A Terplán Zénó Műszaki És Közgazdasági Szakképzõ Iskola Diákújságja 2010. november
VI. évfolyam 1. szám
Nagyszabású beruházás új képzőközpont építése. Az Edu-Regio Nonprofit kft. (amelyet a jászberényi Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző iskola és a debreceni Diószegi Sámuel Közép- és Szakképző Iskola hozott létre). A 2009/2010-es tanév során egy nagyszabású Európai Uniós pályázatot nyújtott be, amiben kedvezményezett lett. Ennek eredményeként szakképzőközpont épült jászberényi központtal és egy debreceni telephellyel. A Pályázat öszszege közel 1 milliárd forint, a pályá-
zati összeg eloszlása: Jászberény 90%-ot kapott, Debrecen pedig 10%ot. Jászberényben a Monostori úton megépült Szakképző Központ alapterülete közel 1800 m2. A építési munkálatok 2010 májusában fejeződtek be, és az épület 2010 júliusában került átadásra, így szeptember elsején elkezdődhetett a tanítás. Jászberényben és Jász-NagykunSzolnok megyében új szakmai lehetőségeket nyújt ez a központ, a következő szakmacsoportokat lehet
2. oldal
TERPLÁN
In memoriam… 2010. november 18-át sokan nem fogjuk tudni elfelejteni. Ezen a napon három jászberényi fiatal lelte halálát egy közúti balesetben, köztük Répási Norbert, iskolánk 11.a osztályos tanulója. Norbi, vagy ahogy mindenki ismerte, „Répa”, tehetséges néptáncos, jó barát, csibész, de tisztelettudó diák volt. Pótolhatatlan űrt hagy maga után. Nem feledünk Norbi. Bordás Anikó „Ha elindult az a vonat, hadd menjen, én utánam senki ne keseregjen. Ha valaki én utánam kesereg, azt kívánom: a Jó Isten áldja meg.”
Nagyszabású beruházás tanulni: elektrotechnika-elektronika, informatika, gépész, közlekedés, közgazdaság, kereskedelem-marketing, valamint nyelvi előkészítős képzés a fenti szakmacsoportos kimenetekkel. A szakképző intézmény létrejötte új munkahelyeket is teremt, hiszen az oktatás beindulásához kar-
bantartók, szakképzett tanárok szükségesek. A diákokat az iskola Szabadság tér 1 szám alatt lévő tanépületéből autóbusz szállítja Monostori útra. Az intézmény közel 300 diák befogadására képes, mely az elkövetkezendő évek során fog feltöltődni. Karácsonyi Alpár 12. ny
TERPLÁN
3. oldal
Határtalanul Program II.
Erdélyben jártunk Iskolánk második alkalommal is lehetőséget adott 16 diáknak, hogy megismerje Erdélyt és környékét. Ezt a lehetőséget az Apáczai Közalapítvány 902. Határtalanul! programjára benyújtott pályázattal kaptuk meg. Íme egy kis összefoglaló az utunkról: 2010. június 30-án fél 4-kor elindultunk a jól megpakolt buszunkkal, és 10 óra környékén értünk Segesvárra, ahol megnéztük a város nevezetességeit, aztán Petőfi emlékművét koszorúztuk meg az iskola nevében. Már besötétedett, amikor a szállásra értünk (Zeteváralja). A szállásunkkal nagyon meg voltunk elégedve, barátságosan fogadtak minket.
vizet kóstoltunk és érdekes! múzeumokat néztünk meg. Július 3-án Farkaslakán voltunk, itt is volt idegenvezetésünk, megnéztük Tamási Áron szülőházát. Szejke-fürdőn meglátogattuk Orbán Balázs síremlékét, melyhez 14 székelykapun keresztül vezet az út. Nagyon csúszós volt a talaj a sok eső miatt. Ezen a napon nagyon sok helyen jártunk. Voltunk a parajdi sóbányában, ahol nagyon sok érdekességet láttunk,és megtudhattuk milyen gyógyító hatása is van annak, ha huzamosabb ideig lent tartózkodunk. Ezután körbe sétáltuk a Medve-tó környékét, és elindultunk egy újabb két és fél órás útra. Itt Gyilkos-tavat néztük meg, és a Békás-szoroshoz mentünk fel, ameddig bírtunk. Ez a nap is jó hosszúra sikeredett, visszaértünk Zeteváraljára, megvacsoráztunk, és mivel elfáradtunk, hamar el is aludtunk.
