1
Nagykörű Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2002. (XII. 4.), 15/2003. (X. 28.), 9/2005.(IV. 7.), 16/2006. (XII. 14.), 3/2007. (II. 15.), 16/2007. (IX. 13.) , 18/2008. (XII. 17.) , 17/2010. (XII. 22.) és a 15/2011. (XII. 20.) számú rendeletével módosított és egységes szerkezetbe foglalt
5/2002. (V. 9.) önk. sz. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, az önkormányzati lakbértámogatás mértékéről és feltételeiről Nagykörű Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79-80. §-ai, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. felhatalmazása alapján az önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletére, a lakbérek mértékére, a lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjére és a lakbértámogatás folyósításának módjára a következő rendeletet alkotja: A rendelet célja 1.§ A rendelet célja, hogy a törvény szabályaival összhangban – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapelveit szem előtt tartva – megteremtse az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményes gazdálkodás feltételeit. 2.§ (1) A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra kiterjed. (2) Nem kell alkalmazni e rendelet szabályait az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő lakás bérletére, illetőleg elidegenítésére. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Tv.) rendelkezései az irányadók. Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános feltételei 3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos döntéseit a Szociális Bizottság előterjesztésére, a Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével hozza. (2) Ahol a törvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármester határozza meg. (3) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe. (4) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára, vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető.
2
(5) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést. Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei 4. § A lakások bérbeadása előtt a képviselő-testület határoz a lakás bérbeadásának jogcíméről, amelyek: a) b) c) d) e) f)
szociális célú bérlakás lakáscsere elhelyezési kötelezettség teljesítése költségalapú bérlakás bérbeadása pályázati eljárással bérleti jogviszony folytatása közérdekű cél. Önkormányzati lakások bérbeadása szociális céllal
5. § (1) Szociális céllal történő bérbeadás esetén a bérbeadásról hirdetményt kell közzé tenni. A hirdetményt a körjegyzőség hirdetőtábláján kell elhelyezni 30 napra. (2) A hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a lakás adatait (pontos címét, komfortfokozatát, helyiségek számát rendeltetés szerint, alapterületét) b) a lakbér mértékét, egy havi összegét c) tájékoztatást a bérlet egyéb lényeges feltételeiről. (3) Szociális célú lakás bérletére a hirdetmény közzétételétől számított harminc napon belül az tehet ajánlatot, aki: a) nagykorú magyar állampolgár és b) nem rendelkezik általa használható és lakható ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti, használati vagy bérleti jogával, c) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az ajánlattétel időpontjában érvényes öregségi nyugdíjminimum 1,5-szeresét, d) a lakás nagysága nem haladja meg az ajánlattevő és családja (4) bekezdésben meghatározott indokolt lakásigénye mértékének felső határát. (4) Az indokolt lakásigény mértéke: a) legfeljebb kettő személyre 1 – 1,5 szoba; b) három személyre 1,5 – 2 szoba; c) négy személyre 2 – 3 szoba; d) négy személy fölött minden további személy esetén fél szobával nő a c) pont szerinti lakásigény alsó és felső határa. (5) Vissza kell utasítani az ajánlatot, ha: - az ajánlattevő a (3) bek.-ben meghatározott valamely feltételnek nem felel meg, - az ajánlat benyújtását megelőző egy éven belül a bérleti szerződés megszegése miatt önkormányzati lakásból bírósági végrehajtás útján kellett az ajánlattevőt vagy vele együtt költöző családtagját kiköltöztetni,
3
-
az ajánlattevő vagy vele együtt költöző családtagja által önkormányzati lakásban okozott kárt és azt az ajánlat benyújtásáig nem térítette meg, nem állította helyre, valótlan adatok közlésével vagy valós adatok elhallgatásával vagy más módon a bérbeadót megtéveszti és ezzel jogtalan előnyhöz jutna.
