XXII. évf.
12. sz.
Ára: 100,- Ft
Nagymágocs karácsonyfája „Ne a hóban, csillagokban, Ne ünnepi foszlós kalácson, Ne díszített fákon, hanem A szívekben legyen karácsony!” (Szilágyi Domokos) Lassan, ünnepi fehérbe borítva a tájat, közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe. Hagyomány, hogy minden évben újságunk decemberi számában a polgármesterrel áttekintő és előremutató beszélgetést adunk közzé. Községünk újonnan megválasztott polgármesterét, Atkári Krisztiánt kérdeztük, hogy hogyan értékeli a magunk mögött hagyott évet, és milyen kilátásokkal néz a következő esztendő elé. –Hogyan értékeli polgármesterként az elmúlt, pár hónapos időszakot? Izgalmas volt a megválasztásom óta eltelt időszak. Már az első naptól kezdve sok a tennivaló. Először meg kellett ismerkednem az új munkahelyemmel, a hivatal munkatársaival és a rám váró feladatokkal. Már ebben a betanulós időszakban is igyekeztem első helyre rakni az általam fontosnak tartott dolgokat, pl.: vállalkozókkal beszélni munkahely-teremtés ügyében vagy a télre való felkészülés, hogy a szegényes lehetőségeink mellett is tudjunk segítséget adni azoknak, akik valóban rászorulnak. –Mit tart eddigi legjelentősebb eredményének? –Sikerült megszerveznem egy vállalkozói összejövetelt, ahol olyan nagymágocsi cégek képviselői és olyan helyi őstermelők voltak jelen, akik sok pénzzel járulnak hozzá falunk életéhez az iparűzési adójuk befizetésével, illetve sok embernek adnak munkát itt helyben. Ezt a találkozót fontosnak tartom, hiszen ez is a közösségformálás egyik lehetősége. A problémák, tervek és vágyak megvitatásával remélhetőleg közelebb kerülhetünk egymáshoz. Közös célok megfogalmazásával élhetőbbé tudjuk tenni falunkat.
–Milyen változásokat vezetett be a falu életébe, illetve milyen reformokat szándékozik a közeljövőben bevezetni? –Egyelőre reformról még nem tudok beszámolni, de sok dolog van, amin szeretnék változtatni. Az ünnepek után, az új évben, miután a költségvetés számai egyértelműbbé válnak, lehet majd új dolgokon gondolkozni. Az biztos, hogy jó munkához idő kell. A fejemben meglévő ötletek kivitelezéséhez sem lesz elég egy pár hét vagy hónap. –Mi érte munkája során örömteli meglepetésként? –A kis dolgoknak is tudok örülni. Számomra már az is örömteli, hogy a hótolóhoz sikerült élvédő gumit szereznem 15 ezer forinttal olcsóbban, mint ahogy azt előre kalkuláltuk… –Csalódott-e valamiben? –Úgy igazán nem csalódtam semmiben. Az nagyon fájó, hogy falunk lakói közül néhányan képmutatóak és problémamegoldás helyett csak problémákat gerjesztenek. –Milyen érzés a falu első embereként élni és dolgozni? –A felelősség súlyát érzem minden percben. Nagy feladat Nagymágocs polgármesterének lenni, hiszen rajtam (folytatás a második oldalon)
Áldott karácsonyt és eredményekben, sikerekben gazdag, boldog új évet kíván minden olvasójának a lap összes munkatársa!
(folytatás az első oldalról) múlik sok ember élete, kényelme. Amikor az ivóvizünk ügyében tárgyalok, vagy csak az árkok tisztítására küldök ki közmunkásokat, mind olyan feladat, amit a közösségünk felé alázattal kell tenni. Örömteli munka a polgármesteri hivatás, mikor a nyugdíjasok összejövetelén mosolyogva köszöntenek a résztvevők, vagy amikor gyertyát gyújtani kérnek fel az adventi ünnepen. –Félhivatalosan nyertes pályázatként hirdették ki a KEOP 1.2.0/B pályázati konstrukcióban megvalósítandó szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás pályázatunkat. Mikorra várható a szennyvízelvezetés végleges megoldása, illetve milyen intézkedésekre, esetleg nehézségekre készüljön fel a lakosság? –A pályázat sikeres elbírálásának hírét eddig hivatalosan még nem erősítették meg. Úgy gondolom, hogy előre ne igyunk a medve bőrére. Majd akkor örüljünk, ha valóban megtörtént a kiértesítés. Ettől függetlenül dolgoznunk kell a szennyvízberuházás előkészületén. Fontos dolog az, hogy mindenki helyt álljon ebben a munkában. Az irodai dolgozó az íróasztalnál, a civil lakos pedig, amikor fizetni kell a hozzájárulást. A szennyvízberuházást illetően olyan kötelező határidőkkel és szabályokkal kell dolgoznunk, amelyek ha nem megfelelő odaadással és odafigyeléssel történnek, akkor a településünket egy óriási adósságba terelhetik. –Mi várható a közmunkaprogrammal? –A jelenlegi információk alapján egyelőre nem lehet tudni, milyen módon és hány embert tudunk foglalkoztatni a közmunkaprogramban. Az biztos, hogy jelentős változtatások lesznek ebben a rendszerben. Remélem, hogy a
változtatások után is lesz mód sok embernek munkát adni. –Milyen tervei vannak a 2011-es évre? –Ha valóban sikerül elindítanunk a szennyvízberuházást, akkor úgy szeretném tenni a dolgom, hogy minél zökkenőmentesebben folyjanak a munkák. Terveim között szerepel, hogy olyan közösség alakuljon ki falunkban, ahol mind bánatukban mind örömükben egymás mellé tudnak majd állni az emberek. Lehetőségeimhez képest szeretnék as�szisztálni ahhoz, hogy egymásra találjunk mi, nagymágocsiak. –Közeledik karácsony. Hogy készül az ünnepre? –Szűk családi körben ünnepeljük a karácsonyt. Egy kis karácsonyfát veszünk, lehetőleg gyökereset. Tavas�szal biztosan találunk helyet a kiültetéshez. Szeretem az édességet, ezért szaloncukorral díszítjük a fát, mint ahogy minden évben. Természetesen nem maradhat el a töltött káposzta, amit én főzök, és a bejgli sem hiányozhat a karácsonyi asztalról. –Ha egy jótündér beröppenne most az ablakon, hogy három kívánságát teljesíti, akkor mit kívánna polgármesterként? És mit kívánna Atkári Krisztián, mint magánember? –Mint polgármester azt kívánnám, hogy a tündér mindenkinek teremtsen munkahelyet. Kívánnám, hogy csak pont annyi eső essen jövőre, amennyi szükséges. Harmadikként pedig azt kívánnám, hogy ne kelljen nélkülöznie és betegeskednie senkinek. Mint magánember, csak egyet kívánok az ünnepek előtt: Boldog, békés karácsonyt és sikeres, gazdag új évet mindenkinek! Mészáros Judit