Július 1-jén korán felkeltünk, meg reggeliztünk és Székesegyházra mentünk az iskolába. Összeegyeztettük, majd előadtuk az iskolánkat beMásnap július 4-én reggeliztünk, mutató prezentációnkat. Ezután Székelyudvarhelyre mentünk és szétnéz- összepakoltuk, és elindultunk haza. hettünk a városban. Este a vacsoránál Útközben megálltunk Korondon és mindenki vehetett ajándékot a csamár alaposan el voltunk fáradva. ládjának. Hosszú és izgalmas 5 napot Július 2-án Csíktornyára és Csík- tudhatunk magunk mögött. Reméljük szeredára mentünk, itt kaptunk ide- sokan megismerhetik még Erdélyt és genvezetést. Nagyon sok nevezetes- környékét. séget ismertünk meg, és sok temSzabó Enikő 11. ny osztály plomot láthattunk. Túráztunk, forrás-
4. oldal
TERPLÁN
Gólyatábor ...
... ahogy a tizedikesek látták Hol is kezdhetném, talán az elején. A Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola idén is megrendezte a gólyaavató táborát. Most is, ahogy a tavalyi évben is nagy volt a sürgés-forgás az iskolában a tábor előtti napokban, mivel mi szerveztük meg az avató programot. Szeptember 17-én elindult a nagy csapat Szolnokra a Tiszaligeti üdülőbe; a kilencedikesek autobuszal érkeztek a táborba, mi pedig, tizedikesek vonatoztunk. Sajnos ramaty idő volt, szakadt egész nap az eső, de ez szerencsére nem izgatott igazából senkit, és nem gátolta az avatót sem.
Mikor odaértünk, mindenki be lett osztva kis faházakba, elfoglaltuk szálláshelyeinket, aztán előkészültünk a feladatokkal. Mi tizedikesek nagyon izgultunk, hogy az avatón minden rendben és jól menjen. Voltak elég vicces feladatok, voltak az ilyen vetélkedőkön megszokott, hagyományosak is. Szerintünk senki nem unatkozott. Zárásként elmondattuk a gólyákkal az idei esküt, amit persze minden osztályfőnök és diák elfogadott! Aztán megvacsorázott a nagy csapat, és visszavonult mindenki a szobájába, és elkezdett készülődni az esti partyra, ami nagyon jól sikeredett, mivel szinten mindeki ott töltötte az estét a buliban. A hangulatfelelős Dj Bolo és Dj Gege volt.
TERPLÁN
Másnap reggelre mindenkit várt a reggeli, ébresztő torna, amit Simon Orsolya tanárnő tartott, és ezzel hatalamas sikert aratott! Mivel még ekkor is rossz idő volt, elmaradt a foci-bajnokság, és a ponpon verseny is, így hazajöttünk. De mikor jöttünk haza, ki autobuszon utazva, ki vonaton, kortól és nemtől
függetlenül mindeki aludt. Nagyon jól telt a tábor, sajna néhány programot el kellett halasztani, de majd egyszer bepotóljuk! Szerintem mindenki fantasztikusan érezte magát, és maradandó élménnyel tért haza. Köszönjük a szervezést Lantos Ildikó tanárnőnek! Kispál Vivien 10.a
5. oldal
... ahogy a kilencedikesek látták Mindenki nagy izgalommal várta a 2010-es gólyatábort, amely szeptember 17-én és 18-án került megrendezésre. Már az út is tartogatott számunkra közös élményeket. Az sem törte le a kedvünket, hogy esős idő fogadott minket a szolnoki Tisza ligetben. Miután elfoglaltuk a szálláshelyünket, volt időnk arra, hogy jobban is megismerhessük egymást. A beszélgetést és a zenehallgatást követően valamennyien idegesen készülődtünk a felavatásunkra. Mikor végre eljött az idő, az összes kilencedikes nagy zsongással betódult a terembe. Amikor végre lenyugodtunk, elkezdődtek az örömtelinek éppen nem mondható feladataink. Voltak köztük a külső szemlélők számára vicces pillanatok, de a nagy részét mi is élveztük. A kedvenceink közé tartozik a klasszikus nutellás pelenka, a lufi borotválás, de amit semmi sem múlt felül, az az újdonsült osztályfőnökök wc-papírral való betekerése volt. Eljött a gólyaavatás legfontosabb pillanata, a gólyaeskü, amelyet szintén a tizedikesek írtak meg. Fél lábon állva kellett letenni az esküt. Az utolsó helyezettek sem szomorkodtak, hiszen mindenki kaphatott a csokoládéból. Ezt követően finom vacsora várt minket. Miután mindenki jóllakott, visszatértünk a szobáinkba, hogy átöltözhessünk a bulihoz.
