Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia

Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia

Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében. 2015. május Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő- testületének 109/2015. (IX.17.) ÖT. sz. határozatával elfogadva.

Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft. Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: +36-1-471-8955 Fax: +36-1-471-8975 E-mail: [email protected] Honlap: www.kozpontiregio.hu

Felelős tervező Tervező

Kravalik Zsuzsanna Orosz György

Projektmenedzser

Virág Attila

Városépítészet

Schuchmann Péter Beleznay Éva 5. 7. fejezet

Gazdaság

Bezerédy-Herald Balázs Virág Attila

település- és térségfejlesztési szakértő, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök, egyetemi oktató okl. geográfus településtervező (TR1 01-5068) településtervező (TT/01-0630)

közgazdász okl. geográfus

Társadalom, antiszegregációs terv

Hamar Anna

okl. szociológus

Közművek

Jordán Péter Dima András

MK 01-2129 MK 01-2130

Közlekedés

Rhorer Ádám

okl. építőmérnök (K1 1-01-3157)

Zöldfelületek és Tájrendezés

Burányi Endre

Okl. táj- és kertépítész mérnök, Okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök TR1, TT, TK 01-5014/02/,12; Tájvédelmi szakértő: SZTjV-031/2013.

2015. május

2

1.

TARTALOM ELŐZMÉNYEK ...................................................................................................................... 6 1.1

FEJLESZTÉSPOLITIKAI, JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR ............................. 6

1.1.1 Az EU 2020-as céljai ......................................................................................................... 6 1.1.2 A kohéziós politika 11 tematikus célja ............................................................................. 7 1.1.3 Jogszabályi és tervi háttér ................................................................................................ 7 1.1.4 Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésének módszertana ......................... 8 2

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI .................................................................... 11 2.1

JÖVŐKÉP ............................................................................................................. 11

2.2

A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA .............................. 11

2.2.1 Aktív, bővülő, helyben maradó fiatalodó társadalom – ÁTFOGÓ CÉL (A1) ................... 12 2.2.2 Versenyképes helyi gazdaság – ÁTFOGÓ CÉL (A2) ......................................................... 16 2.2.3 Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet – ÁTFOGÓ CÉL (A3) ............... 19 2.3 A KONCEPCIÓ ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE .......................................................................................................... 22 2.4 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK VALAMINT A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA .............................................................................. 23

3

2.5

VÁROSRÉSZI CÉLOK (TERÜLETI CÉLOK) ........................................................ 24

2.6

KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOKHOZ RENDELT INDIKÁTOROK .................. 25

2.7

A FUNKCIONÁLIS VÁROSTÉRSÉG.................................................................... 26

2.8

VÁROSRÉSZENKÉNTI ADATOK A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN ........ 28

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK .............................................................. 29 3.1

AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK ........................................................................... 29

3.2

AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜLI PROJEKTEK ........................................................... 29

3.3

HÁLÓZATOS PROJEKTEK .................................................................................. 29

3.4 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL ............................................................................................................ 30 3.5

A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS A VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA ....... 32

3.6 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA .................................... 33 3.6.1 1. AKCIÓTERÜLET – Belváros.......................................................................................... 33 3.6.2 2. AKCIÓTERÜLET – Belvároson kívüli belterület ........................................................... 37 3.6.3 3. AKCIÓTERÜLET – Külterület ....................................................................................... 43 3.7 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKBAN MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSEK INDIKATÍV FORRÁSIGÉNYE (MFT) .............. 48

4

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ....................................................................................... 49 4.1

A VÁROS ÉS AZ ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK HELYZETÉRTÉKELÉSE ............ 49

4.1.1 Demográfiai jellemzők ................................................................................................... 49 4.1.2 Iskolázottság................................................................................................................... 50 4.1.3 Foglalkoztatottsági jellemzők ........................................................................................ 51 4.1.4 Lakásállomány, minőségi jellemzők ............................................................................... 52 4.1.5 Humáninfrastruktúra ..................................................................................................... 53 4.1.6 Esélyegyenlőség biztosítása ........................................................................................... 55 4.2

A SZEGREGÁTUMOK HELYZETELEMZÉSE ..................................................... 55

4.2.1 A 2008-as IVS szegregátumai és szegregálódó területei ............................................... 55 4.2.2 Szegregátumok a 2011. évi népszámlálás alapján ......................................................... 56 4.2.3 A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek részletes helyzetelemzése 59 4.2.4 Külterületi szegregátumok ............................................................................................. 62 4.2.5 A 2008-as Antiszegregációs tervben megfogalmazott beavatkozások és megvalósításuk 63 4.2.6 A 2008-as Antiszegregációs Tervben hozott intézkedések megvalósulásának értékelése 65 4.2.7 A város egészében megvalósuló, esélyegyenlőséget megvalósító és fenntartó tervezett beavatkozások ............................................................................................................................ 66 5

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................. 68 5.1

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ......................................................... 68

5.1.1 A stratégia és a településfejlesztési koncepció összhangja ........................................... 68 5.1.2 A stratégia és a településszerkezeti terv összhangja ..................................................... 69 5.1.3 A stratégia és a területfejlesztési és területrendezési tervek összhangja ..................... 70 5.1.4 A stratégia és a város ágazati dokumentumai közötti összefüggések bemutatása ...... 81 5.2

A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ......................................................... 85

6

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ......................................... 89

7

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ......................................................... 91 7.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ....................................................... 91 7.1.1 Városmarketing .............................................................................................................. 91 7.1.2 Szabályozó tevékenységek, eszközök ............................................................................ 91 7.1.3 Gazdasági partnerség eszközei ...................................................................................... 92 7.1.4 Hatékonyságnövelő eszközök ........................................................................................ 94 4

7.2 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA ........................................................ 96 7.3 TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK ................................................................................................................ 97 7.4 TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK ................................................................................................................ 98 7.5

MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA .......................................................... 99

7.5.1 A monitoring rendszer feladata és módszertana........................................................... 99 7.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása .................... 99 7.5.3 A hosszú távú célok teljesülését mérő javasolt eredmény és hatásindikátorok ......... 100 7.5.4 Az ITS akcióterületi projektjeinek megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok ............................................................................................................................... 101 8

ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................. 104

9

TÁBLÁZATJEGYZÉK .......................................................................................................... 105

5

1. ELŐZMÉNYEK

A 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet változást hozott a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) és a településrendezési eszközök, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények esetében. A rendelet szerint az ITS és településfejlesztési koncepció tartalmi követelményrendszere megváltozott, így szükségessé vált a jelenleg hatályos integrált városfejlesztési stratégia (IVS) és településfejlesztési koncepció felülvizsgálata. A koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat három fő része a helyzetfeltáró, a helyzetelemző és a helyzetértékelő munkarész a kormányrendeletnek megfelelően. A helyzetfeltáró munkarész megállapításaira támaszkodva készült el a helyzetelemző, helyzetértékelő munkarész. A megalapozó vizsgálat közös háttere a településfejlesztési koncepciónak és az ITSnek is. A tervezési folyamat a rendeletben rögzítettek szerint, széleskörű partnerséggel valósul meg, bevonva a település szereplőit. Az államigazgatási szerveket, az önkormányzatokat, a társadalmi és gazdasági szervezeteket és a lakosságot is bevontuk a tervezés folyamatába, melynek rendjét az önkormányzat által elfogadott Partnerségi Terv tartalmazza. 2015 májusának elejére elkészült Nagykőrös Integrált Városfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatához szükséges Helyzetfeltáró és Helyzetelemző vizsgálatok munkarész. A megalapozó vizsgálat jelentik a hátterét a jelen Stratégiának. 1.1

FEJLESZTÉSPOLITIKAI, JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR

1.1.1 AZ EU 2020-AS CÉLJAI

-

Foglalkoztatás 

-

K+F/innováció 

-

Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani.

Éghajlatváltozás/energia   

-

Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

Oktatás 

A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni.

 -

El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.

Szegénység/társadalmi kirekesztés 

Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Nagykőrös város stratégiájának a fenti EU stratégiai célokhoz a település adottságaihoz mérten alkalmazkodnia kell. Ezt az alkalmazkodást a saját célrendszere és az azt megvalósító fejlesztési projekteken keresztül tudja megvalósítani. 1.1.2 A KOHÉZIÓS POLITIKA 11 TEMATIKUS CÉLJA

-

Kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése;

-

Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fejlesztés;

-

Kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, vízkultúrák támogatása;

-

Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatban;

-

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése és kockázat-megelőzés és –kezelés;

-

Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése;

-

A fenntartható közlekedés fejlesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása;

-

A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása

-

A társadalmi befogadás segítése és a szegénység elleni harc;

-

Befektetés az oktatásba, készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba

-

Intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás.

1.1.3 JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR

-

314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet;

-

Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 – 2020 elkészítéséhez (BM);

-

Városfejlesztési Kézikönyv, Második, javított kiadás (NGM);

-

a Partnerségi Megállapodásban foglaltak mentén kidolgozott, következő támogatási időszak operatív programjai;

-

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (elfogadva az 1/2014 OGy. határozattal);

-

Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosítása;

-

Tematikus Fejlesztési Programok (TFP)

-

Pest Megye Területfejlesztési Koncepció

-

Pest Megye Területrendezési Terv

-

Gerje-Sztök Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

-

Nagykőrös Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 7

-

Nagykőrös Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2014-2019

1.1.4 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA

Az integrált településfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott környezeti, társadalmi, gazdasági célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési program. A rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében határozza meg a koncepcióban megfogalmazott meghatározott célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat, programokat, a megvalósítás eszközeit, nyomon követését. A célrendszer hierarchiája

1. ábra: A célrendszer hierarchiája, forrás: Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 – 2020 elkészítéséhez

A tervezés folyamatában (tervezés, kidolgozás, ellenőrzés, végrehajtás) kiemelten fontos szempont a partnerség és az együttműködés. A tervezési folyamat elindításakor az önkormányzat meghatározta: -

a partnerségi együttműködés céljait,

-

tervezési folyamtok legfontosabb mérföldköveit,

-

a tervezési folyamatba bevonandók körét,

-

a partnerség szervezésének módját,

-

az egyeztetések módszereit, eszközeit, szervezeti keretét,

-

az egyeztetések folyamatát, módszerét, ütemezését,

-

a széles helyi nyilvánosságot biztosító eszközöket, eseményeket,

-

funkcionális várostérség i partnereket.

8

A partnerségi tervben meghatározott szereplőkkel kezdődött meg az együttműködés, megalakult a tervezés szempontjából legfontosabb partneri szervezet, a Stratégiai Munkacsoport (SMCS). A munkacsoport tagjai a nagykőrösi közélet fontosabb szereplői, véleményformálói, a helyi civil és szakmai szervezetek, fontosabb intézmények vezetői. Az SMCS tagjainak feladata a tervezési munka segítése volt, a tagok speciális nézőpontja, helyismerete segítségével. Az SMCS a tervezés fontosabb fázisainál (pl. SWOT analízis, célok kialakítása) ülésezett A közösen meghatározott erősségek, gyengesége, lehetőségek, veszélyek beazonosítását követően az ok-okozati összefüggések keresésével folytatódott a munka. A probléma hierarchia felállítása után rajzolódott ki a célrendszer váza, a fejlesztési irány. A célok meghatározásakor a partnerek által tett javaslatok is beépültek a célrendszerbe. A koncepcióban meghatározott hosszú távú fejlesztési célok eléréséhez szükséges középtávú (7 év) beavatkozásokat az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmazza. Az ITS a koncepcióra épülve határozza meg a város középtávon megvalósítandó projektjeit.

9

2. ábra: Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiájának helye az EU és hazai tervezési hierarchiában

2

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

2.1

JÖVŐKÉP

Nagykőrös a település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város, amelybe jó ellátogatni, mert környezeti sokszínűsége rekreációt biztosít, amelyben jó élni, mert helyben biztosít munkalehetőséget és tiszta, élhető lakókörnyezetet. A város fenntartja természeti és épített értékeit, ezekből nyeri sajátos hangulatát, arculatát. Nagykőrös városa meg kívánja őrizni hagyományait, hagyományos városképét, a rá jellemző településszerkezetét, melyeket a történelmi múlt szervesen alakított ki és adott át a jelen nemzedékének. Ugyanakkor az elszigetelődést elkerülendő, szükség van a jelen világhoz való alkalmazkodásra is. Ezt a kettősséget fejezi ki a „hagyományaira épülő, mégis modern város” meghatározás a jövőképben. A település a megőrzésre és a kíméletes, környezeti (épített) és természeti értékeire fokozottan figyelemmel lévő fejlesztéseket helyezi előtérbe, akkor amikor: -

a helyi lakosok számára a rekreáció, a pihenési feltételek megteremtésén fáradozik

-

a területén a vendégfogadásra alkalmas helyszíneket kialakítja, átalakítja, rendezi;

-

a nagykőrösiek helyben maradását elősegítendő, gazdasági tevékenységeket és ezzel értékes munkahelyeket teremt; Nagykőrös jövőképének elérést három átfogó cél (A1-A3) együttes megvalósulása segíti. A három hosszútávra szóló átfogó célhoz 14 stratégiai cél (S1-S14) tartozik, melyek legtöbbje egy konkrét tematikára fókuszál, de van közöttük több cél is, amelyek több szakterületet is átfednek. A célrendszer tartalmaz egy horizontális célt, mely valamennyi szakterületet érinti. 2.2

A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁRO ZÁSA

A stratégiai célok az átfogó célok elérését szolgáló középtávú (7-10 év) városi célok, amelyek az épített- és természeti környezet, a gazdaság, valamint a társadalom tématerületekhez kapcsolódóan kerültek meghatározásra. Az átfogó célok: a kívánt jövő elérését szolgáló, hosszú távra (15-20 évre) szóló célok ágazatonkénti csoportosításban. Mind a jövőkép, mind pedig az átfogó célok kijelölés a Koncepció feladata. A különböző szintű célok meghatározása a helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből leszűrt eredmények alapján lettek kiemelve és megfogalmazva a műhelymunkák során. A célok mindenesetben valamely meghatározott beavatkozást igénylő tématerületre kínál megoldást különböző időtávokon belül.

2.2.1 AKTÍV, BŐVÜLŐ, HELYBEN MARADÓ FIATALODÓ TÁRSADALOM – ÁTFOGÓ CÉL (A1)

Az ország demográfiai folyamatait az elmúlt évtizedekben a lakosságszám folyamatos csökkenése határozta meg. Az országos trendhez illeszkedik Nagykőrös lakosságszámának folyamatos apadása is, de az elmúlt évtizedekben a város népességcsökkenésének dinamikája erősebb volt, mint az országos átlag. A központi régió gazdaságának vonzereje hozzájárult a megye és a járásszékhelyül szolgáló városok lakosságszámának emelkedéséhez, a város azonban központi régiós fekvése ellenére sem tudott profitálni a múlt század kilencvenes éveiben és az évezred első évtizedében zajló népességmozgásból. A város 2001-től az országos átlagnál is nagyobb arányban vesztette el lakosságát. A lakosságszám csökkenését főleg a fiatalabb, munkaképes generáció folyamatos elköltözése, illetve az a tény generálja, hogy a városban 2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások száma a születésekénél. A fiatalok a tanulmányaik elvégzése után, nem térnek vissza a településre, hanem munkahelyükhöz közel telepednek le. A város nem tud kellő mennyiségben és minőségben munkahelyeket kínálni a helyben lakók számára. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kumulálódása elkerülhetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését. Megfigyelhető ugyanakkor a településen belül egy népességszám területi átrendeződés. A kiterjedt tanyavilággal rendelkező település külterületére a belterületről történnek kiköltözések, így növekszik a tanyán lakók száma. A növekedés mögött a belterületről kiköltöző, jelentős részben elszegényedő családok, valamint más településekről beköltöző, peremhelyzetű csoportok (cigányok) térbeli mozgása húzódik meg. A nagykőrösi fiatal generáció akkor mard meg településén, ha ott megtalálja a boldogulásához szükséges feltételeket: munkát, élhető lakókörnyezetet, szórakozási és rekreációs helyszíneket, valamint könnyen hozzáfér a szolgáltatásokhoz. Az „Aktív, bővülő, helyben maradó, fiatalodó társadalom – ÁTFOGÓ CÉL (A1)” –hoz tartozó stratégiai célok a következők: -

S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok)

-

S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása)

-

S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései

-

S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében

-

S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével

-

S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása

2.2.1.1 NÉPESSÉGMEGTARTÓ TÁRSADALOM (FIATAL CSALÁDOKAT TÁMOGATÓ PROGRAMOK) – STRATÉGIAI CÉL (S1)

Nagykőrös lakosságszáma évről-évre csökken, amit főleg a fiatal, munkaképes generáció elköltözése, illetve az a tény generálja, hogy a városban 2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások száma a születésekénél. A fiatalok a tanulmányaik elvégzése után, nem térnek vissza a településre, hanem munkahelyükhöz közel telepednek le. A város nem tud kellő mennyiségben és minőségben

munkahelyeket kínálni a helyben lakók számára. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kumulálódása elkerülhetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését. Ez a stratégiai cél szorosan összefügg a „Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében” stratégia céllal. Mindkét cél esetében a fiatal munkaképes generációk vannak megszólítva, csak a (S4) cél területileg a külterület tanyáira koncentrál. 2.2.1.2 ÖSSZETARTÓ, ERŐS IDENTITÁSÚ HELYI TÁRSADALOM (A TÁRSADALMI LESZAKADÁS MEGAKADÁLYOZÁSA) - STRATÉGIAI CÉL (S2)

A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét településrész a Belvárosban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a 2008. évi antiszegregációs program készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve szegregációval veszélyeztetett területek között. -

A Csípvár utca – Lahner utca – Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a térképen 1-es szegregátum), valamint a

-

Kálvin tér – Ady Endre utca – Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület. Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH szegregációval veszélyeztetett területként: -

Az Örkényi út – Szegfű utca – Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum),

-

Tompa utca – Nádor utca – Petőfi utca – Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum),

- Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum). A tanyás külterületen, a kertségben a következő három szegregátum létezésére hívja fel a figyelmet a KSH besorolás: -

Szegregált területként a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő, - Szegregációval veszélyeztetett: Esed-dülő, Pöcök-dűlő. A szegregált terület határos a belterülettel és járművel (bicikli) a különböző intézmények, szolgáltatások viszonylag könnyen elérhetők. Az óvodás gyerekeket a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Eötvös utcai óvodájába viszik a szülők, az iskolások a Kossuth Lajos Általános Iskolába járnak. A lakhatási integráció érdekében az önkormányzat tovább folytatja a bérlakás állományának műszaki felülvizsgálatát, az egészségre káros lakhatási körülmények felszámolását és a lakók jobb minőségű lakásokban elhelyezését. A foglalkoztatási integráció érdekében Nagykőrös Város és a Munkaügyi Központ között folyamatos az együttműködés. A város folyamatos együttműködése a Munkaügyi Központtal és a Türr István Képző és Kutatóintézettel lehetővé teszi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló családok olyan támogatott képzésekben vegyenek részt, szerezzenek képesítést, amely alkalmassá teszi őket a megváltozott munkaerő piaci körülményekhez való alkalmazkodásra, a jövőbeni sikeres munkavállalásra. Az oktatási integráció érdekében a város biztosítja az óvodás korú gyermekek teljes körének óvodai ellátását, melyre elegendő férőhellyel rendelkezik.

13

A lakosság kor szerinti összetételében az elmúlt években végbement változások a külterületen élő, jelentős részben hátrányos helyzetű és/vagy roma gyerekek oktatási integrációjára irányítják a figyelmet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának jelentős emelkedése várható, szükséges az óvodák nevelési programjainak áttekintése, a fejlesztést, integrálást szolgáló eszközök erősítése. (Részletesebb kifejtést az ITS részét képező, Antiszegregációs program tartalmaz) 2.2.1.3 TANYÁS TÉRSÉG ALTERNATÍV ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEI -STRATÉGIAI CÉL (S3)

Nagykőrös térségében 876 db tanyát tartanak nyilván, ebből 128-ban nincs villany. Önkormányzati fejlesztés keretében 2010-ben kisebb tanyavillamosítási programot hajtottak végre. Ez volt a tanyavillamosítási program I. üteme. A program következő üteme a források rendelkezésre állásától függ. A sok kilométer légvezeték kihúzása helyett szigetszerű alternatív energián alapuló megoldásokat alkalmaznának. Ez a stratégiai cél a következő (S4) stratégiai céllal szoros kapcsolatban áll. 2.2.1.4 PARTNERSÉGBEN A FIATAL GAZDÁKKAL: TANYÁS TÉRSÉGBEN FIATAL GAZDÁLKODÓK TALÁLNAK OTTHONRA, ÖNKORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN - STRATÉGIAI CÉL (S4)

Ez a stratégiai cél a „Népességmegtartó társadalom” stratégiai célnak egy területileg koncentrált része. A tanyás területek kezelését, a fiatalok megtartását, letelepedésük segítését, munkához jutásukat és a lakhatást együttesen kísérli megoldani. 2.2.1.5 A LAKOSSÁG ÁLTALÁNOS MUNKAERŐ-PIACI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE, KÉPZETTSÉGI ÉS SZAKKÉPZETTSÉGI SZINTJÉNEK EMELÉSÉVEL - STRATÉGIAI CÉL (S5)

Az átlagos nagykőrösi lakos minden területi összehasonlításban alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik: a nagykőrösieket az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi szemben Pest megye, a járásközpontok és az ország átlagos lakosaival, akik érettségiztek. A képzettségi szint emelkedése ellenére az érettségizettek és a diplomások aránya nemcsak a járásközpontoktól, Pest megyétől marad el, hanem az országos átlagtól is. Ennek okát elsősorban a munkahelyek alacsony számában találjuk meg, mely különösen a képzett fiatalokat sarkallja arra, hogy elköltözzenek a jobb elhelyezkedési esélyeket nyújtó környező városokba (elsősorban a fővárosba, Ceglédre és Kecskemétre), illetve, hogy tanulmányaik befejezése után ne térjenek vissza korábbi lakóhelyükre. Érdemes odafigyelni a Nagykőrösi járás másik két településének lakosságszám változására is. Nyársapáton és Kocséron 2010-től a természetes fogyás nagyságát vizsgálva mérséklődés tapasztalható. Fontos jelzés, hogy Nagykőrös gyenge megtartó- és vonzerejénél erősebb a járás másik két településének megtartó ereje, amit egyrészről a budapesti munkahelyek könnyebb elérhetősége okoz, másrészről – és talán ez fontosabb – a mezőgazdasági termelés megélhetést biztosító, helyben tartó ereje. Ez a jelenség példa lehet a város fejlesztése szempontjából.

14

2.2.1.6 A HELYBEN MŰKÖDŐ REHABILITÁCIÓS SZAKKÓRHÁZ, MINT ERŐSSÉG JOBB KIHASZNÁLÁSA - STRATÉGIAI CÉL (S6)

A 165 ágyas Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkorház és Rendelőintézet, mint egészségügyi komplexum 2000-ben nyerte el mai állapotát. Térségi hatása regionális szintű. 2010-ben kivívta az év korháza címet. A fogyatékkal élők rehabilitációját segítő intézmény további funkciókkal történő fejlesztése lehetőséget nyit az egészségturizmus irányába, további hírnevet és munkalehetőségeket biztosítva helyben.

2.2.2 VERSENYKÉPES HELYI G AZDASÁG – ÁTFOGÓ CÉL (A2)

Gazdasági jellegét tekintve Nagykőrös mezőgazdasági településnek számít és az 1990-es évekig a gazdasága az agráriumra koncentrált. A 90-es években a külföldi befektetők hatására a gazdaság irányt váltott a konzervipar, elektronika és csomagolóipar felé. Jelenleg a vállalkozások a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a szolgáltató szektorban tevékenykednek. A vállalkozások többsége egyéni vállalkozó. A mezőgazdaság területén dolgozók többsége őstermelő, családi gazdálkodó. A mezőgazdasági szektorban tevékenykedők egy része (72 fő) egy termelői értékesítő szervezetbe tömörül a közös cél és az egységből fakadó biztonság érdekében. A turizmusban a szálláshelyek kihasználtságát tekintve, a vendégéjszakák számában kifejezve egy átlagos értéken, hosszan tartó stagnálás tapasztalható. Gazdaságélénkítés szempontjából a turisztikai szektor lehetőségeket kínál a városnak és térségének. Ennek szellemében helyi kórházra építve elkészült egy balneológiai turisztikai szolgáltatási központ terve. Szervezett formában a turizmus még nem működik a városban. A nagykőrösi vásár fontos esemény volt a történelmi múltban is a térség számára. Ma is fontos gazdasági tényezőnek, eseménynek számít, hogy évente 10 vásár kerül megtartásra több száz árussal és közel 10.000 fő résztevővel. A vásártér 8 hektár területen fekszik a város keleti belterületi határánál. A helyszín komfortfokozatának fejlesztése a vásárok színvonalát erősítené. A jelenlegi vállalkozói passzív helyzeten az önkormányzat és a vállalkozói szektor közötti aktív együttműködések kialakítása segíthet, közös fejlesztések, nemzetközi partneri kapcsolatok kialakításával. A „Versenyképes helyi gazdaság – ÁTFOGÓ CÉL (A2)” –hoz tartozó stratégiai célok a következők: -

S7: Helyben megtalálható, színvonalas közszolgáltatások

-

S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek)

-

S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.

