Nagyhalász Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Készítette: ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. Eurost Hungary Pénzügy i és Szervezési Tanácsadó Bt.
2010. március
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
TARTALOMJEGYZÉK 1.
A város szerepének meghatározása ........................................................................... 6 1.1. A város történet bemutatása ...................................................................................... 6 1.2. A város szerepe a településhálózatban ....................................................................... 6 1.3. Nagyhalász városhierarchiában betöltött szerepe ...................................................... 7 1.4. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség .................................................................................. 8 1.5. A város dinamikája....................................................................................................... 9 1.6. A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján.................................................... 10 1.7. Összefoglalás ............................................................................................................. 10 2. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés ...........................................................11 2.1 Gazdaság .................................................................................................................... 11 2.1.1 Elérhetőség......................................................................................................... 11 2.1.2 Gazdasági szerkezet és a vállalkozások helyzete ............................................... 12 2.1.3 Kereskedelem, vendéglátás ............................................................................... 14 2.1.4 Idegenforgalom .................................................................................................. 15 2.2 Nagyhalász demográfiai jellemzői ............................................................................. 15 2.2.1 Népesség ............................................................................................................ 15 2.2.2 Gazdasági aktivitás, munkanélküliség és ingázás ............................................... 17 2.2.3 Iskolázottság ....................................................................................................... 20 2.3 Környezet ................................................................................................................... 21 2.3.1 Épített környezet, településszerkezet ................................................................ 21 2.4 Turisztikai vonzerők ................................................................................................... 23 2.5 Lakásállomány ........................................................................................................... 24 2.6 Települési infrastruktúra ........................................................................................... 25 2.6.1 Vízellátás............................................................................................................. 25 2.6.2 Szennyvízcsatornázás ......................................................................................... 26 2.6.3 Vízrendezés ........................................................................................................ 27 2.6.4 Gázellátás ........................................................................................................... 28 2.6.5 Elektromos energia ellátás ................................................................................. 29 2.6.6 Közlekedés .......................................................................................................... 30 2.6.7 Szemétszállítás ................................................................................................... 31 2.7 Nagyhalász közösségi szolgáltatásai .......................................................................... 31 2.7.1 Az oktatás intézményei ...................................................................................... 31 2.7.2 Egészségügyi és szociális szolgáltatások ............................................................ 34 2.7.3 Kultúra és közművelődés ................................................................................... 35 2.7.4 Államigazgatás és közigazgatás illetékességi területei ........................................... 36 2.8 Korábbi időszak fejlesztései ....................................................................................... 38 2.9 Összefoglaló értékelés SWOT analízis ....................................................................... 38 3. A városrészek elemzése ............................................................................................40 3.1 Lakónépesség városrészenkénti megoszlása ............................................................ 40 3.2 Nagyhalász funkció ellátottsága ................................................................................ 42 AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
2
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
3.3 Az egyes városrészek bemutatása és elemzése ........................................................ 44 3.3.1 Városközpont ..................................................................................................... 44 3.3.2 Lakóterületi övezet ............................................................................................. 46 4. Nagyhalász város anti-szegregációs Program ............................................................47 4.1 anti-szegregációs helyzetelemzés ............................................................................. 50 4.1.1 Lakáskörülmények .............................................................................................. 50 4.1.2 Infrastrukturális ellátottság ................................................................................ 54 4.2 Foglalkoztatottság ..................................................................................................... 58 4.2.1 Rendszeres szociális segélyezettek helyzetének elemzése, értékelése ............. 59 4.2.2 Közfoglalkoztatási terv ....................................................................................... 60 4.2.3 Aktív korúak ellátására jogosultak jövőbeni helyzetének tervezése, értékelése ......... 60 4.2.4 Roma Közmunka Pályázat .................................................................................. 62 4.2.5 Összegzés............................................................................................................ 62 4.3 Jövedelmi viszonyok, segélyezés ............................................................................... 62 4.4 Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés ....................................................................... 63 4.4.1 Oktatás ............................................................................................................... 63 4.4.2 Szociális alapszolgáltatások ................................................................................ 68 4.4.3 Egészségügyi alapszolgáltatások ........................................................................ 68 4.5 Közlekedési lehetőségek............................................................................................ 68 4.6 Az elmúlt időszak és a folyamatban lévő anti-szegregációs intézkedések................ 68 4.7 Összefoglalás ............................................................................................................. 70 5. Stratégiai fejezet ......................................................................................................72 5.1 Nagyhalász hosszú távú jövőképe ............................................................................. 72 5.2 Stratégiai célhierarchia .............................................................................................. 73 5.2.1 Tematikus célok .................................................................................................. 73 5.2.2 Városrészi célok .................................................................................................. 76 5.2.3 Akcióterületek .................................................................................................... 76 5.2.3.1. Városközpont ................................................................................................... 76 5.2.3.2. Lakóterületi övezetek ...................................................................................... 98 5.3.2.3. Külterületi lakóterületek ............................................................................... 114 5.3.2.4. Egyéb külterület............................................................................................. 118 5.3 Az anti-szegregációs stratégia általános elvei és célkitűzései ................................. 124 5.3.1 Kitörési lehetőségek biztosítása ....................................................................... 126 5.3.2 Szociális és jövedelmi helyzet javítása ............................................................. 129 5.3.3 A városrész elérhetőségének javítása .............................................................. 131 5.3.4 Az anti-szegregációs program megvalósításának lépései ................................ 132 5.3.5 A program megvalósításának területei ............................................................ 133 5.3.6 Óvodai ellátás terület szükséges intézkedések ................................................ 135 5.3.7 Általános iskolai képzés területén szükséges intézkedések ............................. 135 5.3.8 Középiskolai képzés területén szükséges intézkedések ................................... 136 5.3.9 Egyéb intézkedések .......................................................................................... 136 5.3.10 Indikátorok, monitoring ................................................................................... 136 5.3.11 A tervezett beavatkozások időbeni ütemezése. .............................................. 138 AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
3
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.4 A stratégia koherenciája, konzisztenciája................................................................ 141 5.4.1 A stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz .......................... 142 5.4.2 A stratégia koherenciája................................................................................... 144 5.4.3 Stratégia illeszkedése a környezeti állapothoz, fenntarthatóság .................... 145 5.5 Stratégia megvalósítása ........................................................................................... 146 5.5.1. Ingatlangazdálkodási terv................................................................................. 146 5.5.2 Stratégia pénzügyi megvalósítása .................................................................... 146 5.5.3 Nem fejlesztési célú tevékenységek bemutatása ............................................ 147 5.6 Partnerség................................................................................................................ 150 5.7 Megvalósítás szervezete .......................................................................................... 152 5.8 Döntés és hatáskörök megoszlása ........................................................................... 153 5.9 Településközi koordináció mechanizmusai ............................................................. 154 5.10 Stratégia megvalósulásának monitoringja .............................................................. 154 6. Mellékletek ............................................................................................................ 155 6.1 Mélyinterjú .............................................................................................................. 155 6.2 Kérdőíves felmérés .................................................................................................. 158 6.3. Anti-szegregációs szakértő nyilatkozata az Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadásáról 6.4. Projekteket bemutató tervek és látványtervek (II. kötet, külön dokumentálva) 6.5. Beavatkozási adatlapok gyűjteménye (III. kötet, külön dokumentálva)
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
4
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A stratégia és az akcióprogram elkészítésében közreműködtek Bak Tibor
vezető tanácsadó
Eurost Hungary Bt.
Végh József
építész, vezető tervező
Art Vital Kft.
Bak Tibor István
közgazdász
Eurost Hungary Bt.
Szarvas Gergely
közgazdász
Eurost Hungary Bt.
Vincze Zsolt
közgazdász
Eurost Hungary Bt.
Labbancz András
településtervező
Art Vital Kft
Czernyinyák Attila
tájépítész mérnök
Art Vital Kft.
Neumann Mónika
építész tervező
Art Vital Kft.
Csikós Gergő
szerkesztő-tervező
Art Vital Kft.
Cserpák Zoltán
költségbecslés készítő
Art Vital Kft.
Paulik Tamás
költségbecslés készítő
Art Vital Kft.
Nagyhalász Város Önkormányzata részéről: Orosz Károly
polgármester
Szoboszlainé dr. Király Andrea
jegyző
Márton Ferenc
műszaki irodavezető Cigány Kisebbségi Önkormányzat részéről:
Tóth István
elnök
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
5
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
1. A város szerepének meghatározása 1.1.
A város történet bemutatása
A település az írott forrásokban a 18. század közepén tűnt fel, így a megye egyik legrégebbi településeinek egyike. Nevének népetimológiája a jeles 19. századi költő, Tompa Mihály egyik népregéjéből ismerhető, amelyhez anyagot Nagyhalászból szerzett. A halász és aranyhal című rege szerint a szegény öreg halász, akinek sikerült hálójába keríteni a királylány kedvenc halacskáját, jutalmul a királytól nemesi levelet kapott egész faluja számára, amely attól a naptól kezdve a Halász nevet viseli, és amelynek címerét is két aranyhal díszíti. Először Halaz néven jelent meg a település. Királyi birtok volt, lakói pedig a király halászai. Az Árpád-korban a szabolcsi vár birtoka lett. A tatárok pusztítása nyomán elnéptelenedett földet IV. Béla a Gutkeled nemzetségnek adományozta 1245-ben. A 14. század közepén a Paksiak őse kapta meg a király adományaként, de fiaitól 1404-ben Zsigmond elvette, és Csapi Andrásnak adta. 1454-ben a Czudarok birtokolták, később a bélteki Drágfiaké lett. Bár a török hódoltság során elnéptelenedett, 1566-ban már ismét Szabolcs vármegye egyik legnépesebb helye volt. A történelem ezt a várost 1245 körül említi, mikor is IV. Béla király István comesnek adományozta. Eredeti nevét onnan kapta, hogy eleinte csak néhány kunyhóból állt, amelyekben halászok laktak, mivel régen ez a terület a Tisza gyakori kiöntése miatt majdnem mindig víz alatt volt, és nagyon bőséges volt a halállomány is, valamint az Árpád házi királyok idejében a királyi halászok egyik kedvelt főhelye volt. A szabolcsi vár fennhatósága alatt állt. A Rétköz fennállása idején a falut víz vette körül, szárazon csupán Nyíregyháza és Kemecse felől lehetett megközelíteni. Míg a lecsapolások előtt a népesség fő megélhetését a rétben folytatott állattenyésztés és a halászat biztosította, később a szárazra került jó minőségű talajon a lakosság intenzív földművelésbe kezdett, s a település - annak ellenére, hogy nagy múltú zsákgyára révén ipari üzemmel is rendelkezik - máig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A fontos útkereszteződés mentén fekvő Nagyhalász a század elején vasutat - igaz, csak keskeny nyomtávút - is kapott, ami igencsak megkönnyítette a megtermelt mezőgazdasági áruk piacra szállítását. 1993-ban kapta meg a városi rangot. 1.2.
A város szerepe a településhálózatban
Nagyhalász Magyarország észak-keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén helyezkedik el. A város fekvése miatt az Észak Alföldi régióhoz tartozik, ami 3 megyét foglal magába: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket. Szabolcs–Szatmár–Bereg megye északi részén, Nyíregyházától 17 km-re, a Nyírségben található. Vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
6
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Nagyhalász az Ibrány-Nagyhalászi kistérséghez tartozik. Kistérségi funkciókat nem lát el, kizárólag saját közigazgatási funkcióit látja el. A város azonban ellát mikro térségi szinten közoktatási, egészségügyi és kulturális funkciókat. 1.3.
Nagyhalász városhierarchiában betöltött szerepe
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 229 településből 24 város van. Nagyhalász a városhierarchia alsó fokain álló, méret és gazdasági teljesítőképesség szerint kisebb települések egyike. Nagyhalász 1993. december 1-től emelkedett városi rangra. Az IbrányNagyhalászi kistérség területfejlesztési szempontból az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. A városhierarchiában betöltött szerepkörében meghatározó a közvetlen kapcsolatban lévő mikro térséget alkotó település hálózat. A település közvetlen kapcsolatban van Ibránnyal, a jelenlegi közigazgatási és mesterségesen kialakított statisztikai kistérségi lehatárolások Ibrány funkcionális fejlesztését helyezték előtérbe. Ahhoz, hogy a párhuzamos funkciófejlesztések elkerülhetőek legyenek, folyamatos egyeztetésre és konszenzusra van szükség a két település között.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
7
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
1.4.
Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség
A kistérséghez tartozó települések: Balsa, Beszterec, Buj, Demecser, Gávavencsellő, Gégény, Ibrány, Kék, Kemecse, ........................................................... Nagyhalász, Nyírbogdány, Paszab, Székely, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség főbb statisztikai adatai (2004): Terület (km2) Lakosság száma (fő) Kistérséghez tartozó települések száma (db) Működő vállalkozások száma (db)
521 46134 17 1971
A kistérség érdekérvényesítése és településeik fejlesztése céljából létrejött a Közép Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 28-án, mely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény rendelkezéseinek megfelelően 2005. január 12-től a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személlyé alakult át, amely feladatainak ellátása érdekében önálló munkaszervezetet működtet. A többcélú társulás céljai: szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének, önkormányzati feladat-közszolgáltatási rendszer, térségi összehangolása fejlesztése, egyes ágazati feladatok közös szervezése, összehangolása, térségi intézményrendszer feladatellátásának összehangolása, fejlesztése, a térség területének összehangolt fejlesztése, a feladatellátás forrásrendezésének koordinációja, területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása, a társulás a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait is ellátja. A kistérség gazdasági potenciálját döntően Ibrány és Nagyhalász határozza meg, a kistérségi települések jelentős munkaerőt-bázist biztosítanak Ibrány és Nagyhalász számára. A térségben jelentős a mezőgazdasági termelés, kevésbé az ipar. A lakosság nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. A munkanélküliek száma jelentős és a munkanélküliségi ráta tartósan magas.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
8
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
1.5.
A város dinamikája
A KSH 2004. évi, a magyarországi kistérségeket összehasonlító, kilenc mutató alapján készült elemzése szerint az Ibrány-Nagyhalászi a „lemaradó” kistérségek egyike, ahol a mutatók zöme lényegesen alatta marad az átlagnak, és a növekedés jelei csak igen kis mértékben mutatkoznak. A KSH szerint az ilyen lemaradó térségekben él a magyar népesség 30 százaléka. Ha csak az Észak-Alföldi régiót tekintjük, ez a teljesítmény nem számít jónak. A régióban az ún. „lemaradó” kistérségek képviselik a leggyengébb gazdasági teljesítményt. A 2004-es KSH minősítés alapján Nagyhalász a „lemaradó” térségek kategóriájába sorolható.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
9
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
1.6.
A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján
A város a foglalkoztatottság megoszlása, valamint az ingázás mutatói alapján kistérségi szerepkört betöltő kis mezővárosnak tekinthető. A kistérség legnagyobb munkaadói Ibrányban működnek. Nagyhalászban az aktív korú népesség sajátos jellemzője a magas munkanélküliség, amely a lakosság közel 30%-át érinti. A munkanélküli rétegen belül is jelentős a tartós munkanélküliek száma. 1.7.
Összefoglalás
Nagyhalász Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben elhelyezkedő kisváros, a megye egyik legrégebbi települése. A városi rangot 1993. december 1-én kapta meg. Nagyhalász a városhierarchia alsó fokain álló kisebb települések egyike, területfejlesztési szempontból az Ibrány-Nagyhalászi az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. Eltelt 17 évben kistérségi szinten Ibrány játszott központi szerepet, ennek megfelelően a kistérségi funkciók hiányoznak. Nagyhalász az Közép-szabolcsi többcélú kistérségi társulás 2. legnagyobb települése. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
10
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A település főbb termelési ágai a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szórakoztatóipar. Mikro térségi szinten tölt be szervező erőt, kulturális, oktatási és munkaerő potenciál szempontjából.
2. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés 2.1. Gazdaság 2.1.1. Elérhetőség Nagyhalász a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 17 km-re, északra helyezkedik el. Legkönnyebben Nyíregyháza felől a 3834. számú Kisvárda felé tartó alsórendű úton, míg Tokaj felől a 3821. számú úton érhető el. Területét átszeli a Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomközű vasútvonal, helyi megállóval.
Nagyhalász hosszútávon a környező Megyeszékhely vonzáskörzetében fokozatosan agglomerációs célponttá válhat. Gazdasági és térségi kapcsolatai a megyei központ irányában, nyitott és fejlődőképes.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
11
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2.1.2. Gazdasági szerkezet és a vállalkozások helyzete Nagyhalászban a regisztrált vállalkozások száma 2008-ban (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 640 db. A regisztrált vállalkozások 15,46%-a egyéni vállalkozás, 84,54%-a társas vállalkozás.
400 350
324
300
273
250
243
276 242
299
279
260
325
328 308
273
347
246 227
200
Működő vállalkozások száma
209
150
Regisztrált vállalkozások száma
100 50 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Vállalkozások megoszlása
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Regisztrált vállalkozások
273
276
299
324
325
328
308
Működő vállalkozások
243
242
260
279
273
246
227
Egyéni
195
194
208
219
209
182
168
Társas
48
48
52
60
64
64
59
Kereskedelem, javítás
75
77
75
72
69
60
62
Építőipar
49
47
51
52
46
45
42
26
24
22
22
23
17
15
27
27
27
35
37
39
36
12
12
16
19
16
16
14
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
18
19
19
19
18
16
13
Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
18
15
21
24
25
19
19
Kiskereskedelmi üzletek száma
80
88
90
87
91
85
90
Vendéglátóhelyek száma
22
25
26
25
27
26
26
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
12
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
100 Kereskedelem, javítás 90 80
Építőipar
70 60
Mezőgazdaság , vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat
50
30
Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz,vízellátás
20
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
40
10 Szállítás, raktározás, posta, távközlés
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
300 250 200
48
48
52
60
64
64
59
150 100
Társas 195
194
208
2000
2001
2002
219
209
Egyéni 182
168
2005
2006
50 0
2003
2004
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
13
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A legjelentősebb Nagyhalászi vállalkozások: Vállalkozás neve Zsákgyár Kft Pirehab Kft Agro-Halász Kft Alma-Társ Bt. KE-VÍZ 21 ZRT.
