NAGYMÁGOCS - állapotfelmérés
Nagymágocs
1995
1998
1999
2000
terület (ha):
7508
7508
7508
7508
lakosság száma (fő):
3624
3532
3495
3495
lakások száma (db):
1319
1324
1326
1326
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db):
294
1039
1040
1041
vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db):
810
848
853
855
csatornahálózat hossza (m):
1100
0
0
0
0
0
0
0
csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000
I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága • A településnek nincs környezeti programja, van viszont egy nem túl régen – 1997-ben – készült külterületi rendezési terve. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék • A hulladékokat már három évtizede a település szélén lévő, a Mágocs-ér jobb partján fekvő, aszfaltúton megközelíthető, naponta 16 órán át őrzött, természetes határ övezte téglagyári gödörben helyezik el. A lerakó engedély nélküli. • 1990 óta szervezetten folyik a szemét gyűjtése, az önkormányzat hetente grátisz elszállítja ezt, de az illegális szemétlerakást nem tudják kezelni. A tömörítést évi 3-4 alkalommal tudják megoldani, többre nem futja a község költségvetéséből. Több oldalú a teleppel kapcsolatos problémakör: rengeteg és válogatás nélküli a szemét, magas a talajvízállás, gyakorlatilag bárki lerakhatja minden következmény nélkül hulladékát. • 1994-ben épült egy új, bentonitos szigetelésű, szakhatóság által engedélyezett hulladéklerakó, ez 1995-ben átadásra került. A polgármester azonban közbenjárt, emiatt nem használják, mivel a hulladékproblémát ő úgy szeretné megoldani, hogy a település csatlakozzon a szentesi regionális hulladéklerakóhoz. Ez eddig azért nem sikerült, mert a szentesiek csak kéthetente akarják elszállítani a szemetet, Nagymágocson azonban a heti egy szállítás is kevésnek bizonyul már eddig is. Jelenleg az új lerakó „önrekultiválódáson” megy át.
NAGYMÁGOCS - állapotfelmérés
• Az állati tetemek elhelyezése megoldottnak mondható, az „új” szeméttelep mellett elhelyezett konténer kihasználtsága alacsony, a tetemeket az ATEV Rt. szállítja el. • Főleg a mezőgazdaságban keletkeznek veszélyes hulladékok. Ezek ártalmatlanítása a még működő állami cégeknél megoldott, tehát a fáradt olaj, elhasználódott akkumulátorok, növényvédő
szerek
göngyölegei
hivatalos
megsemmisítő
helyre
kerülnek.
A
magángazdaságoknál ezt sajnos nem tudják ellenőrizni. A fóliás termelés során keletkező fóliahulladékok ártalmatlanítása megoldott, de magukban a fóliákban termelődő műanyag kötöző anyag (illetve ezek keverve a szerves hulladékkal) valószínűleg a szeméttelepet terheli, vagy elégetésre kerül. 2. Szennyvíz • Nincs kiépített szennyvízhálózat a településen, bár 1982-ben elkészült a tanulmányterv a hálózatról, azonban az akkori kormányzat az elkülönített pénzt másra költötte el. Jelenleg hátrányos helyzete miatt sem az önkormányzat, sem az állampolgárok nem bírnák el anyagilag egy ilyen mértékű beruházás költségeit. A közművek utáni privatizációs bevételeket
egyébként
egy
elkülönített
számlán
tartják,
amit
a
polgármester
mindenféleképpen erre szeretne fölhasználni. • A szennyvizet az erre szakosodott vállalkozók szippantás után elszállítják, ezt a lakosok önállóan finanszírozzák, míg a közintézmények szennyvizét az önkormányzat kezeli. Elvileg Szentesre kellene szállítani minden ilyen jellegű anyagot, de ez az esetek többségében a helyi szeméttelep egyik sarkába engedik bele. • Korábban az állattartó telepek a Derekegyházi ÁG tulajdonában voltak, ebben az időben történt egy igen jelentős szennyezés, ekkor kb. egy 100 ha-os területre öntözték ki a hígtrágyájukat. Ennek következtében a termőterület tönkrement, a regenerálódásának elősegítése érdekében szilvást telepítettek ide. Ma a kft.-k által fölvásárolt állattelepeken szintén így szabadulnak meg a hígtrágyától. • A csapadékvíz elvezetésére 1972-re épült ki a belterületi hálózat, azóta az aszályos évek miatt nem törődtek vele, így jó része eltömődött, használhatatlanná vált. Ez gondot is okozott az idén, továbbá az is, hogy nem megfelelően lett kiásva, így a gravitáció nem tud érvényesülni megfelelő mértékben. 3. Területhasznosítás • Területhasznosítási térkép nincs a településről.