-


-

S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támogatása)

-


2.2.2.1 HELYBEN MEGTALÁLHATÓ, SZÍNVONALAS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK – (S7)

A közszolgáltatások terén a közelmúltban megvalósult projektek: A város ivóvízében határérték feletti volt az ammónia koncentráció, aminek következtében szükségessé vált annak a kezelése, melyet a vízminőség-javító programnak megfelelően kívánt a város megoldani. A település vízmű telepéről szolgáltatott ivóvíz a rendeletben meghatározott minőségi jellemzők közül ammónium, vas és esetenként mangántartalom tekintetében nem felelt meg az előírásoknak. A projekt a hazai központi költségvetés, EU önerő alap támogatásával valamint a Kohéziós alap társfinanszírozásával valósult meg 2010-ben.

16

2010 és 2011-ben a csapadékvíz elvezés legfontosabb feladatit oldotta meg a város uniós források bevonása mellett. A város belterületén megvalósult a szennyvízelvezetés és a szennyvízkezelés teljes kiépítettsége. A projekt elsődleges célja volt, hogy Nagykőrösön megfelelő szennyvízelvezetést és tisztítást biztosítson összhangban az EU-s jogszabályi kötelezettségekkel. A közszolgáltatások terén az alábbiak várnak megoldásra: Városi tömegközlekedés színvonalának javítása érdekében nemcsak korszerűsíteni szükséges az autóbuszmegállókat, mivel ezek kis részben ellátottak buszöböllel, váróhelyiséggel, hanem a tömegközlekedés kisvárosi megoldásának módozatait is újra kell gondolni. (Elektromos városi buszok, parkolók) A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése során a távfűtött lakások vonatkozásában célszerű volna a szigetelési problémák megoldása. A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése mind a Bárány úton, mind a Kecskeméti úton időszerű lenne. A távhő szolgáltatás minőségi fejlesztése együtt kell, járjon a Panelprogram folytatásával, melynek során a távfűtött lakások vonatkozásában célszerű volna a szigetelési és gépészeti rendszerek, problémák megoldása. 2.2.2.2 A HELYI PRÉMIUM FELDOLGOZÓ IPAR, HELYI TERMÉKEKEN, AGRÁRHAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TELEPÜLÉSI GAZDASÁG (NAGYKŐRÖSI TERMÉKEK) – (S8)

A helyben előállított minőségi termékek helyben történő feldolgozása és értékesítése a cél. A tanyasi gazdaságok fellendítésével, lehetőség lenne a vegyszermenetesen előállított értékes élelmiszerek előállítására. A városmarketing egyik kiemelt témája kell, legyen a helyi termékek menedzselése. 2.2.2.3 TURISZTIKAILAG VONZÓ, A VENDÉGFOGADÁSRA FELKÉSZÜLT VÁROS, MELY TUDATOSAN FENNTARTJA TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT ÉRTÉKEIT, HELYI POTENCIÁLKÉNT TEKINTVE AZOKRA. (S9)

A város a turizmus adta gazdaságélénkítő hatásokkal egyelőre csak kis mértékben rendelkezik. Hiányzik a rendszerszinten kezelt (vendégfogadásra alkalmas helyszínek, szállások, szolgáltatások) és a városmarketinggel keretében kiemelten menedzselt turizmus. A 2011-ben megvalósult a belváros központjának rehabilitációja. A beruházással elkészült tér korábban nem támogatott részének (Hősök tere) teljes felújítása, átépítése a következő feladat. Szükséges a zöldfelület és a közterület további rendezés. A tér kialakítása nem a mai kor követelményeinek felel meg, valamint központi elhelyezkedése miatt parkolók kialakítása is szükséges. A külterületen a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése (itt kapcsolódik a kerékpárutak építése) a cél, amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás, kerékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek előállítása és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára. Értékes turisztikai desztináció a Csónakázó-tó, mely turistákon kívül a helyiek szabadidő eltöltését, lakossági és versenysport fellendítését is szolgálja. A Tó melletti sporttelep fejlesztése túl azon, hogy iskolai testnevelés részére helyszínt biztosít, része lehet egy kidolgozandó egészségturisztikai programnak.

17

A Cifrakert a környező területekkel (csónakázó tó, sporttelep, ifjúsági sportpálya) az ifjúsági programok erősítését szolgálná a városban. A cél érdekében a városnak fokozott figyelmet kell fordítania védett és védendő természeti értékeire. 2.2.2.4 KEDVEZŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA (A KKV-K MUNKAHELYTEREMTŐ ÉS MEGTARTÓ KÉPESSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA) – (S10)

A cél keretében a város a vállalkozások információhoz jutását kívánja segíteni, tanácsadás biztosításával, fórumok tartásával, vállalkozói infópont kialakításával.

18

2.2.3 MINŐSÉGI, KOMFORTOS, VONZÓ ÉS ÉLHETŐ VÁROSI KÖRNYEZET – ÁTFOGÓ CÉL (A3)

Nagykőrös a lakosságának gazdálkodó életmódjához igazodóan ún. kétbeltelkes-halmazos szerkezetű település. Ez a fajta települési mód az országban szinte egyedülálló módon az Alföldre jellemző, mely az egykori alföldi életmódhoz a legjobban alkalmazkodott. A belváros egymásba fűződő négy park szellős láncolata, melyek csaknem szabályos négyzetet alkotva határozzák meg a városközpontot. A szűk városmag nyugati irányban nyújtózik tovább, délről a Deák tér, míg északról a fokozatosan utcává szűkülő Széchenyi tér csatlakozik hozzá. Itt a városközpontban találkoznak a város 4 fő irányából bejövő főközlekedési utak, melyek a települést ezáltal különböző városrészekre bontják. A belváros térrendszere a műemléki építészeti környezettel igen hangulatossá teszi a városközpontot, de a belvároson áthaladó tranzitforgalom kedvezőtlen a településképre és a térrendszer használhatóságára nézve egyaránt. A városi forgalom tehermentesítése szükséges. A XX. század elejére tehető a városközpont mai arculatának kialakítása. A településen egyaránt fellelhetők a barokk, a klasszicista, az eklektikus, a copf és a szecessziós stílusjegyek is, melyek a település igen sok intézményén viselik még jellegzetes vonásaikat, kedvezően hatva ezáltal a város arculatára, hangulatára. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet. Nagykőrös természeti adottságai kedvező képet mutatnak sok más településünkhöz képest. A város külterülete a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét képezi. Értékes természeti területeket képeznek a pusztai tölgyes és homoki gyep mozaikja, ami a legnagyobb és legtermészetesebb állapotban fennmaradt erdőssztyepp és pusztai tölgyes erdőtársulás a Duna-Tisza közén. A városhoz tartozó területeken jelentős a Natura 2000 területek nagysága és a Nemzeti Ökológiai Hálózat mindhárom típusú eleme megtalálható a település külterületén. A Pálfája parkerdőben kiépült a pusztai tölgyesek élővilágát bemutató tanösvény és erdei oktatási központ. Több „ex lege” védett láp és kunhalom is található a város területén. Jelentős a vizes élőhelyek nagysága. A pusztai tölgyesben élő famatuzsálemek, mint jelfák helyi védelemben részesülnek. Kiemelkedően magas a település erdősültsége, mely a jelenlegi országos átlagot és a későbbiekben elérendő országos célállapotot is jóval meghaladja. Az erdők egy része igen értékes természet közeli pusztai tölgyes. A város természeti adottságai, mennyiségi és minőségi szempontból is védendő értéket képviselnek, melyet a település az önmagáról kialakítandó képhez mindenképpen fel kell, hogy használjon. A „Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet – ÁTFOGÓ CÉL (A3)” –hoz tartozó stratégiai célok a következők: -

S11: Energia-hatékony város

-

S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város

-


-


19

-

S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kapcsolatok)

-

S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása

-

S15: Természeti értékek megőrzése

2.2.3.1 ENERGIA-HATÉKONY VÁROS – (S11)

Az energiahatékonyság keretében 2013-ban az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal épületére 24 kVA teljesítményű napelemes rendszert telepített a hivatal energiaigényének részleges kiváltására. A közvilágítás korszerűsítése során az megújuló energiák, illetve az energia felhasználást csökkentő technológiák alkalmazása szintén szempont lesz. A tanyavillamosítási program folytatása során a szigetszerű, megújuló energia előállító rendszerek telepítése előnyt kell, élvezzen a kommersz rendszerrel szemben. 2.2.3.2 TÉRSÉGI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE, ERŐS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKKAL BÍRÓ VÁROS – (S12)

Nagykőrös több olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval bír, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Nagykőrös peremhelyzete azonban alapvetően rányomja a bélyegét a város településközi kapcsolatrendszerének fejlődésére. A várost elsősorban Ceglédhez, Kecskeméthez és Budapesthez fűzik kapcsolatok, melyek döntően foglalkoztatási alapúak, e települések a nagykőrösi ingázó munkavállalók fő célterületei. Nagykőrös regionális szerepkörrel az egészségügy területén rendelkezik rehabilitációs szakkórháza révén, egyéb tekintetben vonzó hatást csupán a közvetlen környezetében elhelyezkedő kis településekre tud kifejteni. Szerepkörét gazdasága megerősödésével, új funkciók meghonosításával tudná erősíteni. Ehhez érdemes lenne nemzetközi kapcsolatokat kialakítania és nemzetközi programokban, projektekben részt vennie. Ez fontos lenne azért is, hogy forrásszerzési lehetőségeit növelje, hiszen a Közép-magyarországi pályázati alapok meglehetősen korlátozottak számára. A térség i szerepkörből adódó fejlesztési szükségletek: -

piac és a vásár fejlesztése (ATP5 és ATP14 projektek)

-

rehabilitációs szakkórház fejlesztése (ATP6)

2.2.3.3 FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK (MŰKÖDŐ KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS HÁLÓZATOK, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK) – (S13)

A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út mentén épült ki. A jelentős kerékpározási igény miatt a hálózat fejlesztése minden irányban szükséges. A Szabadság téren és a Deák téren épült jelentősebb gyalogos tér. 2010-ben készült el és adták át a Kecskemét és Nagykörös között épült közel tíz kilométeres kerékpárutat, mely Nagykőrösön a Téglagyári útnál kapcsolódik a meglévő kerékpársávhoz. A kerékpárút a 441 számú főutat tehermentesíti a kerékpárosoktól és teszi biztonságosabbá a kerékpáros közlekedést a két város között. Tervi szinten 20

elkészült a Nagyköröst Cegléddel összekötő 13,5 km hosszú kerékpárút is. A beruházás forrásokra vár. A város észak – déli forgalmi tengelye a 441. sz. főút a Ceglédi út – Kecskeméti út vonalán halad és a belváros területén viszi keresztül a tranzitforgalmat. A településközponton áthaladó forgalom csökkentésére tervi szinten elkészült a 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése projekt. A közlekedési hálózatok fejlesztése terén cél a külterületi tanyás területeken a földutak állapotának javítása, annak érdekében, hogy az ott élők esélyegyenlősége javuljon a település belterületi részeinek (óvoda, iskola, egészségügy, stb.) elérhetősége szempontjából. 2.2.3.4 ÉRTÉKŐRZŐ KÖRNYEZETMEGÚJÍTÁS, ÖNKORMÁNYZATI /MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ LAKÁSVAGYON MEGÚJÍTÁSA

Az önkormányzat közel 190 bérlakással rendelkezik. Általánosságban elmondható, hogy a meglévő lakás célra használt ingatlanok komfort fokozatát kívánja az Önkormányzat növelni. Az Önkormányzat tulajdonú ingatlanok nagyrészt a belterületi lakóterületeken találhatók. 2.2.3.5 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE

A város erősségét, élhetőségét adja az a táji, természeti környezet, melyben a történelem során szervesen kialakult. A meglévő természetes felületekkel bíró területek, a változatos környezet a helyi lakosok rekreációját segítik, illetve az oda látogatók turisztikai élményét fokozzák. Nagykőrös a helyzetéből fakadóan a természeti környezetét fenntartva és annak előnyeit kihasználva tud olyan új funkciókkal bővíteni, mely pozitív gazdasági folyamatokat idézhet elő a településen. 2.2.3.6 HORIZONTÁLIS CÉL – ARCULATFEJLESZTÉS, VÁROSMARKETING

A Stratégia mindhárom tematikus tengelyét és átfogó célját átszeli az arculatfejlesztés horizontális cél. Nagykőrösnek meg kell jelennie a hazai és a nemzetközi köztudatban és eközben meg kell jelennie a saját lakói előtt is. A város beruházásai, fejlesztései megfelelő kommunikációval az aktuális projekten túl, bemutatják a várost magát is meg kell, hogy jelenítse a közvélemény előtt. Nagykőrös arculatépítésének, városmarketingjének célja, hogy segítsen megismertetni és elfogadtatni a tervezett fejlesztéseket, aktivizálni és bevonni a helyi lakosokat, civil szervezeteket. A projektekhez kapcsolódó rendezvények, közösségi akciók, kulturális programok segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt.

21

2.3

A KONCEPCIÓ ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE

Jövőkép

Átfogó célok

Nagykőrös a település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város, amelybe jó ellátogatni, mert környezeti sokszínűsége rekreációt biztosít, amelyben jó élni, mert helyben biztosít munkalehetőséget és tiszta, élhető lakókörnyezetet. A város fenntartja természeti és épített értékeit, ezekből nyeri sajátos hangulatát, arculatát. TÁRSADALOM

GAZDASÁG

KÖRNYEZET

A1: Aktív, bővülő, helyben maradó, fiatalodó társadalom

A2: Versenyképes helyi gazdaság

A3: Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet







S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra. S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támogatása)

Stratégiai célok


S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben otthonteremtés fiatal gazdálkodóknak, önkormányzati együttműködés keretében

S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása Horizontális cél

Arculatfejlesztés, városmarketing

1. táblázat: A koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia célrendszere


2.4

A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK VALAMINT A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA

Stratégiai célok Városrészek/területi célok

S1

S2

S3

S4

S5

S6

S7

S8

S9

S 10

S 11

S 12

S 13

S 14

S 15

1.

Belváros Belvároson kívüli 2. belterület 3. Külterület 2. táblázat: A tematikus és a területi célok valamint a városrészek közötti összefüggések bemutatása Általános kapcsolat Közepes kapcsolat Erős kapcsolat

A tematikus típusú stratégiai célok egy része olyan általános célokat fogalmaz meg (pl. munkaerőpiaci versenyképesség javítása, népességmegtartó társadalom, energia-hatékony város, stb.) amelyek egységesen vonatkoznak a város egészére, nem lehet, illetve nem célszerű a területi egységek egyikére vagy másikára önállóan alkalmazni. A stratégiai célok között kevés az olyan, mely erősségét tekintve determinált lenne valamely konkrét területi egységre. Ilyen például a „S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása” stratégiai cél. Ebben az esetben a stratégiai cél konkrét helyszínt jelöl meg, ettől lesz a belvároson kívüli belterülettel erős kapcsolata, de ha a megvalósult cél hatását vizsgáljuk, akkor már az is a teljes várost, sőt a tágabban vett régiót érinti.

23

2.5

VÁROSRÉSZI CÉLOK (TERÜLETI CÉLOK)

Az egyes városrészek számra meghatározott középtávú célokat a tematikus és a területi célok valamint a városrészek közötti összefüggések kapcsolata határozza meg. Ezek alapján az egyes városrészek számára a legfontosabb célkitűzések. Az általános – teljes városra vonatkozó célokon túl – az egyes városrészekre vonatkozó legfontosabb célkitűzések az alábbiak: Városrész

Belváros

Belvároson kívüli belterület

Külterület

Városrészi cél -

Megőrzött hagyományos településkép

-

Befejezett városközpont felújítás

-

Bővülő gazdasági funkciók

-

Igényeknek megfelelő közszolgáltatások

-

Energiahatékonyság

-

Felújított és korszerűsített Kossuth Lajos Általános Iskola

-

Felújított Petőfi Sándor Általános Iskola

-

Bővülő gazdasági funkciók

-

Fejlődő egészségturizmus

-

Energiahatékonyság (panelprogram)

-

Korszerű piactér

-

Funkciókkal bővített, korszerű vásártér

-

Munkát és lakókörnyezetet biztosító, gazdálkodó tanyasi térség

-

Alternatív energia bővülő használata

-

Természeti értékekhez kapcsolódó új funkciók (oktatási, kulturális)

3. táblázat: Városrészi célok (területi célok)

24

2.6

#

1. 2. 3. 4. 5. 6.

KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOKHOZ RENDELT INDIKÁTOROK

Indikátor Rekreációs céllal fejlesztett zöldfelületek látogatottsága A fejlesztések nyomán létrejött új egészségturisztikai funkció Felújított iskolaépületek száma Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása Megújult rekreációs és turisztikai helyszínek száma Megújult rekreációs és turisztikai helyszíneket látogatók száma

Mértékegység

Bázis érték

Célérték

Célérték elérésének éve

%

0

növekedés

2020

db

0

1

2020

db

0

2

2020

db

0

20

2020

db

0

2

2020

fő/év

0

1500

2020

7.

Korszerűsített piac terület

m2

0

1000

2020

8.

Felújított távhőszolgáltatással érintett lakások száma

db

0

480

2020

9.

Panelprogramba bevont épületek száma

db

0

5

2020

fő

0

20000

2020

db

925

növekedés

2023

db

0

1500

2020

db

9

30

2020

db

0

10

2020

15. Pormentesített külterületi földutak hossza

m

0

10000

2020

16. Lakossági elégedettség

%

-

növekedés

2023

10. 11. 12. 13. 14.

Korszerűsített közvilágításban érintett lakosok száma Regisztrált társas vállalkozások száma Közösségi programokban, akciókban, résztvevők száma Tanyavillamosítási programban résztvevő tanyák száma Önkormányzati program keretében fiatal gazdáknak biztosított tanyák száma

4. táblázat: Középtávú stratégiai célokhoz rendelt indikátorok 25

Forrás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás KSH Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás primer lakossági felmérés

Stratégiai célok Társadalom Gazdaság Környezet (S1-S6) (S7-S10) (S11-S15) x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

2.7

A FUNKCIONÁLIS VÁROSTÉRSÉG

Nagykőrös sajátos, megyeszéli fekvése miatt a Kecskemét irányú kapcsolatrendszer számos tekintetben szorosabb és nagyobb jelentőségű a fővárosinál. Nagykőrös ehhez mérten, s számos régiós településhez viszonyítva kisebb településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik. A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. Nagykőrös azonban Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyével is határos, így egyes funkciók tekintetében Pest megye határain túlnyúlóan, néhány közeli, e megyékhez tartozó település szintén a vonzáskörzetébe tartozik. A legintenzívebb kapcsolatok Kecskemét és Cegléd városaihoz kötik Nagykőröst, melyek a település munkavállalói számára – a helyi, munkalehetőség szempontjából rendkívül kedvezőtlen viszonyok miatt – a legfőbb célterületnek számítanak. Ezek a járás településeinek társadalmi-gazdasági fejlődését alapvetően meghatározzák, népességvonzó és térségszervező erejük jelentős. A kínált munkalehetőségek, valamint az elérhető szolgáltatások széles körén keresztül egyrészt kedvezően hatnak a térség lakónépességének foglalkoztatására, illetve az életminőségére, ugyanakkor a befektetések területén elszívó hatásuk érvényesül. A kedvező térségi kapcsolatoknak köszönhetően a városból sok ember veszi igénybe a főváros, illetve a már említett Cegléd és Kecskemét szolgáltatásait, mind az egészségügy, az oktatás, vagy akár a kultúra, s egyéb intézményrendszerek tekintetében is. Nagykőrös 2013 óta, a Nagykőrösi járás központja. A járást azonban három település alkotja, így nem releváns csupán járási viszonylatban vizsgálni a település szerepkörét. A város Cegléddel, Kecskeméttel és Budapesttel való szorosabb kapcsolata mellett, vonzáskörzetét tekintve elsősorban, a legtöbb funkciója szempontjából a szűkebb szomszédságában elhelyezkedő, kis lélekszámú településekre terjed ki. Ezek közé tartozik Csemő, Kocsér, Törtel, Nyársapát, ahonnan főként általános és középiskolás diákok, illetve kisebb mértékben az alacsonyabb végzettséget igénylő munkák ellátására, illetve hivatali feladatokat ellátó dolgozók ingáznak Nagykőrösre. A város tehát számos olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval rendelkezik, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Mivel a közelben több hasonló vagy nagyobb méretű város is található (Cegléd, illetve Kecskemét), a funkciók kevésbé koncentráltak. Kereskedelmi szempontból Cegléd és Kecskemét vonzereje nagyobb, így Nagykőrösről is sokan járnak vásárolni az ottani hipermarketekbe és szaküzletekbe. Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre levő Kecskeméthez, melyet a két város között lévő sűrű tömegközlekedési kapcsolat is bizonyít. A város az ivóvize egy részét Törteli kutakból nyeri. Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz, amely szerint a 2007-tól a hulladékot a Ceglédi Regionális Szilárdhulladék lerakóba szállítják, illetve Nagykőrösön egy 20 ezer t/év kapacitású komposztáló létesült. Önkormányzati adatok szerint a Nagykőrösről ingázó munkavállalók döntő többsége Kecskeméten és Cegléden, kisebb részben Budapesten vállalt munkát 2011-ben. A város a foglalkoztatás terén korlátozott lehetőségekkel bír, sokan járnak be a környező falvakból dolgozni, de jelentős azoknak a száma is, akik a környező városokban találnak munkát. Nagykőrösre

26

napi rendszerességgel munkavállalási céllal Kecskemétről, Ceglédről, Kocsérról, Törtelről, Nyársapátról és Tiszakécskéről járnak dolgozni. Nagykőrösről elsősorban Kecskemétre, Ceglédre és Budapestre utaznak a munkavállalók. Az oktatást tekintve a három középfokú intézmény jelent vonzerőt a környező települések lakossága számára, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara távolabbi régiókból is vonzza a diákokat. Az egészségügyi funkció terén a város kiterjedtebb vonzáskörzettel is rendelkezik a rehabilitációs szakkórház és a rendelőintézet révén, mely a környező települések ellátását is biztosítja.

3. ábra: Nagykőrös térségi kapcsolatai, forrás: saját szerkesztés

27

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

Lakásállomány (db)

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

8 062 14,8 57,8 27,4 19,3 15,0 3 624 17,7 14,7 9,7 42,9 12,9 52,3 44,7 41,8 58,9 15,1 7,5

12 946 15,2 61,6 23,2 15,9 13,2 5 474 9,0 7,9 5,3 40,3 10,1 55,1 40,6 41,8 56,0 13,7 6,1

3 112 20,2 Összesen 24 134 15,7 Forrás: KSH adatszolgáltatás 63,4 60,5 16,5 23,7 23 965 36,9 19,8 3,3 12,6 1 375 10476 46,1 16,9 40,8 14,2 23,4 9 50,8 42,6 22,7 12,7 45,7 52,9 45,0 42,5 56,6 43,5 59,4 57,4 21,9 15,1 12,8 7,4

1. Belváros

2.

Belvároson kívüli terület Külterület

Iskolai végzettség

5. táblázat: Városrészenkénti adatok a 2011-es népszámlálás alapján

28 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Népességszám

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Városrész megnevezése

Állandó népesség száma

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

3.

Lakónépesség száma

2.8 VÁROSRÉSZENKÉNTI ADATOK A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN

Lakásállomány Foglalkoztatottság

3

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

A megvalósítást szolgáló beavatkozásokat három csoportba sorolhatjuk: akcióterületi projektek, akcióterületen kívüli, valamint hálózatos projektek. 3.1

AKCIÓTERÜLETI PROJEK TEK

Akcióterületi projekteknek a térben és időben koncentrált, jellemzően komplex jellegű projekteket nevezzük. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül – legfeljebb néhány év alatt – megtörténnek. A komplex jelleg pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen többféle, de egymással szorosan összehangolt beavatkozások valósulnak meg. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések: -

az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra,

-

volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen,

-

együttesen szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes projektelemek segítik más projektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését.

3.2

AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜLI PROJEKTEK

Nem minden – a város területén megvalósuló – projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert vagy időben, vagy térben nem koncentráltak, vagy a beavatkozás jellege nem komplex. Térben nem koncentrált projekt például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain jelent pontszerű beavatkozásokat. Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül nem komplex jellegű az a projekt, amely egyetlen, pontszerű beavatkozást jelent. Jellemző akcióterületen kívüli projektek: -

önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése,

-

közterület- és környezetrendezés a város egy-egy pontján,

-

új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben,

-

Hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.)

3.3

HÁLÓZATOS PROJEKTEK

Hálózatos projektnek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási jellegű projekteket nevezzük. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt -

több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll,

-

a város egészére vagy annak egy részére – például több akcióterületre – terjed ki,

-

a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.