Tevékenységi kör zsákgyártás papírtermékek készítése növénytermesztés gyümölcstermesztés aszfaltkeverő üzem
2.1.3. Kereskedelem, vendéglátás Nagyhalászban 2008-ban 74 kereskedelmi vállalkozás volt és 77 kiskereskedelmi üzlet működött. Ezer lakosra vetítve 13,5 kiskereskedelmi üzlet jutott, ami 19,1%-al van az országos átlag alatt. Nagyhalász kiskereskedelmi ellátottsága az országos átlaghoz képest kedvezőtlennek tekinthető. Nagyhalászban 2008-ban 25 vendéglátóhelyet tartott nyilván a statisztika, ebből 13 étterem vagy cukrászda, 11 borozó, söröző, kocsma volt. A munkahelyi étkeztető-helyek száma 1db volt a város munkahelyein.
100 90
90 80
80
88
87
91
85
90
85 77
70
60
Kiskereskedelmi üzletek száma
50 40 30 20
Vendéglátóhelyek száma 22
27
26 25
25
26 26
27
25
10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Az adatokból jól látható, hogy a 2006-2008-as időszak alatt jelentős csökkenésnek indult a kiskereskedelmi üzletek száma a városban, a vendéglátóhelyek számának viszonylagos stagnálása mellett.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
14
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2.1.4. Idegenforgalom A kistérség minden települése igyekszik vendégcsalogató programokkal is kedveskedni az ide látogatóknak. Jó néhány már nemzetközi hírnévre is szert tett az elmúlt évek során. Ezek a rendezvények a helyi jellegzetességekre, hagyományokra épülnek, melyek a szórakoztatáson kívül igyekeznek bemutatni a térségben élők szokásait, gasztronómiai különlegességeit és betekintést engednek az emberek mindennapjaiba is. Az elmúlt évben 6. alkalommal rendezték meg Gávavencsellőn a hagyományőrző Krumpli fesztivált. A rendezvény évről évre egyre több látogatót vonz a településre. Bujban rendezik meg a Lecsófőző versenyt, Paszabban a Szőttes Napokat, Beszterecben pedig az őszikék népzenei fesztivált és versenyt. Demecseren kívül a többi város is büszkélkedik programokkal. Kemecsében a Tavaszzáró Rendezvényt, Ibrányban Lovas napot és Kistérségi Napokat, míg Nagyhalászban Rétközi Napokat és Vásárt, Lovas Napot és a Nagyhalászi Fesztivált rendeznek. Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek még jelentősek. 2.2.
Nagyhalász demográfiai jellemzői 2.2.1. Népesség
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország harmadik legnépesebb megyéje. Itt él a lakosság 5,8%-a. A megyei születési arányszámot tekintve az első helyen áll, míg a 10ezer lakosra jutó halálozási arányszám az országos átlagnál alacsonyabb. Lényegesen rosszabb a helyzet az elvándorlás mértékében, ugyanis a megye második helyet foglalja el az országosan felállított rangsoron. Ez alapjául szolgál, hogy a munkalehetőség hiánya, főleg a magasabb fizetést nyújtó állások, és az alacsonyabb életszínvonal miatt a megyei elvándorlási egyenleg hagyományosan negatív. A helyzetet súlyosbítja, hogy döntően a szakképzett, illetve diplomás fiatalok mennek el.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
15
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A megye lakosságának születéskor várható élettartama férfiaknál 66,4 év, míg a nőknél ez az arány 76,19 év. A megye az ország legfiatalabb korösszetételű népességének számít, s az öregedési index az országban egyedüliként. A megyében a roma lakosság aránya 12-13%-ra tehető. A roma népesség iskolai végzettsége rendkívül alacsony. A lakosság képzettségi színvonala nem éri el az országos átlagot, a főiskolai, egyetemi végzettségűek aránya kevesebb, az országos átlag kétharmada. Tíz éves korúak 1,2%-a az általános iskola első osztályát sem végezte el. A kistérségek szintjén természetesen az Észak - Alföldön belül is jelentősek a demográfiai különbségek, ám az Észak - Alföld előnye a kistérségek születési rátáinak tekintetében is nyilvánvaló. Egyes – elsősorban Szabolcs- Szatmár- Bereg megyei (baktalórántházi, nyírbátori, csengeri, kisvárdai) – kistérségek születési rátái az országban a legmagasabbak között vannak, sőt a 168 kistérség közül az első 25 legmagasabb rátával rendelkező térség között 11 az Észak - Alföldön található.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
16
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Nagyhalász népsűrűsége 130,22 fő/km2. 2007-ben a lakónépessége 5.770 fő volt, 2.997 nő (51%) és 2.00 férfi (49%). A település lakosságának 23%-a fiatalkorú (0-17 éves), 61%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 16%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben.
2.2.2. Gazdasági aktivitás, munkanélküliség és ingázás A gazdaságfejlesztés egyik központi kérdése a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség alakulása. Gazdasági növekedés nem lehetséges megfelelő képzettségű és számú munkavállaló nélkül. Nagyhalászon a nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban 698 fő volt, ebből 451 fő 180 napon túli nyilvántartott álláskereső, 119 fő pályakezdő álláskereső. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
17
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Álláskeresők képzettség szerinti megoszlása 2008-ban 2 11 16 74 130
Általános iskola 8 osztályánál kevesebb Általános iskola
138
327
Szakmunkás
Az álláskeresők képzettség szerinti megoszlását tekintve legnagyobb arányban az általános iskolát végzettek vannak (46,85%), a második és harmadik legnagyobb csoport a szakmunkások (19,77%) és az általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzettek (18,62%). A nyilvántartott 698 fő álláskeresőből 406 férfi és 292 nő volt. A munkanélküliségi ráta 2007-ben 16% körülre tehető a településen, amely jelentősen meghaladja mind a kistérségi, mind a megyei átlagot.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
18
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A munkanélküliségi ráta a településen és a kistérségben is folyamatos emelkedő trendet mutat. Az utóbbi években régiós szinten is erős emelkedésnek indult az álláskeresők számának alakulása.
Nyilvántartott álláskeresők számának létszáma az Észak-Alföldi Régióban 2007.áprilisában 60000
48777
50000 fő
40000
36463
30000
20167
20000 10000 0 Hajdú-Bihar
Jász-Nagykun-Szolnok
Szabolcs-SzatmárBereg
Nagyhalászon az összes adófizető darabszáma 2007-ben 2132 volt, ebből 1837 fő volt főállású.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
19
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A munkaviszonyból származó jövedelem 2007-ben 2314 millió Ft volt, így az egy állandó lakosra jutó jövedelem 401 ezer Ft. 2.2.3. Iskolázottság Nagyhalász lakosságának kis hányada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, melynek legfőbb oka a minőségi munkahelyek hiánya miatti elvándorlás. A városban domináns a nyolc általános és a szakmunkás végzettség, és relatíve magas az általános iskolát be nem fejezők létszáma is. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 140 fő (2,6%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 1503 fő (28,2 %), 8 osztállyal pedig 1649 fő (30,92%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 1.205 fő (22,59%), míg érettségivel 626 fő, (11,74 %) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 50 fő (0,93 %), oklevéllel 159 fő (3,0 %). Várható tendenciák A város – és a térség – lakossága előreláthatóan lassan növekedni fog, de a magasan képzett rétegek elvándorlása a minőségi munkahelyek hiánya miatt tovább fog folytatódni.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
20
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2.3.
Környezet
2.3.1. Épített környezet, településszerkezet Az épített környezet a környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt mesterséges része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételének megteremtését szolgálja. Koncepcionális értelemben a szabályozásnak a településszerkezet hagyományos jellegének a fenntartására kell törekednie, beavatkozás csak a feltétlenül szükséges helyeken történhet. A fejlesztési területek kapcsolódása során törekedni kell a meglévő településszerkezet jellegéhez történő illeszkedésre.
A településszerkezet szintjén szükséges megjelölni azokat a területeket, illetve a szabályozási tervben azokat az épületeket, amelyek az értékvédelemben érintettek. Az esetleges helyi értékvédelmi területek kijelölésénél kettő szempontot kell figyelembe venni, egyrészt a meglévő értékek megmaradásának biztosítását, másrészt az esetlegesen megbomlott egyensúly visszaállításának fokozott érvényesíthetőségét. Az egyedileg megjelenő hagyományos épületek esetében kiemelten érvényes, hogy a védettség egyszerre jelentse a fennmaradás lehetőségét, és egyben a korszerűsítés, továbbépíthetőség lehetőségét is, ezért szükséges, hogy az önkormányzat általános érvényű rendeletet hozzon a helyi épített és természeti értékek védelmére. A teljes közigazgatási területre kiterjedő „értékvizsgálatra” alapozva, egyben támogatási rendszer kidolgozásával is segíteni kell az értékek fennmaradását. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
21
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Település struktúra A város beépített területeinek településszerkezete főbb vonalaiban kialakultnak mondható. Nagyobb beavatkozásra csak centrum szerkezetének rendezése során kerül sor. A külterületi lakott részek struktúrája nem változik csak a növekvő igények követésével, igazodik annak jellegéhez. A meghatározó, hosszú távú térszerkezeti modell a következő szempontok figyelembe vételével vázolható és fogalmazható meg:
A hagyományos települési struktúra lehetőség szerinti megőrzése. A hagyományos gazdálkodás folytathatóságának biztosítása Az átalakuló és új gazdasági folyamatok beillesztése Kedvező életminőség biztosítása a környezetvédelmi előírások betartásával
Településközpont Nagyhalásznak nincsen teljes egészében településközpontnak nevezhető egységes központi része. A főút mellett sorakoznak olyan intézmények, mint, a polgármesteri hivatal, a posta, a művelődési ház, az általános iskola, a református templom. Vonalmenti elhelyezkedésük nem a legszerencsésebb. Közöttük sem parkolásra, sem pihenésre – parkokban – nincs lehetőség. A fejlesztés elsőrendű feladat a tér szervezése, a hiányzó funkciók felszámolása. Lakóterületek A centrumhoz közel eső területek felértékelődtek, itt erőteljesebben érződik a városiasodás hatása. Az építési telkek kisebbek, a melléképületek hiányoznak és elmaradnak a művelt hátsókertek. A belterület északi részén viszonylag új lakótömbök találhatóak, közöttük új utcák nyitásával újabb építési telkek alakíthatóak ki. A tiszta családi házas övezetben létesülő telkek az építési igények jelentős részét kielégítik. Külterületi tanyás területek A város külterületén jelentős lakóterületeket találunk, olyanokat mint pl. Homoktanya, Mágasor, Kecskéshegy. A lakosságmegtartó erő nagyon jó ezeken a területeken. Folyamatosan telepednek meg itt emberek, még a közeli Nyíregyházáról is költöznek ide. Az infrastrukturális ellátottság a törpe szennyvízmű kiépítésével tovább növekszik. Az ellátás és szolgáltatás mértéke, ill. a tevékenységi kör bővítése az elsőszámú.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
22
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Település szerkezet védelmére irányuló javaslatok A településszerkezet hagyományos jellegének megtartására, a hagyományos gazdálkodás folytathatóságának biztosítására, az átalakuló és új gazdasági folyamatok beillesztésére, valamint a kedvező életminőség biztosítására lenne szükség. Nagyhalásznak nincs településközpontnak nevezhető központi része, ezért a centrum és pihenőpark kialakítása elsődleges feladat, úgy hogy annak helye beilleszthető legyen a hagyományos térszerkezetbe. A szennyvízcsatorna hálózat bővítése fontos feladata a településnek. Meg kell alkotni a helyi építészeti-települési értékek védelméről szóló rendeletet, ki kell dolgozni a város fásításának, parkosításának, valamint védelmi és védett területek fenntartásának programját. Meg kell oldani a településen a parkolás problémáját. 2.4.
Turisztikai vonzerők
Az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben nincs hagyománya a turizmusnak, az infrastruktúra többnyire kiépítetlen, a szolgáltatások, szálláshelyek száma alacsony. Mindezek mellett az információ hiánya is fontos probléma, sok esetben nem jelzi semmi a településre érkező_látogatóknak a kulturális és természeti értékeket, nincsen egy egységes, közösen kiajánlott turisztikai kínálat a térség látnivalóiról. A turisztikai szektor fejletlenségében közrejátszik az is, hogy a kistérség kiépített vonzerői önmagukban nem képviselnek jelentős vonzerőt, viszont a Tisza, mint jelentős természeti értéket mindenképpen ki lehetne használni. A Tisza folyó és holtágai, a Lónyai csatorna sok lehetőséget kínál az itt él_k számára, hiszen a folyó szépsége és meglévő természeti adottságai lehetővé teszik a horgászturizmus fejlesztését, a falusi turizmus erősödését. A kereskedelmi szálláshelyek száma messze alulmarad a megyei átlagtól. Igénybe vehet_ a kistérségben 3 db panzió (Ibrány, Nyírbogdány, Tiszatelek) és a magán szálláshely szolgáltatás, de se turistaszálló, se kemping, se ifjúsági szálló nem található a térségben. 1-1 kemping és ifjúsági szálló működött Ibrányban, de 2005-re mindkettő megszűnt. A térség épített műemlékei közül kiemelkedik a Tiszaberceli Bessenyei György emlékház, a nagyhalászi Csuha- Kállay-kúria és a barokk református temploma, a Paszabi Szőttes Ház és XVII századi barokk stílusban épített református temploma. Ibrány román eredetű, de gótikus stílusban átépített református temploma az 1200-as évekből való. A múlt és a jelen emlékeinek megőrzésére a városban két kiállítóhely is található.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
23
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az Ibrányi Galéria a városi könyvtárban, míg a helytörténeti gyűjtemény önálló épületben van. A térség településeinek egyediségéhez hozzájárulnak a templomok, a parkokban kihelyezett szobrok, totemek, műemlékek, ezért ezek megtekintésére mindenképpen érdemes időt szakítani. 2.5.
Lakásállomány
Lakásviszonyok és háztartások A településen 1917 lakóingatlan található ezeknek 31.7%-ka alacsony komfortfokozatú. A város szociális térképének adatai szerint a saját tulajdonú kertes ház az általános, a típus aránya elhanyagolható. 1. saját kertes ház 2. önkormányzati bérlekás 3. sorházi lakás 4. szolgálati lakás
95.8% 2.4% 0.7% 0.2%
A település lakóházainak átlagéletkora 32 év, megoszlásuk és életkoruk alapján 3 jellegzetességet mutatnak: relatíve kevés a néhány éves ház, s ez az elmúlt évek csökkenő lakásépítésével függ össze. Kiugróan magas arányt képviselnek a 11-20 éves házak, a lakásállomány csaknem 1/3-át alkotva, a lakásállomány magas hányadát képezik a félévszázados házak. Az idősebb lakások magas hányada belátható időn belül szociálpolitikai problémákat indukálhat. A lakások alapterületének megoszlása 1. 50 m² alatt 2. 51-75 m² 3. 76-100 m² 4. 101-120 m² 5. 120 m² fölött
15.0% 24.1% 46.8% 10.5% 3.6%
A település lakásállományának felénél található komolyabb probléma, a lakások jelentős részénél egyidejűleg több is, az önkormányzati politikának tehát fel kell készülnie az akut problémák egyidejű és tömeges jelentkezésére. Fontos figyelembe venni, hogy a belvizek, árvizek és egyéb természeti katasztrófák esetében általános tapasztalat, hogy a vidéken élő lakosság több mint felének nincs lakásbiztosítása.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
24
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2.6.
