Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Az általános iskolai oktatás, és az óvodai nevelés általános és speciális terveit tartalmazza, a 2010. évi LXXI. törvényben, valamint a 255/2009 (XI.20.) korm. rendelet által bevezetett módosításokkal, illetve a 2011évi CXC köznevelési törvény 2012.szeptember 1-én életbelépő 1. és 5. osztály mindennapos testnevelésével és tagintézményi bővítéssel kiegészítve
Nagyrécse, 2012.08.30.
……………………………………
1. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Bevezető A K örzeti Általános I skola és Napköziotthonos Óvoda Nagyrécse intézmény pedagógiai programja a Közoktatási Törvény 44. - 48. paragrafusa előírásai, a 10/2003 sz. OM rendelet változtatásai, valamint az óvoda Helyi Nevelési Programja beépülése után vált egységessé. A program az egyeztetési kötelezettségek betartásával készült, kikérve az érintett testületek véleményét. Elsősorban a nevelés-oktatás fő vonalait, a prioritást élvező célokat, az órakeretek felhasználását, a szabadon választható oktatási tartalmakat és azok időkereteit széleskörű véleményelemzés alapján terveztük meg a programban. Fentiek között a szülői kör elvárásait, elképzeléseit szülői fórum rendezésével, illetve a szülői munkaközösség közreműködésével kérdőíves véleménynyilvánítással alapoztuk meg. A tervezés során kiemelten ügyeltünk arra, hogy az iskola hagyományait, eredményeit maradéktalanul megtartva alakítsuk ki az új elvárásoknak megfelelő célkitűzéseket és a megvalósítás útját. A megváltozott társadalmi körülmények és az ebből fakadó igények kielégítése érdekében csak olyan változtatásokat tervezünk az iskola arculatában, amiket a megváltozott elvárások kielégítése érdekében szükséges és célszerű. Figyelembe vettük a rendelkezésre álló szellemi és tárgyi erőforrásokat, a térség gazdasági lehetőségeit is. A program minden elemét áthatja a törekvés, hogy az iskola mindent megtegyen az itt tanuló fiatalok életútjának lehető legjobb megalapozása érdekében. Művészeti szakköreink mindig fontos szerepet játszottak községeink és a környező települések kulturális és társadalmi életében. A szereplési lehetőség, a sikerélmény pozitívan befolyásolja tanulóink motivációját, közösségi magatartásának fejlődését, teljesítményét. A program az előzetes egyeztetések után a nevelőtestület elé került elfogadásra, majd az intézményfenntartó önkormányzatok elé jóváhagyásra. A pedagógiai program konszenzuson alapul, tehát nem csak az iskolavezetés, hanem az intézmény és fenntartóinak programja a rájuk háruló közoktatási feladat sikeres végrehajtása érdekében. A módosított program az alábbi jogszabályokban előírt kiegészítéseket tartalmazza: • A „NAT 2007” néven megjelent oktatási dokumentum a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (a 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosítva), • a Kt. 2010. évi LXXI. törvényben módosított előírásait. • Az óvodai nevelési program a 255/2009 (XI.20.) korm. rendelet előírásai szerint kiegészítésre, átdolgozásra került. Utóbbi módosítások hatályba lépése 2010. szeptember 1. A következőkben az ebből fakadó célkitűzésekkel kiegészítve fogalmazzuk meg a Helyi pedagógiai program, ezen belül a Helyi Tanterv által megvalósításra kijelölt célokat, eszközöket.
2. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Konkrét feladatokat m eghatározó változások a NAT m ódosítása után: 2.§ 10. bekezdés ezzel egészül ki: „oly módon, hogy a természettudományos ismeretek
oktatásának súlya növekedjen”
2/A§: kimondja, hogy a bevezető és a kezdő szakaszban „játékos”-nak kell lennie a tanulásszervezésnek, a terhelésnek pedig igazodnia kell a „tanulói képességekhez”. Az 5.§ 6. bekezdése, és a 8.§ 1. bekezdésének f) pontja a művészeti oktatásban részt vevőkkel kapcsolatos A 8.§ 2. bekezdése a „mérések” napjain felmentést ad a más órákon való részvétel alól. A többször módosított 17/2004. OM rendelet kibővíti a kerettantervi struktúrát, mintákat ad a kulcskompetenciák megjelentetésére az egyes tantárgyak keretében. A helyi tantervben tantárgyak, ezen belül a témakörök módszertani feldolgozása szintjén kell a kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségeit megkeresni és tervezni. A 2010. évi LXXI. törvényben előírt, a Közoktatási Törvényt érintő módosítások a tanulók értékelésének rendjét, a továbbhaladás feltételeit változtatják meg, így a vonatkozó fejezetekben történt módosítás eleget téve a jogszabályi feltételek módosulásának.
Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól. Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. 3. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Általános jellemzők Az intézmény elnevezése: KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA NAGYRÉCSE Az intézmény címe: 8756 Nagyrécse, Haladás út 4. Tagintézmény címe: 8825 Miháld Fő u.6. Az intézmény egyéb irányítói jogokkal, fenntartói jogokkal felruházott szervek neve, székhelye: Nagyrécse község Önkormányzat Képviselő-testülete
(8756 Nagyrécse, Kossuth u. 48.)
Nagybakónak község Önkormányzat Képviselő-testülete
(8821 Nagybakónak, Tanács krt. 2.)
Csapi község Önkormányzat Képviselő-testülete
(8755 Csapi, Arany J. Út 18.)
Zalaújlak község Önkormányzat Képviselő-testülete
(8822 Zalaújlak, Fő út 64.)
Kisrécse község Önkormányzat Képviselő-testülete
(8756 Kisrécse, Ságvári út 8.)
Zalasárszeg község Önkormányzat Képviselő-testülete
(8755 Zalasárszeg Dózsa Gy. tér 6.) Miháld Község Önkormányzat Képviselő-testülete (8825 Miháld Fő u. 2.) Pat Község Önkormányzat Képviselő-testülete (8825 Pat Fő u. 55.)
Az intézmény neve: Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Nagyrécse Az intézmény székhelye: Nagyrécse, Haladás u. 4.
Az intézmény működési területe: Nagyrécse, Nagybakónak, Csapi, Zalaújlak, Kisrécse és Zalasárszeg,Pat, Miháld községek. Az intézmény alapító jogokkal felruházottirányító szerve:
Nagyrécse, Nagybakónak, Csapi, Zalaújlak, Kisrécse és Zalasárszeg Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása 8756 Nagyrécse, Kossuth Lajos u. 48. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény szakfeladatai: 562912 562913 562920
Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Egyéb vendéglátás 4. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
562917 841901 851011 852011 852021 855914 851012 852012 852022 855915 680002
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Munkahelyi étkeztetés Önkormányzatok elszámolásai Óvodai nevelés, ellátás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1- 4.) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5- 8.) Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1- 4.) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5- 8.)
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulószobai nevelése Nem lakóingatlan bérbeadása üzemeltetése
Tagintézmény neve: Körzeti Általános Iskola, és Napköziotthonos Óvoda Nagyrécse Miháldi Tagiskolája Tagintézmény címe:
Miháld Fő u. 6. 8825
A tagintézmény szakfeladatai: Szakfeladat rend szerint Száma 562913 680002 562917 841901 852011 852012 855914 855915
Neve Iskolai intézményi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása üzemeltetése Munkahelyi étkeztetés Önkormányzatok és társulások elszámolásai Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1- 4.) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1- 4.) Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulószobai nevelése
Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján – meghatározott időtartamra – Nagyrécse, Nagybakónak, Csapi, Zalaújlak, Kisrécse, és Zalasárszeg Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása nevezi ki. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezés, munkaviszony megszűnés és fegyelmi jogkör tekintetében az Intézményfenntartó Társulás, egyéb esetben Intézményi Társulási Tanács, illetve a gesztor önkormányzat, Nagyrécse Polgármestere. A fenntartó önkormányzatok megállapodásban rögzítették az általuk működtetett intézmény feladatait, az irányítására vonatkozó szabályozás rendszerét, a működés feltételeit. Az intézmény teljes jogkörrel rendelkező önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Költségvetését és zárszámadását a Nagyrécsei Önkormányzat költségvetési 5. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
és zárszámadási rendelete tartalmazza. Finanszírozása a Nagyrécsei Önkormányzaton keresztül történik. A fenntartó önkormányzatok létrehozták az Intézményi Társulási Tanácsot, amely a mindenkori polgármesterekből áll. A tanács hatásköre az óvodai nyitva tartás időtartamának meghatározása, az intézményi Sz.M.Sz. valamint a Pedagógiai és Nevelési Program jóváhagyásamódosítása, illetve egyéb munkáltatói jogok gyakorlása. Az intézmény igazgatója felelős az éves költségvetési terv elkészítéséért, elfogadása után, annak végrehajtásáért, a megállapodásban szabályozott módon.
Az intézmény fő célkitűzései: Az intézmény alapfeladata a fenntartó települések területén élő gyermekek óvodai, iskolai ellátása, beleértve a tanulószobai, napközis ellátást és a diákok étkeztetését, valamint az óvodai ellátást. A pedagógiai program az iskolai feladatok tervezését tartalmazza. Az óvodai nevelési program részletezése mellékletben található. Az iskola profilját az a szükséglet határozza meg, lévén a terület egyetlen iskolája, hogy lehetőleg minden tanuló itt találja meg a számára megfelelő képzési, nevelési feltételeket. Célunk, hogy olyan kínálatot nyújtsunk, amely lehetővé teszi, hogy a térség minden tanulóját iskolánkba írassák be a szülők. Különös kihívás ez, a város közelsége miatt, ahol speciális kínálatot nyújthatnak az iskolák, itt nekünk valamennyivel fel kell venni a versenyt. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. A területi feladatot ellátó, társulásban fenntartott Körzeti Általános Iskola, és Napköziotthonos Óvoda Nagyrécse ellátja az étkeztetési valamint az intézményi vagyon működtetési feladatokat is. Az óvoda költségvetése az intézmény költségvetésének része, szakfeladatra lebontva, normatíva feletti finanszírozásáról a fenntartásra társult önkormányzatok létszám, illetve feladatarányosan gondoskodnak. Az intézmény egészére vonatkozó gazdálkodási és szolgáltatási feladatokat az intézmény pedagógiai programjának általános része tartalmazza. Az Óvodai Nevelési Program az óvodai nevelés sajátosságait, és az ehhez szorosan kapcsolódó feltételrendszert dolgozza fel. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A pedagógiai program tartalmazza a helyzetelemzést, az ebből kiinduló célkitűzéseket, azok megvalósítását szolgáló tevékenységrendszert és a céloknak megfelelő helyi tanterveket és nevelési programot. Az egész pedagógiai folyamat minden egyes elemét a 9 kulcskompetencia kialakításának és fejlesztésének kell alávetni: • kommunikáció anyanyelven • kommunikáció idegen nyelven • matematikai • természettudományos • digitális 6. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
• • • •
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
tanulni tanulási szociális vállalkozói kompetencia kulturális kifejezőkészség
Helyzetelem zés 1. A m ikrokörnyezet szükségleteinek szám bavétele
Alapfeladatunk a tanköteles korú gyerekek iskolai nevelésével és oktatásával összefüggő minden olyan feladat, melynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel. Fontos elvárás velünk szemben, hogy minden tanulónk továbbépíthető tudáshoz illetve ismeretanyaghoz jusson. Felkészültségüket, műveltségüket úgy kell megalapoznunk, hogy valamennyien képességüknek megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. A továbbtanulás szempontjából fontos alapkészségek, képességek kialakításán túl az idegen nyelv, az informatika (számítástechnika), és a továbbtanulást megalapozó ismeretek oktatása iránt jelentkezik fokozott igény. A szülők jogos kívánsága, hogy gyermekeik a tehetségüket kibontakoztassák, fejleszthessék az óvodában, iskolánkban. A foglalkozásokon, tanórákon túlmenően lehetőséget kell teremtenünk a kulturált szórakozásra, művelődésre, sportolásra. A helyes szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakoroltatásán túl olyan erkölcsi értékek átszármaztatása is feladatunk, amelyek alapján tanítványaink képessé vállnak az egyetemes emberi értékek befogadására, továbbvitelére. Az esztétikai nevelés, a tehetségek szélesebb skálán történő megkeresése és kibontakoztatása a szakkörök tevékenységével magas szinten valósul meg. Helyzetünkből adódóan törekednünk kell az esélyegyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint a lemorzsolódások megakadályozására.
2. Az óvodai csoportok és a tanulócsoportok összetétele, a tanulók neveltségi állapota:
A tanulócsoportok összetétele igen heterogén. A magatartás és a tanuláshoz való viszony területén is változatos a kép. Az agresszivitástól az önzetlen segítőkészségig, a több tantárgyból történő bukástól a megyei, sőt országos tanulmányi versenyeken elért szép sikerekig megtalálható az egyes osztályokban. A tanulólétszám az elkövetkező időszakban várhatóan fokozatos csökkenést mutat. Az osztályokban foglalkoztatott tanulók száma 14-22 fő, ez pedagógiai szempontból ideálisnak mondható. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy több tanuló beilleszkedési zavarokkal, magatartásbeli rendellenességekkel, illetve tanulási nehézségekkel küzd. A nevelési feladatok meghatározásánál tekintettel kell lennünk arra, hogy nő a veszélyeztetett környezetben, rossz szociális körülmények között élő gyermekek száma. Ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységre, továbbá a felzárkóztatást segítő programokra, a felzárkóztatást szolgáló rendszeres foglalkozások szervezésére.
Óvodánk két részbenosztott csoporttal működik. 7. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A csoportalkotás az alábbi módon, a programban részletesen kifejtett nevelési elvek alapján történik.
• Részbenosztott kiscsoport (3-5 évesek csoportja) • Részben osztott nagycsoport (5-7 évesek csoportja) Az oktatás mindkét csoportban kötött és kötetlen formában is szerveződik. Minden korosztály számára kötelező és állandó napot igényel a mindennapos testnevelés és a testnevelés foglalkozás, valamint a környezetmegismerő séták, túrák. A részben osztott kiscsoportban az oktatás kezdeményezés szintű, a középsősök számára heti egy foglalkozás kötött. A részben osztott nagycsoportban a testnevelésen kívül napi egy foglalkozás kötelező, naponta más-más tartalommal. A napirend folyamatos, az egyes tevékenységformák a játékba ágyazottan szerveződnek.
