Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó vizsgálat - Helyzetfeltárás és helyzetelemzés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében.
2015. május
1
Tartalomjegyzék 1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok................................................................................................................................. 7 2.
3.
A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata............................ 10 2.1
Nagykőrös 2008-ban elfogadott és 2009-ben módosított Integrált Városfejlesztési Stratégiája ...... 10
2.2
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ............................................................. 14
2.3
Pest megye területfejlesztési koncepciója ......................................................................................... 21
A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata............................................ 26
4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek vonatkozó megállapításai........................................................................................................................... 32 5.
6.
Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ........................................................ 33 5.1
A hatályos fejlesztési koncepció, ITS vonatkozó megállapításai ........................................................ 33
5.2
Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ...................................................... 35
A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ...................................... 36 6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök, a hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ......................................................................................................................................... 38
7.
A település társadalma ..................................................................................................... 43 7.1
8.
Demográfia......................................................................................................................................... 43
7.1.1
Képzettség................................................................................................................................... 47
7.1.2
Foglalkoztatottság ....................................................................................................................... 48
7.1.3
Család, jövedelmi viszonyok ....................................................................................................... 49
7.1.4
Nemzetiségi összetétel ............................................................................................................... 50
7.1.5
Életminőség ................................................................................................................................ 51
7.2
Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ........................................................... 52
7.3
Települési identitást erősítő tényezők ............................................................................................... 54
A település humán infrastruktúrája ................................................................................. 56 8.1
Oktatás ............................................................................................................................................... 56
8.2
Egészségügyi és szociális ellátás ......................................................................................................... 57
8.3
Esélyegyenlőség ................................................................................................................................. 59
2
9.
A település gazdasága ...................................................................................................... 61 9.1
A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői .................................................................................. 69
9.2
A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelései 72
9.3
A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ...................................................................... 74
9.4
Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) .......................................................................................... 80
10. Az önkormányzat gazdálkodása ....................................................................................... 83 10.1
Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ...................................................................... 83
10.2
Településfejlesztés ............................................................................................................................. 87
10.3
Foglalkoztatáspolitika ........................................................................................................................ 89
10.4
Intézményfenntartás .......................................................................................................................... 90
10.5
Energiagazdálkodás ............................................................................................................................ 92
11. Településüzemeltetési szolgáltatások .............................................................................. 93 12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ....................................................................... 94 13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata ........................................................................................ 99 14. Az épített környezet vizsgálata ...................................................................................... 104 14.1
Településszerkezet-városrészek bemutatása: ................................................................................. 104
14.2
Területfelhasználás vizsgálata .......................................................................................................... 106
14.2.1
Belváros .................................................................................................................................... 106
14.2.2
Belvároson kívüli belterület ...................................................................................................... 107
14.2.3
Külterület .................................................................................................................................. 107
14.3
Szegregátumok, szlömösödött területek ......................................................................................... 107
14.3.1
Alulhasznosított, barnamezős területek ................................................................................... 107
14.4
Önkormányzati tulajdon kataszter ................................................................................................... 108
14.5
Az épített környezet konfliktusai, problémái ................................................................................... 108
15. Közlekedés ...................................................................................................................... 110 15.1
Hálózatok és hálózati kapcsolatok ................................................................................................... 110
15.2
Közúti közlekedés ............................................................................................................................. 111
15.3
Közösségi közlekedés ....................................................................................................................... 111
3
15.4
Kerékpáros és gyalogos közlekedés ................................................................................................. 111
15.5
Parkolás ............................................................................................................................................ 111
16. Közművek ....................................................................................................................... 112 16.1
Víziközművek, .................................................................................................................................. 112
16.1.1
Vízgazdálkodás és vízellátás ...................................................................................................... 112
16.1.2
Szennyvízelvezetés.................................................................................................................... 113
16.1.3
Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés .............................................................................. 114
16.2
Energia ............................................................................................................................................. 116
16.2.1
16.3
Energiagazdálkodás és energiaellátás ....................................................................................... 116
16.2.1.1
Villamos energia ............................................................................................................... 116
16.2.1.2
Hőenergia ellátás ............................................................................................................. 116
16.2.1.3
Távhőellátás ..................................................................................................................... 117
16.2.1.4
Megújuló energiaforrások alkalmazása ........................................................................... 119
Elektronikus hírközlés ...................................................................................................................... 119
16.3.1
Vezetékes elektronikus hálózat ................................................................................................ 119
16.3.2
Vezeték nélküli hírközlési építmények ...................................................................................... 120
16.3.3
Telekommunikáció .................................................................................................................... 120
17. Környezetvédelem.......................................................................................................... 121 17.1
Talajvédelem .................................................................................................................................... 121
17.2
Vízvédelem: felszíni és felszín alatti vizek védelme ......................................................................... 121
17.3
Levegőtisztaság védelem, zaj- és rezgésártalmak elleni védelem ................................................... 124 A város ellátottsági mutatója a járási átlaggal egyezik, az országos és megyei átlag alatt marad. ...... 127
17.4
A települési környezet állapota és értékei ....................................................................................... 129
18. Katasztrófavédelem........................................................................................................ 130 18.1
Építésföldtani korlátok, Csúszás-, süllyedésveszélyes területek, földrengés veszélyeztetett területei 132
18.2
Vízrajzi veszélyeztetettség, Ár- és belvízveszélyes területek, .......................................................... 132
19. Városi klíma .................................................................................................................... 134 20. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ................................................ 135
4
21. A település adottságainak, lehetőségeinek és fejlesztési korlátainak összefoglalása ... 135 21.1
Társadalom....................................................................................................................................... 135
21.2
Gazdaság .......................................................................................................................................... 137
21.3
Táji és természeti adottságok .......................................................................................................... 139
21.4
közművek ......................................................................................................................................... 140
21.5
Közlekedés ....................................................................................................................................... 141
21.6
SWOT ............................................................................................................................................... 142
21.7
Problématérkép ............................................................................................................................... 144
21.8
Értéktérkép ...................................................................................................................................... 145
21.9 Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ................................................................................................. 146 21.9.1
Belváros .................................................................................................................................... 147
21.9.2
Belvároson kívüli belterület ...................................................................................................... 149
21.9.3
Külterület .................................................................................................................................. 150
21.10 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése ............................................................................................................................................. 151 21.10.1
A 2008-ban készült IVS szegregátumai és szegregálódó területei ....................................... 151
21.10.2
Szegregátumok a 2011. évi népszámlálás alapján ................................................................ 152
21.10.3
A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek részletes helyzetelemzése .. 155
21.10.3.1
Szegregációval veszélyeztetett területek ....................................................................... 155
21.10.3.2
3. számú szegregációval veszélyeztetett terület ............................................................ 155
21.10.3.3
A 4. számú szegregációval veszélyeztetett terület ......................................................... 156
21.10.3.4
Az 5. számú szegregációval veszélyeztetett terület ....................................................... 157
21.10.3.5
Külterületi szegregátumok ............................................................................................. 158
21.10.3.5.1 21.10.3.6
A Temetőhegy dülői szegregátum ......................................................................... 158
A külterület szegregációval veszélyeztet területei ......................................................... 159
21.11 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése ............................................................................................................................................. 160
5
BEVEZETÉS TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK
A 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet változást hozott a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) és a településrendezési eszközök, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények esetében. A rendelet szerint az ITS és településfejlesztési koncepció tartalmi követelményrendszere megváltozott, így szükségessé vált a jelenleg hatályos integrált városfejlesztési stratégia (IVS) és településfejlesztési koncepció felülvizsgálata. A koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat három fő része a helyzetfeltáró, a helyzetelemző és a helyzetértékelő munkarész a kormányrendeletnek megfelelően. A helyzetfeltáró munkarész megállapításaira támaszkodva készült el a helyzetelemző, helyzetértékelő munkarész. A megalapozó vizsgálat közös háttere a településfejlesztési koncepciónak és az ITS-nek is. A tervezési folyamat a rendeletben rögzítettek szerint, széleskörű partnerséggel valósul meg, bevonva a település szereplőit. Az államigazgatási szerveket, az önkormányzatokat, a társadalmi és gazdasági szervezeteket és a lakosságot is bevontuk a tervezés folyamatába, melynek rendjét az önkormányzat által elfogadott Partnerségi Terv tartalmazza.
6
HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ
1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK
TELEPÜLÉS
HELYE
A
Nagykőrös városa a Közép-Magyarországi Régió települése Pest megye délkeleti határán, Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye szomszédságában. Helyzete a megyén belül periférikus, Budapesttől 100 kilométerre található. Természet földrajzilag jellemezve Nagykőrös területe az Alföld nagytájon belül a Duna-Tisza közi Síkvidék középtájon fekszik. Ezen belül a Pilisi-Alpári-Homokhát kistájcsoporthoz tartozik. Nagykőrös szomszédos településeivel együtt Magyarország tanyás térségeinek része. Népsűrűsége alapján (<120 fő/km2) is a vidékies térségek közé tartozik. A város a talajvízsüllyedéssel sújtott és ebből fakadó problémákkal küzdő Homokhátságon fekszik, bár a tanyás térségek rendeleti lehatárolása1 alapján Nagykőrös nem esik a homokhátsági tanyás települések közé. Nagykőrös sajátos, megyeszéli fekvése miatt a Kecskemét irányú kapcsolatrendszer számos tekintetben szorosabb és nagyobb jelentőségű a fővárosinál. Nagykőrös ehhez mérten, s számos régiós településhez viszonyítva kisebb településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik. A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. Nagykőrös azonban Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyével is határos, így egyes funkciók tekintetében Pest megye határain túlnyúlóan, néhány közeli, e megyékhez tartozó település szintén a vonzáskörzetébe tartozik. A legintenzívebb kapcsolatok Kecskemét és Cegléd városaihoz kötik Nagykőröst, melyek a település munkavállalói számára - a helyi, munkalehetőség szempontjából rendkívül kedvezőtlen viszonyok miatt - a legfőbb célterületnek számítanak. Ezek a járás településeinek társadalmi-gazdasági fejlődését alapvetően meghatározzák, népességvonzó és térségszervező erejük jelentős. A kínált munkalehetőségek, valamint az elérhető szolgáltatások széles körén keresztül egyrészt kedvezően hatnak a térség lakónépességének foglalkoztatására, illetve az életminőségére, ugyanakkor a befektetések területén elszívó hatásuk érvényesül. A kedvező térségi kapcsolatoknak köszönhetően a városból sok ember veszi igénybe a főváros, illetve a már említett Cegléd és Kecskemét szolgáltatásait, mind az egészségügy, az oktatás, vagy akár a kultúra, s egyéb intézményrendszerek tekintetében is. 1
81/2011. (VIII. 11.) VM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről
7
Nagykőrös 2013 óta, a Nagykőrösi járás központja. A járást azonban három település alkotja, így nem releváns csupán járási viszonylatban vizsgálni a település szerepkörét. A város Cegléddel, Kecskeméttel és Budapesttel való szorosabb kapcsolata mellett, vonzáskörzetét tekintve elsősorban, a legtöbb funkciója szempontjából a szűkebb szomszédságában elhelyezkedő, kis lélekszámú településekre terjed ki. Ezek közé tartozik Csemő, Kocsér, Törtel, Nyársapát, ahonnan főként általános és középiskolás diákok, illetve kisebb mértékben az alacsonyabb végzettséget igénylő munkák ellátására, illetve hivatali feladatokat ellátó dolgozók ingáznak Nagykőrösre. A város tehát számos olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval rendelkezik, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Mivel a közelben több hasonló vagy nagyobb méretű város is található (Cegléd, illetve Kecskemét), a funkciók kevésbé koncentráltak. Kereskedelmi szempontból Cegléd és Kecskemét vonzereje nagyobb, így Nagykőrösről is sokan járnak vásárolni az ottani hipermarketekbe és szaküzletekbe. Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre levő Kecskeméthez, melyet a két város között lévő sűrű tömegközlekedési kapcsolat is bizonyít. A város az ivóvize egy részét Törteli kutakból nyeri. Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz, amely szerint a 2007-tól a hulladékot a Ceglédi Regionális Szilárdhulladék lerakóba szállítják, illetve Nagykőrösön egy 20 ezer t/év kapacitású komposztáló létesült. Önkormányzati adatok szerint a Nagykőrösről ingázó munkavállalók döntő többsége Kecskeméten és Cegléden, kisebb részben Budapesten vállalt munkát 2011-ben.
A város a foglalkoztatás terén korlátozott lehetőségekkel bír, sokan járnak be a környező falvakból dolgozni, de jelentős azoknak a száma is, akik a környező városokban találnak munkát. Nagykőrösre napi rendszerességgel munkavállalási céllal Kecskemétről, Ceglédről, Kocsérról, Törtelről, Nyársapátról és Tiszakécskéről járnak dolgozni. Nagykőrösről elsősorban Kecskemétre, Ceglédre és Budapestre utaznak a munkavállalók. A város gazdaságában már az 1990-es években megjelentek az iparban a külföldi befektetők (konzervipar, csomagolóipar, elektronika), akik folyamatosan fejlesztenek, és országos szinten is komoly tényezők saját ágazatukban. Új nagybefektetők vonzása azonban azóta nem sikerült. A helyi vállalkozások elsősorban a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a szolgáltató szektor területén aktívak. A mezőgazdaság a város gazdasági szerkezetében a rendszerváltást követően is megőrizte fontos szerepét. Bár a folyamatos élelmiszer-feldolgozó kapacitások leépítése miatt ma jelentősen lecsökkent volumene, de még napjainkban is magasabb arányt képvisel az országos értékeknél. A mezőgazdasági szektor azonban alacsony jövedelemtermelő
8
képessége miatt csak korlátozott mértékben tette lehetővé a versenyképes vállalkozások kialakulását. A gazdasági szerkezetben a tercier szektor aránya nem követi az országos átlagokat, és a környező nagyobb települések átlaga alatt marad. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás aránya kifejezetten alacsony értéket képvisel, ami jól mutatja az idegenforgalom adottságokhoz képest kis volumenét. A város a többnapos turisztikai szolgáltatásokra nincs felkészülve. Az oktatást tekintve a három középfokú intézmény jelent vonzerőt a környező települések lakossága számára, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara távolabbi régiókból is vonzza a diákokat. Az egészségügyi funkció terén a város kiterjedtebb vonzáskörzettel is rendelkezik a rehabilitációs szakkórház és a rendelőintézet révén, mely a környező települések ellátását is biztosítja.
1. ábra: Térségi kapcsolatok Nagykőrös város szempontjából nézve, forrás: saját szerkesztés
9
2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
A 2007-2013 közötti időszakban készült Integrált Városfejlesztési Stratégiák számára az akkor hatályos országos és térségi fejlesztési dokumentumok határozták meg a tervezés kereteit:
az akkor hatályos Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról és az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyűlési határozatok,
az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megjelenített országos fejlesztési célrendszer,
a Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013,
az ajánlott tervezési módszertan vonatkozásában pedig az NGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság által 2007-ben kiadott városrehabilitációs kiadvány (Városrehabilitáció 2007-2013-ban - Kézikönyv a városok számára)
A helyzetelemzés alapján javasolt középtávú stratégia:
2.1
Emberléptékű, komfortos és urbanizált környezet kialakítása – annak minden városi ellátási funkciójával együtt;
Pozitívumok maximális kihasználására építve a turizmus ösztönzése (egészség, kulturális) és a rekreáció feltételeinek erősítése;
Negatívumok hatásának infrastruktúra fejlesztése.
mérséklésére
a
gazdaságfejlesztés
ösztönzése,
az
NAGYKŐRÖS 2008-BAN ELFOGADOTT ÉS 2009-BEN MÓDOSÍTOTT INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Már e korábban készült városfejlesztési dokumentumok is megállapították, hogy a városok kiemelt fejlesztéspolitikai megjelenítését e városoknak a térségük versenyképessége meghatározásában játszott kulcsszerepe indokolja. E megállapítás ellenére Nagykőrös 20082009-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégiájában még nem kapott kellő hangsúlyt a térségi szerep és annak erősítése. A városok fejlesztésénél kiemelt szempont volt a társadalmi-gazdasági- környezeti értelemben vett fenntarthatóság érvényesítése, amely a várospolitikában integrált megközelítést igényelt. Elismert tény volt már a korábbi fejlesztési időszakban is, hogy a városok hozzájárulása a gazdasági növekedéshez a fejlesztési pólusok együttműködő városhálózati rendszerében érvényesül a leginkább, Nagykőrös vonatkozásában mégsem történtek lépések a szomszédos városokkal (Kecskeméttel, Cegléddel, illetve Abonnyal) való érdemi együttműködésre. Nagykőrös korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiája elsősorban a városközpont megújítására, illetve az egyes városrészekben azonosított akcióterületek fejlesztésére koncentrált.
10
2. ábra: Nagykőrös 2008-ban elfogadott és 2009-ben módosított Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere
A 2008-óta végrehajtott, illetve megvalósítás alatt álló városi projekteket összevetve a 2008ban elfogadott, majd 2009-ben módosított integrált városfejlesztési stratégiával, az alábbi megállapításokat lehet tenni: Nagykőrös városa az Integrált Városfejlesztési Stratégia mentén valamennyi területi egységére kidolgozott és végrehajtott fejlesztési, vagy felújítási (karbantartási) projekteket. Az elmúlt időszak legnagyobb és legtöbb projektet jelentő beruházásai a hiányzó infrastruktúra elemek kiépítését, pótlását szolgálták. Az infrastruktúrafejlesztések a város teljes területét érintettét. Ezek a csatornaépítés, az ivóvíz minőségjavítása, a csapadékvízelvezetés, az útépítések, kerékpárút építések és a tanyavillamosítások voltak. A tematikus célok közül a megvalósított projekteket vizsgálva a „Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése” cél megvalósítása dominál. Ez a tematikus cél az IVS-ben a Belvároson kívüli terület egységre fókuszál, de a végrehajtási időszak projektjei a település mind három területi egységét érintik közvetlenül és közvetetten is. A „Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése” tematikus célhoz rendelhető projektek inkább a helyi rekreáció-fejlesztéssel függnek össze. Az életminőséghez szükséges élhető környezeti állapotok kialakítása és fenntartása alapvető kritérium a város életében, ahol szükség van a polgárok megtartására. Ugyanakkor a minőségi turizmust is csak kialakított minőségi desztinációkra lehet szervezni. Tehát
11
tekinthetjük az eddigi időszakot a turisztikai helyszínek fejlesztésének, amelyre a későbbiekben épülhet a településmarketing és a szálláshelyek fejlesztése, valamint a további turisztikai célzatú fejlesztések, például a balneológiai szolgáltatások, az egészségturizmus terén. Nem kaptak hangsúlyt az elmúlt időszakban a „Egészségturizmus feltételeinek megteremtése”, a „Minőségi és szociális lakásépítés” és a „Mezőgazdaság fejlesztése” területi célok Tematikus célként pedig a megvalósított projektek alapján minimális támogatást élvezett a gazdaságfejlesztés a Kálvin téri piac korszerűsítésével.
12
Célterület
Belvárosi célok
Belvároson kívüli belterület céljai
A 2008-ban elfogadott és 2009-ben módosított IVS tematikus alcéljai Közösségi, találkozási terek kialakítása Zöldterületek bővítése Forgalomszervezés javítása Gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése Új gazdasági funkciók kialakítása Hiányzó infrastruktúra kiépítése Egészségturizmus feltételeinek megteremtése Rekreáció feltételeinek javítása
Minőségi és szociális lakásépítés Hiányzó infrastruktúra kiépítése
Infrastruktúra fejlesztése Külterület céljai
Mezőgazdaság fejlesztése Bekapcsolódás a lovas és kerékpáros turizmusba
Tematikus célok közé be nem illeszthető projektek
1.
A 2008 óta végrehajtott projektek
Nagykőrös városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja Nagykőrös városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja Déli elkerülő út fejlesztése Nagykőrös-Kecskeméti összekötő kerékpárút építése Nagykőrös, Kálvin téri piac korszerűsítése I. ütem Nagykőrös városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja
Nagykőrös belterületi kerékpárút hálózatának fejlesztése Csónakázó tó természeti és történelmi táji elemeinek rehabilitációja Köztéri szoborpályázat Kinizsi sporttelep kiszolgáló épületének felújítása
Nagykőrös Város szennyvízkezelésének fejlesztése előkészítő szakasz Nagykőrös Város szennyvízkezelésének fejlesztése megvalósítási szakasz Nagykőrös Város legkritikusabb területeinek csapadékvíz elvezetése I. ütem Nagykőrös Város kritikus területeihez kapcsolódó csapadékvíz elvezetése II. ütem Nagykőrös vasútállomás előtti tér rendezése Nagykőrös 11810 és 0666 hrsz-ú, úgynevezett Fűzfás út burkolatának építése Gépbeszerzés a Nagykőrösi külterületi földutak rendezésére Tanyavillamosítás I. ütem
Nagykőrös-Kecskeméti összekötő kerékpárút építése
Kalocsa Balázs Napközi Otthonos Óvoda felújítása Nagykőrös Város Önkormányzatának két közintézményének komplex épületenergetikai korszerűsítése Nagykőrösi Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság laktanya épületének felújítására Nagykőrös Város ivóvízminőség javító beruházása Nagykőrös Város Polgármesteri Hivatal intézményére napelemes rendszer telepítése Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál
táblázat: Nagykőrös IVS 2008 (módosítva 2009-ben) céljai és a megvalósított projektek rendszere
13
2.2
ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OFTK)
A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakra való felkészülés idején (az elmúlt években) hazánkban alapvetően megváltoztak a terület- és településfejlesztés törvényi és szervezeti keretei. Az Országgyűlés 2014. január 3-án elfogadva a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot, új irányt szabott az ország, a térségek és a települések fejlesztésének. A döntés alapján a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 Koncepcióban elfogadott alapelveket és stratégiai célkitűzéseket úgy a jogalkotásban, mint a szakpolitikai stratégia-és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Ebből következik, hogy a várostérségek (járások) és a járásközpont városok tervezésénél is érvényesíteni kell az EU2020 Stratégiához is kapcsolódó, azzal összehangolt országos célkitűzéseket. (Ezért indokolt – mintegy iránymutatásul - ezen országos célkitűzések számbavétele a 2014-2020 közötti időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó munkarészei között). A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a további tervezés során is figyelembe veendő horizontális szempontként határozta meg: a befogadást – a társadalmi felzárkózás támogatását, az esélyegyenlőség megteremtését, a nemzetiségi identitás erősítését, a fenntartható fejlődést– fenntartható növekedést, az értékmegőrzést és az intelligens növekedést; A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban rögzített alapelvek a fejlesztési források felhasználásáról: a nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése, a közpénzfelhasználás közhasznot eredményezzen, partnerség és közösségi részvétel, foglalkoztatáshoz való hozzájárulás, a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése, javítása, a megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára, kedvezményezettség, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni,
14
a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből és településekről benyújtott pályázatokat a pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokoltelőnyben részesíteni A nemzeti jövőkép elérése érdekében az országgyűlési határozat négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelölt ki: értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, természeti erőforrásaink környezetünk védelme,
fenntartható
használata,
értékeink
megőrzése
és
térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet.
A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban az átfogó célok, vagyis a legmagasabb szintű célok megvalósulása érdekében specifikus és területi célkitűzések kerültek meghatározásra. A célok a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőnek szólnak, így a járásközponti városi integrált térségi stratégiák számára is kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat, amelyekre a középtávú és fókuszált fejlesztési feladatok épülhetnek. A magyar fejlesztéspolitika elsődleges keretét az Európai Unió kohéziós és vidékfejlesztési politikája, illetve a 2014–2020-as programozási és fejlesztési időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési források képezik. A Koncepció a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon (2014–2020 között) kijelöli azokat a stratégiai fókuszokat, amelyek az ország hosszú távú céljainak megvalósulását szolgálhatják. A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció célrendszere és a célokra épülő beavatkozási területek, vagyis a nemzeti prioritások teljes mértékben megfeleltethetőek Nagykőrös céljainak és prioritásainak természetesen a helyi szinten értelmezve azokat. (3. ábra)
15
3. ábra: Az ország jövőképe és fejlesztési célrendszere a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban
16
4. ábra: A nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek kapcsolata az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban 2014-2020
A középtávra szóló integrált városfejlesztési stratégiák számára iránymutatóak azok a fenti prioritások és fejlesztési tématerületek is, amelyeket a dokumentum a 2014-2020-as időszakra meghatároz. Az integrált településfejlesztési stratégiák kidolgozása során érvényesíteni kell a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban meghatározott város-vidék együttműködés szempontjait, hogy a területi fejlesztések operatív módon hozzájáruljanak a nemzeti célokhoz. A város-vidék együttműködést érvényesítő várostérség fejlesztés releváns szempontjai: Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. A városi fejlesztések is a térség egészének javát szolgálják, az erőforrások települések közötti funkcionális és harmonikus elosztásával. Mindez dedikált forráskereteken, térségi együttműködésben kialakított helyi- térségi projektcsomagok vagy programok formájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési források felhasználásakor
17
A nagyobb városainkban – különösen a húszezer fő feletti városainkban– külön erőforrásokat kell fordítani a városi központok fejlesztését szolgáló sajátos akciókra is Ugyanakkor kialakítandók a vidékies települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések is, és a kettőnek szinergiában kell lennie egymással. A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel. Fontos, hogy e tárgykör sokszínű legyen, lehetőséget adva a komplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a foglalkoztatásra, a közszolgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatformálásra vagy akár a képzésekre. Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hogy a beavatkozás terei itt is egy vagy több várostérségből épüljenek fel (pl. a területpolitika vagy egyes ágazati politikák kiemelt térségei). Így válhat a fejlesztések területi „építőelemévé”e valós helyi szintű térszerveződés. Együtt-tervezés: nemcsak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések gazdálkodásában és tervezésében (ld. terület- településrendezési- és településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelőszemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni. Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére. Stratégiai várostérség-fejlesztés követelményei a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum szerint: Nemzeti szinten összehangolt, reális adottságokra alapozott, városgazdasági szempontokat is integráló várostérség fejlesztési, és különösen várostérségi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása szükséges a nemzetgazdasági növekedés élénkítése érdekében Olyan városi jövőképek kialakítására van szükség, melyek egységes koordináció révén elősegítik, hogy a városok térségi és gazdasági szempontoknak is megfelelve integrált stratégiai szemléletet képviselhessenek, melyekben a térségalkotó, hasonló adottságokkal rendelkező települések egymás fejlesztési intézkedéseit nem kioltva, hanem összehangolt tervezésük és fejlesztéseik révén hatékonyabbés fenntarthatóbb rendszereket alakítanak ki, egyeztetve a helyi társadalom képviselőivel, a települést használó csoportok preferenciáival Pest megye és az agglomeráció (a metropolisz térség) fejlesztése a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentumban 18
Pest megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található „belső gyűrű városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöldgyűrű. Ugyanakkor Pest megye önmagában is egy komplex fejlesztési térség, melynek az agglomerációs és a „belső gyűrű városai” kapcsolódások mellett léteznek önálló fejlesztési igényei, témái is. A városoknak itt is meg kell szervezniük térségük közszolgáltatását, közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból országosan is elmaradott térségek problémaköre. E megyei szintű fejlesztésekkel is foglalkozik Pest megye önálló fejezete az OFTK egyik megyei decentralizált fejezeteként. Nagykőrös és térsége jövőbeli fejlesztésit megalapozó tervi dokumentumokban indokolt szerepeltetni a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció azon célkitűzéseit, melyek a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítására vonatkoznak: A táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása; Egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és –ellátás; Megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség számára. Az átfogó vidékpolitika országos célkitűzései: Város-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva; Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése; Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, a helyi gazdaságfejlesztése; A vidéki munkaerő, különösen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők megtartásának és megtelepedésének támogatása. Nagykőrös és térsége a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum területi besorolásai szerint Homokhátság területén „tanyás” térség, amelynek fejlesztésénél OFTK által meghatározott sajátos településpolitikai szempontokat is figyelembe kell venni.
19
A Homokhátság komplex fejlesztését szolgáló – az OTFK által meghatározott fejlesztéspolitikai feladatok: A 2001-2008 között működő Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása, kiemelten a szárazságtűrő és alternatív növények termesztésbe vonása, az erre vonatkozó termesztési és fajtakísérletek, modellértékű tájgazdálkodási projektek megvalósítása, a vízgazdálkodás, a tájhasználat és a gazdálkodás összhangját megteremtő gazdálkodási rendszerek, agrotechnikai módszerek terjesztése. A megváltozott éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodási formák elterjesztése. A Duna és a Tisza vízgazdálkodási jellegű programjaihoz, beavatkozásaihoz illeszkedve a Homokhátság vízgazdálkodási problémáinak átfogó rendezése, a táj- és környezetgazdálkodási szempontokkal összhangban. A belvízrendszerek felülvizsgálata, belvízelvezetés, a táji fenntarthatóságot veszélyeztető mértékben vízigényes kultúrák és ipari tevékenységek visszaszorítása. A területhasználat, a gazdálkodás és a vízgazdálkodás összehangolása, szükséges esetekben a terület- és gazdálkodási forma váltásának elősegítése. A népességmegtartást és a tájfenntartást biztosító agrár-és élelmiszergazdaság működésének biztosítása, bővítése, a speciális táji körülményeknek megfelelő korszerű technológiák használatának elősegítése. A tanyai gazdaságok fennmaradásának, piacra jutásának segítése, annak érdekében, hogy tájfenntartó és megélhetést biztosító szerepüket betölthessék. Tanyás térségek fejlesztését szolgáló – az OTFK által meghatározott - fejlesztéspolitikai feladatok: A Tanyafejlesztési Program kiterjesztése. A tanyás térségek átfogó fejlesztési programjának és cselekvési tervének megvalósítása: A tanyás térségek, tanyás külterülettel rendelkező önkormányzatok, illetve a tanyai gazdálkodók, lakosok számára érdemi és közvetlen fejlesztési forrás biztosítása, a meglévő tanyák megőrzése, a gazdasági termelésbe való visszaintegrálása. Hosszú távú tanyaprogram keretében a tanyákra vonatkozó jogi szabályozás szükséges alakítása, melynek szempontjai: a tanyai lakosság önkormányzati képviselete, a tanyás külterületre vonatkozó településfejlesztési és rendezési tervezés, szabályozás megújítása, a közbiztonság javítása, a szolgáltatások elérhetőségének javítása (pl. tanyabusz szolgáltatás), az infrastrukturális fejlesztés (a környezeti szempontok figyelembevételével), a tanyai birtokrendezés.
20
A tanyák tevékenységdiverzifikációjának segítése: az önellátást szolgáló termelés mellett a termékek és szolgáltatások piacán való megjelenésének támogatása, a „több lábon állás”ösztönzése. A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentumban a „sikeres város” stratégiájának alapelemei fontos iránymutatók Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiája kidolgozása során:
2.3
Élhető, vonzó és eladható környezet Életerős közösségek belső összetartó erővel, társadalmi szolidaritással Gyermek és családbarát Egészséges élettér Élénk és prosperáló, innovatív gazdaság Ésszerűen tervezett és a fizikai infrastruktúra a helyi társadalom valós igényeit szolgálja
PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Pest megye új területfejlesztési koncepciója a Nemzeti Fejlesztés 2030 című dokumentummal összhangban készült. Az alábbiakban a Pest megyei területfejlesztési koncepció céljait tekintjük át, amelyek Nagykőrös Integrált Városfejlesztési Stratégiája számára is keretül szolgálnak. Kiemelésre kerülnek a megyei koncepció azon elemei, amelyekhez Nagykőrös közvetlenül is kapcsolódhat. A Megyei területfejlesztési koncepció tűzi le azokat a sarokpontokat, amelyek a megye városai, települései fejlesztési stratégiáinak kidolgozása során is figyelembe veendők. Nagykőrös ITS kidolgozásánál is meghatározandók azok a kapcsolódási pontok, amelyeken keresztül a városi stratégia összhangban lesz a magasabb rendű megyei fejlesztési dokumentumban kitűzött célokkal, és azok eléréséhez hozzájárul. Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó célkitűzései: Társadalmi megújulás – testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet Ahogyan az alábbi ábrán is látható a célrendszer struktúrájának felépítése során három nagy átfogó célt határoz meg a koncepció, melyeken belül ágazati és területi stratégiai célok kerültek kitűzésre. A stratégiai célok teremtik meg a Programalkotás fázisának gerincét. A horizontális célok olyan jellegű kitűzések, melyeknek jellegüknél fogva szükséges valamennyi stratégiai célt áthatniuk, hatásuk nem korlátozódhat egyetlen szegmensre sem önállóan.
21
Speciális stratégiai cél a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése. A célkitűzés teljesítéséhez mindhárom átfogó célban rögzített kitűzésekből használni kell elemeket.
4. ábra: Pest megye területfejlesztési célrendszere a Pest megyei Területfejlesztési Koncepció alapján
A területi- és az ágazati stratégiai célok mellett a koncepció meghatároz néhány olyan horizontális célt is, amelyek folyamatos szem előtt tartása, és a bennük megfogalmazott célkitűzések megvalósítására történő folyamatos „odafigyelés” elengedhetetlenül szükséges. Ezek a horizontális célok (melyek az EU alapelveihez és a Közös Stratégiai Keretben lefektetett hosszú távú célokhoz igazodnak) olyan értékválasztásbeli-, gazdasági-, környezetiés szemléletbeli szempontokat jelenítenek meg, amelyeket a megye fejlesztéspolitikájában, a programozásban és majd a megvalósítások során is következetesen érvényre kell juttatni:
Területi kohézió Társadalmi kohézió, szociális felzárkóztatás Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika Partnerség, együttműködés A térségi identitás és Pest megye profiljának erősítése Hatékonyság Értékmegőrzés, értékteremtés
Pest megye fejlesztésének stratégiai céljai:
22
Átfogó cél: társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek Az átfogó célt szolgáló specifikus (stratégiai) célok: A szociális és közbiztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, „családbarát” megye, a társadalmi bizalom erősítése. Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása. Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése Átfogó cél: gazdaság dinamizálása az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve Az átfogó célt szolgáló specifikus (stratégiai) célok: A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése; több lábon álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése. Gazdasági húzótérségeink exportjának növelése.
innovációs
teljesítményének,
versenyképességének,
Makroregionális logisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében. A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása Átfogó cél: térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet Az átfogó célt szolgáló specifikus (stratégiai) célok: Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében
23
A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság komplex fejlesztése: Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása Homokhátság komplex fejlesztése Pest megye területfejlesztési koncepciója elemzi az agglomerációs övezet és az azon túli területek közti különbözőséget, kiemelve a legjellemzőbb hátrányokat. Átlag alatti vállalkozássűrűség jellemzi több kistérséggel egyetemben a Ceglédi kistérséget. Ezekben a kistérségekben magasabb a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar aránya, alacsonyabb a szolgáltató szektor aránya. Különösen Cegléd, Nagykőrös, Abony térségére jellemző a hagyományos mezőgazdaság és élelmiszeripar útkeresése. Mivel ezek a térségek Pest megyén belül nem megfelelő közlekedési kapcsolattal rendelkeznek, ezért elmaradtak a külföldi működő tőke beruházások is. Cél, hogy javuljon a Pest megye térségében élő emberek számára a metropolisz- térség és azon belül a helyi gazdaság jelentette perspektíva, a munkával elérhető jövedelem és a szociális biztonság; a kereslet-kínálat összhangját, és a munka- erő piaci változásokra gyorsan, rugalmasan reagáló foglalkoztatási környezet alakuljon ki, új munkahelyek teremtésével bővüljön a foglalkoztatás és csökkenjen a munkanélküliség. Cél, hogy a metropolisztér nemzetközi csomóponti szerepének növekedése – a térség jelentős újjászervezése – jelentősen megújítsa a munkaerőpiacot; megalapozza a lehetőségét a munkahelyteremtésnek és a sokszínűbb foglalkoztatási lehetőségeknek, a munkajövedelmek fenntartható növekedésének, és különösen a társadalmi mobilitást, a kohéziót erősítő munkaerőpiacnak. Pest megye koncepciója külön stratégiai célként határozta meg a fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdaságitársadalmi felzárkóztatását. Pest megye fejlesztésének kiemelt célja a hátrányos helyzetű, leszakadó Szobi, és Nagykátai, valamint a fejlődésében elakadt Ceglédi, Aszódi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatás növelése.
24
Térségi specializáció Pest megye hátrányos és leszakadó térségeiben keretében Dél-Pest megye is szerepel az operatív célok sorában, amelyekhez Nagykőrös is tud kapcsolódni fejlesztési dokumentumain és ITS-én keresztül. A megyei koncepció megállapítása szerint Cegléd – Nagykőrös térségében az elmúlt évtizedekben az Albertirsa – Cegléd – Nagykőrös városok közötti tanyás térségek számítottak „kedvezőtlen adottságúnak”. A legutóbbi évek változásai, a térségi foglalkoztatásban jelentős szerepet játszó vállalkozások eltűnése, a feldolgozóipar leépülése a helyi gazdaságok megújulásának elmaradása miatt olyan helyzet alakult ki, amely miatt a térség egésze – Pest megye déli határ menti térsége – átfogó és a szomszédos megyék térségeivel összehangolt fejlesztésre szorul. Operatív célok Dél Pest megye fejlesztésénél (kiemelve a Nagykőröst konkrétan is nevesítő elemeket): a) Gazdasági szerkezet megújítása Térségi adottságokra épülő ipari struktúra fejlesztése: o vállalkozási övezet és ipari parkok fejlesztése; o helyi termékvertikumok kialakítása; o a környezetipar fejlesztése elsősorban a megújuló energiaforrások o széles körű kihasználására és hasznosítására építve; o új, speciális beszállítói kapacitások kiépítése a kecskeméti járműo ipari klaszterhez kapcsolódóan elsősorban Nagykőrös térségében; o egészségipar fejlesztése a ceglédi kórház bázisán a kedvező gyógyvízi adottságok kihasználására; o kis- és középvállalkozások szerepének növelése. b) Környezeti és ökológiai állapot fenntartható fejlesztése Kulturális örökségi, épített környezeti értékek megóvása (kiemelten Nagykőrös, Cegléd és Abony vonatkozásában), ezek funkcionális fejlesztése. c) Térségi és települési infrastruktúra fejlesztése d) Humánerőforrások fejlesztése A megye hosszú távú térstruktúrájának alakításában Nagykőrös része annak a Külső szerkezeti keretnek – nagyobbrészt – a megyén kívüli térben, melyet elsősorban az M8 és M11 autópályákon keresztül a hazai, valamint a szlovákiai kapcsolatok határoznak meg:
25
M8 térsége: együttműködő várostérségek, várospárok (mint pl. Cegléd- AbonySzolnok, illetve Nagykőrös-Kecskemét) halmaza és gyorsforgalmi közúti, illetve nagysebességű és hagyományos vasúti csomóponti térség. Pest megye vidéki térségei fejlesztésében, de kiemelten a Szobi, és Nagykátai, Ceglédi, Aszódi és Ráckevei térségek fejlesztésében és felzárkóztatásában kiemelt jelentősége van a vidékfejlesztés országosan kidolgozott komplex eszköz- készlete összehangolt alkalmazásának. Nagykőrös térségi szerepköreit és a megyei központrendszerben betöltött szerepét a Pest megyei területfejlesztési koncepció az alábbiak szerint határozza meg: Városok és térségük együtt tervezése, a várostérségi tervezés meghonosítása Pest megyében: Az OFTK tervezetének megfogalmazása szerint a jövőben a várostérségek (a közigazgatási határokhoz kevésbé ragaszkodó), a valós gazdasági és társadalmi kapcsolatokat érvényre juttató „funkcionális várostérségek” válnak a magyar területfejlesztési gyakorlat alapegységeivé. Pest megye fejlesztésének célja e vonatkozásban a fenntartható várostérségi fejlődés biztosítása a megye minden térségében.
