Néhány alaptanács szövegek szerkesztéséhez

Bujdosó Gyöngyi

Néhány alaptanács szövegek szerkesztéséhez 1. Betûk

SZÖVEG- ÉS KIADVÁNYSZERKESZTÉS I OKTATÁSI SEGÉDANYAG SZÖVEGSZERKESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KURZUSOKHOZ DEBRECENI EGYETEM, INFORMATIKAI KAR

DEBRECEN 2005

El˝oszó

J

azon feljegyzések els˝o füzete, amelyek remélhet˝oleg gyors segítségül szolgálnak majd olvasóinak a szövegek szerkesztése közben. A füzetek természetesen fogják helyettesíteni a szakkönyveket, mindössze néhány ajánlást tartalmaznak a szövegek szerkesztéséhez, a dokumentum formájának kialakításához és technikai megvalósításához, valamint ízelít˝ot és útmutatást ad a téma egyes elemeinek további tanulmányozásához. Ezen els˝o füzet az esztétikus forma kialakításának legkisebb alkotóelemével, a betuvel ˝ foglalkozik, ezen belül a betuk ˝ alaki jellemz˝oivel és méretével, a különböz˝o betuváltozatok ˝ fajtáival és alkalmazási helyével. Ajánlásokat tartalmaz a szövegrészletek kiemelésére a betuváltozatok ˝ felhasználásával, illetve az írásjelek (például zárójelek, idéz˝ojelek, %, e, Ft) használati módjára. Esztétikus szöveget szerkeszteni azonban nem lehet a helyesírási szabályok ismerete nélkül. Ezért az egyes részek rövid leírásokat is tartalmaznak a vonatkozó nyelvtani szabály(ok)ról. Alkalmazásának mintáin kívül az illet˝o szabály szabályzatbeli száma is megtalálható az adott helyen. A fentiekhez még szükséges a technika is. Így az egyes jelek dokumentumban való megjelenítéséhez szükséges LATEX-parancsok és az MS Wordben választandó menüsorozat is helyet kapott e kis leírásban. Kívánom, hogy annyi örömöt leljen a Kedves Olvasó írásos munkái formátumának megtervezésében, a terv kivitelezésében, illetve egy kézbe vett, szép kivitelu˝ könyv esztétikai kisugárzásában, amennyit csak lehet! Kellemes id˝otöltést és jó munkát kíván ehhez ELEN LEÍRÁS

Debrecen, 2005. október 14. A szerz˝o

1

Tartalomjegyzék

1

Bevezet˝o

4

1.1. Az eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. Ami még szükséges a szövegszerkesztéshez . . . . . . . . . . . . 1.3. Amiért beszélnünk kell ezekr˝ol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 6 8

2

A betu, ˝ az alapelem

9

2.1. A forma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Tollhegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. Betutalpak ˝ ........................................... 2.4. Betutípusok ˝ .......................................... 2.4.1. A betutípusok ˝ jelkészlete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.2. A betutípusok ˝ csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5. Betuváltozatok ˝ ....................................... 2.6. Méretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.6.1. Mértékegységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.6.2. Betufokozatok ˝ .................................. 2.7. Betuválasztási ˝ tanácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.7.1. Betutípusválasztási ˝ szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . Illeszkedés a tartalomhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Olvashatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karakterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betuváltozatok, ˝ betufokozatok ˝ ...................... Papírtípus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helytakarékosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.7.2. A dokumentum típusa szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újságok (napilapok, id˝oszaki kiadványok stb.) . . . . . . . . . Könyvek, dolgozatok, levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektronikus dokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.7.3. Betufokozat ˝ kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9 11 12 13 13 15 16 16 16 17 18 18 18 18 19 19 19 19 19 19 20 20 20

2

3 4

2.8. Kiemelés betuvátozatokkal ˝ ............................ 2.8.1. Kiemelésre alkalmas betuváltozatok, ˝ módok . . . . . . Kurziválás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiskapitális . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Félkövér betuvátozat ˝ .............................. Verzál szedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idéz˝ojeles módszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.8.2. Nem ajánlott kiemelésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláhúzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beturitkítás ˝ ...................................... Hamis kurzív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hamis kiskapitális . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.9. Írásjelek helyes használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.9.1. Elválasztó- és köt˝ojelek, gondolatjelek, kivonás jele Elválasztójel (-) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Köt˝ojel (-) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Toldalékok kapcsolása köt˝ojellel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagyköt˝ojel (–) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gondolatjel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hosszú, angolszász gondolatjel (—) . . . . . . . . . . . . . . . . . Kivonás jele (−) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.9.2. Három pont, zárójelek, idéz˝ojelek . . . . . . . . . . . . . . . . 2.9.3. Pénznemek jele, illetve jelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21 21 21 22 23 23 23 24 24 24 24 24 25 25 25 26 26 27 28 29 30 30 32

Ábrák jegyzéke

34

Irodalomjegyzék

35

3

1. FEJEZET

Bevezet˝o

A

szót halljuk, felötlik bennünk egy szövegszerkeszt˝o program képerny˝oképe, annak menüpontjai, egy muveletsor, ˝ olyan tevékenységek, amelyeket a szövegek szerkesztése közben szoktunk végezni. A számítógéppel végzett egyre több munka során a szövegszerkesztés rutinná válik, oda sem figyelünk rá, pedig az a világ, ami feltárulkozik el˝ottünk amikor bepillantást nyerünk a szövegszerkesztési szabályok, formák rendszerébe, hatalmas, csodálatos és varázslatos. Az, hogy mit nevezünk szövegszerkesztésnek, egy igen nehezen megfogalmazható dolog. Mit nevezhetünk már valóban szövegszerkesztésnek, mi az, amit már inkább kiadványszerkesztésnek mondhatunk, milyen formaharmóniák tartoznak ebbe a témakörbe, milyen kapcsolat van a tipográfia és a szövegszerkesztés között, illetve mi is az a tipográfia, és miért van rá szükségünk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fog ez a rövid ismertet˝o foglalkozni. MIKOR A SZÖVEGSZERKESZTÉS

1.1. Az eszközök A személyi számítógépek elterjedése, az ezekre írt programok széles skálája teszi számunkra lehet˝ové, hogy egyre igényesebb munkát tudjuk elkészíteni egyre szebb kivitelben. Mivel rendelkezésünkre áll sok olyan program, amelyekkel szövegeket lehet bevinni és formázni, a munka elkezdése el˝ott érdemes elgondolkodni azon, hogy mikor, milyen feladathoz, melyiket válasszuk a rendelkezésre állók közül. Ezen programoknak több szintje van attól függ˝oen, hogy mire képesek és mire a legalkalmasabbak. Fussuk át most ezeket!

4

1. Bevezet˝o Szövegszerkesztési szempontból a csoportosítás legalján szerepelnek a legegyszerubb ˝ programok, amelyek alkalmasak ugyan szövegbevitelre, de a szövegek formázására már nem: nem képesek például vízszintesen lapközépre helyezni egy szövegrészletet, nincsenek saját karakterei (így nem tudunk velük például négyzetgyökjel alá írni egy hosszabb kifejezést, hogy csak egy egyszeru˝ problémát említsek) stb. Ezen programok közismert mai képvisel˝oje például a Norton Editor vagy az Edit. Ehhez a szinthez nagy fejl˝odést jelentett azoknak a már szövegszerkeszt˝onek nevezhet˝o programoknak a megjelenése, amelyeknek még ugyan mindig nincs saját betukészlete, ˝ azonban már el tudnak látni bizonyos szövegformázási funkciókat, azaz például egy szövegrészletet vízszintesen lapközépre tudnak illeszteni, szóközök beszúrásával képesek – ha nem is túl esztétikus módon – szövegkiegyenlítést végezni, azaz a szavakat automatikusan annyira széthúzni, hogy a sorok jobb széle is egy egyenesen legyen, stb. Ilyen program például a manapság már nem annyira közismert Kedit vagy Xedit, de ebbe a csoportba sorolhatók általában a programozási nyelvek integrált környezetéhez tartozó szerkeszt˝o felületek is. Ezek inkább programok rögzítésére, mint szövegek szerkesztésére alkalmas szoftverek. Nagy áttörést azok a programok jelentettek, amelyeknek már saját karakterkészleteik voltak, megnyitva a lehet˝oségét az igényes szövegformázásnak. Tulajdonképpen ezeknek a programoknak a megjelenését˝ol kezdve beszélhetünk számítógépes szövegszerkesztésr˝ol. Itt megemlíthetném a kezdetiek közül a ChiWriter-t, amely a matematikai képleteket gyakran írók között örvendett nagy népszeruségnek. ˝ Kicsit kényelmetlen, kicsit nehézkes, de az el˝oz˝oekhez képest kiváló végeredményt produkált. Itt már nem volt gond a bekezdések automatikus formázása és különlegesebb megoldások alkalmazása. Manapság a minimális szintet azon csoport tagjai képviselik, amelyek kényelmesebb kezelhet˝oség mellet kínálnak sok szöveg- és karakterformázási lehet˝oséget. Ide tartoznak például a Word, WordPerfect, Microsoft Word különböz˝o, egyre fejlettebb verziói. Ezek a programok már alkalmasak arra, hogy megoldják hétköznapi szövegszerkesztési problémáinkat. Saját betu˝ és különleges karakterkészletekkel rendelkeznek, a bekezdésformázási lehet˝oségek széles palettáját kínálják, képek beillesztésére, táblázatok szerkesztésére is kínálnak lehet˝oséget. Sok oldalas írásmuvek ˝ elkészítésére teszi alkalmassá o˝ ket

szimpla szövegrögzít˝ok

egyszeru˝ szövegszerkeszt˝ok

valódi szövegszerkeszt˝ok

5

1. Bevezet˝o azon szolgáltatásuk, hogy képesek a nyelvtani szabályoknak megfelel˝oen szavakat automatikusan elválasztani, és még a kivételeket is megjegyezni. Ezen programok némelyikéhez tartozik – vagy beszerezhet˝o – egy karakterkészít˝o program, amely lehet˝ové teszi számunkra, hogy a még nem létez˝o, ám számunkra szükséges karaktereket többkevesebb munkával megrajzoljuk. Professzionális megjelenésu˝ kiadványokat azonban már nem biztos, hogy a fenti programokkal létre tudunk hozni. Gondolok itt például igényes kivitelu, ˝ hosszabb lélegzetu˝ muvekre, ˝ könyvekre, fontos dolgozatokra, illetve különlegesebb megjelenésu ˝ prospektusokra. Ezekhez a munkákhoz már jobb, ha valamilyen kiadványszerkeszt˝o programot használunk, amelyek alkalmasak arra, hogy viszonylag kevesebb bajlódással valóban nyomdai min˝oséget érhessünk el. Ezen csoport jeles – és általunk is elérhet˝o – képvisel˝oi például a PageMaker, a QuarkXPress, a Corel Ventura, InDesign vagy a TEX. Az ilyen programoknak használata ugyan bonyolultabb, több el˝oismeretet igényel, azonban segítségükkel különlegesebb szerkesztési, elhelyezési megoldásokat is alkalmazhatunk. A hozzájuk tartozó betukészletek ˝ gondosabban tervezettek (például a félkövér betu˝ tervezett formáját is tartalmazzák, nem az alap betu˝ vastagításával állítódik el˝o), a nyomtatási kép sokkal harmonikusabb. Hozzáért˝o kezekben csodákra képesek. A következ˝o csoportot a nyomdai célspecifikus programok alkotják, amelyekkel bármilyen szerkesztési feladatot meg lehet oldani, de csak nagyon kevesek számára áll otthon rendelkezésre.

