vadgazdálkodás a lakosság számára az egyik megélhetési lehetőség, a vadászturizmus fontos térségfejlesztő tényező lehet. A megye erdőterületeinek gazdag vadállományára közel 400 ezer ha területen lehet vadászni. A vadgazdálkodó egységek száma 45. Megyénkben működik vadászatszervező utazási iroda, ám a vadászturizmusból származó bevételek nagy része nem az idegenforgalom eredményeit gazdagítja. Csongrád megye ugyancsak fontos, sok egyedi vonást hordozó értéke kultúrájának sokszínűsége. Műemlékek a megye településeinek több mint egyharmadában láthatók, számuk összesen mintegy kétszáznegyven. Tizenöt településen múzeum, kiállítóhely vagy gyűjtemény várja az érdeklődőket. A Magyar Urbanisztikai Társaság által az urbanisztika terén elért kimagasló teljesítmények elismerésére alapított Hild János Emlékérmet megyénkben Szeged, Hódmezővásárhely, Csongrád és Mórahalom mondhatja magáénak. Szeged belvárosa 2004-ben megkapta az Európa Nostra-díjat, amelyet az Európai Unió által felkért bizottság ítél oda az örökségvédelem területén kiemelkedő eredményeket elérő pályázóknak. Szeged és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark – épített környezete, kultúrtörténeti emlékei, múzeumai, kiállításai, rendezvényei összességével – nemzetközi vonzerővel bír. A megye szinte minden települése rendelkezik ugyanakkor több-kevesebb olyan attrakcióval, amelyek megfelelően összekapcsolva versenyképes, komplex turisztikai termékké fejleszthetők.
25
A népszokások, hagyományok életben tartása, bemutatása a turisták számára élményt, a vidéki
emberek
számára
pedig
az
életminőség
javításának
esélyét
jelentik.
Hódmezővásárhely népi hímzése, fazekassága, Makó és Szentes környékének változatos népművészete mellett a tápéi tánckultúra és a népviseletekben megőrzött hagyományvilág színesíti a megye szellemi arculatát. Kapcsolódik mindehhez a megye tájjellegű konyhaművészetének és borkultúrájának ápolása is. Több megyei étel, élelmiszer hungarikumnak számít, melyek megismertetése egyrészt gasztronómiai rendezvények szervezésével, másrész előállításuk bemutatásával sok látogató számára nyújthat emlékezetes élményt. A Csongrádi borvidék szőlő- és bortermelési hagyományai a borturizmus, a zöldség- és gyümölcskultúra a falusi (agro-) turizmus fejlesztését is segítheti. A falusi vendégfogadók száma meghaladja a hetvenet. A megye szellemi potenciálja, gazdasági élete, nemzetközi kapcsolatai megalapozzák a hivatásturizmus fejlődését. A konferencia-kongresszusi turizmus nemzetközi színvonalhoz igazodó bonyolítása megfelelő kapacitású és infrastruktúrájú helyszíneket, kapcsolódó szálláshelyeket, szolgáltatásokat, programokat, s a mindezeket termékké alakító igényes rendezvényszervezőket kíván. Hasonló feltételek vonatkoznak a szintén a hivatásturizmus körébe tartozó üzleti, kiállítási és incentive turizmusra is. Összességében a megye idegenforgalmi vonzereje olyan – a települések, kistérségek egyedi adottságaira épített – színes kínálat kialakítását teszi lehetővé, amely harmonizál az ország, a Dél-alföldi régió turisztikai imázsával. A megye turisztikai célpontjainak összekapcsolása, a meglévő hiányosságok felszámolása, a fejlesztési források maximális kihasználása révén elérhető, hogy e kínálat az EU-ban is versenyképessé váljék. Olyan idegenforgalmi
termékek
jöhetnek
létre,
amelyek
végső
soron
a
turizmus
jövedelemtermelő képességének javulását, a kiegyensúlyozottabb fejlődést, az életminőség javulását is eredményezik. Az idegenforgalmi koncepció meghatározza a fejlesztések alapcélját, mely „A fenntartható fejlődés elve alapján egyedi vonzerőink kihasználásával, magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával
versenyképes
komplex
turisztikai
termékek
kialakítása,
hatékony
marketingmunkával azok megfelelő piacokra juttatása, mindezek eredményeként a tartózkodási idő és a bevételek növelése.” A területfejlesztési koncepció és a rá épülő idegenforgalmi koncepció a fejlesztési feltételekben, az idegenforgalmi folyamatokban bekövetkezett változások, és a helyi adottságok figyelembevételével az alábbi termékcsoport-fejlesztési irányokat határozta meg: 26
-
A vízparti üdülés fejlesztése a már bevezetett (Szeged, Makó, Mártély, Csongrád) és a kialakulóban levő üdülőterületeken, a fogadási feltételek javításával, a szolgáltatások fejlesztésével. A Tisza, Körös és Maros menti sávok településein az öko-, vízi- és kerékpáros turizmus középtávon, kikötőfejlesztés hosszú távon ajánlható.
-
Közép- és hosszú távon javasolható a megye jelentős gyógy- és termálvíz, illetve gyógyiszap
adottságainak
hatékonyabb
kihasználása,
a
meglévő
fürdők
komplettírozása, új szolgáltatások, attrakciók bevezetése (döntően városokban: Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Mórahalom). Új fürdők nyitása csak alapos megfontolás és gazdaságossági számítások elvégzése után ajánlott. -
Elsősorban
Szegeden
és
a
megye
történelmi
városaiban
(Szentesen,
Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Makón) a település kapcsolataira, gazdasági, tudományos,
kulturális
eseményeire
felfűződő
üzleti,
kongresszusi
és
konferenciaturizmus. Rövid- és középtávon javasolható szálláshelyek kialakítása, konferenciatermek létesítése. -
Nemzeti örökségünk része az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, mely a tágabb térség vonzerőivel kombinálva komplex turisztikai termékké formálható. Az Emlékpark középtávú koncepciójában foglalt feladatok elvégzése mellett a Csongrád-Szentes-Bugac-Ópusztaszer
térségi
együttműködésben
való
aktív
részvételtől várhatjuk a lehetőségek teljesebb kihasználását. -
A falusi vendégfogadás fejlesztése elősegíti a területi különbségek mérséklődését, pótlólagos jövedelemforrást jelent, mérsékli az életszínvonalbeli elmaradást még a kedvezőtlen adottságú területeken is. A közép- és hosszú távra javasolt program a férőhelyek ki- és átalakítását, a vendégfogadók szakmai és nyelvi képzését, az aktív önkormányzati szerepvállalást helyezi előtérbe.
-
A vadászat (44 vadászterület), a kerékpározás (a Tisza, Maros gátak, Homokhátság), a túrázás (350 km jelzett turistaút), a sportturizmus (Szeged és Szentes központtal), és a borturizmus fejlesztése a megye adottságai alapján rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt javasolható.
-
Közép- és hosszú távon ajánlható a határátkelők és környékük fejlesztése, felkészítése a jelenlegit is meghaladó forgalomra, a bevásárló-turizmus fogadására.
27
3.1.3 Hódmezővásárhely idegenforgalma 3.1.3.1 Az idegenforgalom alakulása Hódmezővásárhelyen Hódmezővásárhely
idegenforgalmi
kínálatában
a
szálláshelyek
jelentik
a
szűk
keresztmetszetet, mind minőségi, mind mennyiségi értelemben. A városban 2 szálloda, 5 panzió és 2 kemping működik. 3. Táblázat Hódmezővásárhelyi szálláshelyek kapacitása Szálloda Panzió Kemping Szoba- FérőSzoba- FérőFérőSzáma Száma Száma szám hely szám hely hely 2 34 83 5 35 99 3 510 1999 2 34 87 4 29 70 2 210 2000 2 34 86 5 37 92 3 175 2001 2 31 87 5 46 115 2 50 2002 Forrás: Csongrád Megye Statisztikai Évkönyvei 1999-2002.
Összesen SzobaSzáma szám 10 69 8 63 10 71 9 77
Férőhely 692 367 353 252
A városban található szállodák, panziók minősége egytől három csillagig terjed, összességében közepes kategóriának felel meg. A kempingek minőségi besorolása bizonytalanabb,
általánosan
elmondható,
hogy
nemzetközi
mércével
alacsony
kategóriájúak a szolgáltatásaik. 4. Táblázat Vendégérkezések száma Szálloda Panzió Kemping Ebből Ebből Ebből Σ Σ Σ külföldi külföldi külföldi 1999 1946 703 2885 737 1362 406 2000 2304 706 2916 703 743 308 2001 1815 392 3811 805 2159 470 2002 1809 377 4300 1021 672 425 Forrás: Csongrád Megye Statisztikai Évkönyvei 1999-2002
Σ
Ebből külföldi
6193 5963 7785 6781
1846 1717 1667 1823
Hódmezővásárhely összes vendégforgalma erőteljesen hullámzó tendenciát mutatott, a kempingek vendégforgalmának igen változatos alakulása következtében. A külföldi vendégek száma – különösen a szállodákban – az utóbbi években folyamatosan csökkent. A 2003-as év az uszodaépítés következtében minden tekintetben visszaesést mutat. 2002ben a panziókban regisztrált külföldi vendégek számának mintegy 27%-os emelkedésével a külföldi vendégek száma az utóbbi években először ismét növekedett.
28
5. Táblázat Vendégéjszakák száma Szálloda Panzió Ebből Ebből Σ Σ külföldi külföldi 1999 3533 1618 5272 1433 2000 4191 1444 4665 1415 2001 3419 1103 5882 1892 2002 3119 949 8297 2302 Forrás: Csongrád Megye Statisztikai Évkönyvei 1999-2002
Kemping Ebből Σ külföldi 5289 1783 3364 1863 5727 1813 2771 1842
Σ
Ebből külföldi
14094 12220 15028 14187
4834 4722 4808 5093
A vendégéjszakák száma 2002-ben kismértékben növekedett. A külföldi vendégéjszakák száma az utóbbi években, a szállodákban évről évre csökkent, míg a panziókban növekedett. A kempingekben a lefoglalt külföldi vendégéjszakák száma stagnált, 1800 körül alakult. 6. Táblázat Átlagos tartózkodási idő (nap) Szállodák Panziók Ebből Ebből Összesen Összesen külföldi külföldi 1999 1,8 2,3 1,8 1,9 2000 1,8 2,0 1,6 2,0 2001 1,9 2,8 1,5 2,4 2002 1,7 2,5 1,9 2,3 Forrás: Csongrád Megye Statisztikai Évkönyvei 1999-2002
Kempingek Ebből Összesen külföldi 3,9 4,4 4,5 6,0 2,7 3,9 4,1 4,3
A vendégéjszakák száma és a vendégszám hányadosaként kiszámítható az átlagos tartózkodási idő az egyes szálláshelytípusokon. Hódmezővásárhelyen a szállodákban és panziókban az összes vendég által eltöltött idő 1,51,9 nap között alakult. Jellemző, hogy a külföldiek minden évben hosszabb ideig tartózkodtak a szállodákban és a panziókban, mint a belföldi állampolgárok. A leghosszabb átlagos tartózkodási idő – a szálláshely jellegéből adódóan – a kempingekben figyelhető meg. A feltüntetett vendégéjszakák számát összevetve a rendelkezésre álló férőhelykapacitással, a férőhely-kihasználtság összességében a következőképpen alakult az utóbbi években:
29
7. Táblázat Férőhely-kihasználtság 1999 5,6% 2000 9,1% 2001 11,7% 2002 12,1% Forrás: Csongrád Megye Statisztikai Évkönyvei 1999-2002
A számított mutatók alapján megfigyelhető, hogy férőhely-kihasználtság nagymértékben növekedett, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek férőhely kihasználtsága nagyon alacsony szinten állt az elmúlt években a városban.
3.1.3.2 Turisztikai adottságok A város és térsége idegenforgalmára a nagy átmenő forgalom jellemző. A tranzitforgalom megállítására meglévő adottságok azonban még nincsenek kellően kiaknázva. Hódmezővásárhely legnagyobb turisztikai vonzerejét a gyógy- és termálvíz, valamint a rá épülő fürdő jelenti. A városi idegenforgalmi látványosságai a következők: Árvízvédelmi fal, Városháza, Bethlen Gábor Református Gimnázium, Kossuth tér, Református templom, Magtár, Alföldi Galéria, Fekete Sas Szálloda, Petőfi Művelődési Központ, Tornyai János Múzeum, Római Katolikus Templom, Németh László Városi Könyvtár, Rárós-Kéktó és a mártélyi holtág. A termálturizmussal összekapcsolható a konferencia- és a rendezvényturizmus is. A konferenciák helyszínének az újonnan megépült oktatóközpont jelenti, gondot a vendégek megfelelő elszállásolása jelent. A városban gyakoriak a helyi, térségi vonzáskörű rendezvények: az évenként megrendezésre kerülő Alföldi Állattenyésztési Napok, a Zene Ünnepe Makón, Vásárhelyi Őszi Tárlat, Mártélyi Aratóünnep és Mártélyi Kavalkád.