6. oldal
TERPLÁN
Svédország diákszemmel
Este 9 órakor kezdődött el a disco. Itt mindenki kitáncolhatta magát, ugyanis a DJ nagyon jó munkát végzett. Az éjszaka hátralevő részét sem töltöttük alvással, inkább beszélgettünk. Egy bizonyos idő után mindenki elaludt, és valószínűleg sokan nutellás pelenkákkal álmodtak. Másnap mindenki szomorú volt a hazamenetel miatt. A bepakolást követően fölszálltunk a buszra, és elindultunk Jászberény felé. Bár álmosak voltunk, a csevegésre még így is volt energiánk. A tanulók többsége nagyon jól érezte magát, de ígérjük, hogy jövőre kétszer ilyen jó lesz! Kaptás Bernadett 9.ny Koczka Dóra 9.ny Nagy Zsófia 9.ny
Iskolánk ebben az évben is sikeres pályázatott nyújtott be a Leonardo da Vinci Mobilitási Program pályázati felhívására. Ez az Európai Bizottság 1994-ben indult együttműködési programja a szakképzés területén. A sikeres pályázat során iskolánk tizenhat diákja és két kísérő tanára négy hetet töltött kint, Svédországban szakmai gyakorlat céljából. A kiutazás előtt kéthetes felkészítésen vettünk részt (angol nyelvi és szakmai idegen nyelvi, valamint kulturális-lelki felkészítés). A négy hét folyamán, míg kint tartózkodtunk lehetőségünk volt megismerkedni a svéd kultúrával és gondolkodásmóddal. Az előző évhez hasonlóan a Vattem-tó mellett szállásoltak el minket, jól felszerelt faházakban. A fogadó intézményünk a motalai Carlsund Utbildningscentrum volt, ahol különböző tanórákon vettunk részt. Ezek az órák sokban segítettek minket a kidolgozandó projektek megvalósításában. Összesen négy projekten dolgoztunk: Business Administration (Üzleti Adminisztráció), E-shopping (Elektronikus kereskedelem), Fronter (tanulást segítő oktatási rendszer), Vehicle (Gépjárműjavítás). A projektek célja különböző szempontok szerint megvizsgálni az adott témakört és minél több információt megtudni róla, személyes interjúkon, előadásokon, gyakorlati órákon keresztül. Ezek megvalósításában svéd tanárok, és szakemberek segítettek nekünk. Minden csoportnak 25-30 oldalas munkanaplóba kellett rögzítenie a
TERPLÁN
megszerzett információkat mellékletekkel, és illusztrációkkal. A negyedik hét végére minden projekt sikeresen elkészült, melyet a Tempus Közalapítványnak kell benyújtanunk. A napi programok közé tartozott, hogy minden tanítási nap bejártunk az iskolába, ahol projektek szerint különböző órákon vettünk részt. A svéd és a magyar oktatás között lényeges különbségek vannak, például Svédországban sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlati órákra, és a csapatmunkára. Általában 11 és 13 óra között megebédeltünk az iskolában, és a vacsoránkat is több alkalommal onnan hoztuk el. Ebben az évben is megszervezésre került a magyar est, amelynek során bemutathattuk a magyar kultúrát és nevezetességeket. Emellett a fogadó intézetünk által megrendezett Oktatási kiállításon is rész vettünk, ahol saját standunkon Magyarországot illetve iskolánkat népszerűsítettük. Egyéb programok között szerepelt még gyár- és múzeumlátogatás. Részt vettünk különböző sportrendezvényeken is, salakmotor verseny és jégkorong meccset láthattunk. Ezen kívül olyan előadásokra invitáltak minket, amelyek során betekintést nyerhettünk a svéd történelembe, oktatási rendszerbe. Lehetőségünk volt az utolsó héten egy napot Svédország fővárosában, Stockholmban tölteni, ami szintén felejthetetlen élmény volt számunkra. A munkánkat nagyban megkönnyítette a fogadóintéz-
7. oldal
mény igazgatója Bo-Stefan Ohlsson, és a program koordinátora, Hans Linman. Mindketten jelentősen hozzájárultak nem csak ahhoz, hogy tanulmányi utunk tartalmasan és zökkenőmentesen teljen, hanem még ahhoz is, hogy a svéd sajtóban is publikálhassuk a kintlétünket. Egy helyi újság riporterei felkerestek minket, hogy kérdéseket tegyenek fel a rólunk írt akkukhoz. Az út során rengeteg élménnyel gazdagodtunk Életre szóló barátságok születtek, megtanultunk hatékonyan csoportban dolgozni. Önállóbbak és gyakorlatiasabbak lettünk. Emellett mindenki Europass bizonyítványt kap, melyet külföldi munkába állásunk során hasznosíthatunk. Azt szeretnénk, ha a közeljövőben is lenne rá alkalom, hogy az iskolánk ilyen pályázatokat adjon be, és még több diák kaphasson lehetőséget arra, hogy megtapasztalja, milyen is egy ilyen külföldi tanulmányi út. Sok sikert, éljetek a lehetőséggel ti is!
