NAPIRENDI PONTOK A magyar LLG TANÁCS 2008. február 26.-i rendkívüli ülésére 1.) A TÁMOP 222 Központi Program bemutatása a pályázat benyújtása előtt Előterjesztő: Borbély Tibor Bors, FSZH 2.) A TÁMOP 413 Központi Program felsőoktatási pályaorientációs, karriertámogatást érintő részének bemutatása Előterjesztő: Kerekes Gábor Educatio Kht. 3) Az ELGPN 2008. éves munkatervének bemutatása, a nemzeti LLG rendszerek működését bemutató CEDEFOP kutatás összefoglalója, a LLG szakkönyvtár gyarapodáslistája Előterjesztő: Borbély Tibor Bors, FSZH 4.) Egyebek
Előterjesztés
1/2008 magyar LLG Tanács 2008. február 26.
A TÁMOP 222 Központi Program első akciótervre készített 24 hónapos munkaanyagának bemutatása a pályázat benyújtása előtt
Kiemelt program formájában a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) számára 2008. január 31-én meghirdetett projekt stratégiai indoklását az Államreform Bizottság 2007. évi munkatervében szereplő előterjesztés alapozta meg. A Kormány – érzékelve az egész életen át tartó tanulás fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges igényt – a pályaorientáció szolgáltatási rendszerének megújítása érdekében döntött a TÁMOP 222 indításáról. Mivel a szakképzés ágazati irányításáért a szociális és munkaügyi miniszter a felelős, továbbá a pályaorientációval kapcsolatos feladatok jelentős részét korábban is a munkaügyi szervezet látta el, a kiemelt projekt gazdájaként az FSZH került megnevezésre. Ennek ellenére a projekt nem az állami foglalkoztatási szolgálat fejlesztését jelenti elsődlegesen, hanem a magyar pályaorientációs szolgáltató hálózat fejlesztését. A projekt keretében nyújtott pályaorientációs szolgáltatások két célcsoportra irányulnak: • Pályaorientációs szolgáltatásokat igénybe vevők (user szint) • Pályaorientációs szolgáltatásokat nyújtók (Lásd az 1. sz. ábra három illetékességi és kompetencia szintjét: 1. öntájékozódás, 2. támogatott tájékozódás, 3. intenzív segítség szakembertől. Ez a modell megegyezik az Európai Uniós gyakorlatban élenjárónak tekintett finn rendszer szakmai felépítésével, melyet az 1. sz. mellékletben mutatunk be.) A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek hazánkban a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások számát. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak. Napjainkra az első pályát választó, tanácstalan fiataloknak esetileg végzett szolgáltatásból nagy létszámú, differenciált korcsoportok számára, különböző formában nyújtott, rendszeres szolgáltatássá vált a pályaorientáció – legalább is azokban az országokban, ahol a szükségszerű paradigmaváltás már lezajlott. A váltást egyre sürgetőbben kényszeríti ki az az igény, hogy a szűkös erőforrások hatékonyabban hasznosulhassanak a képzés során, hogy a pályaválasztás, -korrekció előtt álló felnőttek is megkapják a számukra szükséges segítséget döntésükhöz életpályájuk tervezéséhez, alakításához. A feladat közösségi szintű jelentőségét bizonyítja, hogy az EU 8448/04 EDUC 89 SOC 179 számú jognyilatkozata minden tagállam számára világos feladatokat jelöl ki a szolgáltató gazdaságok kiépítését elősegítő nemzeti és európai pályaorientációs rendszerek fejlesztésére. A fejlesztés legfontosabb iránya az egész életen át tartó tanulást végigkísérő tanácsadás (lifelong guidance) történő hozzáférés szélesítése. Ebből a szempontból kulcsfontosságú kérdés, hogy mely csoportoknak okoz problémát a pályaorientációs szolgáltatáshoz való hozzáférés, melyek ezek a csoportok, és milyen stratégia lehetne számukra is biztosítani ezt a szolgáltatást. A pályaorientációs szolgáltatás továbbfejlesztésének fontos területe, hogy milyen módon és szinten lehetséges az önálló információszerzés, a támogatott információszerzés és a szakember általi intenzív támogatás igénybevétele. A fejlesztés irányának meghatározásához figyelembe kell venni, hogy mely klienscsoportok képesek az önálló információgyűjtésre és értékelésre, és melyek azok, amelyek számára önmagában a karrier-, és pályainformációk nem használhatóak fel, hanem értő szakemberek támogatására van szükség (ilyen célcsoport lehet például az alacsony iskolázottságú rétegek, a bevándorlók).