3. A nevelőközösség szervezettsége, felkészültsége: Az intézmény szervezetét illetően közös igazgatású intézmény. Az iskolai oktatás mellett a napköziotthonos óvoda és az étkeztetést megoldó főzőkonyha is az intézmény része. Az óvoda nevelési programja önálló fejezetként a program melléklete. A nevelői ellátottság az intézményben jó. A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos, tudatos és tervszerű. Felismertük, hogy a megváltozott körülmények között az eljövendő nemzedék nevelésében döntő a pedagógus személyisége, tájékozottsága és nyitottsága.
Az óvodai, iskolai nevelőtestület összetétele, szakos ellátottság: Pedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelő - oktató munkát végző alkalmazottak szakos ellátottsága közel 100 %-os. Az óvodával,tagintézménnyel közös szervezetben működtetett intézmény összes dolgozói létszáma 32 fő. Ebből az iskola részmunkaidőben foglalkoztatott 2 fő, teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusai 18 főt, az óvoda pedagógus dolgozói 3 főt, kisegítő dolgozói 2 főt, a gazdasági adminisztráció ellátása 2 főt jelent. Az intézményben működő főzőkonyha konyha 4 dolgozóval üzemel, 1 személy végzi az iskola takarítását. A megnövekedett feladatokat részben azok átcsoportosításával, racionalizálással, részben óraadók alkalmazásával, igyekszünk ellátni. A nevelők többsége jól kihasználja a szakmai önállóságból adódó lehetőségeket. A korszerű didaktikai és metodikai eljárások mellett azonban a jövőben még nagyobb figyelmet kell szentelnünk a differenciálásra, a képességek egyéni kibontakoztatására. Az óvodai oktató-nevelő munkát 3 óvónő látja el, helyileg kialakított munkarend alapján, rendszeres túlórázás mellett. A nagycsoportban átfedési idő nincs, mivel a nagycsoportos óvónőnek nincs váltótársa. Az óvodában 2 szakképesítéssel rendelkező dajka dolgozik, feladataikat munkaköri leírás alapján végzik. Munkakörükbe tartozik a melegítő konyhával kapcsolatos teendők részbeni ellátása, valamint a mosási feladatok végzése is. Az óvoda takarítása az intézmény takarítóinak feladatkörébe tartozik, a melegítőkonyha munkáinak ellátása részben az élelmezési szakfeladat dolgozóinak a feladata. 8. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
4. Tárgyi, dologi feltételek: Épület ellátottság
Az iskola épülete régebbi 30 évesnél. Elhelyezkedése kevés intézménynek ilyen kedvező. A település központjában, tágas parkban, szép és esztétikus környezetben biztosítja a nyugodt, egészséges feltételeket az oktatáshoz és neveléshez. Az elmúlt években több lépcsős felújítás és korszerűsítés történt az épületen. A részleges tetőszigetelés felújítás, a villamos hálózat teljes rekonstrukciója, valamint a központi fűtés gázüzemre való átállítása történt meg. A fenntartók jelentős anyagi ráfordításával az épületegyüttes állaga, és ezzel együtt értéke jelentősen javult. 9 berendezett tanterem, 4 szertár, tornaterem, ebédlő és kiegészítő célú helyiségek állnak rendelkezésünkre. A fenti tantermek közül 4 osztályterem, 5 szaktanterem kialakítású. A szabadidős, szakköri tevékenységek helyszínét a tantermeken kívül a könyvtár, a próbateremként is használható parkettázott tornaterem, informatika szaktanterem videó-szerkesztésre alkalmas technikai felszereléssel, valamint a rajztanításhoz is használt terem és ének-zene szaktanterem biztosítja, valamint rendelkezésre áll egy kézműves műhelyterem is. A tantermek nagysága, felszereltsége folytán alkalmasak a művészeti szakkörök befogadására is. Az iskolaépülettel közös területen van a község művelődési háza, melynek színházterme 100-150 fő befogadására alkalmas, az iskolai és községi rendezvények színtere, előadások, bemutatók rendezésére alkalmas megfelelő méretű színpaddal és kiszolgáló helyiségekkel is rendelkezik. Korábban technikaoktatás céljára kialakított műhelytermünk nagyméretű munkapadokkal és kéziszerszámokkal van felszerelve, amely a kézműves szakkör szükségleteit kielégíti. Az óvoda az iskolánál jobb állapotú épületben, hagyományos óvodai bútorok, berendezések között működik. A szükséges felszerelések: játékeszközök, szakmai eszközök rendelkezésre állnak a program megvalósításához. A hiányzó eszközök beszerzése, pótlása folyamatosan történik. Az óvodakönyvtár állománya elfogadható, kiegészítése, folyamatos bővítése biztosított. Az udvar jól felszerelt, teret ad a játék, az egészséges életmód, a hagyományápolás, a környezetvédelmi nevelés tevékenységeihez. Tárgyi eszközök A tantermek bútorzata, felszereltsége jó szintű, az életkori sajátosságoknak megfelel. Az elméleti órákhoz szükséges audiovizuális eszközök, számítógépek kellő számban biztosítottak. CD lejátszók, videokamera, videó-lejátszók és TV készülékekkel megfelelően el van látva intézményünk.
5. Az iskola sajátos arculata, hagyom ányai: Kialakult a rendezvények hagyományának rendszere, amelyet a tanulók, szülők és a helyi társadalom igényel, számon tart, és tevékenyen támogat 9. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
(kirándulás, diák-önkormányzati nap, iskolabál, Mikulás, Karácsony, anyák napja, gyermeknap, társastánc, néptánc, környezetvédelmi, sport szakkör stb.) A tehetségek kibontakoztatása és az egészséges lokálpatriotizmus sarkall arra bennünket, hogy a különböző sport, kulturális és tanulmányi versenyekre nagyon alaposan felkészüljünk és törekedjünk dicséretes eredményekre. Az iskola tartalmi munkáján belül az oktatás színvonala megfelelő, a középfokú intézményekbe bekerülő diákjaink jól megállják a helyüket. Iskolánkat nem jellemzi valamely oktatási, vagy nevelési cél markáns kiemelése. Erre a program szerkesztése során sem törekedtünk. A cél a sokarcúság. Lehetőséget kell teremtsünk arra, hogy minél többen találják meg ugyanabban az iskolában egyéniségük, tehetségük szerint a legmegfelelőbb képzést, találjanak jó közösségre.
A szülői kör elvárásainak felmérése A kötelezően előirt tananyagon, illetve meghatározott követelményeken túlmenően helyben határozhatjuk meg a foglalkozások egy részének tartalmát. Ezt tanulóink érdekeit legjobban szolgáló módon csak a szülőkkel közösen végezhetjük el. Nagy felelősséggel jár az iskola által szabadon felhasználható órakeret feltöltése. Itt választási lehetősége van az iskolának és egyben a tanulónak is. Természetes ez, mivel nem ugyanarra az ismeretre van szűkségük a különböző iskolákban továbbtanuló, jobb vagy gyengébb tanulási képességű gyermekeknek. Szeretnénk a tanulók érdeklődési köre szerinti választási lehetőségeket is biztosítani. Az államilag finanszírozott órakeret lehetőségei nem bőségesek, ezért gondosan kell megválasztani az ebbe beépített foglalkozások tartalmát. A tartalmak meghatározását segíti a szülői fórumon, iskolaszék és a Sz.M. segítségével végzett felmérés. Ennek a konkrét eredményeiből az alábbiakat építettük be a program tanórai és tanórán kívüli foglalkozási rendjébe.
A legfontosabbnak ítélt nevelési - oktatási célok az iskolában a szülői kör által kialakított rangsor alapján: 1, Az illem, a tisztelet, az emberség elmélyítése. 2, A fegyelem. 3, A legjobb továbbtanulási esély biztosítása. 4, A legtöbb megszerzett tantárgyi tudás. 5, A közösségi kapcsolatok, tolerancia, egymás segítésének igényére való törekvés. 6, Az élet hétköznapi dolgaiban való jártasság. 7, A közösségi élet, állampolgári technikák, demokrácia megismerése. 8, A teljesítőképesség, az akaraterő fejlesztése. 9, Valláserkölcsi nevelés.
10. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A gyakorlati ismeretek fontosságának megítélése a rangsorban első három helyre sorolás alapján: 1, Számítástechnikai gyakorlatok (szövegszerkesztés, gépkezelés) 2, Műszaki ismeretek (műszaki rajz ismerte, kéziszerszámok használata, elektronikai alapismeretek...stb.). 3, Közlekedési ismeretek. 4, Háztartási ismeretek (családi gazdálkodás, ételkészítés, lakókörnyezet kialakítása) 5, Mezőgazdasági ismeretek. A műveltségi területek kiegészítő órakeret felhasználásának fontossági sorrendje az első három helyre sorolás alapján: 1, Anyanyelv, irodalom, színjátszás. 2, Számítástechnika (gyakorlati alkalmazás) 3, Fizika, kémia, matematika továbbtanulási előkészítő, gyakorlatok. 4, Továbbtanulási szándék szerinti választható előkészítő, szakkör. 5, Sportolás, versenysportok. 6, Művészetek (ének, zene, tánc, rajz ...) 7, Idegen nyelv felemelt óraszámban. 8, Környezetvédelem és egészségnevelés.
Az intézményben folyó nevelés és oktatás céljai Kiemelt célok, alapfeladatok Iskolánk fontos feladata, hogy hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességének és készségeinek kibontakoztatásához, segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék és formálják. Tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelezettségeiket. Ki kell alakítanunk a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket. Gondoskodnunk kell a különböző képességű, illetve az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. A tananyag kiválasztásában, feldolgozásában a tanórai és órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmaznunk a differenciálást. Valamennyi műveltségi terület, illetve az ezeket átadni rendelt tantárgy tervezésénél figyelembe vett 7 kiemelt fejlesztési terület: • Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Állampolgári és jogi ismeretek • Tanulni tanulás képessége • Oktatásszervezési kérdések • Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek • Gazdasági ismeretek 11. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A magyar nyelv műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója. Ezért nagyon fontos feladat a nyelvi-kommunikációs nevelés, az alapkészségek, az írás, olvasás, a helyes beszéd és a nyelvtani ismeretek elsajátítása, folyamatos fejlesztése. Minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a szabadosság, a trágár beszéd elleni küzdelemre. A matematikai nevelés területén is alapkészségek kialakítására kell törekedni, szem előtt tartva a tehetséggondozást is. A matematikatanítás célja a gondolkodás műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, a megértés, a következtetés, a logikai ítélőképesség és az absztrakciós képesség fejlesztése. A célok eléréséhez a matematika órák hatékony kihasználása mellett segítséget nyújtanak a versenyek, a számítógépes foglalkozások és a különböző logikai játékok. A tantárgyi munka fokozatosan bontakoztassa ki a tehetséget, alapozza meg a továbbtanuláshoz elengedhetetlenül szükséges tárgyi tudást és jártasságot. Nem mellőzhető ezért a tanulmányi versenyeken való széleskörű részvétel sem. Ez egyben jó visszacsatolása munkánk eredményességének. A német nyelvi képzésünk célja, hogy a tanulók hétköznapi helyzetekben a nyelvet tudják használni. Szerezzék meg a fejlesztéshez szükséges alapismereteket, legyen általános ismeretük az adott nyelvet beszélő országról. Nálunk is a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség és a nyelvtani rendszer elsajátítása mellett előterébe kell helyezni a nyelvtanulási kedv felkeltését, a játékos formákat. A kezdő szakaszban, szakköri keretben, kisebb óraszámban tervezzük a nyelvtanulás megszerettetését, játékos módszerekkel motiváció kialakítását. Később az ötödik évfolyamtól emelt óraszámmal differenciált szinteken történő továbbhaladással kell a legnagyobb hatékonyságra törekednünk. Ekkor már minden osztályt két csoportra bontva biztosítunk mindenki számára hatékony nyelvtanulási lehetőséget. A csoportok mindegyikében a NAT minimum a továbbhaladási feltétel, de a ma kiemelt fontosságú nyelvtudás leghatékonyabb fejlesztésének lehetőségét kapják így tanulóink. Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtése és megőrzése. A tanulók által készített ízléses gyermekmunkák, rajzok, tárgyak kerüljenek felhasználásra a folyosók és tantermek díszítésekor. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekekben alakuljon ki a szép iránti igény, és minél több irodalmi valamint művészeti alkotást ismerjenek meg. Ezért rendszeressé kell tennünk a színházlátogatásokat, a könyvtári és rendhagyó irodalmi órákat, a múzeumok és kiállítások látogatását. A tanulók ízlésére a pedagógusok példáján keresztül tudunk a legjobban hatni. Az esztétikai nevelés hatásosságát a közvetett környezeti tényezők mellett direkt eszközök is biztosítják. Különös szerepet szán a program a kötelező és választható foglalkozások mellett a rendezvényekre való felkészülés folyamatának, az e célt szolgáló szakköröknek valamint a képzőművészet-rajz szakkörnek. Az iskolai testnevelés és sport feladata a szellemi megterhelés ellensúlyozása, a mozgáshiány pótlása, az egészség megőrzése. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése. 12. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Ennek érdekében fontos feladatunk, hogy a testnevelés órákon és sportkörökön mindennap lehetőséget biztosítsunk a mozgásigény kielégítésére. Rendszeressé és széleskörűvé kell tenni a tömegsport foglalkozásokat. El kell érni, hogy minden tanuló legalább napi egy alkalommal intenzív mozgással járó foglalkozáson vehessen részt, lehetőség szerint szabadban. Kisgyermekkortól kezdve biztosítsunk nagy szerepet a testi és mentális higiéné kérdéseinek, törekedjünk a helyes élet- és napirend kialakítására. Megfelelő figyelmet kell szentelni a családi életre nevelésre, és a nemek közötti társas kapcsolatok kultúráltságának javítására. A különböző összejövetelek, rendezvények erősítsék a kulturált viselkedési szokásokat, és szilárdítsák meg az egymás iránti tiszteletet. Minden oktató - nevelő tevékenységet át kell hasson a fegyelmezett magatartás kialakításának szándéka, a fegyelemre nevelés. Valamennyi érdeklődő számára biztosítanunk kell a versenyzés, a sportolás, a játék örömét, a kirándulások, túrák, táborozások pozitív hatását. Történelmünk, hazánk tájainak, emlékhelyeinek megismerése, nemzeti ünnepeink megünneplése szilárdan kell szolgálja a hazafiságra nevelést, a büszke magyarságtudatot. Az erkölcsi nevelés, mint cél minden tevékenységben meg kell jelenjen. A társas kapcsolatok, a felelősséggel végzett munka, egymás iránti emberséges viselkedés, tisztelet, szeretet mind az erkölcsből fogant. Mindezeket közvetíti a hit megfogó erején keresztül a valláserkölcsi nevelés. A valláserkölcsi nevelés iskolai színtere a hitoktatás. A tánc iránt érdeklődő tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, az egészséges életmódra, ügyességre, magabiztosságra való nevelés. Fejlessze a tanulók fizikai állóképességét, ritmusérzékét, tér- és formaérzéküket. Járuljon hozzá ahhoz, hogy a gyermekek személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és általában a művészetek iránt. Időtálló értékek közvetítésével járuljon hozzá a gyermekek ízlésének, kritikai érzékének fejlesztéséhez. Adjon teret a gyermeki fantázia kibontakozásának, a tanulók kreatív megnyilatkozásainak, fejlessze improvizációs készségüket. A rajz és vizuális kultúra oktatás célja, hogy a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészeti kommunikáció megjelenítési módjait megismertesse a tanulókkal. Segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. Készítse fel a tanulókat a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információra, közlemények megértésére, a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, használatára. Nevelő-oktató munkánk során nagyon fontos, hogy a szellemi és testi fejlesztés mellett a tanulóknak minél több praktikus ismeret elsajátítására adjunk lehetőséget. A technika tantárgy, a fakultációs foglalkozások és az iskolaotthonos foglalkozások ennek kiváló színterei lehetnek. A gyakorlati készségek és ismeretek az általános alapműveltség részeivé váltak. Ezért az informatikai, számítástechnikai, háztartási, gazdálkodási, műszaki, 13. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
mezőgazdasági, technikai alapismeretek közvetítése, a mindennapi élethez szükséges gyakorlati készségek kialakítása nélkülözhetetlen a személyiség fejlesztésében.
