NAGYKÁTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK
12/2000. (V.30.), 11/1998. (IX.29.), 6/1996. (II.27.), 15/1995. (X.24.), r-tel módosított 5/1994. (V.28.) rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésérıl egységes szerkezetbe foglalva
ELSİ RÉSZ
I. Fejezet
Általános rendelkezésekl
1. §.
(1) A rendelet célja, hogy megállapítsa az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek Tv-ben szabályozott elidegenítésének feltételeit és eljárási rendjét, valamint a Tv-ben nem érintett lakásokat és helyiségeket illetıen meghatározza az elidegenítésükre vonatkozó rendeleteket.
(2) A rendelet hatálya azokra az Önkormányzat tulajdonában lévı lakásokra és helyiségekre terjed ki, amelyek elidegenítését a Tv. szabályozza, valamint azokra a lakásokra és helyiségekre, amelyek elidegenítésérıl a Kt. e rendelet hatálybalépése után dönt.
Az elidegenítéssel kapcsolatos feladatokban résztvevık
2. §.
(1) A Kt. a lakás és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogait, illetve kötelezettségeit az a rendeletben szabályozott munkamegosztás szerint:
a.) a Polgármester b.) a Pénzügyi Ellenırzı Bizottság c.) a Városfejlesztési Bizottság d.) a Városgazdálkodási Szervezet
közremőködésével gyakorolja, illetve teljesíti.
MÁSODIK RÉSZ
A lakások elidegenítése
II. Fejezet A lakások elidegenítésének jogcímei
3. §.
(1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat:
a.) a Tv-ben szabályozott vételi jog, b.) a Tv-ben elıírt elıvásárlási jog, c.) harmadik személy részére a bérlı hozzájárulásával, d.) pályázat alapján lehet elidegeníteni.
Vételi joggal érintett lakások
4. §.
(1) A Tv-ben biztosított vételi jog alapján – az ott meghatározott kivételekkel az olyan épületben lévı és határozatlan idıre bérbeadott, ingatlant lehet elidegeníteni, amelyek az 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezéseinek megfelelıen a Megyei Vagyonátadó Bizottság (a továbbiakban: VÁB) határozatával kerültek az önkormányzat tulajdonába, vagy amelyek tekintetében a törvény erejénél fogva történı tulajdonszerzésrıl ugyanezen szerv igazolása rendelkezésre áll.
Vételi jog gyakorlása
5. §.
(1) Határozatlan idıre bérbeadott önkormányzati lakásra a vételi joggal - csak írásban, és - 1994. március 31-tıl számított egy évig lehet élni.
(2) A vételi jog gyakorlására megállapított határidı kezdete elıtt tett bejelentést nem lehet érvényesnek tekinteni.
(3) A bérlıtársak az ıket egyenlı arányban megilletı vételi jog gyakorlását együttesen, vagy külön-külön is bejelenthetik.
(4) Ha az egyik bérlıtárs nem kíván élni vételi jogával – közokiratban, vagy jogi képviselı által ellenjegyzett magánokiratban vételi jogáról lemond – akkor a másik bérlıtárs a vételi jogot az egész lakás tekintetében gyakorolhatja.
6. §.
(1) A vételi jog megnyílik akkor is, ha a vételi jogot a Tv. 46. §-ának c, e, és f. pontjai zárták ki, de kizáró feltételek a vételi jog gyakorlására megállapított határidı (1995. március 31.) lejártáig megszőnnek.
(2) Az (1) bekezdés esetében a bejelentéshez mellékelni kell:
a.) a bérlıkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlıkiválasztási jog jogosultjának a nyilatkozatát arról, hogy e jogáról lemond, b.) a szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult nyilatkozatát arról, hogy a lakás e jellege megszőnt, c.) az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának nyilatkozatát e jog megszőnésérıl.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt nyilatkozat alapján a vételi jog akkor áll fenn, ha a nyilatkozat a már megszőnt kizáró feltételekre vonatkozik.
(4) Ha a (2) bekezdésben megjelölt nyilatkozatot nem a már megszőnt – de az 1995. április 1. elıtt megszőnı - kizáró feltételek tekintetében teszik, a bejelentıt bejelentésének és mellékletének visszaküldése mellett tájékoztatni kell, hogy a vételi jog gyakorlására vonatkozó bejelentését a vételi jogot kizáró feltételek megszőnése után, de legkésıbb 1995. március 31-ig meg kell ismételni.