3.2 A fürdőfejlesztés előzményei „Szükséges a fürdő fejlesztése. Ebben a városban igény az, hogy ez a fürdő népfürdő legyen, és ezt a népfürdő jellegét fent kell tartani, mert ez hozzátartozik a város lakosainak életéhez. Igény az, hogy sportlétesítmény legyen. Feltétlenül szükséges, régóta megjelenő igény, hogy fedett uszodát építsünk a városban. És igény az, hogy ha már el tudtuk a gyógyvízminősítést végezni, van egy gyógyvizünk, akkor erre gyógyvízre egy gyógyászati
30
centrumot építsünk”26 Ebből is láthatjuk, hogy már Dr. Rapcsák András polgármesteri ciklusa alatt felmerült a strandfelújítás és az uszodaépítés terve. Vásárhelyen nagy múltja van az úszósportnak, megemlíthetnénk akár Risztov Évát – többszörös Európa- és Világbajnoki érmes úszót – aki még a kinti medencében volt kénytelen edzeni. A régió és a megye elfogadott igenforgalmi dokumentumaiból fontos megállapítás, hogy a régió országos szintű kiemelt terméke az egészségturizmus, míg a megyében a gazdag gyógyvízkészlet, új attrakciók bevezetése, a turizmus új formáinak a megteremtése a fő feladat. Új fürdők nyitása azonban csak alapos megfontolások után ajánlott. A
Dél-alföldi
Régió
Területfejlesztési
Koncepció
(DaRTK)
és
a
Dél-Alföld
Turizmusfejlesztési Koncepciója alapján a Dél-Alföld országos szintű kiemelt terméke az egészségturizmus, tehát a gyógy-, a fitness- és a wellnessturizmus. A DaRTK-ban a fejlesztési irányok meghatározásánál fontos szerepet kapott a gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra, gyógyhatású termékek előállítására és forgalmazására épülő integrált gyógy-idegenforgalom fejlesztése. A koncepció a fejlesztési irány megvalósításához az alábbi feladatok megvalósulását hangsúlyozza: - vendégek gyógykezelésekkel egybekötött pihenése érdekében a kórházi
reumatológiai osztállyal és gyógyfürdővel rendelkező városokban exkluzív szálláshelyek és az azokhoz kapcsolódó gyógy- és fitness-szolgáltatások fejlesztésére; a külföldi betegbiztosítók és a gyógyfürdők közötti szerződések megkötésének elősegítésére van szükség, - a fürdőfejlesztéseknek infrastruktúra fejlesztésekkel, a fürdőszolgáltatások
bővítésével; a környező
települések természeti, kulturális vonzerejét
kihasználva komplex turisztikai programcsomagok összeállításával kell együtt járnia, - a program megvalósításában érdekeltek (egészségügy, vendéglátás) nyelvi, kommunikációs, szakmai felkészítése, - a gyógyhatású termékekhez kapcsolódó tevékenységek – pl.: marketing – szervezeti és intézményi kereteinek kialakítása, illetve ösztönzése. 27
26
Polgármesteri Koncepció 1998-2002. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely 1998. 28.o. 27 Dél-alföldi Régió Turizmusfejlesztési Koncepciója – http://www.mako.hu/eloter/20030528/030528_30_1.htm – 2005.04.12.
31
Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában a gyógy- és termálturizmus, a gyógyiszap kihasználása, a meglévő fürdők felújítása, új attrakció bevezetése (pl. élményfürdő, wellness) jelenik meg a turisztikai termékcsoport-fejlesztési irányok között.28 Látható, hogy a régióban, a megyében és a városban is kiemelt jelentősége van a gyógyturizmussal kapcsolatban lévő fejlesztéseknek. Így nem csoda, hogy a termálvízzel rendelkező, de meglehetősen rossz állapotban levő, már megyei szinten sem versenyképes fürdő felújítása a város fejlesztési koncepciójában kiemelt szerepet kapott.
3.3 A fürdő felújítás előtti állapota A hódmezővásárhelyi városi strandfürdő a 47-es gyorsforgalmi út városon belüli szakasza mentén helyezkedik el. A fürdő 6,7 hektár területen fekszik, amely területen az alábbiak helyezkedtek el 2002-ben: ·
Strand medencékkel, öltözőkkel, közlekedőkkel, lelátóval,
·
Kiszolgáló egységek (vendéglátó pavilonok)
·
Camping
·
Park
·
Parkolók
A fürdő a város legfőbb közlekedési útvonala mellett található, a városközponttól 5 percnyire. A fürdő az OEP hivatalos besorolását tekintve a III. főcsoportba tartozik, azaz helyi jelentőségű gyógyfürdő. A strand területén két hideg vizes, négy termálvizes és egy gyógyvizes medence volt 2002ben. A hideg vizes medencéket a fürdő saját kútja és a vízmű kútja látja el. A fürdő melegvízzel történő ellátását több termálkút biztosítja, melyek vizét a kommunális melegvízfűtés után engedik a medencékbe. A gyógyvizű medence ellátását egy 1994-ben gyógyvízzé nyilvánított hévízkút vize biztosítja. A víz gyógyhatását elsősorban degeneratív eredetű mozgásszervi betegségek kezelésére ajánlják. A fürdőben kis gyógyászati részleg is működött 2002-ben, ahol gyógymasszázsra, víz alatti sugármasszázsra, csoportos tornára és gyógyúszásra volt lehetőség. A szakorvosi egészségügyi hátteret a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház és a teljesen megújult – 28
Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – http://www.csongrad-megye.hu/teir/terfkonc/ – 2005.04.12.
32
ugyancsak a kórház által működtetett – Kakasszéki Gyógyintézet biztosítja. A 2002-es év során 8166 gyógyászati kezelés valósult meg a fürdőben, ami jelzi, hogy a fürdő gyógyászati részlege a gyenge minőségi színvonal és a szűk kapacitások következtében minimális kihasználtságú. A medencék teljes vízcseréje a hideg vizes medencékben hetente, a melegvizes medencékben naponta történt. A víz minőségét és a higiéniás állapotokat az ÁNTSZ rendszeresen vizsgálta. A fürdő medencéi vízforgatóval nem voltak felszerelve. A medencék csempeborítása és környezetük burkolata elavult, nehezen tisztítható, a kabinok higiéniás állapota nem volt kielégítő, az épületek többsége bontásra, felújításra, korszerűsítésre szorult. Elmondhatjuk, hogy az első fázis megvalósítása előtt sem a fürdő szolgáltatásainak mennyisége, sem színvonala, sem a környezet nem felelt meg az igényeknek, ugyanakkor a területi adottságok alapján a fürdő kapacitása bővíthető, szolgáltatásainak minősége jelentősen emelhető, és ez által piaci vonzereje is növelhető volt. Az adottságokból csak akkor profitálhatott a város és a térség, ha olyan szolgáltatásokat kínál, ami a helyi igényeket is kielégíti és a turisták is szívesen jönnek el érte. Azonban nem lett volna elég csak a fürdő fejlesztése, szükséges más szolgáltatások párhuzamos fejlesztése is.
3.3.1 SWOT29 A fürdőfejlesztési koncepcióhoz készült SWOT analízis is, amely a következőket határozta meg: Erősségek · · · · · · · ·
Kitűnő megközelíthetőség Szeged felől a 47-es úton A városon belüli központi elhelyezkedés Komplex szolgáltatások – uszoda, strand, gyógyászat egy helyen Tágas rendelkezésre álló terület Tiszta környezet Szeged város közelsége Termálvíz, a kakasszéki orvosi tapasztalatok, Kakasszék hírneve és magas évi kihasználtsága Erős sport hagyományok
Gyengeségek ·
· ·
· ·
29
A terület infrastrukturális helyzete: épületek, medencék állapota, vendéglátó egységek minősége, a park, kerítés, az öltözők állapota Korlátozott kereslettermelő cég a térségben A város nem képes egyéb attrakciókkal hosszabb tartózkodásra bírni a vendégeket, a külföldi kereslet gyengesége A külföldi vendégek alacsony részaránya és csökkenő száma Wellness tradíciók hiánya
Fürdőfejlesztési Koncepció. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, 2003.
33
A fürdőterület lehetőségeinél és veszélyeinél a következőket vették figyelembe: Lehetőségek · ·
·
Veszélyek
Magas színvonalú fedett élményfürdő létrehozásának lehetősége Komplex szolgáltatáscsomag kialakításának lehetősége a fürdő tágas területén egész éven át, három generáció részére: sport – wellness – gyógyászat – strandolás A környékbeli gyógy- és termálvíz hasznosításának lehetőségei
· · · ·
A régióban található fürdők fejlődése, elszívó ereje Korlátozott mennyiségű kulturális látványosság a közelben A komplex és integrált fejlesztési program elhúzódása A változó piaci igényekhez való lassú és nehézkes alkalmazkodás
3.4 Versenytársak Azonban köztudott, hogy mielőtt belevágunk egy ekkora beruházásba, meg kell vizsgálnunk azt a piacot, amelyre be kívánunk lépni. Nézzük a versenytársakat, szép számmal találunk belőle, hiszen a terület igen gazdag termálvízben Először nézzük meg a környékben jelentőséggel bíró fürdőket: Elmondhatjuk, hogy a régióban található fürdőkben hasonló összetételű víz található, így alapvetően ugyanazokra a betegségekre van gyógyító hatással. A fürdők vendégkörének döntő részét a strandoló vendégek adják, a gyógyvendégek aránya mindegyik fürdőben alacsony, a gyógykezelések kínálata is hasonló. A fürdők néhány kivétellel csak helyi illetve kistérségi vonzáskörrel (20-40km) rendelkeznek; piaci pozíciójukat a rendelkezésre álló minőség és árszínvonal határozza meg, termékük megkülönböztetésére más eszközöket nem használnak. Csak néhány fürdő rendelkezik komolyabb pozíciókkal a távolabbi belföldi és külföldi piacokon. Legtöbb fürdő részt vett a Széchenyi Turizmusfejlesztési
Terv
pályázatain,
amelynek
segítségével
főleg
a
meglévő
kapacitásokat korszerűsítették (medencék, öltözők), de elindultak nagyobb méretű beruházások is (pl. Szeged Annafürdő, Gyopárosfürdő fedett élményfürdő, Gyula egészségcentrum). Főleg a nagyobb beruházásokat végrehajtó fürdők esetében felismerték az elmúlt években wellness irányzat fontosságát és a fejlesztések jelentős része élményfürdők és szabadtéri játékok, sportpályák kialakítására irányult, ugyanakkor a fürdők nagy része nem rendelkezik pontos kimutatásokkal a különböző szegmensekre vonatkozóan, így a wellness jellegű beruházások megtérülését is csak az összes vendégszám növekedéséből számolják.
34
3.5 A fejlesztés30 A pályázaton elnyert pénzek és önerő segítségével 2001-ben indult el az intenzív állagmegóvó és fejlesztési jellegű beruházás, amely keretében az alábbi fejlesztések valósultak meg 2003. augusztus 20-ig. A fedett uszoda összesen 8.758m2 területen épült fel az alábbi funkcionális tagolással: - Előcsarnok pénztárral, mellékhelyiségekkel, büfé fogyasztótérrel, utcai cipős közlekedővel és ruhatárral. - Közlekedő, ahonnan elérhető a 120 fős női- és 120 fős férfiöltöző, valamint 4 db csoportos öltöző. Az öltözőkön és a vizesblokkokon keresztül érhető el a medence tér. - A medence térben 50x25m-es nemzetközi versenyekre is alkalmas, hosszoldalon feszített víztükör kialakítású nagymedence, 2,2m-es állandó mélységgel került kialakításra, valamint 21x11m-es kismedence, amely tanmedenceként is funkcionál, körben feszített víztükörrel és változó mélységgel. - A tanmedence tengelyében kb. 3,5m átmérőjű jacuzzi kád került elhelyezésre, valamint a két különálló öltöző és WC zuhany csoporton keresztül elérhető szauna blokk. - A szauna egységben gőzfürdő, zuhanyzók, merülőkád, szolárium és masszázshelység került kialakításra. - Az utcai cipős közlekedő végén található a fitness tér. Az öltözők mellett a kiszolgálóhelyiségek,
irodák,
személyzeti
öltözők,
játékvezetői
öltözők,
és
klubhelyiség épült. - A medencetérben került kialakításra a 700 férőhelyes lelátó, ezáltal úszórendezvények, és vízilabda-mérkőzések megrendezése vált. Az épület akadálymentesítése az előcsarnok üvegfaláig történt meg, ahonnan a mozgássérült vendégek figyelemmel kísérhetik a versenyeket. Az uszodához tartozó területen 120 db gépkocsi és 4 db autóbusz elhelyezése oldható meg. Az uszoda fejlesztésével a városban több éve jelenlévő igények nyertek kielégítést, mely szerint megvalósulhat, sőt már meg is valósult egy nemzetközi versenyekre is alkalmas sportlétesítmény a sportolók számára szükséges regenerációs szolgáltatásokkal, valamint a nagyközönség számára biztosított lesz az egész éves amatőr úszás. A fedett uszoda beruházási mérleg főösszege 1,195 milliárd forint ÁFA nélkül. A fürdőterület másik jelentős fejlesztési területe a medencék és környékük volt, ahol három medence került komplett felújításra az alábbiak szerint: 30
Fürdőfejlesztési Koncepció. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, 2003.
