NAGYIVÁNI VADÁSZTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

NAGYIVÁNI VADÁSZTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

NAGYIVÁNI VADÁSZTÁRSASÁG 5363 NAGYIVÁN, FŐ ÚT 55.

WWW.NAGYIVANIVT.HU [email protected]

NAGYIVÁNI VADÁSZTÁRSASÁG MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLYA A vadásztársaság célja, hogy az egyesületekre és a vadásztársaságokra, a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyver és lőszertartásra, használatára vonatkozó szabályzatok megtartásával, az erdő- és mezőgazdaság érdekeivel összhangban, a környezet és természetvédelem előírásai tiszteletben tartásával, a tervszerű vadgazdálkodással, jól működő egyesületi élettel tagjai részére kultúrált sportvadászati lehetőséget biztosítson. I. fejezet Általános rendelkezések A vadásztársaság jellege és jogi helyzete 1. §. A vadásztársaság neve: székhelye: bélyegzője:

Nagyiváni Vadásztársaság 5363 Nagyiván, Fő út 55.

2. §. (1)

A vadásztársaság a vadászok által önkéntesen létrehozott önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező sportegyesület. A vadásztársaság önálló jogi személy.

(2) A vadásztársaság tagja a vadásztársaságokat közös szövetségbe tömörítő

Országos Magyar Vadászati Védegyletnek (továbbiakban: OMVV). A vadásztársaság fontosabb jogai és kötelezettségei 3. §. (1) A vadásztársaság joga, hogy: a) a vadgazdálkodással, a vadászattal és az egyesületi élettel kapcsolatos bármely kérdésben a küldött útján vagy írásban az OMVV megyei és 2



országos szerveihez kéréssel vagy panasszal forduljon, illetve javaslatot tegyen; b) az OMVV-től – vadgazdálkodási tevékenységének elősegítése céljából – támogatást igényeljen; c) a vadgazdálkodást, a tagság vadászati lehetőségeit elősegítő társulásnak, közös vállalkozásnak, alapnak tagja legyen; d) tagjaira a jogszabályokkal és a közgyűlés által elfogadott szabályzatokkal, határozatokkal összhangban kötelezettségeket állapítson meg. (2) A vadásztársaság köteles: a) a vadgazdálkodást és a vadászatot a mező és erdőgazdálkodás érdekeivel, valamint a környezet és természetvédelemmel összhangban gyakorolni, tagjai részére a sport-vadászati lehetőséget biztosítani; b) a vad életmódja folytán keletkező károk megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket (a vad elriasztása, vadkárelhárító vadászatok tartása stb.) megtenni; c) érvényesíteni, hogy tagjai a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló jogszabályokban, a vadásztársaság alapszabályában, valamint a szabályzatokban foglaltakat megtartsák, és tevékenységükkel segítsék a vadásztársaság előtt álló feladatok megvalósítását; d) az OMVV országos és megyei küldöttközgyűlése irányadó és általános jellegű határozatait végrehajtani; e) a jogszabály által ellenőrzési joggal felruházott szervek ellenőrzéseit segíteni; f) a földtulajdonosok részére a megállapított területbérleti díjat megfizetni; g) a vadászat, vadgazdálkodás társadalmi elismertetését, a vadászati kultúra ápolását elősegíteni; h) tagjai egyesületi életre nevelését előmozdítani.

3



II. fejezet A tagsági jogviszony keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei, valamint a tagsági jogviszony megszűnése A vadásztársaság tagjai 4. §. (1) A vadásztársaság tagja lehet minden olyan nagykorú magyar állampolgár, aki a vadászat gyakorlására a jogszabályokban, az Alapszabályban, valamint a Házi Szabályzatban előírt feltételeknek megfelel.