(5) Ha az ismételten gyakorolható bérlıkiválasztási jog jogosultja a vételi jog gyakorlására nyitvaálló határidın belül utolsó alkalommal élhet ezen jogával, az így kiválasztott bérlıt a vételi jog megilleti.
7. §.
(1) Ha a vételi jog gyakorlására érvényes bejelentést tettek, de a jogosult az adásvételi szerzıdés irásba foglalása elıtt meghalt, örököse részére nyilatkozatot kell kiadni arról, hogy a vételi jog jogosultja a jogát gyakorolta.
(2) Ha a bérlı a vételi jog gyakorlására nyitvaálló határidın belül meghal és a lakás megvásárlására nyilatkozatot nem tett, a vételi jog a Tv. alapján a bérleti jog folytatására jogosultat illeti meg.
III. Fejezet Lakások elidegenítése
8. §.
(1) Azon bérlakásokra, amelyekre a lakások bérlıi a Tv-ben megszabott határidıig a vételi szándékát bejelentette – a lakásra kizáró rendelkezések nem vonatkoznak – az értékesítés feltételeit – társasházzá történı átalakítás biztosítani kell. Az értékesítést a feltételek meglétét követı három hónapon belül el kell kezdeni.
A lakás vételára A forgalmi érték megállapítása
9. §.
(1) A lakás forgalmi értékének megállapítása forgalmi értékbecslés (:továbbiakban: értékbecslés:) alapján történik, amelyet úgy kell elkészíteni, hogy tartalmazza az eladásra kerülı lakás, az épület és a hozzátartozó telek jogi helyzetével és mőszaki állapotával összefüggı, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló adatokat. (2) Az értékbecslésben az ingatlannyilvántartás alapján közölni kell az ingatlan tulajdoni lapjának I-III. részében szereplı adatokat. Amennyiben az Önkormányzat tulajdoni joga még nem került bejegyzésre, akkor a VÁB által kiadott igazolás, vagy határozat számát kell feltüntetni. (3) A beköltözhetı forgalmi értéket csökkenteni kell a bérlınek a bérebeadó elızetes hozzájárulásával a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelı beruházásai értékével, s a lakottság figyelembevételével kell megállapítani a vételárat, ha a lakás a vételi jog jogosultjának kerül eladásra. A vételár a kialakított forgalmi érték 50 %-a, aminek a konkrét összegét a 10. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.
A vételár mértéke
10. §.
(1) Ha a lakást a vételi jog jogosultja (Továbbiakban: vevı) vásárolja meg, akkor x a 9. §. (3) bekezdése alapján megállapított össz6eg maximum 90 %-a, amelybıl a.) 10 %-ának megfelelı árengedmény illeti meg azt a nyugdíjast, a nyugdíjszerő ellátásban részesülıt, vagy azt, aki saját háztartásában kettı vagy több kiskorú gyermeket nevel és ha neki és a vele legalább egy év óta együttélı közeli hozzátartozójának az egy fıre jutó bármilyen jogcímen kapott havi nettó jövedelme a szerzıdés megkötésekor nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, b.) 50 %-ának megfelelı árengedmény illeti meg, amennyiben a vevı a vételárat egyösszegben fizeti meg, c.) 40 %-ának megfelelı árengedmény illeti meg, amennyiben a vevı 5 éven belül fizeti meg a vételár hátralékot, d.) 30 %-ának megfelelı árengedmény illeti meg, amennyiben a vevı 10 éven belül fizeti meg a vételár hátralékot, e.) 20 %-ának megfelelı árengedmény illeti meg, amennyiben a vevı 15 éven belül fizeti meg a vételár hátralékot, x mód: 15/1995. (X.24.) r. Hatálybalépés: 1995.10.24. f.) 10 %-ának megfelelı árengedmény illeti meg, amennyiben a vevı 20 éven belül fizeti meg a vételár hátralékot, g.) 5 %-ának megfelelı árengedmény illeti meg, amennyiben a vevı 25 éven belül fizeti meg a vételár hátralékot.
(2) Ha a lakást kívülálló lakottan vásárolja meg a lakás vételára a lakott érték 100 %-a.
