NAGYKŐRÖS VÁROS részére

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

I. kötet

HELYZETFELTÁRÁS

Az Önkormányzattal együttműködve készítette: HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ ZRT. 2006. június

Nagykőrös Város Településfejlesztési Programja I. kötet: Helyzetfeltárás

HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ ZRT. 2006. június

MEGRENDELŐ

Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ TERVEZŐ Sudár Anna SZAKÉRTŐK Horváth Edit

Közlekedési és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Terület- és településfejlesztő, tájvédő szakgeográfus Okleveles közgazdász, terület- és településfejlesztő, idegenforgalmi menedzser Közgazdász hallgató (III. év) gazdálkodási szak, pénzügy szakirány

Horváth Balázs

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő

Keserű Imre

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő

Krajnyák Nóra

Tájépítész mérnök

Major Levente

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, földrajz tanár

Székács Pál

Okleveles közgazdász, gazdálkodás szakon

Vass Péter

Műszaki környezet technikus, okleveles környezetmérnök

Ifj. Veres Lajos

Közgazdász pénzügyi szakon, adó-, vám és illeték szakértő

ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Irodavezető Kiss Péter KÉSZÍTETTE

3



4



Nagykőrös Város Komplex Településfejlesztési programja I. HELYZETFELTÁRÁS

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................................................7 2. NAGYKŐRÖS VÁROS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ..................................................................................10 2.1. NAGYKŐRÖS ÉS TÉRSÉGÉNEK ELHELYEZKEDÉSE ÉS TERMÉSZETI POTENCIÁLJAI ...........................................10 2.2. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS .............................................................................................................................13 2.3. NAGYKŐRÖS TÉRBELI ELHELYEZKEDÉSE, ELÉRHETŐSÉGE ............................................................................16 2.4. TÉRSÉGI, TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK......................................................................................................19 2.5. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK .........................................................................................................................20 2.6. NAGYKŐRÖS VÁROS MEGJELENÉSE A MAGASABB SZINTŰ FEJLESZTÉSI TERVEKBEN......................................21 3. NAGYKŐRÖS TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS FUNKCIÓI ...........................................................................36 3.1. DEMOGRÁFIAI HELYZET ................................................................................................................................36 3.1.1. A lakosság szám és kor szerinti változásai ...........................................................................................36 3.1.2. A lakosság felekezeti és etnikai megoszlása..........................................................................................41 3.2. OKTATÁS, NEVELÉS .......................................................................................................................................42 3.3. FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG .......................................................................................................50 3.4. A TELEPÜLÉS EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁNAK BEMUTATÁSA ........................................................54 3.5. NAGYKŐRÖS KÖZBIZTONSÁGA ......................................................................................................................59 3.6. KULTÚRA, MŰVELŐDÉS, SPORT .....................................................................................................................60 3.6.1. Kulturális élet .......................................................................................................................................60 3.6.2. Sportélet................................................................................................................................................63 3.6.3. Média ....................................................................................................................................................66 3.7. CIVIL SZFÉRA ................................................................................................................................................66 3.8. ÉLETMINŐSÉGET JELZŐ MUTATÓK .................................................................................................................68 4. ÉPÍTETT KÖRNYEZET JELLEMZŐI ÉS ÁLLAPOTA.............................................................................71 4.1. TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSSZERKEZET .........................................................................................................71 4.2. TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI RENDSZEREK .....................................................................................................74 4.3. MŰEMLÉKVÉDELEM ......................................................................................................................................79 5. NAGYKŐRÖS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETE................................................................................82 5.1. IVÓVÍZELLÁTÁS .............................................................................................................................................82 5.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS ÉS –ELHELYEZÉS ....................................................................................86 5.3. GÁZELLÁTÁS .................................................................................................................................................87 5.4. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ........................................................................................................................88 5.5. INFORMATIKA, TELEKOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................................................89 5.6. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ..................................................................................................................90 5.6.1. Közúti közlekedés..................................................................................................................................90 5.6.2. Közforgalmú autóbusz közlekedés ........................................................................................................95 5.6.3. Vasúti közlekedés ..................................................................................................................................96 5.6.4. Egyéb közlekedési ágak ........................................................................................................................97

5



6. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ..............................................................................................................................98 6.1. A FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME .........................................................................................98 6.1.1. Felszíni vizek.........................................................................................................................................98 6.1.2. Felszín alatti vizek ................................................................................................................................99 6.2. TALAJVÉDELEM ...........................................................................................................................................100 6.3. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM .....................................................................................................................102 6.4. ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM ..............................................................................................................................105 6.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, TELEPÜLÉSTISZTASÁG ......................................................................................106 6.6. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, BELVÍZ VESZÉLYEZTETETTSÉG .........................................................................107 6.7. TERMÉSZETVÉDELEM ..................................................................................................................................108 7. NAGYKŐRÖS GAZDASÁGA .......................................................................................................................110 7.1. A GAZDASÁG JELENLEGI ÁLLAPOTA ............................................................................................................110 7.2. IPARI TERMELŐ ÁGAZATOK .........................................................................................................................115 7.3. MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR .........................................................................................................117 7.4. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM ....................................................................................................................121 7.5. SZOLGÁLTATÁSI SZEKTOR ...........................................................................................................................124 8. ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ......................................................................................................126 8.1. A VÁROS GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEGZETESSÉGEI .....................................................................................128 8.2. FORRÁSOKKAL VALÓ ELLÁTOTTSÁG ...........................................................................................................129 8.3. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK ..................................................................................................131 8.4. ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ALAKULÁSA ....................................................................................................132 8.5. VAGYONGAZDÁLKODÁS PÉNZÜGYI HÁTTERE ..............................................................................................134 8.6. AZ INTÉZMÉNYRENDSZER FENNTARTÁSA ....................................................................................................136 9. TELEPÜLÉSPOLITIKA, LAKOSSÁGI KOMMUNIKÁCIÓ ...................................................................138 9.1. A LAKOSSÁGI KOMMUNIKÁCIÓ CÉLJA ÉS ESZKÖZEI .....................................................................................138 9.2. LAKOSSÁGI KOMMUNIKÁCIÓ VIZSGÁLATA ..................................................................................................139 10. SWOT ANALÍZIS .........................................................................................................................................141 11. SEGÍTŐINK...................................................................................................................................................153

6



1. BEVEZETÉS 2004. május 1.-én hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez rendkívüli jelentőséggel bír a hazai regionális politika változásában, így a kistérségek és azon belül a települések fejlesztési politikájának változásában is. A kistérségi társulások és a társulások dinamikus központjait jelentő városok a korábbinál sokkal nagyobb szerepet kapnak a fejlesztésekben, és sokkal nagyobb feladatokat is. Az eddigi kutatások, és tanulmányok már a felkészülés szakaszában megalapozták az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, illetve elindultak az egyeztetések, törvényjavaslatok, módosítások fogalmazódtak meg, így a csatlakozás természetesen nem azt jelentette, hogy teljesen új irányt kell szabni a regionális fejlődésnek. Ugyanakkor azt mindenképpen magával hozza, hogy az elfogadásra került változtatásokra nagyon gyorsan kell reagálni, gyorsan kell „lépni”, ahhoz, hogy a települések/térségek versenyében Önök is meg tudják állni a helyüket, illetve semmilyen tekintetben ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, és – legfőképpen – hozzá tudjanak férni a fejlesztéseikhez szükséges pénzügyi forrásokhoz, támogatásokhoz. A magyarországi fejlesztési források szűkössége, a hazai saját erő biztosításának nehézsége miatt a csatlakozás óta elsősorban azok a fejlesztések valósulnak meg, amelyek finanszírozásába az Európai Unió is beszáll. Ezért alapvető érdeke valamennyi településnek és térségének, hogy a fejlesztési dokumentumaik elkészítése során az európai uniós módszertani gyakorlatot és gondolkodásmódot kövesse, és programjainak kidolgozása során igyekezzen igazodni a magasabb szinten már megfogalmazott elvekhez és célkitűzésekhez. A közösségi pénzforrások „lehívásának” alapvető feltétele, hogy Nagykörös is rendelkezzen átgondolt, nem csak rövid, de közép és hosszú távra is szóló fejlesztési dokumentumokkal, vagyis a Települési Fejlesztési Koncepcióval, Stratégiai Programmal, Operatív Programokkal. Ezen dokumentumok segítenek, hogy a települések versenyében Nagykőrös meg tudja állni a helyét, illetve mind intézményi, mind pedig tervezési szempontból készen álljon a források fogadására, hogy tervszerű, átgondolt, és ezért hatékony fejlesztések történjenek, amelyek a település lakosságának jólétét célozzák meg. A Fejlesztési Koncepcióban hosszú távra vonatkozóan (15-20 év) kerülnek felrajzolásra azok a fejlesztési irányvonalak és forgatókönyvek, amelyek mentén elindulhat a fejlesztés, és megfogalmazásra kerül az a gazdaságfejlesztésre vonatkozó jövőkép, amelynek elérése a fejlesztések végső célja. A Stratégiai Programban középtávra (7 év) vonatkozó célpiramis kerül felvázolásra, illetve meghatározásra kerülnek azok a programjavaslatok, amelyek a fejlesztést szolgálják, és amelyeken keresztül a kitűzött jövőkép elérhető, vagy megközelíthető. A Fejlesztési Program utolsó kötete a rövid távra (3 év) szóló Operatív Program, amely részletesen tartalmazza a megvalósítást biztosító lépések leírásait, olyan fontos információkat (a projekt rövid összefoglalása, szükségességének indoklása, horizontális elveknek való megfelelése, intézményi és pénzügyi fenntarthatóság kérdései, monitoring módszere, eredménymutatók, a megvalósításba bevonható partnerek, cselekvési és ütemterv, szinergia, illeszkedés magasabb szintű tervekhez), amelyekkel az új típusú pályázatok formanyomtatványai is részben kitölthetők. Mindezek a tartalmi összetevők nagy részben megegyeznek a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjain keresztül elérhető források, és az európai uniós források pályázati 7



űrlapjának követelményeivel, így megkönnyítik a későbbi pályázati tevékenységet. Ezen kívül az általunk készített Operatív Program szerkezeti és tartalmi elemeiben követi az Európai Unió Tanácsának a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999 Rendeletében foglaltakat (Council Regulation /EC/ No 1260/1999), és a Strukturális Alapokra vonatkozó tervekről és programozási dokumentumokról szóló Vademecum (The New Programming period 2000-2006: methodological working papers, Vademecum for Structural Funds Plans and Programming Documents) figyelembevételével készül. Ezen kívül felhasználjuk a Phare Program támogatásával 2003-ban készült „Irányelvek – A programok intézkedéseinek kidolgozásához és a program-kiegészítők összeállításához” című kézikönyv (KTK Irányító Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Miniszterelnöki Hivatal) módszertani, elvi útmutatásait is. Mindezeket követően igyekszünk további olyan kiegészítéseket is alkalmazni, amelyek a fent leírt pályázási tevékenységet is megkönnyítik. A Településfejlesztési Program elkészítésével, a település vezetőivel és lakosságával közösen felvázolt irányvonalak kijelölésével és elfogadásával a Képviselőtestület egy olyan fejlesztési eszközt kap kézhez, amely segít a munkájuk megtervezésében, ütemezésében, döntéseik meghozatalában és érvényesítésében, a fejlesztések véghezvitelében. Mindezen okok miatt Nagykőrös Város Képviselőtestülete a város közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében Fejlesztési Program készítéséről döntött. Ezzel a munkával a területfejlesztésben már jelentős gyakorlati tapasztalatot szerzett Hazai Térségfejlesztő Zrt.-t, és annak munkatársait bízta meg. kb. 10-12 hét + egyeztetés

(Helyzetfeltárás) Településfejlesztési Koncepció

kb. 4-5 hét + egyeztetés

Településfejlesztési Stratégiai Program

kb. 4-6 hét + egyeztetés

Településfejlesztési Operatív Programok

Projektterv

Intézkedés

Projektterv

Megvalósítás Visszacsatolás

T E R V E Z É S

Akció

K I V T E L E Z É

A területi tervezés folyamata (Stratégiai szemléletű és megvalósítás orientált) 1 A területfejlesztési tervezési rendszer korszerű, EU csatlakozásunkkal és a piacgazdaság elveivel összhangban álló szemléletet tükröz. Az EU strukturális és kohéziós politikájának 1

Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben, Hazai Térségfejlesztő Kft. Budapest, 2000. 8



átvétele a tervezési rendszert kiszámíthatóbbá tette, és nagyobb pénzügyi biztonságot nyújt a megvalósításhoz. Az EU fejlesztés- és támogatáspolitikai keretei 2006. végéig teljes mértékben áttekinthetők, a 2007-2013. időszakra is már felvázolásra kerület és folyamatosan körvonalazottak. Jelen kötet, vagyis a Helyzetfeltárás szerepe a tervezés során meghatározó egyrészt abból a szempontból, hogy segítségével, illetve a térség tényleges helyzetének leírásával, és annak elfogadásával kiszűrjük azokat a gyakran irreális, valóságtól elszakadt jövőképeket, amelyeket – tapasztalataink szerint – gyakran dédelgetnek a településüket/térségüket szerető, lokálpatrióta lakosok. A Helyzetfeltárás meghatározza másrészt a tervezést abból a szempontból is, hogy benne ténylegesen feltárásra kerül a tervezési terület minden fontos, meghatározó erőssége – amelyekre később a fejlesztés során építeni lehet -, gyengesége – amelyekre odafigyelni, és amelyeket erősíteni szükséges. Ugyanígy feltárásra kerül minden a város előtt nyitva álló lehetőség is – amelyeket feltétlenül ki kell használni -, és amellyel a település önmagától talán nem is számolna, illetve feltárásra kerül minden olyan veszély is, amely fenyegetést jelent a város fejlődése szempontjából. A koncepciónak a társadalmi, gazdasági, kulturális, infrastrukturális, környezeti folyamatok együttes elemzésére kell épülnie, ez a helyzetelemzés. Célja a város fejlődését befolyásoló tényezők komplex értékelése, a hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározása, az azt megjelenítő fontosabb tartalmi elemek megjelölése. Figyelembe veszi a regionális politika alapelveit, amelyek részben az EU több évtizedes gyakorlatában csiszolódtak, illetve a magyar alapelveket, amelyet a törvény és az Országos Területfejlesztési Koncepció tartalmaz. Figyelembe veszi az ország, régió, a megye fejlődési irányait, ahol az ország egészének kiegyensúlyozott térbeli fejlesztése érdekben elengedhetetlen, hogy az országban a jelenleg meglévők mellett új, további jelentős szellemi, üzleti, innovációs és vállalkozási centrumok alakuljanak ki. Figyelembe veszi Pest megye fejlesztési koncepcióját, valamint a térség településeinek, gazdasági szereplőinek elképzeléseit, jövőképét és elvárásait, amelyeket a térségre vonatkozó korábbi tanulmányok, területfejlesztési elképzelések áttekintésével, az idevonatkozó statisztikai adatok feldolgozásával kiegészítve segítenek a fejlesztés fő irányainak és tendenciáinak meghatározásában. Figyelembe veszi továbbá az Európai Unió programfinanszírozási rendszerét, és ennek értelmében az elkészülő koncepciót, valamint stratégiai és operatív programot a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban megfogalmazottakhoz igazítja, az Operatív Programok Struktúrájába illeszti. Ezáltal biztosítja a források lehívhatóságát a város fejlesztése érdekében. A kidolgozandó programok megvalósítása különös hangsúlyt kap a 2007-2013-as tervezési váltás tükrében, hiszen úgy is felfogható, mint egyfajta felkészülés, és első lépés a következő tervezési, forrásszerzési időszakra, amikor – reményeink szerint – a jelenleginél jelentősebb források (8000 milliárd Ft-os fejlesztési csomag a magyar részről) állnak majd rendelkezésre. Ezek lehívásához viszont megalapozott, más projektekkel előkészített, és már nem csak a felzárkózást, hanem a fejlődést is magában hordozó nagyobb programok kidolgozására lesz szükség. Legyen hát ez a Helyzetfeltárás az a „tükör”, ahol a város a további fejlődési lehetőségeinek szempontjából az eddigieknél talán objektívebb és teljesebb képet kaphat önmagáról. 9



2. NAGYKŐRÖS VÁROS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ebben a fejezetben szeretnénk általános leírást adni Nagykőrös város földrajzi, térbeli elhelyezkedéséről, illetve a település területének földtani adottságairól, kialakulásáról, domborzatáról, éghajlati adottságairól, általános vízrajzi jellemzőiről, természetes növényzetéről, jellemző talajairól. Itt szeretnénk röviden áttekinteni történetét is olyan szempontból, hogy milyen történelmi előzményekre építhetünk, milyen meghatározó hagyományokkal számolhatunk a jelenlegi fejlesztések során. Végül pedig a település térbeli elérhetőségéről, térkapcsolatairól szeretnénk röviden jellemzést adni, amely tényezők szintén rendkívül fontosak lehetnek a fejlesztési irányvonalak meghatározásakor.

2.1. NAGYKŐRÖS ÉS TÉRSÉGÉNEK ELHELYEZKEDÉSE ÉS TERMÉSZETI POTENCIÁLJAI Ebben az alfejezetben a város természetföldrajzi szempontú jellemzése található, vagyis a fejlődési irányvonalak alapvető és megváltoztathatatlan tényezői, amelyekkel minden körülmények között számolni kell. Elhelyezkedés Nagykőrös az ország középső részében, Pest megyében található. Közelebbről az Alföldi nagytájon belül (1.), a Duna-Tisza közi Síkvidék (1.2.) középtáj, vagyis mezorégió határozza meg az elhelyezkedését. Ezen belül a Pilisi-Alpári-Homokhát (1.2.12) kistájcsoportban, vagyis szubrégióban lehet elhelyezni. A Pilis – Alpári-Homokhát (1.2.12) kistáj települései

Természetföldrajzi értelemben, ebben a kistájban fekszik 1=Albertirsa, 2=Bokros, 3=Cegléd, 4=Ceglédbercel, 5=Csemő, 6=Dánszentmiklós, 7=Jászkarajenő, 8=Kerekdomb (Tiszakécske), 9=Kocsér, 10=Lakitelek, 11=Mikebuda, 12=Nagykőrös, 13=Nyáregyháza, 14=Nyársapát, 15=Pilis, 16=Pusztavacs, 17=Tiszaalpár, 18=Tiszabög, 19=Tiszakécske, 20=Tiszaújfalu, 21=Törtel, 22=Újhartyán, 23=Újlengyel. Forrás: Kistáj-kataszter 10



Földtani adottságok, kialakulás A felszín közel 2/3-át pleisztocén, a DNy-i és DK-i részen holocén (ill. későglaciális korú), általában 0,1-0,2 mm-es átmérőjű, osztályozott futóhomok fedi. Vastagsága igen eltérő (1-10 m), Ny-i irányba növekvő, gyakran lösziszapos rétegekkel tagolt. Ezekben a felszíneken nyers homok, ill. kötött homoktalajok jöttek létre. Ceglédtől ÉK-re és DK-re nagyobb kiterjedésű összefüggő lösziszapos, löszös, homokos-löszös képződmények találhatók a felszín közelben (10-15 m-ig). A dombsági peremeken ezek nagyobb részt áthalmozottak. Mozaikszerű elhelyezkedésben – az alacsony árterekhez és a mélyfekvésű laposokhoz kapcsolódva – agyagos, ill. szikes területen azonosíthatóak. Ez a rétegsor É-on pannon anyagra, D-en pleisztocén hordalékkúp-anyagra rakódott. Potenciális szeizmicitása átlag feletti (7-8o MS. Lokális jelentőségű hasznosítható ásványi nyersanyagaik közül a ceglédi téglaagyag (0,5 Mm3) és a ceglédi, nagykőrösi falazó és vakoló homok (0,2 Mm3) érdemes említésre Domborzat A 85 és 146 m közötti tszf-i magasságú kistáj a Pesti-síkság D-i teraszos vidékétől a Tisza mentéig húzódik, ÉNy-DK-i csapással. Az egykori hordalékkúp felszíne kis relatív reliefű (átlagos érték 2-4 m/km2 közötti), főként szélhordta homokkal fedett. Legnagyobb része az enyhén hullámos síkság orográfiai domborzattípusba sorolható, kisebb részei (a Körös ér és a Kocsér környékén) elgátolt mélyedésekkel, szikes laposokkal mozaikszerűen tagoltak. A felszínt borító félig kötött homokformák Cegléd-Csemő vidékén a legváltozatosabbak. Horizontálisan gyengén szabdalt, a hosszanti vízelvezető laposok NyÉNy-KDK-i irányúak. Éghajlat A mérsékleten meleg és a meleg határán fekvő kistáj, de D-en már kifejezetten meleg. Az egész vidék száraz éghajlatú. Az évi napsütés összege É-ról D-re 2040 óráról 2070 óráig nő. Nyáron 830-840, télen 200-210 óra napfénytartam megszokott. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 oC, de D-en a 10,5 oC-ot is eléri. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,2-17,3 oC, ám É-on csak 17,0 oC, D-en viszont eléri a 17,5 oC-ot. Azoknak a napoknak a száma, amikor a középhőmérséklet meghaladja a 10 oC-ot, 193, de Den egy két nappal hosszabb. Az első ilyen nap ápr. 8 és 0 között, az utolsó okt. 19-én (D-en egy két nappal később) fordul elő. A fagymentes időszak hossza, tavaszi és őszi határnapja: É-on 189 nap körül (ápr. 15 – okt. 17), D-en 200 napnál is több (ápr. 3 – 5 és okt. 26 – 27 között), máshol 192 nap körül (ápr. 10 – 12 és okt. 20 között). Az abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,0 – 34,2 oC, a minimumoké -16,0 oC, K-en és ÉK-en -17,0 oC közelében van. Az évi csapadékösszeg 530 és 540 mm közötti, D-en ennél több (540 – 550 mm). A vegetációs időszakban 300 – 320 mm, D-en 320 330 mm eső várható. A legtöbb 24 órás csapadékot Albertirsán mérték: 98 mm. A hótakarós napok átlagos évi száma 32 – 35, a legnagyobb átlagos hóvastagság 18 cm körüli. Az ariditási index 1,30 – 1,33, D-en 1,28 – 1,30. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, második helyen – főleg ősszel – a K-i, DK-i szél áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s fölötti. A meleg száraz éghajlat csak a kisebb vízigényű növényeknek kedvez. 11



Vízrajz A nagy területen elnyúló kistájat számos, a Tiszához vezető vízfolyás keresztezi, így ÉNy-ot a Gerje felső szakasza (34,5 km, 357 km2); aztán a Körös-ér (52 km, 560 km2) vízrendszere, melynek nevezetesebb tagjai: Gógány-ér (17 ha, 51 km2), Kürti-laposi-csatorna (15 km, 127 km2), Csukás-ér (25 km, 44 km2). Ezeket követi a Pejtsík-csatorna (10 km, 199 km2). ÉNy-on a Dunavölgyi-főcsatornába folyik le az Újhartyáni I. sz. (12 km, 97 km2) és a II. sz. (14 km, 82 km2) csatorna. Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Lf= 0,5 l/s.km2;

Lt=3%

Vh=140 mm/év

A ritka árvizek nyár elején jelentkeznek, míg az év nagy részében alig van vizük. Vízminőségük – ha van – II. osztályú. Az időszakos belvizeket 300 km-t meghaladó csatornahálózat vezeti le. A száraz jelleghez viszonyítva sok az állóvíz. A 16 természetes tó azonban együtt is csak 49 ha. A legnagyobb Kocsér mellett 9 ha felszínű. Két halastava közül a ceglédi 16 ha, a Jászkarajenő melletti 85 ha. A Pejtsík-csatorna mellett két tározó is van, együtt 80 ha felszínnel. A talajvíz mélysége a táj nagyobb részén nem éri el a 2 m-t. Mennyisége sem éri el az 1 l/s.km2-t. Kémiailag túlnyomóan kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, bár Cegléd és Nagykőrös között a nátrium is nagy területen jelenik meg. Keménysége 15 – 25 nko közötti, szulfáttartalma 60 mg/l alatt van általában, de a városok környékén meghaladja azt. A rétegvíz mennyisége 1 l/s.km2 alatt van. Az artézi kutak száma nagy. Nemcsak a vízellátást, hanem helyenként az öntözést is szolgálják. A sekély kutak ritkán bővizűek, de nagyobb mélységből igen nagy vízhozamot is kapnak. Számos hévizű kútja közül a ceglédi 68 oC, a lakiteleki 57 oC, a tiszakécskei 63 oC. Általában nátriumkloridos jellegűek. A Tiszakécske melletti Kerekdomb kútja ásványvíz jellegű. Növényzet A Duna-Tisza közi flórajárásba (Praematricum) sorolódó kistáj elterjedtebb potenciális erdőtársulásai a pusztai tölgyesek (Festuca-Quercetum roboris), a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris), a sziki tölgyesek (Festuca Pseudovinae-Quercetum roboris), valamint a tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum pubescenti roboris). Jellemzőbb bennszülött lágyszárú fajok a homoki kikerics (Colchicum autumnale), a medvetalp (Heracleum sphondylium), a homoki vértő (Onisma arenaria), a kései szegfű (Dianthaus serotinus), az őszirózsa (Aster punctata), az árvalányhaj (Stipa pennata) stb. Erdőgazdaságilag hasznosított területeket zömében fiatal és középkorú keménylombos fenyőerdők fedik. Az összes erdő átlagos évi folyónövedéke sok évi átlaga 3,0 m3/ha alatt van. Talajok A kistáj 12 talajtípusából a futó-, a humuszos homoktalajok, a barnaföldek, a csernozjom jellegű homoktalajok, a réti talajok többsége, vagyis a homokon képződött talajok összterülete kb. 80%-át teszik ki. A futóhomokok a kistáj D-i nyúlványában fordulnak elő nagyobb kiterjedésben, összesen 12%os területi részarányban. 12



A gyenge termékenységű (VIII.) humuszos homok a táj legelterjedtebb (40%) talajtípusa. A homokon kialakult barnaföldek gyenge termékenységűek (VII.), főként erdővel borítottak. Pusztavacs környékén alkotnak nagyobb összefüggő területet; kiterjedésük összesen 7%. A néhány kisebb foltban előforduló csernozjom jellegű homoktalajok területi részaránya jelentéktelen (1%). A réti talajok területi kiterjedése 21%, a löszös alapkőzeten kialakult változataiké < 5%. Termékenységük szerint a VI. talajminőségi kategóriába tartoznak, míg a homokon kialakult változataik a VII.-be. A lápos réti talajok területi kiterjedése csupán 2%. A löszös alapkőzeten kialakult réti csernozjomok a táj legtermékenyebb talajai (IV.), de területi kiterjedésük csupán 34%, a mélyben sós változataiké közel azonos (5%), termékenységük – mechanikai összetételüktől függően – V. vagy VI. (a könnyebb mechanikai összetételűek a gyengébb termékenységűek). A löszös alapkőzeten képződött szikes talajok együttesen 8%-ot tesznek ki. A szoloncsák-szolonyecek részaránya 2%, a réti szolonyeceké 3%. A sztyeppesedő réti szolonyecek 1%-ot, a szolonyeces réti talajok 2%-ot tesznek ki, termékenységük igen gyenge (VIII. és IX.). Főként szikes rétekkel borított, természedvédelemre érdemes területek.

2.2. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS2 Nagykőrös és környéke több ezer éve lakott hely. A régészeti leletek tanúsítják az újkőkor végi, a rézkori, majd a bronzkori településeket. A népvándorlás kezdetétől szinte állandó lakók voltak itt a szarmaták, majd az avarok. Az avarok jelenlétéről tanúskodik a Szurdok-dűlőben előkerült ritka régészeti lelet, az avar fejedelmi aranykard. A honfoglaláskor a magyar nemzetségek közül a Bor-Kalán szálláshelye lett a vidék. A települést, mint falut először a tatárjárás után, 1266-ban említi oklevél. Nevének „Körös” tagját a környéken díszlő, ma már nagyobb tömegben szinte csak a múzeum előtti parkban előforduló hajdani nagy kőriserdők után nyerte. A „Nagy” előtagot a 18. századtól kezdték rendszeresen használni, megkülönböztetésül a Pest-Pilis-Solt vármegye déli részén fekvő Kiskőröstől. Nagy Lajos király 1368-ban kelt oklevele a két szomszédos településsel (Cegléddel és Kecskeméttel) együtt már mezővárosnak nevezi Kőröst. A város fejlődése a mohácsi vészig töretlen. A török hódoltság óriási visszaesést okoz a város életében. A környező településeknél azonban mégis szerencsésebben tudta átvészelni a zord háborús időket, hiszen hász város lévén közvetlenül a császárnak adózott, s némi kiváltsággal is rendelkezett. Mindvégig lakott hely maradt, sőt a közeli és távoli falvak népeinek is befogadójává vált. Magyar földesurai és a nemesi vármegye elmenekülésével korábbi közigazgatási és joghatósági autonómiája 2

Erdéi Erzsébet- Szabó Attila: Nagykőrösi barangoló, Nagykőrös Város Önkormányzata, 2005. 13



lényegesen megnőtt. Főbb ügyek tárgyalásakor a két szomszédos mezőváros (Cegléd és Kecskemét), esetleg más – távolabbi – település képviselőit is meghívták. Ez az ítélkezés a „Három város törvényszéke” néven vált ismertté. A mezőváros önrendelkezésének kiteljesedését jelentősen segítette a 16. század közepétől rohamosan terjedő reformáció, amely – bár elsősorban vallási megújulási irányzat volt – a polgári fejlődés csíráit is magában hordozta. A város 1642-ben vásárolta meg Pótharaszt pusztát, s ennek birtoklását maga I. Lipót 1693-ban megerősítette. A mezőváros kiváltságos helyzetét ismerte el s erősítette meg I. Lipót 1697-ben is, amikor engedélyezte a vásártartás Nagykőrös mezőváros számára. A város gazdasági alapjait a külterjesen tartott nagytestű állatok tartása és kereskedelme jelentette. A helyi és a környék lakosságának igényeit a 16. és 17. században sorra alakuló céhek elégítették ki. A kuruc háborúk újabb szenvedéseket hoztak, hiszen a frontvonalon fekvő mezővárostól minden a környéken felbukkanó had élelmet, ruhát, ellátást, pénzt követelt. A legnagyobb próbatételt a „bácskaságbeli” rácok 1708-as (sikerrel visszavert) támadása jelentette. A Nagykőrös területét birtokló földesurak a kuruc háborúk lezárultával megkísérelték jobbágysorba süllyeszteni a szabadalmas mezőváros társadalmát. A város azonban – nem utolsó sorban a helyi armalista nemességre támaszkodva – sikerrel megőrizte szabadalmas helyzetét, ügyes politikával és természetesen nem kevés pénzzel megváltotta magát az úrbéli terhek alól. A város erején felül támogatta az 1848-as forradalmat. Kossuth Lajos 1848. szeptemberi toborzó útjának második állomása volt Nagykőrös. Két huszárezred szervezése is folyt itt a szabadságharc alatt, a Károlyi és a Hunyadi huszárezredeké. A szabadságharc bukása után sötét fellegek tornyosultak Nagykőrös egén is. Az addigi vezetést félreállították, és olyan embereket juttattak hatalomra, akik az új politikai rendszer számára elfogadhatónak bizonyultak, akik azonban nem ártottak Kőrös városának. Ennek is köszönhető, hogy a megtorlás mégis viszonylag enyhe volt. Az önkényuralom németesítő politikája legfőképpen a magyar nemzeti kultúrát veszélyeztette. Elsősorban is a nemzeti nyelvű oktatást, melynek egyik fellegvára éppen iskolái révén ismert Nagykőrös volt. A Thun-féle oktatási rendelet kendőzetlen célja a németesítés, az egységes német nyelvű oktatás bevezetése. A főgimnáziumot is ez a veszély fenyegette, viszont az egyház anyagi ereje lehetővé tette, hogy saját erőből szerezzen nagyobb létszámú tanári kart. Arany János 1851 őszén költözött Nagykőrösre a református gimnázium irodalom tanári székének elfogadására. Költői fénye bearanyozta a tudós tanári karral működő gimnáziumot és Nagykőrös városát egyaránt. A református egyházi iskola, illetve tanárainak működése hírnevet adott Nagykőrösnek. A gazdasági fejlődésnek az 1853-ban átadott Cegléd-Szeged vasútvonal hatalmas távlatokat nyitott. A kiegyezést követően jelentős átalakulás ment végbe, amely a polgári fejlődés irányába hatott. Az 1870-ben végrehajtott közigazgatási átszervezés során Nagykőrös még a szabadalmas mezővárosi címet kapta meg, azonban ezt csupán 1872-ig viselte, amikor rendezett tanácsú városi jogot kapott. A század elején virágzó Nagykőrös társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődését az 1914 nyarán kirobbantott első világháború akasztotta meg. Az értelmetlen véráldozat több mint ezer ember pusztulását követelte Nagykőröstől. A város súlyos emberáldozatokat szenvedett a II. világháborúban is. A világháborús emlékművön 869 hősi halott és áldozat neve szerepel.

14



Nagykőrösre 1944. november 2-án vonult be a szövetséges haderő szovjet egysége. A városban jelentéktelen katonaság állomásozott, s az előrenyomuló szovjet hadsereg ellenállásba nem is ütközött. Ennek köszönhetően, háborús rombolás nem sújtotta Nagykőröst, csupán az ingó vagyon szenvedett nagyobb károsodást. Az 1949-es kommunista hatalomátvétel után a kézműiparosok elveszítették önállóságukat. A különböző szakmák képviselőit Kis-ipari Termelő Szövetkezetekbe (KTSZ) kényszerítették. A malmokat államosították. Szövetkezetekből alakították meg az ÁFÉSZ-t. A kiskereskedők bezárták boltjaikat.

„Szabadság tér télen”3

Fotó: Barta Szabolcs

Az 1990-es politikai rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a „szocialista” viszonyokat. Megkezdődött a gazdaság privatizálása, a földek visszajuttatása jogos tulajdonosainak. A sok kis helyi vállalkozás mellett a városban megjelentek a harmadik évezred technikai kultúráját felvonultató nagy nemzetközi cégek ipartelepei. Az egyházak visszakapták régi iskoláikat, a református tanítóképzőben főiskolai szintű képzés folyik a Károly Gáspár Református Egyetem részeként. A korszerű városi kórház átadása 2000-ben történt.

3

Erdéi Erzsébet- Szabó Attila: Nagykőrösi barangoló, Nagykőrös Város Önkormányzata, 2005. 15



2.3. NAGYKŐRÖS TÉRBELI ELHELYEZKEDÉSE, ELÉRHETŐSÉGE Ebben az alfejezetben a település térbeli elérhetősége kerül részletesebb elemzésre. Azért szükséges ennek a résznek a külön szerepeltetése, mert ennek hatása a fejlődésre, a lakosság letelepedésére, megmaradására óriási, illetve az elérhetőség, mint ipartelepítési tényező is rendkívül fontos a település életében, illetve a többi fejlesztési tényezőt is nagymértékben befolyásolja. Térbeli elhelyezkedés Nagykőrös Pest megye délkeleti csücskében az Alföld közepén helyezkedik el. Helyzete a megyén belül periférikus, de az országon belül központi, a fővárostól csupán mintegy 100 kilométerre található. A település Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel határos, az Abony - Cegléd - Nagykőrös statisztikai kistérség területén magalakult Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása tagja. A település közelében több fontos közlekedési folyosó is fut. Ezek közül az egyik legjelentősebb a IV. és a X/b. páneurópai közlekedési folyosók közös közúti ága, amely az M5 autópályán halad Szegedig. A IV. folyosó délkeleti irányban Románia, Törökország és Görögország, északnyugati irányban pedig Ausztria és Németország felé biztosít kapcsolatot. A X/b. folyosó Budapestet köti össze Belgráddal, s ott csatlakozik a X. folyosó fő ágához Görögország felé. Nagykőrösről az M5 autópályát a 441. sz. főúton, vagy a 4601. j. összekötő úton lehet elérni. A településtől északra halad a Budapest – Szolnok – Debrecen vasúti folyosó, amely a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) része. Nagykőrös ehhez a folyosóhoz vasúti fővonallal kapcsolódik. Ugyancsak a TEN-T része a tervezett M8 gyorsforgalmi út, amely az osztrák-magyar határtól Szentgotthárd – Veszprém – Dunaújváros – Szolnok nyomvonalon halad majd. A gyorsforgalmi út közvetlenül a város mellett fog elhaladni, ahhoz két csomóponttal kapcsolódik majd. Ugyancsak tervezett az M44 gyorsforgalmi út megépítése, amely a tervek szerint Kecskemét és Nagykőrös között fog kiágazni az M8-as útból egy új forgalmi csomópontot létrehozva.

Nagykőrös

Forrás: GKM MÁVTI Kft. 16



Elérhetőség A település elérhetőségét nagyban meghatározza a gyorsforgalmi utaktól való távolság. Ma Nagykőrösről az M5 autópálya mintegy 15-20 perc alatt érhető el. A megközelítést nehezíti, hogy a lajosmizsei felhajtó csak alsóbbrendű úton, míg a kecskeméti Forrás: KTI Kht

csomópont csak Kecskemét belterületének érintésével keresztül érhető el. Az M8 gyorsforgalmi út megépülésével az M5 autópályára való eljutás is javulni fog. A nemzetközi elérhetőséget tekintve az autópálya közelsége miatt Nyugat-Európa, valamint Szerbia és Montenegró felől a legjobb az elérhetőség. Románia felé a zsúfolt 44-es főút, Ukrajna felé a szintén nagy forgalmú 4. sz. főút biztosít kapcsolatot. Szlovákia, Horvátország és Szlovénia irányában másodrendű főutakon biztosított az eljutás. Az autópályán Budapest mintegy 80 perc alatt érhető el személygépkocsival. Ugyanezt a távot a vonat 74 perc alatt teszi meg. A település elérhetősége Kecskemétről jó, hiszen az csak 15 kilométerre van a várostól és főúton, illetve közvetlen vonattal megközelíthető. Személygépkocsival mintegy 15 perc, vonattal 9 perc a menetidő.

Forrás: KTI Kht.

17



Nagykőrös

Forrás: GKM

Térkapcsolatok A város számos olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval rendelkezik, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Mivel a közelben több hasonló vagy nagyobb méretű város is található (Cegléd, illetve Kecskemét), a funkciók kevésbé koncentráltak. Az oktatást tekintve a három középfokú intézmény jelent vonzerőt a környező települések lakosságára, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara távolabbról is vonzza a diákokat. A 165 ágyas kórház és rendelőintézet szintén a környező települések ellátását is biztosítja. Kereskedelmi szempontból Cegléd és Kecskemét vonzereje nagyobb, így Nagykőrösről is sokan járnak vásárolni az ottani hipermarketekbe és szaküzletekbe. Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre levő Kecskeméthez, mint a 100 kilométerre fekvő Budapesthez. Ezt bizonyítja például, hogy a két város között sűrű tömegközlekedési kapcsolat. Nagykőrösre napi rendszerességgel munkavállalási céllal Kecskemétről, Ceglédről, Kocsérról, Törtelről, Nyársapátról és Tiszakécskéről járnak dolgozni. Nagykőrösről elsősorban Kecskemétre, Ceglédre és Budapestre utaznak a munkavállalók.

18



2.4. TÉRSÉGI, TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK Nagykőrös térségi kapcsolatai meglehetősen hiányosak. Ennek okai részben arra vezethetők vissza, hogy a mezővárosi fejlődési jelleg és a hagyományos települési szerkezetek miatt viszonylag településhiányos a térség. Másrészt - szintén történelmi okokra visszavezethetően a politikai-földrajzi fekvés is kedvezőtlen, ugyanis a világháborút követő megyeosztás során a város Pest megye délkeleti sarkába került. Ezzel megbomlott a hosszú időn át tartó együttműködésen alapuló közös fejlődés Nagykőrös, Cegléd és Kecskemét között. Nagykőröshöz képest mindkét másik város előnyhöz tudott jutni, ugyanis míg Cegléd fontos vasúti csomópont lett, addig Kecskemét megyeszékhellyé vált, ami nagyon sok funkciót szerzett a városnak. Érdemi kapcsolatok, - Budapesten kívül - kiemelkedő regionális szerepkör hiányában, többnyire csak a közvetlen szomszédjában elhelyezkedő településekhez fűzik a várost. A legintenzívebb kapcsolatok Kecskemét és Cegléd városaihoz kötik Nagykőröst, melyek a település munkavállalói számára - a helyi, munkalehetőség szempontjából rendkívül kedvezőtlen viszonyok miatt - a legfőbb célterületnek számítanak. Regionális szerepkörrel a rehabilitációs szakkórház révén, az egészségügy terén rendelkezik a város. Ezen kívül vonzó hatása a legtöbb funkciója szempontjából a szűkebb szomszédságában elhelyezkedő, kis lélekszámú településekre terjed ki. Ezek közé tartozik Csemő, Kocsér, Törtel, Nyársapát, ahonnan főként általános és középiskolás diákok, illetve kisebb mértékben az alacsonyabb végzettséget igénylő munkák ellátására, illetve hivatali feladatokat ellátó dolgozók ingáznak Nagykőrösre. A kistérség településeinek többcélú társulása megalakulóban van, jelenleg folynak az egyeztetések, hogy téren kívánnak együttműködéseket kialakítani. A kórháza révén kiemelt prioritásként kezelik az egészségügyi, illetve oktatási területi összefogásokat. Nagykőrös térségében működik egy LEADER akciócsoport (Gerjesztők), melynek célja a helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek partnerségének megteremtése a vidékfejlesztés elősegítésére. A helyi akciócsoportok többnyire nagy létszámú együttműködések (9-30 személy vagy szervezet), amelyek a térség összetételét reprezentálják. Ennek az együttműködésnek a feladata, hogy felügyelje a helyi vidékfejlesztési terv elkészítésének és megvalósításának folyamatát. A Gerjesztők akciócsoport egy olyan komplex vidékfejlesztési programot igyekszik kidolgozni, amelyben elsősorban a kisebb települések és tanyák láncolata összehangoltan, együtt dolgozik a jobb életminőség elérése érdekében. A közös fejlesztések alapjaként a minőségi, egészséges élelmiszerek előállítását és együttes értékesítését jelölték meg – amelyet az igen gazdag hagyományokra és korábbi sikerekre, a kedvező termőhelyi adottságokra, és a rendkívül jó közlekedés-földrajzi helyzetre alapoznak. (A termálvíz halgazdasági hasznosítása is szerepel a tervek között.). Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget kínálna a turizmus fejlesztése, amely részben az egészséges környezet adottságait aknázná ki, részben pedig a termálvíz és a magas színvonalú kórházrendszer szolgáltatásainak összekapcsolását és továbbfejlesztését gondolná tovább. Az agrártermelés kifizetődő voltát is jelentősen meghatározó energia-ár változását a saját, megújuló energia előállításával próbálnák a gazdák közösen kivédeni (biomassza, hígtrágya). Ebbe a tanya-hálózatba - pl. az energia-szolgáltatásba - bekapcsolják azokat is, akik a termelésben nem tudnak a többiekhez mérten teljesíteni, tehát egyfajta szociális segítségnyújtást és gondoskodást is fel tud vállalni az akciócsoport a rendszer működése révén. A programban tíz település vesz részt: Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel. 19



Léteznek olyan törekvések, amelyek azt célozzák, hogy Nagykőrös kerüljön ki Pest megyéből és tartozzon Bács-Kiskun megyéhez. Ennek az lenne az előnye, hogy a szomszédos megye (és egyben régió) tagjaként jóval nagyobb esélye volna a településnek pályázati forrásokhoz jutni (az Európai Unió elsősorban régiókat támogat). Az elgondolás hátulütője azonban, hogy a tervezett változtatások után Nagykőrös Bács-Kiskun megyében -akárcsak jelenleg- ugyancsak peremterületen helyezkedne el. A kétévente megrendezett civil egyesületek kistérségi találkozójának célja a kistérség települései közti összefogás kialakítása, új kapcsolatok teremtése, közös pályázatok benyújtása. A kapcsolatrendszer bővítésében a civil szervezetek és közintézmények támogatására is számít az önkormányzat. Összefoglalva: Nagykőrös peremhelyzetű város, települési kapcsolatrendszere meglehetősen hiányos, nem rendelkezik kiemelkedő regionális szerepkörrel (a helyi kórház révén az egészségügyi ellátás kivételével), vonzó hatást csak legszűkebb környezetére képes kifejteni. Ebből adódóan kiemelkedő jelentőségű, hogy felkutassa az együttműködési lehetőségeket szűkebb és tágabb környezetében egyaránt.

2.5. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Határon átnyúló kapcsolatokat Nagykőrös döntően csak testvérvárosaival ápol. E kapcsolatok túlnyomó többségben kulturális alapúak, melyeket jelenleg főként az oktatási intézmények és a nyugdíjasklubok, valamint egyéb civil szervezetek és közintézmények éltetnek. Az önkormányzati hivatalban a hivatali teendők ellátása mellett nincs kapacitás arra, hogy valaki kézben tartsa és koordinálja az együttműködéseket, vagy éppen gazdasági síkra terelje a meglévő kapcsolatokat. Ilyen formában a felek közti kiváló viszony ellenére a kapcsolatok nem tudnak továbbfejlődni, sőt meggyengülhetnek. Belföldi tekintetben is kapcsolathiányos Nagykőrös, pedig rendkívül lényeges volna, hogy minél több együttműködést alakítson ki minél több területen (minél több társa legyen a gazdasági versenyben, minél nagyobb projektekben tudjon részt venni a területfejlesztésben, stb., mert ezek az együttműködések élveznek támogatottságot a pályázatoknál is), ezért feltétlen ki kellene használni az ismeretségekben rejlő lehetőségeket. Kiemelkedően aktív a német testvérváros, mely önkéntesen ajánlott fel segítséget (ajándékként pl. ágyakat, köpenyt, munkaruhát, játékokat) a nagykőrösi óvodáknak, kórháznak, szociális otthonnak. Jelentősebb nemzetközi kapcsolatokat az oktatási intézmények közül az Arany János Gimnáziu ápol Kézdivásárhely és Técső települések iskoláival. 2000 elején jött létre a Nagykőrös Testvérvárosaiért Alapítvány (NATKA), melynek célja a város testvérvárosi kapcsolatrendszerének bővítése és ápolása mellett a segítségnyújtás nyelvtanuláshoz, családi kapcsolatok kialakításának segítése, valamint a kapcsolatfelvétel a város civil szervezeteivel, egyesületeivel, intézményeivel. Az alapítvány kezdetben a német testvérváros közreműködésével jött létre, majd ezt követően próbálták bevonni a többi partnert eltérő sikerrel. 20



A város rendszeresen képviselteti magát a kétévente Kecskeméten megrendezésre kerülő Európa Jövője Egyesület által szervezett nemzetközi gyermektalálkozókon, melyek célja az európai népek közelítése, egymás jobb megismerése és elfogadása. A találkozóra Európa minden országából hívnak gyermekeket, elsősorban a 10-15 éves korosztályra és a határon túli magyarokra fókuszálva. E rendezvény nagyságát mutatja, hogy 16 éves múltja alatt ez idáig Európa 28 országából, mintegy 170 településéről, közel 8000 gyermek érkezett hazánkba, hogy megismerje Kecskemétet és környékét, illetve népszerűsítse saját hazája kultúráját. Nagykőrös testvérvárosai

Ország Németország Románia Románia Hollandia Olaszország Franciaország Svájc

Kapcsolat kezdete

Város Espelkamp Nagyszalonta Szászrégen Haaksbergen Terme di Castrocaro Le Muy Thun

1991 1991 1994 1994 1994 1996 1996

Kapcsolat jellege Testvérváros Ikerváros Partnerváros Partnerváros Partnerváros Partnerváros Barátváros

Összefoglalva: Nagykőrös nemzetközi kapcsolatokat jelenleg csupán testvérvárosaival tart fenn, melyekkel egyelőre kizárólag kulturális alapú együttműködéseket valósítottak meg. Gazdasági természetű kapcsolatok kialakításának eddig csak csírái jelentek meg önkéntes ajándékozás formájában. Testvértelepüléseivel (különösen Espelkamppal) kiváló viszonyt ápol Nagykőrös ami nagyszerű alapot teremthet az együttműködések elmélyítéséhez és diverzifikációjához.

2.6. NAGYKŐRÖS VÁROS MEGJELENÉSE A MAGASABB SZINTŰ FEJLESZTÉSI TERVEKBEN A település és területfejlesztés meghatározó alapelve, hogy a tervezés során a terveket a magasabb szintű tervekhez kell illeszteni. Ez biztosítja a magasabb szintű tervek elsőbbségét, illetve segítséget nyújt abban is, hogy a település a saját „kisebb” nagyságrendű fejlesztési elképzeléseit nagyobb összefüggéseiben is át tudja tekinteni. Ezen tervek áttekintése ezen kívül azért is fontos egy település életében, mert az Európai Unióban elvárt fejlesztési alapelvek között szerepel az is, hogy amit csak lehet, az alacsonyabb, kisebb tervezési szinten kell megvalósítani. Ezen tervek áttekintésével az is egyértelművé válik, hogy melyek azok a megoldandó feladatok amelyek terén a település nem számíthat felülről jövő kezdeményezésre, illetve amelyek megoldásában teljesen magára, illetve a saját kezdeményezésére lesz utalva. A 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről a területfejlesztés szempontjából átmenetileg kedvezményezett 15 kistérség közé sorolja a ceglédi kistérséget (társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség), amelynek Nagykőrös is tagja.