Települési infrastruktúra
2.6.1. Vízellátás A város közüzemi vízellátása a Tiszaberceli illetve Homok-tanya esetében önálló vízműről történik, jelenlegi üzemeltető a Nyíregyházi „NYÍRSÉGVÍZ” ZRt. Vízbázis A vízbázis mely nem Nagyhalász területén található, a Rétköz és peremvidéke hidrogeológiai tájegységen belül helyezkedik el. A kitermelhető víz vas, mangán tartalma határérték feletti. A vízminőségi osztály besorolás II. osztályú. A Nyíregyháza Regionális Vízmű Ibrányi vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. A vízbázis biztonságba helyezési eljárása folyamatban van. Vízbázis kiépített kapacitása: 28.000 m3/d A Homok-tanya külterületi lakott részt a 3834 sz. ök út mentén létesített vízműről látják el, mélyfúrású kútból. Vízmű A vízműről történik Nyíregyháza, Kálmánháza, Ibrány, Paszab, és Tiszabercel vízellátása is. Vízkezelési technológia kiépített kapacitása: 18.000 m3/d Nagyhalász vízigénye átlag 407 m3/d, minimum 350 m3/d, maximum 1000 m3/d. A Homok-tanyai technológia egy kompakt vas-mangántalanító berendezés, kapacitása 60 l/min. Éves fogyasztási adatok lakossági 164.000m3/év közületi 21.000m3/év összesen 185.000 m3/év Ebből Homok-tanya 50 m3/d Jelentős ipari vízfelhasználás a Nagyhalászi Zsákgyár Kft. területén van, egyedi kutas vízbeszerzéssel, 180-220 m3/d vízfelhasználással.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
25
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Hálózat A hálózat táplálása Ibránnyal közösen a Tiszabercel-Nyíregyháza DN 600-as ivóvíz távvezetékről van megoldva, Ibrányi területen nyomásfokozóval, illetve Nagyhalászban 700 m3-es magastárolóval. A települési elosztóhálózat DN100-DN250 ac.ny és KM PVC nyomócsövekből készült, 28,4 km hosszú, nagy részben körvezetékes és kisebb részt ágvezetékes hálózat. Jelenlegi bekötésszám 1731 db. Hévíz viszonyok A Városban az Önkormányzat kezelésében 5 db hévízkút van. A 1.sz kút 622 m mélységű, a 2. sz. kút 430 m mélységű. A kitermelt víz 32-37 °C hőmérsékletű. Felhasználása jelenleg nem megoldott. Sem gazdasági jellegű felhasználásra, sem hőenergia igény kielégítésre nem használják. 2.6.2. Szennyvízcsatornázás A Város szennyvízhálózatát és Ibránnyal közös szennyvíztisztító telepét a „NYÍRSÉGVÍZ” Rt. üzemelteti. A közös szennyvízcsatornázásra és tisztításra kiadott vízjogi üzemeltetési engedély a 167-70/1998. A hálózatnak csak az első üteme valósult meg, a második ütem a kivitelezői tendereztetés stádiumában van, 2003-ban várhatóan elkezdődik a kivitelezés. Az I. ütemben megépített szennyvízhálózattal Nagyhalászban ~ 57%-os csatornázottságot értek el. A hálózat megépítésével együtt 1994-ben létesült a két település között I. ütemben 500 m3/d kapacitású biológiai szennyvíztisztító telep, melynek kihasználtsága ~ 96%-os. A II. ütemben megépített szennyvízhálózattal Nagyhalászban ~ 90%-os csatornázottságot értek el. Jelenlegi adatok Szennyvízátemelők száma: Csatornák hossza (bekötőkkel): Bekötések száma:
13 db 27,5 km 1356 db
A komfortosságot és a vízbekötési arányt elemezve a II. ütemben megépült szennyvízhálózattal a távlatban 90%-os csatornázottságnál 85 %-os rákötöttséget és 100 l/fő,d keletkező szennyvízmennyiséget vehetünk figyelembe. Várható napi átlag szennyvízmennyiség : 466 m3/d. Ez Ibránnyal együtt 978 m3/d lesz.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
26
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A II. ütemben a meglévő hálózathoz hasonló, elválasztó rendszerű gravitációs szennyvízhálózat épült, a domborzati és talaj, illetve talajvízviszonyok és a meglévő gravitációs csatorna befogadó aknáinak kis mélysége miatt szükséges közbenső átemelőkkel és nyomóvezetékekkel. A csatornák mérete D200. A településenként meglévő gravitációs csatornahálózatot a települések között meglévő külterületi nyomóvezetékek kötik össze egymással, illetve a meglévő szennyvízteleppel. 2.6.3. Vízrendezés Nagyhalász a 45. sz-ú Felsőszabolcsi belvízrendszer területéhez tartozik. Domborzata enyhén tagolt jellegű, É-D irányú vonulatokkal. közvetett befogadó a Belfőcsatorna és a Lónyayfőcsatorna. A jellemző terepmagasság 93,00 – 100,00 mBf. között változik. É-ról a Nagyhalász-Pátrohai és a Belfőcsatorna, D-ről a Lónyai-főcsatorna, K-ről a Bertény-tói csatorna és Ny-ról a Gencsi (III.) csatorna határolja. A város területén található csatornák felsorolását a vízügyi szakvélemény tartalmazza. A csatornák az öblözetre jellemző 40 l/s/km 2 fajlagos vízhozamra lettek kiépítve. A terület talaja a magasabb területeken homokos, helyenként jellegzetes nyíri futóhomok, a csatornák völgyében, a mélyfekvésű területeken kötött agyagos-vályogos talajok is találhatók. A mélyfekvésű, időszakosan elöntött területek egy része a beépített területeken van, bár elsősorban nem a házakat, hanem a kerteket érinti. A házakat inkább a magas talajvíz veszélyezteti. Közvetett befogadó a FETIVIZIG kezelésű Belfőcsatorna. A településen áthaladó belvízcsatornák a Belfőcsatornába vezetés előtt a szintén a FETIVIZIG kezelésében lévő Nagyhalász-Pátrohai csatornába folynak össze, mely csatorna zsilippel, illetve magas vízállás esetén a FETIVIZIG által üzemeltetett Zúgó-szivattyútelep segítségével csatlakozik a befogadóba. A települést Ny-ról határoló Szörény-tói (IV.) és Gencsi (III.) csatornák a Belfőcsatornába közvetlenül gravitációsan csatlakoznak, ezért azokon a mértékadó belvízszint egyenlő a főcsatorna mértékadó árvízszintjével. Ezért magas vízállásnál szintén a talajvízszintet és a belvízveszélyt növeli. A településen belvízgondok a nagyobb belvizek idején 1967, 1979, 1980-81 és 1985-ben voltak. Minden eddiginél súlyosabb belvízhelyzet alakult ki 1999 tavaszán és nyarán, illetve 1999. év végén és 2000. év elején. Az utóbbi 2-3 évben a talajvízszint árvízmentes időszakban is magas (mélyebb részeken 0,5-1,0 m), ezért a jelentős, sokszor rekord mennyiségű csapadékvizet a kötött talaj telítettsége miatt képtelen elszivárogtatni. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
27
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Pedig Nagyhalász belvízelvezető csatornával jól ellátottnak jellemezhető, de a jelentős mennyiségű feliszapolódások, a benőtt növényzet kaszálásának és a teljes karbantartás, illetve a Vízgazdálkodási Társulatok átalakulásából adódó szakszerű üzemeltetés hiánya miatt a vízelvezető képességük minimális. A település utcáin meglévő csapadékvíz elvezető rendszer állaga szintén a karbantartás és szakszerű üzemeltetés hiánya miatt nagyon rossz. A nyílt, földmedrű árkokat és szikkasztóárkokat a lakosság az elmúlt száraz évtizedben nagyrészt feltöltötte, vagy magától feliszapolódtak, a burkolt árkoknál alkalmazott 40x40x6 cm-es járdalapok javarészt tönkrementek, a lapok bedőltek, becsúsztak, a beton lezáróbordák szintén tönkrementek, ezáltal a vízelvezető funkciójukat teljesen elvesztették. A kapubejárók átereszeinek többsége méretében és magasságilag nem megfelelő, azokat a lakók szakszerűtlenül (csak „szemre”), általában engedély nélkül helyezték el. A meglévő zárt csatornák, út alatti csőátereszek, víznyelőaknák feliszapolódtak, eltömődtek, eltörtek Környezetvédelmi elvárások a belvízrendszerrel kapcsolatban A település belterületén fokozottan biztosítani kell a talajba jutó szennyező források megszüntetését: - csapadékcsatornába szennyvizet, ill. a szennyvízcsatornába csapadékvizet bevezetni tilos, a meglévő szabálytalan bekötéseket mihamarabb meg kell szüntetni, - az ipari üzemeket, szolgáltató létesítményeket amennyiben szennyezett csapadékvizet bocsátanak ki, kötelezni kell a megfelelő üzemen belüli előtisztító műtárgy megépítésére és üzemeltetésére (homok-olajfogó, benzinfogó, stb.), - nyílt és zárt csatornák rendszeres karbantartását, tisztítását biztosítani kell, a vízállásos területek lecsapolását, pangó vizek elvezetését mihamarabb meg kell oldani. Lehetőleg szikkasztóárkok kialakítását nem szabad engedélyezni. Szennyező anyagok árkokba történő beengedését, bedobálását meg kell tiltani, - a 3/1984. ill. a 4/1984. (II.7.) OVH. Rendelkezés előírásait be kell tartatni. 2.6.4. Gázellátás Gázelosztó hálózat A központi belterület szinte teljes része földgázzal ellátott, illetve a külterületi lakott rész, Homok-tanya is. A város gázellátása az Ny-i irányból Ibrány felől jövő 6 bar-os nagy középnyomású gázvezetékre telepített gázfogadó állomásról biztosított. A településen középnyomású (3 bar) hálózat épült KPE csőből, D63 – D160 mm mérettel. A hálózat viszonylag új, ezért rekonstrukciós igény nem várható a közeljövőben. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
28
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A gázszolgáltató tájékoztatása alapján elmondható, hogy a meglévő hálózatban még vannak tartalékok, melyek az igénynövekedést kielégíthetik. A hálózatba kötött lakossági fogyasztók száma 1489, illetve további 100 egyéb fogyasztó is van a hálózaton. A részükre szolgáltatott összes vezetékes gáz mennyisége 2.459.000 m 3/év. Szénhidrogén szállító hálózat Nagyhalász közigazgatási külterületét érinti a MOL Rt. üzemeltetésében lévő 64 bar-os, DN150 acél anyagú „Ibrányi” földgáz szállítóvezeték. A vezeték biztonsági övezete ezen a szakaszon 7-7 m mindkét irányban. A kül- és belterületet egyaránt érinti a MOL Rt. üzemeltetésében lévő 64 bar-os, DN600 acél anyagú „Barátság II.” kőolaj szállítóvezeték. A vezeték biztonsági övezete ezen a szakaszon belterületen7-7 m mindkét irányban. 2.6.5. Elektromos energia ellátás 1. Elektromos energia ellátás: Az EON NyRt. adatszolgáltatásai szerint a települést 31 db 20/0,4 kV-os TR látja el villamos energiával. Előre elkészített terv szerint korszerűsítik a középfeszültségű hálózatot, az elhelyezett transzformátorokat. A villamos hálózatok főleg légvezetékekkel vannak kialakítva, melyeket légkábelre, illetve földkábelre építenek át folyamatosan. A meglévő TR állomások bővíthetőségei és leterheltségei eltérőek. A kisebb átlagos fejlesztéseket az állomások jelenlegi állapotukban is elviselnek, TR cserével további bővítések hajthatóak végre. Nagyobb igények kielégítésére újabb transzformátorokat kell telepíteni. 2. Közvilágítás A hálózat elemei folyamatos korszerűsítésen mennek keresztül. Az utak mentén a 0,4 kV-os közcélú hálózat mentén részben kiépült a közvilágítás.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
29
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2.6.6. Közlekedés Közúti közlekedés A település Nyíregyházától É-ra található a 3834sz. ök út mentén. Nyíregyháza felől a 3834sz. ök úton, Ibrány felől a 3821sz. ök úton közelíthető meg. Ez településen átmenő két állami közút. A 3834sz. ök út a Nyíregyházától Nagyhalászon keresztül Dombrád felé menő út. Osztályba sorolása K.V., illetve B.V.c., forgalma jelentős, 3114 E/d. Az út 2×1 forgalmi sávos. A belterületen a burkolatszélesség 6,0 m körüli, ami nem igazán felel meg az útügyi előírásoknak. A külterületi burkolatszélesség sem felel meg az előírásoknak, melynek fejlesztése szükséges a közútkezelő távlati terveiben. A burkolatminősége helyenként felújított, helyenként felújításra szorul. A 3821sz. ök út a Rakamaztól Nagyhalászig vezető út. Osztályba sorolása K.V., illetve B.V.c., forgalma közepes, 2025 E/d. Az út 2×1 forgalmi sávos. A belterületen a burkolatszélesség 6,0m, ami nem igazán felel meg az útügyi előírásoknak. A külterületi burkolatszélesség sem felel meg az előírásoknak, melynek fejlesztése szükséges a közútkezelő távlati terveiben. A burkolatminősége megfelelő. Önkormányzati utak: a helyi forgalmat bonyolítják, és vezetik rá az Állami Közútkezelő útjaira. Az utak forgalma nem jelentős. Szélességük 3,0-6,0 m. Az aszfalt burkolatú utak aránya jelentős a településen. A burkolatok minősége az újabbaknál megfelelő, de a régebbiek felújításra szorulnak. Vasúti közlekedés Nagyhalász a Nyíregyháza-Dombrád keskenynyomtávú vasútvonalon van. Vasútállomás a Kossuth utcán, vasúti megállóhely pedig a Kendergyárnál az Ibrányi úton, illetve a 3834 sz. ök úton a Nesze-hídnál található. Fejlesztése nem várható. Az Ibrányi úti vasúti átjáróban a közútról a beláthatóság nem megfelelő, illetve közúti csomópont is található itt, kereszteződésekkel. Kerékpáros közlekedés Szabályosan megépített kerékpárút (cca. 19km) a településen Nyíregyházától Ibrányig van, a 3434 sz.ök út és a 3821 sz.ök út mellett. A település többi helyi kerékpáros forgalma az utakon bonyolódik, mely a főközlekedési utak esetében nem megfelelő, tehát a 3834 sz út mellett Tiszatelek felé is kerékpárút építése szükséges. A kisebb önkormányzati utak esetében a jelentéktelen forgalom miatt nem túl balesetveszélyes. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
30
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Gyalogos közlekedés A település helyi gyalogos forgalma részben a kiépített járdákon, részben az utakon bonyolódik. A helyközi forgalmat bonyolító utakon távlatban mindenképpen járda építése szükséges. A kisebb önkormányzati utak esetében a jelentéktelen forgalom miatt nem túl balesetveszélyes. Parkolás A településen kijelölt parkoló a Polgármesteri Hivatal és néhány kereskedelmi intézmény közelében van. A központban a Posta, a Templom, a Művelődési ház illetve az Iskola közelében kevés számú közcélú parkoló található így ezen a részen a parkolás helyzete mindenképpen felülvizsgálandó, és fejlesztés szükséges. A kisebb önkormányzati utak mentén a csekély forgalom miatt nem okoz különösebb problémát ha az egyéb parkolást a közterületeken az útpadkán oldják meg. 2.6.7. Szemétszállítás Hulladékgazdálkodás A település területén a kommunális hulladék begyűjtését és a hulladéklerakó területére való kiszállítását a hét két napján, a Halászért Kht –val végezteti a városi önkormányzat. A város közigazgatási határán belül néhány évvel ezelőtt épült meg az új kommunális hulladéklerakó, amely már megfelelő műszaki védelemmel ellátott, és az Európai Uniós normáknak is megfelel. Veszélyes hulladékkezelés A településen működő vállalkozások üzemeléséből nem keletkezik veszélyes hulladék. A kommunális hulladékokkal ömlesztve a gyűjtés és a szállítás során bekerült esetleges veszélyes hulladékokat a lerakó telepen válogatás nélkül lerakják. Az egészségügyi intézmények veszélyes hulladékait szervezett formában gyűjtik be és semmisítik meg. A település területén a szelektív hulladékgyűjtés és szállítás nem működik 2.7.
Nagyhalász közösségi szolgáltatásai
2.7.1. Az oktatás intézményei A település infrastruktúrájának legmarkánsabb elemét az intézmények jelentik, melyek az ott élők egész életét átszövik. Ennek fontos részét képezi az oktatási intézményrendszer.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
31
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az önkormányzati törvény a település kötelező feladatai közé sorolja az óvodai nevelésről, alapfokú oktatásról való gondoskodást. A középfokú oktatásról a fővárosi, illetve a megyei önkormányzatoknak kell gondoskodni, azonban lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatoknak ezen feladatok átvállalására. A városban óvoda, általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény működik. Térségi feladatokat is ellátnak. Nem mindegyik intézményre jellemző a kulturált környezet, a komfortos épület és a jó felszereltség. Óvodai oktatás Nagyhalász első óvodája 1951-ben alakult meg. Az emelkedő gyermeklétszám szükségessé tette az óvodai férőhelyek bővítését, az óvoda korszerűsítését. Többszöri felújítás, átalakítás, bővítés közben 75 férőhelyes óvodaként működött az Arany J. út 30. sz. alatti épület 1993-ig. A mai központi óvoda a nagyhalászi ipari üzem vonzáskörzetében épült 1973-ban.Az óvoda 1 központi és 2 tagépületből áll. -A központi épület, a Vasvári P. u. 8/a alatt fekszik, a település gazdasági életét erősen befolyásoló zsákgyár közelében épült, a rétköz és a "házhely"-en élő szülők gyermekeinek befogadására szolgál. Csoportszobáinak száma: 4 Férőhelyek száma : 100 Az óvoda nagy udvarral rendelkezik, mely a gyermekek szabad levegőn való mozgásigényének kielégítését szolgálja. Udvari játékok folyamatos felújításra szorulnak. Pályázati lehetőségekkel igyekszünk korszerűsíteni a játékokat. Az intézmény külső és belső felszereltsége kielégítő. Mind a belső, mind a külső tevékenységekhez szükséges eszközöket bővíteni kell. Ezt részben költségvetésből, részben a saját alapítvány bevételéből, származó jövedelemből próbáljuk pótolni. Az épület felújítása időszerű. 2006-ban pályáztunk a komplett felújításra, de sajnos nem nyert a pályázatunk. ROP –os pályázati forrásból melyet 2007-2013 –as időszakra kistérségi hatáskörbe helyezték át fel fogjuk tudni újítani az intézményt. Nagyhalász a 4.2.1 –es humáninfrastruktúra fejlesztést 2008-ban kezdheti el. Szükséges elvégzendő feladatok: tető héjazat csere, ajtó-ablak csere, tornaterem bővítése, burkolás a folyosón, szigetelés, parkoló kialakítása.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
32
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az Arany J. u. 75. sz. alatti tagóvoda a város központjához közelebb eső településrészen található. Csoportjainak száma: 4 Férőhelyek száma : 100 Nagy probléma az intézmény körüli parkolási lehetőség hiánya. Megoldás lehetne a Császár József féle kert megvásárlása, melyet parkolónak alakítanánk ki. Az Intézmény Irányító Társulásban működő Tiszarád Kossuth u. 75. sz. alatt lévő óvoda, 1 csoporttal. Férőhelyek száma : 20 többszörösen, hátrányos településen fekvő közoktatási intézmény, többszörösen hátrányos feltételi adottságokkal. Általános Iskolai oktatás Csuha Antal Általános Iskola: 80-81-es évben épült egy 8 tantermes, előadóteremmel, ebédlővel, 400 adagos konyhával és más kiszolgáló helyiségekkel ellátott iskolaépület. 1984ben szaktanteremmé nyilvánították a felső tagozat termeit. A 70-es évektől folyamatosan épült a sportudvar (5 pálya), mely lehetővé tette a kis- és nagykörzeti sportversenyek megrendezését is. A tagiskolák (Homok- és Kecskéstanya) önálló és összevont csoportjai gyermeklétszám hiányában az évek során megszűntek. 1991 augusztus végére az új épületszárny átadásra került, így az alsó és felső évfolyamok iskolaépületet cserélhettek. 1993. január 1-től megalakult az Alsófokú Oktatási Intézmények Gondoksága, így önálló gazdasági intézmény lett az iskola. A 2. számú iskola régi iskolaépülete teljes felújítása után egy-egységet alkotott az új épületrésszel. Az 1993/1994. tanévben 4. osztálytól kezdve került bevezetésre a német nyelv oktatása, az 1999/2000-es tanévtől kezdve angol nyelvet is oktatnak az iskolában. Az iskola 32 tanteremmel, 2 tornateremmel,2 tornapályával, 2 ebédlővel, 1 konyhával, 1 melegítőkonyhával, jól felszerelt számítástechnikai laborral, 2 műhellyel rendelkezik. A tanulócsoportok (15 alsós, 17 felsős) két tömbben helyezkednek el. A 2002-2003-as tanévben 732 tanulója van az iskolának. A nevelői létszám 60. 2006-os tanévben 640 gyerek volt. 2007-ben 608 gyerekre igényeltünk normatívát. Korábbi tervek között szerepelt az alsó osztályos (sárga) iskola emelet ráépítése. Már legalább 4 éve be van adva a pályázat de sajnos nem nyert. Közben a csökkenő gyereklétszám nem indokolja az emeletráépítést.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
33
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2006-2010 egyik kiemelkedő program pontja az iskola teljes felújítása. Hatékonyabb gazdálkodás érdekében egy központi konyha kialakítása indokolt. Teljes felújítás tartalmazná még tető ráépítést, ajtó-ablak cseréjét, fűtés korszerűsítését, külső homlokzat szigetelését, felső szint festését. Itt is nagy gond a parkolás. Római katolikus egyházzal csere ingatlan kialakításával lehetne ezen problémán segíteni. Talentum Művészeti iskola: Zenei oktatás kibővült Újdombrád, Tiszarád, Vasmegyer településekkel.Az intézmény közel 370 diákkal büszkélkedhet. 2007-es normatíva csökkenés arra készteti az intézményt, hogy a költségkímélőbb gazdálkodásfigyelembe vételével szervezze át a működést. Sajnos a továbbiakban nem tudjuk a tagintézmények helyett jelentkező pluszfinanszírozást átvállalni, melynek az a következménye hogy más településen meg kell szüntetni a zeneoktatást. A csuha Antal Ált. Isk. és a Műv.ház ad helyet a zenei oktatáshoz.