(3) Üresen álló lakást pályázat útján kell értékesíteni. Pályázat alapján történı megvásárlás esetén a pályázati kiírásban a beköltözhetı forgalmi értéket kell limitként meghatározni, a vételár pedig a legmagasabb összegő pályázati ajánlat.
(4) A vételárhátralék után fizetendı kamat évi mértéke 20 %. x (5) A képviselı-testület rendkívüli méltánylást érdemlı esetben, egyéni kérelem x alapján, a kamat mértékét mérsékelheti vagy elengedheti.
Vételi joggal érintett lakások vételárának megfizetése
11. §. (1) A vételi jog jogosultja a vételárat – választásától függıen – az alábbiak szerint teljesítheti: a.) a szerzıdés megkötésekor a vételár tíz százalékét egyösszegben fizeti meg és a fennmaradó vételárhátralékot – huszonöt évi – havonta egyenlı részletekben fizeti meg, b.) a vételárat a szerzıdés megkötésekor egyösszegben fizeti meg, c.) az a.) pont szerinti fizetési mód mellett a vételár hátralékot huszonötévnél rövidebb törlesztési idı alatt fizeti meg,
x mód: 15/1995. r. Hatálybalépés: 1995.10.24.
(2) Az (1) bekezdés a.) pontja szerint rövidebb törlesztési idı a vételár hátralék fennállása alatt bármikor választható, a vételár hátralékból engedmény azonban csak e rendelet szabályai alapján nyújtható.
(3) Az önkormányzat az elidegenített lakások vételára kiegyenlítésénél kárpótlási x
jegyet fizetıeszközként nem fogad el, kivéveaz 1991. XXV. tv. 7. §.(2) bek-ben foglalt feltételek fennállása esetén.
A lakás megvételre való felajánlása 12. §.
(1) Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került és a vételi jog jogosultja által meg nem vásárolt lakást – az eladásra való kijelölés esetén – az elıvásárlási jog jogosultjának kell vételre felajánlani.
(2) A bérlıtársak részére a tulajdonjogot egyenlı arányban történı megvételre kell felajánlani.
(3) A lakást az elıvásárlásra jogosult helyett az ıt megilletı hányadban – írásbeli hozzájárulásával – egyeneságbeli rokona (örökbefogadott gyermeke) – is megveheti.
(4) Ha a Kt. másképp nem rendelkezik a vételre való felajánlást az épület (lakás) elidegenítésre való kijelölését követı 120 napon belül közölni kell a vásárlásra jogosulttal.
(5) Az ajánlat közlésekor kérni kell a vásárlásra jogosult nyilatkozatát arról, hogy vásárlási jogával nem él, a lakás harmadik személy részére történı eladását megelızıen kívánja-e az elıvásárlási jogát gyakorolni.
x mód: 6/1996. (II.27.) r. Hatálybalépés: 1996.02.27.
(6) Ha a bérlı a Tv-ben biztosított elıvásárlási jogát nem kívánja gyakorolni, de a lakás vételi joggal érintett volt, a bérlı nyilatkozatát arra nézve is kérni kell, hogy
a.) a vételi jog gyakorlására megállapított határidı elteltétıl számított öt éven belül,
b.) nyugdíjas esetében a szerzıdés fennállása alatt hozzájárul-e a lakás harmadik személy részére történı elidegenítéséhez.
13. §.
(1) Az elıvásárlási joggal rendelkezıket a lakások vételárára, a vételár mértéke, a vételár megfizetése tekintetében mindazon jogok megilletik, mint a vételi joggal rendelkezıket.
Az önkormányzattól megvásárolt lakás elidegenítése esetén követendı eljárás
14. §.
(1) Ha a vételi jog jogosultja, vagy az elıvásárlásra jogosult az önkormányzattól x megvásárolt lakást a tulajdonjog bejegyzésétıl számított öt éven belül elidegeníti, köteles az önkormányzat részére a megállapított kedvezményes vételár és a kedvezmény megállapításakor forgalmi érték különbözetét egy összegben megfizetni.
x mód: 11/1998. (IX.29.) r. Hatálybalépés: 1998.09.29.