21



Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2005) A Koncepció által megfogalmazott, 2020-ig megvalósítandó stratégiai célok a következők: 1. A versenyképesség tartós növekedése 2. A foglalkoztatás bővülése 3. A versenyképes tudás és műveltség növekedése 4. A népesség egészségi állapotának javulása 5. A társadalmi összetartozás erősödése 6. A fizikai elérhetőség javulása 7. Az információs társadalom kiteljesedése 8. A természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása +1. Kiegyensúlyozott területi fejlődés Ezek mindegyike olyan irányt szab meg, melyet a városnak szükséges követnie.

Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) Az OTK hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai céljai (2020-ig) a következők: 1. Térségi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus Középtávú területi célok (2013-ig): 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 2. Fejlesztési pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 4. Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek A, Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése B, Tisza térség fenntartható felzárkóztatása C, A Duna–mente fenntartható fejlesztése D, A termálvíz kincs térségi hasznosítása 5. Határ menti területek együttműködésének erősítése 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai 7. Területi prioritások a szakpolitikák számára

A Nagykőröst magába foglaló Ceglédi kistérséget a 6. stratégiai célon belül a „rurális kistérség urbánus központtal” kategóriába sorolták be. Emellett fontos ez a cél azért is, mert a célon belüli „Sajátos adottságú vidékies térségtípusok fejlesztési prioritásai” között külön szerepel a Tanyás térségek revitalizálása, s ez mint ilyen, Nagykőröst és térségét is érinti.

22



A Közép-Magyarországi régió átfogó céljain belüli célok, valamint a Nagykőröst érintő területi fejlesztési elképzelései a következők: Célok: Szerkezetében és térstruktúrájában harmonikus, stabil gazdaság kialakítása A munkaképes korú lakosság gazdasági aktivitásának növelése Humán közszolgáltatások színvonalának fejlesztése Humán közszolgáltatások infrastruktúrájának területi összehangolása Természeti- és épített környezet védelme és fejlesztése A közösségi közlekedés fejlesztése, környezetkímélő közlekedési rendszer erősítése A várost érintő területi célok: Termál klaszter létrehozása; Duna-Tisza közi rurális térségek felzárkóztatása;

Az új Magyarország programja – Partnerségi egyeztetési változat: A stratégia meghatározása (2006) Középtávú célok: Versenyképes gazdaság Megújuló társadalom Élhető környezet Területi kohézió A célokhoz kapcsolódó fejlesztési és azon belüli prioritási tengelyek: 1, A gazdaság versenyképességének javítása A gazdaság versenyképességének javítása A közlekedési infrastruktúra fejlesztése A gazdasági versenyképesség kiemelt területi dimenziói 2, Az emberi erőforrások fejlesztése A munkaerőpiaci részvétel növelése Alkalmazkodás a változásokhoz Oktatás, képzés A társadalmi összetartozás erősítése A népesség egészségi állapotának javítása A humán infrastruktúra fejlesztése: oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális fizikai beruházások Az emberi erőforrások fejlesztésének területi dimenziója 3, A környezet fejlesztése Egészséges, tiszta települések Vizeink és természeti értékeink jó kezelése Környezetügy, mint gazdasági hajtóerő A megújuló energia és energiahatékonyság fejlesztése A környezet fejlesztésének kiemelt területi dimenziói

23



4, Területfejlesztés A regionális versenyképesség növelése érdekében decentralizált fejlesztések Az egyes magyarországi régiók fejlesztési céljai (A közép-magyarországi régió fejlesztéseit a gazdasági potenciáljának kiaknázására, az innovációorientált beruházások támogatására, a közszolgáltatási szektor, a minőségi élethez szükséges települési tényezők és a közlekedési rendszer fejlesztésére és az országosan kiemelt Duna-térségi, régiók és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló fejlesztésekre koncentrálja.) Országos koordinációt igénylő integrált fejlesztési területek (A Duna-térség fejlesztése, valamint A termálvízkincs és a geotermikus energia integrált térségi hasznosítása fejlesztési területek érintik Nagykőröst.) Európai területi együttműködés 5, A kormányzás hatékonyságának növelése Az igazgatási rendszer korszerűsítése Az információs társadalom kiteljesítése A II. Nemzeti Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja

Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) A program a foglalkoztatás bővítésének, a munkanélküliség csökkentésének, a rugalmasabb munkaerőpiac kialakításának, a humánerőforrás-fejlesztésének, valamint a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerősítésével foglalkozik. 10 fejlesztési irányt határoz meg ennek érdekében: Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára Munkahelyteremtés és vállalkozás Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása Munkaerő-kínálat és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése Nők és férfiak esélyegyenlősége A munkaerő-paci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen A munka kifizetődővé és vonzóvá tétele A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává A regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése

24



Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 2005-2008, (2005) (Munkaanyag alapján) A program a mikrogazdaságra és a foglalkoztatásra vonatkozó prioritásokat és intézkedéseket határoz meg. A mikrogazdaság prioritásai a következők: II.2.1. Tudás és innováció, a versenyképesség bázisának szélesítése II.2.2. A vállalkozói környezet javítása és a verseny élénkítése (Vonzóbb környezet a befektetésekért és a foglalkoztatásért) A foglalkoztatás prioritásai a következők: III.2.1. A munkaerőpiaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása III.2.2. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása III.2.3. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg Intézkedéseire (2004) A program specifikus célkitűzései: A vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki mezőgazdasági lehetőségek kialakítása A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása A környezet állapotának javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése A termelők piaci pozícióinak javítása A gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása Az erdősültség növelése ezáltal az erdők ökológiai állapotának javítása és az erdők gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének erősítése Ezek megvalósításának eszközei a következő intézkedések: 1. Agár-környezetgazdálkodás 2. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása 3. Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése 4. Mezőgazdasági területek erdősítése 5. Korai nyugdíj 6. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása 7. Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása 8. Technikai segítségnyújtás Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005) A program prioritásai: A hazai turizmus versenyképességének növelése A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai Innováción alapuló kínálatfejlesztés Regionális szintű desztináció-fejlesztés A piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása Az iskolarendszerű képzés erősítése A turizmus általános megítélésének és elfogadottságának a javítása Regionális intézményrendszer átalakítása 25



A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai: Egészségturizmus (gyógyturizmus, wellness-turizmus) Örökségturizmus (lovas turizmus, falusi turizmus, gasztronómia és borturizmus, rendezvényturizmus, kastélyok, várak, örökségek) Kongresszusi turizmus Környezeti Operatív Program 2007-2013 (2006) A program kilenc tematikus akcióprogramot jelöl ki: Környezettudatosság növelése akcióprogram Éghajlatváltozási akcióprogram Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram Városi környezetminőség akcióprogram Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogram Vizeink védelme és fenntartható használat akcióprogram Hulladékgazdálkodási akcióprogram Környezetbiztonság akcióprogram A Közép-Magyarországi Régió Regionális Akcióterve (2004) A ROP intézkedések, melyek a Ceglédi kistérséget érintik: I/1. Turisztikai vonzerők fejlesztése I/2. Turisztikai fogadóképesség javítása II/1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése II/2. Település-rehabilitációs akciók II/3. Barnamezős területek újrahasznosítása II/4. A régiók gazdasági fejlődését előmozdító oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése III/1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése III/2. Helyifoglalkoztatási kezdeményezések támogatása III/3. Regionális tudásközpontok kialakítása III/4. Régió- specifikus szakmai képzések támogatása A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013 (2006) A stratégia átfogó céljai a következők: A Régió gazdasági versenyképességének növelése Társadalmi kohézió erősítése Élhető régió megvalósítása A specifikus és alájuk tartozó operatív célok a következők: - Szerkezetében és térstruktúrájában harmonikus, dinamikus gazdaság kialakítása • KKV-k versenyképességének növelése (elsősorban a nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban) • Gazdasági fejlettség területi különbségeinek mérséklése policentrikus fejlesztéssel • Tudásváros - tudásrégió pozíció feltételeinek javítása • A Régió gazdasági húzóágazatai kínálati feltételeinek javítása • A Régió nemzetközi pozíciójának erősítése, illetve vonzerejének növelése 26



- A dinamikus gazdaságnak megfelelő, minőségi munkaerő biztosítása, és esélyteremtés a hátrányos helyzetűek részére • A képzési szerkezet és a helyi, régiós és országos munkaerő-piaci igények összehangolása, a gazdasági szféra igényeinek megjelenítése • Alkalmazkodó képesség és vállalkozói készségek fejlesztése, vállalkozóvá válás elősegítése • Hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésének támogatása - Humán közszolgáltatások területi és színvonalbeli fejlesztése • Humán közszolgáltatások színvonalának emelése • Humán közszolgáltatások infrastruktúrájának területi összehangolása • Az info-kommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek kihasználása a közszolgáltatások területén - Természeti- és épített környezet védelme és fejlesztése • A Régió környezetvédelmi és természetvédelmi infrastruktúrájának fejlesztése • A Régió természetes zöldfelületi egységeinek, vízbázis-védelmi területeinek védelme, az egységek közötti természetes kapcsolat kialakítása • Környezet- és természetvédelmi szemlélet erősítése a Régió társadalmának minden szintjén • Város-rehabilitáció felgyorsítása • Települési al/központok fejlesztése identitást erősítő funkciókkal • A Régióban elérhető rekreációs lehetőségek bővítése - A közösségi közlekedés fejlesztése, környezetkímélő közlekedési rendszer erősítése • Az alternatív és környezetkímélő közlekedési és szállítási módok kihasználhatóságának elősegítése • A közösségi közlekedés versenyképességének növelése a Régióban az intermodalitás és átjárhatóság eszközeinek megteremtésével • A harántirányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése • Együttműködések ösztönzése, a civil társadalom szerepének növelése a kommunikáció, partnerség erősítése A stratégia kiemeli Nagykőröst a következő tekintetben:

Több település (Abony, Nagykőrös, Cegléd, Pusztavacs, Tápiószentmárton, Nagykáta) a regionális vonzást is meghaladó attrakcióval rendelkezik, amelyeknek következetes termékké alakításával, megfelelően célzott támogatással, eredménnyel kapcsolódhatnak be a Régió turizmusába.

Budapesten a kerékpáros közlekedés részaránya 1%, Nagykőrösön, Vecsésen, Üllőn, Pécelen és Maglódon ez az érték 40% körül mozog.

2010-ig meg kell oldani a 15 ezer lakos-egyenértéknél nagyobb szennyvíz-kibocsátású területeken az Irányelvben előírt kritériumoknak és kibocsátási határértékeknek megfelelő szennyvízgyűjtő hálózatok és szennyvíztisztító telepek kiépítését, legalább másodfokú biológiai tisztítással. Ebből telepi és csatornahálózat fejlesztési beruházás szükséges Budapesten és a Régió több szennyvízelvezetési agglomerációjában: …Nagykőrösön….

27



A Közép-Magyarországi Régió Struktúraterve (2001) A régió legfontosabb célja egy élhető régió kialakítása. Ennek eszköze a térszerkezeti és fejlesztési egyenlőtlenségek mérséklése. „A KMR struktúra terve – a fejlesztési elképzelések térbeni elrendezése és ábrázolása, illetve a régió térszerkezetére gyakorolt meghatározó hatása alapján – elsősorban négy fő területtel foglalkozik: A településrendszer fejlesztése: a fővárosi külső kerületek alközpontjainak valamint az agglomerációs települések funkcionális együttműködésének serkentésére, a Régió egyes térségei területi fejlettségi különbségének oldására. Azon külső településkapcsolatok erősítése, amelyen keresztül a régió transzfer szerepe meg tud nyilvánulni. Az infrastruktúra, ezen belül elsősorban a közlekedési és a közmű infrastruktúra fejlesztése: az országos hálózat domináns jelenléte által kialakult térszerkezet oldása a keresztirányú közúthálózati elemek fejlesztése a kiegyensúlyozottabb területhasználat és a régió belső elérési viszonyainak javítása érdekében, valamint a régió minél teljesebb körű közművesítése. A gazdaság fejlesztése a tudásbázis, a technológiai transzfer, a nemzetközi tőke és innováció területén a főváros közelsége által nyújtott előnyök kihasználására, a foglalkoztatottság javítására, a régió gazdaságának fejlesztésére mind az ipari, mind a mezőgazdasági és szolgáltatási ágazatban. A természeti környezet állapotának védelme, a zöldfelületi hálózatok alakítása a területi versenyképesség javítása céljából. A Közép-Magyarországi Régió Struktúraterve – Kultúra-gazdaság, szabadidő-gazdaság (2002) A terv által javasolt irányelvek a következők: 1. Lokális értékekre, „gyökerekre” építő fejlesztés 2. Identitásfejlesztés (termék / helyszín / kommunikáció / népesség) 3. Alulról építkező fejlesztés /kezdeményezések gerjesztése, támogatása / befolyásoló, menedzselő támogatás 4. Program/Termékfejlesztés / Menedzsment Marketing (minta Palotajáték) 5. „Költésre bátorító” programok fejlesztése/támogatása 6. Ökoháló/Parkhálózat fejlesztés 7. Integrált Karakter Egységek fejlesztése A Közép-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve (2004) A program prioritásai és intézkedései a következők: - A KKV-k működési feltételeinek javítása • Interaktív, folyamatosan karbantartott vállalati információs rendszer kialakítása működtetése • A multi- és transznacionális cégek igényeinek monitorozása és a többszintű folyamatos kommunikáció ösztönzése • A tőkéhez, forgóeszközhöz jutás feltételeinek javítása • A vállalkozások összefogásának ösztönzése (klaszterek és virtuális vállalatok) • A „háztáji”, kevés eszközös bedolgozói körök szervezése • Az ipari parkok és vállalkozási övezetek lehetőségeinek bővítése • A különböző szintű beszállítói tevékenységek ösztönzése • A vállalkozások európai beilleszkedésének segítése • A keresleti és kínálati oldal humán erőforrás fejlesztése 28



- A termék- és technológia fejlesztés ösztönzése • Korszerű termékfejlesztési módszerek bemutatása és terjesztése • Korszerű technológiai központok létrehozása közösségi segítséggel • Technológiai információs rendszerek kidolgozása és működtetése - Az innovációs kultúra színvonalának emelése • A meglévő tapasztalatok szintetizálása és megismertetése a KKV-kal (best practice) • Tanácsadási és oktatási projektek szervezése, támogatása • Benchmarking módszerek terjesztése • A minőség szemlélet és a korszerű vezetési módszerek terjesztése • Az eddigi támogatási módszerek objektív értékelése és a tervezett támogatási projektek várható hatásának szimulálása • Az innováció széles körű kommunikációja a felsőoktatásban résztvevők felé • Az innováció széles körű kommunikációja a vállalkozói réteg és a társadalom számára Pilot projektek: • Termékfejlesztési konzorciumok kialakítása a KKV-k termékfejlesztése érdekében • Kapcsolatrendszerek fejlesztése • Magvető tőkealap létrehozása A Közép-magyarországi régió egészségügy-fejlesztési stratégiája és operatív programja (2001) A program szerint a régió egészségügy-fejlesztési operatív részprogramjai a következők: II.1. Csoportpraxisok - praxisközösségek kialakítása II.2. A régió háziorvosainak folyamatos továbbképzése II.3. Családorvosi rendelők eszközparkjának továbbfejlesztése II.4. Az otthoni szakápolás szervezeti bázisán gyógyászati segédeszköz kölcsönzési rendszer kiépítése II.5. Az otthoni szakápolás megerősítése, home care ellátás fejlesztése II.6. A fekvőbeteg ápolási ellátás fejlesztése: ápolási otthon, ápolási intézet kialakítása II.7. Mozgó szakorvosi szolgálat II.8. Infrastrukturális fejlesztés a rendelőintézetekben II.9. Hiánypótló eszközbeszerzések II.10. Nappali szanatóriumi ellátási forma kialakítása II.11. Az időskori pszichiátriai betegek ellátási lehetőségeinek javítása II.12. Egynapos sebészeti ellátási forma létrehozása II.13. Intézményi vezetés korszerűsítését támogató képzés II.14. Az egészségügyi ellátás minőségbiztosítási rendszerének kiépítése a régióban II.15. Regionális egészségügy-szerkezetátalakítással és –fejlesztéssel foglalkozó intézmény A Közép-Magyarországi Régió Foglalkoztatási és Szociális Stratégiai Terve és Operatív Programja (2003) „A régió foglalkoztatási és szociális stratégiájának célja a régió Stratégiai tervében megfogalmazott célok elérése, azaz a régió versenyképességének növelése és egyúttal élhetőbb régió megteremtése a foglalkoztatás és a szociális ellátás javításával.” Az átfogó célok: o A munkaerő foglalkoztathatóságának javítása o A munkaerőpiaci és a szociális ellátás hatékonyságának növelése. 1. prioritás: Hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatása 2. prioritás: Munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása 3. prioritás: Helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 29



Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program (2003) A program átfogó célja az életminőség javítása. Részcélok: • Kiegyenlítés – Pest megye periferikus térségeinek felhúzása a fejlettebb kistérségek szintjére • Versenyképesség javítása • Irányított, tervszerű fejlesztés Speciális célok • Tudásbázis-fejlesztés • Partnerség fejlesztés • EU források maximális hasznosítása a fejlődés meggyorsítása érdekében Ágazati célok/ Prioritások • Térségfejlesztés: település, környezet • Gazdaságfejlesztés • Humánerőforrás-fejlesztés • Infrastruktúrafejlesztés Beavatkozási területek / intézkedések Prioritások/ Intézkedések

Ágazatspecifikus fejlesztési intézkedések

Térségfejlesztés

Gazdaságfejlesztés

Turizmusfejlesztés

Humán erőforrás Oktatás, egészségügy, szociális

Település rehabilitáció

Befektetés ösztönzés

Befektetés ösztönzés, önkormányzati fejlesztés

Fizikai infrastruktúrafejlesztés

Közlekedésfejlesztés

Térségi zöldterület fejlesztés

KKV fejlesztés

Vállalkozásfejlesztés

Szolgáltatásfejlesztés

Közműkörnyezetfejlesztés

Infrastruktúrafejle sztés

Intézményfejlesztés Tudásbázis fejlesztés Partnerségi programok

Dél-Pest Megyei Kistérség Területfejlesztési Koncepciója (1997) „Bármilyen egyeztetett térségi hatókörű fejlesztési stratégia megvalósításához elengedhetetlen feltétel a megfelelő intézmény megalakítása. Nem nagy bürokratikus hálózat kiépítését javasoljuk, egy számítógéppel felszerelt, egyelőre egyszemélyes térségfejlesztési iroda létrehozása azonban mindenképpen indokoltnak tűnik.” Ezenkívül a program négy prioritást határoz meg: 1.1. Az integrált gazdaság- és társadalomépítés programja 1.2. Integrált iskolafejlesztési, oktatási és telekommunikációs program 1.3. A településhálózat rehabilitációjának térségi programja 1.4. A táj és a környezet rehabilitációjának térségi programja

30



A prioritásokon belül Nagykőrös külön kiemelést kapott a következőkben: „Fontos, hogy a térség vállalkozói felismerjék és kihasználják a még vagy már szabadon maradó piaci szegmenseket. Ceglédnek és Nagykőrösnek nyilvánvalóan jó pozíciói vannak az ingatlanok kiajánlási árainak versenyében Kecskeméthez és Szolnokhoz képest, és, ami más oldalról sajnálatos, a munkabérek vonatkozásában. A regionális központok gazdaságába integrálódó, kiegészítő jellegű beruházást jelenthet pl. egy, a szolnokival társ- vagy alvállalkozásban működő logisztikai központ Cegléden. A sajátos helyi értékek hasznosulására példa a református tanárképző újraindítása Nagykőrösön. Nem valószínű, hogy tolonganának a nyugati középvállalkozók, vagy multi-nacionális cégek a térségbe, inkább hazai befektetők eredményes odavonzására lehet a Dél-Pest megye kistérségben számítani. Megismételve az ipar helyzetével foglalkozó fejezetben mondottakat: az eddigieknél aktívabb és tudatosabb kis- és közép-vállalkozás fejlesztési politikát szükséges folytatniuk az önkormányzatoknak különösen a mikro-régiók központjaiban, de legfőképpen Cegléden és Nagykőrösön. Egyaránt törekedni kell a működő kisvállalkozások megerősítésére, és arra, hogy serkentsék a már meglévőkhöz kapcsolódó új vállalkozások létrejöttét, ill. letelepedését. Ennek előfeltétele városokban az ipari övezetek szolgáltatásainak és infrastrukturális ellátottságának bővítése (Cegléd, Nagykőrös), községekben pedig a szükséges terület-feltárási feladatok elvégzése a lakóhelyi és a termelői funkciók lehető szétválasztása érdekében. Egészen biztosan szükség van a mezőgazdasági kistermelők jelenlegit messze meghaladó mértékű, átfogó támogatására, ami nemcsak a tanyasi gazdaságokra értendő, de azokra feltétlenül. Ehhez is a meglévő érdekszervezeteket és intézményeket kell mintegy katalizátor szerephez segíteni anyagi és más ösztönzőkkel, hogy betölthessék szervező, információközvetítő, érdek-ütköztető ill. érdekérvényesítő funkcióikat (t. i. a tagság és az érintett termelői csoportok vonatkozásában.) Cegléd és Nagykőrös valaha híres volt, Albertirsa és Dánszentmiklós térsége híres lett az itt termett gyümölcsök sokféleségéről, az egyedi fajták ízletességéről. Mind a térség kisés nagyobb termelői, mind pedig a régió egész jövőjét alapjaiban érintő agrárgazdasági alternatívák kristályosodási folyamata szempontjából üdvös lenne, ha szorosabb és támogató jellegű kapcsolat alakulhatna ki a ceglédi és nagykőrösi középiskolák agrártagozatain oktató, ill. a ceglédi Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben dolgozó szakemberek között. Az önkormányzatok szerepvállalása az érdekelt felek közötti kommunikáció kezdeményezésére és mederben tartására a mezőgazdasági kitermelés termékeinek integrációját illetve a piacra jutás körülményeit illetően is jelentős javulást eredményezhetne. Nincs annak realitása, hogy a közeljövőben akár Nagykőrösön, akár Cegléden holland típusú termék-tőzsde, nagybani piac vagy hasonló jöjjön létre, amint azt a megyei koncepció javasolja. (Pest megye ... 1997:12) Kihasználatlan kapacitásokkal működő "0 fokos hűtők" is vannak Dánszentmiklóson és Nagykőrösön, az utóbbi városban kettő is, ami lehetővé tenné viszonylag nagyobb export szállítmányok néhány napos tárolását. Nem alakultak azonban még ki olyan stabil kereskedelmi kapcsolatok, amelyekre biztosan lehetne számítani az elkövetkező évben is; ez ugyanis az integrációs tevékenység elsőszámú feltétele.

31



Dél-Pest Megyei Kistérség Komplex Gazdaságfejlesztési Programja (2000) A program négy alprogramot és további intézkedéseket tartalmaz. - A belső integráció erősítésének, a térségi imázs átalakításának alprogramja • A Térségi intézményrendszer fejlesztése • Térségi iroda létrehozásának és működésének feltételei és feladatai - Az integrált gazdaság- és társadalomépítés alprogramja • A Ceglédi Ipari Park létrehozásával a munkahelyteremtés megvalósítása • Dél-Pest megyei Kistérség Mezőgazdasági Termeltető, Feldolgoztató és Forgalmazó Társaság létrehozása • Falusi és Agrárturizmus fejlesztése • A Felsőfokú Intézményi Struktúra kialakítása Cegléd-Abony-Nagykőrös vonatkozásában - Az infrastruktúra-fejlesztés – a térség fejlődését és a településhálózat rehabilitációját szolgáló alprogram • Összekötő úthálózat fejlesztése, az „átjárhatóság” javítása érdekében - Az értékőrzés és a környezetfejlesztés alprogramja • Dél-Pest megyei kistérség környezetének állapota • Regionális szennyvíztisztítási stratégiai projekt – Abony és térsége szennyvíztisztítása • Kommunális hulladékgyűjtési stratégiai projekt – Körzetes kommunális szemétlerakóhely megvalósítása • Vízbázis gazdálkodási stratégiai projekt kidolgozása – Dél-Pest megyei régió A Dél-Pest megyei kistérség SAPARD stratégiai programja (2000) A terv speciális célkitűzései: - A mezőgazdaság fenntartható alkalmazkodását elősegítő legfontosabb célkitűzések: • a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, • azoknak a fejlesztéseknek a megvalósítása, amelyeket a megváltozott birtok- és tulajdonviszonyok tesznek szükségessé, • a termelési szerkezet korszerűsítése, - A vidék fenntartható fejlesztését/felzárkóztatását elősegítő célkitűzések: • a vidéki infrastruktúra fejlesztése; • a megélhetést nyújtó tevékenységek bővítése, a mezőgazdaság diverzifikációja; • az alkalmazkodáshoz szükséges új tudásanyag elterjesztését és a képességek fejlesztését szolgáló szakképzés kiterjesztése; • a vidéki gazdaság megerősítése, foglalkoztatási és jövedelemtermelési képességének fokozása. A program prioritásai: I. Az élelmiszergazdaság korszerűsítése és strukturális fejlesztése II. A tudásbázis erősítése III. Épített és természeti értékek, a kulturális örökség védelme IV. A kommunikáció, az információ-áramlás, a szociális és gazdasági kohézió erősítése V. Munkahelyek (önfenntartási képesség) megőrzése, újak teremtése: az I.-IV. programokhoz tartozó intézkedések révén közvetetten megvalósuló program.

32



A prioritásokhoz rendelhető alprogramok: 1.1. A multifunkcionális mezőgazdaság kezdeményeinek megjelenését támogató alprogram 1.2. A mezőgazdasági termelés korszerűsítésének és az átalakulás felgyorsításának (szerkezeti változások) alprogramja 1.3. Az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások korszerűsítésének és strukturális fejlesztésének alprogramja 1.4. A termelői szervezetek megalakításának programja 2.1. A mezőgazdasági termelés tudás-bázisa fejlesztésének alprogramja 2.2. A tanyán élő gyermekek civilizációs hátrányának kiküszöbölését célzó alprogram 3.1. A természeti környezet rehabilitációjának programja 3.2. A külterületi infrastruktúra fejlesztésének programja 3.3. Az épített környezet rehabilitációjának, a kulturális értékek védelmének alprogramja 3.4. A turisztikai szolgáltatások fejlesztésének alprogramja 3.5. Önfenntartó és részmunkaidős termelők kereső tevékenységi körének bővítése (a mező-gazdasági termelés diverzifikálása) 4.1. A térségi marketing munka erősítése: a kifelé irányuló információ mennyiségének és minőségének javítása 4.2. A térségen belül áramló információ mennyiségének és minőségének gyarapítása 4.3. A tanyavilág feltárásának alprogramja 4.4. A tanyán élők életminőségének javítása, a gazdasági és társadalmi kohézió fokozása c. alprogram Dél-Pest Megyei Önkormányzatok programja (2002)

Területfejlesztési

Társulása

környezetvédelmi

A stratégiai és operatív programjai a következők: 1. Talaj- és talajvíz védelem • Környezetkímélő mezőgazdasági művelési módok elterjesztése • Irányelvek kidolgozása a mezőgazdasági műtrágya- és növényvédőszer-használat szabályozására • Deflációs károk megelőzése • Tájsebek, felhagyott bányák, anyagnyerő helyek rehabilitációja • Gazdálkodók ösztönzése a hígtrágya probléma megoldására 2. Hulladékgazdálkodás • Hulladékgazdálkodási tervek készítése • A hiányzó helyi rendelkezések és szabályzatok megalkotása (jogalkotás) 3. Szennyvíztisztítás- és elhelyezés • Mikebuda, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Tápiószőlős, Újszilvás szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése, illetve szennyvíztisztításának és – elhelyezésének megoldása • A szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozó háztartások számának növelése • Albertirsai szennyvíztisztító telep korszerűsítése • Ceglédi szennyvíztisztító telep korszerűsítése • Ceglédbercel szennyvíztisztító telep korszerűsítése • Nyársapát szennyvízhelyzetének megoldása

33



4, Levegőminőség • Szilárd burkolatú utak arányának növelése • A lakossági gázbekötések arányának növelése • Lakossági parlagfű irtó akciók szervezése • Forgalomoptimalizálási tanulmány készítése 5, Energiagazdálkodás • Közintézményi energiafelhasználás csökkentése • Lakossági tájékoztatás az energiatakarékossági lehetőségekről 6, Zaj és rezgésvédelem • Zajtérkép készítése • A közúti közlekedésből adódó zaj- és rezgésterhelés csökkentése 7, A természeti és épített környezet megőrzése • Természeti és épített környezeti értékek leltár létrehozása 8, Szemléletformálás • A lakosság tájékoztatása • Környezettudatos nevelés Ceglédi Kistérség kerékpárút hálózata – Tanulmányterv (2004) A tanulmányterv megállapítja, hogy „mind a baleseti adatok és a várható fejlesztések és turisztikai szempontok a kerékpárút hálózat bővítését teszik szükségessé.” Ehhez kapcsolódóan nyomvonal kialakítása, meglévő kerékpárutak minőségének javítása, hiányzók kiépítése szükséges a forgalomszabályozással egyetemben. Nagykőrös Turisztikai helyzetelemzés és Fejlesztési lehetőségek (2002) A dokumentum alapján a turisztikai fejlesztés lehetséges útjai a következők: • Termálvíz (termálkút, strandfürdő, Városi Kórház – gyógyszálló) • Üzleti turizmus (városi ipar – főleg élelmiszeripar – miatt) • Továbbképzések, tanfolyamok (az előbbiek miatt) • A térség speciális gasztronómiai lehetőségei (bevontak, résztvevők és szervezők körének kialakítása, tájjellegű specialitás) • Falusi turizmus (falusi szállás és vidéki-tanyasi élet közvetlen bemutatása a vendégeknek) • Egyebek (önkormányzat feladatai, idegenforgalmi vállalkozások segítése, vendéglátóipari alapszakmai képzés, rendezvények) Nagykőrös Környezetvédelmi programja (2002) A program stratégiai és operatív programjai a következők: 1. Talaj- és talajvíz védelem • Környezetkímélő mezőgazdasági művelési módok elterjesztése • Irányelvek kidolgozása a mezőgazdasági műtrágya- és növényvédőszer használat szabályozására • Szilárd burkolatú utak arányának növelése • Tájsebek, felhagyott bányák, anyagnyerő helyek rehabilitációja • Vízbázis védettségének vizsgálata • Engedély nélküli kutak felmérése

34



2, Hulladékgazdálkodás • Hulladékgazdálkodási tervek készítése • Szelektív hulladékgyűjtés beindítása • A lakosság tájékoztatása • Környezettudatos nevelés • Bio (szerves) hulladék komposztáló telep létrehozása • Illegális hulladéklerakók megszüntetése, illetve az illegális hulladéklerakás csökkentése, a területek rekultiválása • A hiányzó helyi rendelkezések és szabályzatok megalkotása (jogalkotás) • Régi, települési hulladéklerakó megszüntetése és a területek rekultiválása • Vágóhídi hulladékok és állattartó telepek hulladékának kezelése 3, Szennyvíztisztítás és –elhelyezés • Nagykőrös szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése • Nagykőrösi szennyvíztisztító telep fejlesztése 4, A levegőminőség javítása • Lakossági parlagfű irtó akciók szervezése • A lakossági gázbekötések arányának növelése • Forgalomoptimalizálási tanulmány készítése • Ipari és mezőgazdasági eredetű levegőszennyezés csökkentése 5, Energiagazdálkodás • Közintézményi energiafelhasználás csökkentése • Lakossági tájékoztatás az energiatakarékossági lehetőségekről 6, Zaj- és rezgésvédelem • Zajtérkép készítése • A közúti közlekedésből adódó zaj- és rezgésterhelés csökkentése • Ipari eredetű zaj és rezgés csökkentése 7, A természeti környezet megőrzése • Természeti értékek leltár létrehozása Nagykőrös Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve (2004) „A települési hulladékgazdálkodási program célja egy további regionális hulladéklerakók létesítése; a szelektív hulladékgyűjtő- és kezelő rendszer kialakítása, valamint a nem megfelelő helyi lerakóhelyek bezárása. A program sajátos céljai a következők: a. Regionális depóniák Cegléd körzetében alternatív hulladéklerakási kapacitásra van szükség, ami jelzi a meglévő rendszer elégtelenségeit, illetve hiányosságait. b. Gyűjtő- és kezelő rendszer A települési (kommunális) hulladékgyűjtés megfelelő rendszerének kialakítása a 48 településen élő 354 ezer ember számára, fejlett járműpark biztosításával; Hulladékátrakó kialakítása a legtávolabbi települések számára annak érdekében, hogy a hulladék a regionális lerakóhelyre a leggazdaságosabban legyen elszállítható; A szelektív hulladékgyűjtés és kezelés integrált gazdálkodási rendszerének bevezetése a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére; az újrahasznosítható anyagok kinyerésének és újbóli felhasználásának elősegítésére, valamint a lakosság körében a megfelelő hulladéklerakás fontosságának fokozott megismertetésére; Egy olyan komposztáló üzem kialakítása, amelynek a segítségével a lerakott hulladékban lévő szervesanyag-mennyiség jelentősen csökkenthető. c. Helyi lerakók Az ideiglenesen megtűrt helyi hulladéklerakók bezárása és helyreállítása, a jelenlegi veszélyek ellenőrzése és a káros hatások minimálisra csökkentése érdekében.” 35



3. NAGYKŐRÖS TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS FUNKCIÓI Egy település legfőbb értéke saját lakossága lehet, illetve a fejlesztés legfőbb célja, saját lakossága jólétének, komfortérzetének biztosítása. Mivel a település- és területfejlesztés végső célja az, hogy a lakosság megfelelő lakó és – lehetőség szerint – munkahelyet találjon magának, ezért kiemelt terület a város társadalmi-szociális funkcióinak, humán infrastruktúrájának elemzése. Egy város gazdasági szerepe és a népességfejlődés tendenciái között kölcsönös összefüggés mutatható ki. A korstruktúra, a migráció alakulása több oldalról befolyásolja a gazdasági fogadókészséget. Ezért a város demográfiai jellemzői között megvizsgáltuk a népsűrűséget, a lakosság szám alakulását, abból a feltételezésből kiindulva, hogy e mutatók egy város vonzását, társadalmi-gazdasági fejlődését jelzik. A demográfiai jellemzők között vettük továbbá figyelembe a lakosság kor szerinti megoszlását. A folyamatok dinamizmusának jellemzéséhez megadtuk az elmúlt években bekövetkezett változások irányát. Egy település fejlődése meghatározóan gazdasági döntésektől függ, a gazdasági egységek maguk döntenek a fejlesztésekről, beruházásokról. Ezek megvalósulása nagymértékben befolyásolja a társadalmi folyamatokat is. A gazdaság élénkülése miatt emelkedő életszínvonal javítja a település népességmegtartó képességét és ösztönzőleg hat a születések számára. A javuló infrastruktúra állapot, a meginduló szolgáltatások együtt újra megélénkíthetik a migrációs folyamatokat. Viszont az arányos növekedés csak jól megtervezett programokkal valósulhat meg, mert a túlzottan egysíkú fejlesztés további munkaerő problémákat vethet fel. 3.1. DEMOGRÁFIAI HELYZET Magyarországon az utóbbi időkben sajnálatos módon kedvezőtlen demográfiai tendenciák érvényesülnek, melyek közül a legnagyobb problémát a népesség elöregedése és természetes fogyása jelentik. E problémák megterhelik többek között az ország szociális ellátórendszerét, gazdaságát, ezáltal egyre nagyobb kerékkötői a fejlődésnek ezért tehát a kedvezőtlen demográfiai helyzet enyhítése, felszámolása mindannyiunk közös érdeke. 3.1.1. A lakosság szám és kor szerinti változásai

A lakosság népességszámának változását két tényező határozza meg: a születések és halálozások számának változása (a természetes szaporodás), valamint a ki- és bevándorlások különbsége (azaz a vándorlási egyenleg). A lakosságszám csökkenésének oka napjainkban az egyre növekvő méretű természetes népességfogyás, amely egyrészt a születések számának fokozatos csökkenése, másrészt a halálozások számának növekedése miatt következik be. E két adat együttesen eredményezi a természetes fogyás kialakulását, amely egész Magyarország legnagyobb demográfiai problémáját jelenti. A település lakónépességének száma határozott fogyó tendenciát mutat az 1990-es évek eleje óta. A 2004-es népességszám már csak 95,5 %-a az 1993-ban regisztrált népességszámnak. 1994 óta lassú de egyenletes csökkenés jellemezte a város lakosságszámát 1999-ig, majd egy éven át stagnált e mutató értéke, aztán ismént csökkent 2002-ig. 2003-ban néhány fővel növekedett a népességszám, de a következő évben ismét csökkenés következett be. 36



Nagykőrös város lakosságszámának változása 1993-2004 között (fő) 27000 26800 26600 26400 26200 26000 25800 25600 25400 25200 25000 24800 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2004)

Az alábbi térképen az egész országot bemutató kistérségekre bontott népsűrűségi adatokból látszik, hogy a Nagykőröst magába foglaló Ceglédi kistérség országos viszonylatban közepes népsűrűségű területnek számít. A település népsűrűsége (112,1 fő/km2) a kistérségi (99 fő/km2) és az országos átlagot (109 fő/km2) meghaladja, azonban jelentősen elmarad a megyei átlagtól 179 fő/km2), mely magas értékét alapvetően Budapest határozza meg. Népsűrűség adatai kistérségenként, 2002.

25-50 fő/km2 50-75 fő/km2 75-100 fő/km2 100-125 fő/km2 125-3328 fő/km2 Forrás: VÁTI-TEIR

37



100 lakosra jutó élveszületések száma kistérségenként (2002

0,6 – 0,8 % 0,8 – 0,9 % 0,9 – 1,0 % 1,0 – 1,1 % 1,1 – 1,4 %

Forrás: VÁTI-TEIR

100 lakosra jutó halálozások száma kistérségenként (2002)

0,9 – 1,2 % 1,2 – 1,3 % 1,3 – 1,4 % 1,4 – 1,5 % 1,5 – 1,96 %

Forrás: TEIR

38



Kistérségi összehasonlításban megállapítható, hogy a Ceglédi kistérségben a 100 főre jutó élveszületések és a 100 főre jutó halálozások száma egyaránt viszonylag magas. A gazdasági, társadalmi átmenet időszakának az azelőtt megszokotthoz képest nagyobb létbizonytalanság a születések számának gyors visszaeséséhez és drasztikus természetes fogyáshoz vezetett országszerte, így Nagykőrösön is. 1000 lakosra jutó élveszületések száma (1993-2004.) 13 12 11 10 9 8 1993

1994

1995

1996

Nagykőrös

1997

1998

1999

Ceglédi kistérség

2000

2001

Megye

2002

2003

2004

Ország


Az 1000 lakosra jutó élveszületések száma 1993. óta csökkenő tendenciát mutat valamennyi területi szinten vizsgálva. A mutató értéke szintén valamennyi területi szinten tekintve kismértékű növekedést produkált a 2000. évre, azonban ezt követően újra a korábbi csökkenő tendencia érvényesült. Nagykőrösön az 1000 lakosra jutó élveszületések száma a vizsgált időszakon belül ingadozó volt, a csökkenést növekedés váltotta fel 1997-ban, 1999-ben és 2001-ben is. Az élveszületések és a halálozások száma, valamint a természetes szaporodás mértéke lakónépesség év

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Terület (km2)

228 228 228 228 228 228 228 228 228 228 228 228

adott év végén 26737 26735 26646 26564 26384 26135 26075 26075 25795 25657 25696 25556

1000 lakosra jutó Népsűrűség (fő/km2)

Élveszületés

Halálozás

Természetes szaporodás, illetve fogyás

117,3 310 398 -88 117,3 310 390 -80 116,9 296 381 -85 116,5 282 364 -82 115,7 251 375 -124 114,6 274 379 -105 114,4 250 370 -120 114,4 282 342 -60 113,1 268 330 -62 112,5 275 344 -69 112,7 270 339 -69 112,1 238 355 -118 Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2004) 39

Élveszületés

Halálozás

11,6 11,6 11,1 10,6 9,5 10,5 9,6 10,8 10,4 10,7 10,5 9,3

14,9 14,6 14,3 13,7 14,2 14,5 14,2 13,1 12,8 13,4 13,2 13,9

Természetes szaporodás,illetve fogyás -3,3 -3,0 -3,2 -3,1 -4,7 -4,0 -4,6 -2,3 -2,4 -2,7 -2,7 -4,6



Az 1000 lakosra jutó halálozások számát tekintve is csökkenő tendencia figyelhető meg, ugyancsak az összes vizsgált területi szinten. E mutató értékeinek időbeli alakulását tekintve megfigyelhető, hogy az elemzett időszakon belül nagyjából a megyei és a kistérségi tendenciák érvényesültek Nagykőrösön is mindvégig. Az 1000 lakosra jutó halálozások száma 1993-tól 1996-ig folyamatosan csökkent Nagykőrösön, majd két éven át növekedett és 1998-ban ismét a kiindulási év értékét közelítette meg a mutató értéke. Az elkövetkező időszakban érvényesülő csökkenő tendencia mögött egyúttal a mutató értékének hullámzását figyelhetjük meg. A megelőző évhez képest növekedés volt jellemző 2002-ben és 2004-ben is. 1000 lakosra jutó halálozások száma (1993-2004.) 16 15 14 13 12 11 10 1993

1994

1995

1996

Nagykőrös

1997

1998

1999


2000

2001

Megye

2002

2003

2004

Ország


Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra vetített értéke (1993-2004.) 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

-1 -2 -3 -4 -5 -6 Nagykőrös

Ceglédi kistréség

Megye

Ország


Országos jelentőségű problémát jelent a folyamatos természetes fogyás. Valamennyi vizsgált területi szinten ez a jelenség volt tapasztalható a megfigyelési időszak teljes időtartama alatt. Az élveszületések és a halálozások egyaránt csökkenő tendenciája mellett az 1000 lakosra jutó halálozások száma évről évre meghaladja az 1000 lakosra jutó születések számát, akár Nagykőröst, akár a Ceglédi kistérséget, Pest megyét, vagy az országos szintet tekintve. Habár az összes megfigyelési szinten érezhetően csökkent a természetes fogyás mértéke 1999 és 2000 között, e csökkenő tendencia csak Pest megyében érvényesült azóta, de ott is kisebb hullámzással kísérve és sokkal gyengébb mértékben. Nagykőrösön a természetes fogyás 2000 40



óta szinte folyamatos volt (2002 és 2003 között stagnálás következett be) 2004-re pedig drasztikusan megugrott a megelőző évhez képest annyira, hogy a városra vonatkozó mutató értéke (-4,6) mindhárom másik területi szint értékét felülmúlta, amelyre a megfigyelési időszakban máskor egyszer sem volt példa. A város új lakosai elsősorban az ország északkeleti részéből érkeznek (például Ózdról, Miskolcról), akik többnyire munkahelyük megszűnése miatt a jobb megélhetés reményében változtatnak lakhelyet. A bevándorlók másik jelentős hányada a fővárosból érkezik, akik számára elsősorban a szép települési környezet jelent vonzó hatást, másrészt sokan érkeznek innen marginális társadalmi rétegekből is, akik a hajléktalanság elől menekülnek. A Nagykőrösről elköltözőket elsősorban más, jobb munka, valamint szórakozási lehetőségek vonzanak egyéb térségekbe, településekre. Az elvándorlásban gyakran családi okok is közrejátszanak. Ilyenek között említhetjük például azt az esetet, amikor a más településen tanuló, vagy dolgozó családtag után költöznek az otthon egyedül maradt szülők, vagy gondok adódnak a nagy családi házak fenntartásával. Nagykőrös vándorlási különbözetében a kilencvenes években összességében pozitívum mutatkozott (1,8 %), ellentétben Cegléddel és a kistérség számos kisfalvaival. A település népességfogyásában az elvándorlás tehát nem játszott szerepet, a jövőre nézve azonban egyre fenyegetőbb problémaként kell ezzel számolni. Összefoglalva: A település népességszáma folyamatosan fogyó tendenciát mutat, amelynek döntően a természetes fogyás az oka. A lakosság városhoz való erős kötődése némileg ellensúlyozza az egyre fenyegetőbbé váló elvándorlást, amely magas képzettséget igénylő munkahelyek hiányában elsősorban a fiatalabb, munkaképes korú generációt érinti. 3.1.2. A lakosság felekezeti és etnikai megoszlása

A legutóbbi népszámlálás alkalmával megközelítőleg 9400 fő vallotta magát református és 8300 fő katolikus hívőnek. Számottevő volt (4000 fő) a felekezeti hovatartozást meg nem jelölők száma. Mindössze 120 fő evangélikus és 14 zsidó vallású lakos él Nagykőrösön jelenleg. Az egyházi életet tekintve megtorpanás érezhető a rendszerváltás után tapasztalhatott robbanáshoz képest. Az aktív „templomba járók” száma jelenleg körülbelül 200 fő. Nagykőrös belterületén egy református és egy katolikus templom található. A református templom egy része árpád-kori a többi része XX. százat elejéről származik. A település katolikus temploma szintén több száz éves múltra tekint vissza, építése 1781-ben kezdődött meg, majd 1878-ben szentelték föl. A település külterületén található ludasdűlői templom, pedig a török idők előttről maradt ránk. A református templom rekonstrukcióra, fűtéskorszerűsítésre szorul. Ennek megvalósítására a saját erő szűkössége miatt a várossal való közös pályázás jelenthet megoldást. A templom rekonstrukciós terve már el is készült. A Nagykőrösi Református Egyház fontolóra vette továbbá egy bentlakásos öregotthon létrehozását, valamit egy öregek napközijének létesítését is, melyet a várossal közös pályázat útján próbálnának megvalósítani. Erre a célra rendelkezésre is áll a város nyugati részén egy ingatlan. A magyarországi református egyház egyik legnevesebb, szerkezeti és építészeti szempontból egyedülálló orgonája található Nagykőrösön, melyet Titerington professzor, a Londoki Királyi Zeneakadémiáról személyesen látogatott meg, majd koncertet is adott. Orgonista mesterkurzus képzés is folyik a településen. 41



A római katolikus (Szent László) templom akadálymentesítésre, a harangtartó gerendák cserére, orgonája pedig felújításra és szorul. Felújításra szorul továbbá a ravatalozó (amely azonban nem önkormányzati tulajdonban van). A város egyházi iskoláiban és óvodájában heti két alkalommal folyik hittantanítás. A helyi önkormányzat becslése szerint a roma kisebbséghez megközelítőleg 1300 fő tartozik a településen. Az elmúlt 10 év során folyamatosan megfigyelhető volt beáramlásuk, főként az északkeleti országrészből. Érdekképviseletüket 3 fős roma kisebbségi önkormányzat látja el a városban. Összefoglalva: A város lakosai legnagyobb számban reformátusok és katolikusok. Az egyházak igyekeznek közreműködni a város fejlesztésében, a szociális ellátás színvonalának javításában. A város mindkét temploma kisebb műszaki felújítást igényelne. A település legnagyobb kisebbségi csoportját a viszonylag nagyszámú roma lakosság alkotja, akik érdekeinek képviseletére roma kisebbségi önkormányzat jött létre. 3.2. OKTATÁS, NEVELÉS A Ceglédi kistérség a lakosságszámhoz viszonyított óvodai férőhely tekintetében a legjobbak közé tartozik az országban, csakúgy, mint a környező kistérségek. A térségi átlagok mögött azonban kicsit rosszabb kép tárul elénk Nagykőrösön. 1000 lakosra jutó óvodai férőhelyek száma kistérségenként (2002)

27 – 35 db/ezer lakos 35 – 37 db/ezer lakos 37 – 39 db/ezer lakos 39 – 41 db/ezer lakos 41 – 79 db/ezer lakos

Forrás: TEIR

42



Négy önkormányzati (I.-II.-III.-IV. sz.) és egy egyházi óvoda (Názáret Római Katolikus Óvoda) működik a városban. Az önkormányzati óvodák részben önállóan gazdálkodó intézmények, a gazdasági teendőket az Intézményellátó Gondnokság látja el. Az I. sz. Óvoda 3 épületből (1 főépület, 2 tagépület), a II. sz. Óvoda 1 épületből, a III. sz. Óvoda 2 épületből (1 főépület, 1 tagépület), a IV. sz. Óvoda ugyancsak 2 épületből (1 főépület, 1 tagépület) áll. Az óvodák felszereltsége és műszaki állapota eltérő, de egyik esetében sincs súlyos probléma a működésben. Építészeti tervek állnak rendelkezésre valamennyi óvoda számára. Tornaszoba bővítésre vonatkozó tervvel rendelkezik az I., a III. és a IV. sz. Óvoda főépülete, illetve a III. sz. Óvoda tagépülete. A II. sz. Óvoda főépülete épület átalakítási tervvel (lakásból óvodai célú hasznosításra történő átalakítás) rendelkezik. A pályázati lehetőségeket folyamatosan figyelik, bár eddig csak a IV. sz. Óvoda pályázott, sajnos sikertelenül. Óvoda

Helyszín és épület

I. sz.

Kárász u. (főépület)

Felújítás

Összeg (ezer Ft)

Tornaszoba Épület felújítás Kalocsa u. (főépület) Épület átalakítás Eötvös u. (tagépület) Tornaszoba, átalakítás Kazinczy u. (főépület) Tornaszoba Ifjúság u. (főépület) Tornaszoba Forrás: Önkormányzati tájékoztatás

II. sz. III. sz. III. sz. IV. sz.

38 000 20 000 10 000 45 000 61 000 34 700

Az óvodákban a legtöbb helyen nem teljesülnek a helykövetelmények, szükségtermeket kell igénybe venni. Egyes termek zsúfoltak, van ahol 28-30 gyermek a létszám. A kihasználtság mindenütt 100 % körüli, de van ahol eléri a 115 %-ot is. Az udvari fajátékok sehol nem felelnek meg az EU szabványnak. Hiány van továbbá fejlesztő játékokból és meséskönyvekből. Két éve sor került világításkorszerűsítésre, de több helyen szükség lenne még fűtéskorszerűsítésre és tisztasági festésekre. A régebbi óvodákban a nevelőknek nincs külön öltözőjük, többfunkciós helységek vannak. Logopédiai ellátás a legtöbb óvodában biztosított, azonban a Szigeti és a Batthyány úti óvodák gyermekeit még mindig nem a helyszínen látják el. A jelenleg biztosított óraszám (heti fél óra csoportonként) csak az iskolába kerülő gyerekek fejlesztésére elegendő, a teljes körű ellátáshoz (3-7-8 éves korig) magasabb óraszámra, önálló státuszra lenne szükség. Szükség lenne továbbá állandó pszichológusokra is, ugyanis egyre több a nehezen kezelhető, magatartásproblémás gyerek (ami csonka családok növekvő számának, illetve az elhanyagoló nevelésnek tudható be). Jelenleg a nevelési tanácsadó szervezetén belül tudnak pszichológushoz fordulni a szülők. Egy óvodapedagógusra jutó gyermekszám (1993-2004) 14 13 12 11 10 9 8 1993

1994

1995

1996

1997

Nagykőrös

1998

1999

Megye

2000

2001

2002

2003

2004

Ország

Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2004) *hivatalos kistérségi adat erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre 43



Az egy óvodapedagógusra jutó gyermekszám Nagykőrösön 2004-ben 11,7 fő volt, ami kicsivel haladja meg a megyei (11), illetve az országos (10,6) átlagot. A városra vonatkozóan a mutató időbeni alakulását tekintve látható, hogy némi ingadozással enyhe csökkenést mutat 1995 óta. 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek szám (1993-2004) 120 115 110 105 100 95 90 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Nagykőrös


Megye

Ország


Az óvodák zsúfoltságának mérésére szolgáló egyik mutató a 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek száma, amely jól mutatja, hogy Nagykőrösön jelenleg teljes kihasználtsággal működnek az óvodák, hiszen 2004-ben száz férőhelyre száz gyermeket írattak be. A mutató értéke a településen, illetve kistérségi, megyei és országos szinten is enyhe csökkenést produkált az 1990-es évtized folyamán, látható, hogy az óvodák kihasználtsága a megfigyelési időszak kezdetén 107 %-os volt Nagykőrösön. Ugyanekkor, ugyanezen mutató értéke a Ceglédi kistérségre és Pest megyére vonatkozóan 7-8 % ponttal még magasabb volt. 1000 lakosra jutó óvodai férőhely száma (1993-2004) 38 37 37 36 36 35 35 34 34 33 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Nagykőrös

Megye

Ország

Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2004) * hivatalos kistérségi adat erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre

Az 1000 lakosra jutó óvodai férőhely tekintetében nagyobb változások nem történtek Nagykőrösön 1994 óta, a mutató értéke enyhe növekedést mutatott az ezredfordulóig, majd csökkenésnek indult, de összességében 35-38 férőhely között mozgott a tárgyidőszak során. A megyére vonatkozóan és országos szinten kezdetben stagnált e mutató értéke, majd kisebb visszaesést mutatott 2001-re, ez követően pedig többnyire stagnált és a Nagykőrösön tapasztalt értékek felé konvergált. 44



Teljes mértékig lakossági kezdeményezés útján szervezi meg a szülői közösség a jótékonysági vacsorákat, mely keretében összeadott pénzből támogatják az óvodásokat. Mindez anyagilag évről évre megterhelőbb a segíteni szándékozóknak. Az óvodák célja elsősorban a zsúfoltság csökkentése, a színvonal emelése, a testi és szellemi fejlődési egyenlőtlenségek felismerése és korrekciója. A gyermekeknek lehetőségük van fakultatív módon részt venni úszás és néptánc oktatáson. A gyermekek úszásoktatásra járhatnak az Arany János Református Gimnázium tanuszodájába (októbertől májusig), illetve igénybe vehetik a város egy másik, magán kézen lévő tanuszodáját is. Önkormányzati fenntartású magánuszoda nincs a településen, de igény volna egy ilyen kialakítására. A Kalocsai u.-i Óvodában évek óta működik gyermektánc csoport, a többi óvoda a programjának megfelelően beépíti a néptánc alapjait a zenei nevelésbe. A közelmúltban a német testvérváros önként segítő kezet nyújtott a nagykőrösi óvodáknak. A város óvónői összeírták a legfontosabb igényeiket, elsősorban udvari játékokat, építőjátékokat, bútorokat, szőnyegeket, köpenyeket kértek. Mindezeket meg is kapták Espelkamp városától.