(2) A vadásztársaságnak: a) rendes b) vadászjelölt tagjai vannak. (3) A vadásztársaság rendes tagjait – a tagsági jogviszonyból eredő – a

jogszabályban, az Alapszabályban, valamint a Házi szabályzatban megállapított jogok illetik, és kötelezettségek terhelik. Vadászjelöltek 5. §. (1) A vadásztársaságba vadászjelöltként csak az a büntetlen előéletű illetőleg büntetőeljárás hatálya alatt nem álló személy vehető fel, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte. (2) A hatályos jogszabályok által az állami vadászvizsga letétele alól mentesített személy esetében a közgyűlés a vadászjelöltségtől eltekinthet. 6. §. (1) A vadászjelölt köteles megismerni a vadásztársaság Alapszabályát és Házi Szabályzatát, a vadgazdálkodás és vadászat főbb szabályait, valamint sikeres vadászvizsgát tenni, a vadászetikát betartani. (2) A vadászjelölt oktatásáért és neveléséért a természetvédelmi, oktatási és propagandafelelős, valamint a vadászmester a felelős. 4



A vadászjelölt lőgyakorlatot csak felügyelet mellett, jogszabályban rögzített módon, az erre kijelölt helyen végezhet. A vadásztársaságba jelentkezők felvétele 7. §. (1) A vadásztársaságba tagként jelentkezők felvételéről az intézőbizottság előterjesztése alapján a közgyűlés a kérelem benyújtását követő egy éven belül dönteni köteles. (2) A vadászjelölt csak sikeres vadászvizsga után vehető fel tagnak. A felvételéről a sikeres vadászvizsgát követően a közgyűlés dönt.

A vadásztársaság taglétszámának megállapítása 8. §. A vadásztársaság taglétszámát a jelentkezők és a lehetőségek összhangjában megteremtve – a jogszabály előírásainak, a vadászterület nagyságának és vadeltartó képességének, valamint a vadásztársaság előtt álló feladatoknak a figyelembevételével – a közgyűlés állapítja meg. A tagok jogai 9. §. A vadásztársaság rendes tagja: a) jogosult a vadásztársaság vadászterületén a jogszabályok, az Alapszabály, a Házi Szabályzat, az egyéb szabályzatok és a közgyűlés határozatainak megtartásával vadászni; b) a közgyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal rendelkezik; c) a kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválasztható; d) a vadásztársaság valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított harminc napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja (1989. évi II. törvény 10. §.-a); e) a vadásztársaság irataiba betekinthet;

5



f) a Vadászati Szabályzat keretei között igényt tarthat a közgyűlés által megállapított vadászrészre; g) a vadásztársaság eszközeit a Házi Szabályzatban megállapított feltételekkel igénybe veheti, illetőleg használhatja; h) a vadásztársaságból az indok megjelölése nélkül kiléphet. A tagok kötelességei 10. §. (1) A vadásztársaság tagjának kötelessége a vadgazdálkodásra és vadászatra, a fegyver és lőszer tartására és használatár vonatkozó jogszabályokat, az Alapszabályt, a Házi Szabályzatot és az egyéb szabályzatokat, a közgyűlési és intézőbizottsági határozatokat, valamint a vadásztársaság tisztségviselőinek törvényes hatáskörükben kiadott rendelkezéseit megtartani. (2) A vadásztársaság tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően köteles: a) a vadásztársaság szervezeti életében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni; b) a Házi Szabályzatban előírt, valamint a közgyűlés és az intézőbizottság által meghatározott vadgazdálkodási feladatok megvalósításában, valamint a közös munkákban részt venni; c) a közgyűlés által esetlegesen megállapított vagyoni hozzájárulást, valamint a tagdíjat megfizetni maximum két részletben ( március 15.-ig és szeptember 15.-ig) előre a VT gazdaságvezetőjénél, illetve az IB által kijelölt személynél vagy számlaszámra utalni.. 11. §. A vadászjelölt jogai és kötelességei az alábbi eltérésekkel azonosak a vadásztársasági tagéval: a) a vadászjelölt jogosult a szervezeti életben részt venni, vadásztársasági tisztségre azonban nem választható és szavazati joggal sem rendelkezik, a vadásztársaság közgyűlésein tanácskozási joggal vesz részt; b) a jelöltségi idő alatt a vadászjelölt tagdíjat nem fizet és vagyoni hozzájárulás fizetésére sem kötelezhető; c) a vadászjelölt részt vesz a vadászatokon, lőfegyvert nem használhat, a terítékből a közgyűlés határozatának megfelelően részesül; d) a vadászjelölt közreműködik a vadásztársaság vadgazdálkodási feladatainak megvalósításában. 6