29

3.4

AKCIÓTERÜLETEK KIJEL ÖLÉSE, A KIJELÖLÉS É S A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL

A fejlesztési akcióterületek kijelölése az alábbi – Városfejlesztési Kézikönyv 2.3-as fejezetében leírtakkal összhangban álló – alapelvek figyelembevételével történt: -

az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók, illetve az ellátandó funkciók tekintetében;

-

az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;

-

az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;

-

funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és –bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak;

-

Az akcióterület lehet egy városrésszel azonos, lehet egy városrészen belüli terület, vagy érinthet több városrészt is. Nagyságát a fejlesztési szükségletek – és a majdani pályázati jogosultsági kritériumoknak való megfelelés – határozza meg;

-

A stratégiában indikatív jelleggel jelölendők ki az akcióterületek, azaz határai később módosulhatnak;

-

Az akcióterületek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelt fejlesztési célterületei, ahol több, egymással összefüggő beavatkozás, projekt valósul meg. Természetesen ez nem zárja ki az akcióterületen kívüli fejlesztések szükségességét, létjogosultságát („kisléptékű”, pontszerű beavatkozások) A Kézikönyv iránymutatásain túlmenően az Útmutató az alábbiakat fogalmazza meg: „még nem célszerű az akcióterületek végleges és pontos lehatárolása, de azok jellege és elhelyezkedése már tervezhető. (pl. egyes városi alközpontok fejlesztése, szabadidős övezetek fejlesztései, szegregált lakóterületek felszámolása, stb.” A fenti alapelveknek megfelelően Nagykőrösön a következő fejlesztési akcióterületek lettek kijelölve a 2014-2020 közötti időszakra: AT1: Belváros AT2: Belvároson kívüli terület AT3: Külterület Nagykőrös esetében az akcióterületek megegyeznek a városrészekkel, mert ezek jól beazonosíthatóak, önálló karakterekkel bíró, a történelem során szervesen kialakult településrészek, melyeket a város eddig is külön egységekként kezelt.

30

4. ábra: Nagykőrös belváros, belvároson kívüli belterület, külterület áttekintő, forrás: Google Earth, saját szerkesztés

31

3.5

A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS A VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA

Városrészek Belváros


Külterület

Akcióterületi projektek

-

Városközpont felújítás befejezése

-

Piactér korszerűsítése II. ütem

-

Vásártér felújítása

Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása

Kossuth Lajos Általános Iskola felújítása és korszerűsítése Petőfi Sándor Általános Iskola felújítása Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórházának és Rendelőintézetének további fejlesztése Csónakázó tó II. üteme és sporttelep fejlesztése, felújítások A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése Panelprogram folytatása Közvilágítás korszerűsítése Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása

Pálfája Oktatóközpont Pálfájai aréna Külterületi földutak (mezőgazdasági utak) burkolatának megépítése 441 j. ök. út (Cegléd-Kecskemét) Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös) folytatása Tanyavillamosítások megújuló energetikai megoldásokkal

6. táblázat: A tervezett beavatkozások és a városrészek kapcsolata

32

3.6

AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA

A fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával az adott akcióterületre vonatkozó célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek/projektcsomagok megvalósítását jelentik, de az ITS-ben megjelenítendő projektek listája egyelőre csak indikatív jellegű.

3.6.1 1. AKCIÓTERÜLET – BELVÁROS

5. ábra: Nagykőrös belvárosi területe, forrás: saját szerkesztés

33

A belvárost határoló utcák: Bálvány utca- Vadas utca- Pozsonyi utca- Somogy I. utca- Losonczy utca- Vágóhíd utca- Futár utcaHangácsi utca- Sas utca- Ádám L. utca- Ady E. út- Kálvin tér- Filó Lajos utca- Puskás T. utca- Kecskeméti út- Zöldfa utca- Achim L. A. utca- Váci F. utca- Szabadszállási út- Akácfa utca- Tormás utcaHajnal utca- Németh I. utca Örkényi út- Kodály Z. utca- Világos utca- Kossuth L. utca- Tabán utcaKárpát utca- Dózsa György utca- Farkas utca. A belvárost valójában négy tér alkotja: - Szabadság tér - Hősök tere - Deák tér - Széchenyi tér A belváros a négy irányból érkező fő közlekedési utak csomópontjában fekszik. Itt találhatók a városi státuszt adó, főbb funkciókat ellátó intézmények és történelmi örökségek: - Városháza, Polgármesteri Hivatal - Bíróság - Ügyészség - Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola, - Arany János Református Gimnázium, - általános iskolák többsége - Levéltár, városi könyvtár - református templom, római katolikus templom, zsinagóga - Rendőrség - Tűzoltóság - Posta - szakorvosi rendelők - szociális otthonok - ifjúsági ház - piactér - Arany János Művelődési Központ - Postapalota - Tímárház - számos kisnemesi kúria A belvárost a zöld felületek, parkok nagy kiterjedése jellemzi, amit a négy tér megléte, fenntartása biztosít. A parkok a belvárosi településkép meghatározó elemei is egyben a környező műemléki épületekkel együtt. A központi helyzetet meghatározza a fő közlekedési utak találkozási pontja, de ez egyben a településmagban az átmenő forgalomtól sújtva, jelentős forgalmat is generál. A kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek legnagyobb része a belvárosban üzemel és itt él a város népességének kicsivel több mint egyharmada. A város lakásállományának pedig 37%-a található a központi térrészben.

34

3.6.1.1 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓ KERETÉN BELÜL TERVEZETT PROJEKTEK Belváros (AT1) Projekt száma

Projekt neve

Projekt rövid leírása

Indikatív keretösszeg (nettó, m Ft)

Megvalósítás várható ideje

Előkészítettség foka

ATP1


A 2011-ben megvalósult beruházással elkészült tér nem támogatott részének (Hősök tere) teljes felújítása, átépítése, a zöldfelület és közterület rendezése a feladat. A tér kialakítása nem a mai kor követelményeinek felel meg, valamint központi elhelyezkedése miatt parkolók kialakítása is szükséges.

1000

2017

nincs előkészítve

ATP2


A projekt keretében a településképet maghatározó régi, helyileg védett épületek homlokzatának eredeti formában történő felújítása történik, évről-évre különböző mennyiségben. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet. A jelenlegi ciklusban kb. 10 épület homlokzat-felújításával számolunk.

300

folyamatos


7. táblázat: A településfejlesztési akciók keretén belül tervezett projektek

35

Összesen

2021

1 000

-

-

-

500

500

-

-

-

-

300

-

-

60

60

60

60

60

-

-

1 300

8. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése

36

2022

2020


2019

ATP2

Belváros (AT1)

2018

Városközpont felújításának befejezése

2017

ATP1

Becsült költség (M Ft)

2016

Településfejlesztési akció/projekt megnevezése

2015

Akcióterület megnevezése

2014

3.6.1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE

3.6.2 2. AKCIÓTERÜLET – BELVÁROSON KÍVÜLI BELTERÜLET

6. ábra: Nagykőrös belvároson kívüli belterülete, forrás: saját szerkesztés

A belvároson kívüli belterületen a fejlesztések megvalósítása szintén a város meglévő funkcióinak erősítését szolgálja. A belvároson kívüli belterületen fokozottabban érvényesíthető a kereslet-vezérelt hatás és piaci szemlélet a városrész fejlesztésében. A város egészségügyben betöltött szerepe a jövőben várhatóan erősödni fog. A területen található építészeti értékek

37

(Huszárlaktanya), valamint zöldfelületek (Cifra-kert) fejlesztése szintén a város turisztikai funkcióit erősíti. A belvároson kívüli belterületen találhatók főként a lakásépítésre kijelölt területek. A belterület belvároson kívüli terület része közép-városias, kisvárosias és falusias jellegű lakóövezetek alkotják. Itt található a 165 ágyas Nagykőrösi Rehabilitációs szakkorház és Rendelőintézet. A korház környéke, valamint a vasútmentén kialakult ipari terület a város gazdasági övezete. A belvároson kívüli belterületen megtalálható települési funkciók és műemlékek: - A korház és rendelőintézet, mint egészségügyi komplexum 2000-ben nyerte el mai állapotát. Térségi hatása regionális szintű. 2010-ben kivívta az év korháza címet. - Rekreációs funkciót tölt be, a település rekreációs övezete a Kőrös-ér mente. Itt találhatóak a Múzeum, a Cifrakert, a Csónakázó tó és a sportpályák. A Csónakázó tó természeti és történelmi táji elemeinek rehabilitációját pályázat útján valósította meg az önkormányzat. - A termálvizű strand (Alföldaqua) és az ipari park is magánvállalkozásként működik a területen. Az ipari parkban jelenleg hat vállalkozás telephelye található, köztük a Nagykőrösi Konzervgyár Rt. - A Ceglédi út – Kőrös ér által határolt területen található Nagykőrös egyik legimpozánsabb klasszicista műemléke, az egykori huszárlaktanya. - A református temető egyedülálló kultúrtörténeti és természetvédelmi értéket képvisel. - Számos kisnemesi kúria épült fel ezen a területen is eklektikus-szecessziós stílusban. A zöldfelületi rendszer elemei ezt a térrészt is kedvező arányban színesítik: - A Cifrakert, a Múzeum kertje, a közeli sportpályák és a csónakázó tó nagy együttes felülete - A Strázsadomb és a Gát területe, mint természeti területek helyi védettséget élveznek - A sportpályák és strand területe szintén jelentős zöldfelületet jelentenek a városi térben. - A Vásártér jelentős kiterjedtségével és beépítetlenségével szintén a zöldfelületi rendszer része. A belvároson kívüli belterületen él a lakosság 54%-a és itt található a lakóingatlanok 52%-a.

38

3.6.2.1 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓ KERETÉN BELÜL TERVEZETT PROJEKTEK Belvároson kívüli belterület (AT2) Projekt száma

Projekt neve


Indikatív keretöszszeg (nettó, mFt)



ATP3

Kossuth Lajos Általános Iskola felújítása és korszerűsítése.

A beruházás célja, a jelenleg Patay u. 20. szám alatti iskola épületének kiváltása a Kinizsi u. 4 sz. alatt lévő iskola épületéhez való hozzáépítéssel, amely egy új iskolarész kialakításával jár./ 12 tantermes épületbővítés/+ eszközbeszerzés

1000

2017


Víz csatornahálózat fejlesztése és belső villanyszerelési munkálatok elvégzése. Vizes berendezési tárgyak csak hideg vizes kifolyókkal rendelkeznek, ez nem felel meg az érvényben lévő előírásoknak. A berendezési tárgyak és szerelvények cseréje mindenképp indokolt. Víz nyomóvezeték cseréje javasolt a belső vízkőlerakódások miatt valamint a szerkezeten tapasztalható korrodálások miatt is. A szennyvízvezetékek várható üzemeltetési élettartamuk végén járnak, műszaki állapotuk miatt cserére érettek. Gazdaságosabb üzemeltetés miatt vezetékek cseréje, meglévő villamos elosztók cseréje szükséges. Automatikus tűzjelző hálózat, villám és túlfeszültség védelem kiépítése szükséges.

200

2017


Az 1. ütem 2011. évben megvalósult. 2. ütem: közlekedésfejlesztés, út nyomvonalának kialakítása, parkolók kialakítása, kapcsolatok (körforgalom). 3. ütem: üzletek kialakítása három árusító pavilon elhelyezésével A fejlesztést indokolja Nagykőrös mezővárosi múltja. Jelentős számú gazdálkodó él a városban emiatt szükség van a piactér elérhetőségének javítására.

400

2018

Közlekedési hatósággal egyeztetve.

ATP4

ATP5

Petőfi Sándor Általános Iskola felújítása

Piactér korszerűsítése 2. és 3. ütem

39

Belvároson kívüli belterület (AT2) Projekt száma

ATP6

Projekt neve





Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórházának és Rendelőintézetének további fejlesztése

A rehabilitációs ellátás jelenlegi infrastruktúrájának kibővítése – új ingatlan építésével – ergoterápiás (tankonyha, tanfürdőszoba, számítógépes műhely, stb.) és balneoterápiás egységek létrehozása. Az új korszerű, 1000 m2 alapterületű épület megépítése, valamint felszereltsége lehetőséget teremt a fogyatékkal élő emberek átképzésére. Gyógyszálló (100 férőhelyes), kemping- termálfürdő-rendelőintézet komplexum megvalósítása. A létesítmény lehetőséget biztosít a rehabilitáció – szociális, munkaügyi, pedagógiai, orvosi – funkcionális egységének kialakítására, mely javítja a fogyatékkal élő emberek munkaerő piacra történő visszakerülésének esélyét, így növekszik foglalkoztathatóságuk lehetősége.

6000

2020


1000

2018


200

2020


Cél a szabadidő eltöltés lehetőségének minőségi fejlesztése, lakossági és versenysport fellendítése. Csónakázó tó területén megvalósul:

ATP7

Csónakázó tó II. üteme és sporttelep fejlesztése, felújítások

- szabadtéri eszközök telepítése, - vízutánpótlás, - modellezés fejlesztése A sporttelep területén megvalósul: -

ATP8

A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése

teljes infrastruktúra átépítése, kialakítása pályaépítések (futó, labdarúgás, kézilabda, kosár) iskolai testnevelés részére helyszín biztosítása

A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése, szigetelési problémák kijavítása a Bárány úton és a Kecskeméti úton. Feladatok között szerepel a meglévő csővezeték részleges cseréje, más helyeken (garázsokban, a szigetelés cseréje, javítása) kazánok korszerűsítése, keringető szivattyúk cseréje. A bárány úti fűtőmű esetében a hatékonyság növelése érdekében pl. a Kossuth Lajos úti iskola rácsatlakoztatása a rendszerhez. Ez abban az esetben célszerű, ha műszakilag hatékony és nem a jelenlegi rendszerben folyik az üzemeltetés.

40

Belvároson kívüli belterület (AT2) Projekt száma

ATP9

ATP10

ATP11

Projekt neve

Panelprogram folytatása

Közvilágítás korszerűsítése






A távfűtött lakásoknál szigetelési és gépészeti rendszerek, meglévő problémák megoldása.

800

2020


700

2020


300

2020


Belterületen a közvilágítás kiépítése és üzemeltetése önkormányzati feladat. A közvilágítás korszerűsítése 1997. évben befejeződött. A megvilágítás erőssége az akkori útállapotoknak megfelelt. A szilárd útburkolatok megépítését követően az előírásoknak megfelelő megvilágítási mértéket kellene biztosítani, amely azonban nem történt meg. Ezért ezt a felülvizsgálatot az 1997. óta kiépített utcákban el kell végezni. A projekt keretében a településképet maghatározó régi, helyileg védett épületek homlokzatának eredeti formában történő felújítása történik, évről-évre különböző mennyiségben. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet. A jelenlegi ciklusban kb. 10 épület homlokzat-felújításával számolunk. (A belvárosiakkal együtt összesen kb. 20 épület)


41


ATP4

1000


200

200

ATP5


400

400

ATP6


6 000

2000

ATP7


1 000

1000

ATP8


200

ATP9


800

ATP10


700

ATP11


300

Összesen

10 300


42

200

60

60

200

60

2000

100

100

200

200

350

350

60

60

2022

2000

2021

2018

2017

1 000

2020

ATP3

2016


2019

Belvároson kívüli belterület (AT2)

Becsült költség (M Ft)

2015


2014


3.6.3 3. AKCIÓTERÜLET – KÜLTERÜLET

7. ábra: Nagykőrös külterülete, forrás: Google Earth, saját szerkesztés

Nagykőrös külterületén a lakás (tanya) építésnek hagyománya van. Az elmúlt évtizedekben a tanyák száma erőteljes fogyott, ami nem természetes folyamat, hanem a földek betagosításából és az építési szabályozásból (tiltásból) következett. Új tanyák építésére lehetőség lesz a jövőben, bár tömeges méretű építkezésekre nem lehet számítani. A külterületek fejlesztése főként az elszórtan található tanyák megközelítésének javítását, valamint a még nem villamosított tanyák villamosítását szolgálják. A külterületek jellegéből adódóan a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése lehet a cél, amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás, kerékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek előállítása és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára. A külterületen 846 tanyát tartanak nyílván. Ezek között közel hatvan olyan tanyáról tudni, amelyhez nincs áram vezetve. 2010-ben az önkormányzat kilenc tanyához tudta elvezetni az áramot, de azóta is napirenden van a kérdés, pályázatok útján próbál a város forrásokat szerezni a probléma megoldására. A külterület híres-neves helyszíne a Pálfája, mely a város nyugati határában a vasúton túl helyezkedik el. Itt található a település helyileg védett idős tölgyfája a Basafa, melyhez számtalan helyi legenda fűződik. 43

A külterületen él a város népességének 10 %-a és itt található a lakásállomány 11%-a. A lakások jelentős része, 83%-a alacsony komfort fokozatú.

44

3.6.3.1

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓ KERETÉN BELÜL TERVEZETT PROJEKTEK Külterület (AT3)

Projekt száma

Projekt neve





ATP12

Pálfája Oktatóközpont fejlesztése

A projekt feladata az oktatóközpont funkcióbővítése és az épület bővítése. A projektben megvalósul a a férőhely szám növelése, sütögető építése, medence kialakítása,konyha fejlesztése. Az energiaellátás megoldása megújuló energia felhasználás történik.

30

2016


ATP13

Pálfája aréna felújítása, fejlesztése

Az aréna jelenleg kihasználatlan, lezárt és életveszélyes. Az oktatóközpont által bevonni kívánt építmény, koncertek, rendezvények szervezéséhez ideális.

60

2016


ATP14

Vásártér rendezése, fejlesztése

A projekt keretében a nagyhírű nagykőrösi vásártér belső úthálózata kerül kiépítésre, valamint elárusító pavilonok és vizesblokk épülnek.

85

2017


ATP15

A 441 számú főút Nagykőrös belvárosában halad át, terhelve ezzel a város közlekedését. A fejlesztéssel a városi forgalom tehermentesítése történne meg. A projekt elemei: 441 sz. főút önkormányzati - útépítés 8,210 km hosszúságban, 10 m szélességben (7,5 Nagykőrös várost elkerülő burkolat + 2,5 padka) szakaszának kiépítése - 2 db körforgalom, - 1 db vasúti felüljáró (Budapest-Szeged vasút) 11,5 t tengelyterhelésre épülő pályaszerkezettel. Kisajátítási eljárások

8000

2018

engedélyezett tervek

45

Külterület (AT3) Projekt száma



550

2018

tervek elkészültek, engedélyeztetés folyamatban

A projekt keretében felmérésre kerülnek a legkritikusabb állapotban lévő, ugyanakkor rendszeresen használt földutak. Majd megtörténik a kiválasztott utak burkolatépítése.

500

2020


Tanyavillamosítások megújuló energetikai megoldásokkal

A fejlesztés a 2010-ben megkezdett tanyavillamosítási program folytatása, elsősorban megújuló energiára alapozva.

400

2017


Tanyasi gazdálkodás újjáélesztése fiatal gazdálkodók helyzetbehozásával

Önkormányzati tulajdonú tanyákat (pl: ingatlancsere útján megszerezve, kisajátítva, stb.) az önkormányzat fiatal gazdálkodók számára kiajánlja azzal a céllal, hogy ott letelepedve mezőgazdasági tevékenységet folytassanak. Az előállított termékek egy része a város főzőkonyháját is ellátnák friss helyi alapanyagokkal.

30

2017


Projekt neve


ATP16

Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös) folytatása

A „Nagykőrös-Kecskemét összekötő kerékpárút építése” pályázat keretében 6963 m hosszú kerékpárút valósult meg a két település között 2010-ben. Ennek folytatása lenne a CeglédNyársapát-Nagykőrös kerékpárút megépítése az érintett településekkel konzorciumban.

ATP17

Külterületi földutak (mezőgazdasági utak) burkolatának megépítése

ATP18

ATP19


46


ATP12


30

30

ATP13 ATP14

Pálfája aréna felújítása, fejlesztése Vásártér rendezése, fejlesztése 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös) folytatása Külterületi földutak (mezőgazdasági utak) burkolatának megépítése Tanyavillamosítások megújuló energetikai megoldásokkal Tanyasi gazdálkodás újjáélesztése fiatal gazdálkodók helyzetbehozásával

60 85

60

ATP16 ATP17 ATP18 ATP19

Összesen

400 30


4 000

300

250

100

100

100

200

200

10

10

10

100

100

2022

2021

2020

2019

2018

4 000

550

9 655

47

85

8 000

500

2017

2016


ATP15 Külterület (AT3)

Becsült költség (m Ft)

2015


2014


3.7

AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKBAN MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSEK INDIKATÍV FORRÁSIGÉNYE (MFT)

Fejlesztések

VEKOP

KEHOP

önkormányzati

VP

EFOP

hazai

Összesen

Akcióterületi fejlesztések (m Ft) ATP1

1 000

1 000

ATP2

300

300

ATP3

1 000

1 000

ATP4

200

200

ATP5

400

400

ATP7

6 000

6 000

ATP6

1 000

1 000

ATP8

200

200

ATP9

800

800

ATP10

700

700 100

ATP11

200

300

10

30

ATP12

20

ATP13

60

60

ATP14

85

85

ATP15

8 000

8 000

ATP16

550

550

ATP17

500

500

ATP18

400

400

5

25

30

105

725

ATP19 Mindösszesen

4 065

1 700

6 410

8 550

21 555

13. táblázat: Az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott fejlesztések indikatív forrásigénye (mft)

48

4

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM

4.1

A VÁROS ÉS AZ ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK HELYZETÉRTÉKELÉSE

4.1.1 DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK

A város 2001-tól az országos átlagnál is nagyobb arányban vesztette el lakosságát. A kilencvenes évtizedben Nagykőrös népességének száma 1413 fővel csökkent és hasonló nagyságú (1409 fő) apadást jeleznek a népszámlálás adatai 2001 és 2011 között. A népesség fogyása nemcsak tovább folytatódik, hanem megdöbbentő mértékűvé válik 2011 és 2013 között. 2013-ban 638 fővel éltek kevesebben a településen, mint két évvel korábban, a népességcsökkenés nagysága közel fele a 2001 és 2011 közötti fogyásnak! Nagykőrösön a népesség természetes fogyásának kedvezőtlen hatását nem tudta ellensúlyozni a város gyenge vonzereje. 2008-ban haladta meg beköltözők száma az elköltözőkét, de 2009-től a településen a kedvezőtlen változás folytatódott. 2000 óta eltelt években a legnagyobb vándorlási vesztességet 2011-ben szenvedte el a település. A városrészek lakónépességének arányában figyelemre méltó változások történtek egy évtized alatt. A népességcsökkenés kedvezőtlen hatása jelentkezik a Belvárosban, míg a Külterületen emelkedett a lakosok száma. A város lakónépességének száma 6 százalékkal csökkent, azonban ezt a folyamatot térben eltérő népességmozgás kísérte. A Belvárosban 2011-ben 13 százalékkal éltek kevesebben, mint egy évtizeddel korábban, ugyanakkor a Külterület népessége 18 százalékkal emelkedett.

Mutató A lakónépesség száma, 2011 A lakónépesség aránya (%), 2011 A lakónépesség száma, 2001 A lakónépesség aránya (%), 2001

Belváros

Belvároson kívüli terület

Külterület

Város

8 062

12 946

3 112

24 134

33

54

13

100

9 196

13 793

2 554

25 543

36

54

10

100

14. táblázat: A lakónépesség száma és aránya városrészenként, forrás: KSH adatközlés

A település népességszámának csökkenése elkerülhetetlenül vezet a társadalom elöregedéséhez. 2000-ben az öregségi mutató értéke 113,1 volt, azaz 100 gyerekre csak 113 időskorú jutott a településen, 2013-ban ez az érték már 160,6-ra módosult, jelezve az elöregedés folyamatának felerősödését. 2011-ben a 60. életévét betöltötte a lakosok 23,7 százaléka, és az öregedő csoporttal szemben a gyerekkorúak aránya csak 15,7 százalék volt. A Belvároson kívüli területen élők kor szerinti összetétele visszatükrözi a városi átlagot, de a Belváros lakosságának elöregedése tovább tart. A városrészben az öregkorú népesség 2001-ben 23,7 százalékkal képviseltette magát, tíz évvel később arányuk már 27,4 százalékra emelkedett. Az elöregedő társadalmú Belvárossal szemben a Külterület számít a legkedvezőbb kor szerinti összetétellel rendelkező városrésznek. A Külterületen élők korszerkezetében az aktív és a gyerekkorú népesség aránya is magasabb (63,4; 20,2), mint a városi átlag, míg az idősek aránya (16,5) jelentősen a városi átlag alatt marad.