A kiterjedésében felülvizsgálandó Budapesti Agglomeráción kívüli térségben o Cegléd – Nagykőrös várostérsége
Pest megye központjai: o kistérségi és agglomerációs központok: Aszód, Gyál, Dunakeszi- Fót, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Szigetszentmiklós, Veresegyház, Zsámbék,
3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
Nagykőrös város közigazgatási területét az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és a Pest Megye Területrendezési Terv (PMTrT) érintik. Az OTrT előírásait Nagykőrös területén alapvetően a PMTrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a PMTrT között átmenetileg eltérés van. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az OTrT előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. A megyei területrendezési tervben megállapított térségi terület-felhasználási 26
kategóriákon belül az OTrT előírásait kell alkalmazni. Bár ezek az előírások első sorban a településrendezési eszközökre vonatkoznak, azonban ezeket részben az ITS készítésekor is érdemes figyelembe venni. Emiatt a 2014-es OTrT és a PMTrT vonatkozó részeit is ismertetjük. A megyei területrendezési övezetek szabályozási tartalma Nagykőrös tervezésénél is figyelembe veendő. A terület alkalmassági korlátozások már az ITS készítése során is orientálnak az új fejlesztési célok és potenciális helyszínek meghatározásakor. Az OTrT és a PMTrT övezeti szabályainak és a területi lehatárolásoknak való tételes megfelelés azonban elsősorban nem a városfejlesztési stratégiai dokumentumok készítése, hanem a városrendezési tervezés során válik konkrét feladattá. Az OTrT Nagykőrös területét érintő szerkezeti elemei a következőek: A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része az erdőgazdálkodási, kisebb része a mezőgazdasági, vegyes területfelhasználású, illetve vízgazdálkodási térségbe tartozik. M8 gyorsforgalmi út, M44 gyorsforgalmi út, 441 sz. főút Cegléd – Szeged egyéb országos törzshálózati vasúti pálya 32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút: Jászberény – Cegléd – Nagykőrös – Kecskemét – Bugacpusztaháza országos kerékpárút-törzshálózat eleme Kecskemét – Nagykőrös (I) földgázszállító vezeték Kecskemét – Nagykőrös (II) földgázszállító vezeték Cegléd - Kecskemét termékvezeték
Az OTrT Nagykőrös területét is érintő övezetei: Országos ökológiai hálózat, Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, Jó termőhelyi adottságú szántóterület, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, Országos vízminőség-védelmi terület.
27
Tekintettel arra, hogy a megyei terv kidolgozásának időszaka egybeesett a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosításának előkészítésével, parlamenti megvitatásával és elfogadásával, lehetőség volt a két terv közötti összhang teljes körű megteremtésére. Mivel a Budapesti agglomeráció területe nem része Pest megye területrendezési terve területi hatályának, a tervet jóváhagyó megyei közgyűlési rendelet nem vonatkozik arra a területre, amelyben az Országgyűlés törvényben határozta meg a területrendezés szabályait. A megyei közgyűlési határozattal elfogadásra vonatkozó „területrendezési ajánlások” illetve a „területrendezési intézkedések” azonban úgy kerültek megfogalmazásra, hogy azok a megye egész közigazgatási területére vonatkozhatnak. A Pest megyei Területrendezési Terv céljai: elősegíteni Pest megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését, biztosítani a Budapesti agglomeráció és Pest megye területrendezési tervi elhatározásainak összhangját, elősegíteni a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését, biztosítani a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, elősegíteni a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását, meghatározni a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetét, elősegíteni a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását, meghatározni a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét, összehangoltan érvényesíteni az ökológiai, társadalmi elvek és értékeket, a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem szempontjából értékes területek megőrzésével biztosítani a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmét,
28
a területrendezés sajátos eszközeivel elősegíteni a turizmus-, idegenforgalom fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet kialakítását, a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását. A megyei területrendezési terve módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket. Pest megye területrendezési tervéről a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete rendelkezik. A Területrendezési terv megyei szabályozási ajánlásairól a 19/2012. (04.27.) Kgyh határozat, a Területrendezési terv intézkedési javaslatairól a 20/2102. (04.27.) Kgyh határozat van hatályban. A rendelet célja, hogy meghatározza Pest megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. A megyei területrendezési terv - a készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket rögzítő 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaival összhangban - térségi terület-felhasználási kategóriákat alkalmaz. A településszerkezeti terv OTÉK szerinti kategóriáit összevontan, a megfelelő megyei terület-felhasználási kategóriák részeként tartalmazza a PMTrT. Nagykőrös hatályos településszerkezeti tervében meghatározott valamennyi - meglévő és tervezett beépítésre szánt terület a települési térség részeként épült be a PMTrT szerkezeti tervébe. A gyorsforgalmi úthálózaton túl a PMTrT főút és mellékút kategóriákat alkalmaz. Nagykőrös belső úthálózatát a PMTrT teljes egészében nem tartalmazhatja. A megyei terv több útkapcsolatot tartalmaz, amely Nagykőrös területét is érinti, az alábbiak szerint:
M8 gyorsforgalmi út: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége – Veszprém - Enying térsége Sárbogárd térsége – Dunaújváros - Kecskemét térsége – Szolnok - Füzesabony térsége (M3)
M44 gyorsforgalmi út: Kecskemét térsége – Békéscsaba – Gyula - (Románia)
441.sz.főút: Cegléd (4.sz.főút) - Nagykőrös - Kecskemét (445.sz.főút), illetve ennek Nagykőröst elkerülő szakasza
29
A várost érintő vasútvonalat tartalmazza a megyei terv az alábbiak szerint:
Cegléd – Szeged, a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal
Kerékpáros közlekedésben Nagykőrös területére vonatkozóan egy országos és egy térségi jelentőségű kerékpárútvonalat határoz meg a PMTrT:
32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút:- Jászberény – Cegléd – Nagykőrös – Kecskemét – Bugacpusztaháza, az országos kerékpárút törzshálózat eleme
Gyál – Újlengyel – Nagykőrös - (Tisza), a térségi kerékpárút hálózat eleme
A PMTrT övezeti érintettségekkel kapcsolatban kiemeljük, hogy a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) az alábbi megyei övezeteket megszűntette, így ezeket nem kell alkalmazni: -
3.4. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete
-
3.5. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete
-
3.5. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület
-
3.6. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete
-
3.7. sz. melléklet: Történeti települési terület övezete
-
3.8. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete
-
3.9 sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete
-
3.10. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete
-
3.13. sz. melléklet: Rendszeresen vízeróziónak kitett terület övezete
-
3.14. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete
30
A PMTrT Nagykőrös területét is érintő övezetei, és az övezeti érintettség területnagysága: Övezet
hektár
Magterület
4308,69
Ökológiai folyosó övezete
993,63
Pufferterület
1762,53
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete
1593,07
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület
1433,09
Rendszeresen belvízjárta terület övezete
123,34
1.
táblázat: A Pest Megyei Területrendezési Terv Nagykőröst érintő övezetei és kiterjedésük
A PMTrT korlátozó övezeteinek Nagykőröst érintő lehatárolása: A település területét érintő különböző korlátozó övezetek és a hozzájuk kapcsolódó előírások meghatározzák, hogy a közigazgatási területen belül hol esik korlátozás alá az új beépítésre szánt területek kijelölése a településrendezési tervekben. Ez ugyan az ITS-t közvetlenül nem érinti, de a fejlesztési elképzelések térbeli meghatározásánál mindenképpen figyelembe érdemes venni.
31
4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI
HATÁLYOS
TELEPÜLÉSSZERKEZETI
TERVEINEK
Nagykőrössel határos települések: Csemő, Nyársapát, Kocsér, Szentkirály, Kecskemét, Lajosmizse. Nagykőrös szomszédos települései közigazgatási határaik mentén konfliktust eredményező területfejlesztések nem ismertek. Nagykőrös fejlesztési területei a közigazgatási határoktól távol helyezkednek el. A tervezett M8 nyomvonala lehatárolja a város körüli fejlesztési területeket. A szomszédos települések TRT módosítási szándékait Nagykőrös Önkormányzata nem kifogásolta. A Nagykőrös és a szomszédos települések fejlesztési elképzelései, adottságai néhány vonatkozásban fejlesztést befolyásoló tényezőkké válhatnak: Az M8-as út megépítése fokozott versenyhelyzetet teremthet a gazdasági területfejlesztések vonatkozásában Kecskemét és Cegléd városokkal szemben.
32
5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA
5.1
A HATÁLYOS FEJLESZTÉ SI KONCEPCIÓ, ITS VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI
Nagykőrös 2006-ban településfejlesztési programot készíttetett, amely több kötetből álló, helyzetértékeléssel alátámasztott, fejlesztési koncepción alapuló stratégiai illetve operatív program. A fejlesztési koncepció 2006 júniusában készült. A dokumentum annak ellenére, hogy közel egy évtizede készült, számos elemében ma is aktuálisnak tekinthető. A fejlesztési koncepció Nagykőrös jövőképét az alábbiak szerint képzeli el: „NAGYKŐRÖS AZ OPTIMÁLIS ÉLETTÉR” Magyarországon a társadalmi térszerkezet alakulásában meghatározó kell, hogy maradjon az a Nagykőrös által is képviselt kis középvárosi kategória, amely – bár nem releváns az ország versenyképessége szempontjából – de olyan emberléptékű, komfortos és urbanizált környezetet kínál – annak minden városi ellátási funkciójával együtt -, ahol a lakosság kisebb jövedelem mellett is színvonalas körülmények között élhet és dolgozhat. Olyan optimális életteret biztosít, ahol az iskolába, munkába járás nem vesz igénybe aránytalanul sok időt, és ahol a gyermekek biztonságosan juthatnak el a speciális képzéseket is nyújtó oktatási intézményekbe, ahol színvonalas egészségügyi ellátás áll a lakosság rendelkezésére – és az emberléptékből adódóan akár látásból ismeri is az orvosokat -, a szabadidő színvonalas eltöltése, a kikapcsolódás is megoldható a saját városán belül. Olyan urbanizált, magas fokú szolgáltatásokkal ellátott életteret jelent, ahová a képzettebb, diplomás fiatalok is szívesen visszatérnek családot alapítani és tevékenységükkel a várost tovább gazdagítani, és ahol tere van a megélhetést biztosító kisebb szakmai vállalkozásoknak is. Ehhez szükséges egyrészt – a város jelenlegi méretének megtartásával – a magas fokú szolgáltatások megléte, az igényes környezet megtartása, illetve a fenntartható fejlődési pályára való átállás nem csak az energiagazdálkodásban, de a termelési módokban is, és olyan munkalehetőségek kialakításának elősegítése, amely révén megtartható, vagy akár gazdagítható a képzett, színvonalas munkát végző, az emberléptékű városi környezetet, a nagykőrösi identitást értékelni tudó lakosság. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a térségi összefogás. Meghatározó lehet nem csak az oktatás és egészségügy, valamint az alapszolgáltatások gazdaságos és hatékony működtetése szempontjából, vagy éppen az infrastruktúra teljesebb kiépítésében és modernizálásában, de a megfelelő munkalehetőségek kialakítása, és a magángazdaság dinamizálása is megköveteli a nagyobb léptékben való gondolkodást, a vidékfejlesztésbe való bekapcsolódást. Természetesen ehhez hozzátartozik a közigazgatásban elvárt szerepkör, amivel a városi rang jár, vagyis városi funkciók ellátása vonzáskörzetében.
33
Mindez természetesen nem valósulhat meg egyszerűen a jelenlegi értékek megtartásával, annál sokkal többről van szó. A fejlesztések szükségessége mellett a fejlesztések innovatív volta is meghatározó a célok eléréséhez. Az emberléptékű környezet nem jelenti a jelenlegi fejlettség konzerválását. A városi, gazdasági környezet fejlesztésével érhető el az életszínvonal emelése, a magángazdaság dinamizálása, a gazdaság biztonságosabb működése. Az önkormányzat feladata ebben, hogy helyzetbe hozza városát, a lakosság feladata pedig a szemléletváltásra való nyitottság. Az európai térbe is ezen jellegzetességein keresztül tud bekapcsolódni térségével együttműködve (sajátos kultúrkör, „érték-termelő” mezőgazdaság, és erre alapozódó feldolgozóipar, valamint egészségturizmus, és annak kapcsolása a tanyasi, lovas és természeti turizmushoz). Ehhez szükséges a meglévő igen gazdag nemzetközi kapcsolatrendszer funkcióinak bővítése, és a fejlesztési projektekben, marketingben, értékesítésben való felhasználása. A fejlesztési koncepció az alábbi négy stratégiai célt határozta meg Nagykőrös számára: 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése 2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás 3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér fejlesztése 4. Az önkormányzati fejlesztések hatékonyságának növelése Mint arra a fejlesztési koncepció is utal, a célok alábontása az uniós programozási időszakok forráskeretei figyelembe vételével válhat igazán hatékonnyá. Ez a tény is indokolja, a fejlesztési koncepció aktualizálását, kisebb mértékben a jövőkép és a stratégiai célok, mintsem a programok tekintetében. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008 áprilisában készült, melynek módosítása 2009 májusában történt. Az IVS a város jövőképét a Fejlesztési Koncepció – fent idézett jövőképével megegyezően határozza meg, ahhoz képest lényegi irányváltást nem tartalmaz. A város átfogó célja: A stratégiai program átfogó célja, hogy Nagykőrös településszerkezetének, területhasználatának, települési természeti és épített öröksége védelmének érdekében szükséges fejlesztések, építészeti beavatkozások megtörténjenek a városi környezet fejlesztése érdekében, azok eredményeként Nagykőrös vonzereje növekedjen, a jelenleginél komfortosabb, egészségesebb esztétikusabb és szebb város legyen. Cél tovább, hogy javuljon a város gazdasági-, tőkevonzó képessége, infrastruktúrája és turisztikai vonzereje. Mindezek alapján erősödjön népességmegtartó ereje, valamint a város üzemeltetése gazdaságosabb
34
legyen, a fenntartható fejlődés elve érvényre juthasson és megszűnjenek a szegregációs gócpontok. Az IVS-ben kijelölt – alábbi - tematikus célok segítik elő a jövőkép elérését: Gazdaságfejlesztés ösztönzése Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése Nagykőrösön mindössze három városrész került lehatárolásra, amelyekre részcélok vonatkoznak. A városrészek megcélzott fejlesztési céljai a három tematikus cél megvalósulását segítik elő. A városrészek céljai nem fedik le teljes egészében a középtávon megvalósítandó célokat, mivel azok közül egyesek jellegüknél fogva nem városrészekhez, hanem Nagykőröshöz, mint egészhez kapcsolódnak. A város egészét szolgáló rövidtávon megvalósítandó közcélú programok elsősorban a város elérhetőségét és a városi infrastruktúra fejlesztését szolgálják, mint bekapcsolódás a Cegléd-Kecskemét kerékpárút építésébe, a déli elkerülő út építése, csatornahálózat kiépítésének folytatása, és a szennyvíztelep fejlesztése, belterületi csapadékvíz elvezetés megoldása.
5.2
HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉSEK
Nagykőrös Város Önkormányzata és a fejlesztésben érdekelt gazdasági szereplők, vállalkozások között nincsenek jelenleg hatályos településfejlesztési ill. településrendezési szerződések.
35
6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA
Nagykőrös Város Képviselő-testülete a város közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében 2006-ban Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. A helyzetfeltárást követően elkészült a Településfejlesztési Koncepció. A fejlesztési koncepció után elkészült a Stratégiai Program. A Stratégiai Program alapján elkészült egy rövidtávra (3 év) vonatkozó Operatív Program. A 2009 májusában elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia a korábban elkészült Stratégiai Program, valamint a Településszerkezeti Terv alapján készült, figyelembe véve az IVS-val szemben megfogalmazott formai és tartalmi követelményeket. (Az IVS keretében a város nem tervezett olyan beavatkozást, amely ellentétes lett volna a rendezési terv elhatározásaival, vagy a rendezési terv integráns részét képező helyi építési szabályzattal, vagy a Településrendezési Tervre alapozott beavatkozásokat, fejlesztéseket előkészítő egyéb rendezési eszközökkel.) Teljes települési területre vonatkozó településszerkezeti terv határozatszáma: 126/2004.(VI. 24.) sz. képviselőtestületi határozattal jóváhagyott egységes szerkezetű terv. Teljes települési területre vonatkozószabályozási terv rendeletszáma: 15/2004.(VI.25.) önkormányzati rendelet egységes szerkezetben A hatályos településszerkezeti terv a településfejlesztés vonatkozásában az alábbi összegző megállapítások tehetők: Jelentős mennyiségű lakó és gazdasági célú területkijelölés található a településszerkezeti tervben, mely területek mindkét terület-felhasználás esetén hosszú távú fejlesztési lehetőségeket biztosítanak a város számára. Lakóterületi ellátottság vonatkozásában megállapítható, hogy jelentős mennyiségű lakóterületi tartalékokkal rendelkezik, amely újabb területfejlesztési igényeket generál, úgy mint intézményi és infrastruktúra hálózat bővítés, kiépítés. Új lakó célú fejlesztési igény nem realizálható. A kijelölt lakóterület fejlesztések nem valósultak meg. A gazdasági területfejlesztés céljára kijelölt területek közül jelentős mennyiségű terület várja fejlesztőit. A területek jellemzően alulhasznosított, vagy mezőgazdasági területek, melyek mai is művelés alatt állnak. Ezeken a területeken az infrastruktúrafejlesztés is megvalósításra vár. A város területén lévő településközponti vegyes terület felhasználási lehetőségek az esetleges intézmény és vegyes célú területfejlesztési igényeket ki tudják elégíteni.
36
A város gazdasági vonatkozású fejlesztési területeinek növekedése a 90-es évek multinacionális cégeinek megjelenésével volt látványos méretű. Ezekkel a fejlesztésekkel a város fő fejlesztési célterülete az iparterületek lettek. A helyi ipari termelés döntő hányadát két ágazat adja (konzervipar, csomagolóipar), amelyek egyben a város legnagyobb foglalkoztatói. A helyi kis- és középvállalkozások számára azonban egyik vállalkozás sem jelent beszállítói piacot. Az ipari tevékenység bővülését szolgálja a – magánszemélyek által létrehozott - Ipari Park, amely színvonalas infrastruktúrát kínál a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak. Az utóbbi években a szolgáltató szektor erősödött. Legtöbb vállalkozás ebben a szektorban jött létre, és a jövőben a szektor fejlődésének gyorsulása várható a szolgáltatások iránti keresletfokozódó növekedésével. Turisztikai-rekreációs vonatkozású területfejlesztési szándékok a hatályos tervben nem jelennek meg markánsan. A város turisztikai, idegenforgalmi szempontból nincs szerencsés helyzetben, noha kedvező adottságaira építve, az elmúlt évtizedben rohamos fejlődést mutat – ez a fejlődés azonban nagyon alacsony szintről indult. Mint a térségben is Nagykőrösön is a főbb vonzerő az épített és természeti környezet szépsége, a lovas turizmus, a fürdő turizmus és a tanyasi turizmus jelenti. A település szálláshely-kapacitása alacsony. Nagykőrös idegenforgalmi vonzerejét a természeti értékek és a régi korok műemlékei, kultúrtörténeti értékei jelentik meg jelenleg, amelyek a jövőben az egészségturizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokkal történő kiegészítése tervezett. Közlekedési szempontból a M8 elkerülő szakasz kiépülésének fontos szerepe van az országos és térségi kapcsolatok erősítése szempontjából.
37
6.1
A HATÁLYBAN LÉVŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK, A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK
Nagykőrös 2004. évben elkészítette Településszerkezeti Tervét, amely tartalmazza a településszerkezet átalakítását és a terület-felhasználás távlati módjának meghatározását a tervezett területi elemekre, infrastrukturális fejlesztésekre és helyi sajátosságokra építve.
5. ábra: Kivonat a hatályos 126/2004.(VI. 24.) sz. képviselőtestületi határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervből
Nagykőrös településszerkezeti terve meghatározta azokat a beépítésre szánt területeket, amelyeken az ITS fejlesztési akcióprogramok megvalósíthatók: lakóterületek, településközpont vegyes területek, gazdasági területek és különleges területek. A várost történeti és funkcionális szempontból 3 fő részre lehet osztani: a belváros határát a védett halmazos településszerkezet és a 4 korábbi városkapu eredeti helyének vonala jelöli ki, ezen beül található a településrendezési tervben meghatározott vegyes funkciójú központi terület, ez pedig a településközpont; a történeti belvárost körülölelő belterület; külterület.
38
Városrészek tervezett fejlesztései a településrendezési tervvel összhangban az alábbiak szerint: Belváros Hatályos TSZT területfejlesztési szándékai Hatályos TSZT területfejlesztéseinek megvalósulása Lakóterületek Belterületi lakóterületen belül a nagyvárosias, a Belvárosban új lakóterület kisvárosias, a kertvárosias, és a falusias beépítés fejlesztést nem rögzít a terv egyaránt jelen van. Lakásellátás és lakóterületbiztosítás a településfejlesztési koncepciónak megfelelően történt. A lakótelepek területi fejlesztése nem tervezett, de a lakótelepek revitalizációjával, tetőtérben kialakítható új lakásokkal számol a terv. A megvalósulás folyamatos, de lassú. Új lakások a Postapalota tervezett átalakítása során a helyi építési szabályzatnak megfelelően jönnek létre, a magánszféra forrásaiból.
Településközpont vegyes területek A városközpontban lévő részeken a központi szerepkör Belvárosban új vegyes és a településszerkezeti védettség egyidejű területfejlesztést nem rögzít a biztosítására az udvarok körbeépítésével és a tömbön terv belüli átjárhatósággal, városi kis belső terek kialakításának lehetőségét adja a terv a Deák -, és a Szabadság térrel határos tömbökben. A beavatkozások célja elsősorban a közterületek minőségi fejlesztése. A munkák során a védettséget élvező településszerkezeti elemek, illetve a településszerkezeti értékű közparkok egységes szerkezetben való kezelése (Széchenyi tér, Szabadság tér, Hősök tere és Deák tér) a helyi építési szabályzat településkép védelmi és települési értékvédelmi előírásainak megfelelően biztosítandó.
Belvároson kívüli belterület Lakóterületek A lakás mobilitás növelése érdekében a minőségi lakásépítés és a szociális lakásépítés számára egyaránt biztosított a terület. A stagnáló népességszám mellett az épületállomány fokozatos cseréje, korszerűsítése, telkenkénti átépítése során a komfort nélküli ill. kislakások megszűnéséből és a lakásmutató (lakásonkénti lakosszám) javuló értékéből adódnak a
39
területi fejlesztési igények. A hatályos szerkezeti terv lakó célú területfejlesztési szándékai : Balaton utca térsége 70 db lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg Batthyány utca térsége 90 db. lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg Kárpát és Tárogató utca között 40 db lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg Baracsi út térsége 30 db lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg Téglagyári út 120 db lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg Tormási kertek 90 db lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg Településközpont vegyes területek A külső szigetszerű településközpont vegyes területek az önkormányzati ellátási kötelezettségű oktatási, szociális ellátást szolgálják vagy kereskedelmi jellegűek. A hatályos szerkezeti terv településközponti vegyes célú területfejlesztési szándékai: A Balatoni út- 441. sz. főút által határolt terület A területfejlesztés megvalósult (TESCO kereskedelmi egység) Kőrös ér-Kárpát utca térsége Területfejlesztés nem valósult meg Csongrádi útCinege út találkozásánál Területfejlesztés nem valósult vonzáskörzetében kijelölt 3 vegyes meg területfelhasználásra kijelölt terület Különleges területek Nagykőrös különleges területei a sportterületek, Területfejlesztés nem valósult temetők, a strand, kórház és gyógyszálló, vásártér, meg garázstelep, bányatelek, amelyek a belvároson kívüli belterületen találhatók. Ezek közül új kijelölésű a kórháztól délre lévő mezőgazdasági major helyén létesülő gyógyszálló. A jelentős területi bővítésre a sportterület kerül. Az új sportcsarnok a Ceglédi út nyugati oldalára javasolt. A múzeum telkén lévő sportpályák a Kárpát utca északi oldalára helyezendők. A strand, a vásártér és a református temető kisebb területi bővítése tervezett. A lakótelepszerű beépítésekhez kapcsolódnak a garázstelepek. Új garázstelep a Bárány utcai beépítéshez tervezett. Külterület Lakóterület Nagykőrös külterületén a lakás (tanya) építésnek Területfejlesztési igény a hatályos hagyománya van. A szabad földtulajdonlást követve a tervben nincs. 40
védőterületek figyelembevételével a „helyben lakás” teljes biztosítását célozta meg a településfejlesztési koncepció. Jelen terv a szórvány tanyás területet általános mezőgazdasági területbe sorolja, ahol a telek 3%-os beépítettsége mellett új tanya építésére lehetőséget teremt. A meglévő tanyatelek udvara, mint beépítési hagyományokkal rendelkező terület kerül meghatározásra, ahol átépítésre és bővítésre is lehetőség van a tanyaudvar max 30%-os beépítésével. Gazdasági területek A belterület meglévői üzemei és a belterület déli fejlesztésében a szeméttelep felszámolását követően, illetve a 441. sz. főút elkerülő nyomvonalával összefüggésben javasolt fejlesztések. Az M8 úttal összefüggésben a városfejlesztési koncepcióban meghatározott távlati gazdasági területi fejlesztést javasol a terv. A tartalékolás érdekében a mezőgazdasági területen belül un. fejlesztési övezetbe sorolt a terület, ahol építési tilalom nélkül az építésügyi szabályozással biztosított az „elépítés”. Nagykőrös területén 33 db gazdasági fejlesztésre alkalmas terület található. Az azonnal beépíthető terület összesen mintegy 282 ha. A művelésből kivonandó terület összesen mintegy 50 ha. Ezek közül kiemeljük az alulhasznosított területeket: Alulhasznosított gazdasági területek Nagykőrös belterületén, a 4601. számú főút mentén fekszik A TRAKIS Kisszövetkezet telephelye volt Nagykőrös belterületén, a 4601. számú főút mentén fekszik Tejüzem létesítményeinek adott helyet A Nagykőrösi Konzervgyár hőközpontjának területe volt A Nagykőrösi Konzervgyár Paradicsomvonalának területe volt Nagykőrös belterületén, a 441 sz. országos főút mellett fekszik Beépítetlen terület Nagykőrös külterületén a Pálfáji út mentén fekszik (hrsz. 0616/60) Mezőgazdasági terület Nagykőrös külterületén 4601 sz. országos főút közelében fekszik Mezőgazdasági terület Nagykőrös külterületén 441 sz. országos főút mellett
Magánszféra forrásaiból megvalósítandó fejlesztések között szerepel az Ipari Park, illetve a vasút mentén kijelölt gazdasági övezet továbbfejlesztése. A tervezett fejlesztések megvalósítása a Településrendezési Terv előírásainak megfelelően biztosítandó.
A terület alulhasznosított
Az épületek bontás alatt állnak
A terület használaton kívüli A terület használaton kívüli Beépítetlen terület
Mezőgazdasági terület
Mezőgazdasági terület
Mezőgazdasági terület 41
fekszik Mezőgazdasági terület Nagykőrös külterületén 4601 sz. országos főút Használaton kívüli közelében, erdőterületbe ékelődve fekszik. A szovjet laktanya terület volt.
Összefoglalóan elmondható, hogy a városrészek fejlesztési elképzelései minden terület felhasználási egységet érintenek és a településrendezési eszközök a megvalósítás keretfeltételeit biztosítani tudják, vagyis a fejlesztési célok és a településrendezési eszközök összhangban vannak. A fejlesztések jelentős mértékű anyagi forrásokat igényelnek a tulajdonosok, a fejlesztők és az önkormányzat részéről is
42
7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 7.1
DEMOGRÁFIA
Demográfia viszonyok Az ország demográfiai folyamatait az elmúlt évtizedekben a lakosságszám folyamatos csökkenése határozta meg. Az országos trendhez illeszkedik Nagykőrös lakosságszámának folyamatos, lassú apadása is (2. táblázat), azzal a megszorítással, hogy az elmúlt évtizedekben a népességcsökkenés dinamikája erősebb volt a városban. Terület
1970
1980
1990
2001
2011
Nagykőrös
26120 27808 26956 25543 24134
Előző időpont arányában (%)
106,5
96,9
94,8
94,5
Pest megyei székhelyek
járási -
116,6
98,8
110,8
109,3
Pest megye
-
110,8
97,5
114,1
112,3
Budapest
-
102,9
97,9
88,2
97,3
Magyarország
-
104,0
96,9
98,3
97,4
2. táblázat: A település lakónépességének hosszabb távú trendjének vizsgálata Forrás: KSH Népszámlálás 2011 alapján
A központi régió gazdaságának vonzereje hozzájárult a megye és a járásszékhelyül szolgáló városok lakosságszámának emelkedéséhez, a város azonban központi régiós fekvése ellenére sem tudott profitálni a múlt század kilencvenes éveiben és az évezred első évtizedében zajló népességmozgásból. A város 2001-tól az országos átlagnál is nagyobb arányban vesztette el lakosságát. A kilencvenes évtizedben Nagykőrös népességének száma 1413 fővel csökkent, és hasonló nagyságú (1409 fő) apadást jeleznek a népszámlálás adatai 2001 és 2011 között. A népesség fogyása tovább folytatódik, 2011 és 2013 között eltelt két évben 638 fővel éltek kevesebben a településen. (6. ábra)
43
6. ábra: Lakónépesség alakulása (2000-2013), forrás: Lechner Nonprofit Kft
A lakosság számának csökkenése elfedi a város településszerkezetében bekövetkezett változást. A kiterjedt tanyavilággal rendelkező település külterületén 2001-ben 2456 fő, a lakosság 9,6 százaléka élt. 2011-ben a lakosságszám 1409 fővel csökkent, miközben a külterületen élők száma 3156 főre emelkedett, a tanyán lakók alkották a lakosság 13,1 %-át. A növekedés mögött a belterületről kiköltöző, jelentős részben elszegényedő családok, valamint más településekről beköltöző, peremhelyzetű csoportok (cigányok) térbeli mozgása húzódik meg. A fogyatkozó lakosságú város eltérő demográfiai folyamatai a természetes szaporodás vizsgálatánál is megfigyelhetők. Összehasonlítva a különböző területi szintekkel látható, hogy a megyei járásközpontoknál, Pest megyénél, 2008-tól az országosnál is kedvezőtlenebbül alakult Nagykőrösön az élve születések és a halálozások különbözete. 2010-től még a járás településein is mérséklődött a természetes fogyás nagysága, mert város negatív értékeit ellensúlyozta a két falu (különösen Nyársapát) kedvezőbb egyenlege. 2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások száma a születéseknél a városban. 20002005 közötti évenkénti ingadozást 2007-ben követte egy drámai mértékű visszaesés, a város természetes fogyásának mértéke emelkedett és 2013-ra érte el a mélypontot. (7. ábra) Az OFTK 2021 ig szóló prognózisa a város népességnövekedését 0,01 és 10 % közé teszi.
44
7. ábra: Természetes fogyás, forrás: Lechner Nonprofit Kft
Annak ellenére, hogy a természetes szaporodás nem járult hozzá a települések lélekszámának emelkedéséhez – kivéve azt a három évet, amikor a járásközpontokban több születést regisztráltak, mint halálozást – a megye és a járásközpontok lakosságszáma töretlenül emelkedett a beköltözéseknek köszönhetően. A vándorlási többlettel rendelkező járásszékhelyekre a beköltözés dinamikája 2004 és 2008 közötti időszakban volt a legerősebb. A legnagyobb vándorlási nyereséget a járásközpontok 2008-ban érték el, majd a következő években növekedésük oly mértékben mérséklődött, hogy 2012-ben már alig haladták meg a vándorlási egyenleg nulla értékét. Nagykőrösön a természetes fogyás hatását csak tovább erősítette, hogy 2000 és 2013 között csak négy évben – ebből három az évtized első felében – regisztráltak több beköltözőt az elköltözők számánál, de a lakosságszám emelkedéséhez, a természetes fogyás ellensúlyozásához ez a térbeli mozgás kevésnek bizonyult. (8. ábra) 2008-ban fordult utoljára a vándorlási egyenleg pozitívba, 2009-től a településen a kedvezőtlen változás folytatódott. 2000 óta eltelt években a legnagyobb vándorlási vesztességet 2011-ben szenvedte el a település. A város gyenge megtartó- és vonzerejénél erősebbnek bizonyul a járáshoz tartozó két falu népességmozgása, melynek eredménye, hogy a járás kisebb vándorlási vesztességgel rendelkezik a városnál, melyben szerepet játszik a két falu lakosságának nagyobb immobilitása, a mezőgazdasági termelés megtartó ereje, valamint a fővárosi munkahelyek viszonylag könnyű elérhetősége.
45
8. ábra: Vándorlási egyenleg alakulása, forrás: Lechner Nonprofit Kft
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kumulálódása elkerülhetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését. A népesség öregedésének országos tendenciáját követi Nagykőrös és a járásszékhelyek is, azonban eltérő mértékben. A járásszékhelyek vannak a legkedvezőbb helyzetben, míg a város és az országos átlag értéke közötti különbség napjaink felé közeledve csökken. 2000-ben az öregségi mutató értéke 113,1 volt, azaz 100 gyerekre csak 113 időskorú jutott a településen, 2013-ban ez az érték már 160,6-ra módosult, jelezve az elöregedés folyamatának felerősödését. (9. ábra) 2000-ben a város (174 %) és a többi járásközpont lakosságának korszerkezetében a 14 évnél fiatalabbak aránya közel azonos volt, a változás nemcsak a városban, hanem a járásszékhelyeken is követte az országos csökkenő trendet 2009-ig, amikor a város és a járásközpontok szerkezetében eltérő irányú folyamatok jelentkeztek. A járásközpontokban megállt a csökkenés a beköltöző mobil népesség fiatal korösszetétele miatt, a városban azonban tovább folytatódott. 2013-ban az arány már csak 14,7 százalék volt, megközelítve az országos átlagot. A lakosságszám csökkenését követte a 60 év felettiek arányának lassú ütemű, de folyamatos emelkedése. 2000-ben az idősek a városi lakosság 19,6 százalékát alkották, de 2013-ra a csoport már 23,7 százalékkal képviseltette magát a település lakosai között. Hasonlóan a gyerekkorú népesség arányában bekövetkezett változáshoz, a 2000-ben még az országos átlagnál kedvezőbb helyzetű város 2009-től már eléri az öregedés országos átlagát.
46
9. ábra: Öregségi mutató %, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves), forrás: Lechner Nonprofit Kft
7.1.1 KÉPZETTSÉG
A foglalkoztatásban, a munkaerő piaci esélyekben jelentős szerepet játszó iskolai végzettség emelkedése országos tendencia, az érettségizettek és a főiskolát, egyetemet végzettek száma emelkedett. Különösen az érettségizettek száma nőtt, a 18 évesnél idősebb népesség országos átlagban 49 százaléka rendelkezik legalább érettségivel, és ez az arány a járásközpontokban 55,1 százalék. A diplomások számának emelkedését tükrözi az országos átlag (19 százalék), de a járásközpontok képzettségi szerkezetében az oklevelesek aránya magasabb, 21,9 százalék. A járásközpontok az országos és a megyei átlagnál is jobb képzettségi szerkezettel rendelkeznek. (3. táblázat) Terület
Legalább érettségizett a 18- Egyetemi, főiskolai x népesség arányában oklevéllel rendelkezik a 25-x népesség arányában Nagykőrös 39,8 12,6 Pest megyei járási 55,1 21,9 székhelyek Pest megye 51,5 19,8 Budapest 69,9 34,1 Magyarország 49,0 19,0
Átlag iskolai évfolyam, 7-x népre, 2011 9,6 10,5 10,2 11,6 10,2
3. táblázat Iskolai végzettség alakulása %-ban (2011), forrás: Lechner Nonprofit Kft
47
A lakosság képzettségi szintjében kedvező változások mentek végbe Nagykőrösön is. Csökkent az általános iskolát be nem fejezők száma. 2001-ben 5209 fő élt a városban, aki nem fejezte be általános iskolát, 2011-ben 3263 főt írtak össze a népszámlálási biztosok. Az érettségizettek száma 4048 főről 5382 főre emelkedett egy évtized alatt, és 2011-ben a 18 évesnél idősebb népességben arányuk 39,8 százalék volt. Hasonló változás figyelhető meg a főiskolai vagy egyetemi oklevelesek körében is. 2001-ben 1497 fő diplomás élt a városban, 2011-ben számuk már 2285 főre emelkedett, a 25 évesnél idősebb népesség 12,6 százaléka fejezte be tanulmányait egyetemi vagy főiskolai diplomával. Mégis az átlagos nagykőrösi lakos minden területi összehasonlításban alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik: a nagykőrösieket az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi szemben Pest megye, a járásközpontok és az ország átlagos lakosaival, akik érettségiztek. A képzettségi szint emelkedése ellenére az érettségizettek és a diplomások aránya nemcsak a járásközpontoktól, Pest megyétől marad el, hanem az országos átlagtól is. Ennek okát elsősorban a munkahelyek alacsony számában találjuk meg, mely különösen a képzett fiatalokat sarkallja arra, hogy elköltözzenek a jobb elhelyezkedési esélyeket nyújtó környező városokba (elsősorban a fővárosba, Ceglédre és Kecskemétre), vagy tanulmányaik befejezése után ne térjenek vissza korábbi lakóhelyükre. 7.1.2 FOGLALKOZTATOTTSÁG
2011-ben 11 százalékkal volt magasabb a gazdaságilag aktívak aránya, mint tíz évvel korábban, számuk elérte a 10 276 főt. A munkakorú népesség (15-64 évesek) 63,4 százaléka tartozott a csoporthoz, és a foglalkoztatás növekedését jelzi a foglalkoztatottak 56,8 részesedése a 15-64 évek között. A foglalkoztatás mértékét összehasonlítva a járásszékhelyekkel, a megyével és az országos átlaggal, megállapítható, hogy Nagykőrös a növekedés ellenére is elmarad a foglalkoztatás tekintetében a területi szintektől. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a foglalkoztatottak számának és arányának emelkedésében szerepet játszott a napi ingázás erősödése. 2001-ben a foglalkoztatottak 22,4 százaléka naponta ingázott, 2011-ben ez az arány már 37,1 százalék volt. 2001-ben 720 főt tartottak nyilván regisztrált munkanélküliként, de a munkahelyek fokozatos leépülésével, a nagy foglalkoztató üzemek bezárásával számuk 2011-ben már 1833 főre emelkedett. A népszámlálási adatok tanúsága szerint a város 15, 1%-os munkanélküli rátája minden összehasonlításban a legnagyobb értéket mutatja, a járásközpontok 10,7% valamint az országos 12,6% értékével szemben. A munkanélküliség nagysága 2006-ban még az országos átlagnál alacsonyabb volt. 2009-ben már meghaladta az országos értéket, mely a 2008-as gazdasági válság hatását tükrözi, de a növekedés nem állt meg. Csak 2013-ban jelentkezett fordulat, melyben szerepet játszott a kecskeméti munkahelyek számának emelkedése. A munkanélküli ráta 8,9%-ra csökkent 2013-ban, mely még mindig magasabb a járásközpontok (4%) és az országos átlagnál (6,3%) is. (10. ábra)
48
10. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában, forrás: Lechner Nonprofit Kft
2013-ban az álláskeresők fele 180 napnál rövidebb időt töltött az ellátórendszerben, bekerült a közfoglalkoztatásba, vagy sikeresen integrálódott az elsődleges munkaerőpiacon. A munkanélküliek 3,5 százaléka 360 napnál hosszabb ideje nem tudott elhelyezkedni, míg a járásközpontoknál a tartós munkanélküliségben rekedtek nagysága csak 1,2 százalék, és az országos átlag is csak 2,1 százalék. Az iskolai képzettségi szint emelkedésével átalakult a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele. 2011-ben a munkanélküliek között már nem az alacsony iskolai végzettségűek alkották a meghatározó csoportot. A regisztráltak csak 41 százaléka legfeljebb általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezett, és 58,9 százalék fejezte be tanulmányait közép- vagy felsőfokú intézményben. 7.1.3 CSALÁD, JÖVEDELMI VISZONYOK
A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Nagykőrösön 6498 családot regisztráltak. A családok 30,9 százalékát alkotják a gyerek nélküli családok, mely minden területi szintű összehasonlításban a legkedvezőbbnek bizonyul. A gyermekes családok aránya Nagykőrösön a legmagasabb, azonban a családszerkezet már nem kedvező. A családok 22 százaléka, a gyerekes családok 32 százaléka tartozik a csonka családokhoz, a gyerek(ek)et egyedül nevelő szülő alkotta családok arányában a városnál csak Budapest van kedvezőtlenebb helyzetben. A családok felében az együtt élő családtagok külön háztartást vezetnek, mely a több generáció együttélésének keretet adó családok magas arányára utal. 49
Megnevezés
Egy adózóra jutó átlag Az országos értéke arányában havi jövedelem 2011 (Ft) (%)
Nagykőrös
109 159
86,87295
Pest megye járási székhelyek
144 650
115,1173
Pest megye
142 623
113,5047
Budapest
169 560
134,9417
Magyarország
125 654
100
4. táblázat Jövedelmi viszonyok (2011), forrás: NAV SZJA 2011. adatok alapján saját számítás
A város lakosságának jövedelmi viszonyait vizsgálva megállapítható (3. táblázat), hogy az adózók száma növekedett, 2000-ben 100 lakosra 38 fő adózó jutott, 2013-ban már 41,6 fő. A növekedés hozzájárult a jövedelmi viszonyok javulásához, 2011-ben egy adózóra átlag havi 109 159 forint jövedelem jutott, azonban a területi összehasonlításban a városi lakosság jövedelme még mindig alacsonyabb, mint a járásszékhelyek, Pest megye, vagy az ország átlagánál. A Pest megyei járásközpontokban az átlag havi jövedelem 144 650 forint volt 2011-ben, nem sokkal maradt el ettől a megyei érték (142 623 Ft), míg az országos átlag 125 654 forint. A különbségeket jól érzékelteti, ha az átlagos jövedelmet az országos átlag arányában vizsgáljuk. Nagykőrösön élő adózó átlag havi jövedelme az országos átlag 86,8 százalékát éri csak el, szemben a járásközpontok 115,1 és Pest megye 113,5 százalékos arányával. Az alacsony átlagos havi jövedelem kialakulását számos tényező befolyásolja, többek közt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aktív korú népességen belüli aránya is. Javuló tendencia mellett 2011-ben a 15-59 éves népesség 42,6 százaléka nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, mely jelentősen meghaladja az országos 33 százalékos átlagot, és elmarad a járásszékhelyek 36 százalékos arányától is. 7.1.4 NEMZETISÉGI ÖSSZETÉT EL
A város lakosságának nemzetiség szerinti összetételét két jellegzetes vonás határozza meg összehasonlítva a járásközpontokkal és Pest megyével. Az egyik a nemzetiségiek lakosságon belüli alacsonyabb aránya, a másik a nemzetiségi csoportok eltérő nagysága, mely elsősorban történeti okokra vezethető vissza (például a fővárost övező sváb nemzetiségű települések). 2011-ben Pest megye lakosságának 5,4 százaléka vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak, a járásközpontokban ez az arány 4,8% volt. Nagykőrösön a
50
nemzetiségiek száma emelkedett a két népszámlálás közötti időben, de népességen belüli arányuk nem haladja meg a 3 százalékot. A cigány lakosság határozza meg a nemzetiségiek összetételét, mert ők alkotják a városban élő nemzetiségiek kétharmadát, szemben a megyével és a járásközpontokkal, ahol a német nemzetiségiek alkotják a meghatározó csoportot. Nagykőrösön 2001-ben 332 fő, a lakosok 1,3 százaléka vallotta magát cigány nemzetiségűnek. 2011-ben a 452 fős cigány népesség alkotja továbbra is a legnagyobb nemzetiségi csoportot, a lakosság 1,9%-t, mely magasabb Pest megye és a járásközpontok értékeinél, de elmarad az országos 3,2 % aránytól. A cigányság számának növekedésében a természetes reprodukció mellett szerepet játszott a különböző településekről a város tanyavilágába behúzódó családok letelepedése. A cigány népesség mellett második legjelentősebb nemzetiségként a német képviselteti magát 124 fővel, mely minden összehasonlításban jelentősen alacsonyabb arányt jelent. 7.1.5 ÉLETMINŐSÉG
A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása megoldott Nagykőrösön. A Nagykőrösi Humánszolgáltató Központban elérhetőek számukra a szociális alapellátások és a nappali ellátás. A szolgáltatások közül legnagyobb igény a mobilitást segítő támogató szolgálat iránt mutatkozik, 2012-ben 52 fő élt a közlekedést elősegítő szolgáltatással. Az értelmi fogyatékosok napközi otthonában 23 fő, az időskorúak nappali ellátásában 5 egyéb fogyatékkal élő számára nyújtanak szolgáltatást. A központ jövedelemszerző és nyugellátásra is jogosultságot adó szociális foglalkoztatást is működtet, a munka-rehabilitációs és fejlesztő felkészítő foglalkoztatáson 20 fő fogyatékkal élő részére teszik elérhetővé a munkafoglalkoztatást. Az önkormányzat 2004-ben kötött ellátási szerződést a Mozgáskorlátozottak Otthonháza Alapítvánnyal, mely a szociális alapellátást biztosítja a város fogyatékkal élő lakosai számára. Az életminőséget, a mindennapi komfortérzetet jelentősen befolyásolja a lakások állaga és komfortfokozata. A város a hagyományos mezővárosi településképét megőrizte. A 10 507 lakás több mint 90 százaléka magántulajdonban van. A földszintes családi házak uralják az utcaképet. Egy évtized alatt 20 százalékkal csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 2013-ban a város lakásállományának 18,8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A kedvező változáshoz hozzájárult az új építésű, összkomfortos lakások számának növekedése, a komfortosítás és nem utolsó sorban az alacsony komfortfokozatba tartozó tanyai épületek számának csökkenése. Elkészült Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018, melynek intézkedési tervében megfogalmazásra kerültek az életminőség javítását szolgáló feladatok, mint az egészségfejlesztési és szabadidős programok szervezése a gyerekek számára, az egyedül élő idősek számára közösségi és önkéntes szolgáltatások szervezése, valamint az akadálymentesítés folytatása.