Nagykőrös tradicionális iskolaváros, ahol jelenleg is valamennyi szinten folyik a képzés. Általános iskolákból összesen hat működik a városban. Ebből 3 önkormányzati (II. Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos Általános Iskolák), 2 egyházi (Arany János Református Gyakorló és a Kolping Katolikus Általános Iskola), valamint egy speciális (Dalmady Gy. Általános Iskola). Az iskolák önállóan gazdálkodó intézmények. A helyi önkormányzati iskolák vonzása elsősorban a Dél-Alföldi Régióban érvényesül. Az önkormányzat működtetésében zeneiskola (Wiener Leo Zeneiskola) is funkcionál a városban. Az oktatás éves tandíja 8.000 és 34.000 Ft-között változik életkortól és a tanulmányi átlagtól függően. Térítési díj-kedvezményben részesülhet a tanulók 10 %-a kimagasló teljesítmény, illetve szociális helyzet alapján, melyről a város önkormányzata rendeletben 13/2005. (V.27.) ÖT. sz. – döntött. Az általános iskolák befogadóképességével és tanárellátottságával nincs jelentősebb probléma, ellenben a műszaki állapot több helyen javításra szorul. Felújítási tervekkel rendelkeznek az intézmények, de pénz hiányában ezek megvalósítása még várat magára. A Petőfi Sándor Általános Iskola 1980-as átadása óta nem volt felújítva, ráadásul gyorsan amortizálódó panel épületben kapott helyet. Az intézmény diákotthont is működtet, amely a tanyákon élő diákok helyzetét könnyíti meg. A Kossuth Lajos és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolákban több helyen omlik a vakolat, az utóbbi intézményben gondot jelent a beázás. A kistérség helyzete az 1000 lakosra jutó általános iskolás tanulók száma tekintetében a többi kistérséghez képest átlagosnak mondható, a mutató értéke 98,6 fő/ezer lakos volt 2003-ban a TEIR adatbázisa szerint.

45



1000 lakosra jutó általános iskolai tanulók száma kistérségenként (2002)

74 – 91 fő/ezer lakos 91 – 98 fő/ezer lakos 98 – 105 fő/ezer lakos 105 – 112 fő/ezer lakos 112 – 162 fő/ezer lakos

Forrás: TEIR

Az 1000 lakosra jutó általános iskolás tanulók száma többnyire stagnált Nagykőrösön 1993 óta, maximumát (96 fő/ezer lakos) 2002-be érte el. A mutató értéke a településre vonatkozóan a tárgyidőszakban mindvégig elmaradt a Ceglédi kistérségben mért értékektől. 2002 óta enyhe csökkenést produkált a mutató értéke a település, a kistérség és a megye szintjén is. 1000 lakosra jutó általános iskolai tanuló száma (1993-2004) 105 100 95 90 85 80 1993

1994

1995

Nagykőrös

1996

1997

1998

1999


2000 Megye

2001

2002 Ország


46

2003

2004



Az egy osztályra jutó általános iskolai tanulók száma enyhe csökkenést mutatott Nagykőrösön 1994 óta. 2000 óta csak egész kis ingadozásokat mutatott, az utóbbi időben pedig többnyire stagnált, egy picivel meghaladva az országos értékeket. Egy osztályra jutó általános iskolai tanuló száma (1993-2004) 27 25 23 21 19 17 15 1993

1994

1995

1996

Nagykőrös

1997

1998

1999


2000

2001

Megye

2002

2003

2004

Ország


Az általános iskolák együttes céljaként említhető az oktatás színvonalának további emelése, egyénekre szabott módszerek, programok bevezetése, egyéni lemaradások folyamatos korrekciója, kiemelkedő tehetségek felkarolása és támogatása. Igény lenne az általános iskolákban is pszichológus, illetve logopédus foglalkoztatására, akár „utazó” formában is. Emellett szorosabb együttműködés kialakítására kell törekedni az iskolák között a gazdálkodás és a fejlesztések összehangolása, a hatékonyság további növelése érdekében. Műszaki szempontú fejlesztési cél az összes iskola akadálymentesítése a fogyatékos tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, új épületszárny építése a Kossuth Lajos Általános Iskola számára a helyhiány kiküszöbölésére, valamint sportudvar és tanuszoda építése. Már az általános iskolák is kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvi képzésre, valamint a naprakész informatikai ismeretek átadására. Ezeken a területeken látványos eredményeket érnek el a diákok; nemzetközi informatikai és országos angol versenyek győzteseit adták már a város iskolái. Sikerült hatékony kapcsolatot kialakítani egy felnőtt képző szervezettel, a 2F nevű, olaszországi gyökerű, nemzetközi magán iskolahálózattal. Az együttműködés keretében a szervezet számára helyszínt biztosítanak az iskolák, a 2F pedig korszerű eszközállományt, számítógépparkot biztosít ingyenes használatra (karbantartás mellett), melyet évenként cserél is. Három középfokú oktatási intézmény működik a városban, melyek a következők: - Ádám László Középiskola és Szakiskola, - Arany János Református Gimnázium és Diákotthon, - Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola, Szakiskola és Kollégium. A középiskolák sem kapacitáshiánnyal, sem szakemberhiánnyal nem küzdenek.

47



Az 1000 lakosra jutó középiskolás tanulók száma alapján a Ceglédi kistérség helyzete országos összehasonlításban átlagosnak mondható, 2003-ban 33,9 fő/ezer fő körül alakult a mutató értéke. 1000 lakosra jutó középiskolás tanulók száma kistérségenként (2002)

0 – 20 fő/ezer lakos 20 – 30 fő/ezer lakos 30 – 40 fő/ezer lakos 40 – 50 fő/ezer lakos 50 – 85 fő/ezer lakos

Forrás: VÁTI-TEIR

A város egyetlen, 450 éves múltra visszatekintő gimnáziuma az Arany János Református Gimnázium és Diákotthon, amely a Károlyi Egyetem bölcsészkarának gyakorlógimnáziuma. Ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt fektetnek az irodalom, a történelem, az angol, és a német nyelv oktatására. Az intézményben 4-5-6 osztályos oktatás is folyik. A tanulói létszám 400 fő, akiknek körülbelül 70 %-a nagykőrösi. Az iskola 56 alkalmazottjából 33 tanár, amely elegendőnek bizonyul a feladat ellátására. A gimnázium 30 km-es vonzáskörzettel rendelkezik, a nem helyi gyerekek elszállásolására 45 fő befogadóképességű diákotthon áll rendelkezésre. Az iskola már számos fejlesztésen átesett (világítás-, fűtéstechnika korszerűsítés), azonban fejújítandó lenne még az udvar, illetve a tornaterem. Az intézmény egyházi és önkormányzati támogatásban is részesül, azonban a működési költséget ez sem tudja minden esetben fedezni. Az idén nyáron saját pénzből (20 millió Ft) fog megvalósulni a vizesblokk felújítása. Egyre több rászoruló, támogatást igénylő család íratja gyermekét az intézménybe. Támogatásukból (pl. kirándultatás, nyelvtanulás) az iskola és alapítványok is (saját és külső egyaránt) kiveszik a részüket. A város többi iskolájával közös rendezvények útján ápolja a kapcsolatot (kultúra, tanulmányok, sportok terén) a gimnázium, de nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik (Kézdivásárhely és Técső egyházi iskoláival kooperálnak). Speciális képzések keretében drámapedagógiai szakkör, sportszakkörök, zenetagozatok működnek, valamint osztályközösségi programokat is tartanak, melyek során lehetőség van a tanulókkal egyéni foglalkozásokra is. Az iskolák tornaterem ellátottsága a szükségleteknek

48



megfelelő, az iskolai sportolás feltételei adottak. A diákönkormányzatok hatékonyan, és aktívan működnek, a gyermekétkeztetés mindenhol megoldott. Az országosan tapasztalható jelenségnek megfelelően, a romák iskolai végzettsége átlagosan alacsonyabb a városban, mint a nem romáké. Önkormányzati információ szerint a 2004/2005. évi tanévben az általános iskola 8. osztályát elvégző tanulók között körülbelül 20 fő, az általános iskola első osztályába beírt tanulók között 70 fő volt a roma származású diák, ami az etnikum helyi jelentős arányának ismeretében rendkívül alacsony értékeknek ítélhető. A város egyetlen iskolájában haladja meg a roma származású diákok arány az 50 %-ot. Az Ádám László Középiskola és Szakiskola szakképzés mellett érettségire, felsőfokú továbbtanulásra is felkészíti tanulóit. Az intézmény a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felkészültségű és a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó középfokú végzettségű szakemberek képzését tekinti legfőbb céljának. A színvonal és hatékonyság növelése érdekében az intézet 2001. szeptember 1.-én bekapcsolódott az Oktatási Minisztérium által meghirdetett Comenius 2000 minőségfejlesztési programba is. Az iskola műszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületeken képez szakembereket. A profil részét képezi fémforgácsoló, géplakatos, villanyszerelő, kőműves, szobafestő-mázoló, tapétázó, nőiruha-készítő, asztalos, élelmiszer és vegyi áru kereskedő, valamint autószerelő, szoftverüzemeltető, vállalkozói ügyintéző képzése is. Az iskola tornateremmel nem rendelkezik, ezért szükséges ennek kialakítására. Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola, Szakiskola és Kollégiumot az egykor nagy termelést biztosító helyi Nagykőrösi Konzervgyár szakemberellátásának biztosítására hozták létre, azonban a gyár hanyatlása következtében új profilt kénytelen keresni ez az oktatási intézmény. Az iskola megyei fenntartásban van, országos beiskolázású, emellett akadálymentesített (lifttel és mozgássérült feljáróval ellátott). Az iskola kollégiuma 600 fő számára tud helyet biztosítani. Az elmúlt 10 évben felértékelődött a felsőfokú végzettség, így a legdinamikusabban fejlődő oktatási ágazat a felsőoktatás lett. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve nem túl kedvező a helyzet, ugyanis a kistérség városaiban a diplomások aránya csak 62 %-a a megyei átlagnak. A város egyetlen felsőfokú oktatási intézménye a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara, mely lényegében az 1957-ben megszűntetett tanítóképző újjáélesztése. Az intézmény nagyban hozzájárul helyi pedagógusellátottság mennyiségi és minőségi biztosításához. A helyi oktatási intézmények nyitottak, igyekeznek kapcsolati rendszereiket fejleszteni, ápolni. Szinte valamennyi iskola rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal is, amely egymás kölcsönös meghívásában, rendezvények szervezésében mutatkozik meg. Három telephelyen működik megyei fenntartásban gyermekotthon a város területén, melyek 80-90 gyermek ellátását tudják biztosítani. Funkciójuk ellátásában súlyos gondok nem gátolják. Az önkormányzatnak kidolgozott oktatáspolitikája van, az oktatással kapcsolatos fejlesztési törekvései elsősorban iskolaépítésre, felújításokra irányulnak. Összefoglalva: Az óvodai nevelés feltételei adottak a településen, bár az óvodák legtöbbje zsúfoltsággal küzd, eszközállománya hiányos, műszaki felújításokra szorulna, valamint egyre növekvő igény mutatkozik pszichológus alkalmazására. A városban az oktatás valamennyi szinten biztosított, színvonala és az intézményi ellátottság megfelelő. A legtöbb iskola számára megoldandó feladat az akadálymentesítés, helyenként kisebb műszaki felújítások esedékesek. Az oktatási intézmények hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere is folyamatosan fejlődik. 49



3.3. FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG

A kilencvenes évek elején a magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői a foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, a munkanélküliség ugrásszerű növekedése, a munkaerő főbb szektorok és foglalkozások közötti átrendeződése. A regisztrált munkanélküliek száma 1993 elején meghaladta a 700 ezer főt, azóta folyamatosan csökken, 2001-re számuk kevesebb, mint a felére, a munkanélküliségi ráta pedig 5,7 %-ra mérséklődött (EU: 7,6 %). Noha az országos munkanélküliségi mutatók az uniós átlaghoz képest is kedvezőek, 2000-ben az aktivitási ráta 60,3 %, a foglalkoztatási ráta pedig 56,4 % volt, ami jelentősen elmarad az EU átlagától. A munkaképes korú népesség aránya (58,28 %) kedvező értéket mutat Nagykőrösön kistérségi (55,57 %), megyei (57,43 %) és regionális (56,64 %) összehasonlításban egyaránt. Ezek alapján látható, hogy humánerőforrás szempontjából kifejezetten előnyös helyzetben van a város, az elöregedés, mint demográfiai probléma a többi területi szinthez képest kevésbé súlyosan jelentkezik egyelőre a településen. Az egyre markánsabbá váló természetes fogyás azonban a helyzet folyamatos romlását idézheti elő. Emellett további problémát jelent, hogy a munkaképes korú lakosság viszonylag nagy része inaktív – különösen a nők köréből kerülnek ki -, akik nem regisztráltak. A munkaképes korú népesség aránya kistérségenként (2002)

51,5 – 54 % 54 – 55,5 % 55,5 – 57 % 57 – 58 % 58 – 60,3 %

Forrás: TEIR

A város komoly foglalkoztatási válságba került a rendszerváltás után, amikor az orosz piac összeomlása miatt a város gazdasági életét korábban megalapozó Nagykőrösi Konzervgyár meginogott és töredékére kényszerült csökkenteni az alkalmazotti létszámát. A krízisen ingázással sikerült úrrá lenni, ugyanis a térség viszonylag bővelkedik munkaalkalmakban, így a város szűkebb környezete a helyben feleslegessé váló munkaerőt fel tudta szívni. 50



A regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként (2002)

0 – 2,5 % 2,5 – 4 % 4 – 5,5 % 5,5 – 7 % 7 – 13 %

Forrás: TEIR

A regisztrált munkanélküliek aránya a TEIR adatbázisa szerint 2003-ban 2,38 % volt Nagykőrösön, ami igen kedvező értéknek számít minden területi szinten, még akkor is, ha kissé elmarad a kistérségi (2,19 %), a megyei (1,50 %) és a régiós (1,26 %) átlagoktól. A mutató értéke a településen az országos munkanélküliségi rátának kevesebb, mint fele. A térkép adataiból látható, hogy Nagykőrös jelenleg nem küzd súlyos munkanélküliséggel, sőt kifejezetten kedvező a helyzet e tekintetben. A szituáció azonban nem annyira előnyös, mint amilyennek elsőre látszik, ugyanis a településen nagyon kevés a munkaalkalom, így a munkavállalók nagy része ingázásra kényszerül a mindennapi megélhetése érdekében. Kedvező a helyzet viszont abból a szempontból mégis, hogy a város dolgozói – ha helyben nem is de – a viszonylag szűkebb térségben munkalehetőségre bukkanhatnak és el tudnak helyezkedni. A nagykőrösi ingázók legnagyobb része a szomszédos Kecskeméten, illetve Cegléden dolgozik, de nem ritka a fővárosba dolgozni járó sem. A kedvező mutatók mögött viszont sajnos az inaktív munkaképes korú lakosság jelentős száma áll. A regisztrált munkanélküliek arányának alakulása 2000 óta Nagykőrösön a Ceglédi kistérségben és a Közép-Magyarországi régióban Regisztrált munkanélküliek aránya (%) év 2000 2001 2002 2003

Nagykőrös


2,85 3,02 2,27 2,31 2,20 2,09 2,38 2,19 Forrás: TEIR

51

KözépMagyarországi régió 1,45 1,25 1,18 1,26



A munkanélküliség szempontjából Nagykőrösön kívül az egész kistérséget és régiót is évek óta folyamatosan nagyon kedvező állapot jellemzi, - amint az a fenti táblázat adataiból is látható a regisztrált munkanélküliek aránya valamennyi vizsgált térségi szinten örvendetesen alacsony szinten stagnál. Alacsony szintű munkanélküliség tekintetében a központi régió Magyarország messze legkiemelkedőbb területe hosszú idő óta. Bár a településen a regisztrált munkanélküliek aránya majd kétszerese a Közép-magyarországi régióban regisztrált értéknek, e viszonyok feltétlen nagyon kedvezőnek minősíthetők országos összehasonlításban. A szellemi foglalkozású regisztrált munkanélküliek arányát tekintve Nagykőrösön szintén kedvező kép bontakozik ki előttünk. A mutató értéke (0,38 %) rendkívül kedvező és csak csekély mértékben tér el a kistérségi (0,37 %) , megyei (0,36 %) és régiós (0,39 %) értékektől. Komoly problémát jelent azonban, hogy nagyon kevés a kvalifikált, magasan képzett munkaerő foglalkoztatására alkalmas munkalehetőség a városban. Fennáll a reális veszélye ugyanis, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nagy arányában fiatal korú munkavállaló helyi munkalehetőség hiányában véglegesen más településre vándorol, ami a város elöregedéséhez súlyos demográfiai és gazdasági problémákhoz vezethet. A szellemi foglalkozású regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként (2002)

0,22 – 0,45 % 0,45 – 0,55 % 0,55 – 0,65 % 0,65 – 0,,75 % 0,75 – 1,33 %

Forrás: TEIR

A helyi munkanélküliek nagy része fél éven belül állást talál, erről tanúskodik a tartósan munkanélküliek alacsony aránya (0,79 %) a terepülésen, ami jó értéknek számít kistérségi (0,82 %) , de még megyei (0,58 %) és régiós (0,50 %) összehasonlításban is. A város legfőbb foglalkoztatói közé a Bonduelle Nagykőrös Kft. (konzervipar), a Crown Kft. (doboz és tetőgyártás), a Sansin (elektronika) és a Nagykőrösi Konzervgyár tartoznak, melyek a helyi ipari termelés közel 80 %-át adják. Ezek a munkalehetőségek azonban sem mennyiségi (foglalkoztatott létszám) sem minőségi (elvárt képzettségi szint) szempontból sem tudják kielégíteni a helyi foglalkoztatási igényeket. 52



Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesültek száma Nagykőrösön 600 500 400 300 200 100 0 1996

1997

1998

1999

2000

2001


A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesültek száma 1997-es tetőzése óta drasztikusan csökkent a településen, ami kedvező az önkormányzat szempontjából, hiszen kevesebb anyagi terhet. Az ilyen jellegű juttatások mértéke több mint tizedére esett vissza az 1990-es évtized eleje óta a városban. Önkormányzati támogatások alakulása 1993 és 2004 között jövedelempótló támogatásban részesültek száma

összege összesen

1993

406

24646

4977

18036

1995

354

38842

3321

19316

1997

546

56553

2651

16039

1999

510

77482

3009

31838

2001

87

20046

1059

212656

2002

12,4

3108

2952,5

29359

2003

5

462

2346

194953

2004

1

213

2217

189104

év

egyéb önkormányzati támogatásban részesítettek száma

összege összesen

Az egyéb önkormányzati támogatásban részesültek száma ezres nagyságrendben ingadozott, de összességében csökkenő tendenciát mutatott 1993 óta. Az ilyen jellegű támogatás összege ugyanezen időszak alatt azonban megtízszereződött, 2004-ben elérte az 189.104 ezer Ft, amelyből 2217 főt támogatnak. A munkanélküliség csökkenése következtében nagymértékben növekedhetett az egy főre jutó egyéb önkormányzati támogatás mértéke, ami egyben az ellátás színvonalának emelkedését jeleni. Rendszeres szociális segélyt 2202 fő kap, mintegy 216.215 ezer Ft értékben. Lakásfenntartási támogatásból 1364 fő részesül, amelyből 820 fő pénzbeni, 544 fő természetbeni juttatást. Átmeneti segélyezésben 952 fő részesül közel 4.977.000 Ft értékben. Összefoglalva: Nagykőrösön – a hivatalos adatok alapján - szinte alig beszélhetünk munkanélküliségről, kedvező a munkaképes korúak aránya is, de ezzel párhuzamosan nagyon alacsony a helyi foglalkoztatottság (magas a munkaképes korú, inaktív lakosság aránya), magas az ingázók aránya. E jellemzők alacsony szinten megrekesztik a helyi gazdasági potenciált. Különösen nagy problémát jelent a magas képzettséget igénylő munkahelyek alacsony száma, ami a kvalifikált fiatal, munkaképes korú lakosság elvándorlása irányába hat.

53



3.4. A TELEPÜLÉS EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁNAK BEMUTATÁSA A település első fekvőbeteg ellátására alkalmas, sebészeti profillal kialakított gyógyintézete a „Csutorás szanatórium” volt, mely 1926-ban került átadásra. 1956 és 1982 között működött a városi közkórház négy alapszakmás (belgyógyászat, sebészet, szülészet - nőgyógyászat, gyermekgyógyászat) profillal és 157 ággyal. 1995-óta működik a településen az önkormányzati tulajdonú városi rehabilitációs szakkórház és rendelőintézet, mely vonzáskörzete 3 megye (Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok) területére terjed ki. A rehabilitáció (mozgásszervi, kardiológiai) teljes vertikuma kiépült. A fekvőbeteg ellátáson belül 110 ágy biztosított a rehabilitáció, és 55 ágy az aktív belgyógyászat rendelkezésre. Az intézményben 27 szakrendelés folyik, melyeket fő- és részállású orvosok egyaránt ellátnak. A kórház minden tekintetben modern, műszaki állapota kiváló. Legújabb épületrészének (nyugati szárny) átadására 2000-ben került kor. A munkafeltételek, az eszközállomány, a szakember-ellátottság tekintetében szintén nem hagy maga után kívánnivalót. A kórházban dolgozó orvosok sok esetben két, de nem ritka hogy három szakvizsgával is rendelkeznek, ami országos tekintetben is figyelemre méltó (a szakvizsgák átlagszáma 1,8). 2002-2003 tájékán kisebb orvoskrízissel kellett megküzdenie az intézménynek, azonban ezen a problémán hamar sikerült felülkerekedni belső átszervezéssel és szervezett álláshirdető akciókkal. A kórház élénk kapcsolatokat ápol a kecskeméti, szolnoki és ceglédi kórházakkal. A kórháznak kisebb anyagi problémákkal meg kell ugyan küzdenie, de a gazdálkodás viszonylag stabilnak mondható. Jelenleg nincsenek 30 napon túli kifizetetlen számlák, de bizonyos időszakokban sajnos előfordul. Mivel azonban aránylag kis kórházról van szó, így nem rendelkezik nagyobb anyagi tartalékokkal. Az intézmény ezért igyekszik minden pályázati lehetőséget megragadni. Mindezt jól mutatja, hogy az elmúlt két évben 45 millió Ft-ot nyertek pályázati úton gépműszer-park fejlesztésére, valamint emellett számos százezres nagyságrendű pályázati pénzhez is hozzájutottak. A pályázást megnehezíti egyrészt a pályázati alkalmak szűkössége, valamit az önrész felmutatásának nehézségei. Ez utóbbi tekintetében igyekszik az önkormányzat is támogatni a kórházat. Az egészségügyi ellátás meglévő intézményeinek nyújtott önkormányzati támogatás összege 23.030.000 Ft volt a tavalyi évben. A kórház elképzelései között szerepel az intézmény továbbfejlesztése, a profil kiegészítése gyógyvizes és barlangterápiával, valamint szomszédos gyógyszálló kiépítése, melyet 2004-ben HEFOP pályázat segítségével kívántak megvalósítani, azonban a szükséges pályázati pénzt nem sikerült elnyerni. A hatékonyság és együttműködés növelése érdekében 2003-ban már testületi döntés született a gondozó-, mentőszolgálat és központi ügyelet egy telephelyen történő koncentrálásáról. A nagy hatáskör miatt kapacitás-gondokkal kénytelen szembenézni a kórház, amit jól mutat az ágykihasználtság folyamatosan magas aránya (2005-ben közel maximális volt; 99,8 %), illetve a rehabilitációs várólista hosszúsága. A településen 6,5 kórházi ágy jut ezer lakosra, ami jelentősen elmarad a Cegléd (19,3), vagy a Kecskemét (13,8) városokban mért adatoktól. Az 1000 lakosra jutó kórházi ágyak tekintetében a Ceglédi kistérség helyzete közepesnek mondható hazánk többi kistérségéhez képest. A mutató értéke 2003-ban 7,4 ágy/ezer fő volt, ami, majd fele a fővárosi, vagy a szomszédos Szolnoki kistérségben mért adatoknak, de Pest megye többi kistérségi értékéhez többnyire hasonló.

54



Ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma kistérségenként, 2002

0-3 db/ezer lakos 3-6 db/ezer lakos 6-9 db/ezer lakos

9-12 db/ezer lakos

Forrás: VÁTI-TEIR

12-25,7 db/ezer lakos

Ezer lakosra jutó működő háziorvosok száma kistérségenként, 2002

0,36-0,45 db/ezer lakos 0,45-0,48 db/ezer lakos 0,48-0,51 db/ezer lakos 0,51-0,54 db/ezer lakos 0,54-0,87 db/ezer lakos

Forrás: VÁTI-TEIR

55



Az ezer lakosra jutó háziorvosok számát vizsgálva a Ceglédi kistérség a hátsó mezőnybe tartozik országos szinten összehasonlítva a többi kistérséggel. A pest megyei, főváros körüli kistérségek közül többnél is hasonló a helyzet. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (1993-2004) 1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1993

1994

1995

1996

Nagykőrös

1997

1998

1999


2000

2001

Megye

2002

2003

2004

Ország


A háziorvos és házi gyermekorvos leterheltséget tekintve megállapítható, hogy jelentősen csökkent (közel 3000 fővel) Nagykőrösön 1996 és 1997 között, majd azóta is tovább enyhült, ellentétben a Ceglédi kistérséggel, Pest megyével és az országos szintű tendenciákkal. Háziorvos és házi gyermekorvos száma, 1 házi orvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos száma Nagykőrösön kistérségi, megyei és országos összehasonlításban (1993-2004)

Év

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Háziorvos és házi gyermekorvos

1 házi orvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos


Megye

15 1782 n.a. 1627 15 1782 1727 1619 15 1776 1726 1623 15 1771 1675 1584 18 1466 1557 1553 18 1452 1531 1564 18 1449 1512 1594 18 1449 1536 1601 18 1433 1595 1666 18 1425 1619 1709 18 1428 1623 1738 18 1420 1650 1770 Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2004)

Ország

1611 1573 1562 1536 1509 1488 1490 1490 1516 1513 1513 1525

Nagy figyelmet fordít a város az egészségi állapot megóvására, mely keretében évek óta életmódjavító-felvilágosító előadások kerülnek megrendezésre. Emellett indultak már urológiai, bőrgyógyászati, kardiológiai („Szívünk világnapja”) szűrő programok, melyekhez kapcsolódott az idén első alkalommal megrendezett „Férfiak egészséghete” nevet viselő országos kezdeményezésű akció is. Kiemelt kérdésként kezelik a fiatalok egészségmegóvását is, amit jól tükröz az elkészített „drogstratégia”, valamint a többek között tanárokból és ifjúságvédelmi felelősökből álló, 15 tagú Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működése is. 56



Az orvosok felkészültségét és folyamatos fejlődését hivatottak segíteni az évente többször megrendezett országos konferenciák, illetve továbbképzések. Kiemelt kérdésként kezelik a fiatalok egészségmegóvását is, amit jól tükröz az elkészített drogstratégia is. Az iskolákba külön megelőző, felvilágosító akciókat szerveznek a városból és az ország más részeiből meghívott előadók közreműködésével. Civil szervezetként a Magyar Vöröskereszt Ceglédi és Nagykőrösi Szervezete is hozzájárul a helyi egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez. A szervezet tevékenységi körébe tartozik többek között az önkéntes véradások megszervezése, részvétel a vérellátó rendszer fejlesztésében, szociális segítségnyújtás a rászorultak részére, valamint hozzájárulás az élet és egészség védelméhez. A legfőbb halálokok a településen - akárcsak országos tekintetben - a szív és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések, azonban egyik ok sem minősül kirívónak. A helyi lakosság más kórházaknak (főleg a kecskeméti és a ceglédi) leggyakrabban ortopédiai, sebészeti, baleseti sebészeti, traumatológiai, ideggyógyászati, rekonstrukciós műtéti, illetve a speciális műtéti (gerinc- szívműtét) szolgáltatásait szokták igénybe venni. A gyógyszertár-ellátottság jó, a gyógyszerészkamara előírásainak megfelelő, 6 patika működik városszerte. Védőnői szolgálat, illetve gyermek és családsegítő egyaránt működik a városban. Városi és megyei hatáskörű szociális otthon (Kőris otthon) üzemel a városban, mely fogyatékosok és idősek ellátására egyaránt hivatott. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy az idősek klubjában gondozottak száma 1993 óta ingadozást mutat. A kezdeti stagnálás után 1996-tól 2000-ig csökkent, majd ismét növekedésnek indult és ingadozóvá vált. Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesültek és az idősek klubjában gondozottak számának változása Nagykőrösön (1993-2004) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesültek száma Idősek klubbjában gondozottak


A városban két szociális otthon működik. Az egyik az önkormányzati tulajdonú Humán Szolgáltató Központ keretein belül funkcionáló idősek átmeneti otthona, amely nappali ellátást biztosít az idősek és fogyatékosok számára. Az intézmény jó kihasználtsággal (kb. 90 %) funkcionál, kapacitáshiánnyal nem küzd, műszaki állapota megfelelő, csak kisebb felújításokra szorul. Emellett városi és megyei hatáskörű, megyei tulajdonú szociális otthon (Kőris otthon) üzemel, amely szintén fogyatékosok és idősek ellátására hivatott. Az intézmény bentlakásos, fekvő betegek ellátására is alkalmas. Három telephellyel is rendelkezik a városban, összesen 155 57



fekvőbeteg teljes körű ellátását teszi lehetővé. Kihasználtsága és műszaki állapota az önkormányzati szociális otthonéhoz hasonló. Az önkormányzat tulajdonában 200 bérlakás van. A romák által lakott lakások döntően komfort nélküliek, elhanyagolt, leromlott állapotúak, valamint lakosaik sok esetben jelentős közüzemi és lakbér díjhátralékot halmoztak fel. A helyi romák érdekképviseletének ellátása érdekében 3 fővel működő, helyi roma kisebbségi önkormányzat tevékenykedik a településen. Szűkös anyagi lehetőségei ellenére igen aktívan tevékenykedik a településen a Mozgássérült Egyesület, mely fizetést nem biztosító, kiemelten közhasznú szervezet. 5 állandó tagja kivétel nélkül önkéntesekből áll. Az egyesület fő feladatának tekinti a segítségnyújtás minden lehetséges fajtáját (hivatalos ügyek intézése, takarítás, gyermekek óvodába, iskolába kisérése) a mozgássérült és fogyatékos emberek számára. A sérülések leggyakoribb okai a közúti balesetek és a bénulásos betegségek. A sérült emberek közül sokan rehabilitálhatóak lennének, azonban számukra sajnálatos módon nem biztosított a nevelés és oktatás az iskolákban, valamint a munkához jutás lehetősége. Az iskolák akadálymentesítését 1997-óta törvény írja elő, ennek ellenére csak néhány iskola tartozik az akadálymentesített intézmények közé, ezért e téren feltétlen előrelépésre volna szükség. A sérült gyermekek oktatása a közoktatási törvény alapján biztosított, a sérült emberek oktatási intézménybe, munkába szállítását a városban működő MOHA, mint civil szervezet, és az önkormányzati fenntartású Humán Szolgáltató Központ támogató szolgálata igény szerint biztosítja. A MOHA által működtetett támogató szolgálat 5 fője közalkalmazottként van foglalkoztatva, működési engedélyük alapján állami normatívát használnak fel. Az otthonápolást végzők OEP finanszírozásban részesülnek. Aktívan tevékenykedik a városban a Mozgássérült Egyesület, mely fizetést nem biztosító, kiemelten közhasznú szervezet. 5 állandó tagja kivételéven önkéntesekkel dolgoznak. Anyagi támogatói között magánszemélyek, vállalkozók és az önkormányzat is megtalálható. A szervezet fő feladatának tekinti a segítségnyújtás minden lehetséges fajtáját (hivatalos ügyek intézése, takarítás, gyermekek óvodába, iskolába kisérése) a mozgássérült és fogyatékos emberek számára. (Pl. egy hetes kézműves alkotótábort szerveznek rendszeresen 17 éve a fogyatékos emberek számára a Toldi Szakközépiskolában, ahol lehetőséget teremtenek számukra is a közösségi élet élvezetére, s biztosítani igyekeznek az önkifejezés lehetőségét részükre.) Két évvel ezelőtt a Mozgássérült Egyesület figyelemfelkeltő felvonulást szervezett, mely megmozdulást a rendőrség is biztosította. A demonstráció célja figyelem felhívása volt az esélyegyenlőségre és arra, hogy a mozgássérültek nehezen tudnak közlekedni a városban a magas járdák miatt. A megmozdulás kézzel fogható sikere volt, hogy a magas járdákat alacsonyra és enyhén lejtősre kezdték átalakítani a városközpontban, és az átalakítást folyamatosan terjesztik ki a város egyéb frekventáltabb pontjaira is. Igény jelentkezik a településen az egészségügyi rendszer további fejlesztésére. A távlati elképzelések között szerepel új szolgáltatások bevezetése, meglévők színvonalának javítása. A megvalósítás elsősorban pályázati forrásból történhet. Az egészségügy fejlesztése terén lehetőséget jelenleg a kórház közvetlen közelében feltárt, s egyelőre lefojtott termálforrás kiaknázásában látják a város szakemberei. A hasznosítás útján bővülnének a kórház funkciói - gyógyfürdő építése révén -, amely emellett sport és turisztikai célokat is szolgálhat. Az egészségügy területen jelen lévő civil szervezetek nem helyettesítik az önkormányzatot, 58



működésükkel szélesítik a lehetőségeket, ezzel választási esélyt nyújtanak a célcsoportok számára. Az önkormányzati intézmények és a civil szervezetek együttműködése az egészségügy területén jó, mindennapos, egymást segítik a feladatok ellátásában. Összefoglalva: A város lakosainak általános egészségi állapota országos összehasonlításban jónak mondható, nincsenek kiemelkedő egészségügyi problémák. Az egészségügyi ellátás magas szinten biztosított, melyben nagy szerepe van a regionális hatáskörű, maximális kihasználtsággal működő városi kórháznak. Az intézmény felszereltsége, illetve humán infrastruktúrája jó, folyamatosan fejlődik, ráadásul pályázati aktivitása is magas. Nagy figyelmet fordítanak a lakosság, különösen a gyerekek egészségmegőrzésére előadások, szűrőprogramok szervezésével. A szociális alapellátás minden területen –amely kötelezően ellátandó feladata a városnak – megfelelően működik, önkormányzati fenntartásban minden igényt ki tud a szolgálat elégíteni. Nincs kapacitás hiány miatti elutasítás. A feladatokat szakképzett emberek teljes körűen ellátják. Emellett igény volna az egészségügyi rendszer továbbfejlesztésére. A termálvízforrás hasznosítása az egészségügy, a sport és a turizmus számára is fejlődési alap lehet. 3.5. NAGYKŐRÖS KÖZBIZTONSÁGA Nagykőrös élhető, lakható és biztonságos város. Pest megyében a legkevésbé „fertőzött” település bűnügyi szempontból: a Pest megyében elkövetett bűnök csupán 1,9 %-a kerül elkövetésre a város területén, melyben elsőrendű szerepet játszik a kisvárosi jelleg, a lakossági kapcsolatok szorossága és szerteágazó mivolta („mindenki ismer mindenkit”), valamint a zsúfoltság - mint a társadalmi devianciák egyik fő okának – örvendetes hiánya. Az elkövetett bűncselekmények 70 %-a vagyon elleni bűncselekmény. A személy ellen megnyilvánuló erőszak nagyon ritka, ebből is a rablás az előforduló legsúlyosabb változat (évi 1-2 alkalom). Emberölés, mint az egyik legsúlyosabb bűntény, már évek óta nem fordult elő Nagykőrösön. Az elkövetett bűncselekmények között vezető helyen áll a kerékpárlopás, illetve a szükséges vagyonvédelem elmulasztásából eredő egyéb alkalmi lopás. A betörések száma évi 60-90 között alakul. E bűntény elkövetői között magas a visszaesők aránya, azonban ez mindenütt általános jelenség. Betörések és lopások nagyobb arányban fordulnak elő a város külterületén a rendszerváltás óta növekvő számú, jelentős mennyiségű zártkerti ingatlan jelenléte következtében, melyek az elszigeteltségük és gyakori lakatlanságuk miatt potenciális célpontjai a bűnelkövetőknek. E területeken a bűncselekmény elkövetése és észlelése között akár hónapok is eltelhetnek, ami nagyban megnehezíti az eredményes nyomozást. Veszélyeztetettebb területnek minősül még a városközpont a viszonylagos tömeg, valamint az üzletek, pénzintézetek, bank automaták, szórakozóhelyek koncentráltabb jelenléte következtében. Épp ezért erre a területre térfigyelő rendszer kiépítését tervezték, amely megvalósítását lehetővé tévő pályázati pénz azonban nem sikerült megnyerni, így az elképzelés egyelőre nem valósulhatott meg. Bűncselekményi gócpontokról mindezek ellenére nem lehet beszélni a település területén, a bűntényeket tekintve pedig sem korosztály, sem etnikum nem hozható fel kirívó negatív példaként. Évi 80-100 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történik a városban, melyből 4-5 % csupán a halálos kimenetelű. A közlekedési balesetek elsődleges okai között áll a gyorshajtás, az elsőbbségadás elmulasztása, a kanyarodási szabályok be nem tartása, másodlagos oka, pedig főként az ittas vezetés. Baleseti gócpont szintén nincs a városban. A városban a tömegközlekedés feltételei kedvezőtlenek, alacsony a járatsűrűség, így sokak kényszerülnek kerékpárral közlekedni. A jelentős mennyiségű kerékpáros ellenére nincs kellő 59



mennyiségű és minőségű kerékpárút, ami a legfőbb oka a kerékpáros baleseteknek. Ilyen jellegű balesetekben magas az idősek aránya, így e sérülések gyakran súlyosak is. Számos helyen alakítottak ki kerékpárutat valamely nagyobb út szélének lehatárolásával. Az elkerülő utak hiánya miatt e nagyobb utak (pl. 441-es) forgalmának folyamatos, jelentős mértékű növekedése fokozza a balestetek kockázatát. Az utóbbi években kismértékben megnőtt a fiatal korú bűnelkövetők száma. A helyi iskolák a rendőrséggel együttműködésben kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek bűn és baleset megelőzésre. A rendőrség közlekedésrendészeti osztálya folyamatos kapcsolatot tart fenn az iskolákkal. Ennek keretein belül iskolai baleset-megelőzési oktatásokat tartanak, melyekben a rendőrség is aktív szerepet vállal. A közlekedési szabályok oktatására szintén nagy hangsúlyt fektetnek, aminek eredményeként a helyi gyerekek rendre kiemelkedő eredményeket érnek el megyei, országos és nemzetközi KRESZ versenyeken egyaránt. Szintén a rendőrség közreműködésével folyik az iskolákban a drog és alkoholellenes DADA program. A rendőrség mellett évek óta polgárőrség is funkcionál a településen körülbelül 30 fővel. Az önkormányzat anyagi támogatásának hiányában is mintaszerűen működik a szervezet. A rendőrség tárgyi és eszközállománya, még ha nem is a legkorszerűbb, az elvárásoknak megfelelő, alapvető szinten biztosított, így a hatékony és érdemi munka ellátásának ilyen jellegű gátjai nincsenek az illetékességi területen. Bizonyos fokú rendőrhiánnyal kell szembenéznie a helyi kapitányságnak, mely elsősorban az alacsony bérezés következménye. Összefoglalva: A település közbiztonsága kiváló, megyei szinten is kiemelkedő, ráadásul nagyon alacsony az erőszakos bűncselekmények száma, ami különösen vonzóvá teszi a várost. Sem bűncselekmény, sem baleseti gócpontok nincsenek a településen. Kiemelt hangsúlyt fordít a város a gyermekek baleset megelőzésére. A helyi rendőrség alapvető működési feltételei - még ha nem is a legkorszerűbb szinten de – biztosítottak. 3.6. KULTÚRA, MŰVELŐDÉS, SPORT 3.6.1. Kulturális élet

Nagykőrös jelentős kulturális hagyományokkal rendelkező város. A kultúra ápolásából és a közélet fejlesztéséből aktívan kiveszik a részüket az Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Ház mellett a helyi civil szervezetek és alapítványok is. A lakosság aktivizálása és a folyamatosan élénkülő érdeklődés miatt egyre nagyobb szabású, szélesebb körű rendezvényekre, megmozdulásokra került sor. A kulturális élet szempontjából rendkívül kedvező, hogy a város rendelkezik közművelődési koncepcióval, valamint közművelődési rendelettel (3/2005. (IV. 1.) ÖT. sz. rendelet), mely meghatározza az önkormányzat közművelődési feladatait, rendelkezik a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról, biztosítja a polgárok számára a jogot a közművelődéshez, illetve a közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételére. A helyi kulturális tevékenység terén, rendezvények szervezésében jelentős szerepet vállal a Fraxinus Egyesület. Az áldozatos munkának köszönhetően számos nagy volumenű megmozdulásnak adhatott, illetve ad rendszeresen otthont Nagykőrös. Ezek közül kiemlíthető az évenként május 1.-én megrendezésre kerülő Civil Majális, mely szervezésében 2005-ben a helyi önkormányzat és a vállalkozók egyesülete is segítő kezet nyújtott. Idén a Múzeumkert adott otthont a rendezvénynek, a Cifra-kert – korábbi helyszín - felújítása miatt. Helyszínéül szolgált a város egy alkalommal Huszártalálkozó, illetve az Országos Big Band találkozó számára is, melyet önkormányzati támogatás mellett valósított meg a Fraxinus Egyesület. 60