49

100% 80% Lakónépességen belül 60X évesek aránya

60% 40% 20%

Lakónépességen belül 1559 évesek aránya

0%

Lakónépességen belül 014 évesek aránya

Nagykőrös Belváros Belvároson Külterület összesen* kívüli belterület

8. ábra: A lakónépesség korszerkezete városrészenként és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés

4.1.2 ISKOLÁZOTTSÁG

A lakosság képzettségi szintjében kedvező változások mentek végbe Nagykőrösön is. Csökkent az általános iskolát be nem fejezők száma. 2001-ben 5209 fő élt a városban, aki nem fejezte be az általános iskolát, 2011-ben 3263 főt írtak össze a népszámlálási biztosok. Az érettségizettek száma 4048 főről 5382 főre emelkedett egy évtized alatt és 2011-ben a 18 évesnél idősebb népességben arányuk 39,8 százalék volt. 40,0 35,0 30,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

25,0 20,0 15,0

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

10,0 5,0 0,0 Nagykőrös Belváros Belvároson Külterület összesen* kívüli belterület

9. ábra: Iskolai végzettség városrészek szerint és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés

Hasonló változás figyelhető meg a főiskolai vagy egyetemi oklevelesek körében is. 2001-ben 1497 fő diplomás élt a városban, 2011-ben számuk már 2285 főre emelkedett, a 25 évesnél idősebb népesség 12,6 százaléka fejezte be tanulmányait egyetemi vagy főiskolai diplomával. Mégis az átlagos nagykőrösi lakost az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi. Az aktív korú népesség 19,8 százaléka rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, és 12,6 százaléka fejezte be iskolai tanulmányait felsőfokú oktatási intézményben. A 2. számú grafikonon látható, hogy a Belvárosban élő alacsony iskolai végzettségűek aránya (19,3) közel azonos a városi átlaggal, míg a diplomásoké (15) meghaladja azt. A városrészek összehasonlításában a Külterületen élő 15-59 éves korcsoport rendelkezik a legkedvezőtlenebb iskolai végzettséggel, 36,9 százalék legfeljebb csak az általános iskolát fejezte be. Itt közel kétszer nagyobb mértékben koncentrálódik az

50

alacsony iskolai végzettségű népesség, mint a városi átlag. Ez azért is figyelemre méltó, mert a Külterület városrész rendelkezik a legfiatalabb lakónépességgel. A legmagasabb iskolai végzettségű diplomások jelenléte a Külterületen (3) mélyen a városi átlag alatt van. 4.1.3 FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐK

2011-ben 11 százalékkal volt magasabb a gazdaságilag aktívak aránya, mint tíz évvel korábban, számuk elérte a 10 276 főt. A munkakorú népesség (15-64 évesek) 63,4 százaléka tartozott a csoporthoz és a foglalkoztatás növekedését jelzi a foglalkoztatottak 52,9 százalékos részesedése a 15-64 évesek között.

Nagykőrös összesen*

Belváros


Külterület

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

52,9

52,3

55,1

45,7

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

42,6

42,9

40,3

50,8

Mutató

15. táblázat: A foglalkoztatás városrészek szerint és Nagykőrös városban, 2011, forrás: KSH adatközlés

A városrészek összehasonlításában a Külterületen élők rendelkeznek a legkedvezőtlenebb foglalkoztatottsági aránnyal, a munkaképes korú lakosság kevesebb, mint fele rendelkezett az összeírás idején munkahellyel. Még kedvezőtlenebb kép tárul elénk, ha a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők arányát vizsgáljuk. A Külterületen az aktív korúak (15-59 éves) fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, mely jelzésértékű az itt élő családok jövedelmi helyzetére. Ezt támasztja alá a foglalkoztatott nélküli háztartások városrészek közötti eltérése is. A város háztartásainak 42,5 százalékában nem él foglalkoztatott. Az elöregedő társadalmú Belvárosban valamint a városrészek közül legfiatalabb korszerkezettel rendelkező Külterületen azonos arányban (44,7; 45) találhatók olyan háztartások, melyek nem rendelkeznek foglalkoztatott háztartástaggal. Az azonos eloszlás mögött eltérő okok húzódnak meg: a Belvárosban az idősek (nyugdíjasok), míg a Külterületen a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak magas aránya.

51

46 45 44 43 42 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

41 40 39 38 Nagykőrös összesen*

Belváros

Belvároson Külterület kívüli belterület

10. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya városrészenként és Nagykőrös városában, 2011, forrás: KSH

Az alacsony foglalkoztatottsági arány valószínűleg kedvezően változott az elmúlt években, mert csökkent a munkanélküliség mértéke. 2011-ben 15,1 volt a városban a munkanélküliségi ráta értéke, mely 2013-ban 8,9-re mérséklődött. Ha a kedvező változás hatott is a külterületi népesség foglalkoztatási és jövedelmi viszonyaira, a Külterület markáns elkülönülése a városrészek között tartósnak bizonyul, így nincs reális esély arra, hogy a foglalkoztatási szerkezetben radikális javulás ment volna végbe. 4.1.4 LAKÁSÁLLOMÁNY, MINŐSÉGI JELLEMZŐK

A 10 507 lakás több mint 90 százaléka magántulajdonban van és a földszintes családi házak uralják az utcaképet. Egy évtized alatt 20 százalékkal csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 2013-ban a város lakásállományának 18,8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A kedvező változáshoz hozzájárult az új építésű, összkomfortos lakásokkal növelt lakásállomány nagysága, a komfortosítás és nem utolsó sorban az alacsony komfortfokozatba tartozó tanyai épületek számának csökkenése.

Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)

Nagykőrös öszszesen*

Belváros


Külterület

10 476

3 624

5 474

1 375

16,9

17,7

9,0

46,1

16. táblázat: A lakások száma és az alacsony komfortú lakások aránya városrészenként és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH

52

4.1.5

HUMÁNINFRASTRUKTÚRA

Szociális ellátás

A város a törvény által előírt kötelező és önként vállalt szociális ellátás alap- és szakfeladatait a Nagykőrösi Humánszolgáltató Központ látja el. A szociális alapellátás keretében a következő szolgáltatások elérhetőségét biztosítja a szociálisan rászorulók részére: -

Szociális alapszolgáltatás

-

Szociális étkeztetés

-

Házi segítségnyújtás

-

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

-

Családsegítés

-

Támogató szolgáltatás

-

Idősek nappali ellátása

-

Fogyatékossággal élők nappali ellátása

-

Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében

- Szociális foglalkoztatás fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében A szakosított ellátás keretében az idősellátásra fókuszált a város, az önkormányzati fenntartású intézményben működteti az önkormányzat az idősek bentlakásos otthonát és az időskorúak gondozóházát, mely egy éves átmeneti elhelyezést biztosít az idősek számára. A bentlakásos otthonok férőhely kapacitásának kihasználtsága az elmúlt években kissé csökkent, 2013-ban ezer férőhelyre 965,5 gondozott jutott, de a járásszékhelyek, a megye és az országos átlaggal összehasonlításban a szolgáltatás jobb elérhetőségét, az intézmény jobb kihasználtságát bizonyítja. A közszolgáltatások között működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mely a szociális rászorulók számára segít a pénzbeli és a természetbeli juttatások hozzáférésében, a családon belüli konfliktusok megoldásában és különböző programok (pl. mentálhigéniés) szervezésével. (hány eset, és ebből van-e a szegregátumban) Oktatás

2012-ben az önkormányzati fenntartású óvodákba 757 gyermek járt, egyharmaduk tartozott a hátrányos helyzetűek közé, 5,5 százalékuk a halmozottan hátrányos helyzetű csoportba. Az óvodások számának csökkenésével apadt a hátrányos helyzetű gyerekek száma és aránya is, míg a halmozottan hátrányos helyzetűeké emelkedett. A katolikus óvodában nincs halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermek, az önkormányzati fenntartásúak közül a városi átlagnál alacsonyabb arányban járnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a Mese-vár valamint a Hétszínvirág Óvodákba, de megoszlás egyenetlensége még szembetűnőbb az intézmények feladatellátási helyei között. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű óvodások kétharmada koncentrálódik a Bóbita és a Kalocsa Balázs óvodákban.

53

Intézmény neve

Intézmény feladat-ellátási helye

Beírt gyerekek száma

Halmozottan Halmozottan Hátrányos hátrányos hely- hátrányos helyhelyzetű gyerzetű gyermekek zetű gyerekek mekek száma száma aránya (%)

Kárász u.

97

37

9

9,3

Sziget u.

41

14

4

9,8

Batthyány u.

87

24

7

8

Összesen

225

75

20

8,9

130

16

13

10

Kazinczy u.

121

22

2

1,7

Eötvös K. u.

61

15

6

9,8

Összesen

182

37

8

4,4

Ifjúság u.

80

1

1

1,3

Kossuth L. u.

76

8

8

10,5

Összesen

156

9

9

5,8

Hősök tere

109

9

0

0

802

146

50

6,2

Nagykőrösi Bóbita Óvoda

Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda Kalocsa B. u.

Nagykőrösi Mese-vár Óvoda

Nagykőrösi Hétszínvirág Óvoda

Názáret Római Katolikus Óvoda Óvodák összesen

17. táblázat: Óvodák létszámadatai 2014/2015. tanévben, forrás: Nagykőrös Önkormányzata és Oktatási Hivatal

A 2014/2015- ös tanévben a város iskoláiban tanulók 11,8 százaléka (238 fő) tartozott szociálisan hátrányos helyzetű csoporthoz, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 5,1 százalékos aránya (103 fő) alacsonynak tekinthető. A hátrányos helyzetű gyerekek intézmények közötti eloszlásában több jellegzetesség is megfigyelhető. Tanulók száma öszszesen

Ebből: Integráltan oktatott

Kossuth Lajos Ált. Isk.

407

39

48

28

26

6,4

II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk.

390

26

25

44

11

2,8

Petőfi Sándor Ált. Isk. és Kollégium

587

39

34

48

28

4,8

Kolping Katolikus Ált. Isk.

128

28

7

82

27

21,1

Arany János Református Ált. Isk.

437

23

21

3

3

0,7

Dalmandy Győző Óvoda, Ált. Isk.

65

4

33

8

12,3

139

238

103

5,1

Intézmény neve

Összes

2 014

155

Ebből: SNI

Ebből: HH

18. táblázat: Hátrányos helyzetű tanulók száma a 2014/2015. tanévben, forrás: Oktatási Hivatal

54

HHH tanulók aránya (%)

HH-ból HHH

A katolikus iskola minden ötödik tanulója halmozottan hátrányos helyzetű, míg a református iskolánál ez az arány nem éri el az egy százalékot sem. A nagy létszámú állami fenntartású iskolákban intézményenként eltérő arányban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, azonban a város halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak 70,9 százaléka az állami fenntartású intézmények diákja. 4.1.6 ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA

Nagykőrös Város Önkormányzata a 79/2008. (IV. 24.) ÖT.sz. határozatával megalkotta Nagykőrös Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programját, mely tartalmazta az önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk ütemezését. A 2008-ban jóváhagyott program felülvizsgálata alapján került elfogadásra a Képviselő-testület 5/2010. (I. 28.) ÖT. sz. határozatával a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv, valamint a 115/2010. (VIII. 11.) ÖT. sz. határozatával Nagykőrös Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az egyházi intézményfenntartókkal kötött megállapodás alapján az önkormányzat az indítható csoportlétszámokról, valamint a beiratkozás időpontjának meghatározásáról évente egyeztet az egyházi fenntartókkal, valamint közösen értékelik a megállapodásban foglaltak teljesítését. Módosításra kerültek az óvodák és az iskolák alapító okiratai és nevelési programjai. Az óvodák nevelési programja tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztését, az iskolák pedagógiai programja az Integrációs Pedagógiai Rendszerhez csatlakozást. 2010-ben megalakult az Idősügyi Tanács a nyugdíjas szervezetek küldötteiből, melynek elnöke a mindenkori polgármester, titkára az idősügyi referens. A Tanács az időseket érintő helyi döntések előkészítésében véleményével, javaslataival képviseli a korosztály érdekeit. Az idősek és a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz hozzájutását segítő intézményi akadálymentesítés megvalósítása folyamatos. Valamennyi közösségi szolgáltatást nyújtó intézményben kialakításra kerültek a közlekedést könnyítő rámpák, az egészségügyi és közművelődési intézményekben a mozgáskorlátozottak részére mosdó áll rendelkezésre. Az önkormányzat elfogadta a „Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018” programot, meghatározta a célokat és azokhoz rendelt intézkedések körét. Megalakította az Esélyegyenlőségi Programért felelős Esélyegyenlőségi Fórumot, melynek feladata a tervezési időszak alatt a program végrehajtásának ellenőrzése, munkáját segítik a felálló tematikus munkacsoportok. 4.2

A SZEGREGÁTUMOK HELYZETELEMZÉSE

4.2.1 A 2008-AS IVS SZEGREGÁTUMAI ÉS SZEGREGÁLÓDÓ TERÜLETEI A 2008-ban készült Antiszegregációs programok szegregátumainak lehatárolásához szükséges szegregációs mutatót a Városfejlesztési Kézikönyv határozta meg. A szegregációs mutató alapján szegregátumnak tekintendő az a terület, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A

55

szegregátumok tekintetében két típust kell megkülönböztetni: a városszövetbe ágyazódott szegregált terület (telepszerű környezet), a városszövettől elkülönülő, alapvetően nem lakó-funkciójú területbe ékelődött szegregátumot (telep). A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a KSH két szegregátumot határolt le a városban, mindkettő a városszövetbe ágyazott szegregátumnak tekinthető. Belvároshoz tartozó családi házas Határ utca 2-16 szám alatti (csak páros oldalú) lakásokat, valamint a Kossuth utca 7. számú ingatlant. A két szegregátumhoz öszszesen 20 önkormányzati bérlakás tartozott, melyek komfort nélküli, egyszobás lakásokat takartak, de volt köztük több pincelakás is. A lakásokban nem volt vezetékes víz, a lakók a vizet közkifolyókból hordták, és nem volt bevezetve a gáz sem, de a gerincvezeték bent volt az utcákban. A terepbejárás során a Cigány Önkormányzat képviselője javasolta, hogy a szegregátummá nyilvánítsák az Eötvös u. 3. szám alatti ingatlan 8 lakását, melyek önkormányzati bérlakások voltak, valamint a Tabán területet (Balaton, Kárpát, Szilfa, Aulich utcák). A kirendelt szakértővel történt terepbejárás során megállapították, hogy a Tabán kertes, családi házas területe nem mutat egységes leromlott állapotot. A területen saját tulajdonú kertes vagy ikerházakban élnek roma és a többségi társadalomhoz tartozó családok. Az antiszegregációs tervvel foglalkozó bizottság a terepbejárás után nem támogatta a szegregátum kiterjesztését a tabáni területekre, de elfogadta, hogy az Eötvös utca 3. alatt található 8 önkormányzati bérlakással rendelkező ingatlant szegregátumként kezelje. Az antiszegregációs tervért felelős bizottság elismerte, hogy a város területén két „hivatalos” és egy csatolt, egymástól kevesebb, mint egy kilométeres körön belül fekvő, erősen leromlott állapotú és halmozottan hátrányos helyzetű népesség lakóhelyéül szolgáló terület határozható meg, de egyik sem felelt meg a szegregátum létszámkritériumának. Az önkormányzati lakásnyilvántartásban, valamint a népességnyilvántartásban szereplő adatok szerint mindegyik területen kevesebben éltek 50 főnél, így az „alacsony státuszú lakosok által koncentráltan lakott telepek vagy telepszerű képződmények Nagykőrös városban nem találhatók”.

4.2.2 SZEGREGÁTUMOK A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN A 2011. évi népszámlálás adatain alapuló szegregációs mutató a város belterületén 5, a külterületen 3 szegregátumot határolt le. (6 . ábra) Szegregált terület lehatárolásához a szegregációs mutatót használják, de 2008 óta változtak a mutató értékei. A Településfejlesztési Kézikönyv szerint a járásszékhelyeken szegregáltnak tekintendő az az összefüggő városrész, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül legalább 35 százalék. A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét településrész a Belvárosban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a 2008. évi antiszegregációs program készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve szegregációval veszélyeztetett területek között.  A Csípvár utca - Lahner utca-Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a térképen 1-es szegregátum), valamint a  Kálvin tér – Ady Endre utca Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület. Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintendő az a terület, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú (15-59 év) népesség 30-34 százaléka közé esik.

56

Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH szegregációval veszélyeztetett területként:  Az Örkényi út Szegfű utca Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum),  Tompa utca Nádor utca Petőfi utca Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum),  Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum). A jelenlegi lehatárolás nemcsak a szegregátumok számának nagyságában tér el a 2008. évitől, hanem abban is, hogy jelzi a Külterületen kialakult szegregátumokat is . A tanyás külterületen, a kertségben a következő három szegregátum létezésére hívja fel a figyelmet a KSH besorolás.  Szegregált területként a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő,  Szegregációval veszélyeztetett o Esed-dülő, o Pöcök-dűlő.

11. ábra: Nagykőrös szegregátumainak áttekintő térképe, forrás: KSH adatszolgáltatás

A KSH 2011. évi adatok alapján szegregált területként határozta meg a Csípvár utca - Lahner utca-Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt területet (a térképen 1-es szegregátum), ahol 72 fő élt. A kis utcarészeken régi építésű házak találhatók, sok épület bejárata nem a szegregátumra nyílik. A Kossuth Lajos

57

utca 7 szám alatt önkormányzati ingatlanban kialakított 12 bérlakásban döntőrészt roma etnikumú lakók éltek. Az önkormányzati lakáskoncepció elkészültével elkezdődött a bérlakások állagának felmérése, az egészségtelen, nagyon leromlott állapotú lakásokból a lakók átköltöztetése jobb körülmények közé. Jobb komfortfokozatú ingatlant annak ajánlott fel az önkormányzat, aki élő bérleti szerződéssel rendelkezett, nem volt díjtartozása és a magasabb komfortfokozatú lakás fenntartási költségeit jövedelméből tudta fedezni. A Kossuth utca 7 szám alatt már évek óta nem lakták hivatalosan a 4 pincelakást (2008-ban még voltak lakók), amikor 2013-ban elkezdődött a bérlők elhelyezése más ingatlanokban. Összesen 14 jogosult bérlőt költöztettek át a komfort nélküli lakásokból komfortos és félkomfortos bérleményekben. Egy idős, egyedülálló férfit a Humán Szolgáltató Központ helyezett el bentlakásos intézményben, és három fő számára is biztosította a lakhatást. Két lakást jogcím nélkül használtak, és az ott lakók száma jelentősen meghaladta az egykori bérlőkét. A jelentős díjhátralékot felhalmozó, a felszólításokra nem reagáló, érvényes szerződéssel nem rendelkező bérlők és az önkormányzat jóváhagyása nélkül velük együtt élők (be nem jelentett lakhellyel rendelkező) száma meghaladta a 10 főt. A két lakást jogosulatlanul használókat 2014-ben kilakoltatták, a ház nyílászáróit befalazták. A leromlott állagú, komfort nélküli bérlakások felszámolásával az önkormányzat adatai szerint legalább 24 fő hagyta el az ingatlant 2013 és 2014 közötti időszakban. A népességnyilvántartás szerint 2015 áprilisában a területen 33 fő élt (17 férfi és 16 nő) 16 lakásban. Így napjainkban a terület nem felel meg a szegregátum 50 fős létszámkritériumának. A Kálvin tér – Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca által közrezárt szegregátum (térképen 2-es szegregátum) egyetlen épülete, az Ötvös utca 3. szám alatti került be az előző antiszegregációs programba a CKÖ javaslata alapján. A jelenlegi antiszegregációs programba azonban már a KSH jelölte ki a szegregációs mutató kedvezőtlen értékei alapján, mint szegregált területet.

A Belváros városrészben, a piac mellett fekvő terület rendezett környezetű, családi házas, kertes beépítésű. A házak többsége a hatvanas-hetvenes években épült sátortetős kockaház, de található néhány éves múltra visszatekintő emeletes, vagy tetőtér beépítésű, garázzsal rendelkező modern lakóház is. A területet határoló négy utca aszfaltozott, a közműhálózat kiépített. A lakosok között alacsony arányban vannak jelen roma családok, melyek az önkormányzati bérlakásokban élnek. A szegregátum területének határán, de már nem a szegregátumban működik a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Ötvös utcai tagóvodája, mely 61 kisgyerek számára biztosítja az óvodai nevelést. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lehatárolt területen 69 fő lakos élt, azonban napjainkra a népességszám 50 fő alá csökkent. A Népességnyilvántartás adatai alapján a terület nem felel meg a szegregátum létszámkritériumának, mivel 2015 áprilisában 34 fő 20 nő és 14 férfi élt 21 lakásban a lehatárolt városrészen. A KSH által 2-es szegregátumnak jelölt terület nem felel meg a létszámfeltételeknek. Összességében elmondhatjuk, hogy 2015-ben Nagykőrös belterületén nem található szegregált terület. A város belterületén három, városszövetbe ágyazott, szegregációval veszélyeztetett, a külterületen három, a tanyás településszerkezet miatt nem telepszerű szegregátum azonosítható.

58

4.2.3 A SZEGREGÁTUMOK ÉS SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK RÉSZLETES HELYZETELEMZÉSE Szegregációval veszélyeztetett területek A KSH elemzése három új szegregációval veszélyeztetett terület kialakulását jelzi, ahol a szegregációs mutató értéke 30-34 százalék között mozog. Az egyezések mögött azonban jelentős különbségek húzódnak meg a területek között.

4.2.3.1 A 3. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET A Belváros városrészben a Kodály Zoltán utca – Szegfű utca – Örkényi út által határolt területen (térképen 3. számú) 52 fő él 23 lakásban. Az elöregedő korösszetételű, munkanélküliséggel küzdő társadalommal jellemezhető területen magas (44 százalék) az alacsony iskolai végzettségűek valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak (55,5 százalék) aránya. A két mutató magyarázza, hogy a területen kétszer nagyobb arányban (31 százalék) élnek munkanélküliek, mint a városban, és hasonló nagyságú eltérés figyelhető meg a tartós munkanélküliek arányában is.

12. ábra: A 3. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH Azonban a munkanélküliek mobilak, csak 15 százalékuk nem tud rövidebb-hosszabb időre visszatérni az elsődleges munkaerőpiacra és reked bent a tartós munkanélküliségben. A kertes családi házas környezetű területen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya közel kétszer nagyobb, mint a városban, azonban az egyszobás lakások aránya a városi átlagnál alacsonyabb. A szegregációval veszélyeztetett területen nincs önkormányzati bérlakás.

59

A közszolgáltatások elérhetősége A szegregátumból a közszolgáltatások könnyen elérhetők. A Nagykőrösi Bóbita Óvoda valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola is könnyen megközelíthető. A szegregátum fekvése miatt az egészségügyi és a szociális szolgáltatások valamint a polgármesteri hivatal és a kormányhivatalok és szolgáltatásai is könnyen megközelíthetők, elérhetők. 4.2.3.2 A 4. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET A Belvároson kívüli városrészben, a Tompa – Nádor – Petőfi –Kisfaludy utcák keretezte szegregátumban (térképen 4. számú) 55 fő él 30 lakásban. Az itt élők kor szerinti összetételében a gyerekek és az idősek magas (25 és 30 %) és az aktív korúak alacsony (47%) aránya érdemel figyelmet. A kevés aktív korú kevesebb, mint fele rendelkezik munkahellyel (42,9%) és körükben a legmagasabb (33,3%) a munkanélküliek aránya. Munkaerőpiacról kiszorultságuk tartósnak tekinthető, a városhoz viszonyítva közel négyszer nagyobb arányban (27,8%) koncentrálódnak a tartós munkanélküliek, akik legalább egy éve nem tudtak elhelyezkedni. A kor szerinti összetétel és a magas munkanélküliség miatt nem meglepő, hogy a háztartások 70 %-ában nem él munkahellyel rendelkező háztartástag, mely utal az itt élő családok kedvezőtlen jövedelmi helyzetére.

13. ábra: A 4. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH

Nem mutat kedvező képet a terület lakásállománya sem. A kertes családi házas utcákban a Nagykőrösi Konzervgyár munkásai építkeztek, a magántulajdonú házak mellett az Önkormányzat is rendelkezik lakóingatlannal a Tompa utca szegregátumhoz tartozó szakaszán. A lakóépületben nyolc lakás került kialakításra, valamennyi egy szobás és komfort nélküli bérlakásban vegyes etnikai összetételű bérlők élnek. A közszolgáltatások elérhetősége A szegregátumból a közszolgáltatások könnyen elérhetők. A Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola is könnyen megközelíthetők, hasonlóan az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokhoz valamint a polgármesteri hivatalhoz és a kormányhivatalokhoz.

60

4.2.3.3 AZ 5. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a KSH szegregációval veszélyeztetett területnek jelölte a Belvároson kívüli városrészben, a település szélén fekvő Balaton utca Ménesi út és Kárpát utca által határolt szakaszának nyugati oldalát (sarkok kivételével) (térképen 5. számú)

14. ábra: Az 5. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH

A Tabán területhez tartozó Balaton utca rendezett környezetű, aszfaltozott úttal ellátott. Az utcában vegyesen élnek roma és magyar családok saját tulajdonú házakban, sok a néhány éve épült kertes családi ház. A terület egyes részein, így a jelzett szakaszon is, a vizes talaj miatt az építési telkek árai alacsonyabbak, mint a város más részén, így a szerényebb anyagi helyzetű családok is kedvező feltételekkel tudtak ingatlanhoz jutni. A területen 55 fő él 13 lakásban. Eltérően a fenti két szegregációval veszélyeztetett területtől, ezt a területet a várostól és más szegregátumtól gyökeresen eltérő fiatal korszerkezete határozza meg. Kétszer nagyobb arányban (30%) élnek itt gyerekek, mint a városban és az idősek népességen belüli jelenléte (9,1%) nem éri el a városi átlag felét sem. Annak ellenére, hogy az aktív korúak fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, és 42,1 %-uk foglalkoztatott, a háztartások csak 25 %-ában nem él foglalkoztatott háztartástag, szemben a város 42,5 %-os értékével. A KSH által lehatárolt veszélyeztetett területek közül az itt élők munkanélküliségi aránya a legkedvezőbb (11 százalék), alacsonyabb a városi átlagnál, azonban a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek azonos aránya a munkaerőpiaci helyzet sebezhetőségére figyelmeztet: aki elveszti munkahelyét, nincs esélye, hogy a munkanélküliségből vissza tudjon kerülni az elsődleges munkaerőpiacra. A terület lakásmutatói is kedvezőbbek a többi szegregátum, valamint a városi átlagnál is, kisebb az alacsony komfortfokozatú és az egyszobás lakások aránya. A közszolgáltatások elérhetősége

61

A szegregátum ugyan a belterület szélső utcájában található, de az egészségügyi és a szociális szolgáltatások valamint a polgármesteri hivatal és a kormányhivatalok és szolgáltatásaik elérhetősége biztosított, a megközelíthetőséghez a Kecskemét-Cegléd közötti busz is igénybe vehető. A Nagykőrösi Bóbita Óvoda valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium is könnyen elérhető.