(2) Minden szerzıdés alapján 5 évre szóló elidegenítési tilalmat az (1) bek-ben fogx
laltak biztosítására, egyéb esetekben a hátralékos vételár erejéig jelzálogjogot és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A vételárnak a szerzıdési határidı elıtti megfizetése esetén a jelzálogjog törlendı, de
a szerzıdés keltétıl számított 5 évig az elidegenítési tilalom fennmarad. (3) Amennyiben a vételi jog jogosultja, illetıleg az elıvásárlási joggal rendelkezı az adásvételi szerzıdés aláírását követı két éven túl az önkormányzattól vásárolt lakást el akarja idegeníteni és az elidegenített lakás árát közvetlenül egy másik lakás építésére, vásárlására kívánja fordítani a Képviselı-testület külön elıterjesztés alapján a lakásszerzésre történı felhasználás utólagos bizonyításával felmentést adhat a 14. §. (1) bekezdésben rögzített kötelezettség teljesítése alól.
IV. Fejezet A lakások eladásával kapcsolatos eljárási kérdések
15. §. (1) A vételi jog gyakorlására vonatkozó bejelentést a Városgazdálkodási Szervezetnek kell nyilvántartani. (2) A Városgazdálkodási Szervezet 10 napon belül köteles egyeztetni a bérlıvel és a lakással kapcsolatban náluk nyilvántartott adatokat. (3) Az egyeztetést követıen, amennyiben azt állapítja meg, hogy a bejelentı a vételi jogot nem gyakorolhatja, errıl a bejelentıt 15 napon belül köteles tájékoztatni. (4) Ha a bejelentı a vételi jogot gyakorolhatja a Városgazdálkodási Szervezet intézkedik az értékbecslés – nem lehet 90 napnál régebbi – és a társasház alapító okirat, valamint az adásvételi szerzıdés elkészítésérıl, illetve gondoskodik a hiánypótlási felhívás kiadásáról. (5) A (4) bekezdésben megjelölt feladatokat úgy kell elvégezni, hogy az adás-vételi szerzıdés és a társasház alapító okirat a vételi jog gyakorlására vonatkozó bejelentés az iktatástól számított 180 napon belül a bejelentınek megküldhetı legyen.
x mód: 12/2000. (V.30.) r. Hatálybalépés: 2000.05.30.
HARMADIK RÉSZ V. Fejezet
Helyiségek értékesítésre történı kijelölése
16. §.
(1) A helyiség eladásáról a képviselı-testület dönt. Helyiség eladására javaslatot a Városfejlesztési Bizottság véleményének figyelembevételével lehet tenni.
(2) A Kt. az épületben lévı egyes helyiségeket is jelölheti eladásra.
(3) A helyiséget eladásra akkor lehet kijelölni, ha a.) a helyiség bérlıjének kijelölésére jogosult szerv, b.) életvédelem céljait szolgáló helyiségek esetében a polgári védelmi parancsnokság, c.) mőemléképületben lévı helyiségek esetében a miniszter írásban hozzájárul az elidegenítéshez.
A bérlı vásárlási joga és az elıvásárlási jog gyakorlása
17. §.
(1) Az eladásra kijelölt helyiséget az elıvásárlási jog gyakorlására jogosult bérlınek kell vételre felajánlani.
(2) Az ajánlat közlésekor kérni kell a vásárlásra jogosult bérlı írásbeli nyilatkozatát arról, hogyha vásárlási jogával nem él, a helyiség harmadik személy részére történı eladását megelızıen kívánja-e elıvásárlási jogát gyakorolni.
(3) Ha a bérlı a Tv-ben biztosított elıvásárlási jogát nem kívánja gyakorolni, és errıl írásban nyilatkozik a helyiség harmadik személy részére elidegeníthetı ugyanolyan feltételek mellett.
Elidegenítés kívülállók részére
18. §.
(1) Üres helyiséget és az olyan helyiséget, amelyet a Kt. eladásra kijelölt, de a bérlıje nem vásárolta meg – az e rendeletben meghatározott feltételekkel pályázat útján kell elidegeníteni.
19. §.
(1) A helyiség eladására vonatkozó ajánlatnak tartalmazni kell a helyiség a.) címet, ingatlannyilvántartási adatait, alapterületét, helyiségek számát, b.) az épület lényeges mőszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, c.) vételárat, d.) megvételének szándékáról adandó válasz határidejét,
e.) a vásárlásra jogosult által közlendı: az adás-vételi szerzıdés megkötéséhez kért adatokat.
(2) Az ajánlati kötöttség határideje az eladásra történı felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követı naptól számított hatvanadik nap.
