Nagyszentjános Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének felülvizsgálata
2012.
1
Jogszabályi megfelelés Az 1993. LXXIX. évi törvény a közoktatásról határozza meg az intézményfenntartó kötelezettségei által: a társulásoknak közoktatás-fejlesztési intézkedési tervet kell készíteniük, amelynek tartalmaznia kell a törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján: „...a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat - véleményét. A község a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. Ezen jogszabályi kötelezettségének Nagyszentjános Község eleget jelen felülvizsgálati dokumentummal tesz. A Közoktatási Esélytervet Nagyszentjános Község a 87/2008.(11.20.) számú határozatával fogadta el. A községben nincs olyan intézmény, amelyben a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya meghaladja a 40%-t, ezért a terv készítéséhez és felülvizsgálatához esélyegyenlőségi szakértő segítségét ajánlás formájában veszik igénybe. A települési helyzetelemzés és intézkedési terv tartalmára vonatkozó minimális elvárásokat a http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/eselyegyenloseg/kozoktatasi-090803 honlapon megtalálható sablonok tartalmazzák, és ezen követelményeknek a település által kidolgozott program megfelel.
2
A felülvizsgálatot megalapozó helyzetelemzés 1. Önkormányzati feladatellátás A község továbbra is fenntartja és önállóan működteti az óvodát és az általános iskolát. Alapfokú művészetoktatást is igénybe vehetnek a tanulók, melyet intézményfenntartók nyújtanak. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátását teljes egészében biztosítja a többcélú kistérségi társulás Győr Megyei Jogú Várossal kötött megállapodás alapján. A gyermekjóléti alapszolgáltatások közül a gyermekjóléti szolgálatot a kistérség biztosítja település számára. A gyermekek napközbeni ellátását segíti a családi napközi, melyet a terv készítése óta szervezett meg az önkormányzat a kistérséggel való együttműködés alapján és 2012. januárjától látja el a gyermekeket. A családok átmeneti otthonát Győr biztosítja az állampolgároknak önálló intézményfenntartással. 2. Létszámadatok A községben önálló OM azonosítóval rendelkező óvoda és általános iskola működik.
Fő
Ebből hh-s
Hunyadi Mátyás
52 1 131
Általános Iskola Összesen
183
24
23
hh-s % 1,92%
Ebből
Ebből
SNI-s 1
17,56%
hhh-s hhh-s % 0 0,00% 12 9,16%
13,11%
12
21
6,55%
SNI % 1,92%
20
15,27% 11,47%
A községben az intézmények 183 gyermeket/tanulót látnak el. Közöttük nem kiemelkedően magas a hátrányos (hh) és halmozottan hátrányos helyzetűek (hhh) aránya. A gyermekek/tanulók 13,11%-a hátrányos helyzetű, 6,55% halmozottan hátrányos helyzetű. Kiemelkedően magas azonban a községben a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek6tanulók aránya, 4,27%-kal haladja meg az országos átlagot. Különösen magas az általános iskolában az arányuk: kétszerese az országos átlagnak. A 2008-as 8,1%-ról is jelentősen emelkedett, csaknem a kétszeresére. 3
Az SNI-s tanulók a szakértői bizottság véleménye alapján gyógypedagógus és logopédus segítségével rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt és egyéni fejlesztési terv alapján részesülnek fejlesztő támogatásban.
Jól látható, hogy a sajátos nevelési igény elsősorban a részképesség zavarral rendelkező tanulókat érinti. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók aránya 3,8%. Valamennyi tanuló integrált nevelésben/oktatásban részesül. A tanulókkal egy fő oligofrén szakos gyógypedagógus foglalkozik. 3. A nevelő/oktató munka eredményessége Az iskola eredményességének mutatója a kompetenciamérés eredményei. Az iskola mutatói az országos átlaghoz képest kissé elmaradnak, a településtípussal való összevetésben azonban kedvezőbbek. Szövegértés kompetenciaterületen az eredmények jobbak, mint a matematika kompetencia területen. Az iskolánknak még nincsenek külön adatai a hh/hhh-s tanulók mutatóira. A családi háttérindex (CSH index) vizsgálata a 8. évfolyam matematika kivételével mindhárom esetben az elvárható eredményt hozta. A tanulók korábbi eredményeihez mérten a 2010-es mutatók az elvárt eredményt mutatják. Mérés terület Matematika Szövegértés
Évfolyam 6. 8. 6.