kiadványszerkeszt˝ok

1.2. Ami még szükséges a szövegszerkesztéshez Amikr˝ol az el˝oz˝okben szó volt, azok csak eszközök, amelyeket ugyan tudnunk kell kezelni, azonban ez a szövegszerkesztési munkának még csak fele, vagy talán még annál is kisebb része. A probléma ott kezd˝odik, amikor észrevesszük, hogy hiába minden technikai tudásunk, hiába minden kiváló programkezelési képességünk, hiába ismerjük a program sok-sok beállítási lehet˝oségét, a kinyomtatott oldal valahogy suta, nem nyújtja azt a harmonikus, kiegyensúlyozott képet, amire számítottunk, amit létrehozni szándékoztunk. Ezen a ponton segíthetnek bennünket a kiadványszerkesztés szabályai, amelyek a kiadványokban alkalmazott, évszázadok során ki-

kiadványszerkesztési szabályok

6

1. Bevezet˝o alakult, állandóan fejl˝od˝o, nemzeti jelleggel is bíró nyomdai el˝oírásoknak (például betuk, ˝ bekezdések, oldalak formázásának) az összessége. Persze nem várhatjuk el magunktól, hogy mindent tudjunk err˝ol a területr˝ol, ez egy mesterség, s egy bizonyos szinten túl már muvészet, ˝ egy élet és sok tehetség kell ahhoz, hogy az ember virtuóz muvésze ˝ legyen. Minél többet ismerünk azonban bel˝olük, annál egyszerubbé ˝ válhat egy-egy írásos munkánk külalakjának megtervezése, és a végeredmény is annál szebb lesz. Mindezek által ismereteink szebbé tehetik mindennapjainkat azzal, hogy örömünket leljük az elkészítend˝o írásos munka külalakjának megtervezésében. A mu˝ kinyomtatása után pedig gyönyörködhetünk a szép eredményben, amely mindenki el˝ott büszkeséggel tölthet el bennünket – formai szempontokat tekintve is. Az eddigiekben arról szóltunk, hogy milyen fontos a külalak körültekint˝o megtervezése, valamint a kívánt külalak létrehozásához legmegfelel˝obb program kiválasztása. Meg kell azonban említenünk azokat a sokszor figyelmen kívül hagyott tényez˝oket is, amelyek elengedhetetlenül fontosak a harmonikus megjelenés kialakításához, egy esztétikus munka elkészítéséhez. Ezek közül az egyik legfontosabb a nyelv, az írásmuben ˝ használt nyelv nyelvtani szabályainak ismerete. Minél igényesebb külalakot hozunk létre, annál szembeszök˝obbek az elkövetett és nem kijavított helyesírási hibák. Figyelnünk kell arra is, hogy az írásmuben ˝ használt nyelvnek és az adott funkciónak megfelel˝o jeleket használjunk. Ezzel kapcsolatban a legtöbb hibát a „vízszintes vonalkák” helytelen használata eredményezi, azaz az angolszász vagy hosszú gondolatjel (—), a gondolat- és nagyköt˝ojel (–), az elválasztó- és köt˝ojel (-), valamint a kivonás jelének (−) nem megfelel˝o használata. Megemlíthet˝o itt még például az írásjelek és az idéz˝ojelek helyes használatának fontossága is. A lista azonban igen hosszú, így csak a leggyakoribb hibákkal kapcsolatos szabályokat fogja tárgyalni a betukr˝ ˝ ol szóló fejezetben. Nagyon lényeges még a harmónia megteremtésében az, hogy az írói stílusnak, a tartalomnak és az írásmu˝ céljának összhangban kell lennie, és ehhez úgy kell megtervezni a formát, hogy az mind a három el˝oz˝oleg említett dologhoz illeszkedjen. Nem könnyu ˝ feladat, de a végeredmény majd kárpótol bennünket fáradozásainkért.

nyelvtani szabályok

mu˝ célja, írói stílus, tartalom és forma összhangja

7

1. Bevezet˝o

1.3. Amiért beszélnünk kell ezekr˝ol A szövegszerkesztéshez szükséges egyéb dolgok igen hatalmas, a nem kiadványszerkesztéssel foglalkozók által többnyire még mell˝ozött világot alkotnak, azonban az életünk, a munkahelyünk egyre magasabb igényeket támaszt a beadandó munkáinkat illet˝oen. Ez a segédanyag bemutat néhány, a kiadványok szerkesztéséhez hasznos ajánlást, melyek segítenek tájékozódni az érdekl˝od˝ok számára, illetve tartalmaz pár, a megszokottaktól kissé különböz˝o, azonban viszonylag egyszeruen ˝ létrehozható formát. A technikai megvalósításokat, azaz a programok menüpont-, illetve parancslistáját itt nem ismertetjük. Bár néhol fellelhet˝o egy-egy utalás a TEX parancsaira vagy az MS Word menüpontjaira, alapvet˝oen ezt a feladatot e könyv nem vállalja fel. Ennek egyik kézenfekv˝o oka az, hogy egységesen és általánosságban lehetetlen lenne róluk írni, egy másik oka pedig az, hogy mindenki számára hozzáférhet˝o sok, jól használható, programspecifikus kézikönyv. Azon Kedves Olvasók számára, akikben e rövid ízelít˝o képes volt kedvet teremteni a tipográfia mélyebb megismerése iránt, szeretném ajánlani az irodalomjegyzéket, amelyben megpróbáltam a lehet˝o legtöbb beszerezhet˝o, színvonalas szakkönyvet megemlíteni. Ezek közül nagy szeretettel ajánlom a nemrég elhunyt Virágvölgyi Péter könyvét ([10]). Az író a magyar tipográfusok egyik legjelesebb képvisel˝oje, aki gondolt a lelkes érdekl˝od˝okre, és könyvének végén egy igen hosszú listában felsorolja azon könyveket, amelyeket érdemesnek tart tanulmányozásra. Másik nagyon hasznos része a könyvnek a tipográfiai értelmez˝o szótár, ami az ide tartozó legfontosabb fogalmakat nemcsak magyarul, hanem angolul is tartalmazza. Gyurgyák János könyve ([4]) mind tartalmában, mind külalakjában figyelemre és követésre méltó. Andrzej Tomaszewski tipográfiai lexikona ([9]) a legfontosabb tipográfiai szakkifejezések magyarázatát tartalmazza példákkal gazdagon illusztrálva. Jelent˝os számu˝ betukészletet ˝ is bemutat a színvonalas tartalmú és kivitelu, ˝ a jöv˝oben talán magyarul is olvasható könyv. A bepillantást kezdjük a betuk ˝ alakjával!

8

2. FEJEZET

A betu, ˝ az alapelem

O

˝ ! HH , A BET UK

Harmóniájukkal elbuvölik, ˝ változatosságukkal elkápráztatják, komolyságukkal figyelemre késztetik, játékosságukkal felvidítják az olvasót. Egyesek robusztus erejükkel, mások sudár kecsességükkel hívják fel magukra a figyelmet. Némelyek megbújnak a tartalom mögött, mások épp ellenkez˝oleg, különlegességükkel a tartalmat hangsúlyozva keltik fel érdekl˝odésünket. Mindenhol ott vannak, kiegészítve a szavak jelentését, segítve a megértést, irányítva a figyelmet, kiemelve a hangsúlyozandót. Érdekes megfigyelni, hogy épp f˝o funkciójuk, az információ közvetítése az, ami elfedi el˝olünk saját lényük tökéletességét, formáik nagy szakértelmet kívánó megtervezettségét. A legmegfelel˝obben kiválasztott betuk ˝ azok, amelyeket észre sem veszünk, de ha figyelmesen szemléljük o˝ ket, felfedezhetjük a betuk ˝ szemet gyönyörködtet˝o formavilágát. Pillantsunk most be ide, ha még oly rövid id˝ore is!

2.1. A forma Ha a betuegyedekre ˝ mint kis remekmuvekre ˝ tekintünk, észre fogjuk venni, milyen harmonikusan bonyolult formavilág az, amely kialakítja még a „jól ismert” betuformákat ˝ is. A 2.1. ábra betuit ˝ nézve is láthatjuk, hogy egyáltalán nem egyszeru˝ kialakítani egy egységes képet egy betutípus ˝ elemei között. Mindegyik különböz˝o, mégis harmonikusan illeszkednek egymáshoz. Egy esztétikus betutípus ˝ kialakítása – amely a betuk ˝ melletttartalmaz a számokat, írásjeleket és és többféle egyéb jelet is – hosszú, sok tudást és muvészi ˝ érzéket igényl˝o munka. A jól sikerült betutípusok ˝

9

2. A betu, ˝ az alapelem

2.1. ÁBRA . Az ábra betu˝ i mind 32 pontosak. A betu˝ típusok a következ˝ok: a) Garamond, b) Times New Roman, c) Palatino Linotype, d) Bernhard Modern BT, e) Bookman Old Style, f) Arial, g) Humanist521 BT, h) Futura Light BT, i) Kabel Bk BT, j) AvantGarde Bk BT, k) Poster Bodoni BT, l) Dauphin, m) Monotype Corsiva, n) Staccato222 BT, o) English111 Vivace

10

2. A betu, ˝ az alapelem nagy elismerésnek örvendenek, és ismeri o˝ ket az egész világ. Sokszínuségük ˝ teszi lehet˝ové, hogy a legmegfelel˝obbet tudjuk kiválasztani munkáinkhoz. Nézzük meg a betuk ˝ néhány olyan jellemz˝ojét, amelyek egységessé és egyben egyedivé teszik a betutípusokat! ˝