35
·
80 vendég egyidejű befogadására alkalmas termálvizes ülőmedence,
·
60 fő kapacitású gyógyvizes medence,
·
strand medence, amely 60-80 vendég egyidejű fürdését teszi lehetővé.
A medencék felújítása során statikai, alapozási, csempézési munkálatok történtek, amelyet a térburkolatú elemek tervszerű kicserélése kísért. A medencék rekonstrukciójának összes költsége 70 millió forint ÁFA nélkül. Ezen kívül még kisebb parkgondozási és világítási fejlesztések történtek.
3.6 Javaslatok a nehézségek és problémák megoldására A Fürdő Fejlesztési Koncepcióban is szerepelt néhány elem, amelyek sajnos nem valósultak meg és így a fürdő működése elmarad az elvárttól.
3.6.1 Szálláshely-kapacitás és kapcsolódó szolgáltatások31 A Hódmezővásárhelyen meglevő szűk és közepes színvonalú szálláshely kínálat nem felel meg sem a mostani, sem pedig a jövőbeli megcélzott piacnak. A fürdőfejlesztési tervek között is szerepel egy 60-80 fős wellness szálloda felépítése, amely nemzetközi színpadon is megállja a helyét. Fontos lenne, hogy minél hamarabb elkészüljön, hiszen már most is lenne rá kereslet. A szálloda vendégkörét három fő forrásból szerezheti meg: - A fürdő vendégei. - Üzletemberek. - Átutazó egyéni és csoportos vendégek. A szálloda a városban meglevő szállodák alapszolgáltatásaihoz képest a fürdővel történő egybeépítés révén komplex egészségturisztikai szolgáltatás nyújtására lenne képes, ezáltal jelentős piaci versenyelőnyre tehetne szert, amelyet nagyobb szobakapacitása is megerősíthet. Fontos lenne, hogy a Város és a lakosság turizmusból származó gazdasági haszna váljon lényeges elemmé. A turizmusból élő szolgáltatók száma igen csekély. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, kellene egy olyan háttér, amely biztosítja a vállalkozásoknak, hogy a működésükhöz elegendő turista jön majd a városba. Szükséges, hogy Hódmezővásárhely markánsabban jelenjen meg a bel- és külföldi turisztikai kínálati palettán, azaz a város ismertsége és hírneve az utazni szándékozók körében növekedjék.
31
Fürdőfejlesztési Koncepció. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, 2003.
36
3.6.2 A fürdő további fejlesztése Míg a jelenleg megvalósult fedett sportuszodában a versenyszerű és amatőr úszás válik lehetségessé egész évben, addig a hozzá kapcsolódó fedett élményparkban a családos, gyermekes élmény jellegű fürdőzés vonzhatna jelentős helyi és regionális vendégkört, külföldi családos turistákat. A fedett fürdőben az egész éves fürdőzés lehetősége nyílna meg, amellyel a gyulai Várfürdő, a szegedi Anna Fürdő és a gyopárosfürdői komplexum méltó vetélytársa lehet a régióban, sőt jelentősen javíthatja versenypozícióit a hasonló méretű szomszédos vagy környékbeli városok döntően idényjellegű fürdőivel szemben.
3.6.3 Marketing és intézményfejlesztés32 A nemzetközi egészségturizmusra jellemző, hogy a vendégek komplex turisztikai szolgáltatásokat nyújtó gyógyüdülőhely jellegű településre vágynak, melynek előnyeit célzott marketing eszközökkel ismerik meg. A mai kor egészségturisztikai vendége nagyon széles és egyre szélesedő kínálatból választhat és nem csak egy bizonyos szállodát vagy élményfürdőt választ, hanem az egész települést és annak környezetét. A térségben – ha csak kis mértékben is –, de beszélhetünk marketingtevékenységről. Az önkormányzat és a Tourinform Iroda gondozásában készített kiadványok – melyeknek témája elsődlegesen a város történelmének és kultúrájának, értékeinek bemutatása, értékei iránti érdeklődés felkeltése – igényes, szép kivitelezésű anyagok, ugyanakkor a prospektusok terjesztése szervezetlen formában történik, a célközönség eléréséről nincsenek információk. Véleményem szerint szükséges lenne, hogy a város rendelkezzen a jövőképhez és a stratégiai célokhoz illeszkedő arculati elemekkel, jelmondattal, logóval és egyéb marketing elemekkel, amelyek minden megjelenési formán (rádió, újság, internet, TV) egységesen kommunikálható image-t biztosítanak a városnak. A marketing tevékenységre jellemző a „marketing mindenkinek kiadványok” készítése és terjesztése, a hely nevezetességeit ábrázoló képeslapok, bemutató kiadványok készítése, terjesztése. A marketing ügyében évek óta nincsen változás. A város érzi, hogy szükség van rá, azonban nem tesz érte nagyobb erőfeszítéseket. Az előbb említetteteken kívül az internetes tájékoztatás is működik.
32
Fürdőfejlesztési Koncepció. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, 2003.
37
Ezek azok az okok, ami miatt azt mondhatjuk, hogy a hatékonyság ugyanakkor meglehetősen alacsony. Az egyik legsikeresebb fürdővárosban – Gyulán – sikeresen működik egy Városmarketing Iroda, amely ernyőszervezet az önkormányzati és vállalkozói érdekeknek és szereplőknek. Ebből a példából kiindulva itt is létre lehetne hozni egy hasonló szervezetet, amely összefogná a térség szereplőinek marketing és egyéb érdekvédelmi, fejlesztési erőfeszítéseit, és megtervezetten próbálná ismertté tenni Hódmezővásárhely turisztikai piacon eladható értékeit. Hódmezővásárhelyen és környékén a marketingtevékenység elsődleges feladata termék/termékek előállítása. A társulásban a többi városhoz hasonlóan a következőknek kellene részt venniük: - Városi önkormányzat és a városhoz szervesen kapcsolódó önkormányzatok és a kezelésükben lévő turisztikai és más releváns létesítmények, cégek (pl. fürdő, Tourinform Iroda, oktatási intézmények, kulturális intézmények); - Gazdálkodási szervek (szállodák, éttermek); - Közlekedési vállalatok; - Kiskereskedelmi láncok, üzletek; - Egyéb szervezetek, vállalatok. A fürdő csatlakozhatna az Alföldi Termál Klaszterhez. Ez az együttműködés elsősorban a marketingben, az értékesítésben és a beszerzésben jelenthet előnyöket a fürdő számára. Hasznos lenne, ha a fürdő részletes marketing és értékesítési tervet dolgozna ki. A fürdőnek részt kellene vennie a kistréségi programok kialakításában. Ezen kívül a most használt beléptető rendszerből nyerhető számítógépes alapinformációkat ki kellene egészíteni a vendégspecifikus információkkal (kezelések száma, étkezési szokások, egyéb szolgáltatások.
3.6.4 Városi információs rendszer fejlesztése33 Az önkormányzat által üzemeltett internetes honlap megfelelő mennyiségű általános információt tartalmaz, szerepelnek rajta a város főbb paraméterei, a város látnivalói, kirándulási lehetőségek, szálláslehetőségek. Fontos lenne egy fogyasztóbarát – figyelemfelkeltés, érdeklődés, információkezelés, foglalás, visszaigazolás funkciókkal rendelkező – honlap kialakítása. Kevés fénykép és vizuális hatással rendelkezik a honlap, amelyek megkönnyítenék a marketing és
33
Fürdőfejlesztési Koncepció. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, 2003.
38
értékesítési folyamatokat. A honlap nem jelenik meg a nemzetközi utazási linkeken és keresőprogramokon, amelyek a főbb küldőországok piacainak elérésében lennének fontosak.
3.6.5 Környezet- és természetvédelmi oktatóközpont A későbbiekben kerül majd bemutatásra a létrehozott környezetvédelmi oktatóközpont. Fontos lenne, hogy turisztikai szempontból kapcsolat létesüljön a két létesítmény között. Az ökoturizmus összekapcsolja a természeti és emberi környezetet, miközben a köztük lévő kapcsolat harmóniája és fenntarthatósága kerül bemutatásra. A központ bemutatásánál teszek néhány javaslatot a kapcsolat lehetséges kialakítására.
3.7 Összegzés A minőségében és arculatában is megújuló, valamint szolgáltatásában számos elemmel bővülő fürdő sikereket érhet el a bel-, illetve a külföldi piacokon. Véleményem szerint a hódmezővásárhelyi fürdő szolgáltatásaival, infrastruktúrájával és áraival elsősorban a magyarországi, azon belül is a régiós és helyi piacokon fog működni. Jelentős és hatékony marketingmunkával a környező országokban (Szerbia, Románia) és a hagyományos küldőországok (Németország, Ausztria, Hollandia) piacain is lehetséges térhódítás. A fedett uszoda révén a sport szegmens erőteljes piaci behatolása valószínűsíthető, sőt már meg is történt. Több nemzetközi vízilabdatorna, nemzetközi és országos úszóverseny jelzi mindezt.. A gyógyszolgáltatások piacán erőteljes versenyhelyzet alakult ki a Dél-alföldi régióban. A régiós, országos és nemzetközi versenypozíciók a létrejövő szűk kapacitások miatt a fürdő jelenlegi helyzetében nem valószínűsíthető. A megújult medencék és kiszolgáló létesítmények, valamint a minőségi feltételek javulása egyértelműen erősíti a fürdő pozícióját a szabadidős strandolók piacán. Feltételezve, hogy megvalósulnak a fejlesztési tervek a fedett élményfürdő megépítésével és a további szolgáltatásfejlesztéssel, a wellness és élmény szegmensben a fürdő megelőzheti a környékbeli, főleg idényjelleggel működő élményfürdőket és strandokat. A fejlesztések eredményeképpen olyan szolgáltatásstruktúra alakulhat ki, amely egész évben, időjárástól függetlenül három generációt képes lehet színvonalasan kiszolgálni. A város versenyképességének szempontjából a fürdő nagy jelentőséggel bírhat. A bevezetésben a turizmus és versenyképesség kapcsolatánál bemutatásra került, hogy segítségével növelhető a foglalkoztatottak száma, a rurális térségekben kiegészítő jövedelmet nyújthat, javíthatja a vidéki életfeltételeket. Ezen kívül a város egy igényesen 39
kialakított, a mai kívánalmaknak megfelelő fürdővel a nemzetközi piacokon is versenyképes
lehet.
Az
Országos
Területfejlesztési
Koncepciótól kiindulva
az
egészségturizmus a kistréségi koncepcióig mindenhol szerepel. Tehát nemzeti szinten is elismerik ennek a fontosságát, főleg az ország keleti régióiban jelenthet fontos előrelépést, ahol új és hatékony alternatívát kínál a területfejlesztésben is. Azonban – véleményem szerint – óvatosnak kell lenünk, hiszen az sem lenne jó, ha minden településen fürdő lenne, mert így a kínálati oldal megelőzné a keresletet. Tehát itt is szükséges az ésszerű, előrelátó és mindenekelőtt hosszú távú stratégiai tervezés. Hódmezővásárhelyen időben elkezdték a fejlesztéseket és jól mérték fel azt is, hogy van igény az ilyen jellegű szolgáltatásra. Azonban a fent feltüntetett problémák nagyrészt meggátolják abban, hogy ténylegesen felvegye a versenyt a szomszéd városok fürdőivel és a turistákat a városba vonzza. Ezen kívül a további fejlesztések elmaradása jelentős hátrányt jelent és a további halogatás már kérdésessé teszi a beruházások megtérülését és hatékonyságát, mivel a közelben lévő települések fürdői olyan nagy versenyelőnyhöz juthatnak, amelynek behozása még a megvalósítás után is hosszú éveket vehet igénybe. A SWOT analízisben feltüntetett lehetőségek megvalósulásának elhúzódása miatt, a veszélyek megvalósulása kerül előtérbe. Ez azt jelenti, hogy nem aknázzuk ki a projektben rejlő lehetőségeket, és saját magunkra szabadítjuk az előre látott veszélyeket. Pontosan ezért fontos lenne, hogy a város gyorsan döntsön és lépjen e kérdésben, sajnos a 2005-ös
évben
biztosan
nem
kezdődnek
Hódmezővásárhely minél sikeresebbé tételét.
40
el
a
beruházások,
így
elősegítve
4. Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont létrehozása „A kistérség több olyan természeti értékkel rendelkezik, amelyek védelméről – a természeti és épített környezeti értékek megőrzését célzó intézkedések programja keretében – gondoskodni kell, ugyanakkor figyelemre méltó turisztikai értéket is képviselnek. Meg kell teremteni és folyamatosan fejleszteni a szükséges infrastruktúrát – turistaút, pihenőhely, kerékpárút, szálláshelyek stb. –, hogy az értékek védelme mellett a turizmus kiszolgálása is megfelelő színvonalú legyen”. 34 A fentieket a Térségi Területfejlesztési Koncepció 2. fejlesztési célcsoportjában találjuk „A helyi természet- és tájvédelem idegenforgalmi igényekkel való összehangolt megvalósítása” hosszú távú részcéljaként.