Az intézmény tevékenységrendszere. 1. A tevékenységrendszer általános célkitűzései A nevelés, a tanítás-tanulás átfogó tervezésénél az alaptantervi követelményekből, a Helyi Óvodai Nevelési Programból, és az iskola pedagógiai programjából eredő célokból kell kiindulnunk. A nevelési, tanításitanulási folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső feltételeket, ösztönző erőket, amelyek a gyermekekben rendkívül bonyolult kölcsönhatásban jelen vannak. A 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosított 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet előírásai szerint a már kialakított és javarészt továbbra is megmaradó célokat az alábbiakkal egészítjük ki: • növeljük a természettudományok súlyát • fokozzuk a bevezető és kezdő szakaszban a játékosságot • a terhelést a képességekhez igazítjuk • a mérések napján felmentést adunk az órák alól • fokozzuk a felzárkóztatást Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének a megteremtése. A motívumrendszer kialakításának lehetőségei között pedig első helyen kell említeni a sikerélményt. A siker megerősítési a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Az összehangolás az óvodán belül rendszeres információ áramlást kíván. Az alkalomszerű megbeszéléseken lehetőség nyílik az eltelt időszak értékelésére, és az elkövetkezendő teendők egyeztetésére. A segítő ellenőrzés hozzájárul a játék és a hagyományápoló tevékenységek egyensúlyának megteremtéséhez. Az ellenőrzési folyamat a csoportok neveltségi szintjére és a gyermekek egyéni fejlettségi szintjére is irányul. A testület határozta meg a gyermekekről vezetett feljegyzések formátumát. A gyermekek megismeréséhez a családi környezet feltérképezése egy reális anamnézis készítése hasznos lehet. Az óvodába lépéstől a tevékenységformákban eltért fejlettségi szintek nyomon követése és rögzítése gyermekenként folyamatosan történik. Ez az egyéni fejlesztés támpontja. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában, tanórán történik. Ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának, s az egyéb ismerethordozók (sajtó, tv, videó stb.) által megszerezhető tudásnak. Ennek érdekében fejleszteni kell az iskolai könyvtár állományát, technikai felszereltségét, és javítani elhelyezési körülményein. Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tanulói aktivitást fokozó módszerek a leghatékonyabbak, ezek vezetnek a legjobb eredményre. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. 14. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Ezért az ellenőrzés, értékelés, osztályozás legyen rendszeres, folyamatos és változatos. Ezt azonban segítő-támogató szerepben kell végezni, nem pedig külső bírálóként vagy értékelőként. Az iskolai munka szervezésének fontos szempontja, hogy feladatait elsősorban a tanítási órákon és a választható foglalkozásokon kell megoldani. Ehhez a rendelkezésre álló időkeret maximális kihasználásával jutunk el. Az 1 – 4. Osztályban a tanítás szervezése iskolaotthonos osztályokban történik, ezek tanítási órái és önálló foglalkozásai évfolyamonként elkülönítve osztálykeretben, szabadfoglalkozásai pedig az 1 2. osztály illetve a 3 – 4. osztály részére közösen kerül megszervezésre. A testnevelés, ének és rajzórák is fenti közös szervezésben történnek, amennyiben a közös létszám nem éri el a törvényben maximált felső határt. Az iskolaotthonos rendszer bevezetése 2003/2004-es tanévben az első és második osztályban történt, ezután évente felmenő rendben. Mind a négy alsó tagozatos osztályt a 2005/2006-os tanévtől érinti teljeskörűen az átszervezés, ekkor megszűnt a napközi. Az 5 – 8. osztályosok részére a választható órákon kívül tanulószobai foglalkozásokat szervezünk az 5 – 6. és a 7 – 8. osztályoknak közösen. Különös tekintettel a bejáró tanulókra, ezeket a foglalkozásokat a közlekedési lehetőségekhez igazított időpontokban tartjuk meg. A délután a tehetséggondozó, a felzárkóztató foglalkozások, az önálló és csoportos tanulás, az önművelés, a szabadidős tevékenységek színtere. A 2008/2009. tanévben az ötödik, majd a 2009/2010. tanévben az ötödik és hatodok osztályban kellett bevezetni a részleges nem szakrendszerű oktatást. Ennek következménye, hogy a helyi tanterv részét képező óraterv a 2008/2009. tanévben és az ezt követő tanévben is módosult. A 2010. évi LXXI. törvényben meghatározott feltételek kihasználásával a bevezetett nem szakrendszerű oktatási egységeket a továbbiakban is alkalmazzuk.
Az iskolaotthon szabadfoglalkozásain nyújtson segítséget a szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez, a közösségi nevelés megvalósításához, a mindennapos testnevelés biztosításához. A szabadfoglalkozások keretében szervezett kulturális, sport, játék technikai stb. foglalkozások épüljenek be a NAT követelményrendszerébe, illetve használják ki és mélyítsék el a tanórai ismereteket Az önálló tanulási órákon hatékonyan használja ki a tanulási időt, és sajátíttassa el a tanulókkal az egyes tantárgyak tanulási technikáját, tanári vezetéssel biztosítsa a tantárgyi követelmények teljesítését. Az iskolaotthonos foglalkozásoknak nem csak az a célja, hogy a gyermekek felügyeletéről gondoskodjon és a házi feladatok elkészítéséhez biztosítsa a szükséges időt, hanem az egész délutánt átfogó tevékenységrendszerével alakítson ki a gyermekekben olyan életritmust, szokásokat, melyek a családi nevelés esetleges hiányosságait ellensúlyozzák, segítik a gyermekek beilleszkedését a közösségbe. A felső tagozatosok részére tanulószobai foglalkozást biztosítunk, melynek elsődleges célja, hogy az írásbeli házi feladatok elkészítéséhez nyugodt feltételeket teremtsünk, és tanári segítséget adjunk. Legyenek a foglalkozások sokrétűek, színesek, érdekesek, változatosak, az életkornak, az évszaknak és az aktualitásnak megfelelőek. 15. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Folytatni tervezzük az eddig is jól működő szakköri tevékenységeket és az érdeklődésnek, szülői igényeknek megfelelően bővíteni kívánjuk azokat. Az indirekt ismeretszerzés segítségére vetélkedőket, versenyeket kell szervezni. A tanulókat ösztönözni kell az ezeken való részvételre. A központilag meghirdetett tanulmányi versenyeken túl legyenek rendszeresek a tantárgyi háziversenyek, az aktualitásokhoz kötött vetélkedők. A helyi tanterv kialakítása és a továbbhaladás feltételeinek pontosítása során az alábbi 9 kulcskompetencia fejlesztésének figyelembe vételével kell számolni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
kommunikáció anyanyelven kommunikáció idegen nyelven matematikai természettudományos digitális tanulni tanulási szociális vállalkozói kompetencia
9. kulturális kifejezőkészség
2. Értéket term elő, hasznos tevékenységek Célunk, hogy az alapvető szervezési - együttműködési készségek kialakuljanak, növekedjen a közösség iránti felelősség, a tanulók az elméleti ismereteket a gyakorlatban hasznosítsák, alkalmazzák. E célok eléréséhez minden tantárgy, illetve foglalkozás keretében adódik lehetőség, amit tudatosan ki kell használni a pedagógiai munka tervezése során. Különösen jó lehetőség kínálkozik környezet- és természetvédelem területén, a mezőgazdasági termékek előállítása során az iskolakertben, társadalmi munka közben, a település érdekében végzett munka esetén. A pedagógiai folyamatban a legfontosabb, hogy mindig egységben szervezzük meg az ismereteket és a nevelési lehetőségeket, s azokat minél több szemléltetéssel és gyakorlattal kössünk össze. Az ezerarcú természet környezetünk megismerésének, védelmének valóságos, élő szaktanterme. A környezet és természet óvása, védelme és szeretete mindenki feladata, a felnőtteké, az ifjúságé egyaránt. Faültetés, madáretető készítése, lombtalanítás, szemétösszeszedés, stb. Az önkiszolgálás megszervezésére is táglehetőség nyílik. Gondolunk itt az osztály rendjének biztosítására, a hetesi teendők ellátására. Célul tűzzük ki azt is, hogy minél több tanulót és szülőt vonjunk be iskolai felszerelések, szemléltetőeszközök javításába, készítésébe. A munkára nevelés legfontosabb célja pedig a munka megszervezése, megszerettetése, az emberi munka megbecsülése. Ösztönző erőt jelent a pontos cél megjelölése, a tevékenység fontosságának kiemelése, a rendszeres értékelés és a jól megszervezett versenyek.
16. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
3. Tehetséggondozás.
E tevékenység első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a tehetségeket. Ehhez ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségígéretre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi affektív, emocionális, stb.). Fontos tehát, hogy a pedagógusok ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek (önképzés, munkaközösségi továbbképzés, stb.). A felismerést tetteknek kell követni, amely során mindenekelőtt a tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételeit kell megteremteni. A szülőkkel történt megbeszélés, egyeztetés során a helyi és külső lehetőségeket kell számba venni.
A TEHETSÉGGONDOZÁS FŐBB TERÜLETEI:
• Tanulmányi versenyekre való közvetlen felkészítés • Magasan kvalifikált szakköri munka • Kiemelkedő sporteredmények fejlesztése A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, önképzőkör, kiscsoport, stb.) túl biztosítanunk kell a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő (individuális) felkészítését. Nyilvános, helyi illetve térségi rendezvényeken való fellépések, kiállításokon való megjelenés biztosítása, ennek szervezett támogatása. A szaktanárok részéről olyan differenciált foglalkozások biztosítása, melyeknek személyre szabott, a megmutatkozó tehetséget fejlesztő, a tanulót, növendéket további sikerélményhez juttató, motiváló elemei vannak. A hagyományokhoz híven mind a sport, mind a kulturális, művészeti és tanulmányi versenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulóinkat.
4. A beilleszkedési, m agatartási, tanulási nehézségek enyhítése, ifjúságvédelm i feladatok ellátása Az iskolánkba járó gyerekek egy része jelentős szociális, művelődési, műveltségi hátránnyal érkezik az intézménybe. Gyakorta csonka családból, munkanélküli felnőttekkel, hozzátartozókkal körülvéve, az elégségessel épphogy átbukdácsoló, kudarcélményekkel bőven felvértezett fiatalok számára a család normái és a számukra idegen iskola feloldhatatlan kettősséget eredményeznek. Ennek következménye pedig a helyenként devianciába átcsapó magatartás, a túlkorosság és a lemorzsolódás. A pedagógusoknak mindenekelőtt a család, a szülők meggyőzését, nevelőmunkába történő bevonását kell megoldania. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés (családlátogatás, szülői értekezlet, stb.). A sikeres oktató-nevelő munka hatékonysága érdekében a tanórai munkán túl építeni kell a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységre is. Ennek két fő területe van: a felzárkóztatás és az önművelés. A felzárkóztatást, korrepetálást heti 2-3 órában valamennyi rászoruló tanulónak biztosítanunk kell a továbbhaladás szempontjából fontos tantárgyakból, melyek a legtöbb nehézséget okozzák a tanulóknak. 17. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
-
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A nevelőtestület minden tagjának, a diákönkormányzatnak és a szülői szervezetnek egyaránt őrködnie kell fenti célok megvalósítása felett. A program minden elemének megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy: - Semmilyen okból se szenvedhessen egyetlen tanuló sem hátrányos megkülönböztetésben. - Ne sérülhessen a gyermekek egészséges életmódhoz való joga. Ezt biztosítja a program rendszeres sportolási lehetőséggel, az intézményi környezet megfelelő szabad területtel, az életkornak megfelelő étkeztetési lehetőséggel. - A gyermek és ifjúságvédelmi törvényben meghatározott kedvezmények biztosításán túl a fenntartó önkormányzatok eseti szociális támogatásában is részesülhessenek. (Étkeztetés, tankönyvtámogatás) - Az egyéni és kollektív jogok szervezett körülmények között való gyakorlását illetve érvényesülését hivatott biztosítani a diákönkormányzat működtetése is. A pedagógus kiemelt feladata, hogy őrködjön a tanulók emberi méltóságának, személyiségjogainak érvényesülése felett. Tanulószobai ellátást kell biztosítani minden szociális, vagy tanulmányi okból rászoruló gyermeknek. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának feltételeiről az intézmény vezetője köteles gondoskodni, végrehajtása minden pedagógusnak, de kiemelten az osztályfőnököknek a feladata. Az intézmény keretein belül nem kezelhető veszélyeztetettség keletkezése, vagy fennállása esetén az intézmény vezetője köteles felvenni a kapcsolatot a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezettel, hatósággal, elsősorban a tanuló lakhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálattal, önkormányzat jegyzőjével, annak beavatkozását kérve. (Segélyezés, gyámügy, stb.) A 11/1999.(VI.08.) MKM rendelet 39/D § és 39/E § feltételeinek megfelelő rászorultság esetén lehetőleg minden tanulót be kell kapcsolni a „hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének programjába.”