2.7.2. Egészségügyi és szociális szolgáltatások Egészségügy A lakosság ellátásáról kettő háziorvosi, egy gyermekorvosi, egy fogorvosi körzet, valamint egy gyógyszertár gondoskodik, amelyek önállóan, vállalkozási formában működnek. A védőnői, iskola egészségügyi, központi orvosi ügyeleti feladatok ellátásáról az önkormányzat gondoskodik. Az egészségügyi szakellátási formák közül labor, szemészeti és nőgyógyászati szakellátásokat működteti az önkormányzat saját forrásból. A Központi orvosi ügyelet ellátási területe Nagyhalász és Tiszatelek településekre terjed ki. Igaz az önkormányzatnak sokba kerül de a lakosok biztonságos, megnyugtatóbb egészségügyi ellátása fontosabb szempont. A városban 3 területi ellátási kötelezettséggel dolgozó háziorvosi praxis működik. A felnőtt körzetek száma: 2 A gyermekkörzetek száma: 1 Minden körzetet vállalkozó háziorvos, illetve vállalkozó házi gyermekorvos lát el. Fogászati körzetek száma 1, amelyet egy szakorvos lát el. Az orvosi rendelők a város több pontján, minden esetben a főútvonalon helyezkednek el. A rendelők kultúrált várakozó helyiségekkel rendelkeznek, de eszközhiánnyal küszködnek. A városban működő fogorvosi rendelő bár nem a főútvonalon helyezkedik el, de könnyen megközelíthető. Kultúrált várakozóhelyiséggel, rendelővel és egy pihenésre szolgáló kicsi alapterületű szobával rendelkezik. A háziorvosi ellátás személyi feltételei jók. Mind a háziorvosok, mind az asszisztensek rendelkeznek a szükséges szakképesítésekkel.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
34
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A gyermekorvosi praxis megoszlása korcsoportonként és nemenként
0-1 1-3 3-5 5-14 14-18 Összesen:
Fiú
Lány
összesen
27 67 66 396 68 624
25 74 77 301 76 533
52 141 143 697 144 1177
Praxisaink mérete jóval meghaladja az optimális nagyságot. Szükséges tehát az alapellátás terheltségének csökkentése, minőségi javítása (eszközbeszerzés) Szociális ellátás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, az Időskorúak Otthona, a háziorvosi rendelők, a gyermekorvosi rendelő, a fogorvosi rendelő, a védőnői szolgálat és a kislabor, jelzőrendszeres házi gondozás, szoc. étkeztetés a település egészségügyi – szociális és gyermekvédelmi ellátását biztosítják. 2003. évtől a Református Egyház üzemeltetésében megkezdte működését egy időskorúak elhelyezését biztosító szeretetotthon is. 2007 év decemberében átköltözhetnek az idősek az új 50 férőhelyes otthonba. 2.7.3. Kultúra és közművelődés A művelődési és sport intézmények a szabadidő hasznos eltöltésében kapnak fontos szerepet. Elősegítik a lakosság kikapcsolódását, pihenését és szórakozását, hozzájárulnak a jó közérzet kialakításához. Közkincs hitelprogram keretében felújítottuk a műv.ház. tetőhéjazatát, így már nem ázik a mennyezet. Homoktanyán felújítottuk a régi iskola épületét. PPP konstrukcióban lehetőség nyílt egy 400 férőhelyes játékcsarnok építésére, mivel nem volt jelentkező a közbeszerzésen így meghiúsult. A művelődési ház alapfeladatán kívül több funkciót is ellát. Gondoskodik a MOZI üzemeltetéséről, szakköröknek , termékbemutatóknak, tanfolyamoknak ad helyet. HEFOP pályázat keretében helyi képzést indíthatunk el. A városi és iskolai könyvtár könyvtári kölcsönzéssel segíti az érdeklődőket. De hozzáférhetővé vállnak a videokazetták, folyóiratok is, valamint az INTERNET hozzáféréssel megkönnyíti a felsőoktatásba járók ismeretszerzését.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
35
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Csuha-Kállay kúria épülete állandó és időszakos kiállításoknak ad helyet. Az elkövetkezendő évek feladata, hogy az emlékháznak a megfelelő funkciót megtalálja az önkormányzat. A városi sporttelep a helyi labdarúgócsapatnak biztosít játékteret, egyben zöldfelületként is funkcionál, illetve helyet biztosít majálisok, ünnepségek, helyi sportesemények részére. A szabadidő eltöltésében nagyobb százalékkal lehetne kihasználni. Kialakításra kerül 3 teniszpálya mely nagyobb sportolási lehetőséget, biztosít a lakosok számára. Lelátó építésével színvonalasabb szórakozási lehetőséget nyújt a szurkolók számára. 2.7.4 Államigazgatás és közigazgatás illetékességi területei Önkormányzat: A Képviselő-testület tagjainak száma: 14 fő. A Képviselő-testület mellett a következő bizottságok működnek: Állandó bizottság: • Pénzügyi- Városfejlesztési Bizottság • Szociális- Egészségügyi Bizottság • Vállalkozási-Környezetvédelmi Bizottság • Oktatási-Kulturális Bizottság Sportbizottság Ügyrendi bizottság
6 fő, 7 fő, 10 fő, 5 fő, 4 fő 3 fő
Az Önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében: • a településfejlesztés, a településrendezés, • az épített és természeti környezet védelme, • a lakásgazdálkodás, • a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, • a köztemető fenntartása, • a helyi közutak és közterületek fenntartása, • helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, • gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, • közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, • közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, • gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról, • a közművelődési tevékenység támogatása, Művelődési Ház és Könyvtár fenntartása, • tudományos, művészeti tevékenység, Sport támogatása, AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
36
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, • az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az Önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik: • az egészséges ivóvízellátásról, • az óvodai nevelésről, • az általános iskolai oktatásról és nevelésről, • a közművelődésről, • az egészségügyi és a szociális alapellátásról, • a közvilágításról, • a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; • az etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről. Önként vállalt feladatként gondoskodik: Labor működtetéséről, sport feladatokról,a városüzemeltetési feladatokról,a város infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról,a civil szervezetek támogatásáról, az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő mezőgazdasági területek műveléséről, hasznosításáról, erdők telepítéséről, erdők ápolásáról, helyi Kisebbségi Önkormányzatok pénzügyi támogatása, az önkormányzati lehetőségek figyelembe vételével. 3./ A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása: A hivatal belső tagozódása, a szervezeti egységek feladatai: Területi feladatot ellátók: - Gyámhivatal - Műszaki és Okmányiroda A./ ADÓ ÉS PÉNZÜGYI IRODA (7) Illetékességi területe: Nagyhalász város B. / MŰSZAKI ÉS OKMÁNYIRODA: (8 fő) Illetékességi területe: - műszaki: Nagyhalász város, Beszterec, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer községek - okmány: Nagyhalász város, Beszterec, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer községek C./ SZOCIÁLIS- ÉS IGAZGATÁSI IRODA (11 fő) Illetékességi területe: Nagyhalász város D./ GYÁMHIVATAL (3 fő) Illetékességi területe: Nagyhalász város, Kemecse város, Beszterec, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer községek AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
37
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Rendőrörs: Illetékességi területe: : Nagyhalász Város, Tiszatelek 2.8.
Korábbi időszak fejlesztései
Nagyhalászon az elmúlt hét évben több mint 1 Mrd Ft sikeresen megvalósult beruházás történt a Széchényi Terv, a Nemzeti Fejlesztési Terv illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül. Jól látható, hogy a projektek összhangban vannak a város hosszú távú fejlesztési koncepciójával.
A kettes óvoda felújítása Piactér kialakítása Az új öregek otthonának felépítése Játszótér Nagyhalász szívében A Homoktanyasi Közösségi Ház felújítása Közvilágítás Homoktanyán Internetes és TV-s kábelhálózat A Kúria melletti park rendbetétele Új temetőkapu építése A házhelyi régi temető rendbetétele Parkoló építése a posta és a családsegítő között Szelektív hulladékgyűjtő konténerek kihelyezése Teniszpálya létrehozása Útalapok készítése Fertő 2. tavi vizesblokk és színpad építése 2.9.
Összefoglaló értékelés SWOT analízis
Az előző fejezetekben elemzésre került Nagyhalász jelenlegi helyzete, feltárásra kerültek erősségei, gyengeségei, lehetőségei, beazonosíthatóak azok a veszélyforrások, melyek kockázatot jelentenek a város jövőbeli fejlődése szempontjából. Összefoglalva megállapítható, hogy Nagyhalász a Magyarországi városhálózatba azon belül az Ibrányi-Nagyhalászi kistérségbe szervesen beépült. Történelmi öröksége és kulturális értékei, természeti adottságai nem rendkívüliek, de kihasználásuk hosszú távon is lehetőségeket rejt magában. A város elérhetősége megfelelőnek mondható. Jelentős a mezőgazdasági termék feldolgozása melynek következtében Nagyhalásznak erős integrátori és foglalkoztatási szerepe van a kistérségben. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
38
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A turisztikai potenciál fejlesztésének alapja a meglévő természeti adottságok, elsősorban a Tisza, Lónya és kulturális örökségek biztosítják. Termálvíz kitermelés lehetősége biztosított, melynek potenciállá fejlesztése hosszú távú stratégiai célkitűzés lehet. A turisztikai potenciál kihasználásának gátja azonban a kereskedelmi és szálláshely kínálat alacsony színvonala mely a vonzerő növelésének nélkülözhetetlen eleme. A város tradicionális értékei és a törzslakosság erős lokálpatriotizmusa jelentős belső tartalékok mozgósítását teszi lehetővé. A város fejlett, mikro térségi igényeket kiszolgáló intézményhálózatot üzemeltet. Mind a gyermekek nappali ellátást biztosító, mind az alapfokú, oktatási intézetek kapacitásai kihasználtak, kiürüléstől hosszabb távon sem kell tartani, bár a demográfiai változások Nagyhalászon is kedvezőtlenek.
-
-
-
-
Erősségek: A város földrajzi fekvése, közlekedési potenciálja kedvező, A településen elérhető szolgáltatások palettája széleskörű (egészségügyi, szociális, oktatási stb. ) Annak ellenére, hogy nem a társulás központja központi szerepkör betöltésének lehetősége nagy. Jól működő okmányiroda. nagy az átmenő forgalom előnyös fekvése miatt Csuha-Kállay kúria turisztikai vonzereje Az autópálya közelsége kedvező az ipar park kialakításához.. A közbiztonság szintje a városban kielégítő. Lehetőségek: Termálvíz megléte, annak hasznosítása Homoktanyán ipari terület közelsége az autópályához Unió politikája az esély egyenlőség, lehetünk egy Burgerland Erős mezőgazdaság, korszerű gyümölcstermesztés Tisza közelsége mind ipar, mind turisztikai lehetőség
-
-
Gyengeségek: Betanított munkaerőt alkalmazó munkahelyek hiánya, tartós munkanélküli és szociális segélyezést igénybe vévő lakos. Ipari területek hiánya Nyíregyháza közelsége Szélessávú internet kiépítés hiánya Költséges intézmény hálózat Külterületen szennyvízhálózat hiánya
Veszélyek: Munkanélküliség nagyfokú növekedése Kis és középvállalkozások csökkenése Csökkenő gyermeklétszám, település elöregedése Fejlesztésekhez önerő hiánya
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
39
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
3. A városrészek elemzése Az alábbiakban Nagyhalász városszerkezetét fogjuk áttekinteni, bemutatva a város főbb részeit, amelyek a későbbiek során a városfejlesztés területeit képezik. Az áttekintés mélysége nem éri el a településrendezési tervek részletezettségét és mélységét, azonban az érvényben levő Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepcióra (a továbbiakban HTTK), a Rendezési és Szabályozási Tervre (RSZT)- illetve Helyi Építési Szabályzatra (HÉSZ) támaszkodik. Az IVS felhasználja a HTTK elemzéseit, a várható tendenciák hatásait és a célrendszerével teljes koherenciában van. Az IVS – ben feltárt és javasolt beavatkozásokat, projekteket megvizsgáltuk, hogy milyen összhang van a RSZT és a HÉSZ jelenlegi állapotával és hol szükséges azok módosítása. Az áttekintésnek ugyancsak része a statisztikai elemzés. A városrészi összehasonlító statisztikákat a KSH adatok alapján végeztük. Az egyes mutatók relatív és a többi városrészhez viszonyított nagysága ezen adatok alapján tanulmányozható, az elemzés során minden városrésznél a városi átlagtól való eltéréseket fogjuk vizsgálni és röviden magyarázni. 3.1.
Lakónépesség városrészenkénti megoszlása
Településközpont
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
(Zalka Máté u. - Kossuth u. József Attila u. - Hunyadi u. Nagyhalász Ibrányi u. - településhatár Hunyadi u. - névtelen u. - Arany összesen János u. - Zrínyi Ilona u. településhatár - Rákóczi u. - Zalka Máté u.)
Belterület többi része (Zalka Máté u. - Kossuth u. József Attila u. - Hunyadi u. Ibrányi u. - településhatár Hunyadi u. - névtelen u. Arany János u. - Zrínyi Ilona u. - településhatár - Rákóczi u. - Zalka Máté u., valamint körben a településhatár)
Külterület
5 865 21,4 61,8 16,9
1 093 15,3 66,5 18,2
4 229 22,9 60,8 16,3
543 21,9 59,5 18,6
45,7
33,8
49,4
43,3
3,9
6,6
3,1
3,1
1 917 31,7
383 20,9
1 358 32,5
176 48,9
55,4
48,3
57,2
57,0
32,9
23,0
36,3
28,2
41,5
48,2
39,9
39,7
46,3 5 948
40,5 1 105
48,4 4 299
42,3 544
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
40
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Lakónépesség városrészenkénti megoszlása
4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Városközpont
Lalóövezet Külterület
Lakásállomány városrészenkénti megoszlása
1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Városközpont
Lakóterület Külterület
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
41
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
3.2.