4.1 A pályázat Az előbb említett cél megvalósulásához a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001-ben nyújtott be pályázatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KAC) környezetvédelmi célú fejlesztésekre kiírt felhívására „A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén oktatóbázis kialakítása” címmel, mely a Miniszter Úr 2002. márciusi döntése értelmében, állami támogatásban részesült. 8. Táblázat A fejlesztés költsége Kamatmentes visszatérítendő KAC támogatás
12.000.000
16,55%
Vissza nem térítendő támogatás
12.000.000
16,55%
Önerő
48.464.716
66,9%
A fejlesztés teljes költsége
72.464.716
100%
Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A táblázatból kitűnik, hogy a város – ha nem is kistérségi összefogással, hanem önállóan – jelentős összeget fordított egy környezetvédelmi és oktatási szempontból fontos beruházásra, hiszen a teljes költség 66,9%-át önerőből állta a Hódmezővásárhelyi Önkormányzat.
34
Hódmezővásárhelyi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója, II. kötet Fejlesztés Koncepció. Pászti-Tóth Gyula Területfejlesztési Tanácsadó és Tervező Iroda, Szeged, 2000. 59.o.
41
4.2 Az oktatóközpont35 A Hódmezővásárhelytől 6 km-re fekvő Mártély a Holt-Tiszaág egyik legrégibb halászfalva, mely szépségével és különleges hangulatával művészek sorát ihlette meg. A Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont 2003-ban épült a Mártélyi Tájvédelmi Körzet 1971 óta védett, 2232 hektáros területén. A terület 1979 óta szerepel a „Ramsari jegyzékben”, mint nemzetközi jelentőségű vízi vadvédelmi terület. A védettséget a hullámtéri táj botanikai és zoológiai értékei, valamint a sajátos alföldi látnivalók indokolták. Az oktatóközpontban kialakításra került egy konferenciaterem 60-80 fős kapacitással, valamint egy fogadó, kiállító és közösségi tér 80 fő befogadására. Galéria-kiállítóterem is berendezésre került, amely alkalmas kiállítások, illetve 20-30 fős előadások, csoportos foglalkozások megrendezésére. A felhasználók rendelkezésére áll írásvetítő, dia-projektor, videó-projektor, videó, DVD, televízió, flipchart, magnó, erősítő, CD lejátszó, konferencia-hangtechnika, telefon, telefax, fénymásoló, Internet csatlakozási lehetőség. Mindezek mellett az oktatóközpont épülethez tartozik egy Mocsári ciprusokból kialakított pihenőhely, valamint egy a parkot feltáró sétány. Lehetőség van szabadtéri főzésre és különféle sportfoglalkozások, vetélkedők lebonyolítására. Az épülethez külső és belső gépkocsi parkoló is kapcsolódik.
4.3 Célkitűzések36 Az intézmény több funkciót is ellát. A környezeti nevelés, a környezettudatos cselekvésre ösztönzés alapfunkció. Ezen kívül a központ szerepet kíván vállalni valamennyi korosztály természeti és környezeti tudatformálásában, illetve gazdagítani szeretné az ökoturisztikai szolgáltatások körét. A „Zöldkapocs Környezeti Nevelés Munkaközösség” a központ számára oktatási programjavaslatot dolgozott ki, így ezt a programot szervező közoktatási intézmények segédanyagként felhasználhatják. Távlati terv környezeti-pedagógusok alkalmazása főállásban, akik teljes munkaidőben programok kidolgozásával és szervezésével foglalkoznának. Hosszú távú pénzügyi cél az oktatóközpont nyereségesség tétele és így a saját fenntartása és az esetleges további fejlesztések már önerőből történő megoldása. 35
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata – interjú Hegedűs Zoltánnal az Oktatóközpont vezetőjével – 2005.01.28. 36 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata – interjú Hegedűs Zoltánnal az Oktatóközpont vezetőjével – 2005.01.28.
42
4.4 Működés Az
oktatóközpont
rajzpályázatokat,
folyamatosan
szervez
előadássorozatokat,
programokat,
élménybeszámolókat
versenyeket, és
fotó-
és
vándorgyűléseket.
Havonként megjelenő hírlevelében tájékoztatja az egyes programok lehetséges résztvevőit.
4.4.1 Környezetvédelmi tudatformálás37 A környezetvédelmi tudatformálás célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Az élethosszig tartó és minden kor- és társadalmi osztályt érintő környezeti nevelés jelentőségét és szükségességét nemzetközi megállapodások is rögzítik. Az ENSZ első olyan dokumentumában, amely a környezeti neveléssel foglalkozik, a következő célkitűzést fogalmazták meg: A világ népei számára tudatosítani kell azt, hogy a környezet és a hozzá kapcsolódó problémák megoldása és az újabbak, megelőzése megfelelõ tudást, felkészültséget, készségeket, attitűdöket, indítékokat és együttműködési szándékokat igényel, amelyek biztosítása a környezeti nevelés feladata. Néhány évvel később, a meghatározó jelentőségű első környezeti nevelési kormányközi konferenciáján egy deklarációt fogadtak el, amely a környezeti nevelés három alapvető célelemét foglalta össze: 1. Fokozni szükséges a környezeti tudatosságot és annak felismerését, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönös függőségben és kölcsön-hatásban vannak mind a városi, mind a falusi környezetben. 2. Biztosítani kell mindenki számára annak lehetőségét, hogy a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást, ismereteket, értékeket, attitűdöket és készségeket a megfelelő módon megszerezhesse. 3. Meg kell teremteni az egyének, a csoportok és a társadalom egészének a környezettel kapcsolatos, szükségszerűen új típusú magatartási és életviteli mintáit. Az embert már első éveiben komoly hatások érik a környezetet illetően. Az otthon, az óvoda, az általános és a középiskola mind-mind fontos szerepet játszik. Az oktatóközpont segíti a gyerekek környezeti nevelését a tanórákon kívüli helyszíneken. A gyakorlati formában átadott információ elősegíti a gyors és hatékony tanulást, a példák és a kipróbálás lehetősége, pedig elmélyíti az anyagot.
37
Havas P.: A környezetvédelmi tudatformálás színterei és módszerei – http://www.kornyezetunk.hu/belso/kn14.html – 2005.04.12.
43
A környezeti nevelés érzelmileg
és
módszertanilag
is
jelentős eseményei a
környezetvédelmi – környezeti Jeles Napok. Ilyenek a Föld Napja, a Környezetvédelmi Világnap, a Madarak és Fák Napja, az Állatok Világnapja és egyebek. A központ segít megünnepelni ezeket az alkalmakat, hiszen ekkor alkalom nyílik a környezetvédelme való figyelemfelkeltésre, illetve a környezet- és természetvédelem nagy személyiségeiről való megemlékezésre. A jeles napok alkalom egy-egy vetélkedő megrendezésére, rajz-vagy fotópályázat meghirdetésére, öntevékeny műsorok összeállítására és megtartására. Ezeket a lehetőségeket a központ igyekszik kihasználni és nagyon sok programot szervez.
4.5 Egy „versenytárs”: Természet Háza38 Ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk az oktatóközpontról szükséges egy másik, ugyanezen a területen már évek óta működő „versenytárs” vizsgálata. Választásom a kecskeméti Természet Házára esett – hasonló területen már sikeresen működő központ –, amely példa értékű lehet a hódmezővásárhelyi számára. A Természet Háza a Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontja, mely a magyarországi nemzeti parkok felé irányuló turizmus, az ökológiai tudatformálás és természeti nevelés, a természet és környezet megismerését és megóvását elősegítő létesítmény. Az épületben megtekinthető kiállítás a Kiskunsági Nemzeti Park változatos élőhelyeit jeleníti meg, továbbá bemutatja hazánk többi nemzeti parkját és az ott folyó természetvédelmi munkát. Természetismereti szakkörök, csoportfoglalkozások, előadások várják az érdeklődőket. A látogatók itt kaphatnak információt a hazai nemzeti parkok látogatási feltételeiről, turisztikai szolgáltatásairól, programjairól továbbá lehetőség van információs anyagok, ismeretterjesztő kiadványok, térképek, plakátok vásárlására is. Az épületben található a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának "Zöld könyvtár"-a és olvasóterme. Ez Magyarország első önálló és különálló látogatóközpontja, amely nemzeti parkhoz, kapcsolódik. A látogatók száma évente körülbelül 10 ezerre tehető szerte az országból jönnek vendégek főleg gyerekek, tanulók, akik itt kaphatnak első benyomást, vagy első képet a Duna-Tisza Köze természeti értékeiről, hogy utána kimenve a szabadba a nemzeti park bemutató területén megnézzék a valóságban is, hogyan működik Magyarországon ma egy nemzeti park. A Természet Háza sikeres működése mutatja, hogy igény van az ilyen jellegű szolgáltatásokra. Felmerülhet a kérdés, hogy egyazon régión belül szükséges-e még egy hasonló szolgáltatásokat nyújtó létesítmény. A válaszom igen, hiszen a gyakorlatban 38
Természet Háza – http://www.museum.hu/search/museum.asp?ID=975 – 2005.04.12.
44
történő környezetvédelmi nevelés és oktatás a jövőben többszörösen visszatérül majd, ehhez viszont szükséges a megfelelő közelség a célcsoportokhoz.
4.6 Javaslatok a nehézségek és problémák megoldására A következőkben bemutatásra kerülnek az oktatóközpontban felmerült problémák, és javaslatokat teszek azok megoldására. A problémák feltárásában nagy segítségemre volt az oktatóközpont vezetője. Az oktatóközpont sikere több dologtól is függ és sajnos az önkormányzatnál is belátják, hogy több fontos tényező hiányzik ehhez.
4.6.1 Szálláshelykapacitás Az
ideális
környezet
és
berendezés
lehetővé
tenné
konferenciák,
meetingek,
továbbképzések, tréningek megrendezését, azonban Mártélyon megfelelő szálláshely kapacitás nem áll rendelkezésre. A faluban néhány kiadó szoba van, ezen kívül egy kemping várja az ide érkező turistákat, de egyik szálláshely sem igazán alkalmas a fent említett rendezvények résztvevőinek az elszállásolására. A kempinggel további probléma, hogy azt jelenleg a Mártélyi Önkormányzat üzemelteti és sajnos a Vásárhelyi és Mártélyi Önkormányzat között a kapcsolat nem felhőtlen.
A hódmezővásárhelyi szálláshelyek
hátránya a 6 km-es távolság és így a pihenés és a Mártélyi terület varázsa sokat veszít értékéből. A Hódmezővásárhelyi Önkormányzat e probléma kiküszöbölésére beadott egy pályázatot a központ mellett található Ifjúsági Tábor felújítására, amit elutasítottak, így ez a kérdés továbbra is nyitott marad. A városnak esetlegesen saját erőből fel kellene újítani a kinti szálláshelyet, így a konferenciaturizmus felé is egy nagy lépést tehetnének. Segítené a nehézség leküzdését az is, ha a két önkormányzat „átlépne a saját árnyékán”, és igyekezne minél jobb kapcsolatot kialakítani és fenntartani, hiszen a kistérség szempontjából ez nagyon fontos lenne, sőt ez által lehetővé válna közös megoldás kialakítása, akár közös erőből történő beruházás. A konferenciák, meetingek, rendezvények azért is fontosak a központnak, mert általuk komoly bevételhez juthatna, amely biztosíthatná, vagy legalábbis elősegíthetné a folyamatos működést és a fejlesztéseket is.
4.6.2 Támogatók Nehézséget jelent még, hogy a központot a Hódmezővásárhelyi Városellátó KHT üzemelteti és az esetleges támogató vállalatok, cégek kevésbé szívesen támogatják a
45
működését. Ennek oka, hogy kevésbé érzékelik a kapcsolatot az önkormányzattal. Szükséges lenne, hogy a központ vezetése tisztázza a helyzetet és felvegye a kapcsolatot a nagyobb vállalatokkal. Véleményem szerint példa értékű a pécsi Biokom vállalat tevékenysége, amely a környezeti nevelést is fontos tényezőként kezeli, és komoly összegeket áldoz rá. Hódmezővásárhelyen a szemátszállítást az A.S.A. cég végzi. Ajánlottam a központ vezetőjének a kapcsolatfelvételt az A.S.A. vezetésével. A központban megvalósítható lenne a szelektív hulladékgyűjtés bemutatása, ezáltal a fiatalabb nemzedék – aki egyben a fogékonyabb is – testközelből láthatná, hogy milyen előnyökkel jár. A pécsi példa is jól mutatja, hogy a gyermekek mennyire komolyan veszik az ügyet. A városban működő vállalatokat, cégeket is be lehet vonni. Természetesen a támogatások nem csak anyagiak lehetnek. A lényeg az lenne, hogy olyan hátteret kell teremteni az oktatóközpontnak, amely lehetővé teszi számára a környezettudatos nevelést és azt, hogy a jövőben rendelkezésre álljon annyi forrás, hogy egy szakképzett pedagógus oktathassa a központba látogatókat.