8. oldal
TERPLÁN
Október 23. A Terplán Zénó Szakképző Iskola idén is megemlékezett az október 23-i eseményekről. A helyszín a jászberényi Szabadtéri Színpad volt, a műsort pedig a 9. d osztály szolgáltatta. A műsorról, a felkészülésről és a szereplőkről Muhari Mátét, az egyik főszereplőt kérdeztem, aki Öcsit alakította a darabban. - Kedves Máté, hogyan osztottátok be az időtöket, mikor készültetek az előadásra? - A kommunikáció órákon és az osztályfőnöki órákon készültünk néhány héten keresztül. A műsor hetében délutánonként is próbáltunk. - Milyen forrásokból írtátok össze a műsort? - Csillik tanár úr írta a műsor egészét. - Te, mint főszereplő önkéntesen vállalkoztál a szerepre vagy valami
kritérium alapján osztották rád ezt a szerepet? - Megkérdezték, ki szeretné elvállalni, és egyedül találtam magam. - Honnan szereztétek a jelmezt a műsorra? - Mindenki a nagyszülők ruhatárára hagyatkozott, és egymást között is cserélgettünk ruhákat. - Nagyon jó volt a hangosítás. Hogyan oldottátok meg ezt a problémát? - Nem mi intéztük a technikát, mi csak a műsorért feleltünk, de valóban jól működött. - Miért a szabadtéri színpadot választottátok? - A választ erre a kérdésre igazából én sem tudom, viszont belegondolva jobb helyszínt el sem tudtam volna képzelni. - Mint az egyik főszereplő, hogy érezted magad ebben a darabban?
TERPLÁN
- Örülök hogy én játszottam a főszerepet, nem tagadom, szeretek szerepelni, szívesen vállalok bármikor szerepet és persze próbálom a legtöbbet kihozni magamból. - Fel tudnád sorolni a további fontosabb szereplőket? - Fekete Ottó - Béla, Kovács Milán Nagy Imre, Buronyi István - vers: Piros a vér a pesti utcán, Nagy Ádám, Nagypál Barnabás, Váci Attilla, Szente Szabolcs -Rendőrkapitány - Szerinted melyik volt a legszebb rész az előadásban, melyik volt az, ami neked a legjobban tetszett? - Amikor skandáltunk hogy: Ruszkik haza és Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába! - Nem mindenki szeret játszani, különösen ha egy egész iskola, tanár-
9. oldal
diák figyeli a játékot. Hogyan viszonyultatok a szerepléshez? - Eleinte nem rajongtunk a szereplésért, mivel még év eleje volt, de ahogy telt az idő, megszerettük a szerepet. - Összetartóbb lett az osztály a műsor után? - Jobban megismertük egymást a szereplés alatt, a készülés és a sikeres megmérettetés jó közösségkovácsoló erő. - Milyen érzés színpadon állni? Nagyon izgultatok előadás előtt? - Természetesen. Ez szerintem bármilyen szereplés előtt megszokott. - Az igazi színészek teljesen beleélik magukat szerepükbe. Ez veletek is így történt? Átéreztétek október 23-dika hangulatát? - Felfogtuk, miről is szól ez az esemény, jobban beleéltük magunkat a történésekbe, mivel addig még csak nagyjából voltunk tisztában az eseményekkel. - Egy mondatban, röviden, mondd el, miről szól a történet? - A pesti eseményeket dolgozza fel egy tanóra keretében. A projekt az Európai Unió támogatásával, - Nagy tapsot kaptatok a végén, hoaz Európai Regionális Fejlesztési Alap gyan értékelnéd saját munkátokat, társfinanszírozásával valósult meg. meg voltatok elégedve a teljesítményetekkel? - Az utolsó próbához képest elég jók voltunk, bár lehetett volna jobb is, de nekem nagyon tetszett, jól éreztem magam és szerintem a többiek is és szerintem ez a legfontosabb. Karácsonyi Alpár
10. oldal
TERPLÁN