A tagsági viszony megszűnése 12. §. A tagsági viszony megszűnik: a) kizárással, b) törléssel, c) kilépéssel, d) a tag halálával, valamint e) a vadásztársaság feloszlatásával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével. 13. §. (1) Kizárás csak fegyelmi határozattal rendelhető el. (2) Az intézőbizottság törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki meghalt, aki kilépett, akinek lőfegyvertartási engedélyét jogerősen visszavonták, továbbá azt, aki az előírt vagyoni hozzájárulási vagy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából nem tett eleget a fizetési határidőn túl harminc napon belül. Valamint ha a tag, feltűnő passzív magatartásával, a tagság körében visszatetszést vált ki. A törlésről hozott határozatot három napon belül meg kell küldeni az OMVV megyei intézőbizottságának, az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint – a tag halálának esetét kivéve – a törölt tagnak.

14. §. A tagnak a kilépés szándékát a vadásztársaság elnökéhez írásban kell bejelentenie. Fegyelmi eljárás 15. §. A fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint általában a fegyelmi eljárás részletes szabályait a Vadásztársaság Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.

7



III. fejezet A vadásztársaság vezető szervei A közgyűlés 16. §. (1) A vadásztársaság legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. (2) A vadásztársaság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal közgyűlést tart február és augusztus hónapokban. Ezen kívül össze kell hívni a közgyűlést az intézőbizottság határozata alapján, továbbá az ellenőrzőbizottság kezdeményezésére, a tagság egyharmadának kérésére az ok és cél megjelölésével, valamint ha a bíróság elrendeli. (3) A közgyűlést a vadásztársaság elnöke írásbeli meghívóval, a hely és az időpont feltüntetésével, valamint a tárgysorozat megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott a meghívót a közgyűlés időpontját legalább nyolc nappal megelőzően megkapja. (4) A közgyűlésre – a (3) bekezdésben előírt módon – az OMVV megyei intézőbizottságát is meg kell hívni. (5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvet és a közgyűlés határozatait az intézőbizottságának harminc napon belül meg kell küldeni.

OMVV

megyei

17. §. (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele plussz egy fő jelen van. A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges. (2) A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet. 18. §.

Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból eljuttatott meghívóval tizenöt napon belül ugyanazzal a tárgysorozattal újabb közgyűlést kell összehívni. A másodszor összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, a határozat meghozatalához azonban – amennyiben a tagok 8



fele ebben az esetben sem jelent meg – a jelenlévő tagok kétharmad részének igenlő szavazata szükséges. A közgyűlés hatásköre 19. §. (1) A közgyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet. (2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az intézőbizottság, az ellenőrzőbizottság, a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak, valamint a küldötteknek – nyílt szavazással – öt évre történő megválasztása, illetve az IB megbízatásának meghosszabítása, illetőleg visszahívása, továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségeknek titkos szavazással való betöltése; b) a jelölő bizottság megválasztása; c) a vadásztársaság bérleti idejére szóló, valamint éves vadgazdálkodási tervének a megállapítása; d) a vadásztársaság éves költségvetésének a megállapítása és döntése a költségvetési beszámoló elfogadása tekintetében; e) az intézőbizottság, az ellenőrzőbizottság és a fegyelmi bizottság évi beszámolójának megtárgyalása és döntés az elfogadás tekintetében; f) a vadásztársaság más vadásztársasággal való egyesülésének, valamint feloszlásának és kettéválásának kimondása; g) a vadásztársaság nevének megváltoztatása; h) az Alapszabály és a Házi Szabályzat megállapítása, illetőleg módosítása; i) a tagfelvétel és a tagsági viszony megszüntetése – kivéve a vadásztársaság fegyelmi bizottsága „kizárás” fegyelmi büntetés kimondását lehetővé tevő döntési jogát -, továbbá a Fegyelmi Szabályzatban biztosított fegyelmi jog gyakorlása; j) állásfoglalás a haszonbérleti szerződés megkötésének, valamint felmondásának az elfogadásáról, illetőleg a jogorvoslat benyújtásáról; k) a vadászati terv megállapítása; l) a trófeás vad kilövésének elosztása; m) a vadásztársaság gazdálkodását jelentősen érintő szerződések megkötésének, a közös vagyon felhasználásának, valamint a nagyobb beruházásoknak a jóváhagyása;