4.2.4 KÜLTERÜLETI SZEGREGÁTUMOK A városrészek összehasonlító elemzésénél látható volt, hogy a három városrész közül minden mutatóban a Külterület van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az elemzés eredménye azért is érdemel figyelmet, mert a Külterület népessége – szemben a belterülethez tartozó két városrésszel az elmúlt közel 15 év alatt növekedett. Az alacsony státuszú társadalmi csoportok térbeli koncentrálódását jelezték a népszámlálási adatok a Külterületen. A szegregátum kritériumainak megfelelt három külterületi településrész is, az ott élő lakosság alkotja a szegregációs mutató értékei szerint a város összes szegregátumában élő népességének 73 százalékát!

4.2.4.1 A TEMETŐHEGY DÜLŐI SZEGREGÁTUM A legnagyobb, 268 fő lakossal a belterülethez kapcsolódó Temetőhegy dűlő rendelkezik, mely a szegregációs mutató értékei alapján szegregált területnek tekintendő, itt él a szegregátumok lakosságának közel fele (45 százalék). A Temetőhegy dűlőben magyar és roma családok élnek. Az elmúlt évek alatt megnőtt a roma népesség száma, részben a városból kiköltözők, részben más településekről beköltözők alacsony státuszú családok választották a területet lakóhelyül. Markáns eltérés figyelhető meg a szegregátum népessége és a város korszerkezete között: szemben az elöregedést mutató várossal, a szegregátumban élőket a fiatal korszerkezet jellemzi. Jelentősen magasabb a gyerekkorúak (25,7 százalék) és alacsonyabb (11,2 százalék) a 60 felettiek aránya. Az aktívkorú lakosok csak 39 százaléka rendelkezik munkahellyel, mely magyarázza a 22 százalékos munkanélküliségi rátát. Hasonlóan a város másik szegregátumához, a munkanélküliségből nincs kilépés az elsődleges munkaerőpiacra, ezt támasztja alá a tartós munkanélküliség városnál magasabb nagysága is (19,4 százalék). A 82 lakás kevesebb, mint egyharmada alacsony komfortfokozatú. A lakhatási körülményekben szélsőséges eltéréseket a város terjeszkedése okozta, új utcák kerültek kialakításra és beépítésre. Az új családi kertes házak mellett a dűlőkben megtalálhatók az egykor szocpol kedvezménnyel épített, sokszor be nem fejezett lakóházak éppúgy, mint a lepusztult állapotú és rendezetlen környezetű lakott tanyák, vagy lakásul szolgáló, eredeti funkciójuk szerint szerszámos bódék. A közszolgáltatások elérhetősége A szegregált terület határos a belterülettel és járművel (bicikli) a különböző intézmények, szolgáltatások viszonylag könnyen elérhetők. Az óvodás gyerekeket a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Eötvös utcai óvodájába viszik a szülők, az iskolások a Kossuth Lajos Általános Iskolába járnak.

4.2.4.2 A KÜLTERÜLET SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTET TERÜLETEI A szegregációval veszélyeztetett területként jelölte a KSH az Esed-dülőt, ahol 69 fő él 29 lakásban. A lakosok korszerkezetét a 14 éven aluliak magas (30,4 százalék) és a 60 év felettiek alacsony (10,1 százalék) aránya határozza meg. Az aktívkorúak fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, mely behatárolja munkavállalási lehetőségeiket: több mint egyharmada nem rendelkezik munkahellyel. A nagyon

62

alacsony munkanélküliség (5,6 százalék) és a tartós munkanélküliek csoportjának hiánya jelzi, hogy a jövedelmet biztosító munkahely elvesztésével csak ideiglenesen szorulnak ki a munkaerőpiacról. A területén élők kedvezőtlen lakáskörülményeire, a régi építésű tanyákra utal az alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya. A szegregációval veszélyeztetett terület a Pöcök-dűlő, ahol 97 fő él 38 lakásban. A várossal összehasonlítva a korszerkezetet az aktív korú lakosok viszonylag magas, 66 százalékos arányát kell kiemelni. A 15 évnél idősebbek közel fele rendelkezik alacsony iskolai végzettséggel, a hátrányos helyzetet nemcsak az alacsony foglalkoztatottság (41 százalék) mutatja, hanem az alacsony presztízsű, és ezzel együtt járó alacsony fizetésű foglalkoztatás kiugróan magas (71 százalék) nagysága is. A munkanélküliség ugyan meghaladja a városét, azonban a munkahely elvesztése nem jár együtt a tartós munkanélküliséggel. A közszolgáltatások elérhetősége A két szegregátum a belterülettől több kilométerre fekszik, a város megközelítése a rossz külterületi utak miatt különösen télen és esős időben okoz gondot még az autók számára is. A gyerekeket autóval vagy biciklivel viszik óvodába, mely kétségkívül problémát jelenthet szeptembertől a 3 évesnél idősebb gyerekek kötelező óvodába járásánál. Az iskoláskorúak igénybe vehetik a Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium hetes bentlakásos szolgáltatásait.

4.2.5 A 2008-AS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVBEN MEGFOGALMAZOTT BEAVATKOZÁSOK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK

A 2008-ban a város nem rendelkezett szegregátummal, az antiszegregációs terv készítői a város egészére fogalmazták meg a halmozottan hátrányos helyzetűek integrációját szolgáló beavatkozásokat.

4.2.5.1

LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ

Az önkormányzat 186 lakás tulajdonosa, a lakások között nincs szociális bérlakás, a lakók piaci vagy szociális rászorultság alapon fizetik a bérleti díjat. A lakásállomány jelentős része leromlott állapotú részben az elmaradt felújítási munkák miatt, részben a lakók lakáshasználata miatt. A lakások között magas az alacsony komfortfokozatú bérlemények aránya, laktak pincelakásokban és egyetlen helyiségből álló „lakásban” is. A 2008-as Antiszegregációs Tervben megfogalmazott intézkedések rövidtávon kívántak változtatni a kialakult helyzeten, ehhez illesztették a szükséges és lehetséges beavatkozásokat. Az önkormányzat a lakbérhátralékot felhalmozó családokra koncentrált. Megfogalmazásra került a részletfizetés lehetősége, valamint az önkormányzattal együttműködési megállapodás kötése a lakbérhátralék rendezésére. Ez a gyakorlatban is működik a jogszerű lakáshasználókkal az önkormányzat bérlakásokat kezelő szervezete két havi lakbérelmaradás után felveszi a kapcsolatot a bérlővel, hogy elejét vegye a hátralék felhalmozásának. Célként fogalmazták meg az egészségre ártalmas lakhatási körülmények fokozatos megszüntetését és rendezettebb, komfortosabb lakókörnyezet kialakítását. Ennek keretében konkrét célként került meghatározása az önkormányzati ingatlanok vizes, penészes pincelakásainak felszámolása és a la-

63

kók egészségesebb lakásba költöztetése. 2013-ra elkészült az önkormányzat bérlakásokra vonatkozó koncepciója és az ehhez igazított önkormányzati rendelet is. Elkezdődött a lakásállomány műszaki felmérése, a legrosszabb állapotú lakásokból a bérleti díjat rendszeresen fizető bérlők átköltöztetése magasabb komfortfokozatú lakásokba. A bérlakásokban a felhalmozott díjhátralékok csökkentéséhez, a túlfogyasztás megakadályozásához kártyás villanyórák beszerelését tartották megfelelő eszköznek. A kártyás mérők felszerelését se a szociális szakma, se az önkormányzat nem tudta /tudja befolyásolni. A szolgáltató csak az önkormányzat által igazoltan halmozottan hátrányos helyzetű bérlő kérésére szerel fel kártyás mérőt, melynek befizetéséből folyamatosan vonja a tartozást. Az önkormányzati bérleményekben egyetlen kártyás villanyórát sem szereltek fel. A szociális és egészségügyi szempontok figyelembevételét tervezték a bérlakások felújításának éves ütemezési tervének készítésekor. A felújítási lista prioritási sorrendjét véleményezi a védőnő, a családsegítő szociális munkás valamint a CKÖ is.

4.2.5.2 OKTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, családok folyamatos nyomon követését, a szakma számára fontos információk ismeretét, az átmenetek megkönnyítését elősegítő adatbázis kialakítását a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi térképének létrehozásával kívánták elérni, a szociális, egészségügyi és oktatási területek szektorközi együttműködésével. A szociális térkép ezen változata nem készült el, de a szociális szolgáltatástervezési koncepció megújításakor településszintű szükségletfelmérést végeztek. Célul tűzték ki az intézmények közötti szegregáció csökkentése érdekében az iskolai és óvodai körzethatárok felülvizsgálatát. Az intézmények fekvése, a város településszerkezete és a hátrányos helyzetű csoportok térbeli elhelyezkedése miatt a körzethatárok változtatása nem hozott volna áttörést. A szegregálódást intézményen belüli szervezéssel (osztály, csoport, tagintézmény) valamint más pedagógiai eszközökkel (integrált oktatás-nevelés) lehet fékezni. A felvételi körzethez nem kötött egyházi intézmények megjelenésével a fenntartó szerinti elkülönülés erősödött fel. Megfogalmazásra került, hogy az óvodai neveléshez hozzáférést minden 3. évnél idősebb kisgyerek számára biztosítsák, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek elhelyezésének prioritásával. Az intézkedés idővel elvesztette aktualitását, mert a gyerekek számának csökkenésével megszűnt a férőhelyhiány, és törvény írja elő szeptembertől a kötelező óvodáztatást 3 éves kortól. Az óvodai ellátás elérhetősége mellett célul tűzték ki, hogy minden igénylő számára a város biztosítsa a bölcsődei ellátást, valamint bölcsődei szolgáltatásként játszócsoport létrehozását, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részvételét védőnő, családgondozó javaslatára kiemelten támogatnák. A városban a játszóház jellegű csoportfoglalkozás nem működött, de a többcélú kistérségi társulás Cegléden biztosította a Biztos kezdet programban részvételt, mely a távolság és az utazási költségek miatt nem jelentett megoldást a problémára. A GYED és a GYED-EXTRA bevezetésével emelkedett a bölcsődei szolgáltatást igénylők száma, így 2015-től 10 férőhellyel bővítették a bölcsődei szolgáltatást. A további igények kielégítésére is rendelkezésre áll jelenleg még nem használt, de az ellátásba bevonható 12 fős csoportszoba.

64

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációját, sikeres szocializációját segítő integrált nevelés-oktatás 2009-ban került bevezetésre. Az óvodai nevelési programokba beépítették a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztését, az iskolákban biztosítják az integrált oktatást. Célként került megfogalmazásra az is, hogy valamennyi önkormányzati fenntartású iskolában működjön az IPR, de a csatlakozás nem vált teljes körűvé. A város általános iskolái közül a Kolping Katolikus Általános Iskola valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola – a két intézmény tanulói között vannak/voltak legnagyobb arányban a hátrányos helyzetű diákok csatlakoztak az IPR-hez. A többi iskolában a hátrányos helyzetű tanulók aránya nem érte el a pályázathoz szükséges mértéket. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jó iskolai teljesítményének megtartására-növelésére, a mobilitás esélyét nyújtó továbbtanulást erősítendő célként fogalmazták meg az önkormányzati ösztöndíj biztosítását. Az önkormányzat tehetséggondozás kiszélesítését szolgáló rendelete a hátrányos helyzetű diákok számára kínált ösztöndíj lehetőséget megyei és országos tanulmányi versenyeken elért jó helyezések alapján, de a 5/2015 (II.13) számú rendelet már függetlenül a tanulók családjának anyagi hátterétől csak az elért iskolai teljesítményhez köti az ösztöndíjra pályázáshoz szükséges feltételeket. A hátrányos helyzetű tanulók számára az Útravaló programban részvétel biztosít ösztöndíj lehetőséget. Sikeres pályázattal kapcsolódott be a Petőfi Általános Iskola és Kollégium, 2014/2015ös tanévben a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, valamint a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola 1-1 tanulója, valamint mentortanára kapott támogatást.

4.2.5.3 FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ

Az aktív korú halmozottan hátrányos helyzetű lakosok munkaerő-piaci esélyeinek javítása oktatással, az általános iskola 7-8. osztályának befejezése. A cél eléréséhez az iskolán kívüli oktatási formák közül az OKJ szakmát adó oktatásban való részvétel ösztönzését, a Lépj egyet előre II. programba bekapcsolódást valamint a tanoda típusú képzés biztosítását jelölték meg. A Lépj egyet előre II. programra benyújtott pályázat sikertelen volt, a tanoda jellegű képzés megvalósítására nem volt reális esély az elképzelést támogató és ellenzők között egyre mélyülő konfliktus miatt. A közfoglalkoztatás keretében szervezett képzésen 6 roma nő tette le eredményesen az ifjúsági és gyermekvédő elméleti vizsgáit, gyakorlaton a város három gyerekotthonában vesznek részt. A képzés sikeres befejezése után a gyerekotthonok 8 hónapig biztosítják számukra a foglalkoztatást, 7 hónap bérét pályázati forrásból, egy hónapét az intézmények saját költségvetésükből fedezik. Az intézmények nyolc hónap után is foglalkoztatni kívánják őket, ha munkájukkal elégedettek. A város infrastrukturális beruházásainak (szennyvízcsatorna, útépítés) kivitelező vállalkozói több hátrányos helyzetű döntő részt romákból álló brigádot is alkalmaztak. Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatásba bekapcsolódott a KÖVA Zrt. is, mely a közfoglalkoztatás keretében szervezett képzésen szakképesítést szerzett hátrányos helyzetű munkások számára biztosít munkalehetőséget.

4.2.6 A 2008-AS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A tervben megfogalmazásra került beavatkozások csak kisebb részben kerültek megvalósításra.

65

Legsikeresebbnek a lakhatási integráció bizonyult, elkezdődött az önkormányzati tulajdonú lakások műszaki állapotának felmérése, melynek célja, hogy eldöntsék, mely lakásokat kell lebontani, melyeket érdemes még felújítani, korszerűsíteni. A legrosszabb állapotban lévő lakások lezárása és az érvényes szerződéssel rendelkező, díjhátralékkal nem tartozó lakók magasabb komfortfokozatú (jövedelemfüggő) lakásokban elhelyezése. Az önkormányzat törekvése, hogy kiszűrje a lakást tönkretevő, a tartozékokat leszerelő (kályha, tűzhely, csaptelepek, stb.) tetemes díjhátralékot felhalmozó, majd a fizetés elől elköltöző családokat, érthető, azonban lakásrendelet a szociális rászorultság alapú bérletek meghosszabbításának egyszeri lehetőségét maximum további két évben határozza meg. A szerződéskötés feltételei között szerepel a lakás előtakarékossági szerződés megkötése és teljesítésének igazolása is. Ez a feltételrendszer a legalacsonyabb jövedelmű szegény családok fokozatos kiszorításához vezet. A foglalkoztatási integráció megfogalmazott beavatkozás területeit a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzés vette át. 2009-ben az óvodákban és az iskolákban bevezetésre került az integrált nevelés-oktatás, és a feltételeknek megfelelő iskolák is csatlakoztak az IPR-hoz. A társadalmi-kulturális hátrányok csökkentéséhez hozzájáruló beavatkozások (tanoda, korai szocializáció) nem vagy csak részben valósultak meg. 4.2.7 A VÁROS EGÉSZÉBEN MEGVALÓSULÓ, ESÉLYEGYENLŐSÉGET MEGVALÓSÍTÓ ÉS FENNTARTÓ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK

Nagykőrös önkormányzata 176/2013 (XII. 19) önkormányzati határozattal elfogadta Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 programot, melynek megvalósítását kétévente felülvizsgálja. Megalakította a Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot, mely a tervezési időszak alatt működik és felelős a program megvalósításának értékeléséért, ellenőrzéséért és az új információk visszacsatolásáért. A lakhatási integráció érdekében az önkormányzat tovább folytatja a bérlakás állományának műszaki

felülvizsgálatát, az egészségre káros lakhatási körülmények felszámolását és a lakók jobb minőségű lakásokban elhelyezését. A hatályos lakásrendelet felülvizsgálatát érdemes átgondolni az alacsony jövedelmű, szociális rászorultság alapon bérlakásban élők lakhatási esélyeinek javítása érdekében (előtakarékossági szerződési kötelezettség, valamint a bérlet egyszeri meghosszabbítása két évre). A foglalkoztatási integráció érdekében Nagykőrös Város és a Munkaügyi Központ között folyamatos

az együttműködés. A város folyamatos együttműködése a Munkaügyi Központtal és a Türr István Képző és Kutatóintézettel lehetővé teszi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló családok olyan támogatott képzésekben vegyenek részt, szerezzenek képesítést, amely alkalmassá teszi őket a megváltozott munkaerő piaci körülményekhez való alkalmazkodásra, a jövőbeni sikeres munkavállalásra. Az oktatási integráció érdekében a város biztosítja az óvodás korú gyermekek teljes körének óvodai ellátását, melyre elegendő férőhellyel rendelkezik. A lakosság kor szerinti összetételében az elmúlt években végbement változások a külterületen élő, jelentős részben hátrányos helyzetű és/vagy 66

roma gyerekek oktatási integrációjára irányítják a figyelmet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának jelentős emelkedése várható, szükséges az óvodák nevelési programjainak áttekintése, a fejlesztést, integrálást szolgáló eszközök erősítése. A város a roma gyerekek beilleszkedését, az óvodai nevelés hatékonyságát elősegíti, a későbbi iskolai integrációt megkönnyíti roma származású dajkák alkalmazásával. A külterületen élő gyerekek folyamatos óvodai ellátását akadályozhatja a nagy távolság és a kedvezőtlen útviszonyok, különösen a hideg, esős évszakok idején, amikor a szülők biciklivel nehezen tudják megközelíteni a várost. Az önkormányzat biztosítja a külterületen élő óvodások szállításának megszervezését, és a szükséges eszközöket.

67

5 5.1

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZE FÜGGÉSEI A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

A fejezet célja annak bemutatása, hogy a stratégia (a stratégiai tematikus célok) hogyan illeszkedik a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákhoz és a területfejlesztési tervdokumentumokhoz. Ez az egyes tervdokumentumok tételes vizsgálatával történik, dokumentumonként. A településrendezési eszközök különböző típusait, szintjeit és hierarchiáját, egymással való kapcsolatait, illetve az ITS helyét ebben a tervrendszerben az alábbi ábra mutatja be. Minden alacsonyabb szintű terv a célrendszerét a felette álló – magasabb szintű – terv célrendszerét figyelembe véve, azokhoz igazítva alakítja, így az alacsonyabb szintű tervek egyre részletesebben dolgozzák ki a kitűzött célokhoz vezető konkrét megoldásokat, javaslatokat.

15. ábra: Az Integrált Településfejlesztési Stratégia helye a tervrendszerben

5.1.1 A STRATÉGIA ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÖSSZHANGJA

Nagykőrös jelenleg hatályos településfejlesztési koncepciója 2006 júniusában készült. Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Településfejlesztési Program Helyzetfeltárás című dokumentumát a 109/2006. (VI.29.) Öt. sz., a Fejlesztési Koncepciót a 176/2006. (XII.14.) Öt. sz. határozattal fogadta el. A dokumentum annak ellenére, hogy közel egy évtizede készült, számos elemében ma is aktuálisnak tekinthető. A fejlesztési koncepció négy stratégiai célja: 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése 2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás 3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér fejlesztése

68

4. Az önkormányzati fejlesztések hatékonyságának növelése A hosszú távú jövőkép és átfogó célok rendszerét az ITS figyelembe vette, az összhang biztosított. Az ITS-ben meghatározott tematikus célok és projektcsomagok a célok elérését biztosítják.

5.1.2 A STRATÉGIA ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA

Nagykőrös város Településszerkezeti Tervét (TSZT) a Képviselőtestület a 126/2004.(VI. 24.) sz. képviselőtestületi határozattal fogadta el. Jelentős mennyiségű lakó és gazdasági célú területkijelölés található a településszerkezeti tervben, mely területek mindkét terület-felhasználás esetén hosszú távú fejlesztési lehetőségeket biztosítanak a város számára. 5.1.2.1.1 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK

-

A PMTrT lehatárolja az új beépítésre szánt területek kijelölésében korlátozás alá eső területeket, ezek átvezetése a településrendezési tervekben kötelezettség. Az ITS nem határoz meg olyan fejlesztést, amely a jelenlegi keretek közt nem megvalósítható.

-

A csökkenő népességszám mellett az épületállomány fokozatos cseréje, korszerűsítése, telkenkénti átépítése során a komfort nélküli ill. kislakások megszűnéséből és a lakásmutató (lakásonkénti lakos szám) javuló értékéből adódnak területi fejlesztési igények. Azonban a városi épületállomány megújulásának elősegítése érdekében javasolt a külső területi fejlesztési területek felülvizsgálata.

-

A Nagykőrös területén fejlesztésre alkalmas gazdasági területek közül a közúti és vasúti kapcsolatokkal rendelkezők (a 441. sz. főút elkerülő nyomvonala, valamint az M8 gyorsforgalmi út menti), továbbá az alulhasznosított gazdasági területek preferálandók.

5.1.2.1.2 A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZERKEZETI JAVÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ LEHETSÉGES KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEK, BEAVATKOZÁSOK

-

PMTrT több útkapcsolatot tartalmaz, amely Nagykőrös területét is érinti: M8 gyorsforgalmi út, M44 gyorsforgalmi út, 441.sz. főút. Ez utóbbi megvalósítása az ITS-ben szerepel.

-

A PMTrT várost érintő vasútvonala a Cegléd – Szeged, a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal, amely fejlesztése a kapcsolódó területek és intermodális szolgáltatások fejlesztéséhez hozzájárulnak.

-

A PMTrT egy országos (32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút) és egy térségi jelentőségű (Gyál – Újlengyel – Nagykőrös - Tisza) kerékpárútvonalat határoz meg. Az ITS célrendszere, mind projektjavaslatai ezeket tartalmazzák.

5.1.2.1.3 KÖRNYEZETI ÉS TÁJKÉPI KONFLIKTUSOK KIKÜSZÖBÖLÉSE ÉRDEKÉBEN TEHETŐ INTÉZKEDÉSEK A TELEPÜLÉSSZERKEZET, AZ ÖVEZETEK MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL

69

-

Nagykőrös rendkívül gazdag természeti adottságait, az azokat tiszteletben és védelemben tartó övezetek biztosítják

-

Pálfája erdei oktatási központ és aréna fejlesztése forgalmi terhelést jelenthet a jövőben. A projekt előkészítést a természeti értékekre való negatív hatásának elemzésével, annak minimalizálásával kell megvalósítani.

5.1.3 A STRATÉGIA ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJA 5.1.3.1 ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Az Országgyűlés az 1/2014. (I.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK) hazánk társadalmi, gazdasági és területi fejlődése, valamint környezetminőségének javítása érdekében. Az OFTK egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, időtávja 2030-ig szól. A Koncepció a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg. Az alábbiakban ezeket vetettük össze Nagykőrös integrált településfejlesztési stratégiájának tematikus céljaival. A célok megnevezését az 1.1 fejezetben szereplő célrendszeri ábra tartalmazza. A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megyei bontásban határozza meg a fejlesztési irányokat. A Koncepció az alábbi fejlesztési irányokat határozza meg Pest megyére vonatkozóan: OFTK Prioritásai

Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése

Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, S4, S5, S8, S9, S10, S12 nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársaS4, S5, S6, S8, S9, S10, S12 dalom felé Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az S3, S7, S11, S13 energiafüggetlenség felé Népesedési és közösségi fordulat

S1, S2, S4, S5, S7

Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a heS4, S5, S6, S8, S9, S10, S12, S13, lyi gazdaság bázisán 19. táblázat: Az OFTK prioritásainak a Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése

OFTK Specifikus Céljai


Versenyképes, innovatív hálózati gazdaság

S4, S6, S8, S10

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság

S6

70

OFTK Specifikus Céljai


Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése

S4, S8, S12

Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I

S5

Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom, roma-integráció

S1, S2, S5, S7, S8, S9, S14

Jó állam, szolgáltató állam és biztonság

S6, S7, S9, S10, S12, S13, S14

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme

S3, S8, S11, S12, S14, S15

Az ország makro-regionális szerepének erősítése

S12

A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat

S12

Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése

S1, S3, S4, S7, S8, S12

Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése

S14, S15

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése

S4, S5, S6, S8, S12, S13, S14

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás bizS12, S13, S14 tosítása 20. táblázat: Az OFTK specifikus céljainak a Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése

A Koncepció megfogalmaz területpolitikai irányokat is, mint például makroregionális térkapcsolatok feltárása, többközpontú fejlődés, természeti erőforrásainkat védő térszerkezet, Duna-térség fenntartható fejlesztése, melyekkel összhangban vannak Nagykőrös ITS specifikus céljai a makro-kapcsolati súlypontiság kihasználásával, a terület-felhasználási hierarchia fejlesztésével. A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megyei bontásban határozza meg a fejlesztési irányokat. Pest megye az ország egyik legnépesebb és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. A Koncepció az alábbi fejlesztési irányokat határozza meg Pest megyére vonatkozóan: -

a gazdaság dinamizálása, befektetés-ösztönzés, innováció és versenyképesség javítása, KKV szektor támogatása

71

-

a társadalmi megújulás, közösség és bizalom erősítése, családi értékek előtérbe helyezése, a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, területi és társadalmi kohézió, esélyegyenlőség javítása

-

a térszerkezet fejlesztése, metropolisz térség, belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében, vonzó, kiemelkedő környezeti feltételek és életminőséget biztosító tér kialakítása.

