NAGYKŐRÖS VÁROS részére

T ELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

IV. kötet

OPERATÍV PROGRAM

Az Önkormányzattal együttműködve készítette: HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ ZRT. 2006. szeptember

Nagykőrös Város Településfejlesztési Programja IV. kötet: Operatív Program

HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ ZRT. 2006. szeptember

MEGRENDELŐ

Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ TERVEZŐ Sudár Anna SZAKÉRTŐK Horváth Balázs

Közlekedési és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles terület- és településfejlesztő, tájvédő szakgeográfus Okleveles közgazdász, terület- és településfejlesztő, idegenforgalmi menedzser Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő

Keserű Imre

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő

Krajnyák Nóra

Tájépítész

Major Levente

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, földrajz tanár Okleveles közgazdász, gazdálkodás szakon

Székács Pál Vass Péter

Műszaki környezet technikus, okleveles környezetmérnök

Ifj. Veres Lajos

Közgazdász pénzügyi szakon, adó-, vám és illeték szakértő

ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Irodavezető Kiss Péter KÉSZÍTETTE

3



4



Nagykőrös Város Komplex Településfejlesztési programja IV. OPERATÍV PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ________________________________________________________________ 7 2. A jövőkép és a stratégiai program összefoglalása _______________________________ 10 2.1. Nagykőrös jövőképe _________________________________________________________ 10 2.2. Prioritások és programrendszer _______________________________________________ 11

3. Az operatív programok bemutatása __________________________________________ 12 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése _____ 12 1.3.3. Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek kialakításának, bővítésének elősegítése, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, információs táblák) ______ 14

2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás _______________________________________ 20 2.1.5. Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, közmunkaprogram, stb.) ________________________________________________________________________________ 22 2.2.1. A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása ______________________________________________________________ 30

3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér fejlesztése _____________________________________________________________________ 36 3.1.1. Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése________________________________________________ 38

4. Megvalósítás és további tervek ______________________________________________ 43

5



6



1. BEVEZETÉS

Nagykőrös Város Képviselőtestülete a város közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. Ezzel a munkával a területfejlesztésben már jelentős gyakorlati tapasztalatot szerzett Hazai Térségfejlesztő Zrt.-t és annak munkatársait bízta meg. Ezen hosszú tervezési munka eddig elkészült részei az I. kötet, vagyis a Helyzetfeltárás, a II. kötet, a Fejlesztési Koncepció, és a III. kötet, Stratégiai Program. Az első kötet eredményeként a tervezők és az önkormányzat közös céljaként és közös munkájaként sikerült objektíven felmérni a város adottságait, az erősségeit és gyengeségeit, illetve a települést befolyásoló külső tényezőket. Ez a Helyzetfeltárás volt a tényleges tervezői munka alapja, kiindulópontja. A közös munka, beszélgetések keretében igyekeztünk kiszűrni azokat a gyakran irreális, valóságtól elszakadt jövőképeket, amelyeket – tapasztalataink szerint – gyakran dédelgetnek a településüket szerető, lokálpatrióta lakosok. A Helyzetfeltárást követően elkészült a II. kötet is, a Fejlesztési Koncepció. A Koncepció szolgált arra, hogy a tervezők a jelenlegi helyzetből kiindulva, a tervezési időszakra (hosszú táv 15-20 év) vonatkozóan számba-vehető lehetőségek és veszélyek függvényében felrajzolják a lehetséges fejlődési forgatókönyveket. A koncepcióalkotás során meghatározásra kerültek azok a fő, minősítendő tényezők, amelyek változásai alapján felrajzolható Nagykőrös valószínűsíthető fejlődési iránya. Ezen tényezők vizsgálata, a valószínűsíthető változási irányuk és változási nagyságuk függvényében kerültek bemutatásra azok a forgatókönyvek, amelyek megmutatják a település lakói számára, hogy milyen irányú változások, milyen jellegű fejlődést hozhatnak a város életében. Ezen forgatókönyvek segítségével sikerült kialakítani Nagykőrös óhajtott, és a körülmények, minősítendő tényezők várható változásának ismeretében ténylegesen valószínűsíthető jövőképét, amelynek elérése hosszú távon megvalósítandó célként szerepel, irányítja a város vezetőinek döntéseit, határozatait. Ennek a jövőképnek az elérése, mint hosszú távú cél, alakítja a város koncepcióját, az ennek eléréséhez vezető út szabja meg a célpiramis felépítését, illetve határozza meg a célcsoportokat, illetve az azon belüli célok rendszerét. A szakértők a város vezetőivel együttműködve egy olyan koncepciót próbáltak átadni, amely ténylegesen képes a feladatát betölteni, vagyis meghatározza a település jövőképét, a közösség érdekeinek jobban megfelelő megoldást mutat a forgatókönyvek között a társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatja az alkalmazkodás lehetőségét is a hazai és nemzetközi fejlődés trendekhez igazodva. A Fejlesztési Koncepció után elkészült a III. kötet, vagyis a Stratégia Program. Ebben a kötetben a döntéshozók és a lakosság véleményeit is figyelembe véve a Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok eléréséhez komplex programok kerültek megfogalmazásra közép távra vonatkozóan (7 év). Ez egy feladatorientáció szerint strukturált, átfogó program, amelyben már felvázoljuk a megvalósítás lehetséges szereplőit, a pénzügyi forrásokat, az ütemezést, az érintettek 7



körét, a várható eredményeket, a monitoring végzését, az eredmények mérésének lehetőségeit. Ez az a programozási dokumentum, amely már mérhető közelségbe hozza az elérhető források lehívásának lehetőségeit is. A most elkészült, záró IV. kötet az Operatív Program rövid távra vonatkozóan (3 év) cselekvési és ütemtervkén szolgál majd a város döntéshozói számára. Azon programok kerültek itt részletes kidolgozásra, amelyek megvalósítására ezen tervezési időszakon belül fel kell készülni, illetve meg is valósíthatók, vagy megvalósításuk elkezdhető, vagy nagyobb részben realizálható. Ez a dokumentum tehát azzal a céllal készült, hogy rövid távra vonatkozóan megalapozza a város tervszerű fejlesztését, és ehhez kapcsolódóan elősegítse a szükséges források megszerzését, illetve hatékony felhasználásuk ütemezését. Ezek a kiválasztott programok ebben a kötetben már olyan egységes struktúra szerint, és olyan részletezettséggel kerültek kidolgozásra, amellyel ténylegesen elindulhat a tervszerű megvalósítási szakasz. A tervezők kitérnek arra, hogy melyek a programok megvalósításának célcsoportjai, kik érintettek, milyen indikátorokon keresztül mérhető a program megvalósításának eredményessége, hogyan és milyen egyéb programokhoz kapcsolódik a saját terveken belül, illetve milyen módon kapcsolódik a magasabb szintű tervekhez. Megnevezésre kerülnek a felelős személyek, illetve a megvalósításba bevont partnerek. Operatív szinten kerül kidolgozásra az adott program közvetlen célja, a szükségességének indoklása, a konkrét program eredménymutatói, illetve hatásmutatói, a menedzsment szervezet összetétele, a megvalósításba bevont partnerek, illetve az ő konkrét szerepvállalásuk. Az adott programnak akciókra, projektekre, intézkedésekre való tovább-bontásához készül egy pénzügyi és cselekvési ütemterv, a lehetséges források és költségek konkrét megnevezésével. Minden egyes operatív programnál kitérünk a megvalósítás szinergikus hatásaira, valamint a program pénzügyi és intézményi fenntarthatóságára, és a horizontális elveknek való megfelelésre, vagyis az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesülésére is. Az egyes programok leírását a monitoring tevékenységének felvázolásával zárjuk. Mindezek a tartalmi összetevők nagy részben megegyeznek a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjain keresztül elérhető források pályázati űrlapjának követelményeivel, így megkönnyítik Nagykőrös városának pályázati tevékenységét. A programozási munka, így az Operatív Program készítésénél is figyelembe vettük a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletet. Ezen kívül az Operatív Program szerkezeti és tartalmi elemeiben követi az Európai Unió Tanácsának a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999 Rendeletében foglaltakat (Council Regulation /EC/ No 1260/1999), és a Strukturális Alapokra vonatkozó tervekről és programozási dokumentumokról szóló Vademecum (The New Programming period 2000-2006: methodological working papers, Vademecum for Structural Funds Plans and Programming Documents) figyelembevételével készült. Ezen kívül felhasználtuk a Phare Program támogatásával 2003.-ban készült „Irányelvek – A programok intézkedéseinek kidolgozásához és a program-kiegészítők összeállításához” című kézikönyv (KTK Irányító Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Miniszterelnöki Hivatal) módszertani, elvi útmutatásait is. Mindezeket követően igyekeztünk további olyan kiegészítéseket is alkalmazni, amelyek a fent leírt pályázási tevékenységet is megkönnyítik.