2.2. Tollhegy Jellemz˝o sajátsága a betunek, ˝ hogy milyen típusú, formájú, állású eszközzel „rajzolták” meg. Vannak olyan betutípusok, ˝ amelyek azonos (vagy azonosnak látszó) vastagságú vonalakat használnak, mások pedig amelyek váltakozó vastagságúakat (lásd például a 2.1. ábrán látható betutípusokat). ˝ Az utóbbiakat elképzelhetjük úgy, mintha a tervez˝o egy olyan képzeletbeli tollhegyet használt volna a megrajzolásukhoz, amely nem kör alakú, hanem például ellipszis. Attól függ˝oen ugyanis, hogy milyen alakú a tollhegy, és hogy azt milyen szögben tartunk, rajzolhatunk vékonyabb és vastagabb vonalakat. A 2.3. ábra „O” betuinek ˝ bal fels˝o sarkánál láthatjuk a megrajzolásukhoz használt azonos méretu˝ és formájú, de eltér˝o d˝olésszögu˝ tollhegyeket. A három teljesen azonos ellipszist átrajzolva a különböz˝o állású tollhegyekkel, különböz˝o d˝olésszögu˝ betutengelyekkel ˝ rendelkez˝o, eltér˝o karakteru˝ betuket ˝ kaptunk. Persze a dolog valójában nem

2.2. ÁBRA

Egy majdnem jól megszerkesztett „A” betu˝

2.3. ÁBRA

A tollhegy szerepe

11

2. A betu, ˝ az alapelem ennyire egyszeru! ˝ Ha megnézzük a 2.2. ábra „A” betujét, ˝ láthatjuk, hogy a sok munkával megszerkesztgetett körök és vonalak sajnos nem csatlakoznak kell˝o finomsággal egymáshoz. A létrehozott betu ˝ harmóniája sajnos messze áll a mintául szolgáló ábrán ([6, borító]) láthatóétól. Egy-egy betutípus ˝ elemeinek egyik meghatározója, fontos jellemz˝oje tehát, hogy a betut ˝ alkotó vonalak különböz˝o vastagságúak-e, hogy a vonalvastagságok eltérése milyen mértéku, ˝ illetve hogy milyen szögben áll a kerekded betuk ˝ tengelye.

2.3. Betutalpak ˝ Lényeges jellemz˝oje egy betunek ˝ az is, hogy milyen a „végz˝odése”. A tipográfia sokféle betuvégz˝ ˝ odést ismer. Néhányat láthatunk ezek közül a 2.4. ábrán. Itt ugyan a betuknek ˝ csak a talpa látható, de a betuk ˝ többi végz˝odése is ehhez igazodik, mint például a T betunek ˝ a kis talpához hasonlít az E betu˝ három vízszintes végz˝odése is. Az eddig bemutatott betuk ˝ között voltak olyanok, amelyek kis talpacskákon állnak (például a 2.1. ábra a)–e), k)–m) betui). ˝ Ezt a kiszélesed˝o betuvégz˝ ˝ odést betutalpnak, ˝ szerifnek (eredeti írásmód szerint serif) nevezzük. A betuvégz˝ ˝ odések alakja, d˝olésszöge, mérete harmonikusan illeszkedik a betutípus ˝ f˝o formáihoz. Az olyan betutípuso˝ kat, amelyek betuvégz˝ ˝ odései kiszélesed˝oek, betutalpas ˝ (szerifes) betu˝ típusoknak, azokat pedig, amelyek nélkülözik a kiszélesed˝o betutal˝ pakat (mint például a 2.1. ábra f)–j) betui), ˝ betutalp ˝ nélküli (sans serif, ejtsd: szanszerif) betutípusoknak ˝ nevezzük.

betutalp ˝

szerifes

szanszerif

2.4. ÁBRA

Különböz˝o betutalpak ˝ ([9])

12

2. A betu, ˝ az alapelem

2.4. Betutípusok ˝ Használtuk már eddig is a „betutípus” ˝ szót, de vajon mit is takar ez a szó valójában. Betutípus ˝ egy meghatározása ([4]): „Azonos tipográfiai elv alapján készített, azonos formajegyekkel rendelkez˝o, általában a betutípus ˝ alkotója nevét vagy fantázianevet visel˝o, grafikailag megszerkesztett betuk ˝ és írásjelek.” A betutípusok ˝ tükrözik készítésük korának divatját, muvészeti ˝ irányzatait, törekvéseit és elképzeléseit is. Amint a fentiekben már ízelít˝ot kaptunk a formák kialakításának meglehet˝os bonyolultságáról, sejthetjük, hogy egy-egy esztétikus betutí˝ pus megtervezése nem könnyu˝ feladat, így nem is léteznek számolatlanul. A betutörténet ˝ alig pár ezer latin betutípust ˝ tart számon, amelyek közül mi a számítógépes programjainkkal ennél jóval kevesebbet tudunk használni. Egy-egy szerkeszt˝oprogram általában mindössze száz-százötven betutípussal ˝ rendelkezik alapkiépítésben. Tovább csökkenti lehet˝oségeinket a hosszú dupla ékezet, az „˝o” és „u” ˝ betuk ˝ szép éke, amely sajnos a közforgalomban lév˝o programokat tekintve nem található meg minden betutípus ˝ elemei között. Jó, ha húsz betutípus ˝ közül tudunk választani, ami nagyban leegyszerusíti ˝ dolgunkat, ám egyben szuk ˝ keretek közé is szorítja szárnyaló fantáziánkat. A 10. oldalon látott 2.1. ábra ízelít˝ot ad tizenöt, formájában eltér˝o, stílusában több csoportba sorolható betutípusból. ˝ Arról, hogy melyiket válasszuk szerkesztend˝o szövegünk alap- és/vagy kiegészít˝o betutípusaként, ˝ a 2.7. fejezetben (18. o.) olvashatunk néhány tanácsot.

betutípus ˝

2.4.1. A betutípusok ˝ jelkészlete Egy betutípus ˝ nemcsak betuket, ˝ hanem ligatúrákat, számokat, muve˝ leti- és írásjeleket, valamint egyéb jeleket is tartalmaz. Szakszövegek írásánál feltétlenül fontos, hogy a szükséges speciális jeleket (mint például ∫ , ∩, ∇) is tartalmazza a használni kívánt betutípus. ˝ A 2.5. táblázat a TEX Computer Modern betutípusának ˝ felhasználásával szemlélteti a betutípusba ˝ tartozó alap jelkészletet. Az táblázatban szerepl˝o jelek közül egyedül a ligatúrák szorulnak némi magyarázatra. A ligatúra két-három egymás melletti betu˝ összeépítése ([10]). Szükségességér˝ol eltérnek a vélemények, de a legelfogadottabb álláspont az, hogy egy szépen szedett szöveg nem nélkülözheti a használatukat. A mai magyar nyelvben már csak a 2.5. táblázatban látható f-ligatúrák

ligatúrák

13

2. A betu, ˝ az alapelem




 

                !  !  "  # 





      


   Ê×ØÙÚÜÝÞ

2.5. ÁBRA

Betutípus ˝ jelkészlete (Computer Modern)

!"# $% '
 ()*+ , - . / 0      &  123456789: ';<=>?@A B C D EFGHIJK L M N OP Q†‡ 12345

 a

67890

+−×= ≈ ±∓< > ≤ ≥

R RS T ◦ eUV 

W X Y Z ¶  

!"

• ◦·

használatosak. Vannak olyan programok, amelyek automatikusan helyettesítik az egymás mellé kerül˝o fi, ff, fl, ffi, ffl betuket ˝ a ligatúrakarakterükkel, vannak olyanok, amelyekben engedélyezni kell a helyettesítést, vannak azonban olyanok is, amelyekben egyenként kell helyettesíteni o˝ ket. Vannak olyan betutípusok, ˝ amelyek tartalmazzák a ligatúrákat, vannak olyanok, amelyekhez külön meg kell vásárolni, és vannak olyanok is, amelyekhez nem tervezték meg o˝ ket. Ha a TEX-ben a TEX-hez tervezett betutípusokkal ˝ dolgozunk, az fi, ff, fl, ffi, ffl karaktersorozatok automatikusan helyettesít˝odnek a megfelel˝o f-ligatúrával. Ha nem a TEX-hez tervezett betutípust ˝ használunk (mint például e jegyzetben is), nem biztos, hogy az f-ligatúrák automatikusan megjelennek. Az MS Worben az fi és fl ligatúrákat beszúrhatjuk a Beszúrás ⇒ Szimbólum ⇒ Szimbólum ⇒ (normál szöveg), Pénznemek szimbólumai választások után megjelen˝o karaktertáblából. Bár nem ligatúraként szokták emlegetni az & jelet, a latin et (és) szó összevonódott alakját, illetve az Æ, Œ kett˝oshangzókat, valójában ezek mégis ligatúrák. Az & jel e és t betub˝ ˝ ol való származása itt ugyan nem feltun˝ ˝ o, de kurzív formáján már jobban látszik eredete: &.

14

2. A betu, ˝ az alapelem

2.4.2. A betutípusok ˝ csoportosítása A betutípusok ˝ között való eligazodást csoportosításuk segíti. Létezik többféle csoportosítás is, ezek közül most csak egyet tekintünk át. Mivel itt minden betutípust ˝ nem áll módomban bemutatni, példaként olyan betutípusok ˝ nevét próbálom megemlíteni, amelyek esetleg megtalálhatók a használt szerkeszt˝okben. A csoportosításnál figyelembe vett szempontok: a tervezés kora, a betuk ˝ grafikus jellegzetességei, a rajzoló szerszám típusa és használatának módja, a betutalpak ˝ létezése és alakja, a vonalvastagságok létrehozta ellentét. Ezek alapján a betucsaládok: ˝ 1. Velencei reneszánsz antikva (pl. Centaur)  F˝o jellemz˝ok: változatos vonalvezetés, csekély differencia a vonalvastagságok között, a betu ˝végz˝odések lágyan íveltek, kissé kerekdedek, a köríves betuk ˝ tengelye kissé balra döntött. 2. Francia reneszánsz antikva (pl. Garamond, Palatino)  A vonalvastagságok különbsége jelent˝osebb, mint a velencei antikvánál. 3. Barokk antikva (pl. Baskerville, Plantin, Tótfalusi)  A vonalvastagságok itt még nagyobb mértékben térnek el egymástól, a betuvégz˝ ˝ odések kevésbé íveltek, a köríves betuk ˝ tengelye fokozatosan függ˝olegessé válik. 4. Klasszicista antikva (pl. Bodoni, Didot)  A vonalvastagságok különbsége itt már szembetun˝ ˝ o, a betutalpak ˝ nem körívesek, kerekded betuinek ˝ tengelye függ˝oleges. 5. Betutalpas ˝ lineáris antikva (pl. Clarendon, Memphis)  Vonalai azonos vastagságúak, a betutalp ˝ markáns, az „A” betun ˝ sapka van. 6. Betutalp ˝ nélküli lineáris antikva, régebbi nevén groteszk (Helvetica, Univers)  F˝obb jellemz˝oi: a vonalak azonos vastagságúak, betutalp ˝ nincs. 7. Egyéb antikvák (pl. Optima, Delphin, Pascal)  Legtöbbjük olyan, mintha vágott hegyu˝ tollal lenne rajzolva, betutalp ˝ nélküli, egyéni felépítésu˝ betutípusok. ˝ 8. Írott típusok (pl. Ariston, Signal)  F˝obb jellemz˝oik a lendületes vonalvezetés, a betuk ˝ döntött tengelye. Nagymértékben magukon viselik készít˝ojük egyéni elképzeléseit. 9. Kézírásos antikvák, dísz- és reklámbetu˝ k (pl. Saphir)  A díszbetuk ˝ általában az el˝oz˝o családok díszes képvisel˝oi, a reklámbetuk ˝ markáns, er˝os hatású betuk. ˝