(6) Ha több ajánlattevő felel meg a (3) bekezdés szerinti feltételnek és nem áll fenn velük szemben az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a képviselő-testület az egy főre eső jövedelem alapján állítja fel a jogosultsági sorrendet úgy, hogy az alacsonyabb jövedelmű van kedvezőbb helyzetben. Az ajánlattevőkről a jegyző nyilvántartást vezet. E sorrend alapján határozza meg a képviselő-testület a bérlő személyét a rendelkezésre álló lakások függvényében. (7) Szociális bérlakás bérbeadása határozott időre, 1 évre történik. (8) Amennyiben a bérlő a bérleti jogának a megszűnését megelőző 30 napon belül igazolja, hogy – az 5. § (3) bek. d) pontjában foglaltak kivételével – e rendelet alapján változatlanul jogosult lenne szociális bérlakásra, továbbá a bérlőnek és a vele egy háztartásban élőknek a kérelem benyújtását megelőző 3 havi nettó jövedelme alapján számított, egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, a bérlakást – kérelmére - ismételten 1 évre bérbe adja a képviselő-testület. (9) Amennyiben a bérlő a határozott idő lejártakor szociális jelleggel már nem jogosult bérlakásra, a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadja és elhelyezéséről maga gondoskodik. 6. § 7. § 7/A. § 7/B. § 7/C. § 7/D. § Önkormányzati lakások bérbeadása lakáscsere jogcímén 8. § (1) Lakáscsere útján akkor adható bérbe lakás, ha a bérleti jogot másik lakás bérleti jogára vagy tulajdonjogára cseréli a bérlő. (2) A határozott időre szóló illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakás bérleti jogát a polgármester előzetes hozzájárulásával a bérlő másik lakásra cserélheti. (3) A határozott időtartamra illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is a határozott időből még hátralévő időtartamra szóló, illetőleg feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti
4
szerződést kell kötni. (4) Az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha: a) a bérlőnek lakbértartozása vagy közüzemi díjhátraléka van és azt még nem fizette ki, kivéve, ha a másik cserélő féllel a tartozás átvállalásában írásban megállapodott; b) a bérlővel költöző kiskorúak a lakáscsere alapján lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének; c) a cserélő fél az új bérleti szerződésnek a megszűnő bérleti szerződéshez képest terhesebb feltételeit nem vállalja. (5) A lakáscseréhez kért hozzájárulást meg kell tagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására irányul. Önkormányzati lakások bérbeadása elhelyezési kötelezettség teljesítése jogcímén 9. § Elhelyezési kötelezettség csak akkor teljesíthető, ha van üres és bérbe adható lakás, valamint az elhelyezésre igényt tartó megfelel az 5. § (3)-(5) bekezdéseiben szereplő feltételeknek. Költségalapú bérlakás bérbeadása pályázati eljárással 10. § (1) Pályázat útján történő bérbeadás esetén a képviselő-testület pályázatot ír ki a lakás határozott időre történő bérbeadására. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot ki kell függeszteni a körjegyzőségen 30 napra. (2) A hirdetményben fel kell tüntetni: a) a lakás címét; b) a pályázatok benyújtásának határidejét és helyét; c) a részletes pályázati kiírás átvételére vonatkozó érvényességi kikötést. (3) A hirdetmény közzétételével egy időben részletes pályázati kiírást kell összeállítani, mely tartalmazza: a) a hirdetményben szereplő adatokat; b) a lakás egyéb adatait (komfortfokozat, szobaszám, alapterület, felszereltség, beépített berendezések üzemképessége); c) a lakbér összegét; d) a bérleti szerződés tervezetét; e) a pályázatok értékelésének szabályait; f) a benyújtandó pályázat kötelező tartalmát, érvényességi feltételeit; g) az eredményhirdetés helyét, időpontját. (4) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel. (5) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) az e rendeletben meghatározott személyes adatokat és személyi körülményeket; b) a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja. (6) A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el, a Szociális Bizottság besorolását figyelembe véve a bérlő személyéről a képviselő-testület dönt.