Háromévente három napos nemzetközi zenekari fesztiválnak is helyet ad a település. Kibővítendő e rendezvényt, idő közben párosították néptánc találkozóval is. Rendszeresen (évenként) kerül megrendezésre a bor és gasztronómiai kiállítás és vásár. A nagyobb szabású rendezvények szervezését egyre inkább visszaveti, hogy a civil szervezetek nem találnak megfelelő támogatót. Az önkormányzat ugyan minden évben szétosztja a Kulturális Alapot (4-6 millió Ft), a legnagyobb tömegeket vonzó rendezvények szervezői között, de ez sok esetben nem bizonyul elegendőnek. Ennek tükrében félő, hogy a korábban dicséretesen aktív kulturális szervezőmunka támogatás híján megtorpan. A kulturális élet felpezsdítéséhez szorosabb kulturális alapú együttműködést kellene kialakítani nemcsak a civil szervezetek és az önkormányzat, hanem Nagykőrös és más települések között is. A rendezvények mellett a legfőbb kultúraközvetítő intézmények az Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Ház, az Arany János Múzeum, valamint a Szabó Károly Városi Könyvtár. 1973 óta Gyermekkönyvtár is működik a városban, amely új épülettel bővült két éve. A Szabó Károly Városi Könyvtár jelenleg 2 telephelyen 791 m2 alapterületen, korszerűen kialakított és berendezett épületekben, esztétikus körülmények között működik. 90.000 dokumentumegységből álló állományával, több mint 200 féle újsággal, folyóirattal, 10 db olvasói használatra rendelt Internet hozzáféréssel is rendelkező számítógéppel áll 9.000 olvasójának rendelkezésére. A könyvtári munkafolyamatok gépesítése, az állomány feldolgozása, a kölcsönzés 1997. óta számítógépek segítségével a Szikla könyvtári szoftver alkalmazásával történt. Az intézmény problémái között említhető, hogy 1972. óta nem sikerült a dolgozói létszámot bővíteni, a megnövekedett feladatokat 9 szakember látja el. Ők, valamint egy kisegítő és egy takarító alkotja a könyvtári személyzetet. Emellett bővítendő lenne raktározási alapterülete is. Bár ennek teljesítésére próbál a fenntartó különféle megoldásokat keresni, de véglegesnek mondható, elfogadható megoldást még nem sikerült találni. A könyvtár néhány éven belül forrást szeretne az elavuló 20 számítógép és tartozékaik (nyomtatók, szkenner) cseréjére. A könyvtár távlati tervei között szerepel a felnőtt könyvtár udvarán egy új, 3 szintes könyvtárépület tervezése és megépítése. A könyvtár színvonala megfelelő, de gazdagítása, frissítése folyamatos feladat. Ehhez az önkormányzat támogatást is biztosít (melynek értéke tavaly 45.549 ezer Ft volt). Sok más intézményhez hasonlóan ez is akadálymentesítésre szorul. A Művelődési Központ és az Ifjúsági Ház külön épületben található. A korábban szállodaként funkcionáló intézmény önkormányzati támogatás mellett (melynek összege a tavalyi évben 43.684 ezer Ft volt), jelenleg a város kulturális életének, a kulturális kezdeményezések központja. A Művelődési Központ a társadalmi és kulturális élet legfőbb színtere a városban, mely több, mint 50 éve szolgálja a művelődni és szórakozni vágyó nagykőrösi polgárokat. Az intézmény célja, hogy a város kulturális centrumaként működjön, fontos feladatának tekinti több művészeti területen is a kultúra közvetítését. A Művelődéi Ház kiállítótermét (melyet Nagykőrös egykori pedagógusáról, Rácz Józsefről neveztek el) néhány éve pályázati pénzből újították fel. Ebben elsősorban nagykőrösi képzőművészek munkái tekinthetők meg, de kortárs magyar alkotóművészek alkotásai is helyet kapnak. A 300 fős színházteremben gyermekszínházi előadásokat tartanak, ifjúsági mesebérlet keretében. Az érdeklődés igen élénk, többnyire teltház jellemző. Igyekeznek a Nagykőrös környéki iskolák számára is teret adni, erősítendő az iskolák közti kulturális kapcsolatokat. A mintegy 100 főt befogadó emeleti díszteremben irodalmi-színházi előadásokat tartanak, valamint meghívott művészek önálló estjei szórakoztatják a közönséget (Pódium Irodalmi Színpad). Itt rendezik meg továbbá az önkormányzati üléseket havonta egy alkalommal. Az Ifjúsági Ház a Művelődési Központ szerves része, de külön telephelyen található. Az intézmény legfőbb célja, hogy a kulturális érdeklődést már a fiatalabb korosztályokban is felkeltse. Ennek érdekében az óvodások számára Pöttöm mozi délelőttöket tartanak, családi mozi klubokat 61



szerveznek, ahol a filmvetítést kreatív kézműves foglalkozásokkal egészítik ki. A kisgyerekeket emellett hétvégi programokkal (pl. Recefice játszóházzal), babaszobával és mesevárral is várják. A művelődésszervezők célja a multikulturális szórakoztatás helyett főként az identitáserősítő, hagyományőrző szórakozás biztosítása. Az intézmény korábban főként a 14-20 év közötti fiatalok megszólítására törekedett, de ezt a korosztályt nem sikerült igazán megnyerni. Ez adta az ösztönzést, hogy a minőségi kulturális értékek közvetítésében inkább a legfiatalabbakat célozzák meg. Az Ifjúsági Ház keretein belül működik fafaragó szakkör, népdalkör, a vizuális műhely, különböző művészeti tanfolyamok (modern tánc, jóga). A Nyugdíjas klub rendezvényei számára szintén itt biztosítanak helyszínt. Az intézmény több éve rendezi meg szabadtéren, a város főterén a Főtéri Játékokat, melyen a házban működő összes művészeti csoport képviselteti magát. A szakmai marketing kommunikáció célja, hogy a ház falai között termelődött kultúrát kivigyék a főtérre és ott a közönség megismerhesse a produkciókat. Emellett a médiából jól ismert művészet meghívásával igyekeznek minél több szórakozni vágyót a térre kicsábítani. A művelődési háznak 18 dolgozója van, akik közül 4 főt a munkaügyi központ rendelt ki. E korábbi munkanélkülieket a művelődési és a munkaügyi központok megállapodása szerint egy évre alkalmazzák a munkaügyi központ finanszírozása mellett, viszont a következő évben legalább egy évig a fenntartónak (önkormányzat) kell biztosítani a megélhetésüket. A művelődési ház termeit gyakran bérlik vásárok, termékbemutatók, konferenciák megrendezése céljából. Ez egyrészt örvendetes tény, másrészt viszont felgyorsítja az amortizációt. Ennek ütemével az évi 50 millió Ft-os költségvetés nem tud lépést tartani. Ebből az összegből 40 millió Ft-ot ad az önkormányzat, a fennmaradó 10 millió Ft-ot pedig az intézménynek magának kell előteremteni pályázatok, terembérleti díjak segítségével. A külső homlokzat egy 60 millió Ft-os beruházás keretében felújítás alatt áll, azonban a berendezés is elavult, felújításra szorulnak többek között a reflektorok, az öltözők, a világítástechnika, a színházterem és a gépészeti berendezések, valamint időszerű lenne a teljes körű festés, mázolás is. A Pest megyei levéltár 1973 óta rendelkezik fiókkal Nagykőrösön. Rendkívül aktív a közel 150 főt tömörítő, helyi nyugdíjas klub. Rendszeres találkozókat rendeznek, előadásokat hallgatnak, utazásokat szerveznek belföldre (főzőversenyeken vesznek részt, gyógyfürdőket látogatnak) és külföldre (ápolják többek között a testvérvárosi kapcsolatokat), valamint minden évben részt vesznek az Országos Nyugdíjas Találkozókon. Működik külön Nyugdíjas Pedagógusok Egyesülete is, amely havonta tartja összejöveteleit, melyek során beszélgető délutánokat rendeznek, film- diavetítéseket tartanak. Nagy sikerrel működik a városban a TIT (Teleki László Ismeretterjesztő Társulat), mely széles skálán tart ismeretterjesztő előadásokat a nagyközönség számára. Rendszeresen megrendezésre kerül a Magyar Nyelv Hete, az Arany János évfordulók, helytörténeti évfordulók (pl. megemlékezés az 1956-os eseményekről), valamint az iskolákban a névadók évfordulói. E hagyományok szervezettszerű folytatása nagyon fontos feladat a kulturális élet ápolása érdekében. Különös figyelmet fordít Nagykőrös az egykor itt dolgozó Arany János emlékének őrzésére. Országos hírű előadókat hívnak meg az Arany János emlékező összejövetelekre, melyet rendszerint a születési és halálozási évfordulóján tartanak meg. Nagykőrösi intézmények szervezésével kétévente Arany János balladamondó versenyt is szerveznek. Az Arany János Múzeum állandó (régészeti, helytörténeti, irodalomtörténeti és néprajzi) és időszakos kiállításoknak (festmény, könyv) egyaránt otthonul szolgál. Létezik még továbbá az Arany János társaság mely aktivitását az évi 2-3 előadás bizonyítja, viszont az egykor 100 körüli tagszámmal rendelkező szervezet működésében ez visszaesést jelent. Nagyon lényeges a jövőre nézve az Arany János kultúrkör további ápolása mely ideális eszköz lehetne a Nagykőrösi lakosok összefogásának elmélyítéséhez, a lokálpatriotizmus 62



megerősítéséhez. Az identitástudat lényegében minden generációban érezhetően jelen van, csak nincs igazán tere, lehetősége kibontakozni. A zárt térben megtartott kulturális rendezvények 20-400 fő, a szabadtéri megmozdulások akár 8000 fő érdeklődőt is vonzanak az önkormányzat becslése szerint, amely a közösségi élet igényéről és lakosság nagyfokú kulturális „étvágyáról” árulkodik. Összefoglalva: Rendkívül gazdag a város kulturális hagyományokban és értékekben, melyek ápolására nagy hangsúlyt fektetnek az oktatási intézmények és a város civil szervezetei. A város kulturális rendelettel és koncepcióval rendelkezik. A kulturális és közösségi élet fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszik az Arany János Művelődési Ház és Ifjúsági Központ, mely a legtöbb kulturális alapú kezdeményezés kiindulópontja. Külön említésre méltó a Fraxinus Egyesület tevékenysége is a kulturális rendezvények szervezése terén. 3.6.2. Sportélet

Nagykőrös jelentős hagyományokkal rendelkezik a sport terén, rendszeres mozgásra valamennyi korosztály képviselői közül érezhető igény jelentkezik. Jelenleg 1000-1500-an mozognak rendszeres jelleggel, legalább heti egy alkalommal. A város sportszakemberei szerint ezt a számot körülbelül háromszorosára kellene emelni, tehát úgy 3500-4000 ember rendszeres sportolását kellene biztosítani. Ennek tulajdonképpen csak technikai okai vannak, a lakosság könnyen aktivizálható volna, amit jól mutat a családi sportrendezvények permanens magas résztvevői száma. A versenysportolók száma megközelítőleg 800 fő körül alakul, akik heti 3-4 alkalommal űznek rendszeresen valamilyen sportot. A város sportlétesítményei közé sporttelepek és két uszoda tartoznak (egyik az Arany János Református Gimnáziumban, a másik magán kézben található). A minőségi sportolás feltétele egyelőre hiányzik a városban. A helyi sportélet élénkítésének gátját képezi a megfelelő sport infrastruktúra hiánya, a sportlétesítmények leromlott állapota, a technikai és eszközfeltételek hiányossága. Éppen ezért igény lenne egy új sportkomplexum felépítésére, mely egy helyen ki tudná elégíteni a terem, illetve a szabadtéri sportok művelőinek igényeit. A 600 m2-es Fitt sportcentrum a hét minden napján kultúrált környezetben, korszerű gépparkkal és szakképzett edzőkkel várja a sportolni vágyókat, akik az aerobic és torna mellett karate és önvédelmi oktatásban is részesülhetnek. Hiány mutatkozik oktatókból is, s mivel csak alacsony jövedelmet tud biztosítani a szakma, sokan lelkesedésből és elhivatottságból dolgoznak e területen, megfelelő végzettség hiányában, így az oktatók általános képzettségi szintje is javításra szorul. A városban helyben jelenleg nincs edzőképzés, az egyesületek maguk kénytelenek gondoskodni szakaembereik képzéséről. Ennek keretében évi 1-2 továbbképző napot tartanak, neves szakemberek meghívásával. A két legnépszerűbb sport a kosárlabda és a labdarúgás, amit jól tükröz, hogy e sportágak klubjainak (Kőrisfa SE, Nagykőrös FC, Basketball Nagykőrös) tagjai teszik ki a versenysportolók 60-70 %-át. Ezeken kívül űzik még a városban az atlétikát, birkózást, lövészetet, karatét, teniszt, asztali teniszt, tollas labdát, modellezést, valamit kezd megélénkülni az ökölvívás is. A megrendezésre kerülő sporteseményeket (futóverseny, labdarúgó kupa, kosárlabda mérkőzések, diákolimpiai versenyek, családi sportnapok) a helyi sportegyesületek szervezik. Az iskolákban emellett a diáksportkörök szerveznek tömegsport rendezvényeket.

63



Nagykőrös jelentős sportsikereket tudott elérni. A város a legkiemelkedőbb eredményeket karatéban (Európa-, világ-, magyar bajnoki érmek) és atlétikában (világkupa 6. hely, magyar bajnoki helyezések) könyvelhette el. Az NB I B-ben szerepel az 1999 óta működő Basketball Nagykőrös, amely azonban a közel jövőben jelenlegi formájában megszűnik és önálló szakosztályként beleolvad a Kőrisfa SE-be az összefogás és költségkoncentráció, vagyis a hatékonyabb működés jegyében. Céljuk, hogy kiemelt hangsúlyt fektessenek a közös pályázásra és az utánpótlás nevelésére. A felnőtt labdarúgó csapat, a Nagykőrös FC 16 éve stagnál a megyei másodosztályban, az utánpótlás pedig az NB II-ben, illetve az NB III-ban szerepel (ez utóbbi épp bajnokesélyes). Kiemelkedő siker a labdarúgás és az utánpótlás-nevelés terén, hogy a Zánkán, Mezei György irányításával évenként, korosztályonként, régiókból megválasztott 100 legjobb ifjú labdarúgó közül immár másodszor (2004-ben és 2005-ben) Nagykőrösi játékost választottak legjobbnak. Az önkormányzat kidolgozott sporttámogatási elképzelésekkel rendelkezik, amelynek a többször módosított 33/2001 (XII.14) önkormányzati rendelet biztosít keretet, emellett évi 16 millió Ft-ot szán a sport működtetésére. Tekintettel arra, hogy ez rendkívül csekély összeg, a városi sportélet fenntartásában kiemelkedő szerepet játszanak a helyi kezdeményezések. A lehetőségeket pályázati pénzekkel (a klubok 70-80 %-a aktív pályázónak tekinthető) igyekeznek kiszélesíteni, melyek összege évente 1-1,5 millió Ft-ot ér el. A pályázati aktivitást visszaveti egyrészt, hogy a pályázati pénzek elnyeréséhez önrészt kell felmutatni, aminek előteremtése sok esetben komoly nehézséget jelent az egyesületek számára, másrészt, hogy a sport objektumok önkormányzati tulajdonban vannak ugyan, viszont ki vannak adva használatra. Szép pályázati sikernek tekinthető, hogy 2002-ben 9,6 millió Ft-ból fedetlen tanuszoda (15x7 m) épülhetett, melyhez 4 millió Ft-ot pályázat útján nyert el a város. Idén áprilisban is beadásra került egy NCA pályázat működési pénzre 2 millió Ft értékben. A magántőke oldaláról is tapasztalható fejlesztési aktivitás, ennek kibontakozását azonban nehezíti a magán és az önkormányzati szektor közti együttműködés kiforratlansága. Már korábban is léteztek és jelenleg is léteznek élő törekvések a városban a helyi sportélet átgondolt, átfogó fellendítésére, amit jól mutat az 1994-ben kialakított sportkoncepció (amely azóta értelemszerűen már kissé elavult és nem ad meghatározó képet a jövőre vonatkozóan), illetve a sportklubok díjazása eredményesség, illetve a tömegek megmozgatása terén elért sikerek alapján. A sportklubok kevés kapcsolattal rendelkeznek határon innen és túl egyaránt. Ezen a téren leginkább a Kőrisfa SE és az utánpótlás labdarúgócsapatok aktívak, akik rendszeres találkozókon való részvétellel erősítik kapcsolataikat más településekkel. A Kősifa SE és az MTK között kialakult együttműködés értelmében a helyi tehetséges játékosok a nagyobb klubban kaphatnak idővel játéklehetőséget. A testvérvárosi kapcsolatokban eddig nem jelent meg jellemzően a sport, azonban ennek megváltoztatására épp ez évben indult kezdeményezés: több civil szervezet összefogásával az utánpótlás labdarúgó csapatok számára szeretnének évenkénti rendezvényeket szervezni a testvérvárosokkal együtt. Az elképzelések szerint minden évben máshol (más testvérvárosban) kerülne megrendezésre egy torna. E kapcsolat kialakításában és ápolásában nagy szerepe volna a helyi önkormányzatnak, akik együttműködésére szintén számítanak a szervezők. Kevés szponzor támogatja jelenleg a klubokat (pl. Basketball Nagykőrös-t a Filtermat Kft.). A nagy szponzorok támogatásának elnyeréséhez színvonalas infrastruktúra és látványos eredmények egyaránt szükségesek lennének, hiszen ez növelné meg kellő mértékben a látogatottságot. Az önkormányzat lényeges szerepet játszhatna a szponzorok és a sportvezetők közti együttműködések szervezésében, illetve a sportélet fellendítésére fordított támogatások

64



honorálása terén (pl. adójóváírás képében) egyaránt. A kapcsolatok kiépítésében ugyanis egyelőre a sportklubok magukra vannak utalva. 1998 óta adott a városban a lovaglás lehetősége. A Nagykőrösi Lovas Sportegyesületnek, a város északi szélén található Gátőrházi Lovastanyája egész évben várja a lovagolni vágyókat. Szolgáltatásaik között szerepel többek között a lovaglásoktatás, lovas sétakocsikázás, gyógylovagoltatás, nyári lovas táborok szervezése. 1999 óta folyamatosan tartottak lovas rendezvényeket a településen, melyek rendszerint 3-4000 embert is vonzottak, azonban anyagi okokból tavaly és idén már nem kerülhetett sor ilyen jellegű megmozdulásra. A térség komoly lovas hagyományokkal rendelkezik, főképp a szomszédos Bács-Kiskun megye több települése (pl. Lajosmizse), ahol a sport mellett komoly turisztikai jelentősége is van a lovaglásnak. A lovas sport fejlesztése egyrészt kedvező hatást gyakorolna a helyi sportéletre, másrészt a turizmus szempontjából komoly gazdasági lehetőségeket is rejt magában. Nagykőrösön a lovas turizmusnak csupán csak csírái léteznek egyelőre, azonban térségi összefogással ezen lehetne változtatni. Mindenek előtt azonban az alap infrastruktúra fejlesztésére volna szükség, azon belül is egy fedett lovarda kialakítására. Nagykőrös városának sportegyesületei az alábbiak: Basketball Nagykőrös Dalmady Diáksport Egyesület Kinizsi Modellező Klub Kőrisfa SE Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete, Nagykőrösi Szervezete Nagykőrösi Aranykerék Túracsoport Nagykőrösi Basafa szabadidő és Tömegsport Közhasznú Egyesület Nagykőrösi Birkózó Klub Nagykőrösi FC Nagykőrösi Kyokushin Karate Klub Nagykőrösi Lovas Sport Egyesület Nagykőrösi Lövész SE Nagykőrösi Munkakutya Sport Egyesület Napsugár SE PDSE asztalitenisz Petőfi Tenisz SE Pityke Kosárlabda Sportiskola

Összefoglalva: Nagykőrösön jelenleg nincsenek meg a minőségi sportolás feltételei, hiányosságok vannak a műszaki (sportlétesítmények, illetve felszereltségük) és a humán (megfelelően képzett oktatógárda) infrastruktúra terén is. Ugyanakkor az igény a lakosság részéről jelentkezik a rendszeres mozgásra és komoly sportsikereket is elkönyvelt már a város. A sportélet nagyon kevés támogatásban részesül, jobbára a helyi törekvések tartják életben ezért a jövőben is kiemelt szerepet fognak játszani a pályázati pénzek, melyek megszerzéséhez összefogásra, együttműködésre van szükség a sportklubok, az önkormányzat és egyéb támogatók között.

65



3.6.3. Média

Két újság jelenik meg Nagykőrösön, amely egyben a helyi politikai megosztottságot is hűen tükrözi. Az egyik a Heti Hírek regionális közéleti hetilap, mely keddenként Nagykőrösön kívül az egész régióról közöl híreket, a másik a Kék Nefelejcs, ami heti két alkalommal, szerdán és szombaton jelenik meg. E két sajtótermék a két legnagyobb politikai párt nézeteit képviseli. A Fraxinus Egyesület jóvoltából jelenik meg évente további két kiadvány, a Nagykőrösi Kalendárium, valamint a Ballagók Évkönyve. A kalendárium 120-130 oldalon, történelmi ismeretterjesztő cikkek mellett aktuális eseményekről is tájékoztat. Külön helyi rádió nem üzemel a városban, viszont a helyben fogható, kecskeméti Gong rádióban - műsorszolgáltatója az Arany Rádió - rendszeresen közvetítenek nagykőrösi híreket. Kábeltelevízió van a városban, de nagykőrösi TV adó jelenleg nincs, korábban működött. Helyi híreket, az önkormányzati képviselőtestületének üléseit, alkalmanként hangversenyeket közvetített heti egy-két alkalommal. Összefoglalva: Mindenképp pozitívum, hogy a lakosság két helyi sajtóból is tájékozódhat a város híreiről. A tömegtájékoztatást a helyi médiák megfelelőképp biztosítani tudják. 3.7. CIVIL SZFÉRA A település civil élete aktív, színvonalas és a bennük felhalmozódott tudás a fejlődés egyik záloga lehet a jövőben. A civil szervezetek programjaikkal, javaslataikkal, észrevételeikkel, rendezvényszervezéssel, érdekképviseletek ellátásával próbálnak bekapcsolódni a település életébe, fejlesztésébe. A nagyszámú helyi kezdeményezés, az öntevékeny közösség és a nagyszámú civil szervezet (melyek tevékenységi köre az élet szinte minden területére kiterjednek az egészségügytől kezdve a kultúrán át a sportig) jelenléte mindenképpen örvendetes tény. A kibontakozáshoz azonban sok esetben nincs tere, vagy lehetősége a civil szervezeteknek. Emellett az önkormányzat anyagi okokból sok esetben nem tudja felkarolni kellőképpen a helyi civil kezdeményezéséket, ami miatt nem tud kellő hatékonyságú, tartós együttműködés kialakulni köztük. Nagy hangsúlyt fektetnek a nagykőrösi civil szervezetek a helyi kulturális értékek megóvására, történelmi hagyatékok ápolására, amely nagyban hozzásegít a település sajátos, egyedi arculatának megőrzéséhez, a helyi identitástudat megerősítéséhez. Mindez kiváló alapot teremt a városi funkciók köreinek kibővítéséhez, a település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítéséhez, a turizmus, valamint a helyi gazdasági élet fellendítéséhez. A településen zajló, illetve egyéb kulturális rendezvényeken a romák részvételi aktivitása közepes, derül ki a helyi önkormányzat tájékoztatásából. Kimondottan roma kulturális, vagy egyéb közösségi rendezvények nem kerülnek megrendezésre rendszeres jelleggel a városban. A település jövőjének szempontjából nagyon fontos tény, hogy a helyi civil szervezetek vezetőiben jelentős pályázati tudás halmozódott föl az elmúlt évtizedben. A plusz források megszerzését azonban sok esetben meggátolja a szükséges -sok esetben nem szerény mértékű önrész felmutatásának nehézsége, a helyenként szűkös pályázati lehetőségek, illetve az összefogás, az együttműködés hiánya. Az önkormányzat a városfejlesztés (többek között a sport és kulturális élet, városi közérzet javítása) összehangolás érdekében létrehozta a Nagykőrös Városért Közalapítványt. A 66



szervezet feladata a forrásszerzés, elsősorban pályázati pénzek felkutatása a meghatározott célok megvalósítása érdekében. Az alapítvány mostanra válságba került, aminek következtében az önkormányzat kénytelen volt átvenni a munkarészeit. Ennek elsődleges oka, hogy a kitűzött célok (mint például a Cifra kert felújítása) anyagi szempontból többnyire meghaladták az alapítvány erejét. Az alapítvány azon törekvése, hogy a Csónakázó tó körüli területen padokat helyezzenek ki, szintén az érdektelenség áldozata lett. Eredmény azonban, hogy idén márciusban a Szerencsejáték Rt. által biztosított 1 millió Ft támogatással felépülhetett egy játszótér. Az önkormányzat a civil szervezetekhez fűződő kapcsolatait jónak minősítette. E kapcsolatok többrétűek, megnyilvánulnak a gazdaság az oktatás és a kultúra területén egyaránt. A civil szervezetek elsősorban anyagi támogatást várnak el az önkormányzattól, amely pedig nagyobb és szélesebb körű aktivitást vár el cserébe a szervezetektől. Az anyagi támogatás mértéke forráshiányból eredendően - gyakran nem elegendő. A helyi városvezetés igyekszik a vállalkozókat is bevonni a település rendezvényeinek megszervezésébe. E téren sikernek könyvelhető el, hogy az önkormányzat a közelmúltban vállalkozók szponzorálásával szervezhette meg a Városi Mikulás Ünnepséget. A településért folytatott tevékenységet az önkormányzat kitűntető címek adományozásával is elismeri, ezzel is bátorítandó a város érdekeit szolgáló helyi törekvéseket. A településen működő civil szervezetek az alábbiak:

„Arany Kupa” Közép-és Dél-Pest Megyei Civil Szervezetek Szövetsége „Baráti Társaság” Nyugdíjas Klub 56-os Szövetség Arany János Cserkészcsapat Arany János Nyugdíjas Klub Dr. Rutter Béla Nagykőrösi Szülésekért Alapítvány Életreform Klub Fraxinus Egyesület Galamb és Kisállattenyésztők Egyesülete Karácsony Sándor Közéleti Kör Kéz a Kézben Alapítvány Magyar Bélyeggyűjtők 408. Városi Kör Magyar Orvosi Kamara Nagykőrösi Alapszervezet Magyar Vöröskereszt Ceglédi és Nagykőrösi Szervezete Mozgáskorlátozottak Magyarországi Regionális Egyesület Nagykőrösi Szervezete MTESZ Nyugdíjas Klub Nagycsaládosok Nagykőrösi Egyesülete Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Nagykőrös Néptáncegyüttes Nagykőrös Testvérvárosi Kapcsolataiért Alapítvány Nagykőrös Városért Közalapítvány Nagykőrös Városért Nyugdíjas Klub Nagykőrösi Aranykerék Túracsoport Nagykőrösi Baba-Mama Klub Nagykőrösi Lokálpatrióta Egyesület Nagykőrösi Római Katolikus Alapítvány Nagykőrösi Városvédő és Városszépítő Egyesület Nosztalgia Klub Nyugdíjas Pedagógusok Klubja 67



Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Nagykőrösi Szervezete Pest Megyei Regionális Nőegylet Szigeti Varga János Református Öregdiákok Baráti Társasága TIT Teleki László Ismeretterjesztő Társulat Vakok és Gyengénlátók Nagykőrösi Egyesülete Vállalkozók Egyesülete

Összefoglalva: A nagykőrösi civil élet fellendítésén sok tettre kész civil szervezet munkálkodik. Tevékenységüket egyre inkább megnehezíti azonban a forráshiány és külső támogatás hiánya. Éppen ezért elsődleges feladat számukra az összefogás és együttműködés keresése nemcsak egymással és az önkormányzattal, hanem más területek hasonló jellegű, célú szervezeteivel is. Az önkormányzat és civil szervezetek viszonya jó, együttműködési hajlandóság mindkét oldalon tapasztalható, de az összefogások száma és azok terüeleti bővíthetők volnanának.

3.8. ÉLETMINŐSÉGET JELZŐ MUTATÓK Az emberek életminősége nagyban befolyásolja a vállalkozó kedvet, a befektetési lehetőségeket, illetve azt, hogy mennyire érezhetik otthon magukat saját településükön, saját kistérségükben, saját környezetükben. Az egyes településeken élők életminőségét, életszínvonalát közvetett mutatókon keresztül lehet vizsgálni, úgymint a népesség jövedelmi viszonyai, az épített és megszűnt lakások száma, vagy az 1000 lakosra jutó személygépkocsik, illetve telefonvonalak száma. Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma kistérségenként, 2002

116-160 db/ezer lakos 160-187 db/ezer lakos 187-214 db/ezer lakos 214-241 db/ezer lakos 241-320 db/ezer lakos

Forrás: VÁTI-TEIR

A személygépkocsik 1000 főre vetített száma alapján viszonylag jónak ítélhető meg a kistérség helyzete a TEIR adatai szerint. Nagykőrösön a személygépkocsi ellátottság 1998 óta folyamatosan növekedett és 2004-ben elérte a 263 db-ot ezer lakosra vetítve. E mutató értéke 68



meghaladja a kistérségi átlagot (246 db/ezer lakos), de elmarad az országos (280 db/ezer lakos) és még inkább elmarad a megyei átlag (322 db/ezer lakos) mögött. Az 1000 lakosra jutó távbeszélő-fővonalak számát illetően, valamennyi vizsgált területi szintre vonatkozóan elmondható, hogy ingadozást mutatott, valamint hogy 1996-tól növekedett 1999ig, majd 2002-ig csökkent, aztán ismét lassú növekedésnek indult. A mutató értéke 2004-ben 270 távbeszélő fővonal/ezer fő volt Nagykőrösre vonatkozóan, ami kismértékben elmaradt a kistérségi (277 db/ezer lakos) és nagyobb mértékben a megyei (313 db/ezer lakos) és az országos (354 db/ezer lakos) szinteken mért értékektől. Távbeszélő fővonalak 1000 lakosra vetített értéke (1993-2004) 400 350 300 250 200 150 1996

1997

1998

Nagykőrös

1999

2000

2001


2002

Megye

2003

2004

Ország


Az épített lakások száma az elmúlt évtized során egy év kivételével (1996) minden évben meghaladta a megszűnt lakások számát, ami a városi lakásállomány szinte folyamatos gyarapodását eredményezte. Nagykőrösre vonatkozóan a 10000 lakosra jutó épített lakások számát növekvő tendencia jellemzi. Annak ellenére, hogy 1993 óta e mutató értéke megduplázódott, 2004-ben mégis elmaradt a kistérségi, a megyei és az országos értéktől egyaránt. Épített és megszűnt lakások számának változása (1993-2004)

Év

Lakásállomány az év végén

Ebből Épített lakás

4 és több szobás

közüzemi vízvezetékkel

10000 lakosra jutó épített lakások száma

házi vízvezetékkel

Közcsatornával

házi csatornával

Megszűnt lakás

Nagykőrös


Megye

Ország

34,3

20

ellátott

1993

9818

35

8

19

16

5

30

3

1994

9859

42

12

25

17

12

30

1

15,7

20

38,8

20

1995

9903

44

10

28

16

10

34

0

16,5128

16

42

24

1996

9891

55

12

27

28

15

40

67

20,70471

19

45

28

1997

9923

47

17

23

24

13

34

15

17,81383

25

48

28

1998

9930

33

6

11

22

4

29

26

12,62675

24

41

20

1999

9960

50

8

20

30

7

43

20

19,17546

27

38

19

2000

9960

59

19

25

33

15

44

20

22,62704

30

44

22

2001

9967

77

24

16

61

1

76

39

29,85075

30,8

51,8

28

2002

10005

75

24

28

45

5

70

39

29,23179

29,2

54,9

31

2003

10071

86

30

19

67

9

77

20

33,46824

30,4

61,8

35,1

2004

10132

75

33

49

24

15

60

14

29,34732

39

72,2

43,4

Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2004) 69

13,1



A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve elmondható, hogy az 1990-es évtized elejétől Nagykőrösön hosszú stagnálás volt jellemző egészen 2003-ig, majd ezt követően mindössze egy év alatt 20 %-ponttal növekedett a mutató értéke és elérte a 77,3 %-ot. Kistérségi, megyei és országos szinten hirtelen növekedést produkált a mutató értéke 1995 és 1996 között, mely időszakot kistérségi szinten egy dinamikusabb, a másik két vizsgált szinten egy ehhez képest jóval lassabb gyarapodás követett. A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya a 2004-es adatok alapján igen alacsony (28,6 %) volt Nagykőrösön. A mutató értéke országos mércével mérve is igen szerénynek számít, melyet jól mutat az, hogy csupán 45 %-a az országos, valamint alig több mint fele (54 %-a ) a megyei és háromnegyede (73 %) a kistérségi értéknek. További problémát jelent e tekintetben, hogy a közcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya 1993 óta folyamatosan stagnált a településen és alig mutatható ki fejlődés ezen a téren a vizsgált időszak alatt. Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma a kistérségi, megyei és országos folyamatokhoz hasonlóan alakult, 1996-ig növekedett, a rákövetkező évre csökkent, majd lassú növekedésnek indult. A mutató értéke 2004-ben 15,1 db/ezer lakos volt a városra vonatkozóan, ami közel azonosnak tekinthető a többi területi szint azonos mutatójának értékével. Az 1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek számát tekintve Nagykőrös jelentős hátránya figyelhető meg az egyéb területi szintek adataihoz képest. A mutató értékének növekedése az elmúlt 10 év során egyrészt nem volt folyamatos, másrészt az ezredforduló után stagnálás következett be. Az 1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma a településen (3,4), a kistérségen (4,4) és a megyében (4,6) is elmarad az országos átlagtól (5,5), de valamennyi területi szinten együttmozgás figyelhető meg a vizsgált időszak során a mutató értékének tendenciózus változásait tekintve.

Összegezve: Az elemzett, életminőséget jelző mutatók alapján megállapítható, hogy Nagykőrösnek a csatornázottság, mint a települési komfort egyik leglényegesebb pontján, illetve a vendéglátóhelyek számának növelése tekintetében kellene leginkább előrelépnie. A vendéglátóhelyek hiánya azért is lényeges probléma, mert ez a turizmus (és ennek révén a gazdaság) fejlődésének az egyik legfőbb gátja lehet.

70



4. ÉPÍTETT KÖRNYEZET JELLEMZŐI ÉS ÁLLAPOTA Az épített környezet, melybe az építészeti, zöldfelületi és településszerkezeti elemek egyaránt bele értendők, nagyban befolyásolja a településképet, a város arculatát, hangulatát. A hangulati tényezők pedig legalább annyira fontosak a benne lakó ember közérzetét, kényelemérzetét tekintve, mint az infrastrukturális elemek. Jelen helyzetfeltárás során felmérésre és állapotjellemzésre kerültek Nagykőrös épített környezetének elemei és – különös figyelemmel számba véve – azok értékei. 4.1. TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSSZERKEZET Nagykőrös városa Pest megyében, Bács-Kiskun megyével határosan, a Duna-Tisza közének déli részén található, Kecskemét és Cegléd városától szinte egyenlő távolságra. Településszerkezetét a jellegzetes alföldi települési hagyományok nagyban meghatározzák. Nagykőrös területe több ezer éve lakott hely, így a települési hagyományokat és a környezetet itt az ember évezredes tájalakító tevékenysége kísérte. A tájalakítás ma is látható első nyomai a bronzkorból valók, hiszen a feltehetően ebből a korból származó földvár maradványai még ma is kivehetők. A település tájhasználati hagyományait mindig is az agrárium határozta meg. A város a családi gazdaságokon alapuló birtokszerkezetnek megfelelően gyarapodott, a határában hosszú ideig feltehetően az extenzív gabonatermesztés és a külterjes állattartás volt a jellemző. Nagykőrös a lakosságának gazdálkodó életmódjához igazodóan ún. kétbeltelkes-halmazos szerkezetű település. Ez a fajta települési mód az országban szinte egyedülálló módon az Alföldre jellemző, mely az egykori alföldi életmódhoz a legjobban alkalmazkodott. A kétbeltelkes település belső részén nagyobb udvar és utca nélkül csupán a lakóházak állottak egykor, melyeket még kerítés sem választott el egymástól. E belső magot körben a szérűskertek övezték. Itt tartották szabadban vagy ólakban a jószágot, itt tárolták számára a takarmányt, és itt végeztek bizonyos gazdasági munkákat. Az ilyen kert sok vonatkozásban hasonló funkciót töltött be, mint a tanya fejlődésének bizonyos szakaszában, vagyis elválasztotta a lakást a gazdasági tevékenységtől. A XVIII. sz. végétől a XX. sz. közepéig terjedő időben megszűnt a kétbeltelkes rendszer. A település népességszámának a növekedésével a lakóházak építése a kertekben is megindult, és a kert a településsel összeforrott. A település ezáltal körkörösen, halmazosan terjeszkedett. A szérűskertkert lakóhellyé alakult, a lakótelkekre viszont gazdasági épületek is kerültek. A kétféle övezetbe eső telkek nagyságának különbözősége azonban máig emlékeztet a régi formára. A település egykori városkapuinak a helyei a településszerkezetben még ma is jól kivehetőek. Az egykori állattartást és extenzív gabonatermesztést a XIX. század végén felváltotta az intenzív zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés. Az új gazdálkodási formák a tanyák kivirágzásának kedveztek, 1930-ban már a város lakosságának 40%-a élt tanyákon. A településen és környékén megtermelt zöldségfélék és gyümölcsök jó minőségének belföldi és nemzetközi híre, a nagykőrösi lakosság életszínvonalának javulása kedvező volt a településkép szempontjából is. 71



A XX. század elejére tehető a városközpont mai arculatának kialakítása. A településen egyaránt fellelhetők a barokk, a klasszicista, az eklektikus, a copf és a szecesziós stílusjegyek is, melyek a település igen sok intézményén viselik még jellegzetes vonásaikat, kedvezően hatva ezáltal a város arculatára, hangulatára. A belváros egymásba fűződő négy park szellős láncolata, melyek csaknem szabályos négyzetet alkotva határozzák meg a városközpontot. A Szabadság téren a múlt század közepéig működött a nagykőrösi piac. A tér méreteinél fogva hosszú időn keresztül adott helyet a különböző városi rendezvényeknek, népgyűléseknek. Ehhez a térhez csatlakozik a Hősök tere, mely a II. világháború helyi hősi halottainak állít emléket. A szűk városmag nyugati irányban nyújtózik tovább, délről a Deák tér, míg északról a fokozatosan utcává szűkülő Széchenyi tér csatlakozik hozzá. Itt a városközpontban találkoznak a város 4 fő irányából bejövő főközlekedési utak, melyek a települést ezáltal különböző városrészekre bontják. Nagykőrös városnegyedei

Forrás: Hiszi Map Kft. www.terkepcentrum.hu

A város Kossuth Lajos út – Kecskeméti út közötti, a vasútig terjedő negyede a legnagyobb kiterjedésű, és a legmagasabban fekvő területe (Felszeg). Ide települtek egykor a város tehetősebb 72



családjai, melyet ma is számtalan, a XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig épült kisnemesi kúria jelez. Az akkori korszellemnek megfelelően többnyire klasszicista stílusban épült, jó állapotban fennmaradt nagyszámú kúria jelentős építészeti értéke a településnek. A kisnemesi kúriák építészetének méltó folytatását jelentik a XIX. század végén, XX. század elején ezen a területen szintén nagyszámban épített eklektikus-szecessziós polgárházak. A városnegyedre – főként a városközponthoz közeli részein – a kanyargós, spontán vonalvezetésű, sokszor keskeny, majd teresedésekbe torkolló utcák jellemzőek, melyek a régi, hagyományos településszerkezetről árulkodnak. A település ezen városnegyedének a szélén találhatók a település legnagyobb ipari létesítményei. A város délkeleti, a Kecskeméti és a Szolnoki út által határolt negyede az elmúlt száz év alatt indult gyors fejlődésnek. A városnegyed belső területei a Felszeg belső területeihez hasonlatosak kanyargús utcáskáival, febukkanó kisnemesi kúriáival és polgári lakóházaival. A külső részen folyamatos telekosztások révén terjeszkedik a város, jelenleg is folynak itt építkezések. Ebben a negyedben találhatók a megújult városi kórház és a település temetői, melyek közül a református temető egyedülálló kultúrtörténeti és természetvédelmi értéket is képvisel. A Ceglédi és Szolnoki utak között elterülő Alszeg egykori településszerkezete csaknem teljes mértékben áldozatul esett az 1826-os tűzvésznek. A tűzvész után sakktáblaszerűen, egymást derékszögben keresztező utcákkal osztották újra a telkeket. A Kőrös-ér mente még a XX. század elején is vizenyős terület volt, és bár a Ceglédi út felőli szakasza mára már beépült, nagy része még mindig a település zöldfelületi szempontjából igen értékes egységet képviselő ún. Gát területe. A Kőrös-értől északra fekvő terület a település viszonylag fiatalabb lakóterülete. Itt található a Ceglédi út túl oldalára is átnyúlva a „nagykőrösi városliget”, a település rekreációs övezete, mely a Múzeummal, az azt körülvevő parkkal, a Cifrakerttel, a csónakázó tóval, a sportpályákkal páratlan településszerkezeti zöldfelületi adottság. A Kossuth út és a Ceglédi út között fekvő terület a város észak-nyugati negyede, a Tabán. A városnegyed hangulatos régi utcácskái mellé sorra épülnek új lakóutcák is. A régi szűk utcák szinte középkori hangulatot keltenek. A településen – bár a lakosságszám csökkenő tendenciát mutat – a lakásépítési kedv kis mértékben növekedett az elmúlt években, de a tendencia alatta maradt a megyei és országos átlagnak is. 100 lakásra 2004-ben 252 lakos jutott, mely az országos átlagnál (242) kissé magasabb értéket mutat. A település népsűrűsége kb. 112 fő/km2, mely az országos átlagot (109) szintén kismértékben meghaladja. Nagykőrös településszerkezetéhez mindemellett szorosan hozzátartozik a külterületi tanyás térségek viszonylag jelentős száma. A tanyák – mint településszerkezeti szempontból szintén hagyományosnak tekinthető, speciális csakis a térségre jellemző települési módok – megőrzése indokolt lenne, bár a tanyás térségek sorsa mindemellett számos szociális, infrastrukturális, és ebből kifolyólag financiális kérdést is felvet. Az infrastrukturális hiányosságok főleg a település keleti részén található tanyavilágot sújtják. A tanyák jelentős hányada leromlott állapotú, azonban egy részük jelenleg jelentős változáson megy keresztül, hiszen a hagyományos tanyás gazdálkodási életforma mellett elkezdtek megjelenni a külterületen az ún. rekreációs célú tanyafelújítások. Ebből a célból sok külföldi is vásárol tanyát a város külterületén. A településen emellett máig is igen nagy a zártkertek aránya.

73



Összegezve: Nagykőrös térképére tekintve összességében jól látható, hogy belső magja szabálytalan, sokszor szűk utcácskáival az egykori kétbeltelkes település lakóterületét jelzi, míg a központból sugarasan kifelé haladva a szabályosabb szerkezetű, sokszor párhuzamos, egyenes utcák, a nagyobb telkek az egykori szérűskert helyén kerültek kialakításra. A településen az egykori városkapuk ma is jól kivehetőek. Az itt még fellelhető kétbeltelkes települési mód sajátságos jellemzője a térségnek, történelmi és életmódbeli hagyományok által meghatározott településszerkezet, ezáltal igen értékes, megőrzendő. A település külterületén máig is nagykiterjedésű tanyás térség található, mely szintén a településlakosságának agrárjellegű életmódjára vezethető vissza. A tanyák nagy része rossz infrastrukturális állapotú.

4.2. TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI RENDSZEREK A zöldfelületi rendszer elemei több szempontból is meghatározóak egy településen. Egyrészt fontos szerepet játszanak a település vizuális-esztétikai adottságaiban, illetve az ott tartózkodó emberek komfortérzetében, másrészt környezetminőség javító hatásuk is közismert. Az igényesen kialakított, zöldfelületekkel tagolt településkép kedvezően befolyásolja a település megítélését és az ott lakók elégedettségét. A település belterületén található zöldfelületnek mindenkor kondicionáló hatása van. A természetes növénytakaró látványa közérzetjavító hatású, emellett javítja a környezeti elemek minőségét, hiszen a növényzetnek nagy szerepe van a légszennyezés mérséklésében, a kedvező mikroklíma kialakulásában, a belterületi páratartalom megőrzésében és a talaj nedvességtartalmának biztosításában is. Az egymás után jól felfűzött zöldfelületi egységek együttesen biztosítják a település megfelelő átszellőzését is. Nagykőrös zöldfelület-gazdálkodása igen kedvező, mivel alapvetően laza szerkezetű beépítéssel bír, így a közterületi és a magántulajdonú zöldfelületek együttesen a települési belterület igen nagy hányadát alkotják. A település zöldfelületi rendszerét a magánkertek, a közparkok, az árokpartok, a fasorok, az út menti zöld sávok, az üzemek udvarai, a temetők, a sportpályák és a közintézmények zöldfelületei együttesen alkotják. A települési zöldfelületeknek különböző típusait különböztetjük meg. A korlátlan közhasználatú zöldfelületek olyan közterületek, melyek nyitottak, azaz bármikor bárki által használhatók (árokpartok, út menti zöldsávok, települési parkfelületek). A korlátozott közhasználatú zöldfelületek alatt olyan közterületeket értünk, melyek csak meghatározott időben vehetők használatba. Ide tartoznak pl. a temetők, a sportpályák, iskola-, óvodaudvarok, zárt templomkertek, stb. A települések zöldfelületének fontos részét alkotják azok a zöldfelületek is, amelyek a közhasználat elől elzártak, gondolva itt a településen található magánkertekre, udvarokra. A fent említett különböző típusú zöldfelületek együttesen alkotják a települések ökológiai rendszerét, melyek a külterületi zöldfelületekkel együttesen illeszkednek bele a térségi, tágabb ökológiai hálózatba.

74



Nagykőrös ökológiai hálózata

Forrás: Google Earth

Az ökológiai hálózat szempontjából megkülönböztetünk ún. pontszerű, vonalszerű és sávos zöldfelületeket. A pontszerű zöldfelületeket alkotják a közparkok, a sportpályák, az intézményi kertek, stb., azaz a nagyobb kiterjedésű foltszerűen elhelyezkedő területek. Sávos zöldfelületek lehetnek a település telkes lakóterületei. A vonalszerű zöldfelületek közé sorolhatóak az árokpartok, a vízfolyások parti környezete, az út menti zöldsávok. A zöldfelületi funkciók pozitív egészségügyi vonatkozásai (klímamódosító hatás, levegőtisztító hatás, zajártalom csökkentő hatás, stb.) a nagyobb, foltszerűen elhelyezkedő zöldfelületek esetében jelentkeznek igazán, azonban a települési zöldfelületi rendszer mégis csak akkor tekinthető ideálisnak, ha a pontszerű, vonalszerű és sávos zöldfelületek harmonikus, egymással összefüggő rendszert képeznek. Egy település esetében a víz jelenléte, főleg, ha természetes vízről van szó, nagyban fokozza a település puffer-képességét, látványa javítja a településen élők közérzetét és a településképet egyaránt. Nagykőrös belterületén folyik keresztül a Kőrös-ér, mely kedvező természeti, zöldfelületi adottság. A településen emellett négy tó található, melyek értékes vizes élőhelyek. A városi szövet határán, abba szinte beékelődve további értékes zöldfelületi elemek növelik a település környezeti minőségét, gondolva itt a gátra, a vásártérre, a zártkertekre, de akár a Pálfájára is. A településszerkezetnek ezt a pozitívumát a későbbiekben is indokolt megőrizni, hiszen ezek a területek kedvező átmenetet jelentenek a belterületek és a mezőgazdasági területek között.