Betuk ˝ csoportosítása

Velencei reneszánsz antikva

Francia reneszánsz antikva Barokk antikva

Klasszicista antikva

Betutalpas ˝ line- áris antikva Betu˝ talp nélküli lineáris antikva Egyéb antikvák

Írott típusok

Kézírásos antikvák, dísz- és reklámbetuk ˝

15

2. A betu, ˝ az alapelem 10. Fraktúr, töröttvonalú típusok  Ide tartoznak a gót, a schwabachi, a fraktúr jellegu˝ betutípusok. ˝ 11. Idegen betutípusok ˝  Ebbe a családba tartoznak például a cirill, a görög, a héber, az arab betutípusok. ˝

Fraktúr, töröttvonalú típusok Idegen betu˝ típusok

2.5. Betuváltozatok ˝ Egy-egy betutípushoz ˝ szorosan hozzátartoznak a különböz˝o betuvál˝ tozatok, melyek formájuk szerint lehetnek: antikva (álló), kurzív (más néven olaszos vagy d˝olt) és kiskapitális vagy kapitälchen (a kisbetuk ˝ helyett kisebb méretu˝ nagybetuket ˝ használunk). Vastagságuk szerint lehetnek: normál, félkövér (a normálnál vastagabb) és kövér (vastag). Szélességük szerint lehetnek: keskeny, normál, széles és nagyon széles. Ezek az egymáshoz harmonikusan illeszked˝o, grafikus egységet alkotó betuvátozatok ˝ alkotnak meg együttesen egy betutípust. ˝ Hogy mikor melyik betutípust, ˝ illetve vátozatot érdemes használni, átvezet a tipográfiának arra a területére, ahol nem a betuket, ˝ hanem a betuket ˝ alkalmazva a szövegképet, illetve a tartalmat is vizsgáljuk és tervezzük (lásd 2.8. Kiemelés betuvátozatokkal, ˝ 21. o.). Megjegyzend˝o, hogy az „antikva” szót sajnos több jelentésben is használják. Mi itt a „nem kurzív (d˝olt), hanem antikva (álló)” ([10]) jelentésében használjuk Miel˝ott ezekre rátérnénk, szükséges foglalkoznunk egy kicsit a tipográfiai mértékrendszerrel, méretekkel.

álló, kurzív kiskapitális normál, félkövér, kövér keskeny, normál, széles, nagyon széles

antikva

2.6. Méretek Az el˝oz˝o részben a betuk ˝ formáját vizsgáltuk meg egy kicsit közelebbr˝ol. Miel˝ott azonban elkezdenénk alkalmazni a betuket ˝ – azokból szavakat, mondatokat, bekezdéseket alkotva –, ejtenünk kell pár szót a mértékegységekr˝ol és a betuméretr˝ ˝ ol is.

2.6.1. Mértékegységek A nálunk jelenleg használt tipográfiai mértékrendszert Didot (ejtsd: didó) francia tipográfus dolgozta ki a XIX. század elején, melyet Ber-

16

2. A betu, ˝ az alapelem thold német tipográfus helyezett még ugyanazon század második felében méter-rendszeri alapokra. Ezt nevezzük Didot–Berthold féle tipográfiai mértékrendszernek. Ennek alapegysége a tipográfiai pont: 1 méter = 2660 pont. Érdemes még megemlíteni a nagyobb méreteknél használatos cicerót is: 1 ciceró = 12 pont. Mivel leginkább amerikai eredetu˝ szövegszerkeszt˝o programokat használunk, említést kell tennünk az angolszász mértékrendszerr˝ol is. Ez az inch (hüvelyk) nevu˝ mértékegységen alapul, így az ebben a rendszerben használt pont (point) mérete más, kisebb, mint a nálunk használatos: 1 point = 0,94 pont. A szerkeszt˝oprogramok többsége az angolszász pontot használja, így hasznosabb, ha ebben az írásban mi is ezt tesszük. A fentieket nevezhetjük abszolút mértékegységeknek is, hiszen méretük állandó. A tipográfia azonban használ olyan mértékegységeket is, amelyek mérete függ alkalmazási helyük környezetét˝ol – nevezhetjük ezeket relatív mértékegységeknek. Ilyen mértékegység a négyzet (vagy kvirt), amely az alkalmazási helyén használt változatú és fokozatú betutípus ˝ nagy M betujének ˝ szélességével egyenl˝o. (Jelen szöveg szedéséhez alkalmazott 10 (angolszász) pontos Palatino betutípus ˝ esetén az 1
= 9.45996pt.) Ha ezt nem tudjuk pontosan lemérni, sok esetben jó közelítést ad, ha a betufokozattal ˝ tekintjük egyenl˝onek. Betuk ˝ méretének megadására leginkább a pontot, a bekezdések, oldalak méreteinek megadására inkább a cicerót használják.

pont ciceró

inch point

négyzet vagy kvirt

2.6.2. Betufokozatok ˝ A betufokozat ˝ (amit sokszor betuméret ˝ néven látunk a programokban)az esetek többségében nem egyezik meg a betuk ˝ méretével, azaz a nagybetuk ˝ tetejét˝ol a legmélyebbre lenyúló betu˝ aljáig mért távolsággal. A betufokozatot ˝ adjuk meg akkor, amikor például kiválasztjuk, hogy 10 pontos betuket ˝ fogunk alkalmazni. A 2.6. ábrán felfedezhet˝o két nagyon fontos dolog. Az egyik az, hogy a betuk ˝ általában kisebbek, mint betufokozatuk. ˝ A másik lényeges dolog pedig az, hogy egyes betutípusok ˝ nemcsak nagyobbnak látszanak, hanem ténylegesen nagyobbak is, mint azonos betufokozatú ˝ társaik. A 2.6. ábrán harmadikként szerepl˝o Arial típus betui ˝ nagyobbak mindkét el˝otte szerepl˝o típus betuinél. ˝

betufokozat ˝

17

2. A betu, ˝ az alapelem 2.6. ÁBRA

Azonos fokozat, eltér˝o méretek Az ábrán 30 pontos Times New Roman, Garamond és Arial betu˝ k láthatók

A választandó betufokozat ˝ függ a megszerkesztend˝o szöveg tartalmától, jellegét˝ol, az ezekhez választott betutípustól, ˝ a sorok hosszától, de még a papír min˝oségét˝ol is. A nem megfelel˝oen választott méret rontja a szövegképet és az olvashatóságot is.

2.7. Betuválasztási ˝ tanácsok Lényeges a szerkesztend˝o szöveghez a megfelel˝o betutípus, ˝ betuváto˝ zat és betufokozat ˝ megválasztása. A betukeverésnek, ˝ azaz egy dokumentumon belül többfajta betutí˝ pus használatának nagyon sok szabálya van, ezek közül mindössze azt említjünk itt meg, hogy a választott betutípusoknak ˝ kontrasztosaknak kell lenniük. Legegyszerubb ˝ és legbiztosabb az, ha a teljes dokumentumban csak egyfajta betutípust ˝ használunk. Egy teljes betutí˝ pusban a betuknek ˝ nagyon sok mérete és többféle változata van, így bármi kiemelésére, szedésére találhatunk megfelel˝o betumegjelenést ˝ az adott betutípuson ˝ belül is. A dokumentum szedése el˝ott érdemes eldönteni, hogy melyik betutípust ˝ kívánjuk alkalmazni. A választandó betutípus ˝ sok mindent˝ol függ, ezek közül nézünk meg néhányat.

Betutípus ˝ kiválasztása

2.7.1. Betutípusválasztási ˝ szempontok Néhány szempont, amelyeket érdemes figyelembe venni a betutípus ˝ kiválasztásánál. Illeszkedés a tartalomhoz  Komoly, hivatalos dokumentumok esetén lehet˝oleg elegáns, komoly betutípust ˝ válasszunk, míg egy meghívó vagy baráti levél esetén választhatunk bolondos betuket ˝ is. Olvashatóság  Hosszabb dokumentumok, hivatalos írások esetén érdemes jól olvasható, tiszta vonalvezetésu ˝ (klasszikus) betutípust ˝ választani.

tartalom

olvashatóság

18

2. A betu, ˝ az alapelem Karakterek  Tartalmazzon kis- és nagybetuket, ˝ magyar szöveg esetén hosszú o˝ és u˝ betuket ˝ is, számokat, és írásjeleket. Tudományos, muszaki ˝ dokumentumok esetén a betutípusnak ˝ rendelkeznie kell a szükséges jelekkel is. Betuváltozatok, ˝ betufokozatok ˝  Legyenek meg a szükséges betuvál˝ tozatai, mint félkövér, valódi kurzív és kiskapitális, és rendelkezzen a legszükségesebb (5, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 14, 16, 18, 24, 36 pontos) betufo˝ kozatokkal. Az el˝oz˝o három feltételnek megfelel˝o, hosszabb lélegzetu˝ muvek ˝ írására is alkalmas betutípusokat ˝ kenyérbetuknek ˝ is hívják. Ha egy betu˝ típus nem rendelkezik a fenti tulajdonságok mindegyikével, nem ajánlatos hosszabb muvet ˝ szedni vele. Kiválóan alkalmasak lehetnek azonban címlapok, bizonyos kiadványokban címek, illetve nem hivatalos dokumentumoknál akár az egész szöveg szedésére is. Papírtípus  A nyomtatáshoz használt papírtípus nagyban meghatározza a választható betutípusok ˝ körét. Simább papírra nyomtatva finomabb rajzolatú betuket ˝ használhatunk. Vigyázni kell azonban a fényes papírokkal, mert a nagyon finom betuk ˝ „eltunhetnek” ˝ a szemünk el˝ol a csillogó papírt szemlélve. Helytakarékosság  A szukölködünk ˝ a helyben, azaz minél kevesebb lapon kell kinyomtatnunk a dokumentumunkat, kisebb helyigényu˝ betutípust ˝ használjunk. Ekkor a sortávolság is lehet kisebb. Ha azonban nem kell takarékoskodnunk, választhatunk nagyob sortávolságot igényl˝o, széles betutalpú, ˝ kerekded betuket. ˝

