nappal min: 5°C max: 8°C
éjszaka min: -3°C max: 1°C Belépés | Regisztráció Előfizetés Keresés 2016.01.13. Veronika, Csongor, Yvett Belépés Regisztráció Előfizetés Rovatok Főoldal Belföld Külföld Gazdaság Kultúra Bűnügy-baleset Sport Vélemény Napi kérdés Fotó Szép szó Tudomány Bioritmus Bulvár Zöldzóna 6. oldal Szerintem Népszava Anno Névnapok: Veronika, Csongor, Yvett január 13. Előző Súlyos konfliktus fenyeget az USA és Irán között Bombagyárat találtak a párizsi terroristák lakásában Astra-ügy: 16 ezer ügyfélnek kellene még átszerződnie "Gyárfás hibázott" - A MÚSZ ex-főtitkára a Hosszú-botrányról Nyomoznak Mészáros Lőrinc agrárpénzei után Meghalt egy idős néni szén-monoxid-mérgezésben Bérgyilkosokkal öletett volna meg négy embert a volt ügyvéd Százmilliós adóssággal tűnt el az MSZP-s politikus Hosszú legyőzte a MÚSZ-t? - Gyárfás újra megszólalt Felfüggesztette az ENEFI-részvényeket az MNB Súlyos milliókat csalt egy cég Borsodban Terror az utcákon: szélsőségesek gyújtogattak, törtek-zúztak 19 éves játékossal erősítene a Manchester Kifütyülték az elnököt a vízilabda Eb-n Bemutatták az MKP programját Ipsos: kedvelik Moszkvát, de az Unióban élnének Meghalt a fiatal sakknagymester Alacsony lett az infláció Berlin bekeményít Súlyos konfliktus fenyeget az USA és Irán között Bombagyárat találtak a párizsi terroristák lakásában Következő
19 új cikk
Népszava|2015. aug 1. 05:08 [A+ A-] [Nyomtatás] [Küldés e-mailben]
FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS Tweet
Tweet
Share
1944 augusztus 2-án - egyetlen éjszaka alatt - megöltek négyezer romát és ezzel felszámolták az auschwitzi cigány tábort. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a holokausztban meggyilkolt cigány áldozatokra, vagy ahogy ők nevezik: a Pharrajimosra. A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik. A fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette. hirdetés
A holokauszt minden tizedik és az auschwitz-birkenau-i megsemmisítő tábor minden harmadik áldozata magyar roma vagy magyar zsidó volt. A vészkorszak óta eltelt időszak óta is romák tucatjai fekszenek tömegsírokban, és szakemberek szerint gyenge a közösségi emlékezés.
Ugyanakkor különböző forrásokból – levéltári anyagokból, túlélők visszaemlékezéseiből – összeállt egy lista azokról a helyekről, ahol a cigányságuk miatt meghurcoltak romákat. Ez csaknem 600 települést érintett a kutatások szerint. Lágervilág Az auschwitz-birkenau-i tábor történetének hivatalos honlapja szerint a láger áldozatai közt a cigányság volt a harmadik legnépesebb csoport. 1940 és 1942 között még csak pár százan voltak ott, ám 1943 után már ugrásszerűen megnőtt a számuk, ekkortól egész családokat deportáltak ide. Az internetes oldal összesen 23 ezer auschwitzi cigány áldozatról számol be: zömüket Németországból, Ausztriából és a Cseh-Morva protektorátusból hurcolták a haláltáborba, de lengyel területekről, Szlovákiából, Magyarországról és Jugoszláviából is nagyobb létszámú transzportok érkeztek ide. A magyarországi roma áldozatok számáról máig viták folynak a kutatók között, akik öt- és ötvenezer közé teszik a becsléseiket. Több történész nagyobb számot tart valószínűnek, mert a zsidósággal ellentétben, a cigányok többségét - miután nem volt semmilyen elvehető értéke dokumentumok nélkül hurcolták el, vagy lőtték bele a falvak szélén sietve megásott tömegsírokba. Ráadásul az elmúlt évtizedekben nagy számban semmisültek meg erről szóló iratok. Így ma is romák tucatjai fekszenek tömegsírokban Magyarországon anélkül, hogy végtisztességet vagy akár egy emléktáblát kaptak volna.