9



n) a tagdíj, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásának, a kötelező közösségi munka pénzbeli megváltásának, továbbá az ezekkel kapcsolatos kedvezményeknek a megállapítása; o) a vadásztársaság tagjainak közösségi munkára kötelezése; p) a vadásztársasági tagok kiemelkedő munkájának jutalmazása, valamint a tisztségviselők jutalmának vagy tiszteletdíjának megállapítása; r) a vendéghívás lehetőségének és rendjének megállapítása a vadásztársaság nevében és a tagokat illetően; s) a vadászrész mértékének megállapítása; t) a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 20. §. (1) A jelölőbizottság elnökét és legalább két tagját, az újraválasztást megelőző közgyűlés választja meg. (2) A jelölőbizottság elnökének és tagjainak a megválasztására a közgyűlés elnöke tesz javaslatot. Javaslattételre bármely tag is jogosult. A jelölőbizottság a javaslatát a vadásztársaság tagjai véleményének ismeretében teszi meg. Az intézőbizottság 21. §. (1) Az intézőbizottság a vadásztársaság két közgyűlése közötti általános hatáskörű végrehajtó, ügyintéző szerve. Az intézőbizottság a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. (2) Az intézőbizottság elnökből, elnökhelyettesből (titkárból), vadászmesterből, természetvédelmi, oktatási és propagandafelelősből, valamint gazdasági felelősből áll. (3) Az intézőbizottság tagjait a közgyűlés visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelően látják el. Kötelező a visszahívás, ha velük szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy tisztségviseléstől eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki. A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik. (4) Az intézőbizottság tagjai a hatáskörükbe tartozó ügyekben utasításokat adhatnak.

10



22. §. (1)

Az intézőbizottság: a) gondoskodik a vadgazdálkodással és a vadászattal összefüggő jogszabályok, szabályzatok, az OMVV Országos és Megyei Küldöttközgyűlése, valamint a vadásztársaság közgyűlése által hozott határozatok végrehajtásáról; b) összehívja a közgyűlést; c) két közgyűlés közötti időben irányítja a vadásztársaság tevékenységét; d) a 13. §. (2) bekezdésében meghatározott esetekben törli a tagot; e) munkáltatói jogokat gyakorol; f) dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az Alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat vagy a közgyűlés nem utal más szerv hatáskörébe.

(2)

Az intézőbizottság üléseit szükség szerint, de legalább három havonként tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben szótöbbséggel határoz. (3)Az IB ülések nem nyilvánosak, azokon az IB tagjain kívül csak a meghívott személyek vehetnek részt. Az Elnökség ettől eltérően is rendelkezhet. (4) Az IB ülést az Elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább egy héttel. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős ügyekben az IB ülés rövidebb határidővel is összehivató. A meghívás írásban, szóban indokolt esetben elektronikus uton történhet meg. (5)Az IB határozatképes, ha legalább három tag jelen van. (6)Az IB határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.Titkos szavazással hoz határozatot bármelyik elnökségi tag javaslatára. (7)Az intézőbizottság ülésére minden esetben tanácskozási joggal ellenőrzőbizottság és a fegyelmi bizottság elnökeit is meg lehet hívni. (8)Az intézőbizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, vadásztársaság elnöke vagy helyettese (titkár) ír alá.

az

amelyet a

(9)Az intézőbizottság köteles a végzett munkájáról évente a közgyűlésnek beszámolni.

Az elnök hatásköre és feladatai 23. §. (1)

A vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök.