Karácsonyi emlék Az én korosztályom még igen vegyes emlékekkel él a karácsony ünnepét illetően. Azt gondolom, a magunkfajta átlagos falusi gyerekek nem voltak elhalmozva ajándékok és játékok terén. Amit egyszerű szüleink szerény körülmények között tudtak biztosítani, az maga a szülői példamutatás, a szépre és jóra nevelés, nagyon egyszerű és szegényes ajándékozás volt. Nálunk az anyukám volt a Jézuska még nagylánykoromban is. Olyan csodálatos képessége volt a semmiből, a kevésből is az ajándékozáshoz, hogy öröm volt kapni, bármi is légyen az. A mi családi házunk nagyon szép helyen volt, ugyanis a katolikus templomra nézett a szobánk ablaka. Akkoriban még igencsak havas, jobbára fehér karácsonyok voltak. A templom kertjében gyönyörű fenyők éltek. Ezek, ha a dér és a hó belepte, szemet gyönyörködtető látványt nyújtottak a meleg szobából kinézve az ablakon. Hát még karácsonykor! Este hat óra körül kigyúltak a fények a templomban. A színes ablaküvegek varázslatba ejtettek bennünket, meghatódva néztük. Néha az orgona hangja is áthallatszott. Akkoriban még sok hívő ember járt abba a templomba. Sokan tanyáról is bejöttek lovas szánkóval, subába burkolózva. Már meghallottuk messziről a lovak nyakában csilingelő csengő hangját. Ennek is varázsa volt. Egészen az éjféli mise kezdetéig játszottunk és beszélgettünk a gyertyafénynél. Az egyszerűen feldíszített karácsonyfa máig gyönyörű emlék. Alatta egyszerű ajándékok. Volt, amikor kötött sálat, kesz-
2
tyűt vagy sapkát kaptunk, hozzá egy narancsot. Mi ennek is nagyon örültünk. Külön kedves emlék a finom ebéd, még akkor rántott hús csak ünnepnap került az asztalra. A töltött káposzta és a bejgli illata a mézes süti illatával belengte az egész lakást. Az ünnep valóban ünnep volt. Békesség és szeretet volt a legnagyobb ajándék, amit kaptunk szüleinktől. Szülőfalum lakója volt a híres dal és nótaszerző, Murgács Kálmán. Többször volt otthonunk vacsoravendége. Tőle tanultam gyermekkoromban az alábbi kis karácsonyi éneket: „Télen, mikor nagy pelyhekben hull a hó, Csilingelő szánkón ülni, jaj de jó. Csilingelő szánkó száll, mint a madár, De szép is ilyenkor a kutasi táj. Négy gyerek a sarkon hóembert farag, Kezében a seprő, fején vaskalap. Hógolyóval harcol két vitéz sereg, Így örül a télnek minden jó gyerek. Gyereksereg csúszkál vígan a jégen, Rózsapiros arcuk úgy el-elnézem. Rózsapiros arcuk látni, jaj de jó, Télen, mikor nagy pelyhekben hull a hó.” Tembel Ferencné
Tájékoztató testületi ülésről 2010. december 14-én, kedden délután kettő órakor ülésezett ismét a testület. Az ülést előzetes Pénzügyi és Vagyonkezelői Bizottság valamint Szociális és Humánpolitikai Bizottság ülése előzte meg hétfőn. A részletes megbeszélést igénylő kérdéseket a két bizottság tárgyalta. Így a testületi ülésen ezek részletezésére nem került sor (pl.: költségvetési beszámoló, költségvetési koncepció). Első napirendi pontban ismét a polgármester úr beszámolóját hallgathattuk meg az elmúlt hónapról. Ezek között szerepelt a vízmű működtetése. A legutóbbi ülésen abban döntöttünk, hogy 2011-re meghosszabbítjuk a szerződést az Aquaplus Kft-vel. A tőlük kért beszámoló határidőig nem érkezett meg. A polgármester úrral december 10-én, pénteken látogatást tettünk Sándorfalván, a cég üzemeltetési vezetőjénél, ahol egy órás beszélgetés keretében több, számunkra hasznos információt tudtunk meg. Többek között a vízdíjra tett árajánlataikat. Még azon a héten polgármester úr, Mészáros József és Csontos Kálmán képviselő urakkal Orosházára látogatott a Békés Megyei Vízművekhez egy tájékozódó üzleti szándékú megbeszélésre. Innen is érkezett egy árajánlat, illetve az ott szerzett személyes tapasztalatok, hatások alapján a testület gondolkodóba esett, melyik cég lenne hosszú távon megfelelőbb a község számára. Mivel az Aquaplus Kft-vel a szerződés még nem került aláírásra, érvek és ellenérvek ütköztetése után még a jövő héten, egy rendkívüli ülés keretében döntés fog születni a vízmű üzemeltetéséről. A gyermekorvosi szakrendelés 2011. március 31-ig meghosszabbításra került a folyamatos ellátás biztosítása érdekében. A polgármester úr a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt levélben kereste fel, hogy a szakrendeléshez tudnának-e finanszírozást nyújtani, erre még nem érkezett válasz. December 3-a óta I. fokú belvízvédelmi készültség van érvényben községünkben. Erre a betervezett 120 ezer forint egyelőre elégnek tűnik, attól függ, mit hoz az időjárás. Folyik az árkok karbantartása, ahol szükséges, a víz lefolyása érdekében az út is felbontásra kerül. A talajvíz magas szintje miatt a szivattyúzás is egyre kevesebb eredménnyel jár, hiszen amit elszívnak, az szinte rögtön vis�szatöltődik. Múlt hónapban is több rendezvényen vett részt polgármester úr – pl.: belügyminisztériumi előadás Budapesten, tanyagondnoki előadás Szankon, megyei közgyűlés, találkozó az országgyűlési képviselővel és a környező települések polgármestereivel. Helyi rendezvényeken való részvétel – Hunyadi-bál, nyugdíjas bál, adventi gyertyagyújtás, hivatali dolgozók nyugdíjas találkozója. Valamint a polgármester úr által szervezett találkozók: szennyvízberuházással kapcsolatos találkozó (ld. előző szám), valamint a településen működő jelentősebb vállalkozók részvételével egy a település közösségét összekovácsolni szándékozó és a jövőbeli fejlesztések közös megvitatását célzó találkozó szervezése. Itt 17 vállalkozó és őstermelő volt jelen. Második napirendi pontban Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának, intézményeinek 2010. évi háromnegyed éves költségvetési beszámolóját fogadtuk el.