51
7.2
TÉRBELI-TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS, KONFLIKTUSOK, ÉRDEKVISZONYOK
A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a KSH két szegregátumot határolt le a városban, azonban a minisztérium által kijelölt szakértővel történt terepbejárás arról győzte meg az érintetteket, hogy a jelölt területek nem felelnek meg a szegregátum legalább 50 fő lakoshoz kötött kritériumának. A 2011. évi népszámlálás adatain alapuló szegregációs mutató a város belterületén 5 szegregátumot határolt le. (10 . ábra) Szegregált terület lehatárolásához a szegregációs mutatót használják. A járásszékhelyeken szegregáltnak tekintendő az az összefüggő városrész, ahol legalább 50 fő lakos él és az általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül legalább 35 százalék. A 2011. évi népszámlálás KSH által kiszámított adatai 5 szegregációval érintett területet határoltak le. Az egyik a Csípvár utca - Lahner utca - Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a térképen 1-es szegregátum), valamint a Kálvin tér – Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület. Mindkét településrész a belvárosban található, és a szegregációs folyamatot már a 2001. évi népszámlálási adatok is jelezték.
11. ábra: Nagykőrös szegregátum áttekintő, forrás: KSH adatszolgáltatás
Az 1-es szegregátum Az 1-es szegregátum kiugróan magas, 51 %-os (!) mutató értéke jelzi, hogy a 72 fő lakta területen halmozottan hátrányos, peremhelyzetű lakosság koncentrálódik. Az alacsony
52
státuszú, alacsony iskolai végzettségű, gyerekes családok lakta utcákban az aktív korú lakosok 73,2 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, szemben a városi 42,6 %-os átlaggal. Ezt tükrözi vissza a foglalkoztatottak 27,3 %-os (város 52,9%) és a foglalkoztatott nélküli háztartások 64,3 %-os részesedése is (városé 42,5). Ugyanakkor a munkanélküliek városnál (15,1) kedvezőbb aránya (14,3) megfelel a tartós munkanélküliek nagyságának, jelezve, hogy az aktívkorú népesség már kiesett a munkanélküli ellátórendszerből. Az alacsony társadalmi státuszú népesség térbeli koncentrálódását generálta a leromlott lakásállomány. Az itt található lakások döntőrészt az önkormányzat pusztuló állagú bérlakásai, a lakások több mint fele alacsony komfortú, 40 százalék egy szobás. A 2-es szegregátum A 69 fő lakossal rendelkező 2-es szegregátumban az aktív korúak 37 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel és nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A kor szerinti összetétel nem tér el a városra jellemző korszerkezettől, ugyanez már nem mondható el az iskolai végzettségről. Kétszer nagyobb arányban (40 %) élnek itt alacsony iskolai végzettségűek, mint a városban, azonban a lakosok 13 %-a fejezte be iskolai tanulmányát egyetemen vagy főiskolán (város 12,6%). A tényleges törésvonal a város és a szegregátum között a foglalkoztatásban figyelhető meg. Az aktívkorúak 37 %-a rendelkezik csak munkahellyel szemben a város 52,9 %-os értékével, ami magyarázza a magas munkanélküliséget. A településrészben kétszer nagyobb a munkanélküli, és háromszor magasabb a tartós munkanélküliségben ragadt lakosok aránya, mint a városi átlag. A 3-as szegregátum Míg a két szegregált településrészt – igaz, kisebb kiterjedéssel – már a 2001-es adatok is kimutatták, a KSH elemzése három új szegregációval veszélyeztetett terület kialakulását is jelzi, ahol a szegregációs mutató értéke 30-35 százalék között mozog. Az egyezések mögött azonban jelentős különbségek húzódnak meg a területek között. A Kodály Zoltán utca – Szegfű utca – Örkényi út által határolt rész (térképen 3. számú) elöregedő korösszetételű, munkanélküliséggel küzdő társadalommal jellemezhető. A 4-es szegregátum A Tompa – Nádor – Petőfi – Kisfaludy utcák keretezte szegregátumban (térképen 4. számú) élők kor szerinti összetételében a gyerekek és az idősek magas (25 és 30 %) és az aktív korúak alacsony (47%) aránya érdemel figyelmet. A kevés aktív korú kevesebb, mint fele rendelkezik munkahellyel (42,9%), és körükben a legmagasabb (33,3%) a munkanélküliek aránya. Munkaerőpiacról kiszorultságuk tartósnak tekinthető, a városhoz viszonyítva közel négyszer nagyobb arányban (27,8%) koncentrálódnak a tartós munkanélküliek, akik legalább egy éve nem tudtak elhelyezkedni. A kor szerinti összetétel és a magas munkanélküliség
53
miatt nem meglepő, hogy a háztartások 70 %-ában nem él munkahellyel rendelkező háztartástag, mely utal az itt élő családok kedvezőtlen jövedelmi helyzetére is. A 5-ös szegregátum Eltérően a fenti két szegregációval veszélyeztetett területtől, a település szélén fekvő Balaton utcát (nyugati oldali sarok kivételével) (térképen 5. számú) a várostól és más szegregátumtól gyökeresen eltérő fiatal korszerkezete határozza meg. Kétszer nagyobb arányban (30%) élnek itt gyerekek, mint a városban és az idősek népességen belüli jelenléte (9,1%) nem éri el a városi átlag felét sem. Annak ellenére, hogy az aktív korúak fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, és 42,1 %-uk foglalkoztatott, a háztartások csak 25 %-ában nem él foglalkoztatott háztartástag, szemben a város 42,5 %-os értékével. Az alacsony státuszú társadalmi csoportok térbeli koncentrálódását jelző szegregáció nemcsak a belterületen jelentkezik. A szegregátum kritériumainak megfelelt három külterületi településrész is, az ott élő lakosság alkotja a szegregációs mutató értékei szerint a város szegregátumaiban élő népességének 59 százalékát. A legnagyobb, 268 fő lakossal a belterülethez kapcsolódó Temetőhegy dűlő rendelkezik, mely a szegregációs mutató értékei alapján szegregált, és a város cigány népessége koncentrálódik ezen a területen. Szegregációval veszélyeztetett területnek minősül a 69 fő lakosságú Esed és a 97 fő lakta Pöcök dülő is.
7.3
TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK
A nagy múlttal rendelkező mezőváros egyedi településképét, kulturális örökségét a templomok, a város kúriái és középületek, műemlékek formálják. Ki kell emelni a jellegzetes parasztpolgári lakóházakat, melyek közül az építészetileg kiemelkedően értékesek helyi védelmet élveznek, és ezt tudatosítják is a város lakóival a házakra kihelyezett táblák. A Nagykőrösi Települési Értéktár a városhoz kapcsolódó nemzeti kulturális és természeti értékek nyilvántartását szolgálja, melyben helyet kaptak a „Nagykőrösi pusztai tölgyesek”, a Körösi Kerengő díszgalamb fajta éppúgy, mint az Arany János örökség megtekintését szolgáló, a város múzeumát a Református Gimnáziummal összekötő „Arany-út”. A helyi identitás erősítését is szolgálja a városközpont felújítása, a közterek virágosítása, szökőkutak, csobogók építése, a rekreációs terek bővítése, a Cifrakert és a csónakázó-tó és a városban található jelentős zöldfelület. Az élhetőbb, szebb település kialakítására tett erőfeszítéseket ismerték el a Kulturált Települési Környezet (2010), a Kerékpáros barát Település (2010) valamint a „Virágos Magyarországért” verseny különdíjával (2013). Fontos helyet foglalnak el a város életében a különböző közösségi rendezvények, így a Nagykőrösi Napok, a Deák téri programok, valamint
54
a nagy múltra visszatekintő országos állat- és kirakodó vásár, melyet évente tíz alkalommal rendeznek meg. A hetente megjelenő Önkormányzati Híreket a város minden lakosához eljuttatják, és az önkormányzat üléseit, a város rendezvényeit a lakosok képernyőn is figyelemmel kísérhetik.
55
8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 8.1
OKTATÁS
A városban működő 5 óvodai intézményből négyet a városi önkormányzat tart fent, egy fenntartója pedig a Váci Egyházmegye. A 10 feladat-ellátási helyen biztosított szolgáltatás 2000-ben 959 kisgyerek számára nyújtott ellátást, az óvodások száma 2013-ban 1025 főre emelkedett. A férőhelyek száma már 2000-ben is elegendőnek bizonyult a jelentkező igények kiszolgálásához, ezt jelzi, hogy egy férőhelyre 0,95 gyermek jutott, és 2013-ban a gyerekek számának csökkenésével az óvodákban felszabaduló férőhely-kapacitás csak növekedett. 2012-ben az óvodákba beíratott 877 kisgyermek 35,7 százaléka tartozott a hátrányos (275 fő) és halmozottan hátrányos helyzetű (42 fő) gyermekek közé. Az önkormányzat fenntartásában működő óvodákban koncentrálódik a hátrányos helyzetű gyermekek 90 százaléka. Az intézmények közötti eloszlásban nincsenek jelentős eltérések. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű óvodások száma 5 fő. Nagykőrösön 6 általános iskola működik, kettő egyházi fenntartásban, egy pedig az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) feladatait is ellátja az oktatás mellett. Az általános iskolai tanulók számában bekövetkezett húsz százalékos csökkenés követi az országos tendenciát, 2013-ban 2043 diák tanult az intézményekben. A feladat-ellátási helyek átlagos létszámában bekövetkezett látványos változást csak az iskoláskorú gyerekek számának apadásával nem lehet magyarázni, az okok között intézményi - szervezeti változások húzódnak meg. 2001-ben 401,7 fő volt az átlagos létszám, mely 2013-ra 185,7 főre csökkent, összehasonlítva a többi területi szinttel, a járás kivételével a városban a legalacsonyabb az átlagos tanulói létszám. Az elmúlt évek országos szervezeti változásai – intézmények összevonása, tagiskolák létrehozása a települések versengése a tanulókért – az ingázó tanulók számának emelkedéséhez vezetett. Nagykőrösön a tanulók 3,1 százaléka ingázik, szemben a járásszékhelyek 11 és az országos 14,5 százalékos átlagával. Az ingázás súlytalanságának oka a város és térsége településszerkezetében, a falusi iskolák életképességében található. A város általános iskoláiban 2012-ben 876 tanuló tartozott valamelyik szociálisan hátrányos helyzetű csoporthoz, 42,9 százalékos arányuk magasnak tekinthető. A hátrányos helyzetű gyerekek intézmények közötti eloszlásában több jellegzetesség is megfigyelhető. Elsőként kell kiemelni, az intézmény fenntartója szerinti szegregálódást: a hátrányos helyzetűek háromnegyede az állami fenntartású intézményekben tanul, míg a két egyházi intézményben csak 27,2 százalék, azonban egyenlőtlen eloszlásban. A katolikus iskola valamennyi tanulója hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, míg a reformátusban ez az arány 22,5 százalék. Intézményi szegregálódásra utalnak az adatok az állami fenntartású iskoláknál is. Míg a Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc és a Nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskolában a
56
hátrányos helyzetű diákok aránya 33-36 százalék között mozog, addig a Kossuth Lajos Általános Iskolában a tanulók 55,2 százaléka, 230 fő tartozik a csoporthoz. Nagykőrösön 2001 és 2013 között a városban található középfokú intézmények tanulói létszámában megfigyelhető hullámzás mellett csökkent a tanulók száma. 2001-ben 1122 főt oktatattak az intézmények, 2013-ban a beiratkozott tanulók száma 1025 fő volt. Csökkenő tendenciát mutat a más településről naponta a város iskoláiba utazó diákok száma is, míg 2001-ben a tanulók 16,2 százaléka ingázott, 2013-ban ez az arány 9,4 százalékra módosult, mélyen elmaradva a járásszékhelyek 50-60 százalék között ingadozó arányától, vagy az országos átlag 40 százalék körüli részesedésétől. Szemben az általános iskolával, itt a gyerekek számának csökkenése és a településszerkezeti sajátosságok nem magyarázzák a tendenciát, hanem a közel fekvő Kecskemét és Cegléd oktatási intézményeinek vonzását jelzik az adatok. A városban működik a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara, mely 1990-ben indult újra. Az oktatás tanító, óvodapedagógus, szociális munkás, hittanoktató, diakónus és kántor alapszakokon folyik. 8.2
EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS
A város bölcsődei ellátásában a férőhelyek számában közel másfél évtized alatt nem következett be bővítés, de az intézményt korszerűsítették, belső felújítást hajtottak végre. 50 férőhely áll rendelkezésre. Látszólag ez a férőhelymennyiség elegendő, mert egy férőhelyre 2000-ben 1,18 fő, 2013-ban 0, 95 fő bölcsődés kisgyerek jutott, azonban a szigorú előírások miatt a férőhely-kapacitás kihasználtságának növelésére a fenntartónak nincs lehetősége. A változatlan számú férőhely szűk keresztmetszetére utal, hogy egy férőhelyre 2000-ben 15 fő, 2013-ban 12 fő bölcsődés korú kisgyerekek jutott. A kisgyerekes anyáknak biztosított juttatások ellenére a bölcsődei férőhelyek változatlan száma akadályozhatja az anyák sikeres visszatérését a munkaerőpiacra. A város közszolgáltatási rendszerében az egészségügyi ellátást 11 háziorvos végzi területi ellátási kötelezettséggel. 2013-ban egy házi- és gyermekorvosra 1487,2 fő lakos jutott, mely a lakosság kedvezőbb orvosi ellátottságát jelzi összevetve a járásközpontokkal, valamint a Pest megyei és az országos mutató értékével. A fogászati ellátás is biztosított, hat fogorvos dolgozik a városban, és a prevenciós munka koordinálását a gyermek- és ifjúsági, valamint az iskolai, ifjúsági fogorvos végzi. A nyolc védőnői és négy iskola-védőnői körzetben diplomás védőnők dolgoznak. A város lakosságának egészségügyi ellátásában kiemelkedő szerepe van a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézetnek, mely három szakterületen (mozgásszervi és kardiológiai rehabilitáció, belgyógyászat) folytatja működését. Az új kórház építése 1993 novemberében kezdődött meg, melynek eredményeként 1995-ben átadásra került az új keleti épületrész. A nyugati szárny üzembe helyezésére 2000 áprilisában került sor. Ezzel
57
lehetőség nyílt a járó és fekvőbeteg szakellátásra a város és vonzáskörzete számára. Az európai szintű hotelszolgáltatás és a korszerű diagnosztikai egységek biztosítják a kor színvonalán történő gyógyító tevékenységet a város és vonzáskörzete számára. A rendelőintézet kiemelkedő szolgáltatásait támasztja alá, hogy több évben is a szakminisztérium „év kórháza díjjal” tüntette ki az intézményt. A kórház a statisztikai adatokban is jelen van: 2013-ban 8,2 db kórházi ágy jutott 1000 lakosra a településen, ami több mint kétszerese volt a megyei járásközpontok átlagos értékének (3,5) valamint meghaladta az országos átlagot is (7). A város a törvény által előírt kötelező és önként vállalt szociális ellátás alap- és szakfeladatait a Nagykőrösi Humánszolgáltató Központ látja el. A szociális alapellátás keretében a következő szolgáltatások elérhetőségét biztosítja a szociálisan rászorulók részére:
Szociális alapszolgáltatás Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgáltatás Idősek nappali ellátása Fogyatékossággal élők nappali ellátása Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében Szociális foglalkoztatás fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében
A szakosított ellátás keretében az idősellátásra fókuszált a város, az önkormányzati fenntartású intézményben működteti az önkormányzat az idősek bentlakásos otthonát és az időskorúak gondozóházát, mely egy éves átmeneti elhelyezést biztosít az idősek számára. A bentlakásos otthonok férőhely kapacitásának kihasználtsága az elmúlt években kissé csökkent, 2013-ban ezer férőhelyre 965,5 gondozott jutott, de a járásszékhelyek, a megye és az országos átlaggal összehasonlításban ez a szolgáltatás jobb elérhetőségét, az intézmény jobb kihasználtságát bizonyítja. A közszolgáltatások között működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mely a szociális rászorulók számára segít a pénzbeli és a természetbeli juttatások hozzáférésében, a családon belüli konfliktusok megoldásában és különböző programok (pl. mentálhigéniés) szervezésével.
58
8.3
ESÉLYEGYENLŐSÉG
Nagykőrös Város Önkormányzata a 79/2008. (IV. 24.) ÖT.sz. határozatával megalkotta Nagykőrös Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programját, mely tartalmazta az önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk ütemezését. A 2008-ban jóváhagyott program felülvizsgálata alapján került elfogadásra a Képviselő-testület 5/2010. (I. 28.) ÖT. sz. határozatával a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv, valamint a 115/2010. (VIII. 11.) ÖT. sz. határozatával Nagykőrös Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az egyházi intézményfenntartókkal kötött megállapodás alapján az önkormányzat az indítható csoportlétszámokról, valamint a beiratkozás időpontjának meghatározásáról évente egyeztet az egyházi fenntartókkal, valamint közösen értékelik a megállapodásban foglaltak teljesítését. Módosításra kerültek az óvodák és az iskolák alapító okiratai és nevelési programjai. Az óvodák nevelési programja tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztését, az iskolák pedagógiai programja az Integrációs Pedagógiai Rendszerhez csatlakozást. 2010-ben megalakult az Idősügyi Tanács a nyugdíjas szervezetek küldötteiből, melynek elnöke a mindenkori polgármester, titkára az idősügyi referens. A Tanács az időseket érintő helyi döntések előkészítésében véleményével, javaslataival képviseli a korosztály érdekeit. Az idősek és a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való hozzájutását segítő intézményi akadálymentesítés megvalósítása folyamatos. Valamennyi közösségi szolgáltatást nyújtó intézményben kialakításra kerültek a közlekedést könnyítő rámpák, az egészségügyi és közművelődési intézményekben a mozgáskorlátozottak részére mosdó áll rendelkezésre. Az önkormányzat elfogadta a „Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja” 20132018 programot, meghatározta a célokat és azokhoz rendelt intézkedések körét. Megalakította az Esélyegyenlőségi Programért felelős Esélyegyenlőségi Fórumot, melynek feladata a program végrehajtásának ellenőrzése, munkáját pedig tematikus munkacsoportok segítik. Nagykőrös Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjában megfogalmazott célok: -
A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése, Esélyegyenlőség növelése a nőknek a munkavállalás terén Tájékoztatás az esetleges jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségéről. A bölcsőde korszerűsítése, férőhelyek bővítése annak érdekében, hogy a kisgyermekes nők nagyobb eséllyel tudjanak munkát vállalni, illetve a munkájukhoz visszatérni.
59
-
A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása. A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése. A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésének biztosítása Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénybe vétele A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés fejlesztése A Dalmady speciális iskola jövőjének felülvizsgálata, Kapcsolat felvétele az OOIH szakembereivel, IPR szakértők megkeresése és megbízása az integrációs felkészülés bevezetése érdekében A halmozottan hátrányos és egyéb sérülékeny csoportok létszámának felülvizsgálata, Készüljön fel valamennyi óvoda az óvodai fejlesztő program bevezetésére Készüljön fel valamennyi önkormányzati iskola az Integrációs Pedagógiai Rendszer városi szintű bevezetésére Épüljenek ki és rendszerszerűen működjenek az iskolán kívüli támogató rendszerek a halmozottan hátrányos helyzetű diákok tanulmányi sikerei érdekében
60
9. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA
A város gazdasági potenciálját nagyban meghatározza a Főváros közelsége és a szomszéd városok elhelyezkedése (Kecskemét, Cegléd, Szolnok). A GDP egy főre eső értéke Pest megyében és a szomszédos megyékben is EU átlag alatti (4. táblázat).
GDP/fő az EU-28 átlag százalékában, (2011)
Ország
NUTS3
Szlovákia
Bratislavský kraj
125,5
Csehország
Hlavní mesto Praha
124,3
Szlovénia
Osrednjeslovenska
98
Magyarország
Budapest
86,9
Románia
Bucureşti
65,7
Lengyelország
Ciechanowsko-plocki
46,61
Magyarország
Pest
33,5
Magyarország
Bács-Kiskun
26,7
Magyarország
Jász-Nagykun-Szolnok
25,5
4. táblázat: A NUTS3 területi szintek fejlettsége Kelet–Közép–Európai összehasonlításban (GDP/fő, 2011-ben, forrás: Eurostat
Nagykőrös a Közép-Magyarország régió települése, aminek meghatározó gazdasági centruma Budapest, ennek ellenére a Dél-Alföldi Régióhoz való közeli fekvés miatt Kecskemét közelsége (18 km) a város gazdaságát erősen befolyásoló tényező. Gazdasági jellegét tekintve Nagykőrös mezőgazdasági településnek számít, ez a településtípus uralkodó várostípusnak mondható a magyar Alföldön. Az alföldi magyar (Kecskemét, Nagykőrös, Hódmezővásárhely, Makó stb.) agrárvárosok – mivel határában tanyák állnak –, más európai agrárvárosoktól különböző, különleges településformának számítanak. Az egykori mezőváros (kétbeltelkes település) külterületi lakónépessége számottevő, a népesség 13%-a külterületen él (3.112 fő) (2011 KSH). Érdemes megvizsgálni a 2005-ben elvégzett tanyakutatás2 eredményeit, ami szerint az alföldi városok körüli egykori tanyavilág nagyban átalakult, szélsőségesen különböző egzisztenciális és életmódbeli helyzet jellemzi az egykori tanyás városok (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, 2
Dr. Csatári Bálint: A homokhátsági tanyák jelene és progresszivitásuk kérdései (2005).
61
Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) mai külterületét. Fontos további megállapítás, hogy 2005-ben Nagykőrösön a vállalkozási aktivitás és a foglalkoztatási helyzet is a Homokhátság települései között az egyik legkedvezőbb értékeket mutatta. (Bár a tanyás térségek rendeleti lehatárolása 3 alapján Nagykőrös nem esik a homokhátsági tanyás települések közé.) Önkormányzati adatok szerint a zömmel aktív korú, tanyasi gazdálkodással foglalkozó külterületi népesség van jelen a településen, akik gazdasági súlya jelentősnek mondható. Nagykőrös gazdaságának vizsgálatakor elengedhetetlen a város történelmi múltjára is kitérni. Az egykori állattartást és extenzív gabonatermesztést XIX. század végén felváltotta az intenzív zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés. Az új gazdálkodási formák a tanyák felvirágzásának kedveztek, 1930-ban már a város lakosságának 40%-a élt tanyákon. A város, magyar városhálózat hierarchiájában betöltött szerepe 1910-ben középvárosi pozíciót jelentett, ami az ezredfordulóra kisvárosi ranggá süllyedt; ezt főként a szocializmus idején zajló kedvezőtlen folyamatok okozták (agrárkonjunktúra megszűnte, ipar késői megjelenése, vonzáskörzeti lehatárolási nehézségek stb.)4. A szocializmus időszakában Nagykőrösön a hagyományos mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipar került előtérbe. A Nagykőrösi Konzervgyár a rendszerváltásig mintegy négyezer embert foglalkoztatott a városban, és egyben Közép-Európa legmodernebb konzervgyára volt. A gyár a térségben megtermelt zöldséget és gyümölcsöt vásárolta fel, és élelmiszeripari tevékenységére élelmiszeripari szakközépiskola is települt a városba. A rendszerváltás után a gyár három részre bomlott, a nagyobb telephely a Glóbus Rt. tulajdonába került, ami 2005-ben bezárt. 1992-ben a kisebb telephely a Bonduelle Kft. tulajdona lett (fizikailag teljesen elhatárolt a központi gyártól, így önálló tevékenység végzésére is alkalmas volt). A telepen zöldborsó, csemegekukorica és különböző savanyúságok előállítása folyt, ami tökéletesen illeszkedett a Bonduelle profiljába. Végül a Csoport 1992. július 22-én vásárolta meg a termelőegység területét és eszközeit. A Bonduelle Central Europe Kft. 2013-as beszámolói adatai alapján 644 fő foglalkoztatottal rendelkezik, (ez 3 magyarországi telephely adatait összesíti) becslések szerint Nagykőrösön mintegy 135 állandó, idényben (júniusnovember) pedig 220 szerződött dolgozót alkalmaz. A cég kizárólag zöldség-feldolgozást (kukorica, zöldborsó) és konzerválást folytat nagyfokú automatizáltság mellett, és 98%-ban exportra termel. A cég 1992 óta 25 milliárd forintot fordított fejlesztésekre, hosszú távú (minimum 15 év) további termelésben gondolkodik. A cég magas feldolgozottságú termékeket készít, de beszállítói hálózata nem a térségben található. A harmadik részegység a Crown Magyarország Kft. tulajdonában található, és jelenleg is üzemel, exportra is termelő konzervdobozgyártást végez, és kb. 200 főt foglalkoztat.
3
81/2011. (VIII. 11.) VM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről 4 Beluszky Pál - Győri Róbert : Fel is út, le is út... (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században.) Tér és Társadalom 18. évf. 2004/1. 1-41. p.
62
A Crown Magyarország Kft. helyzete szoros összefüggésben van a konzervipar helyzetével. A Nagykőrösi Konzervgyár bezárása érzékenyen érintette piaci lehetőségeit. Nagykőrös mezőváros kiemelkedő szerepet játszott a kereskedelemben. Nem csupán a helyi igényeket elégítette ki, hanem nagyobb körzetet is ellátott termékekkel, különböző árucikkekkel és szolgáltatásokkal. Közeli – távoli vidékek árucsere forgalmában is szerepet játszott, meghatározott regionális funkciót töltött be.5 Emiatt érdemes a kitérni a térségi jelentőségű nagykőrösi vásárok jelentőségére is. A XV. századtól 3 nap vonatkozásában rendelkezett Nagykőrös vásártartási joggal: Friderik, vagy Frigyes napi (március 6), Szent László napi (június 27), Szent Demeter, vagy ahogy a Kőrösiek mondják: Dömötör napi vásárok. Majd 1749-ben Mária Terézia újabb nap vonatkozásában adományozott vásártartási jogot, ez a Szent György napi sokadalom megtartásának joga volt. A vásár megtartásában szokás volt, hogy a vasárnap mindig a „baromvásár” napja, míg a kirakodó vásár hétfőn kezdődött. A vásár fontos esemény volt, nem bizonyítja ezt jobban más, mint az, hogy a város elöljárói döntöttek az egyes árusok helyfoglalási rendjéről is. Ma évente 10 vásár kerül megtartásra. A kínált portékák csoportja, egyes csoportok jelentősége az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult, de a vásár népszerűsége ma is töretlen. Egyaránt felhajtásra kerülnek a különböző állatféleségek: baromfifélék, szarvasmarhák, sertések, kecskék, juhok, és a kisállatok, hobbiállatok is szép számmal képviseltetik magukat. A kirakodó vásártéren szakosítva találhatók meg a régi mesterségek termékei: kádárok, söprűkötők, szűcsök, méhészek és egyéb kézművesek termékei, és jól megférnek mellettük a mai kor divatos termékei is a szezonnak megfelelően. A nagykőrösi vásártér ma 8 hektár területen fekszik a város keleti belterületi határánál. A kirakodó vásártéren állandó árusok száma közel 400, de legalább ennyien vannak azok, akik csak egy-egy vásárra jelentkeznek be. Önkormányzati adatok szerint a vásár látogatottsága igazodik a kínálathoz: átlagosan 10 ezer körüli résztvevő szám, de jó idő esetén egy-egy vásár látogatottsága elérheti a 20.000 főt (!). A város ipari parkkal rendelkezik, a Nagykőrösi Konzervgyár is csatlakozott az ipari parkhoz, különös tekintettel arra, hogy a konzervgyártási tevékenység a múltban történt csökkenése miatt jelentős épület és telekállomány hasznosítása válik lehetővé. Az ipari park területe 15 hektár, melyhez a konzervgyár rendelkezésre bocsát mintegy 11 hektár területet. Jelenleg 4 hektár terület áll szabadon befektetésre alkalmas állapotban. Az ipari parkba betelepült vállalkozásokat az 5. táblázat mutatja.
5
Novák, 1994: Nagykőrös története és néprajza
63
Cég megnevezése
Fő tevékenységi kör
Nagykőrösi Konzervgyár Rt.
Zöldség,- gyümölcs feldolgozás, konzerv, ivólé
Dónáth Kft.
Hús-, baromfihús készítmény gyártása
Döbrögi Kft.
Tárolás, raktározás
Szabó Kőrös Pipagyár Kft.
Fafeldolgozás, fatermékek gyártása
Pintér TEAM Kft.
Vámügyintézés, vendéglátás, kőfejtés
BEKOV Kft.
Szállítás, szállítmányozás
Bende László egyéni vállalkozó
Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása
5. táblázat: A Nagykőrösi Ipari Park betelepült vállalkozásai 2015. február, forrás: www.nipa.hu
Pest megyében Nagykőrös környékén évtizedes múltra tekint vissza a zöldség- és gyümölcstermesztés. A megváltozott piaci körülmények és a szerteágazó tulajdonosi szerkezet azonos cél megvalósítására irányuló törekvése alapján a tagok elhatározták, hogy létre hoznak egy termelői értékesítő szervezetet (TÉSZ), mely megfelel az adott jogszabályok által előírt követelményeknek. Így jött létre 2000. januárjában, 19 fővel a KER-TÉSZ Értékesítési Szövetkezet. 2003. novemberében 22. sorszámmal előzetesen elismert TÉSZ-szé vált. A nagyobb árualap létrehozása érdekében 2005. évben a Nyári Gyümölcs TÉSZ beolvadt a szövetkezetbe. Az így létrejött szervezetben megnőtt a gyümölcs árualap. 2009. január 1. óta 22 számmal véglegesen elismert TÉSZ-szé vált. Taglétszám 2010. január 1.-én: 72 fő volt. A 6. táblázat adatai a legfrissebb, 2012-es társasági adóbevallás adatainak feldolgozását mutatja, amely adatok alapján látható, hogy a nagykőrösi székhelyű vállalkozások alapvetően kisméretűek és a hazai piacra orientálódnak. Az adatok alapján feltűnő a külföldi gazdasági társaságok nagyobb jelenléte: a jegyzett tőke tekintetében részesedésük 65,6 %, szemben az országos átlagot jelentő 54,6 %-os értékkel. A túlnyomó mértékben külföldi tőkével működő vállalkozások befektetett eszközeinek átlagos állománya az országos szint tizedét érik viszont csak el (9 194 ezer Ft), így aligha meglepő, hogy e vállalkozások döntően a hazai piacon értékesítenek – alig 23 % az export aránya, ami messze elmarad az országosan mért 38,8 százalékos aránytól.
64
Megnevezés
Külföldi tőke aránya (%), 2012
Értékesítés nettó árbevétele átlagosan (ezer Ft), 2012
Befektetett eszközök átlag értéke (ezer Ft), 2012
Ezer lakosra jutó társasági adózó, 2012
Export értékesítés a nettó árbevétel arányában (%), 2012
Jegyzett tőke átlaga (ezer Ft), 2012
Aszód
5,34
23 175
9 550
11
30,81
3 194
Budakeszi
17,30
32 018
11 561
19
6,15
3 150
Cegléd
14,60
52 365
20 294
8
22,76
2 727
Dabas
6,94
69 761
18 811
14
8,26
4 435
Dunakeszi
79,76
51 495
54 289
16
20,57
12 147
Érd
3,70
39 389
19 159
15
24,38
12 477
Gödöllő
89,37
157 849
98 452
15
47,44
55 581
Gyál
21,65
95 016
23 710
10
35,48
4 052
Monor
60,33
37 673
10 698
9
7,87
4 200
Nagykáta
1,09
25 792
8 386
9
5,54
2 285
Nagykőrös
65,60
47 472
9 194
7
23,03
7 754
Pilisvörösvár
26,07
167 376
37 687
12
19,85
8 098
Ráckeve
61,43
30 681
13 967
12
8,29
4 267
Szentendre
48,14
40 771
14 600
19
10,68
4 252
Szigetszentmiklós
47,81
78 799
20 672
13
37,83
4 877
Szob
17,11
15 925
8 783
6
0,46
5 377
Vác
76,81
105 482
64 334
10
28,87
20 583
Vecsés
40,97
154 324
23 258
16
32,79
9 787
Budapest
61,28
86 675
169 674
16
23,40
27 061
Országosan
54,60
151 455
101 470
25,8
38,8
25 883
6. táblázat: Pest megye járási központjaiban a székhellyel bíró vállalkozások néhány fontosabb adata, forrás: TeIR
A társasági adóbevallás adatai sajnálatosan csak székhely szerinti bontásban érhetőek el, ami a több telephelyes – jellemzően nagyvállalati szférába tartozó– vállalkozások tevékenységét torzítja. Pontosabb képet kaphatunk Nagykőrös gazdasági jelentőségéről, ha a ténylegesen a településen realizált gazdasági tevékenységet vesszük számba, ami a helyi iparűzési adóban
65
(HIPA) érhető tetten. A helyi iparűzési adót ugyanis székhelytől függetlenül minden vállalkozás fizeti, ha tevékenysége érinti a várost, így adót fizetnek a nagy kereskedelmi láncok, pénzintézetek, biztosítótársaságok is. A 2000–2010. évi helyi iparűzési adó egy lakosra jutó értékeinek vizsgálata (12. ábra) alapján megállapítható, hogy a Pest megyei járásközponti városok körében Nagykőrös a sereghajtók közé tartozik, azaz viszonylag kisebb gazdasággal rendelkezik. A 2005-ös adatok vizsgálatakor a 2000-es adatokhoz képest visszaesést tapasztalhatunk, ami összefüggésben lehet a Globus Rt. 2005-ös bezárásával. A megyei járásközpont városok körében 2000 és 2010 között az egy lakosra számított HIPA folyóáron 2,4 szeresére emelkedett (13,5 ezer forintról 32,9 ezer Ft/lakosra), addig Nagykőrös esetében 1,6 szoros volt az emelkedés (15,8 – 25,2 ezer Ft/lakos), ami 2010-ig tapasztalható alacsony befektetési hajlandóságot okozott. A folyamat hátterében komoly szerepet játszik a 2008-ban kirobbant, elhúzódó gazdasági válság, amely a nagykőrösi kis- és közepes vállalatokat rendkívül negatívan érintette. A fentiekben láthattuk, hogy Nagykőrös gazdasági jelentősége országos összevetésben mérsékeltnek mondható.
12. ábra: Az egy főre jutó helyi iparűzési adó (HIPA) bevétel a megyei jogú városokban 2000, 2005, 2010. évben, forrás: TEIR
A legfrissebb, 2011-es Népszámlálás adatait is alapul véve (7. táblázat) megállapítható, hogy a 2011-es évben a Pest megyei városok döntően munkahelyekkel bővültek. 13 város: Budakeszi, Cegléd, Dabas, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Gyál, Monor, Pilisvörösvár, Ráckeve, Szentendre, Szigetszentmiklós és Vecsés esetében nőtt a helyben lévő munkahelyek száma. Nagykőrös esetében csökkenés tapasztalható a munkahelyek számában (903 fő) 2001 és 2011 között. A csökkenés onnan ered, hogy annak ellenére, hogy nőtt a települési beingázók száma, a településről eljárók száma több mint a 1,5-szeresére növekedett 2001 és 2011 között (1.898 főről 3.187 főre).