8



A 18/1998 KTM rendelet az operatív programok tartalmi követelményeit az alábbiakban határozza meg: a) az egyes feladatok elérendő céljainak részletes meghatározása; b) az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve; c) a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők; d) a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve (elkülönített alapok, központi célelőirányzatok, egyéb központi források, térségi decentralizált, helyi önkormányzati, lakossági, vállalkozói, nemzetközi, hitel- stb. források szerinti bontásban); e) a végrehajtás módja és feltételrendszere; f) a végrehajtás ellenőrzési rendszere; g) az eredményesség vizsgálata és értékelése; h) a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása. A fentiek figyelembevételével az operatív programok javasolt felépítése: • az operatív program célja (általános és közvetlen célok); • indoklás (kapcsolat a stratégiai programmal); • a program tartalma, az egyes komponensek leírása; • a program várható hatásai és eredményei; területi hatókör; • kedvezményezettek köre; • a programvégrehajtás főbb szereplői; • a megvalósítás ütemezése; • a program költségvetése és lehetséges forrásai; • a megvalósítás értékelési kritériumai; • kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal; • kapcsolat a kistérségi program egyéb prioritásaival. A Nagykőrös város önkormányzatától kapott véleményező lapok alapján, az azokon szereplő javaslatok összesítésével kerültek kiválasztásra azok az operatív programok, amelyeket – az útmutatóban leírt szempontok figyelembe vétele mellett – az önkormányzat az első három évben meg kíván valósítani, vagy szándékozik megvalósításához hozzákezdeni. Ezek között két olyan program is szerepel, amelyek megvalósítása nem igényel külön pénzügyi forrást (vagy jelentősebb anyagi ráfordítást), mert az önkormányzati hivatal által felvállalva, a hivatal munkatársai munkaidőn belül foglalkozva a kérdéssel, megoldhatják ezeket. A szakértőink – megismerve Nagykőrös önkormányzati hivatalát – úgy látják, hogy elegendő helyi szakemberrel, illetve megfelelő szaktudással rendelkeznek ahhoz, hogy ezen operatív programok „házon belül” megvalósuljanak. (lásd. 2.1.5. és 2.2.1. programok) Természetesen, külső megbízott cégnek is ki lehet adni a feladatokat. Amennyiben a Képviselőtestület úgy ítéli meg, hogy ezen feladatok elvégzéséhez külső szakértőket vesznek igénybe, úgy a költségvetést a végleges anyagokban ennek megfelelően módosítani fogjuk. Mindezeket figyelembe véve alakult ki jelenlegi formájában az Operatív Program kötet.

9



2. A JÖVŐKÉP ÉS A STRATÉGIAI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1. Nagykőrös jövőképe

„NAGYKŐRÖS AZ OPTIMÁLIS ÉLETTÉR”

Magyarországon a társadalmi térszerkezet alakulásában meghatározó kell, hogy maradjon az a Nagykőrös által is képviselt kis középvárosi kategória, amely – bár nem releváns az ország versenyképessége szempontjából – de olyan emberléptékű, komfortos és urbanizált környezetet kínál – annak minden városi ellátási funkciójával együtt -, ahol a lakosság kisebb jövedelem mellett is színvonalas körülmények között élhet és dolgozhat. Olyan optimális életteret biztosít, ahol az iskolába, munkába járás nem vesz igénybe aránytalanul sok időt, és ahol a gyermekek biztonságosan juthatnak el a speciális képzéseket is nyújtó oktatási intézményekbe, ahol színvonalas egészségügyi ellátás áll a lakosság rendelkezésére – és az emberléptékből adódóan akár látásból ismeri is az orvosokat -, a szabadidő színvonalas eltöltése, a kikapcsolódás is megoldható a saját városán belül. Olyan urbanizált, magas fokú szolgáltatásokkal ellátott életteret jelent, ahová a képzettebb, diplomás fiatalok is szívesen visszatérnek családot alapítani és tevékenységükkel a várost tovább gazdagítani, és ahol tere van a megélhetést biztosító kisebb szakmai vállalkozásoknak is. Ehhez szükséges egyrészt – a város jelenlegi méretének megtartásával – a magas fokú szolgáltatások megléte, az igényes környezet megtartása, illetve a fenntartható fejlődési pályára való átállás nem csak az energiagazdálkodásban, de a termelési módokban is, és olyan munkalehetőségek kialakításának elősegítése, amely révén megtartható, vagy akár gazdagítható a képzett, színvonalas munkát végző, az emberléptékű városi környezetet, a nagykőrösi identitást értékelni tudó lakosság. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a térségi összefogás. Meghatározó lehet nem csak az oktatás és egészségügy, valamint az alapszolgáltatások gazdaságos és hatékony működtetése szempontjából, vagy éppen az infrastruktúra teljesebb kiépítésében és modernizálásában, de a megfelelő munkalehetőségek kialakítása, és a magángazdaság dinamizálása is megköveteli a nagyobb léptékben való gondolkodást, a vidékfejlesztésbe való bekapcsolódást. Természetesen ehhez hozzátartozik a közigazgatásban elvárt szerepkör, amivel a városi rang jár, vagyis városi funkciók ellátása vonzáskörzetében. Mindez természetesen nem valósulhat meg egyszerűen a jelenlegi értékek megtartásával, annál sokkal többről van szó. A fejlesztések szükségessége mellett a fejlesztések innovatív volta is meghatározó a célok eléréséhez. Az emberléptékű környezet nem jelenti a jelenlegi fejlettség konzerválását. A városi, gazdasági környezet fejlesztésével érhető el az életszínvonal emelése, a magángazdaság dinamizálása, a gazdaság biztonságosabb működése. Az európai térbe is ezen jellegzetességein keresztül tud bekapcsolódni térségével együttműködve (sajátos kultúrkör, „érték-termelő” mezőgazdaság, és erre alapozódó feldolgozóipar, valamint egészségturizmus, és annak kapcsolása a tanyasi, lovas és természeti turizmushoz). Ehhez szükséges a meglévő igen gazdag nemzetközi kapcsolatrendszer funkcióinak bővítése, és a fejlesztési projektekben, marketingben, értékesítésben való felhasználása.

10



2.2. Prioritások és programrendszer Általános cél:

Prioritások:

„NAGYKŐRÖS,

I. Működő gazdaság, foglalkoztatás – A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE

Stratégiai célcsoport:

1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése

AZ OPTIMÁLIS ÉLETTÉR”

II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet– A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE

2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás

III. Összetartó közösség – KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG

3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér fejlesztése

4 Az önkormányzati fejlesztések hatékonyságának növelése

Stratégiai programok: 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrárkörnyezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése

2.1. A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése, aktivizálása 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához 2.3. Közösségformáló programok

3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában – sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában – kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez 3.3. Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése

1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása

3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése, tervszerű zöldfelületgazdálkodás

1.4. Ipari fejlesztések (ipari park, nagy beruházások) és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése

3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése

A programok számozása azonosítást szolgál, és nem jelent prioritást.

11

4.1. Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés 4.2. Területi kohézió javítása – aktívabb részvétel a térségfejlesztésben, kistérségi szerepkör kialakítása 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása – partnerség a fejlesztésekben 4.4. Kommunikáció javítása – belső és külső kommunikáció, kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában



3. AZ OPERATÍV PROGRAMOK BEMUTATÁSA 1. BIZTONSÁGOSAN , MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET 1. Biztonságosan működő MŰKÖDŐ gazdaságGAZDASÁG elősegítése,ELŐSEGÍTÉSE modern üzleti környezet megteremtése MEGTEREMTÉSE

sorszám:

1.3.

célcsoport: célok: Stratégiai célcsoport

Stratégiai program: érintett Nagykőrös lakosok városa száma

Turisztikai értéklánc kialakítása Kb. földrajzi 25.000 terület:

Nagykőrös bel és külterülete

Indikátorok: eredmény- indikátorok

Szakmai fórumok, megbeszélések száma A fórumokon, szakmai megbeszéléseken részt vevő vállalkozók száma A városba látogató turisták száma Idegenforgalmi vonzerők és termékek száma Idegenforgalmi infrastruktúra beruházások száma Közös térségi turisztikai programok száma Idegenforgalmi adóból befolyt jövedelem nagysága hatás Fiatal munkavállalók képzettségi szintje indikátorok növekszik Létrejövő komplex turisztikai kínálat Idegenforgalmi szféra megerősödése Magasabb turisztikai szakmai szint kialakulása Turisztikai infrastruktúra kiépülése Térségi kapcsolatok erősödése Idegenforgalomból származó bevételek növekedése Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek növekedése Idegenforgalmi adóból befolyt jövedelmek növekedése indoklás, A turisztikai programok megvalósítása során a gazdaság egyik húzóágazatává válhat, hiszen a kapcsolódás a település igen gazdag rejtett értékekkel, melyeket felszínre kell hozni. A gazdaságfejlesztésen stratégiához kívül a programok segítik a foglalkoztatási gondok csökkentését és a lakosság egészségi állapotának további fejlődését is. Kapcsolódás 1.1. 1.4. Ipari 3.2. Infrastruktúra javítása 4.3. A város más A hagyományos fejlesztések (ipari a gazdasági környezet kapcsolatrendprogramokhoz agrárgazdaság sikereinek park, nagy fejlesztése szolgálatában – szerének újjáélesztése, közös termelési, beruházások) és a kapcsolódva a modern aktivizálása – feldolgozási és értékesítési mikro-, kis- és üzleti környezet partnerség a rendszer kidolgozása, középvállalkozói megteremtéséhez és az fejlesztésekben termékvédjegy bevezetése szektor innováció átvételéhez megerősödésének elősegítése kapcsolódás Ceglédi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója magasabb szintű Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia tervekhez Közép-Magyarországi Regionális Akcióterv Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Nemzeti Fejlesztési Terv I.-II. 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése

12

Nagykőrös Város Településfejlesztési Programja IV. kötet: Operatív Program A program megvalósításáért felelős szervezet:

Nagykőrös Város Önkormányzata

felelős személy: cím: Telefonszám/fax e-mail: Operatív programok 1.3.3.

Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja


Partnerek:

Nagykőrösi Városi Kórház Regionális Idegenforgalmi Bizottságok Magyar Turizmus Zrt. Turisztikai, egészségügyi szakmai szervezetek Befektetők Vállalkozások Lakosság Forrásigénye és a források megoszlása évek szerint, ezer Ft 20102006 2007 2008 2009 összesen 2012 12.000 900.000 900.000 900.000 2.712.000 2.788.000

A programok kiválasztásának indoklása: A város idegenforgalmi adottságokban gazdag (természeti és épített környezet szépsége, kulturális értékek, stb.), azonban az idegenforgalmi infrastruktúra nem kellően fejlett a vendégek fogadására: a szálláshelykínálat mennyisége nem elegendő, minősége alacsony, a vendéglátóhelyek száma és színvonala sem megfelelő. A város nem rendelkezik kiforrott idegenforgalmi, turisztikai arculattal, így nem tud megfelelően bekapcsolódni, részt venni a térségi turisztikai programokban, miközben a város lakosai úgy gondolják, hogy az idegenforgalmi adottságok kiaknázása a jelenleginél jelentősebben is hozzá tudna járulni a megélhetésükhöz, a város gazdasági tevékenységeinek bővüléséhez. Az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése tekintetében előnyt élvez a város által kiemelten fontosnak tartott gyógyszálló létesítése. A városi kórházhoz kapcsolódóan a termálvíz adta lehetőségek új fejezetet nyithatnak a település idegenforgalmi életében, és olyan idegenforgalmi bázist jelenthet, amelyre az egyéb típusú idegenforgalmi tevékenységek is ráépülhetnek, kapcsolódhatnak. Mint fő idegenforgalmi látványosság, cél, meghatározhatja a városról kialakuló turisztikai imázst, ami jelentősebb, fizetőképes keresletet mozgathat meg. A program fő célja a kórházzal együttműködő gyógyszálló-kemping-termálfürdő-rendelőintézet(-mentőállomás) komplexum megépítése és üzembe helyezése. A projekt megvalósulása esetén nem csak a lakónépesség egészségi állapota javulhat, hanem a turisztikai, idegenforgalmi bevételek is jelentősen megnövekedhetnek. Mivel a település adottságai a projekt megvalósításához kifejezetten kedvezőek, a program megvalósítása után a város gazdasági életének is kitörési pontja lehet. Ssz.

1.3.1. 1.3.2.

1.3.3.

1.3.4.

Operatív programok

Ütemezés

Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpáros turizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek kialakításának, bővítésének elősegítése, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, információs táblák) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása

13

Becsült költség (ezer Ft)

2009-2012

1.200.000

2008-2009

1.500

2006-2012

5.500.000

2008-2012

4.000



1.3.3. Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek kialakításának, bővítésének elősegítése, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, információs táblák) 1. A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a projekt segíteni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti. Célcsoportok: A településre érkező turisták, akik igénybe veszik a gyógyszállót, a kempinget és a termálfürdőt, a városi és város határain kívülről érkező egészségügyi és szociális szolgáltatásokat igénybe vevők, illetve a pozitív gazdasági folyamatokon keresztül a város teljes lakossága. 2.

A program rövid összefoglalása, tartalma:

A program végrehajtása során létre kell hozni egy olyan -a felújított rehabilitációs kórházzal való optimális együttműködés alapján- egészség-turisztikai komplexumot, amely a következőket foglalja magába: -Gyógyszálló építése (150 szobás, 4*-os besorolású szállodai egység), -Gyógyászati részleg kialakítása, mely alapvetően a szállodai vendégek ellátására létesül, de a kempingben megszálló vendégek mellett kiszolgálja a külső fizető vendégeket is, gyógyszolgáltatásai: - balneoterápia (pl.: termál medence, termál kádfürdő, iszapkezelés) - hidroterápia(pl.: súlyfürdő, örvényfürdő, fedett uszoda, szauna, víz alatti sugármasszázs) - mechanoterápia (pl.: masszázs, gyógytorna, víz alatti torna, fitness) - elektroterápia (pl.: ultrahang, fototerápia, kis- és középfrekvenciás elektroterápia) - egyéb szolgáltatások (sóskamra, oxigénterápia, ózonkezelés, Co2 gázkezelés) - diéta -Termálfürdő: 3 db eltérő hőfokú termálvizes ülőmedence, melyből kettő fedett kialakítású. 1 db fedett gyógytorna medence. Gőzkamra, hőlégkamra helységek, valamint szaunás merülő medence alakítandó ki, kiszolgáló egységek: öltözők, zuhanyzók. -Kemping: 100 db lakóautó elhelyezése, melyek mindegyike külön közműcsatornázást igényel. -Emeltszintű szakellátást biztosító szociális otthon: (tartós ellátást biztosít 150-200 fő részére) -Háziorvosi és gondozói rendelőintézet: (távlati célként szerepel, hogy a város valamennyi egészségügyi létesítménye erre a helyrekoncentrálódjék) -Orvos, nővérszálló: 100 fő elhelyezését kell biztosítani. -Mentőállomás: 3 gépkocsiállásos intézmény 3.

A program közvetlen célja:

A program első lépése a hiányzó tervdokumentációk elkészíttetése: A termálkút engedélyeztetése (a termálkút terve már elkészült), tanulmányterv, vázlatterv, építési engedélyezési terv és kiviteli terv megalkotása. Ezt követi a pályázat benyújtása forrásszerzés céljából, majd a sikeres pályázat után a program végrehajtása és befejezése. A program túlnyúlik az operatív időszinten, a befejezés éve várhatóan 2012-ben lesz.

14


4.


A program szükségességének indoklása:

A településen a turisztikai, idegenforgalmi infrastruktúra kiépítetlen, a turisztikai vállalkozások és programok, rendezvények száma rendkívül alacsony. A városban a foglalkoztatottság is alacsony, a beruházás érezhetően javítana a város foglalkoztatottsági helyzetén és a gazdasági életén. A Nagykőrösi Városi Kórház elnyerte a rehabilitációs szakkórház címet. A kezelések színvonala és hatékonysága okán alkalmas a város lakosainak és az 50 km-es körzeten belül élők orvosi felügyelet mellett történő utókezelésére, amelyet a terület alatt lévő termálvíz kialakításával lehet elérni. A beruházás területén már végeztek kutató fúrásokat. A fúrás során feltörő termálvizet összetételében bevizsgálva a hajdúszoboszlói víz minőségéhez lehet hasonlítani. Így az itt feltörő víz alkalmas az izületi és mozgásszervi megbetegedések rehabilitációjára. A terület, a képzett személyzet, a meglévő kórház, a termálvíz lehetőséget biztosít a beruházás megvalósítására. A települési rendezési tervben is szerepel a kórház területének bővítése 18 ha területtel, melyen a beruházás megvalósulhat. 5.

6.

7.

A program eredménymutatói: A városba látogató turisták száma Idegenforgalmi infrastruktúra beruházások száma A gyógyszállóba érkező vendégek száma A kempingbe érkező vendégek száma Idegenforgalmi adóból befolyt jövedelem nagysága Termálfürdőt látogatók száma A program hatásmutatói: Idegenforgalom fellendülése a városban Speciális idegenforgalmi ág meghonosodása Megfelelő minőségű ellátás a fizetőképesebb kereslet számára Idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások/vállalkozások élénkülése Idegenforgalomból származó bevételek növekedése Idegenforgalmi adóból befolyt jövedelmek növekedése az önkormányzatnál A menedzsment összetétele

programmenedzser: programasszisztens: adminisztratív munkatárs: pénzügyi munkatárs: egyéb:

8. Megvalósításba bevont partnerek és feladataik: Partner, vagy partnerszervezet Befektetők Magyar Turizmus Zrt. Regionális Idegenforgalmi Bizottság Nagykőrösi Városi Kórház Egészségügyi vállalkozások Turisztikai, területfejlesztési tanácsadók Beruházásban részt vevő építési cégek

Vállalt feladat Program megvalósítása Tanácsadás és véleményezés Tanácsadás és véleményezés Szakmai véleményezés, együttműködés Szakmai véleményezés, együttműködés Tanácsadás, közreműködés a program kialakításában, esetleges pályázatok készítése Beruházások kivitelezése

15


9.


A program cselekvési és ütemterve, finanszírozása:

Program száma

Tevékenység (projekt, akció, intézkedés)

A tevékenység tartalmának ismertetése

1. Hiányzó tervdokumentác iók elkészítése

Megvalósítás kezdete és vége (év, hónap)

Forrásigény (ezer Ft)

Tevékenység eredménye

Megvalósításért felelős szervezet

A termálkút, a tanulmányterv, a vázlatterv, az építési engedélyezési terv és a kiviteli terv megalkotása

Elkészített, teljes dokumentációs anyag


2006.okt. 2006. dec.

12.000

0

0

0

12.000

2. Forrás biztosítása pályázat révén

Pályázatírás, vagy tanácsadó cég megbízása pályázat írására

Forrás biztosítása a programhoz


2007. jan. 2007. jún.

700

0

0

0

700

3. A beruházás megvalósítása

A gyógyszálló és hozzá kapcsolódó egészségturisztikai komplexum megépítése

Egészségügyiturisztikai komplexum létrejötte


2007. júl. 2012. dec.

537.000

0

4..949.500

0

5.486.500

4. A program lezárását tudatosító akciók

Nyilvánosságmunka, valamint az eredmények rendszerezése, a folytatás lehetőségeinek átgondolása

Kiadványok, sajtótájékoztató


2012. szept.2012. dec.

300

0

500

0

800

550.000

0

4.950.000

0

5.500.000

saját

hitel

támogatás

egyéb

össz.

1.3.3.

2006. okt.– 2012. dec.

16


10.

A program becsült költségei az első operatív időszakban: 1.3.3. program Kiadások, költségek

I. Személyi jellegű költségek 1. Bérek, bér jellegű költségek, és járulékok 2. Útiköltség, ellátmány/napidíj, szállás 3. Képzési költségek II. Beszerzések 4. Eszközbeszerzések 5. Szolgáltatások igénybevétele III. Adminisztratív költségek 6. Pénzügyi, banki költségek 7. Jogi költségek IV. Rendkívüli tartalék V. Projekt összes közvetlen költsége (I+II+III+IV) VI. Rezsi, közvetett költségek Projekt teljes költségvetése (V+VI)

11.

1.3.2. 1.3.4.

1.4.3. 2.2.4. 3.4.2. 4.1.1.