Nagyhalász funkció ellátottsága Város Funkcióellátottsági Térképe
4.Szegregátum
5.Szegregátum
6.Szegregátum
Külterület
0
0
0
0
0
0
0
0
1
Kiskereskedelmi üzletek
18
16
0
0
1
0
0
0
2
36
Bankok
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
6
11
0
1
1
0
0
0
2
19
Összesen
3.szegregátum
1
2. Szegregátum
Egyéb belterület
Piac
Megnevezés
1. Szegregátum
Városközpont
Városrészek
Gaz dasági funkciók:
Pénzügyi szolgáltatók Közüzemi szolgáltató jelenléte, iroda Szolgáltató központ Áruház, szuper-hiper market Ipartelep Ipari, vállalkozói park logisztikai központ Innovációs központ, Irodaház Panzió Szálloda vendéglátó egységek száma
Köz le ke dé si, távköz lé si funkciók távolsági autóbusz-megálló
4
8
0
0
0
0
0
0
8
20
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Buszpályudvar vasútállomás postahivatal, fiókposta helyi autóbuszjárat tömegközlekedés egyéb benzinkút
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
taxi szolgáltatás közüzemi vízhálózat, léte, Városi T V zárt szennyvíz csatorna-hálózat
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
rendelkezik
önkormányzati közművelődési könyvtár
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
művelődési otthon jellegű intézmény
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
önkormányzat
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
okmányiroda
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
Rendör Örs, Körzeti iroda
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
Polgárőrség
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
körzeti,háziorvosi rendelőhely
0
3
Humán szolgáltatási funkciók 0 0 0
0
0
0
0
3
gyógyszertár
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
Központi orvosi ügyelet
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
Helyi idősek otthona
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
Kistérségi szintű idősek otthona
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
Köz össé gi funkciók
kulturális központ színház Mozi Múzeumi intézmény Sportcsarnok, Sport létesítmény szabadtéri Szabadidő csarnok Élménypark Játszótér Rendezvénytér Uszoda Állami, igaz gatási, hatósági, igaz ságsz olgáltatási funkciók
Regionális hatáskörű hatósági intézmény Kistérségi hatáskörű hatósági intézmény Biróság Rendőrség
börtön ügyészség Munkaügyi központ T űzoltóság
Háziorvosi ügyelet járó beteg szakellátás Fogászati szakrendelés Korház mentőállomás bentlakásos és átmeneti intézmény
Demens részleg Hos-pis ellátó részleg Idősek klubja Idősek napközije
1
Bölcsöde
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
Ovda
1
1
0
0
0
0
0
0
0
2
Általános Iskola
2
0
0
0
0
0
0
0
0
2
Középiskola
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
Szakiskola Főiskola Egyetem Továbbképző központ Kutatóintézet
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
42
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
43
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
3.3.
Az egyes városrészek bemutatása és elemzése
3.3.1. Városközpont A városrész társadalmának és lakásállományának népszámlálási indikátorai Lakónépesség Állandó népesség
/
1093 fő Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 33,8% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 48,3%
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 15,3%
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya 66,5%
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya 18,2 %
Felsőfokú végzettségűek a 25 Lakásállomány éves és idősebb népesség arányában
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya
6,6% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 23%
383 db
20,9%
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
48,2%
40,5%
A város lakosságának mindösszesen 15,3% lakik itt ebből is látható, hogy inkább gazdasági,közigazgatási,turisztikai egységek vannak jelen a városközpontban. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, öregedő városrész, a képzettségi és jövedelmi viszonyok szempontjából viszont már kedvezőbb a városi átlaghoz képest. A városrész történelmi fejlődésének és viszonylag kis-közepes méretének megfelelően egyközpontú, funkciókkal betöltött alközpontok nem alakultak ki. A funkciók ellátásához kapcsolódó infrastruktúrák többsége mind műszakilag mind építészetileg is elavult, korszerűtlen, fenntartásuk költséges. A városközpont Nagyhalászon funkció ellátottsági szempontból központi szerepet tölt be. Közepesen magas a közlekedés által okozott környezet terhelés, rendkívül kevés a magas színvonalú vendéglátóhely és a szálloda.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
44
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A magas funkcióellátottság miatt kedvező a foglalkoztatási viszonyokat értékelő mutatók. A statisztikai adatokból látható, hogy a városközpont közigazgatási központ.
Városrészi SWOT elemzés Erősségek Kiépült infrastruktúra (járdák, úthálózat, csatornázás) Funkcióellátottság koncentrált elhelyezkedése A városrészben található történelmi nevezetességek, a turisztikai potenciál nagy része A városrész elérhetősége kedvező (busz, és vasútállomás) jó kereskedelmi, szolgáltatási ellátás
Gyengeségek Egyes utcákban a belvíz és felszíni vízelvezetés fejlesztésre szorul A Főtér rekonstrukcióra vár Sok közintézmény fűtési rendszere korszerűtlen nem energia-hatékony A városi átlagnál elöregedettebb a városrész társadalma. nincs kerékpárút Kevés üres telek – mély fekvésű területen található Nincs igazi sétálóutca Kevés a vendéglátóhely
Lehetőségek A turisztikai potenciál erősödése, további befektetések megjelenése, ennek révén a Városközpont rekonstrukciója Az Önkormányzati beavatkozások a magánerős építkezések és felújítások növekedését fogja eredményezni
Veszélyek A régi épületek további leromlása
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
45
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
3.3.2. Lakóterületi övezet A városrész társadalmának és lakásállományának népszámlálási indikátorai
Lakónépesség Állandó népesség
/
Lakónépességen Lakónépességen Lakónépességen belül a 0-14 évesek belül a 15-59 belül a 60 év aránya évesek aránya felettiek aránya
4229 fő Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
22,9%
Felsőfokú végzettségűek a 25 Lakásállomány éves és idősebb népesség arányában
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya
49,4%
3,1% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 36,3%
1358 db
32,5%
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
39,9%
48,4%
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 57,2%
60,8%
16,3 %
A lakóterületi övezet Nagyhalászon lakhatási és közösségi szempontból központi szerepet tölt be. A város majdnem egésze mintegy 87,2%-ka lakik itt. A lakossági korösszetétel szinte megegyezik a városi átlaggal. Közepesen magas a közlekedés által okozott környezet terhelés, rendkívül kevés a magas színvonalú vendéglátóhely és a szálloda. A alacsony funkcióellátottság miatt kedvezőtlen a foglalkoztatási viszonyokat értékelő mutatók.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
46
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
4. Nagyhalász város anti-szegregációs Program Szegregátumok területi azonosítása Az integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Nagyhalász város antiszegregációs tervét, melynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Város rehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutatók alapján történt. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. A kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 4049%=fekete, 50-100%=pink).
Nagyhalász esetében elmondható, hogy a KSH rendelkezésünkre bocsátott adatai szerint négy terület minősül szegregátumnak, a 2001-es viszonyoknak megfelelően.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
47
Nagyh a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Mutató megnevezése
Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma / munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
Szegregátum_2. Szegregátum_1. (Csillag köz (Kígyós: Tiszarádi településhatár u. mindkét Malom u. mindkét oldala) oldala - Csillag köz)
Szegregátum_3. Szegregátum_5. Szegregátum_4. (Hunyadi u. (Rétköz u. - Gyár u. (Rétköz u. mindkét Pusztatemplom u. névtelen u. oldala mindkét oldala településhatár településhatár) Csillag köz - patak) névtelen u.)
Szegregátum_6. (Zalka Máté u. Damjanich u. Rákóczi u.)
98,1
81,2
85,8
68,9
91,2
55,9
0,0
1,0
0,5
0
1,8
2,1
100,0
69,1
64,9
78,4
63,6
41,7
90,0
82,9
83,8
68,9
83,2
76,7
60,0
37,3
43,9
33,9
38,9
14,3
50,0
13,4
16,7
16,1
11,1
0
48,1
34,5
38,8
25,5
36,8
29,4
79,0
63,5
57,3
45,3
82,4
25
26,3
24,0
17,7
9,4
70,6
8,3
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
48
Nagyh a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Település Belterület központ többi része Nagyhalász összesen
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Szeg_2.
Szeg_3. Szeg_4
Szeg_5.
Szeg_6
(Hunyadi u. (Zalka Máté (Zalka Máté u. . . Szeg-1. (Csillag köz (Rétköz u. Pusztatempl (Rétköz u. - Kossuth Kossuth u. (Zalka (Kígyós: településhat Gyár u. om u. u. - József József Attila u. u. Máté u. Külterület Tiszarádi ár - Malom névtelen u. mindkét Attila u. Hunyadi u. mindkét Damjanic u. mindkét u. mindkét településhat oldala Hunyadi u. Ibrányi u. oldala h u. oldala) oldala ár Csillag köz - település Ibrányi u. - településhatár Rákóczi Csillag köz) névtelen u.) patak) településhat Hunyadi u. határ) u.) ár - Hunyadi névtelen u. -
5 865 21,4 61,8 16,9
1 093 15,3 66,5 18,2
4 229 22,9 60,8 16,3
543 21,9 59,5 18,6
100 40,0 52,0 8,0
392 31,1 58,4 10,5
407 34,4 59,0 6,6
180 25,6 58,9 15,6
107 32,7 53,3 14,0
60 10,0 56,7 33,3
45,7
33,8
49,4
43,3
98,1
81,2
85,8
68,9
91,2
55,9
3,9
6,6
3,1
3,1
0,0
1,0
0,5
0,0
1,8
2,1
1 917 31,7
383 20,9
1 358 32,5
176 48,9
19 79,0
101 65,4
98 58,2
53 45,3
36 83,3
24 25,0
55,4
48,3
57,2
57,0
92,3
81,7
84,6
65,1
80,7
64,7
32,9
23,0
36,3
28,2
90,4
73,8
79,2
53,8
71,9
50,0
41,5
48,2
39,9
39,7
7,4
17,6
14,8
33,3
17,5
32,4
46,3 5 948
40,5 1 105
48,4 4 299
42,3 544
81,8 100
68,7 396
75,5 408
58,9 181
67,7 107
72,0 60
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
49
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az egyes szegregátumokat megvizsgálva eltérés mutatkozik a 2001-es KHS adatok alapján a lakónépesség számában, az iskolázottságban, a gazdasági aktivitásban, a lakások minőségi mutatóiban. Az előbb említett mutatók mindegyik szegregátum esetében negatív tendenciákat mutatnak, azonban e tendencia mértéke szegregátumonként eltérő nagyságú. Az 1. számú terület minden mutató tekintetében a leginkább veszélyeztetet terület. A helyszíni bejárások nem csak a látható infrastrukturális elmaradottságot teszik egyértelművé, de az itt élő lakosság státusza is rendkívül alacsony. Az itt élők 98,1 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami tovább rontja a munkába állás esélyeit. A lakóterületen nincs nyilvántartva felsőfokú végzettségű lakos, ami a jövő szempontjából azért kedvezőtlen, mert roma értelmiséggel a társadalmi integráció eredményesebb lenne. A táblázatból jól látszik, hogy erősen leromlott állapotú területről van szó, hiszen a lakásállomány közel 79%-a alacsony komfort fokozatú lakás. A szegregált terület a város legszélén a vasút által fizikailag is elválasztott perem területen helyezkedik el. Az 1,2,3,4,5 szegregátumként megjelölt terület statisztikai mutatók szerint nem mutat nagyobb vonalú eltérést, azaz ez a négy szegregátum egyformán veszélyeztetett. Ezekben a szegregátumokban a legfeljebb általános iskolai végzettségek aránya 81,2 % és 98,1 % közötti értékek közé esik, ami városi viszonylatban nagyon kiugró. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 45,3% és 83,3% közötti értéket mutat. A 6. szegregátum áll mutatóiban a legközelebb a város átlagához viszonyítva. Itt található a legtöbb felsőfokú végzettségű a 25 éves és idősebb népesség arányában, 2,1%. Itt a legalacsonyabb százalékot mutatja a legfeljebb általános iskolai végzettségek aránya az aktív korúakon belül, 55,9%, ami ennek ellenére is magasnak mondható. Továbbá a legalacsonyabb az alacsony komfort fokozatú lakások aránya, 25%. 4.1.
Anti-szegregációs helyzetelemzés
4.1.1. Lakáskörülmények 4.1.1.1. szegregátum Kígyós: Tiszarádi út mindkét oldala Mutató Szegregátumokban élők száma (összesen)
2010 2001 65 100 Lakásállomány (db) 17 19 Alacsony komfort fokozatú lakások száma 14 15 Forrás: 2010. Önkormányzat adatbázisa AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
50
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A területen nincs szociális bérlakás. Alacsony komfortfokozatú, általában szobakonyhás lakások. A saját tulajdonú lakásokban élőknek a felújításra, tereprendezésre nincs anyagi forrásuk. Az alacsony értékű, többnyire értékesíthetetlen lakóépületekben romák laknak. A 2010-es önkormányzati adatbázis szerint a szegregátumban élők száma jelenleg 65 fő, ami a 2001-es KSH adatokhoz képest 35%-os lakosságszám csökkenést mutat. A lakásállományban és az alacsony komfort fokozatú lakások számában pozitív irányba történő változást mutatnak az adatok. Az elmúlt időszakban a lakásállomány 10,5% csökkent (2 db), az alacsony komfort fokozatú lakások száma pedig 6,6%-os csökkenést mutat. 4.1.1.2. szegregátum Csillag köz - településhatár - Malom út mindkét oldala Mutató 2010 2001 Szegregátumokban élők száma (összesen) 378 392 Lakásállomány (db) 105 101 Alacsony komfort fokozatú lakások száma 69 66 Forrás: 2010. Önkormányzat adatbázisa A szegregátumban a Petőfi köz és a Paptava utca teljes mértékben roma lakosság a Ady utca valamint a Malom utca és a Petőfi utca szegregátumba tartozó részei vegyes lakosság. Nincs szociális bérlakás. Általában alacsony komfortfokozatú (magasabb komfortfokozatú többszobás lakások a Petőfi u., Ady u., a Malom u.-kon találhatóak, pár darab), túlnyomórészt szoba-konyhás lakások. A saját tulajdonú lakásokban élőknek, a felújításra, tereprendezésre nincs anyagi forrásuk. Lakóépületek értéke alacsony, ezért nehezen eladhatóak. A 2010-es önkormányzati adatbázis szerint a szegregátumban élők száma jelenleg 378 fő, ami a 2001-es KSH adatokhoz képest 3,57%-os lakosságszám csökkenést mutat. A lakásállományban és az alacsony komfort fokozatú lakások számában negatív irányba történő változást mutatnak az adatok. Az elmúlt időszakban a lakásállomány 3,96% os növekedést mutat (4 db), ezzel együtt nőtt az alacsony komfort fokozatú lakások száma is 4,54%-kal (3 db).
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
51
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
4.1.1.3. szegregátum Hunyadi út-Pusztatemplom út mindkét oldala- Csillag köz-patak Mutató
2010 2001
Szegregátumokban élők száma (összesen) 357
407
Lakásállomány (db)
102 98
Alacsony komfort fokozatú lakások száma
67
57
Forrás: 2010. Önkormányzat adatbázisa A szegregátumban a Petőfi utca ezen szegregátumba tartozó részén néhány nehezebb anyagi körülmények élő magyar családon kívül teljes mértékben roma lakosság lakik. Nincs szociális bérlakás. Általában alacsony komfortfokozatú, túlnyomórészt szobakonyhás lakások. A saját tulajdonú lakásokban itt élőknek, a felújításra, tereprendezésre nincs anyagi forrásuk. A 2010-es önkormányzati adatbázis szerint a szegregátumban élők száma jelenleg 357 fő, ami a 2001-es KSH adatokhoz képest 12,28%-os lakosságszám csökkenést mutat. A lakásállományban és az alacsony komfort fokozatú lakások számában negatív irányba történő változást mutatnak az adatok. Az elmúlt időszakban a lakásállomány 4,08% -os növekedést mutat (4 db), ezzel együtt nőtt az alacsony komfort fokozatú lakások száma is 17,5%-kal (12 db). 4.1.1.4. szegregátum Rétköz u. mindkét oldala – településhatár Mutató 2010 2001 Szegregátumokban élők száma (összesen) 236 180 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások száma
59 26
53 24
Forrás: 2010. Önkormányzat adatbázisa A szegregátumban fele-fele arányban található nehéz anyagi körülmények élő magyar és roma lakosság. Nincs szociális bérlakás. Általában alacsony komfortfokozatú, túlnyomórészt kétszobás-konyhás lakások. A saját tulajdonú lakásokban itt élőknek, a felújításra, tereprendezésre nincs anyagi forrásuk. A lakóépületek értéke alacsony, nehezen eladható.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
52
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A 2010-es önkormányzati adatbázis szerint a szegregátumban élők száma jelenleg 236 fő, ami a 2001-es KSH adatokhoz képest 31,1%-os lakosságszám növekedést mutat. A lakásállományban és az alacsony komfort fokozatú lakások számában negatív irányba történő változást mutatnak az adatok. Az elmúlt időszakban a lakásállomány 11,3% -os növekedést mutat (6 db), ezzel együtt nőtt az alacsony komfort fokozatú lakások száma is 8,3%-kal (2 db). 4.1.1.5. szegregátum Rétköz u. - Gyár u. - névtelen u. - településhatár - névtelen u. Mutató 2010 2001 Szegregátumokban élők száma (összesen) 144 107 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások száma
37 32 Forrás: 2010. Önkormányzat adatbázisa
36 30
A szegregátumban egyaránt élnek nehéz anyagi körülmények között élő roma és magyar családok is. Nincs szociális bérlakás. Általában alacsony komfortfokozatú, túlnyomórészt kétszobás-konyhás lakások. A saját tulajdonú lakásokban itt élőknek, a felújításra, tereprendezésre nincs anyagi forrásuk. A lakóépületek értéke alacsony, nehezen eladható. A 2010-es önkormányzati adatbázis szerint a szegregátumban élők száma jelenleg 144 fő, ami a 2001-es KSH adatokhoz képest 34,5%-os lakosságszám növekedést mutat. A lakásállományban és az alacsony komfort fokozatú lakások számában negatív irányba történő változást mutatnak az adatok. Az elmúlt időszakban a lakásállomány 2,7% -os növekedést mutat (1 db), ezzel együtt nőtt az alacsony komfort fokozatú lakások száma is 6,6%-kal (2 db). 4.1.1.6. szegregátum Zalka Máté u. - Damjanich u. - Rákóczi u. Mutató 2010 2001 Szegregátumokban élők száma (összesen) 70 60 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások száma
32 3 Forrás: 2010. Önkormányzat adatbázisa
24 6
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
53
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Nincs szociális bérlakás. Átlagos komfortfokozatú általában többszobás családi lakóházas övezet. A lakóterület felszámolásának nincs értelme, a terület szervesen beintegrálódik a városi szövetbe. A magántulajdonban lévő lakások értéke nem alacsony. Az itt élők nem tartoznak a legalacsonyabb státuszú réteghez, képesek saját erőből lakásaik felújítására és környezetük rendezésére. A 2010-es önkormányzati adatbázis szerint a szegregátumban élők száma jelenleg 70 fő, ami a 2001-es KSH adatokhoz képest 16,6%-os lakosságszám növekedést mutat. Az elmúlt időszakban a lakásállomány 33,3% -os növekedést mutat (8 db), ezzel együtt csökkent az alacsony komfort fokozatú lakások száma is 50%-kal (3db). 4.1.1.7. Összegz és Lakásviszonyok tekintetében a 6 szegregátumot két csoportba sorolhatjuk. Az 1 csoportba tartozók az 1-2-3-4-5-szegregátumok, míg a 2 csoportba sorolható a 6. szegregátum. Az 1 csoportba tartozók esetében elmondható, hogy a szegregátumok terültén a lakásállomány alacsony komfortfokozatú. Az 1-2-3-szegregátum esetében a szegregátumok romák által lakottak, a 4-5 szegregátum esetében a lakosság vegyes összetételű, a 6. szegregátumban nem laknak romák. Az alacsony státuszú lakosság, a 6. szegregátum kivételével a többi szegregátumra egységesen jellemző. Az 1-2-3szegregátum esetében a lakosságszám az elmúlt időszakban csökkenést mutat, 4-5-6 szegregátum esetében pedig növekedést mutat. 4.1.2. Infrastrukturális ellátottság 4.1.2.1. szegregátum A területen a víz, szennyvíz, elektromos hálózat, szélessávú internet-, kábeltelevíziós-, és kábeltelefon hálózat kiépített. A gáz hálózat a területen nincs kiépítve. Hetente egyszer megoldott a szemétszállítás szemétszállítási díj ellenében. Az utcai közkifolyóként működő kutak a vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelő darabszámban állnak a lakosság rendelkezésére. A szegregátum 1 utcából áll (Tiszarádi utca) mely, nemrég kiépített jó minőségű aszfaltburkolattal rendelkezik. A megfelelő csapadékvíz elvezetése és elszikkasztása is megoldott csapadékvíz elvezető folyókával csatorna befogadóba vezetve.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
54
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A terület funkcióellátottsága gyakorlatilag 0, a többi területen lakosságarányosan alacsony, de ez a város funkcióellátottságával összefügg (lásd funkcióellátottság táblázat). A kereskedelmi üzletek száma ezer lakosra 0 db városi szinten 3,6 db/ezer fő, a vendéglátóhelyek száma a területen 0.