4.1. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének programja, az alkalmazás elemei: 4.1.1 Integrációs stratégia kialakítása Helyzetelemezés Iskolánk körzeti általános iskola, amely a helyi tanulókon kívül öt társközség tanulóit is beiskolázza. Sajnos évről-évre, különösen a társközségekre jellemzően nő a gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma. A jelen tanévben ez a tanulók 40 %-át jelenti. Ez a százalék osztályonként változó, 36 %-55 %. Ha tovább vizsgáljuk e tanulók szüleinek iskolai végzettségét még szomorúbb a kép, hisz a szülők 98 %-a alapfokú végzettséggel vagy még azzal sem rendelkezik. A gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók kb. 75 %a roma származású, akik nagy többsége rendkívül rossz anyagi körülmények között, kicsi többnyire komfort nélküli lakásokban él. A tények azt igazolják, 18. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
hogy a szociális helyzetből adódóan nagyon sok hátránnyal kerülnek be intézményünkbe ezek a tanulók. Ha a képességek fejlettségét vizsgáljuk, többnyire közülük kerülnek ki az évfolyamismétlők, vagy a javítóvizsgára utaltak. Az elmúlt tanévben ez a szám 87 % volt. Ha e tanulók továbbtanulási arányát vizsgáljuk többnyire szakiskolában folytatják tovább tanulmányaikat, több-kevesebb sikerrel. Az elmúlt tanévekben volt olyan tanulónk, aki a 6. illetve 7. évfolyamról maradt ki, mert elérte a tankötelezettségi határt. Ezek az adatok messzemenően alátámasztják az integráció szükségességét, és egyben elővetítik célrendszerünk megfogalmazását.
Célrendszer megfogalmazása
• • • • •
a./ A szociális helyzetből adódóan a helyes higiéniai és étkezési szokások kialakítása, melynek legfőbb területei:
Egészséges táplálkozásra nevelés (chipsek, szénsavas üdítők, nyalánkságok káros hatásai) Személyi higiéniai felszerelés (tisztaságcsomag) rendszeres használata. Étkezés előtti kézmosás belső igényének kialakítása Helyes tisztálkodási szokások kialakítása (testápolás, fogápolás, hajápolás) Kulturált WC használat
b./ Tanulmányi eredményesség, kommunikációs képesség javítása, szélesebb pályaorientáció • Képességfelmérések utáni egyéni felzárkóztatás • Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése egyénre szabott célokkal. • Igény a jobb tanulmányi eredményekre, melynek eredményeként az érettségit adó intézményekben való továbbtanulási arány is növekszik. • A foglalkozások, tanulható szakmák minél szélesebb körének megismertetése. c./ Közösségi magatartás kialakítása • Felelősségtudat kialakítása a közösségért és önmagáért • A közösség és az egyén harmonikus kapcsolatának kialakításában tudatos részvétel. • Nyilvánosság felvállalása. • Feladatvállalás, szereplés a közösségben, önzetlen közszerepléshez szoktatás. • Felelősségteljes önértékelés, egymásról kialakított értékítélet felvállalása a közösség előtt. 4.1.2. Bekerülés előkészítése
Az óvodából az iskolába való átmenet segítése
• Az országos diagnosztikus vizsgálat 4-9 évesek számára c. fejlődés vizsgálat elvégzése az iskola-előkészítő csoportban. A vizsgálat eredményének kiértékelése (óvodai pedagógusok, iskola tanítói együtt) a dokumentált eredmények felhasználása az iskolába lépéskor.
19. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
• A gyermekek fejlődésének vizsgálatával párhuzamosan figyeljük a családi körülményeiket, szociális helyzetükből következő hátrányaik halmozódását is.
Heterogén osztályok kialakítása
• A 11/1999.(VI.08.) MKM. 39/D. § (3), 39/E §. (1) jogszabályoknak megfelelően • A 2.1. pontban meghatározott dokumentumok alapján • A nevelőtestület javaslata alapján • A családgondozó javaslata alapján • Kisebbségi önkormányzat javaslata alapján. 4.1.3. Együttműködések partnerségi kapcsolatok kiépítése: a. Szülői házzal • A meghatározott módon a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének programjába felvételre kijelölt tanulók szüleit az iskola megbízott pedagógusa (a programban való részvétel felelőse) személyesen felkeresi a program ismertetése céljából. • A program és a részvétel feltételeinek megismerése után írásos együttműködési nyilatkozat aláírása. • Az integrációs és képesség-kibontakoztató programba való bevonás fő okai, oktatási-nevelési célkitűzéseinek közös meghatározása, azaz a programban a tanuló egyéni fejlesztésének megtervezése. Ebben a nevelő és a szülő egyenrangú félként közös célokat kitűzve vesz részt. • Háromhavonta a szülővel való találkozás, melynek során az elmúlt időszak tapasztalatait elemezve, esetleg a kitűzött célokat korrigálva szóban és írásban is értékelik az integrációs és képesség-kibontakoztató programba bevont tanuló egyéni fejlődését. • A szakasz végén (tanév vége) az értékelés kiterjed a teljes célrendszerre, az elért eredmény minden elemére. Ebben az értékelésben kell rögzíteni azt is, hogy szükséges-e a programban való részvétel folytatása a következő tanévben, és elsősorban mely fejlesztési cél(ok) kitűzésével. b. Gyermekjóléti szolgálattal: • Működési területünk községeinek gyermekjóléti és családgondozói feladatait a Nagykanizsa Környéki Települések Kistérségi Területfejlesztő Társulása gesztorságával működő szolgálat látja el. (Továbbiakban: szolgálat) • A szolgálat két feladatkörét egy, a terület minden településén illetékes munkatársa látja el. Az iskolával való együttműködésének biztosítása céljából jelen szabályzat érvénybelépésével egyidejűleg kezdeményezzük, hogy a 2.2. és a 3.1. pontok alatt meghatározott feladatokat a szolgálat is szerepeltesse munkatervében, különös tekintettel tanuló egyéni felvételére az integrációs és képesség-kibontakoztató programba. c. CKÖ-al való kapcsolatfelvétel: • Működési területünkön egy Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik. • Az együttműködés során a CKÖ a javaslattétel fázisában vehet részt, • valamint azok tekintetében, akik fenti javaslat alapján kerültek az integrációs és képesség-kibontakoztató programba bevonásra az eredmény értékelésének közlésével valósul meg. 20. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A tanítás – tanulás segítő eszközrendszer elem ei 4.1.4. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területeken biztosítanak fejlesztési lehetőségeket, és épülnek be a helyi tantervekbe: a. Az önálló tanulást segítő fejlesztés • Az önálló tanulási képességek hiányosságai miatt lemaradt, vagy hátrányos helyzetbe került tanulók eredményesebb tanulását segítő, eredményesebb tanulási módszereket kialakító programok egyéni segítségnyújtással javítják a tanuló felzárkózási esélyeit. Tanulási módszer, időbeosztás, tanulópár szervezése, rendszeres szóbeli értékelés, gyakoribb ellenőrzés eszköztárából a programban részvételért felelő pedagógus választása szerint. • A tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek a kiemelten gyakori értékelés, a differenciált követelménytámasztás, a továbbhaladás feltételeinek pontos meghatározása a tanuló számára, ennek a tananyagfolyamból kiemelt gyakoroltatása, sikerélményt gerjesztő visszacsatolás alkalmazása. Kiemelten fontos az, hogy a minimumkövetelmények egyéni meghatározását a tanuló képességeinek és korábban megszerzett tudásának pontos ismeretére építve végezzük el. b. Eszköz jellegű kompetenciák fejlesztése • Tantárgyi képességfejlesztő programok a minden egyéb tudást, általános és szakmai műveltséget megalapozó, a munkaerő-piaci pozíciókat meghatározó tantárgyak a Magyar nyelv és irodalom (kommunikációs képesség) és a Matematika (szaktudás megszerzésének képessége) területén biztosítunk felzárkóztatási lehetőséget. • Értő olvasás, szóbeli korrekt gondolat-kifejezés, a fogalmazás és helyesírás alapjainak megerősítése minden tantárgy tanulása keretében kiemelt az adott tantárgy tartalmának elsajátításánál is fontosabb feladat. • A matematika tanulása során az alapismeretek, számok helyes kezelése (írása, elolvasása) az alapműveletek készségszintű elvégzése egész és tizedes tört formátumú számokkal, a hétköznapi használatú mennyiségek mértékegységeinek biztos használata valamint a továbbhaladás minimális feltételeit tartalmazó tananyagrészek elsajátításának segítése az egyéni képesség, illetve ismeretfelmérés eredményeire támaszkodva. • Kommunikációs képességeket fejlesztő programok, elsősorban a tanórán kívüli tevékenységek területén kell kijelölni a fejlesztés színterét. Szereplés ünnepélyeken, színjátszó csoportban való részvétel, közösségi megbízatás, diákönkormányzat munkájában való részvétel, és minden olyan szituáció megragadható, ahol a természetes kommunikáció használatára motiválhatjuk a gyermeket. c. Szociális kompetenciák fejlesztése • Közösségfejlesztő, közösségépítő program maga az integrációs és képesség-kibontakoztató program is. Ebben a bevont tanuló egyéni fejlődését figyelemmel kíséri, mint természetes közösség maga az osztály. 21. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Az osztályokban működő közösségi értékelési módszerek az integrációnak köszönhetően már működnek, rendelkezésre állnak. A kölcsönös értékelés (magatartás, szorgalom), a vélemény rendszeres nyilvánosság előtti felvállalása a tanulmányi munka közös értékelése mind jól használhatók az integrációs és képesség-kibontakoztató programba bevont tanuló egyéni fejlődésének elősegítésére. • Az egyéni tisztálkodási szokások kialakítása, ahol szükséges beépítendő az egyéni fejlesztési programba. Ennek végrehajtása, segítése az étkezések előtti tisztálkodás, a testnevelés órák utáni tisztálkodás, illetve a WC használat szokásainak helyes kialakítására irányuló konkrét nevelési célok kitűzésével valósul meg. • Előítéletek kezelését szolgáló módszereknek az integrációs és képességkibontakoztató programba bevont osztályok osztályfőnökeinek, illetve az iskolaotthonos közösségek pedagógusainak nevelési programjában szereplő nevelési célok között kell szerepelni kiemelt gyakorisággal. A másság elfogadását és a lemaradottak segítését önkéntes feladatvállalással is támogató magatartást kell itt célul kitűzni az osztály tanulói részéről. • Ezeket a nevelési feladatokat konkrétan az osztályfőnöki tanmenetben, ennek hiányában az integrációs és képesség-kibontakoztató programba bevont osztály nevelési programjában kell szerepeltetni. d. Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenysége
M űvészeti nevelés fontossága:
• A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. Alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. • Biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színjátszásban ötvöződnek. • •
• •
Feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. Az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.
22. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
• • • •
• •
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A rajz szakkör magas színvonalon működik az iskolában, helyi pedagógus irányításával, folyamatosan törekszünk újabb technikák megismerésére. A zeneoktatás terén egyenlőre gitár tanulásra van lehetőség. A társastánc szakkörben különböző klasszikus táncokkal ismerkednek a tanulók és egy-egy formációban be is mutatják a tanultakat. A néptánc oktatás is szakkör keretében zajlik. Már az óvodában is van lehetőség a gyermekjátékok tanulására, ezeket az ismereteket bővítjük néptánc alapok elsajátításával. Dunántúli, rábaközi, szatmári, mátyusföldi.. dialektusok táncanyagának megismerése, adott tájegységből koreográfia tanulása és természetesen néprajzi és folklorisztikai ismeretek bővítése. Hosszú távú célunk,hogy legyen az iskolának egy olyan ütőképes csoportja, amely versenyeken, fesztiválokon, és akár külföldön is képviselhetné az intézményt és a falut. Természetesen ez nagyszerű nyitási lehetőség a szülők felé is, hiszen ők is aktívan részt tudnak venni a fellépéseknél, viseletek kialakításánál. Intézményünkben kiemelt fontosságú a néphagyományok ápolása (irodalom, kézművesség, népi kismesterségek, jeles napok, ünnepek, népszokások). A szülők bevonását és a két intézmény egységét erősítené a karácsonyi, ünnepi hét, aminek az alapja már most is megvan, de most az óvodával közösen rendezve a programsorozatot. Előadók meghívásával, játszóházak, táncházak szervezésével, ünnepi műsor zárással még szebbé, még mozgalmasabbá lehetne tenni ezeket az ünnepeket. Ugyanakkor bevélt is jelentene az intézménynek. e. Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés az egyéni fejlesztési programban kerül lefektetésre, elsősorban a Magyar nyelv és irodalom (kommunikációs képesség) és a Matematika (szaktudás megszerzésének képessége) területén biztosítunk felzárkóztatási lehetőséget. Kooperatív tanulásszervezésben az osztályközösségek erejét kell kiaknázni. Tanulópárok szervezése, a tanulószobai munkában csoportok szervezése, szaktanári, esetleg osztályfőnöki kezdeményezéssel és ellenőrzéssel eseti tanulócsoportok szervezése az osztályon belül a felzárkóztatás érdekében. f. Műhelymunka tanári együttműködés formái Az integrációs és képesség-kibontakoztató programba való bevonás esetmegbeszélések résztvevői: • Iskolaotthon nevelői illetve • osztályfőnök • bevonásra javaslattevő képviselője (családgondozó, gyermekjóléti szolgálat, C. K. Ö.) • szülő 23. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Értékelő esetmegbeszélések résztvevői (3 havonta): • szülő • érintett nevelők Értékelő esetmegbeszélések résztvevői (tanév végi): • szülő • érintett nevelők • bevonásra javaslattevő képviselője (családgondozó, gyermekjóléti szolgálat, C. K. Ö.) • Intézményigazgató, vagy helyettese • Erről a megbeszélésről jegyzőkönyv készül.