Harmadik napirendi pont volt ugyanezen intézmények 2011. évi költségvetési koncepciójának elfogadása. Itt mind a Pénzügyi mind a Szociális Bizottság ugyanazon kiegészítéseket tette az ÁMK igazgatónőjének kérésére: a végleges költségvetés kidolgozásakor vegyük figyelembe az alábbiakat, és lehetőség szerint építsük be a költségvetésbe – táblafestés költsége, munkaruházat, pedagógusnapi ajándék, valamint a falusi nagyobb rendezvények (Falunap, Augusztus 20-a, Május 1-je) költségeinek időben való meghatározása, hogy minél előbb lehessen szervezni a vendégeket, programokat. Negyedik pontban az önkormányzati intézmények 2010. évi költségvetésének módosítását tárgyaltuk. Erre azért volt szükség, hogy az intézmények a működéshez szükséges átcsoportosításokat megtehessék. A napirendi pontot egyhangúan elfogadtuk. Ötödik napirendi pont volt a 2011. I. félévi munkatervének jóváhagyása. A munkaterv a kötelező elemek mellett néhány képviselő javaslatát is tartalmazza, melyek megtárgyalását fontosnak tartjuk. Ilyen pl. az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok kihasználásának, állapotfelmérésének kérdése vagy a gyermekélelmezési és szociális konyha kapacitásának, állapotának vizsgálata. Hatodik napirendi pontban az ÁMK igazgatónőjének beszámolása alapján tájékoztatást kaptunk az ÁMK Hunyadi János Általános Iskola hatósági ellenőrzéséről, ami ez év november 11-én zajlott. Az Oktatási Hivatal ellenőrei néhány hiányosságot állapítottak meg. Mint az intézmény Pedagógiai Programjának, SZMSZ-nek, az IMIP-nek és a Házirend a legitimációjának hiánya, ennek bizonyítására szolgáló dokumentumok pótlása. Ez már meg is történt. Továbbá a tömegsport helyett iskolai sportkör létrehozását írták elő, a sportkör létrehozása is megtörtént. Ezen kívül mindent a legnagyobb rendben találtak. Hetedik napirendi pont volt a pénzbeli és természetbeni ellátásról szóló önkormányzati rendelet módosítása. Ennek értelmében a polgármester úr a jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül max. 20.000 forint átmeneti segélyt adhat annak, akinek olyan rendkívüli költsége merül fel, mely a létfenntartását veszélyezteti. Nyolcadik pontban a közüzemi díjak módosítása volt napirenden. Ennek értelmében a szemétszállítási díj 5,3%-al, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás 4%-al fog emelkedni 2011-ben. A szolgáltatók két fenti ajánlatát elfogadtuk. Szó volt még az Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulási Megállapodás módosításáról. A kistérségi társulásnak már csak Szentes, Derekegyház és Nagymágocs a tagjai. Valamint javaslatot kaptunk a Telenor mobil szolgáltatótól, hogy a településünkhöz tartozó földterületen lévő állomásának bérleti díját 18%-al csökkentsük, a gazdasági helyzetre való tekintettel. Mivel ez a 18% igen jelentős, és semmi egyéb nem támasztja alá, hogy nem tudják kifizetni a szerződéses összeget a csökkentésre tett javaslatukat elutasítottuk. Magyar Zita
3
Vacsorás véradás 2010. november 30-án ismét kiszállásos véradás volt az általános iskolában. Az utóbbi évek gyakorlata alapján elmondható, hogy sokan, összesen 74 fő adott vért, illetve bizonyult alkalmasnak a véradásra. Ebből első véradóként 7 főt köszönthettek a Szentesi Területi Vérellátó munkatársai. Jómagam első véradóként lázas izgalommal készültem erre a napra. A véradás előtti napon, kicsit magam bátorítva, utánanéztem, hogy miért is fontos annyira a véradás, az emberi vér. A vér semmivel sem pótolható. A műtétek alatt vagy baleseti sérültek ellátása során nélkülözhetetlen a vérátömlesztés, amely gyakran az egyetlen lehetőség az életben maradásra. De nemcsak a sürgősségi osztályokon használják a vérkészítményeket, szinte minden kórházi osztályon szükség van vérre vagy vérkészítményre. Egy véradás alkalmával mindössze 4,5 dl vért vesznek le, és nagyon fontos, hogy már ilyen kis mennyiséggel is három beteg embertársunk gyógyulását segíthetjük elő. A férfiak évente négy-öt, a nők pedig három alkalommal adhatnak vért. Két véradás között legkevesebb 56 napnak kell eltelnie. A véradás előtt nem szabad szeszes italt, illetve nem célszerű nehéz, zsíros ételeket fogyasztani. A véradás napján izgultam, de rutinos véradó kollégáim megnyugtattak, és az ő társaságukban mentem át a véradó helyre, az iskola tornatermébe. Először egy regisztrációs folyamaton kellett átesni, amely nagyon gyorsan zajlott. Majd ellenőrizték a vércsoportomat, és azt is megvizsgálták, hogy alkalmas vagyok-e a véradásra, elég magas-e hemoglobinszintem. Ezután rövid orvosi vizsgálat következett, majd kedves asszisztensek többek között 500 Ft-os vásárlási utalványt, strandbelépőket, nápolyi szeletet, illetve első véradóként egy arannyal befuttatott, vércsepp formájú kitűzőt adtak át. Következett a véradás, de szinte nem is éreztem fájdalmat, és elég gyorsan, öt perc alatt levették a kívánt vérmennyiséget. Megkönnyebbülve és mosolyogva álltam
fel a székből, azzal a döntéssel, hogy legközelebb is eljövök. Hisz ez tényleg semmiség és másnak az életet jelentheti. A véradás estéjén a művelődési ház nagytermébe várták a véradókat, ahol ízletes sertéspörkölttel vendégelte meg őket a nagymágocsi önkormányzat, de magánfelajánlások is segítették az est sikeres megszervezését. Itt került sor a tízszeres és húszszoros véradók kitüntetésére is. Tízszeres véradásért Berezvai Ferencet, Bodrogi Leventét, Géczi Antalnét, Gránicz Lajost, Győző Molnár Anitát és Németh Lászlót tüntették ki. Húszszoros véradásért Czene Zoltán, Juhász Katalin, Kukovecz Sándor, Osztás Ferenc, Sebestyén Bernadett, Somodi István, Szabics Lajos és Tóth Gábor kapott oklevelet. A harmincszoros és efölötti kitüntetések átadására a központi ünnepségen, Szentesen került sor. Harmincszoros véradóként oklevelet kapott: Bartók Ferencné, Erdei Pál, Földvári Nagy Ferenc, Nagy Tivadar és Őze Zsolt. Negyvenszeres véradásért Dobos Erzsébet kapott elismerést. Ötvenszeres véradásért Kovács Józsefet, Szín Pált és Mucsi Andrást köszönthették. Kilencvenszeres véradóként Kovács János kapott elismerést. Hosszú évek óta szervezi védőnőnk, Tóthné Mucsi Erzsébet évről évre községünkben a véradásokat. Áldozatos munkáját az ünnepségen a Vöröskereszt munkatársai oklevéllel ismerték el. Köszönet illeti a véradás megszervezéséért és az est zavartalan lebonyolításáért a polgármesteri hivatalt, Agócs Lászlónét és a szentesi Vöröskereszt munkatársait, Atkári Krisztiánt, Balogh Jánost és Baloghné Terike nénit, Csontos Kálmánt, Dr. Domján Katalint, Horváth Gyulát, Lengyelné Zsuzsika nénit, Mészáros Józsefet, Molnár Dénesnét, Nagy Annamáriát, a Szentesi Területi Vérellátó munkatársait és Tóthné Mucsi Erzsébetet. Az ízletes pörköltet Szenti Pál főzte, amit az általános iskola két nyolcadikos tanulója, Kocsis Evelin és Nagy Barbara segített felszolgálni. -mé-