London Az őszi szünet napjai alatt 4 tanár, Lantos Ildikó, Bordás Anikó, Szabó Attila és Kovács Levente, és mellettük 3 felnőtt valamint 30 diák, elutaztak 6 napra Londonba. November 3-án hajnali 3-kor indultunk Ferihegy 1-re, és 6 órakor menetrendszerűen indult a repülő London Lutonba. A reptérről buszoztunk és metróztunk a szállásig, ami lényegében egy diákszálló. A csomag lepakolásával, és a szállás elfoglalásával végeztünk délre, és máris indult kalandos utunk London felfedezésére. Először bemetróztunk a központba, megnéztük a Parlament épületét, és a Big Bent, átkeltünk a Temze fölötti hídon, elsétáltunk a közeli Trafalgar Square-re, és megtekintettük a Nelson Columnot, majd kultúrára hivatkozva benéztünk a londoni ingyenes múzeumok egyikébe, a National Gallerybe, ezután pedig ellátogattunk a Picadilly Cricusre, amit hívhatunk a „londoni Váci utcának”. A nap zárásaként pedig elmentünk a Buckingham Palachez. Este 8 körül visszaértünk a szállásra, teli élménnyel, megvacsoráztunk, és gyorsan el is aludtunk.
A második nap sétálós nap volt. A nap első látnivalójaként elsétáltunk a „közeli” Kensington Palacebe, ahol régebben a királyok és királynék, valamint gyermekeik éltek, és nevelkedtek. Az egész palotát úgy rendezték be, hogy különböző szobákat alakítottak ki nekünk, mint például a „Room of Dancing Princesses” - A táncoló hercegnők szobája, ahol bepillantást nyerhettünk abba, hogyan is éltek a királyi udvarban. Miután itt végeztünk, átsétáltunk a Hyde Parkon, és megnéztünk a Wellington Archot, amit Wellington hercegnek tiszteletére állítottak, amiért legyőzte Napoleont. Rögtön ezután elmentünk egy szomszédos épületbe, az Apsley Houseba, ami Wellington herceg villája. Aztán megint átkelve a Hyde Parkon, a másik oldalon megnéztük a Viktória királynő által, a férjének, Albert hercegnek felállított monumentális emlékművet, ezután pedig bementünk a Royal Albert Hallba. Véleményem szerint sokaknak az egyik leglenyűgözőbb látványossága volt ez a hatalmas színház, ami 5222 férőhellyel rendelkezett. A csoportvezetőnk elmondta, hogy a színház nem egy átlagos színház, mivel szinte az egész belső tér mobilis, így napról napra alakíthatják koncerthelységgé, a világ legna-
TERPLÁN
gyobb étkezőjévé, teniszpályává, vagy kosárlabdapályává. A harmadik nap bemetróztunk megint a központba, akinek kedve volt felülhetett a London Eye-ra, majd egy hajóval végigutaztunk a Temzén, egészen le a Tower Bridgeig. Először a Towerbe mentünk be, ahol köztudottan a koronázási ékszerek találhatóak meg. Ezután a csoport két részre szakadt, volt akik felmentek a Tower Bridge tetejére, és voltak akik pedig a HMS Belfast hadihajóra mentek föl, ahol azt láthatták, hogyan is néz ki egy ilyen háborúra edzett monstrum. Ezután a csoport újra összeállt, majd elmentünk a London Bridge Experienchez. Ez a hely, egész Európában a legfélelmetesebb hely, ahol több mint 1 órán keresztül mész végig szűk folyosókon, és jobbról-balról ilyesztgetnek. A nap végére még megmaradt a Globe Theatre, ami Shakespeare színháza, bementünk a St. Paul's Cathedralba, ami egy hatalmas anglikán katedrális, és este élvezhettünk egy kis tűzijátékot, mivel Guy Fawkes Night volt, ami egy nemzeti ünnep náluk. A negyedik napot a The Monument nevű emlékoszlopnál kezdtük, ami egy 311 lépcsőfokos torony, amit a Nagy Londoni Tűzvész emlékére építettek. Majd ellátogattunk a híres Portobello Roadi piacra, ami lényegében egy 4 kilométer hosszú piac. Rögtön a piac után egy marketing múzeumot látogattunk meg, ahol a 1920-as évektől a napjainkig megtaláltuk az összes meghatározó reklámot. Ezután mentünk Wembley Stadionba, ami sokak véleménye szerint a Royal Albert Hall után a másik meghatározó része volt az utunknak. A Wembley Stadion egy gigantikus aréna, ami különféle sporteseményeknek, és egyéb kulturális elfoglaltságoknak, például koncerteknek ad helyet.Először bemehettünk a konferenciaterembe, majd bekísértek minket abba az öltözőbe, ahol az Angol Nemzeti csapat öltözik. És végül kivonulhattunk a pályára, ahol elintézték nekünk hangosítással azt, hogy úgy vonulhassunk ki, mintha 90.000-es tömeg éjjenezne nekünk. Ezután pedig mehettünk haza.