Hospitálásra épülő együttműködés
A terv készítésében és értékelésében résztvevők a szükséges mértékig egymással egyetértésben tett óralátogatás kertében is szerezhetnek további információkat hátrányos helyzetű tanuló integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének folyamatáról, eredményeiről.
4.1.5. Háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei a. Szöveges értékelés – árnyalt értékelés Az értékelést a nevelő és a szülő közösen készíti, és mindketten aláírják. b. Egyéni fejlődési adatlap, mely tartalmazza a dokumentált adatokat: • A tanuló személyi adatait • Szülők személyi adatait • Szülő nyilatkozatát • Az integrációs és képesség-kibontakoztató programba való bevonás fő okait, oktatási-nevelési célkitűzéseit • 3 havonta a megvalósult célkitűzések értékelését • A képességfejlesztés éves eredményének értékelését, a célkitűzések megvalósulásának elemzését • Az érintettek és az igazgató aláírását
4.1.6. Multikultúrális tartalmak
Multikultúrális tartalom a különböző tantárgyakban jelenik meg, a program ezen túlmenő célokat nem határoz meg, ami nem zárja ki az egyéni fejlesztés során ilyenek beiktatását a célok közé.
4.1.7. A továbbhaladás feltételei biztosítása • • • •
Pályaorientáció A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzése Szakiskolai tanulmányokat megalapozó tudás Szakmatanulás illetve közösségben történő munkavégzés szocializációs feltételeinek kialakítása
4.1.8. Várható eredmények, értékelési szempontok • Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma
24. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
• Csökken az intézményben a tankötelezettségi korhatára előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma • Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma • Intézményünkben az országos kompetencia mérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.
5. A szabadidő irányítása.
A testileg-lelkileg egészséges személyiség kialakulásához elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermeknek minél több szabad ideje legyen. Ez az időkeret ad lehetőséget a napi kifáradás ritmusához igazodó pihenésre, regenerálódásra. A szabadidő telhet játékkal, művelődéssel, sporttal, munkával és szórakozással. Az iskolaotthonos oktatásnak szerves részét képezik a pedagógiailag megtervezett és szakszerűen irányított „szabadidős” foglalkozások. Ezek megtervezésénél arányos időkereteket kell biztosítani pihentető játékra, művelődésre, mozgásra, sétára, szakköri tevékenységre, közösségi és munkaélmény megszereztetésére, a fegyelmezett magatartás és szokások kialakítására. A tanulók, gyermekcsoportok szociális körülményeiből, összetételéből, érdeklődéséből, igényeiből kiindulva (előre megtervezve) az alábbi lehetőségek közül választhatnak diákjaink: • szakkörök, kiscsoportos foglalkozások (elsősegélynyújtó, mozgáskultúra néptánc, társastánc, iskolarádió-újságírás, német, angol környezetvédelem, gitár, stb.) • sportolási és testedzési alkalmak (DSK, tömegsport, osztályok közötti bajnokságok, versenyek, sportnapok, diákolimpia, túrák, stb.) • Rendszeresen igénybe vehető szolgáltatások (színház, mozi, kiállításlátogatás, filmnézés, könyvtárhasználat, stb.), • játék és mozgásprogramok (játszóház, versenyek, vetélkedők), • szünidei programok (kirándulás, táborozás, hobbi tevékenységek), • közösségi szórakozási alkalmak (klubdélután, osztálytalálkozó, szülőknevelők találkozója, disco, stb.).
6. Az átm enetek problém áinak m egoldása.
A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. Ilyen változást jelent az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felsőbe illetve az általános iskolából a középiskolába történő átmenet. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni, a fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladatunk, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet pedig megkönnyítsük a fiatalok számára. Ennek érdekében a már eddig is hagyományosan jó kapcsolatot tovább erősítjük az óvodával: - kölcsönösen bemutató órákat, foglalkozásokat (tapasztalatcserét, konzultációt) tartunk, - az iskolába jövő gyermekek számára nyílt napokat szervezünk, 25. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
- a tanítók több óvodai foglalkozáson vegyenek részt. Az óvoda az iskola-előkészítő évfolyamon kiemelten kezelje az iskolai életre való felkészítés keretében a beilleszkedési és fegyelmi nevelési célokat. Az iskolába lépéskor az iskolaotthonban tanítók különös figyelmet fordítanak a beilleszkedési problémák mérséklésére, az átmeneti időszak lehető legrövidebb tartamára. Az alsó és felső tagozat között átmenet biztosításáért: • rendszeressé kell tennünk a konzultációt, hospitálást a 3-4-5. osztályban tanítóban tanító tanítók és szaktanárok között. • egyeztetni kell a tananyag- és követelményrendszert, • A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében: • a 7-8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelő fakultációs és felzárkóztató programokat szervezünk (német, matematika, kémia, fizika, számítástechnika középiskolai előkészítő.) • a környék középfokú intézményeit meglátogatjuk, • a továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket.
7. Taneszközök és tankönyvek kiválasztásának, használatának elvei, m ódszerei A tanulók által használt tankönyvek kiválasztása: A helyi tantervek elkészítése során minden esetben figyelembe vettük, hogy a választott tantervhez létezik-e alkalmas tankönyv. Az adaptált tantervekhez úgy az Apáczai kiadó, mint a Mozaik Oktatási Stúdió kiadója (MOZAIK) megfelelő NAT kompatibilis tankönyveket kínál. A tantervekben megjelöltük a használni kívánt tankönyveket és tanári, tanulói segédleteket. A tankönyv kiválasztás a szaktanár joga, de ezzel akkor élt, amikor a helyi tanterv adaptálása során meghatározta az alkalmazásra kerülő tankönyvet. A helyi tantervek bevezetésének időszakában a központi tantervek és a helyi tanterv egyidejű használata során folyamatosan cserélődik a tankönyvállomány.
Az alkalmazott tankönyvek kiválasztási szempontjai a következők: • Feleljen meg a NAT követelményeinek. • Szerepeljen az aktuális OM tankönyvjegyzékben. • Szerkezete és tartalma kövesse a helyi tanterv felépítését, követelményrendszerét. • Lehetőség szerint több éven át használható legyen. A csak egyszer használható munkatankönyvek számát csökkenteni kell. • Kivitele esztétikus legyen, segítse a szépérzék kifejlesztését, támogassa az esztétikai nevelési célkitűzéseinket.
Az iskola tankönyvellátási rendszere: A tankönyvek ára jelentősen befolyásolja az ellátás rendszerének kialakítását. A tankönyvellátást az iskola szervezi. A megrendelés és egyéb 26. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
szervezési munkák a tankönyvfelelős pedagógus feladatát képezik. Az erre szolgáló központosított állami normatívák, valamint a fenntartó önkormányzatok szociális ellátást szolgáló pénzeszközeiből e célra átadott forrásból évente tartós tankönyveket vásárolunk. Az így évente növekvő készletet oly módon hasznosítjuk, hogy az ezt igénylő és arra rászoruló tanulók az iskolai könyvtárból vehetnek fel egy évre, ingyenes használatra tankönyveket. Az egy évig használható munkatankönyvek, munkafüzetek beszerzését továbbra is az iskola bonyolítja le, a szülők költségére, illetve az adott évben rendelkezésre álló önkormányzati támogatás terhére, illetve az ingyenes tankönyvek esetében az erre szolgáló normatíva terhére. Minden olyan tankönyvet, amelyet az intézmény költségvetésén keresztül, vagy önkormányzati támogatásból szereztünk be, a tanulóknak a tanév utolsó napján az iskolai könyvtár részére vissza kell szolgáltatni anyagi felelősség terhe mellett. A kölcsönözhető könyvek beszerzési aránya évente a rendelkezésre álló forrásoktól függ. Az iskolai könyvtár által kezelt tankönyveket a könyvtár állományán belül elkülönített leltárban tartunk nyilván, azok beszerzése és sejtezése is elkülönítetten történik.
8. Kapcsolatrendszer, együttm űködés. A gyermekeink nevelésének hatékonysága érdekében maximálisan jó együttműködésre kell törekednünk a szülőkkel, a családokkal. Ezért a már hagyományosnak mondható formák (szülői értekezlet, családlátogatás) mellett újabb lehetőségekkel is próbálkoznunk kell: - rendszeresen meg kell szerveznünk a "nyílt napokat", - iskolai és osztály szinten is minél több közös rendezvényt, ünnepséget kell tartanunk (farsang, Mikulás, fenyőünnep, anyák napja, gyermeknap, közös kirándulás, túra, tábor, színházlátogatás, stb.). A Diákönkormányzat működését meg kell erősíteni. Képviselőiknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy rendszeresen találkozzanak az iskolavezetéssel. El kell érnünk (elsősorban a patronáló nevelő segítségével), hogy aktívan bekapcsolódjanak az iskolai rend, fegyelem biztosításába és a társadalmi tulajdon védelmébe. Vegyenek részt az iskolarádió műsorának szerkesztésében, különböző rendezvények (kulturális, sport) események rendezésében. Tudatosítanunk kell, hogy a diákönkormányzat munkája az iskola tevékenységrendszerének fontos része. A Diákönkormányzat a demokratikus jogok, az állampolgári technikák "gyakorlótere" így a társadalmunkban nagy jelentőséggel bíró állampolgári magatartás nevelési területe. Szerteágazó tevékenységrendszerét természetesen irányítottan és szabályozottan, de alapvetően a diákok kezdeményezéseire kell építeni. Nevelési céljainkat, különösen az erkölcsi normák közvetítését és elfogadtatását szolgálja a szervezett hitoktatás. Ezért kiemelt fontosságú jó kapcsolatunk a Római Katolikus Egyházzal. A hitoktatás szervezését, feltételeinek biztosítását az iskola, az oktatást az egyház hitoktatója végzi. Kiemelt fontosságú ezért az egyház helyi vezetőjével, illetve hitoktatójával kialakult folyamatos és korrekt együttműködés fenntartása. 27. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Az intézmény, mint a település szerves része jelentős szerepet kell vállaljon környezete kulturális életében. Iskolai rendezvényeink színvonalas megrendezésével, azok egy részének a falu kultúrházában való megrendezésével, tanulóink munkáinak kiállításával működünk együtt a kultúrházzal.
9. Egészséges életmódra nevelés, egészségmegőrzés biztosítása
9.1.Egészségnevelési és egészségfejlesztési program A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése, mentális és fizikai képességének növelése, a testkultúra igénylésének kifejlesztése rendkívül fontos feladat. Iskolánk egyik deklarált célja, hogy testileg, szellemileg egészséges, edzett ifjúságot neveljen. Fontos, hogy tanulóink kevés szabadidejüket ész szerűen használják fel, hasznosan töltsék el. Az egészség meghatározó eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi és lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiénia és az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy a saját egészségüket felügyeljék és javítsák. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejődésükre, amely meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásokat, életideálokat.
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás lényeges területei az iskola pedagógiai rendszerében:
• önmagunk és egészségi állapotunk ismerete • az egészséges testtarás, a mozgás fontossága • az értékek ismerete • az étkezés és táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe • a betegség kialakulása, a gyógyulási folyamata • a barátság, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben • a szenvedélybetegségek elkerülése (dohányzás, alkohol, drog) • a tanulási környezet kialakítása • a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége • a testi higiénia • a tanulók fizikai állapotának mérése, minősítése Az iskolai egészég nevelés összefügg a tanári magatartással, gondolkodással, az intézmény szervezettségével. Iskolánk lehetőségeihez mérten mindent megtesz azért, hogy tanulóink megfelelő osztálytermekben, jó megvilágítás mellett, korszerű padokban, gyermekbarát napi munkarendben szerezzék meg ismereteiket. Az ismereteket, a helyes életvitel gyakorlását a tanulók elsősorban tanórákon, azon belül osztályfőnöki foglalkozások keretében, illetve környezet és természetismereti valamint biológia és egészségnevelési órán szerzik meg. Ezeken a tantárgyakon kívül a technika és életvitel, a testnevelés és a kémia 28. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
tantárgyak is foglalkoznak az egészséges életmód és lakókörnyezet kialakításának fontosságával. Tanórán kívüli foglalkozások tartoznak a sportrendezvények, kirándulások és a vöröskeresztes szakköri tevékenység. Az egészségnevelés szempontjából meghatározó szerepet vállal a vöröskeresztes szakkör, amely a felső tagozatos tanulók közül azokkal a gyerekekkel foglalkozik, akikhez közel áll a segítségnyújtás érzése és a betegségek megelőzésének gondolata. A szakkör keretében elsősorban az elsősegélynyújtással, káros szenvedélyek elleni küzdelemmel és a betegségek korai tüneteinek felismerésével foglalkozunk. A szakkör tagjai lelkesen és eredményesen vesznek részt a munkában, amit országos eredményeik is jeleznek. Együttműködés az egészségügyi szolgálattal Az egészségügyi szolgálat gyermek és ifjúságvédelmi feladatai összekapcsolódnak az intézmény egészségügyi céljaival. • A védőnői szolgálat és a területileg illetékes háziorvos valamint az iskola minden évben együttműködési megállapodásban rögzíti az éves rendszeres tennivalókat. Ennek keretében történik, a tanulók hallás és látásvizsgálata, általános belgyógyászati vizsgálata, valamint higiéniai állapotának felmérése. • Az iskolafogászatot ellátó szakorvos az aktuális szűréseket helyben végzi. Ezzel csökkennek a ráfordított költségek, és könnyebb a szervezése. Feladataink a következő időszakban: • a helyes táplálkozás, -elsősorban az otthoni reggelizés szokásának kialakítása • figyelmeztetés az ételekben és italokban levő élelmiszeradalékokra, élelmiszerszínezékekre • a szabadidő helyes, egészséges eltöltése, programok szervezése • fokozott figyelem a dohányzás, alkoholfogyasztás és a kábítószer megjelenésére • a ruházat és a hajas fejbőr tisztaságának megőrzésére Az iskola egészségnevelő hatásának fokozásához szükség van a szülők segítségére, együttműködésére. Szülőértekezleteken, család-látogatásokon juttatjuk el a szülőkhöz az információkat és kérhetünk segítséget munkánk jobbításához. Egy – egy témában speciális segítséget kaphatunk a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Mentőszolgálat városi szervezetétől. 9.2. A mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítása. Az egész országra kiterjedő vizsgálatok szerint a gyermekek fizikai állapota, erőnléte, állóképessége minden eddiginél is rosszabb. Ez a tény és a törvényi előírás együttesen ráirányítja a figyelmet a problémára. Az iskolai programban kitüntetett helyet kap a testmozgás, a sportos életmód. A heti 2,5 óra kötelező testnevelést valamennyi osztályban úgy kell tömegsport foglalkozással, illetve az iskolaotthonos oktatásban sport tartalmú szabadfoglalkozással kiegészíteni, hogy a tanulók minden nap részt vehessenek valamely sportfoglalkozáson. 29. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A tömegsport foglalkozásokat több osztály számára együtt kell szervezni, a jelentkezők létszámának megfelelően. Az iskolaotthonban ez a párosítás mindig az 1 – 2. és a 3 – 4. osztályokat jelenti. Az iskolaotthonos osztályokban megengedett a 30 perces sportfoglalkozások tervezése, de a kötelezően ráfordítandó idő így sem lehet kevesebb az előírtnál. Az óraszámokat a program módosításának mellékletét képező óraterv tartalmazza.2012 szeptember 1-től az 1. és 5. osztályokban felmenő rendszerben heti 3 a testnevelés óra száma és 2 spotkörrel valósul meg a mindennapos testnevelés. 9.3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek. A méréseket a közoktatásról szóló törvény 41.§(5) alapján minden évben kétszer el kell végezni, és az életkor figyelembe vételével minősíteni a tanuló fizikai állapotát, állóképességét. A minősítések adatgyűjtésének alapjai: • Helyből távolugrás • Tömör labdával dobás a fej fölött • Fekvőtámaszban karhajlítás • Hason fekvésből törzsemelés • Hanyatt fekvésből felülés • 12 perces futás. Az eredményeket minden tanulóra kiterjedően regisztráljuk, osztályonként gyűjtjük és összesítjük. Az értékelés, minősítés a felvett adatok alapján történik. Az értékelés, minősítés az OM által 2000-ben kiadott „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című kiadványa segítségével történik. Az útmutató részletes értékelési rendszerét követve életkori csoportok szerint ponttáblázat alapján sorolunk be minden gyermeket évente két alkalommal. A kardiorespiratórikus állóképesség és az általános izomerő, valamint erő-állóképesség alapján az általános fizikai teherbíró képesség minősítése fittségi kategóriái az alábbiak: • Igen gyenge • Gyenge • Kifogásolható • Közepes • Jó • Kiváló • Extra
Az eredményeket évfolyamonként rendezve és összesítve statisztikai felhasználásra előkészítve megőrizzük, az iskolai sportmunka tervezésénél az átlagok és trendek figyelembe vételével végezzük a követelményállítás és célkitűzés feladatait.