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év Összes költség (eHUF)

Összes költség (eHUF)




0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 12.000 0

0 898.000 500.000

0 898.000 500.000

0 898.000 500.000

0 2.706.000 1.500.000

12.000

398.000

398.000

398.000

1.206.000

0

2.000

2.000

2.000

6.000

0 0 0

1.000 1.000 0

1.000 1.000 0

1.000 1.000 0

3.000 3.000 0

12.000

900.000

900.000

900.000

2.712.000

0

0

0

0

0

12.000

900.000

900.000

900.000

2.712.000

A program kapcsolódása más programokhoz:

Program száma 1.2.2. 1.3.1.


A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba

Idegenforgalom volumenének növelése

Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis és középvállalkozókat segítő program A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez Zöldfelületi felújítások, új zöldfelületek kialakításának programja Települési fejlesztési beruházások és felújítások több éves tervezésének és ütemezésének meghatározása a forgalomképes ingatlanvagyon célszerű hasznosításával

Idegenforgalom növelése, gazdaságfejlesztés Idegenforgalom növelése, gazdaságfejlesztés

A kapcsolat értelmezése, szinergia A két program nagyban fedi egymást, oda-vissza kapcsolat értelmezhető. A programok közös célokat szolgálnak. A programok közös célokat szolgálnak.

Idegenforgalom növelése, gazdaságfejlesztés

A programok közös célokat szolgálnak.

Kapcsolódó programok, projektek

Megvalósítandó közös cél

A vállalkozások minősége meghatározó az idegenforgalom számára Egészséges munkaerő az Egészséges lakosság és idegenforgalom által teremtett idegenforgalom növelése munkahelyekre A város természetes és épített A zöldfelületek fontos vonzóerőként szépségének megőrzése szerepelnek. Gazdaságfejlesztés, vállalkozásfejlesztés

Gazdaságfejlesztés, előreláthatóság, kiszámíthatóság

17

A turisztikai célú fejlesztésekhez is elengedhetetlen a pontos előreláthatóság


12.

A program illeszkedése magasabb szintű tervekhez:

A tervezés szintje Kistérség: A Ceglédi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója Megye: Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia Régió: KözépMagyarországi Regionális Akcióterv Ország: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

13.


Program, alprogram, intézkedéscsoport megnevezése -Az integrált gazdaság- és társadalomépítés programja -Turizmusfejlesztés

Célja -integrált gazdaságfejlesztés, turisztikai infrastruktúra fejlesztése

- Turisztikai befektetésösztönzés (idegenforgalmi infrastruktúra kiépítése) -Turisztikai potenciál - Turisztikai vonzerők erősítése fejlesztése - Turisztikai fogadóképesség javítása A dokumentum egésze - A turistafogadás feltételeinek irányadó az operatív javítása program - Szálláshelykínálat és szempontjából vendéglátás fejlesztés - Termék- és attrakciófejlesztés

A kapcsolat értelmezése, szinergia A gazdaságfejlesztés kiemelt feladat a kistérségben Az idegenforgalom fejlesztése a megyében kiemelt feladat. A program ezen célok megvalósítására mutat lehetőségeket és fogalmaz meg konkrét feladatokat A programban a megfogalmazott irányvonalakat tartjuk követendőnek.

A program fenntarthatósága: a, pénzügyi szempontból:

Az idegenforgalmi beruházás jelentős költségeket igényel, melynek nagyobb részét a KMROP-on keresztül lehet az önkormányzatnak megpályázni. A fenntartás már nem igényel költségeket, hiszen jelentős anyagi haszonnal járhat az üzemeltetés. b, intézményi szempontból: A program megvalósításához az intézményi háttér megfelelő, de a kapcsolatot a különböző szervek, egységek és beruházók között egy önkormányzati megbízott nagymértékben javíthatja. 14.

Horizontális elveknek való megfelelés: Az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése a projekt során:

A megvalósítás során a programgazda figyelmet fordít arra, hogy a résztvevők között mindenképpen legyenek olyanok, akik egyébként a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek számítanak. A környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése: A program megvalósítása során az értékes épített és természeti környezet teljes óvása és védelme kiemelt szerepet kap, a tervezés és a megvalósítás során a program kivitelezői az illetékes hivatalokkal és szakértőkkel tartják a kapcsolatot. A tervek között természetesen elkészül a környezeti hatásvizsgálat is, biztosítva ezáltal a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését majd az üzemeltetés során is.

18


15.


A monitoring tevékenysége: Mutató

Gyűjtés módja és gyakorisága

Adatforrás

Felelőse

A projekt keretében elkészített tervdokumentumok száma

programmenedzser

Változások vezetése

Programmenedzser

A beruházásokban részt vevő vállalkozások száma


Változások követése

Programmenedzser

Elkészült turisztikai, egészségügyi egységek száma



Programmenedzser

A munkában részt vett szakmai szervezetek száma



Programmenedzser

Nyilvánosságmunka során kiadott tájékoztatók, kiadványok

programmenedzser


Programmenedzser

19



2. Az emberi erőforrásokkal való ERŐFORRÁSOKKAL gazdálkodás 2. AZ EMBERI VALÓ GAZDÁLKODÁS

sorszám: célcsoport:

Stratégiai program: Nagykőrös érintett városának lakosok lakossága száma

2.1.

célok: Stratégia célcsoport

indoklás, kapcsolódás a stratégiához Kapcsolódás más programokhoz (a Stratégiai Programon belüli programokról van szó) kapcsolódás magasabb szintű tervekhez

A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása Kb. 25000

földrajzi terület:

Nagykőrös városa

Indikátorok: 2. Az emberi erőforrásokkal eredményindikátorok való gazdálkodás

Akadálymentesített intézmények száma (5 db) Alkalmazott pszichológusok, logopédusok száma az oktatási és nevelési intézményekben EU szabványnak megfelelő udvari játékok száma az óvodákban (5-10 db) Fejlesztőjátékok és mesekönyvek száma az óvodákban (15-20 db) Felújításon átesett óvodák száma (3 db) Új, piacképes ismeretanyagok száma a képzési tematikában (5-6 új tárgy) Felnőttképzési, átképzési programok, illetve ezeken részt vettek száma (50-90) fő/év) Vállalkozókat oktató képzések, illetve az ezeken részt vettek száma (50-60 fő/év) Részmunka időben, távmunkában dolgozók száma (80-100 fő) Szervezett és lebonyolított közmunkaprogramok száma és ezekben részt vettek száma (100-150 fő) hatás Óvodások és diákok körülményei javulnak indikátorok Vállalkozások száma, vállalkozói aktivitás nő Helyi foglalkoztatottság nő Inaktívak aránya csökken Ingázók aránya csökken Munkaerőpiacra való visszajutáshoz szükséges idő átlagban csökken Fogyatékkal élők tanulási és munkavállalási esélyei nőnek Az emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás az alapja és feltétele mindennemű egyéb fejlesztésnek, a gazdasági potenciál erősítésének a városi térben. 1.2. Többfunkciós 1.3. Turisztikai mezőgazdaság kialakítása, értéklánc kialakítása az agrárkörnyezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése

1.4. Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése

2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program A Közép-Magyarországi Régió foglalkoztatási és szociális stratégiai terve és operatív programja Országos Területfejlesztési Koncepció

20

Nagykőrös Város Településfejlesztési Programja IV. kötet: Operatív Program A program megvalósításáért felelős szervezet:

Nagykőrös város önkormányzata

felelős személy: cím: telefonszám: fax: e-mail: Operatív programok 2.1.5.

Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, közmunkaprogram, stb.)


Partnerek:

Pest Megyei Munkaügyi Központ 2F

Óvodák, iskolák Mozgássérültek Magyarországi Regionális Egyesület Nagykőrösi Szervezete Vállalkozók Egyesülete Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Vállalkozók Forrásigénye és a források megoszlása évek szerint, ezer Ft 20102006 2007 2008 2009 összesen 2012 0 0 0 0 -

A program kiválasztásának indoklása Nagykőrös egyik legnagyobb problémáját jelenleg gyenge helyi gazdasági potenciálja és ezzel összefüggésben, a helyi foglalkoztatási lehetőségek hiányossága jelenti. Ennek következtében a munkavállalók igen nagy aránya ingázásra kényszerül, valamint egyre fenyegetőbbé válik a magasan kvalifikált, fiatal munkaerő elvándorlása, amely a települési népesség fogyásának és elöregedésének irányába hat. Mindezek tükrében rendkívül lényeges, hogy a város minden lehetséges eszközzel bővítse a helyi foglalkoztatottságot, amelyhez új foglalkoztatási formákat szükséges felkutatni és elterjeszteni. Ezek átgondolt és hatékony bevezetéséhez ideális alapot jelent egy erre vonatkozó intézkedési rendszer kialakítása, mely alapján szervezetten és előre átgondolt, megtervezett formában valósulhatnának meg a közmunka, távmunka, részmunka programok. Az operatív program prioritását indokolja, hogy amellett, hogy megalapozza a foglalkoztatás bővítésére irányuló fejlesztéseket, anyagi ráfordítást sem igényel. Ssz.

2.1.1.

2.1.2. 2.1.3. 2.1.4.

2.1.5.

Operatív programok

Ütemezés

A meglévő oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése (akadálymentesítés, állandó pszichológus alkalmazása, stb.) Képzési tematika folyamatos alkalmazkodása az igények és lehetőségek tükrében, törekedve a térségben piacképesnek számító ismeretek átadására Szervezett felnőttképzési, átképzési programok a tervezett fejlesztésekhez igazodva A vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói kultúra javítása speciálisan a tervezett projekteknek megfelelően Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, közmunkaprogram, stb.)

21


2007-2017

800.000 (2012-ig 200.000)

2010-2012

2.000

2007-2012

45.000

2009-2012

60.000

2006-2008

0



2.1.5. Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, közmunkaprogram, stb.)

1. A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a projekt segíteni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti. Célcsoportok: a helyi munkaképes korú, inaktív népesség, ingázásra kényszerülők, tartós, illetve ideiglenes munkanélküliek, magas és alacsony képzettségűek, szakképzettséggel rendelkezők és nem rendelkezők, csökkent, vagy megváltozott képességű munkavállalási korú népesség, nők, illetve várandós, valamint kisgyermekes anyák, illetve mindazok, akik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek tekinthetők. 2.