ékezetes betuk, ˝ egyéb karakterek

betuváltozatok, ˝ betufokozatok ˝

kenyérbetu˝

papír simasága fényessége helytakarékosság

2.7.2. A dokumentum típusa szerint A szerkesztend˝o dokumentum típusa, jellege nagyban meghatározza a választható betutípusok ˝ körét. Újságok (napilapok, id˝oszaki kiadványok stb.)  Szedésükhöz javasolt egy kevésbé kerekded, keskeny betutalpakkal ˝ rendelkez˝o, kissé vastagabb vonalakból, változó vonalvastagsággal rajzolt, er˝oteljesebb kenyérbetu˝ választása, rövid cikkek esetén esetleg lehet betutalp ˝ nélküli, de lehet˝oleg változó vonalvastagságú betutípust ˝ választani. Ilyen betuket ˝ használva egészen kicsi betufokozatokat ˝ is alkalmazhatunk, a

újságokhoz

19

2. A betu, ˝ az alapelem betuk ˝ helyfoglalása kicsi, a papírmegtakarítás nagy lesz! Ennek jellegzetes képvisel˝oje például a Times és annak különböz˝o változatai. Könyvek, dolgozatok, levelek  Ezek írásánál legjobb betutalpas, ˝ lehet˝oleg kerekdedebb, változó vonalvastagságú, finomabb rajzolatú típust választani. Ennek szép példái a Garamond, Palatino, Bookman, Schoolbook, Roman különböz˝o változatai. Szépirodalmi muvekhez, ˝ levelekhez javasolhatók a reneszánsz és barokk antikva típusok, társadalomtudományos és muszaki ˝ kiadványokhoz, kiadványokhoz pedig a barokk vagy a klasszicista antikva típusok (lásd 2.4. Betutípu˝ sok, 13. o.). Ne feldkezzünk megemlíteni itt a Tótfalusi Kis Miklós nyönyöru˝ betutípusát, ˝ amely egy tévedés miatt a Janson nevet viseli ([3]). A legalkalmasabb betuvátozat ˝ az álló, és tiszta vonalvezetésu, ˝ kivétel lehet ez alól például egy különleges tipográfiájú címlap, verseskötet vagy baráti levél. Elektronikus dokumentumok  Ha a szerkesztett dokumentumunkat elektronikusan kívánjuk felhasználni, azaz nem nyomtatásra, hanem például a weboldalainkra szánjuk a szöveget, érdemes olyan betu˝ típust használni, amelyben a betuszemek ˝ viszonylag nagyok. A betuszemek ˝ nagysága pl. a kis „x” betu˝ alapvonaltól mért magassága. Nyomtatott szövegeknél olyan 9–12 pontos betuket ˝ alkalmazunk, melyeknél a betuszemek ˝ nagysága a nagybetuk ˝ magasságának 40–60%-a. Ha monitoron akarjuk olvasni a szöveget, akkor jobb, ha ez az arány 60–80%. Egy másik jelent˝os eltérés a nyomtatott szövegekkel összevetve az, hogy a monitorra készül˝o szöveget érdemesebb markánsabb rajzolatú betukkel ˝ szedni, azaz vastagabb vonalvezetésu, ˝ azonos, vagy közel azonos vonalvastagságokat alkalmazó betuket ˝ érdemes választani. Mindenképpen kerülend˝o a finom betutalpakkal ˝ rendelkez˝o, vékony vonalakat használó, kis betuszem ˝ u˝ betutípus! ˝ Méginkább megszívlelend˝ok ezek a tanácsok, ha sötét háttere világos színnel írunk.

könyvekhez, dolgozatokhoz, levelekhez

elektronikus dokumentumok

betuszemek ˝

2.7.3. Betufokozat ˝ kiválasztása A választott betufokozatnak ˝ illeszkednie kell a választott betutípus˝ hoz és betuvátozathoz, ˝ hiszen az azonos vonalvastagságú antikva betuk ˝ robosztusabb hatásúak, egyesek ténylegesen nagyobbak is, mint ahogy azt a 2.6. ábrán láthattuk is. Lényeges, hogy a sorok hosszához is igazodjon. Hosszú sorokhoz nem célszeru ˝ apró betut, ˝ rövidhez pe-

Betufokozat ˝ megválasztása betutípushoz ˝ sorok hosszához

20

2. A betu, ˝ az alapelem dig nagyméretu˝ betut ˝ választani. Egy kéthasábos szedésu˝ munél ˝ például ne válasszunk 10–11 pontosnál nagyobb betuket. ˝ No és a betu˝ nagyságnak persze alkalmazkodnia kell az írásmu˝ céljához is: újságok szedésére javasolható a 7–10 pontos, könyvek esetében a 10–12 pontos, dolgozatokhoz, levelekhez, beadványokhoz a 12–13 pontos betufoko˝ zat. A kicsiknek szóló mesekönyveknél persze teljesen más a helyzet!

mu˝ céljához

2.8. Kiemelés betuvátozatokkal ˝ Amikor a szöveg tartalmaz olyan elemet (egy szót, kifejezést, mondatot, szabályt, fogalmat, idézetet, nevet, címet), amelynek különös jelent˝osége van, alkalmazhatunk hangsúlyozásukra kiemelést, amely a betuvátozatok ˝ variálásán alapul. Erre a számítógépes programok sok lehet˝oséget kínálnak, amelyekkel élni is kell. Nem szabad azonban túlzásba vinni! A kiemeléseknek meg kell felelniük három célnak. Ezek: a megkülönböztetés, a hangsúlyozás és a rendszerezés. A tagolás túlzásba vitelével a szöveg zavarossá, szétesetté, áttekinthetetlenné válhat. A túlzottan kevés pedig nem adja meg azt a segítséget, amely áttekinthet˝obbé, könnyebben értelmezhet˝ové teszi a szöveget. Egy adott írásos muvön ˝ belül a kiemelések rendszerének egységesnek kell lennie. Ezt azzal érjük el, hogy az el˝oz˝o bekezdésben látható célok közül kiválasztjuk azokat, amelyek a mondanivaló szempontjából a legnagyobb jelent˝oséggel bírnak, s csak azokat emeljük ki.

A kiemelés céljai

Kiemelés betuvátozatokkal ˝

2.8.1. Kiemelésre alkalmas betuváltozatok, ˝ módok Kurziválás  A szövegközi kiemelésre a legideálisabb a kurzív (másnéven olaszos vagy d˝olt) forma alkalmazása. Itt a betuknek ˝ nemcsak a d˝olésszöge, hanem a rajzolata is eltér az alap (antikva) betukét˝ ˝ ol, aminek eredményeképpen a kurzivált elem jól kiemel˝odik környezetéb˝ol, a szem könnyen megtalálja, de nem rontja el a szövegképet. Szavak, rövidebb szövegrészletek kiemelésére ez a legelfogadottabb módszer. Jól alkalmazható még címek, él˝ofejek, ábraaláírások, táblázatok fejlécének szedésére is. Toldalékolás esetén használhatjuk a kiemelés „toldalékos”, illetve „toldaléktalan” formáját is, azaz a toldalékot nem feltétlenül fontos kur-

kurzív

21

2. A betu, ˝ az alapelem

Minta

Mire ajánlott

2.7. ÁBRA

Kiemelés betuváltozatokkal, ˝ egyéb módszerekkel

Antikva

Ez egy kis mintaszöveg

A f˝oszöveg alaptípusa, bármi szedésére jó

Kurzív

Ez egy kis mintaszöveg

Szöveg közben bármi kiemelésére, címek és él˝ofej szedésére

Kiskapitális

E Z EGY KIS

Alcímek szedésére, nevek kiemelésére, nagybetus ˝ szavak, betu˝ és mozaikszavak szedésére

Félkövér

Ez egy kis mintaszöveg

Címek szedésére, szótárszeru ˝ szedésnél a címszavak kiemelésére

Verzál

EZ EGY KIS MINTASZÖVEG

Címek szedésére, figyelve a betuközökre ˝

Idéz˝ojelek

„Ez ’egy »kis«’ mintaszöveg”

Szavak kiemelésére, eltér˝o értelemben használt kifejezések jelölésére

Hamis kurzív

Ez egy kis mintaszöveg

Angol szövegben bármi kiemelésére

MINTASZÖVEG

Hamis kiskapitális EZ EGY KIS MINTASZÖVEG

Semmire, ha ilyen csúnya

Aláhúzás

Ez egy kis mintaszöveg

Semmire

Beturitkítás ˝

E z e g y k i s m i n t a s z ö v e g Semmire

ziválni, de fontos az, hogy egy munkán belül ragaszkodjunk az egyikhez. Ha a toldalékokat nem szeretnénk kurziválni, érdemes megnézni, hogy a használt program figyel-e erre, azaz hogy nem íródik-e rá az utolsó kurzív betu˝ az azt követ˝o álló beture. ˝ Kiskapitális  A kurzívhoz hasonlóan jó kiemel˝o hatású a KISKA PITÁLIS (más néven kapitälchen) is. Ezt szövegen belül leginkább nevek kiemelésére használjuk, a neveket ilyenkor szedhetjük akár kis ˝ kezd˝obetukkel, ˝ például DR . BUBÓ BUBÓ, akár nagy kezd˝obetukkel, például D R . B UBÓ B UBÓ. Amint a példákból látható, ez egy olyan betuvátozat, ˝ ami a nagybetuket ˝ a normál nagybetukkel ˝ szedi, míg a kisbetuket ˝ alacsonyabb, de nagybetu˝ formájú betukkel ˝ jeleníti meg. Nevek kiemelésén túl jól alkalmazható például a nagybetukkel ˝ írt betu˝ illetve mozaikszavak, valamint nagybetus ˝ szavak szedésére is. Az informatikában ez egy különösen fontos felhasználási területe! Hely-