4.6.3 Távolság A központ egyik célkitűzése és feladata az oktatás, a környezeti nevelés. A probléma abból adódik, hogy az épület a Mártélyi Üdülőterületen található, amely a Vásárhelyről induló helyközi járat mártélyi megállójától 4 km. Ez az út csak gyalog tehető meg, így az általános iskola alsó tagozatosai ezt a sétát nem biztos, hogy meg tudják tenni, nem is beszélve az óvodás csoportokról. A fentiekben is szerepelt már, hogy elsősorban ez az a korosztály, amely fogékony a környezettudatos magatartásra és fontos, hogy minél előbb kialakuljon a gyermekekben ez a tudat. Véleményem szerint kisebb kirándulások keretében, amikor a csoportok, osztályok buszt bérelnek megoldható a központ megközelítése. A 6 km-es távolság miatt a költségek sem megfizethetetlenek.
4.6.4 Oktatás Hódmezővásárhely és környéke döntően mezőgazdasági terület. A környező területek tökéletesen alkalmasak a hatékony mezőgazdasági termelésre. Hódmezővásárhelyen a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara működik, amely a megfelelő szakember állományt hivatott „kitermelni”. Szerintem fontos lenne, hogy a központ felvegye a kapcsolatot a főiskolával és velük együttműködve, és egymást segítve üzemeljen. A jó mezőgazdasági szakemberek 46
napjainkban már tökéletesen tisztában kell, hogy legyenek a környezetre gyakorolt hatásokkal. A gyakorlati oktatás, pedig tapasztalatom szerint mindig sokkal maradandóbb és hatásosabb, mint a száraz, elméleti. A Dél-alföldi régióban egyedül Hódmezővásárhelyen folyik agrárszakember képzés. Fontos lenne, mind a város, mind az iskola szempontjából egy olyan szolgáltatást nyújtani, ami országos szinten elismert és vonzóvá teszi a fiatalok számára a hódmezővásárhelyi főiskolára való jelentkezést.
4.6.5 Kiadványok, ismertség A központ havonta jelentett meg hírlevelet és az önkormányzat weboldalán keresztül hamarosan elérhető lesz a saját internetes oldala. Ezen kívül bemutató prospektus is készült, amelyek a Tourinform Irodában megtalálhatóak. A központ vezetőjének ajánlottam, hogy vegye fel a kapcsolatot a hódmezővásárhelyi, illetve mártélyi szálláshelyadókkal.
A szálláshely-szolgáltatók az érdeklődőknek
mellékelten e-mailben vagy levélben küldhetnek tájékoztatást a központról, amely programlehetőséget nyújt az ide érkezőknek. Ez által növelhetik az ismertséget, és szinte költségek nélkül profitálhatnak is belőle.
4.6.6 Ökoturizmus A fürdőnél is szóba került, hogy szükség van további alternatívák nyújtására az ide érkező turistáknak, hiszen azt szeretnénk, ha minél több napot itt töltenének. A központ lehetőséget nyújthat a fürdő mellett, az ökoturizmusból származó előnyök kiaknázására. A természeti örökség védelme nem csak a környezetvédők és biológusok feladata, hanem a térségben élők közös érdeke is, melynek képviselete és bemutatása révén turisztikai szempontból is értékes termék hozható létre. Az ökoturizmus fejlesztésének gazdasági jelentősége abban rejlik, hogy a természeti értékek megóvásra és fenntartható fejlődési pályára kerülnek. A városi lakosság a zaj és egyéb civilizációs ártalmak elől menekülve megnyugvást találhat, és ennek érdekében hajlandó jelentős összegeket is áldozni. Véleményem szerint a központ szolgáltatásait ki lehetne bővíteni a következő elemekkel: - Kerékpár-kölcsönzés; - Fényképező és filmvásárlás és kölcsönzési lehetőség; - Ajándékvásárlási lehetőség (könyvek, információs anyagok, videokazetták, CD-k, ruhák, bögrék és egyéb emléktárgyak); - Természeti oktatófilmek vetítése; - Gyermek játszóház, természetes anyagokból készült játékokkal; 47
- Kiállítások szervezése. A természet bemutatása interaktív módon is megtörténik, azonban fontos a vendégek közelhozása a természethez. A központtól induló és oda érkező gyalog- és kerékpárostúrázásra is alkalmas ösvények segíthetik mindezt.
4.7 Összegzés A fentiekben is megerősítésre került, hogy az oktatóközpont megépítése több szempontból is előnyt jelenthet a városnak, ha megfelelően használja ki a már meglévő lehetőségeket. Turisztikai szempontból kettős jelentősége is van. Egyrészről az ökoturizmus bástyája lehet, és ez által elősegítheti a fürdőbe és a városba látogató turisták számának a növekedését. Így lehetőség nyílhat arra is, hogy hosszabb időt töltsenek itt az ide érkezők, megnövelve ezzel a város turisztikai vonzerejét. Másrészről a konferenciaturizmus területén is előrelépést jelenthet, hiszen a városban nincsen ilyen lehetőség, a gyönyörű környezet nagy vonzerő, és nagyon jó lehetőséget nyújt meetingek, konferenciák megtartásához. A központ elsőszámú feladatának azért mégis környezeti tudatformálást és nevelést kell tekintenünk. A másik két alternatíva a pénzügyi gondok megoldását jelentheti és biztosítja a működés anyagi feltételeit. Fontos, hogy a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó területen történhet a gyerekek, diákok, felnőttek, sőt akár a nyugdíjas korosztály oktatása. A természetes környezet és a gyakorlati oktatás nagy hatással van az emberekre. A legfiatalabb nemzedék felnőve a legfőbb bázisát jelentheti a környezet védelmének, amelyhez reméljük a központ is jelentős mértékben hozzá fog járulni. Jelentőséggel bír az a tény is, hogy a város nagyrészt önerőből vállalta a megvalósítás költségeit, reméljük a továbbiakban sem veszi le a kezét és segít a kezdeti nehézségeken való túljutáson. A javaslatokból is egyértelműen kitűnik, hogy elsősorban nagyobb összefogásra és a lehetőségek jobb kihasználására van szükség. Sokszor ez nem is a pénzen, az anyagi eszközökön múlik, hanem azon, hogy ki menyire ismeri fel a kínálkozó lehetőségeket. Próbáltam azt az oldalát megközelíteni a problémamegoldásnak, ami nem túl költséges és nem is bonyolult, viszont nagymértékben szükséges hozzá a kapcsolatok megléte, felélesztése és fenntartása. Ezek a fent említett kapcsolatok – szállásadókkal, főiskolai karral, Mártélyi Önkormányzattal és vállalatokkal – nem csak e miatt az egy projekt miatt fontosak. Az együttműködés megteremti további, esetleg más területeken lévő összefogás és együtt munkálkodás lehetőségét, és segítheti a város további fejlődését.
48
A versenyképesség szempontjából az értékes településkörnyezet, igényes várospolitika és színvonalas közszolgáltatások biztosítása fontos szempont, amelynek segítségével sikeresebbé válhatunk. A felnövő generáció sokat tehet majd a városért és annak környezetéért, azonban csak akkor, ha itt maradnak Hódmezővásárhelyen.
49
5. Informatikai fejlesztés 5.1 Térinformatika 5.1.1 A helyhez kötött információk szerepe39 Az információt köznapi értelemben hírnek tekintve is könnyen beláthatjuk a hely jelentőségét. Az adatokkal, az információval kapcsolatosan gyakran merül fel a: kit? mit? hol? kérdéskör. A mindennapi tájékozódás mellett a helyhez kapcsolódó információ szerepe a gazdaság és társadalom területén felbecsülhetetlenül fontos. A helyhez kötött információk kiemelt jelentőségét tükrözi, hogy az Európai Unió „GI 2000” Útban egy Európai Földrajzi Információs Infrastruktúra felé címmel 1995-ben dokumentumot tett közzé. Az összeállítás 9 jelenlegi és jövőbeli alkalmazást emel ki: - kormányzati
információs
rendszerek
(például
regionális
tervezés,
ingatlan-
nyilvántartás, útnyilvántartás, honvédelem stb.), - ellenőrző és irányító rendszerek (például katasztrófa-elhárítás), - környezetvédelem (például monitoring), - természeti erőforrás-feltárás és -gazdálkodás, - városi és községi területek irányítása, tervezése, gazdasági fejlesztése, - közművek (beleértve a telekommunikációt is), - közlekedéstervezés és -irányítás, - üzleti tevékenység (a marketingtől az ingatlanforgalomig), - oktatás és kutatás.
5.1.2 Térinformatika fogalma és alkotóelemei 40 A helyhez kötött információk feldolgozására használt rendszereket térinformációs rendszereknek nevezzük. A térinformációs rendszerek helyhez kötött információk gyűjtésére, kezelésére, elemzésére és megjelenítésére szolgálnak. Az információk elemzésében fontos szerepet játszik a térbeliség. A térinformációs rendszerek alkotóelemeit a következő csoportokba oszthatjuk: - hardver, - szoftver, - adatok, 39 40
Detrekői Á.-Szabó Gy.: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 18.o. Detrekői Á.-Szabó Gy.: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 19-29.o.
50
- felhasználók. A térinformációs rendszer műszakilag megépített eszközeinek, technikai elemeinek összefoglaló neve: hardver. A hardver magába foglalja az adatgyűjtéshez, az adatfeldolgozáshoz és az új információk megjelenítéséhez szükséges eszközöket. Az adatfeldolgozás alapvető eszköze a számítógép. A számítógépeket a tárkapacitás, a feldolgozási sebesség, az adatátviteli sebesség, a nagyság, a vételár stb. alapján csoportosíthatjuk. A térinformációs rendszerek szoftvere az adott hardver lehetőségeit kihasználó ötleteket, elgondolásokat, eljárásokat megvalósító programok, programrendszerek és az ezekhez kapcsolódó dokumentumok összessége. A térinformációs rendszerek alkotóelemeinek következő csoportját az adatok alkotják. Az adatok a valós világ objektumainak jellemzésére szolgálnak. Mind időtállóságukat, mind előállítási (vagy beszerzési) költségüket tekintve az adatok a rendszerek meghatározó elemei. A térinformációs rendszerek nem hozhatók létre, s magasabb szinten nem is működtethetők megfelelően képzett szakemberek nélkül. A civil felhasználók köre az internet terjedésével rohamosan növekszik.
5.1.3 A térinformációs rendszerek alkalmazásának okai 41 A térinformációs rendszerek alkalmazása az elmúlt évtizedekben világszerte elterjedt. Az elterjedés okai a következők: - Ugrásszerűen
növekedett
a
természeti
környezetről
és
a
társadalomról
rendelkezésünkre álló információk mennyisége. Elterjedtek olyan eljárások, amelyek a természeti és társadalmi ismereteinket a korábbiakhoz képest exponenciális módon növelték. - Az új információk jelentős hányada a helyhez kapcsolódó. A helyhez kapcsolódó információk következtében a hely szinte önként adódik a különböző információk összekapcsolódásának eszközeként. - A térinformatika iránt rendkívüli módon növekszik a gazdasági élet szereplőinek, valamint a közigazgatási szervezeteknek az érdeklődése. - Jelentősen csökkentek a térinformációs rendszerekhez szükséges szoftver- és hardverárak, aminek következtében a kisebb cégek, szervezetek és magánszemélyek számára is elérhetőek. 41
Detrekői Á.-Szabó Gy.: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 30-33.o.
51
5.2 Intelligens várostól az E-közigazgatásig 5.2.1 Intelligens város projekt Magyarországon a ’90-es évek közepe táján indult meg a mozgolódás az intelligens városok körül. Mit is jelent az intelligens város fogalma? Bárhogy is, az új információs technika és a társadalmi változás jelenlegi folyamatai közti kölcsönhatás lényegi hatással bír a városokra és a térre. Egyrészről, a városi [élet]forma jelentősen átalakult szerkezetében. De ez az átalakulás nem egyetlen, univerzális mintázatot követ: lényeges eltéréseket mutat, a jellegzetes történelmi, területi és intézményi kontextustól függően. Másrészről, a nyomás a terek közti kölcsönhatásra cseppfolyós cserehálózattá tördeli a viselkedés térbeli mintázatait, ami aláhúzza egy újfajta tér, az áramlások terének megjelenését.42 1996-ban nagyszabású konferenciát rendeztek, amelyre meghívták a legtöbb magyar nagyváros, valamint a budapesti kerületek képviselőit, továbbá a nagy közszolgáltatókat. A konferencián kiderült, hogy már több városban is felmerült az ötlet, de anyagiak hiányában nem indíthatták el a beruházást. Éppen ezért 1997-ben pályázatot írtak ki Intelligens mintaváros kialakításának támogatására. A pályázati kiírás szerint az Intelligens Város koncepció lényege: - Platform a közösségi és kulturális tevékenységre. - Platform az önkormányzati aktivitásra. - Lehetőség az Internet-szolgáltatás széleskörű bevezetésére. - Vonzó környezet új vállalkozások számára. - Elektronikus elven működő szolgáltatások széles választékának bevezetése. - Távoktatás és távtanulás bevezetése. - A távmunka feltételeinek megteremtése. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program pályázata 12 pontban foglalta össze a program megvalósításának feltételeit és feladatait: 1. Az önkormányzatnak legyen www-szervere, amelyen legyen: - a polgárok számára értékes önkormányzati információ; - a régióra vonatkozó turisztikai kulturális információ; - a régióra vonatkozó üzleti információ;
42
Pintér R.: A hivatali Web-oldaltól az intelligens város átfogó programjáig – www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT.Nsf/0/8af071b9d77aa674c12568e5002f0503?OpenDocume nt – 2005.04.12.