Meghívót kaptam az óvodából Csörgött a telefonom és az unokám szólt bele: –Képzeld, mama! Gyöngyike óvó néni küldött neked egy levelet. Az van benne, hogy meghívunk minden kedves nagyszülőt, 2010. november 17-én töltsön velünk egy játékos délelőttöt a „Nagyik Napján”! Ugye eljössz? –csengett kis hangjában a lelkesedés és az aggodalom egyaránt. Szerda reggel hárman (mert két nagymamája van a lánynak – később Papa is csatlakozott hozzánk) kézen fogva, együtt léptünk be az óvoda kapuján. Szerencse, hogy van füle, mert különben körbe szaladna a szája a fején – gondoltam magamban. De, az is lehet, hogy nekem is ez volt a szerencsém. Nem kis büszkeséggel lépdelt a csapat. A kedves invitálásra helyet foglaltunk a csoportszobában és játszottunk az unokánkkal. Nagyon jó volt megfigyelni, milyen otthonosan játszik a barátságos, kedves környezetben. Reggeli után láthattuk, hogy milyen gondosan előkészített foglalkozáson vehettek részt a gyerekek. Milyen értő figyelemmel vezette rá Ilike óvó néni, az apróságokat a helyes válaszra, a felismerésre. Szurkoltunk, hogy jelentkezzen a mi szemünk fénye is, és ha felszólítják,
4
tudja majd a választ. Bájosak voltak, ahogy törték a fejüket és majd kicsattantak, ha tudták a megoldást. Lóbálták a kezüket, úgy jelentkeztek. Alig bírták ki, hogy ne kórusban kiabálják a megoldást. Közben gyönyörködtünk, hogy milyen okosak, szépek, aranyosak. A szemünkkel szívtuk magunkba a történést, és a lelkünk szép lassan megtelt melegséggel, kiszorítva minden rossz érzést, ami a nehéz hétköznapok hordalékaként összegyűlt bennünk. Köszönöm ezt a varázslatot! A foglalkozás után folytatódott a kötetlen játék, és egy fejedelmi gyümölcssaláta (amit Marika néni vezényletével készítettek a nagymamák) elfogyasztása után szomorúan láttuk, hogy eltelt a délelőtt. „Ünnep készül, boldog ünnep.” Hiszen számomra ajándék minden pillanat, amit az unokáimmal tölthetek. Köszönöm ezt az ajándékot, ezt az ünnepet! Tudom, hogy milyen nagy munkával, intenzív szervezéssel, erőfeszítéssel, de ugyanilyen szeretettel készítették elő nekem, nekünk ezt az ünnepet! Köszönöm, hogy részese lehettem… Dobóczki Józsefné Zsuzsi mama
Karácsony itthon, karácsony Szarajevóban Hatalmas hópelyhek kergetőztek az orrom előtt, ahogy hétfőn délelőtt Lucz Zsoltékhoz tekertem a Petőfi utcába. Érdekes az ember, a decemberi hóesést nem bánja. Szinte várja a behavazott, csöndes utcák nyugalmát, a fehér karácsony különös varázsát. Ez így működik immár kétezer év óta. Idén a tél menetrend szerint érkezett Európába. Tegnap – advent harmadik vasárnapján – óriási fehér takaró borult Szarajevóra. Ott keményebb a tél, forróbb a nyár. S még mindig zaklatott a helyzet a legújabb kori borzalmas háború után. Az emberhez méltó nyugalmat mis�szió képében adják a NATO katonák. Lucz Zsolt felesége, Marika a MH. 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonájaként külszolgálatot teljesít ebben a szerbiai városban. Zsolt szintén szerződéses katona. Autóbuszvezetőként szolgál a magyar honvédségben 2002. óta, vendégül látott a minap, így betekinthettem kedves családja mindennapjaiba. A feleség gyermekeik születése utáni gyest, gyedet kihasználva leérettségizett és elvégezte a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanítóképző szakát. A gyerekek nőttek, dolgozni akart és nem kapott munkát. Férje biztatására jelentkezett szerződéses katonának. Minden idevágó próbatétel után az alacsonyvízi hídépítő századhoz osztották. Majd ez év tavaszán a szentesi alakulattól kértek negyven olyan katonát, akik a külszolgálatot is vállalják. Így került Marika július derekán Szarajevóba. –Drágáim, fel kell újítanunk a házunkat, mert kicsi és öreg. A felújításhoz pedig sok pénz kell. Pénzünk csak akkor lesz, ha én most felvállalom ezt a külszol-
gálatot. –így beszélt gyermekeihez az édesanya, mielőtt ezen a nagy úton elindult volna. Az okos, szép gyermekek megértették anyjukat, igent mondtak neki. Igazából már nem kicsik. Zsoltika Békéscsabán tanul a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában, hetente jár haza, vadászpilóta akar lenni. Lolita tizenkét éves, tagja a mazsorett csoportnak. Imádja az állatokat. Ő szándéka szerint állatorvos lesz nagykorában. Ricsike negyedikes, örökmozgó. Sokáig birkózott, most nagy élvezettel a bőrlabdát rúgja. Búcsúzáskor megígérték anyának, hogy jól tanulnak, és megosztják a házi munkát. Apáé a mosás, a leánykáé a vasalás. Nem főznek hét közben. Vasárnap a mamák várják őket felváltva ebédre. Berczeliné Esztike néni segít, ha Lolika valamiben elakad. Erzsikére, Marika ikerpárjára is számíthatnak. Amúgy sürgetik az időt, számolják a napokat. Majdcsak ideér január dereka, anya hazajön, és együtt lesznek újra. Majd elmennek „ötösbe” valahova. Most apával készülnek Pestre a cirkuszba. Apa nagyon a kedvükben jár, sok helyre elviszi őket… Szarajevó légvonalban körülbelül nyolcszáz kilométer. Ám a számítógép jóvoltából anya hazajár minden este. A képernyőn át mosolyogva néz mindegyikükre. Kérdezgeti: mi történt az iskolában, ki, milyen jegyet kapott, és mit ebédeltek akkor nap? Az itthoni béke megnyugvást ad a kinti messziségben. Enélkül nehezebb volna. Enélkül fájóbb lenne. Különösen most, amikor bizserget karácsony közelsége. Jön szenteste. Az állomány tagjai hitük és vallási hovatartozásuk szerint ünnepelhetnek. Fenyőt díszítenek, verseket mondanak és felcsendül a „Mennyből az angyal”. Anya szorosan magához öleli az itthonról kapott ajándékokat. Lolika kézzel varrt gyönyörű telefontartóját, Zsoltika különleges makettjét, Ricsike fenyődíszeit, amin pingpong labdák, gyöngyök és konfettik díszelegnek. Picike tárgyakban érkező tapintható szeretet, ami olyan tiszta, olyan meleg, hogy átsüti az ottani fagyos telet… Itthon rokonok, barátok segítségével ünnepi asztalra kerül a halászlé, a töltött káposzta és többféle finom sütemény. A szoba közepén ott áll a karácsonyfa. A Jézuska alárakja az ajándékokat. Közöttük azt is, amit anya vásárolt Szarajevóban. Amiben benne van a szíve egy darabkája. Karácsony itt, karácsony ott. Nyolcszáz kilométer légvonalban. A távolság itt és most összekötő kapoccsá vált Lucz Zsoltiék családjában. Dóczi Jusztina
Alkotóka kézműves műhely November 22-én tartotta első összejövetelét az Alkotóka kézműves műhely a művelődési házban, Dobóczki Józsefné Zsuzsika vezetésével. Ebben az évben kéthetente, az adventi készülődés jegyében készülhetnek a szebbnél szebb alkotások. 2011-ben januártól májusig havonta egy alkalommal lesz kézműves műhely, melynek részleteiről később olvashatnak az érdeklődők. A követke-
ző alkalomra december 20-án 14.30-tól 16.30-ig kerül sor, ahol irodalmi idézetek felhasználásával képeslapot készítünk. A gyermekfoglalkozások a Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kht. szakmai és anyagi támogatásával, a TÁMOP 3.2.4/08/01-2009-0021 számú, olvasást népszerűsítő programja keretében valósulnak meg. Szeretettel várunk minden alkotni vágyó gyermeket!