Országos átlag 2010 1498 1622 1483
Intézményi átlag 2010 1397 1468 1407
2009 1464 1544 1508
2008 1401 1518 1397
4
8.
1583
1510
1572
1469
A hh/hhh- s tanulók eredményeire utalás történhet az alapszint alatt teljesítők arányának vizsgálatával. A 6. és 8. évfolyamosok matematika eredményeit kivéve az alapszint alatt teljesítők aránya ugyan az országos átlagnál rosszabb, de megközelíti a településtípus szerint elvárható eredményt. Alapszint alatt teljesítő tanulók aránya Mérés terület Matematika Szövegértés
Évfolyam 6. 8. 6. 8.
Alapszint 3. képességszint 4. képességszint 3. képességszint 4. képességszint
Int. 73,3% 74,9% 33,3% 41,7%
Orsz. 38,9% 40,5% 25,6% 38,5%
Orsz. adott településtípusban 49% 50,3% 36% 42,1%
Továbbtanulás Az általános iskola befejezése után a diákok továbbtanulási iránya mutatja a tanulók karrierterveit és a pályaorientáció eredményességét. Minden tanuló továbbtanult és valamennyien olyan intézményt választottak, amelyek a munkaerőpiacra történő belépésüket segítik. A 4 tanév során azonban folyamatosan csökkent az érettségit adó képzési formában továbbtanuló diákok száma. Hátrányos helyzetű tanulók nem voltak minden végzős osztályban, de valamennyien szakiskolában tanultak tovább.
Lemorzsolódás
5
Nincsenek magántanulók és 250 óránál többet hiányzó diákok az intézményben. Az évfolyamismétlők aránya az utóbbi tanévben csökkent. 0,5%-kal kevesebb, mint az országos átlag. Nem jellemző, hogy hátrányos helyzetű tanulók az évfolyamvesztők. Évfolyamismétlők száma (fő) HHtanulók körében (fő)
összlétszámo n belül: % 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011
HHHtanulók körében (fő)
HH (%)
HHH (%)
1 0,76%
0
0,00%
0
0,00%
0
0
0
0,00%
0
0,00%
6 4,60%
1
16,67%
0
0,00%
6 4,60%
1
16,67%
0
0,00%
2 1,52%
0
0,00%
0
0,00%
Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola számos foglalkozást szervez a tanulóknak, akik szépszámban vesznek részt a programokon. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minden foglalkozáson megfelelő mértékben részt vesznek. Az iskola kihasználja a tanulók személyiségfejlesztésének, felzárkóztatásának iskolán kívüli lehetőségét. Egy napközis csoportban a tanulók felkészülését segíti az iskola.
Napközi
2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011
Összlétszámo n belül 17 20 22 18
HHtanulók körében (fő)
HH (%)
5 9 3 5
29,41% 45,00% 13,64% 27,78%
HHHtanulók körében (fő) 0 0 3 4
HHH (%) 0,00% 0,00% 13,64% 22,22%
A tanulók tanulás iránti motivációját erősíti az érdeklődésnek megfelelő szakköri foglalkozás. Szakkör
6
2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011
Összlétszámo n belül 81 91 61 120
HHtanulók körében (fő)
HH (%)
10 0 4 12
12,35% 0,00% 6,56% 10,00%
HHHtanulók körében (fő) 0 0 4 9
HHH (%) 0,00% 0,00% 6,56% 7,50%
A nyári táborok a tanulók szociális kompetenciafejlesztését teszi lehetővé, ezért örömtelei, hogy hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sokan vesznek részt e programokon. Nyári tábor
2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011
Összlétszámo n belül 25 23 25 22
HHtanulók körében (fő)
HH (%)
7 9 3 5
28,00% 39,13% 12,00% 22,73%
HHHtanulók körében (fő) 0 0 3 4
HHH (%) 0,00% 0,00% 12,00% 18,18%
A tanrendbe épített erdei iskola az új típusú tanulás lehetőségét biztosítja a diákoknak. A tanulók az osztály adta keretek között vehetnek részt e szervezett programokon.