5
(7) Önkormányzati lakás pályázati úton történő bérbeadásakor a bérleti szerződést 1 évre kell megkötni a bérlővel. (8) Az (1) bekezdésben szabályozott bérbeadások esetén a határozott idő leteltével a bérlő a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadja és egyidejűleg elhelyezéséről maga gondoskodik. (9) A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a fizetendő lakbér és/vagy szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául bérlő a lakásbérleti szerződés megkötésekor 2 havi lakbérnek megfelelő óvadék megfizetésére köteles. Ha a szerződéskötéskor fizetett óvadék felhasználásra kerül, a bérlő ismételten köteles megfizetni az óvadékot a bérbeadónak. (10) El kell utasítani a pályázatot, ha a) a pályázó nem felel meg a pályázati kiírásban szereplő valamely feltételnek b) az önkormányzattal szemben lakásbérleti díj tartozása, önkormányzati lakásban okozott kár miatt fennálló fizetési kötelezettsége, önkormányzati lakásbérlet megszűnése után ki nem egyenlített közműdíj-tartozása van. A bérlőtársi szerződés feltételei 11. § (1) a) A bérlő és házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való költözésének időpontjától függetlenül – bérlőtársi szerződést kell kötni. c) A bérlő és élettársa közös kérelmére – az élettársak bérlakásba való együttes beköltözésekor – bérlőtársi szerződést kell kötni. (2) A bérlő és a lakásba később beköltöző élettárs közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. (3) A bérlő és vele együtt lakó szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelő szülője) közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. (4) Kérelmükre a bérbeadó akkor köteles megkötni a bérlőtársi szerződést, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi körülményeik indokolttá teszik. (5) A bérlő és vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) továbbá a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérbeadó akkor köteles a bérlőtársi szerződést megkötni, ha a gyermek illetőleg az unoka - a 16. életévét betöltötte és - a bérlővel a lakásban legalább 2 év óta együtt laknak. (6) A bérlőtársnak a szerződéskötés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlővel kötött szerződés feltételeit vállalja. (7) A bérlőtársi szerződés megkötéséhez a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.
6
(8 ) Nem adható hozzájárulás, ha az (1)-(3) bekezdésekben megjelölt hozzátartozó az országban másik lakással rendelkezik. Önkormányzati lakások bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén 12. § (1) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit a Tv. alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. (2) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásban visszamaradt eltartó a lakásbérleti jogokat akkor folytathatja, ha a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult és b) az eltartó a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette, továbbá c) a bérbeadó hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt. Önkormányzati lakások bérbeadása közérdekű céllal 13. § (1) Közérdekű céllal csak önkormányzati intézmény közalkalmazottjának, polgármesteri hivatal köztisztviselőjének adható bérbe önkormányzati lakás akkor, ha letelepedése, munkavégzése különös önkormányzati érdeket szolgál, továbbá olyan jelentős települési érdeket szolgáló állami vagy gazdálkodó szervezet vezető beosztású dolgozójának, akinek letelepedéséhez közérdek fűződik. (2) Közérdekű céllal bérbe adott lakás bérleti szerződése a közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati munkaviszony fennállásáig, de legfeljebb öt évre köthető, amely indokolt esetben meghosszabbítható. (3) A képviselő-testület a közérdekű célú bérbeadásáról szóló határozatban egyben kijelöli a bérlőt is. (4) Ha a bérlő foglalkoztatási jogviszonya úgy szűnik meg, hogy az általa addig végzett munkaköri feladatait más jogviszony alapján változatlanul tovább folytatja, a szerződést a polgármester a bérlővel közösen módosíthatja a bérlő munkavégzésének megszűnéséig. (5) Közérdekő céllal bérbe adott lakásra az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a) a bérlő a lakásba a Tv. 21. § (2) bek.-ben foglaltakon kívül más személyt nem fogadhat be, b) a lakás albérletbe nem adható és más célú hasznosítása kizárt. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz 14. § (1) A bérlő az általa használt lakásba a törvényben meghatározott személyek körén kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.