A 2004. május 18-i uniós szintű döntés három pillérre épült: -
közös célok és irányelvek elfogadása az élethosszig tartó pálya- és karriertanácsadásra, a szolgáltatás minőségbiztosításának kialakítása az élethosszig tartó pálya- és karrier-tanácsadási rendszer fő ismérveinek összegyűjtése (jó gyakorlatok, EU szintű iránymutatások, a nyitott koordinációs modell (OMC) kiterjesztése a tanácsadásra is.)
A TÁMOP 2.2.2. kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés hozzájárul a három lépcsős segítő rendszer teljes körű, minden lakossági csoportot elérő kialakításához szükséges humánerőforrás és eszközfejlesztés létrejöttéhez Magyarországon. 1. sz. ábra A támogatás intenzitásának és árának lépcsőfokai Intenzív támogatás szakembertől Támogatott ön-tájékozódás önálló információszerzés és -feldolgozás
A TÁMOP 2.2.2 kiemelt projekt fejlesztése a pályaválasztási, -orientációs forrásokat felmérő kutatási eredményeken nyugszik. A vizsgálat keretében az is a vizsgálat tárgya volt, hogy milyen forrásból származnak az érintettek információi a választott pályáról. A kérdésre adott válaszokat az alábbi táblázatba foglaltuk: Honnan ismeri a választott pályát (%)
Budapest Vidéki város Kistelepülés
Szülőtől
Környezetében látta
Pályán levő ismerős
Kiadvány, rendezvény
Média
Barátok választása
Tanártól.
46,3 43,7 49,2
13,7 23,6 22,7
10,5 11,8 12,6
7,3 8,5 6,6
8,4 8,1 4,7
3,2 4,2 5,4
6,4 0,9 0,6
Forrás: Educatio 1998, FPTI kutatás
Elgondolkodtató, hogy a pedagógusok szerepe a pályák megismertetésében - még akkor is, ha a hetedik osztályban ez a kérdés még nem kerül előtérbe - milyen csekély; a fővároson kívül szinte elenyészőnek mondható. A média - különösen a kistelepüléseken - szintén nem számottevő mértékben segíti a pályák iránti ismeretek szerzését. Megfigyelhető, hogy a gyermekek és szüleik pályaelképzelései között nincsenek jelentős eltérések (hiszen a pálya megismertetésében a szülőké a vezető szerep); a szülők - természetesen - nagy befolyással bírnak a továbbtanulás irányának meghatározásában. Mindennek ellenére a pályaválasztási tanácsadásban szerzett gyakorlati tapasztalatunk alapján azt mondhatjuk, hogy a gyermekek
nem ismerik az elérhető pályák világát, az erről szóló ismereteik felszínesek, iskolaválasztásukban többnyire a formai elemek töltenek be meghatározó szerepet.1 A PROJEKT HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJAI: - A társadalom, a gazdaság igényeit kielégítő pályaválasztások számának növekedésével javítani a szakképzés hatékonyságát, ezáltal is hozzájárulni a fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges, szakképzett humánerőforrás biztosításához. - A pályaorientációs rendszer fejlesztése hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességének javításához, hiszen a tájékozottabb és tudatosabb munkaerővel jobban meg lehet felelni a piaci elvárásoknak, és jobban ki lehet használni a kapacitásokat azokon a területeken is, ahol eddig ezt a hiányszakmák korlátozták. - Számos szakmában jelentős hiány van, illetve az állásokat az indokoltnál alacsonyabb iskolai végzettségűekkel töltik be. A projekt célja, hogy a képzés végén a munkaadók által igényelt kompetenciákkal rendelkező, szakképzett, a tanult szakképesítéssel ellátandó munkakörre felkészült munkaerő lépjen ki a munkaerőpiacra. A projektnek az is célja, hogy a képzésbe bekapcsolódók reális képet kapjanak a munkaerőpiac helyzetéről, a kereslet-kínálati viszonyokról, az adott szakképesítés fejlődési perspektíváiról, a kereseti viszonyokról, és ezáltal orientálja a fiatalokat és felnőtteket a hiányszakmák irányába. - A kiemelt projekt – a stabil pályaorientációs szolgáltató hálózat létrejöttével – tágítja a egész életen át tartó tanulás lehetőségeit, javítja a tanuláshoz való hozzáférést és minőségét. -A pályaorientáció segítségével történő sikeres pályaválasztás csökkenti a téves pályaválasztás miatti töréseket az egyének életútjában, és a rossz döntések korrigálásának egyéni és társadalmi költségeit. - A pályaorientációs rendszer elősegíti a társadalmi és munkaerő-piaci esélyegyenlőség javítását, a hátrányban lévő munkavállalók sikeres és tartós munkaerő-piaci integrációját.