5
Ciprus
Nyaralás novemberben Sok mai magyar fiatalhoz hasonlóan a mi kisebbik lányunk, Kata is külföldön keresi jelenleg a boldogulását. Április óta Cipruson dolgozik. Novemberben nagyobbik lányommal és Kata barátjával meglátogattuk őt. Izgalommal vártam a repülőutat. Nagyon szép időt sikerült kifognunk, így 11.900 m magasságból csodálatos látvány volt az alattunk elterülő táj. Hihetetlen volt számomra, hogy az épületek mellett a közlekedő autókat is látni lehetett ilyen magasságból. Érdekes volt megfigyelni, hogy a ma már fákkal, növényzettel borított valamikori folyómedrek vonala fentről nézve mennyire kirajzolódik a tájból. Larnakába érkeztünk három és fél órás repülőút után. Itthonról dzsekiben, novemberi hűvösben indultunk, ott közel 30°C várt bennünket. Úti célunk, Paphos 140 km-re volt a repülőtértől. A városok között rendszeres buszjárat van, a falvakról általában reggel egy busz indul a városokba, este egy vissza. Mi itthonról jó előre autót béreltünk, mivel tájékoztatókból tudtuk, autó nélkül itt csak strandolni lehet. A sziget különböző részein sok érdekes látnivaló akad, megéri autóba szállni. Az autókölcsönző cég alkalmazottja a reptéren várt bennünket, bevitt a városba átvenni az automata sebváltós, jobbkormányos, bérelt Opelt. Nem kis izgalommal ültünk a kocsiba, mivel Cipruson bal oldali közlekedés van. Útravalóul felvilágosítottak bennünket, hogy a ciprusiak általában nem használják az indexet. Ha nem jelez, nem azt jelenti, hogy nem is fog esetleg elkanyarodni. A városból kikevergőzve az autópályán már jól éreztük magunkat. Sziklák, hegyoldalban birka- és kecskenyáj, csodálatos látvány a Földközi-tengerre kísérte utunkat. Paphosba érve betévedtünk a régi belvárosba, szűk sikátorok és közeledő sötétedés, nagy forgalom gondoskodott az izgalomról. Megkönnyebbülés volt, amikor célba értünk, felszedtük Katát és irány a szálláshelyünkre. Fáradtak voltunk ugyan, de még akkor este sétáltunk egy nagyot a tengerparton. Reggel arra ébredtünk, hogy szobánk ablakából termő citromfára látunk, virágzó leanderek, pálmafák, fügefák veszik körül házunkat. Szálláshelyünk kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy Kata munkahelyéhez közel, a tengerparton legyen. Hittem is, meg nem is itthonról, hogy ott még novemberben fürödni lehet. Hát, lehetett. Csodálatos tengerpart, kristálytiszta víz, napsütés várt bennünket. Itt a nyarak forrók, gyakori a 45 °C, télen is enyhe az időjárás. Az év 9 hónapjában várják a turistákat, márciustól novemberig tart a szezon. A tengervíz nyáron akár 27 fokos, de télen is 16 fok körül van. Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Nevezik a szépség és a szerelem szigetének is, a legenda szerint a szépséges Aphrodité itt kelt ki a habokból. A sziget természeti csodákban és történelmi emlékekben egyaránt gazdag, nagyon sok ókori emlék található. Az építészeti emlékek 9000 év történelmét tükrözik. Természeti adottságai és jó fekvése miatt a hódító nagyhatalmak a sziget feletti uralom megszerzésén fáradoztak. Itt tartózkodásuk idején számos kulturális örökséget hagytak a
8
helyiekre. Bármerre jártunk, a múlt egy darabjával találkoztunk. Antik településeket, városállamok maradványait, római villák mozaikjait, bizánci templomokat nézhettünk meg. A szigetet zömmel görög-török ciprióták lakják, de nagyon sok arab, angol és orosz él a szigeten. A görög és a török ciprusiak érdekellentétei miatt 1974-ben a szigetet két részre osztották. A sziget északi része török katonai megszállás alatt áll. 1983-ban a török ciprióták kikiáltották az Észak Ciprusi Török Köztársaságot, melyet csak Törökország ismert el. A déli része a ciprusi kormány ellenőrzése alatt áll. A sziget a turizmusból él. Az üdülés alatt turistákat láttunk vagy azokat, akik a turistákat kiszolgálják. Mindenfelé építkeztek, ahol 10-15 éve puszta volt, most szállodasor található. A sziget nevezettségeit néhány nap alatt be lehet járni. Mi a látnivalók egy töredékét néztük meg, mivel elsősorban Katával kívántuk tölteni az időt, s ő a nyaralásunk ideje alatt is több napon át dolgozott. Munkanapjain elvittük munkahelyére, mi strandoltunk, munka végeztével mentünk érte, és jöttek a közös programok a városban. Szabadnapjain tettünk nagyobb kirándulásokat. Paphost Kr. e. 300-ban alapították, jelentős közigazgatási és kereskedelmi központ, a rómaiak kedvelt helye volt, számos épületet emeltek a tengernél. A várost földrengés sújtotta a 4. században kétszer is. Üdülésünk alatt többször elhaladtunk a bizánci korban templomként használt Agia Solomoni, a katakombák előtt. Az előtte álló fán ruhaneműk, zsebkendők lógtak, melyeket a gyógyulásban reménykedők hagytak ott. Hitük szerint, amely testrészüket azzal korábban megdörzsölték, meg fog gyógyulni. Ellátogattunk a világörökség részeként nyilvántartott Archeológiai Parkba. Dionüszosz, Thészeusz, Orpheusz és Aion villáiban padlómozaikokban gyönyörködhettünk, melyek a 3. században keletkezhettek. A legszebb mozaikokat Dionüszosz háza rejti. Egyik mozaiksorozatról azt tartják, hogy a másnaposság első ábrázolása a világon. A villákban több kisebb-nagyobb fürdőmedence volt kialakítva, láthattuk, közel 2000 éve hogyan oldották meg a