Erdei iskola
2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011
Összlétszámo n belül 17 15 16 23
HHtanulók körében (fő)
HH(%)
3 0 1 2
17,65% 0,00% 6,25% 8,70%
HHHtanulók körében (fő) 0 0 1 1
HHH (%) 0,00% 0,00% 6,25% 4,35%
Egyéb, iskolán kívüli nevelés feltételeinek kihasználásra nagy hangsúlyt fektet az intézmény. Az elmúlt évben 19 alkalommal vehettek részt az iskola tanulói az egészséges életmóddal kapcsolatos sporttal, lelkiegészséggel, táplálkozással kapcsolatos programokon.
7
A Városi Művelődési Múzeum nyertes programja kapcsán 16 alkalommal vettek részt a diákok múzeumi programokon. Tanórán kívüli segítő programon még nem vettek részt a tanulók. 4. Az intézmények személyi feltételei Az intézményekben 18 fő pedagógus dolgozik. Pedagógushiány és szakos hiány nem nehezíti sem az óvoda, sem az iskola minőségi szakmai munkájának megvalósítását. Óvoda: a csoportok számának megfelelő az óvodapedagógusok létszáma. 2 csoportban 4 óvónő dolgozik. Az iskolában 14 pedagógus dolgozik, 8 fő alsó tagozatos, 6 fő felső tagozatos tanár, valamennyien főállásban dolgoznak. A 14 fő pedagógus határozatlan időre van kinevevezve, közülük azonban 3 fő gyesen van. Az ő helyükön részmunkaidőben és óraadóként dolgozik több pedagógus, így teljes a szakos ellátottságunk. A pedagógusok közül 2 fő óvónő projektmódszertan képzésen vett részt. Az általános iskolából a kollégák egyéb, a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésével közvetlen kapcsolatban nem lévő képzésen vettek részt. 5. Tárgyi feltételek Az intézmény infrastrukturális feltételei a Terv készítése óta számottevően nem változtak. Bár tornaterem nincs az iskolában, helyette egy tornaszobát alakítottak ki és használhatják a diákok a községi tornacsarnokot. Az iskolában épült egy teljesen modern tankonyha TÁMOP pályázatból. Ebédlőnk nincs, de a közeli óvodai ebédlőben étkeznek a diákok. A számítógépterem teljesen új, (bútorok, gépek). Öt tanteremben van interaktív tábla, az intézményi sportot több pályázaton nyert sportszerek gazdagítják.
6. Esélyegyenlőség megvalósulásának monitorozása Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának, ellenőrzésének szerve az Esélyegyenlőségi Fórum. a) Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata:
8
- az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv aktualizálása, - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása A község az Esélyegyenlőségi Fórum létrehozásáról a települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv kapcsán döntött.
9
Intézkedési Terv A vizsgált intézkedések a rövid távú indikátorok alapján határozza meg a következő szakasz feladatait.
Rövid távú indikátor
Helyzetelemzés
Középtávú indikátor
Nő a nyilvántartott HHH-s tanulók száma.
A hhh-s tanulók száma háromszorosára nőtt.
A nyilvántartás naprakész frissítése. A külön támogatások igényelhetők lesznek.
A hiányzó szolgáltatások: Elkészül az igényfelmérés, szükség szerint elkészül az intézkedési terv.
Családi napközi iránt merült fel igény, ennek megszervezése folyamatban van.
2012. januárjától a családi napközi 5 fő munkavállalóval megkezdi működését.
A foglalkoztatás 2 vegyes csoportban megfelelő.