1
http://www.neumann-haz.hu/tei/educatio/educatio/1998osz/studies/6gebauer/6gebauer_hu.html
A PROJEKT KÖZVETLEN CÉLJA: A teljes projekt 7 évre szól, a 2013/15-ös befejezéskor a cél egy országosan fenntartható nemzeti pályaorientációs szolgáltató rendszer kialakítása, valamint a pályaorientációs módszertan megújítása. A rendszerfejlesztésen túl szükség van a rendszer használatára képes személyzet – iskolai tanárok, a lakosság széles rétegét elérő szervezetek (civil szféra, közművelődési intézmények, stb.), képzéssel foglalkozó szervezetek (felsőoktatás, felnőtt képző intézmények, stb.), a munkaügyi szervezet munkatársainak a felkészítésére az új és/vagy újszerű eszközök használatára. Cél:a különböző keretek között folyó pályaorientációs munka feltérképezése, koordinációjának javítása. Az első 24 hónap céljai ennek érdekében az alábbiak: - az állami forrásból finanszírozott pályaorientációs fejlesztések áttekintése és módszertani feldolgozása - egységes pályaorientációs modell kidolgozása és kiajánlása a szolgáltatást nyújtók számára - országosan elérhető elektronikus (webes) pályaorientációs felület kialakítása a minden életkorban és minden élethelyzetben elérhető rendszer filozófiája alapján - újabb a pályaorientáció eszközkészletét támogató, szélesítő tesztek és módszertani anyagok országosan bevizsgált és minősített fejlesztése Kétcsatornás pályaorientációs portál kiépítése, fejlesztése (ifjúsági / felnőtt) - a pályaorientációs szolgáltatást nyújtó országos hálózat megerősítése - a pályaorientációs szolgáltatást végzők között a kooperáció elősegítése - a pályaorientációt végzők virtuális közösségének és szakmai támogatásának kialakítása - 2000 fő pályaorientációt végző szakember (szociális szakemberek, munkaügyi szakemberek, tanárok, közművelődési szakemberek továbbképzése. Valamint 50 fő pályatanácsadó posztgraduális továbbképzése.
1. sz. melléklet A pályaorientációs szolgáltatás finn modellje
Előterjesztés
2/2008 magyar LLG Tanács 2008. február 26.
A TÁMOP 413 Központi Program első akciótervre készített 24 hónapos munkaanyagának bemutatása a pályázat benyújtása előtt
TÁMOP 4.1.3. - Központi Diplomás Pályakövető Program Projekt indokoltsága A hazai felsőoktatási képzési kínálat nem követi megfelelő mértékben a munkaerő-piaci igényeket, amihez nagyban hozzájárul, hogy nincs megfelelő információáramlás a felhasználói szféra és a felsőoktatási intézmények között, nincs kidolgozva a felsőfokú képzés munkaerő-piaci hasznosíthatóságának, alkalmazhatóságának visszacsatolási mechanizmusa. AZ OFIK által 2006-ban a témában végzett szükségletfelmérés legfontosabb eredményei: - a felsőoktatási intézmények közel 40%-ban zajlott eddig pályakövetés, - nincs jelenleg általánosan elfogadott „legjobb gyakorlat” a végzettek pályakövetésében, - néhány kivételtől eltekintve nem nyilvánosak a pályakövetés eredményeil, módszertana, - az intézmények túlnyomó többsége igényel szakmai, módszertani támogatást, egy központi koordináció keretén belül, - leginkább felkészült és átgondolt karrierkövető programmal a gazdasági főiskolák rendelkeznek, míg a – kevésbé körvonalazott munkaerő-piaccal rendelkező – társadalomtudományi képzések (bölcsész, jogász) esetén szinte alig történtek ilyen irányú kezdeményezések, A felsőfokú képzés hatékonyságának méréséhez elsődleges és hiteles forrást jelentenek a diplomával rendelkezők: elhelyezkedési mutatóik, képzéssel és munkába állással kapcsolatos tapasztalataik. Becslések szerint jelenleg a végzett hallgatók kb. 4-5 %-ról rendelkezünk adatokkal, a DPR bevezetése után ez az arány 20% felett lehet. Az adatok révén közvetlen, empirikus információk szerezhetők a képzés kimeneti hatékonyságáról, ami javítja mind a képzés, mind a végzős hallgatók