csatornázást. Megpihentünk az Odeionban, a 2. században épült kis színházban. Kipróbáltuk a színház akusztikáját, élveztük a magaslatról elénk táruló kilátást. A színház előtti agorának, azaz piacnak néhány oszlopa maradt meg csupán. A bizánci vár vagy más néven Saranta Kolones, azaz negyven oszlop a lelőhelyen talált 40 gránit oszlopáról kapta nevét. Az arab fosztogatók ellen emelték a 7. században, az 1222-es földrengés után sorsára hagyták. A régészeti park bejárása a nagy melegben fárasztó volt, de a festői kikötő fölött magasodó erődöt még megnéztük. A Lusignan-uralkodók építették, hogy így védjék a várost a fosztogató kalózoktól. A kikötő melletti sétányon hangulatos éttermek, kávézók, turistacsalogató bazár várja az idelátogatókat. Kilátogattunk egy délután a Coral Bay-re, vagyis a Korall-öbölbe. A homokos tengerpart, a nyugodt tenger vonzza a fürdőzőket, a vízi sportok kedvelőit. Ez a búvárok egyik kedvenc helye is. Túráztunk a közel 2000 m magas Troodoszhegységben. Több pihenőhelyen megálltunk és nem tudtunk betelni a kilátással, a háborítatlan hegyvidéki környezettel. A völgyekben zöldellő fák láthatók, de ahol nem elegendő a csapadék, ott bozótos borítja a lejtőket. A hegyekben alacsonyabb az átlaghőmérséklet, ezért a ciprusiak körében kedveltek a hegyi üdülőhelyek. A térség jellegzetessége a számtalan templom és kolostor. Mi a Crysorrogiatíssis-kolostort látogattuk meg, melyet 1152-ben alapított egy Ignatius nevű szerzetes. A legenda szerint Ignatius egy ikont talált itt, melyet Szent Lukács festett Szűz Máriáról, s ez sugallta neki, hogy itt építsen egy templomot. A templom köré épült később a kolostor. Nők fedetlen vállal nem mehetnek be, de a szerzetesek a bejáratnál elhelyezett nagy kendőkkel vártak a turistákra. A templomban különböző relikviákat láthattunk, köztük az említett ikont. Megnéztük a kolostor borospincéjét is, házi készítésű borokat lehetett kóstolni, vásárolni. Páno Panagia faluban leparkolva egy idős bácsi rögtön odajött hozzánk, érdeklődött, mit keresünk. A falusiak segítőkészségére, kedvességére jellemző, hogy el is kísért bennünket Makarios érsek-elnök emlékmúzeumához. Megnézhettük az elnök szülőházát is, az itt tett látogatáson keresztül megismerhettük közvetve a régi ciprusi életmódot. A ház két helyiségből állt, a külső volt a család lakótere. A lakótér egyik sarkában főzőhelyet alakítottak ki szabadkéményes tűzhellyel, falra függesztett serpenyők-
kel, tányérokkal. A fal mellett középen ágy a szülőknek, a gyerekek a földön, ahol hely volt, ott aludtak. Az egyik sarokban galériaszerű állványzat állt, melyet tárolásra használtak. A belső helyiség volt az istálló, az állatok a lakótéren át jártak ki. Utunkat tovább Polis felé vettük. Hatalmas víztározó mellett haladtunk el, kecskefarmokat, szőlő- és gyümölcsültetvényeket láttunk. A fákon ekkor értek a narancsok, citromok, mandarinok, grépfrútok, amelyek decemberben várnak szüretre. A banán érését úgy segítik elő, hogy a fürtökre kék nylonzsákot húznak. A ciprusi banánok kisebbek és édesebbek, mint az üzletekben nálunk vásárolhatók. A citromfáról levett, természetes körülmények között beért citrom sokkal illatosabb, ízletesebb volt, mint az itthon kapható, féléretten leszedett, útközben a hűtőkamionban beért citromok. Polison a hatalmas kikötőt barangoltuk be, rácsodálkoztunk a nagy luxusjachtokra és a kicsi rákászhajókra. Az Akamás félszigeten felkerestük Aphrodité fürdőjét, ahol a fák között rejlő tavacskába kis patak csordogál. A legenda szerint Aphrodité itt fürdött meg esküvője napján. A magaslatról nagyon szép kilátás nyílt a tengerre. Az üdülés ideje alatt étkezés szempontjából önellátóak voltunk, a szállásunkon volt főzési lehetőség. Az üzletekben mindent lehet kapni, kb. dupla áron, mint itthon. Kirándulások alkalmával betértünk éttermekbe, kávézókba megkóstolni a helyi ételeket, a rövidre főzött ciprusi kávét. Egy este étteremben tengeri „herkentyűket” vacsoráztunk. Érdekes ízek voltak, ezt is ki kell próbálni, de én inkább maradok a magyaros csirkepörköltnél és a nokedlinél. Gyorsan eltelt a hét, maradtunk volna még. Biztattuk a lányt, ha továbbra is külföldön szeretne dolgozni, jövőre válasszon másik szép helyet, s ha tehetjük, ott is meglátogatjuk. Utolsó este egy közös kávézás, búcsúzás és indultunk Larnakába. Este 10 óráig kellett leadnunk a kocsit, mely igazán jó szolgálatot tett. Hajnalban indultunk haza repülővel. Még ez az út is tartogatott meglepetéseket. Első pillantásra nem tudtam, mi az a szépség, amit látok az ablakon kitekintve. Kivilágított „térkép” fölött repültünk. A települések közvilágítási lámpái aranyló fénnyel rajzolták ki az utakat, halványan megvilágították az épületeket, a parkoló kocsik ablakain csillant a fény. Az éjszakai fényekben gyönyörködve utaztunk hazafelé. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy mindezt láthattam. Kívánom, hogy minél többen átélhessék ezeket az élményeket. Tóthné Rostás Ágnes
9
Nyugdíjas évzáró November 27-én a helyi nyugdíjas egyesület vacsorával egybekötött ünnepségre hívta és várta az érdeklődőket. A kellemes hangulatú rendezvényen műsort adtak a helyi népzenészek. Valamint köszöntötték az édesapákat, nagyapákat. A helyi nyugdíjas klubban immár hagyomány, hogy az esztendő végéhez közeledve ajándékot osztanak a férfitagoknak. Megköszönve nekik az egész évben nyújtott udvariasságukat, figyelmességüket, amivel elhalmozták a nőket. A marhapörköltet Juhász István és fia főzték, és szorgalmas asszonykezek rakták az asztalra. A vacsora után tánc kilenc-tíz óráig. Ki meddig bírta. 2010-ben 130 tagja volt a nyugdíjas klubnak. Mint mindig, ebben az esztendőben is színes programjaik voltak. Március elején nőnapot tartottak, farsangi bállal egybekötve. Május első vasárnapján köszöntötték az édesanyákat, nagymamákat, valamint Juhászné Erzsike, a klub vezetője kedves szavakat intézett az 50. házassági évfordulót ünneplő Nagy Lajosékhoz. Pünkösdhétfőn a szarvasi arborétumba látogatott el a csoport. Június 5-én Pécsváradon vetélkedőn jártak. Részt vettek a falunapi programokban. Július végén megtartották a hagyományos Anna-bált. A rendezvényeket mindig sokan látogatják. A bálokban jókedvűen mulat a tagság. Igazából ez egy vidám, összetartó társaság. Az ősz folyamán Juhászné Erzsike nagy műtéten esett át. Itt és most jobbulást, mielőbbi teljes felgyógyulást kívánunk neki.