Jelenleg az óvoda működtetésének személyi feltételei biztosította, 2 csoporthoz 4 óvónőt foglalkoztat az intézmény. Az óvoda kihasználtsága jelenleg 87%
Óvoda kihasználtsága nem lehet 130%-nál több.
A be nem óvodázott 3 éves korú HHH-s kisgyermekekről nincsenek adataink.
Valamennyi hhh-s kisgyermek jár óvodába.
Tervezett intézkedések, feladatok
Felelős
A kimutatást a HHH-s tanulókról folyamatosan frissíti az intézmény és az önkormányzat. Amennyiben új család kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a szülőket meg kell kérni, hogy az iskolai végzettségről nyilatkozzanak. A családi napközi további fenntartása
Jegyző, intézményvez ető
Az óvoda továbbra is biztosítja a 2 óvónőt az óvodai csoportokban.
Munkaerő gazdálkodás folyamatos nyomon követése.
Óvodavezető, jegyző
Az óvodai csoportok szervezése továbbra is oly módon történjen, hogy a gyermekek létszáma a csoportokban nem haladja meg a jogszabályi maximális csoportlétszámokat. Pontos adatokkal rendelkezik a község a 3 éves korú, még óvodába nem járó gyermekekről, ezen belül a HHH-s kisgyermekekről.
A csoportszoba és szakember biztosítása, amennyiben bontani kell a csoportokat.
Polgármester óvodavezető
A szülők tájékoztatása
Védőnő, óvodavezető
Polgármester,
10
Valamennyi új csoport/osztály esetében intézményen belül a HHH-s eltérés 25% alatti.
Az arányok vizsgálata az iskolában nem releváns, mivel nincsenek párhuzamos osztályok. Az óvodában azonban a hhh-s arány a 2 csoport között a lehetőségeknek megfelelően jó. Az intézmények közül az általános iskolai egységében jelentősen nőtt az SNI-s tanulók aránya, kétszeresére és így igencsak meghaladja az országos átlagot.
Óvoda minden csoportjában megfelelő az arány, általános iskolában 1-4 évfolyamon.
Új csoportok szervezésénél tekintettel kell lenni az esélyegyenlőség elveire.
intézményvez etők
Az SNI-s tanulók ellátása jogszabály szerint minden gyermeknek/tanulón ak biztosított legyen
Intézményve zető, gyógypedagó gus, óvónő
1%-kal nő az érettségit adó középiskolában továbbtanulók aránya, a HH/HHH-s tanulók továbbtanulási mutatói legfeljebb 30%-kal térnek el a nem HH-s tanulók adataitól.
48%-ról 24%-ra csökkent az érettségit adó intézményben továbbtanulók aránya, a hhh-s diákok csak szakiskolában tanultak tovább.
5%-kal nő az érettségit adó középiskolában továbbtanulók aránya. A HH/HHH-s tanulók továbbtanulási mutatói legfeljebb 25 %-kal térnek el a nem HH-s tanulók adataitól.
A kompetenciamérés értékelésekor nő a hozzáadott pedagógiai érték az intézményekben.
Matematika területén az eredmények elmaradnak az elvárható. Az egyes képességszint alatt teljesítők aránya magas. A pedagógusok 61%-a vett részt módszertani képzésen, így a középtávú indikátor is megvalósult. Valamennyi tanítási
A tanulók eredményei 2%-kal javulnak.
Az óvodás korú gyermekek szűrővizsgálata, az SNI-re gyanús kisgyermekek szakértői vizsgálatra küldése, időben megkezdett egyéni fejlesztés, a szűrővizsgálatok előtt is preventív fejlesztés, együttműködés a szülőkkel. A pályaorientációs nevelés erősítése. Kistérségi együttműködések a pályaválasztás eredményes tervezése érdekében. A HH/HHH-s tanulók adatainak külön kezelése. Együttműködés a szülőkkel. Továbbtanulásra felkészítő foglalkozások szervezése. A hh/hhh-s tanulók eredményének külön feldolgozása a nevelő testületi értekezleten, az eredmény alapján tervezett egyéni fejlesztés erősítése Az esélyegyenlőséget segítő képzéseken való részvétel támogatása a továbbiakban. Az eredmény további
Intézményve
Az SNI-s tanulók aránya csökken.