75



A környezetminőség szempontjából rendkívül kedvező a település nagyarányú erdősültsége, és az összefüggő erdőtömbök a településhez viszonyított fekvése. A jelentős mezőgazdasági területekkel is bíró település magas háttér porszennyezésének kiszűrésében ugyanis az erdőtömbök jelentősége igen nagy. Az erdőtömbök fekvése pedig olyannyira kedvező, hogy az uralkodó széliránynak megfelelően, a város ÉNy-i részén megszűrik a levegőt. A település átszellőzését tekintve a Kőrös-ér zöldsávja szintén előnyös elhelyezkedésű. Nagykőrös zöldfelületeiről általánosságban elmondható, hogy ápolt, gondozott zöldfelületek jellemzik a települést. A zöldfelületek többnyire koncentráltabbak, és a települések frekventáltabb pontjain találhatóak, a lakóterületeken az utcai zöldsávok mellett csak kisebb teresedések tapasztalhatók. A régi településszerkezetből adódóan főleg a belvárosban találhatók olyan szűk utcák, ahol az út menti zöldesítésre, fásításra – a légvezetékeket is figyelembe véve – kevés lehetőség adódik. A zöldfelületeket tekintve kedvezőnek mondható a város nagyarányú nyílt csapadék-elvezető árokrendszere, mely fontos vonalas zöldfelületi összekötő elemet jelent a település nagyobb parkfelületei között. Az egyes zöldfelületi elemek értékét azok területi nagyságán túl a biodiverzitás és fajgazdagság nagysága, a növénytakaró többszintűsége, a növények egészségi állapota és kora határozza meg. A település zöldfelületein igen sok nagylombozatú, egészséges, értékes faegyed található, mely a zöldfelületek esztétikai és környezetminőségi értékét tovább növeli. A települési zöldfelületek egyik nagykiterjedésű frekventált eleme a városközpont területe. A belvárost egymásba fűzött teresedések láncolata jellemzi (Szabadság tér, Hősök tere, Széchenyi tér, Deák tér). A parkok együttes területe igen nagy, mely a környezetminőség és a településkép szempontjából is meghatározó. A főtérrendszer számtalan értékes épülete révén részben műemléki védettséget élvez. A belváros kedvezőtlen adottsága azonban, hogy a fő közlekedési utak átszelik a településközpontot, melyet ezáltal nem csak a helyi, de az átmenő forgalom is terhel. Szintén nagy felületű egymáshoz közeli parkrendszert alkot a Cifrakert, a Múzeum kertje, a közeli sportpályák és a csónakázó tó. Itt a zöldfelületek helyi klímamódosító pozitív hatással is lehetnek a környezetminőségre. Ezen rekreációs területek értéke tovább fokozható a szabadidős funkciók körének gazdagításával. A csónakázó tóhoz és a sportpályához szorosan kapcsolódik a helyi védelem alatt álló orchideás területe, mely természetvédelmi értékét figyelembe véve nagyobb odafigyelésre lenne érdemes. Helyi természetvédelmi oltalom alatt áll továbbá a település területén a Strázsdomb és a Gát területe, illetve néhány települési faegyed (Pálfái basafa, Kincses makkfa, Régi basafa, Dezső Kázmér makkfa). A település olyan sok értékes, idős faegyeddel rendelkezik, hogy azok nyilvántartásba vétele, folyamatos állapotfelmérése és megőrzése sürgető feladat. A települési védett zöldfelületek összterülete a településen 1,3 ha. A lakóterületi teresedések és a lakótelepek zöldfelületei kb. 10 ha-t tesznek ki. Nagyobb zöldfelületi egységet képeznek mindemellett a települési sportterületek (összesen 3,5 ha), valamint a strand területe, mely mintegy 1,8 ha. A településen három temető található, összesen 27 ha-os területtel. A város zöldfelületei közül kiemelkedik a református temető zöldfelületi és kultúrtörténeti értékeivel egyaránt. A temető teljes területe védelemre értékes lehetne fasorai, kialakítása, építészeti hagyományai, illetve az Arany János-i sírversek okán egyaránt. A temető, mint emlékpark, akár turisztikai vonzerőt is rejthet magában. A római katolikus temető zöldfelületi jelentősége nagyarányú fásítottsága révén szintén igen nagy. 76



A város határában található a vásártér, mely bár infrastrukturálisan további fejlesztésre szorul, zöldfelületi szempontból igen jó adottságú, hiszen átmenetet jelent a bel- és a külterület között. Hasonlóan kedvező terület a Gát térsége, melynek jelentőségét felismerve a településrendezési terv beépítési tilalmat rendelt a területre. A jelenlegi piactér a Kálvin téren található. Bár a terület kissé elhanyagolt, rendezetlen, gesztenyefái jelentős települési értéket képviselnek. A város újabb zöldfelületi eleme lehetne a kórház mögötti fejlesztési terület, mely a tervek szerint balneológiai gyógyturisztikai célokat szolgálna hévize révén. Nagykőrös páratlan településszerkezeti értéke és zöldfelületi lehetősége az, hogy az egykori városkapuk helye még jól kivehető a városban. Ezen városkapuknak a megfelelően kiemelt zöldfelületi megjelenítése tovább fokozhatná a helyszínek helytörténeti jelentőségét. A közterületek gondozását a településen az Önkormányzat saját munkatársaival végzi. Az önkormányzat fenntartásában több, mint 30 ha belterületi közterület van, melyben természetesen nincsenek benne a lakóterületek utca szegélyei, a házak közterületi előkertjei, a nyílt csapadékelvezető árkok zöldterületei, melyeknek rendben tartása a lakosság feladata. A közterületeken a településképre és a zöldfelületek minőségére nézve többféle probléma is jellemző. A település közterületei a különböző utcabútorok, úgy, mint a kerékpártárolók, hulladékgyűjtők és egyes esetekben padok tekintetében hiányosságokat mutatnak. A településen a játszótér-ellátottság nem megfelelő, egyes esetekben a játszóterek nem felelnek meg a korszerű, európai uniós követelményeknek. Némely zöldfelületek felújításra, fautánpótlásra szorulnak. A légvezetékek sok esetben akadályozzák az utcafásítást, emellett településképileg is kedvezőtlenül hatnak. A hirdetőfelületek sokasága egyes helyeken rendezetlen látványt nyújt. A fentiekben jelzett problémák megoldását szolgálhatja egy komplex zöldfelület-fejlesztési és -védelmi koncepció kidolgozása és kivitelezése. Nagykőrös a belterületén kívül is rendelkezik rekreációs célokat is szolgáló területekkel. A Pálfája a város nyugati határában a vasúton túl helyezkedik el, és a szabadtéri kikapcsolódás számtalan formájához nyújt lehetőséget. Itt található a település helyileg védett idős tölgyfája, a Basafa, melyhez számtalan helyi legenda fűződik. A város zöldfelületei igen értékes faállománnyal rendelkeznek. A település maga is egy fafajtáról, a kőrisfáról kapta a nevét, mely jelenleg is található Nagykőrösön, bár állományának további növelésére adódnának még lehetőségek. Emellett széles körben alkalmazott fa a településen a hárs és a gesztenye, és igazi különlegességnek számít a település néhány vasfája. A zöldfelületek tekintetében fontos említést tenni a település vizes élőhelyeiről is. A város négy tavából jelenleg egy az, mely városi zöldfelületként kialakításra került, ez a Ceglédi út menti csónakázó tó. A Nagyerdőben található tó magántulajdonban van. A település másik két tava (Sóki gödör, Velkei gödör) azonban méltánytalanul elhanyagolt állapotú, annak ellenére, hogy mindekettő jelentős zöldfelületi potenciált rejt magában. Rehabilitációjuk, funkcióval való megtöltésük és a közhasználatra való alkalmassá tételük mindenképpen indokolt lenne. Összegezve: Nagykőrös zöldfelületeit tekintve igen kedvező helyzetű település. Ez részben köszönhető zömmel egyedi telkes beépítettségének, mely a település méretéhez képest nagyarányú magánkerti zöldfelületi hányadot eredményez. Emellett igen nagy a településen a közterületi zöldfelületek aránya is. Ápolt közterületek jellemzik. A város régi vásárterei ma már igényes közparkok, és bár a belvárosi területeken igen sok a szűk utcácska, azok is gyakran torkollanak a kereszteződésekben teresedésekbe. Igen kedvező a városon ökológiai folyosó-ként keresztülhaladó Kőrös-ér széles zöldsávja, illetve a Cifrakert, a Múzeumkert, a csónakázó tó és a sportpályák együttes, nagy kiterjedésű rekreációs területe. Településképi szempontból értékes a belváros térrendszere műemléki épületegyüttesével. Az itt keresztülhaladó átmenő forgalom azonban nem kívánatos. A játszóterek, utcabútorok 77



tekintetében hiányosságok mutatkoznak. A rendezetlen hirdetőfelületek és légvezetékek kedvezőtlenül hatnak a településképre. A település egyes területei és fái helyi értékvédelem alatt állnak, és számos olyan terület található még, melyben nagyfokú zöldfelületi potenciál rejlik. A belterület és külterület határán található nagykiterjedésű zöldfelületek pozitív hatással vannak a környezetminőségre, elválasztják a lakó- és mezőgazdasági területeket. Az önkormányzat által fenntartott területeket az alábbi nyilvántartás mutatja be: Terület (m2)

Az önkormányzat által fenntartott zöldfelületek

A közterület kategorizálása

Belterületi, közterületi zöldfelületek Polgármesteri Hivatal előtti terület

1837

I.

Hősök tere

3066

I.

Démász mögötti terület

1914

I.

Démász előtti terület

2348

I.

Református templomkert

1175

I.

142

I.

Deák tér

1378

I.

Széchenyi tér és az orvosi rendelő környezete

8000

I.

Kecskeméti belső

1458

II.

Béke utca

1717

III.

Ifjúsági út

4000

III.

Dózsa György út

7108

III.

Okt. 23-a tér

35385

III.

Cifra kert

53000

II.

Hősi sírok

1066

I.

Kovács S. utca

2520

III.

Puskás T. utca

1080

III.

Arany J. utca

888

III.

Kecskeméti utca

16169

II.

Ceglédi u.

23367

II.

Múzeum kert

23118

II.

Kossuth Lajos u.

12676

II.

Csónakázó tó környéke

3000

III.

Kálvin tér

4140

III.

Pizzéria előtti terület

Kalocsa B. utca

351

III.

Kossuth lakótelep

16853

III.

Vásártér

80000

IV.

5900

IV.

Vásártér környéke Elkerülő út

IV.

Batthyány u.

IV.

Abonyi út - földúti rész

IV.

Csípvári út

IV.

Tabán u.

IV.

Kárpát u.

IV.

Balaton u.

IV.

Külterületi, az önkormányzat által gondozott zöldfelület Pálfájai parkerdő Összesen

50000 363656

78

IV.



4.3. MŰEMLÉKVÉDELEM Nagykőrös igen gazdag építészeti értékekben, melyek főleg a XVIII.-XIX. században épültek. Az itt megtermelt nagykőrösi zöldségfélék és gyümölcsök jó híre az életszínvonal emelkedését is meghozta a településnek, mely kedvezően hatott a település építészetére is. A XX. század elejére tehető a városközpont mai arculatának kialakítása. A településen egyaránt fellelhetők a barokk, a klasszicista, az eklektikus, a copf és a szecessziós stílusjegyek is, melyek a település igen sok intézményén viselik még jellegzetes vonásaikat, kedvezően hatva ezáltal a város arculatára, hangulatára. A XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig tartó építészeti hagyományokat őrzi a többnyire klasszicista stílusban épült, jó állapotban fennmaradt nagyszámú kisnemesi kúria. A XIX. század végén, XX. század elején emellett szintén nagy számban épültek a településen eklektikus-szecessziós polgárházak is. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet. A város műemlékeit a következő táblázat foglalja össze: Műemlék megnevezése Sigray-kúria Tímárház Méntelep, huszárkaszárnya; Arany János Múzeum Szalay-kúria Kékfestőműhely, múzeum

Műemléki nyilvántartási száma, műemlék címe, helyrajzi száma 7123, Nagykőrös, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 2 ., hrsz.: 2936

Műemlék jellemzői Lakóház, volt Sigray-kúria, klasszicista, 1820 körül.

7124, Nagykőrös, Ceglédi út 8 ., hrsz.: 181

Volt tímárház, klasszicista, 1820 körül.

7125, Nagykőrös, Ceglédi út 19 ., hrsz.: 5668/1, 5668/2, 5669

Arany János múzeum, volt méntelep, huszárkaszárnya, klasszicista, 1837-1838.

7126, Nagykőrös, Dalmady Győző u. 3 ., hrsz.: 1673, 1674

Ifjúsági ház, volt Szalay-kúria, klasszicista, 1820 körül. Bővítve.

8883, Nagykőrös, Encsi u. 30 ., hrsz.: 4594

Arany János múzeum, volt kékfestőműhely, népi.

Kalocsa-kúria

7127, Nagykőrös, Kalocsa Balázs u. 1., hrsz.: 2938

Patay-kúria

7128, Nagykőrös, Kalocsa Balázs u. 4 ., hrsz.: 2961

Óvoda, volt Kalocsa-kúria, copf, 1790 körül. Átalakítva romantikus stílusban 1860 körül. Lakóház, volt Patay-kúria, késő barokk, 1880 körül. Átalakítva.

Halász-kúria

7129, Nagykőrös, Kecskeméti u. 17 ., hrsz.: 2942/1, 2942/4

Irodák, volt Halász-kúria, klasszicista, 1810 körül.

Halász-Tanárkykúria

8582, Nagykőrös, Kecskeméti u. 27 /B., hrsz.: 2942/4

Múzeum raktára, volt Halász-Tanárkykúria, klasszicista, 1802.

Molnár-kúria

7131, Nagykőrös, Koszorú u. 2 ., hrsz.: 2914

Lakóház

7132, Nagykőrös, Losonci u. 1 ., hrsz.: 5100

Lakóház, volt Molnár-kúria, klasszicista, 1820 körül. Homlokzata átalakítva romantikus stílusban 1860 körül. Lakóház, romantikus, 1870 körül.

Lakóház

7133, Nagykőrös, Losonci u. 5 ., hrsz.: 5099/1

Lakóház, romantikus, 1870 körül.

Lakóház

7134, Nagykőrös, Losonci u. 30 ., hrsz.: 5114

Lakóház, ún. Fitos-ház, népies klasszicista, 19. sz. Átalakítva.

79



Műemlék megnevezése Valkó-Czibulkakúria

Műemléki nyilvántartási száma, műemlék címe, helyrajzi száma 7135, Nagykőrös, Örkényi u. 11 ., hrsz.: 1483

Lakóház, volt Valkó-Czibulka-kúria, klasszicista, 1835.

Lakóház

7136, Nagykőrös, Petőfi u. 5 ., hrsz.: 1989

Lakóház, népi, 1820 körül.

Lakóház

7137, Nagykőrös, Rákóczi u. 29 ., hrsz.: 1574

Lakóház, népi, 19. sz.

Sírbolt

7138, Nagykőrös, Református temető, hrsz.: 3008

Lakóház

7139, Nagykőrös, Reviczky u. 9 ., hrsz.: 1592

Dabasi Halász József sírboltja, klasszicista, 1845-1846. (A sírszobor Ferenczy István műve, a ref. templom előcsarnokába áthelyezve.) Lakóház, ún. Török-Garzó-ház, késő barokk, 18. sz. vége.

Református templom

7140, Nagykőrös, Szabadság tér, hrsz.: 5104

Római katolikus templom

7141, Nagykőrös, Szabadság tér 3 ., hrsz.: 1

Városháza

7142, Nagykőrös, Szabadság tér 5 ., hrsz.: 5106

Beretvás-kúria

7143, Nagykőrös, Sziget u. 4 ., hrsz.: 5094

Beretvás-ház

7144, Nagykőrös, Tanárky Béla u. 7 ., hrsz.: 1993

Lakóház

Nagykőrös, hrsz.: 4637

Belváros műemléki környezete

Szabadság tér, Eszperantó u., Deák tér, Derkovits u.

80

Műemlék jellemzői

Ref. templom, gótikus, 15. sz. Bővítve a 16. sz.-ban, majd 1844-1848 között. Homlokzata átalakítva 1907-ben, Foerk Ernő és Sándy Gyula tervei alapján. Berendezés: szószék, barokk, 18. sz.; fakarzat, 1854. Előcsarnokában sírszobor, Ferenczy István műv R.k. templom, copf, 1782-1788. Építette: Fischer Ágoston. [Berendezés: főoltár, szószék, copf, 18. sz. vége.] Városháza, földszintje barokk, 1705. Újjáépítve 1738-ban. Mai alakjában egyemeletes, homlokzata klasszicizáló késő barokk, 1804-1811. Tervezte: Fischer Ágoston; bővítve 1847-ben, 1887-ben és 1950-ben. Lakóház, volt Beretvás-kúria, klasszicista, 1827. Lakóház, Beretvás-ház, népies barokk, 18. sz.



Nagykőrös város Helyi Építészeti Szabályai szerinti helyi védelem alatt álló építészeti értékek: sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

Utcanév, házszám Kossuth Lajos út 101. Örkényi út 37. Örkényi út 35. Örkényi út 21. Örkényi út 19. Örkényi út 9. Petőfi út 34. Kodály Z. u. 27 Kodály Z. u. 23 Kodály Z. u. 7. Mátyás út 8. Kinizsi u. 4. Örkényi u. 18. Örkényi u. 14. Szegfű u. 12. Kossuth L. u. 87. Kossuth L. u. 71. Kossuth L. u.37. Kossuth L. u. 68. Kossuth L. u. 66. Kodály Z.u. 1. Kodály Z. u. 2. Kossuth L. u.52. Kossuth L.u.46. Kossuth L. u. 44. Kecskeméti u. 51. Kecskeméti u.63. Kecskeméti u.58. Táncsics M. u.23. Táncsics M. u. 25. Gubody u.11. Achim A. u. 30. Kórház u.4. Czira Kovács u. 50. Kecskeméti u. 19. Kecskeméti u. 21. Kecskeméti u.23. Kecskeméti u.31. Kecskeméti u.33. Kecskeméti u. 37. Kecskeméti u. 39-41. Kecskeméti u. 39-41. Kecskeméti u. 20. Kecskeméti u. 28.

Hrsz 1096 és 1097 1318 1321 1351 1471 1484 2551 1274 1280 1298 1385 1441 2380/1 2506/2 1330 1079 1057 718 1223/1 1224 1311 1045 1410 1419/1,2 1420/1 2982/1 2997 3025 2849 2848 2830 2796 2753 3131 2943 2945 2944 2951 2952 2954 2973 2973 3046 3041

sorszám

Utcanév, házszám

Hrsz

45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.

Kecskeméti u.34. Puskás T. u. 2. Kecskeméti u.40. Kecskeméti u.42. Kecskeméti u 45. Kecskeméti u.49. Fürj u. 5. Kalocsa B. u. 9. Kalocsa B. u.3.

3038 3037 3032/1 3031 2976/2 2981 2968 2913 2930

54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87.

Bajcsy-Zsilinszky u.7. Bajcsy-Zsilinszky u. 8. Koszorú u.3. Achim A. u.5. Zöldfa u. 11. Táncsics M. u. 2 Táncsics M. u.17. Táncsics M. u. 19. Tormás u. 27. Puskás T. u. 6. Filó L. u. 9. Puskás T. u. 4. Széchenyi tér Széchenyi tér 6. Széchenyi tér 4. Dalmady u.2. Szász Károly u. 1. Patay u. 2. Patay u.4. Patay u.6. Patay u. 8. Patay u.12. Patay u. 20. Rákóczi u. 21 Magyar u. Patay u.7. Dr. Kiss Sándorné u.3 Rákóczi u. 23. Rákóczi u.25. Rákóczi u.47 Rákóczi u. 68. Rákóczi u. 50. Rákóczi u. 44. Rákóczi u. 34.

2740 2934 2921 2787 2862 2974 2874/1 2872 2605 3093 3051 3052 1618 1640 1641 1686 1666 1664 1663 1662 1661 1652 1647 1645 1622 1613 1607 1600 1597 1547 1536 1759 1761 1814

81



A településen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 38 db régészeti lelőhelyet tart nyilván. A településen több értékes szobor, emlékmű, emléktábla, sírbolt található, melyek árnyalják, gazdagítják a településképet, esztétikai élményt nyújtanak. A város első köztéri szobrát Tóth Árpád édesapja Tóth András készítette 1900-ban, a Kossuth-szobor a Szabadság tér nyugati oldalán áll. A városközpontban emellett több híres szobor is található, a városháza előtt áll Somogyi Árpád 1968ban készült Fáklyavivő bronzszobra, a Hősök terén áll Zala György 1927-ben felállított első világháborús emlékműve, ugyanitt található az 1991-ben állított második világháborús, illetve 1956os emlékszobor is, mely Csikai Márta alkotása. A református templom kertjében Strobl Alajos 1910ben készült Arany János és a vén Gulyás c. alkotása tekinthető meg.

5. NAGYKŐRÖS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETE Az infrastruktúra a települések fejlesztésében olyan meghatározó, és általában fejlesztendő tényező, amely jelentős gátja lehet a további fejlesztéseknek, vagy éppen jelentőset lendíthet is az általános komfortérzeten, akár pedig a gazdasági helyzeten, vagy éppen jelentős meghatározója lehet a környezet állapotának is. Ezért kiemelten kezelendő, és áll itt külön ennek helyzetértékelése. Az infrastruktúra fejlődésénél nagyon fontos, hogy fejlődése minden területére kiterjedjen, és a különböző fejlesztések egymással párhuzamosan valósuljanak meg, hiszen egy-egy elem hiánya is már nagymértékben visszavetheti az adott térség fejlődését, ellenben kiépítettsége nagyot lendíthet azon. A fejezetben a térség ivóvíz-, gáz-, energiaellátását, valamint a telekommunikácó kiépítettségét tárgyaljuk.

5.1. IVÓVÍZELLÁTÁS A lakosság egészséges és jó minőségű ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki. A kistérségben a vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanok aránya elmarad a megyei átlagtól, mely amúgy is alacsonyabb, mint az országos. A városban a vezetékes ivóvízhálózatra kapcsolt fogyasztók aránya elmarad a kistérséghez képest. Az önkormányzat adatszolgáltatása szerint 7858 lakás van rácsatlakozva a vezetékes hálózatra, mely az összes lakásszám 78%-a. A városban 104 db közkifolyó található.

82



Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (1993-2004) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Nagykőrös


Megye

Ország


Nagykőrösön 2004-ig a lakosság közel fele saját mélyfúrású kutakról biztosította ivóvízigényét, de ez közegészségügyi szempontból nem volt megengedhető. Mára a település minden részen kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. Tehát a hálózat két ütemben épült meg a településen, a hálózat kb. 50 %-a 1967 és 1985 között, míg a második ütem csak 2004-ben. A régebben fektetett csövek anyaga acél és KMPVC, a második ütemben KPE. Az első ütemben fektetett vezetékek állapota kielégítő, de folyamatos felújításra, cserére szorul, a második ütemben épített hálózatrész állapota jó. A hálózat hossza 126825 méter, melynek egésze körvezetékes kialakítású. A település külterületi részeire, a tanyavilágba, csak kevés helyre van elvezetve a vezetékes ivóvíz, ezeken az ingatlanokon mélyfúrású kutakból biztosítják a szükséges ivóvizet. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) (1993-2004)

Nagykőrös

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004


Megye

Ország

0,5 n.a. 0,587 0,766 0,5 0,4 0,611 0,777 0,453 0,408 0,626 0,789 0,486 0,617 0,812 0,904 0,489 0,644 0,821 0,906 0,491 0,663 0,834 0,911 0,492 0,677 0,845 0,914 0,493 0,72 0,874 0,924 0,497 0,752 0,898 0,929 0,495 0,765 0,908 0,93 0,493 0,763 0,909 0,933 0,773 0,827 0,918 0,937 Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2004) 83



A település saját vízművel rendelkezik (Nagykőrös, Kocséri út), a víznyerés 6 db mélyfúrású kútból történik. A vízművet a Körösi Vagyonkezelő Rt. (Lőrinc pap utca 3.) üzemelteti, melyet 1981-ben helyeztek üzembe. A kitermelt vizet vas- és mangántalanítás után klórozzák, majd a 2000 m3-es térszíni tározóba és a kellő víznyomás eléréséhez a 700 m3-es hidroglóbuszba pumpálják. A vízmű teljes kapacitása 3680 m3/nap, kihasználtsága közel 60 %-os.

Kútkataszter Megnevezés Szabadság tér Béke utca Törteli utca Turán utca Vízműtelep V/1 Vízműtelep V/2

Kat. szám K/117 K/138 K/205 K/660/C K/423 K/423

Építés Talpmélység éve/felújítás (m) éve 1966 233 1966 217 1970 320 1973 250 1991 182 1992 245 Forrás: Önkormányzati adatlap, 2006

Vízhozam (l/min) 280 320 980 780 600 1800

Építéskori vízhőfok (˚C) 19 21 27 21 19 18

Fontos megemlíteni a lakosság vízigénye mellett a településen üzemelő két konzervgyár vízigényét is, mely teljes kapacitás-kihasználás mellett meghaladta a lakosság vízigényét, de várhatóan a jövőben már csak a Bonduelle Konzervgyár üzemel. Az Európai Unió „Víz Keret irányelve” és más vízgazdálkodási direktíváinak figyelembevételével született meg a 201/2001. (X. 25.) sz., az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló korm. rendelet, amely rögzíti az ivóvíz minőségére vonatkozó (új) kémiai, mikrobiológiai jellemzőket és határértékeket, az ellenőrzés és vízminőségi vizsgálat szabályait és módszereit, a tájékoztatási és jelentési kötelezettségeket, valamint az átmeneti intézkedéseket. A rendelet 6. számú melléklete településenként rögzíti a határértékek betartásának ütemezését, eszerint Nagykőrösnek 2006. december 25-ig meg kell oldani a szolgáltatott ivóvíz ammóniumion mentesítését, de az előírt határértéket már jelenleg is teljesíti a szolgáltatott ivóvíz.

84



A nagykőrösi ivóvíz jellemző hidraulikai és vízminőségi paraméterei Vízminőségi, hidraulikai paraméter

Nyersvíz Határérték Kimenő, tisztított víz 0 0 0

Escherichia coli (szám/100 ml) Enterococcusok (szám/100 ml) Arzén (µg/l) Bór (mg/l) Nitrát (mg/l) Nitrit (mg/l) Ammónium (mg/l) Klorid (mg/l) Vezetőképesség (mikroS/cm) pH

0

0

0

<1 <0,1 <1 <0,02 0,7 5 470 7,6

10 <1 1 <0,1 50 <1 0,5 0,03 0,5 0,1 250 5 2500 460 ≥6,5 és 7,6 ≤9,5 Vas (µg/l) 130 200 <20 Mangán (µg/l) 90 50 30 Permanganát index (KOIps) (mg/l O2) 0,7 5 0,7 Szulfát (mg/l) <15 250 <15 Nátrium (mg/l) 40 200 36 Íz Megfelelő − Megfelelő Telepszám 22°C-on (szám/ml) 0 − 0 Telepszám 37°C-on (szám/ml) 0 − 0 Coliform baktériumok (szám/100ml) 0 0 0 Pseudomonas aeruginosa (szám/100 ml) 0 0 0 Zavarosság Színtelen − Színtelen Keménység (mg/l CaO) 145 Min. 50 és 140 max. 350 Qdátlag (m3/d) 1400 Qdmax (m3/d) 4320 3 Qó (m /h) 180 Forrás: KÖVA Rt., 2006.

A fenti táblázatból kitűnik, hogy a városban szolgáltatott ivóvíz minősége megfelelő, teljesíti a hatályos jogszabályi előírásokat. A településen nincs szükség semmilyen ivóvízminőség javító beruházásra. Összefoglalva: A településen szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel a hatályos előírásoknak, de a vezetékhálózat közel fele is felújításra, cserére szorul. Megállapítható, hogy a kellő vízkezelési technológiák, vas-, mangántalanítás, ammónium ion eltávolítás, gáztalanítás, szakszerű üzemeltetése mellett a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása hosszútávon biztosítható.

85



5.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS ÉS –ELHELYEZÉS Hazánkban sajátos szempontként és követelményként jelentkezik a sérülékeny vízbázisok védelme, amelynek fontos eszköze a csatornázás. Nagykőrös a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében az érzékeny kategóriába tartozik. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben az elmúlt években országos szinten előtérbe került a csatornázás és szennyvízkezelés kérdése. Így van ez Nagykőrösön is, de mindmáig forráshiány miatt még megoldatlan ez a kérdés. A településen jelenleg 2684 lakás van rácsatlakoztatva közműcsatornára, ez kevesebb, mint az összes lakásszám 30%-a. Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (1993-2004) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1993

1994

1995

Nagykőrös

1996

1997

1998

1999


2000 Megye

2001

2002

2003

2004

Ország


Azoknál a lakásoknál, ahol nincs közüzemi csatorna, a szennyvizet szikkasztóaknákban vagy zárt szennyvíztárolókban (ezek vízzárósága megkérdőjelezhető) gyűjtik és Kőrösi Vagyongazdálkodási Rt.-vel szállítatják a helyi szennyvíztelepre. A szennyvíztelepet 1970-ben helyezték üzembe a településtől ÉNy-ra, a Batthiány utca 125. alatt. A befolyó szennyvizet mechanikai kezelés után kétlépcsős szennyvíztisztítóba vezetik, melynek elfolyó vize a Kőrös-érbe kerül. A telep nem alkalmas a tervezett funkciójára, az elfolyó szennyvíz minősége nem felel meg az előírásoknak, ezért rendszeresen bírságolja a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A legnagyobb problémát a szennyvíz mennyiségének időbeli ingadozása mutatja, mert ide vezetik a konzervgyár technológiai szennyvizét is (ma már csak a Bonduelle), ez főleg nyáron jelent nagy hidraulikai terhelést a telepre, nem beszélve a konzervgyári szennyvíz magas szerves anyag tartalmáról. A csatornázást a talaj- és felszín alatti víz védelmének szempontjain túl közegészségügyi megfontolások is indokolják, mivel jelenleg a házi szikkasztókon keresztül a talajvízbe kerülő szennyvíz növeli a talajvízszint alatti mélységben lefektetett vízelosztó rendszer közegészségügyi kockázatát. A keletkező szennyvíznek a település belterületéről történő elvezetésével és tisztításával jelentősen javul a vízellátás biztonsága. Jelenleg a település alatt egy „szennyvízlencse” alakult ki a már régóta folyó szennyvízszikkasztás miatt.

86



A 163/2004. (V. 21.) sz. kormányrendelettel módosított 25/2002. (II. 27.) sz., a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási megvalósítási programról szóló kormányrendelet szerint a 15.000 LE feletti terhelésű területeken a közműves szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás megvalósításának határideje 2010. december 31. Nagykőrös kész tervekkel és kivitelezési engedéllyel rendelkezik ezen feladat megoldására. A problémát az okozza, hogy a tervezett szennyvíztelep méretezésénél belekalkulálták mindkét konzervgyár termelési szennyvizét is, de a Nagykőrösi Konzervgyár végleges bezárásával a számolt mennyiség 400 ezer m3-rel csökkent évente, így a telepet újra kell tervezni, csökkenteni kell a kapacitását. Ezzel párhuzamosan ki kell építeni a még csatornázatlan részeken a szennyvíz-elvezető hálózatot. Összefoglalva: Nagykőrös egyik komoly infrastrukturális hiányosságához tartozik a nem megfelelő szennyvízkezelés. A belterületi talaj és talajvíz erősen szennyezett a szikkasztásos szennyvízelhelyezés miatt, ezért a csatornahálózat megépítése, és a lakosság ösztönzése annak használatára az egyik legfontosabb fejlesztési feladat. 5.3. GÁZELLÁTÁS A város vezetékes földgáz ellátását a TIGÁZ Rt. biztosítja a kecskeméti gázátadóról. A gázhálózatot 1972. és 1993. között folyamatosan építették ki a település belterületi részein, jelenleg a lakosság 90 %-a veszi igénybe a szolgáltatást. A településen a közintézmények és közüzemek termikus energiaigényének (fűtés, melegvíz) teljes körű kielégítését földgázzal oldják meg. A hálózat állapota megfelelő, 2000. óta folyamatosan tart a kisnyomású vezetékhálózat rekonstrukciója, az elöregedett acélcsöveket cserélik ki. Ezer lakosra jutó háztartási gázfogyasztók száma kistérségenként, 2002

nincs gázközmű 0-180 db/ezer lakos 180-220 db/ezer lakos 220-260 db/ezer lakos 260-300 db/ezer lakos 300-415,1 db/ezer lakos

Forrás: VÁTI-TEIR

87



Vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma Nagykőrösön (1993-2004) 8000 7500 7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004


5.4. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS Az 1000 lakosra jutó háztartások részére szolgáltatott villamos energiamutató szerint a kistérségben átlagos az ellátottság. 1000 lakosra jutó háztartások részére szolgáltatott villamos energia kistérségenként (2002)

649-800 kWh/lakos 800-900 kWh/lakos 900-1000 kWh/lakos 1000-1100 kWh/lakos 1100-1705 kWh/lakos

Forrás: VÁTI-TEIR

88



A villamos energia ellátást a DÉMÁSZ Rt. biztosítja. A nagyfeszültségű hálózat (20 KV és 120 KV) 100 %-ban légvezeték, a szekunder hálózat (0,4 KV) 40 %-ban légkábel, 60 %-ban légvezeték. A település belterületén 100 %-ban kiépült a villamoshálózat. Egy 2005 évben készült felmérés alapján a külterületeken 995 tanya található, melyek közül 128 db nincs villamosítva, a villamos hálózatra nem csatlakozott tanyák közül 66 db lakott állandóan. Ezek villamosítása gazdasági szempontból nehezen megoldható. A város villamos ellátását a Városföldi 120 KV-os állomásról biztosítják, a településen 2 db 120/20 KV-os transzformátor üzemel. A jelenlegi rendszer hosszú távon ki tudja elégíteni a város és a környező kisebb települések villamos energia igényét. A hálózat állapota megfelelő, a vezetékek nagy része légkábel, csak a központi részeken van földkábel. A közvilágítás a belterületi részeken mindenhol teljes, állapota korszerű, 1996-1997ben újították fel.

5.5. INFORMATIKA, TELEKOMMUNIKÁCIÓ A településen a vezetékes telefonhálózat kiépítettsége belterületen teljes. A szolgáltató a TCom Rt., a távbeszélő fővonalak száma jelenleg közel 6.700db. A mobil szolgáltatók közül mindháromnak van megfelelő térereje a városban, a T-mobile-nak és Pannon GSM-nek van egy bázisállomása is a Kárász utca 7-ben. A kábeltelevízió hálózatra való csatlakozás lehetősége a városközpontban 100 %, a központtól távolabbi részeken a hálózat kiépítettsége kb. 40 %-os, a bekötött lakások száma 2900 db. Az információs társadalom kialakulása hozzájárul a város gazdasági fejlődéséhez és az életminőség javulásához. Természetes munkaeszköz a számítógép, de a hozzáférés lehetősége függ a lakóhelytől és a gazdasági, szociális helyzettől. A teleházak elősegítik az egyenlőtlenségek mérséklését, Nagykőrösön több helyen is nyilvánosan használható az internet (könyvtár, Net kávézó, Ifjúsági ház). Az otthoni internet-elérésre több szolgáltató is választható a városban, azonban ma még alacsony a felhasználók aránya a magas szolgáltatási díjak miatt, de ez országos szinten probléma. Az önkormányzat informatikai lehetőségei megfelelőek és a rendelkezésre álló források keretein belül folyamatosan fejlesztik azokat. Az önkormányzat tervezi az e-önkormányzat kialakítását, de forráshiány miatt ez még várat magára.

89



5.6. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A közlekedési infrastruktúra és annak fejlesztése alapjaiban határozza meg egy település elérhetőségét, és ezen keresztül bekapcsolódási lehetőségét az országos, vagy akár nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. Fontos tényező a lakosság mobilitása szempontjából csakúgy, mint az oktatási, egészségügyi, közigazgatási szolgáltatások elérhetősége – és így használhatósága – szempontjából is. 5.6.1. Közúti közlekedés

Infrastruktúra A településen áthaladó országos közutak kezelése a Magyar Közút Kht. Pest Megyei Területi Igazgatóságának feladata. A térség közlekedési hálózata

A településen a 441. sz. másodrendű főút halad át, amely észak felé Ceglédre (4. sz. főút), dél felé pedig Kecskeméttel biztosít kapcsolatot. Fontos összekötő szerepű az M5 autópálya és a 4. sz. főút között. A településen a Ceglédi út – Szabadság tér – Kecskeméti úton halad, 2x1 sávos kiépítettségű. Az út forgalma a belterületi szakaszon igen magas, 10724 E/nap (Ceglédi út), ill. 9504 E/nap (Kecskeméti út), ami jelentősen zavarja a lakosságot (lég- és zajszennyezés), valamint kiemelten balesetveszélyessé teszi az utat. Jelentős a nehéz motoros forgalom is (21, ill. 17 %), naponta mintegy 1000 tehergépkocsi halad át a városon. (Forrás: Pest megye úthálózati térkép, ÁKMI Kht., 2004)

90



Noha középtávon megvalósul az M8 gyorsforgalmi út, ami lehetővé teszi a város elkerülését déli irányban, ez nem fogja megoldani a várhatóan változatlanul jelentős észak-déli, Dél-Alföld – Kecskemét – Nagykőrös – Cegléd – Jászberény – Hatvan irányú forgalom problémáját, az változatlanul Nagykőrösön keresztül fog haladni. Emellett a 441. sz. főúton jelentős az autópályát a díjfizetés miatt elkerülő forgalom is. Éppen ezért szükséges egy elkerülő út megépítése. Az elkerülő tanulmányterve jóváhagyásra került. Az engedélyezési terv készítését a Nemzeti Autópálya Zrt. végzi. A település rendezési terve szerint az elkerülő út nyugatról kerülné el a várost. Jelentős költségnövelő tényező, hogy a Cegléd-Szeged vasútvonalat is keresztezi a tervezett nyomvonal. Elsődleges feladat a nyomvonal véglegesítése és a tervezés megkezdése. A 4601. j. (Budapest) – Hantháza – Nagykőrös – Tiszakécske összekötő út a Szurdok dűlő – Kossuth Lajos u. – Széchenyi tér – Szolnoki út nyomvonalon halad. Szűk keresztmetszetet jelent a vasúti aluljáró, amelynek szélessége csak 6,2 m. Az aluljáró 3,2 méteres magasságkorlátozása miatt 1998-ban kiépült egy elkerülő út: a magasabb járművek a 4601. j. ök. út - átkötőút - Pálfájai út - Örkényi út - József A. u. útvonalon kerülhetik ki az aluljárót. Az út fontos szerepet játszik az M5 autópálya elérésében, hiszen a 441. sz. útról csak Kecskemét belterületén keresztül érhető el az autópálya, ami jelentős menetidő növelő tényező. Jelentősége növekedni fog, ha megépül a várost nyugatról elkerülő út, akkor ez az út lesz a városközpont fő megközelítési iránya. A 78,5-80,8 km szelvény (Nagykőrös belterület, Szolnoki út) teljes korszerűsítésének engedélyezési terve pályázati forrásból elkészült, a megvalósításra azonban az Útpénztár a következő 7 évben forrást nem biztosít. Az út forgalma 1784-2714 E/nap, a legmagasabb a Szolnoki úton. A 4613. j. Nagykőrös – Köröstetétlen összekötő út a várostól keletre, annak külterületén ágazik ki a 4601. j. útból. Az út felújítása és 6 méteresre szélesítése megtörtént, így a korábbi egy forgalmi sáv helyett 2x1 sávon járható. Napi átlagos forgalma 2445 E/nap, melyből 9 % a nehéz motoros forgalom. A Nagykőröst érintő országos közutak főbb forgalmi adatai

Utcanév

Ceglédi út Kecskeméti út Külterület Pótharaszti u. – Kossuth Lajos u. Szolnoki út Külterület Külterület Külterület Ady Endre u. – Alpári Gy. u. – Csongrádi út Kossuth L. u.

Út száma

Mérőállomás szelvénye (km)

Összes forgalom (E/nap*)

Nehéz motoros forgalom (E/nap)

441 441 4601

14+ 300 20+ 000 67+ 000

10724 9504 1784

2303 1625 188

Nehéz motoros forgalom aránya az összes forgalomból 21% 17% 11%

4601

77+ 000

1961

179

4601 4601 4613 4613

80+ 000 89+ 000 1+ 000 11+ 000

2714 2046 2445 962

4614

1+ 500

46313

n.a.

Összes tehergépkocsi (jármű/ nap)

Kerékpár

998 721 121

167 79 35

9%

124

159

285 201 218 148

11% 10% 9% 15%

207 136 139 79

119 28 79 26

837

110

13%

44

85

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Adatok forrása: Az országos közutak 2004. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, ÁKMI Kht. 2005

E/nap: egységjármű/nap - személygépkocsi egységben kifejezett forgalom. 91



A 4614. j. összekötő út Kiskunfélegyháza felé biztosíthatna kapcsolatot, de csak Nagykőrös Hangácsdűlőig épült ki, onnan földút vezet tovább. A hiányzó mintegy 11 km kiépítésére lenne szükség, ezzel is javítva a város déli irányú közúti kapcsolatait. A Szentkirályig (Lászlófalva) kiépítendő szilárd burkolat hossza 5,1 km. A településen belül az Ady Endre – Alpár Gyula utcákon és a Csongrádi úton halad. A belterületen 2x1 sáv szélességű, majd a külterületen 1 sávra szűkül. Forgalma csekély, csupán 837 E/nap, melyből 13 % a nehéz motoros forgalom. A térség országos közútjainak forgalma 2004-ben

NAGYKŐRÖS

Forrás: Országos Közúti Adatbank, Magyar Közút Kht., www.kozut.hu

A település közigazgatási területét érinteni fogja az M8 gyorsforgalmi út, amely az épülő dunaújvárosi Duna hídon keresztül a Dunántúl (Ausztria – Szentgotthárd – Veszprém), illetve keletre Szolnok, majd az M4 gyorsforgalmi úton Püspökladány – Nagykereki – Románia felé biztosít összeköttetést. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozó 2044/2003. (III. 14.) Korm. határozat és 2003. évi CXXVIII. törvény alapján az M8 Dunavecse – Szolnok szakaszának előkészítése jelenleg folyik a 2007-2015 közötti megvalósítás érdekében. Jelenleg a nyomvonal véglegesítése folyik és megkezdődtek a szükséges tervezési munkák, illetve engedélyezési eljárások. A gyorsforgalmi út a várost várhatóan délről fogja elkerülni, csomóponttal a 441. sz. főútnál és a 4601. j. összekötő útnál. A tervek szerint délről ugyancsak érinteni fogja a város területét az M44 gyorsforgalmi út, ami Békéscsaba – Gyula – Románia felé biztosít majd kapcsolatot a mai 44. sz. főúttal közel párhuzamosan. Bár a 44. sz. főút ma nem érinti Nagykőröst, indokolt, hogy az M44 és M8 gyorsforgalmi utaknak közös csomópontja létesüljön a térségben. Az M44 gyorsforgalmi út a fent hivatkozott jogszabályok alapján várhatóan szintén 2007-2015 között épül meg. A térség útjainak többsége a burkolatállapot alapján a rossz és a nem megfelelő kategóriába tartozik. Mivel a közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és felújítására fordítható összegek a fenntartási munkákat és a szükséges felújításokat nem fedezik, ezért az utak minőségének látványos javulására rövid távon nem lehet számítani. A Magyar Közút Kht. terveiben a következő 7 évben nem szerepel a város és térsége útjainak felújítására keret, így csak a jóval bizonytalanabb pályázati forrásokra lehet támaszkodni. A rossz minőségű alsóbbrendű utak rontják a település elérhetőségét és csökkentik az autópálya közelségéből adódó előnyöket.

92



A térség országos közútjainak burkolatállapota 2005-ben

Cegléd NAGYKŐRÖS Kecskemét Forrás: Országos Közúti Adatbank, Magyar Közút Kht., www.kozut.hu

A település elérhetőséget javítaná, ha kiépülnének a hiányzó közutak a 4614. j. út folytatásában a 44. sz. főút és Kiskunfélegyháza felé, illetve a 4601. j. úton Pusztavacs – Budapest felé. A Magyar Közút Kht. a következő hét évben fejlesztést a város térségében nem tervez. Nagykőrös belterületi útjainak hossza 106,6 km, ebből 74,5 km (69,9 %) burkolt. Ez jelentősen meghaladja a megyei átlagot (50 %), illetve az országos átlag (67 %) közelében van. A kiépített belterületi utak állapota általában közepes. A rossz állapotú utak fő problémája az alacsony teherbírás és a kopóréteg felújításának elmaradása. A következő 7 évben mintegy 30 kilométernyi út felújítására lenne szükség, amellett, hogy ki kellene építeni a hiányzó szakaszokat. A burkolt utak ugyanis javítják a településképet és csökkentik a porszennyezést. 2007-ben 4 km út burkolása történik meg. A településen 136,4 kilométernyi kiépített járda található. 20 kilométernyi járda hiányzik. A teljes járdahálózat felújításra szorul. A település közigazgatási területén 288,6 km külterületi közút található, melyből mindössze 8,5 km kiépített. Az utak állapota rossz. Általános probléma, hogy a volt mezőgazdasági nagyüzemek útjai az önkormányzatok kezelésébe kerültek, nekik azonban azok üzemeltetésére, fenntartására és felújítására nincs anyagi forrásuk. Az utak kiépítettsége és állapota elsősorban a külterületi mezőgazdasági üzemek és művelés alatt álló területek megközelítése, az áruk piacra juttatása, valamint a külterületen élő lakosság mobilitásának biztosítása szempontjából fontos. A külterületi utak karbantartására évente átlagosan 2,6 millió forintot fordít a város. Mivel alföldi településről van szó, a kerékpáros közlekedésnek fontos szerepe van a munkahelyre való eljutásban, illetve potenciálisan fontos lehet az idegenforgalomban; Nagykőrös tipikusan kerékpáros város. A települést nem érintik az országos kerékpáros törzshálózat elemei. 2004. decemberében elkészült a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása kerékpárút hálózatának tanulmányterve (BR-BAU Bt., 2004). Ez Nagykőröst érintően két nyomvonalat tartalmaz. A B jelű nyomvonal Kecskemét – Nagykőrös – Cegléd – Tápiószele között tervezett, Kecskeméten csatlakozva az országos törzshálózat Tisza-Balaton kerékpárútjához. A D jelű változat a Jászkarajenő – Csemő – Nagykőrös – Albertirsa nyomvonalat javasolja, Tiszakécskénél csatlakozva a Zemlén-Bodrog-Tisza menti kerékpárúthoz (EuroVelo hálózat 11. sz. útvonal).

93



A két útvonal közül a kerékpáros forgalom nagysága és a 441. sz. úton tapasztalható magas gépjárműforgalom miatt első lépésben a B jelű terv megvalósítása javasolt, ez az útvonal Nagykőrös területén a 441. sz. főúttal párhuzamosan haladna. Ennek az útvonalnak egyelőre csak kisebb szakaszai épültek ki összesen 620 m hosszban a Szabadság téren és a Kecskeméti úton, állapotuk jó. A hálózat bővítésére a B variáns szerint már korábban elkészültek a tervek, ez alapján Kecskemét-Katonatelepig, illetve észak felé Nyársapátig, majd tovább Ceglédig épülne új kerékpárút, a településen a Ceglédi és a Kecskeméti utcákon vezetve (Nagykőrös közigazgatási területén 14 km hosszon). A projekt becsült költsége 290 millió forint, megvalósítását a pénzügyi források rendelkezésre állásától függően 2010-ig tervezik. Az új kerékpárút csökkenthetné a 441. sz. főúton a kerékpárosokat fenyegető balesetveszélyt és lendületet adhatna a kerékpáros turizmus fejlesztésének is. A D változat (Jászkarajenő – Csemő – Nagykőrös – Albertirsa) megvalósítása csak hosszú távon várható a 4601. j. út Szolnoki út – Kecskeméti út – Petőfi Sándor út – Örkényi út – Pótharaszti út – 4601. j. út nyomvonalon vezetve. Ennek az útnak elsősorban a kerékpáros turizmus fejlesztése szempontjából lenne fontos szerepe, hiszen közvetlen összeköttetést biztosítana a Tisza menti EuroVelo kerékpárúttal. A kerékpárutak építése mellett fontos a kapcsolódó információszolgáltatás (térképek, útbaigazító táblák) és a kiegészítő szolgáltatások (szállás, étkezés, szerviz, kölcsönző) biztosítása. Balesetveszélyes a 441. sz. és a 4614. j. utak kereszteződése (Kecskeméti u. – Ady Endre u.), különösen a közeli piac és az iskolák gyalogosforgalma miatt. Szükséges a kereszteződésben forgalomirányító jelzőlámpák telepítése. A településen parkolási gondok elsősorban a közintézmények (iskolák, kórház, múzeum) környékén jelentkeznek. Itt, valamint az Abonyi és a Kárász utcán parkolóhelyek kialakítására van szükség. Üzemanyagtöltő állomás a Kecskeméti úton az ÖMV ZRt., illetve a Téglagyári u. 1. alatt a MOL ZRt. üzemeltetésében működik. Az ipartelepítésre rendelkezésre álló terület közúton jól megközelíthető. Nagykőrösön 263 személygépkocsi jut 1000 lakosra (2004), ami elmarad a megyei (322 szgk/1000 fő) és az országos átlagtól (280 szgk/1000 fő), a kistérségen belül azonban Nagykőrösön az átlagosnál, jobb az ellátottság. Az ellátottság növekedése a kistérségi és az országos átlagot meghaladja, ami a jövőben a belterületi utak forgalmának növekedését és a parkolási gondok fokozódását vetíti előre.

94



Az 1000 főre jutó személygépkocsik száma Nagykőrösön, a Ceglédi Kistérségben, Pest megyében és Magyarországon (1996-2004) 350 330 310 290 270 250 230 210 190 170 150 1996

1997

1998 Nagykőrös

1999

2000


2001

2002 Megye

2003

2004

Ország


A lakosság mobilitásának biztosításában az átlag alatti személygépkocsival való ellátottság miatt fontos szerepe van a tömegközlekedési eszközöknek. Éppen ezért megfelelő szolgáltatási színvonalat (járatsűrűség, kényelem, menetidő, jegyárak) kell biztosítani a menetrend szerinti autóbusz és a vasúti közlekedésben. 5.6.2. Közforgalmú autóbusz közlekedés

A települést érintő menetrend szerinti helyközi és távolsági autóbuszjáratokat a Volánbusz ZRt. és a szomszédos megyék Volán vállalatai üzemeltetik. Nagykőröst a Cegléd – Kecskemét vonal járatai érintik, illetve van közvetlen összeköttetés Kocsér, Törtel, Kalocsa és Szolnok felé is. Kecskemét és Cegléd irányában nagy járatsűrűséggel közlekednek a járatok, de a lakosság igényét még így sem elégítik ki, a reggeli és délutáni járatok Kecskemét felé zsúfoltak. Kecskemétre munkanapokon naponta 46, Ceglédre 42 járat közlekedik, a menetidő 18-25, illetve 21-35 perc. Kocsér és Törtel felé 16, illetve 6 járat közlekedik naponta, a menetidő 20, illetve 30 perc. Hétvégén Törtel felé a járatok száma kevés. A buszjáratok menetidejét is növelik a rossz minőségű mellékutak. A járművek zsúfoltak és elavultak. Helyi járat a kórház és a vasútállomás, a Széchenyi tér és a Konzervgyár, valamint a kórház és a Szabadság tér között. A Szabadság tér – Strandfürdő – Petőfi általános iskola útvonalon iskolabusz jár. A város külterületi lakott részeiről szintén iskolabusz szállítja a diákokat a városba. Az autóbusz-állomás a Szabadság téren található, 1985-ben épült, 6 kocsiállással, jegypénztárral, információval, váróteremmel és illemhellyel rendelkezik. Állapota megfelelő. Áthelyezését 2010-ig tervezik, de új helyszín még nincs kijelölve. A településen 23 db autóbusz megállóhely található. Ebből 10 rendelkezik fedett váróhelyiséggel, 7 autóbuszöböllel és 14 járdaszigettel. Az utasbarát tömegközlekedés megteremtése és a biztonságos közúti közlekedés érdekében szükséges az autóbusz megállóhelyek kiépítése.