66
Terület
Helyben dolgozók
Településről eljárók száma
Településre beingázók
Foglalkoztatási kapacitás, %
Munkahelyek db
Helyben dolgozók
Településről eljárók (fő)
Településre beingázók (fő)
Foglalkoztatási kapacitás, %
2001
2011
2001
2011
2001
2001
2011
2001
2011
Aszód
1 422
1 082
1 203
1 636
1 144
55,4
46,8
2 566
2314
Budakeszi
1 719
1 859
3 829
3 749
1 252
57,9
54,5
2 971
3412
Cegléd
10 799
10 008
2 739
3 878
2 575
80,7
74,0
13 374
13526
Dabas
3 783
4 314
2 304
2 786
824
82,1
73,6
4 607
5864
Dunakeszi
5 261
6 219
7 667
12 226
3 007
63,6
51,1
8 268
12180
Érd
8 436
9 493
14 668
17 316
3 074
73,3
67,5
11 510
14065
Gödöllő
7 834
7 506
4 800
5 796
8 098
49,2
45,0
15 932
16672
Gyál
2 513
3 189
5 303
6 515
901
73,6
47,1
3 414
6774
Monor
3 276
2 868
4 690
4 313
1 308
71,5
61,9
4 584
4637
Nagykáta
2 579
2 426
1 922
2 347
1 411
64,6
65,8
3 990
3686
Nagykőrös
6 560
5 396
1 898
3 187
540
92,4
87,1
7 100
6197
Pilisvörösvár
2 487
2 347
2 520
3 154
1 141
68,6
59,2
3 628
3964
Ráckeve
1 835
1 956
1 076
1 657
728
71,6
67,4
2 563
2901
Szentendre
5 111
5 053
4 671
5 784
2 882
63,9
57,7
7 993
8762
Szigetszentmiklós
3 896
5 720
5 606
9 581
2 770
58,4
48,2
6 666
11874
Szob
731
437
489
673
411
64,0
65,8
1 142
664
67
Terület
Helyben dolgozók
Településről eljárók száma
Településre beingázók
Foglalkoztatási kapacitás, %
Munkahelyek db
Helyben dolgozók
Településről eljárók (fő)
Településre beingázók (fő)
Foglalkoztatási kapacitás, %
Vác
10 238
8 874
4 048
5 398
7 761
56,9
50,8
17 999
17463
Aszód
1 422
1 082
1 203
1 636
1 144
55,4
46,8
2 566
2314
Budakeszi
1 719
1 859
3 829
3 749
1 252
57,9
54,5
2 971
3412
7. táblázat: Foglalkoztatási kapacitás alakulása a Pest megyei járásközpont városok körében 2001-2011. Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011 (Megjegyzés: foglakoztatási kapacitás: a foglalkoztatott lakosok a helyben lévő munkahelyek arányában, %).
Önkormányzati adatok szerint a Nagykőrösről ingázó munkavállalók döntő többsége Kecskeméten és Cegléden, kisebb részben Budapesten vállalt munkát 2011-ben.
68
9.1
A TELEPÜLÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI
Nagykőrös városának korábban bemutatott jellegzetességei miatt lehetséges egyetlen ágazat meghatározó szerepéről beszélni. Az élelmiszeripar nagyban meghatározza a város arculatát. Nagykőrösön 925 regisztrált társas vállalkozás volt 2013-ban, nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásukat valamint megyei és országos összehasonlításukat a 13. ábra szemlélteti.
13. ábra: A társas vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása, 2013, forrás: KSH
A táblázatból jól látszik, hogy a mezőgazdasági szektorban (5%), feldolgozóiparban (11%), építőiparban (12%), kereskedelemben (31%) és egészségügy szociális ellátásban (4%) lévő társas vállalkozások jelenléte magasabb arányú a megyei átlagtól. Számszerű adatokat vizsgálva, jelentős a mezőgazdasági szektorban lévő társas vállalkozások száma (47 db), ami például a gödöllői adatoktól is nagyobb értéket mutat (45 db). Összességében a legnagyobb HIPA-adózókra vonatkozó önkormányzati tájékoztatás és a fenti adatok alapján úgy becsülhető, hogy Nagykőrös legnagyobb jelentőségű gazdasági ágazatai az alábbiak: 1. Feldolgozóipar 2. Mezőgazdaság 3. Építőipar 4. Egészségügy
69
14. ábra: Egy szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák száma a szálláshelyeken 2000-2013 (db), forrás: Lechner Nonprofit Kft.
A 2003-ban 151,3 vendégéjszaka jutott egy szállásférőhelyre Nagykőrösön, ami háromszorosa volt a megyei járásközpontoknak és országosan mért adatoknak is. Ugyanennél a mutatónál 2006-ban kétszeres értéket tapasztalhatunk (99) a megyei és országos átlagokhoz képest. A vendégéjszakák száma a többi években nem mutatott számottevően kiugró értéket az átlagos értékekhez képest. A társas vállalkozások méret szerinti megoszlása követi a hazai trendeket, azaz a 10 fő alatti foglalkoztatott létszámmal bíró, a KKV törvény 6 szerinti mikro vállalkozások felülreprezentáltsága tapasztalható a településen (8. táblázat).
6
2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
70
Regisztrált társas vállalkozások száma (2013), KMR
0 és ismeretlen fős regisztrált társas vállalkozások száma – GFO'11 (db)
1-9 fős regisztrált társas vállalkozások száma - GFO'11 (db)
10-19 fős regisztrált társas vállalkozás ok száma GFO'11 (db)
20-49 fős regisztrált társas vállalkozás ok száma GFO'11 (db)
50-249 fős regisztrált társas vállalkozás ok száma GFO'11 (db)
250-499 fős regisztrált társas vállalkozás ok száma GFO'11 (db)
500 és több fős regisztrált társas vállalkozás ok száma GFO'11 (db)
Közép-Magyarország (Budapest, Pest)
135 108
183 846
9 650
4 514
2 096
209
192
Budapest
100 907
130 678
7 132
3 347
1 574
168
158
Pest megye
34 201
53 168
2 518
1 167
522
41
34
Nagykőrös
326
551
28
13
6
1
8. táblázat: Regisztrált társas vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása (%), 2013-ban, forrás: KSH, TSTAR, 2013
71
9.2
A GAZDASÁGI SZERVEZETEK JELLEMZŐI, FONTOSABB BERUHÁZÁSAI, TELEPÜLÉST ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI
Nagykőrösön az országos trendeknek megfelelően kisméretű vállalati szféra a jellemző, ami hazai/EU-s támogatási rendszerek szempontjából kedvezőnek minősül. Hátránynak tekinthető a Közép-magyarországi régióban való fekvés, ami az EU-s támogatások szempontjából kevesebb forráshoz juttatja a települést. A 2007-2013-as programozási időszakot alapul véve látható, hogy a települési támogatott pályázatok száma háromszorosa az országos települési átlagénak (9. táblázat). Operatív program Beérkezett pályázatok
Beérkezett pályázatok
Támogatott pályázatok
Támogatott pályázatok
Nagykőrös település
Országos (település) átlag
Nagykőrös település
Országos (település) átlag
ÁROP
2
0
2
0
KEOP
6
4
5
2
KMOP
83
4
30
2
TÁMOP
15
12
5
6
Összesen:
106
20
42
10
9. táblázat: Pályázatok számának megoszlása, operatív programonként (db), forrás: www.palyazat.gov.hu
A fenti 9. táblázatból látszik, hogy 2007-2013 között a településről 106 db pályázati dokumentáció került támogatási kérelem céljából beküldésre az érintett közreműködő szervezetek részére. Ezek kevesebb, mint a fele került támogatásra (42 db), nagy részük pedig a Közép-Magyországi Operatív Program keretében került támogatási döntésre (30 db). Pontosabb képet kapunk a települési támogatottságról, ha a támogatás összegét is megvizsgáljuk (10. táblázat).
72
Megnevezés
Nagykőrös település
Országos (település) átlag
Igényelt támogatási összeg (Ft)
12 401 169 248
5 007 722 326
Megítélt támogatási összeg (Ft)
9 809 052 971
3 093 296 767
Szerződéssel lekötött összeg (Ft)
9 707 432 492
2 917 132 108
Kifizetett támogatási összeg (Ft)
9 357 615 357
2 220 602 497
10. táblázat: Beérkezett és támogatott ÚMFT pályázatok, forrás: www.palyazat.gov.hu
Nagykőrös 9,4 Mrd Ft-nyi támogatást tudhat magáénak az elmúlt hét évben. Fontos kiemelni viszont, hogy ennek közel 100%-át önkormányzati projekt alkotta, gyakorlatilag szennyvízkezelési és vízrendszer rekonstrukciós nagyprojektek fedték le ezt az összeget. Az Önkormányzat tervezett projektjei között, melyeket a 2014-2020-as ciklusban szeretne megvalósítani, már találhatunk helyi KKV szektort segítő gazdaságfejlesztési projektet is (11. táblázat). Pályázat célja
Pályázati azonosító/ rendelet/iktatószám
Tervezett/tényleges bruttó összköltség (Ft)
Aktuális információk (2015. május)
Batthyányi utca (5582 hrsz.), szennyvíztelepre vezető út (0122 hrsz., 0126/17 hrsz.), felújítása
megfelelő aktuális pályázati kiírásra vár
80 000 000
tervezés alatt
Pálfájai út (12404 hrsz.) felújítása
megfelelő aktuális pályázati kiírásra vár
60 000 000
tervezés alatt
Kálvin téri piac korszerűsítése II. ütem
megfelelő aktuális pályázati kiírásra vár
500 000 000
Tervvázlatok szintjén van, a terület közlekedésfejlesztése az elsődleges cél.
73
11. táblázat: Nagykőrös tervezett önkormányzati projektjei 2014-2020 között, forrás: önkormányzati adatszolgáltatás
A TÉRKÉPTÉR7 adatai szerint a vállalkozói pályázati aktivitás alacsonynak volt mondható az elmúlt költségvetési ciklusban. Csupán néhány 20 millió Ft feletti támogatottsággal bíró vállalkozásfejlesztési projekt valósult meg a településen. A „NAGYKŐRÖSI-BOG-BAU-2005” Kft 38,32 millió forint uniós támogatást nyert a Közép-Magyarországi Operatív Program „Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” pályázat keretében. A 76,63 millió forintos beruházásból egy korszerű homlokrakodó gép és egy teleszkópos rakodógép került beszerzésre. Az ALFÖLD-TABAK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 22.011.600 forint uniós támogatást nyert az „Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A 33.864.000 forintos összköltségvetésű beruházásnak köszönhetően nemcsak egy új technológiai eljárást alkalmaznak, hanem megvalósították a dohányáru csomagolásának és raktározásának egy olyan módszerét, melynek segítségével a termékek minőségét hosszabb távon tudják biztosítani. A PAP AGRO Kft. a gyártási technológia működtetéséhez egy 250 m2-es gyártó-tárolót épített, valamint tömlő-gyártógépet szerzett be, a beruházás 123 M Ft-os volt, amiből 49 M Ft volt a vissza nem térítendő forrás. 9.3
A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Kifejezetten a vállalatok versenyképességének vizsgálata mellett érdemes települési szinten is megvizsgálni, hogy milyen tényezők szükségesek a versenyképes, sikeres városhoz. Enyedi György geográfus szerint a sikeres város tíz tényezője az alábbiak8: -
A sikeres város képes a gazdasági szerkezet változtatására. A sikeres város szolgáltató szektorában magas az értékhúzó ágazatok aránya. A sikeres várost a tudás-alapú termelés jellemzi. A sikeres városban erős az innovációs képesség. A sikeres városban döntések születnek. A sikeres városban erős és gyarapodó a középosztály. A sikeres város nagy értékű környezetet nyújt. A sikeres város jól kezeli konfliktusait. A sikeres városnak jelentősek a külső kapcsolatai. A sikeres városban növekszik a jövedelem és a foglalkoztatás.
A fentiek alapján látható, hogy Nagykőrös elindult a sikeres várossá válás útján (minimum egy kritérium alapján), ugyanis az eddigi települési folyamatok bebizonyították, hogy a
7 8
http://terkepter.palyazat.gov.hu/ Enyedi György: A sikeres város . Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.
74
városban helyes döntések születnek (pl. Postapalota épületének felújítása, strand felújítása, önkormányzati ingatlaneladások kereskedelmi egységek részére). A vállalatok teljesítőképességét, fejlődési lehetőségeit, hosszabb távú versenyképességét Porter (1990) szerint alapvetően 5 tényezőcsoport határozza meg: a vállalatok közti verseny, a termelési tényezők, a keresleti tényezők, a kapcsolódó és támogató szektorok, valamint a kormányzat. Jól látható, hogy ezen öt dimenzióból három az, ami részben, vagy egészben hely specifikus, tehát befolyásolja egy terület gazdasági potenciálját: - a termelési tényezők, de különösen a munkaerő és a föld; - keresleti tényezők: meghatározó piacok elérhetősége - kapcsolódó és támogató szektorok jellemzői Fontos fentieket kiegészíteni az új 2014-20-as költségvetési ciklus pályázati forrásainak lehetőségével. Bár a települési stratégia nem kizárólag a pályázati támogatásokra építkezve készül, érdemes megemlíteni Nagykőrös településre érvényes kedvezőbb támogatási intenzitást (15. ábra).
15. ábra: Támogatási intenzitások Közép-Magyarországon 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet alapján, forrás: http://tvi.kormany.hu/regionalis-tamogatasi-terkep
A fenti ábrán sötétkék színnel kerültek megjelölésre azok a települések, ahol a nagyvállalatok 35%-os támogatást kaphatnak, világoskékkel azok, ahol a nagyvállalatok 20%-os támogatást
75
kaphatnak a következő 2014-2020-ig terjedő támogatási ciklusban. A fenti támogatási arányokat kisvállalkozások esetén további 20%-al, középvállalkozások esetén 10%-al lehet növelni. Fontos lehetőség a nagykőrösi fejlesztéseket megvalósítani tervező vállalkozások számára, hogy míg a regionális beruházási támogatás formájában nyújtható támogatás aránya a fővárosban és a megye legtöbb településén 0%, addig a Nagykőrösön megvalósuló fejlesztések támogatási intenzitása elérheti a 35-55%-ot. Természetesen a nagykőrösi vállalkozások mellett a település számára is versenyelőnyt jelent a kormányrendeletben foglalt területi megkülönböztetés a maguknak ipari ingatlant kereső, betelepülni kívánó vállalatok megnyerésében. Különösen fontos az ilyen és ehhez hasonló előnyök tudatos kihasználása, ha figyelembe vesszük, hogy a nagykőrösi ipari parkban még jelentős területek adhatók bérbe és a környező településeken kedvezőbb adózási feltételek mellett kínálnak szinte azonos adottságú ipari ingatlanokat. A pénzügyi kondíciókat tovább javítja, hogy a tervezett Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program gazdaságfejlesztési pályázati felhívások elviekben főként a feldolgozóipart kívánják majd preferálni, ami a település ágazati fókuszához nagyban illeszkedik. Munkaerő tekintetében Nagykőrös nincs különösen kedvező helyzetben, hiszen megyei és országos átlagokhoz képest valamivel kedvezőtlenebb a középfokú- és egyetemi végzettségűek aránya (12. táblázat). Területi szint
Középfokú végzettségűek a 18x népesség arányában (%)
Egyetemi, főiskolai végzettségűek a 25-x népesség arányában (%)
1990
2001
2011
1990
2001
2011
Aszód
31,4
38,1
53,0
12,2
13,3
20,8
Budakeszi
39,2
60,1
71,8
16,4
28,7
39,9
Cegléd
25,0
33,7
43,9
8,5
10,3
15,7
Dabas
17,6
27,0
39,7
5,5
7,4
12,5
Dunakeszi
35,0
49,9
66,6
11,8
16,9
30,1
Érd
26,1
43,2
57,3
8,3
14,1
22,3
Gödöllő
44,0
56,3
67,4
17,5
24,3
33,5
Gyál
15,8
29,3
44,8
3,7
5,9
11,9
Monor
22,6
32,5
45,5
6,3
7,8
13,6
Nagykáta
20,6
27,7
38,1
5,4
6,4
11,4
Nagykőrös
21,7
30,4
39,8
6,7
8,2
12,6
Pilisvörösvár
21,6
34,9
48,3
5,9
9,8
17,0
Ráckeve
25,6
35,8
47,1
8,1
10,9
16,2
Szentendre
41,3
59,0
71,7
18,1
28,0
38,9
Szigetszentmiklós
31,2
45,6
60,0
9,6
13,1
21,5
Szob
30,7
42,1
52,1
8,4
10,7
14,5
Vác
40,1
49,3
59,0
13,5
15,7
23,1
Vecsés
22,3
35,6
50,3
5,5
8,3
15,2
Pest megyei járásközpontok
29,2
41,9
55,1
9,8
13,9
21,9
Pest megye
24,0
37,5
51,5
7,3
11,7
19,8
Budapest
45,1
58,7
69,9
19,0
23,8
34,1
76
Magyarország
29,2
38,2
49,0
10,1
12,6
19,0
12. táblázat: Nagykőrös járási székhely képzettségi viszonyainak változása, 1990-2011, forrás: TEIR
A 18 év feletti népességhez viszonyított középfokú végzettséggel rendelkezők arányában markáns változás figyelhető meg a rendszerváltozást követő időszakban. A középfokú végzettségűek arányának változása a három népszámlálás tükrében az országosan tapasztalható trendeknek megfelelően történt, a mutatóban majdnem kétszeres növekedés figyelhető meg (21,7%-ról 39,8%-ra). A piacgazdaság előretörésével a felsőoktatás is átstrukturálódott, a 25 év felettiek körében vizsgált egyetemi végzettségűek aránya, megduplázódott 1990 és 2011 között Nagykőrösön (6,7%-ról 12,6%-ra). Bár ez a mutató is követi a magasabb területi szinteken mért mutatók trendjeit, de fontos megemlíteni, hogy a járási központi funkciók (pl. bíróság, rendőrség) ellátáshoz is szükség van felsőfokú végzettségűekre a településen. A nyugdíjjárulékot fizetők FEOR besorolása alapján látható a nagykőrösi lakosok foglalkozási rétegződése is (13. táblázat). Foglalkozás
Nagykőrös
Járásközpontok
Ország
Fegyveres szervek foglalkoztatói Gazdasági vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások Szolgáltatási jellegű foglalkozások
0,28% 5,82% 10,33%
0,50% 9,20% 13,29%
13,06%
16,50%
6,66% 11,10%
8,84% 14,66%
Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási jellegű foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások
0,90%
0,53%
0,53% 7,67% 12,79 % 15,18 % 7,49% 13,02 % 1,02%
15,42%
10,19%
Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők
16,74%
10,37%
Szakképzettséget nem igénylő foglalkozások
19,69%
15,93%
Összesen
100,00%
100,00%
10,97 % 11,72 % 19,61 % 100,00 %
13. táblázat: Foglalkozási rétegződés Nagykőrösön, 2011-ben, forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatszolgáltatása a járulékfizetőkről
A 2011-es adatok alapján megállapítható, hogy a nagykőrösi lakosok körében felülreprezentáltak a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásúak (19,69%), gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (16,74%), valamint az ipari és építőipari foglalkozásúak
77
(15,42%). Mind az országos, mind pedig a megyei járási központi városok átlagától elmarad ezzel szemben a gazdasági vezetők, törvényhozók (5,82%), felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak (10,33%), egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak (13,06%), irodai és ügyviteli jellegű foglalkozásúak (6,66%), valamint szolgáltatási jellegű foglalkozásúak (11,1%). Komoly lehetőségeket rejt magában, és jelentős számú befektetőt vonzhat a nagykőrösi ipari terület 4 hektáros potenciálisan gazdaságfejlesztésre fordítható területe. A másik fontos versenyképességi elem a meghatározó piacok elérhetősége tekintetében Nagykőrös viszonylag kedvező pozícióban van, amely alapvetően két tényezőre vezethető vissza: egyrészt Kelet- Közép Európa egyik legjelentősebb nagyvárosi agglomerációjának része, a 2,5 millió fős budapesti metropolisztérségben rejlő piaci potenciált már nemzetközi szinten figyelembe veszik; másrészt Nagykőrös a nagyrégiókat összekötő közúti közlekedési útvonal közelében van, ahonnan a jelentős nagyvárosi agglomeráció érhető el költséghatékonyan. A település elérhetősége jó, ami az M5 autópálya közelségének, a városon áthaladó 441. sz. főútnak és a 140. sz., nemrég felújított vasúti fővonalnak köszönhető. Az M5 autópálya személygépkocsival mintegy 15-20 percre van a várostól. A megközelítést nehezíti, hogy a lajosmizsei felhajtó csak alsóbbrendű úton, míg a kecskeméti csomópont csak Kecskemét belterületének érintésével keresztül érhető el. A nemzetközi elérhetőséget tekintve az autópálya közelsége miatt Nyugat-Európa, valamint Szerbia felől a legjobb az elérhetőség. Románia felé a zsúfolt 44-es főút, Ukrajna felé a szintén nagy forgalmú 4. sz. főút lassabb kapcsolatot biztosít. Szlovákia, Horvátország és Szlovénia irányában másodrendű főutakon lehetséges az eljutás. Mindezek alapján megállapítható, hogy Nagykőrös a kereskedelmi, logisztikai szegmensben tevékenykedő vállalkozások számára viszonylag kedvező telephelyi feltételeket tud kínálni, ám arra is rá kell mutatni, hogy ennek kiaknázásához jelentős fejlesztésekre van szükség. A versenyképesség harmadik összetevője, a támogató és kapcsolódó szektorok helyzete Nagykőrös esetében kedvezőnek mondható, hiszen a fővárosi agglomeráció egyben az ország legnagyobb gazdasági erőközpontja is, ahol nagyszámú, diverzifikált beszállító, illetve szolgáltató található, legyen szó akár mérnöki, pénzügyi, marketing, vagy éppen jogi szolgáltatásokról. A könnyen elérhető beszállítói kör, valamint a gazdasági szolgáltatások széles spektruma fontos versenyelőnyhöz juttathatja az itt tevékenykedő vállalkozásokat, hiszen gyors, rugalmas szolgáltatásokhoz juthatnak, amelynek igazi jelentőségét azok érzik, akiknek ezt nélkülözni kell. Kecskemét közelsége miatt a járműipari szektor megjelenése is előfordulhat a településen. A kutatás–fejlesztési tevékenység, amely alapvetően mikro-, azaz vállalati szintű versenyképességi összetevő, Nagykőrös esetében mérsékelt jelenléttel alakul. A városra 78
alapvetően a kisméretű, külföldi tőkével működő vállalkozások a jellemzőek, a szabadalmi bejelentések relatív száma alacsonyabb az átlagos értékeknél (14. táblázat).
Terület
2009
2010
2011
2012
2013
Budapest Aszód Budakeszi Cegléd Dabas Dunakeszi Érd Gödöllő Gyál Monor Nagykáta Nagykőrös Pilisvörösvár Ráckeve Szentendre Szigetszentmiklós Szob Vác Vecsés Járásközpont átlag
1,94 0,00 2,19 0,28 0,00 2,21 1,26 2,14 0,44 1,13 0,00 0,00 0,00 1,00 0,00 0,86 0,00 0,00 0,00 0,82
1,63 0,00 2,19 0,55 0,00 1,23 0,95 1,53 0,44 1,13 0,00 0,00 0,00 0,00 0,79 0,29 0,00 0,00 0,49 0,66
1,44 0,00 2,92 0,28 0,60 0,74 1,58 0,92 0,44 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,79 0,57 0,00 0,00 0,99 0,68
1,66 0,00 0,73 0,00 0,60 0,98 0,95 1,22 0,00 0,00 0,00 0,42 0,00 1,00 3,16 0,86 0,00 0,30 0,99 0,75
1,37 2,92 0,55 2,42 0,25 1,26 1,22 0,88 0,84 1,98 1,43 0,00 0,99 0,91
14. tábla: Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma 10 ezer lakosra 2009-2013, forrás: TEIR
79
9.4
INGATLANPIACI VISZONYOK (KERESLET-KÍNÁLAT)
Nagykőrös 10473 Pest megye
3
470684 42119
2001 után épült lakások aránya (%)
1981-2000 között épült lakások aránya (%)
1961-1980 között épült lakások aránya (%)
1960 előtt épült lakások aránya (%)
Önkormányzati tulajdonban lévő lakások aránya, 2011 (%)
Magán tulajdonban lévő lakások aránya, 2011 (%)
Nem lakott lakások aránya, 2011 (%)
Lakott üdülők száma, 2011 (db)
Lakások száma, 2011 (db)
Terület
A 2011-es KSH Népszámlálás adatai szerint Nagykőrösön 10.473 db lakóingatlan található. Ezek szinte teljes egészében magányszemélyi tulajdonban vannak, csupán 191 db tartozik az Önkormányzat fennhatósága alá. Mindez Pest megyéhez viszonyítva nagyjából azonos értéket képvisel (15. tábla).
10
98
2
37
39
15
5
8
90
1
20
30
25
9
15. táblázat: Nagykőrös lakásainak főbb jellemzői, forrás: KSH Népszámlálás 2011
A nem lakott lakások aránya a városban közel 10%, ami valamivel magasabb Pest megye átlagos értékénél, és több mint 104 lakást jelent. A lakások korstruktúrája megyei átlagot alapul véve öregebbnek mondható, a lakások 20%-a épült csak 1980 után. Az országos tendenciák az elmúlt 5 évben jelentős visszaesést mutatnak a lakásépítések számában, Nagykőrösön szintén csökkent a lakásépítések dinamikája: a 2006 és 2011 között épült lakások aránya a lakásállomány egészéhez viszonyítva 3,3%-os, ami fele a Pest megyei értéknek (7,7%). Nagykőrösön a megyei értékhez viszonyítva alacsonyabb a 4 és többszobás lakások aránya (16. táblázat).
80
Komfort nélküli lakások aránya (%)
Félkomfortos lakások aránya (%)
Komfortos lakások aránya (%)
Összkomfortos lakások aránya (%)
100 lakásra jutó fürdőszobák száma (db)
4 és több szobás lakások aránya (%)
Száz lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő)
Terület Nagykőrö s
39
15
89
45
38
5
11
Pest megye
35,4
29
97
62
24
2
3
16. táblázat: Nagykőrös lakásainak főbb minőségi jellemzői, forrás: KSH Népszámlálás 2011
Nagykőrösön a 4 és több szobás lakások aránya (15%), valamint az összkomfortos lakások aránya (45%) a megyei átlag alatt maradnak (29%, 62%). Kedvezőtlenebbek a mutatók félkomfortos- (5%) és a komfort nélküli lakások arányában (11%). Nagykőrös önkormányzati lakásbérlemények terén a Pest megyei és a járási átlagnál is kedvezőbb értékkel rendelkezik (1,9%), aminek évenkénti vizsgálata alátámasztja, hogy ez egy tartós több éve tapasztalható jelenség a város ingatlanállományában (16. ábra).
81
16. ábra: Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (%), forrás: Lechner Nonprofit Kft.
Az ingatlannet.hu 2015. februári adatai alapján, Nagykőrösön a lakóingatlanok átlagos négyzetméter ára 115 ezer Ft körül alakult. Érdemes összehasonlítani a lakóingatlanok árát a többi megyei járásközpontban tapasztalt értékekkel. A lenti ábrán jól látható, hogy Nagykőrösön a legalacsonyabb a lakóingatlanok átlagos négyzetméter ára Pest megye járásközpontjai között. (17. ábra).
17. ábra: Járásközpont lakóingatlanainak átlagos négyzetméterárai Ft-ban, Pest megyében 2015 februárjában, forrás: ingatlannet.hu
82
10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 10.1 KÖLTSÉGVETÉS, VAGYONGAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI PROGRAM
Nagykőrös városa számára a 2013. év alapvető változásokat hozott az önkormányzati gazdálkodás tekintetében az alábbiakat tekintve: egyrészt megváltozott az önkormányzati feladatellátás finanszírozásának módja, a korábbi normatív támogatási rendszer helyébe feladat alapú finanszírozás lépett; az önkormányzati feladatok egy része az államhoz került (közoktatás, a járási hivatal létrehozásával pedig egyes hatósági ügyek), amely komoly kihatással volt a Polgármesteri Hivatal létszámára, valamint az önkormányzat bevételeire és kiadásaira is; a 2013. évi költségvetési törvény 72-74. § alapján a Nagykőrös Város Önkormányzata adósságkonszolidációra jogosult. 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Építményadó
0
145
183
200
183
215
206
220
208
Magánszemélyek kommunális adója
27
26
24
26
26
26
26
25
26
Helyi iparűzési adó
572
599
532
497
605
596
606
582
721
Gépjárműadó
121
118
128
126
136
131
145
54
53
Pótlék
6
6
13
10
8
8
8
9
5
Bírság
6
1
3
3
3
2
3
5
4
17. táblázat: Nagykőrös Város Önkormányzatának adóbevételei, millió Ft, kerekített értékek, forrás: önkormányzati adatszolgáltatás
A fenti táblázathoz fontos információ, hogy 2013. január 1-től a gépjármű adó bevételeinek 60%-át a Magyar Államkincstárnak köteles fizetni az önkormányzat. A településen keletkező adóbevételek az elmúlt években növekedtek. Érdemes kiemelni, hogy 2006 és 2014 között komolyabb adóbevétel növekedés figyelhető meg az építményadó (2007-től került beszedésre), az iparűzési adó (126%-os) tekintetében.
83
12000000 10000000 8000000 Tárgyévi kiadások
6000000
Tárgyévi bevételek 4000000 2000000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 18. ábra: Nagykőrös önkormányzati költségvetési adatai 2001-2011, ezer Ft, forrás: KSH
Az Önkormányzat gazdálkodásának fő célkitűzése a pénzügyi egyensúly biztosítása, a kötelező feladatok ellátása, ezen belül kiemelten az intézményrendszer működőképességének biztosítása, valamint a programban megfogalmazott beruházási és felújítási feladatok teljesítése. Az önkormányzatok finanszírozásában az állami szerepvállalás várhatóan a következő négy évben sem növekszik, így a feladatok ellátásához a forrás biztosítását az önkormányzatnak saját erőből kell megteremteni. Az állami támogatások tagolt és bonyolult rendszere folyamatos változásokon megy át, igazodva a kormányzat gazdaságpolitikai és szakmapolitikai célkitűzéséhez. A költségvetés egyensúlyának biztosítása, a pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében folyamatos intézkedések szükségesek a feladatellátásban rejlő tartalékok feltárására, a költséghatékonyság növelésére, külső források bevonásának bővítésére. Az Önkormányzat üzletrészekben, részvényekben megtestesülő portfoliójával való gazdálkodás körében a kisebb befolyást biztosító üzletrészek és részvények megtartása nem indokolt, azonban minden ilyen ügyletet előzetesen - a város érdekeire tekintettel egyedileg vizsgálni szükséges. A nagy értékű és volumenű részesedésekkel történő gazdálkodás körében a foglalkoztatottsági szempontok elsődlegessége mellet a stratégiai célok és piaci lehetőségek függvényében kell vizsgálni az esetleges értékesítési lehetőségeket. A város gazdasági programja szerint az Önkormányzat 1700-1800 vagyontárgyból álló vagyonállománya döntő többségben forgalomképtelen. Ezek alapvetően a helyi közutakat, parkokat, tereket és műtárgyaikat öleli fel. A forgalomképes vagyon túlnyomó részét a kb. 190 önkormányzati bérlakás adja, amelyeken kívül néhány beépítetlen telekingatlan és sportlétesítmény tulajdonosa is az Önkormányzat. Ennek aránya az összvagyonon belül mintegy 11 %. Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2011. (III. 04.) önkormányzati rendelete szabályozza a lakások és helyiségek elidegenítését. A 20/2010. (XI. 26.) önkormányzati rendelet a lakbérek mértékét szabályozza.
84
A beruházások során az érintett önkormányzati vagyonelemek értéke nő. A beruházásokkal nem érintett további vagyonelemek fejlesztéséről a KÖVA-KOM Nonprofit Kft. évente készítendő felújítási terv alapján a Képviselő-testület dönt. Általánosságban elmondható, hogy a meglévő lakás célra használt ingatlanok komfort fokozatát kívánja az Önkormányzat növelni. Az Önkormányzat tulajdonú ingatlanok nagyrészt a belterületi lakóterületeket érintik (19. ábra).
19. ábra: Nagykőrös önkormányzati tulajdonú ingatlan-állománya, forrás: Nagykőrös Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2010-2014
A város gazdasági programjában az alábbi kiemelt közoktatás fejlesztési célok jelennek meg: 1. Nagykőrös Város Önkormányzata a közoktatási intézményhálózatát elsősorban a nagykőrösi tanköteles korosztály érdekeinek szem előtt tartásával úgy alakítja, hogy a kialakult színvonal hosszútávon megőrizhető és javítható legyen. 2. Az Önkormányzat akkor vállal fel többletfeladatot, ha annak ellátása helyi igényt elégít ki, mérsékli a szociális és egyéb hátrányokból származó esélyegyenlőtlenségeket és a tanulmányi, kulturális, sporttevékenység területén kiemelkedő tehetségeket támogatja. Újabb önként vállalt feladatok finanszírozását ágazaton belüli belső átcsoportosítással kell megoldani.
85
3. Az Esélyegyenlőségi programban foglaltak megvalósításának folyamatos figyelemmel kísérése szükséges a nevelés, oktatás valamennyi területén. A pedagógusok munkájának tervszerűbbé tételét a gyermekek jobb ellátása, valamint a szociális és egyéb hátrányokból származó esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében fokozni kell. A korai szelekciót a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésével csökkenteni szükséges. 4. A fenntartó az intézmények működtetésében a szakmai érdekeket és a gazdaságosságot egyenrangú szempontnak tekinti. Érvényesíti a közoktatási törvény előírásait, a racionális csoport- és osztályszervezést. Új finanszírozási technikák alkalmazásával feladatorientáltabb pénzellátási rendszert kell kialakítani, amely célszerűbben alkalmazkodik a közoktatási alrendszerben permanensen meglévő feladatváltozásokhoz. 5. A közoktatási feladatellátás eredményes és hatékony megszervezése érdekében elengedhetetlen a fenntartói és intézményi kontroll. A minőségbiztosítás érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményi és fenntartói önértékelésekre, összehangolt minőségbiztosítási rendszer működtetésére. 6. Az önkormányzat folyamatosan vizsgálja az ésszerű közoktatási feladatellátás módját. 7. Stratégiai feladat, hogy az átszervezések révén a közoktatási intézmények oktató és nevelő munkájában is szakmai megújulási folyamat induljon el. Ennek érdekében szükséges az Európai Uniós pályázatokba történő bekapcsolódás, az intézményi innovációk és új pedagógiai módszerek bevezetésének ösztönzése. A személyi feltételek optimalizálásakor lényeges a minőséget előtérbe helyező pedagóguspolitika kialakítása, a pedagógus továbbképzések, szükség esetén átképzések támogatása, belső és külső pedagógusértékelési rendszerek működtetése. 8. A pedagógiai szakszolgáltatásokhoz való hozzájutás elengedhetetlen a rászoruló gyermekek számára, ezért kulcsfontosságú ezen feladat ellátása során a közoktatási intézmények és pedagógiai szakszolgáltatók közötti folyamatos együttműködés biztosítása, hogy a szakszolgáltatáshoz minden érdekelt és rászorult hozzájuthasson. 9. Nagykőrös Város Önkormányzat kinyilvánítja azon szándékát, hogy lehetőség szerint a jövőben is támogatni kívánja az esélyegyenlőség biztosításával a tehetséges tanulókat, hozzájárulva a tanulmányi, sport és egyéb versenyek költségeinek (útiköltség, nevezési díj) fedezetéhez, az úszásoktatást, az alapfokú művészetoktatást a térítési díjkedvezmények felülvizsgálatával. Kiemelt terület a város gazdasági életének élénkítése, a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása. A helyi vállalkozásfejlesztés alapja a kedvező gazdasági környezet kialakítása. Az intézkedésektől várt eredmények: munkahelyteremtés, a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének erősítése, hosszabb távon növekvő helyi adóbevételek.
86
10.2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
Az Önkormányzat településfejlesztési céljait, ezek kapcsolódásait, eszközeit és feltételeit az Integrált Városfejlesztési Stratégia foglalja egységes keretbe. Mérlegelve a városfejlesztési stratégia integrált jellegét, a realizálási folyamat összetettségét, a korábbi helyi, valamint más hazai és külföldi városok városfejlesztési gyakorlatát, különös tekintettel a pályázati rendszerek és mechanizmusok sajátosságaira, szükséges a városfejlesztés szervezeti megoldásait folyamatosan átgondolni. A városfejlesztési szervezet feladatát már a 2008-as IVS is megfelelően az alábbiak szerint foglalta össze: Általánosan: feladata a városfejlesztési stratégia realizálási folyamatának, a stratégiai programcsomagok, projektek megvalósításának menedzselése, koordinálása szoros együttműködésben az abban érintett szervezetekkel, intézményekkel, a realizálási tapasztalatok alapján a városfejlesztési stratégia „karbantartásának”, szükség szerinti kiegészítésének kezdeményezése. Részleteiben: A stratégia realizálását segítő információs, kutató és döntéstámogató rendszer kialakítása és működtetése: - szükséges kutatások, elemzések végzése/végeztetése, - folyamatos „figyelő-rendszer” működtetése, - szakmai adatbázisok létrehozása, fejlesztése, - döntéstámogató szakértői rendszerek kialakítása, Stratégiai program-menedzserek révén az egyes stratégiai programok realizálásának koordinatív irányítása: - a stratégiai programcsomag realizálásában érintettek közötti koordináció, - további projekt-generálás, - részletes megvalósíthatósági vizsgálatok végzése, Az alprogramok, projektek megvalósítását szervező állandó vagy időszakos operatív szakmai csoportok, teamek létrehozása és munkájának irányítása: - megvalósíthatósági tanulmányok készítése, készíttetése, - regionális, országos és európai uniós nemzetközi pályázatok készítése, - a projektek, programok megvalósítására vonatkozó képviselő-testületi döntések koordinatív előkészítése, - a projektek realizálásában az önkormányzat, s intézményei részvételének koordinálása, nyomon követése Operatív munkakapcsolat tartása regionális és országos területfejlesztési hatóságokkal, ügynökségekkel, szakmai partner-intézmények szervezeteivel: - a városfejlesztésére készített programok realizálásához kapcsolódó kommunikációs, városmarketing operatív feladatok szervezése, koordinálása, 87
- a városfejlesztés monitoring rendszerének kialakítása működtetése, - rendszeres tájékoztatás, beszámolás a város vezetése, közgyűlése és a város közvéleménye felé. A vázolt feladatok sokrétűek, azonban nincs szükség - és lehetőség sem nagyon - nagy szervezet létrehozására. A városfejlesztés szervezeti megoldása jelentős részben az Önkormányzati struktúrára az ahhoz kapcsolódó szervezeti és intézményi egységeken belül, a jelenleg is városfejlesztési területen, és a kapcsolódó szakmai részterületen tevékenykedő munkatársak részvételén alapulhat. Nincs szükség kényszerűen arra, hogy az „alapfunkciókon” túl, minden résztevékenységért felelős munkatárs egy külön szervezet állandó tagja legyen. Célszerű alkalmazni a program és projekt-teamek esetében például az állandó szervezeti helyről történő időleges, a projekt idejére a szervezetből történő kiemelésnek, a külső szakértők megbízásának gyakorlatát, azaz nem egy merev, hanem egy rugalmas feladat-orientált szervezeti működés kialakítása kívánatos. Nagykőrös Város Önkormányzata, mint a városfejlesztés fő mozgatórugója továbbra is legyen képes ellátni az alábbi legfontosabb feladatokat: -
Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kialakítása Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata Akcióterületek kijelölése Stratégiai projektkövetés biztosítása További források felkutatása (pályázati, befektetői) Partnerek koordinációja (civil, közigazgatási, államigazgatási partnerek, lakosság bevonása) Közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervkészíttetés, kivitelezés pályáztatása) Adminisztratív és információs feladatok ellátása Értékesítésből, bérbeadásból származó bevételek akcióterületi fejlesztésekre való visszaforgatása Befektetőkkel való tárgyalás, szerződéskötés az akcióterületi rehabilitáció érdekében Közszféra és vállalakozók által létrehozandó projekttársaságban való részvétel Városfejlesztési operatív irányítása Gazdaságfejlesztési elemek integrációja Kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan, vagy partnerrel) Fejlesztésekhez szükséges ingatlanok megvásárlása (tárgyalások, szerződések előkészítése, megkötése) Terület előkészítési munkák irányítása (bontás, közműépítés) Fenntartás koordinációja Akciók pénzügyi egyensúlyának biztosítása
88
Beruházási, felújítási a városüzemeltetési feladatokon kívül, az alábbi fontosabb korábban már nevesített vagy előkészített projekteket tűzte ki célul az Önkormányzat, melyek megvalósítása függ a gazdasági lehetőségektől és a megfelelő pályázati kiírások megjelenésétől: Batthyányi utca (5582 hrsz.), szennyvíztelepre vezető út (0122 hrsz., 0126/17 hrsz.), felújítása Pálfájai út (12404 hrsz.) felújítása Kálvin téri piac korszerűsítése Csónakázó tó természeti és történelmi táji elemeinek tovább fejlesztése egészségturizmus fejlesztés a helyi kórházra és termálvízkútra építve Cifrakert felújításának folytatása Járdaépítés, felújítás Játszótér felújítások A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése A közműrendszerek fejlesztése, rekonstrukciók (pl.: vízszolgáltatás, szennyvíz és csapadékcsatorna, városi közutak burkolata…) A szükséges akadálymentesítések megvalósítása balneoterápia (pl.: termál medence, termál kádfürdő, iszapkezelés) hidroterápia (pl.: súlyfürdő, örvényfürdő, fedett uszoda, szauna, víz alatti sugármasszázs) Rehabiltiációs mechanoterápia (pl.: masszázs, gyógytorna, víz alatti szakkórház torna, fitness) szolgáltatásbővítés e elektroterápia (pl.: ultrahang, fototerápia, kis- és középfrekvenciás elektroterápia) egyéb szolgáltatások (sóskamra, oxigénterápia, ózonkezelés, Co2 gázkezelés, diéta) Nagykőrös Város Önkormányzat megalkotta a helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatásáról szóló 8/2009. (III.27.) ÖT sz. rendeletet azzal a céllal, hogy az új munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő költségek támogatásával elősegítse a mikro-, kisés középvállalkozások jövedelem-termelő képességének és vállalkozói szellemének erősítését, valamint versenyképességük növelését. A megfogalmazott cél minél hatékonyabb elérése érdekében szükséges a rendelet felülvizsgálata és az Önkormányzat lehetőségeihez mérten a támogatás kedvezőbb feltételekkel történő igénybevételének biztosítása.