52
- a régióra vonatkozó közlekedési információ. 2. A városi rendszerben biztosított legyen a közintézmények jelentős részének kapcsolódása. 3. A lakosság legalább 5 százaléka érje el a rendszer szolgáltatásait. 4. Előnyös lenne, ha a városon belüli információszétosztás nagy sebességgel történne (nagyobb, mint 1 Mbps). 5. A városi rendszer legyen rajta az Interneten. 6.
Szakszerű,
folyamatos
üzemeltetés
legyen
helyben
biztosítva.
Az
információszolgáltatás rendszeresen legyen frissítve. 7. Legyen működő tranzakciós szolgáltatás a rendszerben, távvásárlás, távbanki szolgáltatás stb. 8. Előnyös, ha bemutatható a helyi szervezésű távoktatás. 9. Előnyös, ha bemutatható a táv-munkavégzés alkalmazása. 10. Demonstrálható elektronikus levelezési gyakorlat legyen a régión belül. 11. Az önkormányzat kezdeményezze, hogy a régióban üzemelő kulturális, oktatási intézmények, biztosítók, bankok az információcserét elektronikusan bonyolítsák az állampolgárokkal. 12. Előnyös, ha létrejön egy nemzetközi városi partnerkapcsolat, ahol az együttműködés az Internet segítségével történik. 43 Az intelligens város információs hálózata a következő problémákat képes orvosolni: helyi nyilvánosságot teremt, alapja lehet a közvélemény kialakulásának, rendszeresen és rendszerezetten közvetített (kvázi közvetlen) információt nyújt és kiváló lehetőséget nyújt a visszacsatolásra. Így csökkenti az informális jellegét a városi döntéseknek, vagyis az intelligens város életét ezen az információs hálózaton keresztül lehet megszervezni, szabályozni és ellenőrizni. A különböző szereplők eszközt kapnak arra, hogy az informalizmus csapdáit elkerülve jól átlátható módon hozzák meg a döntéseket. Ugyanakkor persze a lokális közösség informalizmusának csökkenése, az átállás a formálisabb kommunikációs rendszerre működési zavarokhoz is vezethet, hiszen a korábbi bejáratott mechanizmusok helyett új eljárási metódusokra van szükség, ami növeli a döntések átláthatóságát, és ez érdekekbe ütközhet. Az információs hálózat kiépítése tehát még nem tesz intelligenssé egy várost, ahhoz ugyanis ezt az információs hálózatot intelligensen is kell tudni használni. Az infrastruktúra megléte a humán erőforrások nélkül 43
Bartha Z.: Új iparág van születőben, Önkorkép 2001. május-június – http://www.onkorkep.hu/11_05/bitkikot.htm – 2005.04.12.
53
vajmi keveset ér: még azt a bizonyos home page-t is nem csak "megcsinálni" kell, hanem folyamatosan karbantartani és üzemeltetni is. 44 Hódmezővásárhely is belépett az „Intelligens Város Projektbe” és sikeresen elérte a fent meghatározott célokat. Mindezek megfelelő alapot biztosítottak a városnak ahhoz, hogy a következőkben bemutatásra kerülő E-közigazgatás fejlesztésére vonatkozó pályázatot elkészítsék és benyújtsák.
5.2.2 E-közigazgatás Európában45 Minden európai állampolgárnak és vállalkozásnak érdeke a közszolgálati információkhoz való jobb és könnyebb hozzáférés. A közérdekű on-line információ a mindennapok részévé tenné a világhálót, növelné az internet-felhasználók számát, és ez által szélesebb rétegeket vonna be az információs társadalomba. A tagállamok kormányai és az uniós intézmények egyaránt sokat tesznek azért, hogy olyan internetes oldalakat hozzanak létre, amelyen a kormányzati információ mindenki számára on-line módon elérhető. A legjobb honlapokat a számítógéphez csak felhasználói szinten értő polgárok igényeinek figyelembevételével alakítják ki. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy minden kormányzati internetes oldal könnyen használható, interaktív tájékoztatási eszközzé váljon, természetesen a közösségi adatvédelmi szabályok betartása mellett. Ennek érdekében a tagállamoknak könnyű hozzáférést kell biztosítaniuk a nyilvános adatok legalább négy fontos típusához: - jogi és adminisztratív információ, - kulturális információ, - környezetvédelmi információ, - valósidejű közlekedési és forgalomtorlódási adatok. Ki kell terjeszteniük az internet használatát, hogy biztosítsák a konzultációt és a visszajelzést a fontos politikai kezdeményezések esetében, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a polgárok kétoldalú hozzáféréshez jussanak (pl. adózási űrlapok, finanszírozási űrlapok stb.), ami az információszerzést és a kitöltött űrlapok leadását egyaránt lehetővé teszi számukra.
44
Pintér R.: A hivatali Web-oldaltól az intelligens város átfogó programjáig – www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT.Nsf/0/8af071b9d77aa674c12568e5002f0503?OpenDocume nt – 2005.04.12 45 Király F.: E-közigazgatás Európában és Magyarországon E-Világ 2002. különszám – http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002/00/evilag-15.html – 2005.04.12.
54
5.3 A pályázat46 A Hódmezővásárhelyi Önkormányzat 2004-ben nyújtott be pályázatot Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja keretében a GVOP Irányító Hatósága által 2004-ben kiírt pályázatra, az E-közigazgatás fejlesztésére. A következőkben ismertetem a nyertes pályázat részleteit. A 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Közösségi Támogatási Keret (KTK) által meghatározott célokat, stratégiát és a fő támogatási prioritásokat öt operatív program valósítja meg, ezek egyike a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP). A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) az NFT fejlesztési stratégiája egyik specifikus céljának elérését, a gazdasági versenyképesség növelését célozza meg. Ez a cél a kulcsterületekre irányuló közvetett és közvetlen beruházásokon keresztül valósul meg, elősegítve a vállalatok termelékenységét és a fejlettebb üzleti környezet kialakulását. A gazdasági versenyképesség növelésével a GVOP nagyban hozzájárul az NFT általános céljához, ami az ország közelítése az EU társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjéhez. A versenyképesség növelésére irányuló általános cél elérése érdekében a GVOP három specifikus célkitűzést határoz meg: - a tudásalapú gazdaság és az innovációs kapacitások fejlesztése, - a technológia-intenzív ipar és szolgáltatások fejlesztése, - a kis- és középvállalkozások fejlesztése a gazdaság dualitásának csökkentése érdekében. A GVOP a három fő cél mellett négy horizontális célt is tartalmaz: a technológiai fejlesztés és innováció, a hálózatépítés és integráció, a regionális növekedési pólusok kiépülése és a menedzsment fejlesztése. A GVOP célkitűzéseit négy prioritáson keresztül valósítja meg: - beruházás-ösztönzés, - kis- és középvállalkozások fejlesztése, - kutatás-fejlesztés, innováció, - információs társadalom- és gazdaságfejlesztés.
5.3.1 A 4.3-as intézkedés A GVOP 4. prioritása az „Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés”, amelyen belül a 4.3-as intézkedése az E-közigazgatás fejlesztése (helyi önkormányzatok).
46
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program – www.nfh.hu – 2005.04.29.
55
5.3.1.1 Háttér és indokok
47
Magyarország pozíciójának, versenyhelyzetének erősítése megköveteli – többek között – a helyi önkormányzatok szintjén is a szolgáltató önkormányzat, azaz az ügyfélbarát szolgáltatások, ügyintézés rendszerének kiépítését, működtetését. Az Interneten keresztül biztosított önkormányzati szolgáltatási rendszer – információ-szolgáltatás, ill. e-ügyintézés – kialakítása és működtetése jelentősen hozzájárul az információs és tudásalapú társadalom kialakulásához. Az intézkedés informatikai és kommunikációs fejlesztéseket támogat. E fejlesztések révén a helyi önkormányzatok ügyfelei, (elsősorban a gazdasági élet szereplői) a gazdasági szempontból is fontos, s az önkormányzatok birtokában levő nyilvános adatokhoz való hozzáféréshez, statisztikai, adózási, vám stb. adatszolgáltatásokhoz, engedélyeztetési eljárásokhoz, a közbeszerzési eljárásokban való részvételükhöz és más ügyeik intézéséhez helyi és időbeli kötöttség nélkül, elektronikus úton kaphatnak támogatást vagy teljes értékű kiszolgálást. Az intézkedés várható hatásaként e fejlesztések – a lisszaboni céloknak megfelelve – az eközigazgatás területén segítik az érintett önkormányzatok EU-hoz való felzárkózását. A gyors és hatékony, ügyfél- és üzletbarát közigazgatás fejlesztheti a köz- és magánszféra partnerségi viszonyát, javítja a közigazgatás megítélését. A közigazgatás nyílttá válásával a piaci szereplők követhetik annak működését, mely hozzájárul az igazságos és egyenlő elbíráláshoz.
5.3.1.2 Célkitűzések48 Az intézkedés célja olyan önkormányzatok vagy kistérségi önkormányzati társulásokon keresztül olyan kistérségek komplex elektronikus önkormányzati információs rendszerének megvalósítása (különös tekintettel az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatásokra), ahol a lakosok együttes száma meghaladja a tízezer főt. Az alapvető célkitűzés a szolgáltató helyi önkormányzat, az ügyfél-barát ügyintézéshez elengedhetetlen háttér megteremtése. Ez az alábbi területek támogatását foglalja magában: - Olyan átfogó, integrált önkormányzati információs rendszerek kifejlesztése, melyek közös rendszerben kezelik az összes önkormányzati feladatot, beleértve az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokat, a teljes elektronikus ügyintézést (amelyhez szükség 47
Program-kiegészítő Dokumentum GVOP 2004-2006 –www.norda.hu/emrfu/download/nft/gvop.doc – 2005.04.12. 48 Program-kiegészítő Dokumentum GVOP 2004-2006 –www.norda.hu/emrfu/download/nft/gvop.doc – 2005.04.12.
56
van a minősített biztonságú elektronikus aláírásra), s az elektronikus, pl. hitelkártyák segítségével végzett fizetést is. Az átfogó, integrált önkormányzati rendszer magában foglalja az elektronikus, ill. elektronikusan támogatott ügyintézési szolgáltatásokat, valamint az összes belső folyamatot, beleértve pl. a térinformatikai rendszerekkel támogatható és egyéb területeket. A hatékony e-ügyintézés kialakítása megköveteli az önkormányzatok,
hivatalok
belső,
működési
folyamatainak
újraszervezését,
optimalizálását, valamint az önkormányzati döntéshozók, ill. köztisztviselők, közalkalmazottak képzését. - Az új, integrált e-önkormányzati rendszerek implementációja mellett az átfogó, integrált önkormányzati rendszer kialakításának másik lehetséges módja a már meglévő alkalmazások integrációja. - Internet-portálok, elektronikus ügyfélszolgálati rendszerek, adat- és információs szolgáltatások fejlesztése az önkormányzatoknál. Ezek biztosíthatják a vállalkozások számára is az ügyfél-barát, elektronikus ügyintézést a központi kormányzat, valamint a helyi önkormányzatok szintjén egyaránt. Ezen eszközök interaktivitást is biztosítanak, melynek révén pl. a helyi kkv-k is hozzájárulhatnak az önkormányzati döntéselőkészítés, a szabályozás folyamatához, lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak az ügyfelek véleményének, érdekeiknek a figyelembe vételére.
5.3.1.3 A célkitűzés elérésének módja49 Első lépésként az arra rászoruló önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszerének és az ehhez szükséges info-kommunikációs infrastruktúrájának fejlesztése, valamint belső, működési folyamatainak korszerűsítése a feladat, a további fejlődés megalapozása érdekében. Második lépésként az EU eEurope akció-terve „Common List of Basic Public Services” (CLBPS) ajánlása szerinti 1-4. e-ügyintézési szolgáltatási szint fokozatos elérése a feladat. Ehhez az alábbi négy szinten fokozatos, egymásra épülő projekteket kell támogatni, az arra felkészült önkormányzatoknál: 1. ügyleírás on-line elérhetősége az Interneten; 2. egyirányú interakció, ügyleíráshoz kapcsolódó formanyomtatványok letölthetők; 3. kétirányú interakció – ügyleíráshoz kapcsolódó nyomtatványok on-line kitöltése, hitelesítése, visszaküldése;
49
Program-kiegészítő Dokumentum GVOP 2004-2006 –www.norda.hu/emrfu/download/nft/gvop.doc – 2005.04.12.