Felszabadulás után a lágerben FOTÓ: NÉPSZAVA 1944 november első napjaiban Vas, Zala, Veszprém, Vas, Baranya, Somogy, Tolna, Komárom, Győr-Sopron, Pest megye, valamint a Felvidék akkor magyar fennhatóság alatt álló településein kezdték összegyűjteni a cigányokat. Először a leghírhedtebb roma-gyűjtőhelyre, a komáromi Csillag-erődbe vitték őket, innen internálták a munkaképes korú férfiakat és a gyermektelen nőket a németországi lágerekbe, az erőd viszontagságait túlélő többiek pedig innen szabadultak. Komárom és Doboz Az otthonukból elhurcoltaknak a Komáromig vezető út is szörnyű volt. Az esztergomi Sárközi Júlia tizenhét éves volt, amikor a családjával a Csillagba deportálták. „Korán jöttek, hajnalban. Elvittek bennünket a zsidó templomba. Aki nem jött ki, hanem elbújt a lakásban, ott helyben agyon is lőtték” - emlékezett az asszony. Aztán többnapos gyalogmenetben hajtották az esztergomi romákat Komáromig. „Fölváltva jöttek velünk nyilasok, meg csendőrök. Hadd igyunk egy kis vizet, szomjan halnak a gyerekek, könyörögtek az asszonyok az úton. No, menjél és igyál, és akkor hátulról lelőtték. Volt olyan nő, amelyik terhes volt. No, menjél oda ki, és szüld meg a gyereket! Világra hozta a gyereket, akkor hátulról lelőtték a babával együtt. Otthagyták őket az úton. Aki lemaradt, szétverték az agyát puskatussal” - idézte fel Júlia az út borzalmait. Sárközi Júlia családjából senki nem halt meg Komáromban, de földönfutók lettek, mire hazaértek, mert a helyiek kibontották a házukból a téglákat, az ablakokat. Az ugyancsak esztergomi Horváth Katalin pár hónapos kisbabával gyalogolt az erőltetett menetben. „Az egyik hídon lelőtték a nagyanyámat. Kövér volt, nem tudott gyalogolni. Megfogták, kihúzták a sorból, lelőtték, és a hídról a Dunába dobták” - az emlék máig is gyötri. 1944 őszén történtek meg az első itthoni tömegmészárlások. Az egyik legjobban dokumentált, így kutatható tömeggyilkosság október 5-én, Dobozon volt, ahol csendőrök kézigránáttal és golyószóróval végeztek ki a környékről összeszedett és megkínzott majd' kéttucatnyi romát, köztük asszonyokat és gyermekeket. Levéltári anyagok és a hozzátartozók egybehangzó visszaemlékezései alapján 1944. szeptember 27-28án a román csapatok elfoglalták Újszalonta, Kötegyán és Méhkerék községet, azonban rövid idő múlva a magyar és német csapatok visszaszorították őket a határon túlra. Ezekről a településekrő aztán összeszedték „azon személyeket, akik a román csapatokkal valamilyen érintkezésbe kerültek”. Szeptember 28-án a sarkadi csendőrkapitányság épületébe kísérték őket, mintegy félszáz embert. Október első napjaiban a szovjet hadsereg előretörése miatt azonban veszélyes lett, hogy a foglyokat a román határ közelében tartsák, ezért október 5-én Boldizsár János csendőrőrmester parancsnoksága alatt útnak indították őket Szentes felé. A csoport a késő esti órákban érkezett meg Dobozra. Ezután a kastély előtt a cigányokat külön válogatták, és egy istállóba zárták, majd a levéltári adatok és szemtanúk szerint öt csendőr kivégezte őket. Szorosan egymás mellé állították az embereket és kézigránáttal, gépfegyverrel gyilkolták le őket. Volt köztük egy várandós asszony is. A háború után, 1956-ban előbb a Népbíróság ítélkezett a gyilkosok felett, a verdiktet aztán a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta: Boldizsár Jánost életfogytig tartó, a másod-, harmad- és negyedrendű vádlottakat 8 évnyi, 8 év 6 hónapnyi illetve 5 év 5 hónapnyi börtönbüntetésre ítélték. Az ötödrendű vádlott külföldre menekült az igazságszolgáltatás elől. Köteles Erzsébet, akit sírásónak vezényeltek ki a temetőbe, a saját családtagjait ismerte fel az áldozatok között: „csupa vér volt ott minden. Megismertük mindegyiknek a holmiját. Azt egyiknek a szatyrát, a táskáját, a másiknak a cigarettáját. Összeszedtünk mindent. A bátyám a nagybátyám, a felesége és a két gyerekük is köztük volt.”