A helyi foglalkoztatás növelése, valamint a helyi munkaerőpiac kiszélesítése és rugalmasabbá tétele érdekében intézkedési rendszer kerül kidolgozásra, mely révén a helyi igények és lehetőségek feltárásával új, alternatív foglalkoztatási lehetőségeket tárnak fel és honosítanak meg a településen. Az intézkedési rendszer keretében a helyi gazdaságfejlesztési céloknak megfelelően pozícionálni kell, hogy milyen jellegű foglalkoztatási formák felé érdemes és szükséges nyitni. A program keretében az önkormányzat a lehető legszélesebb partneri körrel alakít ki együttműködést annak érdekében, hogy a tervezettek megvalósításra kerüljenek, vagyis egyfajta helyi foglalkoztatási paktum kerül kialakításra. 3.


Új, alternatív foglalkoztatási formák, távmunka, illetve részmunkaidős munkalehetőségek felkutatása és számba vétele eltérő végzettségű - a szakmunkás és a magasan képzett munkavállalók számára egyaránt. Megszervezendő közmunkaprogramok számba vétele, időzítéseinek megtervezése. Az alternatív foglalkoztatási formák elterjesztéséhez szükséges teendők rögzítése. Partnerség kialakítása a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, a későbbi közösen megvalósítandó fejlesztések megalapozásához. 4.


Nagykőrösön a helyi munkalehetőségek hiányában meglehetősen alacsony a helyi foglalkoztatás, illetve viszonylag magas az inaktívak aránya. Ennek eredményeképpen a munkavállalók jelentős hányada ingázásra kényszerül, valamint egyre fenyegetőbbé válik a népesség, különösen a magasan képzett munkavállalók elvándorlása. A program révén megszületendő intézkedési rendszer révén új, alternatív foglalkoztatási formák kerülnek felkutatása, melyek elterjesztése révén tudatosan irányítottan, a helyi igényekre és lehetőségekre reagáló módon növelhető a helyi munkahelykínálat. A megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok eléréséhez is szükséges a munkaerőpiac „modernizálása”, rugalmasságának elősegítése az alternatív módok bevezetésének támogatásával.

22


5.

6.

7.


A program eredménymutatói: Új felkutatott távmunka lehetőségek száma Új felkutatott részmunkaidős lehetőségek száma Tervbe vett, megszervezendő közmunkaprogramok száma Intézkedési rendszer megszületése; az alternatív foglalkoztatási formák elterjesztéséhez és meghonosításához szükséges teendők rögzítése A program hatásmutatói: Helyi foglalkoztatottság aránya nő Inaktívak aránya csökken Elvándorlás veszélye csökken Ingázók aránya csökken Javulnak az esélyegyenlőség feltételei A menedzsment összetétele:


8.

Megvalósításba bevont partnerek és feladataik:

Partner, vagy partnerszervezet Pest Megyei Munkaügyi Központ 2F Vállalkozók Vállalkozók Egyesülete

Vállalt feladat Szakmai segítségnyújtás és tanácsadás az intézkedési rendszer kidolgozásában Szakmai segítségnyújtás és tanácsadás az intézkedési rendszer kidolgozásában Közreműködés az intézkedési rendszer kidolgozásában Közreműködés az intézkedési rendszer kidolgozásában

23


9.

Projekt száma

A program cselekvési és ütemterve, finanszírozása: Tevékenység (projekt, akció, intézkedés)

1. Helyzetfeltárás, igényfelmérés

2.1.5.


2. Helyi partnerség kialakítása az igények és lehetőségek függvényében 3. Alternatív foglalkoztatási lehetőségek, közmunkaprogramok számbavétele 4. Az intézkedési rendszer kialakítása

A tevékenység tartalmának ismertetése Helyi foglalkoztatási lehetőségek, viszonyok, valamint igények felmérése az érintettek megkérdezésével, bevonásával, tanulmányok Helyi foglalkoztatási paktum előkészítése a teljesebb foglalkoztatás megteremtése érdekében Egyeztetések, workshop-ok az érintettek bevonásával Szükséges intézkedések rögzítése, amelyben a partneri kör feladatvállalásai is rögzítésre kerülnek


Helyi foglalkoztatási viszonyok és igények tisztázódása Városi/térségi partneri kör, amely írásban rögzíti közös fejlesztési szándékait Elterjesztésre megcélzott távmunkák, részmunkák, megszervezendő közmunkaprogramok Elfogadott intézkedési rendszer, aláírt partnerségi megállapodások



Forrásigény (ezer Ft) saját

hitel

támo gatás

egyéb

össz.


2006. dec.2007. júli.

0

0

0

0

0

Nagykőrös város önkormányzata/ Munkaügyi Központ

2006. dec.2007. júli.

0

0

0

0

0


2007. aug.2008. ápr.

0

0

0

0

0


2008. máj.2008. nov.

0

0

0

0

0

2006. dec.2008. nov.

0

0

0

0

0

Megítélésünk szerint az önkormányzati hivatal rendelkezik megfelelő humánerőforrás kapacitással ahhoz, hogy ezt az operatív programot a hivatalon belül, munkaidőben, külön anyagi ráfordítás nélkül meg tudja valósítani. Azonban amennyiben a Képviselőtestület úgy határoz, hogy ennek a feladatnak a megoldására külső szakértő cég szolgáltatásait veszik igényben, a költségvetési táblákat ennek megfelelően módosítani fogjuk.

24


10.

A program becsült költségei: 2.1.5. program

Kiadások, költségek

2006. év

2007. év



11.


2008. év



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A program kapcsolódása más programokhoz: Kapcsolódó programok, projektek Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrárkörnyezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése

1.3.

Turisztikai értéklánc kialakítása

A helyi gazdaság fellendítése, a gazdasági potenciál megerősítése

1.4.

Ipari fejlesztések és a mikro-, kisés középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához A város kapcsolatrendszerének aktivizálása – partnerség a fejlesztésekben

KKV-kban való foglalkoztatás bővítése, a helyi gazdasági potenciál megerősítése A helyi életminőség javítása

4.3.



0

Program száma 1.2.

2.2.

2009. év

Megvalósítandó közös cél A helyi gazdaság fellendítése, a gazdasági potenciál megerősítése

Működő partnerség kialakítása a fejlesztési célok megvalósítása érdekében

25

A kapcsolat értelmezése, szinergia A helyi foglalkoztatás bővítése (a helyi mezőgazdasági dolgozói rétegek aktivizálásával) a helyi mezőgazdaság fejlesztésével A helyi foglalkoztatás bővítése a turizmus fejlesztésével KKV-k megerősítése a helyi munkaerő aktivizálásával A humán rekreáció befolyásolja az aktivizálhatóságot A fejlesztési program kidolgozása során már bevonásra kerülnek azok a szereplők, akikre a megvalósítás során is számít az önkormányzat


12.

A program illeszkedése magasabb szintű tervekhez:

A tervezés szintje Megye: Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program

Régió: A KözépMagyarországi Régió foglalkoztatási és szociális stratégiai terve és operatív programja Ország: Országos Területfejlesztési Koncepció

13.


Program, alprogram, intézkedéscsoport megnevezése - Humán erőforrásfejlesztés - Gazdaságfejlesztés

- A munkaerő foglalkoztathatóságának javítása

- Versenyképes budapesti metropolisztérség, - Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása

Célja

A kapcsolat értelmezése, szinergia

Pest megye Budapesttel együtt fejlődő térség, amely a központi helyzetéből fakadó előnyöket maximálisan kihasználja, ezáltal lakossága számára magas színvonalú élet- és munkalehetőségeket nyújt a megye minden térségében egyaránt A régió versenyképességének növelése és egyúttal élhetőbb régió megteremtése a foglalkoztatás és a szociális ellátás javításával

Közös cél a foglalkoztatás bővítése részmunkaidős foglalkoztatás bevezetése, a helyi gazdasági potenciál megerősítése

Területi harmónia megteremtődése

A helyi foglalkoztatás bővítésében az itt vázolt irányvonalak meghatározók

Közös cél a foglalkoztatás bővítése és a gazdaságilag inaktívak aktivizálása


Az intézkedési rendszer kidolgozása, alternatív foglalkoztatási lehetőségek felkutatása és számbavétele, és a partnerség kialakítása nem igényel közvetlen anyagi ráfordítást, az önkormányzat munkatársai munkaidőben, a hivatal infrastruktúráját használva végezhetik. b, intézményi szempontból: Nagykőrös Város önkormányzati intézményrendszere biztosít alapot arra, hogy a programban foglaltak megvalósuljanak. 14.


Az új, alternatív foglalkoztatási formák felkutatása és bevezetése során kiemelt figyelmet kell fordítani az eltérő végzettségű és képességű munkavállalók munkavállalási esélyeinek közelítésére, a hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek, nők, várandós anyák, romák, valamint a pályakezdők és a nyugdíjkorhatár előtt állók esélyegyenlőségének biztosítására.

26



A környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése: A város egyik legfőbb vonzereje, települési környezetének szépségében rejlik, ezért az új, alternatív munkalehetőségek megcélzása során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti állapot további megóvására. A közmunkaprogramok szervezése révén bővül a foglalkoztatás, és ugyanakkor javul a települési környezet állapota is. 15.


Új felkutatott távmunka lehetőségek száma Új felkutatott részmunkaidős lehetőségek száma Tervbe vett, megszervezendő közmunkaprogramok száma Együttműködő partnerek száma Intézkedési rendszer megszületése; az alternatív foglalkoztatási formák elterjesztéséhez és meghonosításához szükséges teendők rögzítése.