4.1.2.2. szegregátum A területen a víz, szennyvíz, elektromos hálózat, szélessávú internet-, kábeltelevíziós-, és kábeltelefon hálózat kiépített. A gáz hálózat a Paptava és a Petőfi közutcák kivételével ki van építve. Hetente egyszer megoldott a szemétszállítás szemétszállítási díj ellenében. Az utcai közkifolyóként működő kutak a vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelő darabszámban állnak a lakosság rendelkezésére. A szegregátum 3 utcából és 2 utcarészből áll melyek közül a Malom utca része régi kiépített nagyon rossz minőségű aszfaltburkolattal (nagyon kátyús) rendelkezik. A megfelelő csapadékvíz elvezetése és elszikkasztása is régi csapadékvíz szikkasztó árkokkal megoldott. A Paptava és a Petőfi köz kiépítettsége még katasztrofálisabb, gyakorlatilag útalap sincs. A Malom és a Paptava utca kivételével a csapadékvíz elvezetés és szikkasztás sincs megoldva. A kiépítetlen úthálózat problémát jelent az idős rászorultak esetében, mivel – csapadékos időben - a mentő vagy egyéb gépjármű nem tudja megközelíteni az egyes utcákat. A házak előtti területek kezelése más városrészekhez képest rendkívül elhanyagolt. A terület funkcióellátottsága gyakorlatilag 0, a többi területen lakosságarányosan alacsony, de ez a város funkcióellátottságával összefügg (lásd funkcióellátottság táblázat). Városi szinten 3,6 db/ezer fő, a vendéglátóhelyek száma a területen 1. 4.1.2.3. szegregátum A területen a víz, szennyvíz, elektromos hálózat, szélessávú internet-, kábeltelevíziós-, és kábeltelefon hálózat kiépített. A gáz hálózat a Pusztatemplom utca kivételével ki van építve. Hetente egyszer megoldott a szemétszállítás szemétszállítási díj ellenében. Az utcai közkifolyóként működő kutak a vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelő darabszámban állnak a lakosság rendelkezésére.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
55
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A szegregátum 1 utcából (Pusztatemplom u.) és 1 utcarészből (Petőfi u.) áll melyek közül a Pusztatemplom utca része nemrég kiépített jó minőségű aszfaltburkolattal rendelkezik. A megfelelő csapadékvíz elvezetése és elszikkasztása is megoldott csapadékvíz elvezető folyókával csatorna befogadóba vezetve. A Petőfi út kiépítettsége katasztrofális. A csapadékvíz elvezetés és szikkasztás is csak részben van megoldva néhány szikkasztó árokkal. A kiépítetlen úthálózat problémát jelent az idős rászorultak esetében, mivel – csapadékos időben - a mentő vagy egyéb gépjármű nem tudja megközelíteni az egyes utcákat. A házak előtti területek rendkívül elhanyagoltak. A terület funkcióellátottsága gyakorlatilag 0, a többi területen lakosságarányosan alacsony, de ez a város funkcióellátottságával összefügg (lásd funkcióellátottság táblázat). A kereskedelmi üzletek száma 1 db, városi szinten 3,6 db/ezer fő, a vendéglátóhelyek száma a területen 1. 4.1.2.4. szegregátum A területen a víz, szennyvíz, elektromos hálózat, szélessávú internet-, kábeltelevíziós-, és kábeltelefon hálózat kiépített. A gáz hálózat az utca nagy részén kiépített. Hetente egyszer megoldott a szemétszállítás szemétszállítási díj ellenében. Az utcai közkifolyóként működő kutak a vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelő darabszámban állnak a lakosság rendelkezésére. A szegregátum 1 utcából áll (Rétköz utca) mely, kiépítetlen rossz minőségű burkolattal (leromlott állagú útalappal) rendelkezik. A megfelelő csapadékvíz elvezetése és elszikkasztása nem megoldott (nincs szikkasztó árok). A kiépítetlen úthálózat problémát jelent az idős rászorultak esetében, mivel – csapadékos időben - a mentő vagy egyéb gépjármű nem tudja megközelíteni az egyes utcákat. A házak előtti területek kezelése rendkívül elhanyagolt. A terület funkcióellátottsága gyakorlatilag 0, a többi területen lakosságarányosan alacsony, de ez a város funkcióellátottságával összefügg (lásd funkcióellátottság táblázat). A kereskedelmi üzletek száma ezer lakosra 0 db, városi szinten 3,6 db/ezer fő, a vendéglátóhelyek száma a területen 0. 4.1.2.5. szegregátum A területen a víz, szennyvíz, elektromos hálózat, szélessávú internet-, kábeltelevíziós-, és kábeltelefon hálózat kiépített. A gáz hálózat a Gyár utcai területen nincs kiépítve. A szegregátumhoz tartozó Rétköz utcai részen ki van építve. Hetente egyszer megoldott a szemétszállítás szemétszállítási díj ellenében. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
56
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az utcai közkifolyóként működő kutak a vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelő darabszámban állnak a lakosság rendelkezésére. A szegregátumban a Gyár utcai rész utjai kiépítetlenek nem rendelkeznek burkolattal. A Rétköz utca ezen szegregátumhoz tartozó részén aszfalt útburkolattal rendelkezik, melynek állaga leromlott. A megfelelő csapadékvíz elvezetés és elszikkasztás nem megoldott (nincs szikkasztó árok) egyik részen sem. A kiépítetlen úthálózat problémát jelent az idős rászorultak esetében, mivel – csapadékos időben - a mentő vagy egyéb gépjármű nem tudja megközelíteni az egyes utcákat. A házak előtti területek kezelése rendkívül elhanyagolt. A terület funkcióellátottsága gyakorlatilag 0, a többi területen lakosságarányosan alacsony, de ez a város funkcióellátottságával összefügg (lásd funkcióellátottság táblázat). A kereskedelmi üzletek száma ezer lakosra 0 db, városi szinten 3,6 db/ezer fő, a vendéglátóhelyek száma a területen 0. 4.1.2.6. szegregátum A területen a víz, szennyvíz, gáz, elektromos hálózat, szélessávú internet-, kábeltelevíziós-, és kábeltelefon hálózat a Damjanich utca Rákóczi utca felőli felét kivéve ki van építve. Igaz ezen az útszakaszon lakás nem található (kertvégek). Hetente egyszer megoldott a szemétszállítás szemétszállítási díj ellenében. Az utcai közkifolyóként működő kutak a vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelő darabszámban állnak a lakosság rendelkezésére. A szegregátum utcái (Zalka Máté, Rákóczi és Damjanich) nemrég kiépített jó minőségű aszfaltburkolattal rendelkeznek kivéve a Damjanich u. közművesítetlen részét, ahol nincs burkolat egyáltalán és nincs csapadékvíz elvezetés sem. A megfelelő csapadékvíz elvezetése és elszikkasztása teljesen megoldott csapadékvíz szikkasztó árokkal a Damjanich utca közművesített részén, illetve részben megoldott néhány szikkasztó árokkal a Rákóczi utcán. Egyáltalán nincs csapadékvíz elvezetés a Zalka Máté utcán. A terület funkcióellátottsága gyakorlatilag 0, a többi területen lakosságarányosan alacsony, de ez a város funkcióellátottságával összefügg (lásd funkcióellátottság táblázat). A kereskedelmi üzletek száma ezer lakosra 0, db városi szinten 3,6 db/ezer fő, a vendéglátóhelyek száma a területen 0.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
57
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
4.1.2.7. Összegzés A szegregátumokra egységesen elmondható, hogy a területeken a víz, szennyvíz, elektromos hálózat, szélessávú internet-, kábeltelevíziós-, és kábeltelefon hálózat kiépített. A szemétszállítás megoldott, az utcai közkifolyóként működő kutak megfelelő darabszámban állnak rendelkezésre. A csapadékvíz elvezetése és elszikkasztása a 4.-és az 5. szegregátumban nem megoldott. A gázhálózat teljes mértékben nincs kiépítve az 1. szegregátumba, de a többi 2.-3.-4.-5.-6. szegregátumban is csak részleges kiépítettség valósult meg. Kiépített jó minőségű aszfaltburkolattal rendelkezik az 1.-és a 6. szegregátum, 3. szegregátumban részben kiépített, míg a 2.-4.-5. szegregátumban rossz minőségű az aszfaltburkolat és az útalap. 4.2.
Foglalkoztatottság
A szociális és megélhetési problémák oka a rendszeres jövedelemszerzéshez történő hozzáférés hiányában és a munkaszocializáció alacsony színvonalában keresendő. A munkavállalók többsége Nagyhalászi lakos, mely azt jelenti, hogy ha lenne elegendő munkahely és a képzettségi színt magasabb lenne, gyakorlatilag minden munkavállaló el tudna helyezkedni, azonban ezzel a munkavállalók egy része nem tud, a másik része pedig nem akar élni. Másrészről a szocializációs problémák jelentik az akadályt a munkavállalási hajlandóság alacsony színvonalában. A több generációs munkanélküli családokban élő fiatalok nem rendelkeznek a munkára való nevelés és nem utolsósorban munkába állási „kényszer” mintájával. Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselői ismerik és felismerték e probléma „22-es csapdáját” de ennek feloldása csak igen hosszú idő és következetes munkával oldható meg melyben szerepe van a kormányzatnak, önkormányzatnak, és a roma társadalomnak. Az „Út a munkához” program keretében módosított - 2009. január 1-től hatályos jogszabályok célja, hogy elősegítse az önkormányzatok új típusú foglalkoztatási és segélyezési politikájának megvalósítását. A program fő célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Ugyanakkor a programban való részvétel nem ösztönzi a programba bekerülteket, hogy magasabb képzési formában vegyenek részt lehetővé téve a programból történő kilépésre. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
58
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A települési önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás biztosítása érdekében – minden év február 15-ig, 2009-ben április 15-ig – az állami foglalkoztatási szervvel egyeztetett foglalkoztatási tervet kell készíteniük. A Közfoglalkoztatási Terv egyéves időtartamra szól és tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak képzettség szerinti összetételét, azoknak a közfeladatoknak a megjelölését és ütemezését, amelyeket részben vagy egészben a közfoglalkoztatás révén kívánnak ellátni, továbbá az ellátásukhoz szükséges létszámot és a finanszírozáshoz rendelkezésre álló forrásokat. 4.2.1. Rendszeres szociális segélyezettek helyzetének elemzése, értékelése 2008. évi adatok Sorszám Megnevezés
1.
8.
Létszáma (a+b+c): a) egészségkárosodott b) nem foglalkoztatott c) támogatott álláskereső Munkák teljesülése: I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
Rendszeres szociális segélyben részesülő (fő) 320 25 183 112
Közcélú foglalkoztatásban részt vett (fő) 164 164 184 278 191 127
2008 évben 320 fő részesült rendszeres szociális segélyben, melyből 25 fő egészségkárosodott, 183 fő aktív korú nem foglalkoztatott, 112 fő támogatott álláskereső. Közfoglalkoztatásban 164 fő részesült, ebből 69 fő közcélú, 55 fő közhasznú és 40 fő közmunka foglalkoztatási formában vett részt.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
59
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
4.2.2. Közfoglalkoztatási terv az 1993. évi III. törvény 37/A. § (2) bekezdése alapján, a 2009. évi új szabályok szerint
Sorszám
1.
Megnevezés
Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek életkor szerinti várható összetétele összesen (a+b): a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti
Rendelkezés-re állási támogatásra jogosultak nemenkénti megoszlása (fő) férfi
nő
233
143
118 115
62 81
4.2.3. Aktív korúak ellátására jogosultak jövőbeni helyzetének tervezése, értékelése (2009. évi új szabályok szerint tervezett adatok alapján) Aktív (Köz)foglal(Köz)foglalkorúak koztatásba Sorkoztatásba Megnevezés ellátására nem szám bevonhatók jogosultak bevonhatók (fő) (fő) (fő) 1. Aktív korúak ellátására 408 jogosultak létszáma (a+b): a) rendszeres szociális 32 32 segélyezettek összesen: ebből: egészségkárosodott 21 21 55. életévét betöltötte 11 11 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani b) rendszeres munkavégzésbe 376 376 bevonhatók 2. Foglalkoztatásba 376
Elsősorban képzésre kötelezett 35 éven aluliak
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
60
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
3.*
4.*
5.*
6.*
bevonhatók életkora (a+b): a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti Neme (a+b): a) férfi b) nő Iskolai végzettsége: a) 8 ált. iskola alatti b) 8 általános c) szakmunkásképző vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik d) gimnázium e) szakközépiskola f) technikum g) főiskola, egyetem Háztartás formája: a) családban élő b) egyedül élő Képzésre kötelezett 35 éven aluliak létszáma iskolai végzettségük szerint (a+b): a) 8 ált. iskola alatti b) 8 általános
177 199 376 233 143 99 152 51 37 22 5 10 249 127 35
35
35 -
35
Nagyhalász város Önkormányzata a 2009. január 1-től hatályba lépett új szabályozásnak megfelelően a hátrányos helyzetű munkaképes személyek részére megszervezi a közfoglalkoztatást. Amennyiben a közfoglalkoztatási terv érvényességi ideje alatt a körülményekben lényeges változás következik be, az önkormányzat él a módosítás lehetőségével. Ennek felülvizsgálatát szükség szerint (de legalább negyedévente) elvégzi. Növekszik a foglalkoztatás a jövedelmi viszonyokban pozitív változás érhető el. Csökken a segélyezettek aránya. Nagymértékben megkönnyítheti a régóta nem foglalkoztatottak visszakerülését a rendszerbe. 2009.évben aktív korúak ellátására jogosult 408 fő, közfoglalkoztatásba be nem vonható ebből 32 fő, ezért munkavégzésbe bevonhatók száma 376 fő. Közfoglalkoztatásba bevonható legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma 251 fő, melyből 35 fő képzésre kötelezett, vagyis azok, akik nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
61
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2010-ben a szegregátumban összesen 278 fő rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel. (Lásd 2.4. pont alatti adattábla). Az adatokból megállapítható, hogy a közfoglalkoztatásba bevonhatók elsősorban a szegregátumokból kerülnek ki. 4.2.4. Roma Közmunka Pályázat Nagyhalász Város Önkormányzata konzorciumi megállapodás keretében részt vesz a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010/02 Roma Közmunka Pályázat elnevezésű felhíváson. Célja egyrészt a közfeladatok segítése, másrészt a cigányság életkörülményeinek javítása értékteremtő munkával. A szociális ellátás, a lakhatás segítésében is közreműködnek azoknál, akik önhibájukon kívül nem képesek erre. A programban 35 fő vesz részt. A létszámból segédmunkás 32 fő, brigádvezető 3 fő. A foglalkoztatás 5 hónapra szól. 4.2.5. Összegzés A fenti adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy a városban az önkormányzat lépett elő a legnagyobb foglalkoztatóvá. A 2010-es önkormányzati nyilvántartás szerint a szegregátumokban összesen 1250 fő él, ebből 278 fő rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon belül 93 fő, rendszeres szociális segélyben részesülők 8 fő, rendelkezésre állási támogatásban részesül 189 fő. (Lásd adattábla 2.4. pont alatt.) Tehát a foglalkoztatásban kiemelt szerepet kap a közfoglalkoztatás. 4.3.