10.3 FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA
Az Önkormányzat foglalkoztatáspolitikai tevékenysége és elképzelései szoros kapcsolatot mutatnak gazdaságfejlesztési tevékenységével. Fontos szempont a munkahelyteremtés ösztönzése mellett a foglalkoztathatóság biztosítása, vagyis annak elérése, hogy a nagykőrösi
89
lakosok végzettsége és képességei megfeleljenek a munkaadói elvárásoknak. Mindezek elérése szempontjából fontos a település életében a befektetés ösztönzés mellett a képzési együttműködések előmozdítása. A foglalkoztatás helyzetét meghatározó további tényező az adópolitika, mellyel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Nagykőrösnek gyakorlatilag nincs mozgástere a helyi adópolitika vonatkozásában, így a helyi foglalkoztatáspolitika szervezése terén a korábban részletezett eszközökkel élhet. Az Önkormányzat komolyabb foglalkoztatónak minősül a településen, az elmúlt években növekvő számú foglalkoztatottal rendelkezett.
10.4 INTÉZMÉNYFENNTARTÁS
Az önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a következők szerint rögzíti: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
településfejlesztés, településüzemeltetés (köztemetők, közvilágítás, helyi közutak létesítése és fenntartása), egészségügyi ellátás, környezet egészségügy: köztisztaság, rovarirtás, óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtár, helyi közművelődési tevékenység, szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, lakás- és helyiséggazdálkodás, hajléktalan személyek rehabilitációja, helyi környezet és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás, helyi adóval, gazdaságszervezéssel, turizmussal kapcsolatos feladatok, kistermelők, őstermelők számára árusítási lehetőség, sport és ifjúsági ügyek, nemzetiségi ügyek, közbiztonság, közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, vízi közműszolgáltatás.
Önkormányzati tulajdonban és működtetésben lévő intézmények listája, melyek fenntartását a Nagykőrösi Szolgáltató Központ végzi: Kulturális és oktatási intézmények: 1)
Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ (Szabadság tér 7.) 90
2) 3)
Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ Gyermekkönyvtár (Jókai u. 10.) Szabó Károly Városi Könyvtár (Széchenyi tér 6.)
Óvodák: 4) Nagykőrösi Bóbita Óvoda 5) Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda 6) Nagykőrösi Mese-vár Óvoda 7) Nagykőrösi Hétszínvirág Óvoda Általános iskolák: 8) 9) 10) 11)
Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola Nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Nagykőrösi Dalmady Győző Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
A városban működő egyéb (nem önkormányzati) intézmények listája: Pest Megyei fenntartásba tartozó intézmények: 1) 2) 3) 4) 5) 6)
Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Magyar Nemzeti Levéltár, Pest Megyei Levéltára Nagykőrösi Osztály (Hősök tere 4.) Pest Megyei Kormányhivatal Nagykőrösi Járási Hivatala (Szabadság tér 4.) 2012. évtől Pest Megyei Kormányhivatal Nagykőrösi Járási Hivatal Járási Földhivatala (Ceglédi út 16/B fsz. 2.; Nagykőrös Pf. 50) Nagykőrösi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala (2750 Nagykőrös, Szabadság tér 4.) Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Intézményei (PM TEGYESZI) a) Nagykőrösi Szilágyi Lakásotthon (Fiú lakásotthon, Szilágyi u. 3.) b) Nagykőrösi Kossuth Gyermekotthon (Lány lakásotthon, Kossuth L. u. 56.) c) Nagykőrösi Speciális Gyermekotthon (Gyermekotthon, Rákóczi út 30.).
Humánszolgáltató Központ fenntartású intézmények: 1) 2)
Városi Bölcsőde ( Kárász u. 3.) Kőris Otthon Nagykőrös (Ady Endre u. 16., Kórház u. 1.; Rákóczi u. 23.; Dévai u. 5.)
Magyar Állami fenntartásba az alábbi intézmények tartoznak: 1) 2)
Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet (Fáskert u. 10.) Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet Háziorvosi ügyelet (Széchenyi tér 8.)
Egyházi fenntartásba az alábbi intézmények tartoznak: 1)
Názáret Római Katolikus Óvoda 91
2) 3) 4) 5)
Nagykőrösi Kolping Katolikus Általános Iskola Arany János Református Gyakorló Általános Iskola Arany János Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar
Magyar állami tulajdonú, de Önkormányzati kezelésbe tartozó intézmény: 1)
Arany János Múzeum (Ceglédi út 19.)
Megyei és Önkormányzati tulajdonú, KÖVA-KOM Nonprofit Zrt. fenntartású intézmény: 1) 2)
Városi Bíróság (Hősök tere 4.) Város Ügyészség (Hősök tere 4.)
10.5 ENERGIAGAZDÁLKODÁS
Belterületen a közvilágítás kiépítése és üzemeltetése önkormányzati feladat. A közvilágítás korszerűsítése 1997. évben befejeződött. A megvilágítás erőssége az akkori útállapotoknak megfelelt. A szilárd útburkolatok megépítését követően az előírásoknak megfelelő megvilágítási mértéket kellene biztosítani, amely azonban nem történt meg. Ezért ezt a felülvizsgálatot az 1997. óta kiépített utcákban el kell végezni. A villamos energia ellátását az EDF DÉMÁSZ Zrt. (6720 Szeged, Klauzál tér 9.) biztosítja a településen. A jelenlegi rendszer hosszú távon ki tudja elégíteni a város villamos energia igényét. A hálózat állapota megfelelő, a vezetékek nagy része légkábel, csak a központi részeken van földkábel. A 2009-es KSH adatok szerint a háztartási áramfogyasztók száma 12884 db, a háztartások részére szolgáltatott villamos energia 25629 ezer Kwh, a szolgáltatott összes villamos energia mennyisége 55437 ezer Kwh. A településen az intézményi energiaracionalizálás alapvető igényként merül fel, mely jelentősen csökkentheti nemcsak az intézmény fenntartási, de a településüzemeltetési költségeket is. Kiemelten fontos az általános iskola korábban említett energetikai korszerűsítése. Szintén elsődleges igényként jelentkezik a közvilágítási rendszer korszerűsítése, mely nagy megtakarítással járó, megtérülő beruházás lenne. A beruházás megvalósításához saját forrás hiányában a településnek mindenképpen pályázati forrásra lenne szüksége. Alternatív energia alkalmazása: - Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal intézményére napelemes rendszert telepítettek (megvalósult, KMOP) - Távhőszolgáltatás ellátása megújuló energiaforrás - termálenergia felhasználásával (beadott pályázat elbírálás alatt, Norvég Alap)
92
11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
2013. január 1-jével az önkormányzatok feladatköre, jogköre jelentősen megváltozott, amikor a járási kormányhivatalok megkezdték működésüket, lezárva a megyei kormányhivatalok megalakulásával megkezdett közigazgatási átalakítást. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az önkormányzatok intézmény-fenntartási, hatósági feladat- és hatáskörei jelentősen visszaszorulnak és az önkormányzatok tevékenységének hangsúlya a településfejlesztés, településüzemeltetés, vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés felé kell eltolódnia. A feladatok és hatáskörök átalakítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok fokozott figyelmet fordítsanak a település-menedzsment gyakorlatának, fejlesztésére. Fokozott figyelmet kell fordítani a továbbra is az önkormányzat által fenntartott közszolgáltatásokra, annak tudatában, hogy számos jogszabály változása befolyásolja az egyes szolgáltatásokra vonatkozó követelményeket, törekedni kell arra, hogy a jogszabályok által generált változások a szolgáltatás működését és minőségét ne befolyásolják. Nagykőrös Város Önkormányzata a benyújtott az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú „Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál” című pályázatában önként vállalt feladatként mérte fel és végzi a közszolgáltatások és a lakossági igények összehangolását. A meglévő kiemelt településüzemeltetési közszolgáltatások: - közművelődési szolgáltatások (művelődési ház, könyvtár) - oktatás intézmények (óvoda, iskola) - közüzemi szolgáltatások (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, távhőszolgáltatás, közvilágítás, energiaellátás, közlekedés) - szociális ellátórendszer (szociális bérlakások, házi ápolás, rászorulók támogatása) - kommunális szolgáltatások (hulladékszállítás, köztemető, közterületek tisztán tartása) - egészségügyi szolgáltatások (gyermek- és felnőtt háziorvosi ellátás, fogorvosi ellátás) A feladatok ellátása intézményeken és nonprofit gazdasági társaságon keresztül biztosított. A nonprofit gazdasági formában működő KÖVA-KOM Nonprofit Zrt.-t az alábbi feladatokra bízták meg a településen: - az Önkormányzat tulajdonát képező és az Önkormányzat intézményei elhelyezésére szolgáló egyes ingatlanok rendszeres és folyamatos karbantartására, - lakások és nem lakás célú helyiségek kezelői feladatainak ellátására, - közutak, járdák rendeltetésszerű egyes kezelési feladataira, - egyes kommunális szolgáltatásokra, - távhőszolgáltatásra.
93
12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
Nagykőrös területe az Alföld nagytájon belül a Duna-Tisza közi Síkvidék középtájon fekszik. Ezen belül a Pilisi-Alpári-Homokhát (1.2.12) kistájcsoporthoz tartozik. A felszín közel 2/3-át pleisztocén, a DNy-i és DK-i részen holocén ill. későglaciális, általában 0,1-0,2 mm-es átmérőjű futóhomok fedi. Vastagsága igen eltérő (1-10 m), Ny-i irányba növekvő, gyakran lösziszapos rétegekkel tagolt. Ezekben a felszíneken nyers homok, ill. kötött homoktalajok jöttek létre. Ceglédtől ÉK-re nagyobb kiterjedésű összefüggő lösziszapos, löszös, homokos-löszös képződmények találhatók a felszín közelben (10-15 mig). Mozaikszerű elhelyezkedésben – az alacsony árterekhez és a mély fekvésű laposokhoz kapcsolódva – agyagos, ill. szikes területen azonosíthatóak. Ez a rétegsor É-on pannon anyagra, D-en pleisztocén hordalékkúp-anyagra rakódott. Potenciális szeizmicitása átlag feletti (7-8o MS.) Lokális jelentőségű hasznosítható ásványi nyersanyagaik közül a ceglédi téglaagyag (0,5 Mm3) és a ceglédi, nagykőrösi falazó és vakoló homok (0,2 Mm3) érdemes említésre. A 85 és 146 m közötti tengerszintfeletti magasságú kistáj a Pesti-síkság D-i teraszos vidékétől a Tisza mentéig húzódik, ÉNy-DK-i csapással. Az egykori hordalékkúp felszíne kis relatív reliefű (átlagos érték 2-4 m/km2 közötti), főként szélhordta homokkal fedett. Legnagyobb része az enyhén hullámos síkság domborzattípusba sorolható, kisebb részei (a Körös ér és a Kocsér környékén) elgátolt mélyedésekkel, szikes laposokkal mozaikszerűen tagoltak. A felszínt borító félig kötött homokformák Cegléd-Csemő vidékén a legváltozatosabbak. Horizontálisan gyengén szabdalt, a hosszanti vízelvezető laposok /Ny-ÉNy/-/K-DK/-i irányúak. A mérsékleten meleg és a meleg határán fekvő kistáj, de D-en már kifejezetten meleg. Az egész vidék száraz éghajlatú. Az évi napsütés összege É-ról D-re 2040 óráról 2070 óráig nő. Nyáron 830-840, télen 200-210 óra napfénytartam megszokott. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 oC, de D-en a 10,5 oC-ot is eléri. Az abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,0 – 34,2 oC, a minimumoké 16,0 oC, K-en és ÉK-en -17,0 oC közelében van. Az évi csapadékösszeg 530 mm és 540 mm közötti, D-en ennél több (540 – 550 mm). A vegetációs időszakban 300 – 320 mm, D-en 320 330 mm eső várható. A hótakarós napok átlagos évi száma 32 – 35, a legnagyobb átlagos hó vastagság 18 cm körüli. Az ariditási index 1,30 – 1,33, D-en 1,28 – 1,30. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, második helyen – főleg ősszel – a K-i, DK-i szél áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s fölötti. Vízrajzi szempontból jellemző, hogy a nagy területen elnyúló kistájat számos, a Tiszához vezető kisvízfolyás keresztezi, így ÉNy-on a Gerje felső szakasza (34,5 km, 357 km2); aztán a
94
Körös-ér (52 km, 560 km2) vízrendszere. Ezeket követi a Pejtsik-csatorna (10 km, 199 km2). Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület (Vh=140 mm/év). A ritka árvizek nyár elején jelentkeznek, míg az év nagy részében alig van vizük. Vízminőségük átlag II. osztályú. Az időszakos belvizeket 300 km-t meghaladó csatornahálózat vezeti le. A száraz jelleghez viszonyítva sok az állóvíz. A 16 természetes tó azonban együtt is csak 49 ha. A legnagyobb Kocsér mellett 9 ha felszínű. A Pejtsik-csatorna mellett két tározó is van, együtt 80 ha felszínnel. A talajvíz mélysége a táj nagyobb részén nem éri el a 2 m-t. Mennyisége sem éri el az 1 l/s.km2-t. Kémiailag túlnyomóan kalcium- magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, bár Cegléd és Nagykőrös között a nátrium is nagy területen jelenik meg. Keménysége 15 – 25 nko közötti, szulfáttartalma 60 mg/l alatt van általában, de a városok környékén meghaladja azt. A rétegvíz mennyisége 1 l/s.km2 alatt van. Az artézi kutak száma nagy. Nemcsak a vízellátást, hanem helyenként az öntözést is szolgálják. A sekély kutak ritkán bővizűek, de nagyobb mélységből igen nagy vízhozamot is kapnak. A kistáj 12 talajtípusából a futó-, a humuszos homoktalajok, a barnaföldek, a csernozjom jellegű homoktalajok, a réti talajok többsége, vagyis a homokon képződött talajok összterülete kb. 80%-át teszik ki. A futóhomokok a kistáj D-i nyúlványában fordulnak elő nagyobb kiterjedésben, összesen 12%-os területi részarányban. A gyenge termékenységű humuszos homok a táj legelterjedtebb (40%) talajtípusa. A réti talajok területi kiterjedése 21%, a löszös alapkőzeten kialakult változataiké < 5%. A lápos réti talajok területi kiterjedése csupán 2%. A löszös alapkőzeten kialakult réti csernozjomok a táj legtermékenyebb talajai, de területi kiterjedésük csupán 34%, a mélyben sós változataiké közel azonos (5%). A löszös alapkőzeten képződött szikes talajok együttesen 8%-ot tesznek ki, termékenységük igen gyenge, főként szikes rétekkel borított, természetvédelemre érdemes területek. Erdőtársulásai a pusztai tölgyesek (Festuca-Quercetum roboris), a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris), a sziki tölgyesek (Festuca Pseudovinae-Quercetum roboris), valamint a tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum pubescenti roboris). Jellemzőbb bennszülött lágyszárú fajok a homoki kikerics (Colchicum autumnale), a medvetalp (Heracleum sphondylium), a homoki vértő (Onisma arenaria), a kései szegfű (Dianthaus serotinus), az őszirózsa (Aster punctata), az árvalányhaj (Stipa pennata) stb. Erdőgazdaságilag hasznosított területeket zömében fiatal és középkorú keménylombos fenyőerdők fedik. Az összes erdő átlagos évi folyónövedékének sokévi átlaga 3,0 m3/ha alatt van. A táji - természeti adottságok, a tájhasználat, tájszerkezet, a védett és védendő táji-, természeti értékek, területek felsorolását illetve leírását tartalmazzák a város településszerkezeti tervének 9 tájrendezési, zöldfelületi és értékvédelmi alátámasztó munkarészei. A település kialakult tájszerkezetét alkotó tájhasználati módok jellemzéséhez a 9
Hatályos: 51/2011.(IV.28.) sz. Kt. határozattal elfogadott TSZT
95
statisztikák közül földhivatali nyilvántartási adatok használhatók fel. A „TAKARNET” adatbázis Nagykőrös forrásadatait és feldolgozott művelési ág megoszlási adatait tartalmazzák az alábbi 18., 19.sz. táblázatok: 1./ Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés
földrészletek száma
belterület külterület zártkert ÖSSZESEN
egyéb önálló épületek száma
7478 5623 3680 16781
egyéb önálló lakások száma
213 1 8 222
összes terület (ha.m2/%)
3244 0 4 3248
legkisebb földrészlet terület (m2)
893.6925/3,92 21194.8919/92,99 704.4300/3,03 22793.0144/100,0
21 6 11
legnagyobb földrészlet terület (m2)
261487 5629769 32648
átlagos földrész let terület (m2) 1195 37700 1914
18. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként, forrás: TAKARNET 2./ Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek alrészletek száma száma
erdő fásított terület erdő összesen gyep (legelő) gyep (rét) gyep összesen nádas
622 11
735 11
633 364
752 434
7
7
gyümölcsös szőlő ültetvény kert
736 774
757 788
1322
1343
ültetvény és kert szántó mezőgazdasági terület termőterület kivett ÖSSZESEN
összes alrészlet terület (ha,m2) 8436.7556 1.0694 8437,825 1347.9157 670.5820 2018,4977 9.1035 886.8015 165.9174 1052,7189 154.6948 1207,4137
4529
5922
9072.2300 12307,3244
10392
10448
20745,1494 2047.8658 22793.0144
* /%/
legkisebb alrészlet terület (m2)
legnagyobb alrészlet terület (m2)
6 435
5302274 1377
átlagos alrészlet terület (m2) 114786 972
88 34
557149 394584
17924 15451
23417
13005
738424 250470
11715 2106
5041
1152
1148013
15320
421269
1960
37,02%
8,86% 0,04…% 2016 100 401 4,62% 1,32% 259 5,3% 39,8% 25 54,0% 91,02% 8,98% 10 100,00%
19. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként, forrás: TAKARNET
Nagykőrös Pest megye egyik legnagyobb igazgatási területtel rendelkező települése. A nyilvántartott termőterületi / kivett területi arányban kiemelkedően magas, több mint 90%os a termőterület aránya. Ez a nagykiterjedésű külterület és az extenzív területhasználat együttes eredménye. A kivett terület nagysága önmagában jelentős, de az óriási igazgatási terület 10%-a alatt marad. A termőterületen belül körülbelül 1/3 – 2/3 az erdőterületek és a mezőgazdasági területek aránya. Az erdősültség magasabb a vonatkoztatási (járási, megyei) átlagoknál. (Az erdőterületi adat nem egyezik az egyéb nyilvántartási és mért adatokkal, de
96
az eltérések nem nagyságrendiek.) A mezőgazdasági területen belül uralkodó a szántó, kevés a gyepek (R+L<9%), és fele ekkora az ültetvények területe (gyümölcsös + szőlő) a kert területtel együtt is (együttesen is alig haladja meg az 5%-ot). Ehhez hozzájárul a valamikori magas zártkerti arány. A földhivatali fekvésként nyilvántartott „zártkert” – ami ezzel nem azonos, de jelentős átfedést mutat - még ennél az összegnél kisebb területet jelez, ami jelentősebb nagyüzemi ültetvények jelenlétére utal. Elenyésző a nádas terület, halastó nincs nyilvántartva. Az átlagosnál nagyobb igazgatási terület fekvések szerinti megoszlásában domináns a külterületi arány. A művelési ágak fenti táblázatba foglalt megoszlásából levonható következtetés, hogy a természet közeli növényzetet lehetővé tevő (erdő+gyep+nádas) művelési ág arány magas, közel 45 %. A természeti állapotokhoz képest jelentősen átalakított felszínek aránya tehát az igazgatási terület alig több mint a fele, ezen belül igen alacsony a kivett területi, 10% alatti arány. Ökológiai szempontból figyelembe veendő, hogy a „kivett” Nagykőrös esetében magában foglal jelentős biológiailag aktív vízfelületeket, vizenyős, mocsaras területek egy részét is, amelyek természetvédelmi szempontból értékes területek (tudván, hogy ezek egy része erdő vagy gyep művelési ágban is előfordul, a nyilvántartás szerint). A település környékének természeti környezete kedvező képet mutat. Több „ex lege” védett láp és kunhalom is található a város területén. Natura2000-es nemzetközi oltalom alatt áll a település területének csaknem 10 %-a. A településrendezési terv több (országos) védettségre javasolt természeti területet határol le a település közigazgatási területén, jellemzően az országos ökológiai hálózat által lefedett területek egy részén. Természeti szempontból kiemelkedően értékes természet közeli erdőtársulások és vizes élőhelyek vannak a településen: a Jászkarajenő-Kocsér Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez csatlakozó Gógány- és Kőrös ér menti területek, valamint a Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek védelem alá kerülhetnek.
20. ábra: Természeti szempontból kiemelkedően értékes természet közeli erdőtársulások és vizes élőhelyek, forrás: DINPI., közli a HF. I. kötet
A város külterületi részén jellemző a várost körülvevő tanyás térség, amely hagyományosan a mezőgazdasági tevékenységhez kötődik. Nagykőrös a belterületén kívül is rendelkezik rekreációs célokat is szolgáló területekkel. A Pálfája a város nyugati határában a vasúton túl 97
helyezkedik el, és a szabadtéri kikapcsolódás számtalan formájához nyújt lehetőséget. Itt található a település helyileg védett idős tölgyfája, a Basafa, melyhez számtalan helyi legenda fűződik. Helyi természetvédelmi oltalom alatt állnak a településen a Strázsadomb, a Gát és a Balaton utcai kosboros területek. A település számos értékes faegyede közül 4 védett: a Pálfái basafa (0937/6 hrsz.) a Kincses makkfa (0885/15 hrsz.) a Régi basafa (01013 hrsz.) és a Dezső Kázmér makkfa (01013 hrsz.). A város természet közeli környezete elüt az országos átlagtól, hiszen a település erdősültsége az országos átlagot jóval meghaladó (mintegy 35%), melynek egy része természet közeli tölgyerdő. A településen mindemellett több mint 300 különböző helyrajzi számú terület kapott európai uniós irányelvek alapján kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területként Natura2000-es besorolást. A Natura2000-es területek aránya a település teljes közigazgatási területéhez képest 9,7 %-ot esz ki (az előzményi vizsgálat tartalmazza a Natura2000 területek hrsz. - felsorolását is). A nyílt hozzáférésű természetvédelmi információs rendszer adatai szerint Nagykőrösön 4 terület áll helyi védelem alatt.
1 2 3 4
Név Idős fák Nagykőrösi- Gát térsége Nagykőrösi orchideás rét Strázsadomb
Település Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös
Védettségi szint helyi jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű
Védelmi kategória TE TT TT TT
/TT = Természetvédelmi Terület; TE= Természeti Emlék/ 20. táblázat: helyi védett területek, forrás: www.termeszetvedelem.hu
A Strázsa-domb helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület, ahol a tájra jellemző homokvilág természetes állapotban maradt fenn. A homoki vegetáció a hajdani alföldi tölgykőris-szil ligeterdők helyét foglalja el, ezek maradványait néhány mezei szil, kőris és évszázados korú tölgy idézi. A védett terület kiterjedése: 29 hektár. A meglévő és tervezett természetvédelmi területek elhelyezkedését (a Natura2000 területek megkülönböztetése nélkül) a TSZT alábbi melléklete ábrázolja:
98
21. ábra: A meglévő és tervezett természetvédelmi területek elhelyezkedése a TSZT alapján
13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA
A település zöldfelületi rendszerét a magánkertek, a közparkok, az árokpartok, a fasorok, az út menti zöld sávok, az üzemek udvarai, a temetők zöldfelületei együttesen alkotják. Nagykőrös zöldfelület-gazdálkodása igen kedvező, mivel alapvetően laza szerkezetű beépítéssel bír, így a közterületi és a magántulajdonú zöldfelületek együttesen a települési belterület igen nagy hányadát fedik le. A különböző típusú zöldfelületek együttesen alkotják a települések ökológiai rendszerét, melyek a külterületi zöldfelületekkel együttesen illeszkednek bele a térségi, tágabb ökológiai hálózatba. A Nagykőrös környéki felszíni vizeket a Kőrös-ér vezeti természetes befogadójukba, a Tiszába. Medrének bővítését a 2011-ben átadott uniós fejlesztés tartalmazta. A fejlesztés során a Kőrös-ér Tiszáig tartó teljes 40 kilométeres hosszán javították a meder vízáteresztő képességét a helyi szűkületek megszüntetésével, valamint a zsilipek és más műtárgyak átépítésével. A főcsatorna 1200 méter hosszú városon belüli teljes szakaszát a föld alá helyezték. A föld alá levitt szakasz felett négyhektáros zöldfelületet alakítottak ki. A városon kívüli szakasz meder-rendezését természetbarát módon végezték el. A fejlesztés Nagykőrösön kívül Kocsér, Jászkarajenő és Tiszajenő településeket érintette.
99
22. ábra: A Kőrös-ér a térségi elhelyezkedése, forrás: KÖTIVIZIG Szolnok, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Kőrösér (AEP719)
A településen emellett négy tó található, melyek értékes vizes élőhelyek. A városi szövet határán, abba szinte beékelődve további értékes zöldfelületi elemek növelik a település környezeti minőségét, gondolva itt a gátra, a vásártérre, a zártkertekre, de akár a Pálfájára is. A településszerkezetnek ezt a pozitívumát a későbbiekben is indokolt megőrizni. A települést a frekventált fekvésű, koncentráltan elhelyezkedő, nagyobb területű zöldfelületi egységek jellemzik, melyek nagyságuknál fogva ökológiailag kedvezőbbek. A településen több olyan terület található, melyek zöldfelületbe vonása lehetséges. Köztük igen értékes vizes élőhelyek is találhatóak. A település határában több olyan nagyobb zöldfelületi egység található, mely kedvező átmenetet jelent a település zöldfelületi környezete és a mezőgazdasági területek között. Ezek a zöldfelületek védelmi szerepet is betöltenek. Egyes területek helyi védelmet élveznek. A környezetminőség szempontjából rendkívül kedvező a település nagyarányú erdősültsége, és az összefüggő erdőtömbök a településhez viszonyított fekvése. A jelentős mezőgazdasági területekkel is bíró település magas háttér porszennyezésének kiszűrésében ugyanis az erdőtömbök jelentősége igen nagy. Az erdőtömbök fekvése levegőtisztaság védelmi szempontból kedvező. A település átszellőzését tekintve a Kőrös-ér zöldsávja szintén előnyös elhelyezkedésű. Nagykőrös zöldfelületeiről elmondható, hogy ápolt, gondozott zöldfelületek jellemzik a települést. A város külső megjelenéséért Nagykőrös város Önkormányzata (Képviselőtestülete) különböző lakossági akciókat hirdet a lakosság számára. Az Önkormányzat a város
100
virágosításának elősegítésére – csatlakozva a „Virágos Magyarországért” címmel meghirdetett országos pályázathoz - évről évre meghirdeti a „Virágos Nagykőrös” pályázati felhívást. A pályázat sikerességét jól mutatja, a település szépsége mellett hogy 2011-ben Nagykőrös elnyerte az "Arany Rózsa díj"-at, "A Virágos Magyarországért” Szervező Bizottságának legmagasabb díját, valamint 2013-ban a Turizmus Zrt. különdíját. 2014. évben a „Legszebb főutca” díjat vehette át városunk.., Ezen kívül lakossági fásítási akciót hirdet, valamint fotópályázatot is különböző kategóriákban. A zöldfelületek többnyire koncentráltabbak, és a települések frekventáltabb pontjain találhatók, a lakóterületeken az utcai zöldsávok mellett csak kisebb teresedések találhatók. A településszerkezetből adódóan főleg a belvárosban találhatók olyan szűk utcák, ahol az út menti zöldesítésre, fásításra – a légvezetékeket is figyelembe véve – kevés lehetőség adódik. A zöldfelületeket tekintve kedvezőnek mondható a város nagyarányú nyílt csapadék-elvezető árokrendszere, mely fontos vonalas zöldfelületi összekötő elemet jelent a település nagyobb parkfelületei között. A település zöldfelületein igen sok nagylombozatú, egészséges, értékes faegyed található, mely a zöldfelületek esztétikai és környezetminőségi értékét tovább növeli. A települési zöldfelületek egyik nagykiterjedésű frekventált eleme a városközpont területe, mely fenntartását a városközpont rehabilitációs beruházásnál prioritásként tűztek ki.. A belvárost egymásba fűzött teresedések láncolata jellemzi (Szabadság tér, Hősök tere, Széchenyi tér, Deák tér). A parkok együttes területe jelentős, amely a környezetminőség és a településkép szempontjából is meghatározó. A belváros kedvezőtlen adottsága azonban, hogy a fő közlekedési utak átszelik a településközpontot, melyet ezáltal nem csak a helyi, de az átmenő forgalom is terhel. Szintén nagy felületű egymáshoz közeli parkrendszert alkot a Cifrakert, a Múzeum kertje, a közeli sportpályák és a csónakázó tó. Itt a zöldfelületek helyi klímamódosító pozitív hatással is lehetnek a környezetminőségre, a szabadidős funkciók körének gazdagításával. A csónakázótóhoz és a sportpályához szorosan kapcsolódik a helyi védelem alatt álló orchideás terület, amely magas természetvédelmi értékű. Helyi természetvédelmi oltalom alatt áll a település területén a Strázsadomb és a Gát területe, illetve néhány települési idős faegyed (Pálfái basafa, Kincses makkfa, Régi basafa, Dezső Kázmér makkfa). Ezeken túl a település több értékes, idős faegyeddel rendelkezik, - azok nyilvántartásba vétele, folyamatos állapotfelmérése és megőrzése sürgető feladat. A települési védett zöldfelületek összterülete a településen ~1,3 ha. A lakóterületi teresedések és a lakótelepek zöldfelületei kb. 10 ha-t tesznek ki. Nagyobb zöldfelületi egységet képeznek mindemellett a települési sportterületek (összesen 3,5 ha), valamint a strand területe, mely mintegy 1,8 ha. A településen három temető található, összesen 27 ha-os területtel. A város zöldfelületei közül kiemelkedik a református temető zöldfelületi és kultúrtörténeti értékeivel egyaránt. A temető teljes területe védelemre értékes lehetne fasorai, kialakítása, építészeti hagyományai, illetve az Arany János-i sírversek okán egyaránt. A temető, mint emlékpark, akár turisztikai vonzerőt is jelenthet. Hasonlóan kedvező terület a Gát térsége, melynek jelentőségét felismerve a
101
településrendezési terv építési tilalmat rendelt a területre. A jelenlegi piactér a Kálvin téren található. Bár a terület kissé elhanyagolt, rendezetlen, gesztenyefái jelentős települési értéket képviselnek. A város újabb zöldfelületi eleme lehetne a kórház mögötti fejlesztési terület. Nagykőrös páratlan településszerkezeti értéke hogy a városkapuk helye még jól kivehető a városban. Ezen városkapuknak a megfelelően kiemelt zöldfelületi megjelenítése tovább fokozhatná a helyszínek helytörténeti jelentőségét. Az önkormányzat fenntartásában több, mint 30 ha belterületi közterület van. Nagykőrös a belterületén kívül is rendelkezik rekreációs célokat is szolgáló területekkel. A Pálfája a város nyugati határában a vasúton túl helyezkedik el, és a szabadtéri kikapcsolódás számtalan formájához nyújt lehetőséget. Itt található a település helyileg védett idős tölgyfája, a Basafa, melyhez számtalan helyi legenda fűződik. A zöldfelületek tekintetében fontos említést tenni a település vizes élőhelyeiről is. A város négy tavából jelenleg egy az, mely városi zöldfelületként kialakításra került, ez a Ceglédi út menti csónakázótó. A Nagyerdőben található tó magántulajdonban van. A település másik két tava (Sóki gödör, Velkei gödör) elhanyagoltabb állapotú, annak ellenére hogy mindkettő jelentős zöldfelületi potenciált rejt magában. Rehabilitációjuk, funkcióval való megtöltésük és a közhasználatra való alkalmassá tételük mindenképpen indokolt lenne. A város zöldfelületei igen értékes faállománnyal rendelkeznek. A település maga is egy fafajtáról, a kőrisfáról kapta a nevét, melynek állománya jelenleg is megtalálható Nagykőrösön. Emellett széles körben alkalmazott a településen a hárs és a vadgesztenye, és különlegességként említendő a vasfa. A zöldterületi és ellátottsági mutatók (KSH 2006.) az azt követő állapot (2007 – 11.) szerint az alábbiak szerint alakultak (KSH/TeIR „REMEK” adatbázis):
23. ábra: A nyilvántartott települési zöldfelület fajlagos értékének és a települési zöldfelület kiterjedésének 2 2 változása 2006-2011. között (m /fő, m ), forrás: KSH, TeIR
A nyilvántartott zöldfelület nagysága 2010-ben több mint 293ezer m2, az 1 főre jutó közel 12m2.
102
Az egy lakosra jutó zöldfelület nagyságának változása 2004. XII. 31. – 2013. I. 1. között (m2) kereken +1 m2/fő, 2012/13-ban 12,5 m2/fő, az országos átlag alatt, de a megyei és járási viszonyítási értékek fölött. Ezt mutatja be az alábbi TeIR diagram:
2
24. ábra: Az egy lakosra jutó zöldfelület nagyságának változása 2004. XII. 31. – 2013. I. 1. között (m /fő), forrás: TeIR
Összegezve: Nagykőrös, zöldfelületeit tekintve, igen kedvező helyzetű település. Ez részben köszönhető zömmel egyedi telkes beépítettségének, mely a település méretéhez képest nagyarányú magánkerti zöldfelületi hányadot eredményez. Emellett nagy a településen a közterületi zöldfelületek aránya is, ápolt közterületek jellemzik. A város régi vásárterei ma már igényes közparkok, és bár a belvárosi területeken igen sok a szűk utcácska, azok is gyakran torkollanak a kereszteződésekben teresedésekbe. Igen kedvező a városon ökológia folyosóként keresztülhaladó Kőrös-ér széles zöldsávja, illetve a Cifrakert, a Múzeumkert, a csónakázó tó és a sportpályák együttes, nagy kiterjedésű rekreációs területe. Településképi szempontból értékes a belváros térrendszere műemléki épületegyüttesével és zöldfelületeivel. A város határában található a vásártér, amely jó adottságú, átmenetet képezve a bel- és a külterület között. A település egyes területei és fái helyi értékvédelem alatt állnak, és számos olyan terület található még, melyben nagyfokú zöldfelületi potenciál rejlik. A belterület és külterület határán található nagykiterjedésű zöldfelületek pozitív hatással vannak a környezetminőségre, elválasztják a lakó- és mezőgazdasági területeket. Az önkormányzat által fenntartott zöldfelületeket az előzményi fejezet részletes táblázata ismerteti, ennek összegzéseként megállapítja, hogy – a Pálfai parkerdő 5 ha-os külterületével együtt – ez összesen 36,37 ha. Ezt összevetve a TeIR fenti 2010-es adatával (29,3 ha),
103
nagyságrendileg azonos, de enyhén csökkenő értéket (-6,5%) mutat. De ez valószínűleg az eltérő adattartalom következménye. 14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
14.1 TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA:
Nagykőrös városa Pest megyében, Bács-Kiskun megyével határosan, a Duna-Tisza közének déli részén található, Kecskemét és Cegléd városától szinte egyenlő távolságra. Településszerkezetét a jellegzetes alföldi települési hagyományok nagyban meghatározzák. A település tájhasználati hagyományait mindig is az agrárium határozta meg. A város a családi gazdaságokon alapuló birtokszerkezetnek megfelelően gyarapodott, a határában hosszú ideig feltehetően az extenzív gabonatermesztés és a külterjes állattartás volt a jellemző. Nagykőrös a lakosságának gazdálkodó életmódjához igazodóan ún. kétbeltelkes-halmazos szerkezetű település. Ez a fajta települési mód az országban szinte egyedülálló módon az Alföldre jellemző, mely az egykori alföldi életmódhoz a legjobban alkalmazkodott. A belváros egymásba fűződő négy park szellős láncolata, melyek csaknem szabályos négyzetet alkotva határozzák meg a városközpontot. A szűk városmag nyugati irányban nyújtózik tovább, délről a Deák tér, míg északról a fokozatosan utcává szűkülő Széchenyi tér csatlakozik hozzá. Itt a városközpontban találkoznak a város 4 fő irányából bejövő főközlekedési utak, melyek a települést ezáltal különböző városrészekre bontják. A város Kossuth Lajos út – Kecskeméti út közötti, a vasútig terjedő negyede a legnagyobb kiterjedésű, és a legmagasabban fekvő területe (Felszeg). Ide települtek egykor a város tehetősebb családjai, melyet ma is számtalan, a XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig épült kisnemesi kúria jelez. Az akkori korszellemnek megfelelően többnyire klasszicista stílusban épült, jó állapotban fennmaradt nagyszámú kúria jelentős építészeti értéke a településnek. A kisnemesi kúriák építészetének méltó folytatását jelentik a XIX. század végén, XX. század elején ezen a területen szintén nagyszámban épített eklektikusszecessziós polgárházak. A városnegyedre – főként a városközponthoz közeli részein – a kanyargós, spontán vonalvezetésű, sokszor keskeny, majd teresedésekbe torkolló utcák jellemzőek, melyek a régi, hagyományos településszerkezetről árulkodnak. A település ezen városnegyedének a szélén találhatók a település legnagyobb ipari létesítményei. A város délkeleti, a Kecskeméti és a Szolnoki út által határolt negyede az elmúlt száz év alatt indult gyors fejlődésnek. A városnegyed belső területei a Felszeg belső területeihez hasonlatosak kanyargós utcácskáival, felbukkanó kisnemesi kúriáival és polgári lakóházaival. A külső részen folyamatos telekosztások révén terjeszkedik a város, jelenleg is folynak itt építkezések. Ebben a negyedben találhatók a megújult városi kórház és a település temetői,
104
melyek közül a református temető egyedülálló kultúrtörténeti és természetvédelmi értéket is képvisel. A Ceglédi és Szolnoki utak között elterülő Alszeg egykori településszerkezete csaknem teljes mértékben áldozatul esett az 1826-os tűzvésznek. A tűzvész után sakktáblaszerűen, egymást derékszögben keresztező utcákkal osztották újra a telkeket. A Kőrös-ér mente még a XX. század elején is vizenyős terület volt, és bár a Ceglédi út felőli szakasza mára már beépült, nagy része még mindig a település zöldfelületi szempontjából igen értékes egységet képviselő ún. Gát területe. A Kőrös-értől északra fekvő terület a település viszonylag fiatalabb lakóterülete. Itt található a Ceglédi út túl oldalára is átnyúlva a „nagykőrösi városliget”, a település rekreációs övezete, mely a Múzeummal, az azt körülvevő parkkal, a Cifrakerttel, a csónakázó tóval, a sportpályákkal páratlan településszerkezeti zöldfelületi adottság. A Kossuth út és a Ceglédi út között fekvő terület a város észak-nyugati negyede, a Tabán. A városnegyed hangulatos régi utcácskái mellé sorra épülnek új lakóutcák is. A régi szűk utcák szinte középkori hangulatot keltenek. Nagykőrös településszerkezetéhez mindemellett szorosan hozzátartozik a külterületi tanyástérségek viszonylag jelentős száma. A tanyák – mint településszerkezeti szempontból szintén hagyományosnak tekinthető. Nagykőrös térképére tekintve összességében jól látható, hogy belső magja szabálytalan, sokszor szűk utcácskáival az egykori kétbeltelkes település lakóterületét jelzi, míg a központból sugarasan kifelé haladva a szabályosabb szerkezetű, sokszor párhuzamos, egyenes utcák, a nagyobb telkek az egykori szérűskert helyén kerültek kialakításra. A településen az egykori városkapuk ma is jól kivehetőek. Az itt még fellelhető kétbeltelkes települési mód sajátságos jellemzője a térségnek, történelmi és életmódbeli hagyományok által meghatározott településszerkezet, ezáltal igen értékes, megőrzendő. A település külterületén máig is nagykiterjedésű tanyás térség található, mely szintén a településlakosságának agrárjellegű életmódjára vezethető vissza. A tanyák nagy része rossz infrastrukturális állapotú. Védett és karaktert hordozó városrészek: Nagykőrös igen gazdag építészeti értékekben, melyek főleg a XVIII.-XIX. században épültek. Az itt megtermelt nagykőrösi zöldségfélék és gyümölcsök jó híre az életszínvonal emelkedését is meghozta a településnek, mely kedvezően hatott a település építészetére is. A XX. század elejére tehető a városközpont mai arculatának kialakítása. A településen egyaránt fellelhetők a barokk, a klasszicista, az eklektikus, a copf és a szecessziós stílusjegyek is, melyek a település igen sok intézményén viselik még jellegzetes vonásaikat, kedvezően hatva ezáltal a város arculatára, hangulatára. 105
A XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig tartó építészeti hagyományokat őrzi a többnyire klasszicista stílusban épült, jó állapotban fennmaradt nagyszámú kisnemesi kúria. A XIX. század végén, XX. század elején emellett szintén nagy számban épültek a településen eklektikus-szecessziós polgárházak is. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet. Nagykőrös város Helyi Építészeti Szabályzata 44 db helyi védelem alatt álló építészeti értéket tart nyílván. A településen több értékes szobor, emlékmű, emléktábla, sírbolt található, melyek árnyalják, gazdagítják a településképet, esztétikai élményt nyújtanak. Az országos vagy helyi védelem alatt álló értékek állapota változó, sok közülük felújításra szorul. Országos viszonylatban – más hasonló nagyságú városokhoz képest – igen kedvező a helyzet a tényező tekintetében. A belváros térrendszere a műemléki építészeti környezettel igen hangulatossá teszi a városközpontot, bár a belvárosi nagy áthaladó forgalom kedvezőtlen a településképre és a térrendszer használhatóságára nézve egyaránt. Az egykori kétbeltelkes településszerkezet nyomai ma is fellelhetőek, a valamikori városkapuk helyei a szerkezetben jól kivehetőek, azonban ezek az elemek nem kapnak elég hangsúlyt a településképben.