Adatforrás Önkormányzat Önkormányzat

Gyűjtés módja és gyakorisága Ötletek, javaslatok regisztrálása a workshopok alkalmával Ötletek, javaslatok regisztrálása a workshopok alkalmával

Felelőse Programmenedzser Programmenedzser

Önkormányzat

Ötletek, javaslatok regisztrálása a workshopok alkalmával

Programmenedzser

Önkormányzat

Együttműködés aláírása

Programmenedzser

Önkormányzat

Elfogadott intézkedési rendszer

Programmenedzser

27

Nagykőrös Város Településfejlesztési Programja IV. kötet: Operatív Program sorszám: célcsoport:

Stratégiai program Nagykőrös érintett városának lakosok lakossága száma

2.2.

A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához Kb. 25000

célok: Stratégia célcsoport 2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás

indoklás, kapcsolódás a stratégiához Kapcsolódás más programokhoz (a Stratégiai Programon belüli programokról van szó) kapcsolódás magasabb szintű tervekhez A program megvalósításáért felelős szervezet: felelős személy: cím: telefonszám: fax: e-mail:



Nagykőrös városa

Indikátorok: eredményindikátorok

Rekreációs célú fejlesztési program megszületése (1db) Sportlétesítmények, sportpályák száma (3-4 db) Célirányos végzettséggel rendelkező sportoktatók száma (15 fő) Az Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Ház felújítása (1 db) Helyi kulturális programok száma (15 db) Kulturális rendezvények szervezésébe bevont civil szervezetek, vállalkozások, testvértelepülések és egyéb partnerek száma (100-150 fő) Kulturális rendezvényeket, sportegyesületeket támogató szponzorok száma, illetve az általuk nyújtott támogatás mértéke (10-15 fő) Aktualizált sportkoncepció (1 db) Turisztikai célra hasznosításba vett rekreációs létesítmények száma (2-3 db) hatás Lakosok közérzete, közhangulata javul indikátorok Lakosság egészségi állapota tovább javul Lakosság településhez való kötődése erősödik Turizmus élénkülése Nő a rendszeresen sportoló lakosok száma Partnerség fejlődése az önkormányzat, vállalkozók, civil szervezetek, sportegyesületek között Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Ház működési feltételei, körülményei javulnak Az emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás az alapja és feltétele mindennemű egyéb fejlesztésnek, a gazdasági potenciál erősítésének a városi térben. 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása

3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelületgazdálkodás

3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program A Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja Országos Területfejlesztési Koncepció Nagykőrös város Partnerek: Sportegyesületek önkormányzata Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Ház Lakosság Turisztikai vállalkozók Életreform Klub Fraxinus Egyesület Nagykőrösi városvédő és városszépítő egyesület Nagykőrös Városért Közalapítvány

28


Operatív programok 2.2.1.

A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása


Forrásigénye és a források megoszlása évek szerint, ezer Ft 20102006 2007 2008 2009 összesen 2012 0 200 200 -

A program kiválasztásának indoklása A lakosság kikapcsolódásának, rekreációjának biztosítása rendkívül fontos feladat a lakosok testiszellemi egészségének megóvása érdekében, valamint jelentős szerepet játszik a közérzet, közhangulat szempontjából is. A városban a rekreáció feltételei több tekintetben is javításra szorulnak. A fejlesztések elindítása előtt azonban először is elméleti szempontból kell megalapozni a jövőbeli döntéseket, illetve meg kell határozni az elérendő célokat, a helyi lehetőségek és körülmények tükrében. A tervszerűség adja a garanciát arra, hogy a fejlesztések előre, jól átgondolt koncepció mentén valósulnak meg, valamint ez által áttekinthetőbbé és jobban nyomon követhetővé válnak a fejlődés fázisai. Az operatív program elsődleges prioritását az adja, hogy a rekreációs célú fejlesztések programjának elkészítése jelenti az ez irányú fejlesztések alapjait, nagyobb anyagi ráfordítás szükségessége nélkül. Emellett a program elkészítése során kialakul a rekreációs fejlesztésekbe bevonható együttműködő szereplők partnersége, akik intenzív együttműködése biztosítja a fejlesztések hatékony megvalósulását.

Ssz.

Operatív programok

Ütemezés


2.2.2.

A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása

2.2.3.

A rekreáció humánerőforrás oldala és szervezeti kérdések javítása

2009-2012

15.000

2.2.4.

A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez

2010-2012

500

2.2.1.

29

2006-2007

200

2008-2012

520.000



2.2.1. A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása

1. A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a projekt segíteni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti. Célcsoportok: A város teljes lakossága életkorra, nemre való tekintet nélkül, valamint a településre látogató turisták. 2.


A rekreációs célú fejlesztések koordinálttá és tervszerűvé tétele érdekében széleskörű partnerség érvényesítésével fejlesztési program kerül kidolgozásra, mely a jelenlegi igények, szükségletek, lehetőségek mérlegelése, valamint turisztikai szempontok figyelembevétele mellett születik meg. E program fogalmazza meg a város rekreációs feltételeinek fejlesztéséhez szükséges elérendő célokat, mellyel példaértékű lesz a város a regionális szinten is. 3.


A lakossági rekreáció jövőbeli tudatos fejlesztését megalapozó fejlesztési program összeállítása, a lehetséges szereplők lehető legszélesebb körű bevonásával, a partnerség alapelvének maximális érvényesítésével. 4.


A lakosság rekreációjának biztosítása rendkívül fontos feladat a város számára a lakosok testiszellemi egészségének megóvása, a közérzet, közhangulat, s ezáltal a településhez való kötődés erősítése érdekében. Tekintettel arra, hogy a kikapcsolódás biztosítja a munkaerő megújulását, így a foglalkoztatás, foglalkoztathatóság szempontjából is lényeges szerepet játszik. 5.

6.

A program eredménymutatói: Rekreációs célú fejlesztési program létrejötte Kidolgozásba bevont szereplők száma Partnerkapcsolatok száma a fejlesztésben résztvevő szereplők között A program hatásmutatói: A fejlesztések tervszerűen, nyomon követhető módon, előre definiált célkitűzések mentén valósulnak meg Javul a fejlesztésekben résztvevő szereplők közti kommunikáció Fejlődik, kiterjed a fejlesztésekben résztvevő szereplők közti együttműködés Sportélet fellendülése Turizmus fejlődése

30


7.


A menedzsment összetétele:


8.


Partner, vagy partnerszervezet Sportegyesületek Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Ház Turisztikai vállalkozók Lakosság Életreform Klub Fraxinus Egyesület Nagykőrösi városvédő és városszépítő egyesület Nagykőrös Városért Közalapítvány

Vállalt feladat Kidolgozásban való részvétel Kidolgozásban való részvétel Kidolgozásban való részvétel Kidolgozásban való részvétel Kidolgozásban való részvétel Kidolgozásban való részvétel Kidolgozásban való részvétel Kidolgozásban való részvétel

31


9. Projekt száma


A program cselekvési és ütemterve, finanszírozása: Tevékenység (projekt, akció, intézkedés)


1. Partnerség kialakítása, a lehetséges, bevonandó szereplők felkutatása

Együttműködés és munkakapcsolat kialakítása a rekreációban érdekelt szereplőkkel.

2. Helyi rekreációs igények és szükségletek felmérése

A rekreáció helyi lehetőségeinek és igények felmérése

3. A rekreációs célú fejlesztési program kidolgozása

Egyeztetések, megbeszélések, a program elkészítése a partnerek bevonásával

4. Program megvalósításának előkészítése

A megvalósítás feltételeinek tisztázása, a szükséges teendők rögzítése

2.2.1.

Tevékenység eredménye Aláírt együttműködési megállapodás a rekreáció több területét érintően, minél konkrétabb esetekre vonatkozóan. Helyi rekreációs igények, szükségletek és lehetőségek tisztázása A szereplők elképzeléseinek egyeztetésével létrejött, elfogadott, legitimált rekreációs program, amelyben tisztázottak a feladatok, és felelősségek. A megvalósítás adminisztratív feltételeinek megteremtődése



Forrásigény (ezer Ft) sajá t

hitel

támogatás

egyéb

össz.


2006. dec. 2007. márc.

0

0

0

0

0


2006. dec. 2007. márc.

0

0

0

0

0


2007. ápr.– 2007. aug.

200

0

0

0

200


2007.szep.– 2007. nov.

0

0

0

0

0

2006. nov.– 2007. nov.

200

0

0

0

200

Megítélésünk szerint az önkormányzati hivatal rendelkezik megfelelő humánerőforrás kapacitással ahhoz, hogy ezt az operatív programot a hivatalon belül, munkaidőben, külön anyagi ráfordítás nélkül meg tudja valósítani. Azonban amennyiben a Képviselőtestület úgy határoz, hogy ennek a feladatnak a megoldására külső szakértő cég szolgáltatásait veszik igényben, a költségvetési táblákat ennek megfelelően módosítani fogjuk.

32


10.


2006. év

2007. év

2008. év

2009. év







11.


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 200 0

0 0 0

0 0 0

0 200 0

0

200

0

0

200

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

200

0

0

200

0

0

0

0

0

0

200

0

0

200


Program száma 1.3.

Kapcsolódó programok, projektek Turisztikai értéklánc kialakítása

3.1.

Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában

3.4.

Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelület-gazdálkodás A város kapcsolatrendszerének aktivizálása – partnerség a fejlesztésekben

4.3.


Megvalósítandó közös cél A helyi turizmus, gazdaság fellendítése, a gazdasági potenciál megerősítése A megélhetés minőségének javítása a városban

Vonzó települési környezet, zöldfelületek megóvása Működő partnerség kialakítása a fejlesztési célok megvalósítása érdekében

33

A kapcsolat értelmezése, szinergia A helyi rekreáció feltételeinek javítása, ennek eredményeinek hasznosítása a turizmusban A rekreálódást biztosító infrastrukturális feltételek meghatározása, illetve azoké, amelyeken keresztül a rekreációs célú fejlesztések egyúttal az idegenforgalomba is bevonhatók A rekreáció egyik lényeges tényezője a megfelelő, élhető települési környezet, illetve az ápolt zöldfelületek biztosítása A fejlesztési program kidolgozása során már bevonásra kerülnek azok a szereplők, akikre a megvalósítás során is számít az önkormányzat


12.