11. oldal
Az ötödik nap a múzeumok napja volt.Anap első célja a Science Museum (Természettudományi Múzeum) volt. Itt különféle termek voltak az egyes tudományágaknak megfelelően. Ezután átmentünk a Museum of Natural Historybe (Természettörténeti Múzeum) ami 4 fő részre volt osztva. Az első rész a Blue Zone volt, azaz a kék zóna, ahol dinoszauruszok voltat, a második zóna a Green (zöld) Zone volt, ahol madarakat és pókokat találhattunk meg. És végül a harmadik Red (piros) Zone, ahol a Földdel kapcsolatos dolgok jelentek meg. Az utolsó Orange (narancssárga) Zone-ba nem volt időnk eljutni, de ott bebábozódott állatokat, vadvilági kertet láthatunk volna. Ezután átsétáltunk a Victoria & Albert Museumba, ahol a királynő és a herceg életével kapcsolatos tárgyakat, építészeti remekeket, festményeket, láthattunk. Majd jött a nap fénypontja, a Harrods. A Harrods a világ legnagyobb, leghíresebb, full-luxus bevásárlóközpontja. A világ összes luxusmárkájának összes luxuscikke, Boss, Louis Vuitton, Channel, stb. megtalálható volt. A hatodik, utolsó nap már inkább a hazaúttal telt, azért délelőtt még bementünk a British Museumba. Ebben a múzeumban lényegében azt látod, amit a történelemkönyvedben a fényképeken. Ezután újra elmentünk a Picadilly Circushöz, ahol ajándéktárgyakat lehetett vásárolni az otthon ránk váró szeretteinknek. Délután a fél 5-ös busszal indultunk vissza Lutonba. Éjfél előtt 5 perccel értünk haza, és Jászberénybe már csak kedd hajnalban érkeztünk meg. Összességében ez a londoni út egy csodálatos élmény volt, mindnyájunk számára, és aki elszeretett volna jönni, és nem tette, az nagyon sajnálhatja, mivel egy hatalmas nagy buliról maradtak le. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, tömérdek mennyiségű dolgot láttunk, nagyon jól éreztük magunkat, és alig várjuk hogy visszamehessünk! A londoni csapat nevében, Frank Áron
12. oldal
TERPLÁN
Megint Motala, avagy kalandozó magyarok a vikingek földjén 2010. szeptember 22. fontos dátum volt 16 terplános diák számára, hiszen újra útnak indultunk a svédországi Motala város felé. Iskolánk, a Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola harmadik alkalommal nyerte el a Leonardo da Vinci Mobilitás pályázati támogatást, így harmadik alaklommal vághattunk neki a közel 2000 km-es útnak. A „Leonardo” egy európai uniós pályázat, melyet Magyarországon a Tempus Közalapítvány hirdet meg. A pályázat célja, hogy az Európai Unió tagállamaiban élő fiatalok megismerhessenek a sajátjuktól eltérő oktatási rendszereket, és javuljon az oktatási intézmények közötti együttműködés minősége elsősorban a szakképzés terén. Miért éppen Motala? Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen egy svédországi intézményt választottunk partnerintézménynek, hiszen igen távoli országról van szó, melynek ráadásul a nyelvét sem beszéljük.