Családi események Házasságkötés: Redenczki László Nagymágocs, Mágocsoldal 10. és Patkós Zsuzsanna Nagymágocs, Mágocsoldal 10. Sok boldogságot! Születések: Czakó Krisztián és Bozó Etelkának (Ótompahát 31.) Zsombor; Dr. Poszert József és Zsíros Anikónak (Mátyás király u. 26.) Zalán József Gratulálunk! Halálesetek: Árendás István (Szentesi út 2.) Égető Sándor (Szentesi út 2.) Faragó István (Mátyás király u. 9.) Farkas Tibor (Mágocsoldal 9.) Juhász Zsigmond (Lajostanya 1.) Kincses Ádámné Károlyi Éva Erzsébet (Szentesi út 123/A) Kókai Sándor (Szentesi út 2.) Kovács Antalné Horváth Ilona (Szentesi út 2.) Kurucz Jánosné Juhász Ilona (Szentesi út 2.) Magony Jánosné Mitlasovszki Etelka (Szentesi út 2.) Szilágyi Sándor (Szentesi út 2.) Vida István (Szentesi út 2.) A hozzátartozóknak őszinte részvétünk. Összeállította: Tóthné Mucsi Erzsébet védőnő és Heredeáné Sprok Magdolna anyakönyvvezető
10
ÁLLOMÁS(ok) Mintha az emberi élet egy igazi vasútállomás lenne, ahol az egyik vonat megérkezik, a másik meg elmegy éppen. S te ott állsz. Nézel. Sírva integetsz a tovatűnő vonat után. Közben a szíved féltőn kalapál. A lelkedből is kiszáll egy nyugtalan darab. Tán’ sebesebben repül, mint ahogyan a kattogó járgány halad. Félsz. Félted, aki most elmegy. Óvod a zajos világ bűzös forgatagától, a magas szerpentinektől, a sötét alagutaktól. De önmagától is félted, nehogy ros�szul döntsön bármiben valahol. Pedig tudod, már felnőtt. Döntőképes emberré formálta a sorsa. Neked úgy tűnik, mintha most lett volna, amikor meséiddel elé varázsoltad a Lomnici-csúcsot, az Eiffel-tornyot és a fehér tarajos hullámokat görgető Adriát. Mintha tegnap lett volna. Az ember olykor csalóvá válik gondolatban, és lopva belekapaszkodik a visszaszerzett régi, szép dolgokba. De a valóság más. És most itt van ez az állomás, ahová érkeznek és elmennek a vonatok, egyik a másik után. Most a te vonatod is elmegy. Búcsúnótát kattognak a szilaj vaskerekek. Te egy külön kocsit váltottál a szerelvény leghátuljában magadnak. A leghátuljában. Ez a hely illet meg téged. Mindig hátul voltál, akkor is, amikor amúgy a tenyerén hordozott az élet. Folyton azt figyelted, hogy jó vagy még jobb legyen a körülötted lévőknek. Ízlelted a szavakat mielőtt betűformába öntötted őket. Vigyáztad, hogy az írásod senki lelkében ne üssön sebet, ne gerjesszen haragot. A békesség, a megértés felé terelted a dolgokat. Tán’ sokszor nem így kellett volna? De a bántó szándék, a rossz akarat nem fért bele a tolladba. Nem. Te egy furcsa figurának születtél, a második világégés közepén. Ide Nagymágocsra, egy szegény családba. Amúgy hatalmas akarattal és még nagyobb hittel. S ahogyan a Bibliában áll: akit szeret, azt a helyére vezérli az Isten… Te bejártad a poklok poklát, mire beértél a neked szánt, szent, tiszta, igaz célba. Már elmondhatod: Ezzel a féltő gondoskodással soha nem éltél vissza. Egyfajta szolgálatnak vetted és éltél vele. Megmutattad, hogy az Isten adta tehetség szorgalommal, igyekezettel vegyítve mire képes. Hm, mire? Felviheti az embert a legmagasabb csúcsra. Persze, a csúcson jobban éri az embert a szél, és bizony buktatók is voltak. Talpra álltál, leporoltad magad és folytattad tovább az utad. Tudtad: csak az gyönyörködhet a szivárványban, aki előbb eltűri a sötét felhőkből eső képében lezúduló vizet. Tűrtél. Gyönyörködtél. Olykor három újságban is rekedtre írhattad magad. Soha senki nem mondta, hogy ezzel vagy azzal a témával ne zavard. Biztattak: vesd papírra mások örömét, bánatát. És te írtál, írtál, mindig emberhez közeli témát. Ésszel, kézzel, szívvel, ahogyan azt az itteni etika szabja. De mintha egy-egy arc megfestésénél a szívedből többet adtál volna. Egy picivel többet. Ezt elnézték neked, mert a bemutatott egyénhez szorosan kapcsolódott az általa nagyra tartott munka, s mindezt te tisztelettel ráültetted szeretett faludra. Szóval a szívedből így kellett a többlet. S most megköszönsz mindent, minden szépet, amit cserébe kaptál: a messziségben kéklő ormot, ahová fölkapaszkodhattál, a csodát, a szerelmet, amit átéltél a hegymászás alatt, a rendet, amely társad volt a hosszú út alatt, a szeretetet, amit adhattál, és amit cserébe neked adtak. Megköszönöd, hogy találkozhattál a múlttal, a múlt egy parányi darabját a maga sápadt ragyogásában átnyújthattad az utókornak. A vonat elment. Te állsz felemelt fejjel, hátrahúzódva, egyszerűen, ahogyan tetted évtizedeken át. Ne sírj! Mosolyogva integess a ködbevesző, kattogó járgány után. -dj-
Kék hírek A közelgő karácsonyi ünnepekkel és a várható hideg időjárással kapcsolatban engedjék meg, hogy néhány tanáccsal szolgáljunk: 1. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a különféle szolgáltatók (pl. önkormányzatok, Dégáz, Démász, vízmű) túlfizetéssel, nyugdíjkorrekcióval, tartozás behajtással személyesen senkit nem keresnek fel, az ügyeket minden esetben levelezés útján intézik. A lakásukba ilyen ürüggyel senkit ne engedjenek be, szólítsák fel őket távozásra, majd lehetőség szerint értesítsék a rendőrséget! 2. Telefonon történő nyereményértesítést a mobilszolgáltatók nem végeznek, a nyeremények kifizetéséhez soha nem kérnek pl. telefonkártya feltöltést. Az ilyen hívások ébresszenek Önökben gyanút, és ne teljesítsék a kérést! 3. Házaló árusítást végző (ruhanemű, ágynemű eladás) személyeket ne engedjenek be a lakásukba! Otthonukban ne tartsanak nagyobb mennyiségű pénzt, azonban, ha mégis található a lakásban, akkor külön helyre tegyenek egy kisebb összeget, mely a napi szükséglet kielégítésére elegendő. 4. A rendőrség munkatársai nem vonulnak ki lakásukra hamis pénz ellenőrzése céljából, minden nyomozati cselekmény végrehajtásához vezető ál-
tal aláírt, lepecsételt határozatot visznek, magukat szolgálati igazolványukkal azonosítják. 5. Vásárlásaik során látható helyen értékeiket (pénztárca, telefon, iratok stb.) sem gépjárműben sem kerékpáron ne hagyjanak. Pénztárcáikat bevásárlókocsiba, csomagok tetejére, külső nyitott (kabát) zsebekbe, nyitott vagy könnyen nyitható táskába ne tegyék! 6. Az üzletek előtt kerékpárjaikat zárják le, lehetőleg kiépített kerékpártárolóhoz! A gépkocsijukat zárják le, az üléseken, látható helyen táskákat ne hagyjanak! 7. A kihűlések megelőzése érdekében figyeljünk egymásra, ha bárkinek tudomására jut, hogy az ismeretségi körében, szomszédjában olyan idős, egyedülálló, mozgásában korlátozott személy van, aki a téli hideg időben nem jut megfelelő mennyiségű tüzelőanyaghoz, azt jelezze a Polgármesteri Hivatal vagy a Rendőrőrs felé. Végezetül pedig minden nagymágocsi lakosnak a Rendőrőrs teljes személyi állománya nevében békés, boldog karácsonyi ünnepeket és biztonságos, balesetmentes boldog új esztendőt kívánok! dr. Bottyán József r. őrnagy mb. őrsparancsnok
FELHÍVÁS A Szentesi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya nyomozást folytat a Btk. 321. § (1.) bek-be ütköző és a (3.) bek. a.) pontja szerint minősülő felfegyverkezve elkövetett rablás bűntett kísérlet elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen. A posta nagymágocsi kézbesítője jelentette be a Nagymágocs Rendőrőrsön, hogy 2010. november 26-án délelőtt a Dózsa György utcán egy általa ismeretlen férfi rátámadt, és pénzt követelt. A támadás miatt a postás segítségért kiáltott, mire az ismeretlen személy elszaladt. Az elkövető személyleírása a sértett és a tanú elmondása alapján: Az elkövető férfi 170-175 cm magas, vékony testalkatú. Fekete pulóvert és azon kívül zöld, kantáros munkásnadrágot viselt.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben rögzített jogkörénél fogva a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője az elkövető kilétének megállapítását közvetlenül elősegítő személy részére
250.000 Ft azaz kettőszázötvenezer forint díjkitűzést bocsátott ki. Érdemleges információ esetén kérjük, hívja a Szentesi Rendőrkapitányságot a 63/561-310 számon, a telefontanút a 06-80-555-111 számon vagy a 107-es illetve a 112-es segélyhívót. Az információszolgáltatás tényét kérésére a Rendőrség titkosítva kezeli.