munkaerő-piaci versenyképességét Nem alakult ki a felsőoktatási intézményekben egységesen alkalmazott sztenderdizált módszertanra épülő - pályakövetési és alumni rendszer, így ez jelenleg nem ad megfelelő információkat a felsőoktatás szereplőinek. Projekt célja az intézményi pályakövetési rendszerek módszertani modelljének kidolgozása, az ehhez szükséges informatikai háttér fejlesztése és szakmai támogatása. Ennek során cél, hogy az intézmények teljes körének alkalmazható modell kerüljön kidolgozásra. az intézményi pályakövetési adatokra és központi adatgyűjtésre épülő központi nyilvántartás létrehozása, az adatok feldolgozása, aggregálása, az ehhez szükséges informatikai háttér fejlesztése és szakmai támogatása. az intézményi pályakövető rendszerek módszertani, szakmai támogatása és monitoringja (képzés, disszemináció, tanácsadás) a pályakövető rendszerhez kapcsolódó kutatások, adatelemzések (kérdőíves vizsgálatok, statisztikai adatgyűjtések). pályakövetéssel, hazai és nemzetközi munkaerőpiacon történő elhelyezkedéssel kapcsolatos információk, tájékoztató adattárak, adatbázisok hozzáférhetővé tétele, a pályakövetések adatainak alkalmazása a pályaorientációra vonatkozó disszeminációs tevékenységek és tanácsadás során.
Központi panelvizsgálatok
Intézményi DPR adatok
Jelentkezők tájékoztatása Aggregált adatok OKM felé Visszajelzés az intézmények felé
FIR
Közösségi portálok
Emma
Apeh
KSH
Lehatárolás: Nyílt pályázat
Kiemelt projekt
TÁMOP 4.1.1
TÁMOP 4.1.3
y A felsőoktatási intézmények autonómiájuk keretei között maguk döntik el, hogy a kiemelt projektben létrehozott modell alapján, vagy saját fejlesztéssel alakítják-e ki az intézményükben működő pályakövető és alumni rendszert. y A FOI-knak mindkét esetben figyelembe kell venniük a kiemelt projektben meghatározott, egységes pályakövetési módszertant (mintavételi eljárásrendet). y Továbbá adatokat kell szolgáltatniuk a központilag specifikált, validált központi pályakövető rendszerbe. y A fenti tevékenységekhez szakmai-technikai támogatást vehetnek igénybe a kiemelt projekt szakértőitől.
y Egy pályakövető és alumni rendszer, valamint normatív folyamatmodell kidolgozásra kerül sor, amely segítséget nyújthat a FOI-knak saját rendszereik kialakításához. y A kiemelt projekt keretében megtörténik: − a kötelezően bekérendő adatok körének és az egységes mintavételi eljárásrendnek a meghatározása, − az adatok auditálása, − interfészek kialakítása az intézményi DPR-ekhez, továbbá a központi adatok begyűjtése, tárolása, − szaktanácsadás az intézményi DPR-ek kidolgozásához és működtetéséhez, − információk visszacsatolása az intézmények számára.
A projekt tevékenységei: 1. Előkészítés A projekt tervezést megelőzően sor került az érintett célcsoportok szükségleteiről szóló elemzések feltárására és feldolgozására, valamint projekt egyes partnerekkel történő (OKM, kutatóműhelyek, HÖOK) szakmai egyeztetésére. 2. Projektmenedzsment (programiroda) felállítása 3. Előkészítés, szakmai modellek kialakítása)
fejlesztések
(igényfelmérés,
rendszerterv,
kutatások,
Módszertani modell kidolgozása, egyeztetése, igényfelmérő kutatások. Panelvizsgálatok, DPR-t támogató kérdőíves felmérések:
4. Informatikai beszerzések, fejlesztések: az intézményi adatokra épülő központi adatbázisok kialakításához szükséges informatikai eszközbeszerzések és a központi, illetve intézményi modulokhoz szükséges fejlesztések. 5. Intézményi programok előkészítése, megvalósítása próbavizsgálatok: a rendszer informatikai tesztelése: módszertani segédlet elkészítése felkészítő képzés az intézmények érintett munkatársainak; közreműködés az intézményi pályázatok kidolgozásában. 6. Központi monitoring funkciók: az intézményi szinten megvalósuló információs rendszerek folyamatos szakmai és módszertani támogatása, minőségellenőrzése. 5.1. Szakmai tanácsadás, help-desk amely vonatkozik a validációs központok kiépítésére és működtetésére, valamint a szolgáltatást igénybevevők központi tájékoztatására is (portál működtetése, disszeminációs tevékenység, konferencia, workshop) 5.2. Intézményi adatok feldolgozása, elemzése: az intézményi adatok és egyéb adatforrások információinak összevetése, ezek alapján képzési területre, intézményekre vonatkozó általános tendenciák felvázolása, rangsorok kialakítása, mennyiségi (statisztikai mutatók) és minőségi (munkaerő-piaci elvárások, képzés hasznosíthatósága) szempontú elemzések készítése. 7. Disszemináció 6.1. Első szakasz: az egyetemek, hallgatók, munkaerő-piaci szereplők körében: a DPR hosszú távú eredményeinek bemutatása, együttműködésük kialakítása 6.2. Második szakasz: kiadványok, módszertani útmutatók, tájékoztató fórumok; intézmények részére a rendszer alkalmazásáról; diákok, hallgatók felé az alkalmazási lehetőségekről, előnyökről. 6.3. Harmadik szakasz: az adatok feldolgozása után a felsőoktatás különböző szereplői (jelentkezők, hallgatók, végzettek, felsőoktatási intézmények vezetői, oktatók, munkaerő-piaci szereplők) számára célzott kommunikációs kampányok megvalósítása, adatok továbbítása az ágazati minisztériumnak, közigazgatási szereplőknek. Kedvezményezett: Educatio Társadalmi és Szolgáltató Kht. Támogatás összege: 498 000 Ft Projekt kezdete: 2008. március; Projekt zárás: 2010. február Számszerűsíthető eredmények Indikátor megnevezése Központi DPR modellt alkalmazó intézmények száma
Célértékek 2008 2009 0 15
További információk: Horváth Tamás, programvezető
Educatio Társadalmi és Szolgáltató Kht. Cím: 1134, Budapest, Váci út 37. Tel.: +36-1-477-3227 Mobil: +36-30-990-2400 E-mail:
[email protected]
2010 20
2015 10
Előterjesztés
3/2008 magyar LLG Tanács 2008. február 26.
Az ELGPN 2008 éves munkatervének bemutatása, a magyar munkatevékenység kapcsolódása
A magyar LLG Tanács működését az EU ELGPN hálózata és közös politikája indokolja. Az ELGPN uniós/ EGT hálózat munkájának részletes bemutatását a http://elgpn.eu honlap tartalmazza. Az Oktatási és Kulturális Bizottság (DG Education and Culture) 2007-3374/001-001 számú megállapodásával hozta létre az új európai hálózatot. Magyarország alapító tagállamként vesz részt a hálózat munkáiban. A magyar LLG Tanács 2008-ban részt vesz az ELGPN három munkacsomagjában (WP): •
A WP3 célja a tagállami élethosszig tartó pályaorientációs tanácsok szerveződésének bemutatása. Az EU a Leonardo Program keretében 2002-2004 között kísérleti jelleggel hat államot támogatott a nemzeti tanácsok létrehozásához. Az új hálózat, az ELGPN WP3 csomagja ezek multiplikálására vállalkozik ez év április 9-10.-ei bécsi konferenciáján.
•
A WP2 keretében 2008. április 28-29.-én két napos prágai találkozóra kerül sor az élethosszig tartó pályaorientációs nemzeti rendszerek kialakításának jó gyakorlatairól.
•
A WP5 keretében az alkalmazott humánszolgáltatások uniós indikátorrendszerének kialakítása a kutatási téma. Itt nem kerül sor személyes találkozóra 2008-ban. A téma fontossága miatt hazánk csendestársként lépet be a munkacsoportba.
További három, a Grant Agreement-ben 2008-ra jóváhagyott WP-ről nincsen döntés. Ahogyan a francia elnökségi időszakára tervezett hálózati tevékenységek tartalma és pontos helyszíne is egyeztetés alatt áll. Jelen előterjesztés így ezekre nézve nem tartalmaz információkat. A 2008. február 15.-i állapot szerint a hálózat 2008-ban két elnökségi ülést tart: - a szlovén elnökség alatt Bled-ben (2008. május 19-20.) és - a francia elnökség alatt, a tervek szerint egy nagy uniós Guidance konferenciával összevonva, Lyonban.