A program illeszkedése magasabb szintű tervekhez: A tervezés szintje

Megye: Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Régió: A KözépMagyarországi Régió Operatív Programja Ország: Országos Területfejlesztési Koncepció

13.


Program, alprogram, intézkedéscsoport megnevezése - Humán erőforrásfejlesztés - Turizmusfejlesztés - Kulturális élet, szabadidős program kínálat fejlesztése - Természetes környezet, zöldövezet védelme - Az élhető város megteremtése - Kulturális szerepkör megerősítése, a magasan képzett munkaerő számára nemzetközi tekintetben is vonzó lakó- és rekreációs környezet kialakítása

Célja Életminőség javítása, közművelődés feltételeinek javítása A régió versenyképességének növelése, élhető régió kialakítása Területi harmónia megteremtődése

A kapcsolat értelmezése, szinergia Közös cél a rekreáció feltételeinek javítása, illetve ennek turisztikai terű hasznosítása A dokumentum céljai jelen program szempontjából irányadóak A minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakítása, a pihenés és felüdülés tereinek bővítése és fejlesztése a rekreáció szempontjából meghatározó


A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása és az ennek eredményességét befolyásoló partnerség kialakítása csupán kisebb, egyszeri anyagi ráfordítást igényel, melyet az önkormányzat biztosít erre a célra. b, intézményi szempontból: Nagykőrös Város önkormányzati intézményrendszere jelenti a keretét a rekreációs célú fejlesztések programjának kialakításának, valamint a partnerek munkába való bevonásának. 14.


A rekreációs célú fejlesztések programjának kialakításába a partnerek lehető legszélesebb körét szükséges bevonni, tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű fejlesztések a város teljes lakosságát, minden korosztályt érintenek. Fokozottan kell figyelni arra, hogy a megvalósítók között szerepeljenek majd a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek tekinthetők is. A környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése: A humán rekreáció biztosításában lényeges szerepe van a környezeti állapotnak, amely megóvása, illetve további javítása a jövőbeni fejlesztési célok kijelölésénél is alapvető feltételként kell, hogy megjelenjen.

34


15.



Rekreációs célú fejlesztési program létrejötte Kidolgozásba bevont szereplők száma Partnerkapcsolatok száma a fejlesztésben résztvevő szereplők között

Gyűjtés módja és gyakorisága

Adatforrás

Felelőse

Önkormányzat

A program elfogadása

Programmenedzser

Önkormányzat


Programmenedzser

Önkormányzat


Programmenedzser

35



KÖRNYEZET INFRASTRUKTÚRA , MINT GAZDASÁGI HAJTÓERŐ ÉS A KÖRNYEZET MINT 3.3.AAkörnyezet ésÉSinfrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a , környezet, mint , élettér ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE fejlesztése

sorszám:

Stratégiai program Nagykőrös érintett város lakosok lakossága száma

3.1.

célcsoport: célok: Stratégia célcsoport

Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában – sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás Kb. 25000


Nagykőrös város területe

Indikátorok: eredményindikátorok

A szennyvízgyűjtő és elvezető rendszer teljes kiépítésével a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése lecsökken. Az illegális szennyvíz leürítések megszűnnek A szennyvízkezelő program megvalósulása esetén csökken a környezet veszélyeztetettsége, nő a környezeti biztonság. Nő szennyvízcsatornára kötött ingatlanok száma Megbízhatóan működő infrastrukturális rendszer hatás A városban élők komfortérzete növekszik indikátorok A környezet terhelése csökken Havária lehetősége csökken A lakosság egészségi állapota, közérzete javul A település megítélése javul, vonzereje, megtartó képessége nő A talaj, és talajvíz szennyezettsége csökken A megfelelő infrastruktúra hatására nagyobb vállalkozó és beruházó kedv alakulhat ki a településen indoklás, A település fejlesztési programjában szerepeltek között a fentiekben javasolt operatív program kapcsolódás a megvalósítása elsődleges és a legfontosabb a környezeti állapot javítása szempontjából. A stratégiához szennyvíz gyűjtőhálózat fejlesztése a település teljes lakosságát érinti. Kapcsolódás 3.2.Infrastruktúra javítása a 3.5. A természeti környezet 3.4. Épített környezet fejlesztése más gazdasági környezet fejlesztése megóvása és fejlesztése és megőrzése, tervszerű programokhoz szolgálatában zöldfelület-gazdálkodás kapcsolódás Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program magasabb szintű Pest Megye II. Környezetvédelmi Programja tervekhez Nagykőrös Környezetvédelmi Programja A program Nagykőrös város Partnerek: Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, megvalósításáért önkormányzata Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felelős szervezet: Kőrösi Vagyongazdálkodási Rt. felelős személy: Egyesületek, civil szerveződések cím: Építési, kivitelező vállalkozások telefonszám: Mérnöki tervező vállalkozás fax: Üzemeltetők e-mail: Szakértő, tanácsadó cég Forrásigénye és a források megoszlása évek szerint, ezer Ft Operatív programok 20102006 2007 2008 2009 összesen 2012 3.1.1

3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér fejlesztése

Szennyvízcsatornahálózat megépítése

46.000

* a 2003-ban készült engedéllyel rendelkező tervek alapján

36

1.800.000

1.654.000

3.500.000*

−



A programok kiválasztásának indoklása:

Az előzetes stratégiai anyagban felvázolt operatív programok közül a szennyvízgyűjtő program befejezését, mint megvalósításra kerülő programot fejtjük ki operatív szinten, mivel a település infrastrukturális hiányosságai közül a településeken keletkező szennyvíz gyűjtése, elvezetése és kezelése a legfontosabb. A program kettős fontossággal bír, hiszen egyrészt mind a lakosság, mind pedig a térségbe betelepülni szándékozó vállalkozások számára alapfeltétel a követelményeknek megfelelő kommunális infrastruktúra, másfelől pedig a szikkasztóaknákban történő „szennyvízkezelés” (nem kezelés), illetve az illegális „erdőszéli” leürítések jelentős környezeti terhelést jelentenek, akár még vízbázist is veszélyeztethetnek. A szennyvízelvezető, kezelő hálózat kialakításához szorosan kapcsolódik a gyakorlatban is hatásos szabályozás megvalósítása, mely szintén az önkormányzatok feladata.1

Ssz.


Operatív programok

Ütemezés

2006-2010

3.500.000*

2006-2007

10.000

2006-2007

67.000**

2007-2010

3.000.000

3.1.5.

Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása A Duna-Tisza-közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer részeként tervezett komposztáló megépítése Nagykőrösön A települési csapadékvíz elvezető csatorna-rendszer kivitelezése A meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos karbantartása, fejlesztése

2009-2012

20.000***

3.1.6.

Az e-önkormányzat rendszerének megvalósítása

2007-2008

150.000

3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4.

* a 2003-ban készült engedéllyel rendelkező tervek alapján ** A Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósulásának Nagykőrösre eső költsége ***a beruházások tervezésének költségei

1

A 3.1.2. program megvalósítása időben ezzel párhuzamosan halad, de a szerződésben vállalt kötelezettségeink értelmében nem kerül kidolgozásra valamennyi operatív program, és az önkormányzati visszajelzések értelmében csak a 3.1.1. program kidolgozása került kiválasztásra.

37



3.1.1. Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése 1. A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a projekt segíteni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti. Célcsoport: a település egyes részein már kiépült a szennyvízelvezető csatornahálózat, de a többi részen még csak tervezési fázisban van (forráshiány miatt). A program megvalósulása közvetve javítja majd a természetes élővilág és az ember életkörülményeit, hiszen nem romlik tovább a talaj és talajvíz minősége. A program a település minden lakójára kiterjed közvetlenül vagy közvetve. 2.


A program célja a városban keletkező szennyvizek gyűjtése és szakszerű ártalmatlanítása, megtisztítása. A teljes csatornahálózat megépítésével párhuzamosan a lakosságot rá kell bírni, hogy csatlakozzon a rendszerre, így a keletkezett szennyvizek a jogszabályokban szereplő határértékeknek megfelelően tisztításra kerülhetnek. 3.


A természeti környezet, ezen belül a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése. A csatornahálózatra kötött ingatlanok arányának minél magasabbra növelése csökkenteni fogja az illegális szennyvízleürítéseket is. 4.


A településen a csatornázottság aránya az országos átlag alatt van. Hazánk EU tagsága miatt megszigorodtak a környezetvédelmi előírások, így van ez a szennyvízkezeléssel kapcsolatban is. A még csatornázatlan településeken meg kell valósítani a keletkező szennyvíz központi gyűjtését és kezelését, megakadályozva ezzel a talaj- talajvíz további szennyezését. 5.

A program eredménymutatói: A környezet terhelése csökken Havária lehetősége csökken A lakosság egészségi állapota, közérzete javul A település megítélése javul, vonzereje, megtartó képessége nő A megfelelő infrastruktúra hatására nagyobb vállalkozó és beruházó kedv alakulhat ki a településen

38


6.

7.


A program hatásmutatói: A hálózatra rácsatlakozott ingatlanok száma növekszik A keletkezett szennyvíziszap hasznosításra kerül Az illegális szennyvíz leürítések megszűnnek. Az élővizek terhelése csökken. A talaj és a felszín alatti vizek szennyezése lecsökken. Csökken a környezet veszélyeztetettsége, nő a környezeti biztonság. A menedzsment összetétele:


8.


Partner, vagy partnerszervezet Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kőrösi Vagyongazdálkodási Rt. Vállalkozások, Civil szervezetek Kamarák, szakmai szervezetek

Vállalt feladat Szakmai felügyelet, Adatszolgáltatás, Jóváhagyás, Engedélyeztetés, Szakmai segítségnyújtás Szakmai segítségnyújtás, Szakmai érdekképviselet Tanulmányok, tervek készítése, Szakmai segítségnyújtás, Érdekképviselet, Érdekérvényesítés biztosítása, Kivitelezés Szakmai tanácsadás, Szakmai érdekképviselet

39


9.