Összességében megállapítható, hogy Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere és beavatkozási logikája összhangban van az OFTK-ban rögzített prioritásokkal és fejlesztési irányokkal.

72

5.1.3.2 PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014-2030

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. január 1. napján hatályba lépett módosítása következtében a megye vált a területfejlesztés egyik legfontosabb területi szintjévé. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává. Fenti törvényi változások eredményeként a területfejlesztés terén a korábbi öt területi szint helyett (kistérség, megye, régió, kiemelt térség, országos szint) alapvetően két területi szint került meghatározásra, a megyei és az országos. Ennek megfelelően a korábban a térségben működő Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megszűntek, jogutódjuk Pest Megye Önkormányzata illetve a két utóbbi esetében Budapest Főváros Önkormányzata és Pest Megye Önkormányzata közösen lettek. Ezzel a megye hosszú- és középtávú fejlesztését megalapozó és meghatározó dokumentumok kidolgozása is a megyei önkormányzat feladatává vált. A megújított területfejlesztési szabályozások szerint tehát a megyéknek két tervi műfajban kell területfejlesztési tervezést végezni: koncepciót kell készíteniük, majd ezt követően programozniuk kell. A megyei területfejlesztési program a koncepcióban meghatározott célrendszerre építve fogalmaz meg prioritásokat és szükséges intézkedéseket, ezért jelen ITS illeszkedését a megyei fejlesztési elképzeléshez a pest megyei fejlesztési koncepcióban megfogalmazott stratégiai célokhoz való illeszkedésen keresztül vizsgáljuk.

Összességében megállapítható, hogy Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere összhangban van Pest Megye Területfejlesztési Koncepció stratégiai céljaival.

73

S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok) S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása) S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása S7: Helyben megtalálható, színvonalas közszolgáltatások S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek) S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra. S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támogatása) S11: Energia-hatékony város S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kapcsolatok) S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása S15: Természeti értékek megőrzése

++

+

+

++

+

+

+

+

++

+

+

+

+ +

+

++

+

+

Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térség-központok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlek. Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasználat, épített és környezeti értékek megóvása és fejlesztése Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában

+ +

+

++

+

+

+

+

++

+

+

++

+

+

+

+

+

+

+

+

++

+

++

+

+

+

+

++ +

++

+

+ +

++

+

+

+

++

+

+

A fejlődésben elmarad Szobi és Nagykátai illetve lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása

+

++

++

++

A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése, több lábon álló gazdaság, a technológia és tudásintenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő ágazatok kiegyensúlyozott fejl. Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének, exportjának növelése

ITS középtávú célok (Tematikus Stratégiai célok)

A szociális és közbiztonság megerősítés, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, „családbarát” megye, a társadalmi bizalom erősítése Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső kapcsolati hálójának fejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítás, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének erősítése

Pest Megye Területfejlesztési Koncepció stratégiai célok

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++

+

++

+

+

++

++

++

+

+

++

++ ++

+

+ + + Jelmagyarázat: ++ Erős kapcsolat + Közepes kapcsolat Gyenge kapcsolat 21. táblázat: Pest Megye Területfejlesztési Koncepció stratégiai célok és az ITS középtávú célok kapcsolata

+

74

5.1.3.3 ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségeinek területhasználati feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv – mint felsőbbrendű területrendezési jogszabály – adja meg a keretet, amelyben az ITS készült, ezáltal teljes körűen illeszkedik ahhoz. Egyéb Nemzeti fejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés 5.1.3.4 A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE AZ EUROPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKÁJÁHOZ (EUROPA2020 ÉS SZÉCHENYI 2020)

2014. január 1-jével új uniós költségvetési időszak indult, ezzel egy időben új fejezet kezdődött Magyarországon az uniós források pályáztatása, kifizetése és felhasználása terén. Az Új Széchenyi Terv sikereinek folytatásaként a következő 7 évben az elmúlt költségvetési ciklus jó gyakorlatait megőrizve, de az esetleges hibákat kiküszöbölve még hatékonyabb pályázati rendszer jön létre, melynek következményeként – remények szerint – felpörögnek a fejlesztések. A korábbi időszakhoz hasonló intenzitással kívánja a kormány lehívni, de még nagyobb hatékonysággal felhasználni a 2014-2020as időszakban is az ország számára rendelkezésre álló keretösszeget. A Gróf Széchenyi István neve által fémjelzett fejlesztéspolitikai program, Széchenyi 2020 néven továbbra is Magyarország fejlődését és megújulást célozza meg. Az új fejlesztéspolitikai időszak kialakításakor a közös európai célkitűzést, irányelveket alapul véve határozták meg azokat a pontokat, amelyeket el kell érni ahhoz, hogy Európa globálisan, Magyarország pedig EU-s összehasonlításban versenyképes maradjon. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt, nevezetesen hogy Európa globálisan, Magyarország pedig EU-s összehasonlításban versenyképes maradjon. Az összes tagállamnak a 11 tematikus célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, biztosítva a dokumentum számszerűsített céljainak elérését, amelyek: 1) A kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése. 2) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének javítása. 3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása. 4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása. 6) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. 7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. 8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. 11) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

75

+ + + +

++

+

9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

10. az oktatásba, és a képzésbe (szakképzésbe) történő beruh. a készségek fejl. és az egész életen át tartó tanulás érdekében

11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

+

++

++

+

+

+

++

+

+

++

++

++

+

+

++

+

+

++

+

+

++

+

++

+

+

+

+

+

+

+

++

++

+ +

7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk km megszüntetése a kulcsfontosságú hálóz. infrastruktúrákban

+

6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása

+

5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása

+

4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

+

8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok) S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása) S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása S7: Helyben megtalálható, színvonalas közszolgáltatások S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek) S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra. S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támogatása) S11: Energia-hatékony város S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kapcsolatok) S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása S15: Természeti értékek megőrzése

3. a kkv-k, mg, ill. halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése

ITS középtávú célok

2. az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása

EU 2020 / Széchenyi 2020 Tematikus célok

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése

A koncepció és az ITS a Széchenyi 2020 tematikus célkitűzéseihez igazodva határozza meg lokálisan a hosszú- illetve középtávú célok eléréséhez szükséges beavatkozásokat.

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++

+

+

+

++

+

+ ++

+

++

+ ++ +

++

++

++

+

++

+

++

++ +

+

+ ++ + Jelmagyarázat: ++ Erős kapcsolat; + Közepes kapcsolat; Gyenge kapcsolat 22. táblázat: EU 2020 / Széchenyi 2020 Tematikus célok és az ITS középtávú célok kapcsolata

76

+

++

++

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++

+

+ + +

5.1.3.5 MAGYAR NÖVEKEDÉSI TERV

A hazánkkal szembeni befektetői bizalom erősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében elkészült a Magyar Növekedési Terv a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából 2011-ben. A Terv célja a hazai gazdaság nettó exportjának maximalizálása, emellett a külföldi közvetlen tőkebefektetések ösztönzése. A hazánkkal szembeni befektetői bizalom erősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében elkészült a Magyar Növekedési Terv a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából 2011-ben. A Terv célja a hazai gazdaság nettó exportjának maximalizálása, emellett a külföldi közvetlen tőkebefektetések ösztönzése. A Magyar Növekedési Terv célkitűzései a hozzáadott érték növekedés, a foglalkoztatás bővítés, az import kiváltása, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kiépítése, és mindezek fenntarthatósága. Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiája első sorban a „Versenyképes helyi gazdaság” átfogó célon és annak tematikus céljain keresztül illeszkedik a Magyar Növekedési Terv célrendszeréhez. 5.1.3.6 NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA

Az Országgyűlés 2013. március 25-i ülésnapján elfogadta a 2012-2024 közötti időszakra szóló Keretstratégiát. A Stratégia célja, hogy hozzájáruljon a nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntarthatóságról. „A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének előmozdítását és a közjó kiteljesedését célozza úgy, hogy az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartó-képessége szabta határokon belül maradnak, és a gyarapítható, fejleszthető emberi, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetve javításáról.” A Keretstratégia szerint biztosítani kell az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások fejlesztéseit. Ennek eszköze az egyéni, családi, vállalkozói, civil és kormányzati felelősség egyensúlyban tartása. NFFK stratégia céljainak rendszere Emberi erőforrások: demográfia, egészség, tudás, társadalmi kohézió Társadalmi erőforrások: bizalom infrastruktúrájának erősítése, a munka társadalmi körülményei, családi értékek erősítése, múlt örökségének ápolása, kulturális fejlesztések Természeti erőforrások: biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások, környezeti terhelések csökkentése, nem megújuló természeti erőforrások Gazdasági erőforrások: a vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése, költségvetési politika, életpályafinanszírozás

ITS célrendszeréhez illeszkedése S1, S2, S4, S5, S8

S1, S2, S4, S5, S7, S8, S9, S14

S3, S9, S11, S14

S1, S4, S5, S6, S8, S9, S10, S12, S13,

23. táblázat: Az NFFK stratégia céljainak rendszere és az ITS célrendszeréhez illeszkedése

Jelen ITS stratégiai céljai és az NFFK stratégiai céljainak rendszere közötti összhang biztosított.

77

5.1.3.7 NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

A Program a stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Kormányrendelet előírásai szerint szakpolitikai stratégia, az átfogó környezetügyi szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének stratégiai tervdokumentuma. A környezetvédelmi törvénnyel összhangban az emberi egészség védelmét, a természeti erőforrások és értékek megőrzését, fenntartását tartja fontosnak és a környezettel, annak védelmével, veszélyeztető tényezőkkel foglalkozik. A Program 2014-2019 közötti időszakra szól, kitekintve 2020-ra. Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai céljai ITS célrendszeréhez illeszkedése Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltétS3, S6, S7, S9, S13, S14, S15 eleinek javítása Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartS3, S9, S11, S14, S15 ható használata Az erőforrás-takarékosság és a – hatékonyság javítása, a S1, S4, S5, S6, S8, S9, S10, S12, S13, S14, gazdaság zöldítése 24. táblázat: A Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai céljai és a ITS célrendszeréhez illeszkedése

A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai megjelennek az ITS specifikus céljai között. 5.1.3.8 NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA

A globális környezeti hatások következtében az energia területén szemléletváltásra van szükség az energiaellátás hosszú távú biztosítása érdekében. A célok elérése érdekében öt fontos törekvést fogalmazott meg a Stratégia: az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiák részarányának növelése, a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben. Nemzeti Energiastratégia céljai Energiaellátás biztosítása, energiahatékonyság Versenyképesség növelése Fenntarthatóság

ITS célrendszeréhez illeszkedése S3, S7, S8, S9, S11, S14 S3, S6, S8, S11, S12 S3, S11, S12, S13, S14

25. táblázat: A Nemzeti Energiastratégia céljai és az ITS célrendszeréhez illeszkedése

Az energiahatékonyság, a versenyképesség és fenntarthatóság megjelennek Nagykőrös ITS specifikus céljai között, tehát az illeszkedés teljesül a Nemzeti Energiastratégia dokumentummal.

5.1.3.9 NEMZETI KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA

A Nemzeti Közlekedési Stratégia a magyar közlekedés hosszú távú nemzeti fejlesztési terve. Meghatározza a stratégiai irányt 2030-ig, távlati kitekintéssel 2050-ig, egy első ütemmel 2020-ig.

78

Nemzeti Közlekedési Stratégia céljai

ITS célrendszeréhez illeszkedése

Környezetre gyakorolt hatások javulása

S3, S8, S9, S11, S13, S14

Egészség- és vagyonbiztonság javulása Gazdasági növekedés elősegítése Foglalkoztatás javulása Lakosság jólétének javulása Területi egyenlőtlenségek mérséklése Társadalmi igazságosság, méltányosság javulása Nemzetközi kapcsolatok erősítése Hasznosabb közlekedési Társadalmi szinten haszmódok erősítése nosabb közlekedési szerHasznosabb személy- és kezet kialakítása áruszállítás erősítése Szállítási szolgáltatások Szolgáltatások színvonalányújtásának javítása nak és hatékonyságának Közlekedés fizikai rendnövelése szerelemeinek javítása

S6, S7, S13 S1, S4, S5, S8, S9, S10, S11, S12, S13 S1, S4, S5, S6, S8, S9, S10, S12 S3, S6, S7, S8, S9, S13, S14 S3, S4, S6, S12, S14 S3, S4, S5, S7, S8, S10, S13 S13 S13 S13 S7, S13, S14

26. táblázat: A Nemzeti Közlekedési Stratégia céljai és az ITS célrendszeréhez illeszkedése

A Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia céljai – a nemzetközi kapcsolatok erősítése kivételével – a megjelennek Nagykőrös ITS specifikus céljai között.

5.1.3.10 KÖZÉP-MAGYARORSZÁG INTELLIGENS INNOVÁCIÓS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁJA 20142020

A régiók intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiája (a továbbiakban: RIS9 stratégia) szerinti ex ante feltétel kikötésével az EU tagállamainak és régióinak eszközeik és képességeik alapján meg kell határozniuk azokat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innovációs potenciáljukhoz. Ehhez egy „vállalkozói tényfeltárás” jellegű folyamatot kell megvalósítani, azaz be kell vonni az innovációban érintett feleket és a vállalkozásokat is. Az intelligens szakosodás így nem csupán egy felülről vezényelt (top-down) stratégiát jelent, hanem vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek együttműködését a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is. A RIS9 stratégia a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszak tervezési időszakához igazodva készült, időtávja megegyezik az EU 2020 stratégiának, az EU 2014-2020 közötti kohéziós politikájának, valamint a hazai Befektetés a jövőbe, Nemzeti Kutatás-fejlesztési Stratégia 2020 időtávjával.

79

RIS9 stratégia fejlesztési prioritásai

Nagykőrös ITS tematikus céljai

Ágazati prioritások 1. fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása 1 A gyógyszeripar területén működő nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 1.2. A gyógyszeripar területén működő innovatív induló vállalatok és KKV-k támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 1.3. A gyógyszeripari fejlesztési források esetében az iparág sajátosságait figyelembe vevő szabályozás alkalmazása (hosszabb megtérülési idő, magasabb támogatási intenzitás, stb.).) 2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén 2.1 Az információs technológiák területén működő KKV-k és nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 2.2 Az információs technológiák területén működő innovatív induló vállalatok támogatása elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával, valamint részükre megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 2.3 A KMR-ben tapasztalható támogatási forráshiány megoldása célzott, a régióban az információs technológiák területén működő vállalkozások működésének, a termékek és szolgáltatások piacra vitelének, valamint az akadémiai és vállalati együttműködések, technológiatranszfer támogatása révén

-

-

Horizontális prioritások 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködés erősítése 3.1 Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I együttműködések létrehozása és fejlesztése. 3.2 Felsőoktatási és kutatói alapinfrastruktúra fejlesztése – az innovatív tudásbázis kiválóság alapú erősítése, bővítése (pl. nemzetközi együttműködések) és megtartása 3.3 Akadémiai és vállalati szféra közötti hálózatok építése, tudástranszfer előmozdítása.

S8

3.4 Az innovatív vállalkozások közötti hálózatosodás további erősítése 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése 4.1 Energiahatékonyság növelése innovatív megoldások révén 4.2 Hulladéktermelés csökkentése, hulladékfeldolgozás innovatív megoldásainak támogatása. 4.3 A levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése innovatív megoldások révén 4.4. Innovatív zöld vállalkozások versenyképességének növelése, a zöld vállalati megoldások támogatása

S8

4.5 Működő ipari tevékenységek zöldítése 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása 5.1 Piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére képes, innovatív tevékenységet folytató KKV-k és nagyvállalatok régióba vonzása és támogatása, melyek hozzájárulnak a hazai képzett K+F+I munkaerő elhelyezéséhez és megtartásához. 5.2 Innovatív kezdő vállalkozások támogatása, elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával. 5.3 A kreatív ipar területén működő vállalkozások támogatása. 5.4 A bionika területén működő induló vállalkozások és KKV-k K+F+I tevékenységének támogatása 27. táblázat: A RIS9 stratégia fejlesztési prioritásai és a tematikus céljainak illeszkedése

80

S8

Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiája első sorban az „S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek)” tematikus célkitűzésein keresztül illeszkedik a Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiájában foglalt prioritásokhoz. Ezen felül az összes tervezett gazdaságösztönző beavatkozás gyakorlati megvalósítása során hangsúlyt kapnak az együttműködést mutató, innovatív és zöld megoldások.

5.1.4

A STRATÉGIA ÉS A VÁROS ÁGAZATI DOKUMENTUMAI KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA

A településfejlesztési koncepciót és stratégiát települési szintű ágazati fejlesztési dokumentumok „kísérik”. Az ITS a település már korábban elkészült ágazati fejlesztési dokumentumaiban foglalt helyzetleíró részekre is támaszkodik a helyzetfeltárás, helyzetelemzés fejezeteiben, valamint a stratégiai fejezetben figyelembe veszi a települési szintű ágazati dokumentumokban megfogalmazott célokat, beavatkozásokat. Nagykőrös Város Önkormányzata koncepciói, stratégiái, programjai: 

Gazdasági program 2014-2019



Helyi esélyegyenlőségi program 2013-2018



Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve, 2010-2015



Nagykőrös Város Önkormányzat Idősügyi Stratégiája, 2010-



Környezetvédelmi Program 2008-



Nagykőrös Város Önkormányzat Ifjúságsegítő Koncepciója, 2007-



Nagykőrös Város Önkormányzat Kulturális Stratégiája 2011-2015

5.1.4.1 GAZDASÁGI PROGRAM 2014-2019

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a írja elő a gazdasági program elkészítésének kötelezettségét az önkormányzatok számára, melynek értelmében a gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. Jelen gazdasági program 2014-2019 időszakot öleli fel. Nagykőrös Város Önkormányzatának 5 éves gazdasági programja az az átfogó dokumentum, amely a választási ciklusra való terveket, szándékokat rögzíti. A szoros együttműködésben készülő gazdasági program és stratégia egymás figyelembevételével készült, összhangja biztosított.

5.1.4.2 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2013-2018

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi

81

mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nagykőrös Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A 2013-2018 évekre vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Programot Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete 176/2013 (XII.19.) önkormányzati határozatával fogadta el. Az intézkedési terveiben felsorolt feladatok elemei: a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége, a gyermekek esélyegyenlősége, a nők esélyegyenlősége, az idősek esélyegyenlősége, a nők esélyegyenlősége, a fogyatékkal élők esélyegyenlősége. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célrendszere és akcióprogramjai az ITS célrendszerével összhangban vannak, az ITS projektjavaslatai a Program megvalósulásához hozzájárulnak.

5.1.4.3 NAGYKŐRÖS VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE, 2010-2015

Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi Nagytérségi Települési Szilárd Hulladékgazdálkodási programhoz, ennek megfelelően a rendszerben megvalósult elemek igénybe vételével, az azok által biztosított műszaki feltételekre való tekintettel, a Htv és vonatkozó rendelkezéseinek betartásával történik a keletkező települési hulladék kezelése. Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve a korábbi hulladékgazdálkodási törvény szerint készült. A Hulladékgazdálkodási terv alapelvei az ITS-sel összhangban vannak, a megvalósítás során a terv elemei biztosítandók. Felülvizsgálata a hatálya és a törvényi változás miatt indokolt.

5.1.4.4 NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IDŐSÜGYI STRATÉGIÁJA, 2010-

Nagykőrös Város Önkormányzat Idősügyi Stratégiája 2010-ben, több éves előkészítő munka után az Idősügyi Tanács bevonásával készült, amelynek vezérfonalát az Idősügyi Charta, a kormányzati Idősügyi Nemzeti Cselekvési terv, a Nyugdíjasok Országos Képviselete Érdekvédelmi Stratégiája adta. A Stratégia célkitűzései, hogy az időskorúak továbbra is a társadalom megbecsült tagjai maradjanak, egészségesek legyenek, ne legyenek magányosak, valamint biztonságban és védettségben éljenek. Ennek érdekében a célkitűzések és feladatok: -

Szemléletformálás. Az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatása. A tudatformálásban fontos szerepe van a tömegkommunikációnak, közoktatásnak.

-

Felkészülés, felkészítés az egészségtudatos életmódra. Az időskori aktivitás megőrzésének módozatai, lehetőségei. Egészséges életmód, táplálkozás. Szeniorsport programok, a sportszervezetek bevonása az időskori testmozgás lehetőségeinek megteremtésében. Megelőző szűrővizsgálatok, lelki egészség.

-

Az élethosszig tartó tanulás. A felnőttoktatás szervezeti kereteinek javítása. Képzési formák, ismeretterjesztő előadások az időseket érintőtémákról.

-

Nagykőrös Város Önkormányzat ajánlja képviseletük érdekében a helyi közéletben való szerepvállalást. A tapasztalatok átadása. Többgenerációs kulturális és egyéb közösségi tevékenységek fejlesztése. A kreativitás felfrissíti a testet, lelket.

82

-

Az idősek érdekvédelmének szervezett kiépítése. Az Idősügyi Tanács működésének támogatása. Térségi- megyei-országos kapcsolatok kiépítése.

-

A megélhetési gondok enyhítése. Az időseket érintő közszolgáltatatási kedvezmények további szélesítése. Az alapok megteremtése eseti segélyekhez. Kereskedelmi akciók szorgalmazása.

-

Összefogás az idősekért. Megállapodások a külsőgondoskodást igénylőidősek érdekében civil szervezetekkel, egyházakkal. Emberbaráti segítség, lelki gondozás, szeretetszolgálat.

-

Együttműködés az idősügyi civil szervezetekkel. Kölcsönös segítségnyújtás, tájékoztatás, működésük segítése. Pályázati lehetőségek figyelése, ajánlások a benyújtáshoz.

-

Az öngondoskodás, elő takarékosság lehetőségei, fontossága. Felkészülés az anyagi biztonság elérésére. Pénzintézetek tartalékképzés nyugdíjas szolgáltatásai.

-

Az esélyegyenlőség biztosítása az egészségügy, szociális- és humánszolgáltatás területein. Milyen szolgáltatásokra lehet számítani időskorban?

-

A társadalmi igazságosság érvényesítése az ellátórendszerekben. A személyes jogok védelme.

-

Az idősek önkéntes hozzájárulása a közjóhoz. Megbecsülendő az önzetlen segítség, amit az idősek fizikai, szellemi adottságaikból hozzáadnak a társadalom, a család boldogulásához. Ez amellett, hogy örömérzést ad, segíti elfogadásukat, jó hatással vannak pozitív szemléletformálásra.

-

Az „Idősek Világnapja” méltó megünneplése. A folyamatos törődés mellett legyen az évnek egy napja, amelyen kiemelt figyelmet kapnak, mint e nap megbecsült főszereplői.

-

Nagykőrös Város Önkormányzat Idősügyi Stratégiája célrendszere az ITS célrendszerével összhangban van.

5.1.4.5 KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2008-

Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 208/2008. (XI.27.) ÖT. sz. határozatával elfogadta Nagykőrös Környezetvédelmi Programját. A fenntartható fejlődés és a környezetvédelemi szemlélet jegyében a program felülvizsgálata megtörtént, melyben a Nemzeti Környezetvédelmi Program III.-mal és a III. Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitűzések a következők: -

a település légszennyezésének csökkentése,

-

a település csatornázottságának fejlesztése,

-

a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése,

-

a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztető szint alá történő csökkentése,

-

a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban,

-

környezetkímélő mezőgazdasági technológiák támogatása az agráriumban,

83

-

a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élőhelyeket esetlegesen érintő tervek környezet-szempontú összehangolása.

-

az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlődésből adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása.

Nagykőrös Környezetvédelmi Programja célrendszere az ITS célrendszerével összhangban van, az ITS projektjavaslatai annak megvalósulásához hozzájárulnak. Felülvizsgálata a hatálya miatt indokolt.

5.1.4.6 NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGSEGÍTŐ KONCEPCIÓJA, 2007-

Nagykőrös Város Önkormányzata az Ifjúságsegítő koncepcióját és az ezzel összefüggő feladatokat a következők szerint határozza meg: -

Nagykőrös Város Önkormányzata a városban élő fiatalokról való gondoskodását, életkörülményeik javítását a civil szervezetekkel, intézményekkel együttműködve tervezi biztosítani.

-

A meglévő Közoktatási-, Kulturális- és Sport Koncepció alkalmazásakor és felülvizsgálatnál figyelembe veszi az ifjúságsegítő koncepció adott területre vonatkozó megállapításait, javaslatait.