14.2 TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA
14.2.1 BELVÁROS
A település városközpontja a település legfőbb reprezentációs arca. A településkép megjelenése, és a települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont kialakításán és használhatóságán. Az ott elhelyezkedő közfunkciók, építészeti emlékek és zöldfelületek révén a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel, a településről alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és látogatottságú településrész. Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése ezért fokozottan szükséges feladat. A város image-nak belső identitása is növelhető a belvárosi területek fejlesztésével, de vigyázni kell, hogy ezek a terek ne kontrasztot teremtsenek a település más területeivel szemben. Érdemes az alközpontnak tekinthető területeket is azonos mértékben fejleszteni. A belvárosban a közösségi, találkozási terek kialakítása, zöldterületek bővítése, aktív használata, a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális
106
fejlesztések megvalósulása segíti az image növelését. A belváros adottságait figyelembe véve itt elsősorban a köz-, oktatási és kulturális funkciók megerősítése a cél, de emellett szükséges a gazdaság-fejlesztő funkció erősítése a szolgáltató szektorban, amely szerepet jelenleg nem képes betölteni. 14.2.2 BELVÁROSON KÍVÜLI BE LTERÜLET
A belvároson kívüli belterületen a fejlesztések megvalósítása szintén a város meglévő funkcióinak erősítését szolgálja. A belvároson kívüli belterületen fokozottabban érvényesíthető a kereslet-vezérelt hatás és piaci szemlélet a városrész fejlesztésében. A város egészségügyben betöltött szerepe a jövőben várhatóan erősödni fog. A területen található építészeti értékek (Huszárlaktanya), valamint zöldfelületek (Cifra-kert) fejlesztése szintén a város turisztikai funkcióit erősíti. A belvároson kívüli belterületen találhatók főként a lakásépítésre kijelölt területek. Az infrastruktúra fejlesztés területén a szennyvízhálózat teljeskörű kiépítését, továbbá a megfelelő csapadékvíz elvezetést itt is meg kell valósítani. 14.2.3 KÜLTERÜLET
Nagykőrös külterületén a lakás (tanya) építésnek hagyománya van. Az elmúlt évtizedek erőteljes fogyása nem természetes folyamat, hanem a földek betagosításából és az építési szabályozásból (tiltásból) következett. Új tanyák építésére lehetőség lesz a jövőben, bár tömeges méretű építkezésekre nem lehet számítani. A külterületek fejlesztése főként az elszórtan található tanyák megközelítésének javítását, valamint a még nem villamosított tanyák villamosítását szolgálják. A külterületek jellegéből adódóan a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése lehet a cél, amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás, kerékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek előállítása és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára. 14.3 SZEGREGÁTUMOK, SZLÖMÖSÖDÖTT TERÜLETEK
Lásd részletesen a 22.2 fejezetben.
14.3.1 ALULHASZNOSÍTOTT, BARNAMEZŐS TERÜLETEK
Nagykőrös ipari fejlesztése a rendszerváltás előtt meglehetősen egysíkú volt. Mindenekelőtt a hagyományos mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar túlméretezett bázisát építették ki. Ezen felül a mezőgazdasági gépgyártás a téeszekhez kapcsolódva volt jellemző, arányaiban azonban eltörpült a konzervgyártás mellett. Nagykőrös 2006 eleje óta rendelkezik kiépített üzleti infrastruktúrával, ipari parkkal. Az ipari népesség fogyását a város legnagyobb ipari üzemének, a konzervgyárnak a leépülése
107
eredményezte. A település területén lévő gazdasági telephelyek egy része ma kihasználatlanná vált.
14.4 ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON KATASZTER
Nagykőrös Város Gazdasági programja alapján - 33/2011. (III.31.) ÖT. sz. határozat) Az önkormányzat 1700-1800 vagyontárgyból álló vagyonállománya döntő többségben forgalomképtelen. Ezek alapvetően a helyi közutakat, parkokat, tereket és műtárgyaikat öleli fel. A forgalomképes vagyon túlnyomó részét a cca.190 önkormányzati bérlakás adja, amelyeken kívül néhány beépítetlen telekingatlan és sportlétesítmény tulajdonosa is az önkormányzat. Ennek aránya az összvagyonon belül mintegy 11 %. A beruházások során az érintett önkormányzati vagyonelemek értéke nő. A beruházásokkal nem érintett további vagyonelemek fejlesztéséről a Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. évente készítendő felújítási terv alapján a Képviselő-testület dönt. Általánosságban elmondható, hogy a meglévő lakás célra használt ingatlanok komfort fokozatát kívánja az önkormányzat növelni.
14.5 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KONFLIKTUSAI, PROBLÉMÁI
A város számos történelmi öröksége a belvárosban található. A gótikus stílusban épült református templom alapjait a XII. században rakták le. Az évszázadok folyamán többször átépítették, mai formáját a XIX. században nyerte el. A copfstílusú római katolikus templom az 1780-as években épült fel. A központ meghatározó építészeti alkotása a városháza, amelyet az 1710-es években kezdtek el építeni klasszicista stílusban, Az 1800-as években bővítették, a bővített rész a copfstílus jegyeit viseli. Az Arany János Református Gimnázium épületét Baumgartner Sándor építész tervezte a kultuszminiszter megbízásából. A növényi ornamentikával díszített homlokzatú szecessziós épület 1900—1901-ben épült. A Szabadság tér déli oldalán áll a régi szálloda emeletes épülete, ma Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, amely 1885 után épült fel. Az eklektikus stílusú épület meghatározó része a városképnek. Szintén a Szabadság téren áll a Postapalota épülete, amely eklektikusszecessziós stílusban épült az 1900-as évek elején. Jelenleg kihasználatlan, felújítása 108
funkcióváltással tervezett. A Hősök terén áll a bíróság és a levéltár épülete, amely az 1920-as évek neoklasszicista stílusát képviseli. A Ceglédi út 8. szám alatt található Tímárház klasszicista stílusú ipari műemlék, amely az 1820-as években épült, jelenleg kávézó, cukrászda. A belvárosban továbbá számos építészeti műemlékként számon tartott régi szecessziós vagy eklektikus stílusban épült kúria is található. Nagykőrös társadalmának meghatározó rétege volt a kisnemesség, amely építkezéseivel hozzájárult a mezőváros arculatának jellegzetesség tételéhez. A település városközpontja a település legfőbb reprezentációs arca. A településkép megjelenése, és a települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont kialakításán és használhatóságán. Az ott elhelyezkedő közfunkciók, építészeti emlékek és zöldfelületek révén a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel, a településről alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és látogatottságú településrész. Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése ezért fokozottan szükséges feladat. A város image-nek, belső identitásának növelése is elsősorban a belvárosi területek fejlesztésével növelhető. A belvárosban a közösségi, találkozási terek kialakítása, zöldterületek bővítése, aktív használata, a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális fejlesztések megvalósulása segíti az image növelését. A jelenlegi városközpont gondozott, és reprezentatív megjelenésű ugyan, azonban azt jelenleg 2 forgalmas útszakasz osztja 4 részre, mely által használhatósága, értékes térrendszere, megjelenése és összhatása is nagyban sérül. A főközlekedésű utak kiváltásával mozgalmas, lendületes, funkcionálisan is sokrétű, zöldfelületileg pedig sokkal impozánsabb térrendszer kialakítására adna lehetőséget ez a központi terület. A belvárosban a Postapalota felújítása a magánszféra bevonásával a műemlékmegőrzés mellett szintén hozzájárulna a gazdaságfejlesztéshez az épületek funkciójának megváltoztatásával, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi szolgáltató helyek, és irodák kialakítása révén.
109
15. KÖZLEKEDÉS
A település közlekedési kapcsolatai kedvezőek, közelében több fontos közlekedési folyosó is fut. Ezek közül az egyik legjelentősebb a IV. és a X/b. páneurópai közlekedési folyosók közös közúti ága, amely az M5 autópályán halad Szegedig. A IV. folyosó délkeleti irányban Románia, Törökország és Görögország, északnyugati irányban pedig Ausztria és Németország felé biztosít kapcsolatot. A X/b. folyosó Budapestet köti össze Belgráddal, s ott csatlakozik a X. folyosó fő ágához Görögország felé. Nagykőrösről az M5 autópályát a 441. sz. főúton, vagy a 4601. j. összekötő úton lehet elérni, ahonnan 15-20 percen belül megközelíthető. A településtől északra halad a Budapest – Szolnok – Debrecen vasúti folyosó, amely a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) része. Nagykőrös ehhez a folyosóhoz vasúti fővonallal kapcsolódik. A Budapest – Cegléd - Szeged vasúti fővonal közvetlen vasúti kapcsolatot biztosít a város számára. Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre levő Kecskeméthez, melyet a két város között lévő sűrű közösségi közlekedési kapcsolat is bizonyít.
15.1 HÁLÓZATOK ÉS HÁLÓZATI KAPCSOLATOK
Nagykőröstől 10 km-re halad el az M5 autópálya, de nincs közvetlen kapcsolat: a 441.sz. főúton csak Kecskemét belterületén át, vagy Lajosmizse felé a 4601 és 4608 jelű összekötő utakon 30 km kerülővel érhető el. A város főúthálózati kapcsolata a 441. sz. főút a 4. sz. főúthoz Cegléden átvezetve csatlakozik. A főút 2x1 sávos, a 140. sz. vasútvonalat szintben keresztezi, forgalma meghaladja a 9000 Ej/nap értéket. A főút a városközponton észak-déli irányban áthalad, jelentős belső forgalmat is lebonyolít. A város és a környező települések közötti forgalmat három összekötő út bonyolítja le: a 4601 jelű út kelet felé (Tiszakécske), a 4613 jelű Abony felé. A 4614 jelű út Bács-Kiskun megyei csatlakozása nincs kiépítve. A város vasúti megközelítése jó: a 140. sz. Cegléd – Szeged vasútvonal Budapest és Kecskemét felé jelentős utasforgalmú. Kedvezőtlen, hogy a vasútvonal a belterület nyugati határát érinti, az állomás gyalog csak kis területről érhető el. Távolsági autóbuszjárat biztosít kapcsolatot Cegléd – Jászberény, Szolnok és Kecskemét – Kalocsa felé. A Volánbusz helyközi járatai elsősorban Cegléd és Kecskemét felé a 441. sz. főúton, illetve Abony és Tiszakécske felé bonyolítják le az utasforgalmat.
110
15.2 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS
A város észak – déli forgalmi tengelye a 441. sz. főút a Ceglédi út – Kecskeméti út vonalán, a kelet-nyugati tengely (4601 jelű út) a Pótharaszti utca – Kossuth Lajos utca – Szolnoki út irányban. A 4601 jelű út a vasútvonalat aluljárón keresztezi. Az úthálózat szerkezete miatt az átmenő és a városon belüli forgalom a városközponton (Szabadság tér) áthalad. A városrészek települési gyűjtőút hálózata is a főutakhoz csatlakozik, a déli városrészek forgalmát a Petőfi Sándor út és Ady Endre utca vezeti a Kecskeméti útra, az északi városrészben az Abonyi út a Ceglédi útból ágazik el. A belterületi úthálózat kiépítettsége kedvező, a 100 km-t meghaladó úthossz közel 80 %-a burkolt út. 15.3 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
A település belső utasforgalmát jelentős részben a Volánbusz helyközi járatai bonyolítják le. Az egyetlen városi járat (2481 számú) a vasútállomás és a kórház között közlekedik. A Cegléd és Kecskemét irányú járatsűrűség nagy, de a csúcsidőszakban túlterheltek a járatok. A közösségi közlekedéssel rosszul ellátott területek a város dél-nyugati és észak-keleti részét jelentik. Az autóbusz-állomás a Szabadság téren a sugaras hálózat központjában van: kapacitása, állapota megfelelő. 15.4 KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS
A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út mentén épült ki. A jelentős kerékpározási igény miatt a hálózat fejlesztése minden irányban szükséges. A Szabadság téren és a Deák téren épült jelentősebb gyalogos tér. 2010-ben készült el és adták át a Kecskemét és Nagykörös között épült közel tíz kilométeres kerékpárutat, mely Nagykőrösön a Téglagyári útnál kapcsolódik a meglévő kerékpársávhoz. A kerékpárút a 441 számú főutat tehermentesíti a kerékpárosoktól és teszi biztonságosabbá a kerékpáros közlekedést a két város között. Tervi szinten elkészült a Nagyköröst Cegléddel összekötő kerékpárút is. A beruházás forrásokra vár. 15.5 PARKOLÁS
A vasútállomás előterében kis kapacitású parkoló van, P+R rendszer nem működik. Jelentős közterületi parkoló a városközpontban a Széchenyi téren, illetve a Ceglédi út mentén kereskedelmi központokhoz kapcsolódva épült.
111
16. KÖZMŰVEK
16.1 VÍZIKÖZMŰVEK, 16.1.1 VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZELLÁTÁS
A várost összességében vizsgálva minden infrastruktúra kiépült. A gáz és villamos hálózat kiépítettségi foka 100%-os, a belterületi ingatlanokon 100 %-os a villamosítás, és a lakások 90 %-a van a gázhálózatra csatlakoztatva (forrás: KSH). A szennyvíz elvezető rendszer és a vezetékes ivóvízhálózat mindenhol kiépült a településen, a szolgáltatott ivóvíz minősége jó. Nagykőrös város közműves vízellátását 2012. június 29 -tól a BÁCSVÍZ Víz és Csatornaszolgáltató Zrt. biztosítja. A város vízmű-telepe a Kocséri úton 1979-tól üzemel. A vízmű 2000 m3-es felszíni víztározóval a Kálvin téri, 1976-ban épült 700 m3-es 43 m magas – hidroglobusz víztoronnyal, gáztalanító berendezéssel, klórgázzal történő fertőtlenítéssel, nyomásfokozó gépházzal, 5000 m3/d kapacitással rendelkezik. A fejlesztések során a Törteli kutak közül 2 db került beüzemelésre, 2000 l/p vízhozammal. A vízmű telepen vízkezelés további fejlesztésével vas-, és mangántalanító berendezéssel bővült. A településen szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel a hatályos előírásoknak. A városban 1981 és 1987 között Jelentős mértékű vízhálózat építés történt. Megkezdődött az acél csövek felújítása, cseréje. KM PVC csövekkel. A program végén 60 km fölé bővült a városban a vízhálózat hossza, közel háromezer ingatlannak lett lehetősége egészséges ivóvízhez jutáshoz, amely a teljes lakosság 34%-át jelentette. A város pályázat útján 2004. évben nagy volumenű hálózat építést bonyolított le. 2004 év során 52 km vízhálózat épült KPE anyagú vezetékből és átadásra került 3854 db vízkötés, ennek eredményeként a városi vízhálózat korszerűnek mondható. Ennek megfelelően 2005. évtől 126 km fölé nőtt a városban a vízhálózat hossza, és elmondható volt, hogy a polgárok mindegyike (24 ezer fő) egészséges ivóvízhez juthat. A legrégebbi vezetékek, melyek építési ideje a ’60-as évekre datálható, nem több mint 25 %. Az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseiben kiemelt helyet kap a víztisztító telep korszerűsítése, mely során a vas-mangántalanítás mellett (jelenleg autokatalitikus tölteten e két komponens kerül eltávolításra) az ammónium eltávolítása is megtörténne biológiai úton vegyszer nélkül. A projekt keretében a vízbázis bővítése is megtörténik, hálózat rekonstrukció mintegy 3 km hosszban kerülhet kivitelezésre. Ezen munkák mellet a teljes vízhálózat mechanikai tisztítása is megtörténhet. A város vízfogyasztásának jellemzői: Vízbázisok kapacitása, kitermelhető víz elméleti mennyisége: 4320 m3/nap.
112
-
Napi átlagos vízigény, átlagos vízfogyasztás: 1900 -2000 m3/nap Termelt ivóvíz mennyisége (2014): 709000 m3/év, 1942,5 m3/d háztartások részére értékesítve (2014): 424623 m3/év, 1163,3 m3/d gazdálkodók részére értékesítve (2014): 53867 m3/év, 147,6 m3/d intézmények részére értékesítve (2014): 39176 m3/év, 107,3 m3/d
Az azbeszt anyagú csövek meghibásodásában a magas talajvíz, esetleg a vezeték nem megfelelő mélységi elhelyezése és a nem megfelelő teherbírású utakon lebonyolódó jelentős (teher) forgalom dinamikus terhelése játszik fő szerepet. A felújított szakaszokon KM-PVC és KPE csöveket építenek be (a gömbgrafit nagyon drága), melyek élettartama 30-50 év. A város vízellátó hálózatának állapota jellemzően megfelelő, de a 1980-as évek előtti azbesztcement nyomóvezetékek felújítása, rekonstrukciója szükséges. A településen szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel a hatályos előírásoknak, de a vezetékhálózat, mint már jeleztük közel fele is felújításra, cserére szorul. Megállapítható, hogy a kellő vízkezelési technológiák, vas-, mangántalanítás, ammónium ion eltávolítás, gáztalanítás, szakszerű üzemeltetése mellett a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása hosszútávon biztosítható. 16.1.2 SZENNYVÍZELVEZETÉS
Nagykőrös egyik komoly infrastrukturális hiányossága volt a szennyvízhálózat nem megfelelő kiépítettsége. A településen 2006-ban 2915 lakás volt rákötve közcsatorna hálózatra, ez alig több mint az összes lakásszám 28 %-a. Azoknál a lakásoknál, ahol nem volt közüzemi csatorna a szennyvizet szikkasztóaknába, vagy zárt szennyvíztárolókban gyűjtötték, de ezek vízzárósága megkérdőjelezhető. A szikkasztóaknák magas száma miatt a település alatt egy „szennyvízlencse” alakult ki. A szippantott szennyvizet a KŐVA- KOM Nonprofit Zrt az akkori nevén Kőrösi Vagyongazdálkodási Zrt. szállította a szennyvíztelepre. A városi szennyvíztisztító telepre kerülő, csatornahálózaton összegyűjtött és a szippantott szennyvizet a telep nem volt képes kezelni, nem volt képes funkcióját ellátni, nem felelt meg a kor követelményeinek, az elfolyó, „tisztított” szennyvíz nem teljesítette a hatályos előírásokat. A 163/2004. (V. 21.) sz. kormányrendelettel módosított 25/2002. (II. 27.) sz., a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási megvalósítási programról szóló kormányrendelet szerint a 15.000 LE feletti terhelésű területeken a közműves szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás megvalósításának határideje 2010. december 31 volt. Nagykőrös kész vízjogi engedélyezési létesítési, valamint kivitelezési tervekkel rendelkezett ezen feladatok megoldására. 2007-ben pedig pályázatot nyújtott be a KEOP keretében. A KEOP pályázaton nyertes pályázattal és önerővel megtörtént a város szennyvízcsatornahálózatának és szennyvíztisztító-telepének fejlesztése.
113
A város szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának jelenlegi helyzete: Szennyvíztisztító telep kapacitása: 3600 m3/nap Szennyvíztisztító telepre érkezett szennyvízmennyiségek (2014): 825217 m3/év 2260 m3/d Zárt tárolóval – szippantással megoldott ingatlanok számara, és szennyvíz-mennyiségére nincs megfelelő adat. A szippantott szennyvizek szennyvíztisztító-telepre történő szállítójának közszolgáltatója a KÖVA-KOM Zrt. Megvalósult és folyamatban lévő fejlesztések 2007-2014 között és tervezett fejlesztések 2014 után: 2011-2012 év során kivitelezésre került 74 km gravitációs szennyvízcsatorna kb. 5500 házbekötéssel. Megépült 3 db átemelő, mely az összegyűjtött szennyvizet juttatja el a szennyvíztisztító telepre. A csatornahálózaton mintegy 3 km nagyátmérőjű szennyvízcsatorna (főgyűjtő) rekonstrukciója valósult meg. A szennyvíztisztító telep megújult, mivel az eddigi mechanikai tisztítás és tavas tisztást „lecserélve” korszerű A2/O technológiával biológiai szerves anyag, ammónia és foszfor eltávolítás került kialakításra. A 2014 utáni fejlesztésnek irányozható elő a szennyvízcsatornázás teljes kiépítése, és a további házi bekötések megvalósítása. 16.1.3 CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉ S, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS
A térségben elsőrendű feladat a Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedések megtétele a felszíni vizek és felszín alatti vizek vonatkozásában. A feladatokat hatályos környezetvédelmi jogszabályok határozzák meg. A település vízfolyásai a Tisza vízgyűjtőjéhez tartoznak. Nagykőrös közigazgatási határain belül az alábbi vízfolyások találhatók: - Kőrös-ér - Gógány - Peitsik-ér Ezek közül a legjelentősebb a Kőrös-ér, a másik kettő csak időszakos vízfolyás. A Kőrös-ér 40,3 km hosszú, vízgyűjtő területe a Kőrös- éri öblözet. Ez a térség fő belvíz elvezető főcsatornája, és egyben a keletkező tisztított szennyvizek befogadója is. A Körös-ér jelenleg élővíz, melybe jogszabály a csapadékvíz közvetlen bevezetését nem teszi lehetővé.A vízfolyás vízminőségileg erősen szennyezett, főleg nyáron kisvízállások idején. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendszeresen ellenőrzi a vízminőségét a torkolati szelvénynél (a felszíni vizek minőségének meghatározása az MSZ 12749 szerint történik).
114
2006 évben a csapadék vízelvezető hálózat a település kevesebb, mint 40 %-án volt csak kiépítve, ebből 17.270 méter nyílt árkos, 22.920 méter fedett rendszerű. Az önkormányzat 2006-ban elhatározta, hogy a belterületi belvízi problémák megoldása érdekében részt vesz, a belterületi vízrendezések pályázati programjában. A program keretében, részben pályázati finanszírozásból elkészíttette a település belterületére vonatkozó csapadékvíz elvezetési engedélyezési terveket. A város egyes külterületi részei belvíz-veszélyeztetettek, legutoljára 2000-2001-ben volt ebből probléma, de komolyabb anyagi károk nem keletkeztek. Az állami illetve magán tulajdonban lévő vízrendezési művek állapota a folyamatos, évek óta halmozódó fenntartási és üzemeltetési forráshiányok miatt nem éri el a műszakilag előírt igényszintet. Nagykőrös és környéke csapadékvíz elvezetését gyakorlatilag a Kőrös-ér belvíz főcsatorna valósítja meg, mely a becsatlakozó kisebb csatornák és belvízelvezetések vizét egészen a Tiszáig juttatja el. Az összegyűjtött csapadékvíz a belvízelvezető csatornákon keresztül a Kőrös-érbe és a Kürti-lapos csatornába kerül, mely utóbbi a Kőrös-érbe majd a Tiszába torkollik. A Kőrös- ér csatorna 40,312 m hosszú és mára a folyamatos karbantartás és kaszálás eredményeképpen legalább egy partja egész hosszában járható. A Kőrös-ér átfogó rekonstrukción esett át 2008-2010-ig, melyet európai uniós keretből valósítottak meg.A város Önkormányzata az elmúlt években jelentős csapadékvíz-elvezetési fejlesztési programot tűzött ki célul, melynek megvalósítása több részben megtörtént. projekt
Nagykőrös Város legkritikusabb területeinek csapadékvíz elvezetése (KMOP-2008-3.3.1/B-0023)
Nagykőrös város kritikus területeihez kapcsolódó csapadékvíz elvezetése II. ütem (KMOP-3.3.1/B-10-2010-0004)
Megvalósult feladat - Csapadékvíz-gyűjtő árkok építése, csatorna felújítása. - zárt csapadék csatorna: 9296 m, - földmedrű árok: 29771 m, - burkolt csatorna és áteresz: 7316 m, és 7422 m - folyóka: 1113 m - Tisztító és víznyelő akna: 463 db - 17 utcában épült ki a csapadékvíz elvezető rendszer - földmedrű árok: 582 m, - burkolt árok: 570 m, - zárt csapadékcsatorna: 853 m - áteresz: 169 m - támfal: 58 db - tisztító és víznyelő akna: 88 db
befejezés
2010.08.31.
2011.10.31.
21. táblázat: megvalósult csapadékvíz elvezetési projektek
A jelentős csapadékcsatornázás biztosítja a belvízveszély, valamint az úthálózat tönkremenetelének csökkenését. A csapadékvíz-elvezetés további fejlesztésére egységes csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv készítése javasolható.
115
16.2 ENERGIA 16.2.1 ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS 16.2.1.1 VILLAMOS ENERGIA
Nagykőrös villamos-energia ellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. A város villamos ellátását a Városföldi 120 KV-os állomásról biztosítják, a településen 2 db 120/20 KV-os transzformátor üzemel. A jelenlegi rendszer hosszú távon ki tudja elégíteni a város és a környező kisebb települések villamos energia igényét. A hálózat állapota megfelelő, a vezetéke nagy része légkábel, csak a központi részeken van földkábel. A közvilágítás a belterületi részeken mindenhol teljes, állapota korszerű. A nagyfeszültségű (120 KV-os) hálózat 100 %-ban légvezetékes, a szekunder hálózat (0,4 KV) 40 %-ban légkábel, 60 %-ban légvezeték. A település belterületén 100 %-ban kiépült a villamoshálózat. Egy 2005 évben készült felmérés alapján a külterületeken 995 tanya található, melyek közül 128 db nincs villamosítva, a villamos hálózatra nem csatlakozott tanyák közül 66 db lakott állandóan. Ezek villamosítása gazdasági szempontból nehezen megoldható. Középfeszültségű hálózatok -
-
A kisfeszültségű 0,4 kV-os erősáramú villamos energia hálózat kiépítettsége gyakorlatilag 100 %-os. A kisfeszültségű hálózatok - energiaellátás és közvilágítás - kialakítása a városközpontban földkábeles, míg a belterület további beépítéseinél oszlopokra szerelt légvezetékes rendszerű. A belterületen több utcában fordul elő ún. közös oszlopsoron lévő hálózatszerelés a 20 kV-os középfeszültségű és a 0,4 kV-os kisfeszültségű, valamint a közvilágítás villamos hálózatot illetően.
Közvilágítás Nagykőrös város közvilágítási rendszerének táppontjait a 20/0,4 kV-oszloptranszformátor állomásokba telepített közvilágítási kapcsoló egységek képezik. Az innen kiinduló közvilágítási áramkörök a közvilágítási berendezések a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartószerkezeteire szerelten valósultak meg. A közvilágítási rendszer kiépítettsége is gyakorlatilag 100 %-os, minden utcában megtalálható. A jelenleg üzemelő közvilágítási hálózatok és berendezések változatos arculatot mutatnak. A közvilágítás a főútvonalakon és a központi belterületen megfelelőnek minősíthető, míg a település egyes részein irányfény jellegű. A városon átvezető főutak mindenütt Na lámpás közvilágításúak. A többi városrészben is előfordul Na lámpás közvilágítás, de nem jellemző. 16.2.1.2 HŐENERGIA ELLÁTÁS
116
Nagykőrös városában a hő-ellátás - főzés, fűtés, meleg-víz előállítás - nagyrészt vezetékes földgázellátással történik. A város gázhálózatát TIGÁZ Zrt. üzemelteti. Az ingatlanok kis hányadának hőenergia ellátásánál még mindig jelen van a palackos PB-gáz, villamos-energia illetve hagyományos tüzelőanyag. Nagykőrös város vezetékes földgázellátását a TIGÁZ Zrt. biztosítja, 2006-ban a lakosság 70 %a vette igénybe a szolgáltatást (7190 fogyasztó). A településen a közintézmények és közüzemek termikus energiaigényének (fűtés, meleg-víz) teljes körű kielégítését földgázzal oldják meg. A hálózat állapota megfelelő, 2000. óta folyamatosan tart a kisnyomású hálózat rekonstrukciója, az elöregedett acélcsöveket cserélik ki. A város gázellátását részben középnyomású hálózatról - ingatlanonkénti nyomásszabályozóval - kerül biztosításra, részben a középnyomású hálózaton létesített körzeti nyomásszabályozón keresztül – városközpont, óvárosi - kisnyomású hálózatról kerül ellátásra. 14000000 12000000 10000000 8000000
szolgáltatott lakossági gáz (m3)
6000000
szolgáltatott nem lakossági gáz (m3)
4000000 2000000 0 2004
2009
2014
25. ábra: A város 10 éves gázfogyasztási adatai 2004, 2009, 2014 évekre, forrás: TIGÁZ Zrt.
A fogyasztási adatokból jól látható, hogy a lakossági fogyasztás10 év alatt több min 40%-kal, míg a nem lakossági fogyasztás, még jobban 57%-kal csökkent.
16.2.1.3 TÁVHŐELLÁTÁS
Nagykőrös város távhő közszolgáltatását KÖVA-KOM Nonprofit Zrt. biztosítja. A Bárány úti fűtőmű három db, egyenként 1,74 MW/db teljesítményű, gázfűtésű, TK-1,5 típusú kazán (1
117
db PGG-160 típusú, 2db Weishaupt WM-G20/2-A ZM égőfejjel) működik, amelyek mind a távfűtés, mind a használati meleg-víz (HMV) előállítására szolgának. A kazánok kapacitása elegendő a 480 lakás táv-hő ellátására. Egy kazán meghibásodása esetén maradék két kazán is képes a szolgáltatásban előírt hőfok biztosítására. A kazánok mind a távfűtés, mind a használati meleg-víz előállítására szolgálnak, és biztosítják a lakótelep 480 db lakásának fűtését és meleg-víz ellátását. A fűtőműben továbbá működik egy gázmotor, mely kapcsolt áram és hőtermelésre szolgál. A gázmotor üzemeltetője a Perkons Kft. A Kecskeméti úti fűtőmű szintén három db kisnyomású egyenként 317 KW/db teljesítményű, gázfűtésű COSMO-HOVAL típusú kazán működik. A kazánok mind a távfűtés, mind a használati meleg-víz előállítására szolgálnak és biztosítják a lakótelep 54 db lakásának fűtését és meleg-víz ellátását, továbbá 8db üzletének fűtését, ebből 3 db-nak a meleg-víz ellátását. Értékesített hőmennyiség és a fogyasztók számának alakulás a városban: Lakosság Hőmennyiség (GJ) Szolgáltatott meleg víz ezer m3 Fogyasztók szám ának megoszlása (db)
Közület
Összesen
13508
490
13998
12,5
0,032
12,532
534
8
542
22. táblázat: Fogyasztói megoszlás 2014. évre vonatkozóan, forrás: KÖVA-KOM Zrt.
A fejlesztéseket a KÖVA-KOM Zrt. 2013. szeptember-októberben kezdte meg a Bárány úti fűtőmű I. és II. VASFA kazánjain az eredeti 1970-ben telepített gázégőfejet korszerű Weaihaupt WM-G20/2-A/ZM cserélte le önerőből. A beruházás célja, hogy a környezettudatosságot szem előtt tartva a korszerűtlen égőfejek cseréjét követően a fosszilis energiafelhasználás csökkenthetővé vált, ezzel is hozzájárul az üzemeltető a fenntartható fejlődéshez. Az új gázégőfejek a kor követelményeinek teljes mértékben megfelelnek, üzemelésük gazdaságosabb, hatásfokuk magasabb, beüzemelésüket követően közel 10%-os energia megtakarítást realizálódott. 2014-2020 időszakra vonatkozóan fejlesztési terv között szerepel 3 db 45 kW-os teljesítményű kondenzációs kazán beüzemelése. A kis energiaigényű berendezésekkel várható a nyári használati meleg víz termelés megoldása a nagyenergia felhasználású gázkazánok kiváltásával. Az energiafelhasználás racionalizálásával jelentős energia megtakarítást lehet elérni, melynek következtében a fosszilis energiafelhasználása és a káros anyag kibocsájtása csökkenne. A fejlesztési elképzelés sarokpontjai:
118
- A 3 db 45 kW-os teljesítményű kondenzációs kazán beüzemelésével a kis energiaigényű berendezésekkel kívánnák a nyári használati meleg víztermelést megoldani a nagy energia-felhasználású gázkazánok kiváltásával. - A primer kör teljes körű felújítása, kazáncseréje, távvezeték-hálózat és szerelvény cseréje. A nagy-volumenű beruházás következtében a távhőtermelésnek az elosztói központokig történő teljes korszerűsítése valósulna meg. 16.2.1.4 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA
Biomassza A város megújuló energia felhasználásánál elsősorban biomassza felhasználás kerülhet szóba. A zöldhulladék felhasználásának célja egy erre alkalmas intézmény fűtési rendszerének átalakítása pellet üzemű kazán behelyezésével, mely így kiváltaná a jelenlegi fosszilis energiára épülő rendszert. Geotermikus energia A városban B-648 kataszterszámon egy hévízkút található, a kút talpmélysége 950 méter, a 130 o
l/perc, a kitermelt víz hőfoka 48 C. Jelenleg a városi strand termálmedencéjét töltik ezzel a vízzel, de az Önkormányzat tervei között szerepel egy rehabilitációs centrum létesítése a kórház mellett, amelyben tovább hasznosítanák ezt a hévizet.
16.3 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 16.3.1 VEZETÉKES ELEKTRONIK US HÁLÓZAT
Nagykőrös város távbeszélő hálózati ellátását a T-Com Rt. biztosítja. A nagykőrösi fogyasztók 53-as hívószámon csatlakozhatnak az országos rendszerhez. A településen a vezetékes telefonhálózat kiépítettsége belterületen teljes. A szolgáltató a T-Com Rt., a távbeszélő fővonalak száma jelenleg közel 6.700 db. A mobil szolgáltatók közül mindháromnak van megfelelő térereje a városban, a T-Mobile-nak és TELNOR-nak van egy bázisállomása is a Kárász utca 7-ben. A kábeltelevízió hálózatra való csatlakozás lehetősége a városközpontban 100 %, a központtól távolabbi részeken a hálózat kiépítettsége kb. 40 %-os, a bekötött lakások száma 2900 db volt 2006-ban. Ez a kábeltelevíziós ellátottság jelentős növekedése 2014-re több mint duplájára emelkedett. A nagykőrösi távközlési központ kiinduló távközlési vezetékek a központi belterületen alépítményi és földkábeles hálózatokkal, míg a település többi részén földkábeles és kábeles kitáplálású, szigetelt légvezetékes hálózatokkal épültek ki. A távközlési légvezetékek vagy betongyámos faoszlopos, illetve a külső területeken a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok betonoszlopos tartószerkezetein kerültek 119
elhelyezésre, az előfizetői csatlakozások ennek megfelelően föld- vagy légkábeles kivitelezéssel épültek ki. A távbeszélő hálózat a település nagy részén kiépült, az térségben T-Com Rt. színvonalas szolgáltatást nyújt, igény esetén a távbeszélő hálózatokon keresztül vehető igénybe az Internet, e-mail, Telefax és az adatátviteli szolgáltatások, az alközpont és a hálózatok jelentős tartalék kapacitással rendelkeznek. 16.3.2 VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRK ÖZLÉSI ÉPÍTMÉNYEK
Nagykőrös város mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. A város vonzáskörzetében a mobil távközlést szolgáló bázisállomások és adóberendezések üzemelnek. A mobil távközlés - T-Mobile, Telenor, Vodafone - a városban teljesnek mondhat 16.3.3 TELEKOMMUNIKÁCIÓ
A műsorszóró telekommunikációs adóállomások vételére egyedi, kisközösségi és nagyközösségi telekommunikációs hálózatok valósultak meg és épültek ki Nagykőrös város területén. A városban létesített kábeltelevíziós hálózatok, melyek a távközlési hálózatokkal együtt, velük azonos nyomvonalakon, alépítményekben és légkábeles tartószerkezeteken, illetve helyenként a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira szerelten valósultak meg. Fenti rendszer lehetővé teszi előfizetői részére szinte valamennyi földi és műholdas sugárzású műsorszóró telekommunikációs adóállomás vételét, a választott programcsomagokkal kapcsolatos egyedi szerződésekben rögzítettek alapján.