A kapcsolat a két város között gazdasági eredetű, ugyanis Motala volt a svédországi Electrolux egyik központja, így több jászberényi tehetett szert személyes kapcsolatra ottaniakkal. A település a kristálytiszta vizű és hatalmas (felülete több mint 3x nagyobb mint a Balatoné) Vättern-tó partján fekszik. Alapvetően ipari városról van szó, bár az utóbbi években a legnagyobb üzemek elköltöztek Motalából, így egyre inkább a szolgáltatásoké a fő gazdasági szerep. A városnak két önkormányzati fenntartású középiskolája van: a Carlsund Utbildningscentrum, ahol elsősorban szakképzéssel foglalkoznak, és a Platengymnasiet, ahol inkább az felsőoktatás felé terelgetik a diákokat. Mind a két iskolában szívesen láttak minket, és a segítségünkre voltak. Ebben a tanévben diákjaink 4 hetet tölthettek a svédországi városban. (folytatás a következő oldalon)
TERPLÁN
(folytatás az előző oldalról) Téved, aki azt gondolná, hogy ez egy egyhónapos nyaralás volt, az Európai Unió ugyanis pontosan meghatározza, hogy mire lehet fordítani a pályázati keretet. Utazásunk tanulmányút volt, ahol a diákoknak a svéd oktatási rendszert kellett tanulmányozniuk. A tanulók négy projektcsoportban dolgoztak, melyeknek egyegy szakmacsoportot kellett megvizsgálniuk. Minden projektcsoport ugyanazt a megállapítását hangsúlyozta: Svédországban a gyakorlati képzés nagyobb szerepet kap mint nálunk, és ez követendő példa kellene hogy legyen, mert sokkal érthetőbb és élvezhetőbb így a képzés. A kint töltött egy hónap alatt egy tóparti kemping volt az otthonunk. Hat fős, komfortos faházakban éltünk. Ebédet hétköznap az iskola menzáján kaptunk, míg hétvégén és esténként magunknak főzőcskéztünk. A diákok egy átlagos napja úgy kezdődött mint itthon; irány az iskola! A délelőttök programjához tartozott a tanórák látogatása (testnevelés, angol, matematika, ének-zene, informatika) és az adatgyűjtés. Délutánonként a megszerzett információkat a csoportok beépítették a készülő projektdolgozatokba, a négy hét lezárásaként ugyanis minden csoportnak le kellett adnia egy 20-30 oldalas beszámolót. Az este a pihenés mellett újra a tanulásról szólt, hiszen az itthoni tananyaggal is haladni kellett. Sokat formálódtak a tanulók ez alatt az egy hónap alatt. Sokkal önállóbbá váltak, megtanulták hogy hogyan kell egymáshoz alkalmazkodni, eredményesen csapatban dolgozni, és ma már senkinek nem jelent problémát a száraztészta kifőzése vagy a rántott hús kisütése sem.
13. oldal
Természetesen nem csak munkából álltak a napjaink. Nagyokat sétáltunk a szinte tengernek látszó tó partján, csodáltuk a már-már giccsesen gyönyörű naplementét, voltunk salakmotoros versenyen, jégkorongmérkőzésen, és több lenyűgöző múzeumban. Ilyen volt a repülőgépmúzeum Lindköpingben és a veterán autókat bemutató kiállítás Motalában. Megnéztük a vadstenai reneszánsz várat, jártunk egy skanzenben, és ellátogattunk Stockholmba is. A fővárosban egy igazán különleges kiállítást nézhettünk meg a Vasa Múzeumban. Itt egy a XVII. század elején elsüllyedt, és 1961-ben kiemelt, teljen épen megmaradt hajót csodálhattunk meg, a maga lenyűgöző méreteivel, és az élményszerű bemutató térrel. Ezen kívül láttuk az ünnepélyes őrségváltást, és a királyi fegyvertárba is ellátogattunk, ahol félelmetes páncélok, lenyűgöző kelmék, és vaskos fegyverek idézték meg a monarchia régi, mára elfeledett arculatát. Svédországban megismertünk egy másik világot. Egy világot, ahol az emberek nyugodtak, nincsenek rákényszerülve, hogy