- Évente cselekvési programot alkot az Ifjúságsegítő koncepció megvalósítása érdekében. Nagykőrös Ifjúságsegítő Koncepciójának célrendszere az ITS célrendszerével összhangban van, az ITS projektjavaslatai annak megvalósulásához hozzájárulnak.

5.1.4.7 NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS STRATÉGIÁJA 2011-2015

Nagykőrös Város Önkormányzat Kulturális Stratégiáját a képviselőtestület 63/2011. (IV. 28.) önkormányzati határozatával fogadta el. Nagykőrös az erős történelmi gyökerekre építi Kulturális Stratégiáját, ezek közt kiemelten a mezővárosi hagyományokra, a földművelő- kereskedő-iparos polgárság örökségére, építészeti-természeti értékekre, amelyeket nemzedékről-nemzedékre hagyományozódó értékes örökségként kell tekintenünk. Irodalmi téren kiemelten kezeli az Arany emlékek ápolását. A 2006-2020-ig terjedő időszakra országosan elfogadott Magyar Kulturális Stratégia cselekvés irányainak megfelelően a fejlesztés kiemelt területei: I.

A kultúra közösségteremtő szerepének erősítése /KÖZÖSSÉGEK/ Kulturális indíttatású öntevékeny közösségek, történelmi egyházak, cigány kisebbség közösségeinek munkája figyelmet és támogatást érdemel, mert gyarapítják a város történetét, segítik a meglévő irodalmi, művészeti, építészeti és természeti kincseink megóvását, közismertté tételét.

II.

A nemzet tárgyi és szellemi kulturális örökségének gondozása /ÖRÖKSÉG/

84

Örökségünk megőrzésében kiemelt szerep hárul a könyvtárra, levéltárra, múzeumra. Az igények és a technika fejlődésével elkerülhetetlen szolgáltatásaik korszerűsítése, a gyors hozzáférés, a széleskörű használhatóság. A nemzet és a saját település szellemi és tárgyi örökségének, gyökereinknek a tudatos megőrzésében kiemelt szerep hárul az örökösökre – a gyermekeinkre. Mindezek mellett megkülönböztetett figyelmet kell fordítani történelmünk, kultúránk kiemelkedő eseményeinek, személyiségeinek évfordulós megemlékezéseire. III.

A kulturális alkotómunka intézményi feltételeinek kialakítása /KORTÁRS KULTÚRA / Művészeti tevékenység és tehetséggondozás Nagykőrösön. Figyelmet kell fordítani arra, hogy esélyt kapjanak alkotó munkájukhoz a ma élő művészek. A régi értékek megőrzése mellett fontos az újak teremtése.

IV.

Az esélyegyenlőség biztosítása a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben /NYITOTT KULTÚRA / A kulturális esélyegyenlőség biztosítása napjaink kulturális szakpolitikájának egyik legnagyobb feladata. A minőségi kultúra elérhetősége a leszakadt rétegek számára nemcsak felzárkózási esély, hanem a közösséghez tartozás erősítését is jelenti.

Nagykőrös Város Önkormányzat Kulturális Stratégiája célrendszere az ITS célrendszerével összhangban van. Felülvizsgálata a hatálya miatt indokolt.

5.2

A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

Jelen fejezet célja, hogy a stratégiai célkijelölés belső összefüggéseit alapvetően három szempontból vizsgálja. Egyrészt azt mutatja be, hogy a stratégiai fejezetben meghatározott célok a helyzetelemzésben valóban feltárt problémák megoldására fókuszálnak és az adottságokra építve kerülnek meghatározásra. Másrészt bemutatja, hogy az egyes célok hogyan erősítik egymást, milyen hatást gyakorolnak egymásra. Harmadrészt a tematikus stratégiai célok és a városrészi célok közötti tartalmi kapcsolódásokat hivatott bemutatni. Tekintve, hogy a 2.4 fejezet már tárgyalja a tematikus stratégiai célok és a városrészi célok kapcsolatát, jelen fejezetben az első két kérdés kerül bemutatásra. A következő táblázat bemutatja az ITS tematikus céljainak illeszkedését a helyzetelemzésben feltárt problémák megoldására és a város adottságaira:

85

Tematikus célok

A Beazonosított problémák

Beazonosított adottságok


Folyamatosan csökkenő lakosságszám Elöregedő lakosság Csökken a lakosságszám, a fiatalok jelentős része elköltözik a településről, csökken a születések száma

Üresen álló ingatlanok alkalmasak felújítást követően a fiatalok településre vonzására


Már nem annyira élő a település mint régen, „zártabb” lett


A villamos hálózatra nem csatlakozott tanyák közül 66 állandóan lakott


Kecskemét elszívó hatása a munkaerő szempontjából A külterületen élők rendelkeznek a legkedvezőtlenebb foglalkoztatottsági aránnyal

A tanyákon élők száma emelkedik

S5: A lakosság általános munkaerőpiaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével

Munkakeresők száma magas a régióhoz képest Öt-tíz éven belül a feldolgozó ipar, mezőgazdaság számára nem lesz megfelelő munkaerő Az ipari szakmák területén megszűnt az oktatás

Erős oktatási hagyományok ápolása


A helyi kórház tulajdonosa a Magyar Állam, amely a helyi turisztikai fejlesztést nem kezeli prioritásként

Kiváló rehabilitációs szakkórház működik a városban (2 szer volt az év kórháza) A helyi kórházra építve elkészült egy balneológiai turisztikai szolgáltatási központ terve


Csatornák a település egyes részein régiek, veszélyeztetik a természeti környezetet

Az egészségügyi szolgáltatás színvonalasan megoldott A településen a szennyvízelvezetés megoldott Jó a közbiztonság az országos átlaghoz képest


Öt-tíz éven belül a feldolgozó ipar, mezőgazdaság számára nem lesz megfelelő munkaerő A nagykőrösi hobbikertek egyre inkább kihalnak A mezőgazdasági hagyományokat őrző generációk eltűnnek A vállalkozói pályázati aktivitás alacsony

Vásártartás, történelmi hagyományokkal, mint országosan egyedülálló program Helyi termelő kkv-k mint erősség

86

Tematikus célok

A Beazonosított problémák

Beazonosított adottságok


A település turisztikai felkészültsége elmarad az igényekhez képest Kevés a turisztikai szálláshely A szervezett turizmus még nem alakult ki Sok minden történik, de kevesen tudnak róla, rossz kommunikáció A település nem alkalmaz városmarketinget

Vannak szecessziós polgárházak (turizmus) Református hagyományok ápolása A településen a közterületi zöldfelületek aránya is, ápolt közterületek jellemzik


A helyi vállalkozások és az önkormányzat közötti együttműködés szintje alacsony A rossz minőségű utak, a vállalkozási tevékenységek folytatását is veszélyeztetik A helyben dolgozók száma alacsony A vállalkozói pályázati aktivitás alacsony

Pályázati tapasztalatok az önkormányzat esetében, jó abszorpciós képesség Helyi termelő kkv-k mint erősség Az önkormányzat gazdálkodása kiegyensúlyozott, rendelkezik tartalékokkal, önerőhöz


Jelentős biogáz felhasználási lehetőség


A helyi vállalkozások és az önkormányzat közötti együttműködés szintje alacsony Úthálózat fejlesztendő, a város átláthatósága nem megfelelő A helyben dolgozók száma alacsony

A település közlekedési kapcsolatai kedvezőek 15 hektáros ipari park


A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út mentén épült ki Közösségi közlekedés nincs, amelyen a kórházba jutás megoldható lenne

Nagykőrös kerékpáros település


Csatornák a település egyes részein régiek, veszélyeztetik a természeti környezetet

Nyugodt, egyedi hangulatú település, ami kikapcsolódásra alkalmas Kialakult egy élhető városközpont Nagykőrösi ingatlan árak alacsonyak Vannak szecessziós polgárházak (turizmus)


Nemzetközileg elismert erdőrész – Natura 2000 Pusztai tölgyes, mint természeti érték Körös-ér menti természeti világ, több helyben megtalálható növény, mint egyediség

28. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a helyzetelemzésben feltárt problémák megoldására és a város adottságaira

87

A középtávú átfogó célok és a tematikus városi célok koherenciáját az alábbi táblázat mutatja: Jövőkép Középtávú átfogó célok

A település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város, amelybe jó ellátogatni és élni A1: Aktív, bővülő, helyben maradó, fiatalodó társadalom

Á2: Versenyképes helyi gazdaság

Á3: Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet


++

+

+


++


++

+

+


++

++

+


++

++


++

++


+

++

Középtávú tematikus városi célok


+

++


+

++

++


+

++

++


+

+

++

+

++

S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kapcsolatok)

+


+


+

Jelmagyarázat: ++ Erős kapcsolat; + Közepes kapcsolat;

Gyenge kapcsolat

29. táblázat: A középtávú átfogó célok és a tematikus városi célok koherenciája

88

++

+

++ ++

6

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI

A stratégia megvalósítását számos tényező befolyásolhatja, alapvetően azonban a kockázatok típusaként két fő csoportot különböztethetünk meg: -

város által befolyásolható belső,

- a város hatáskörén kívül eső külső tényezők. A fenti kockázatokat a megalapozó vizsgálat SWOT analízise elemzi, az ismétlés elkerülése miatt nem kerülnek bemutatásra. A kockázatkezelés a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének a valószínűségét jelenti, amelyet káros esemény száma, gyakorisága és a káros esemény bekövetkezésének valószínűsége jellemez. A stratégia tényleges megvalósulása projekt szinten történik, ezért érdemes a lehetséges fejlesztési irányok mentén körvonalazódó projektek kockázatkezelésében gondolkodni, amikor a megvalósíthatóság kockázatait kívánjuk meghatározni. Minden megvalósítandó projekt esetében projekttervet kell készíteni, melynek része a részletes kockázatelemzés és kockázatkezelési terv. A fejezetnek nem célja a teljes projektigény egyedi kockázatkezelési stratégiájának bemutatása, ugyanis a projektek egyedi megvalósításhoz készülő üzleti tervek, megvalósíthatósági tanulmányok tartalmazzák majd azokat a pontos információkat melyek a megalapozott reális kockázatkezeléshez szükségesek és jelenleg még nem állnak rendelkezésre. Fontos célja azonban, hogy felhívja a figyelmet, hogy a stratégia megvalósítása során törekedni kell arra, hogy a településen az egyes projektek megvalósítása során jelentkező kockázatok lehetőség szerint kioltsák, vagy a lehető legkisebb mértékben erősítsék egymás negatív hatásait. A kockázatok projektszintű értelmezésén túl azok települési- együttes szintű értelmezésére is szükség van, mivel előfordulhat, hogy valamelyik projekt negatív hatása egy másik projekt hatásával felerősödik. A települési mértékű kockázatkezelés a konkrét projekt megvalósítás előtt, egy átfogóbb, azonban általánosabb erejű kockázatfelmérésre alkalmas csupán. Egy-egy projekt sikerességének definíciója sokrétű lehet, idővel azonban a társadalmi elfogadottság és a beágyazottság lesznek azok az elemek, amelyekkel utólag igazolható lesz a beruházás feltételezett szükségessége és megvalósításának módja. A siker negatív definíciója a bukás elkerülése. Ezek alapján kerülnek bemutatásra a lehetséges kockázatok, azok bekövetkezésének valószínűsége, hatása, és elkerülésének, kezelésének módja. A kockázatkezelési stratégia általános alapelve szerint az egyes kockázatokkal szemben az alábbi három módon lehetséges fellépni: 1. Kockázat elkerülése: a kockázat lehetséges okainak feltárásával valósítható meg, amely oly módon kerül beépítésre, hogy azok az adott kockázat előfordulását gátolják. 2. Kockázat csökkentése: a tevékenység a kockázat bekövetkezési valószínűségének csökkentésére irányul, mégpedig annak következményeinek vizsgálatával, és hatásuk csökkentésével. 3. Tartalékterv (vészhelyzeti terv) készítése: az egyes kockázatok bekövetkezése esetén alkalmazandó lépések összegyűjtése. A fenti 3 alapelvet tehát érdemes a stratégia tényleges megvalósítása során figyelembe venni. Az alábbi táblázat nagy általánosságban tartalmaz néhány, a megvalósítás során felmerülő kockázatot és azok javasolt kezelési módjait.

89

Kockázatok

Hatás mértéke

Bekövetkezés valószínűsége

Kockázat kezelési stratégia

A stratégia projektjeinek finanszírozása a Széchenyi 2020 programok intézkedéseiből nem lehetséges.

magas

közepes

Nemzetközi partnerekkel közösen nemzetközi pályázatokban való részvétel.

Esetleges többletmunka felmerülése.

magas

alacsony

Pontos tervezés, alapos előkészítés. Megvalósítás során folyamatos költségkalkuláció és költségátcsoportosítás.

Jogszabályok változása miatti beruházási költségnövekedés (pl. e-napló vezetési hibák során kapott hatósági bírság).

magas

alacsony

Jogi változások nyomon követése, pénzügyi tervezés alapossága.

közepes

alacsony

Tartalékidő tervezése.

Lakossági ellenállás, negatív közvélemény.

magas

közepes

Folyamatos kommunikáció, helyi lakossági fórumok.

Saját erő forráshiány.

magas

alacsony

Alternatív önerő források felkutatása (BM önerő alap, hitelek stb.)

Nyertes pályázat esetén a szerződéskötés elhúzódása.

közepes

alacsony

A szerződéskötési feltételek mielőbbi teljesítése.

A kialakított tevékenységi ütemterv csúszása.

közepes

közepes

A kialakított ütemterv pufferel történő feltöltése már előkészítéskor.

A közbeszerzési eljárás csúszása (a felhívás megjelenésének csúszása, Közbeszerzési, közigazgatási eljárá-az nem érkeznek érvényes ajánlatok, sok változása. eljárást megtámadják, a nyertes visszalép a szerződéskötéstől).

magas

magas

alacsony

alacsony

A kialakított ütemterv pufferel történő feltöltése már előkészítéskor. A kialakított ütemterv pufferel történő feltöltése már előkészítéskor.

A tervezett fejlesztés a projektterület kialakult ökológiai egyensúlyát megbontja, felborítja.

magas

Hatósági engedélyek, önkormányzati rendelkezések hiánya, késése.

alacsony

Megfelelő előkészítés, beavatkozások környezeti szempontú tervezése, őshonos fajok és védendő élőhelyek előnyben részesítése. Kiviteli tervek szerinti megvalósulás gondos követése. Kockázat megosztása a kivitelezővel. A megvalósuló projektek hatásainak település szinten történő vizsgálata.

30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai

A fent bemutatott kockázatok projektenként eltérhetnek, valamint azok kezelési módjában is lehet eltérés.

90

7

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE

7.1

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK

A fejezet azon önkormányzat által végzett tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támogatják az integrált településfejlesztési stratégiában, valamint más, stratégiai jellegű dokumentumokban megjelölt fejlesztési célok elérését. A város biztosíthatja ezt a megfelelő keretek előteremtésével, valami szabályozó, rendeletalkotó tevékenységével. Ideális esetben ez a két típusú tevékenység együtt jelenik meg és az elérni kívánt célok irányába egyszerre hatnak. Az alábbiakban a lehetséges tevékenységeket promóció, szabályozó, gazdasági partnerség, társadalmi partnerség és hatékonyságnövelés csoportosításban mutatjuk be.

7.1.1 VÁROSMARKETING

A város az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokkal, valamint azok eszközrendszerével összhangban, az ebben szereplő célok elérése érdekében hajtja végre marketingtevékenységét. Ehhez kapcsolódik a marketingkommunikáció, mint eszköz a magánbefektetők bevonására, a lehetséges, kölcsönösen eredményes partneri együttműködések kialakítására, valamint a létesítmények kihasználtságának növelésére. Mindez a fejlesztési eredmények ismertebbé tételét, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerejének kialakítását szolgálja. A településfejlesztési koncepcióban és az ITS-ben is célként került megfogalmazásra, hogy a városnak jelentős marketing tevékenységet és PR akciókat kell indítania az új gazdasági irányok, a turisztikai vonzerők, kínálat célzott megismertetésére

7.1.2 SZABÁLYOZÓ TEVÉKENYSÉGEK, ESZKÖZÖK

A megalapozó vizsgálatban bemutatásra kerül az önkormányzat gazdálkodása, ezen belül döntési jogkörénél fogva kialakítja: -

Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységét és intézményrendszerét

-

Gazdaságfejlesztési tevékenységét

-

Foglalkoztatáspolitikát

-

Lakás- és helyiséggazdálkodást

-

Intézményfenntartást

- Energiagazdálkodást A helyzetelemzésben leírt tevékenységek, mechanizmusokat az önkormányzat gazdaságfejlesztési kulcsprojektjéhez kapcsolódó koordinációs és marketing tevékenysége egészíti ki, amely a következő évek nem beruházási jellegű, de hangsúlyos területfejlesztési tevékenysége lesz. Emellett, a településfejlesztési döntések megvalósítását az alábbi intézményrendszerek biztosítják, segítik: -

Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor

91

-

Az önkormányzat állami vagy állami vállalatok tulajdonában nem használt területek ingyenes átvétele a városfejlesztési célok megvalósítására

-

Helyi adó- illetékkedvezmények

-

Helyi vállalkozások támogatása

7.1.3 GAZDASÁGI PARTNERSÉG ESZKÖZEI

Az aktív városfejlesztési stratégia elsődleges eszköze az önkormányzat számára a városfejlesztési akcióterületeken tervezett beruházások végrehajtása a közszféra és a magánszféra együttműködésében. A köz- és a magánszféra együttműködésének formájára nincs kötelező, meghatározott szabály. A projekt nagyságától, komplexitásától és sajátosságaitól függően különböző szintjei valósulhatnak meg: -

informális, szerződéses szabályozás nélküli („kézfogásos”)

-

hosszú távú „stratégiai szövetség”, szerződés helyett szándéknyilatkozat

-

településrendezési szerződés – közfeladatok átvállalása a fejlesztésben érdekelt szereplők által a folyamat gyorsítása érdekében

-

projekttársaság – a harmonizált, gördülékeny folyamat érdekében

-

közös fejlesztési társaság alapítása, az együttműködés intézményesítése, tulajdoni és gazdasági érdekek egyesítésével Az első kettő jogi kötöttséget, kapcsolatot nem jelent, így azokra az ITS nem tér ki. 7.1.3.1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MEGÁLLAPODÁS/TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS

A településrendezési szerződés lehetővé teszi, hogy egyes nagy beruházások esetén, amely a település területén zajlik le, a beruházó és a települési önkormányzat között olyan szerződés kötessen, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír. A településrendezési szerződés fogalmát 1997. évi LXXVIII. törvényt (Építési törvény vagy Étv.) módosító 2006. évi I. törvény vezette be. A jogintézmény 2006. május 1-től alkalmazható. Közvetlen előzménye az ún. hatósági szerződés volt. Ezt a hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. szóló 2004. évi CXL. törvény vezetett be azzal a jogalkotói szándékkal, hogy megteremtse a hatósági eljárásokban az ügyfél és a hatósági alá-, és fölérendeltségi kapcsolat helyett egy mellérendeltségen alapuló, polgári jogi jogviszonyokhoz hasonló ügyvitel lehetőségét. A településrendezési szerződés lényege, hogy az önkormányzatok szabályozási tevékenységében a magántőke olyan módon vállal részt, hogy a településrendezés közhatalmi, önkormányzati feladatait részben a beruházni, fejleszteni szándékozó befektetők végzik el az Építési törvényben foglalt feltételek szerint. Ilyen módon az egyébként az önkormányzatokat – és egyébként az önkormányzati költségvetést – terhelő településrendezési feladatok előkészítését nem az önkormányzat, hanem az egyes érdekelt résztvevők végzik el. A hatósági szerződésektől abban különbözik a településrendezési szerződés, hogy a településrendezési szerződés nem az ügyfelek jogait és kötelezettségeit közvetlenül szabályozó, hanem a hatósági ügy megindulását megelőző helyi jogszabályi környezet megteremtésére irányul. Erre tekintettel a településrendezési szerződés feltételei tágak, a jogszabály a szerződés feltételeit, tartalmát rendkívül megengedően szabályozza. 92

A szerződés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmányterv képezi. Az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a cél megvalósítójának kezdeményezésére az általa készített tanulmányterv alapján a szükséges településrendezési eljárást a szerződésben megállapított határidőn belül megindítja. A szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek, és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A településrendezési szerződés megkötésének lehetősége számottevő előnnyel járt mind a közszféra mind a magánszféra számára. Lehetővé válik, hogy az önkormányzatok tőke bevonásával rövidebb időn belül megalkothassák, átalakíthassák a vonatkozó szabályrendszert lehetővé teszi továbbá, hogy a várostervezéshez elengedhetetlenül szükséges és költséges szakértői vizsgálatok közpénzek igénybevétele nélkül elkészülhessenek. Másrészről viszont a településrendezési szerződés intézménye lehetőséget nyújt a beruházni kívánó fejlesztőknek, hogy kezdeményezhessék az ingatlanukra vonatkozó szabályozás megteremtését, illetve szükség esetén annak módosítását fejlesztési céljaik megvalósítása érdekében. A településrendezési szerződés jogintézményét a szabályozási tervek előkészítési feladatainak finanszírozására találta ki a jogalkotó, azonban annak keretein belül komplex városfejlesztési elképzelések is megvalósíthatóak. Megfelelően kidolgozható a jogok és kötelezettségek rendszere beleértve a finanszírozás szabályrendszerét is. 7.1.3.2 PROJEKTTÁRSASÁG

Egy cél megvalósítására, ahol szoros koordinációra és együttműködésre van szükség, javasolt projekttársaságot létrehozni a beruházást megvalósító – praktikusan a településrendezési szerződést megkötő – Felek között. A projekttársaság feladata a fejlesztési programban szerepelő infrastrukturális projektelemek megvalósításának koordinálása, lebonyolítása. Hatáskörébe tartozik az infrastrukturális fejlesztési program kommunikálása, megismertetése az érintettekkel (befektetők, lakosság, közműszolgáltatók stb.), a fejlesztési program monitoringja és rendszeres tájékoztatás a program állásáról, valamint a szükséges településrendezési szerződések előkészítése. 7.1.3.3 PROJEKTFEJLESZTŐ TÁRSASÁG

A projekttársaság kibővített változata ennél többet jelent, komplexebb beruházások előrehaladásának és megoldásának lehetőségét kínálja, különösen olyan területen, ahol az önkormányzat tulajdonnal és hiányos forráslehetőségekkel, a magánfejlesztő pedig tőkével (tulajdonnal és tőkével) venne részt egy fejlesztés megvalósításában. A projekttársaság aktív résztvevője a fejlesztési folyamatnak, a program koordinátora, szervezői és lebonyolítói feladatokat is ellát. Végzi az előkészítést, közreműködik a szerződések megkötésében, a kivitelezők közbeszerzés útján történő kiválasztásában, valamint ellenőrzi és elszámoltatja a kivitelezőket, szállítókat. A társaság a terület tulajdonosainak tulajdonközössége, így a közösségi érdekkörbe tartozó infrastrukturális projektelemek mellett a kapcsolódó üzleti funkciók, azok kutatásfejlesztési irányba való elmozdulása is. A projektfejlesztő társaság társasági szerződéssel hozható létre, a szerződésben ki kell térni különösen:

93

-

a tulajdonostársak tulajdoni részarányára a pénzben vagy apportként bevitt ingatlanok piaci és jövőbeli piaci értékeinek arányában, számolva a fejlesztés és működés feltételét képező infrastruktúrafejlesztési elemek megvalósításának ill. ezekhez való hozzájárulásának értékével,

-

a településrendezési tervek, a telekviszonyok rendezésére vagy megváltoztatására irányuló tervek megvalósításának feltételeire,

-

a fejlesztést követő tulajdonjogi rendezés (közlekedésüzemi területek, közutak és közterületek, közintézményi területek, magántulajdonú területek, közművek) részleteire, A projektfejlesztő társaság társasági szerződésében valamint a társasági szerződésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket meghaladó többletvállalásokat tartalmazó kiegészítő megállapodásban valamennyi szükséges kérdés rendezhető.

7.1.4 HATÉKONYSÁGNÖVELŐ ESZKÖZÖK 7.1.4.1 HELYI KLÍMASTRATÉGIA

Magyarország kitettsége és sérülékenysége az éghajlatváltozás várható hatásainak szempontjából globális és európai mércével mérve is jelentős. Vizsgálatok támasztják alá, hogy az országon belüli, a klímaváltozás hatásaival szembeni térségi sérülékenység is igen nagy eltéréseket mutat. A klímaváltozás kiváltó okainak megfékezése, csökkentése globális összefogást kíván, ugyanakkor a várható negatív hatásokra való hatékony felkészülés – lokális tervezést és helyi megoldásokat kíván. Ezért fontos az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést és az alkalmazkodást elősegítő a települési szintű klímastratégiák és programok kidolgozása.