120
17. KÖRNYEZETVÉDELEM
A város aktuális települési környezetvédelmi programmal nem rendelkezik. 17.1 TALAJVÉDELEM
Nagykőrösön a jellemző talajtípus a homok, homokos vályog talaj, mely jó minőségével kedvező feltételeket biztosít a mezőgazdasági művelés számára. A rendszerváltást követően a szántóterületek nagy része magánkézbe került, megszűntek a nagyüzemi táblák, a meliorációs tevékenység során megépített felszíni üzemi belvízcsatornák és a földút-árok hálózat nagy része elbontásra került, a drénhálózat műtárgyainak zöme nem funkcionál, a gépészeti berendezések nagy részét eltulajdonították, ezért a mezőgazdaságilag hasznosított területek egy része belvízveszélyessé vált. A műtrágyák és a növényvédőszerek felhasználása visszaesett, a talajok savanyodása, a talajszerkezet romlása és a deflációs érzékenység fokozódik. A természetes talajjavítás még nem vált gyakorlattá (még nem jött vissza a gyakorlatba). A nitrátterhelés azonban a sok helyen szakszerűtlenül tárolt, helytelenül adagolt műtrágyák és a hígtrágyák miatt növekedett. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló rendelet Nagykőröst nem sorolta nitrát érzékeny terültek közé. A szennyező hatások közül kiemelt problémát jelent a szilárd és folyékony hulladékok, ipari eredetű hulladékok nem megfelelő gyűjtéséből, ártalmatlanításából és a közlekedésből származó talajszennyezés. A város határában található szigeteletlen szilárd hulladéklerakó lezárásra került. Problémát jelentenek a városból kivezető utak mentén illegálisan elhelyezett szeméthalmok is. A másik nagy talajszennyező forrás a város belterületén a kommunális szennyvíz csatornahálózat megépülése után szinte teljesen megszűnt. A közlekedésből eredő szennyezés a levegő közvetítésével kerül a talajba, mértéke nem ismert. Nagykőrös környékén a szélfogó fasorok állapota megfelelő, ezért a deflációs károk kevéssé jelentkeznek. 17.2 VÍZVÉDELEM: FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME
A település vízfolyásai a Tisza vízgyűjtőjéhez tartoznak. Nagykőrös közigazgatási határain belül az alábbi kisvízfolyások találhatóak: Kőrös-ér, Gógány ér - Peitsik-ér. Ezek közül a legjelentősebb a Kőrös-ér, a másik kettő csak időszakos vízfolyás. A Kőrös-ér 40,3 km hosszú, vízgyűjtő területe a Kőrös éri öblözet, ez térség fő belvíz elvezető főcsatornája és keletkező tisztított szennyvizek befogadója is térségben. A Kőrös ér élővíz, ebbe szennyvíz közvetlen bevezetése tilos. Vízminőségileg erősen szennyezett, főleg nyáron
121
kisvízállások idején. A Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség és a Vízügyi Igazgatóság rendszeresen ellenőrzi a vízminőségét a torkolati szelvénynél. A múltban mért kedvezőtlen vízminőségi adatok mára már jóval kedvezőbbek, a belvízcsatorna szennyvíz – paraméterekkel rendelkező vize is tisztult, nagyrészt az ipari terhelő források (pl. Nagykőrösi konzervgyár) megszűnését, valamint az új bevezetők környezetvédelmi követelményeknek megfelelőbb üzemelését követően. A felszíni vizek terhelése azonban alapvetően az új szennyvíztisztító üzeme belépésével csökkent, ahonnan egyrészt a kikerülő tisztított víz minősége megfelel a határértékeknek, másrészt a csatorna rákötések számával arányosan csökkent az illegális bevezetések mennyisége. A város közigazgatási területén 4 állóvíz található, ebből három belterületen és a Tőzeges-tó a belterülettől ÉNy-ra. A belterületi állóvizek minőségét befolyásolják a nyílt vízfelületi arány, a csapadékviszonyok, a tavakban az oldott oxigén mennyisége és ennek függvényében a vízi élővilág állapota is. A magántulajdonba került Tőzeges-tó jó vízminőségi állapotban van. A felszín alatti vizek közül a talajvíz mélysége 2-5 méter közötti, mennyisége jelentős, bár az közlemúltban a talajvízszint csökkenése volt megfigyelhető. A talajvíz kémiailag túlnyomóan kalcium- magnézium-hidrogénkarbonátos, a nátrium és a szulfát tartalom is magas. Az évtizedeken keresztül csatornázatlan belterületi részeken valószínűsíthető a magas nitrát tartalom, illetve a bakteriológiai szempontból a fekáliás szennyezés, a településen magas számban volt szikkasztó rendszerű szennyvízgyűjtő aknák miatt. A rétegvíz 200 méternél mélyebb rétegben található, főként negatív nyomásállapotban. Ez utóbbi tény miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a talaj és talajvíz szennyezésének csökkentésére, mert a szennyezett talajvíz leszivároghat a rétegvíz bázisokba. A városi vízmű és egyéb víztermelő kutak a 200300 m mély vízadó rétegekből veszik ki a szükséges ivóvíz minőségű vízmennyiséget. A terület vízadó rétegei a felettük található vízzáró rétegeknek köszönhetően védettek, de a nagyszámú fúrás mentén leszivárgó szennyezett vizek veszélyeztetik a rétegvizeket. A szennyvízhálózat hiányában a sekélyebb mélységű vízadó rétegek nagyobb veszélynek vannak kitéve. A település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny kategóriába tartozik. A városban B-648 kataszterszámon egy hévízkút található, a kút talpmélysége 950 méter, vízhozama 130 l/perc, a kitermelt víz hőfoka 48oC. A városi strand termálmedencéjét töltik ezzel a vízzel, de balneoterápiás célra is felhasználható. Összefoglalva, a város hidrogeológiai adottságaiból következően sérülékenyek a helyi ivóvízbázisok, a felszíni és felszín alatti vizek védelme kiemelt feladat. A város értékes termálvízkészlettel is rendelkezik. A múltban – az előző IVS és Helyzetfeltárás időszakában – még jelentősebb környezetvédelmi, vízminőségi és egyben talajszennyezési problémák döntő hányada megoldást nyert az új szennyvíztisztító üzembe lépésével, a Vizi közmű ellátás folyamatos növelésével, a víz- és csatornahálózatok bővítésével, továbbá egyes koncentrált szennyezőforrások (ipari üzemek, szeméttelep) kiiktatásával.
122
A talaj- és vízvédelmi szempontból egyaránt jelentős szennyvíz elvezetési és tisztítási adatokat a TeIR adatbázis alábbi grafikonjai mutatják.
26. ábra: A közüzemi szennyvíz-gyűjtő hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége 3 egy lakosra (m ), forrás: TeIR
A városi adat 2012-re meghaladta a járási átlagot, az országos átlag alatt maradt, de megközelítette a megyei mutató értékét. A felülvizsgálat során ez utóbbi környezeti jellemzők összehasonlítására nyílik mód. A „REMEK” adatbázisból a közműollóra vonatkozó adatok változása releváns a lakókörnyezet minősége és települési környezetvédelmi szempontból. A vezetékes vízellátás és szennyvíz elevezetés magas arányban van kiépítve. A csatornázottság mértéke 2012-re megközelítette a 80%-ot. Ennek megfelelően a Vizi közmű olló fokozatosan zárul, 2012-től a megyei városi átlagértéknek megfelelő.
27. ábra: A közműolló alakulása, forrás: KSH/TeIR
123
Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza hosszú stagnálást követően nőtt, vagyis a közműolló nyílása szűkült. Ez települési környezetvédelmi, közegészségügyi, víz- és földvédelmi szempontból kedvező, a 2006-os állapothoz képest mintegy 56%-os javulást jelez. Az adatok javuló tendenciát mutatnak, de még mindig csatornázottsági hiányra (ellátatlanságra) hívják fel a figyelmet. Ennek mértéke a 79%-os bekötöttség alapján 21%. Ehhez azonban a város lakásállományának sajátos eloszlása, a külterületi ingatlanok (tanyák) magas aránya is hozzájárul. Mivel a vezetékes vízhálózatba kötött lakások aránya 77%, e két mutató alapján még kedvezőbb közműolló különbözet számítható: a vezetékes vízellátásba kötött lakások közel mindegyike rendelkezik csatorna bekötéssel. 17.3 LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM, ZAJ- ÉS REZGÉSÁRTALMAK ELLENI VÉDELEM
Nagykőrös levegőtisztasági állapota kedvező. Légszennyező ipari tevékenység nem folyik, a kommunális üzemi szennyezések (régi szeméttelep és régi szennyvíztelep) felszámolásra kerültek és a lakossági eredetű levegőszennyezés sem jellemző. A településen magas %-ban alkalmaznak gázfűtést. A település jó levegőminősége a nagyarányú erdőterületeknek köszönhető, a várost ÉNy-ról egy több km széles erdőterület övezi, így az uralkodó szélirány által szállított szennyezések csekély része jut a városba, ezen kívül a település belterületén is magas a zöldfelületek aránya, mely szintén elősegíti a jó levegőminőséget. Ehhez hozzájárul az is, hogy a várost jelenleg elkerülik a gyorsforgalmi és elsőrendű főúti hálózat elemei. Viszont Nagykőrösön és városközponti részén tradicionálisan keresztülhalad a Budapest – Cegléd – Kecskemét, 441.sz. főút nyomvonala, valamint az ezzel lényegileg párhuzamos vasúti fővonal. A főút keresztezései a rá haránt irányú mellékutakkal ugyancsak a város központi területeit érintik, ezek forgalma azonban levegőtisztaság-védelmi szempontból még az elviselhető határértékeken belül marad. A településszerkezeti tervben kijelölt elkerülő útszakaszok megépülése inkább a tervezett főúthálózati fejlesztések (M44, M8) miatt szükséges, illetve ezek integrálására a városi kapcsolatokkal. Ettől függetlenül is indokolható, közlekedési és általános települési környezetvédelmi alapon a 441.sz. főút belvárost elkerülő nyomvonaláénak kiépítése, ha a levegős szempontok mellett a zajvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük. Ezekre a következő bekezdésben visszatérünk. A légszennyezés terjedési lehetőségeit a domborzat, a növényzet és az uralkodó szélirányok határozzák meg. Nagykőrösön az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, így Pest megye északi, észak-nyugati részéről terjedhet erre a levegőszennyezés. Az említett megyei területekre jellemző, hogy a kevésbé iparosodott térségek közé tartozik, jelentős légszennyezést kibocsátó ipari üzem nem működik. Nagyforgalmú utak közlekedési eredetű szennyezésének Nagykőrös irányába a szél útján való terjedésével sem kell számolni, mert ezek (M5, M4, 4.sz. főút) nagy távolságban húzódnak. Levegőtisztaság védelmi szempontból kiemelhető a város kedvező térségi természeti adottságaiból adódó jó állapota, amely csak a viszonylag kis városközponti területen romlik, a közlekedési terhelés következtében. A légszennyezés további forrásai a belterületen a 124
korszerűtlen kommunális fűtés és időszakos szabadtéri égetés, a perifériális területeken a nem pormentesített utak. A városban is gondot okoz a gazos, parlagfüves területek magas aránya és az ebből eredő népegészségügyi (allergológiai) problémák. Ezek mérséklésére az Önkormányzat részéről folyamatosan történnek kísérletek. A nem mezőgazdasági területen folyó állattenyésztés egy része lakókörnyezetben vagy annak közelében található. Ennek időszakos bűzhatása említendő. A településen nem található immissziós levegőmérő állomás, a településhez legközelebb ilyen Cegléden és Szolnokon található. Összefoglalóan megállapítható, hogy a város levegője jó minőségű, ez főként a magas zöldfelületi aránynak köszönhető, illetve, hogy a településen semmilyen komolyabb légszennyező tevékenység nem folyik. Ez kiegészítendő annyival, hogy a közúti közlekedési terhelésből adódó terhelés csökkentése feltétlenül megoldandó. Erre megfelelő javaslatot tartalmaz, az elkerülő nyomvonalak kijelölésével, a város településszerkezeti terve. A nagy ipari zajkibocsátók száma az üzemek, gyárak lezajlott privatizációja, szétdarabolása eredményeként folyamatosan csökken. Az új létesítések pedig vagy iparterületen (a környezetvédelmi hatóság ellenőrzése mellett), vagy ún. zöldmezős beruházásként (ahol a környezetben nincs védendő épület) valósulnak meg. Jelentősebb zajkibocsátással járó ipari tevékenység nem folyik a város védendő (lakó-, intézményi- rekreációs és egyéb) területein. A mezőgazdaság ágazatai közül a növénytermesztés jellemzően lakott területtől távol folyik, környezetét zajjal csak időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás) terheli. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja általában nem terjed túl a mezőgazdasági terület határán. Az állattenyésztés egy része lakókörnyezetben vagy annak közelében található. A zajterhelés szempontjából főleg az intenzív, kis helyigényű állattartás (baromfi-nevelő telepek, sertés- és libatartás) okozhat lakossági panaszokat. Zavaróak lehetnek az állatok hangja mellett a kapcsolódó technológiai zajok (pl. mesterséges szellőztetés). A legnagyobb zajterhelés a közlekedésből származik, amelynek mértéke nem egyenletes, szezonálisan és napszakonként is változik. A közúti közlekedésből származó zaj a településen átmenő tranzitforgalomból és a belső forgalomból tevődik össze. Nagykőrösön a három főbb közlekedési út (441, 4601, 4614) is keresztülhalad, ezek helyi és kistérségi szinten jelentős tranzitforgalmat bonyolítanak le. A városnak és az ágazatnak kész tervei vannak a 441.sz. elkerülő út építéséről, de forráshiány és ütemezés miatt ez még nem valósult meg. Megépítése elsősorban zaj- és rezgésvédelmi, másodsorban levegőtisztaság védelmi okokból indokolt, a közlekedésbiztonsági – forgalmi szempontok mellett.
125
Az egyéb zajok kategóriájába a lakókörnyezetben a lakás, vagy melléképületek részbeni átalakításával létrejött, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek zaja (pl. hűtő aggregát, elszívó ventilátor stb.), a lakóingatlan céljára vásárolt, de vállalkozási célra felhasznált telephelyek zaja tartozik. Emellett az egyéb zajok egy jelentős csoportját alkotják a szórakozóhelyi zajok is. Ezek helyi szinten fejthetnek ki zavaró hatást, helyi zajvédelmi rendeletben szabályozhatók. A hulladékgazdálkodás témakörével az IVS érdemben nem foglalkozik. A Város rendelkezik hulladékgazdálkodási tervvel, mely 2015-ben még hatályos. A városban működik a szilárd és folyékony hulladék gyűjtésére és szállítására intézményes közszolgáltatás. A településre készült Hulladékgazdálkodási terv. A hulladékgazdálkodással, településtisztasággal kapcsolatos kérdéseket az önkormányzat „Települési szilárd hulladék és köztisztasági rendelete (27/2001.XI.30.) és a „Települési folyékony hulladék rendelete (31/2001. XII.11.) szabályozza. A városban már 2005-től működik a szelektív hulladékgyűjtés, első ütemben a település 13 pontján alakítottak ki gyűjtőszigeteket, melyekbe a 4 hulladék frakciót gyűjtenek. Második ütemben a szigetek száma 20-ra nőtt. Jelenleg célként fogalmazódik meg a háztól való szelektív gyűjtés megvalósítása. A város régi, 1968 óta működő helyi hulladéklerakójának bezárása és rekultivációja megtörtént. Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz, amely szerint a 2007-tól a hulladékot a Ceglédi Regionális Szilárdhulladék lerakóba szállítják, illetve Nagykőrösön egy 20 ezer t/év kapacitású komposztáló létesült. A tavalyi évben egy biogáz-üzem is megkezdte a működését. A hőhasznosítás elképzelhető a város fóliás kertészettel foglalkozó területein. A szervezett hulladékgyűjtés ellenére mindig problémát jelent az illegális hulladéklerakás. A város határában többfelé rendszeresen előfordul szórványos lerakás, amelyek felszámolása folyamatos.
126
28. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya(%), forrás:TEIR
A város ellátottsági mutatója a járási átlaggal egyezik, az országos és megyei átlag alatt marad.
29. ábra: Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (% ), forrás: TeIR
127
30. ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya (% ), forrás: TeIR
A szelektív gyűjtési arányok 2010 óta emelkednek, a városban és a járásban azonos tendenciát követnek, értékeik nagyságrendileg megegyezők. A statisztika szerinti 2011/2012 évi visszaesés kedvezőtlen, ezzel bizonyos tekintetben az országos és megyei átlag alá kerül. A folyékony hulladékok kezelése a szennyvíztisztító telepen megoldott, a környezeti veszélyeztetés mértéke a csatorna rákötések számával csökken. A belterületi csatornázottság 2006-ban 28%-os volt, mértéke 2013.jan. 1-ig 79%-ra emelkedett. Az egy lakosra jutó elvezetett összes szennyvíz mennyisége 2012-re meghaladta a járási átlagot, ugyan még az országos átlag alatt maradt, de megközelítette a megyei mutató értékét.
128
17.4 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA ÉS ÉRTÉKEI
Az IVS települési környezetet érintő fejezeteiben csak épített környezetet alkotó elemekről és az általuk formált térről, az épületállományról szól. A vonatkozó prioritások között környezetvédelmi szempontból a műszaki és környezeti infrastruktúra fejlesztése, a környezeti terhelés csökkentése mellett a lakossági életkörülmények javítását hangsúlyozza általánosságban. A célhierarchia pontjai közt, az átfogó célok (6.2.1.) és a tematikus célok (6.2.2.) címszavak alatt konkrét környezetvédelmi célokat, intézkedéseket nem nevesít. Az elavult települési környezetvédelmi program (TKP. 2002.) átfogó felülvizsgálata és új TKP készítése már csak e célok megfogalmazása érdekében is szükséges.
129
18. KATASZTRÓFAVÉDELEM
Nagykőrös katasztrófavédelmi szempontból nem tartozik a veszélyeztetett, illetve fokozottan veszélyeztetett kategóriába: Nagykőrös II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. Katasztrófa típusok és veszélyek: Természet eredetű veszélyek
Tömegrendezvények
- Hidrológiai:
- Tűzesetek:
Árvíz Belvíz Hirtelen áradás
- Geológiai:
Földrengés Földcsuszamlás
- Meteorológiai:
Szélviharok Aszály Hőség Rendkívüli hideg Téli veszélyek Heves zivatar Tornádó
Tűz Erdőtűz Épülettűz (Panel)
- Biológiai veszélyek:
Ízeltlábúak Szúnyoginvázió
- Civilizációs eredetű veszélyek:
Nukleáris baleset Vegyi baleset Veszélyes anyagok előállítása Közlekedési balesetek - veszélyes anyagok szállítása Közlekedési balesetek Járványok Migráció Terrorizmus
Az önkormányzat rendelkezik katasztrófavédelmi tervvel, mely minden évben felülvizsgálásra került a Katasztrófavédelmi Igazgatóság közreműködésével. A témakör egyes fejezeteit érintik a településrendezési terv vizsgálatai (TRT), valamint a településfejlesztési program helyzetfeltáró kötete (HF I.), elsősorban a felszíni vízrendezés témakörét illetően. A katasztrófa védelmi adottságok közül meghatározóak az alábbiak: -
építésföldtani adottságok: morfológiai adottságok, talajtulajdonságok (ismertetve: TRT természeti adottságokat leíró vizsgálati fejezetben) vízrajzi adottságok: ár- és belvízvédelem (ismertetve: TRT fenti és emellett a vízi közműves fejezetében, és a HF I. 6.6.sz. fejezetében) egyéb veszélyeztető tényezők, rendkívüli környezetveszélyeztetés (az előzményekben nem szerepel).
130
A településfejlesztési program helyzetfeltáró kötete (HF I.) 6.6.: „Csapadékvíz-elvezetés, belvíz veszélyeztetettség” c. fejezetében foglalkozik röviden a kérdéssel. A hatályos jogszabályok Nagykőröst nem sorolják a belvízzel veszélyeztetett települések közé. A csapadékvíz elvezető árkok a településen részlegesen vannak csak kiépítve, ezek közül a külső területeken nyílt árkos, a sűrűbben beépített területeken fedett rendszerű, állapotuk megfelelő. Az önkormányzat folyamatosan fejleszti a belterületi csapadékvíz elvezető rendszert, a még meg nem épült szakaszokra kiviteli tervekkel rendelkezik. Az összegyűjtött csapadékvizet a belvízelvezető csatornákba vezetik, a Kőrös-érbe és a Kürtilapos csatornába, mely utóbbi a Kőrös-érbe, az pedig a Tiszába torkollik. A város egyes külterületi részei belvíz- veszélyeztettek. Az állami illetve magán tulajdonban lévő vízrendezési művek állapota a folyamatos, évek óta halmozódó fenntartási és üzemeltetési forráshiányok miatt nem mindig éri el a műszakilag előírt igényszintet. A rendezetlen tulajdonviszonyok, illetve a gazdálkodóknak a területi vízgazdálkodással kapcsolatos feladatai, például a mélyszántás, a melioráció ellátatlansága miatt a mezőgazdasági területek vízmentesítésének feltételei az egyes táblák esetén sem mindenütt biztosítottak. A külterületi árkok és művek fenntartásában és karbantartásában még mindig jelentős problémát okoznak a szakmailag megalapozatlan földterületi privatizáció nyomán kialakult, a funkcionáló vízelvezető és vízmegtartó, illetve meliorációs rendszerek működtetésének hiányosságaiból eredő problémák. Ezek elsősorban a belvízveszélyt fokozzák, extrém esetben a belterületi szegélyzónát is veszélyeztetik. A belterületi árkok karbantartásáról az önkormányzat folyamatosan gondoskodik. A katasztrófa védelmi szakirodalom definíciói szerint a környezeti biztonság azon képességet jelenti, hogy a környezeti erőforrások szűkössége és a környezeti károsodás elkerülésével képes fejlődését biztosítani. A környezetbiztonságot befolyásoló tényezők három csoportba sorolhatók: - Természeti eredetű károkozások (pl.: árvizek, földrengés) - Műszaki eredetű károk (pl.: ipari baleset) - Társadalmi eredetű károkozások (pl.: deviancia, szociális feszültségek). A környezetbiztonsági tényezők vizsgálata alapján Nagykőrös fő környezeti kockázatát a közlekedésben, azon belül is elsősorban a veszélyes anyagok és áruk közúti fuvarozásában látjuk. Az autópálya a város belterületének közelében halad, egy ottani havária közvetlenül érintené Nagykőrös déli részét. Az ipari területek a városban a lakóingatlanoktól távolabb helyezkednek,el.. Ezek a lakóterületekre közvetlen veszélyt nem jelentenek. A SEVESO II. irányelv, azaz a 18/2006. (I.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozó üzem jelenleg Nagykőrös városában nem azonosított. Katasztrófavédelmi, haváriaelemzési és elhárítási szempontból a fent hivatkozott és részben idézett TRT és fenntarthatósági tervi fejezetek valamennyi témakörrel foglalkoznak valamilyen szinten, kivéve a földrengés veszély megállapítását. Erről a HF. I. kötetben
131
található egy egymondatos említés, amely a magyarországi kistájkataszterből idézi, hogy „Potenciális szeizmicitása átlag feletti”. Nagykőrös a magyarországi viszonyrendszerben a közepes veszélyeztetettségű, 3. zónában helyezkedik el. 18.1 ÉPÍTÉSFÖLDTANI KORLÁTOK, CSÚSZÁS-, FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEI
SÜLLYEDÉSVESZÉLYES
TERÜLETEK,
Nagykőrös város természeti és civilizációs eredetű veszélyeztetettsége szempontjából a kevésbé veszélyeztetett települések közé tartozik. 18.2 VÍZRAJZI VESZÉLYEZTETETTSÉG, ÁR- ÉS BELVÍZVESZÉLYES TERÜLETEK,
- A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Nagykőrös nem veszélyeztetett település. - A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Nagykőrös nem szerepel. - Az 1.17.8 fejezetben foglaltaknak megfelelően a településnek árvízzel veszélyeztetett területei nincsenek. A Kőrös-ér Tiszáig tartó teljes 40 kilométeres hosszán a helyi szűkületek megszüntetésével és az elégtelen kapacitású vízvisszatartó műtárgyak átépítésével javult a meder vízáteresztő képessége. A főcsatorna 1200 méter hosszú városon belüli teljes szakasza lekerült a föld alá, ahol zárt csatornában vezetik el a csapadékvizet. A föld alá levitt szakasz felett 4 hektáros zöldfelületet alakítottak ki, ami javítja a városképet, új gyalogos közlekedési útvonalat teremt a belvárosban, ugyanakkor megoldja a szennyvízbefolyások, illegális hulladéklerakások és a túlburjánzott növényzet okozta higiénés és környezetterhelési gondokat is. A beruházás megvalósítása során az ökológiai és belvízvédelmi szempontok együttesen fognak érvényesülni, ami megfelel az EU Víz Keretirányelvében foglaltaknak. A városon kívüli szakasz mederrendezését természet közeli megoldásokkal végezték el. Például a kotrás során a meder egyik oldalát érintetlenül hagyták, továbbá kanyargóssá tették a Kőrös-ér nyomvonalát, így áramlási holtterek alakulnak ki, amelyek ökológiai szempontból kedvezőek. Rehabilitáltak számos vizes élőhelyet is, és a Kőrös-ér torkolatánál lévő műtárgyat úgy alakították át, hogy az biztosítsa a vízi élőlények számára a Tisza és a csatorna közötti átjárhatóságot, és alkalmassá vált a torkolati szakaszon időszakos, később állandó tározó üzemeltetésére. A Kőrös-ér városon kívüli szakasz meder-rendezését természetbarát módon végezték el. Ilyen például, hogy a kotrás során a meder egyik oldalát érintetlenül hagyták, továbbá
132
kanyargóssá tették a csatorna nyomvonalát, így áramlási holtterek alakultak ki, amelyek ökológiai szempontból kedvezőek, de nem gátolják a belvízelvezetést. A fejlesztés Nagykőrösön kívül Kocsér, Jászkarajenő és Tiszajenő településeket érintette, és a vízgyűjtő területén élő és gazdálkodó mintegy 32 ezer ember életminőségét javítja. A klímaváltozásra történő felkészülés érdekében már nemcsak a csapadékvíz elvezetés kell, hogy előtérbe kerüljön, sőt fontosabbá kell, váljon a víz visszatartása a területen. Ezt indokolja a Homokhátság eddig is kedvezőtlen és folyamatosan romló vízháztartásbeli problémái. Összefoglalóan megállapítható, hogy az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbé válásával problémát jelent a nem megfelelő felszíni vízelvezetés. A mesterséges csapadékvíz-elvezetés az Önkormányzat jelentős fejlesztéseinek ellenére részben még mindig hiányzik a településen. A meglévő vízelvezető árkok folyamatos karbantartása továbbra is feladat. A csapadékvíz okozta terhelések csökkentésére megalapozott intézkedési terv létrehozása szükséges.
133
19. VÁROSI KLÍMA
A terület klimatikus adottságai közül legjelentősebb befolyásoló tényező a város táji fekvése, morfológiai adottságai és ezek klímaformáló, befolyásoló szerepe, pozitív hatásai: a morfológiailag meghatározó alföldi fekvés regionális szinten monoton, de helyi szinten változatos kitettségi viszonyai, a városközeli erdőterületről származó tiszta, frisslevegő és ennek állandó mozgása, a helyi szélviszonyok. E pozitív hatásokat lokálisan lerontják a közlekedési folyosók (441.sz. főút) és a laza feltalajú szántó és parlagterületek légszennyező hatásai. Ezek környezetvédelmi fejlesztéssel (erdőterületek, véderdősávok telepítése), forgalomszervezési és szabályozási eszközökkel, továbbá okszerű mezőgazdálkodási technológia alkalmazásával mérsékelhetők. Ez utóbbi, légszennyező forrásként figyelembe veendő deflációs felületek (szántott, tárcsázott mezőgazdasági területek, földutak) csökkentése, növényzettel való minél nagyobb arányú lefedése a helyi klímát is javítja. A településen működő gazdasági és városüzemeltetési telephelyeknek (ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemek, telephelyek, szennyvíztisztító telep, komposztáló telep) normál üzemmenet szerint nincs jelentős környezetszennyező, helyi klímát befolyásoló hatása, esetleges havária esetén fordulhat elő ideiglenesen a helyi légköri viszonyokat befolyásoló, beavatkozást igénylő szituáció – elsősorban az esetleges légszennyezési kibocsátás révén. A területen meteorológiai megfigyelő állomás nem működik, konkrét helyi mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A legközelebbi mérőállomások Cegléden és Szolnokon találhatók, nem sokban eltérő morfológiai viszonyok között, mezoklimatikus szinten az állomások adatainak tendenciái jellemzőek Nagykőrös területére is. A város klímaállapota összességében kedvezőnek minősíthető. Helyi szinten különbségek állapíthatók meg a különböző ökológiai adottságú városrészek klímajellemzői között: a sűrűbben beépített, magasabb burkolati aránnyal rendelkező és járműforgalommal erősebben terhelt központi fekvésű területek és a lazábban beépített, kevésbé terhelt perifériák, valamint az erdőközeli északnyugati városszél között - ez utóbbiak javára. A jövőben a városi mikroklíma helyi javításához a terület zöldfelületi intenzitásának, biológiai aktivitásának növelésével lehet hozzájárulni. A fentieken túl fontos a belterületek zöldterületi arányának és a városi területek biológiai aktivitásának növelése, az utcák, terek és telkek fásítása.
134
HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ
A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS 20. A TELEPÜLÉS ADOTTSÁGAINAK, LEHETŐSÉGEINEK ÉS FEJLESZTÉSI KORLÁTAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA 20.1 TÁRSADALOM
Nagykőrös lakónépességének száma folyamatosan csökken. A csökkenés mértékének dinamikája az elmúlt 10 évet tekintve magasabb volt, mint az országos szint esetében. 2013ra 638 fővel éltek kevesebben a városban, mint 2011-ben. A népességszám csökkenését egyrészt a fiatalok elvándorlása eredményezi, akik a városon kívül keresnek munkalehetőséget és letelepedési lehetőséget. Cegléd, Kecskemét és Budapest a munkalehetőségek és az oktatás terén komoly elhúzó erővel rendelkeznek Nagykőrössel szemben. Bár voltak évek, amikor a városba bevándorlást is regisztráltak, de ennek mértéke nem haladta meg a kivándorlásét, így csak mérsékelni tudta a fogyás ütemét. A lakónépesség számának csökkenését másrészről a halálozási ráta születési rátához mért magas aránya okozza. A város társadalma idősödik. Komoly problémát jelenthet, hogy tíz éven belül a feldolgozó ipar és a mezőgazdaság számára nem lesz megfelelő helyi munkaerő. A mezőgazdasági hagyományokat őrző generációk lassan eltűnnek és nem lesz, aki átvegye a tudásukat, tapasztalataikat. Érdemes odafigyelni a Nagykőrösi járás másik két településének lakosságszám változására is. Nyársapáton és Kocséron 2010-től a természetes fogyás nagyságát vizsgálva mérséklődés tapasztalható. Fontos jelzés, hogy Nagykőrös gyenge megtartó- és vonzerejénél erősebb a járás másik két településének megtartó ereje, amit egyrészről a budapesti munkahelyek könnyebb elérhetősége okoz, másrészről – és talán ez fontosabb – a mezőgazdasági termelés megélhetést biztosító, helyben tartó ereje. Ez a jelenség példa lehet a város fejlesztése szempontjából. A népességszám változással párhuzamosan megfigyelhető egy területi átrendeződés is. A belterületen élők száma csökken, míg a külterületen, főleg tanyákon élők száma emelkedik. A növekedés mögött a belterületről kiköltöző, jelentős részben elszegényedő családok, valamint más településekről beköltöző, peremhelyzetű csoportok (cigányok) térbeli mozgása húzódik meg. Ez a területi átrendeződési folyamat felhívja a figyelmet arra, hogy tervezési szinten kiemelten kezeljük az egyes területi szegmenseket. A városrészek összehasonlításában a külterületen élők rendelkeznek a legkedvezőtlenebb foglalkoztatottsági aránnyal, a munkaképes korú lakosság kevesebb, mint fele rendelkezik
135
munkahellyel. A külterületen az aktív korúak (15-59 éves) fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, mely jelzésértékű az itt élő családok jövedelmi helyzetére. 2011-ben 11 százalékkal volt magasabb a gazdaságilag aktívak aránya, mint tíz évvel korábban, számuk elérte a 10 276 főt. A munkakorú népesség (15-64 évesek) 63,4 százaléka tartozott a csoporthoz és a foglalkoztatás növekedését jelzi a foglalkoztatottak 52,9 százalékos részesedése a 15-64 évesek között. A városban a munkanélküli ráta ugyan 8,9%-ra csökkent 2013-ban, de ez még mindig magasabb volt az országos átlagnál is. 2014-ben a nyilvántartott álláskeresők aránya 8,42 %. volt a munkavállalási korú népességből (16.539 fő), ami az országos átlagnál kedvezőbb képet mutat. A munkaképes népesség nagy része inaktív és ebből is nők száma a magasabb. A foglalkoztatottak napi ingázása tíz év átlagában jelentős erősödést mutat, ami szintén visszavezethető a helyben található munkalehetőségek szűkülésére. Nagykőrös lakosságának képzettségi szintjében kedvező változások mutatkoznak az elmúlt több mint tíz évet vizsgálva. Csökkent az általános iskolát be nem fejezők száma, és jelentősen növekedett az érettségizettek száma. A főiskolai vagy egyetemi oklevelet szerzettek köre is növekedést mutat, de mindezek ellenére az átlagos nagykőrösi lakost az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi. A képzettségi szint emelkedése ellenére az érettségizettek és a diplomások aránya nemcsak a járásközpontoktól, Pest megyétől marad el, hanem az országos átlagtól is. Ez összefügg a munkahelyek alacsony számával, ami a képzett fiatalokat arra készteti, hogy elhagyják a várost és a jobb elhelyezkedési esélyeket nyújtó környező városokban, elsősorban a fővárosban, Cegléden és Kecskeméten telepedjenek le. Az adózók és adózott jövedelem mértéke is növekedett 2011-re a 2000. évhez viszonyítva, de az értékek nem érik el sem a pest megyei, sem pedig az országos átlagot. A 10 507 lakás több mint 90 százaléka magántulajdonban van és a földszintes családi házak uralják az utcaképet. Egy évtized alatt 20 százalékkal csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 2013-ban a város lakásállományának 18,8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A kedvező változáshoz hozzájárult az új építésű, összkomfortos lakásokkal növelt lakásállomány nagysága, a komfortosítás és nem utolsó sorban az alacsony komfortfokozatba tartozó tanyai épületek számának csökkenése. A szociális alapellátás keretében a város az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a szociálisan rászorulók számára: -
Szociális alapszolgáltatás Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
136
-
Családsegítés Támogató szolgáltatás Idősek nappali ellátása Fogyatékossággal élők nappali ellátása Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében Szociális foglalkoztatás fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében
A szakosított ellátás keretében az idősellátásra fókuszál a város A nagykőrösi bölcsőde 50 férőhellyel, korszerűen felújított állapotban üzemel. Látszólag a férőhely kapacitása elegendő az igényekhez mérten, azonban a bölcsődés korú gyermekek számához mérten már csekélynek tűnik. A város négy óvodát üzemeltet és a római katolikus egyháznak is működik egy óvodája a településen. Az önkormányzati fenntartású óvodákba járó gyerekek (kb. 750 fő), egyharmada hátrányos helyzetű, 5,5 százalékuk a halmozottan hátrányos helyzetű csoportba tartozik. A város hat általános iskolával rendelkezik a 2014/2015 tanévben kicsivel több, mint 2000 fő tanulóval. A város általános iskoláiban 2012-ben a tanulók közel 40 százaléka tartozott valamelyik szociálisan hátrányos helyzetű csoporthoz, ez az arány magasnak tekinthető. Nagykőrösön 2001 és 2013 között a városban található középfokú intézmények tanulói létszámában megfigyelhető hullámzás mellett csökkent a tanulók száma és csökkent a más településről naponta a város iskoláiba utazó diákok száma is. A város társadalmi helyzetét leginkább jellemző adottságok: -
fokozatos népességfogyás (elvándorlás és születések száma) elöregedő társadalom átlag alatti jövedelmek az állással rendelkezők körében alacsony iskolázottsági szint szociálisan hátrányos helyzetű lakosság számának növekedése
A fenti megállapításokat alapul kell venni a jövő tervezése szempontjából, tudatos fejlesztésekkel ezek ellen kell hatni. Mérsékelni kell a népességfogyást oly módon, hogy a nagykőrösiek helyben találják meg számításaikat, a munkát és az élhető környezetet. Az élhető környezet még rendelkezésre áll és nem is szabad feláldozni a fejlesztések oltárán. 20.2 GAZDASÁG
Nagykőrös gazdasági szempontból Kecskeméthez a Dél-Alföldi Régió egyik gazdaságilag fejlődő városához húz leginkább. Igaz ez akkor is, ha a város egyébként a KözépMagyarország régió települése, aminek meghatározó gazdasági centruma maga a főváros Budapest. Gazdasági jellegét tekintve Nagykőrös mezőgazdasági településnek számít és az 1990-es évekig a gazdasága az agráriumra koncentrált. A 90-es években a külföldi befektetők 137
hatására a gazdaság irányt váltott a konzervipar, elektronika és csomagolóipar felé. Jelenleg a vállalkozások a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a szolgáltató szektorban tevékenykednek. A vállalkozások többsége egyéni vállalkozó. A mezőgazdaság területén dolgozók többsége őstermelő, családi gazdálkodó. A mezőgazdasági szektorban tevékenykedők egy része (72 fő) egy termelői értékesítő szervezetbe tömörül a közös cél és az egységből fakadó biztonság érdekében. Több vállalkozás is foglalkozik kereskedelemmel, idegenforgalommal, vendéglátással. A város gazdasági potenciálját nagyban meghatározza a Főváros közelsége és a szomszéd városok elhelyezkedése (Kecskemét, Cegléd, Szolnok). A GDP egy főre eső értéke Pest megyében és a szomszédos megyékben is EU átlag alatti. Nagykőrösön a regisztrált vállalkozások száma folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban. A nagykőrösi székhelyű vállalkozások alapvetően kisméretűek és a hazai piacra orientálódnak A legnagyobb HIPA-adózók a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az építőipar és az egészségügy területéről kerülnek ki. A turizmusban a szálláshelyek kihasználtságát tekintve, a vendégéjszakák számában kifejezve egy átlagos értéken, hosszan tartó stagnálás tapasztalható. Gazdaságélénkítés szempontjából a turisztikai szektor lehetőségeket kínál a városnak és térségének. Ennek szellemében helyi kórházra építve elkészült egy balneológiai turisztikai szolgáltatási központ terve. Szervezett formában a turizmus még nem működik a városban. Nagykőrösön az országos trendeknek megfelelően kisméretű vállalati szféra a jellemző, ami hazai/EU-s támogatási rendszerek szempontjából kedvezőnek minősül. Hátránynak tekinthető a Közép-magyarországi régióban való fekvés, ami az EU-s támogatások szempontjából kevesebb forráshoz juttatja a települést. A 2007-2013-as programozási időszakot alapul véve látható, hogy a települési támogatott pályázatok száma háromszorosa az országos települési átlagénak. A 2014-20-as támogatási időszakban a Középmagyarországi régió fejlesztési lehetőségei kedvezőtlenebbek, mint a korábbi időszakban volt, így a térség települései is szűkebb, és célzottabb forrásokra pályázhatnak. Az elmúlt fejlesztési ciklusban a város vállalkozói pályázati aktivitása alacsony volt, mindössze két pályázó élt az uniós források adta lehetőséggel. A két vállalkozás támogatási összege nem érte el a 100 millió Ft-ot. A megvalósított fejlesztések a város gazdasági életében csekély mértékű változást eredményeztek. Maga a város összesen 9,4 Mrd Ft-nyi támogatást használt fel, de ezek önkormányzati projektekként szennyvízberuházást és vízrendszer-rekonstrukciós fejlesztéseket jelentettek, melyek gazdaságra gyakorolt közvetlen hatása nem számottevő. A nagykőrösi vásár fontos esemény volt a történelmi múltban is a térség számára. Ma is fontos gazdasági tényezőnek, eseménynek számít, hogy évente 10 vásár kerül megtartásra
138
több száz árussal és közel 10.000 résztevővel. A vásártér 8 hektár területen fekszik a város keleti belterületi határánál. A város 15 hektáros ipari parkkal rendelkezik, melyben jelenleg 7 vállalkozás telephelye található. A park 4 hektárnyi szabad területtel bír. A legnagyobb probléma, hogy hosszú idő óta nem tudnak újabb váltakozásokat a területre vonzani. Nagykőrös helyzeti potenciáljából következhet, hogy a város a kereskedelmi, logisztikai szegmensben tevékenykedő vállalkozások számára viszonylag kedvező telephelyi feltételeket tud kínálni, ám arra is rá kell mutatni, hogy ennek kiaknázásához jelentős fejlesztésekre van szükség. A versenyképesség harmadik összetevője, a támogató és kapcsolódó szektorok helyzete Nagykőrös esetében kedvezőnek mondható, hiszen a fővárosi agglomeráció egyben az ország legnagyobb gazdasági erőközpontja is, ahol nagyszámú, diverzifikált beszállító, illetve szolgáltató található, legyen szó akár mérnöki, pénzügyi, marketing, vagy éppen jogi szolgáltatásokról. A könnyen elérhető beszállítói kör, valamint a gazdasági szolgáltatások széles spektruma fontos versenyelőnyhöz juttathatja az itt tevékenykedő vállalkozásokat, hiszen gyors, rugalmas szolgáltatásokhoz juthatnak, amelynek igazi jelentőségét azok érzik, akiknek ezt nélkülözni kell. Kecskemét közelsége miatt a járműipari szektor megjelenése is lehetséges a településen. A gazdasági szerkezetben a tercier szektor aránya nem követi az országos átlagokat, és a környező nagyobb települések átlaga alatt marad. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás aránya kifejezetten alacsony értéket képvisel, ami jól mutatja az idegenforgalom adottságokhoz képest kis volumenét. A többnapos vendéglátásra való felkészülés fejlesztési pont lehet a város stratégiájában. Ezzel párhuzamosan rendszerbe kell szervezni azokat az élményt nyújtó helyszíneket, amikért a turista érdemesnek tartja meglátogatni a települést. A jelenlegi vállalkozói passzív helyzeten az önkormányzat és a vállalkozói szektor közötti aktív együttműködések kialakítása segíthet, közös fejlesztések, nemzetközi partneri kapcsolatok kialakításával.