10. Környezeti nevelési program Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is 30. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
figyelembevevő cselekvésre. A környezettudatos nevelésre nagy hangsúlyt fektetünk intézményünkben. Ezt indokolttá teszi, hogy megjelentek olyan törvények, jogszabályok, amelyek betartását minden iskolában fontos betartani.
Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola épülete 1970-es években épült egy park közepén. Helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát és lehetőségeit. Iskolánkba összesen hat község tanulói járnak, ezért nevelési programunk kialakításakor figyelmet kell fordítani a települések természeti és társadalmi, kulturális jellegzetességire, adottságaira, helyi értékeinek és problémáinak feltérképezésére.
A környezeti nevelés iskolánkban többnyire:
• hagyományos tanórai oktatásszervezésben és • tanórán kívüli programok keretében (szakkörökön, délutáni szabadidőben) zajlik. Itt készülünk fel olyan versenyekre, ahol a környezet és természetvédelem fontos téma, így elmélyítjük elméleti tudásunkat.
Környezet és természetvédelemmel foglalkozó versenyek, rendezvények:
• Balogh János Országos Környezet és Egészségvédelmi verseny • „Barátunk a természet” Kecskeméti Országos Környezet Természetvédelmi verseny • Zemplén-napok Környezetvédelmi verseny Nagykanizsán • Sajó Károly Környezetvédelmi verseny Lentiben Évente osztálykeretben megemlékezünk a jeles napokról: • Föld napja, • Víz világnapja, • Madarak fák napja Délutáni szabadidőben, tanulmányi sétákon ismerkednek tanulóink a környék jellegzetes életközösségeivel. (Zalasárszeg Természetvédelmi Területe, Nagybakónak az Árpád-forrás, Csibiti-tó és környéke)
Erőforrások
és
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet részvevői egymással, más intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Iskolán belüli együttműködés, feladatmegosztás: • Tanárok : Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. • Diákok : Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. • Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: az iskola adminisztrációs és technikai dolgozók munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Adminisztráció területén csökkentjük a papírfelhasználást, kétoldalas fénymásolásra törekszünk, környezetkímélő, egészségre nem ártalmas tisztítószereket vásárolunk. 31. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
• Szülők : Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben a környezettudatos magatartást, és a tanulók a szülői ház felé továbbítsák a tanult környezetvédő viselkedési formákat.
Iskolán kívüli együttműködés • Fenntartók : Mivel fenntartó határozza meg a fenntartott intézmények
profilját és költségvetését, ezért célunk, hogy lehetőség szerint a kötelező támogatáson túl is finanszírozza a környezeti nevelési programot. A fenntartó környezeti gondjainak, problémáinak felmérése, megoldásának segítése az iskola programjában szerepel. • K örnyezeti neveléssel is foglalk ozó intézm ények : • Helyi kultúrház • Környezetvédelmi Hivatal Nagykanizsán A tanulók iskolai tanulmányaik során vegyenek részt környezettel foglalkozó előadásokon, diafilmes bemutatókon. Anyagi erőforrásaink szűkösek, mivel csak a költségvetésre támaszkodhatunk, de pályázatok figyelése is új lehetőséget jelenthet számunkra. Általános célok, alapelvek: • Természetismereti, Természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. • Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása • Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. • A természet szeretetére nevelés • A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés • A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés • A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Konkrét célok: • Témanap: új környezeti nevelési forma, mely egy helyi vagy globális probléma feldolgozását jelenti szakköri vagy egész iskolai közösség számára. • Hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon. PL.: A környezetszennyezés hatása a természeti és épített környezetre, az emberre. • Jeles napok: ezek a természet napjai, amikor előadásokkal, rajzpályázattal, irányított megfigyelésekkel tesszük emlékezetessé a Víz, a Föld világnapját • ,,Madárbarát kert” programba kapcsolódás, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hirdetett meg. Ehhez a programhoz kapcsolódó tevékenység madárodúk kihelyezése, téli madáretetés, a kert madártani szempontú vizsgálata és a mindezzel kapcsolatos ismeretterjesztés, szemléletformálás. 32. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
• Környezetvédelmi versenyekre való felkészítés, melynek során elméleti és gyakorlati feladatokat, szituációkat kell a tanulókkal megismertetni. • A helyi és a környező települések természeti és környezetvédelmi gondjainak, lehetőségeinek feltárása, továbbgondolása, cselekvő megoldása. Környezetvédelmi akciók szervezése. • Mini meteorológiai állomás kialakítása az iskola udvarán, amely alkalmas hőmérséklet csapadék mennyiségének és a szél erősségének a mérésére. A környezeti nevelés színterei Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak órai keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyentantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel.
K örnyezeti nevelés a tanórákon
A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismertanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák középpontjában. A tantárgy koncentrációd lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és környezeti nevelés összehangolását. A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet, pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekből: • Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és tanuló saját élményei, tapasztalatai között • Szereplők cselekedeteinek értékelése • Érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása • emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatokat felhasználva a tanítás során, például egyes vadon élő fajok egyedszámának, vagy az emberi népesség számának alakulása. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai műveletek, grafikonok készítése, stb.) megfogalmazásánál. Jelentős szemléletformáló hatása lehet valós, a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok alapján összeállított feladatoknak is. 33. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A testnevelés eszköze lehet, pl. a mozgás örömének, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Lehetséges témák, tevékenységek, pl.: • Gyalogos, kerékpáros túrák • A természeti környezet sajátosságai • Helyes viselkedés a természetben • Tájékozódás terepen • A zaj is szennyezi a természetet A Rajz és Vizuális kultúra tantárgy lehetőségei alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet, pl. hulladékok felhasználása „művészi” alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése). A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. (Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése: lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák, környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.) A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismereteket, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemlélet formálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. Környezeti vállság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti vállság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. Az anyanyelv, idegen nyelvek, és a matematika oktatása során környezeti nevelés lehetősége lehet, pl.: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, a sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatás, ill. ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. Jelentős szemléletformáló hatása lehet, pl. valós, a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok felhasználásának matematikai és fizikai számítási feladatokban. 34. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: • kooperatív (együttműködő tanulási technikák) • terepgyakorlati módszerek- -térképkészítés, mérések • játékok – kapcsolatteremtő, memóriafejlesztő érzékelést fejlesztő • közösségépítés – csoportszervezés • szervezett hulladékgyűjtés • szituációs tevékenység fejlesztése • Internet, számítógép adta lehetőségek használata
Taneszközök
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni kell a „Zöld könyvtárat” és új lehetőségként bővíteni kell a cd tárat. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök- és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
K om m unikáció
A kommunikáció nélkülözhetetlen a környezeti nevelésben. Fontos, hogy tanulóink az értékes információt meg tudják az értéktelentől különböztetni. Meg kell tanítani őket a fellépésre, szereplésre, az előadás módszertanára: • kiselőadások tartása • poszterek készítése • faliújságon információk közzététele • szórólapok készítése • környezetvédelmi problémák feldolgozása, értékelése tudományos cikkek, rádió-televízió hírek alapján • közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal
A környezeti nevelés értékelése és minőségének fejlesztése
A tevékenységek eredményességének, hatékonyságának mérése a környezettudatos magatartás, szemléletváltozás mérése, jellemző paramétereinek meghatározása nagyon nehéz. A célok elérésének minősítésének során a tevékenységek hatását vizsgáljuk, a tevékenységekhez hozzárendelt megfelelési kritériumok tükrében. Az elemzés eredménye alapján világossá válik, hogy mennyire lehetünk elégedettek. Az elemzés alapja lehet: • célzott megfigyelések • interjúk • kérdőívek kitöltése • versenyeredmények A mérések, elemzések eredményeit feldolgozzuk, értékeljük a tevékenység hatékonyságát. A program minőségfejlesztési elemei garanciát jelentenek arra, hogy az- az energia, amit testületünk az iskola környezeti nevelési 35. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
tevékenységébe céljainkat.
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
fektet,
minél
hatékonyabban
szolgálja
megfogalmazott
Az iskolába belépés és a magasabb évfolyamra lépés feltételrendszere.
1. A belépés feltételei
Az iskola beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú gyermeket felvesz, aki megfelel a felvétel feltételeinek.
Az általános iskola első osztályba történő beiratkozás feltételei: - a törvényben előírt életkor betöltése - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvélemény, ennek hiányában a nevelési tanácsadó szakvéleménye. - orvosi igazolás.
A 2 - 8. osztályba, történő felvétel esetén : -
a korábbi eredményesen elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítvány - az előző iskola által kiállított átjelentkezési lap - a tanuló anyakönyvi kivonata - a szülő személyi igazolványa - eredményes szintfelmérő vizsga letétele azokból a tantárgyakból, melyeket előző iskolájában nem tanult. A vizsga sikertelensége esetén, az 2 hónapon belül megismételhető. Ha ez sem sikeres, akkor köteles a tanévet megismételni, illetve az iskola alacsonyabb évfolyamára átiratkozni. - A más iskolából érkező diákokat az érvényes bizonyítvány alapján a megfelelő évfolyamra felveszünk, biztosítva az átjárhatóságot.
a.
2. A m agasabb évfolyam ra lépés feltételei.
A magasabb évfolyamra lépés feltételei az 1. osztályból. A tanuló a második osztályba léphet, kivéve, • ha igazolt és igazolatlan mulasztás miatt a tanulmányi követelményeket nem tudta teljesíteni. • A továbblépés feltételét kizárhatja szakértői és rehabilitációs bizottsági, vagy nevelési tanácsadói szakvélemény. • A szülő kérésére évfolyamot ismétel. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem szerzi meg a továbbhaladás feltételeit, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait ismét az első évfolyamon folytatja. b. A magasabb évfolyamra lépés feltételei a 2 – 8. osztályból. 36. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A 2 – 8. osztályból magasabb évfolyamra lépés feltétele mindenkor a helyi tanterv által a megelőző évfolyamra lebontott NAT szerinti minimum követelmény teljesítése. Az intézményben az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek diákjaink, ha az előírt tanulmányi követelményeket minden kötelező tantárgyból legalább "elégséges" minősítéssel teljesítették. A minősítés alapja a tanuló évközbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján kialakított 1-5-ig terjedő osztályzat. Ha a tanuló a 2 - 8. tanév végén egy, vagy kettő tantárgyból szerez elégtelen, vagy minősítést, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Az ezen megszerzett legalább elégséges osztályzat, illetve szükséges a továbbhaladáshoz. Amennyiben a tanuló a 2 - 8. évfolyam végén három, vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, akkor az évfolyamot ismételni köteles, de a nevelőtestület határozhat arról, hogy ilyen esetben is tehessen a tanuló javító vizsgát. Engedélyezhető az évfolyam megismétlése a szülő dokumentált kérése alapján is.
A továbbhaladáshoz osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha:
- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az általánosan előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben legalább 250 óránál többet mulasztott, vagy - magántanuló volt.
Az osztályozó (értékelő) vizsga tantárgyai:
1. évfolyamon: Anyanyelv és matematika. 2 - 4. évfolyamon: Anyanyelv, matematika, természetismeret. 5 - 6. évfolyamon: Anyanyelv, irodalom, matematika, történelem és társadalomismeret, természetismeret, német nyelv, informatika. 7 - 8. évfolyamon: Anyanyelv, irodalom, matematika, történelem és társadalomismeret, fizika, kémia, biológia, földrajz, német nyelv, informatika.
3. Tanulói jogviszony m egszűnése
A tanulói jogviszonyra vonatkozó egyéb rendelkezéseket az intézményünk házirendje és a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
37. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A tanulók ellenőrzése, értékelése. 1. A tanulmányi munka ellenőrzése, és értékelési rendszere.