NAGYMÁGOCS - állapotfelmérés
• Fontos korlátozó tényező a település életében a belvíz. Idén a község összterületének a 60 százaléka volt vagy van még most is víz alatt, korábban ez az arány csak átlagosan 10 százalékos volt. A belterületen 100 db házban tett kárt az idén, ez köszönhető egyébként a csapadékvizet elvezető csatornahálózat elmulasztott tisztántartásának is, nemcsak a nagy mennyiségű esőnek. A külterületen kb. 500 ha termőterület került víz alá, ez növeli a művelés alól kivont területek arányát. • Veszélyeztetettek az erdősávok is, ugyanis ezek illegális hulladéklerakóként „üzemelnek”. Az indokolatlan gyepfeltöréseket vissza kellene szorítani. • A település több száz évig grófi birtok volt, kialakult egy egészséges művelési szerkezet, amelyet sikerült napjainkig szinte teljesen átalakítani. Fölszámolták a gyümölcsösök jelentős hányadát, amit később valószínűleg újra fognak telepíteni. Egyéb területhasználati konfliktushelyzetek nem jellemzőek. 4. Természetvédelem • A településhez tartozó területeken alacsony az erdősültségi fok, ami a végkitermelések utáni visszatelepítések hiányának köszönhető. Alkalmas területek lennének a telepítésre, többek között a vízproblémákkal küzdők, ezeken vissza kellene állítani a korábbi (gyepfeltörések előtti) állapotot. • A Károlyi-kastély épületei műemléki védelem alatt állnak, de a 35 ha-os kastélyparkot a 7 ha-os, erősen szennyezett vizű tóval is védelem alá kellene vonni. A kastély egyébként szociális otthonként funkcionál. 5. Vízellátás, -készletek • A vízfelhasználás csökkenő tendenciát mutat, jelenleg évi 100-120 ezer m3-t tesz ki. A vezetékes víz minden lakáshoz be van kötve, a szociális otthonnak önálló kútja van. • Jellemző a csőkutas öntözés, a négy működőképes lineár öntözőrendszerből három ilyen megoldással üzemel, a negyedik a Körösből kapja a vizet, bár az utóbbi két évben nem használták őket a csapadékbőség miatt. • A fóliákat termálvízzel fűtik, kb. 10 ha-os területen. Ugyanennyi fűtetlen fólia is van. 6. Levegőszennyezés, zaj • Az utak 100%-ban burkoltak.
NAGYMÁGOCS - állapotfelmérés
A település SWOT-analízise Erősségek • van kész tanulmányterv a szennyvízhálózat kiépítésére és erre már források is állnak rendelkezésre; • a
jelenlegi
hulladéklerakó
megszüntetésének
lehetősége
a
szentesi
regionális
hulladéklerakóhoz való csatlakozással; • a kastélypark idegenforgalmi vonzerejének kihasználhatósága; Gyengeségek • a hulladék elhelyezésének problémái, nehézségei; • a szennyvízkérdés megoldatlansága; • az állattartó telepeken keletkező hígtrágya kezelésének megoldatlansága; • a belvíz miatti jelentős nagyságú művelés alól kivont területek elértéktelenedése; • a korábbihoz képesti alacsony erdősültségi fok; • a csapadékelvezetés korlátozott hatékonysága; • a nem megfelelően átgondolt területhasznosítás (sok rossz minőségű, vízjárta föld szántóként való „hasznosítása”); Lehetőségek • a szeméttelep bezárásával megállítható lehetne annak a Mágocs-érre gyakorolt káros környezeti hatása; • a szennyvízhálózat kiépítésével csökkenne, illetve megszűnne a talajt terhelő és a talajvizet emelő szennyvízkibocsátás; • a csapadékelvezető csatornahálózat fejlesztésével megoldható lenne a hirtelen lehulló nagy mennyiségű eső biztonságos elvezetése, ezzel elejét vehetnék a lakóépületek alulról történő beázásának; • a gyepek, az erdők és a gyümölcsösök visszatelepítése, illetve visszaállítása az eredeti állapotnak megfelelően, aminek következtében esetleg visszaállna a korábbinak megfelelő művelési struktúra, ami feltétele lesz EU-csatlakozásunknak is; • a kastélypark idegenforgalmi kihasználtságának a növelése marketing eszközökkel;
NAGYMÁGOCS - állapotfelmérés
Veszélyek • a hulladékprobléma időben történő kezelésének hiánya és az ebből fakadó környezeti károk hatásai veszélyeztethetik a település lakosságát - pl. rágcsálók, élősködők, kórokozók elszaporodása, fertőzések felbukkanása, illetve gyakoriságának megnövekedése; • a szennyvízhálózat kiépítésének, illetve a csapadékelvezető csatornahálózat fejlesztésének elhúzódása, vagy teljes elmaradása súlyos következményekkel járhat a település jövőjére nézve a környezeti szempontokat figyelembe véve; • a hígtrágya szabadföldön történő elhelyezéséből adódó talajszennyezések fokozódása; • a termálvíz visszasajtolásának a hiánya, és az ebből következő hőszennyezés, valamint talajvízszint emelés;