kiskapitális

22

2. A betu, ˝ az alapelem foglalása kisebb, mind a valódi nagybetuké, ˝ így a szövegbe is jobban illeszkedik. Néhány példa: DOS , PCI , SCI , VGA , XHTML , JPEG vagy M APPLE , U NIX stb. Ide tartoznak mindennapi életünk nagybetukkel ˝ írandó szavai is, mint például a PVC , FTC , KSH , DNS , DE , ELTE , MALÉV, VIP, PTK , BTK , FBI . Toldalékolás esetén itt jobb a toldalék kiemelése nélküli forma, ˝ például D R . B UBÓnak, illetve B ÉZIER-vel. A mozaik- és betuszavak, valamint az idegen és magyar írásmódú közszavak toldalékolásának szabályait lásd b˝ovebben a 2.9.1. fejezet a 26. oldalán. Alkalmazható még címek, alcímek szedésére, fejezetek els˝o szavának, kifejezésének vagy els˝o sorának formázására is. Hosszabb szöveg írására nem ajánlott, mert viszonylag nehezen olvasható ([4]). Félkövér betuvátozat ˝  A félkövér betuvátozat ˝ mondaton belüli kiemelésre nem ajánlott, mert az ily módon kiemelt szó teljesen „uralja” az egész szöveget, ami általában káros hatású, f˝oleg, ha sok van bel˝ole. Ez a tulajdonsága jól használható azonban tankönyvek, illetve szótár és lexikon jellegu˝ szövegek szedésénél a magyarázott szó kiemelésére. Ezen túl legfeljebb csak címek formázására használható, bár könynyedén elkerülhet˝o ott is például a betufokozatok ˝ variálásával. Verzál szedés  A csupa nagybetus, ˝ azaz VERZÁL SZEDÉS SZÖVEGEN BELÜLI KIEMELÉSRE HASZNÁLVA SZINTÉN ROSSZ HATÁSÚ, és hosszabb szöveg esetén nehezen is olvasható. Ha mégis a nagybetus ˝ kiemelési formát óhajtjuk alkalmazni, vagy nagybetukkel ˝ írandó mozaik- vagy betuszóról ˝ van szó, használjuk helyette inkább a kiskapitálissal való kiemelést (lásd fentebb)! A nagybetus ˝ forma f˝ocímek szedésénél jól alkalmazható, de figyelnünk kell a betuk ˝ távolságára: néha kissé ritkítani kell a betuket. ˝ Idéz˝ojeles módszer  Használható az idéz˝ojel például szakszavak és -kifejezések (pl. ’verzál szedés’) kiemelésére. Tehetünk azonban idéz˝ojelbe olyan szavakat, kifejezéseket is, „amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam ’kedves’ soraidat” [1, ¶272.]. Fontos, hogy a szöveg nyelvének megfelel˝o idéz˝ojeleket használjunk, tehát magyar szövegben feltétlenül a magyar idéz˝ojeleket, azaz a „fontos”, a ’fontos’, illetve a »fontos« idéz˝ojelpárok valamelyikét alkalmazzuk! Lényeges, hogy a magyar nyelvben egyik nyitó idéz˝ojel után, és

félkövér

verzál szedés

idéz˝ojeles módszer

23

2. A betu, ˝ az alapelem egyik záró idéz˝ojel el˝ott sincs szóköz! Egy-egy ily módon kiemelt szó toldalékolása esetén kerüljük az „esztétá”-t formát! Alkalmazható az „esztétát” és az „esztétát” formák valamelyike, azaz inkább a kurziválás segítségével különítsük el a ragot, ha az mindenképpen szükséges.

2.8.2. Nem ajánlott kiemelésre Az alábbi módok nem ajánlottak magyar szövegben semminek a kiemelésére. Aláhúzás  Az aláhúzással történ˝o kiemelés az írógépes munka során a szükség miatt kialakult ki. Használatát lehet˝oleg kerüljük, mert zavaróan hat a szövegben! Sem szövegen belül, sem címeknél nem elfogadható semmilyen típusú és semmilyen számú aláhúzás. Kivételt képez persze az a nyelvtani szöveg, ahol az állítmány, alany stb. jelölésére szolgál. Beturitkítás ˝  Az ugyancsak az írógépes munkából hagyományozódott b e t u˝ r i t k í t á s s a l is vigyázzunk! Egyrészt nehezen olvasható, másrészt megbontja a sorok ritmusát, az oldal harmóniáját! Mondaton belüli kiemelésre kifejezetten ellenjavallott. F˝ocímeknél – f˝oképp ha azt nagyon nagy méretu˝ és vastag nagybetukkel ˝ írtuk – használható kismértéku˝ beturitkítás. ˝ Hamis kurzív  Azt a fajta d˝olt betut, ˝ amelynek rajzolata csak anynyiban különbözik az alap antikva betukét˝ ˝ ol, hogy a betuk ˝ függ˝oleges tengelye jobbra van döntve, hamis kurzívnak nevezzük. Ezt a magyar tipográfia egyáltalán nem használja betutalpas ˝ betuk ˝ esetén. Angol nyelvu˝ dokumentumokban el˝oszeretettel használják ezt a formát szövegrészeknek (mint például tételek szövegének) a kiemelésére. Hamis kiskapitális  Azt a fajta „kiskapitálist” nevezzük hamisnak, amelynél nem tervezik meg a betufokozatokhoz ˝ a kisebb magasságú nagybetuket, ˝ hanem egy kisebb betufokozatból ˝ veszik a nagybetuket. ˝ Ez azért nem valódi kiskapitális, mert a kisebb fokozatú nagybetuk ˝ vékonyabb vonalakkal vannak megrajzolva, mint az aktuális betufoko˝ zathoz tartozó betuk, ˝ valamint a szélességük is kisebb, mint az elvárható lenne, így nem adnak harmonikus képet, használata nem ajánlott. Egy példa hamis kiskapitálisra: .

aláhúzás (nem ajánlott)

beturitkítás ˝ (nem ajánlott)

hamis kurzív (nem ajánlott)

hamis kiskapitális (nem ajánlott)

24

2. A betu, ˝ az alapelem

köt˝ojel és elválasztójel nagyköt˝ojel és gondolatjel angolszász gondolatjel mínusz jel, kivonás jele

aa– a— a−

2.8. ÁBRA

A köt˝ojelek, gondolatjelek és a mínusz jel alakja és pozíciója

2.9. Írásjelek helyes használata A szövegszerkesztésnek egy kényes területe az írásjelek helyes használata. Ennek leggyakoribb oka az, hogy több írásjel nem gépelhet˝o be közvetlenül egy billentyu˝ lenyomásával, így sokszor is ismert létezésük. Mivel elég sokról van szó, csak röviden szólunk arról, hogy mi a megfelel˝o és mi a nem megfelel˝o használatuk, valamint azt, hogy hogyan lehet ezeket beszúrni. A legtöbb szedési/gépelési hibát a szövegekben az elválasztójelek, köt˝ojelekek, gondolatjelek, és a kivonás jelének helytelen használata okozza, így ezzekkel kezdjük az ismertet˝ot.

2.9.1. Elválasztó- és köt˝ojelek, gondolatjelek, kivonás jele Formáját tekintve négyféle vízszintes vonalkát használhatunk: az elválasztó- és a köt˝ojel (-), a gondolat- és a nagyköt˝ojel (–), a kivonás jele (−), valamint a hosszú (angolszász) gondolatjel (—). Minden esetben a megfelel˝o jeleket kell alkalmazni, mert esetleg mást fog jelenteni a szöveg, mint amit szándékunkban áll leírni. Vajon ugyanarra gondolunk-e például, ha azt olvassuk, hogy „Szabaság – szobor”, vagy ha azt látjuk leírva, hogy „Szabadság-szobor”? Nem, nem! Van-e különbség az „1848–49”, illetve az „1848 − 49” között? Igen van, méghozzá igen nagy! Ebben a fejezetben az ehhes hasonló esetekre találunk magyarázatokat. Elválasztójel (-)  A szövegszerkeszt˝os és -szed˝o programokban az elválasztójeleket nem szabad begépelni, ugyanis a programok azokat a sor végén automatikusan illesztik be az elválasztott szó elválasztásának helyén. Ha a program egyáltanán nem választja el a túl hosszú szót, vagy nem a kell˝o helyen van az elválasztás, feltételes elválasztójelet illesszünk arra a pontra, ahol a szó a nyelvtani szabályokat figyelembe véve elválasztható. A legjobb, ha ilyenkor a szó összes lehetséges elválasztási helyét bejelöljük.

elválasztójel (-)

feltételes elválasztójel

25

2. A betu, ˝ az alapelem A feltételes elválasztójel beírása: TEX-ben ezt a \- parancs végzi (pl. víz\-szin\-tes), MS Wordben a Beszúrás ⇒ Szimbólum ⇒ Különleges karakterek ⇒ Feltételes köt˝ojel menüpontokat választva illeszthetjük be a megfelel˝o helyekre. A köt˝ojel (diviz, angolul hyphen) megjelenítése a TEX-ben is, az MS Wordben is a billentyuzet ˝ mínuszka jelének szúrásával történhet. Köt˝ojel (-)  az elválasztójellel azonos formjú, de eltér˝o szerepu˝ köt˝ojelet sokféle dologra használjuk (vö. [1, ¶262., 62., 94., 97., 98., 100. b), 101. a), 102. a), 103., 131. d), 138., 139., 176–179., 265., 270., 275., 280., 296., 297., 299.]), ezek közül látunk néhány példát a 2.9. ábrán. Toldalékok kapcsolása köt˝ojellel  A köt˝ojelnek ez az egyik olyan szerepe, amely manapság legtöbb hibát okozza, így érdemes kicsit részletesebben is leírni a toldalékok kapcsolásának leggyakrabban alkalmazandó szabályait. Mind a jelekhez, mind a rövidítésekhez a toldalékok kötöjellel kapcsolódnak olyan formában, amilyenben a kiejtett alakjukkal együtt állnak, azaz figyelembe kell venni a hasonulást(!) és az illeszkedést is, valamint kiírjuk az esetleges el˝ohangzót is (vö. [1, ¶280.]). Írhatjuk például azt, hogy

köt˝ojel: -

toldalékolás




Ma 5 -kal több volt, mint holnap lesz. 120%-ot teljesítettem a szocialista munkaversenyben. 5◦ -kal nagyobb szögben látszik. A fuzfa ˝ 10 cm-t n˝ott az idén. 200 cm2 -rel nagyobb képerny˝ot szeretnék.