Projekt száma

A program cselekvési és ütemterve, finanszírozása: Tevékenység (projekt, akció, intézkedés) 1. Forrás biztosítása pályázatok révén 2. Közbeszerzés lebonyolítása a kivitelező kiválasztásához

3.1.1.


3. A csatornahálózat kiviteli terveinek felülvizsgálta, javítása és újra engedélyeztetése 4. A csatornahálózat kiépítése és a lakosság rácsatlakozatása a rendszerre



Pályázat elkészítése vagy elkészítetése

Forrás biztosítása a program kivitelezésére

A beruházás nagysága szükségessé teszi, hogy nyilvános közbeszerzésen kerüljön kiválasztásra a megfelelő beruházó A varosról 2003-ban már elkészült a csatornahálózat tervrajza, melyet eddig forráshiány miatt nem sikerült megvalósítani, ezeket a terveket kell aktualizálni

Vállalkozási szerződés kötése megfelelő beruházó céggel

A településen a közműhálózat kiépítése



Forrásigény (ezer Ft) saját

hitel

támogatás

egyéb

össz.


2006. okt.− 2007. jún.

15.000

0

0

0

15.000


2007. dec. – 2008. jan.

1.000

0

0

0

1.000


2006. – 2007. dec.

10.000

0

20.000

0

30.000


2008. jan.− 2010. jan..

345.400

0

3.108.600

0

3.454.000

2006.okt.– 2010. jan.

371.400

0

3..128..600

0

3.500.000

A szükséges vízjogi engedély majd építési engedély megszerzése.

Megszűnik a talaj és talajvíz folyamatos szennyezése, csökken az illegális leürítések száma

40


10.




2006. év

2007. év


2008. év


2009. év




I. Személyi jellegű költségek 1. Bérek, bér jellegű költségek, és járulékok 2. Útiköltség, ellátmány/napidíj, szállás 3. Képzési költségek II. Beszerzések 4. Eszközbeszerzések 5. Szolgáltatások igénybevétele III. Adminisztratív költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 44.000 0

0 1.790.000 590.000

0 1.624.000 524.000

0 3.458.000 1.114.000

0

44.000

1.200.000

1.100.000

2.344.000

0

1.000

0

0

1.000

6. Pénzügyi, banki költségek

0

0

0

0

0

7. Jogi költségek IV. Rendkívüli tartalék

0 0

1.000 0

0 0

0 0

0 0

0

46.000

1.790.000

1.624.000

3.459.000

0

1.000

10.000

30.000

41.000

0

46.000

1.800.000

1.654.000

3.500.000

V. Projekt összes közvetlen költsége (I+II+III+IV) VI. Rezsi, közvetett költségek Projekt teljes költségvetése (V+VI)

11.


Program száma 3.1.2.

Kapcsolódó programok, projektek Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása

3.4.

Épített környezet fejlesztése és megőrzése, tervszerű zöldfelületgazdálkodás

Épített környezet alakítása

3.5.

A természeti környezet megóvása és fejlesztése

Környezetvédelem

Megvalósítandó közös cél A településen keletkező szennyvizek szakszerű ártalmatlanítása

41

A kapcsolat értelmezése, szinergia A csatornahálózat kivitelezésével párhuzamosan meg kell kezdeni a szennyvíztelep korszerűsítését is, hogy az összegyűjtött szennyvizet megfelelő módon lehessen kezelni Megfelelő minőségű élettér biztosítása a lakosság számára

A szennyvízkezelés a természeti környezet megóvásának egyik alapja


12.

A program illeszkedése magasabb szintű tervekhez: Program, alprogram, intézkedéscsoport megnevezése

A tervezés szintje Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program Pest Megye Környezetvédelmi Programja Nagykőrös Környezetvédelmi Programja

13.


Csatornázottság arányának növekedése Tisztítótelepek létesítése

Célja

A kapcsolat értelmezése, szinergia

Környezet terhelésének csökkentése, elsősorban az élővizek minőségének javítása Felszín alatti vízbázisok védelme

Közműellátottság javítása


A program megvalósítása jelentős pénzügyi forrást igényel, ezért feltétlenül szükséges, hogy az önkormányzat megpróbálja kibővíteni saját pénzügyi lehetőségeit pl. PPP-s konstrukcióban. A fenntartás már megoldható saját önkormányzati forrásból is. b, intézményi szempontból: A program végrehajtása intézményi bővítést nem indukál. A kivitelezési munkálat új munkahelyek teremtésével járhat, illetve a program végrehajtásához a megfelelő szakmai személyzetet biztosítani kell, de ez a közbeszerzésen kiválasztott kivitelező feladata lesz. 14.


A szennyvízkezelés programjának megvalósítása megkülönböztetés nélkül fogja kedvezően érinteni a település minden lakosát. Ezen kívül az esélyegyenlőség szempontjait a munkák elvégeztetésénél kívánjuk szem előtt tartani: nyílt közbeszerzés meghirdetése biztosítja majd, hogy bárki részt vehessen a munkában, megkülönböztetés nélkül. A környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése: A környezeti fenntarthatóság szempontjából a jelenlegi állapot javításához a csatornahálózat megépítése szükséges. A csatornázottság arányát a lehető legmagasabbra kell növelni. A változás megvalósítása a meglévő tisztítótelep fejlesztése nélkül nem kivitelezhető. 15.


A csatornázottság arányának változása A szennyvizek megfelelő gyűjtése következtében a felszíni és felszín alatti vizek minőségi javulása

Programmenedzser Szolgáltató, üzemeltető

Gyűjtés módja és gyakorisága statisztika készítés kimutatása, változások követése

Szolgáltató, üzemeltető Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

negyedévente üzemi labor eredmények feldolgozásával statisztika a szolgáltatótól; Környezeti monitoring mérések

Adatforrás

42

Felelőse Programmenedzser

Programmenedzser



4. MEGVALÓSÍTÁS ÉS TOVÁBBI TERVEK Az előzőekben megjelenített operatív programok megvalósítási ideje 2006., 2007., illetve 2008. és 2009. évekkel zárul. Ez az időszak sajátos módon egybeesik az Európai Unió jelen tervezési ciklusának zárásával, és az új (2007-2013) tervezés időszak kezdetével. Jelen kötet programjainak megvalósítása különös hangsúlyt kap ezen váltás tükrében, hiszen úgy is felfogható, mint egyfajta felkészülés a következő tervezési, forrásszerzési időszakra, amikor – reményeink szerint – a jelenleginél jelentősebb források (8000 milliárd Ft-os fejlesztési csomag) állnak majd rendelkezésre. Ezek lehívásához viszont megalapozott, más projektekkel előkészített, és már nem csak a felzárkózást, hanem a fejlődést is magában hordozó nagyobb programok kidolgozására lesz szükség. Ennek az új fejlődési szakasznak azonban nem lehet városa ne igyekezne fejlődési irányait megtervezni, fejlődése alapjait. Ebben pedig óriási szerep hárul az óriási döntési felelősség is abban a tekintetben, hogy válogatnak. •

•

•

• •

•

anélkül „nekiindulni”, hogy Nagykőrös és ennek megfelelően megteremteni a önkormányzat szervezetére, és egyúttal a kidolgozott programok közül hogyan

Ezen programok egy részének megvalósításához a Nemzeti Fejlesztési Terv és a második Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Operatív Programjain, valamint megyei és régiós forrásokon keresztül lehet támogatáshoz jutni, amit természetesen a legtöbb esetben a szükséges önerővel ki kell egészíteni. Stratégiai szinten megnevezésre kerültek olyan NFT keretében meghirdetett pályázatok is, amelyek 100 %-ban támogatják a megfelelő szinten kidolgozott, és széleskörű együttműködéssel beadott programokat. Megnevezésre kerültek továbbá olyan programok is, amelyek a második NFT keretében valószínűsíthetők, ezért – ahogy a stratégiai programban egyes helyeken jeleztük is – csak valószínűsíthetőek, illetve az önrész mértéke is csak becslés az eddigi szakértői tapasztalatokra és nyilvánosságra hozott kormányzati elképzelésekre alapozva. Ezen programok pontosítása szükséges az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatainak megjelenését követően. A programok egy másik része természete miatt nem igényel különösebb forrás-szerzést, illetve a tevékenység pénzügyi fedezete megoldható a meglévő intézményi keretek között is. Vannak továbbá olyan programok is, amelyek nem egyértelműen a város feladatkörébe tartoznak, de tevékenységével előmozdíthatja a megvalósítást, illetve szervező-munkájával elősegíthető a megvalósítás szereplőinek sikerét, és ezáltal az egész város (sőt térség) fejlődését. A programok egy részének megvalósítása lezárulhat a jelen tervezési időszakon belül, más programok viszont további folytatást igényelnek, illetve hosszabb távú – elsősorban pénzügyi – ütemezéssel vihetnek eredményre.

A programok széles köre került itt, illetve stratégiai szinten kidolgozásra, amelyek megvalósítása hatalmas feladatot jelent, és csak az érintett szereplők összefogásával, együttes munkájával, és az önkormányzati hivatal szervezésével valósulhatnak meg, élénkítve, tovább fejlesztve a város gazdasági, társadalmi, kulturális életét, végső célként a „Nagykőrös, az optimális élettér” elérését. A fenntartható fejlődés hozzájárul a lakosság életkörülményeinek javításához, az életszínvonal emeléséhez, az egészséges életmód, kialakításához, ahhoz, hogy működő gazdaság, és foglalkoztatás jellemezze a várost, és a lakosságot színvonalas városi szolgáltatásokkal lássák el, és, hogy a lakosságnak lehetőség legyen egy összetartó kis-középvárosi társadalmi közegben élnie, annak minden előnyét kiélveznie. 43

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

Recommend Documents