7
(2) A hozzájárulást a bérbeadó írásban, a bérlő és az általa befogadni kívánt személy közösen, ugyancsak írásban benyújtott nyilatkozatára adhatja meg. (3) A bérbeadói hozzájárulás akkor adható meg, ha a befogadni kívánt szeméy(ek) nem rendelkeznek Nagykörű községben haszonélvezeti joggal, használati joggal nem terhelt lakás tulajdonával, vagy lakás haszonélvezeti, használati, bérleti jogával. (4) A (3) bekezdésben foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni, ha: a) a befogadni kívánt személy kiskorú és tartásáról a bérlő gondoskodik b) a bérlő egészségi állapota miatt a befogadni kívánt személy gondozására szorul és azt az utóbbi ellátja. (5) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet. (6) A befogadott személy köteles arra vonatkozóan nyilatkozni, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 15 napon belül elhagyja. Tartási szerződés 15. § (1) A bérlő a határozott időre bérbe adott lakásra – a lakásbérleti jognak a bérleti szerződés lejártáig történő folytatása ellenében – a polgármester írásbeli hozzájárulását követően tartási szerződést köthet. (2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha: a) az eltartó a 18. életévét még nem töltötte be és a tartási kötelezettségek teljesítését a törvényes képviselője nem vállalta magára, b) az eltartó 18. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik, c) az eltartó vagy házastársa az önkormányzat területén másik beköltözhető lakással rendelkezik, d) az eltartó egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes, e) a bérlő az életkora, egészségügyi körülményei alapján nem szorul tartásra, f) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja, g) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés illetve érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik. Az albérletbe adás szabályai 16. § (1) A bérlő egy lakószobánál nagyobb szoba számú lakása egy részét – kizárólag lakás céljára – a polgármester írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja. (2) Az albérletbe adáshoz akkor lehet hozzájárulni, ha - az albérlő részére a bérlő külön szobát biztosít és - a bérlő családtagjai és az albérlők száma nem haladhatja meg az 5. § (4) bekezdésében meghatározott, az indokolt lakásigény alsó határával megegyező létszámot; - az albérlő az albérleti szerződés megkötéséhez való hozzájárulás iránti kérelméhez csatolja arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 15 napon belül elhagyja.
8
(3) Bérlőtársi jogviszony esetén az albérletbe adáshoz valamennyi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges. (4) A bérlő a) az írásbeli hozzájárulástól számított 30 napon belül köteles csatolni az albérleti szerződés 1 példányát, ennek hiányában a bérbeadói hozzájárulás érvényét veszti; b) az albérleti szerződés felbontásától számított 8 napon belül köteles a bérbeadónak bejelenteni a felbontás tényét. (5) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás sem részben, sem egészben nem adható albérletbe. A bérlő fizetési kötelezettsége 17. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó (megbízott üzemeltető) által nyújtott különszolgáltatásokért a bérlő a bérbeadó által megadott időpontban lakbért köteles fizetni. (2) Az önkormányzati lakás bérlője a különszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe, vagy annak közreműködésével nyújtja – azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás nyújtása a bérbeadónak az önkormányzati vonatkozásában került. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtóval, hogy a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől beszedheti. (3) A lakbér mértékét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (1) A lakbért módosító tényezőket a rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza. (2) Az önkormányzat a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások esetében legalább olyan lakbéreket állapít meg, amelyek fedezik az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit. A lakbér nagysága a bérbeadás első évében nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2 %-a. (3) A megállapított lakbérek nagyságát minden évben úgy kell módosítani, hogy annak értékállósága biztosított legyen. 17/A § (1) A költségalapú bérlakások esetében a lakbért úgy kell megállapítani, hogy az fedezze a bérlakások üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának költségeit. (2) A költségalapú bérlakások bérbeadásából befolyt lakbért kizárólag a költségalapú bérlakások üzemeltetésére, fenntartására, felújítására lehet fordítani. (3) A költségalapú bérlakások kiadásának első évére megállapított lakbér nagyságát évente úgy kell módosítani, hogy annak értékállósága biztosított legyen.