57
4. teljes elektronikus ügyintézés, on-line fizetés. A fentiek által megteremtett lehetőségek alapján harmadik lépésként támogathatók az önkormányzati adatvagyon kihasználását célzó projektek. Az első lépés csak a másodikkal együtt támogatható. Magyarországon a negyedik szint megvalósulásának még jogi akadályai vannak. A parlamentnek
el
kell
fogadnia
a
digitális
aláírásra
vonatkozó
törvényt.
Hódmezővásárhelyen a megnyert pénzek segítségével a harmadik szintig kívánnak eljutni, ahonnan a negyedik szint eléréséhez már csak a törvényi háttér hiányzik.
5.3.1.4 A támogatás formája és mértéke A támogatás formája vissza nem térítendő és a maximálisan megnyerhető összeg 300 millió Ft. A Hódmezővásárhelyi Önkormányzat ezt az összeget nyerte meg és a fejlesztési projekt költsége a következőképpen alakul: 9. Táblázat A fejlesztés költsége Vissza nem térítendő támogatás
300.000.000
87,5%
Önerő
42.858.000
12,5%
Fejlesztés teljes költsége
342.858.000
100%
Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
5.4 A megvalósítás A megvalósítás jelenleg folyamatban van, de már a pályázat beadásakor elérhető volt a hódmezővásárhelyi lakosok számára az önkormányzat E-ügyfélszolgálat, E-hivatal és Eadó szolgáltatása, amelyek a 2005-ös évben tovább bővülnek a pályázati pénzek segítségével.
5.4.1 Meglévő szolgáltatások E-adó: Az E-adó szolgáltatás segítségével a lakosok a helyi adózásról, adóhatóságról olvashatnak általános információkat. Az adóbevallási űrlapokat a rendszer segítségével kitölthetik, és amennyiben regisztrálják magukat saját adózási információikat is megtekinthetik.50 E-ügyfélszolgálat: Az E-ügyfélszolgálat lapon a helyi ügyintézésről, az egyes önkormányzati irodákról olvashatnak a lakosok általános információkat. Az ügyintézési 50
E-adó – www.hodmezovasarhely.hu – 2005.04.12.
58
űrlapokat a rendszer segítségével kitölthetik, az ügyintézésre vonatkozó tájékoztató anyagokat megtekinthetik.51 E-hivatal: Elektronikus hivatali csoportmunka-rendszer. Ennek segítségével lehetőség nyílik a feladatok elektronikus formában történő kiosztására, és az ügymenet nyomon követésére az önkormányzati regisztrált felhasználóknak.52
5.4.2 Kivitelezés alatt lévő szolgáltatások E-közgyűlés: Közgyűlési anyagok előkészítése, a teljes folyamat végigkövethető a rendszer segítségével. E-beszerzés: A közbeszerzési törvény változása szükséges ahhoz, hogy ez a szolgáltatás is elérhető legyen.
5.5 Javaslatok a nehézségek és problémák megoldására Az előbbiekben bemutatott informatikai fejlesztést szeretném egy kicsit elemezni és az általam felfedezett problémákat és nehézségeket kifejteni és a lehetséges megoldásokat bemutatni.
5.5.1 A köztisztviselők felkészítése Szükséges és nagyon fontos feladat a köztisztviselők felkészítése az e-közigazgatás feladatainak ellátására, beleértve a számítástechnikai és internet-alapismeretek elsajátítását. Ebben az esetben azt kell figyelembe venni, hogy a fejlesztésekkel párhuzamosan elinduljon az önkormányzati dolgozók képzése és mikorra a rendszer készen áll, ők is felkészülten tudjanak bekapcsolódni a programba. A társadalomban erős a bizalmatlanság és elégedetlenség általában a közigazgatással, az ügyintézéssel kapcsolatban. Nagy az ellenállás a közigazgatás különböző szintjeinek szereplői között a változtatásokkal szemben, ami nehezíti, hogy kialakuljon a modernizáció bölcsőjeként működő elektronizált közszféra.
5.5.2 A lakosság informatikai háttértudása Véleményem szerint az e-önkormányzat hatásfokát nagyban befolyásolja a lakosság informatikai háttértudása. A használat és a kormegoszlás vizsgálatakor három alapvető megállapítást tehetünk: 1. A 35 év alatti korosztály használja elsősorban az internetet. 2. 55 év felett gyakorlatilag eltűnik az internet használata. 51 52
E-ügyfélszolgálat – www.hodmezovasarhely.hu – 2005.04.12. E-hivatal – www.hodmezovasarhely.hu – 2005.04.12.
59
3. Teljesen egyértelmű a korosztályi lejtő ezen a területen.53 Az önkormányzati tisztségviselővel való beszélgetésem során kitértem erre a témára és megkérdeztem, hogy mennyire veszik mindezt figyelembe. Sajnos a válasz nem volt túl biztató. Az önkormányzat csak a fejlesztéssel foglalkozik, a lakossági, vagyis a felhasználói hátteret nem vizsgálták, és nagy valószínűséggel nem is fogják. Az interjú készítésekor már több mint egy éve a lakosok számos önkormányzati ügyintézéshez szükséges iratot kinyomtathatnak, és otthon kitölthetnek. Érdeklődésemre elárulták, hogy ez alatt az egy év alatt még egyetlen egy lakos sem érkezett ilyen irattal. Számomra ez azt árulja el, hogy nem elég a projekt megvalósítása, további erőfeszítések szükségesek az önkormányzat részéről, hogy mindez ne egy üres lehetőség legyen, hanem tényleg a lakosok a hivatalos ügyeket elektronikusan intézzék.54 Az önkormányzati látogatás után felmerült bennem a kérdés, hogy hogyan lehetne ezt a problémát megoldani. Találtam is egy lehetséges megoldást, de a megfelelő működéshez nagyobb együttműködésre lenne szükség. A Németh László Városi Könyvtárban – melyet az önkormányzat üzemeltet – lehetősége van a lakosoknak ingyenes számítógépes tanfolyam elvégzésére. A Könyvtár még 1998ban felismerte, hogy a tudás szerepe mindinkább felértékelődik, amely az információ eléréséből és használatából fakad. E megfontolásból és azért, mert úgy érezték, hogy egy igazán jól működő könyvtár csak akkor látja el jól a feladatát, ha nem pusztán információt gyűjt és szolgáltat, hanem az információszerzés képességét is át tudja adni a felhasználóknak, 1998 óta ingyenes internet-hozzáférési szolgáltatást nyújt a tagjai számára. A központi könyvtárban 10 gép található és további 20 áll a lakosok rendelkezésére a távolabb fekvő fiókkönyvtárakban. A könyvtár 4 éve rendszeresen indít számítógép- és internetfelhasználói tanfolyamokat a lakosság számára. 2002 óta 49 kiscsoport oktatását végezték el 5-6 fős kurzusok keretében. A tanfolyami órákat három megfelelően képzett munkatárs látja el. Nem ért meglepetésként és meg is erősített a fent leírtakban, hogy a jelentkezők legnagyobb része a középkorú lakosság köréből kerül ki. Ők jelentős nagyságú potenciális felhasználói az e-ügyfélszolgálatnak, azonban a fiatalokkal ellentétben intézményi keretek között még nem tanulhatták meg a számítógép kezelését. Többen azért jelentkeztek, mert
53
Budai B.: E-Government. AULA Kiadó, Pécs, 2002, 31.o. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata – interjú Zakar Péter informatikai referenssel – 2005.01.28. 54
60
szociális helyzetük nem teszi lehetővé, hogy otthonukban számítógépet működtessenek, de szívesen elsajátítanák a kezelését. 2004-ben, 10 fiókkönyvtárban létesült eMagyarország pont. Ezek a város peremkerületein illetve külterületein található internet és számítógép elérési helyek a földrajzilag hátrányos helyzetű lakosság információhoz való hozzájutását segítik. Ezeken a helyeken fokozott az érdeklődés a képzés iránt. A könyvtár a tanfolyamok megtartásához és a gépek megvételéhez, valamint üzemeltetéséhez szükséges pénzt pályázatok útján szerzi meg. Ennek az a hátránya, hogy nem biztosított a folyamatos a pénzügyi háttér, azaz a pénzekért évente pályázni kell. Az önkormányzat egyáltalán nem működik együtt ezzel a kezdeményezéssel, sőt a 2005-ös költségvetésében felére csökkentette a könyvtárnak jutatott pénzeszközök nagyságát. A problémát így nem is abban látom, hogy a lakosság még nem készült fel az eügyfélszolgálat használatára, hanem abban, hogy nem használja ki a város, és nem támogatja a meglévő lehetőségeket. Kicsit szorosabb együttműködéssel és az igények figyelembevételével a megnyert pályázat „valóban” sikeres lehetne. Befejezésül a fentiek megerősítésére álljon itt a könyvtár által benyújtott pályázat mottója: „Az információs és kommunikációs technológia készségszintű ismerete alapvető fontosságú bármely szellemi tevékenység szempontjából, és előfeltétele a folyamatos, egész életen át tartó tanulásnak is.”55
5.5.3 Internetszolgáltatás és internetköltségek 56 2003 júniusában az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára a GKI, a KOPINTDATORG és a TÁRKI elkészítette összefoglaló jelentését: Az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó 13 ország közül mindössze Románia és Törökország hozzáférési indikátora volt alacsonyabb a Magyarországinál. Ez az otthoni Internet hozzáféréssel rendelkezők arányára vonatkozott, a 15 éves és idősebb népesség körében az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok körében a 2001-2002 éveket vizsgálva. A magyar lakosság háromtizede használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet 2002 decemberében. Az internetezők többsége soha nem vásárolt még az interneten keresztül, és ebben a tekintetben tavaly óta gyakorlatilag nem is történt változás. Az Internet nem használatának indokait vizsgálva nem sok változást tapasztalunk a 2001. évi adatokhoz 55
Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely – interjú Máté Zsuzsanna könyvtárossal – 2005.03.16. 56 Király G.: Mi lesz, ha van? E-Világ 2003. december – http://www.evilagonline.hu/modules.php?name=archiv&file=olvas&cikk=200312-40420d51cbce3 – 2005.04.12.
61
képest. Legtöbben (44%) továbbra is a számítógép hiánya miatt nem interneteznek, a tavalyihoz hasonlóan magas (40%), akik azért nem használják a világhálót, mert az nem érdekli őket. Továbbra is sokan (21%) azért nem használják a világhálót, mert túl drágának találják az elérést, és jelentősnek mondható azok aránya (17%), akik azért nem interneteznek, mert nem tudják használni a szükséges eszközöket. A cégek többsége úgy véli, hogy az internet mint kiegészítő eszköz jelenik meg a vállalati folyamatokban és azoknak alapvető kompetenciáit nem befolyásolja. Jelenleg az alap- és középfokú oktatási intézmények 85 százaléka rendelkezik valamilyen típusú Internet-kapcsolattal. A pedagógusok 17,9 százaléka használja átlagosan a számítógépet oktatási célra, amiből ha kihagyjuk a számítástechnikai oktatással együtt járó számítógép-használatot, akkor ez a tanárok átlagosan mintegy 10,6%-át érinti. Ugyanezzel a számítással az internetet oktatási céllal használók aránya 13,2%, számítástechnikai oktatás nélkül 7,6%. A felsőfokú oktatási intézmények közel 50%-a biztosít lehetőséget hivatalos oktatás keretében számítógépes, illetve internetes képzésre a tanárok, oktatók számára. A magyarországi önkormányzatok háromnegyede rendelkezik Internet kapcsolattal. A települések 20 százaléka egy éven belül szeretné megteremteni az Internet-kapcsolatot, míg csupán 4,5% nem tervezi az Internet kiépítését egyelőre. Az önkormányzatok csupán 30%-ában található belső számítógépes hálózat (LAN), míg 18%-uk egy éven belül szeretné ezt kiépíteni. Az önkormányzatok fele nem is tervezi egyelőre a LAN használatát a magyarországi önkormányzatoknál 100 alkalmazottra 75 db számítógép jut. Az önkormányzati számítógépek 40%-án fut az Internet. Az önkormányzatok által használt számítógépek 42 százaléka 3 évesnél idősebb, harmada 1-3 éves, és negyede fiatalabb 1 évesnél. Az elmúlt évek kormányzati programjai sokat javítottak az önkormányzatok PC állományán:
jelenleg
a
községekben
dolgoznak
a
legnagyobb
arányban
új
számítógépekkel. A magyarországi önkormányzatok 17 százaléka részesítette vezetőit, 28 százaléka pedig ügyintézőit informatikai oktatásban 2002 folyamán. Ma Magyarországon az ügyintézések kevesebb, mint 1 százaléka történik on-line módon. Elektronikus közbeszerzésről, annak ellenére, hogy megteremtéséről kormányhatározat is rendelkezik, ma Magyarországon nem beszélhetünk. A
magyar
államigazgatás
intézményeinek kevesebb, mint egyötöde (19%) rendelkezik írott információs/internetes stratégiával, kidolgozását pedig a szervezetek egyharmada még el sem kezdte. Jelentős problémaként élik meg az államigazgatásban dolgozó szakemberek, hogy nem érzékelik egy egységes kormányzati informatikai stratégia létét. 62
A másik probléma, amelyet az önkormányzatnál is megemlítettem az internet-hozzáférés magas költsége. Ez is oka annak, hogy Hódmezővásárhelyen nem túl magas az internetelőfizetők száma. Erre a nehézségre az önkormányzat is keresi a megoldást. Sajnos nem csak a költségek magasak, hanem a hozzáférés sebessége is igen lassú. Tárgyalásokat folytatnak az internet-szolgáltatókkal, amelyek ígéretet tettek nagyobb sávszélességű szolgáltatások és elérhetőbb szolgáltatási díjak bevezetésére.