11
Hagyományos finomságok az asztalra Ezen a tájon, ha már karácsony, akkor töltött káposzta, hal és pulyka. Az alábbi sorokban megírjuk, miként kerülhetnek ezek a finomságok az ünnepi asztalra. Erdélyi töltött káposzta: Hozzávalók öt személyre: 60 dkg savanyú káposzta, 25 dkg darált sertéshús, 5 db füstölt, nyers sertésoldalas, reszelt vöröshagyma, 5 dkg rizs, pici zsír, liszt, bors, paprika, tejföl, 5 db káposztalevél. Elkészítés: A darált húst, rizst, hagymát, fűszereket jól összedolgozzuk és betöltjük a káposztalevelekbe. A fazék oldalát zsírral megkenjük, liszttel meghintjük. Az aprókáposzta felét az edény aljára szórjuk, rárakjuk a megtöltött káposztaleveleket, majd betakarjuk a füstölt oldalassal és a megmaradt aprókáposztával. Megszórjuk tört piros paprikával, annyi vizet öntsünk rá, hogy ellepje. Fedő alatt felforraljuk, majd takaréklángon puhára főzzük. Laktató eledel, finom ünnepi vacsora. Kolozsvári töltött pulyka: A pulykamellet megsózzuk, beborsozzuk. Legalább négy órán át állni hagyjuk. Tölteléke 25 dkg kenyér tejbe áztatva, egy nagy fej vöröshagyma apróra vágva (öt dkg zsíron megfonnyasztva), 35-50 dkg darált sertéshús, só, bors és finomra darált petrezselyemzöld. Ezeket az alapanyagokat 4 dl fehérborral összegyúrjuk, a pulyka máját, zúzáját elszeleteljük és belerakjuk a töltelékkel együtt a felszúrt és megnyitott pulykamellbe. Bevarrjuk és körberakjuk szalonnaszeletekkel. Előre felmelegített cserépedénybe tesszük, vizet öntünk alá, sütés közben olvadt zsírral locsolgassuk. Süssük szép pirosra. Rizzsel vagy burgonyapürével, befőttel, savanyúsággal adjuk az asztalra. Ha nem fogy el karácsonyeste, másnap is boldogan mellé ül a család apraja, nagyja. A halételek elkészítésében Nagy Pálné Icuka segít Kedves Olvasóinknak. Íme az ajánlata:
Kedves Vásárlóink! A Xing-Wang Da Kft. Kossuth utcai üzletében 2010. december 31-ig 20% kedvezménnyel vásárolhat.
Halászlé: Hozzávalók hat fő részére: 2 kg körüli ponty, 1 kg apróhal, 15 dkg hagyma, 2 db paprika, 1 erős paprika, 4 db halászlé kocka, kevés piros arany, só, őrölt paprika, víz. Az apróhalat felrakom kb. 2,5 liter vízbe főzni, belerakom a sót, piros aranyat, a paprikákat és a hagymát felszeletelve halászlékockával, ezt hosszan főzöm, amíg az apróhal szétfő. Az egészet átpasszírozom, majd az alaplevet visszarakom a tűzhelyre. Amikor felforrt, belerakom az evőkanálnyi őrölt paprikát és a halszeleteket. Lassú tűzön készre főzöm. Zsírt nem szoktam hozzáadni, mert a hal tartalmaz elegendő mennyiségű zsiradékot. Tejfölös csuka: Hozzávalók: 1 db kb. 2 kg-os csuka, só, bors, fokhagyma, vegeta, majoránna, tejföl, burgonya, pici zsír. A megtisztított csukát befűszerezem sóval, borssal, vegetával, majoránnával, kívül-belül. A fokhagymát áttöröm, azzal kívül-belül átkenem a csukát. A tepsi alját vékonyan kikenem zsírral, a csukát középre teszem. A burgonyát megpucolom, vékony karikákra szelem, egy tálban besózom, vegetázom, majoránnázom, és egy nagy pohár tejföllel összekeverem az egészet. Ezt körberakom a csuka körül. Alufóliával bevonom a tepsit. Lassú tűzön kb. egy óra alatt készül el. Jó étvágyat kívánunk! Helyi lapunk szerkesztőségének vezetője, Dóczi Jusztina úgy döntött, hogy 2011. januárjától a Nagymágocsi Hírmondó főszerkesztői feladatait már nem látja el. Köszönjük, hogy az olvasók és a lap iránti tisztelettel, gondoskodó szeretettel végezte ezt a munkát. Sajnáljuk, hogy a vállán nyugvó édes terhek közül a Nagymágocsi Hírmondót teszi le. Munkatársként továbbra is számítunk írásaira, szerkesztésben szerzett tapasztalataira, tanácsaira. Kívánjuk, hogy sok örömét lelje helytörténeti kutatómunkájában. Valósuljon meg álma, hogy a falu karácsonyfája alá a jövő évben odahelyezheti a Nagymágocs történetéről szóló írások újabb kötetét. Nagymágocsi Hírmondó munkatársai
Az engedmény minden cipőre és felsőruházati (pulóver, nadrág, póló, kabát stb.) termékre vonatkozik. Jöjjön el és válogasson kedvére ruházati termékeinkből! Alacsony árakkal, folyamatosan megújuló árukészlettel várjuk kedves vásárlóinkat az új esztendőben is! KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK ÖNNEK AZ ÜZLET DOLGOZÓI ÉS VEZETŐSÉGE
Húsfüstölést vállalok Hegedűs István
Nagymágocs, Kossuth u. 30.
12
Nagymágocsi Hírmondó Kiadja Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata 6622 Nagymágocs, Szentesi út 42. Felelős kiadó: Tóthné Rostás Ágnes Felelős szerkesztő: Dóczi Jusztina Szerkesztőség címe: Általános Művelődési Központ Petőfi Sándor Közművelődési és Könyvtári Intézete 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. Nyomdai munkák: „Norma” Nyomdász Kft. Hódmezővásárhely