(2)

A vadásztársaság elnöke: 11



a) felelős a vadásztársaság törvényes és alapszabályszerű működéséért; b) koordinálja az intézőbizottság tagjainak munkáját és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a közgyűlés és az intézőbizottság határozataival összhangban legyenek; c) a közgyűlés által adott felhatalmazás keretei között szerződéseket köthet és meghatalmazásokat adhat a vadásztársaság nevében; d) gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot; e) elnököl a közgyűléseken és az intézőbizottság ülésein; f) gondoskodik arról, hogy az intézőbizottság, az ellenőrzőbizottság és a fegyelmi bizottság a közgyűlésen beszámoljon munkájáról; g) gondoskodik a közgyűlés, az intézőbizottság, valamint az OMVV Országos és Megyei Küldöttközgyűlése áltat hozott határozatok végrehajtásáról; h) gyakorolja a részére biztosított fegyelmi jogot; i) szervezi az együttműködést a mező- és erőgazdasági nagyüzemekkel és termelőkkel, valamint más szervekkel; j) intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy más szerv, illetőleg tisztségviselő hatáskörébe. Az elnökhelyettes (titkár) hatásköre és feladatai 24. §. A vadásztársaság elnökhelyettesének (titkárának) feladata: a) akadályoztatás esetén az elnök helyettesítése; b) a vadásztársaság ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás; c) a közgyűlések és az intézőbizottsági ülések írásos anyagainak előkészítése és a jegyzőkönyv vezetése; d) a tagnyilvántartás vezetése; e) a tagfelvételi kérelmek nyilvántartása, intézőbizottság javaslatának ismertetésével;

közgyűlés

elé

terjesztése

az

f) az alkalmazottak munkaszerződéseinek, a vadásztársaság együttműködési megállapodásainak (szerződéseinek) elkészítése és nyilvántartása; g) gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot; h) irányítja a vadásztársaság által alkalmazott adminisztrátori feladatokat ellátó személyt. 12



A vadászmester hatásköre és feladatai 25. §. A vadásztársaság vadászmestere: a) felelős a vadásztársaság vadgazdálkodásáért, a vadászatok megszervezéséért és levezetéséért, a szabályzatoknak a vadászatokra, illetőleg a vadgazdálkodásra vonatkozó rendelkezései megtartásáért, megtartatásáért; b) gondoskodik arról, hogy társasvadászaton jogosulatlan személy ne vegyen részt; c) személyesen gondoskodik a vadászjelöltek fegyverkezelési megszervezi a vadásztársaság tagjainak lőgyakorlatát;

oktatásával,

d) gondoskodik – a hivatásos vadászok bevonásával – a vadászati létesítmények építéséről és üzemben tartásáról, továbbá e munkákban a résztvevők tevékenységének irányításáról, illetőleg felügyeletéről; e) szervezi a vadkárok megelőzését, a vad védelmét és őrzését, vadkár bekövetkezésének veszélyére felhívja az intézőbizottság figyelmét; f) irányítja és ellenőrzi a hivatásos vadászokat; g) rendszeresen ellenőrzi a hivatásos vadászok szolgálati naplóját és a „Lőjegyzék” vezetését, a „Beírókönyv”-et, valamint elkészíti az éves összesítőt; h) felelős a lőtt (sebzett, elhullott) vad nyilvántartásának vezetéséért; i) gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot; j) előkészíti, szervezi és irányítja a bérvadásztatásokat; k) gondoskodik a trófeák bemutatásáról; l) vezeti a vadásztársaságok hosszú távú ütemtervének nyilvántartási részét; m) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

A természetvédelmi, oktatási és propagandafelelős hatásköre és feladatai 26. §.

A természetvédelmi, oktatási és propagandafelelős feladatai: a) a vadászok természetvédelmi ismereteinek bővítése, gondoskodás természetvédelmi előírások megtartásáról, valamint megtartatásáról; 13

a



b) kapcsolattartás és együttműködés a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal; c) a vadásztársaság gazdálkodásával és működésével kapcsolatos propagandafeladatok előkészítése, és végrehajtása, kapcsolattartás a vadásztársaság területén gazdálkodó szervekkel, illetőleg oktatási intézményekkel (iskolák, művelődési házak stb.); d) a baleset megelőzését szolgáló munkavédelmi oktatás évenkénti megszervezése, nyilvántartása; e) a vadásztársasági versenyek és más rendezvények megszervezése, lehetőségekhez képest vadászklub megalakításának elősegítése;