95



A Nagykőrösről induló autóbusz- és vasúti járatok száma Vasúti és autóbuszjáratok száma Nagykőrösről (átszállás nélkül) Autóbusz

Vonat

Autóbusz

Vonat

Autóbusz

Vonat

Munkaszüneti nap 31 15

Menetidő autóbusz (perc)

Menetidő vonat (perc)

Céltelepülés Kecskemét

Munkanap 46 15

Szabadnap 30 14

Cegléd

42

12

22

11

24

11

Kocsér

16

-

9

-

9

-

20

-

Törtel

6

-

2

-

1

-

30

-

Szolnok

6

-

4

-

4

-

65-83

-

Budapest

0

8

0

7

0

7

-

73-102

Szeged

0

10

0

10

1

10

128

81-113

18-25

9-13

21-35

11-19

Forrás: Volán és MÁV Hivatalos Menetrend 2005-2006

A megfelelő színvonalú közúti és vasúti személyszállítás azért is fontos, mert a térségben egyelőre a személygépkocsi-tulajdonosok aránya nem éri el a megyei és az országos átlagot Éppen ezért kívánatos, hogy a Volán vállalatok minél magasabb színvonalon és korszerűbb, környezetkímélőbb járművekkel bonyolítsák le a helyközi személyszállítást. Megoldást kell találni a külterületi lakosok közlekedési igényeinek kielégítésére is, különösen az inaktív (tanulók és nyugdíjasok) rétegek tekintetében. Itt az ún. igényvezérelt, telefonos diszpécserközpont segítségével az utazási igényekhez igazított, és kisebb kapacitású járművekkel is lebonyolítható közlekedés is szóba jöhet. 5.6.3. Vasúti közlekedés

A térséget a 140. sz. egyvágányú, villamosított, A.2. kategóriájú hazai törzshálózati vonal érinti. Dél felé Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged, északi irányban pedig Cegléd – Budapest (100. sz. vonal) felé biztosít kapcsolatot. A vonal az Európai Unió Transzeurópai Hálózatának is része. Az eredeti pályasebesség Cegléd – Kecskemét között 100 km/h volt, amelyet azonban a pálya állapotának romlása miatt nem lehetett biztosítani, több helyen sebességkorlátozás volt érvényben. A vonal felújítása 2003 júliusában EIB kölcsön felhasználásával kezdődött meg. A projekt első szakaszaként Cegléd és Kecskemét között épült át a pálya és a biztosítóberendezés. Ennek eredményeképpen a pályasebességet 120 km/h-ra emelték. Ezután a munkálatok Kecskemét – Szeged között folytatódnak az eredeti pályasebesség – 100 kilométer/óra – visszaállítása, érdekében. Cegléd–Kiskunfélegyháza között a vágány geometriai kialakítása a beruházás későbbi ütemében megengedi a 160 km/h sebesség bevezetését. Távlatban várható, hogy Cegléd – Szeged között végig kiépül a második vágány. A vonal elsősorban a belföldi távolsági közlekedésben játszik fontos szerepet. Nagykőrösről Budapestre naponta 6 távolsági gyorsvonat és két személyvonat, Szegedre 7 gyorsvonat és két személyvonat közlekedik. A közeli városokba jó az összeköttetés, Kecskemétre napi 15, Ceglédre napi 12 járat közlekedik. A menetrendi struktúra várhatóan alapvetően megváltozik a 2006/2007-es menetrend életbelépésétől, amikor bevezetik az ütemes menetrendet a keletmagyarországi vasútvonalakon. Várhatóan nő a járatsűrűség, és a vonatok minden órában azonos időpontban indulnak majd. A pálya felújításával és az új menetrendi szerkezettel nőhet a vasút versenyképessége nem csak az autóbusszal, hanem az M5 autópályával szemben is. 96



Nagykőrösről igénybe vehető a Budapesti Közlekedési Szövetség egyesített bérlete (csak vasúti utazáshoz), a település kapcsolódik Budapest elővárosi vasúthálózatához. Ez jelenleg még csak annyi előnyt jelent a Budapestre ingázóknak, hogy távolsági menetjegyüket csak Budapest határáig kell megváltaniuk, s onnan az egyesített bérlettel utazhatnak tovább. A BKSZ további fázisaiban tarifaközösség, új díjstruktúra és a menetrendek összehangolása teszi majd vonzóbbá a tömegközlekedést. A Budapest – Cegléd és a Cegléd – Kecskemét vasútvonalak felújításával egyre inkább realitás az hogy Nagykőrösről Budapestre ingázzanak napi rendszerességgel a munkavállalók vagy a diákok. Ezt az igényt szolgálja ki a jelenlegi menetrendi időszakban, hogy a korábban Ceglédtől/Ceglédig közlekedő néhány elővárosi vonat útvonalát Nagykőrösig hosszabbították meg. A település vasútállomásának állapota jó. Áru ki- és berakodása lehetséges. A vasútállomás környékének rendezése (parkoló kialakítása, világítás korszerűsítése) szerepel az önkormányzat terveiben. A településen két iparvágány csatlakozás található, a Konzervgyárhoz és a NEFAG telephez. Az ipartelepítésre rendelkezésre álló terület iparvágány csatlakozása kiépíthető.

5.6.4. Egyéb közlekedési ágak

A térségben repülőtér nem található. A legközelebbi nem nyilvános le- és felszállóhely Ballószögön, míg nyilvános kereskedelmi repülőtér Budapest-Ferihegyen működik. Kecskeméten katonai repülőtér üzemel. A települést a vízi közlekedés nem érinti. Az országos jelentőségű intermodális logisztikai központok közül a legközelebbi Szolnokon található. A szolnoki központ jelenleg kiépítés alatt van. Az M5 autópályán a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) is könnyen elérhető. Kecskeméten regionális logisztikai központ működik, ahol a vasúti kapcsolat kialakítását, s így az intermodalitás megteremtését tervezik. A jövőben az M8 és M44 gyorsforgalmi utak csomópontjának megépülte a település logisztikai potenciáljára kedvező hatással lesz, s megalapozhatja helyi vagy regionális logisztikai központ létesítését. Összefoglalva: Nagykőrös jó közlekedés-földrajzi adottságokkal rendelkezik, hiszen közel halad hozzá az M5 autópálya, amely gyors összeköttetést teremt a fővárossal és a déli országrésszel. Emellett 2015-ig megépülnek az M8 és M44 gyorsforgalmi utak. A településen áthaladó vasúti fővonalat a közelmúltban újították fel. Kedvezőtlen adottság, hogy a nagy forgalmú 441. sz. főút áthalad a településen, a rajta haladó forgalom fokozza a környezetszennyezést és a balesetveszélyt. Az alsóbbrendű utak állapota rossz. A belterületi utak kiépítettsége átlagos, az utak állapota közepes. A jelentős kerékpáros forgalom ellenére kevés a kiépített kerékpárút. A külterületi utak állapota rossz. A település tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető, kapacitáshiány a Cegléd – Nagykőrös – Kecskemét autóbuszvonalon jelentkezik.

97



6. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Ma már elképzelhetetlen a területfejlesztés a környezetvédelemi fejlesztések nélkül. A lakható település nem létezik tiszta levegő és egészséges környezet hiányában. A lakosság számára egyre inkább meghatározó, hogy milyen környezetben él, és a környezeti állapot nagymértékben kihat a helyiek közérzetére. Ebben a fejezetben éppen ezért a település környezeti állapotát szeretnénk áttekinteni.

6.1. A FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 6.1.1. Felszíni vizek

A víz az egyik olyan környezeti elem, mely életminőségünket jelentősen meghatározza. Ezért értékeinek megóvása, természetes vizeinkkel való barátságos együttélés biztosítása napjaink egyik legfontosabb feladata. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. A térségben elsőrendű feladat a Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedések megtétele a felszíni vizek és felszín alatti vizek vonatkozásában. A feladatokat hatályos környezetvédelmi jogszabályok határozzák meg. A település vízfolyásai a Tisza vízgyűjtőjéhez tartoznak. Nagykőrös közigazgatási határain belül az alábbi vízfolyások találhatóak: - Kőrös-ér - Gógány ér - Peitsik-ér Ezek közül a legjelentősebb a Kőrös-ér, a másik kettő csak időszakos vízfolyás. A Kőrös-ér 40,3 km hosszú, vízgyűjtő területe a Kőröséri öblözet, ez térség fő belvíz elvezető főcsatornája és térségben keletkező tisztított szennyvizek befogadója is. A Körös-ér jelenleg élővíz, melybe jogszabály szennyvíz közvetlen bevezetését nem teszi lehetővé. Vízminőségileg erősen szennyezett, főleg nyáron kisvízállások idején. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendszeresen ellenőrzi a vízminőségét a torkolati szelvénynél (a felszíni vizek minőségének meghatározása az MSZ 12749 szerint történik). A Kőrös-ér vízminőségi besorolása Vízminőségi osztályok szerinti besorolás Paraméterek 2000 2001 Oxigénháztartás V. V. Tápanyag háztartás V. V. Mikroszennyezők V. V. Egyéb paraméterek IV. IV. Forrás: Nagykőrös környezetvédelmi programja, 2002

98



A mérési adatok szerint a víz erősen szennyezett, a vizsgált komponensek nagy része az V. osztályba sorolható. A belvízcsatorna vize különböző szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, szennyvízbaktérium tartalma közelít a szennyvizekéhez. A nagy mértékű oxigénhiány és az egyéb toxikus anyagok koncentrációja a belvízcsatorna vizét bármilyen hasznosításra alkalmatlanná teszik. A víz minősége feltételezhetően ma már jobb a fent vizsgált időszakhoz képest, mert a Nagykőrösi konzervgyár már nem üzemel és Bondulle konzervgyár is csak bizonyos gépsorokat működtet, így a legnagyobb szennyvízbevezetések nagyságrendileg csökkentek. A vízminőség további javulása várható, ha megépül az új nagykőrösi szennyvíztelep. A város közigazgatási területén 4 állóvíz található, ebből három belterületen és a Tőzeges-tó a településtől ÉNy-ra. A belterületi állóvizek a Csónakázó-tó, a Sóki gödör és a régi Strandfürdőtó. Ez utóbbi kettő állapota nagyon rossz, a nyílt vízfelületi rész kevesebb, mint 50 %, vízminőségük szintén rossz. A nyári hónapokban, csapadékhiányos időszakban, a tavakban az oldott oxigén szinte teljesen elfogy, a vízi élőlények pusztulásnak indulnak, mely erős szaghatással jár. A másik nagy probléma a belterületi állóvizekkel a szúnyogok magas számú megjelenése. A Tőzeges-tó néhány éve magántulajdonban van, az új tulajdonos a tavat szakszerűen kipucoltatta.

6.1.2. Felszín alatti vizek

Hazai viszonyaink között a talajvíznek nagy szerepe van a talaj vízgazdálkodásában. Újabb adatok, országos felmérések alapján ma már egyértelműen megállapítható, hogy a növények vízellátása tekintetében legalább olyan nagy területen van jelentősége a talajvíznek, mint amilyen területen az öntözésnek. A talajvizek környezeti állapotát a talaj és a kőzet földtani adottságai, a hidrometeorológiai helyzet (beszivárgás, párolgás) és a külső antropogén tényezők együttesen határozzák meg. A talajvíz mélysége 2-5 méter közötti, mennyisége jelentős, bár az utóbbi években a talajvízszint csökkenése volt megfigyelhető. A talajvíz kémiailag túlnyomóan kálciummagnézium-hidrogénkarbonátos, a nátrium és a szulfát tartalom is magas. A belterületi részeken valószínűsíthető a magas nitrát tartalom, illetve a bakteriológiai szempontból a fekáliás szennyezés, a településen magas számban jelenlévő szikkasztó rendszerű szennyvízgyűjtő aknák miatt. A rétegvíz 200 méternél mélyebb rétegben található, főként negatív nyomásállapotban. Ez utóbbi tény miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a talaj és talajvíz szennyezésének csökkentésére, mert a szennyezett talajvíz leszivároghat a rétegvíz bázisokba. A városi vízmű és egyéb víztermelő kutak a 200-300 m mély vízadó rétegekből veszik ki a szükséges ivóvíz minőségű vízmennyiséget. A terület vízadó rétegei a felettük található vízzáró rétegeknek köszönhetően védettek, de a nagyszámú fúrás mentén leszivárgó szennyezett vizek veszélyeztetik a rétegvizeket. A szennyvízhálózat hiányában a sekélyebb mélységű vízadó rétegek nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az ivóvíz rétegek vízminőségének megóvása érdekében minden felhagyott és eddig szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutat, nem hasznosított kutatófúrást el kell tömedékelni. 99



A városban B-648 kataszterszámon egy hévízkút található, a kút talpmélysége 950 méter, vízhozama 130 l/perc, a kitermelt víz hőfoka 48 oC. Jelenleg a városi strand termálmedencéjét töltik ezzel a vízzel, de az Önkormányzat tervei között szerepel egy rehabilitációs centrum létesítése a kórház mellett, amelyben tovább hasznosítanák ezt a hévizet. A felszín alatti vízbázisok védettsége A település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet4 értelmében az érzékeny kategóriába tartozik. A felszín alatti vizek esetleges szennyezésével kapcsolatosan a 10/2000. (VI. 2.) KöM- EüMFVM- KHVM együttes rendelet5 előírásai mellett figyelembe kell venni 219/2004. (VII.21.)6 Kormányrendelet. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről rendelkező 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet7 hatálya az ivóvíz-minőségű vízigények kielégítését, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, igénybe vett, lekötött vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázisokra, továbbá az ilyen felhasználású víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízlétesítményekre terjed ki, amelyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. Ennek értelmében az érintett vízbázisokat, vízlétesítményeket e rendelet szerinti fokozott védelemben kell tartani. Előírása szerint legkésőbb 2007. szeptember 1.-ig, valamennyi települési vízmű esetében meg kell határozni a vízbázis védőidom-védőterület rendszerét. A felszín alatti vizek védelme érdekében az Önkormányzatnak figyelmet kell fordítania a 72/1996. (V.22.) Kormányrendeletben8 engedélyezési jogkörébe tartozó sekélymélységű fúrt kutakra (24.§. (1) bekezdés c. pont), melyek számbavétele, legalizálása és felülvizsgálata fontos feladat. Ezen kutak műszakilag nem megfelelő módon történő megvalósítása jelentős mértékben hozzájárulhat a felszín alatti vizek minőségi állapotának további romlásához.

6.2. TALAJVÉDELEM Nagykőrös közigazgatási területe 22 796 ha, ebből 21 923 ha külterület és 873 ha belterület. A vizsgált településen a jellemző talajtípus a homok, homokos vályog talaj, mely jó minőségével kedvező feltételeket biztosít a mezőgazdasági művelés számára. A területhasználatok arányát mutatja az alábbi táblázat.

4

27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 5 10/2000. (VI. 2.) KöM- EüM- FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről 6 219/2004. (VII.21.) Kormányrendeleta felszín alatti vizek védelméről 7 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint a vízellátást szolgálóvízilétesítmények védelméről 8 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 100



A területhasználat aránya Nagykőrösön Fontosabb területhasználatok

Terület (ha) 21 923 873

Külterület Belterület

A közigazgatási területhez viszonyított aránya 96,17% 3,83%

65,5 Összes belterületi zöldfelület 620 Lakó és Intézményi terület 197 Iparterület (bel- és külterületen) 14 089 Mezőgazdasági terület 7 834 Erdős terület Forrás: Nagykőrös környezetvédelmi programja, 2002

A belterület 7,5%-a A belterület 71,01%-a 0,86% 61,80% 34,36%

A rendszerváltást követő években a birtokstruktúra nagymértékben átalakult. A szántóterületek nagy része magánkézbe került, megszűntek a nagyüzemi táblák, a meliorációs tevékenység során megépített felszíni üzemi belvízcsatornák és a földút-árok hálózat nagy része elbontásra került, a drénhálózat műtárgyainak zöme nem funkcionál, a gépészeti berendezések nagy részét eltulajdonították, ezért a mezőgazdaságilag hasznosított területek egy része belvízveszélyessé vált. A műtrágyák és a növényvédőszerek felhasználása visszaesett, a talajok savanyodása, a talajszerkezet romlása és a deflációs érzékenység fokozódik. Nagykőrös környékén a szélfogó fasorok állapota megfelelő, ezért a deflációs károk nem nagyon jelentkeznek. A talajjavítás még nem vált gyakorlattá. A nitrátterhelés azonban a sok helyen szakszerűtlenül tárolt, helytelenül adagolt műtrágyák és a hígtrágyák miatt növekedett. A 27/2006. (II.7.) számú, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet Nagykőröst nem sorolja nitrát érzékeny terültek közé. Szennyeződésérzékenység

Környezetföldtan, Forrás: Magyarország atlasza, 1999. 101



A szennyező hatások közül kiemelt problémát jelent a szilárd és folyékony hulladékok, ipari eredetű hulladékok nem megfelelő gyűjtéséből, ártalmatlanításából és a közlekedésből származó talajszennyezés. A város határában található szilárd hulladéklerakó semmilyen műszaki védelemmel nem rendelkezik, ezért a deponált hulladékon átszivárgó csapadékvíz a talajba juthat, szennyezve azt. Problémát jelentenek a városból kivezető utak mentén illegálisan elhelyezett szeméthalmok is. A másik nagy talajszennyező forrás a város belterületén a kommunális szennyvíz szikkasztásos kezelése, illetve a jelenlegi tavas szennyvíztisztítás során elszivárgó szennyvíz, mely a csatornahálózat megépülése után szinte teljesen megszűntethető lesz. A közlekedésből eredő szennyezés a levegő közvetítésével kerül a talajba, mértéke az adatok hiánya folytán nem ismert. 6.3. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Nagykőrös levegőtisztasága kedvező, a városban nincs semmilyen nagyobb légszennyező forrás. A légszennyezés időben és térben csak esetileg fordul elő. Legnagyobb gondot az átmenő forgalom és a konzervgyárból és a szennyvíztelepről származó bűzhatás okozza. A település jó levegőminősége a nagyarányú erdőterületeknek köszönhető, a várost ÉNy-ról egy több km vastag erdősáv övezi, így az uralkodó szélirány által szállított szennyezések csekély része jut a városba, ezen kívül a település belterületén is magas a zöldfelületek aránya, mely szintén kedvez a jó levegőnek. A településen nem található immissziós levegőmérő állomás, a településhez legközelebb Cegléden és Szolnokon működtet ilyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Az 1/2005.(I.13.) KvVM rendelet „a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló” 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet módosítása, amely alapján Nagykőröst a 10-es levegőtisztaság-védelmi zónába lehet besorolni. A szennyezőanyagok szerinti besorolást a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza: Kén-dioxid: F Nitrogén-dioxid: F Szén-monoxid: F Szállópor, PM10: E Benzol: F Talaj közeli ózon: B Az 1995. évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46.§ 1. bekezdésének c. pontja kimondja, hogy „a környezetvédelmi feladatok megoldására (a települési önkormányzat) önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz.” A városnak nincs önálló levegőtisztaság-védelmi rendelete. A légszennyezéssel összefüggő kibocsátókat 3 kategóriába sorolhatjuk: fűtéstechnológiai, mezőgazdasági, ipari és közlekedési. A fűtésből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások idényjellegűek. A településen 3 főközlekedési út (441, 4601, 4614) is keresztül halad, így megállapítható, hogy a legnagyobb légszennyező forrás az átmenő forgalomból ered. A közlekedésből szén-monoxid, nitrogén-oxid, ólom, elégetlen szénhidrogének különböző

102



származékai, korom kerülnek a levegőbe. A város utcáinak kb. 60 %-a van csak szilárd burkolattal ellátva, ezért jelentős a belterületi utak porzása is. A háztartási tevékenységek közül a fűtés során kibocsátott szennyező anyagok nagymértékben függenek a felhasználásra kerülő tüzelőanyagtól. Az utóbbi időben igen kedvező változás ment végbe ezen a területen, a földgáztüzelés elterjedésének hatására, amelynek révén jelentősen csökkent a levegőbe kerülő szilárd anyag-, korom- és kén-dioxid-kibocsátás. A térségben található intézmények kivétel nélkül gáztüzelést használnak. Az önkormányzat adatszolgáltatása szerint lakossági panasz a levegő minőségével kapcsolatban még nem érkezett, bár tudomásuk van a konzervgyár és a Kárász utcai szennyvízátemelő környéki erős bűzhatásról. A városban a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség 2003-ban 20 telephelyen 72 bejelentett pontforrást tartott nyílván.

Forrás: A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetállapot Értékelése (2004) 103



Forrás: A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetállapot Értékelése (2004)

Magyarországon a gyomnövények közül a pollenfertőzött területeket tekintve a parlagfű áll az első helyen. 5 millió hektár területen fordul elő az országban, amelyből 700 ezer hektáron erős a fertőzés. Leggyakoribb felszaporodási helye a bolygatott talajú, elhanyagolt parlagterületek. A szántóföldi növények közül elsősorban a kapás kultúrák, a napraforgó, kukoricatáblák, nyár végén pedig a kalászos gabonák tarlói a leginkább fertőzöttek. Nagykőrös területén van szervezett parlagfű irtás, az Önkormányzat rendszeresen kaszáltatja a közterületen lévő parlagfüvet, de külterületeken rengeteg a parlagon hagyott földterület, mely kimondottan kedvelt élőhelye a parlagfűnek. Összefoglalva: A város levegője nagyon jó minőségű, ez főként a magas zöldfelületi aránynak köszönhető, illetve, hogy a településen semmilyen komolyabb légszennyező tevékenység nem folyik.

104



6.4. ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM A zaj korunk egyik nyomasztó környezeti problémája, mivel a zajterhelés meghatározza az emberek közérzetét, életminőségét. Fontos feladat a zajvédelemmel kapcsolatos problémák megfogalmazása és ezek megoldása. Az 1995. évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46.§ 1. bekezdésének c) pontja kimondja, hogy „a környezetvédelmi feladatok megoldására (a települési önkormányzat) önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz.” Ide tartozik a zajvédelmi rendelet megalkotása is. A törvényi előírás ellenére Nagykőrös nem rendelkezik önálló zajvédelmi rendelettel. A rendelet megalkotása során figyelembe kell venni, hogy a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM. együttes rendeletben meghatározott zajterhelési határértékek a mérvadóak. A zajterhelési határértékek teljesülésének feltételei – mint pl. zajos létesítmények területrendezési tervben is meghatározott, előírt létesítési feltételei, védelmi szempontok, védőtávolságok stb. - a rendeletbe beépítendőek. A helyi rendeletnek tartalmaznia kell a település zaj- és rezgésvédelmi szempontból is fontos övezeti besorolásait, a településen a kulturális, szórakoztatóipari, szabadidő, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési és hirdetési célra alkalmazott hangosító berendezések, illetve bármilyen a környezetbe zajt kibocsátó berendezések üzemben tartásával kapcsolatos zajvédelmi előírásokat, területi besorolásokat, határértékeket, határértékek ellenőrzésének módját stb.. A zajvédelmi szempontú besorolás meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy szolgáltató létesítmények esetében a jegyzőnek, nem szolgáltató létesítmények esetén a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek van hatásköre. Az önkormányzati rendeleten kívül települések zaj elleni védelmét két hatóság előírásai szabályozzák: - az építésügy (épített környezet védelme) - a környezetvédelem (épített emberi környezet működtetése, rendeltetésszerű használata). A teljes építési folyamatot átfogó OTÉK előírásai már megvalósult építmény átalakítására is kiterjednek, hiszen a szerkezeti, funkcióbeli átalakítások módosíthatják a környezetbe lesugárzott zaj mértékét. A lakosságot érő zajterhelést eredete szerint ipari, mezőgazdasági, közlekedési és egyéb eredetű zaj kategóriába sorolhatjuk. A nagy ipari zajkibocsátók száma az üzemek, gyárak privatizációja, szétdarabolása eredményeként folyamatosan csökken. Az új létesítések pedig vagy iparterületen (a környezetvédelmi hatóság ellenőrzése mellett), vagy ún. zöldmezős beruházásként (ahol a környezetben nincs védendő épület) valósulnak meg. Jelentősebb zajkibocsátással járó ipari tevékenység nem folyik a városban, a konzervgyár dobozüzeme a legnagyobb zajkibocsátó, de az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint lakossági panasz ez idáig nem volt. A mezőgazdaság ágazatai közül a növénytermesztés jellemzően lakott területtől távol folyik, környezetét zajjal csak időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem,

105



termék-fuvarozás) terheli. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja általában nem terjed túl a mezőgazdasági terület határán. Az állattenyésztés egy része lakókörnyezetben vagy annak közelében található. A zajterhelés szempontjából főleg az intenzív, kis helyigényű állattartás (baromfi-nevelő telepek, sertés- és libatartás) okozhat lakossági panaszokat. Zavaró lehet az állatok hangja, illetve a kapcsolódó technológiai zajok (pl. mesterséges szellőztetés). A legnagyobb zajterhelés a közlekedésből származik, amelynek mértéke nem egyenletes lefutású, napszakonként és szezonálisan is változik. A közúti és a vasúti forgalom a reggeli (58 h között) és a délutáni (15-18 h között) időszakban a legsűrűbb. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az összekötő utakon. Szezonálisan nézve a személygépjárművek részaránya a nyári időszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármű hányad ősszel (főleg a mezőgazdasági áruszállítás miatt) jelentősebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén. A közúti közlekedésből származó zaj a településen átmenő tranzitforgalomból és a belső forgalomból tevődik össze. Nagykőrösön a három főközlekedési (441, 4601, 4614) út is keresztül halad, mindkettő jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. A városnak vannak kész tervei elkerülő út építéséről (441), de forráshiány miatt ez még nem valósult meg. Az egyéb zajok kategóriájába a lakókörnyezetben a lakás, vagy melléképületek részbeni átalakításával létrejött, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek zaja (pl. hűtőaggregát, elszívó ventilátor stb.), a lakóingatlan céljára vásárolt, de vállalkozási célra felhasznált telephelyek zaja tartozik. Emellett az egyéb zajok egy jelentős csoportját alkotják a szórakozóhelyi zajok is.

6.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, TELEPÜLÉSTISZTASÁG A városban a törvényi előírásoknak megfelelően van közszolgáltatás a szilárd és a folyékony hulladék gyűjtéséről és szállításáról. A településre 2004-ben készült el a Hulladékgazdálkodási terv. A hulladékgazdálkodással, településtisztasággal kapcsolatos kérdéseket az önkormányzati „Települési szilárd hulladék és köztisztasági rendelet (27/2001.XI.30. ) és a „Települési folyékony hulladék rendelet (31/2001. XII.11.) szabályozza. A háztartási hulladékok gyűjtése 70, 110, 240 l-es kukákban, ill. 1100 literes konténerekben történik és a családi házas övezetekben heti egy, a tömblakások esetében heti két alkalommal szállítja el a Kőrösi Vagyongazdálkodási Rt. (Nagykőrös, Lőrinc pap u. 3.) a település DNy-i határában lévő hulladéklerakóba. A városban már működik a szelektív hulladékgyűjtés, a település 13 pontján helyeztek ki gyűjtőszigeteket, melyekbe a 4 hulladék frakciót gyűjtenek (PET palack, papír, fém, üveg). Az Önkormányzat tervei szerint 2006 júliusától már 20 db gyűjtősziget lesz a városban. A városban évente kétszer (ősszel, tavasszal) tartanak lomtanítást. A nagykőrösi nem veszélyes hulladéklerakóba 1968 óta szállítják a város hulladékát. A lerakó címe: Nagykőrös, Kürtilapos dűlő, hrsz:0542/3, engedélyszáma:191-10/2004. A lerakóra teljes kapacitása 1,5 millió m3, szabad kapacitása 200 ezer m3. A lerakó kerítéssel van körülzárva, de semmilyen más műszaki védelemmel nem rendelkezik, a deponált hulladékon átszivárgó 106



csapadékvíz a talajba, talajvízbe juthat. A környezetvédelmi felülvizsgálat 2002-ben készült el, rekultivációs terv készítése folyamatban van. Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz, mely szerint a 2007-tól a hulladékot a Ceglédi Regionális Szilárdhulladék lerakóba szállítják, illetve Nagykőrösön egy 20 ezer t/év kapacitású komposztáló létesül. A település azon részein, ahol még nem épült meg a csatornahálózat a szennyvizet zárt vagy szikkasztó rendszerű tárolókban gyűjtik és a KÖVA Rt.-vel szállítatják a helyi szennyvíztelepre. A szervezett hulladékgyűjtés ellenére problémát jelent az illegális hulladéklerakás. A város határában többfelé rendszeresen előfordul szórványos illegális lerakás. Az illegális lerakókat az önkormányzat folyamatosan felszámoltatja. Az elhullott állatokat az ATEV Rt szállítja el. A köztisztaságra vonatkozó szabályozást az Önkormányzat 27/2001.(XI.30) számú, Köztisztasági rendelete tartalmazza. A közterületek tisztántartását, a belterületi utak karbantartását és az egyéb köztisztasági feladatokat a KÖVA Rt. és az Önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások végzik.

6.6. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, BELVÍZ VESZÉLYEZTETETTSÉG A 6/2005 (II.22.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes módosításáról Nagykőröst nem sorolja a belvíz veszélyeztetett települések közé. A csapadékvíz elvezető árok a település kevesebb, mint 40 %-án van csak kiépítve, ebből 17270 méter nyílt árkos, 22920 méter fedett rendszerű, ezek állapota megfelelő. Az önkormányzat kiviteli tervekkel rendelkezik a teljes településen történő csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséről, jelenleg közbeszerzési eljárás alatt áll. Az összegyűjtött csapadékvizet a belvízelvezető csatornákba vezetik, a Kőrös-érbe és a Kürtilapos csatornába, mely utóbbi a Kőrös-érbe, az pedig a Tiszába torkollik. A város egyes külterületi részei belvíz-veszélyeztettek, legutoljára 2000-2001-ben volt ebből probléma, de komolyabb anyagi károk nem keletkeztek. Az állami illetve magán tulajdonban lévő vízrendezési művek állapota a folyamatos, évek óta halmozódó fenntartási és üzemeltetési forráshiányok miatt nem éri el a műszakilag előírt igényszintet. Az üzemi és az önkormányzati művek többségét a fenntartottság hiánya jellemzi, emiatt a vízelvezető rendszerek funkcióképessége erősen korlátozott. A rendezetlen tulajdonviszonyok, illetve a gazdálkodóknak a területi vízgazdálkodással kapcsolatos feladatai, például a mélyszántás, a melioráció ellátatlansága miatt a mezőgazdasági területek vízmentesítésének feltételei az egyes táblák esetén sem mindenütt biztosítottak. A belterületi árkok karbantartását az önkormányzat helyi vállalkozókkal végezteti el.

107



6.7. TERMÉSZETVÉDELEM Nagykőrös a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található. A város közigazgatási területén országos természetvédelmi oltalom alatt álló védett természeti terület nincs, azonban „ex lege” védett lápok, földvár és kunhalmok találhatóak a településen. A Jászkarajenő-Kocsér Füves Puszták Tájvédelmi Körzet részeként egyes területek a Gógányér és a Kőrösér mentén a későbbiekben védelemre lennének érdemesek. A több erdőfoltból álló Nagykőrösi pusztai tölgyes szintén védelem alá kerülhetne természetvédelmi területként. Helyi természetvédelmi oltalom alatt állnak a településen a Strázsadomb, a Gát és a Balaton utcai kosboros területek. A település számos értékes faegyede közül jelenleg négy védett: • Pálfái basafa (0937/6 hrsz) • Kincses makkfa (0885/15 hrsz) • Régi basafa ((01013 hrsz) • Dezső Kázmér makkfa (01013 hrsz) A város természetközeli környezete mind minőségében, mind mennyiségében kitűnik az országos átlagtól, hiszen a település erdősültsége a 19%-os országos átlagot jóval meghaladó (mintegy 35%), melynek egy része természetközeli tölgyerdő. Magyarország számára az optimálisan elérendő erdősültségi célállapot 23-25% lenne, melyet Nagykőrös erdősültsége szintén jóval meghalad. A településen mindemellett több, mint 300 különböző helyrajzi számú terület kapott európai uniós irányelvek alapján kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területként Natura 2000-es besorolást. A Natura 2000 program az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelveket egyesíti magában, melyet az Európai Unió indított a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozására. Ezt a célt olyan védett területek hálózatának kijelölésével kívánja elérni, amelyek az egész kontinens szempontjából legjelentősebb, egyedi vagy veszélyeztetett fajokat és élőhelytípusokat őrzik. Szakmai javaslatok alapján Magyarországon a területek kijelölését az állami természetvédelem területi szervei, a nemzetipark-igazgatóságok dolgozták ki. A Natura 2000 területekre vonatkozó részletes szabályozást a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet9 tartalmazza. Természetesen ezek a keretek szigorúan megszabják a kezelés lehetőségeit. A rendelet értelmében a természetvédelmi törvénnyel összhangban a területre negatív hatással bíró tevékenységek és projektek nem valósíthatók meg, illetve a területhasznosítási módosítás előtt hatástanulmány készítése szükséges még akkor is, ha a projekt területe kívül esik a Natura 2000-es területen, de arra lehetséges hatással bír. E területen folyó fejlesztési és természet megőrzési tevékenységhez a rendeletben meghatározott források (EU-s és hazai) használhatók fel. A település és környezete területén a következő helyrajzi számú területek érintettek az Natura 2000-es besorolásban10: A Natura 2000-es területek aránya a település teljes közigazgatási területéhez képest 9,7 %-ot tesz ki. 9 10

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről KvVM közlemény az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek jegyzékéről 108



Forrás: DINPI

Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Gógány- és Kőrös-ér mente (kiterjedése: 803,4321 ha) 034/7, 034/8a, 034/8b, 034/9, 034/10, 034/11a, 034/11b, 034/13, 034/14, 034/15, 034/16a, 034/16b, 035, 036/12a, 036/12b, 037/1, 037/2, 038/2, 039, 040/1a, 040/1b, 040/1c, 040/1d, 040/2, 043/21, 043/23, 043/24, 043/25, 043/26a, 043/26b, 043/31, 043/32, 043/33, 043/34, 043/35, 043/36, 043/37, 043/38, 043/40, 043/41, 043/42, 043/43, 043/44, 043/45a, 043/45b, 043/45c, 043/45d, 043/46, 043/47, 043/48, 043/49, 043/50, 043/51, 043/52, 078, 079/1, 079/2, 079/3a, 079/3b, 079/5, 079/6, 079/7, 079/8a, 079/8b, 079/9, 079/10, 079/12, 079/13, 079/14, 079/15, 079/17a, 079/17b, 079/17c, 079/17d, 079/17f, 079/17g, 079/17h, 079/17j, 079/17k, 079/17l, 080, 081/2a, 081/2b, 081/2c, 081/2d, 081/2f, 081/2g, 083, 0104, 0105/1, 0105/2, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0108, 0109/1, 0109/2a, 0109/2b, 0109/2c, 0109/3, 0110, 0113/14a, 0113/14b, 0113/14c, 0113/15, 0113/16, 0113/17, 0113/18, 0113/19, 0113/20, 0113/21a, 0113/21b, 0113/21c, 0152/33a, 0152/33b, 0152/34a, 0152/34b, 0152/34c, 0152/35, 0152/37a, 0152/37b, 0152/39a, 0152/39b, 0152/40, 0152/41a, 0152/41b, 0153, 0154/4, 0154/5, 0154/6a, 0154/6b, 0154/6c, 0154/6d, 0154/6f, 0154/6g, 0154/6h, 0154/6j, 0154/11, 0154/12, 0154/16, 0154/17a, 0154/17b, 0157/2a, 0157/2b, 0157/3a, 0157/3b, 0157/5, 0157/8a, 0157/8b, 0157/9a, 0157/9b, 0157/10a, 0157/10b, 0157/10c, 0157/10d, 0157/11a, 0157/11b, 0157/11c, 0157/12a, 0157/12b, 0157/12c, 0157/13a, 0157/13b, 0157/13c, 0157/13d, 0158, 0159, 0160/5a, 0160/5b, 0160/5c, 0162, 0163, 0164, 0178, 0179/1a, 0179/1b, 0179/1c, 0179/3a, 0179/3b, 0179/3c, 0179/3d, 0180/5a, 0180/5b, 0180/10a, 0180/10b, 0180/10c, 0180/11, 0180/12a, 0180/12b, 0180/15a, 0180/15b, 0180/15c, 0180/19a, 0180/19b, 0180/19c, 0182/3, 0182/6, 0182/7, 0182/8a, 0182/8b, 0182/9, 0182/10, 0182/11a, 0182/11b, 0182/12, 0182/13, 0182/14, 0183/6a, 0183/6b, 0183/7, 0183/10, 0183/11a, 0183/11b, 0183/11c, 0183/11d, 0183/14a, 0183/14b, 0183/14c

Nagykőrösi pusztai tölgyesek (kiterjedése: 1413, 0640 ha) 0651/1, 0651/7, 0657/5, 0657/6, 0700/3, 0701, 0702, 0730/1, 0733/1, 0733/2, 0734/2, 0734/3, 0754, 0755/1, 0755/2a, 0755/2b, 0755/3, 0779/1, 0786/3, 0786/4a, 0786/4b, 0786/6, 0786/12, 0786/13, 0786/15, 0786/16, 0786/19a, 0786/19b, 0786/20a, 0786/21a, 0786/21b, 0792/1, 0792/3, 0796, 0797/4, 0798, 0799/4, 0806/1, 0806/4a, 0806/4b, 0807/15, 0817/3, 0821/1, 0889, 0890a, 0890b, 0890c, 0890d, 0892/1a, 0892/1b, 0892/1c, 0892/1d, 0892/1f, 0892/1g, 0892/1h, 0892/1j, 0892/1k, 0892/1l, 0892/2a, 0892/2b, 0893, 0894a, 0894b, 0895, 0896/2a, 0896/2b, 0896/3a, 0896/3b, 0896/3c, 0896/3d, 0896/3f, 0896/4a, 0896/4b, 0896/5, 0897, 0898, 0899, 0900, 0902/11, 0903/1, 0904, 0905, 11666, 11671

Összefoglalva: Nagykőrös területén országos természetvédelmi oltalom alatt álló védett terület nincs, azonban több „ex lege” védett terület található a településen. A településen több mint 300 különböző helyrajzi számú terület- a település közigazgatási területének csaknem 10%-a – áll a Gógány- és Kőrös-ér mente, valamint a Nagykőrösi pusztai tölgyesek részeként Natura 2000 oltalom alatt. Helyi védelem alatt áll a településen a Strázsadomb, a Gát, valamint a Balaton utcai orchideás területe (összesen mintegy 1,3 ha), valamint négy idős faegyed. A település fontos természeti értéke nagyfokú erdősültsége, mely a jelenlegi országos átlagot és a Magyarországon kívánatos országos átlagot is jóval meghaladja.

109



7. NAGYKŐRÖS GAZDASÁGA A települések jólétének, lakosságmegtartó képességének és sok esetben a legtöbb fejlesztésnek is a gazdaság képezi az alapját. Az önkormányzat feladata, hogy erejéhez mérten megteremtse a feltételeket a település gazdasági életének fejlődéséhez, hogy javítsa a telepítési tényezők minőségét, illetve hozzáállásával is élénkítse a gazdasági „pezsgést”. Ebben a fejezetben Nagykőrös gazdasági életének jelen állapotát mutatjuk be, azt a helyzetet, amellyel a fejlesztési koncepció során is számolni kell. 7.1. A GAZDASÁG JELENLEGI ÁLLAPOTA Nagykőrös Pest megyében helyezkedik el, és a Közép-Magyarországi régióhoz tartozik. A gazdaság helyzetének fő mutatója, a bruttó hazai termék alapján a következők mondhatók el. A táblázat alapján megállapítható, hogy mind régiós (8.274.606, 2003), mind megyei (1.806.524, 2003) szinten folyamatosan növekvő az előállított GDP értéke. Az előállított bruttó hazai termék alapján a Közép-Magyarországi régió az első, Budapest nélkül a harmadik a hét régió között. Pest megye által előállított bruttó hazai termék a legnagyobb a 19 megye közül. A megyében előállított GDP nagysága 1.806.524 milliárd forintot tett ki 2003-ban, ami az ország bruttó hazai termékének 9,81 %-át adta. Az egy lakosra jutó GDP tekintetében a Közép-Magyarországi régió a régiók közötti rangsorban az első helyet, míg Pest megye a megyék között az ötödik helyet tudja elérni. 2003-ban az egy lakosra jutó GDP értéke Pest megyében az országos átlag 89,16 %-a és a vidéki átlag 114,17%-a, tehát meghaladja a vidéki átlagot, viszont az országostól elmarad. Bruttó hazai termék változása a Közép-Magyarországi régióban (2002-2004) Megye, régió Pest megye Közép-Magyarország Ország összesen

Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron Egy lakosra jutó bruttó hazai termék (millió Ft) (ezer Ft) 2001 2002 2003 2001 2002 2003 1.377.454 1.593.112 1.806.524 1.275 1.452 1.620 6.541.502 7.636.146 8.274.606 2.311 2.701 2.927 14.849.809 16.740.415 18.408.815 1,458 1.648 1.817 Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2004)

Pest megye gazdaságának dinamikus fejlődését jelentősen befolyásolja és magyarázza a vállalkozások magas száma, a külföldi befektetések magas száma és a korszerűsödő gazdaságszerkezet. A vállalkozások száma az országos átlagnál magasabb. A korábbi szocialista nagyüzemek megszűnése után a lakosság egy része a mezőgazdaságban keresett magának megélhetést. Az agrárium azonban alacsony jövedelemtermelő képessége miatt nem tette lehetővé a versenyképes vállalkozások kialakulását.

110



Ezer lakosra jutó vállalkozások száma kistérségenként, 2002

2,8-5,5 db/ezer lakos 5,5-8 db/ezer lakos 8-10,5 db/ezer lakos 10,5-13 db/ezer lakos 13-35 db/ezer lakos

Forrás: VÁTI-TEIR

Pest megye kistérségei közül a működő vállalkozásainak számát tekintve a Ceglédi kistérség a hatodik helyet foglalja el. A megye vállalkozásai közül 7,76 % itt található. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 62, mely az alacsonyabb kategóriákhoz sorolható a többi kistérséghez képest, és jelentősen alulmúlja a megyei átlagot. Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték kistérségenként, 2002

26 320 – 120 000 Ft/lakos 120 000 – 220 000 Ft/lakos 220 000 – 320 000 Ft/lakos 320 000 – 420 000 Ft/lakos 420 000 – 3 561 885 Ft/lakos

Forrás: VÁTI-TEIR 111



Vállalkozások száma Pest megye kistérségeiben (2003.) Müködő társas vállalkozásokból Működő vállalkozás

Működő vállalkozás 1000 lakosra

Működő egyéni vállalkozások

Működő társas vállalkozások

2285

65

1363

Budaörsi

16286

114

Ceglédi

7557

Dabasi

3154

Dunakeszi

mezőgazdaság,erdőgazdálkodás, halászat

ipar, építőipar

szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

922

33

330

202

27

226

7011

9275

124

2230

2297

274

3081

62

5111

2446

73

1913

1241

164

616

672

95

555

55

348

301

46

273

6628

105

3128

3500

33

915

896

112

1068

Gödöllői

9486

90

4821

4665

111

1149

1138

162

1478

Gyáli

5527

Monori

5801

76

2921

2606

58

792

720

90

543

65

3513

2288

68

675

615

74

537

Nagykátai

3097

51

2057

1040

70

309

275

40

182

Pilisvörösvári

9199

111

3913

5286

90

1190

1115

168

1852

11048

89

5833

5215

116

1448

1429

194

1291

8445

119

3823

4622

67

1017

1015

191

1540

Szobi

645

50

424

221

31

51

35

31

45

Váci

5878

86

3283

2595

57

643

675

105

734

2358

78

Kistérség

Aszódi

Ráckevei Szentendrei

Veresegyházi Összesen

97394

kereskedelem, javítás

1266

1092

17

271

270

40

335

50380

47014

1094

11984

11655

1649

13740

Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (2003)

A fenti táblázatból látható, hogy Pest megyében a működő társas vállalkozások meghatározó része a tercier szektorban tevékenykedik, ezután következik az iparral, építőiparral foglalkozó vállalkozások csoportja, végül a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások. Pest megyében működő társas vállalkozások megoszlása tevékenységi terület szerint (2003.) 8%

26%

29%

5% 32% mezőgaz-daság,erdő-gazdálkodás, halászat

ipar, építőipar

kereske-delem, javítás

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

ingatlan-ügyletek, gazdasági szolgáltatás

Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (2003)

Látható továbbá az is, hogy a megyében működő vállalkozások jelentősebb hányadát (51,7 %) az egyéni vállalkozások teszik ki. Ezek a vállalkozások a legtöbb esetben szintén a tercier szektorban tevékenykednek. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedők jelentős hányada őstermelőként, családi gazdálkodóként dolgozik és nem vállalkozás formájában. 112



1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma (1996 – 2004) 140 120 100 80 60 40 20 0 1996

1997 Nagykőrös

1998

1999

2000


2001

2002

Megye

2003

2004

Ország


Az ezer lakosra jutó vállalkozások számát tekintve elmondható, hogy a Ceglédi kistérség az országos átlagot követve folyamatos növekedést produkált, azonban jócskán az országos (119 db/1000 lakos) és megyei (113 db/1000 lakos) értékek alatt maradt (79,7 db/1000 lakos) mutatóival. A megyében a kistérségek közül a harmadik legrosszabb mutatóval rendelkezik. A működő társas vállalkozások számának alakulását figyelembe véve a következő tendenciák vonhatóak figyelhetők meg: számuk folyamatosan növekszik (2001-ben: 2171 db, 2002-ben: 2273 db, 2003-ban: 2446 db). A tevékenység szerinti megoszlásuk alapján pedig a következő folyamatok jellemzők: A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat szektorában a stagnálás folyamata jellemző az elmúlt években, a szektorban 2003-ban 162 társas vállalkozás tevékenykedett. A kereskedelem, javítás terén folyamatos növekedés figyelhető meg az elmúlt években, 2003-ban már 672 társas vállalkozás tevékenykedett, ugyanez a tendencia figyelhető meg az ipar, építőipar területén is, melyben 2003-ban mintegy 616 cég működött. Működő társas vállalkozások megoszlása tevékenység szerint a ceglédi kistérségben (2001-2003)

vállalkozások száma

700 600 500 400 300 200 100 0

2001

2002

2003

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

ipar, építőipar

kereskedelem, javítás

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

ingatlan-ügyletek, gazdasági szolgáltatás


113



A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén a növekedés mértéke valamelyest alacsonyabb volt, de folyamatos, 2003-ban 95 vállalkozás működött a szektorban. Az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás szektorát elemezve a folyamatos növekedése tendencia mondható el (2003-ban 555 vállalkozás). Működő vállalkozások megoszlása szervezeti forma szerint Nagykőrösön Év

Működő vállalkozás összesen

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

kft.

Ebből ( %) szövetkebt. egyéni zet vállalkozás

1302 7,0 1,2 7,4 82,9 1314 9,3 1,1 8,3 79,8 1314 10,0 1,1 9,7 77,1 1342 10,1 1,0 10,1 76,9 1430 11,7 1,0 11,7 73,6 1441 11,7 1,0 13,0 72,2 1442 11,7 0,9 13,2 72,3 1484 12,7 0,9 13,9 70,6 1904,0 n.a. n.a. n.a. 72,4 Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1996-2004)

egyéb 1,6 1,6 2,1 1,9 2,0 2,1 1,9 2,0 27,6

Működő vállalkozás 1000 lakosra 49,0 49,8 50,3 51,5 54,8 55,9 56,2 57,8 74,5

Nagykőrös város működő vállalkozásainak szervezeti forma szerinti megoszlása alapján elmondható, hogy a vállalkozások száma növekszik, és ezen belül a társas vállalkozások száma is növekvő tendenciát mutat. A kft-k (12,7 % 2003-ban) és a bt-k (13,9 % 2003-ban) részaránya emelkedik, míg a szövetkezetek aránya folyamatosan csökken (0,9 % 2003-ban). Az egyéni vállalkozások száma gyengén csökkenő tendenciát mutat, arányuk 2003-ban 70,6 % volt. Működő vállalkozások megoszlása szervezeti forma szerint Nagykőrösön 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1996

1997 kft.

1998

szövetke-zet

1999 bt.

2000

2001

egyéni vállalkozás

2002

2003

egyéb


Összességében a működő társas vállalkozások aránya még mindig alacsonynak mondható, az egyéni vállalkozások között sok a kényszervállalkozó, akik nem tudnak hosszabb távon a gazdasági élet vérkeringésébe bekapcsolódni. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számát tekintve a települési adatokból elmondhatjuk, hogy mind az országos (119db 2004-ben) és mind a régiós (113db 2004-ben) 114



átlagoktól jócskán, de a kistérségi (79,7db 2004-ben) átlagoktól is alacsonyabb értéket képvisel, 2004-ben mindössze 74,5 volt az értéke. Működő vállalkozások száma 1000 lakosra vetítve Év 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Működő vállalkozások 1000 lakosra Nagykőrös Ceglédi kistérség Pest megye 49 52,6 69 49,8 54,2 73 50,2 54,6 75 51,4 56,9 78 54,8 60,7 84 55,8 58,5 82 56,2 60,7 84 57,7 62,1 87 74,5 79,7 113 Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1996-2004)

Magyarország 69 72 77 80 84 83 85 87 119

Összefoglalva: A kifejezetten dinamikusan fejlődő Közép-magyarországi régióban és a gazdaságilag fejlett Pest-megye délkeleti részén található Ceglédi-kistérség mind az országos, régiós és megyei fejlettségi szint alatt található a gazdasági mutatók alapján. Nagykőrös városának gazdasági mutatói a kistérségi mutatók alatt helyezkednek el, ez a befektetések kis volumenével, a külföldi működő tőke alacsony szintjével, az egysíkú múltbeli fejlesztésekkel és a fekvésből adódó hátrányos helyzettel (Kecskemét és Cegléd gazdasági „elszívó” hatása) magyarázható.