A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik. A fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát érintette közvetlenül. A Phiren Amenca nemzetközi roma ifjúsági szervezet Komáromban, az egykori internálótáborban, a Csillagerődben emlékezik a roma holokauszt áldozataira. Azon a helyen, ahol 1944-ben több ezer cigányt zsúfoltak össze az ország különböző területeiről, mielőtt vagonokkal koncentrációs táborokba szállították őket. Megemlékezések Az új nemzedék képviselői példát mutatva kívánnak fejet hajtani a vészkorszak áldozatai előtt az augusztus 2-án, délután 2 órakor kezdődő megemlékezéssel – közölték a szervezők. Hozzátették: „tesszük ezt annak tudatában, hogy mi vagyunk az utolsó generáció, amelynek még élő, valós kapcsolata lehet a holokauszt borzalmainak túlélőivel. Azokkal az emberekkel, akiktől személyesen hallhatjuk a történelem legsötétebb időszakának rémtetteit, hogy szavukat hallva okuljunk és tanuljunk múltból, hogy hasonló soha többé ne történhessen. Emlékezni és emlékeztetni kell a vészkorszak borzalmaira a felnövekvő ifjúságot, hogy az egyre erősödő idegengyűlölet, a rasszizmus és az antiszemitizmus ne kaphasson újra teret sem a közbeszédben, sem a politikai döntéshozatalban. A következő nemzedéket nekünk kell figyelmeztetünk arra, hogy a kirekesztés, a szélsőséges ideológia, a diszkrimináció hová vezethet. Tanulnunk kell a múltból, és ennek tudatában kell figyelnünk a jelenre, hogy legyen, és lehessen jövőnk.„ A Phiren Amenca tagszervezetei a saját országukban is tartanak megemlékezéseket, továbbítva és hirdetve összefogásuk célját, erejét, és fontosságát. Rendezvény Csepelen Megemlékezést tart a Roma Polgári Tömörülés augusztus 2-án délelőtt 11 órakor a Cigány Történeti-, Kulturális-, Oktatási- és Holokauszt Központban (XXI. Budapest, Szent István út 71.). Beszédet mond Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, Takács Szabolcs, államtitkár, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség elnöke, Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrás Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára. Tárlat a metróban A roma holokauszt áldozataira emlékező tablókiállítás nyílt meg pénteken Budapesten, amelyet szeptember 30-ig lehet megtekinteni a 2-es, 3as és 4-es metró szerelvényeiben. Az utazóközönség a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében összeállított tablókon roma festők és költők műveivel, valamint túlélők visszaemlékezéseivel találkozhat. "Közös a sors, közös a felelősség, ezért vállaltuk ezt a kiállítást" fogalmazott a szervezet elnöke, a tárlat egyik kurátora, Kirschner Péter. Az eseményen Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) magyar elnöke felidézte, hogy Európában a romák több évszázados megbélyegezettsége és társadalmi kirekesztettsége a nemzetiszocialista rezsimek térhódításával először nyílt diszkriminációba, majd teljes jogfosztottságba fordult. Magyarországon már 1938-ban belügyi rendelet írta elő a csendőrség számára, hogy megbízhatatlan személyként kell kezelni minden cigány lakost, 1944-ben pedig országos szinten folyt a romák szervezett deportálása és meggyilkolása. A tárlat megnyitóján részt vett Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, valamint jelen voltak Németország és az Egyesült Államok diplomáciai testületeinek képviselői is. Márton Tóth Andrea írása a Népszavának
Címkék: roma holokauszt, Pharrajimos
Orbán Viktor egykori nagy barátja, Kaczyński reméli, hogy a „szerelvény” befut Varsóba is.
Ekképp vallott: „Nemzeti, aki jogot véd; nacionalista, aki jogot sért".
Ki akarják ordítani magukból a felháborodásukat, a fájdalmukat, azt, hogy ez így tovább nem mehet.
Kutatják, merre lehet García Lorca rejtőzködő sírja.
KLUBRÁDIÓ.HU Az Unió tart Lengyelországtól - 07:48 Eltiltották a fővárost a bontástól -Győzött a... 2016.01.12 Jogerős a három tényleges életfogytiglan - 2016.01.12 Nőtt a sertéshús iránti kereslet - 11:45 Útakadályok - ma
Weboldalunkat úgy készítettük el, hogy a tartalom alkalmazkodjon a kijelző szélességéhez. Amennyiben ezt meg kívánja változtatni, és készülékének jellegétől függetlenül mindig egy konkrét verziót látni, kattintson a "Beállítások" gombra a láblécben.
Állásajánlatok Médiaajánlat Adatkezelésről Jogokról Alapelvek Impresszum Ügyeletes újságíró Beállítások A www.nepszava.hu fenntartója a NÉPSZAVA Lapkiadó Kft. © Minden jog fenntartva 2005-2016. Plex Online Kft. - Szoftverfejlesztés, tárhelybérlés