a

f) a vadásztársaság hivatásos vadászainak szakmai képzettségét gyarapító tanfolyamokon való részvétel megszervezése. g) A gazdasági felelős hatásköre és feladatai 27. §. A vadásztársaság gazdasági felelőse: a) intézi a vadásztársaság gazdasági ügyeit, kezeli a pénztárt, és felelős a pénzügyi jogszabályok és szabályzatok előírásainak megtartásáért; b) ellátja az utalványozással és a kifizetésekkel szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja;

kapcsolatos

teendőket,

c) ellenőrzi a havi tagdíj beszedését, tagdíjfizetésről nyilvántartást vezet, három hónapi elmaradás esetén fizetési felszólítást ad ki, ennek eredménytelenségéről értesíti a vadásztársaság elnökét; d) elkészíti az intézőbizottsági beszámolónak a vagyonkezelésről szóló részét; e) ellenőrzi és irányítja a vadásztársaság által alkalmazott pénzügyi, illetve könyvelői feladatokat ellátó személyt; f) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

14



Az ellenőrző bizottság 28. §. (1) A vadásztársaság közgyűlése a vadásztársaság tagjai közül öt évre elnökből és kettő tagból álló ellenőrző bizottságot választ, mely közvetlenül a közgyűlésnek felelős. (2) Az ellenőrző bizottság feladata a vadásztársaság jogszabály- és alapszabályszerű működésének, valamint vagyonkezelésének ellenőrzése. Ennek során a vadásztársaságnál ellenőrzi: a) a közgyűlés, az intézőbizottság és a fegyelmi bizottság határozatainak végrehajtását, s általában a vadásztársaság alapszabályszerű működését; b) a vadgazdálkodás-fejlesztési tervek végrehajtását; c) a költségvetés végrehajtását, a pénz- és vagyonkezelést, valamint általában a gazdálkodást; d) véleményt nyilvánít az éves beszámolóról. e) Az ellenörző bizottság határozat képes ha legalább két tagja jelen van. (3)Az ellenőrző bizottság jogosult a vadásztársaság működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. Tevékenységéről évenként és működésének befejezésekor jelentést tesz a közgyűlésnek. (4)Az ellenőrző bizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt. 29. §. (1)

Az ellenőrző bizottság hiányosság megállapítása esetén – annak jellegétől függően – az alábbi intézkedéseket teszi: a) csekélyebb súlyú hiányosságokra felhívja a vizsgált szerv, illetőleg tisztségviselő figyelmét és egyben rámutat a helyes eljárásra; b) jogszabályt, alapszabályt, illetőleg a vadásztársaság érdekeit sértő magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja a vadásztársaság elnökét.

(2)

Ha az ellenőrző bizottságnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatása nem vezet eredménye, a közgyűlés összehívására tesz előterjesztést. Ilyenkor a közgyűlést tizenöt napon belül össze kell hívni.

(3)

A bizottság űléseit az elnök hívja össze, melyről írásban értesíti a bizottság tagjait az összejövetel előtt legalább egy héttel. A bizottság évente legalább két 15



alkalommal (február és augusztus hónapokban) tart űlést. Az ülésekről készült jegyzőkönyvet a közgyülés felé a bizottság elnökének ismertetnie kell.

A fegyelmi bizottság 30. §. (1) A vadásztársaság közgyűlése a tagok közül öt évre elnökből és kettő tagból álló fegyelmi bizottságot választ, amely közvetlenül a közgyűlésnek felelős. (2) A fegyelmi bizottság feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása, a hatáskörébe utalt fegyelmi határozatok meghozatala. Hatáskörére és eljárására a Fegyelmi Szabályzatban foglaltak az irányadók. (3) A fegyelmi bizottság elnöke az intézőbizottság üléseire tanácskozási joggal meghívható. (4) A fegyelmi bizottság elnöke évente beszámol a közgyűlésnek a fegyelmi bizottság tevékenységéről, valamint a vadásztársaság fegyelmi helyzetéről. A bizottságnak üléseit fegyelmi vétség esetén kell megtartania. (5) A bizottság űléseit az elnök hívja össze, melyről írásban értesíti a bizottság tagjait az összejövetel előtt legalább egy héttel. (6) A bizottság üléseit szükség esetén, de évente legalább egy alkalommal (februárban) tarja meg. A bizottság akkor határozat képes, ha legalább két tagja jelen van.