7.2. IPARI TERMELŐ ÁGAZATOK Pest megye iparának teljesítménye hűen tükrözte az ország gazdasági teljesítményének és szerkezeti arányának változásait a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás folyamatában. A ’90-es évek elején a „vesztes” megyék között találta magát, ma már a gazdasági folyamatok nyertesei közt kell keresnünk, felzárkózott a vezető közép- és nyugat-dunántúli megyék közé. Az ipar aránya a gazdasági szerkezetben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, a megyei átlagoknál alacsonyabb, az építőipar a megyei átlagoknál viszont magasabb értéket képvisel. Az ipar belső szerkezetét tekintve a korszerűbb ágazatok dominálnak, magas a feldolgozóipar, azon belül is a gépipar és a vegyipar aránya. A megyében az ipari termelési érték aránya folyamatosan növekszik, a foglalkoztatásban betöltött szerepe viszont csökken. Az ipari export értékesítési aránya 2000-ben 43 % volt, mely azóta emelkedett. Az export magasabb aránya leginkább a gépipart érinti. A Budapest körüli első agglomerációs gyűrű térségeiben a legmagasabb az ipari teljesítmény, míg a harmadik agglomerációs gyűrűben a legkisebb-köztük a ceglédi kistérségben. Az itt elhelyezkedő gyűrűkben a mezőgazdaság szerepe jentősebb, és valamelyest kisebb a szolgáltató szektor teljesítménye is. Nagykőrös ipari fejlesztése a rendszerváltás előtt meglehetősen egysíkú volt. Mindenekelőtt a hagyományos mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar túlméretezett bázisát építették ki. Ezen felül a mezőgazdasági gépgyártás a téeszekhez kapcsolódva volt jellemző, arányaiban azonban eltörpült a konzervgyártás mellett. 115



A Nagykőrösi Konzervgyár a rendszerváltásig mintegy 4000 embert foglalkoztatott a városban, és egyben Közép-Európa legmodernebb konzervgyára volt. A gyár két telephelyen üzemelt, a nagyobb egység sokrétű feldolgozást folytatott, a kisebb telephelyű és gyártási kapacitású gyáregység zöldborsó konzerveket készített javarészt a Szovjetunió számára. A gyártás folyamán javarészt a térségben megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket dolgozták fel. Az élelmiszeripari tevékenységre élelmiszeripari szakközépiskola is települt, teljes körűvé kiegészítve a vertikumot. A rendszerváltást követően a konzervgyár három nagyobb részegységre bomlott, a nagyobb telephely Nagykőrösi Konzervgyárként (2000-től a Globus tulajdona) 2005-ig üzemelt, majd elbocsátotta dolgozóit. 1992-ben a kisebb telephely a Bonduelle Kft tulajdonába került. A Bonduelle jelenleg (2006) mintegy 150 állandó, idényben (június-november) pedig 750-800 dolgozót alkalmaz. A cég kizárólag zöldség-feldolgozást és konzerválást folytat nagyfokú automatizáltság mellett (kukorica, zöldborsó) és 98%-ban exportra termel. A cég 1992 óta 25 milliárd forintot fordított fejlesztésekre, hosszú távú (minimum 15 év) további termelésben gondolkodik. A harmadik részegység a Crown Magyarország Kft tulajdonában található, és jelenleg is üzemel, exportra is termelő konzervdobozgyártást végez kb. 200 főt foglalkoztatva. A gépgyártás is hagyományos ágazatnak nevezhető a városban, jelenleg az ÁGISZ Rt (Általános Gépgyártó Ipari Szövetkezet, mely élelmiszeripari gépek gyártásával foglalkozik), a Transzformátor Kft (hegesztőtrafók gyártása) és a Vertikum Kft van jelen, az utóbbiról több információval is rendelkezünk: mezőgazdasági gépgyártás a fő profil, mintegy 100 állandó dolgozót foglalkoztat. A mezőgazdaság problémái az ágazatban visszacsapódtak a mezőgazdasági gépgyártásra is, a hazai felvevőpiac lényegesen beszűkült. Exportra is termel a cég, jelenleg a termékek 15-18 %-a jut külföldi piacokra. A gazdasági átalakulás folyamatában a konzervgyár(ak) folyamatos leépülése és létszámelbocsátása a településen az 1995-2000-es években jelentős munkanélküliséghez vezetett. A probléma megoldásában segítséget nyújtott a városban 2000-ben megjelenő japán érdekeltségű Sanshin/Magyarország Kft összeszerelő üzeme (ipari híradás-technikai termékek gyártása), mely jelenleg 800 főt foglalkoztat, javarészt betanított munkásokat. A cég folyamatosan bővít, a harmadik üzemcsarnok jelenleg készül, ahol mintegy 400 dolgozó találhat munkahelyet. Egyéb jelentősebb ipari cégek a városban: Ladár és Domián Fafeldolgozó KFT, Szabó Kőrös Papírgyár KFT a fatömegcikk gyártása, a "CELSIUS PLUSSZ" Kft és Kőrös Szerkezetgyártó KFT, Nagykőrösi Gépiforgácsoló Szövetkezet a fémmegmunkálás, fémfeldolgozás területén. Az építőiparban mintegy kéttucat vállalkozás működik a városban, a legnagyobbak kb. 20-30 dolgozót foglalkoztatnak. A jelentősebb könnyűipari tevékenységet a városban a Tecnofilo Kft. (bőrtáskák, szíjak készítése) és az Orient Könyvkötő Kft (könyvkötészet, nyomdaipar) képviseli, mindkét cég több mint 20-20 főt foglalkoztatva. Nagykőrös 2006 eleje óta rendelkezik kiépített üzleti infrastruktúrával, ipari parkkal. 1999 óta folyamatosan pályáztak a cím elnyerésére. A területen jelenleg öt vállalkozás működik, mintegy 200 dolgozót foglalkoztatva. Az ipari park területe 10,1 ha, melyhez a konzervgyár rendelkezésre bocsát mintegy 10 ha területet, illetve az önkormányzat szándéknyilatkozatot tett 3 ha terület átadására.. 116



A legnagyobb ipari tevékenységet végző cégek a legnagyobb problémát a helyi szakemberhiányban látják, a város oktatási rendszere nem követte a város ipari szerkezetváltozását. Összefoglalva: Nagykőrös iparváros, ahol jelentékeny a mezőgazdasági vállalkozók ereje. Az élelmiszeripar múltbeli egysíkú ipari tevékenységét nehezen tudta-tudja a város felszámolni, de a folyamat elindult, megfelelő képzési háttérrel növelhető az ipari tevékenységek volumene a városban. A fejlődésben segíthet az újonnan létrehozott és kinevezett ipari park is, mely kiépített infrastruktúrával várja a további befektetőket.

7.3. MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR A Ceglédi kistérség a Duna-Tisza-közi hátságon terül el, mely hazánk legnagyobb homokvidéke. Felszíne jellemzően homokbuckákkal, futóhomokos területekkel és szikes tavakkal tarkított. A térség mezőgazdasági területeinek talajminősége talajvédelmi, környezetvédelmi szempontból a jó közepestől az igen gyenge kategóriáig sorolható be. Homok és homokos vályog talajai általában gyenge szerves anyag tartalmúak (50-150 t/ha), lúgos kémhatásúak. Nagy heterogenitású buckás terület. Jelentős károsító tényező a defláció, a szikesség, a magas talajvíz vagy belvíz, a helyenkénti mészfelhalmozódás. A térség mezőgazdasági művelésre való alkalmasságát vizsgálva elmondható, hogy közepes minőségű. Az országos átlagot meghaladó termőképességű területek aránya magasabb az országos, megyei átlagoknál. Az alapvetően sík felszín a mezőgazdasági szempontból jól művelhető, a talaj fizikai összetétele átlagos. A napfényes órák száma, az éves hőösszeg kedvező mezőgazdasági feltételeket jelentenek. A térség legrosszabb adottságú településein 6-7 AK értékű földek találhatóak, míg a legjobb adottságú település, Abony körzetében a szántók átlagos AK értéke 28,4 AK. A térségben és Nagykőrös városában is jelentős meliorációs beavatkozások voltak a 70-es és 80-as években: területrendezés és táblásítás, földutak és ahhoz csatlakozó árokhálózat kiépítése. A 80-as évekig jelentős volt a kemikáliák felhasználása, a művelt területek jelentős részét műtrágyázták, míg a szervestrágyázott területek aránya lecsökkent. A fizikai talajszerkezet leromlásának legfőbb oka a nehézgépek alkalmazása volt. Jelentős környezeti terhelő hatást jelentett az állattartó telepek almozás nélküli technológiája során keletkező hígtrágya, valamint a szennyvíz és a települési hulladék nem megfelelő elhelyezése. A rendszerváltás óta bekövetkezett változások: A termőföld privatizációjával a terület több mint 80 %-a magántulajdonba került. A nagyüzemi „táblák” megszűntek, a meliorációs tevékenység során megépített felszíni üzemi belvízcsatornák és a földút árokhálózat nagy része elbontásra került, a drénhálózat műtárgyainak zöme nem funkcionál, a gépészeti berendezések jelentős részét eltulajdonították. A műtrágyák és a növényvédőszer felhasználása visszaesett, a talajok savanyodása és a deflációs érzékenység fokozódik. A mezőgazdaságilag hasznosított területek belvízveszélyessé váltak, mivel a volt üzemi belvízcsatornák elbontásra kerültek, a drénhálózatok nem funkcionálnak, a talajszerkezet leromlása folytatódik, a talajjavítás még nem vált újra gyakorlattá.

117



Az éves lehulló csapadék mennyisége és eloszlása miatt a mezőgazdasági kultúrák gyakran vízpótlásra szorulnak. Vízgazdálkodási infrastruktúra építése Nagykőrösön az ’50-es években történt, ez azonban csak az akkor tevékenykedő bolgárkertészeteket érintette. A Vásárhelyi terv nem érinti a várost és környezetét. Alapvetően mezőgazdasági termeléssel foglalkozó területen található Nagykőrös városa, mely jelentősnek mondható iparral, illetve ipari kapacitással rendelkezik. Ez az ipari kapacitás országos, illetve régiós viszonylatban már nem tekinthető mérvadónak, a konzervgyár volumenének csökkenése miatt. Nagykőrös mezőgazdasági területeinek megoszlása művelési áganként Művelési ágak Szántó Gyep (rét) Szőlő Kert Gyümölcsös Gyep (legelő) Nádas Erdő Művelés alól kivett Halastó Összesen

Belterület 18,5 0,2 2 0,1 3,5 689 713,3

Fekvések területe ha Külterület 9609 685 100 881 1425 7 7409 1081 21 197 Forrás: Helyi önkormányzat

Zártkert 310 0,7 89 156 67 0,6 1,7 1,5 76,4 703

Összesen 9937,5 685,9 189 158 948,1 1429,1 8,7 7410,5 1846,4 22613,3

A termőföld használatának különböző kombinációin nyugvó jellegzetes gazdálkodási, termékelőállítási módokat vizsgálva nagyobbrészt gabona- és kisebb részben hústermelés az uralkodó a Dél-Pest megyei kistérségben, mégpedig két változatban: intenzív szántóhasználatra alapozva a kedvező talaj adottságú területeken, és extenzív módon, kiterjedt gyepgazdálkodással párosulva a kedvezőtlenebb adottságú területeken. Nagykőrös sajátos átmeneti állapotot képvisel a kettő között, melyet jól reprezentál a terület művelési ág szerinti használata. A mezőgazdasági terület művelésági ág szerinti megoszlását tekintve elmondható, hogy a szántó részaránya a térségben átlag alattinak mondható, a gyep aránya átlagosnak, átlag körülinek mondható, míg az erdő, szőlő és gyümölcsös aránya átlag felettinek. Meg kell említeni a város zártkerti területét, mely szokatlanul nagy arányt képvisel. A kert művelési ág értéke is magas, a zártkertben mintegy 4000 darab 300-800 nöl területű kert található. A gyümölcsös részaránya a 2000-es években, az EU csatlakozás előtti gyümölcsfák telepítésének köszönhető (mintegy 300 ha). A város mezőgazdasági területeinek aranykorona értéke 2 és 34 közt váltakozik. A hagyományos mezőgazdasági termékek alacsony jövedelmezősége következtében a vállalkozások tőkeszegénysége jellemző, amely megnehezíti a technológiai fejlesztést, a beruházások megvalósítását. A szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés évről évre ismétlődő válsága miatt alapvetően szükséges a mezőgazdaság megfelelő irányba terelése. A termékek feldolgozottsági foka az értékesítésnél nagyon alacsony, a korábbi években jelentősen visszaesett, ez a folyamat is a konzervgyár beszállítói hálózatának drasztikus visszaesésével, megszűnésével magyarázható.

118



A város őstermelőinek a száma a megyében a legmagasabb, 5000 nyilvántartott őstermelővel, melyek közül 2500 minden évben regisztráltatja magát. Ez a magas szám a tradíciónak köszönhető, illetve a konzervgyár hatásának. A konzervgyár működéséig a térségből szerezte be az alapanyagokat, így a lakosok java része zöldségeket, gyümölcsöket termelt (uborka, paprika, paradicsom, stb.) a zártkerti területen. Ma sajnos a zártkertek el vannak hanyagolva, ¼ részük áll csak művelés alatt. Jelenleg a mezőgazdasági területek nagy részén szántóföldi növénytermesztés folyik (gabona, rost- és olajos növények). 2006-ban 508 területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be, 400 ha-os területtől 1,5 ha-os területig. Az átlagos birtoknagyság a városban mintegy 28-30 ha. A település legnagyobb gazdálkodói: Huszár Kálmán, Gulyás Lajos, Holló Ambrus: mintegy 200-300 ha területen szántóföldi növénytermesztéssel gazdálkodnak.. A termelők értékesítési problémákkal küszködnek, nagyon nehéz eladni a megtermelt zöldségféléket megfelelő áron. Jelenleg egyre többen adják fel ezt a tevékenységet, hiszen helyben már nem tudják eladni, a konzervgyár megszűnésével nincs nagyobb helyi átvevő egység. A Bonduelle konzervüzeme nem helyből, hanem a Tiszántúlról szerzi be alapanyagait (bab, borsó, kukorica). A gyümölcstelepítések is rossz irányt vettek, szintén értékesítési problémákkal küszködnek. A hatékony értékesítést lehetővé tevő piaci kapcsolatokkal csak nagyobb gazdasági társaságok és mezőgazdasági szövetkezetek rendelkeznének, viszont ezekből csak néhány működik a településen. A kistermelők, így az egyéni vállalkozók és őstermelők értékesítési bizonytalansága és a felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatottsága a jellemző. Van a településen néhány nagyobb mezőgazdasági vállalkozás, de döntő többségben vannak a kisvállalkozások. A gazdálkodási színvonal ennek megfelelően rendkívül heterogén, a jó minőségben, fejlett technológiával termelő gazdaságok mellett sok a változó minőségű termelést folytató, működési hiányokkal küzdő gazdaság, termelő is. A mezőgazdaságban jelenlévő különbségeket és feszültségeket az ország európai uniós csatlakozása tovább növeli. Különösen a falvakban élő, elaprózott birtokon gazdálkodó tőkeszegény kistermelők helyzete kritikus. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy ez a réteg hagyományosan a mezőgazdaságból él, és más megélhetési forrás reálisan nem is érhető el számára. Ezen a problémán a mezőgazdaság horizontális és vertikális integrációja segíthet. Ennek egyik jó eszköze az új típusú szövetkezetekre alapozott integráció kiszélesedése. Ennek révén teremthető meg az a versenyképes mezőgazdasági struktúra, amely térségi és egyéni szinten is előrelépést jelenthet. A városban két nagy mezőgazdasági szövetkezet működött:

-Arany János Mezőgazdasági Szövetkezet -Toldi Miklós Mezőgazdasági Szövetkezet

Jelenleg az Arany János Szövetkezettől két nagyobb cég bérli a területeket és gépeket, a Terrakert Kft, mely 600 ha-on szántóföldi növénytermesztést végez, illetve az Arany-tej Kft, mely szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik (200 darab fejőtehén). A Toldi Miklós Szövetkezet napjainkban felszámolás alatt áll, két nagyobb vállalkozás alakult belőle: A Toldi-tej Kft, mely szintén szarvasmarha-tenyésztéssel (200 darab fejőtehén), illetve az Agro-Szolg Kft, mely szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik mintegy 450 ha-on. 119



Új típusú szövetkezet a településen egy található: a KER-TÉSZ Értékesítő Szövetkezet, mely a gyümölcs- és zöldségtermesztőket fogja össze és segíti az értékesítésüket. A mezőgazdasági szféra szereplői összefogással, közös beruházással vagy kollektív géphasználattal sokat javíthatnának versenyhelyzetükön, de az összetartás és együttműködés nem jellemző, fennmaradt a korábbi bizalmatlanság. TÉSZ-ekhez, integrátori rendszerekhez való csatlakozást is akadályozza ez a bizalmatlanság, illetve, hogy hiányzik a környékbeli pozitív példák népszerűsítő ereje. Jelentőségük várhatóan néhány év múlva fog növekedni, amikor a kisebb területen gazdálkodók felismerik az összefogás elkerülhetetlenségét. Ezért kiemelt fontosságú lenne előtérbe helyezni az együttműködés erejét és szükségességét. Az állattenyésztés a térségben a nagyüzemi állattartás leredukálódásával sokat veszített jelentőségéből és strukturálisan is átrendeződött. A 90-es évek elején a városban négy nagyobb sertéstenyésztő és a rengeteg háztáji sertéstartók összességében mintegy 6000 darab hízót tartottak. Ma a számuk nullával egyenlő. A szarvasmarha tenyésztés valamelyest képviseltetve maradt a településen, jelenleg mintegy 400 fejőstehén található két nagyobb vállalkozás kezében (a már említett két vállalkozás: Arany-tej Kft, és Toldi-tej Kft). Az EU csatlakozással és annak hatásával kapcsolatban többnyire negatívak a termelői vélemények. Az új környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés komoly terhet ró a gazdákra. Ezek – elsősorban az állattenyésztőket sújtó rendelkezések – jelentős hányada olyan nagy összegű nem-termelő beruházást jelent, amely külső támogatás nélkül a kis- és középgazdálkodók számára nem megvalósíthatók, a hitelből való finanszírozás pedig megfelelő kedvezményes hitelek híján a gyors eladósodáshoz vezethet. A jelenlegi pályázati rendszerben is vannak források mezőgazdasági technológiai és környezetvédelmi fejlesztésekre, ezek azonban többnyire csak színvonalas pályázatok által érhetőek el, továbbá utófinanszírozás keretében hívhatók le. A településen működik mintegy 60 taggal Gazdakör, melynek sajnos - anyagi okok miatt - az önkormányzat megszüntette az összejöveteli helyiségét. A tagok között nagyon jó partneri kapcsolatok alakultak ki. Működik a falugazdász hálózat is a településen, a falugazdász számára külön helyiség van, de megfelelő kommunikációs infrastruktúrával már nem rendelkezik (pénzhiány miatt nincs internet). Nagykőrös mezőgazdasági területeinek 1/3-a erdőterület. Az erdők java része hazai- illetve nemes nyár, akác és kis részben fenyő. A Nagykőröstől Pusztavacsig húzódik a térség egyik nagy értékű vegyes erdeje, az ún. gyöngyvirágos tölgyes erdő. Jellemzően azonban az ültetvény típusú erdők találhatóak a város területén. Az erdők kb. 30%-a állami tulajdonban van. Az utóbbi években megnőtt az erdőtelepítések száma a településen, az erdészeti és gyümölcsösök telepítése egyaránt. A legnagyobb erdőgazdálkodási vállalkozások a településen: Bánomi Erdőbirtokossági Társulat, Gogányszéli Erdőbirtokossági Társulat, Nagykőrösi Nagyerdei társulat, Lignin Erdészeti Kft., Kőrösi Erdőbirtokosok Társulata. Az élelmiszeriparban jelentős változások mentek végbe az elmúlt években. A város meghatározó arculatát adó élelmiszeripart a rendszerváltás óta folyamatos visszafejlődés érte, napjainkra a konzervgyár három cégre bomlott szét. A Bonduelle Kft az egyetlen, mely az élelmiszeripar területén megmaradt, de kapacitása a hajdaninak csak kis része. Magas feldolgozottságú termékeket készít, de a beszállítói hálózata nem a térségben található, hanem 120



a Tiszántúlon. A település rendelkezik húsfeldolgozási kapacitással is, a Donáth Élelmiszerfeldolgozó Kft. mintegy 30 főt foglalkoztat a városban. Összefoglalva: A település átlagos adottságú területekkel rendelkezik a mezőgazdasági termelés számára. A szántóföldi növénytermesztés, a gyümölcs- és zöldségtermesztés országos problémái itt is lecsapódnak. A múltbeli egysíkú élelmiszeripari termelés hatásaként rengeteg zöldség és gyümölcstermelő felhagyott a termeléssel, a zártkerti részek parlagosodása nagy gondot jelent. Az új típusú szövetkezetek térhódítása megindult, de az országos tendenciákat követve a folyamat a településen is lassú. Az állattenyésztés drasztikus módon visszaesett az utóbbi években, az erdőgazdálkodás jelentősége viszont növekszik.

7.4. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM11 A központi régió turizmusa, idegenforgalma országosan is az első helyen áll. A régió rendelkezik a legtöbb attrakcióval az országban, és külön kiemelendő, hogy nem kötődik a szezonalitáshoz. Nemzetközi mércével tekintve is kiemelkedik a többi régiótól. Nemzetközi vonzerőkkel rendelkezik: komplex, relatív magas minőségű szolgáltatások, épített örökség, fesztiválok/rendezvények, gyógy- és termálvizek, üzleti turizmus, városlátogató turizmus a jellemző. A Régión keresztül folyó Duna gazdaságilag és ezen belül a turizmus számára is nagy értékhordozó. A Régió nemzetközi vonzerejét Budapest jelenti, míg a fővároson kívüli területek különböző (országos, regionális értékű) vonzerőkkel rendelkeznek. A régió kiemelkedő, legfontosabb turisztikai területei: Budapest, Dunakanyar, Gödöllő térsége és a Ráckevei Duna-ág. Pest-megye idegenforgalmát, turizmusát nem lehet a fővárostól elkülöníteni. A megye adatait (szálláshelyek, vendégéjszakák, stb.) vizsgálva a megyék között a középmezőnyben foglal helyet. Budapesten a külföldi, Pest-megyében a belföldi vendégéjszakák a magasabbak. A megye idegenforgalmi erősségei csak komplexen kezelhetőek a fővárossal, hiszen a napi látogatások a fővároson kívül jelentősnek mondhatóak. A megye leglátogatottabb területei: Dunakanyar, Budapest környezete (Gödöllői-dombság, Budai-hegyek, Pesti-síkság, stb.) ás a Ráckevei Duna-ág. A kistérség turisztikai, idegenforgalmi szempontból nincs szerencsés helyzetben, a térség nem tekinthető hagyományos idegenforgalmi célterületnek – noha kedvező adottságaira építve, az elmúlt évtizedben rohamos fejlődést mutat – ez a fejlődés azonban nagyon alacsony szintről indult. A térség főbb vonzerejét az épített és természeti környezet szépsége, a lovas turizmus, a fürdő turizmus és a tanyasi turizmus jelenti. Pest-megye turisztikai kínálata azonban nem erre a területre esik. A kereskedelmi szálláshelyek és vendégéjszakák számát tekintve a kistérségek között a legalsó kategóriába tartozik. A város turizmusa jelenleg még alacsony színvonalú, a célzottan a városba látogató turisták száma alacsony. A térség kulturális sokszínűsége lényegesen gazdagabb annál, mint amennyi jelenleg ebből érzékelhető. A város turisztikai adottságai jelenleg nem kihasználtak, amelyet az idegenforgalom adatai is mutatnak. A 100.000 lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma, illetve a 100.000 lakosra jutó vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken kimondottan alacsony az országos adatokhoz képest. 2003-ban a Ceglédi kistérségben a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátás területén mindössze 95 társas vállalkozás működött. 11

Felhasználtuk az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott anyagot: Nagykőrös, turisztikai helyzetelemzés, fejlesztési lehetőségek, Dr. Rubovszky Turisztikai Tanácsadó Bt., 2002. 121



A városban a szálláshely szolgáltatás elsősorban az átutazó forgalomra épül. Az idegenforgalom fellendüléséhez a szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt szükséges. Százezer lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma kistérségenként (2002.)

Forrás: TEIR

Százezer lakosra jutó vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken (2002)

Forrás: TEIR

122



A város építészeti öröksége rendkívül gazdag, műemlék házai és településszerkezete megőrizte múltbéli szépségét (bár a házak nagy része felújításra szorul). A város központja (Szabadságtér) egyházi-kulturális látnivalókkal is büszkélkedhet (református templom, polgármesteri hivatal, tímárház, stb.). Az Arany János Múzeum állandó kiállítással is rendelkezik. A várost körülvevő tanyavilág „csendje” is számos turisztikai értéket hordoz magában. A természeti környezet is rejt értékeket, a Strázsa-domb helyi jelentőségű természetvédelmi terület a tájra jellemző homokvilág természetes állapotban megmaradt része, a homokhoz kötődő jellegzetes élővilággal. A homoki vegetáció a hajdani alföldi tölgy-kőris-szil ligeterdők helyét foglalja el, ezek maradványait néhány mezei szil, kőris és évszázados korú tölgy idézi. A védett terület kiterjedése jelentős. A város erdőben rendkívül gazdag, Nagykőröstől Pusztavacsig húzódik a térség egyik nagy értékű vegyes erdeje, az ún. gyöngyvirágos tölgyes erdő. Jelenleg a városba látogatók száma kevés, a tartózkodási idejük nem ölel fel több napot. Ez részben Kecskemét elszívó erejének is köszönhető. A városban működő szálloda vendégei legnagyobb részt vendégmunkások és átutazók. Az idegenforgalom súlya a város gazdaságában igen csekély. A településen szükséges az idegenforgalmi vonzerők tudatos szervezése, megismertetése, és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális feltételek minőségi fejlesztése, és térségi összefogás kiépítése az idegenforgalom területén. A jelenlegi tendenciák nem kedveznek a városnak, a térségbe utazók inkább a szomszédos Kecskemét városát választják. A település szálláshely-kapacitása alacsony, egy szálloda működik mintegy 30 vendég elhelyezésének lehetőségével, illetve a városban három panzió található, melyek szálláshelykapacitása szintén 30 fő. A szálláshelyek minősége, illetve minőségi megfelelősége nem túl magas színvonalú, prominens vendégek elszállásolására nem alkalmas. Az idegenforgalomhoz szükséges humánerőforrás a településen nem áll rendelkezésre, a város oktatási rendszeréből hiányzik az idegenforgalmi szakemberek képzése. A lakosság idegenforgalmi, turisztikai hozzáállása megfelelő, vendégszeretete példaértékű. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások mennyisége és minősége sem kielégítő. Utazásszervezéssel és közvetítéssel egy iroda foglalkozik, fizető vendéglátással és kereskedelmi szálláshelyi szolgáltatással hét vállalkozás, vendéglátó tevékenységet 81 vállalkozás végez. Az utóbbi kategóriában az ital üzletek képviselik a legnagyobb arányt (29 db), majd a melegkonyhás vendéglátó üzletek következnek (18 db). Cukrászda csak kettő, zenés szórakozóhely mindössze egy működik a településen. A lakosság általános elszegényedése miatt a vállalkozási hajlam alacsony. A turisztikai vállalkozók képzettsége hiányos. A különböző területen dolgozó szállásadók, vendéglátók és programszervezők közötti kapcsolat csekély és eseti. Emiatt kiemelkedő szerepe van az oktatásnak és a vállalkozóvá válás elősegítésének. A kerékpárútrendszerhez való csatlakozás megoldása sokat lendíthetne a település idegenforgalmán. A Nagykőrös - Pusztavacs kerékpárút megépítése, a tanyasi területek bekapcsolása a kerékpárútrendszerbe szükséges lenne.

123



A helyi interjúk során a következő turisztikai fejlesztési irányvonalak kerültek előtérbe, mint lehetséges jövőbeli projektek: -

egészségturizmus: a kórház rehabilitációs intézete mellé gyógyszálló építése termálturizmus: a strand fejlesztése, termálvízkincsre épülő termálfürdő és komplexum „csend-turizmus” : tanyasi vendéglátás fejlesztése

A városban az idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások közül kiemelkedő a Country Tours Kft és Bt. A vállalkozás reklámkiadványokkal, reklámújság kiadásával, utazásszervezéssel és közvetítéssel foglalkozik, illetve szállodai tevékenységet is folytat, valamint nonprofit jelleggel tanácsadó szerepet is vállal. A cég jelenleg öt főt foglalkoztat. Összefoglalva: A város turisztikai potenciálja nagyobb, mint amit a jelenlegi idegenforgalmi aktivitás jelez. A legfőbb vonzerő az épített és természeti környezet szépsége, a tanyasi településszerkezet. Jelenleg a városban megforduló turisták száma nem meghatározó, a város fekvése nem kedvező (Kecskemét elszívó ereje), az ágazat a település gazdaságában csekély részarányt képvisel.

7.5. SZOLGÁLTATÁSI SZEKTOR A kereskedelmi és szolgáltatási egységek száma a városban 472, színvonaluk nem kifogásolható, az országos átlagnak megfelelő, némely téren pedig kifejezetten magas színvonalú (pl.: illatszer kiskereskedelem). Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma a településen (2004-ben 15,1) alacsony a kistérségi (2004-ben 16) és országos (2004-ben 16) adatokhoz képest, viszont a megyei értékeknél (2004-ben 14) magasabb. 1000 lakosra jutó kereskedelmi üzletek száma (1993-2004) 23 21 19 17 15 13 11 9 7 5 1993

1994

1995

1996

Nagykőrös

1997

1998

1999


2000

2001

Megye

2002

2003

2004

Ország


Az 1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma tekintetében elmondható, hogy alacsony mutatók jellemzik az elmúlt időszakban a várost (2004-ben 3,4), a kistérségi (2004-ben 4,4), megyei (2004-ben 4,6) és országos átlagok (2004-ben 5,5) alatt helyezkedik el.

124



1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (1993-2004) 6 6 5 5 4 4 3 3 2 1993

1994

1995

Nagykőrös

1996

1997

1998

1999


2000 Megye

2001

2002

2003

2004

Ország


Kiskereskedelmi boltok és vendéglátóhelyek száma és megoszlása

Év

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Kiskereskedelmi boltok száma

Ebből: élelmiszer üzlet

Vendéglátóhelyek száma

Kiskereskedelmi boltok

Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 375 150 72 14,0 435 159 89 16,3 473 162 84 17,8 505 170 88 19,0 328 129 70 12,4 344 140 72 13,2 359 86 78 13,8 370 82 83 14,2 369 85 85 14,3 372 79 87 14,5 378 78 88 14,7 385 84 87 15,1 Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1996-2004)

2,7 3,3 3,2 3,3 2,7 2,8 3,0 3,2 3,3 3,4 3,4 3,4

A városban a kereskedelmi ellátottság a település lakosságszámának megfelelő mértékben van jelen az élelmiszerüzleteket tekintve, a vendéglátóhelyek tekintetében viszont az ellátottság a lakosságszámhoz viszonyítva nem megfelelő mértékű. A kiskereskedelmi boltok száma 505 és 385 között ingadozott az elmúlt 10 évben, jelentősebb visszaesés csak 1996-ról 1997-retörtént. Azóta folyamatos növekedés figyelhető meg a boltok számában. A vendéglátóhelyek száma az elmúlt tíz évben stagnáló, vagy lassan növekedő tendenciát mutatott. A napi szintű bevásárlásokat a lakosság helyben, a településen végzi, a nagy bevásárlásokat viszont – aki megteheti saját autóval - Kecskemét, illetve Cegléd nagyobb bevásárlóközpontjaiban. A településen jelenleg két nagy cég végez beruházást, a Tesco és a Lidl. A kiskereskedők félnek a forgalmuk visszaesésétől, a lakosság pozitívan fogadja a beruházásokat.

125



A vendéglátó egységek megoszlása a következő: ital üzlet: 29 db, melegkonyhás vendéglátó üzlet: 18 db, egyéb nem melegkonyhás üzlet: 14 db, egyéb vendéglátó üzlet: 10 db, munkahelyi vendéglátó üzlet: 3 db, cukrászda: 2 db, és zenés szórakozóhely 1db. Az alapszolgáltatások tekintetében a város jól ellátott, megtalálhatók a következő üzlettípusok: ruházati üzlet, mezőgazdasági üzlet (gazdabolt), alkatrészüzlet, kozmetikai cikkek, illatszer üzlet, számítástechnikai üzlet, virág-ajándékbolt, vegyi áruk boltja, állati eledelt árusító üzlet fodrászat, kozmetika, szolárium , szauna, elektromos cikkek javítása és cipőjavítás. A szolgáltatások terén hiányos területek, amelyek nincsenek jelen a településen és más településre kell utazni a szolgáltatás igénybevételére: ruhatisztítás, fitness-terem. A településen néhány nagyobb, sikeres vállalkozó, szolgáltató tevékenykedik: Szilágyi Lajos (élelmiszer és illatszer kiskereskedelem), Kapás Tibor (növényvédőszer kereskedelem, gazdabolt, állateledel bolt, antikvitás), Zombori József (Zombori Autóház), Bekov Kft (közúti szállítás és kereskedelem), Nagykőrös és Vidéke COOP Rt A szolgáltatásoknál kell megemlítenünk a Nagykőrösön működő állat- és kirakodó vásárt, amelyet az önkormányzat műszaki irodájának munkatársai úgy határoztak meg, hogy az ország második legnagyobb ilyen jellegű vására, amely bel- és külföldi érdeklődőket egyaránt vonz. Összefoglalva: A település szolgáltatási szektora átlagos kiépítettségű és színvonalú. A kereskedelmi boltok száma a megyei átlagoknál magasabb, a vendéglátóhelyek száma és színvonala viszont a kelleténél alacsonyabb. Az alapszolgáltatások elérhetőek a városon belül is, csak néhány specifikus szolgáltatás nincs képviseltetve a településen.

8. ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS Az önkormányzati gazdálkodás minőségének javítása az egyes települések fejlesztésének alapköve. A jelenlegi önkormányzati rendszer kialakítását követően sok önkormányzat nem látta be ennek fontosságát, megfelelő pénzügyi és gazdasági ismeretek hiányában forgalomképes vagyonának jelentős részét elpazarolta, felélte. A vagyongazdálkodás hosszú távú céljainak meghatározása hiányában a vagyon hasznosítása esetleges, nem felel meg a hatékonyság követelményének. Ahhoz, hogy a fejlesztési koncepcióban ténylegesen is segítséget tudjunk nyújtani ezen komoly fejlesztési terület megfelelő kezeléséhez, fel kell mérni az önkormányzati gazdálkodás jelenlegi állapotát. Az önkormányzati tulajdont, mint új jogi kategóriát az 1989. október 23-án hatályba lépett Alkotmánymódosítás teremtette meg, de valódi tartalmat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény megalkotásával kapott. Az alapvető cél az volt , hogy minden olyan vagyon az önkormányzaté legyen, amely a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának feltételéül szolgál. Az önkormányzatok tulajdonának alanyai maguk a települések, így az önkormányzatok tulajdonképpen ugyanolyan tulajdonosok, mint a gazdasági élet bármelyik szereplője. Az önkormányzati vagyon sajátos része az ún. törzsvagyon: az az önkormányzati tulajdon, amely a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör közvetlen ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon típusai: a forgalomképtelen, és a korlátozottan forgalomképes vagyon. Az önkormányzatok vagyona az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. A közszolgáltatások alapvető vagyonelemei tekintetében a törvény korlátokat állít a tulajdonra való rendelkezés elé azzal, hogy e vagyontárgyakat törvény a törzsvagyon körébe utalja. 126



Forgalomképtelen vagyontárgyak: • a helyi közutak, • a közutak műtárgyai (hidak, aluljárók, felüljárók, stb…) • a közterek, • a parkok és • minden más ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat ilyennek nyilvánít. A felsorolt vagyoni kör nem képezheti a vállalkozói vagyon alapját, nem idegeníthető el és meg sem terhelhető. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: • a közművek, • intézmények • és középületek, • továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak az önkormányzat rendeletében megfogalmazott feltételek esetén forgalomképessé tehetők. Az önkormányzatok a vagyonukkal az előzőek figyelembevételével teljes önállósággal gazdálkodnak, vagyis azokat értékesíthetik, megterhelhetik, vállalkozásba vihetik. E tevékenységük azonban nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. A vállalkozásba vitt vagyonnal is csak olyan felelősséget vállalhatnak a gazdasági társaságban, amennyi a bevitt vagyon értéke. Az önkormányzat vagyona a feladatainak ellátását tartósan szolgáló ingatlanokból, ingóságokból, vagyoni értékű jogokból, értékpapírokból, gazdasági társaságba apportként bevitt részesedésekből, stb.., valamint forgóeszközökből áll. Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. Az ingatlanok az önkormányzati vagyon döntő részét képviselik és egyedileg is nagy értékűek. Ezért döntött 1992-ben a kormány az ingatlanvagyon kataszter létrehozásáról, majd 2001. évben a módosításáról. A vagyongazdálkodás, a használat, hasznosítás eredményessége csak úgy biztosítható, ha az önkormányzat tisztában van tényleges vagyoni helyzetével, folyamatos információkkal rendelkezik ezek változásáról, birtokában van a szükséges piaci információknak, megbízható áttekintése van a vagyonát terhelő kötelezettségekről. A vagyongazdálkodás tehát folyamatos feladat, melynek ellátásáról felkészült szakember, nagyobb önkormányzat esetén belső szervezeti egység vagy önálló szervezet útján gondoskodik. Nagykőrösön az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat kizárólagosan a Képviselő-testület gyakorolja; építési, felújítási, karbantartási munkák végzésére vonatkozó tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot a polgármester jogosult megadni. Az önkormányzati vagyon tárgyait a polgármester javaslata alapján, az illetékes bizottságok álláspontját kikérve a Képviselő-testület sorolja be a megfelelő vagyoni körbe. Az önkormányzati vagyon kezelését a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat költségvetési szervei (intézményei), valamint a Körösi Vagyonkezelő Rt. látják el. A közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyakat határozatlan időre bérbe adni és egyéb módon hasznosítani csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével lehet.

127



A törzsvagyon két évet meghaladó hasznosításhoz a Képviselő-testület ágazatilag illetékes bizottsága, az öt évet meghaladó vagy határozatlan időre szóló hasznosításhoz a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a Polgármester köti a szerződéseket, a megkötött jogügyletről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell. A városban a vagyonkezelő szervek az 50.000 Ft-ot meghaladó értékű eszközt 300.000 Ft értékhatárig a polgármester, ezen felüli érték esetén a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság előzetes hozzájárulásával értékesíthetik vagy selejtezhetik. A rendeltetésszerű és hatékony használat – a jogszabályi előírások mellett – szükségessé teszi, hogy a tulajdongyakorlás, a vagyongazdálkodás megfelelően szabályozott legyen. A szabályozásra a szervezeti és működési szabályzatban, alapító okiratban, illetve külön vagyonrendeletben kerülhet sor. „Az önkormányzat tulajdonáról és az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló” 19/1992 számú rendelet szabályozza az önkormányzati vagyongazdálkodás területét. Ennek főbb pontjai a következők: • • • • •

Az önkormányzati vagyon tárgya A tulajdonosi jogok gyakorlása A vagyon hasznosítása A törzsvagyonra vonatkozó különös szabályok A vállalkozói vagyonra vonatkozó különös szabályok

A rendeletben külön szabályzatot alakítottak ki az Önkormányzat ingó és ingatlan vagyonának értékesítése során alkalmazandó versenyeztetési eljárás szabályairól. 8.1. A VÁROS GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEGZETESSÉGEI Nagykőrös éves költségvetését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az összes bevétel 2003.-ban 2002. évhez viszonyítva 20 %-kal nőtt, majd 2004.-ben 2003.-hoz viszonyítva további 13 %kal emelkedett. Ez a változás 2003.-ban elsősorban a sajátbevétel és az állami hozzájárulás növekedésének tudható be, míg 2004.-ben az állami hozzájárulás és az átengedett központi adók magyarázzák. Figyelmeztető jel, hogy a vizsgált időszakban a saját bevételek részaránya az összbevételen belül 59%-ról majdnem 50%-ra esett vissza, ezzel párhuzamosan viszont az állami hozzájárulás mértéke a korábbi 23%-ról 28%-ra emelkedett. Általánosságban az önkormányzati gazdálkodásról elmondható, hogy az önkormányzat gyenge anyagi körülmények között működik. A város költségvetése feszítettnek mondható, a viszonylag gyér bevételek miatt a működési kiadásokat a tavalyi szinten kell tartani ahhoz, hogy ne boruljon fel a gazdálkodás egyensúlya. A fejlesztéseket és nagyobb tőkeigényű beruházásokat hitelből, pályázati forrásokból, illetve értékpapírok értékesítéséből finanszírozza a város. Az önkormányzati vagyon hatékony hasznosítása érdekében a város bizonyos feladatait kiszervezte, és létrehozta a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Kőrösi Vagyonkezelő Rt-t. Az önkormányzat vagyonállománya mintegy 1700 vagyontárgyra tehető, amelynek túlnyomó része törzsvagyon. A forgalomképes vagyon viszonylag kis részarányt képvisel (jelenleg 200 önkormányzati bérlakás van Nagykőrösön). Az önkormányzati vagyonállományban jelentős csökkenés nem történt, 1995 óta például nem értékesítettek önkormányzati bérlakást. 128



8.2. FORRÁSOKKAL VALÓ ELLÁTOTTSÁG Az önkormányzati források alakulását és megoszlását mutatja a következő két táblázat: Önkormányzati források alakulása

Ezer Ft 2002

2003

2004

Ebből helyi adó Átengedett központi adó Ebből SZJA Ebből gépjárműadó Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Állami hozzájárulás és támogatás Hitelbevétel

2 546 577 413 661 723 614 691 568 32 046 90 920 989 292 0

2 939 610 444 636 997 945 940 366 57 579 71 424 1 231 653 0

3 000 796 475 793 1 181 233 1 081 293 99 940 50 048 1 667 328 41 438

Összes bevétel

4 350 403

5 240 632

5 940 843

Bevétel jogcíme Sajátbevétel

%

Önkormányzati források alakulása Bevétel jogcíme Sajátbevétel Ebből helyi adó a saját bevétel százalékában Ebből helyi adó az összes bevétel százalékában Átengedett központi adó Ebből SZJA az átengedett központi adó százalékában Ebből SZJA az összes bevétel százalékában Ebből gépjárműadó az átengedett központi adó százalékában Ebből gépjárműadó az összes bevétel százalékában Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Állami hozzájárulás és támogatás Hitelbevétel Összes bevétel

2002 59

2003 56

2004 51

16

15

16

10

8

8

17

19

20

96

94

92

16

18

18

4

6

8

1

1

2

2 23 0 100

1 24 0 100

1 28 1 100

Forrás: Helyi önkormányzat

A források megoszlását vizsgálva látható, hogy a saját bevétel aránya az összbevételhez viszonyítva 2002-től 2004-ig kezdve folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ezen belül a helyi adó mértéke gyakorlatilag stagnált a vizsgált időszakban. Általánosságban elmondható, hogy az állampolgárok adófizetési morálja lassan javuló tendenciát mutat. A helyi adóbevételek behajtásában folyamatos előrelépés jelei mutatkoznak, amely köszönhető egyrészt az önkormányzat saját hatáskörben végrehajtott intézkedéseinek, másrészt az APEHhel kialakult szoros együttműködésnek. Az önkormányzati követelések behajtására a település

129



külső céget is megbízott, ezen kívül szakirányú végzettségű munkatársat alkalmaznak 2005 óta. Átengedett központi adók tekintetében enyhén növekvő tendencia figyelhető meg. Ezen belül a személyi jövedelemadó aránya meghatározó, de lassan csökkenő, míg a kötelező gépjárműadó bevételek 2002-2004 között megháromszorozódtak Ez utóbbi egyrészt azzal magyarázható, hogy bár állami adó, mégis fokozatosan az önkormányzatokra lett átruházva, másrészt 2003 óta nem önbevallás, hanem a Belügyminisztérium központi adatnyilvántartása alapján hajtják be. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek tartalmazzák az önkormányzati forgalomképes vagyon értékesítéséből származó összegeket, valamint a Körösi Vagyonkezelő Rt. által befizetett bérleti díjakat. Ez a bevételi tétel 2002-2004 között mintegy felére esett vissza és rendkívül csekély részarányt képvisel a város bevételi struktúrájában, melyek legfőbb oka, hogy mára alig maradt értékesíthető vagyontárgy az önkormányzat tulajdonában. Nagykőrösön a forgalomképes vagyon nagysága mintegy 200 bérlakásból és ezen kívül néhány – jórészt beépítetlen – telekingatlanból, valamint sportlétesítményekből áll. A meglévő és jelzáloggal nem terhelt vagyontárgyak hasznosításának tudatos megtervezése még bevételi forrásokhoz juttathatná ugyan az önkormányzatot, a tapasztalat szerint azonban a bérbeadást nem teszi rentábilissá a lakossági bérlők gyenge fizetőképessége, a vállalkozói kör pedig nem támaszt nagy keresletet az önkormányzati ingatlanok iránt. Az önkormányzat a törvényi előírásnak megfelelően rendelkezik ingatlan-kataszter nyilvántartással. A fejlesztési és értékesítési lehetőségek tervszerű feltárása és megvalósítása azonban várat még magára, azokat az önkormányzat pillanatnyi lehetőségei és pénzügyi mozgástere határozzák meg. Az állami hozzájárulás és támogatás mértéke növekvő tendenciát mutat az összbevételhez képest. Ez a település szempontjából egyrészt növekvő függést jelent a központi költségvetéstől, ugyanakkor itt szerepelnek a pályázati források is, amelyek nyerési arányában 2004-2005 között jelentős javulás figyelhető meg. Az önkormányzat több ízben vett föl hitelt jelentősebb fejlesztésekre, nagyberuházások finanszírozására. A hitelfelvételek fontosabb adatait a következő táblázat tartalmazza:

Szakkórház építése

1994

Hitel összege (millió Ft) 650

Vízi-közmű kiépítése Gáz-villany kiépítése

2001 2002

63,9 41,4

Irodaház vásárlás

2006

132

Hitelfelvétel célja

Összesen:

Hitelfelvétel időpontja

Megjegyzés Jelenleg 400 millió Ft a törlesztendő hitelállomány Államilag támogatott konstrukció Lakossági kezdeményezésre, önkormányzati kezességvállalással

887,3 Forrás: Helyi önkormányzat

Az önkormányzatnak ezen kívül érdemes lenne különböző, eddig általa igénybe nem vett források bevonásának lehetőségét is megvizsgálnia. Ma már számos bank nyújt előfinanszírozási lehetőséget a vissza nem térítendő állami/uniós támogatással megvalósuló beruházásokhoz. A bankok ebben az esetben az utófinanszírozásból fakadó átmeneti időszakot az előfinanszírozással akadálymentesítik. Lehetőség van ezen kívül 130



már kötvénykibocsátásra is, amely hazánkban még nem elterjedt lehetőség, de mindenképpen érdemes megfontolni. A bank által közösen kidolgozott kötvény-kibocsátási konstrukció lehetőséget biztosít a nagyobb és hosszabb távon tervezett fejlesztési programok megvalósítására. Az önkormányzati fejlesztések megvalósítását azonban nem csak állami, uniós vagy banki forrásokból lehet finanszírozni. A magántőke is megjelent ezen a piacon és érdemes is számításba venni. A PPP konstrukciók Magyarországon még nem elterjedtek, de egyre inkább teret hódítanak maguknak. Ilyen finanszírozási forrásokat Nagykőrösön még nem vettek igénybe. Az önkormányzat kialakult banki kapcsolatain és bejáratott hitelkonstrukcióin rövid távon nem kíván változtatni.