9
(4) A költségalapú bérlakások lakbérét a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. Önkormányzati lakbértámogatás 18. § (1) Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét a Szociális Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület állapítja meg a bérleti szerződés megkötését megelőzően vagy a kérelem benyújtását követő 30 napon elül. (2) A lakbértámogatást a bérlő vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodva kell megállapítani. (3) A bérlő jövedelméhez viszonyított támogatás mértékét a 3.sz.melléklet tartalmazza. (4) A 3.sz. mellékletben meghatározott, a bérlő jövedelméhez viszonyított támogatás mértékétől a bérlő vagyoni, szociális és egyéb körülményeitől függően 20 %-kal lehet eltérni. (5) Az önkormányzati lakbértámogatás formája a fizetendő lakbérből adott engedmény. A lakásbérlet megszűnése 19. § (1) A lakásbérlet megszűnik, ha: a) a bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszünteti; b) a bérlet határozott idejű időtartama lejár; c) az arra jogosult felmond; d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; e) a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli; f) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; g) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik; h) az önkormányzati lakás megsemmisül. (2) A bérbeadó azonnal hatállyali hatállyal felmondhatja a bérleti szerződést, ha: a) a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulás megtagadása ellenére - más személyt a lakásba befogad; - a lakást vagy egy részét albérletbe adja; - elcseréli; - a lakáson – építési engedélyhez kötött – átalakítást végez; b) a bérlő nem tesz eleget a bérbeadónak teljesítendő közüzemi díjfizetési kötelezettségének; c) az 1993. évi LXXVIII. törvény 24. § (1) bekezdés a), c), d) pontjai esetén. (3) A bérlő a (2) bekezdés szerinti esetekben nem tarthat igényt sem másik lakásra, sem pénzbeli térítésre. (4) A határozott idejű lakásbérlet a szerződés lejártát követően további egy évre meghoszszabbítható, ha bérbeadó által a lejáratot megelőző 60 napon belül tett ajánlatot a bérlő elfogadja. A bérlő az ajánlatra 30 napon belül nyilatkozhat. (5) A szociális célú bérlakás bérlője a szerződés lejártát megelőző 60 napon belül igazolni köteles, hogy az igényjogosultsági feltételeknek továbbra is megfelel.
10
20. § (1) Bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy e jogosultság elismerését a bérlő halálától számított 30 napon belül kérheti a polgármestertől. (2) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, az örökös köteles a) a lakást 60 napon belül kiüríteni; b) a lakásleadásáig e rendeletben szabályozottak szerint bérleti díjat fizetni; c) a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bérbeadónak visszaadni. (3) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat az üzemeltető az örökös költségére és veszélyére raktárba helyezi el és gondoskodik annak őrzéséről. (4) Ha az elhalt bérlőnek lakbértartozása van, a bérbeadó hagyatéki teherként igényét köteles bejelenteni. Önkormányzati lakás jogcím nélküli használata 21. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó személy által fizetendő lakáshasználati díj a lakáshasználat megállapításának időpontjától számított 2 hónapon belül megegyezik a lakbér mértékével. (2) A lakáshasználati jog megállapításától számított 2 hónapon túl a bérbeadó havonta 15 %kal emelheti a lakáshasználati díj mértékét, melynek legmagasabb összege nem haladhatja meg a lakás mindenkori bérének tízszeresét. A felek jogai és kötelezettségei 22. § (1) E rendelet alapján történt bérbeadások során a lakásbérleti szerződés megkötéséhez meg kell határozni azt a határidőt, amely alatt a leendő bérlőnek a lakásbérleti szerződést meg kell kötni. (2) Ha a leendő bérlő a lakásbérleti szerződést a megjelölt időpontig nem kötötte meg, illetve a lakást nem vette birtokba, a bérbeadó a leendő bérlő meghallgatása után megjelöli a szerződéskötés újabb időpontját. Ennek eredménytelensége esetén a bérbeadást visszavonja. (3) Ha a leendő bérlő a lakásbérleti szerződést az előírt határidőben neki felróható okból nem köti meg, a részére üresen tartott lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségek úgy terhelik, mintha a lakásbérleti szerződést megkötötte volna. (4) Az üzemeltető köteles a lakást komforfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérlő használatába átadni. A helyszínen készült leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt – észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a leltár aláírásával ismeri el.