Jövedelmi viszonyok, segélyezés
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktívkorúakon (19-62 évesek) belül Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon (1962 évesek) belül
1.szegreg 2.szegreg 3.szegreg 4.szegreg 5.szegreg 6.szegreg összes átum átum átum átum átum átum en 65 80 87 4 15 17 258
25
31
11
9
10
7
93
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
62
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Rendszeres gyermekvédelm i kedvezményre jogosult gyermeket/gye rmekeket nevelők száma Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma
97
83
92
54
21
6
353
2
0
2
2
1
1
8
62
48
57
9
9
4
189
Ha a szegregátumonként rendelkezésre álló adatokat összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, az alkalmazott mutatók alapján, hogy mindegyik szegregátum elmaradottságot mutat a jövedelmi viszonyok, és segélyezések területén. Azonban kisebb, nagyobb eltérések tapasztalhatók az egyes mutatók kapcsán. Egyértelműen megállapítható az iskolai végzettség, a jövedelmi és a segélyezési viszonyok közötti összefüggés. Mi szerint: minél magasabb az egyes területeken élők iskolai végzettsége, annál kevesebben rendelkeznek nem rendszeres munkajövedelemmel, annál kevesebben veszik igénybe a rendszeres gyermekvédelmi – és rendelkezésre állási támogatást. Ennek függvényében az 1.-2.-és a 3. szegregátumban találhatók nagyobb arányban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, melynek alapján megfigyelhetők, hogy az itt élőket érinti nagyobb arányban a kedvezmények, támogatások és segélyek igénybevétele. 4.4.
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés 4.4.1. Oktatás
A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés Nagyhalászban biztosított. Az óvodáskorúakat tekintve a városi önkormányzat minden igényt ki tud elégíteni. Az általános iskolai korosztályt tekintve a gyerekek a város iskoláiban tanulhatnak integrált oktatás keretein belül. Az integráció előkészítésének időszakában az előkészítést végző munkacsoport áttekintette a település hosszabb távú fejlesztésének lehetőségeit, kényszereit.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
63
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az intézmények feladatrendszerének és finanszírozásának elemzésekor láthatóvá váltak azok a feladatátrendezési kényszerek, és finanszírozási problémák, melyek egy hosszú távú döntést indukálva az intézményi integráció megerősítését, a feladatok koncentrálását, a feladatellátók számának optimalizálását erősítette. Az integráció előkészítése során elemzésre kerültek a közoktatási törvényből adódó feladatok, azok hatása a város – kistérség oktatási rendszerére: Esélyegyenlőségi, integrációs feladatok; A nem szakrendszerű oktatás bevezetése; A kompetencia alapú oktatási stratégiák kidolgozása meghonosítása; Az iskolai lemorzsolódás csökkentése. A közoktatási törvényben megfogalmazott esélyegyenlőségi-integrációs feladat-rendszer az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér elemzése azt igazolta, hogy pályázati rendszeren keresztül fejleszteni és modernizálni szükséges a közoktatási feladatot ellátó intézményeket az oktatási infrastruktúrát. Ennek keretében Nagyhalász Város Képviselőtestülete 2007. 07. 01. hatállyal új közös igazgatású közoktatási intézményt alapított /11/2007. (IV.05.) számú határozat/ az Oktatási Centrum, a Báthori István Általános Iskola, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola, a Tinódi Sebestyén Alapfokú Művészeti Iskola és Alkotóház és az Egyesített Óvodai Intézmények önállóan és részben önállóan működő költségvetési szervek megszüntetésével. Mikrotérségi szerepkör Nagyhalász város és Tiszarád község Társulási Megállapodást kötött 2008.augusztus. 01.-jén, a közoktatási intézmények, általános iskola és óvoda közös fenntartására. A megállapodás értelmében az általános iskolai oktatásról a Csuha Antal Általános Iskola (Nagyhalász) gondoskodik, melynek tagintézménye a Tiszarád, Kossuth u.75.szám alatti intézmény. 4.4.1.1.
Óvoda
Az óvodai nevelési feladatokat a Tündérkert Óvoda (Nagyhalász) látja el, melynek tagintézménye a Tiszarád, Kossuth u.75.szám alatti intézmény. Férőhelyek száma Tündérkert óvoda 1.Tagóvoda.Arany J.75.sz. 2.Tagóvoda, Tiszarád, Kossuth u.75.sz. Összesen
100 100
Beíratott gyerekek száma 95 104 27 226
HH
41 68 16 125
HHH SNI
5 7 0 12
1 1
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
64
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A teljes körű óvodáztatás feltételei adottak. 2008-ban az intézményekben teljes felújításra került sor. 4.4.1.2. Iskola Nagyhalászban egy általános iskola működik 3 telephellyel. Tanulók száma HH/HHH tanulók SNI tanulók Csuha Antal Ált. Isk. 328 228/64 14 Nagyhalász, Arany J.u.73. Csuha Antal Ált. Isk. 268 182/59 1 Nagyhalász, Arany J.u.9. Csuha Antal Ált. Isk. 23 21/20 1 Tiszarádi Tagiskolája Összesen: 619 431/143 16 Forrás: 2008. KET Nagyhalász KIR-STAT 2009.október havi jelentés szerint: Tanulói SNINapközis Évfolyam HH létszám integráltan tanuló ismétlő okatott Csuha Antal Ált. 568 11 118 24 367 Isk. Nagyhalász, Arany J.u.9. szám és a 73.szám alatti együtt 1-8.évfolyam Csuha Antal Ált. 17 2 16 2 17 Isk. Tiszarádi Tagiskolája 1-4.évfolyam Összesen: 585 13 134 26 384
HHH
122
12
134
Helyzetelemzés megállapításai HH/HHH gyerekek teljeskörű nyilvántartásának megvalósítás. A 2008-as és 2009.októberi adatok alapján megállapítható, hogy a HH/HHH tanulók létszáma csökkent. Ez az összes tanuló létszám csökkenéséből is adódhat, mely 619-ről, 585-re csökkent. Az SNI tanulók létszáma minimális, 1 fővel növekedett a rendelkezésre álló adatok szerint. 2010/2011-es tanévtől bevezetésre kerül a nemzeti kisebbségi oktatás. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
65
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az iskola 2007-ben megalkotta a Csuha Antal Általános Iskola tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programját. Az általános iskolában nincs szegregáció, az osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően történt. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek között még mindig magas a lemorzsolódás aránya. Növekszik a középiskolába jelentkező HH/HHH gyermekek aránya, de lemorzsolódásuk, kimaradásuk súlyos probléma. Az intézmények, ha kismértékben is, de lemaradnak a kompetenciamérésekben az országos átlagtól, mely szövegértésből az országos átlag fölött teljesített. Az önkormányzat a közoktatási törvény előírásait is figyelembe véve minden évben áttekinti a beiskolázási körzethatárokat és az esélyegyenlőség megteremtését szem előtt tartja. Nehezíti az ilyen irányú tevékenységet, hogy az integrációra vonatkozó előírások normatív támogatással ösztönözöttek, nincs általánosan érvényes előírás. A fenntartó önkormányzat pályázatot nyújtott be bővítésére, felújítására, melynek megvalósítása folyamatban van. A tartalmi fejlesztések (tantermek, fejlesztő helyiségek, előadók) lehetőséget teremtenek az IKT eszközök fogadására. A lakóterületeken nagy arányban élnek iskoláskorú és fiatalabb gyerekek, akik egészséges fejlődéséhez hiányoznak a megfelelő anyagi feltételek, ez a legtöbb családban nincs meg. A lakóterületszerű környezet és a rossz szociokulturális háttér komoly lemaradásokat eredményez a gyermekeknél a közoktatási rendszerben, ez alapvetően meghatározza előrehaladásukat. A romaság társadalmi hátrányainak nagy része a hatalmas méretű iskolai lemaradásukból származik. Az iskolai végzettség függvényében csökken a munkanélküliség kockázata. Nagyhalász város a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 90§-a alapján az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények a működési (beíratási) körzetek meghatározása során eleget tesz a közoktatási törvény 66.§-ban meghatározott előírásoknak. A város elkészítette a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetértékelését, majd az erre alapozott Intézkedési Tervét, melyet a Képviselő-testület jóváhagyott, és az Antiszegregációs tervben is hivatkozunk. Nagyhalász rendelkezik a törvényben szabályozottaknak megfelelően hat évre szóló - az alapfokú oktatást működtető - Intézkedési tervvel, mely az integrációs és Anti Szegregációs feladatokat is tartalmazza. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2008-2014) időarányos vizsgálata HHH tanulók teljes körű nyilvántartása- szülők nyilatkozata iskolai végzettségükről AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
66
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Mivel a jegyző nem kötelezheti a szülőket a nyilatkozat megtételére, ezért erről a szülők érdeküknek megfelelően tesznek csak nyilatkozatot. Jelenleg is folyamatos. Szakember ellátottság- HH/HHH tanulók fejlesztésének pedagógiai módszertana Az IPR alkalmazását segítő tantestületi továbbképzések megvalósítását célzó pályázat benyújtásának határideje 2010. június hó. A pályázat benyújtását vállalják. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása - Együttneveléshez szükséges módszertani ismeretek. Gyógypedagógus, logopédus, gyógy testnevelő alkalmazásban áll. IPR program bevezetése Létszámban nem felelnek, melyet hivatkozásuk szerint az Oktatás Minisztérium esélyegyenlőségi szakértőjével utólagosan egyeztettek (KET felülviszgálata 2010-ben esedékes) Óvodai integrációs program 2010/2011-es tanévtől bevezetésre kerül a nemzeti kisebbségi oktatás az óvodában is. Érettségit adó középiskolába, minőségi szakképzést biztosító szakiskolába történő továbbtanulás 7. és 8. osztályos HHH tanulók részére a továbbtanulást segítő felvételire való felkészítésén belül, matematika és magyar tantárgyakból felzárkóztatások folynak. - 250 óránál nagyobb arányú hiányzás Szükséges lenne az igazolt, és igazolatlan hiányzások külön választása. Az együttműködést a szülőkkel a hiányzások visszaszorításának érdekében a pedagógusokon kívül, segíti a védőnő, ifjúságvédő és a családsegítő- és gyermekvédelmem szakemberei. Infrastruktúrás feltételek biztosítása TIOP 1.1.1. pályázati konstrukción való részvétel segíti a megvalósulást. A Tiszarádon működő tagintézmény megszüntetése, és a központba történő integrálása. 2009-ben a Tiszarádi tagintézményre nyertek az Önkormányzati Minisztériumtól felújításra, melynek tartalmi eleme, hogy további 5 évre vállalták az intézmény fenntartását. Mindez a KET figyelmen kívül hagyására hívja fel a figyelmet. Tagiskolába való bejárás Az Oktatási törvényben előírtak megfelelően 1 közcélú felügyelő biztosított.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
67
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
4.4.2. Szociális alapszolgáltatások A szociális alapszolgáltatásokat az önkormányzati intézmények, és az önkormányzat részvételével a Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás Intézményei közé tartozó Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ biztosítják. Tevékenységüket a város egész területére kiterjesztik és ezen túl Tiszarád és Tiszatelek a mikro körzetük. A szegregált lakóterületeken a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat szakemberei napi rendszerességgel fordulnak meg. A szegregált lakóterület halmozódó szociális problémáit tapasztalva a szociális és gyermekjóléti szakemberek adott területen való jelenléte két féle módon valósul meg: területi munka (családlátogatások): a védőnői -, a gyermekjóléti, és a családsegítő szolgálat családlátogatásainak száma éves átlagban kb. 12.000 alkalom. Ezek 85%- a (becsült érték) a szegregátumban valósul meg. kitelepített szolgáltatások szervezése az elérhetőség könnyítése szem pontjából, pl.: játszóházak, családi napok, nyári napközis tábor, munkaerő-piaci információs napok, nyári gyermekétkeztetés. (valamennyi ingyenes szolgáltatás) 4.4.3. Egészségügyi alapszolgáltatások A település tekintetében megoldott a háziorvosi ellátás. Önálló praxisjoggal rendelkező házi gyermekorvos működik. Fogászati rendelő működik, amelyeknek ellátási körzete az egész kistérség területére kiterjed. Központi orvosi ügyelet, mikrotársulás által biztosított. Iskolaegészségügyi és foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosított. Védőnői feladatellátás biztosított, gyógyszertár üzemel a városban. 4.5.
Közlekedési lehetőségek
A tömegközlekedés a két buszjárattal megoldott, egy járat útvonalának meghosszabbítására azonban igény jelentkezett. Probléma, hogy a szolgáltató többször jelezte, hogy a lakóterületről felszálló utasok gyakran nem váltanak jegyet és magatartásukkal zavarják a többi utast. Ennek megszüntetésére a Kisebbségi Önkormányzat felvilágosító munkával ígért segítséget, mely eredménytelen maradt, így az önkormányzat foglalkoztatási jogviszony keretében biztosít felügyeletet a járatokra. 4.6.
Az elmúlt időszak és a folyamatban lévő Anti Szegregációs intézkedések
Nagyhalász városa az elmúlt 10 évben összefoglalóan az alábbi fejlesztéseket valósította meg:
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
68
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Közszolgáltatások minőségének fejlesztése, elérhetőségének javítása: - Infrastruktúra fejlesztése; - Közlekedésbiztonság javítása; - Településkép javítása; - Esélyegyenlőség biztosítása, akadálymentesítés előrehaladása; - Kulturális örökség megóvása; - Gazdaságélénkítés; - Közösségi terek fejlesztése. Mivel a közszolgáltatások és közösségi intézmények mindegyike a település központban található, így a szegregátumok területein elsősorban foglalkoztatást célzó és kisebb mértékű infrastrukturális fejlesztési beavatkozások történtek, amelyek elsősorban a városi peremterületek leszakadásának felszámolását irányozták elő. A különböző egyéb fejlesztések pedig, amelyek elsősorban a Belváros területére koncentrálódtak, egyaránt pozitívan érintették a szegregátumok területén élő lakosságot is, hiszen magasabb színvonalú szolgáltatásokat tettek elérhetővé. -
2006-ban a Kígyó utcában új út épült és a Tyúksor kapott út alapot a hazai forrás bevonásával a LEKI keretből. Csatlakoztak a Wififalu programhoz. A program keretében 12 db kiépítési lehetőséget kaptak, melyből 8 db a szegregátumokban valósult meg. A Kríziskezelő Programban közel 200fő vesz részt. Megalakult a Munka-Társ Szociális Szövetkezet 7 fővel, melyből 4 fő roma származású.
Megvalósítás alatt álló projektek, melyek érintik a szegregátumokat is: -
-
ÉAOP 5.1.1/E Helyi településfejlesztési akciók Nagyhalász Városháza és Csuha-Kállay kúria külső felújítása, kúria környezetének rendezése A fejlesztés három projektelem megvalósítását kívánja elérni: A Polgármesteri Hivatal épületének külső homlokzat felújítása, a tőle 300 méterre található CsuhaKállay kúria épületének külső felújítása, s harmadik elemként a kúria környezetének rendezése, a meglévő kúria-park rekonstrukciója. TÁMOP 3.2.4-08/1 "Tudásdepó-Expressz" - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében Könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés Tudástár létrehozása - Könyvtári szolgáltatások fejlesztése a nagyhalászi Városi Könyvtárban
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
69
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A projekt keretében megteremtjük a színvonalas és korszerű könyvtári ellátás alapjait az ibrány-nagyhalászi kistérségben. A HunTéka integrált könyvtári rendszer adaptálása az országos könyvtári rendszerbe történő bekapcsolódást, az őrzött dokumentumok egységes országos lelőhely-nyilvántartásba történő bekerülését teszi lehetővé. A kialakítandó honlap interaktivitásának megteremtésével a könyvtárosok és az olvasók közötti új formátumú kommunikáció jöhet létre.
4.7.