7.1.4.2 FENNTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓPROGRAM (SEAP)

Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 25 évben mintegy 40 százalékkal csökkent, elsősorban a nehézipar leépülése és az agrártermelés visszaesése miatt. A globális éghajlat-változási folyamat azonban tovább gyorsult és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit. A szakértői vizsgálatok szerint az ipar és a mezőgazdaság területén már csak kis dekarbonizációs lehetőség mutatkozik Magyarországon, ugyanakkor az energiatermelésben és -elosztásban, valamint az épületenergetika, továbbá a közlekedés területén van még mód az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentésére. Az önkormányzatok döntő szerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az energiafogyasztás és a CO 2 -kibocsátás 80%-a városi tevékenységhez kapcsolódik. Az Európai Unió klíma- és energiacsomagjának 2008-ban történt elfogadását követően az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Szövetsége támogatja a helyi önkormányzatok fenntartható energiapolitika megvalósítása során tett erőfeszítéseit és a helyi és regionális szereplőket az uniós célkitűzések teljesítése érdekében mozgósítja. A Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) kulcsfontosságú konkrét intézkedéseket és projekteket tartalmaz. Az energia-megtakarításon kívül a SEAP egyéb eredményeket eléréséhez is hozzájárul, mint például: 94

-

helyváltoztatást nem igénylő szakmunkák és stabil munkahelyek létrehozása;

-

egészségesebb környezet és életminőség;

-

jobb gazdasági versenyképesség és az energiától való nagyobb függetlenség.

A SEAP lehetőséget biztosít az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazásával az ipar, az állattenyésztési ágazatok és az ahhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésére is. A SEAP-okban a helyi önkormányzatok önkéntesen kötelezettséget vállalnak az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítására azért, hogy Magyarország összességében elérje az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO2-kibocsátás csökkentését. A SEAP alapján a TOP támogatást biztosít az önkormányzati tulajdonú épületállomány energiahatékonyság központú rehabilitációjára és a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az energiamenedzsmentet pedig önkormányzati kedvezményezett esetén a TOP támogatja.

7.1.4.3 FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERV (SUMP)

A fenntartható városi mobilitási terv olyan új koncepció, amely alapvetően az EU által meghatározott klímavédelmi és energiahatékonysági célokat segíti. Az újdonságot a korábbi közlekedéstervezési gyakorlathoz képest az jelenti, hogy: -

nagyobb hangsúlyt helyez a lakosság és a különböző érdekcsoportok bevonására;

-

a különböző szakpolitikai területek összehangolására (pl. közlekedés, területfejlesztés, gazdaságfejlesztés, környezetvédelem, szociális ügyek, egészségvédelem, közbiztonság, energetika, stb.);

-

a térségi/agglomerációs kooperációra.

A városi mobilitási terv legfontosabb hozzáadott értéke a költségmegtakarítás az önkormányzat és a városi szereplők számára, a személyre szabott közlekedési megoldások a várost használó csoportok számára, valamint a jobb, élhetőbb városi környezet. A fenntartható városi mobilitástervezés során mód van akár egyének (iskolások, mozgáskorlátozottak, idősek, stb.), akár vállalkozások számára a multimodális, ajtótól ajtóig való közlekedési megoldások kidolgozására. A mobilitástervezés a közúti infrastruktúra fejlesztése helyett olyan kiegyensúlyozott intézkedéscsomagban gondolkodik, amelyben jelentős szerepet kapnak a mérsékelt költségvonzatú közlekedésszervezési intézkedések. Az integrált tervezési megközelítés segíti a környezetbarát ágak, megoldások felé való átrendeződést, ami azért is fontos, mert a városnak sokszor egymásnak versengő jogi kötelezettségnek kell megfelelniük (pl. levegőminőség javításával, zajterhelés csökkentésével, stb. kapcsolatos országos és EU-s elvárások.) A Fenntartható Városi Mobilitási Terv funkcionális városban gondolkodik, a tervezés az együttműködésre alapoz.

7.1.4.4 KERÉKPÁROSBARÁT TELEPÜLÉS KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉSEI

Az ITS számos olyan beavatkozást javasol, amely elősegíti a kerékpáros közlekedést mind települési, mind térségi szinten. Javasolható a „kerékpárosbarát település” brandhez csatlakozás. A

95

Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetsége (KETOSZ) célja a magyarországi kerékpározás fejlesztése az alábbiak alapján:  kerékpárral közlekedők, továbbá a kerékpárt egészségmegőrzési, sportolási, rekreációs, prevenciós céllal használók számának, arányának növelése;  bel- és külföldi kerékpáros turisták számának, tartózkodási idejének növelése;  Kerékpárosbarát Települések és Munkahelyek számának és elismertségének növelése;  települések közt létrejövő együttműködések számának növelése;  intermodalitás, a kerékpáros- és más közlekedési módok kapcsolódási lehetőségeinek növelése;  kerékpározáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések kezdeményezése, elősegítése.

7.2

AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA

A stratégia helyzetfeltáró munkarészének I. kötetében foglalt 10.1 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere c. fejezetében bemutatott intézményi összefüggések, a stratégiaalkotási fázisban nem változnak. Az ITS megvalósítása során a döntéshozói szintet Nagykőrös Város Képviselő-testülete jelenti. Fontosabb feladatuk: - Az ITS megvalósításának nyomon követése, elvárt eredmények, hatások értékelése. - Az operatív menedzsment szint tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése. Nagykőrös Város Önkormányzata létrehozta a Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottságát. A Képviselő-testületi ülésre előterjesztett, településfejlesztés és településrendezési témaköröket érintő napirendi pontokat tárgyalja, szakmapolitikai szerepe van. A bizottsági tagok nagy szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek településfejlesztési kérdésekben. A döntés-előkészítési feladatokat a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei végzik, melyet a város jegyzője vezet. A várospolitikai elvárásokkal való összhangot a Polgármesteri Kabinet irányítja. Fontosabb feladatok: - A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az ITS-be. - A városfejlesztés külső és belső környezetében bekövetkezett változások figyelemmel kisérése, a célokra gyakorolt hatások elemzése. - ITS partnerségi egyeztetések szakmai irányítása, felügyelete. - Szakmai stratégiai szinten a településközi koordináció előkészítése. Az ITS-ben körvonalazott fejlesztések megvalósításának menedzsmentjét a már létező, saját hivatali működésben vagy közszolgáltatási (és egyéb) szerződésben meghatározott, operatív menedzsment szervezetek látják el. Fontosabb feladatok: - ITS partnerségi egyeztetések anyagainak előkészítése, előterjesztése döntés-előkészítésre.

96

-

A döntéshozók részére éves jelentés készítése az ITS vonatkozó projektelemeinek megvalósításáról, a változó külső, belső tényezőkről, korrekciókról, társadalmi igények változásáról. ITS megvalósítási folyamatáról a lakosság tájékoztatására alkalmas információk összeállítása, évente legalább egyszer, jelentősebb változások esetén többször is.

Az ITS megvalósításához szükséges humánerőforrás -

-

7.3

1 fő irodavezető (építész végzettség): pályázatok kezelése, beruházások előkészítése, lebonyolítása, közbeszerzések lebonyolítása, energetikai, hulladékgazdálkodási és projektmenedzsmenti feladatok ellátása stb. 1 fő vagyongazdálkodási ügyintéző: önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos bérleti, eladási, vételi, telekalakítási stb. ügyek 1 fő útügyi ügyintéző: utak, csapadékvíz elvezető létesítmények fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok, beruházások előkészítése, lebonyolítása 1 fő környezetvédelmi ügyintéző: környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása (jogszabályok követése, hulladékgazdálkodási, levegőtisztasági, vízgazdálkodási, stb. ügyek) 1 fő ügyintéző : önkormányzati intézményekkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, fejlesztési feladatokat ellátó, lehetőleg mérnöki képesítésű ügyintéző 1 fő ügyvezető: pályázatírás, nyertes pályázatok végrehajtása, közbeszerzési koordinátori feladatok, projektmenedzsmenti feladatok ellátása 1 fő pénzügyi ügyintéző: pályázatok elszámolása, pénzügyi kezelése 1 fő projekt asszisztens: projektek kezelése, projektfenntartási időszak kezelése, dokumentálása, nyilvánossággal kapcsolatos feladatok

TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK

Nagykőrös Város Önkormányzata a felmerülő lakossági igények jobb kielégítése érdekében feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során kölcsönös érdekek alapján szükség szerint együttműködik a környező települések önkormányzataival, valamint a Pest Megyei Önkormányzattal. Nagykőrös Város Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai: -

Espelkamp, Németország, Testvérvárosi szerződés

-

Salonta-Nagyszalonta, Románia, Ikervárosi szerződés

-

Reghin-Százrégen, Románia, Barátsági szerződés

-

Haaksbergen, Hollandia, Barátsági szerződés

-

Terme di Castrocaro e Terra del Sole, Olaszország, Barátsági szerződés

-

Le’ Muy, Franciaország, Barátsági egyezmény

Nagykőrös Város Önkormányzata részt vesz az országos „Idősbarát programban”, a polgármester által felkért referens útján együttműködik és kapcsolatot tart Nagykőrös Város Önkormányzat Idősügyi Tanácsával, valamint a Helyi Értéktár Bizottságával szoros kapcsolatot tart. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során fontos szempont volt a széleskörű partnerség megteremtése, valamennyi a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet, közigazgatási, civil szerv, illetve a lakosság irányában. 97

A tervezési folyamatban a partnerekkel folytatott egyeztetések, fórumok, munkacsoportok megbeszéléseinek időpontját, fontosabb mérföldköveket a partnerségi terv időbeli ütemezését, a Partnerségi Terv 1. sz. melléklete tartalmazta, melynek kisebb korrekciójára a tervezési folyamat közben szükség volt. A tervezési folyamatban felállított mechanizmus tudja képezni a gördülékeny és sikeres feladatmegvalósítás szervezeti alapját. A döntéshozói szint (képviselő-testület, bizottság) munkáját az operatív szinten a Stratégiai Munkacsoport (SMCS) és az önkormányzati Hivatalon belüli projekt menedzsment (PM) segíti. Cél, hogy az ITS felülvizsgálata során létrejött partnerségi egyeztetések, élő kapcsolatok megmaradjanak hosszú távon is. Az SMCS elsősorban a helyi szereplők folyamatos kommunikációját biztosítja, amely az Önkormányzat számára folyamatos visszacsatolást ad az eredmények nyomon követéséről. Célszerű negyedévente a Polgármesternek partnerségi egyeztetést kezdeményezni az összeszokott SMCS, valamint a Bizottsági tagok bevonásával. Kiemelt szerepe van a Stratégiai Munkacsoportnak (SMCS), amely tagjai az nagykőrösi közélet fontosabb szereplői, véleményformálói. Összehívása során elsősorban olyan helyi civil és szakmai szervezetek, fontosabb intézmények vezetőire számítottunk, akik helyismeretükkel, sajátos nézőpontjukkal segítették a tervezői munkát. A testület nem politikai grémium. Létszámát az operatív működés megtartása érdekében 15-20 főben korlátoztuk.

7.4

TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során fontos szempont volt a széleskörű partnerség megteremtése, valamennyi a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet, közigazgatási, civil szerv, illetve a lakosság irányában. A magánberuházókkal való együttműködés kiemelten fontos a város jövője szempontjából. A magántőke befektetések elősegítésére javasolt a kommunikációs mechanizmusok erősítése az önkormányzat és a privát szektor között. Az önkormányzat egy vállalkozói INFO PONT felállítását kezdeményezheti, egy adott nyitva tartási idő mellett. A felállított munkaállomás állandó ingyenes tájékoztatási lehetőséget biztosít az alábbi tématerületek mentén: - aktuális uniós támogatási lehetőségek - fontosabb adózási változások A tervezési folyamatban a partnerekkel folytatott egyeztetések, fórumok, munkacsoportok megbeszéléseinek időpontját, fontosabb mérföldköveket a partnerségi terv időbeli ütemezését, a Partnerségi Terv 1. sz. melléklete tartalmazta, melynek kisebb korrekciójára a tervezési folyamat közben szükség volt. A tervezési folyamatban felállított mechanizmus tudja képezni a gördülékeny és sikeres feladatmegvalósítás szervezeti alapját. A döntéshozói szint (képviselő-testület, bizottság) munkáját az operatív szinten a Stratégiai Munkacsoport (SMCS) és az önkormányzati Hivatalon belüli projekt menedzsment (PM) segíti.

98

Cél, hogy az ITS felülvizsgálata során létrejött partnerségi egyeztetések, élő kapcsolatok megmaradjanak hosszú távon is. Az SMCS elsősorban a helyi szereplők folyamatos kommunikációját biztosítja, amely az Önkormányzat számára folyamatos visszacsatolást ad az eredmények nyomon követéséről. Célszerű negyedévente a Polgármesternek partnerségi egyeztetést kezdeményezni az összeszokott SMCS, valamint a Bizottsági tagok bevonásával. Kiemelt szerepe van a Stratégiai Munkacsoportnak (SMCS), amely tagjai az nagykőrösi közélet fontosabb szereplői, véleményformálói. Összehívása során elsősorban olyan helyi civil és szakmai szervezetek, fontosabb intézmények vezetőire számítottunk, akik helyismeretükkel, sajátos nézőpontjukkal segítették a tervezői munkát. A testület nem politikai grémium. Létszámát az operatív működés megtartása érdekében 15-20 főben korlátoztuk. 7.5

MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA

7.5.1 A MONITORING RENDSZER FELADATA ÉS MÓDSZERTANA

A monitoring rendszer egy folyamatos adatgyűjtésen alapuló ellenőrző tevékenység annak érdekében, hogy az Önkormányzat információkhoz jusson az adott tevékenységek – jelen esetben az integrált településfejlesztési stratégiában foglalt célkitűzések, és projektek megvalósításával – kapcsolatban, és szükség esetén, akár menet közben is befolyásolhassa azok alakulását. A monitoring lényege az információk folyamatos visszacsatolása, és beépítése az éppen aktuális elemek, projektek, programok végrehajtásába. A monitoring működéséhez először alapadatokat, kiinduló értékeket tartalmazó adatbázis felépítése szükséges. Az ITS egy integrált szemléletmódú dokumentum, amely nem csak a projekteket, hanem az egyes ágazati célokat és azok összefüggéseit is figyelembe veszi. Ezért a monitoring rendszer mérési alapja nem kizárólag a projektek megvalósulása, hanem az egyes célok teljesülése. A rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen egy szakmailag megalapozott indikátorkészlet meghatározása. A hosszú távú célok – projektekben realizálódó – megvalósulását hatás és eredmény indikátorok, az egyes projektek fizikai megvalósulását output indikátorok megadásával mérjük. A mérés alapja a kiinduló évben meghatározott bázis érték, melyhez a program végére elérendő célértéket kell meghatározni. A bázisérték meghatározására elsősorban szükséges az adatbázis kiépítése, az alapadatok beszerzése majd az évenkénti (indokolt esetben több évi) felülvizsgálatokhoz szükséges adatszolgáltatási rendszer kiépítése. A célértékek és az indikátorok pontosan csak akkor azonosíthatók és számszerűsíthetők, amennyiben az operatív programcsomagok véglegesen elfogadásra kerülnek, illetve a projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut arra a szintre, hogy a hozzájuk kapcsolódó indikátorok mérhetők legyenek. Amíg ezen feltételek nem teljesülnek, addig elsősorban az alapelvek tisztázására és javasolt monitoring mutatók meghatározására kerülhet sor jelen dokumentum készítése során.

7.5.2

A MONITORING RENDSZER MŰKÖDTETÉSI MECHANIZMUSAINAK MEGHATÁROZÁSA

A monitoring rendszer működtetési mechanizmusa az EU-s társfinanszírozású projektek esetében a közösségi és a hazai jogszabályoknak megfelelően történik, az érintett Közreműködő Szervezet felelős a megvalósulás és a fenntartás során vállalt célértékek kezeléséért. A projekt szinteken vállalt 99

célértékeket nagyobb célok mentén egyszerűsíteni és összegezni kell, ennek figyelemmel kísérése a helyi városfejlesztési szereplők feladata. Az ITS megvalósulását a képviselőtestület fogadja el, megvalósulását a szakosztályokon (illetve a városfejlesztési társaságon) keresztül folyamatosan figyelemmel kíséri. Rendszerbe épített módon a stratégia felülvizsgálatára évi gyakorisággal kerülhet sor. Az indikátorok célértékeinek időarányos teljesülését a képviselőtestület folyamatosan értékeli. Az ITS keretében megfogalmazott és kitűzött célok megvalósulásának nyomon követése, az eredmények visszacsatolása, és az azokból levonható következtetések leszűrése érdekében monitoring rendszer kialakítására van szükség. A monitoring rendszer működését két feladatra lehet lebontani: 1. Megvalósulást mérő indikátor rendszer kidolgozása és az adatok időközi összegyűjtése 2. ITS időszakos felülvizsgálata, a kitűzött célok megvalósulásának időközi értékelése A stratégiában megfogalmazott célkitűzések teljesülése a fejlesztésekkel kapcsolatban meghatározott monitoring mutatókkal (indikátor) válik mérhetővé. Az eredményes megvalósítás érdekében szükség van az indikátorok éves vizsgálatára. A monitoring tevékenység rendszeres elvégzése elsősorban az Önkormányzat hatáskörébe és feladatai közé tartozik. Az ITS-ben szereplő projektek megvalósítója nem kizárólag Nagykőrös Város Önkormányzata, hanem az állami, gazdasági és non profit szektor szervezetei is. Az adatszolgáltatás ennek következtében több helyről érkezik a városhoz. A megfelelő szintű adatok hozzáférése fontos a folyamatos kapcsolattartás a fejlesztéseket megvalósító összes szervezettel. Az ITS felülvizsgálata támaszkodik a monitoring mutatók éves értékelésére, de a fejlesztések teljességét bemutató jelentésekre is. A 3-5 évente történő felülvizsgálat lehetőséget biztosít a kijelölt akcióterültek határainak módosítására, a meghatározott célkitűzések módosítására, a megvalósulást mérő indikátor rendszer bővítésére és esetleges átdolgozására. A felülvizsgálat elvégzésének felelőse Nagykőrös Város Önkormányzata. 7.5.3

A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK TELJESÜLÉSÉT MÉRŐ JAVASOLT EREDMÉNY ÉS HATÁSINDIKÁTOROK

A stratégiai célokhoz rendelt indikátorokat a 2.6. fejezet tartalmazza.

100

7.5.4 AZ ITS AKCIÓTERÜLETI PROJEKTJEINEK MEGVALÓSULÁSÁNAK MÉRÉSÉRE JAVASOLT OUTPUT INDIKÁTOROK Akcióterület megnevezése és kapcsolódó projektek

Belváros (AT1)

ATP1

ATP2

, s, KSH, szolgáltatóBelvároson kívüli belterület (AT2)

ATP3

ATP4





ATP5


ATP6


ATP7


ATP8


Output indikátor neve

Me.

Bázisértéke

Célérték

Adatforrás

Városfejlesztés: Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2

0

2000

önkormányzat

Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek Az újraépített vagy felújított utak teljes hoszsza Fejlesztett egészségügyi infrastruktúra férőhely kapacitás A fejlesztések nyomán létrejött új egészségturisztikai funkció Városfejlesztés: Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek felújított távhőszolgáltatással 101

db

0

10

önkormányzat, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálko dási Központ.

db

0

1

önkormányzat, KLIK

db

0

1


m

0

100

önkormányzat

fő

0

10

önkormányzat, kórház

db

0

1

önkormányzat, kórház

m2

0

500

önkormányzat

db

0

480

önkormányzat, energia

Akcióterület megnevezése és kapcsolódó projektek

ATP9


ATP10


ATP11


ATP12

Külterület (AT3)

ATP13

ATP14

ATP15


Pálfája aréna felújítása, fejlesztése

Vásártér rendezése, fejlesztése 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése

ATP16

Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös) folytatása

ATP17

Külterületi földutak (mezőgazdasági utak) burkolatának megépítése

ATP18

Tanyavillamosítások megújuló energetikai megoldásokkal

ATP19

Tanyasi gazdálkodás újjáélesztése fiatal gazdálkodók helyzetbehozásával

Output indikátor neve érintett lakások száma Panelprogramba bevont épületek száma Korszerűsített közvilágításban érintett lakosok száma Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek Oktatóközpont férőhelyszám növekedése Az épület éves primerenergiafogyasztásának csökkenése Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek Korszerűsített vásártér terület Az újraépített vagy felújított utak teljes h. Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hoszsza Pormentesített külterületi földutak hossza Tanyavillamosítás programban résztvevő tanyák száma Önkormányzati program kereté-

102

Me.

Bázisértéke

Célérték

Adatforrás szolgáltató, KSH

db

0

5

önkormányzat, KSH

fő

0

20000

önkormányzat, enregia szolgáltató

db

0

10

önkormányzat

fh

0

10


kWh/é v

0

2000

önkormányzat, KLIK, energia szolgáltató

db

0

1


m2

0

1000

önkormányzat

m

0

8200

önkormányzat, NIF Zrt.

m

0

15000


m

0

10000


db

9

30

önkormányzat, MNVH, KSH

10

önkormányzat, MNVH, KSH

db

0

Akcióterület megnevezése és kapcsolódó projektek

Output indikátor neve

Me.

Bázisértéke

Célérték

ben fiatal gazdáknak biztosított tanyák száma 31. táblázat: Az ITS akcióterületi projektjei megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok

103

Adatforrás

8

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra: A célrendszer hierarchiája, forrás: Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 – 2020 elkészítéséhez............................................................................................... 8 2. ábra: Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiájának helye az EU és hazai tervezési hierarchiában .................................................................................................................. 10 3. ábra: Nagykőrös térségi kapcsolatai, forrás: saját szerkesztés ...................................................... 27 4. ábra: Nagykőrös belváros, belvároson kívüli belterület, külterület áttekintő, forrás: Google Earth, saját szerkesztés ................................................................................................... 31 5. ábra: Nagykőrös belvárosi területe, forrás: saját szerkesztés ....................................................... 33 6. ábra: Nagykőrös belvároson kívüli belterülete, forrás: saját szerkesztés ..................................... 37 7. ábra: Nagykőrös külterülete, forrás: Google Earth, saját szerkesztés ........................................... 43 8. ábra: A lakónépesség korszerkezete városrészenként és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés........................................................................................................................ 50 9. ábra: Iskolai végzettség városrészek szerint és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés ....... 50 10. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya városrészenként és Nagykőrös városában, 2011, forrás: KSH ............................................................................................................. 52 11. ábra: Nagykőrös szegregátumainak áttekintő térképe, forrás: KSH adatszolgáltatás ................ 57 12. ábra: A 3. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH ......................................... 59 13. ábra: A 4. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH ......................................... 60 14. ábra: Az 5. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH ....................................... 61 15. ábra: Az Integrált Településfejlesztési Stratégia helye a tervrendszerben ................................. 68

104

9

TÁBLÁZATJEGYZÉK

1. táblázat: A koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia célrendszere ......................... 22 2. táblázat: A tematikus és a területi célok valamint a városrészek közötti összefüggések bemutatása ..................................................................................................................... 23 3. táblázat: Városrészi célok (területi célok) ...................................................................................... 24 4. táblázat: Középtávú stratégiai célokhoz rendelt indikátorok ........................................................ 25 5. táblázat: Városrészenkénti adatok a 2011-es népszámlálás alapján............................................. 28 6. táblázat: A tervezett beavatkozások és a városrészek kapcsolata ................................................ 32 7. táblázat: A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek ....................................... 35 8. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése ....... 36 9. táblázat: A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek ....................................... 41 10. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése ..... 42 11. táblázat: A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek ..................................... 46 12. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése ..... 47 13. táblázat: Az integrált településfejlesztési stratégiákban megfogalmazott fejlesztések indikatív forrásigénye (mft)............................................................................................. 48 14. táblázat: A lakónépesség száma és aránya városrészenként, forrás: KSH adatközlés ................ 49 15. táblázat: A foglalkoztatás városrészek szerint és Nagykőrös városban, 2011, forrás: KSH adatközlés........................................................................................................................ 51 16. táblázat: A lakások száma és az alacsony komfortú lakások aránya városrészenként és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH ..................................................................................... 52 17. táblázat: Óvodák létszámadatai 2014/2015. tanévben, forrás: Nagykőrös Önkormányzata és Oktatási Hivatal........................................................................................................... 54 18. táblázat: Hátrányos helyzetű tanulók száma a 2014/2015. tanévben, forrás: Oktatási Hivatal ............................................................................................................................. 54 19. táblázat: Az OFTK prioritásainak a Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése ....................... 70 20. táblázat: Az OFTK specifikus céljainak a Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése ............... 71 21. táblázat: Pest Megye Területfejlesztési Koncepció stratégiai célok és az ITS középtávú célok kapcsolata ....................................................................................................................... 74 22. táblázat: EU 2020 / Széchenyi 2020 Tematikus célok és az ITS középtávú célok kapcsolata ...... 76 23. táblázat: Az NFFK stratégia céljainak rendszere és az ITS célrendszeréhez illeszkedése ............ 77 24. táblázat: A Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai céljai és a ITS célrendszeréhez illeszkedése ..................................................................................................................... 78 25. táblázat: A Nemzeti Energiastratégia céljai és az ITS célrendszeréhez illeszkedése ................... 78 105

26. táblázat: A Nemzeti Közlekedési Stratégia céljai és az ITS célrendszeréhez illeszkedése ........... 79 27. táblázat: A RIS9 stratégia fejlesztési prioritásai és a tematikus céljainak illeszkedése ............... 80 28. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a helyzetelemzésben feltárt problémák megoldására és a város adottságaira .............................................................................. 87 29. táblázat: A középtávú átfogó célok és a tematikus városi célok koherenciája ............................ 88 30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai .................................................... 90 31. táblázat: Az ITS akcióterületi projektjei megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok .................................................................................................................... 103

106

Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia

Recommend Documents