11
(5) A bérlő kérelmére a lakásbérleti szerződést az esetben is meg kell kötni, ha a beköltözés egy későbbi időpontban – a lakás rendbehozatal után – történik. (6) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha tiszta és az épület központi berendezéseinek lakásban lévő részei valamint a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezések üzemképes állapotban vannak. (7) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről az üzemeltető köteles gondoskodni. A szerződéskötéskor a felek megállapodhatnak, hogy a bérlő a szükséges munkát az üzemeltető helyett elvégzi. Ez esetben az üzemeltető a megállapodásban szereplő munkák és berendezések igazolt költségeit egy összegben, 60 napon belül köteles a bérlő részére megtéríteni. (8) Az üzemeltető és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást korszerűsíti, vagy egyéb szempontból a lakás jobb használatát eredményező átalakítást végez. (9) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák megjelölését, befejezésének határidejét, várható költségét és megfizetése feltételeit, módját azzal, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles megkérni. 23. § (1) Az üzemeltető köteles gondoskodni a kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a lakásban lévő fogyasztásmérő, illetőleg biztosítótáblától kezdődő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról, vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról. (2) Az üzemeltető szükség szerint ellenőrízheti a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzés munkanapokon 8-20 óra között végezhető, amelyről előzetesen írásban kell tájékoztatni a bérlőt. 24. § (1) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről, kivéve, ha arra a falban vagy a födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási munkákkal, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor. (2) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosítótáblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák javításáról, a kapcsolók és a csatlakozóaljak cseréjéről. (3) A bérlő köteles gondoskodni a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról és cseréjéről, továbbá a lakás tisztántartásáról. (4) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles bejelenteni, ahogy azt a lakás illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. 25. § (1) A bérlő a szerződés lejárta vagy felbontása esetén köteles a lakást üresen, tisztán, a lakberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az
12
üzemeltetőnek – külön felszólítás nélkül átadni. (2) Az üzemeltető és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el. 26. § (1) Ha a Tv. 18. §-ában szabályozott szüneteltetésre bérbeadói kezdeményezés miatt kerül sor, a bérlő elhelyezéséről az építés, bővítés, stb. teljes időtartamára bérbeadó gondoskodik. (2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezés során felmerülő, költözéssel kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. Lakások eladása 27. § A lakás elidegenítéséről a képviselő-testület dönt. A lakás vételára 28. § (1) Az eladásra kijelölt önkormányzati tulajdonban álló lakások forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértővel kell megállapíttatni. (2) A beköltözhető üres lakás értéke az ingatlanszakértő által megállapított forgalmi érték. (3) A képviselő-testület az ingatlanszakértő által megállapított forgalmi értéktől indokolt esetben eltérhet. A vételár megfizetésének feltételei 29. § (1) Részletfizetéssel történő vétel esetén: a) Az adásvételi szerződésben a hátralék mértékéig jelzálogjogot, a tartozás kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni a Nagykörűi Önkormányzat javára. b) A hátralék időtartamára lakásbiztosítási szerződést kell kötni az adásvételi szerződés megkötésekor. A tartozás fennállásának időtartama alatt a biztosítási szerződés felmondása vagy a díjfizetés elmulasztása szerződésszegésnek minősül. (2) A hátralékra bejegyzett jelzálogjog fennállásáig a lakás tulajdonjoga másra át nem ruházható. (3) E rendelet alapján megvásárolt lakás megterhelhető: a) a lakás felújítása, korszerűsítése céljából pénzintézettől igénybe vett kölcsön biztosítására, az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzálogjoggal, illetve ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalommal, b) az önkormányzattal szemben fennálló tartozás (nem köztartozás) behajtása érdekében az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzálogjoggal, illetve végrehajtási joggal. (4) Ha a vevő a havonta esedékes törlesztő részlet fizetésével késedelembe esik, a késedelmes