A pedagógusok 30%-a legalább egy korszerű módszertani képzésen vesz részt. A nem megfelelő
A pedagógusok 60%-a legalább egy képzésen vett részt.
intézményvez ető
intézményvez ető
intézményvez etők
11
szakképesítéssel leadott órák aránya 10%-kal csökken. Az intézmények eszközjegyzékének javítása 5%-kal.
órát megfelelő szakos kolléga látja el. A legnagyobb hiányt az iskolában a tornaterem hiánya jelenti, ehelyett azonban a községi sportcsarnokot használja az iskola.
Az intézmények eszközjegyzékének javítása további 5%kal.
fenntartása.
zető
A hiányok folyamatos pótlása
Polgármester, jegyző
Az intézkedési terv megvalósítást segítő tervezés A HH/HHH-tanulók iskolai sikerességének javítása Feltárt probléma Elérendő cél Beavatkozások
HH/HHH-diákok nem tanulnak tovább érettségit adó középiskolában A HHH továbbtanulási arányok megfelelnek az iskolai átlagnak; az iskolai átlag az országos átlag közelébe kerül 1. Az oktatás színvonalának emelése a) belső értékelési rendszer megerősítése b) a pedagógiai módszertan fejlesztése a) kompetenciafejlesztési intézkedési terv készítése 2. Komplex felkészítő program a HHH-tanulók iskolai sikerességének javítása érdekében. b) egyéni fejlesztések, csoportos foglalkozások beindítása az iskolában és a kollégiumban egyaránt c) tanulók mentorálása d) jelzőrendszer működtetése a problémák gyors felismerése és kezelése érdekében e) Útravaló Programba történő még intenzívebb bekapcsolódás 3. Tájékoztatás, kommunikáció a) Informálódás, és tájékoztatás a HH és HHH-tanulók továbbtanulási lehetőségeinek támogatási rendszeréről, hogy az iskola továbbtanulásra tudja sarkallni a tanulóit. b) Pályázati programok feltárása (megyei, régiós, minisztériumi, közalapítványi, magánalapítványi, stb.), pályázatok folyamatos nyomon követése (internet, folyóiratok) c) A HH/HHH-tanulók megismertetése a számukra biztosított továbbtanulási lehetőségekkel, támogatásokkal d) szülői tájékoztató program végrehajtása, továbbtanulás, kollégiumi részvétel, stb. fontosságáról; a kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel e) pályaorientáció hangsúlyosabbá tétele az osztályfőnöki órák tananyagában f) prevenciós programok megvalósítása g) Önismereti csoport működtetése az iskolapszichológus segítségével 12
Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Indikátorok Az indikátorok forrása Kockázatok és csökkentésük eszközei
Erőforrások
Státusz
Esélyegyenlőségi Fórum vezetője, intézményvezető tanári kar, diákok, szülői munkaközösség, szakértők, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., 2012. 02. 01-től folyamatos érettségit adó képzésbe bejutott HH/HHH-diákok száma csekély Az iskolai továbbtanulási mutatók 2%-os növekedése; a HH/ HHHtovábbtanulási arányok legfeljebb 20%-ban térnek az átlagtól. intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlőségi Terv Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint szülők együttműködési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: - diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fejlesztése - együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenlőségi Fórum működtetése intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek; működő modellek megismerése előkészítés alatt
Az SNI-s tanulók arányának csökkentése Feltárt probléma Elérendő cél Beavatkozások
Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Indikátorok Az indikátorok forrása
A községben az SNI-s arány meghaladja az országos átlagot Minden gyermek/tanuló megfelelő fejlesztésben részesüljön 1. Az okok feltárása • A településen kimutatható-e koncentráció • Egészségügyi szűrések • Korai fejlesztés elkezdése • Óvodában kiemelkedő feladat a gyermekek vizsgálata 2. Komplex felkészítő program az SNI-s tanulóknak az iskolai sikerességének javítása érdekében. • egyéni fejlesztések, csoportos foglalkozások beindítása az iskolában • tanulók mentorálása 3. Szakértői bizottsági vizsgálatok kezdeményezése. 4. A pedagógusok felkészítése az integrált nevelésre, 5. mentorálási program indítása Esélyegyenlőségi Fórum vezetője, intézményvezetők tanári kar, diákok, szülői munkaközösség Szakértői bizottság, Nevelési Tanácsadó, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, szakértők, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., 2012. 02. 01- től folyamatos Az adatok alapján az SNI arány: 11,47 % A települési mutató ne haladja meg az országos átlagot: 7% intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlőségi Terv