A helyiség vételára
20. §.
(1) A helyiség beköltözhetı forgalmi értékét a 9. §. (1)-(2) bekezdés értelemszerő alkalmazásával kell megállapítani.
(2) A helyiség vételára – h a a bérlı vásárolja meg – a beköltözhetı forgalmi érték 70 %-a.
(3) Ha a helyiséget bérleti joggal terhelten harmadik személy vásárolja meg, a vételár a beköltözhetı forgalmi érték 80 %-a.
(4) A (2) és (3) bekezdés esetében a vételárat huszonnégy hónap alatt kell a mindenkori jegybanki alap kamattal megnövelt összeggel megfizetni. Az adás-vételi szerzıdés megkötésekor a vételár 40 %-át egyösszegben kell megfizetni; A vételárhátralékot havonta egyenlı részletekben kell megfizetni. A vételárból további kedvezmény nem adható.
(5) A helyiség vételára után számítva a vételáron felül 25 % általános forgalmi adót is kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy milyen módon került eladásra.
NEGYEDIK RÉSZ A lakások és helyiségek elidegenítéséra vonatkozó közös szabályok
VI. Fejezet
Elidegenítés pályázat útján
21. §.
(1) Pályázat útján csak üres lakást, illetve helyiséget lehet értékesíteni, amennyiben az értékesítés feltételei fennállnak.
(2)Pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás és helyiség jellemzı adatait (szobák száma, komfortfokozat, az ingatlannyilvántartás adatait stb.), valamint a beköltözhetı forgalmi értékét, a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, a lakás és helyiség megtekintésének idıpontját.
(3)A pályázaton korlátozás nélkül lehet résztvenni, azonos ajánlat esetén azonban az önkormányzat közigazgatási területén legalább 3 évbe lakó pályázót elsıbbségben kell részesíteni, ha a pályázatot lakás megvásárlására írták ki. Ha az alapján nem lehet dönteni, valamint, ha az azonos ajánlat helyiségre érkezett, a pályázatot meg kell ismételni.
22. §.
(1)A pályázati kiírásra benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét (leánykori nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, személyazonosító jelét) lakcímét, valamint azt, hogy mely lakást, illetve helyiséget kívánják megvásárolni, a felajánlott vételárat, továbbá a vételár megfizetésére vonatkozó feltételek tudomásul vételét.
(2)A pályázatot zárt megcímzetten, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban a Városgazdálkodási Szervezetnek kell leadni. A pályázatot sorszámmal kell ellátni, a sorszámot átvételi elismervénnyel kell az átadóval közölni.
(3)A pályázatokat a Képviselı-testület bontja fel és bírálja el. Azzal kell adás-vételi szerzıdést kötni, aki az önkormányzat részére legkedvezıbb ajánlatot tette. A beköltözhetı forgalmi értéket el nem érı vételárra vonatkozó ajánlat esetén a lakást, illetve helyiséget nem lehet eladni. Ezt a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell.
VII. Fejezet
Az adásvételi szerzıdés megkötésekor
23. §.
(1) Az értékbecslés az adásvételi szerzıdés mellékletét képezi. x
(2) A szerzıdésben vételárkedvezmény – részletfizetés – nem állapítható meg a rendeletben meghatározottakon túlmenıen.
Kamat
24. §.
(1) Ha a kötelezett tartozása önhibájából a havi törlesztı részlet kétszeresét meghaladja a hátralék után késedelmi kamatot kell fizetni.
(2) A késedelmi kamat mértéke a Ptk-nek a pénztartozás esetén a kötelezett késedelembe esésére elıírtakkal megegyezı.
(3) Ha a kötelezett önhibájából három havi törlesztı részletet meghaladó hátx ralékba esik, úgy eladó kiköti az elállási jogát.
x mód: 15/1995. (X.24.) r. Hatálybalépés: 1995.10.24.
25. §.
Vételi és elıvásárlási jogával csak az élhet, akinek a lakással összefüggésben az önkormányzattal szemben tartozása nem áll fenn.
Hatálybalépés
26. §.
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr.Bátonyi István sk. jegyzı
Bodrogi Györgyné sk. polgármester
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva 2003. december 15.
Nagykáta, 2003. december 15.
Tarnavölgyiné Tényi Ágnes jegyzı
Bodrogi Györgyné polgármester