%-ot


-kal

cm-t

Ne feledjük, a magyar nyelvben nem létezik sem -al, sem -el rag! A -val/-vel rag hasonult formái helyett egyre nagyobb mértékben elterjed˝o csúnya nyelvtani hibát ne alkalmazzuk, akkor sem, ha gyakori el˝ofordulása miatt helyesnek tunik! ˝ Ez nem más, mint egy nyelvtani hiba! A toldalékok helytelen és helyes használatára láthatunk néhány példát a 2.9. ábrán, illetve a továbbiakban. Ha betu˝ vagy mozaikszóhoz toldalékot akarunk kapcsolni, érdemes átfutni az ehhez kapcsolódó szabályokon. Ha toldalékot írunk betu˝ vagy mozaikszóhoz, a toldalékot köt˝ojellel kapcsoljuk olyan formában, mint ahogy az a kiejtett formához járul, azaz alkalmazni kell a hasonulás és az illeszkedés törvényét (vö. [1, ¶286.]). Például ami-

26

2. A betu, ˝ az alapelem kor DOS-szal XML-lel vagy TEX-hel akarunk dolgozni, ha a MALÉV-vel utaznunk, ha a DNS-sel minden rendben van, örüljünk az életnek, és kerüljük a nagyon rossz, a magyar nyelvben nem létez˝o -al/-el ragok használatát! Alkalmazzuk inkább a -val/-vel rag hasonult formáit! A toldalékok rövidítésekhez, jelekhez való kapcsolódásáról lásd még az írásjelekr˝ol szóló fejezet köt˝ojel részét, illetve a hozzá tartozó 2.9. ábrát (28. oldal). Ehhez a témához szorosan kapcsolódik még a toldalékok idegen írásmóddal írt tulajdonnevekhez való kapcsolása. Mikor kell, és mikor nem szabad köt˝ojelet használni? – ez szokott lenni sokszor a dilemma, amin azonban gyorsan átugrunk. Ennek a szabályairól világosít fel bennünket többek között a helyesírási szabályzat 217. pontja. A toldalékot köt˝ojellel kapcsoljuk, ha a) az illet˝o szó ún. néma, tehát ki nem ejtett betuvel ˝ végz˝odik. Például dolgozhatunk M APPLE-lel, illetve hivatkozhatunk az algebrista M. E. M IGNOTTE-ra, vagy a görbéjér˝ol elhíresült B ÉZIER-re. b) ha az -i, -s, -ista, -izmus képz˝ok valamelyikét két vagy több elemb˝ol álló idegen tulajdonnévhez kapcsoljuk. Például ha egy szövegben a B ILL G ATES-es stílusra vagy a D ON K NUTH-i gondolkodásmódr kívánunk utalni. c) ha a kett˝ozött mássalhangzóra végz˝od˝o tulajdonnévhez ugyanolyan mássalhangzóval kezd˝od˝o toldalék járul. Ilyen lehet például egy M AXWELL-lel zajlott beszélgetésre vonatkozó utalás is. Ha olyan idegen írásmódú szóhoz kapcsolunk toldalékot, amelyre a fenti esetek egyike sem vonatkozik, nem használunk köt˝ojelet! Így például köt˝ojel nélkül írandó a wordben, Linuxszal, weben, neten stb. toldalékos szavak mindegyike. Ha idegen szavakhoz (közszavakhoz, tulajdonnevekhez) kapcsolunk toldalékot, meg kell különböztetnünk azt a két esetet, hogy az idegen szót magyar vagy idegen írásmód szerint írjuk-e (vö. 26. oldal). A magyar írásmód szerint íródó szavaknál az eset egyszeru, ˝ a toldalékok kapcsolása megegyezik a magyar szavakhoz való kapcsolásukkal, azaz például dolgozhatunk több fájllal (és nem fájlal, fájl-al, fájl-lal, file-al, file-lal, file-vel! – gyujtés ˝ a webr˝ol) az interneten. Nagyköt˝ojel (–)  A nagyköt˝ojelet különböz˝o dolgok összekapcsolására, illetve intervallumok jelölésére használjuk (vö. [1, ¶263., 179., 184.]). Ezekre mutat pár jellegzetes példát a 2.10. táblázat. A nagy-

DOS -szal, XML -lel,

TEX-hel,

MALÉV -vel

-val/-vel

M APPLE-lel Bézier-re

Don Knuth-i

Maxwell-lel De! wordben, Linuxszal, weben, neten

fájllal, interneten nagyköt˝ojel: –

27

2. A betu, ˝ az alapelem

Helytelen használat

Helyes használat

Kaptok egy - egy almát! Egy–két év múlva újra itt! Nantes–ban voltam Yves–vel. A hidegvíz - óra állása: 105 m 3 . A betu-és ˝ lapméret megadása Jó lesz–e ez így? 15–20 kiló o˝ szibarackom lesz.

Kaptok egy-egy almát! Egy-két év múlva újra itt! Nantes-ban voltam Yves-vel. A hidegvíz-óra állása: 105 m 3 . A betu˝ és lapméret megadása Jó lesz-e ez így? 15-20 kiló o˝ szibarackom lesz.

Helytelen használat

Helyes használat

A magyar - angol szótárban Riemann – Stieltjes integrál A Dózsa-Fradi meccsen volt. A kelet-nyugati átjáróban Az év tavaszi-nyári divatja Az 1848-49–es változások Meseváros, Futrinka u. 15-17. Az Eke Ede–Pék Pál el˝oadás

A magyar–angol szótárban Riemann–Stieltjes integrál A Dózsa–Fradi meccsen volt. A kelet–nyugati átjáróban Az év tavaszi–nyári divatja Az 1848–49-es változások Meseváros, Futrinka u. 15–17. Az Eke Ede – Pék Pál el˝oadás

köt˝ojel el˝ott és után nem szabad helyet kihagyni. Ett˝ol a szabálytól egyetlen eset tér el, mégpedig az, ha teljes, keresztnevévvel ellátott neveket kapcsolunk össze valami miatt, például ha az Eke Ede – Pék Pál el˝oadás olyan jó volt, hogy arról írnunk egy pár sort. Ekkor a nagyköt˝ojel el˝ott és után – ha tudunk – hagyjunk ki egy picike, a normál szóköz egyharmadával egyenl˝o helyet. Semmiképpen sem szaban szóköznyi helyet kihagyni, mert akkor gondolatjelet kapunk! A nagyköt˝ojelet (félkvirtmínusz, angolul en-dash) TEX-ben a jel a -két karakter, illetve helykihagyással a \,--\, beírásával jeleníthetjük meg. MS Wordben nagyköt˝ojelet a Beszúrás ⇒ Szimbólum ⇒ Különleges karakterek ⇒ Gondolatjel parancsok választásával, míg a keskeny helykihagyást a Beszúrás ⇒ Szimbólum ⇒ Különleges karakterek ⇒ 1/4 gondolatjelnyi szóköz választásával szúrhatunk be. Gondolatjel  (–) Formáját és függ˝oleges elhelyezkedését illet˝oen a gondolatjel megegyezik a nagyköt˝ojellel, azonban használati helye, szerepe és elhelyezése különbözik attól. A gondolatjelet mindig szóköz választja el a körülötte lév˝o szövegt˝ol, tehát elé és utána – az esetek többségében – kötelez˝o szóközt tenni. A 2.11. ábrán láthatunk a

2.9. ÁBRA

A köt˝ojel használata

2.10. ÁBRA

A nagyköt˝ojel használata

gondolatjel: –

28

2. A betu, ˝ az alapelem

Helytelen használat

Helyes használat

— Maradj! — kérlelte János. -Megyek–kiáltotta–, ha lehet! Ha kér -gondolta- , maradok. Évi - bár fáradt volt - segített.

– Maradj ! – kérlelte János. – Megyek – kiáltotta –, ha lehet! Ha kér – gondolta –, maradok. Évi – bár fáradt volt – segített.

Helytelen használat

Helyes használat

Please, don’t go! — asked Sam.

Please, don’t go!—asked Sam. Please, don’t go! – asked Sam.

I stay -told Li- if you want.

I stay—told Li—if you want. I stay – told Li – if you want.

hsználatára néhány példát. Elé akkor nem teszünk szóközt, ha párbeszédet vagy felsorolást nyit, valamint ha nyitó idéz˝o- vagy zárójel el˝ozi meg. Utána pedig akkor nem teszünk szóközt, ha a szövegben valamilyen írásjel (leggyakrabban vessz˝o, pontosvessz˝o, illetve kett˝ospont) követi. Minden egyéb esetben tehát szóközt teszünk a gondolatjel elé és után egyaránt, megkülönböztetve a jelet a nagyköt˝ojel szerepét˝ol. Gondolatjelet használunk például párbeszédek jelölésére, közbevetések és közbevetett értelmez˝ok jelölésére, az idéz˝o mondat elkülönítésére az idézett˝ol, és ugyanezt a jelet használjuk leggyakrabban felsorolások tagjainak a jelölésére is (vö. [1, ¶246., 248. b), 250–252., 256. b), c), 258., 259.]). A gondolatjelet (félkvirtmínusz, angolul en dash) TEX-ben a -- két egymás után írt karakter, illetve szóközökkel a -- jelenítheti meg. MS Wordben a Beszúrás ⇒ Szimbólum ⇒ Különleges karakterek ⇒ Gondolatjel parancsok választásával szúrhatjuk be. Hosszú, angolszász gondolatjel (—)  A magyar tipográfia nem használja ezt a jelet. Angol nyelvu, ˝ f˝oleg amerikai angolt használó szövegekben használatos. Alkalmazásakor sem elé, sem utána nem szabad szóközt tenni. Az angol nyelvu˝ szövegekben használhatjuk a rövid gondolatjelet is. (Egy dokumentumon belül csak az egyik fajta gondolatjelet szabad használni.) Ebben az esetben ugyanúgy kell eljárni, mint azt a magyar nyelvu˝ szövegekben tesszük. Az angolszász gondolatjelet (kvirtmínusz, angolul em dash) TEX-

2.11. ÁBRA

A gondolatjel használata

2.12. ÁBRA

A hosszú gondolatjel használata angol nyelvu˝ szövegekben

angolszász gondolatjel: —

29

2. A betu, ˝ az alapelem

Helytelen használat

Helyes használat

60-66=-6 60 – 66 = – 6 60 - 66 = - 6 60 - 66 = -6

60 − 66 = −6

ben a jel a --- három karakter beírásával jeleníthet˝o meg. MS Wordben a Beszúrás ⇒ Szimbólum ⇒ Különleges karakterek ⇒ Hosszú gondolatjel parancsok választásával szúrhatjuk be. Kivonás jele (−)  Egy teljes betutípusnak ˝ tartalmaznia kell a kivonás jelét is. Ezt a jelet használjuk negatív el˝ojelként, ilyenkor a hozzá tartozó számhoz igazodik. Ugyanez a jel a kivonás jele is. Ha kivonásjel szerepben használjuk a karaktert, el˝otte is és utána is ki kell hagyni a normál szóköz egyharmadával egyenl˝o helyet ([8]). A kivonás jelének hossza meg szokott egyezni a gondolatjelével, azonban függ˝oleges elhelyezkedésük gyakran, alakjuk viszont szinte mindig különbözik, tehát nem helyettesítik egymást. Nem ugyanazt jelenti például az „1848–49”, mit az „1848 − 49”: míg az els˝o jelentheti a szabadságharc idejének két évét, a második egy olyan kivonást jelöl, melynek eredménye 1799. Minden szerkeszt˝oprogramban érdemes a matematikai kiegészít˝oket használni a rengeteg szedési szabállyal rendelkez˝o matematikai képletek lehet˝o legjobb megjelenítése érdekében. A TEX-ben matematikai módban kell lennie minden matematikai karakternek, hogy a megfelel˝o képletszedési szabályok érvényesülhessenek, így például a fenti kivonás $60-66=-6$ módon írandó. Az MS Wordben pedig érdemes a képletszerkeszt˝ot használni – ha van telepítve. Egyik programnál sem felel meg még teljes mértékben minden matematikai képlet megjelenítése a magyar szabványoknak, de mindkett˝o elfogadható és állandóan fejl˝odik.