13
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Erőforrások
Státusz
Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint szülők együttműködési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: - diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fejlesztése - együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenlőségi Fórum intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek; működő modellek megismerése előkészítés alatt
14
Megvalósítás Annak érdekében, hogy az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra, gondoskodunk folyamatos továbbképzésükről az érintett területeken. Az akciótervben szereplő vállalásokról az intézmény az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket készített. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak. A program megvalósítását koordináló esélyegyenlőségi munkacsoport tagjai: 3 fő: 1 fő: óvónő, 1 fő általános iskolai tanító/tanár, védőnő Feladatok: a településeken a 3 éves korú óvodába nem járó gyermekek felkeresése, együttműködés a szülőkkel, a beóvodázás segítése Óvoda-iskola átmenetet segítő program A hhh-s kisgyermekek eredményes nevelését segítő programok bemutatása, tapasztalatok átadása IPR szakmai fejlesztés A hhh-s tanulók eredményességi mutatóinak gyűjtése, feldolgozása, értékelése (kompetencia-mérés, továbbtanulás, évfolyamismétlés, hiányzás) A hhh-s tanulók részvétele a tanórán kívüli programokon: szakkör, napközi, alapfokú művészetoktatás, erdei tábor, nyári tábor) Beszámoló a Fórumon Esélyegyenlőségi Fórum a Települési Esélyegyenlőségi Tervben megfogalmazott feltételekkel
és feladatokkal
évente egy alkalommal
ül össze, amelyen
a
munkacsoportot egy fő képviseli. Határidő: február 28.
15
Az
Esélyegyenlőségi
Terv
végrehajtását
segítő
egyéb
programelemek,
összefüggések
Kiemelt programe
Ezek alapján meghatározott feladatok
Határidők
Célértékek
Folyamatos
Az IPR elemei
Intézményvezető, jegyző
lem IPR
Az IPR alapú
implemen
intézményműködtetés
beépülnek az
táció
fenntartása, az egyéni
intézményi
fejlesztések erősítése, a
gyakorlatba.
felelős
szöveges árnyalt értékelés alkalmazása, további intézményfejlesztés az eredményesség érdekében.
16
Szakértői vélemény
A felülvizsgálat során megállapításra került, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat Nagyszentjános község teljesítette. A munka alapja a helyzetelemezés volt, melynek során az esélyegyenlőségi terv megvalósításának rövid távú indikátorait mértük fel. Jelen felülvizsgálat a középtávú indikátorok teljesítéséhez szükséges tevékenységeket tervezte meg és a megvalósításhoz szükséges lépéseket határozta meg. Az Intézkedési Tervet módosítani nem szükséges, megállapításaiban lényeges változás nem következett be, a tervezett beavatkozások elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
Összegzés: Nagyszentjános Község Közoktatási Esélyegyenlőségi és Intézkedési Tervének felülvizsgálatát Nagyszentjános Képviselőtestülete számára elfogadásra javaslom.
Győr, 2011. december 14.
……………………………………….. Mosolits Lászlóné esélyegyenlőségi szakértő szakértői szám: 1046
17
Záradék
Nagyszentjános Község Képviselő-testülete Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének felülvizsgálatát a 7/2012 (II.9.) határozatával fogadta el. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv érvényes 2014. december 31-ig.
Nagyszentjános, 2012. február 9.
……………………………………. Friderics Cecília polgármester,
…………………………………… Törökné dr. Csölle Katalin jegyző
18