Az értékelésnek minden évfolyamon fontos eleme a tanulónak a tanulási folyamatban való részvétele, hozzáállása a tanulmányi munkához. Ez egyben a munkára nevelés egyik pillére is. Teljesítményét mindig komplex módon, erőfeszítéseivel összhangban kell értékelnünk. Az értékelésnél figyelembe kell venni az írásbeli, szóbeli produktumot, az órai aktivitást, a tanórán kívüli tevékenységet, a versenyeken elért eredményeket is.
A minősítés alapja a tanuló évközbeni tanulmányi munkája. a./ Első osztályban, valamint a második évfolyam első félévében a mellékelt szabályok szerinti szöveges értékelés tantárgyanként : • Kiváló (5) • Jó (4) • Megfelelő (2 – 3) • Felzárkóztatásra szorul (1)
A szöveges értékelés szabályai és konverziós elvei tantárgyaként a program mellékletét képezik. Ezt tanévenként lehet módosítani, de egy évfolyamon belül biztosítani kell annak változatlanságát.
b./ A második évfolyam második félévétől a hagyományos
ötfokozatú értékelési skálát alkalmazzuk. Ennek viszonyítási alapja a helyi tantervben előírt követelményrendszer. A tanulók munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak, minősítésekor az ötfokozatú skálán alábbi teljesítményekhez rendelt érdemjegyeket kell adni:
Teljesítmény: 0 - 30 % 31 - 50 % 51 - 75 % 76 - 90 % 91 - 100 %
Érdemjegy: (1) elégtelen (2) elégséges (3) közepes (4) jó (5) jeles
A félévi és év végi minősítés alapja a tanuló évközi munkáira kapott osztályzatainak átlaga. Ettől jelentősen eltérni csak különös indokkal, és a nevelőtestület egyetértésével lehet. Az értékelés komplexitását figyelembe véve az minden pedagógus fontos nevelő és motiváló eszköze. Az iskolai célkitűzések figyelembe vétele mellett tiszteletben kell tartani a pedagógus önállóságát és szabadságát az értékelésben.
A tanulók teljesítményének és szorgalmának értékelése és minősítése: A pedagógus a tanulók teljesítményét tanítási év közben lehetőleg minden órán szóban minősíti és rendszeresen (havonként) érdemjeggyel értékeli. A havi jegyektől nem mutathatnak lényeges eltérést a félévi osztályzatok. A havi jegyek, valamint a félévi jegyek a tájékoztató füzetbe kerülnek, az év végi jegy a bizonyítványba. Azon tanulók esetében, akik az intézményben végzik iskolai tanulmányaikat az egész érintett tantestület vesz részt ebben a munkában. 38. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
2. A tanulók magatartásának értékelése A tanulók magatartásának értékelése kiemelt fontosságú a nevelési és a szocializációs folyamatban egyaránt. Az értékelés folyamatában az iskolai nevelés minden szereplője részt vesz. Az értékelésben vezető, szervező szerepe van a tanuló osztályfőnökének. A magatartás megítélése komplex folyamat, azt konszenzussal kell elvégezni. Maga a folyamat is jelentős részét képezi a közösségi nevelésnek, a társas kapcsolatok fejlesztésének, de nem utolsó sorban a tudatos egyéni és közösségi felelősségvállalás képessége kialakításának. A nevelőtestület által kialakított normarendszer alapján a tanulóközösségek (osztályok) véleménye, az osztályfőnök megítélése, és a nevelőtestület egyetértése egyaránt része az értékelésnek. Fontos, hogy ezek egyike se legyen egyeduralkodó, az eredmény kölcsönös kompromisszummal jöjjön létre. A tanuló magatartásának értékelésére az osztályfőnök tesz javaslatot az osztály tanulóinak meghallgatása alapján, és a tantestület véleményével egyeztetve alakítja ki a végleges értékelést. A tanulói véleményalkotás folyamatába lehetőség szerint be kell vonni a diákönkormányzatot. Az értékelést a tantestület hagyja jóvá.
A magatartás értékeléséhez az alábbi kritériumrendszert kell alapnak tekinteni: PÉLDÁS az a tanuló, akire az alábbiak többsége jellemző.
• Megőrzi ill. az előírásoknak megfelelően kezeli a rábízott, ill. az oktatás során használt eszközöket, (óvja az iskolát és felszereléseit.) • Óvja saját és társai testi épségét, egészségét. • Az iskola tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. • Önálló véleményalkotásra törekszik, s ezt mindig megfelelő formában és hangnemben közli. • Udvarias, figyelmes mind a felnőttekkel, mind társaival szemben. • A közösség életében adottságaihoz mérten szerepet vállal, mindenben lehet rá számítani. • Az iskola érdekeit képviseli - intézményen kívül is. • Önmaga és mások magatartásának helyes megítélésére képes. • A tanórákon, az óraközi szünetekben, kiránduláson, stb. fegyelmezett magatartásával ösztönzőleg hat társaira. • Vállalt feladatait - képességeihez mérten - maradéktalanul elvégzi.
JÓ az a tanuló, akire az alábbiak többsége jellemző:
• A közösségi életben kezdeményező szerepet nem vállal, de a rábízott feladatokat becsületesen elvégzi. • Önálló véleményalkotásra törekszik, bár hangneme nem minden esetben megfelelő. • Tanáraival, az iskola dolgozóival, társaival szemben tisztelettudó. • Az iskola érdekeit általában szem előtt tartja. • Tanórákon, óraközi szünetekben fegyelmezetten viselkedik. • A rábízott feladatokat - képességeihez mérten igyekszik ellátni.
VÁLTOZÓ az a tanuló, akire az alábbiak többsége jellemző:
• A közösségi munkában vonakodva vesz részt. • Nem kezdeményez, gyakran passzív. • Magatartásának helyes megítélésére nem mindig képes, de hibáira rámutatva megpróbál azokon javítani. 39. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
• Társaival s a felnőttekkel szembeni viselkedése sokszor kifogásolható (udvariatlanság, figyelmetlenség). • Az iskolai élet szabályait csak többszöri figyelmeztetésre tartja be. • A tanórák rendjét fegyelmezetlenségével többször megbontja.
ROSSZ az a tanuló, aki az alábbi fegyelemsértések bármelyikét elköveti: Veszélyezteti társai testi épségét, egészségét. Véleményalkotásban rendszeresen durva hangnemet használ. Durván megsérti a közösségi élet szabályait. Fegyelmezetlen magatartásával rendszeresen zavarja a tanóra rendjét. Társaira bomlasztólag hat (dohányzik stb.). Az iskola felszereléseinek rongálásával tudatosan kárt okoz.
• • • • • •
3. A tanulók szorgalmának értékelése A magatartáshoz hasonló elvek alapján történik a tanulók szorgalmának megítélése is. Az értékelés kialakításának rendszere azonos, azonban ebben az esetben nagyobb hangsúlyt kell kapjon a tanulót tanító tanárok véleménye, és figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi eredményét és tanulási képességeit is. Bizonyos határok között a tanulmányi eredmény meghatározó szerepű a tanuló szorgalmának értékelésében. Az értékelést a tantestület hagyja jóvá.
A szorgalom értékeléséhez az alábbi kritériumrendszert kell alapnak tekinteni: PÉLDÁS a tanuló szorgalma, ha: • • • • • •
Képességeinek megfelelő egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. A tanórákon aktív, rendszeresen vállal többletfeladatokat, azokat teljesíti is. Munkavégzése pontos, megbízható. Részt vesz tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken. Taneszközei megfelelőek, azokat rendben tartja, kultúráltan használja.
JÓ a tanuló szorgalma, ha:
Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt. Rendszeresen megbízhatóan dolgozik. A tanórákon aktív. Vállal többlet feladatot, vagy versenyen, tanórán kívüli foglalkozáson vesz részt, ilyen jellegű megbízását teljesíti. • Taneszközei tiszták, rendezettek.
• • • •
VÁLTOZÓ a tanuló szorgalma, ha: * * * *
Tanulmányi eredményei elmaradnak képességeitől. Tanulmányi munkája ingadozó, feladatait nem mindig teljesíti. Felszerelése vagy házi feladati hiányosak. Érdemjegyeit több tantárgyból észrevehetően önhibájából lerontja. Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórákon ismételten figyelmeztetni kell feladatai elvégzésére, fokozott felügyeletet igényel.
HANYAG a tanuló szorgalma, ha:
* Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi feladatai elvégzése érdekében. * Az előírt követelményeknek csak minimálisan, esetleg hiányosan felel meg. * Tanulmányi munkája megbízhatatlan, az órákon figyelmetlen. 40. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
* * * *
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Feladatait rendszeresen nem, vagy nagyon hanyagul végzi el. Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. A tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. Félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom minősítés elbírálásánál az a minősítés alkalmazandó, amelynek kritériumaiból legtöbb ráillik a tanulóra. Egynél több elégtelen érdemjegy mindenképpen HANYAG szorgalom minősítéssel jár.
4. Jutalmazási elvek.
A tanév végén jutalmazható az a tanuló, aki osztályában, vagy iskolai szinten tanulmányi eredményével, szorgalmával kiemelkedik valamint az, aki iskolán kívüli versenyeken, rendezvényeken sikeresen képviseli az iskolát. A jutalmazás nyilvánosság előtt történik, formája oklevél, és ha erre anyagi fedezetet tud az intézmény biztosítani könyv- vagy tárgyjutalom. A jutalmazásra a nevelőtestület bármely tagja tehet javaslatot, jóváhagyása a nevelőtestület
hatáskörébe tartozik.
A sajátos nevelési igényű testi, érzékszervi beszédfogyatékos tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók együttnevelési programja az iskolában és az óvodában. (2/2005. (III. 1.) OM rendelet alapján)
A sajátos nevelési igényű – testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott – tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét a kerettantervek és a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet alapján alakítjuk ki.
1. Óvoda A sajátos nevelési igényű – a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott – gyermekek óvodai nevelését a nevelési programját az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak figyelembevételével készítettük el.
1. Általános elvek Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok 41. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az Irányelv célja: Az Irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy – az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, – fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, – a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, – a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé.
A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei
A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: – a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; – a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; – terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus 42. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
– szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, – a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, – egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, – alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, – együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
A többségi óvodákban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás
A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az integrált fejlesztésben résztvevő óvoda: a) pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítésének figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus – szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, – a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, – egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, – alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, – együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
43. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A sajátos nevelési igényű gyerm ekek sérülésspecifikus fejlesztésének területe az óvodai nevelés során • A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek • A látássérült gyermek • Az enyhébben hallássérült – nagyothalló – gyermek • Beszédfogyatékos gyermek Általános elvek
2. Iskola
A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: – a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, – a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, – a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, – a szülők elvárásait és – az általuk nevelt tanulók sajátosságait.
Az I rányelv célja
Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: – a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, – a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.
A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: 44. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,
b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei
a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási
intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai:
a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.
b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos
egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban.
A többségi intézm ényben m egvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: – Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. – Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési 45. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. – A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatásfejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.
46. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Ebből a szempontból a következő csoportosítás alakítható ki: – végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok, – petyhüdt bénulást okozó kórformák, – a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, – egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot kórformák
okozó
Kiem elt feladatok:
A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti – a mozgásbiztonságot, – a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, – az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre. a) Ha a sérült tanuló fogadása az integráló iskola nevelőtestületének egyetértésével találkozik, akkor az garancia arra, hogy a befogadás eredményes lesz. b) A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.
2. A látássérült tanuló
Gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a
csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1–0,33). A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás. – A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott 47. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.
3. A hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával – attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése: A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi iskolában történő együttnevelés egyéni döntést igényel. Alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye.
4. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és - megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) megkésett beszédfejlődés, b) diszfázia, c) diszlália, d) orrhangzós beszéd, e) beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), f) diszfónia, g) disarthria, h) mutizmus, i) diszlexia, j) diszgráfia, k) súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. 48. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.
Kiemelt fejlesztési feladatok
A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat.
Énkép, önismeret
A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés.
Információs és kommunikációs kultúra
Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára.
Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe.
Testi és lelki egészség
A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlásokat a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet tartalmazza amelyekkel kiegészülnek a tanterveink: • Magyar nyelv és irodalom • Élő idegen nyelv • Matematika • Ember és társadalom • Ember a természetben. Földünk és környezetünk • Művészetek • Informatika • Életvitel és gyakorlati ismeretek • Testnevelés és sport
A tantárgyakra bontott részletes terv, valamint szöveges értékelés előírásai a program mindenkori mellékleteiben kerül rögzítésre.
49. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
1. Az iskola helyi tantervei Az iskola helyi tanterve az egyes évfolyamokon tanítandó tantárgyakat, a tanítás időkereteit, a tanítandó tananyag tantárgyankénti és évfolyamonkénti bontását, az ehhez kapcsolódó alapkövetelményeket és a tanulók értékelésének módjait, a tantárgyak eszközszükségleteit tartalmazza. Az egyes tantárgyakra, tárgykörökre érvényesek a NAT által meghatározott minimum követelmények, a kerettantervekben javasolt tartalmak és időkeretek. Az egyes tantárgyakon belül a követelmények ennél magasabbak is lehetnek, ott azokat konkrét megfogalmazásban feltüntettük. Általánosan érvényes azonban, az a célkitűzésekben már elfogadott szempont, hogy a továbbhaladási feltétel mindig a NAT alapkövetelmények teljesítése. A nevelők feladata, hogy a fentiek alapján tanmeneteiket elkészítsék. A mintatantervek helyi adaptációjához a következő szabályt alkalmazzuk: A magasabb évfolyamba lépés feltételét valamennyi tantárgy minden évfolyamára vonatkozóan a NAT minimum követelményeinek elérésével teljesítse. A tanulók tudásának értékelését az első osztálytól a negyedik félévig felmenő rendszerben szöveges értékelési rendszerrel, valamennyi további évfolyamon a tanulók évközi és év végi értékelése érdemjegyekkel történik, de a nevelő szükség esetén rövid szóbeli vagy írásbeli értékelést is alkalmazhat az eredményesebb motiváció érdekében. Az éves óratervek a közoktatási törvény által meghatározott arányok figyelembe vételével, valamint az OM 10/2003 rendeletében meghatározottak szerint készültek. A kereteken belül a nevelőtestület véleményét és érveit is számításba véve differenciálunk. A kerettantervek választékának bővítését, valamint a kulcskompetenciák beépítését, illetve a nem szakrendszerű oktatás bevezetését az ötödik és hatodik évfolyamon a 17/2004. OM rendelet figyelembe vételével alkalmazzuk. A szabadon választható órakeretek felhasználását a szülők, az iskolaszék valamint a tantestület véleményének, illetve igényeinek szintézisével terveztük. Itt figyelembe kellett venni a törvényben meghatározott tartalmakat, melyek beépítését ebbe a keretbe rendeli. (Mindennapos testnevelés, könyvtárhasználat). Az iskolai úszásoktatást a kialakult gyakorlatának megfelelően tervezzük. A szervezett oktatásban az első osztályban vesznek részt a tanulók. Az oktatás közvetlen költségeit az iskola költségvetésből biztosítja. Az úszásoktatás tartalmat a testnevelés és a sportkör időkerete tartalmazza. A kötelező órakeretek és a tantárgyak követelményein belül részint a tankönyvkiadók mintatanterveit, részint saját szerkesztésű helyi tanterveket készítettünk. A program szerinti tantárgyak tantervei (mellékletek) tartalmazzák az előírt: • • •
Órakeretet A tantárgyban tanított témaköröket Az egyes témakörökre fordított kötelező óraszámokat 50. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
• • • • • • • •
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
A megjelenő új, vagy módosult célokat, követelményeket Az egyes témakörökben megvalósított kompetencia fejlesztéseket, azok módját A kiemelt fejlesztési feladatokat A beilleszkedési és magatartási problémákat megoldó pedagógiai tevékenységeket A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket A tanulási kudarcok és szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységeket Az egészség és környezeti nevelés szintereit a tanítási témakörökben A sajátos nevelési igényű tanulóknál alkalmazott pedagógiai és didaktikai tevékenységeket
A helyi tantervben szereplő tantárgyak és a bennük feldolgozott műveltségi területek áttekintő táblázata, valamint a teljes vertikumban a kötelező órakeret és tervezett kiegészítések kimutatása:
TANTÁRGY
Biológia Ének-zene-tánc Fizika Földrajz Informatika (számítástechnika) Kémia Környezetismeret Magyar nyelvtan és irodalom Matematika Médiaismeret Német nyelv Osztályfőnöki Rajz Technika Természetismeret Testnevelés Történelem és társadalomismeret
Képességfejlesztés-nem szakrendszerű Sportkör Tehetséggondozás-választható Felzárkóztatás, korrepetálás Elsősegélynyújtás Szakkör Énekkar Nem szakrendszerű oktatás
Feldolgozott műveltségi terület Ember és természet Művészetek Ember és természet Földünk és környezetünk Informatika Ember és természet Ember és természet Anyanyelv és irodalom, Informatika, Művészetek Ember és társadalom Matematika Médiaismeret Élő idegen nyelv Életvitel és gyakorlati ismeretek Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és természet + Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Ember és társadalom Matematika, Anyanyelv és irodalom, Testnevelés és sport Ember és természet, Matematika, Informatika
Ember és természet, Matematika, Anyanyelv és irodalom, Élő idegen nyelv, Földünk és környezetünk
Ember és természet Művészetek Ember és természet, Matematika, Anyanyelv és irodalom, Élő idegen nyelv
51. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Óraterv a 2008/2009. tanévi bevezetéssel: (nem szakrendszerű oktatás bevezetésével)
Tantárgy Magyar Német Matematika Történelem Környezet ism. Természet ism. Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene-tánc Rajz Médiaismeret Informatika Technika Testnevelés Osztályfőnöki
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
össz.
8,5
8,5
8
4,5
4,5
4
7,5 3 3,5
3 3 3 2
4,5 3 3 2
3,5 3 3 3
4 3 3 2
1
1
1,5
2 2
2,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 0,5 2 0,5
47,5 15 28,5 9 5,5 4,5 3 3 3 3 7 7,5 1 3,5 7,5 11,5 1,5
1 1,5
1
1,5 1,5
1
1
1
2,5
1 1
1,5 1,5
1 1
0,5 1
2,5
1 1 2 0,5
2,5 0,5
Nem szakrendszerű mat. Nem szakrendszerű magy.
1 2
1 2
Összes ráfordított tanári óra:
Összes ellátott köt.óra Nem szakrendszerű mat. Nem szakrendszerű magy.
20
20
2,5 Sportkör TGV Fizika TGV Matematika TGV Informatika gyak. (informatika bontás) Kémia korr. Fizika korr. Magyar korr. Matematika korr. Német korr Biológia korr. Földrajz korr. Vöröskeresztes szakkör Tanulás német IO 5 5 Tanulás magyar IO 4 4 Tanulás matem. IO 1 1 Tanulás körny. IO 1 Ének-zene-tánc IO 0,5 Rajz IO (1H) Szabad fogl. IO 55 Szabad f.+KORR IO Könyvtár Tanulószoba Angol
ÖSSZESEN
40
40
20
22,5
22,5 2 1
1,5
22,5
25
25
0,5
1 1
1 1 0,5 0,5
0,5
0,5 1 1,5
0,5 0,5 0,5
1 0.5 0.5
0.5 0.5
1 2 4,5 3,5 1 0,5 0,5
1 énekkar
3 (1H)
3 3 8
40
52. oldal
40
177,5 2 1
0,5
5 4 1,5
164,5
10
6,5 0,5 2 1,5 1 1 1 2 1,5 1 1 1 2 19,5 15,5 4,5 2,5 1 2,5+ (2) 7,5 3 18 4
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Óraterv a 2009/2010. tanévi bevezetéssel: (nem szakrendszerű oktatás bevezetésével)
Tantárgy Magyar Német Matematika Történelem Környezet ism. Természet ism. Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene-tánc Rajz Médiaismeret Informatika Technika Testnevelés Osztályfőnöki
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
össz.
8,5
8,5
8
4,5
4,5
4
7,5 3 3,5
3 3 3 2
3 2.5 3 2
3,5 3 3 3
4 3 3 2
1
1
1,5
2 2
2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 0,5 2 0,5
46 14,5 28,5 9 5,5 4 3 3 3 3 6,5 7 1 3,5 7,5 11,5 1,5
1 1,5
1
1,5 1,5
1
1
1
2,5
1 1
0,5 1
1 1 2 0,5
2,5 0,5
1 2
20
20
20
1 2,5
2 4,5
Összes ráfordított tanári óra:
164,5
22,5
22,5
22,5
2
1 1
25
25
1
40
40
1,5
0,5
1 1
1 1 0,5 0,5
0,5 0,5 0,5 0,5
1 0,5 0.5 0.5
0.5 0.5
1 2 4,5 3,5 1
5 4 1,5 0,5 0,5
1 énekkar
3 (1H)
3 3 8
40 53. oldal
40
177,5 3 1 1 1
1
2,5 Sportkör TGV Fizika TGV Matematika TGV Informatika gyak. (informatika bontás) Kémia korr. Fizika korr. Magyar korr. Matematika korr. Német korr Biológia korr. Földrajz korr Vöröskeresztes sz. Tanulás német IO 5 5 Tanulás magyar IO 4 4 Tanulás matem. IO 1 1 Tanulás körny. IO 1 Ének-zene-tánc IO 0,5 Rajz IO (1H) Szabad fogl. IO 55 Szabad f.+KORR IO Könyvtár Tanulószoba Angol
ÖSSZESEN
1 1
2,5
Nem szakrendszerű mat.em. Nem szakrendszerű magyar.
Összes ellátott köt.óra Nem szakrendszerű mat.em. Nem szakrendszerű idegenny. Nem szakrendszerű magyar. Nem szakrendszerű természet.
1 1
10
6,5 0,5 2 1,5 1 1 1 2 1,5 1 1 1 2 19,5 15,5 4,5 2,5 1 2,5+ (2) 7,5 3 18 4
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Óraterv a 2012/2013. tanévi 1. és 5. osztályban a mindennapos testnevelés bevezetéssel: Tantárgy
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
össz.
Magyar 8,5 Német Matematika 4,5 Történelem Környezet ism. 1 Természet ism. Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene-tánc 1 Ének-zene-tánc Rajz 1,5 Rajz Médiaismeret Informatika Technika 1 Testnevelés 3 Testnevelés Osztályfőnöki Nem szakrendszerű Mat Nem szakrendszerű magy
8,5
8
4,5
4
7,5 3 3,5
3 3 3 2
3 2,5 3 2
3,5 3 3 3
4 3 3 2
1
1,5
2 2
2
1
1
1
1,5 1,5 1,5 1,5 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1
1,5
1
1
1
1
46 14,5 28,5 9 5,5 4 3 3 3 3 8 0,5 9 0,5 1 3,5 8 19 0,5 1,5 2 4,5
Összes ellátott
20
20,5
1
1 0,5
1
1 0,5
1 2
1 2
1 2,5
Szakkörök Fejlesztő Könyvtár Tansz Angol
40
0,5 1 2,5
1 1 2 0,5
0,5
1 2
0, 5 1 2,5
23
22,5
25
25
2 1
1
0,5
20
22,5
Nem szakrendszerű Mat Nem szakrendszerű magy Nem szakrendszerű Idegen ny. Nem szakrendszerű Természeti Sportkör TGV 2 2,5 1,5 Számtechn.gyak. (informatika bontás) TG Kémia korr. Fizika korr. Magyar korr. Matematika bontás. Német korr Biológia korr. Köldrajz korr Tanulás német IO 2 Tanulás magyar IO 5 2 2 2,5 Tanulás magyar IO 2 Tanulás matem. IO 4 2 2 2,5 Tanulás matem. IO 2 Tanulás körny. IO 1 1 1,5 1 Ének-zene-tánc IO 1 1 0.5 Rajz IO 0,5 0,5 0,5 2 Szabad fogl. IO 1 2 Szabad f.+KORR IO 5 5 ÖSSZESEN
1 1 3
1 1 1 2
40
40
0,5 1
2
2
2
1 1 0,5 0,5 0,5 2 0,5 0.5 0.5
1 0,5 0,5 2 0.5 0.5
1 énekkar
3 1 0,5 1 9,5 2,5 1 1 0,5 4 0,5 1 1 2 11,5 2 10,5 2 4,5 3,5 1,5 5 10
40
Környezetv 1
Foci 1 Néptánc 1 2
0,5 0,5
177,5
2
4(SNI) 1
1
5 24
4 54. oldal
1
3 15 5 24 4
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Tagintézmény óraterve 2012/2013 tanévi 1. osztályban a mindennapos testnevelés bevezetéssel: Tantárgy
1.
3
2
4.
Magyar Német Matematika Környezet ism. környezetismeret Ének-zene-tánc ének-zene-tánc Rajz Technika Testnevelés
8,5
8
8,5
4
4,5
7,5 3,5 3,5
Összes ellátott Sportkör TGV Szakkörök német Tanulás német IO Tanulás magyar IO tanulás magyar Tanulás matem. IO Tanulás körny. IO Ének-zene-tánc IO Rajz IO Szabad f..IO Szabad f.+KORR IO Szabad f+ebéd
RészÖSSZESEN
Fejlesztő
4,5 1
1 0,5
1
1
1 0,5
0,5
1,5
1,5 1 2,5
1 3 20,5
20,5
20
2
22,5 1,5
1,5 2 45
1 4 3 1 1-0,5 0,5
4 1 1-0,5 0,5 1 3
6 40
40 1
Általános iskola helyi tantárgyi tantervei:
( pedagógiai program mellékleteti) • Biológia • Ének-zene-tánc • Fizika • Földrajz • Informatika (ebben számítástechnika) • Kémia • Környezetismeret • Magyar nyelvtan és irodalom • Matematika • Médiaismeret • Német nyelv • Osztályfőnöki • Rajz • Technika • Természetismeret • Testnevelés • Történelem és társadalomismeret • Nem szakrendszerű oktatás 55. oldal
40
40 1
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
2. Óvodai Nevelési Program jellemzői, elemei:
AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBEN: Az óvoda a 3-7 éves gyermek intézményes nevelésének első színtere. Az óvodai nevelés célja: Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiségnek kibontakoztatása. A gyermeki fejlődő személyiséget úgy tekintjük, min egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Nevelési feladatunk a személyiségfejlesztésben az egyéni életkori sajátosságok figyelembe vételével a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, valamint az iskolai élethez szükséges fejlettségi szint kialakítása. Ezen belül:
- az egészséges életmódra nevelés, - az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, - az értelmi nevelés megvalósítása.
Tevékenységek és időtartamok Részben osztott Kiscsoport Nagycsoport
Játék, egyéb szabadon választott tevékenység Étkezések előkészületei, étkezések Öltözés, egyéb testápolási teendők. Pihenés Kötelező foglalkozás, mindennapos testnevelés
Melléletek felsorolása: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
4,5 óra
5,5 óra
1,5 óra 1,5 óra 2,25 óra 10 - 20 perc
1 óra 1 óra 1,5 óra 1 óra
Biológia helyi tanterv Ének-zene-tánc helyi tanterv Fizika helyi tanterv Földrajz helyi tanterv Informatika (ebben számítástechnika) helyi tanterv Kémia helyi tanterv Környezetismeret helyi tanterv Magyar nyelvtan és irodalom helyi tanterv Matematika helyi tanterv Médiaismeret helyi tanterv Német nyelv helyi tanterv Osztályfőnöki helyi tanterv Rajz helyi tanterv Technika helyi tanterv Természetismeret helyi tanterv Testnevelés helyi tanterv (módosítva:2012.08.30.) Történelem és társadalomismeret helyi tanterv Nem szakrendszerű oktatás helyi tanterv Szöveges értékelés helyi szabályozása Helyi Óvodai Nevelési Program Helyi Óvodai Nevelési Program módosításai Helyi Óvodai Nevelési Program beválás vizsgálat ÖKO melléklet Módosított testnevelés 56. oldal
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Nagyrécse
Pedagógiai és nevelési program 2012-ben módosítva
Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék
A Pedagógiai program módosítását a nevelőtestület 2012. augusztus 30-án elfogadta. ................................................ intézményvezető Az elfogadott Pedagógiai program módosítását az iskolai diákönkormányzat képviselői véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.
................................................ aláírás Az elfogadott Pedagógiai program módosítását a szülői szervezet képviselői véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek. ................................................ aláírás
57. oldal