IV. fejezet A vadásztársaság alkalmazottai 31. §. (1) A vadásztársaság 1 fő hivatásos vadászt alkalmaz. (2) A hivatásos vadász feladatait az intézőbizottság határozatai szerint végzi. Közvetlen irányítását a vadászmester látja el. (3) A hivatásos vadász jogait, kötelességeit, alkalmazásának és eljárásának részletes szabályait a Munka Törvénykönyve, valamint a „Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata”, a munkaszerződése és munkaköri leírása állapítja meg. (4) A vadásztársaság a hivatásos vadászokon kívül egyéb feladatok ellátására más személyeket is alkalmazhat.

16



V. fejezet A vadásztársaság pénzforrásai és vagyona 32. §. (1)

A vadásztársaság pénzforrásai: a) a havi tagdíjak, melynek összege hozzájárulásai;

7000.Ft/fő/hó, és a tagok vagyoni

b) a vadgazdálkodásból származó bevételek; c) hitelek, kölcsönök, támogatások; d) egyéb bevételek. (2)

A vadásztársaságnak ingó- és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok és a szabályzatok keretei között önállóan rendelkezik. Tartozásaiért a vagyonával felel. 33. §.

(1) A vadásztársaság vagyona csak vadgazdálkodási, vadászati vagy ezeket elősegítő célokra használható fel a közgyűlés határozata alapján. (2) A vadásztársaság nyereségét sem közvetlenül, sem közvetetten a tagok között felosztani nem lehet. (3) A pénzgazdálkodása és a vagyonkezelésre a hatályos pénzügyi előírások rendelkezései az irányadók. VI. fejezet Vegyes rendelkezések Vadászrész 34. §.

(1) A tagok évente – vízivadon kívül – 60 db apróvadat kaphatnak. Nagyvad kompetencia esetén 1kg = 1 apróvaddal. Ennek kiadására azonban az alábbi korlátozások állnak fenn: A./ Aki roncsolt (értékesítésre nem alkalmas ) vadat ad le a terítékbe, az vadászrészként azt kapja vissza. 17



B./ A vadászatvezető a vadgazdálkodási tervnek, továbbá az IB döntésének és a teríték mértékének megfelelően állapítja meg esetenként a vadászrész mennyiségét. Ez általában 3,kivételesen indokolt esetben 4 db fácán lehet és legfeljebb 2 db nyúl. (2)

A vadászjelöltek és hajtók fejenként egy apróvadat (fácán) kaphatnak.

(3) Egy-egy fácánt kaphatnak a munkavizsgás kutyák vezetői, ha a kutya más vadászok vadjainak felkutatásában is segített. (4) Nagyvad elejtője a trófeára és a belsőségre tarhat igényt. A trófeát bírálat után kapja meg. Megilleti a gerezna is, ha a hús nem kerül eladásra. C./

A vadászrész után fizetendő SZJA költséget a vadásztársaság átválallja és azt minden évben egy összegben fizeti be az Államkincstár felé.

A vadásztársaság megszűnése 35. §. (1)

Megszűnik a vadásztársaság, ha: a) feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja; b) másik vadásztársasággal egyesül vagy kettéválik; c) a bíróság feloszlatja; d) a bíróság a megszűnését megállapítja.

(2)

A vadásztársaság bármilyen módon történő megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – a vadásztársaság vagyona a tagok között kerül felosztásra. A felosztás módjáról külön erre a célra összehívott közgyűlés határozata fog rendelkezni.

18



Felügyelet 36. §. A vadásztársaság működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ezt az Alapszabályt a Nagyiváni Vadásztársaság a ……………-én megtartott közgyűlésén megtárgyalta és elfogadta. N a g y i v á n, 2014……

-. Dr. Gyöngy Ferenc .elnök

-Nagyfejeő Józsefnéjegyzőkönyvvezető

19

NAGYIVÁNI VADÁSZTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

Recommend Documents