8.3. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Megvizsgálva a felhalmozási és tőkejellegű bevételeket és kiadásokat megállapítható, hogy míg a bevételek két év (2002-2004) alatt majdnem a felére estek vissza, addig a kiadások több mint duplájára emelkedtek elsősorban a folyamatosan növekvő működési költségek miatt. Az előirányzatokra jellemző, hogy a vizsgált időszak valamennyi költségvetési évében mind a bevételeket, mind a kiadásokat alulbecsülték a tényleges bevételekhez és kiadásokhoz képest. Ez a bevételi oldalon az óvatosság elvére, illetve részben az év közben ismertté vált nyertes pályázati forrásokra vezethető vissza. Felhalmozási bevételek és kiadások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés viszonyítva Az eredeti előirányzathoz (%) A módosítotthoz (%) Felhalmozási és tőkejellegű kiadások Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés viszonyítva Az eredeti előirányzathoz (%) A módosítotthoz (%)

2002 65 700 90 720 90 920

Ezer Ft 2003 20 000 71 424 71 424

2004 35 000 61 616 50 048

138% 100%

357% 100%

143% 81%

181 557 487 025 469 327

227 639 528 865 333 813

753 488 979 580 1 016 267

259% 96%

147% 63%

135% 104%


131



8.4. ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ALAKULÁSA Az önkormányzati vagyon nagysága a rendszerváltás óta enyhén csökkent. A rendszerváltáskor meglevő 280 db-os bérlakás-állomány mára 200-ra csökkent. 1995 óta azonban nem történt lakásértékesítés. A további vagyonértékesítést gátolja, hogy a megmaradt forgalomképes vagyonállomány viszonylag rossz állapotban van, ezért kevés a befektetési célú megkeresés. Az önkormányzati ingatlanvagyon tárgyait az érvényes számviteli szabályoknak megfelelő ingatlankataszter-nyilvántartás tartalmazza. A befektetett összegekben jelentős növekedés következett be 2002-re, melynek oka, hogy megváltozott központilag az ingatlan-kataszter nyilvántartás módja, ezért azon vagyontárgyak, amelyeket eddig nem kellett feltüntetni, már beszámításba kerültek. Az Általános gondot jelent, hogy egyelőre hiányzik az átgondolt hosszú- és középtávú terv az önkormányzati vagyon hasznosításáról. 2002 3 671 495 555 895 4 227 390

Ezer Ft 2003 6 883 147 668 052 7 551 199

Befektetett eszközök

2002 87

2003 91

2004 7 495 228 654 729 8 149 957 % 2004 92

Forgóeszköz Eszközök összesen

13 100%

9 100%

8 100%

Önkormányzati eszközök Befektetett eszközök Forgóeszköz Eszközök összesen Önkormányzati eszközök


A település hitelt kizárólag fejlesztésekre, nagyberuházásokra vett fel. A település forráshiánnyal küszködik. A működési feltételeket egyre nehezebben tudja az önkormányzat biztosítani, a szűkös bevételi források miatt a költségek féken tartásával tudja fenntartani a fizetőképességet. A likviditási ráta 2002-2003-ig javuló tendenciát mutat, majd 2004-ben az önkormányzat fizetőképességében drasztikus romlás következett be: az összes pénzeszköz a rövid lejáratú kötelezettségek nagyságának 1/3-ára csökkent. Ez több okra vezethető vissza: egyrészt az önkormányzat a címzett állami támogatásból finanszírozott ivóvíz-beruházás ÁFA tartalmát, illetve önrészét kellett, hogy kifizesse; másrészt egy 2003-ban vásárolt diszkont-kincstárjegy csomagot 2004. januárban váltott vissza (közel 44 millió Ft értékben). Likviditási ráta Pénzeszköz / rövid lejáratú kötelezettség Pénzeszköz + értékpapír / rövid lejáratú kötelezettség Forgóeszköz / rövid lejáratú kötelezettség

2002

2003

2004

4,31

5,57

0,32

4,31

6,26

0,32

8,52

10,34

1,25


132



Az önkormányzat 1700-1800 vagyontárgyból álló vagyonállománya döntő többségben forgalomképtelen. Ezek alapvetően a helyi közutakat, parkokat, tereket és műtárgyaikat öleli fel. A forgalomképes vagyon túlnyomó részét a mintegy 200 önkormányzati bérlakás adja, amelyeken kívül néhány beépítetlen telekingatlan és sportlétesítmény tulajdonosa is az önkormányzat. Ennek aránya az összvagyonon belül mintegy 11 %. A forgalomképes vagyon hasznosítása tudatos tervezést igényel. Az önkormányzati bérlakásállomány – amely a Körösi Vagyonkezelő Rt. kezelése alatt áll - sajnos igen leamortizált állapotban van, amelynek a fenntartása meglehetős anyagi terhet ró a városra, miközben a bérleti díjakat szociális okokból kénytelenek alacsonyan tartani. A szorult helyzetből kivezető út lehetne a forgalomképes vagyonállomány értékesítése, amelyre azonban meglehetősen gyér a kereslet. Másik megoldásként felmerül az önkormányzat tulajdonában lévő már belterületté nyilvánított és közművesítéssel részben ellátott területek lakótelekként való értékesítése. A beruházásokhoz lehetne is vissza nem térítendő támogatást szerezni. Mindezidáig azonban ehhez hasonló átminősítés és beruházás csak magántulajdonú ingatlanoknál történt.

Vagyon típus (2002) Törzsvagyon − ebből nem forgalomképes − ebből korlátozottan forgalomképes Egyéb (forgalomképes) vagyon nagysága Önkormányzat összvagyona

Nagysága (e Ft) 3 562 359 761 507 2 800 852 114 427 3 676 786

Megoszlása (%)* 97 21 79 3 100


Nagysága (e Ft) 8 827 922 5 086 782 3 741 140 316 481 9 144 403

Megoszlása (%)* 97 58 42 3 100


Nagysága (e Ft) 8 832 347 5 276 390 3 555 957 342 338 9 174 685

Megoszlása (%)* 96 60 40 4 100

∗ Az önkormányzat összvagyonához viszonyítva Forrás: Helyi önkormányzat

133



8.5. VAGYONGAZDÁLKODÁS PÉNZÜGYI HÁTTERE Az önkormányzat felhalmozási kiadásainak alakulását az alábbi táblázat mutatja: Felhalmozási kiadások Megnevezés Felújítás Beruházás Egyéb felhalmozási kiadás Összes felhalmozási kiadás

Ezer Ft 2003 126 193 149 211 58 409 333 813

2002 35 098 421 427 12 802 469 327

2004 147 109 853 708 15 450 1 016 267


Nagykőrösön az összes felhalmozási kiadás 2002-2003 között mintegy 30%-kal csökkent, majd 2004-re 3-szorosára növekedett. A hektikus változás kiváltó oka a beruházási kiadásoknál keresendő: ekkor vált esedékessé az ivóvíz beruházáshoz kapott címzett támogatáshoz szükséges önkormányzati önrész kifizetése. Az önkormányzat maga vállalkozási tevékenységet nem folytat, a Mezőgazdasági és Vállalkozói Bizottságon keresztül ugyanakkor igyekszik integrálni a helyi vállalkozói réteget a települési döntéshozatal mechanizmusába. A település vállalkozásbarátnak tekinthető, hiszen a Nagykőrösön megtelepült cégek 1 évig az iparűzési adó fizetése alól mentességet kapnak, a nem nagykőrösi székhelyű vásározók, piacozók pedig a városnak befizetett ún. ideiglenes iparűzési adó összegével csökkenthetik a helyi adófizetési kötelezettségüket. Az iparűzési adó jelenti a város helyi adóbevételének törzsét. A munkahelyek száma sajnos mindezek ellenére csökken, bár kilátásban van két új beruházás következtében néhányszáz további munkahely létesülése. A város egyre nagyobb mértékben függ pénzügyileg az állami forrásoktól, amelynek kiváltó oka azonban elsősorban az, hogy a saját bevételek növekedési üteme 2002-2004 között lelassult, másrészt az önkormányzat viszonylag sikeresen pályázott költségvetési forrásokra. Ez egyelőre csupán figyelmeztető jel, és arra késztet, hogy át kell gondolni a saját bevételek növelésének lehetőségeit. Eddigi sikeres pályázataikat az alábbi táblázat foglalja össze: Projekt neve Nagykőrös Város Ivóvíz hálózat bővítésének kivitelezése Településrendezési terv elkészítése Új gyermekkönyvtár részleg kialakítása Intézmények belső világításának korszerűsítése Gyopár utcai szilárd útburkolat kiépítése

Kivitelezés befejeződött.

2004

Beruházás nagysága (e Ft) 967 202

Végelszámolás folyamatban. A beruházás befejeződött. A beruházás befejeződött. Végelszámolás folyamatban A beruházás befejeződött.

2004

16 000

11 200

TEKI

2004

19 076

8 000

TEKI

2004

68 482

20 545

NEP-2003

2004

11 000

4 892

TEKI

Elért eredmények

Megvalós ítás éve

134

Támogatás nagysága (e Ft) 870 482

Támogatás forrása Címzett támogatás



folytatás Projekt neve Zrínyi utcai szilárd útburkolat kiépítése Ádám László Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola Szakiskola és Kollégium, Ceglédi út 24. szám alatti kollégiumának rekonstrukciója Külterületi utak rendezése

Weiner Leó Zeneiskola épületének külső felújítása Városháza épületének belső homlokzat felújítása

Tázerdei utca 27-51 szám között szilárd útburkolat kiépítése Parlagfű irtás Európa Napok Városi Majális a munka ünnepére Zeneiskola épületének rekonstrukciója Bajcsy-TelekiSzabadszállási-Vásárszél utcák szilárd burkolattal való ellátása Művelődési Ház rekonstrukciója Cifrakert felújítása I. ütem

2005-2006. évi Közmunkaprogram

Nagykőrös belterületi csapadékvízelvezetésének tervezése

A beruházás befejeződött. A beruházás befejeződött.

2004

Beruházás nagysága (e Ft) 18 316

2004

40 028

20 000

TEKI

Támogatást nyert. Az iskola a megyének átadásra került.

2004

320 300

304 285

Címzett támogatás

A megvalósítás folyamatban van. A megvalósítás folyamatban van. Csökkentett műszaki tartalommal valósul meg. Közbeszerzés folyamatban van.

2004

3 356

1 125

FVM

2004

9 591

7 193

TEKI

2004

18 878

12 000

TEKI

2004

26 000

19 500

TEKI

2004 2005

1 600

967 1 000

FMM MEH

2005

29 726

11 000

TEKI

2005

39 758

19 758

Útburkolat

2005

47 424

28 000

TRFC

2005

66 659

30 000

TRFC

2005

4 189

4 021

BM

2005

35 000

30 000

OFT

Elért eredmények

A projekt megvalósult. A közbeszerzés folyamatban van. A közbeszerzés folyamatban van. A közbeszerzés folyamatban van. A közbeszerzés folyamatban van. Támogatás 2005. dec. 1 2006. febr. 28-ig 2 fő és 2006. március 1-május 31-ig 15 fő 6 órás foglalkoztatásár a

Megvalós ítás éve


135

Támogatás nagysága (e Ft) 12 000

Támogatás forrása TEKI



8.6. AZ INTÉZMÉNYRENDSZER FENNTARTÁSA Nagykőrösön az önkormányzat a kötelező feladatok ellátásához kiterjedt intézményrendszert működtet. Így kezelésében van 4 óvoda, 4 alapfokú és egy középfokú intézmény, illetve egészségügyi és szociális intézmény. Az önkormányzat önként vállalt feladatként a zeneiskolában alapfokú művészetoktatást biztosít. Az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának jelentése: A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. Tv. 70.§-a illetőleg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.tv. 86.§. (3) bekezdése a megyei önkormányzat kötelező feladataként jelöli meg többek között: • a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, • a felnőttoktatásról, • az alapfokú művészetoktatásról, • valamint a megye területén lévő kulturális javak, történeti iratok gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról való gondoskodást abban az esetben, ha a községi, városi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja. Önként vállalt alapon tehát lehetőség van arra, hogy a községi és városi önkormányzatok a fenti közoktatási és közgyűjteményi ágazathoz tartozó feladatokat ellássanak, és a feladatellátásával összefüggő intézményeket működtessenek. Hosszú évek tapasztalata, hogy a központi költségvetési támogatás nem elégséges az intézmények biztonságos működtetéséhez, ezért a fenntartó önkormányzatok a saját forrásaik átcsoportosításával kényszerülnek kiegészíteni az intézmények elemi költségvetését. Ez plusz teher vállalását jelenti, amit azzal a felelősséggel tehetnek meg, hogy önként vállalt kötelezettségek ellátása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt feladatok teljesítését. Éppen ezért a jogszabály intézményes lehetőséget biztosít arra, hogy a Képviselőtestületek négyévenként mérlegelhessék, továbbra is vállalják-e az önként vállalt feladatok teljesítését. Amennyiben visszalépnek attól, - az arról szóló döntésüket, a megválasztásukat követő hat hónapon belül közölniük kell az illetékes megyei önkormányzat közgyűlésével. Nagykőrös Város Önkormányzata 3 intézmény működtetését vállalja önként. Ezek a következők: • Ádám László Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola • Zeneiskola • Szakkórház Az intézmények megfelelő gazdálkodási színvonalának fenntartása folyamatos kihívást jelent az önkormányzatnak. A működtetés évről-évre egyre jelentősebb összegeket emészt fel. Az oktatási intézmények - az országos trendnek megfelelően - kihasználtsági problémákkal küszködnek. A csökkenő gyereklétszám fölveti a racionalizálás kérdését is. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 86.§-a alapján a települési önkormányzat a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni a szociális alapellátásról (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) valamint az idősek klubja és az időkorúak klubja és az időskorúak gondozóháza intézményi ellátásról. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.§. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatnak gondoskodnia kell az egészségügyi alapellátásról. Az önkormányzat 2000 óta tartja fenn Rehabilitációs Szakkórházát és Rendelőintézetét, amely magas szakmai 136



színvonalon látja el a járó- és fekvőbeteg szakellátást. Az intézmény 55 ágyas belgyógyászati osztállyal rendelkezik. Feladata Nagykőrös város és közvetlen környezete mintegy 32 000 ember belgyógyászati jellegű ellátása, illetve a regionális feladatokkal bíró Rehabilitációs Osztály belgyógyászati jellegű szakmai hátterének biztosítása. Nagykőrös Város Intézményrendszerének önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervei: • 4 általános iskola • 1 zeneiskola • 1 középiskola • 1 intézményellátó gondnokság • 1 művelődési központ • 1 szociális és • 1 egészségügyi intézmény A könyvtár, a 4 óvoda és a vállalkozói konyha részben önálló gazdálkodó intézmények, melyek az Intézményellátó Gondnokság gazdasági-pénzügyi felügyelete alatt működnek. Az előbb felsorolt önkormányzati intézmények pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési tevékenységét évente egy alkalommal átfogóan belső revizor vizsgálja felül. A gazdasági, működési vizsgálatok döntő többségben pozitív eredménnyel zárultak, egyes esetekben a következő figyelmeztetések fordultak elő: o o o o

intézményi belső szabályzatok aktualizálása költségvetési keret betartása számviteli rend betartása létszám optimalizálása (pl. középiskolákban a két szakos tanárok preferálása)

Az esetleges gazdálkodási mulasztások, szabálytalanságok kiküszöböléséről az intézmények saját hatáskörben gondoskodnak. Amennyiben a hibák mennyisége indokolja, ún. „intézkedési tervet” készítenek az érintett intézmények, amelyet a Pénzügyi Bizottság tárgyal meg, majd a polgármester elé terjesztik, aki szükség esetén összehívhatja a képviselő-testületet. Erre azonban még nem volt példa a település rendszerváltás utáni történetében. Napjainkban a törvényi előírásoknak megfelelő, költségtakarékos gazdálkodás komoly szakmai tudást igényel minden egyes intézménynél. Külön-külön intézményenként biztosítani a megfelelő szakembereket nagyon költséges, ezért mindenképpen célszerűbb valamilyen fokú integrálásra törekedni. Ezen hatékonysági törekvés jegyében alapult a 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló Körösi Vagyonkezelő Rt., amely a városüzemeltetési feladatok körében a bérlakás-állományt, a csatorna és ivóvíz-hálózatot, valamint a szilárd és folyékony hulladék kezelését látja el. Összefoglalva: Nagykőrös város bevételi struktúráját megvizsgálva megállapítható, hogy 2002-2004 között a saját bevételek növekedése egyre lassul, ezzel szemben az átengedett központi adók és állami hozzájárulások, támogatások aránya nő. Ezért mindenképp átgondolásra javasoljuk a saját bevételek növelésének lehetőségeit. Bár a helyi adóbevételek behajtásában folyamatos előrelépés jelei mutatkoznak, a növelésük érdekében szükség lenne a jelenlegi adóstruktúra újragondolására, illetve egy letisztultabb önkormányzati adórendelet elfogadására. 137



A település forráshiánnyal küszködik. A működési feltételeket egyre nehezebben tudja az önkormányzat biztosítani, a szűkös bevételi források miatt a költségek féken tartásával tudja fenntartani a fizetőképességet. A pénzügyi problémákat jelenleg elsősorban a vagyonkezelői díjbevételekkel, az önkormányzati értékpapír csomagok fokozatos értékesítésével, valamint a még értékesíthető forgalomképes vagyon eladásával kezelik. Az önkormányzati vagyon hatékony hasznosítása érdekében a város bizonyos feladatait kiszervezte, és létrehozta a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Körösi Vagyonkezelő Rt-t. A forgalomképes vagyonállomány kezelését ugyanakkor megnehezíti, hogy bérbeadásuk nem rentábilis, az értékesítésükre pedig nincs sok lehetőség a vagyontárgyak leromlott állapota miatt. A fejlesztéseket és nagyobb tőkeigényű beruházásokat egyrészt hitelből finanszírozza a település, jelenleg is van folyamatban hiteltörlesztése. Alternatív finanszírozási források bevonására ugyanakkor még nem került sor. A másik forrásbevonási mód – a város pályázási tevékenysége ugyanakkor sikeresnek mondható. Több, nagyobb tőkeigényű beruházás esetében ez tűnik az egyetlen megoldásnak. Az aktuális pályázati lehetőségeknek azonban sajnálatos módon áldozatul esik az átgondolt, hosszú- és középtávú vagyonhasznosítási tervezés. Az önkormányzat kiterjedt intézményhálózatot tart fenn, amelyek zömmel önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkeznek. Az intézmények egy bizonyos körének kihasználtsága azonban fölveti a racionalizálás kérdését. Félő, hogy amennyiben ezek a lépések nem történnek meg, az intézményrendszer fenntartása is veszélybe kerülhet.

9. TELEPÜLÉSPOLITIKA, LAKOSSÁGI KOMMUNIKÁCIÓ Ahogy korábban is hangsúlyoztuk, a fejlesztő munka végső célja, hogy a település lakossága jól érezze magát, otthon érezze magát saját településén. Ahhoz, hogy megtudjuk, mitől érezné magát jól, mit szeretne, milyennek képzeli el saját élőhelyét, az önkormányzatnak igen jelentős és folyamatos kommunikációs tevékenységet kell folytatnia. 9.1. A LAKOSSÁGI KOMMUNIKÁCIÓ CÉLJA ÉS ESZKÖZEI Az önkormányzatiság kialakulásával Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kap a tervezési-fejlesztési gyakorlatban a lakossági kommunikáció szerepe. Ennek alapja az Európai Unió partnerségi elve, amelynek lényege, hogy a térség lakóit, vállalkozóit, civil szervezeteit is be kell vonni a fejlesztési-stratégiai célok kijelölésébe és későbbi megvalósításába. Ennek hasznossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen ha a helyi lakosság, a helyi vállalkozók egyetértenek a kitűzött célokkal, akkor érdekeltté lehet őket tenni annak megvalósításában, és várható, hogy aktívan részt is vesznek a feladatokban. A legnehezebb feladat, hogy mindezt tudatosítsuk a lakókban, hogy véleményük fontos, segítségük nélkülözhetetlen.

138



A helyi lakosság felé irányuló PR tevékenység fő mozgatója a belsőidentitás-építés, az „ahol érdemes élni” gondolatkör artikulálása, megerősítése, alátámasztása. Ennek legfontosabb összetevői: • • •

A településhez kötődés erősítése – a „Mi tudat” kialakítása A belső imázs javítása A lakosság aktivitásának növelése

Az önkormányzat eszközei sokrétűek. A lakosság tájékoztatásában általában kiemelt szerepe van a helyi újságnak, az önkormányzati híreknek, a lakossági gyűléseknek. A helyi összetartozás erősítését segítik a különböző kulturális programok, rendezvények, stb. Fontos, hogy kikérjék a lakosság véleményét egyes közösséget érintő kérdésekben, és ezekre reagáljanak is, használják fel az itt szerzett ismereteket – esetleg kiemelve azt, hogy mindez lakossági kezdeményezésre került az anyagba –, amivel pozitív visszajelzést kap a lakosság, hogy érdemes elmondani a véleményét, és így tovább növelhető aktivitása. A véleménynyilvánítás színterei lehetnek például: • • • •

a képviselői, polgármesteri fogadóórák, ún. véleménygyűjtő ládák kihelyezése, melyekbe a lakosság bedobhatja a nézeteit, lakossági gyűlések. térítésmentes önkormányzati lap

9.2. LAKOSSÁGI KOMMUNIKÁCIÓ VIZSGÁLATA Közélet és közhangulat, mint a kommunikáció jellemzője A helyi közéletre és közhangulatra sajnálatos módon alapvetően rányomja a bélyegét az erős politikai megosztottság, illetve a gyakran előforduló politikai természetű konfliktusok, melyeket a közelmúltban tartott választások még inkább feltüzeltek. A város vezetői közti nézeteltérések felszámolása alapvető követelmény a település irányítása és irányíthatósága szempontjából. A közélet szempontjából pozitív tényező azonban, hogy a lakosság erős identitástudattal rendelkezik, kötődik a városhoz és térségéhez, és sokakban megvan a hajlandóság az összetartásra. E társadalmi kohéziót, identitástudatot igyekeznek ápolni és fejleszteni is a helyiek, méghozzá olyan rendezvények révén, mint például a Nagykőrösi Napok, Polgári Fogadó Ünnepség, György napi vásár. Az erős kötődést, gyökereket az egyre több, városba visszaköltöző ember is bizonyítja. Településen belüli konfliktusok, mint a kommunikáció jellemzői A döntően politikai természetű konfliktusok rányomják a bélyegüket az önkormányzati kommunikációra, mely ennek megfelelően fejlesztésre szorul. Mindez a településen belüli, valamint a településen kívül és határon átnyúló kapcsolatrendszer fejlesztésének is alapját képezi. Az önkormányzatnak nyitnia szükséges a lakossági és egyéb kezdeményezések iránt.

139



Helyi médiák szerepe a lakosság aktivizálásában A kommunikációban nagy szerepet kapnak a helyi médiák, illetve ebben a döntéshozók, valamint a lakossági vélemények megjelenése. Az önkormányzati kommunikáció minőségének fejlesztése érdekében Nagykőrös Város Önkormányzata idén rendeletet - 2/2006. (II.16.) ÖT. sz. rendelet - alkotott az önkormányzat lakossággal történő kapcsolattartásáról és az ehhez kapcsolódó havi rendszerességgel megjelenő ingyenes kiadványról. E rendelet célja a lakosság közművelődéshez, információ-jutáshoz és tájékoztatáshoz való jogának érvényesülése, valamint az ezzel kapcsolatosan havi rendszerességgel megjelenő, ingyenes tájékoztató kiadvánnyal (Önkormányzati Hírek) kapcsolatos feladatok szabályzása. Az önkormányzat e pártatlan önkormányzati lap megjelenítésével igyekszik a lakosság helyi és tágabb, térségi ügyeket illető tájékozottságát növelni, annak érdekében, hogy véleményformálásukat ez úton is megkönnyítsék, elősegítsék. Az önkormányzat által irányított lakossági kommunikáció értékelése Az önkormányzatok működési alapját az érdekek szerinti részvételi demokrácia adja, ahol az együttműködők törekszenek a közvetlen demokrácia elemeinek erősítésére (polgárok részvételére, az öntevékenységre, önigazgatási elemekre építés). Az önkormányzati szolgáltatásokban az állampolgárok igényeinek való megfelelés a fő szabály, és az önkormányzat igyekszik az állampolgárok által igényelt, elismert, változatos, választható, elérhető szolgáltatások nyújtására. Emellett azonban meg kell kezdeni az öntevékenységre, partnerségre aktív lakossági együttműködésre építő szolgáltatási típusok kifejlesztését is, csak így alakulhat ki tartós partneri viszony a lakossággal. A személyes interjúkon elhangzottak szerint a lakosság részéről meg van az igény és a szándék a kétoldalú kommunikáció folytatására. Az önkormányzat, a lakosság és közte fennálló kommunikációt jónak, megfelelőnek értékeli. E kapcsolatot igyekszik a városvezetés a rendezvényein is erősíteni. Marketing tevékenységet az önkormányzat elsősorban az idegenforgalom fejlesztése érdekében végez. A hivatalban ezzel a területtel külön foglalkozó munkatárs is dolgozik, de tapasztalható ilyen jellegű tevékenység nem önkormányzati szervezésben is (Country Tours). A marketing szempontjából nagyon lényeges szempont, hogy a település rendelkezzen egyedi arculattal, image-el. Nagykőrös egyediségét elsősorban a kulturális gyökerei adják, különös tekintettel az Arany János kultúrkörre. Az önkormányzat véleménye szerint a helyi marketingtevékenység fokozásához személyi és anyagi feltételeken egyaránt javítani szükséges, valamint partnerként be kell vonni a munkába a civil szervezeteket, utazási irodákat, vendéglátóhelyeket és egyéb közintézményeket. Összegezve: A kommunikáció legfőbb gátja a településen a politikai megosztottságból eredő nézeteltérések, melyek erősen éreztetik hatásukat a közhangulaton és az önkormányzati kommunikáció minőségén. Pozitívum azonban, hogy a település lakossága erős identitástudattal rendelkezik és megvan bennük az együttműködésre való igény és képesség. Emellett örvendetes, hogy az önkormányzat ingyenes és párt-független tájékoztató anyagot jelentet meg a lakossági tájékoztatás színvonalának emelése érdekében.

140



10. SWOT ANALÍZIS

A település helyzetfeltárásából származó információk stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT analízis. Ez az elterjedt és bevált elemzési forma lehetővé teszi a gyakran igen terjedelmes helyzetelemző tanulmányok megállapításainak áttekinthetőbbé tételét, ezáltal szintetizál és egy komplex szemléletű, konszenzuson alapuló, a stratégiai tervezés további fázisaiban jól hasznosítható, esetenként rangsorolást is tartalmazó értékelés megalkotását.

Maga a módszer négy angol szó kezdőbetűjéből kapta a nevét: S (strengths):

erősségek, melyekre a fejlesztés alapozható, tovább erősítendők

W (weaknesses):

gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sőt gátolják azt, meg kell őket erősíteni

O (opportunities):

lehetőségek, kívülről segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést

T (threats):

veszélyek, melyek kívülről akadályozhatják a fejlesztés sikerességét

Az első két szempont tehát a térség belső adottságai alapján (amire a településnek van ráhatása), míg az utóbbi kettő a külvilágban ható folyamatok alapján kerül megfogalmazásra (amelyekre a településnek közvetlen befolyása nincs).

141



Társadalmi-szociális funkciók, kultúra, művelődés, sport Erősségek A munkaképes korú népesség aránya magasabb, mint a kistérségi, megyei, vagy regionális átlag Van bevándorlás, ami a népességfogyást mérsékli Jelentős a lakosság kötődése Nagykőröshöz Kiváló közbiztonság Magas színvonalú egészségügyi ellátás Kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekek egészségmegőrzésére és baleset-megelőzésre Rendkívül aktív és céltudatos a civil szféra Oktatás minden szinten (alaptól a felső fokig) biztosított a városban, „tradicionális iskolaváros”, Az oktatás színvonala megfelelő Rendelkeznek határozott elképzelésekkel az oktatáspolitikát illetően Kész tervek az intézmények felújítására Kulturális hagyományokban és értékekben bővelkedik a város Igény van a kulturális és sportélet gazdagítására Jelentős pályázati tudás halmozódott fel a civil szervezetek körében Nem tapasztalható jelentősebb konfrontáció a roma lakossággal, vagy a vallási felekezetek között Közművelődési rendelettel és koncepcióval is rendelkezik a város Gyengeségek Hiányos sport infrastruktúra Alacsony a rendszeresen sportolók aránya Kevés közintézmény akadálymentesített, fogyatékosok tanulási és munkavállalási esélye alacsony Zsúfoltak az óvodák Kevés a településen a munkalehetőség, főleg a magas képzettséget és a nagy foglalkoztatotti létszámot igénylő foglalkoztató hiányzik Felsőfokú végzettségűek alacsony aránya Bevándorlók nagy része marginális társadalmi csoportokból kerül ki Hiányosságok a települési komfortban Lehetőségek Amennyiben sikerül forrást találni rá, a kórházhoz közeli termálvízkincs hasznosítása lökést adhat az egészségügy, a turisztika és a sportélet fejlődésének A helyi lovas sport és turizmus csírái megjelentek, ezáltal a lakosság rekreálódásának feltételei is javulnak. Az egészségügyi reform révén további fejlesztések valósulhatnak meg Sikerülhet szponzorokat találni a sport klubok működtetésének javításához Valószínűleg több pályázati forrás fog nyílni a NSRK keretében a humán funkciók további javítására. Veszélyek Fiatal, jól képzett, munkaképes korú népesség elvándorlása Kulturális élet aktivitása központi támogatás híján csökken A politikai megosztottság gyengítheti a települési kohéziót Rosszak a halálozási mutatók Állami támogatások csökkenése az oktatás, kultúra, egészségügy területén (nem megfelelő az egészségügyi reform) 142



Önkormányzati kommunikáció

Erősségek Lakosság erős identitástudattal rendelkezik A település önkormányzata megadja a véleménynyilvánítás lehetőségét a lakosság számára Rendelet van érvényben a lakosság megfelelő tájékoztatásáról Ingyenes önkormányzati tájékozató lap megjelentetése Érdeklődő és öntevékeny lakosság nyitott a kommunikációra Internetes honlap üzemeltetése

Gyengeségek Nincs az önkormányzatnak átgondolt kommunikációs stratégiája A politikai megosztottság bizonyos esetekben akadályozza a város vezetőinek kommunikációját Lakossági kommunikációt gátolja az eszmecsere folytatására, közösségi életre alkalmas közösségi tér hiánya

Lehetőségek Új médiaeszközök és kommunikációs csatornák létrehozásának, működtetésének támogatása az állam, vagy szponzorok részéről Pályázati források a kommunikáció fejlesztésére Térségi összefogás kialakulása a közös értékek együttes kommunikálására, marketingjére

Veszélyek Megfelelő kommunikáció nélkül nem tud kialakulni tartós együttműködés az önkormányzat és a civil szervezetek között Folyamatos, aktív kommunikáció nélkül a települési kapcsolatrendszer nem fejlődik kellőképpen Nem találnak Nagykőrös számára megfelelő pályázati forrásokat a kommunikáció fejlesztésére, vagy más fejlesztési célok megvalósítása háttérbe szoríthatja ezt forráshiány miatt.

143



Infrastrukturális helyzet

Erősségek A településen szolgáltatatott ivóvíz minősége megfelel a hatályos előírásoknak A település teljes belterületén kiépült a vezetékes ivóvíz hálózat A gázhálózatra csatlakozott ingatlanok aránya meghaladja az országos átlagot; A közvilágítás részben korszerű; A településen van vezetékes telefonhálózat; Az önkormányzat informatikai fejlettsége a környezetéhez képest megfelelő; A településen biztosított az Internet hozzáférés az iskolákban a diákok számára; A településen van kábeltelevízió. Gyengeségek A külterületi részek (tanyavilág) infrastrukturális ellátottsága nem megoldott A város csatornázottsága jóval elmarad a megyei és az országos átlagtól; A települési szennyvíztisztító nem látja el funkcióját A lakossági Internet-felhasználás mértéke alacsony. Lehetőségek Infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően városi életforma térnyerése; A városban kedvező a termálvíz beszerzési lehetősége Infrastrukturális fejlesztésekben az EU-s pályázatok magas nyerési aránya; Környezet minőségének javulása. Veszélyek Külterületi népesség életkörülményeinek konzerválódása; Központi és EU források elmaradása; Önerő hiányában nem megvalósuló fejlesztések; Nem megfelelő infrastrukturális fejlettség miatti befektetések elmaradása.

144



Közlekedés

Erősségek A településközi összekötő utak többsége kiépített A belterületi burkolt utak aránya a megyei átlagot meghaladja és megfelel az országos átlagnak Az autóbuszmegállók egy részében váróhelyiségeket létesítettek Gyengeségek A belterületi utak állapota több szakaszon nem megfelelő A kiépítetlen belterületi utak rontják a településképet és növelik a porszennyezést A külterületi utak rossz állapota csökkenti a mezőgazdaság versenyképességét és rontja a külterületi lakott helyek elérhetőségét Balesetveszélyes csomópont (441. sz. és a 4614. j. utak kereszteződése) A kerékpárutak hossza csekély

Lehetőségek Megépülnek az M8-M44 gyorsforgalmi utak, közös csomóponttal A gyorsforgalmi út fejlesztések növelik a település logisztikai potenciálját. A 441. sz. főút elkerülő szakasza megépül, ezáltal csökken a balesetveszély és a környezetszennyezés Felújításra kerülnek az alsóbbrendű utak Kiterjedt autóbusz vonalhálózat A 140. sz. vasútvonalat a közelmúltban felújították, azon lehetővé vált a 120 km/h-val való közlekedés A város bekapcsolódott a Budapesti Közlekedési Szövetség vasúti hálózatába

Veszélyek A térséget érintő gyorsforgalmi utak megépítése késik A települési elkerülő út építése a 441. sz. főúton tovább húzódik, ezáltal a lakosságra nehezedő környezetterhelés nem csökken Tovább növekszik a közúti forgalom, ami fokozza a lég- és zajszennyezést, valamint a balesetveszélyt Az alsóbbrendű utak állapota tovább romlik A környezetbarát vasúti közlekedés színvonala romlik A közforgalmú autóbusz-közlekedés színvonalának romlása, a járatsűrűség csökkenése

145



Zöldfelületi rendszer, településkép, településszerkezet Erősségek Hagyományos kétbeltelkes településszerkezet megtartása A belvárosban a műemléki környezetben elhelyezkedő térláncolat igen kedvező településképi elem Igen sok a nagykiterjedésű ápolt zöldfelületet hoztak létre A településen igen sok országos és helyi védelem alatt álló építészeti értéket őriztek meg A Kőrös-ér zöldfolyosója a belterületen kedvező a környezetminőség szempontjából Igen nagy, az országos átlagot jóval meghaladó erdősültség, melynek egy része természetközeli tölgyes A belterület szélén található nagykiterjedésű zöldfelületek (gát, vásártér, stb.) és a zártkertek kedvező átmenetet képeznek a lakott terület és a mezőgazdasági területek között A település csaknem 10%-a áll Natura 2000 oltalom alatt Gyengeségek A nagyfokú átmenő forgalom átengedése kedvezőtlen a belvárosra nézve Az egykori jellegzetes településszerkezet városkapuinak – bár még jól kivehetőek ugyan –, nincs hangsúlyos szerepük a városban A zöldfelületek állapota többnyire megfelelő, de egyes parkok felújítása még nem történt meg A sokszor szűk lakóutcák légvezetékei akadályozzák a megfelelő utcafásítást, emellett a vezetékek esztétikai szempontból rendkívül kedvezőtlenek A lakóutcákban kevés a zöldfelület, a közpark A településen a játszótér-ellátottság nem megfelelő A közparkok utcabútorokkal való ellátottsága nem megfelelő, kerékpártárolók, hulladékgyűjtők, új padok elhelyezésére lenne szükség. A hirdetőplakátok sokszor rendezetlen látványt nyújtanak, egységes hirdetőtáblák elhelyezésére lenne szükség Egyes területeken fautánpótlás szükséges Lehetőségek Forrást találni az értékes faegyedek helyi védelem alá helyezésére, a védett egyedek, területek megfelelő ismeretterjesztésének biztosítására Forrást találni az utcabútorok, hulladéktárolók, kerékpártárolók elhelyezésére A belvárost elkerülő útvonal kialakíttatása Forrást találni a légvezetékek földbe helyezésére városképi és fásítási okokból További játszóterek létesítése pályázati forrásokból Pályázati forrást találni a Sóki és Velkei gödör megfelelő zöldfelületi kialakítására Veszélyek A jellegzetes településszerkezet eltűnése Az átmenő forgalom további növekedése annyira túlterhelheti a településközpontot, hogy annak parkjai reprezentációs és közéleti funkciójukat már csak csökkentett mértékben lesznek képesek ellátni. A Sóki és Velkei gödrök nem megfelelő kezelése a tavak környezeti állapotának jelentős leromlásához vezethetnek. Kevesebb pályázati forrás a településkép, zöldfelületi rendszer javítása érdekében

146



Környezeti állapot

Erősségek A rendszeres szilárd hulladékgyűjtés és -szállítás megoldott; A településen már működik a szelektív hulladékgyűjtés A térségben található intézmények kivétel nélkül gáztüzelést használnak; Az ipari eredetű lég- és zajszennyezés nem jelentős a kistérségben. A levegő minőség nagyon jó Az erdők aránya magas, közel duplája az országos átlagénak Gyengeségek A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége meglehetősen hiányos; A megye összes mezőgazdasági területének 30 %-a belvízveszéllyel érintett; Közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés kivédése nem megoldott a településen átmenő főutak mentén; Műszakilag nem megfelelően kialakított hulladéklerakó Illegális szemétlerakók. Lehetőségek Jelentős vízbázis áll rendelkezésre; Kitűnő éghajlati adottságok; Gazdag növény- és állatvilág; Értékes táji és természetvédelmi értékek; Környezetvédelmi pályázati források (hazai, Európai Uniós) számának növekedése; A természetvédelmi területeket, ill. természetes élőhelyeket célzó ökoturizmus iránt növekvő hazai és nemzetközi kereslet; A meglévő adottságok hatékonyabb „reklámja” (tanösvény kialakítás). Veszélyek Pénzhiány miatt a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulnak; A szigorúbb környezetvédelmi előírások betartatása nem lesz következetes; A lakosság hozzáállása nem változik a környezet védelme tekintetében; A település nitrátérzékeny területen fekszik;

147



Gazdasági helyzet

Ipar Erősségek Exportképes termékeket is állít elő a térség Ipari hagyományok a településeken Ipari park címet viselő üzleti infrastruktúra létesült, így beruházások fogadására alkalmas ipari terület található Fejlett a gépipar és az élelmiszeripar Gyengeségek A befektetők számára kevésbé vonzó területről van szó Vállalkozások forráshiánya A térségben üzemelő cégek jelentősen nem tudták növelni a termelő kapacitásukat Az üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások szintje alacsony Hagyományos ágazati szerkezet fennmaradása Gazdasági szervezetek mérete elaprózott Munkaerő szakképzetlensége Lehetőségek Az ország nyugati felén elhelyezkedő multinacionális cégek keletre teszik át székhelyüket Gazdasági együttműködések szerepének felértékelődése Befektetői érdeklődés növekedése a város iránt Vállalkozók pályázási aktivitása és sikeressége növekszik az újonnan megnyíló pályázati források tekintetében, amelyek révén jelentősebb – munkahelyteremtő – fejlesztések valósulhatnak meg Nagyon kedvező közlekedés-földrajzi helyzet Veszélyek A város a régiótól teljesen leszakad A vállalkozások forráshiánya a szükséges fejlesztések hiányában a versenyképességük csökkenéséhez vezet A térség elérhetőségét segítő fejlesztések elmaradása Képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása A szomszédos települések közötti fejlettségi különbségek növekedése A befektetői érdeklődések elmaradása

148



Mezőgazdaság Erősségek Gabonafélék termelési tapasztalatai és hagyományai Zöldség és gyümölcsfélék termelési tapasztalatai és hagyományai Gazdaságok gépellátottsága megfelelő Kihasználatlan férőhelyek az állattenyésztésnél Nagy állattenyésztési hagyományok Megfelelő szakmai felkészültség Erdősültség és erdőtelepítések magas aránya Gyengeségek Terméshozamok növelésének ökológiai korlátai Növénytermesztés szerkezete leegyszerűsödött Tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem alacsony színvonala Pályázatírásban, ezek levezénylésében nagyfokú rutintalanság Állattenyésztés alacsony színvonala Alacsony állatsűrűség Egysíkú feldolgozó kapacitás Lehetőségek A biológiai és ökológiai gazdálkodás termékei iránti kereslet növekedése (hazai és európai piacokon), ezáltal a minőségi- és a biotermesztés előtérbe állítása Jövedelmezőség fokozása a tápanyag-gazdálkodás javításával Közepes méretű gazdaságok jelentős fejlesztése hazai és eu-s támogatások révén Az állati termékek feldolgozottsági fokának növelése különféle források, támogatások igénybevételével Veszélyek Tovább romlik a jövedelmezőség A gazdaságok képtelenek a korszerű termesztéstechnika kihasználására A takarmányok belső-külső hasznosítására nem lesz elég az állatállomány Jelenlegi állomány létszámának további csökkenése a jövedelmezőség romlása, kvótarendszer miatt Az értékesítés és az árviszonyok bizonytalansága növeli a ciklikusságot A minőségi termelés pénzügy-, műszaki feltételei legtöbb gazdálkodó számára egyre nehezebben teljesíthető

149



Turizmus Erősségek. Sajátos, értékes és értékesíthető adottságok a turizmus területén A város épített környezete megőrizte szépségét, korabeliségét A várost körülvevő természeti környezet szépsége „puszta feeling” közel a fővároshoz Van nagyobb turisztikai, idegenforgalmi vállalkozás a településen Nagyszámú csendes és ápolt tanyák a környéken Továbbképzés után a turizmusban foglalkoztatható potenciális munkaerő megléte Gyengeségek: Térségi idegenforgalmi együttműködések hiánya A kisebb turisztikai vállalkozások tőkehiánnyal küszködnek Városi turisztikai arculat hiánya Képzett turisztikai munkaerő hiánya Meglévő turisztikai infrastruktúra továbbfejlesztésre és felújításra szorul Lehetőségek: Életmódváltás, jövedelmek növekedése miatt a belföldi turistaforgalom tovább nő A városturisztikai helyzetét segítő hazai és eu-s pályázati források A magántőke turizmusbeli fejlesztései Természeti környezet felértékelődése, hagyományos tanyasi életmód iránti érdeklődés növekedése Turisztikai beruházások, fejlesztések munkahelyteremtő hatása A kórház és a termálvíz turisztikai hasznosítását célzó pályázati források megjelenése Nagyon kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, elérhetőség Veszélyek: Versenytársak erősödése A vállalkozások forráshiánya a szükséges fejlesztések hiányában a versenyképességük csökkenéséhez vezet Forráshiány miatt a turisztikai célú fejlesztések nem valósulnak meg Környező városok elszívják a potenciális munkaerőt a turizmusból

150



Térségi-, településközi kapcsolatok

Erősségek Testvértelepülésekkel fennálló kiváló viszony, kölcsönös érdeklődés Sok testvértelepülése van a városnak Működő kulturális kapcsolatok Gyengeségek Térségi településközi kapcsolatok hiánya Regionális szerepkör hiánya A város peremhelyzete a megyében, régióban Nem sikerült megalakítani a megfelelő térségi társulási formát, amely forrásokat hozna a térségi fejlesztésekhez Lehetőségek Nemzetközi kapcsolatok gazdasági síkra terelődése Új kapcsolatok jelentkezése Pályázati források kiaknázása a meglévő kapcsolatokra építve Befektetők érdeklődése a meglévő kapcsolatokon keresztül Veszélyek Nem lesz Nagykőrös fejlesztési céljaihoz illeszkedő pályázati forrás, amelyben települési kapcsolatrendszerét felhasználhatja A testvértelepülési kapcsolatok „elhalnak” a jelentősebb megmozdulások nélkül Nem sikerül az érdekek egyeztetése a többcélú társulás megalakulásához, így a térség további jelentős fejlesztési forrásoktól fog elesni

151



Önkormányzati gazdálkodás

Erősségek Több - helyi és regionális szinten is jelentős - nagyberuházás (teljeskörű ivóvízhálózat, Szakkórház, Hulladéktelep) valósult meg Sok sikeres pályázat került beadásra Javuló adófizetési morál a városban Vállalkozásbarátnak mondható önkormányzat Hitelképesség, nem okoz gondot a hiteltörlesztés Az önkormányzat feladatokban nem vállalja túl magát Gyengeségek Hiányzik az egységes vagyongazdálkodási koncepció A beruházások sorrendjét elsősorban a rendelkezésre álló források határozzák meg, a szakmai megfontolások másodlagosak Kevés közművesített, egybefüggő önkormányzati ingatlan Kevés és leamortizálódott forgalomképes vagyon az önkormányzat kezelésében Viszonylag kevés vállalati befektető Az önkormányzat nem folytat vállalkozói tevékenységet, amiből további bevételre tenne szert Lehetőségek Nagyberuházásokhoz vissza nem térítendő állami támogatás igénybevétele A beépítetlen önkormányzati ingatlanvagyon infrastrukturális alapot jelenthet a helyi vállalkozóknak fejlesztéseikhez PPP konstrukcióban megvalósuló jelentősebb fejlesztések, amelyek segítik a fejlődést az önkormányzati forráshiány ellenére is Az önkormányzat gazdasági vállalkozásokban való megjelenése Az önkormányzatok számára elérhető kedvezményesebb kamatozású, illetve kamatmentes hitelek megjelenése, projekt finanszírozási, előfinanszírozási lehetősegk Veszélyek Az intézmények fenntartását veszélyeztető kiadásnövekedés jelentkezhet A politikai változások a jelenleginél még nehezebb helyzetbe hozhatják az önkormányzatokat Az állami támogatások aránya csökken, de a kötelezően ellátandó feladatok száma nő Az EU források igénybevételéhez szükséges önerő hiánya Az állami támogatások kiszámíthatatlansága nehezíti a hosszabb távú költségvetési tervezést

152



11. SEGÍTŐINK Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak a városi és térségi szakértőknek, az önkormányzati dolgozóknak és a fejlesztéseket szorgalmazó vállalkozóknak, lakosoknak akik segítségünkre voltak a szükséges információk összegyűjtésében, akik megosztották velünk fejlesztési elképzeléseiket, gondolataikat, terveiket. Köszönjük mindazoknak, akik időt szántak arra, hogy részt vegyenek a személyes interjúkon, vagy kitöltsék kérdőíveinket. Igyekszünk legjobb tudásunk szerint beépíteni ezeket az értékes információkat Nagykőrös Város hosszú, közép és rövid távú terveibe. Dr. Czira Szabolcs polgármester úr és Dr. Karay Kornélia jegyzőasszony mellett a következő személyeknek szeretnénk külön köszönetünket kifejezni: Sudár Anna, okleveles közgazdász, terület- és településfejlesztő, idegenforgalmi menedzser 2006. május 17. Karsay Istvánné Települési képviselő Zágráb Nándor Települési képviselő László Ferenc Települési képviselő Kustár Tamás Alpolgármester Pozsár Attila CKÖ elnöke Kósa István Polgármester 1994-2002 Major Levente, okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, földrajz tanár 2006. május 15. Bencsik Géza Bonduelle Nagykőrös Kft., vezérigazgató Vadász Katalin Country Tours, vezető Szilágyi Lajos Kereskedelemi vállalkozó Kapás Tibor Agrár vállalkozó 2006. május 16. Huszár Kálmán Mezőgazdasági vállalkozó Mártonfalvy Pál Vállalkozó Zombori József Zombori Autóház vezető 2006. május 17. Illés Ambrus Falugazdász Túri György VERTIKUM Kft. ügyvezető igazgató Sziládi Ambrus Ipartestület képviselője Horváth Balázs, okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő 2006. május 16. Parázs Görgy Kőrisfa SE vezető Csikós Péter Városi Rendőrkapitányság, kapitányságvezető Barna Elek Fraxinus Egyesület vezető Bencsik Rozália II. Rákóczi F. Ált. Isk. igazgató Molnárné Szóláth Nagykőrösi Lovassport Egyesület vezető Erzsébet Dr. Fodor Ferenc Református Lelkészi Hivatal, lelkész Dr. Harsányi NVÖ Rehabilitációs Szakkórháza és Zsolt Rendelőintézete főigazgató-főorvos Csernus Tamás Nagykőrös Városért Közalapítvány elnök

153



Horváth Balázs, okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő 2006. május 17. Piajkovics BASKETBALL Kosárlabda Egyesület vezető Ferencné Tóth Tibor TIT, Irodalomtörténész Dr. Zsoldos Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Zoltánné Ház, igazgató Suba Lajos Arany János Református Gimnázium és Diákotthon igazgató Tolnai Gyuláné III. sz. Napközi Otthonos Óvoda vezetője Bende Jánosné Mozgáskorlátozottak Magyarországi Regionális Egyesülete, nagykőrösi szervezet titkár Miklós János Római Katolikus Plébániahivatal plébános

2006. június-július

Karsay Istvánné Palóczné Bacsó Olívia Halászné Varga Mária Kiss Péter

Települési képviselő I. sz. Napközi Otthonos Óvoda vezetője IV. sz. Napközi Otthonos Óvoda vezetője Pályázati Beruházási és Közbeszerzési Iroda vezetője

Krajnyák Nóra, tájépítész Vass Péter, műszaki környezet technikus, okleveles környezetmérnök 2006. május 17. Kladács Györgyi Nyugalmazott főépítész Tényi András Főépítész Vozárné Ragó Műszaki Iroda főtanácsos Ildikó Keserű Imre, okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő 2006. május Orczy László Műszaki Iroda Vezető főtanácsos Székács Pál, okleveles közgazdász, gazdálkodás szakon 2006. május 17. Mihály Károly Műszaki Iroda vezetője Winkler Tamás KÖVA Rt. vezérigazgató Dr. Székely Magyar Orvosi Kamara nagykőrösi szervezet András vezetője 2006. május 23. Abonyi Károly Jegyzői Iroda főmunkatárs Kiss Péter Pályázati Beruházási és Közbeszerzési Iroda vezetője 2006. június 7. Szaszkó Anita Költségvetési Iroda vezetője Szalókiné dr. Kiss Adóügyi Iroda vezetője Katalin

154

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

Recommend Documents