13
teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie. Üres lakások értékesítése 30. § (1) Elidegenítésre kijelölt üres, beköltözhető lakás pályázat útján értékesíthető. (2) A pályázati feltételeket a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni. (3)A hirdetményben közölni kell a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, a legalacsonyabb vételárat (beköltözhető forgalmi értéket), fizetési feltételeket, továbbá a versenytárgyalás helyét, időpontját, egyéb feltételeit. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy a hirdetményben közölt lakást megtekinthessék. (4) A versenytárgyaláson csak az vehet részt, aki pályázatot nyújtott be. (5) A lakás annak értékesíthető, aki a legmagasabb vételár megfizetésére tesz ajánlatot és a vételár 10 %-át foglalóként a tárgyalás helyszínén befizeti. (6) A versenytárgyalás nyertesével 8 napon belül szerződést kell kötni. (7) Ha a nyertes a szerződéskötést elmulasztja, a második legmagasabb vételárat ajánlóval kell a szerződést megkötni, amennyiben az általa ajánlott vételár és a nyertes ajánlata között 10 %-nál nem nagyobb a különbözet. (8) Az értékesítés meghiúsulása esetén a pályázatot meg kell ismételni. Személyes adatok szolgáltatása 31. § Az önkormányzati lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgárok az alábbi személyes adatokat kötelesek szolgáltatni: - név (leánykori név); - születési idő, hely; - anyja neve; - lakcíme; - jövedelme, vagyoni helyzetére vonatkozó adatok. Záró rendelkezések 32. § (1) Ez a rendelet 2002. július 01-jén lép hatályba, az újonnan meghirdetésre kerülő bérlakások pályázati kiírásában azonban már az 1. sz. mellékletben meghatározott bérleti díjakat kell alkalmazni. A rendelet 1. sz. melléklete 2009. január 1-én lép hatályba, 3. sz. melléklete 2007. február 16-án, a 10. §-ának címe, a 17. § (5) és (6) bekezdése, a 17/A. § 2003. október 28-án lép hatályba. (2) Ezzel egyidejűleg a 3/2001. (I. 25.) és a 11/2001. (IV. 26.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 16/2000. (XII. 7.) számú önkormányzati rendelet valamint a 14/1999. /VII. 28./ Kt. sz. rendelet 2. és 3. §-a hatályát veszti. A 26/2007. (XII. 20.) rendelet 2009. január 1-el hatályát veszti.
Munkácsi György sk. helyettes körjegyző
dr. Veres Nándor sk. polgármester
14
15
Az 5/2002. (V. 9.) önk. sz. rendelet 1. sz. melléklete A lakbér mértéke A rendelet 1.sz. melléklete a következők szerint módosul: Komfortfokozat
Lakbér mértéke Ft/m2/hó
összkomfortos
408
komfortos
379
félkomfortos
307
komfortnélküli
233
16
Az 5/2002. (V. 9.) önk. sz. rendelet 2. sz. melléklete Az önkormányzati bérlakások lakbérének módosító tényezői
Módosító ok a.) összkomfortos vagy komfortos, fűtése szilárd tüzelővel vagy HTO-val biztosított
módosítás %-ban -
megjegyzés
20 %
b.) fal- padlószerkezet vizesedése talajvíztól, hőszigetelési hibából eredő páralecsapódás, penészedés
- 5 %-től – 30 %-ig
károsodott helyiségek arányában
c.) a lakáson biztonsági dúcolás van
- 5 %-től – 30 %-ig
károsodott helyiségek arányában
d.) egyéb, a lakás használhatóságát csökkentő - 5 %-től – 30 %-ig műszaki tényező
tényező megjelölésével
e.) az épület 50 évnél régebben épült, teljes felújításban nem részesült, múszaki állapota erősen leromlott, felújításra szorul
-10 %-től – 50 %-ig az épületszerkezetek megjelölésével
f.) az épülethez legalább 200 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik
+ 10 %
g.) új épület esetében a műszaki átadást követő 5. év utolsó napjáig
+ 10 %
Megjegyzés: 1. Csökkentő tényezők összessége maximum 50 % lehet. 2. A csökkentő és növelő tényezőket összegezni kell.
17
Az 5/2002. (V. 9.) önk. sz. rendelet 3.sz.melléklet A bérlő jövedelméhez viszonyított támogatás mértéke
A bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem az érvényes öregségi nyugdíj minimum %-ában:
A lakbér támogatás mértéke a lakbér %-ában
legfeljebb 150
5
legfeljebb 125
15
legfeljebb 100
20