20.3 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK
Nagykőrös természeti adottságai kedvező képet mutatnak sok más településünkhöz képest. A város külterülete a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét képezi. Értékes természeti területeket képeznek a pusztai tölgyes és homoki gyep mozaikja, ami a legnagyobb és legtermészetesebb állapotban fennmaradt erdőssztyepp és pusztai tölgyes erdőtársulás a Duna-Tisza közén. A városhoz tartozó területeken jelentős a Natura 2000 területek nagysága és a Nemzeti Ökológiai Hálózat mindhárom típusú eleme megtalálható a település külterületén. A Pálfája parkerdőben kiépült a pusztai tölgyesek élővilágát bemutató tanösvény és erdei oktatási központ. Több „ex lege” védett láp és kunhalom is található a város területén. Jelentős a vizes élőhelyek nagysága. A pusztai tölgyesben élő 139
famatuzsálemek, mint jelfák helyi védelemben részesülnek. Kiemelkedően magas a település erdősültsége, mely a jelenlegi országos átlagot és a későbbiekben elérendő országos célállapotot is jóval meghaladja. Az erdők egy része igen értékes természet közeli pusztai tölgyes. Helyi védelem alatt állnak a nagykőrösi Gát térsége, az Orchideás rét, a Strázsadomb és az Idős fák. A szántóterületek aránya az országos átlagnál alacsonyabb (42%), mely igen kedvező a környezetminőség szempontjából, hiszen a szántóterületek biodiverzitása a monokulturális művelés miatt igen csekély. A mezőgazdasági területek egy része parlagterület. A város külterületén a természet közeli növényzetet lehetővé tevő (erdő+gyep+nádas) művelési ág arány magas, közel 45 %. A természeti állapotokhoz képest jelentősen átalakított felszínek aránya tehát az igazgatási terület alig több mint a fele, ezen belül igen alacsony a kivett területi, 10% alatti arány. Ökológiai szempontból figyelembe veendő, hogy a „kivett” Nagykőrös esetében magában foglal jelentős biológiailag aktív vízfelületeket, vizenyős, mocsaras területek egy részét is, amelyek természetvédelmi szempontból értékes területek A településrendezési terv több (országos) védettségre javasolt természeti területet határol le a település közigazgatási területén, jellemzően az országos ökológiai hálózat által lefedett területek egy részén. A város természeti adottságai, mennyiségi és minőségi szempontból is védendő értéket képviselnek, melyet a település az önmagáról kialakítandó képhez mindenképpen fel kell, hogy használjon. Nagykőrös, zöldfelületeit tekintve, igen kedvező helyzetű település. Ez részben köszönhető zömmel egyedi telkes beépítettségének, mely a település méretéhez képest nagyarányú magánkerti zöldfelületi hányadot eredményez. Emellett nagy a településen a közterületi zöldfelületek aránya is, ápolt közterületek jellemzik 20.4 KÖZMŰVEK
A várost összességében vizsgálva minden infrastruktúra kiépült. A gáz és villamos hálózat kiépítettségi foka 100%-os, a belterületi ingatlanokon 100 %-os a villamosítás, és a lakások 90 %-a van a gázhálózatra csatlakoztatva (forrás: KSH). A szennyvíz elvezető rendszer és a vezetékes ivóvízhálózat mindenhol kiépült a településen, a szolgáltatott ivóvíz minősége jó. Megállapítható, hogy a kellő vízkezelési technológiák, vas-, mangántalanítás, ammónium ion eltávolítás, gáztalanítás, szakszerű üzemeltetése mellett a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása hosszútávon biztosítható. A Város területén jelentős csapadékvíz-elvezetési projektek zajlottak az elmúlt évtizedben. A klímaváltozásra történő felkészülés érdekében azonban már nemcsak a csapadékvíz elvezetés kell, hogy előtérbe kerüljön, sőt fontosabbá kell, váljon a víz visszatartása a
140
területen. Ezt indokolja a Homokhátság eddig is kedvezőtlen és folyamatosan romló vízháztartásbeli problémái. 20.5 KÖZLEKEDÉS
A település közlekedési kapcsolatai kedvezőek, közelében több fontos közlekedési folyosó is fut. Nagykőrösről az M5 autópályát a 441. sz. főúton, vagy a 4601. j. összekötő úton lehet elérni, ahonnan 15-20 percen belül megközelíthető. A Budapest – Cegléd - Szeged vasúti fővonal közvetlen vasúti kapcsolatot biztosít a város számára. A belterületi úthálózat kiépítettsége kedvező, a 100 km-t meghaladó úthossz közel 80 %-a burkolt út. Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre levő Kecskeméthez, melyet a két város között lévő sűrű közösségi közlekedési kapcsolat is bizonyít A város főúthálózati kapcsolata a 441. sz. főút a 4. sz. főúthoz Cegléden átvezetve csatlakozik. A főút a városközponton észak-déli irányban áthalad, jelentős belső forgalmat is lebonyolít. A városközpont további fejlesztési céljai között a forgalomcsillapításnak helyet kell találni. A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út mentén épült ki. A jelentős kerékpározási igény miatt a hálózat fejlesztése minden irányban szükséges.
141
20.6 SWOT
ERŐSSÉGEK (pozitív belső adottságok)
GYENGESÉGEK (negatív belső adottságok)
- Erős oktatási hagyományok ápolása
-
Elöregedő lakosság
- Pályázati tapasztalatok az önkormányzat esetében, jó abszorpciós képesség
-
Munkakeresők száma magas a régióhoz képest
- A településen a szennyvízelvezetés megoldott
-
Úthálózat fejlesztendő, a város átláthatósága (?) nem megfelelő
- Kialakult egy élhető városközpont
-
- A helyi kórházra építve elkészült egy balneológiai turisztikai szolgáltatási központ terve
öt-tíz éven belül a feldolgozó ipar, mezőgazdaság számára nem lesz megfelelő munkaerő
-
Csatornák a település egyes részein régiek, veszélyeztetik a természeti környezetet
- Nemzetközileg elismert erdőrész –Natura 2000
-
A szervezett turizmus még nem alakult ki
- Jelentős biogáz felhasználási lehetőség (?)
-
A település turisztikai felkészültsége elmarad az igényekhez képest
- Jó a közbiztonság az országos átlaghoz képest
-
A nagykőrösi hobbikertek egyre inkább kihalnak
- Az egészségügyi szolgáltatás színvonalasan megoldott
-
A mezőgazdasági hagyományokat őrző generációk eltűnnek
- Nyugodt, egyedi hangulatú település, ami kikapcsolódásra alkalmas
-
Már nem annyira élő a település mint régen, „zártabb” lett
- Református hagyományok ápolása
-
Csökken a lakosságszám
- Vásártartás, történelmi hagyományokkal, mint országosan egyedülálló program
-
fiatalok jelentős része elköltözik a településről, csökken a születések száma
- Helyi termelő kkv-k mint erősség
-
Sok minden történt, de kevesen tudnak róla, rossz kommunikáció
- Pusztai tölgyes, mint természeti érték
-
Kevés a turisztikai szálláshely
- Körös-ér menti természeti világ, több helyben megtalálható növény, mint egyediség
-
A helyben dolgozók száma alacsony
-
Az ipari szakmák területén megszűnt az oktatás
- Nagykőrösi ingatlan árak alacsonyak
-
- Az önkormányzat gazdálkodása kiegyensúlyozott, rendelkezik tartalékokkal, önerőhöz
A rossz minőségű utak, a vállalkozási tevékenységek folytatását is veszélyeztetik
-
A település nem alkalmaz városmarketinget
- Nagykőrös kerékpáros település
-
A helyi vállalkozások és az önkormányzat közötti együttműködés szintje alacsony
-
Közösségi közlekedés nincs, amelyen a kórházba jutás megoldható lenne
- Kiváló rehabilitációs szakkórház működik a városban (2 szer volt az év kórháza)
- Vannak szecessziós polgárházak (turizmus)
142
LEHETŐSÉGEK (pozitív külső adottságok)
VESZÉLYEK (negatív külső adottságok)
- 441-es út már megtervezésre került
-
A kistérség gazdaságilag nem erősödik, hanem stagnál;
- Jelentős építészeti értékek, amelyek a kulturális turizmus fejlesztését szolgálhatja
-
Alacsonyabb a régióban megpályázható támogatási forrás, minit más régiókban
- A kulturális turizmus támogatott fejlesztési irány lesz a VEKOP-ban
-
Kecskemét elszívó hatása a munkaerő szempontjából
- Járásközpont
-
A központi gazdálkodási szabályok kiszámíthatatlanok
- Kecskeméti elkerülő út
-
A helyi kórház tulajdonosa a Magyar Állam, amely a helyi turisztikai fejlesztést nem kezeli prioritásként
-
Egészségügyi rendszer átalakítása folyamatban van és rengeteg kialakulatlan kérdés van
-
A nagykőrösi kórház dolgozóinak több mint a fele nem helyi lakos
- Szeged Budapest vasútvonal - Kecskeméti Mercedes gyár, és annak beszállítói - Termálvíz kincs - Feldolgozóipari vállalkozások, kapnak jelentős pályázati forrásokat - A vasárnapi zárva tartás segíti a helyi vásárt, a belső idegenforgalmat, a vendéglátás fejlődését - Mezőgazdasági pályázatoknál nem számítanak a régióhatárok - Nagykőrös több olyan turisztikailag vonzó település közelében helyezkedik el, ami megfelelő szálláshely kapacitás mellett jól kihasználható - Üresen álló ingatlanok alkalmasak felújítást követően a fiatalok településre vonzására
143
20.7 PROBLÉMATÉRKÉP
144
20.8 ÉRTÉKTÉRKÉP
145
20.9 TELEPÜLÉSRÉSZEK KIJELÖLÉSE, PONTOS LEHATÁROLÁSA, A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA, A LEHATÁROLT TELEPÜLÉSRÉSZEK RÖVID BEMUTATÁSA
Nagykőrös városát a történelme során szervesen fejlődő halmazos és kétbeltelkes szerkezet jellemzi. Mezőgazdasági tevékenységet a település belső részétől elváltan annak peremén folytattak. Ezen a peremterületen alakultak ki később a tanyák és a mai is megtalálható tanyarendszer. A belső városrészeken a kézműipar és a kereskedelem volt meghatározó, és ezek alakították, formálták a település képét, mely a mai napig nagyrészt megőrződött. A település belső magját a falusias településrész gyűrűként vette körül. A kerítések csak az 1820-as évektől jelentek meg a településen, addig a telkek szabadon átjárhatóak voltak. A kerítésépítések a település belső szerkezetét is megváltoztatták. A település belső részét városfallal vették körül melyen, négy kapu biztosította a kijutást a sugaras irányba futó országutakra. A városias településkép a 19. század elején kezdett formálódni és a településen kívüli részek is kezdtek benépesedni. Az 1800-as évek végén volt egy robbanásszerű építkezési hullám, amikor a gazdagabb polgárok házai épültek és szépültek. A mai házak 40%-a 1945 előtt épült. A városközpont a négy (Budára, Ceglédre, Kecskemétre és Szolnokra vezető) országút keresztezésében alakult ki. A városközpontot a hatalmas piactér, és a körülötte álló középületek alkották. 1900 és 1910 között épült több impozáns középület (pld: gimnázium), 1930-ban lett kész az új posta épület, majd 1931-ben a rendőrség székháza és a járásbíróságnak helyet adó épület. Még ebben az évben megnyitották a város központjától távolabb eső artézi strandfürdőt. Ma a várost 3 fő részre lehet osztani a történelmi hozadékok és a települési funkciók alapján: - belváros - belvároson kívüli belterület - külterület A belváros határvonalát négy irányból a régi városkapuk helyei és a halmazos településszerkezet jelölik ki.
146
31. ábra: A belváros és a belvároson kívüli településrész elkülönítése
20.9.1 BELVÁROS
A város központja a település legfőbb reprezentációs arca. A településkép megjelenése, és a települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont kialakításán és használhatóságán. Az ott elhelyezkedő közfunkciók, építészeti emlékek és zöldfelületek révén a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel, a településről alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és látogatottságú településrész. Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése ezért fokozottan szükséges feladat. A város image-nak belső identitása is növelhető a belvárosi területek fejlesztésével, de vigyázni kell, hogy ezek a terek ne kontrasztot teremtsenek a település más területeivel szemben. Érdemes az alközpontnak tekinthető területeket is azonos mértékben fejleszteni. A belvárosban a közösségi, találkozási terek kialakítása, zöldterületek bővítése, aktív használata, a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális
147
fejlesztések megvalósulása segíti az image növelését. A belváros adottságait figyelembe véve itt elsősorban a köz-, oktatási és kulturális funkciók megerősítése a cél, de emellett szükséges a gazdaság-fejlesztő funkció erősítése a szolgáltató szektorban, amely szerepet jelenleg nem képes betölteni. A belvárost határoló utcák: Bálvány utca- Vadas utca- Pozsonyi utca- Somogy I. utca- Losonczy utca- Vágóhíd utca- Futár utca- Hangácsi utca- Sas utca- Ádám L. utca- Ady E. út- Kálvin tér- Filó Lajos utca- Puskás T. utca- Kecskeméti út- Zöldfa utca- Achim L. A. utca- Váci F. utca- Szabadszállási út- Akácfa utca- Tormás utca- Hajnal utca- Németh I. utca Örkényi út- Kodály Z. utca- Világos utcaKossuth L. utca- Tabán utca- Kárpát utca- Dózsa György utca- Farkas utca. A belvárost valójában négy tér alkotja: -
Szabadság tér Hősök tere Deák tér Széchenyi tér
A belváros a 4 fő irányból érkező fő közlekedési utak csomópontjában fekszik. Itt találhatók a városi státuszt adó, főbb funkciókat ellátó intézmények és történelmi örökségek: -
Városháza, Polgármesteri Hivatal Bíróság Ügyészség Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola, Arany János Református Gimnázium, általános iskolák többsége Levéltár, városi könyvtár református templom, római katolikus templom, zsinagóga Rendőrség Tűzoltóság Posta szakorvosi rendelők szociális otthonok ifjúsági ház piactér Arany János Művelődési Központ Postapalota Tímárház számos kisnemesi kúria
148
A belvárost a zöld felületek, parkok nagy kiterjedése jellemzi, amit a négy tér megléte, fenntartása biztosít. A parkok a belvárosi településkép meghatározó elemei is egyben a környező műemléki épületekkel együtt. A zöld felületeken korszerű játszóterekre lenne igény. A központi helyzetet meghatározza a fő közlekedési utak találkozási pontja, de ez egyben a településmagban az átmenő forgalomtól sújtva, jelentős forgalmat is generál. A kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek legnagyobb része a belvárosban üzemel és itt él a város népességének kicsivel több mint egyharmada. A város lakásállományának pedig 37%-a található a központi térrészben.
20.9.2 BELVÁROSON KÍVÜLI BE LTERÜLET
A belvároson kívüli belterületen a fejlesztések megvalósítása szintén a város meglévő funkcióinak erősítését szolgálja. A belvároson kívüli belterületen fokozottabban érvényesíthető a kereslet-vezérelt hatás és piaci szemlélet a városrész fejlesztésében. A város egészségügyben betöltött szerepe a jövőben várhatóan erősödni fog. A területen található építészeti értékek (Huszárlaktanya), valamint zöldfelületek (Cifra-kert) fejlesztése szintén a város turisztikai funkcióit erősíti. A belvároson kívüli belterületen találhatók főként a lakásépítésre kijelölt területek. Az infrastruktúra fejlesztés területén a szennyvízhálózat teljes körű kiépítését, továbbá a megfelelő csapadékvíz elvezetést itt is meg kell valósítani. A belterület belvároson kívüli terület része közép-városias, kisvárosias és falusias jellegű lakóövezetek alkotják. Itt található a 165 ágyas Nagykőrösi Rehabilitációs szakkorház és Rendelőintézet. A korház környéke, valamint a vasútmentén kialakult ipari terület a város gazdasági övezete. A belvároson kívüli belterületen megtalálható települési funkciók és műemlékek: - A korház és rendelőintézet, mint egészségügyi komplexum 2000-ben nyerte el mai állapotát. Térségi hatása regionális szintű. 2010-ben kivívta az év korháza címet. - Rekreációs funkciót tölt be, a település rekreációs övezete a Kőrös-ér mente. Itt találhatóak a Múzeum, a Cifrakert, a Csónakázó tó és a sportpályák. A Csónakázó tó természeti és történelmi táji elemeinek rehabilitációját pályázat útján valósította meg az önkormányzat. - A termálvizű strand (Alföldaqua) és az ipari park is magánvállalkozásként működik a területen. Az ipari parkban jelenleg hat vállalkozás telephelye található, köztük a Nagykőrösi Konzervgyár Rt. - A Ceglédi út – Kőrös ér által határolt területen található Nagykőrös egyik legimpozánsabb klasszicista műemléke, az egykori huszárlaktanya.
149
- A református temető egyedülálló kultúrtörténeti és természetvédelmi értéket képvisel. - Számos kisnemesi kúria épült fel ezen a területen is eklektikus-szecessziós stílusban. A zöldfelületi rendszer elemei ezt a térrészt is kedvező arányban színesítik: - A Cifrakert, a Múzeum kertje, a közeli sportpályák és a csónakázó tó nagy együttes felülete - A Strázsadomb és a Gát területe, mint természeti területek helyi védettséget élveznek - A sportpályák és strand területe szintén jelentős zöldfelületet jelentenek a városi térben. - A Vásártér jelentős kiterjedtségével és beépítetlenségével szintén a zöldfelületi rendszer része. A belvároson kívüli belterületen él a lakosság 54%-a és itt található a lakóingatlanok 52%-a.
20.9.3 KÜLTERÜLET
Nagykőrös külterületén a lakás (tanya) építésnek hagyománya van. Az elmúlt évtizedekben a tanyák száma erőteljes fogyott, ami nem természetes folyamat, hanem a földek betagosításából és az építési szabályozásból (tiltásból) következett. Új tanyák építésére lehetőség lesz a jövőben, bár tömeges méretű építkezésekre nem lehet számítani. A külterületek fejlesztése főként az elszórtan található tanyák megközelítésének javítását, valamint a még nem villamosított tanyák villamosítását szolgálják. A külterületek jellegéből adódóan a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése lehet a cél, amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás, kerékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek előállítása és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára. A külterületen 846 tanyát tartanak nyílván. Ezek között közel hatvan olyan tanyáról tudni, amelyhez nincs áram vezetve. 2010-ben az önkormányzat kilenc tanyához tudta elvezetni az áramot, de azóta is napirenden van a kérdés, pályázatok útján próbál a város forrásokat szerezni a probléma megoldására. A külterület híres-neves helyszíne a Pálfája, mely a város nyugati határában a vasúton túl helyezkedik el. Itt található a település helyileg védett idős tölgyfája a Basafa, melyhez számtalan helyi legenda fűződik. A külterületen él a város népességének 10 %-a és itt található a lakásállomány 11%-a. A lakások jelentős része, 83%-a alacsony komfort fokozatú.
150
20.10 SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT LEHATÁROLÁSA, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA ÉS HELYZETELEMZÉSE
TERÜLETEK
A városban leszakadó városrészek nincsenek és szegregált terület is kevés van. Külön fejlesztési program indítása a felzárkóztatás érdekében ezért jelenleg nem indokolt. A szegregált gócpontok megszüntetésére külön intézkedési terv készült. Megállapítható, hogy a KSH által 2001-ben szegregátumként azonosított két terület mára már a lakosságszám csökkenése miatt nem felel meg a min. 50 fős kritériumnak. Így Nagykőrösön napjainkban szegregátum nem azonosítható. Alacsony státuszú lakosok által koncentráltan lakott telepek vagy telepszerű képződmények Nagykőrös városban nem találhatók. A Határ utca a Belvároson kívüli belterület városrészben található; Kossuth utca, illetve az Eötvös utca a Belvárosban egymástól kb. 1 km távolságra - mindegyike városszövetbe ágyazódott, erősen leromlott terület, melyek jövőbeni szegregációja megelőzése érdekében az önkormányzat komplex beavatkozási tervet készít. 20.10.1
A 2008-BAN KÉSZÜLT IVS SZEGREGÁTUMAI ÉS SZEGREGÁLÓDÓ TERÜLETEI
A 2008-ban készült antiszegregációs programok szegregátumainak lehatárolásához szükséges szegregációs mutatót a Városfejlesztési Kézikönyv határozta meg. A szegregációs mutató alapján szegregátumnak tekintendő az a terület, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregátumok tekintetében két típust kell megkülönböztetni: a városszövetbe ágyazódott szegregált terület (telepszerű környezet), a városszövettől elkülönülő, alapvetően nem lakó-funkciójú területbe ékelődött szegregátumot (telep). A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a KSH két szegregátumot határolt le a városban, mindkettő a városszövetbe ágyazott szegregátumnak tekinthető. Belvároshoz tartozó családi házas Határ utca 2-16 szám alatti (csak páros oldalú) lakásokat, valamint a Kossuth utca 7. számú ingatlant. A két szegregátumhoz összesen 20 önkormányzati bérlakás tartozott, melyek komfort nélküli, egyszobás lakásokat takartak, de volt köztük több pincelakás is. A lakásokban nem volt vezetékes víz, a lakók a vizet közkifolyókból hordták, és nem volt bevezetve a gáz sem, de a gerincvezeték bent volt az utcákban. A terepbejárás során a Cigány Önkormányzat képviselője javasolta, hogy szegregátummá nyilvánítsák az Eötvös u. 3. szám alatti ingatlan 8 lakását, melyek önkormányzati bérlakások voltak, valamint a Tabán területet (Balaton, Kárpát, Szilfa, Aulich utcák). A kirendelt szakértővel történt terepbejárás során megállapították, hogy a Tabán kertes, családi házas területe nem mutat egységes leromlott állapotot. A területen saját tulajdonú kertes vagy ikerházakban élnek roma és a többségi társadalomhoz tartozó családok. Az antiszegregációs tervvel foglalkozó bizottság a terepbejárás után nem támogatta a
151
szegregátum kiterjesztését a tabáni területekre, de elfogadta, hogy az Eötvös utca 3. alatt található 8 önkormányzati bérlakással rendelkező ingatlant szegregátumként kezelje. Az antiszegregációs tervért felelős bizottság elismerte, hogy a város területén két „hivatalos” és egy csatolt, egymástól kevesebb, mint egy kilométeres körön belül fekvő, erősen leromlott állapotú és halmozottan hátrányos helyzetű népesség lakóhelyéül szolgáló terület határozható meg, de egyik sem felelt meg a szegregátum létszámkritériumának. Az önkormányzati lakásnyilvántartásban, valamint a népességnyilvántartásban szereplő adatok szerint mindegyik területen kevesebben éltek 50 főnél, így az „alacsony státuszú lakosok által koncentráltan lakott telepek vagy telepszerű képződmények Nagykőrös városban nem találhatók”.
20.10.2
SZEGREGÁTUMOK A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN
A 2011. évi népszámlálás adatain alapuló szegregációs mutató a város belterületén 5, a külterületen 3 szegregátumot határolt le. (33 . ábra) Szegregált terület lehatárolásához a szegregációs mutatót használják, de 2008 óta változtak a mutató értékei. A Településfejlesztési Kézikönyv szerint a járásszékhelyeken szegregáltnak tekintendő az az összefüggő városrész, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül legalább 35 százalék. A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét településrész a Belvárosban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a 2008. évi antiszegregációs program készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve szegregációval veszélyeztetett területek között. A Csípvár utca - Lahner utca-Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a térképen 1-es szegregátum), valamint a Kálvin tér – Ady Endre utca Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület. Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintendő az a terület, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú (15-59 év) népesség 30-34 százaléka közé esik. Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH szegregációval veszélyeztetett területként: Az Örkényi út - Szegfű utca - Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum), Tompa utca - Nádor utca - Petőfi utca - Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum),
152
Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum). A jelenlegi lehatárolás nemcsak a szegregátumok számának nagyságában tér el a 2008. évitől, hanem abban is, hogy jelzi a Külterületen kialakult szegregátumokat is. A tanyás külterületen, a kertségben a következő három szegregátum létezésére hívja fel a figyelmet a KSH besorolás. -
Szegregált terület: a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő Szegregációval veszélyeztetett területek: Esed-dülő, Pöcök-dűlő
32. ábra: Nagykőrös szegregátumainak áttekintő térképe, Forrás: KSH adatszolgáltatás
A KSH 2011. évi adatok alapján szegregált területként határozta meg a Csípvár utca - Lahner utca-Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt területet (a térképen 1-es szegregátum), ahol 72 fő élt. A kis utcarészeken régi építésű házak találhatók, sok épület
153
bejárata nem a szegregátumra nyílik. A Kossuth Lajos utca 7 szám alatt önkormányzati ingatlanban kialakított 12 bérlakásban döntőrészt roma etnikumú lakók éltek. Az önkormányzati lakáskoncepció elkészültével elkezdődött a bérlakások állagának felmérése, az egészségtelen, nagyon leromlott állapotú lakásokból a lakók átköltöztetése jobb körülmények közé. Jobb komfortfokozatú ingatlant annak ajánlott fel az önkormányzat, aki élő bérleti szerződéssel rendelkezett, nem volt díjtartozása és a magasabb komfortfokozatú lakás fenntartási költségeit jövedelméből tudta fedezni. A Kossuth utca 7 szám alatt már évek óta nem lakták hivatalosan a 4 pincelakást (2008-ban még voltak lakók), amikor 2013-ban elkezdődött a bérlők elhelyezése más ingatlanokban. Összesen 14 jogosult bérlőt költöztettek át a komfort nélküli lakásokból komfortos és félkomfortos bérleményekben. Egy idős, egyedülálló férfit a Humán Szolgáltató Központ helyezett el bentlakásos intézményben, és három fő számára is biztosította a lakhatást. Két lakást jogcím nélkül használtak, és az ott lakók száma jelentősen meghaladta az egykori bérlőkét. A jelentős díjhátralékot felhalmozó, a felszólításokra nem reagáló, érvényes szerződéssel nem rendelkező bérlők és az önkormányzat jóváhagyása nélkül velük együtt élők (be nem jelentett lakhellyel rendelkező) száma meghaladta a 10 főt. A két lakást jogosulatlanul használókat 2014-ben kilakoltatták, a ház nyílászáróit befalazták. A leromlott állagú, komfort nélküli bérlakások felszámolásával az önkormányzat adatai szerint legalább 24 fő hagyta el az ingatlant 2013 és 2014 közötti időszakban. A népesség nyilvántartás szerint 2015 áprilisában a területen 33 fő élt (17 férfi és 16 nő) 16 lakásban. Így napjainkban a terület nem felel meg a szegregátum 50 fős létszámkritériumának. A Kálvin tér – Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca által közrezárt szegregátum (térképen 2-es szegregátum) egyetlen épülete, az Ötvös utca 3. szám alatti került be az előző antiszegregációs programba a CKÖ javaslata alapján. A jelenlegi antiszegregációs programba azonban már a KSH jelölte ki a szegregációs mutató kedvezőtlen értékei alapján, mint szegregált területet. A Belváros városrészben, a piac mellett fekvő terület rendezett környezetű, családi házas, kertes beépítésű. A házak többsége a hatvanas-hetvenes években épült sátortetős kockaház, de található néhány éves múltra visszatekintő emeletes, vagy tetőtér beépítésű, garázzsal rendelkező modern lakóház is. A területet határoló négy utca aszfaltozott, a közműhálózat kiépített. A lakosok között alacsony arányban vannak jelen roma családok, melyek az önkormányzati bérlakásokban élnek. A szegregátum területének határán, de már nem a szegregátumban működik a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Ötvös utcai tagóvodája, mely 61 kisgyerek számára biztosítja az óvodai nevelést. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lehatárolt területen 69 fő lakos élt, azonban napjainkra a népességszám 50 fő alá csökkent. A népesség-nyilvántartás adatai alapján a terület nem felel meg a szegregátum létszámkritériumának, mivel 2015 áprilisában 34 fő 20 154
nő és 14 férfi élt 21 lakásban a lehatárolt városrészen. A KSH által 2-es szegregátumnak jelölt terület nem felel meg a létszámfeltételeknek. Összességében elmondhatjuk, hogy 2015-ben Nagykőrös belterületén nem található szegregált terület. A város belterületén három, városszövetbe ágyazott, szegregációval veszélyeztetett, a külterületen három, a tanyás településszerkezet miatt nem telepszerű szegregátum azonosítható. 20.10.3 A SZEGREGÁTUMOK ÉS SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK RÉSZLETES HELYZETELE MZÉSE 20.10.3.1
SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK
A KSH elemzése három új szegregációval veszélyeztetett terület kialakulását jelzi, ahol a szegregációs mutató értéke 30-34 százalék között mozog. Az egyezések mögött azonban jelentős különbségek húzódnak meg a területek között.
20.10.3.2
3. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET
A Belváros városrészben a Kodály Zoltán utca – Szegfű utca – Örkényi út által határolt területen (térképen 3. számú) 52 fő él 23 lakásban. Az elöregedő korösszetételű, munkanélküliséggel küzdő társadalommal jellemezhető területen magas (44 százalék) az alacsony iskolai végzettségűek valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak (55,5 százalék) aránya. A két mutató magyarázza, hogy a területen kétszer nagyobb arányban (31 százalék) élnek munkanélküliek, mint a városban, és hasonló nagyságú eltérés figyelhető meg a tartós munkanélküliek arányában is.
33. ábra: Szegregációval veszélyeztetett terület (3), Forrás: KSH adatközlés
155
Azonban a munkanélküliek mobilak, csak 15 százalékuk nem tud rövidebb-hosszabb időre visszatérni az elsődleges munkaerőpiacra és reked bent a tartós munkanélküliségben. A kertes családi házas környezetű területen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya közel kétszer nagyobb, mint a városban, azonban az egyszobás lakások aránya a városi átlagnál alacsonyabb. A szegregációval veszélyeztetett területen nincs önkormányzati bérlakás. A közszolgáltatások elérhetősége
A szegregátumból a közszolgáltatások könnyen elérhetők. A Nagykőrösi Bóbita Óvoda valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola is könnyen megközelíthető. A szegregátum fekvése miatt az egészségügyi és a szociális szolgáltatások valamint a polgármesteri hivatal és a kormányhivatalok és szolgáltatásai is könnyen megközelíthetők, elérhetők.
20.10.3.3
A 4. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET
A Belvároson kívüli városrészben, a Tompa – Nádor – Petőfi –Kisfaludy utcák keretezte szegregátumban (térképen 4. számú) 55 fő él 30 lakásban. Az itt élők kor szerinti összetételében a gyerekek és az idősek magas (25 és 30 %) és az aktív korúak alacsony (47%) aránya érdemel figyelmet. A kevés aktív korú kevesebb, mint fele rendelkezik munkahellyel (42,9%) és körükben a legmagasabb (33,3%) a munkanélküliek aránya. Munkaerőpiacról kiszorultságuk tartósnak tekinthető, a városhoz viszonyítva közel négyszer nagyobb arányban (27,8%) koncentrálódnak a tartós munkanélküliek, akik legalább egy éve nem tudtak elhelyezkedni. A kor szerinti összetétel és a magas munkanélküliség miatt nem meglepő, hogy a háztartások 70 %-ában nem él munkahellyel rendelkező háztartástag, mely utal az itt élő családok kedvezőtlen jövedelmi helyzetére.
34. ábra: Szegregációval veszélyeztetett terület (4), Forrás: KSH
156
Nem mutat kedvező képet a terület lakásállománya sem. A kertes családi házas utcákban a Nagykőrösi Konzervgyár munkásai építkeztek, a magántulajdonú házak mellett az Önkormányzat is rendelkezik lakóingatlannal a Tompa utca szegregátumhoz tartozó szakaszán. A lakóépületben nyolc lakás került kialakításra, valamennyi egy szobás és komfort nélküli bérlakásban vegyes etnikai összetételű bérlők élnek. A közszolgáltatások elérhetősége
A szegregátumból a közszolgáltatások könnyen elérhetők. A Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola is könnyen megközelíthetők, hasonlóan az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokhoz valamint a polgármesteri hivatalhoz és a kormányhivatalokhoz. 20.10.3.4
AZ 5. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET
A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a KSH szegregációval veszélyeztetett területnek jelölte a Belvároson kívüli városrészben, a település szélén fekvő Balaton utca Ménesi út és Kárpát utca által határolt szakaszának nyugati oldalát (sarkok kivételével)
35. ábra: Szegregációval veszélyeztetett terület (5), forrás: KSH
A Tabán területhez tartozó Balaton utca rendezett környezetű, aszfaltozott úttal ellátott. Az utcában vegyesen élnek roma és magyar családok saját tulajdonú házakban, sok a néhány éve épült kertes családi ház. A terület egyes részein, így a jelzett szakaszon is, a vizes talaj
157
miatt az építési telkek árai alacsonyabbak, mint a város más részén, így a szerényebb anyagi helyzetű családok is kedvező feltételekkel tudtak ingatlanhoz jutni. A területen 55 fő él 13 lakásban. Eltérően a fenti két szegregációval veszélyeztetett területtől, ezt a területet a várostól és más szegregátumtól gyökeresen eltérő fiatal korszerkezete határozza meg. Kétszer nagyobb arányban (30%) élnek itt gyerekek, mint a városban és az idősek népességen belüli jelenléte (9,1%) nem éri el a városi átlag felét sem. Annak ellenére, hogy az aktív korúak fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, és 42,1 %-uk foglalkoztatott, a háztartások csak 25 %-ában nem él foglalkoztatott háztartástag, szemben a város 42,5 %-os értékével. A KSH által lehatárolt veszélyeztetett területek közül az itt élők munkanélküliségi aránya a legkedvezőbb (11 százalék), alacsonyabb a városi átlagnál, azonban a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek azonos aránya a munkaerőpiaci helyzet sebezhetőségére figyelmeztet: aki elveszti munkahelyét, nincs esélye, hogy a munkanélküliségből vissza tudjon kerülni az elsődleges munkaerőpiacra. A terület lakásmutatói is kedvezőbbek a többi szegregátum, valamint a városi átlagnál is, kisebb az alacsony komfortfokozatú és az egyszobás lakások aránya. A közszolgáltatások elérhetősége A szegregátum ugyan a belterület szélső utcájában található, de az egészségügyi és a szociális szolgáltatások valamint a polgármesteri hivatal és a kormányhivatalok és szolgáltatásaik elérhetősége biztosított, a megközelíthetőséghez a Kecskemét-Cegléd közötti busz is igénybe vehető. A Nagykőrösi Bóbita Óvoda valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium is könnyen elérhető. 20.10.3.5
KÜLTERÜLETI SZEGREGÁTUMOK
A városrészek összehasonlító elemzésénél látható volt, hogy a három városrész közül minden mutatóban a Külterület van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az elemzés eredménye azért is érdemel figyelmet, mert a Külterület népessége – szemben a belterülethez tartozó két városrésszel az elmúlt közel 15 év alatt növekedett. Az alacsony státuszú társadalmi csoportok térbeli koncentrálódását jelezték a népszámlálási adatok a Külterületen. A szegregátum kritériumainak megfelelt három külterületi településrész is, az ott élő lakosság alkotja a szegregációs mutató értékei szerint a város összes szegregátumában élő népességének 73 százalékát! 20.10.3.5.1
A TEMETŐHEGY DÜLŐI SZEGREGÁTUM
A legnagyobb, 268 fő lakossal a belterülethez kapcsolódó Temetőhegy dűlő rendelkezik, mely a szegregációs mutató értékei alapján szegregált területnek tekintendő, itt él a szegregátumok lakosságának közel fele (45 százalék). A Temetőhegy dűlőben magyar és roma családok élnek. Az elmúlt évek alatt megnőtt a roma népesség száma, részben a városból kiköltözők, részben más településekről beköltözők alacsony státuszú családok
158
választották a területet lakóhelyül. Markáns eltérés figyelhető meg a szegregátum népessége és a város korszerkezete között: szemben az elöregedést mutató várossal, a szegregátumban élőket a fiatal korszerkezet jellemzi. Jelentősen magasabb a gyerekkorúak (25,7 százalék) és alacsonyabb (11,2 százalék) a 60 felettiek aránya. Az aktívkorú lakosok csak 39 százaléka rendelkezik munkahellyel, mely magyarázza a 22 százalékos munkanélküliségi rátát. Hasonlóan a város másik szegregátumához, a munkanélküliségből nincs kilépés az elsődleges munkaerőpiacra, ezt támasztja alá a tartós munkanélküliség városnál magasabb nagysága is (19,4 százalék). A 82 lakás kevesebb, mint egyharmada alacsony komfortfokozatú. A lakhatási körülményekben szélsőséges eltéréseket a város terjeszkedése okozta, új utcák kerültek kialakításra és beépítésre. Az új családi kertes házak mellett a dűlőkben megtalálhatók az egykor szocpol kedvezménnyel épített, sokszor be nem fejezett lakóházak éppúgy, mint a lepusztult állapotú és rendezetlen környezetű lakott tanyák, vagy lakásul szolgáló, eredeti funkciójuk szerint szerszámos bódék. A közszolgáltatások elérhetősége A szegregált terület határos a belterülettel és járművel (bicikli) a különböző intézmények, szolgáltatások viszonylag könnyen elérhetők. Az óvodás gyerekeket a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Eötvös utcai óvodájába viszik a szülők, az iskolások a Kossuth Lajos Általános Iskolába járnak.
20.10.3.6
A KÜLTERÜLET SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTET TERÜLETEI
A szegregációval veszélyeztetett területként jelölte a KSH az Esed-dülőt, ahol 69 fő él 29 lakásban. A lakosok korszerkezetét a 14 éven aluliak magas (30,4 százalék) és a 60 év felettiek alacsony (10,1 százalék) aránya határozza meg. Az aktívkorúak fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, mely behatárolja munkavállalási lehetőségeiket: több mint egyharmada nem rendelkezik munkahellyel. A nagyon alacsony munkanélküliség (5,6 százalék) és a tartós munkanélküliek csoportjának hiánya jelzi, hogy a jövedelmet biztosító munkahely elvesztésével csak ideiglenesen szorulnak ki a munkaerőpiacról. A területén élők kedvezőtlen lakáskörülményeire, a régi építésű tanyákra utal az alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya. A szegregációval veszélyeztetett terület a Pöcök-dűlő, ahol 97 fő él 38 lakásban. A várossal összehasonlítva a korszerkezetet az aktív korú lakosok viszonylag magas, 66 százalékos arányát kell kiemelni. A 15 évnél idősebbek közel fele rendelkezik alacsony iskolai végzettséggel, a hátrányos helyzetet nemcsak az alacsony foglalkoztatottság (41 százalék) mutatja, hanem az alacsony presztízsű, és ezzel együtt járó alacsony fizetésű foglalkoztatás kiugróan magas (71 százalék) nagysága is. A munkanélküliség ugyan meghaladja a városét, azonban a munkahely elvesztése nem jár együtt a tartós munkanélküliséggel. A közszolgáltatások elérhetősége
159
A két szegregátum a belterülettől több kilométerre fekszik, a város megközelítése a rossz külterületi utak miatt különösen télen és esős időben okoz gondot még az autók számára is. A gyerekeket autóval vagy biciklivel viszik óvodába, mely kétségkívül problémát jelenthet szeptembertől a 3 évesnél idősebb gyerekek kötelező óvodába járásánál. Az iskoláskorúak igénybe vehetik a Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium hetes bentlakásos szolgáltatásait.
20.11 EGYÉB SZEMPONTBÓL BEAVATKOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA ÉS HELYZETELEMZÉSE
Nincs ilyen terület.
160