kizsákmányolják saját magukat, kedvesek, pontosan elvégzik a feladataikat, a pénztáros is folyékonyan beszél angolul, a segíteni akarás gyorsítja az ügymenetet, és ahol az emberek szakítanak időt saját magukra. A kulturális programok érdekesek, és egy múzeumlátogatás köszönőviszonyban sincs az unalommal, akármelyik korosztály szempontjából is nézzük. Szerencsénk is volt, hiszen hosszú évek óta nem tapasztalt gyönyörű, napsütéses őszben volt részünk, pazar színekkel és festményekre illő égbolttal. Tack Svenska! Köszönjük Svédország! Bordás Anikó
14. oldal
TERPLÁN
TERPLÁN
15. oldal
Megyei Mezei futóverseny
Sapkatrend 2010. október 21.-én az
iskola mezei futóversenyen vett részt Karcagon. 19 fővel, vagyis 10 fiúval és 9 lánnyal. A versenyzőink az 5. és a 6. korcsoportban indultak. Már órákkal a verseny előtt a helyszínen voltunk, felmértük a terepet, bemelegítettünk. A korcsoportoknak különböző távokat kellett teljesíteniük, ugyanazon a pályán. Az 5. korcsoportú lányok és fiúk egyaránt 3. helyezést értek el, a 6. korcsportból a lányok érték el a 3. helyezést. Mindenki nagyon jól érezte magát, a nagy sikerre való tekintettel legközelebb is részt veszünk. Karácsonyi Alpár 12. ny Eredmények:
V. korcsoport lány: 3. hely csapattagok: - Hajzer Zsanett 11.ny - Makai Mariann 9.b - László Éva 9.b - Albert Georgina 9.b - Bakki Eszter 10.ny V. korcsoport fiú: 3. hely csapattagok: - Varga Márton 9.b - Faragó Viktor 10.ny - Mucsinyi Roland 9.a - Rékasi Csaba 10.d - Muhari Máté 9.d
VI. korcsoport lány: 3. hely csapattagok: - Sóti Ivett 11.ny - Durucz Petra 12.ny - Gyurkó Mária 12.ny - Kiss Judit 12.ny VI. korcsoport fiú: helyezést nem értek el,de szépen helyt álltak csapattagok: - Fábián Zsolt 11.ny - Keresztesi Ádám 11.a - Birkás Bence 12.b - Panyi Bálint 12.b - Karácsonyi Alpár 12.ny
16. oldal
TERPLÁN
2010. szeptember 24.
Szántai Kupa Kézilabda: 5. hely csapattagok: 9.ny: -Móczó Annamária - Baráth Andrea - Deák Éva - Dudás Melinda 10.a: - Kispál Vivien - Major Krisztina - Palásti Vivien - Novotni Edina - Gorcsakovszki Zsófia 11.ny: - Malatinszky Viktória 13.ny: - Lengyel Réka - Fekete Bianka
Futball: 4.hely csapattagok: 9.a: - Magyar László - Mucsinyi Roland 10.a: - Farkas Andor 10.b: - Rékasi Csaba - Kántor Patrik 11.a: - Kocsis Miklós - Keresztesi Ádám 11.ny:- Fábián Zsolt 12.a: - Pócz Dávid - Pintér Norbert 12.b: - Birkás Bence - Panyi Bálint 12.ny:- Fazekas Máté - Kozári Erik 13.ny:- Nagy Ákos - Farkas Richárd - Szabó Márk 13.l: - Tüdős Dávid - Koczka Szabolcs
Szavalóverseny 2010 november 11-én és 12-én az iskolánk szavalóversenyt rendezett, amely egyben válogató volt a hajdúszoboszlói Regionális Szép Ernő Szavalóversenyre. A szűri (Kocsisné Deli Irén, Lukácsi Linda, Taczmann Mária, Notheisz János) rendkívül színvonalas előadásokat hallhatott. A rendezvényen összesen 17 diák vett részt, közülük került ki az a négy, akik Hajdúszoboszlón kép-viselték iskolánkat.Az első négy sor-rendje: 1. Muhari Máté, 2. Buronyi István, 3-4. Kispál Vivien, Német Kata
A Terplán Zénó Műszaki És Közgazdasági Szakképzõ Iskola Diákújságja
Kiadja: Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola, Jászberény, Szabadság tér 1. Tel: 57/505-440 Email:
[email protected] Felelős kiadó: Molnárné Somogyi Margit fenntartó képviselője Szerkesztők: Simon Orsolya, Notheisz János (tanárok) Karácsonyi Alpár (diák) Korrektor: Notheisz János, Kocsisné Deli Irén Sokszorosítás: MOLTEAM Kft. Felelős vezető: A Kft. igazgatója.