További két munkacsoport értekezletre kerül sor: Bécsben és Prágában a fent részletezett témakörökben. Az ELGPN a WP találkozókra 1-1 főt, az elnökségi találkozókra 2-2 főt finanszíroz. Az SZMM.-mel történő egyeztetés alapján a 2008-as rendezvényeken a magyar ELGPN levelezőn kívül Bécsben és Prágában a magyar LLG tanács egyik civil delegáltja, mint uniós előírásként megfogalmazott külső szakértő vesz részt. A lyoni konferencián (2008. szeptember162/17-18): az ELGPN levelezője, az SZMM delegáltja és egy független szakértő vesz részt. A magyar LLG Tanács 2008. I. negyedévében elkészülő munkaanyagával segíti a magyar delegációk részvételét a hálózat munkájában. Valamint, soron következő ülésein részletes beszámolót kap a négy találkozóról.
2
Egyeztetés alatt
1. számú melléklet NSZFT finanszírozással a magyar LLG Tanács Titkárságára eddig beérkezett friss szakirodalom Bandura Blustein Burkett McMahon Kirk Luzzo Peck Walsh Watts
Albert David l. Larry Mary James J. Darrell Anthony David W. Bruce A.G.
Self-Efficacy in Changing Societies The Psychology of Working Finding The Career that fits you Career counselling Training Games for Career Development Career counseling of College Students Careers Services Tests and Assessment Rethingking Careers Education and Guidance
Cambridge Lawrence Erlbaum Moody Routledge McGraw-Hill APA Taylor&Francis Prentice Hall Taylor&Francis
1995 2006 1998 2006 1995 2000 2004 2000 1996
2. sz. mellékletek
Establishment of a European Lifelong Guidance Policy Network Conclusions and Statement of principles of the meeting in Helsinki, 7-8 May 2007 The countries participating in this meeting agreed to the establishment of a European Lifelong Guidance Policy Network and will participate in the network as members or observers, subject to written confirmation. The European and international bodies present expressed their willingness to continue their support for and involvement in the process. Context In recent years, a strong degree of political momentum has been reached in the field of guidance. The Resolution of the Council and of the representatives of the Member States meeting within the Council on Strengthening Policies, Systems and Practices in the field of Guidance throughout life in Europe (May 2004)3 invites Member States to "seek to ensure effective co-operation and co-ordination between providers of guidance at national, regional and local levels in the provision of guidance services." The resolution invites “to build on and adapt existing structures and activities (networks, work groups, programmes) related to the implementation of the resolution priorities”. The implementation of the Resolution on Lifelong Guidance was examined by Member States' representatives at the Finnish EU Presidency Conference on “Lifelong Guidance Policies and Systems: Building the stepping stones” (November 2006). The reports from the country teams indicated, that much has been achieved in the Member-States in improving access to guidance and the quality of guidance systems. Still, much needs to be done. The emergence of a knowledge-based society requires a paradigm shift in guidance and calls for strengthening the role, quality and coordination of career guidance services to support learning at all ages and in a range of settings. It is important that the momentum of development within Member States be sustained4. The Finnish EU Presidency Conference workshop conclusions stressed that the fragility of lifelong guidance policies at national level called for a strong and stable mechanism at European level to encourage more sustainable development at national level and support both policy development and implementation. The participating Member States came to the conclusion that the most effective way to take the work forward would be to set up a network of countries interested in working together to develop lifelong guidance systems. Objectives and functions of the network The European Lifelong Guidance Policy Network aims to assist the Member States and the Commission in moving European cooperation on lifelong guidance forward in both the 3 4
http://ec.europa.eu/education/policies/2010/doc/resolution2004_en.pdf
National Guidance Fora or national co-ordination steering groups have been established in a number of Member States. These structures enable a broad range of stakeholders to develop consensus on strategic objectives, to co-operate on strategic tasks, and to monitor and support policy development.