2.13. ÁBRA

A kivonás jelének alkalmazása

kivonás jele: −

2.9.2. Három pont, zárójelek, idéz˝ojelek A három pont (. . . ) egy gondolat végén annak befejezetlenségét mutatja. Három pontot használunk akkor is, ha kihagyunk egy részt a szövegb˝ol vagy a számok felsorolásából (vö. [1, ¶264.]). Sem a közvetlenül egymás mellé írt, sem a szóközzel elválasztott

három pont: . . .

30

2. A betu, ˝ az alapelem

Helytelen használat

Helyes használat

Akkor... Óh, jó lesz így is. 1, 2, . . ., 3 . . . felsorolásából ( [ 1, ¶264. ] ). A köt˝ojel ( diviz ) egy vonalka. A köt˝ojel szakszóval „ diviz ”. A köt˝ojel szakszóval "diviz".

Akkor. . . Óh, jó lesz így is. 1, 2,. . . , 3 . . . felsorolásából ([1, ¶264.]). A köt˝ojel (diviz) egy vonalka. A köt˝ojel szakszóval „diviz”. A köt˝ojel szakszóval ’diviz’.

három pont alkalmazása nem megfelel˝o. Minden szöveget szerkeszt˝o programnál van lehet˝oség a „három pont” egy karakterként való beszúrására: a TEX-nél például a \dots paranccsal, az MS Wordben a Beszúrás ⇒ Szimbólum ⇒ Különleges karakterek ⇒ Három pont menüpontok választásával lehet beszúrni, bár a Wordben alapbeállítás szerint a három pontot egymás mellé írva, majd egy szóközt beszúrva automatikusan helyettesít˝odik a három karakter az egy karakterként megjelen˝o három ponttal. A zárójeleket ( [](){} ) megfelel˝oképpen kell használni, egy szépen szedett szövegnek például nélkülöznie kell az osztás „/” jelének zárójelként való használatát. Nyitó zárójel után és záró zárójel el˝ott soha nem hagyhatunk szóközt! Az idéz˝ojelek („ ” ’ ’ » «) beírásánál els˝osorban arra kell vigyázni, hogy a dokumentumban használt (legtöbbször f˝o-) nyelvnek az idéz˝ojeleit használjuk, azaz egy magyar nyelvu˝ dokumentumban a magyar idéz˝ojeleket, hacsak nem az idézett más nyelvu˝ szöveg tartalmazza magukat az idéz˝ojeleket. Magyar szövegben nem fogadhatató el jónak sem az angol idéz˝ojelek (66 és 99 alakú fels˝o) párja (“nem jó”), sem a hüvelyk (inch) jelének (pl. 5"×12") idéz˝ojelként való használata ("nagyon nem jó!"). (Lásd még a 2.8.1 fejezetet.) Csakúgy, mint a zárójeleknél, itt sem hagyhatunk ki helyet (szóközt) a nyitó idéz˝ojel után és a záró idéz˝ojel el˝ott. Van néhány egyéb írásjel, melyek használatát még szükséges röviden áttekinteni. A százalék jele (%) el˝ott sohasem hagyunk szóközt, és ha valamilyen toldalék követi, akkor utána sem (vö. [1, ¶275.]). Ugyanez vonatkozik az ezrelék jelére ( ) is:



Csökken-e az adó legalább 5%-kal? Az 5 -es alkoholszint már veszélyes!



2.14. ÁBRA

Három pont, zárójelek, idéz˝ojelek alkalmazása

zárójelek: [](){}

idéz˝ojelek: „a” ’a’ »a«

százalékjel: % ezrelék jele:



%-kal -es



31

2. A betu, ˝ az alapelem Mivel a TEX-ben a százalékjel aktív karakter (ezzel lehet megjegyzést beszúrni), papíron való megjelenítése a \% paranccsal történhet. TS1 kódolás esetén a \textperthousand parancsot használhatjuk az ezrelék jelének megjelenítésére. A fok jele (◦ ) el˝ott nem hagyunk szóközt, ha szám el˝ozi meg, és utána sem, ha toldalék követi (vö. [1, ¶275.]): A négyzetet 5◦ -kal forgattuk el. A víz mindig 100 -on forr?




fok jele: ◦

◦ -kal


-on

A TEX-ben a fok jelét a \textdegree paranccsal, illetve a $^\circ$ karaktersorozattal jeleníthetjük meg. Ha TS1 kódolást alkalmazunk, használhatjuk a h˝omérséklet leírásához a \textcelsius parancsot, amely a megtervezett Celsius-fok jelet eredményezi. MS Worben a fok jelét a Beszúrás ⇒ Szimbólum ⇒ Szimbólumok ⇒ (normál szöveg), Latin-1 választások után megjelen˝o karaktertáblából választhatjuk ki.




2.9.3. Pénznemek jele, illetve jelölése Több ország a pénzösszegek leírásánál a pénznemének valamilyen jelét használja. Ma nálunk a leggyakrabban az amerikai dollár $ jelét, illetve az euro e jelét használjuk. Idegennyelvi környezetben ezek jellemz˝oen a hozzájuk tartozó szám el˝ott helyezkednek el, magyar szövegben rendszerint kiírjuk a nevüket. Ha nem írjuk ki, használhatjuk a nemzetközi rövidítésüket, illetve néha a jelüket, de minden esetben a hozzátartozó szám után áll: What does it cost? $10 or e10? What does it cost? 10 dollars or 10 euros? 10 euróba vagy 10 USA-dollárba kerül? Kisebb-e most 10 USD, mint 10 EUR? 10$ vagy 10e lesz az órabérem?

dollár: $ euro: e

e $

TEX-ben az euro jelét TS1 kódolás esetén a \texteuro paranccsal, egyébként például az eurosym csomagnak \usepackage{eurosym} módon való betöltése esetén az \euro paranccsal jeleníthetjük meg.

32

2. A betu, ˝ az alapelem A dollár jelét a \textdollar, vagy egyszeruen ˝ a \$ paranccsal írhatjuk be szövegünkbe. Az MS Worben az euro jelét a Beszúrás ⇒ Szimbólum ⇒ Szimbólumok ⇒ (normál szöveg), Pénznemek szimbólumai választások után megjelen˝o karaktertáblából szúrhatjuk be. A dollár jele egyszeruen ˝ begépelend˝o. A magyar forintnak nincs külön jele, az Ft rövidítést használjuk, el˝otte nem törhet˝o szóközzel, hogy a szám és a pénznem rövidítése között ne lehessen automatikus sortörés. Például: A 200 Ft-os alma holnap 30 Ft-tal többe fog kerülni.

forint: Ft

Ft

Mind a jelekhez, mind a rövidítésekhez a toldalékok köt˝ojellel kapcsolódnak, olyan formában, amilyenben a kiejtett alakjukkal együtt állnak, azaz figyelembe kell venni a hasonulást és az illeszkedést is, valamint kiírjuk az esetleges el˝ohangzót is (vö. [1, ¶280.]).

33

Ábrák jegyzéke

2

A betu, ˝ az alapelem 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8.

Különböz˝o betutípusok ˝ .............................. Egy majdnem jól megszerkesztett „A” betu ˝ ............ A tollhegy szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Különböz˝o betutalpak ˝ ................................ Betutípus ˝ jelkészlete (Computer Modern) . . . . . . . . . . . . . . Azonos fokozat, eltér˝o méretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiemelés betuváltozatokkal, ˝ egyéb módszerekkel . . . . . . A köt˝ojelek, gondolatjelek és a mínusz jel alakja és pozíciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.9. A köt˝ojel használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.10. A nagyköt˝ojel használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.11. A gondolatjel használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.12. A hosszú és rövid gondolatjel használata angol nyelvu ˝ szövegekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.13. A kivonás jelének alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.14. Három pont, zárójelek, idéz˝ojelek alkalmazása . . . . . . . . .

10 11 11 12 14 18 22 25 28 28 29 29 30 31

34

Irodalomjegyzék

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10]

A B B G H N S T T V

MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI ,

11. kiadás, Akadémi-

ai Kiadó, Budapest, 1991.

ARDÓCZY I RÉN :

Magasnyomó formakészítés, Nyomdaipari tankönyv, Muszaki ˝ Könyvkiadó, Budapest, 1979. G YÖNGYI : Contemporary Hungarian types and designers, TUGboat 24/3 (2003), 527–529.

UJDOSÓ

YURGYÁK J ÁNOS :

Szerkeszt˝ok és szerz˝ok kézikönyve, Osiris kézikönyvek, Osiris Kiadó, Budapest, 1996. G YÖRGY: Tipográfia és könyvmuvészet, ˝ Fels˝ofokú Könnyuipari ˝ Technikum jegyzete, 1965.

AIMAN

ERUDA ,

PABLO : Óda a nyomdához, (Illusztrálta: Kass János), Magyar Helikon, 1968.

T IBOR : A betu, ˝ Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969.

ZÁNTÓ

G YÖRGY (szerk.): Helyesírási és tipográfiai tanácsadó, Budapest, Nyomdaipari Egyesülés, 1971.

IMKÓ

OMASZEWSKI ,

A NDRZEJ : Leksykon pism drukarskich,

Varsó, 1996. P ÉTER : A tipográfia mestersége – számítógéppel Tölgyfa Kiadó, Budapest, 1996.

IRÁGVÖLGYI

35