5.6 Összegzés Végezetül álljon itt az E-önkormányzatról néhány megállapítás az MTA SZTAKI „Az információs társadalom igényorientált eszközei és rendszerei” című NKFP projekt keretében az e-közigazgatás bevezetésének, kiépítésének lépéseit, az e-demokrácia minél szélesebb körű elterjesztésének lehetőségei kutatása alapján. Az e-önkormányzat előnyei lehetnek: - az ügyfél az ügyintézésben nincs a hivatali órákhoz kötve, - az ügyfélnek nem kell a bürokratákkal foglalkoznia, - a jól szervezett webhelyen könnyebb megtalálni az információt, - az ügyfelet interaktív eszközök segítik a döntések meghozásában, - a megszerzett információ sokkal teljesebb, - az információ nem minden esetben érhető el offline. Az e-önkormányzat esetleges hátrányai: - Elveszik a személyes kapcsolat a az ügyfelek és ügyintézők között, amely kapcsolatot az ügyfelek egy része fontosnak tart. - Az információkat néha nehéz megtalálni. Fontos, hogy a portálok jól áttekinthetőek legyenek. 57 Napjainkban elengedhetetlen a modern technológia minél szélesebb körű alkalmazása, így az önkormányzatok sem kerülhetik meg a tényeket. Fontos az is, hogy minél hamarabb kapcsolódjanak be a folyamatokba, így szerezve egy kis előnyt a versenytársakkal szemben. Hódmezővásárhely a projekt megvalósításával lépéselőnyben lesz jó néhány településsel szemben, sőt nemzetközi viszonylatban is jelentősnek mondható a fejlesztés; azonban nem szabad túlértékelnünk a fejlesztés jelentőségét, hiszen bemutatásra került számos hiányosság, amely az elkövetkező évekre gyakorolt hatást meglehetősen lecsökkenti.
57
Elektronikus önkormányzati ügyintézés – www.nws.iif.hu/ncd2004/docs/ehu/071.pdf – 2005.03.16.
63
A városnak és vezetésének azon kell munkálkodnia, hogy olyan terveket dolgozzon ki, amely segítségével az érintettek (vásárhelyi lakosok és vállalkozók, leendő beruházók, turisták) élni tudnak a város által biztosított e-közigazgatás előnyeivel. Ha ez a lépés nem történik meg, akkor a projekt gyors megvalósításából származó előnyök – így a verseny előny is – elvész. Azonban a megvalósulás esetén a projekt további versenyképességet növelő lehetőségek tárházát nyitja meg a város előtt. Fontos lenne, hogy a város a településfejlesztési koncepciójában is megjelenítse e projekt a további fejlesztését. A hosszú távú tervezés és előrelátás segítségével fontos szerepet tölthet majd be a településünk életében és segíthet a sikeressé válásban.
64
6. Befejezés Végezetül felmerülhetnek a következő kérdések: Vajon javult-e Hódmezővásárhely versenyképessége? Sikeres városnak tekinthetjük-e? Az igazság az, hogy a válasz nem egyértelműen igen vagy nem. A fejlesztések, ha önmagukban vizsgáljuk őket, javíthatják egy város versenyképességét. Azonban több olyan probléma és gond adódik velük kapcsolatban, amelyek viszont megkérdőjelezik az előbbi állítást. Minden fejezet végén kitértem a problémák esetleges megoldására, melyek sokszor nem is anyagi erőfeszítések függvényei. Összességében a város nagy problémája, hogy nem rendelkezik hosszú távú, jól kidolgozott stratégiával, amely kijelölné a megfelelő utat. A fejlesztések nagy része a városban „ad hoc” jellegű és általában nem a város keresi a koncepciójához megfelelő pályázatot, hanem a „pályázat talál a városra”. Ez által nem igazán beszélhetünk előre tekintő városvezetésről, és nem tudjuk pontosan meghatározni a fejlesztés irányát sem. Arról nem is beszélve, hogy a kistréségen belül (Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas, Szegvár) nem igazán valósul meg az együttműködés, a partnerség elve. Így történhet meg az, hogy három igen jelentős fejlesztés, amely számos város versenyképességét javítaná, megvalósult ugyan, azonban nem megfelelően működik. Hiányoznak az alapok, a pontos tervezés, a jövőbeli tendenciák pontos felmérése, a versenytársak alapos vizsgálata. Könnyen lehet, hogy ha mindezt megvizsgálják, akkor nem vágnak bele a fejlesztésekbe, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan ez történt. Véleményem szerint még most sem késő a problémák megoldása és gyors kijavítása. Nagy lépést jelentene a város életében. Sajnos Magyarországon sokszor előfordul, hogy a települések érzik, hogy tenniük kellene valamit azért, hogy versenyképesek maradjanak, de ezeket a lépéseket meggondolatlanul teszik meg. Ennek az lehet az oka, hogy nagy nyomás nehezedik rájuk – helyi, megyei, regionális, sőt országos szintekről is – és az élesedő településverseny is gyors lépéseket sürget. A hosszú távú stratégia iránymutatót adhat ezeknek a településeknek, és folyamatos felülvizsgálata lehetőséget biztosíthat az új trendek figyelembe vételére. Tudjuk, hogy a várospolitika alapvető célja, hogy a város sikeres legyen. Nem szabad a települések eredményeit szűken értelmezni: közműfejlesztéssel, iskolabővítéssel mérni. A város sikerének az alapja, hogy gazdasága és mind lakóinak, mind a helyi önkormányzatnak ebből származó jövedelme bővüljön. Végül, abban is lemérhető a város
65
sikere, hogy lakói vonzónak találják környezetét, elégedettek a közszolgáltatásokkal, a kulturális élettel, szívesen azonosulnak a várossal. 58 A versenynek persze vannak nyertesei, de a lemaradók sem abszolút vesztesek, a városverseny nem egy zérusösszegű játék. A versenyben kevésbé sikeres város gazdaságának is javulhat a teljesítménye, a kisebb vagy kevéssé tudásgazdag város is megtalálhatja a maga szerepét.59 Hódmezővásárhely véleményem szerint még mindig nem találta meg a számára hatékony szerepet. A fejlesztések – abban az esetben, ha sikeresek lesznek – megmutathatják a városnak a helyes irányt és segítenek a diverzifikálásban. Ennek megvalósulása esetén – remélhetőleg a közeljövőben – kijelenthetjük, hogy Hódmezővásárhely a Dél-alföldi régió sikeres városává nőtte ki magát.
58 59
Enyedi Gy.: Városverseny, várospolitika, városmarketing. Tér és Társadalom, 1995/1-2. 1-3.o., 2.o. Enyedi Gy.: Városverseny, várospolitika, városmarketing. Tér és Társadalom, 1995/1-2. 1-3.o., 2.o.
66
7. Felhasznált irodalom 1990.Évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról– http://archiv.meh.hu/nekh/Magyar/6-199065.htm – 2005.05.02. Bartha
Z.:
Új
iparág
van
születőben,
Önkorkép
2001.
május-június
–
http://www.onkorkep.hu/11_05/bit-kikot.htm – 2005.04.12. Budai B.: E-Government. AULA Kiadó, Pécs, 2002. Csongrád Megye Idegenforgalmi Koncepciója. Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala Területfejlesztési Osztály, Szeged, 2004. Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve 1999. KSH Csongrád Megyei Igazgatósága, Szeged, 2000. Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve 2000. KSH Csongrád Megyei Igazgatósága, Szeged, 2001. Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve 2001. KSH Csongrád Megyei Igazgatósága, Szeged, 2002. Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve 2002. KSH Csongrád Megyei Igazgatósága, Szeged, 2003. Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve 2003. KSH Csongrád Megyei Igazgatósága, Szeged, 2004. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – http://www.csongrad-megye.hu/teir/terfkonc/ – 2005.04.12. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – http://www.csongrad-megye.hu/teir/terfkonc/ – 2005.04.12. Dél-alföldi
Régió
Területfejlesztési
Koncepciója
–
http://darft.del-
alfold.hu/koncepcio/koncepcio_kifejtve.htm – 2005.04.12. Dél-alföldi
Régió
Turizmusfejlesztési
Koncepciója
–
http://www.mako.hu/eloter/20030528/030528_30_1.htm – 2005.04.12. Detrekői Á. – Szabó Gy.: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. E-adó – www.hodmezovasarhely.hu – 2005.04.12. E-hivatal – www.hodmezovasarhely.hu – 2005.04.12. Elektronikus
önkormányzati
ügyintézés
–
www.nws.iif.hu/ncd2004/docs/ehu/071.pdf
–
2005.03.16. Enyedi Gy.: A sikeres város. Tér és Társadalom 1997/4. 1-7. Enyedi Gy.: Városverseny, várospolitika, városmarketing. Tér és Társadalom. 1995/1-2. 1-3. E-ügyfélszolgálat – www.hodmezovasarhely.hu – 2005.04.12. Fürdőfejlesztési
Koncepció.
Hódmezővásárhely
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata,
Hódmezővásárhely, 2003. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program – www.nfh.hu – 2005.04.29. Havas
P.:
A
környezetvédelmi
tudatformálás
http://www.kornyezetunk.hu/belso/kn14.html – 2005.04.12.
67
színterei
és
módszerei
–
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata: interjú Hegedűs Zoltánnal – Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont vezetőjével; interjú Zakar Péter informatikai referenssel; interjú Szilágyi Tamással. Hódmezővásárhely története – www.hodmezovasarhely.hu/publikalas/index.aspx?adat=63&pf=2&lf=2&mf=17&cmf=16 – 2005.01.28. Hódmezővásárhelyi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója, II. kötet Fejlesztés Koncepció. Pászti-Tóth Gyula Területfejlesztési Tanácsadó és Tervező Iroda, Szeged 2000. Hódmezővásárhelyi Polgármesteri Koncepció 1998-2002. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, 1998. Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998. Király F.: E-közigazgatás Európában és Magyarországon. E-Világ 2002. különszám – http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002/00/evilag-15.html – 2005.04.12. Király
G.:
Mi
lesz,
ha
van?
E-Világ
2003.
december
–
http://www.evilagonline.hu/modules.php?name=archiv&file=olvas&cikk=20031240420d51cbce3 – 2005.04.12. Koltai
Z.:
A
versenyképesség
regionális
értelmezése.
Pécsi
Tudományegyetem
Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori iskola, Évkönyv 2003, Pécs, 2004. 28-37. Kraftné Somogyi G. – Fojtik J.: Helymarketing, turizmusmarketing, területfejlesztés. Maketing&Menedzsment, 1998/3., 53-61. Kraftné Somogyi G.: A turizmus mint területfejlesztő tényező. Székelyföld 2000 Konferencia. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Csíkszereda, 2001. Székelyföld 2000 Munkacsoport. 110-117. Lengyel I. – Rechnitzer J.: A városok versenyképessége. Horváth Gy. – Rechnitzer J. (szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai. MTA RKK, Pécs, 2000. 130-152. Lengyel I. 2002. The Pyramid-model: enhancing regional competitiveness in Hungary. – http://www.eco.u-szeged.hu/regionalis_tsz/pdf/the_pyramid-model.pdf – 2004.07.22. Magyar Statisztikai Évkönyv 2003. KSH, Budapest, 2004. Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely: interjú Máté Zsuzsanna könyvtárossal Országos Területfejlesztési Koncepció – http://www.kdrfu.hu/doc/otkosszefogl.doc - 2005.04.12. Pintér
R.:
A
hivatali
Web-oldaltól
az
intelligens
város
átfogó
programjáig
–
www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT.Nsf/0/8af071b9d77aa674c12568e5002f0503? OpenDocument – 2005.04.12. Piskóti I. – Dankó L. – Schupler, H.: Régió- és településmarketing. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002.
68
Polgármesteri
Koncepció
1998-2002.
Hódmezővásárhely
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata, Hódmezővásárhely 1998. Program-kiegészítő Dokumentum GVOP 2004-2006 – www.norda.hu/emrfu/download/nft/gvop.doc – 2005.04.12. Skoumal K.: Az internet mint a regionális fejlesztés és versenyképesség eszköze. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola: Évkönyv 2003, Pécs, 2004. 200-209. Szász A.: Az önkormányzat szerepvállalása a gazdaságfejlesztésben. Marketing&Menedzsment 1998/4. 11-17. Természet háza – http://www.museum.hu/search/museum.asp?ID=975 – 2005.04.12.
69