education and the employment sectors. The purpose is to promote cooperation at Member State level on lifelong guidance and to propose appropriate structures and support mechanisms in implementing the priorities identified in the Resolution on Lifelong Guidance (2004). The ultimate aim of the network is to provide added value to the participating countries for the development and implementation of their lifelong guidance policies, systems and services. This should benefit stakeholders, providers and users. Membership Membership of the network is open to each of the countries eligible for assistance under the Lifelong Learning Programme 2007-2013. The participating countries designate their representatives in the network. Where national co-ordination bodies or fora exist, these provide a suitable basis for the composition of national delegations. Co-operation arrangements The Commission has declared its intention to provide financial support for the network in accordance with its budgetary and programme procedures. It engages in continuing dialogue with the network, taking part in its meetings and activities, and noting its conclusions. Cedefop participates in the network's activities as an adviser, as part of its task of assisting the Commission’s work in this area, in accordance with its own mandate and the terms agreed in its annual work programme. The ETF participates in the network's activities as part of its work in supporting candidate countries and neighbouring regions. Through appropriate liaison arrangements, the network ensures regular contact with other relevant bodies or networks at national, European or international level. The network may invite representatives of these bodies or networks, individual experts and relevant stakeholders to take part in its activities. The European Social Partners may participate in the network as observers. Working arrangements are defined by the Network members, including the number of thematic working groups and the frequency of peer learning activities, subject to budget and human resources availability. The Network is co-ordinated and chaired by a co-ordinating unit which will convene the network and support the implementation of its initiatives. Members appoint a steering group with 6 members to ensure effective management of its work and support for the chair in defining the priorities and budget allocation within the work programme. Members act as the network’s driving force, providing expertise, chairing sub-group meetings, and hosting activities such as peer learning activities and EU-level conferences. Principles for co-operation The network promotes lifelong guidance particularly through the open method of coordination. Members States are responsible for their own lifelong guidance policies
and systems. The network members jointly identify and define the objectives to be achieved with the Council Resolution 2004 as a basis. They use jointly agreed indicators to measure the progress of the lifelong guidance policy development. The members stimulate innovation and convergence through peer learning and exchange of best practises The network will be developed on a step-by-step approach. The long term goal is to promote co-operation in the development of policies and systems for lifelong guidance provision at national level through European co-operation. This includes policy sharing, promotion and support for development of the broader EU policy framework for lifelong guidance. Financing Financial support from the Commission takes the form of a subsidy of up to 75% of network costs from the transversal programme of the Lifelong Learning Programme 2007-2013. Costs eligible for support could include the costs of network activities foreseen in the work programme, relevant expenses incurred by the network co-ordinator, and travel expenses for representatives of each participating country, for one representative of any of the bodies or networks, and individual experts invited by the steering group. National contributions of the network members may take the form of either • Direct payment to the co-ordinator, or • A deduction from reimbursements to which they would otherwise be entitled for organising or participating in activities within the work programme. Observers and partner organisations pay their own costs and do not receive any reimbursement. Experts on specific invitation are reimbursed. Countries participating in the meeting Austria, Belgium, Cyprus, Czech Republic, Germany, Denmark, Estonia, Greece, Spain, Finland, France, Hungary, Ireland, Lithuania, Luxembourg, Latvia, Netherlands, Norway, Portugal, Romania, Sweden, Slovakia and United Kingdom Poland, Slovenia and Iceland were not present, but have indicated their interest in the network. European and international bodies and networks participating in the meeting European Commission DG EAC, FEDORA, International Association for Vocational and Educational Guidance (IAEVG), International Centre for Career Development and Public Policies (ICCDPP), Business Europe, Euroguidance network, The European PES network
3. sz. mellékletek Összefoglaló European Life Long Guidance Policy Network alakuló ülés Helsinki, 2007. május 7-8. A múlt év második felében soros finn elnökség időszakában megrendezett konferencia lefektette egy lehetséges európai tanácsadó szakpolitikai hálózat felépítésnek alapköveit. A 2006. november 6-7. jyaskylai konferenciát követően a finn fél aktívan működött közre a biztosságoknál a pálya,- karrier tanácsadás nemezetek feletti hálózatának kialakítására. A kezdeményezés hátterét a 2004. május 18.-i (8448/04 EDUC 109 – SOC 234) Az életen át tartó pályainformálás – tanácsadás A hálózat fő célja a tagállamai szintű szakpolitikai intézkedések támogatása, a peer review tevékenységek támogatása. (ld. mellékletek). A működtetés módja: nyitott koordináción (OMC) alapszik. Az Oktatási és Kulturális Bizottság egyetértésben a DG EMPL-tel a 2007-2013 közötti költségvetési ciklusban támogatásáról biztosította az új hálózatot. 2007-re 400 000 EUR összeget terveznek a működésre, amelyből 75%-ot állna a bizottság, amennyiben a hálózat a tavaszi időszakban létre tud jönni. Az első két évre pilot üzemmódot javasol a DG, 2008-ra a hálózat költségvetése 500 000 EUR emelkedne. Az első két év utáni értékelés kérdése a további működtetés és finanszírozás megállapítása. Ennek elemi feltétele, hogy legalább tíz ország hivatalos levélben jelezze részvételi szándékát. Az oktatási és / vagy munkaügyi minisztériumok által szignált leveleket 2007. május 25.-ig várja a finn koordinátor. (a levéltervezetet mellékeltük) Amennyiben erre az időpontra nem érkezik kellő megerősítés a bizottsági társfinanszírozás veszélybe kerül. A tagállami fizetési kötelezettségek annak arányában alakulnak, hogy hány állam lép be megfigyelői vagy tanácskozási státusszal az új hálózatba. Ennek alapján az éves ráfordítás összege jelenleg 4000 – 7000 EUR között alakul. A tagállami társfinanszírozás kétféle módon tehető meg: 1.) közvetlen befizetéssel, 2.) a témára fordított direkt kiadások igazolásával (utazás, delegáció fogadása, kiadvány stb.) A találkozón a finnek vállalták, hogy az első két évben ellátják az új hálózat titkársági teendőit, a finn munkaügyi és oktatási miniszter is kiállt az új hálózat fontossága mellett. A 2007. március 9.-i brüsszeli értekezet alapján hét munkacsomag készült el, amelyek azonban még nem jelentenek végleges aktivitásokat. A csatlakozó államok akár azt is választhatják, hogy csak egyes WP-ban működnek közre. A hét tervezett munkatevékenység az alábbi: 1. A hálózat működtetése és menedzsment (Az első két évben a S.C. az alábbi államokból állna: Finnország, Szlovénia, Portugália, Franciaország, Németország, (Írország vagy Ausztria) nem haladva meg a hat tagot) A szakmai vezetést Raimo Vorinen a Jyvaskylai Egyetem tanszékvezető tanára vállalja fel. (150 000 EUR 2 évre) 2. A második csomagban kapnak helyet a tagállami szintű szakpolitikai implementációt támogató elemzések, intézkedések. (30 000 EUR 2 évre) 3. A harmadik csomag legalább három tagállam együttműködését fedné le, konkrét tapasztalatcserék formájában (30 000 EUR 2 évre)
4. A negyedik elem az EU támogatásokat élvező LLL projektek és a hálózat közötti szinergiák kialakítását szolgálja. (15 000 EUR 2 évre) 5. Az ötödik szakpolitikai elemzések, adatgyűjtéseket fed le. (5000 EUR 2 évre) 6. A hatodikban egy közös értelmezési – adatgyűjtési keretet szükséges kialakítani a LLG tevékenység indikátoraihoz. (5000 EUR 2 évre.) 7. Az utolsó elem az új hálózat és annak tevékenységéhez szükséges PR. (15 000 EUR 2 évre) A helyszínen összegyűjtött tagállami elképzelések alapján Magyarország az új IT alapú LLG tekintetében és a felhasználói csoportok bevonásában, valamint a tanácsadók képzésében mutatott kiemelt érdeklődést. Valamint felvetette, hogy szívesen fogadnia 2008 végéig néhány országot szakmai tapasztalatcserére. Tennivalók a hazai szakpolitika számára: 1. Életre kell hívni a hazai LLG&C fórumot, a. Tagként szükséges számolni a humán minisztériumok képviselőivel i. SZMM ii. OKM 1. közoktatás 2. felsőoktatás 3. kultúra iii. EüM iv. NFÜ HEP IH b. Munkaadói c. Munkavállalói érdekképviseletek d. Diákképviseletek e. Szülői képviseltek f. Tanárképviseletek/ tanácsadói, pszichológiai tanácsadói képviseletek g. Szakmai háttérintézmények NFSZI, FSZH h. Kutató intézmények, mint OKI i. Egyetemek ELTE, SZIE A titkársági teendőket a TÁMOP 2.2.2. keretében a kedvezményezett FSZH láthatja el 2007 és 2013 között. A szükséges tagdíj is előteremthető az intézkedés forrásaiból. A szervezetet nyitott tagsággal szükséges meghirdetni, ahogyan a működési szabályzatát is a tagságával érdemes elfogadtatni. Továbbá ki kell alakítani a kapcsolódásokat az Országos Köznevelési Tanács, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács, OÉT stb. felé. 2. Megállapodás szükséges kötni SZMM-OKM miniszteri szinten az LLG megvalósítására és az ELLGPN munkájában történő részvételre. Az ajánlások alapján egy tagállamot maximálisan 3 fő képviselhet, de csak egy fő költségeit téríti meg a szervezet. A kapcsolattartási feladatokat az ÁRB döntésével összhangban a következő hét évben az FSZH láthatja el a TÁMOP 2.2.2. Intézkedés terhére. 3. Vissza kell küldeni az aláírt szándéknyilatkozatot és a kiválasztott szakértő(k) önéletrajzait május 25.-ig. első körben megfelelő, ha magyar részről csak a munkaügyi miniszter szignálja a levelet. Bp. 2007. május 10. Borbély Tibor Bors szakmai tanácsadó, FSZH