-
TIOP 1.2.3-09/1 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése "Tudásdepó Expressz" Nagyhalász Város Önkormányzata Rétközi könyvtárak összefogása az előrelépésért
-
TIOP-1.1.1/07/1 - A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Kiemelt célja az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése, az ún. „Intelligens iskola” létrehozása, amely elsősorban az informatikai infrastruktúra fejlesztésére koncentrál. A fejlesztés így minden közoktatási intézmény (kivéve óvodák) számára egységes alapinformatikai infrastruktúrát biztosít, mely nélkülözhetetlen feltétele a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének és hozzájárul a területi különbségek mérsékléséhez és kiegyenlítéséhez. Összefoglalás
Az elemzések eredményei indokolják az Anti Szegregációs Terv kidolgozását és beépítését az Integrált Városfejlesztési Stratégiába. A szegregátumokban élő lakók többsége szoba-konyhás lakásban él. A lakások alacsony komfortfokozatúak, sok lakásban - annak ellenére, hogy az önkormányzat rendszeres lakásfenntartási támogatással segíti a rászorulókat - a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a szolgáltató kikapcsolja az éppen érintett közüzemi szolgáltatást. Ebben jelentős előrelépést sikerült elérni azzal, hogy a támogatást közvetlenül a szolgáltatónak utalja az önkormányzat. Az összes lakás csupán 50%-ában építették ki a mellékhelyiséget. A többi lakás lakói a házak mellett kialakított latrinákat használják. A lakáskörülményeket nagyban rontja, hogy a viszonylag szűk alapterületű lakásokban több generáció él együtt. A szegregátumokban az elvándorlás nem jellemző. Az itt élők többsége halmozottan hátrányos helyzetű, körükben igen nagyfokú az alulképzettség, magas a munkanélküliség, rossz szociális körülmények jellemzik a családok többségét. Azt is látni kell azonban, hogy helyzetükön kizárólag szociális támogatások nyújtásával segíteni nem nagyon lehet. Társadalmi, komplex programra van szükség, melybe a szociális segítségnyújtáson túl, az oktatást, a foglalkoztatást, az egészségügyet, a lakáskörülmények javításának elősegítését érintően vállal szerepet az önkormányzat is. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
70
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A szegregált lakóterületen hangsúlyosabb szociális beavatkozásokra van szükség. E leszakadt, kirekesztődött állapot a rendszerváltást követő másfél évtizedben elmélyült, amely állapotból az ott élők – érthető módon - önerőből nem tudtak kitörni. Ezzel párhuzamosan hiányoztak azok a komplex programok és eszközök, amelyek elsősorban ezen csoport társadalmi – ezen belül munkaerő-piaci, oktatási, lakhatási integrációját, reintegrációját célozta volna meg. A társadalmi kirekesztődés, a több mint egy évtizedes tartós munkanélküliség, az underclass osztályba való átcsúszás következtében a deszegregációs – integrációs elképzelések, törekvések csak átgondolt és koherens, következetesen alkalmazott és végig vitt programokkal, célzott adekvát intézkedésekkel valósíthatók meg, amelynek feltétele az érintettek együttműködése is. E cél elérését szolgálja a jelen Anti Szegregációs Terv, amelyben a szegregáció lebontásának és az integráció előmozdításának, megvalósításának alapvetéseit, eszközrendszerét és erőforrásait határozzuk meg, foglaljuk össze, amely a továbbiakban a város ez irányú célkitűzéseinek alapdokumentuma. Városi szinten biztosítottak az intézményi feltételek a közszolgáltatásokhoz történő hozzáféréshez, a területmutatók alapján történő lehatárolása nem jelenti azt, hogy a szegregált terület fizikai értelemben bármilyen módon el lenne zárva e szolgáltatásoktól. A közfoglalkoztatás és a segélyezési, támogatási rendszer megfelel a jogszabályi kereteknek, hatékonysága az országos normatív elvárásoknak felel meg. A szegregátum infrastrukturális helyzete sok problémával terhelt, melyek megoldása elsősorban pénzügyi források kérdése. Ugyanakkor sokat tehet az Önkormányzat szabályozási eszközökkel mely a szegregátumban élő alacsony jövedelmű lakosság sajáterő hozzájárulását segítheti az út, szennyvíz és egyéb infrastrukturális fejlesztések forrásainak biztosításánál. Az Anti Szegregációs program kidolgozásában résztvevők abban is egyetértettek, hogy a probléma gyökere a foglalkoztatás és a rendszeres jövedelemhez jutás feltételeinek megteremtése. Az elemzések azonban azt is világossá teszik, hogy a kialakult helyzethez hozzájárult a roma társadalom alacsony képzettsége, iskolázottsága, a jelenlegi támogatási rendszer, az a generációkra visszavezethető életmód, mely nem teremt motivációt a tanulásra és a foglalkoztatásra. A helyzet megoldásában szerepe van a kormányzatnak, önkormányzatnak és a vállalkozói szektornak éppen úgy, mint a szociális gazdaságnak, az egyházaknak az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseknek, felvilágosításoknak, életmód vezetési tanácsadásnak és még egyéb programoknak egyaránt. Mind ezek mellett szemléletváltásra van szükség mind a kisebbségi mind a többségi társadalom részéről egyaránt. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
71
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5. Stratégiai fejezet 5.1.
Nagyhalász hosszú távú jövőképe
Nagyhalászon ezen IVS megalkotásáig nem létezett olyan fejlesztési dokumentum, mely a város hosszú távon elérendő céljait egységesítve, konzekvens stratégiai hierarchiába rendezte volna. Ezért Nagyhalász városának integrált városfejlesztési stratégiájának elsődleges célja a stratégiát alkotó célrendszer megfogalmazása és mindezek végrehajtható intézkedésekre való lebontása. A város gazdasági, társadalmi és közigazgatási jellegzetességeit, valamint helyzetének lehetőségeit figyelembe véve az alábbi átfogó cél fogalmazható meg a város egészére nézve: „ Nagyhalász épített környezetének esztétikus megújításával, valamint diverzifikált városi szolgáltatás-kínálatával migrációs központtá válik. A pozitív migrációs hatások tovább erősítik a város gazdaságát. A kereslet növekedésével javul a helyi vállalkozások versenyképessége, jövedelemtermelő képessége, ezáltal jelentősen csökken a munkanélküliség. A városban élénk kulturális élet bontakozik ki, mely hozzájárul egy karakteres lakók számára értékelhető városi termék kialakulásához.” A fent vázolt stratégiai cél jellegzetessége, hogy mindhárom város számára fontos célcsoportot megszólítja. Egyrészről kedvezően érinti a város mindenkori lakosságát az életminőség javulásán keresztül, másrészről a felpörgetett térségi és városi gazdaság, illetve a környezethez képest arányaiban növekvő lakosság kedvező feltételeket teremt a helyi vállalkozások számára, továbbá a város vonzáskörzetében élők is profitálnak a fejlődésből. A fent vázolt jövőkép tömörsége miatt implicit módon tartalmazza az alábbi célállapotokat: A város területén kialakítandó ipari területek és ipari park szolgáltatások bemutatkozásával erőteljes, öngerjesztő és fenntartható fejlődés indul, mely a városi szinten túlmutatva a kistérségben is hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez. Az így indukált kedvező szociális hatások továbbgyűrűzésével a munkanélküliség kistérségi szinten is érezhetően csökken. Megtörténik a város jelenlegi funkciójára alkalmatlan, illetve korlátozottan alkalmas épületeinek átalakítása, funkcióinak újragondolása A város megőrzi épített örökségét, és esztétikus városképi elemekkel egészíti ki azokat. A városlakók sokszínű szolgáltatás-kínálatot élvezhetnek, ugyanez igaz a város közvetlen közelében élőkre. Nagyhalász közlekedése racionalizálásra és újragondolásra kerül, infrastrukturális szűk keresztmetszetei megszűnnek. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
72
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Természeti környezet megőrzésével és középpontba helyezésével sajátos városkép alakul ki, az ezzel létrejövő turisztikai potenciál kiaknázásra kerül. Megoldódnak a város szociális problémái, a hátrányos helyzetű csoportok haszonélvezői lesznek a városban kibontakozó gazdasági fellendülésnek.
A stratégiai tervezés célrendszere a fenti célok átfogó megvalósítását szolgálja. 5.2.
Stratégiai célhierarchia
Nagyhalász integrált városfejlesztési stratégiája a következők szerint fogalmazza meg a város hosszú távon elérendő stratégiai célját: „ Nagyhalász épített környezetének esztétikus megújításával, és diverzifikált szolgáltatás kínálatával térségi migráció célpontjává és ezáltal gazdasági központtá válik” 5.2.1. Tematikus célok Nagyhalász a fent vázolt átfogó cél eléréséhez szükséges célhierarchia megalkotásához 7-8 éves tematikus célokat vezet be. Ezek a célok, mivel többnyire a városfejlesztés egy speciális területét érintik, a megvalósításuk könnyebben nyomon követhető, illetve hatásuk is hatékonyabban mérhető fel. A tematikus célok között végrehajtási rangsor felállítása szükséges, ugyanakkor az optimális kedvező hatások elérése érdekében lehetőség és szükség van az egyes tematikus célokban foglalt beavatkozások párhuzamos végrehajtására. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapján a Nagyhalász tematikus céljai a következők: Helyi gazdaság élénkítése Térségi centrum szerepkör erősítése Városi infrastruktúra fejlesztése Esztétikus városkép kialakítása 5.2.1.1. Helyi gazdaság élénkíté se Lévén, hogy a vidéki kisvárosokat leginkább sújtó migráció egyik kiváltó oka a munkalehetőségek hiánya, így Nagyhalászon is elsődleges fontosságú a térség gazdaságának alapját adó kis- és középvállalkozások versenyképességének megalapozása, munkahelymegtartó képességének növelése. Ezek a vállalkozásformák a legérzékenyebbek a költségeik változásaira, ezért gazdaságélénkítés céljából a pénzeszközök visszajuttatására is lehetőséget adó helyi adórendszert szükséges bevezetni.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
73
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A térségi piac kialakulását bátoríthatja egy az önkormányzat közreműködésével, egy helyi érdekeltségű pénzintézet által kibocsátott „kvázi pénz”, mely biztosítaná a helyi munkavállalók által megkeresett pénzösszeg helyi gazdaságba való visszakerülését. A munkáltatók részlegesen ezen pénzeszköz alkalmazásával térítenék meg a munkavállalók bérét. Az alkalmazás bátorítása érdekében az önkormányzat a helyi adókat érintő kedvezmények igénybevételét a fenti rendszer bevezetéséhez köthetné. A fenti gazdasági jellegű innováció bevezetése mellett szükség van az ipari infrastuktúra feltételrendszerének javítására, az ipari park fejlesztésére, egyes esetekben nagyobb beruházások közműfejlesztés finanszírozásának átvállalására. A fent vázolt fejlesztések eredményeként a térség gazdasága jelenlegi helyzetéből kiindulva sokkal közelebb kerül az önfenntartáshoz, ami a fentartható fejlődés egyik térségi feltétele. Várhatóan megnövekszik a kvalifikált munkaerő iránti kereslet, ennek biztosítása érdekében az oktatási rendszert alkalmassá kell tenni a megfelelő átképzések lefolytatására. Fejlesztési prioritások: Helyi vállalkozások munkahelymegtartó képességének növelése Térségi mikrogazdaság kialakítása Ipari park fejlesztése, vállalkozáskönnyítő infrastrukturális beruházások megkezdése Lakosság átképzési lehetőségének biztosítása 5.2.1.2. Térségi centrum szerepkör erősítése A vidéki kisvárosokat sújtó migráció másik fontos előidézője a központi szerepkör hiányával járó csökent szolgáltatás-kínálat. A városi népességcsökkenés megállításához, majd megfordításához szükséges szerteágazó városi szolgáltatások biztosítása különösképpen az oktatási és egészségügyi rendszer tekintetében. Az oktatási rendszer etalon-értékű fejlesztése migrációs célponttá teheti a várost a gyermekes családok körében, továbbá hosszú évekre biztosítja a családok városhoz kötődését. Az egészségügyi háló ellenben nem hozzáadott értéket képvisel, hanem elengedhetetlen feltétele nagyobb népesség kialakulásának a városban, csakúgy, mint a megfelelő közbiztonság biztosítása. A fentiek fényében fejlesztések szükségesek az oktatás és az egészségügy rendszerében, továbbá szükség van a városban működő rendőrség és a tűzoltóság szolgálati feltételeinek javítására. A fent említett városi szolgáltatások megfelelő elérhetőség biztosítása mellett hatékonyan és kedvezően alakítja a város és a hozzá kapcsolódó térség viszonyát, ezáltal megnő Nagyhalász térszervező ereje. Fejlesztési prioritások: Városi szolgáltatások központosítása, elérhetőségük biztosítása Oktatási rendszer feltételeinek javítása, minőségi fejlesztése Egészségügy fejlesztése Szociális ellátórendszer fejlesztése AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
74
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Közbiztonság javítása Információs infrastruktúra javítása 5.2.1.3. Városi Infrastruktúra fejlesztése
Nagyhalász központi szerepét támogató szolgáltatások csak akkor képesek ezt biztosítani, ha azok a város és a környék lakosai számára könnyen elérhetők. Ennek érdekében a városi közlekedési infrastruktúra, legfőképpen az úthálózat és a tömegközlekedés feltételrendszerének javítása szükséges. Nem szabad, hogy a megnövekedő vonzáskörzet okozta növelt közlekedési terhelés a városközponton csapódjon le, ezáltal téve lehetetlenné a funkciógazdag városközpont kihasználását és az esztétikus épített környezet élvezetét. Ennek elkerülése érdekében a belváros közlekedését racionalizálni kell, egyes területek forgalommentesítésével. Ugyanakkor számításba kell venni az áthelyeződő gépjárműforgalom okozta más városrészeket érintő terhelések hatását. A városban célszerű rekreációs területek kialakítása, mely könnyen megközelíthető, ugyanakkor az ártó forgalomterheléstől is mentes. Fejlesztési prioritások
Önkormányzati úthálózat minőségi fejlesztése A város elérhetőségének javítása Parkolóövezet kialakítása Sport és rekreáció feltételrendszerének javítása 5.2.1.4. Esztétikus városkép kialakítása
Egy esztétikus városkép nagyban hozzájárul a város karakterének kialakításához, adott esetben megőrzéséhez. Ez a városvezetés szerint elsődleges fontosságú a népességszám megőrzéséért és későbbi kibővítéséért folytatott harcban. A fejlesztési program legfontosabb eleme a belváros épített környezetének minőségi kialakítása, mely élvezhetővé teszi azt a helyi lakosok, valamint az idelátogató turisták számára. Kedvező helyet teremt vendéglátóhelyek, kereskedelmi és szolgáltató egységek elhelyezéséhez. Így támogatja a város gazdaságfejlesztési és térségi centrum elképzelését egyaránt. Az élhető környezet megteremtésében nagy szerepe van a zöldfelületek megfelelő arányának kialakításának, ezért a városban tervezett fejlesztések sehol nem eredményezik a város környezeti állapotbeli károsodását, ezzel ellentétben a zöldfelületek intenzívebb alkalmazása várható. Fejlesztési prioritások: Városközpont forgalomterhelésének enyhítése Épített környezet értékeinek megóvása Zöldfelületek arányának javítása Rendezvényhelyszínek kialakítása AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
75
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.2.2. Városrészi Célok Nagyhalász városvezetése a feljebb vázolt átfogó stratégiai célokat közép-hosszú távon, több fázisban tartja megvalósíthatónak. Ezek szerint amennyiben a stratégiai célt 10-15 év távlatában tekintjük irányadónak, úgy az ennek megvalósulását támogató részcélok ennél rövidebb idő alatt 6-8 éven belül teljesíthetők. A városrészek meghatározásánál igyekeztünk a kisváros azon főbb részeit lehatárolni, amelyek funkcionalitásukat tekintve is önálló egységként működnek. Ezek alapján Nagyhalászt négy városrészre osztottuk, melyek egyenként rendelkeznek stratégiai célkitűzésekkel, így illeszkedvén a városi átfogó cél stratégiai hierarchiájába. Annak ellenére, hogy ezeket a célokat az adott városrész esetében a városvezetés 6-8 év alatt tartja megvalósíthatónak, az erőforrások korlátozott volta miatt nem reális az a scenario, mely az összes városrészi cél középtávú megvalósulásával, és ezáltal a teljes városi célkitűzés idő előtti végrehajtásával számol. Fontosnak tartottuk, hogy a jövőben esetlegesen bekövetkező előre nem látható események ne legyenek végzetes hatással a város stratégiájára, ne eredményezzék annak időtávon belüli teljesíthetetlenségét. Ennek eredményeként az egyes fejlesztések és irányvonalak nincsenek egyértelműen egy adott időtávhoz rendelve megvalósításuk ideje szerint, melyet a stratégia rugalmassága kíván meg. Ezen logika mentén haladva a jelen stratégia alapjául a fejlesztések prioritásai állnak, melyek a rendelkezésre álló források adta tempóban vezeti a várost a korábban megfogalmazott célállapot felé. 5.2.3. Akcióterületek A város mérete nem indokolja nagyobb egyes funkcióiban önállónak tekintett városrészek további kisebb területekre bontását. A dokumentumban tárgyalt városrészi lehatárolás is kissé elrugaszkodott, inkább a város jövőképének jobb megértését és végrehajtását segíti a célállapotok területi meghatározása révén. Ennek fényében Nagyhalász akcióterületeit egyenlőnek tekintjük a stratégiai által azonosított városrészekkel. Így a 4 azonosított városrész összesen 35 beavatkozási pontot, fejlesztési projektet tartalmaz, melyek a következők. 5.2.3.1. Városközpont A Nagyhalász geometriai középpontjában fekvő városközpont esetében az alábbi stratégiai célt állapítottuk meg: „A városrész esztétikus épített környezetével, szerteágazó városi szolgáltatás-kínálatával, valamint a városi infrastruktúra intenzív jelenlétével térségi központtá válik”
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
76
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A fentiek értelmében a városvezetés a város ezen részének fejlődési lehetőségét a városi szolgáltatások fejlesztésében látja. Kisvárosként, Nagyhalászon szinte összes vonzáskörzetében meghatározó funkciót ebben a városrészben találunk. Jelen van az oktatási, közigazgatási, egészségügyi, valamint a kereskedelmi funkció. A stratégia ezek további megtartásával számol, továbbá kiemelt célként kezeli ezen egyedül itt megtalálható funkciók feltételrendszerének javítását, a szolgáltatások színvonalának növelését. Az itt elérhető szolgáltatások nem rendeződnek a nagyobb városokban megszokott egységekbe, Nagyhalász nem rendelkezik központjában városias környezettel. A település intézményei elszórtan helyezkednek el, melyek a településfejlődés kezdeti szakaszaiban kialakult helyzetüket őrzik. Azonban a központi helyzet erősödésével a belváros racionalizálására van szükség. Mindezek mellett nagy probléma, hogy a város nem rendelkezik szabadtéri rendezvények megtartásához szükséges területtel. Ezen problémákat a belváros esztétikus kialakítása, valamint a város főterének megépítése oldhatja meg, melyre legalkalmasabb helyszín a városközpontban található, mindeddig beépítetlen terület. Itt lehetőség mutatkozik a városi élethez nélkülözhetetlen, és a vonzáskörzet fenntartásához is fontos intézmények elhelyezésére, valamint a városi gazdaság magját adó kereskedelmi üzlethelyiségek kialakítására. A város egyik előnye a relatíve nagy átmenő forgalom, mely megfelelő városi megjelenéssel párosítva, könnyen a közeli nagyobb városok rekreációs övezetébe helyezheti Nagyhalászt. Ugyanakkor ez a forgalom problémát jelent a belváros esztétikumára és élhetőségére nézve, ezért a forgalom belvároson kívül való elvezetése indokolt. Az elvezető út tervezésekor figyelembe kell venni, hogy az átalakított közlekedési hálózat ne eredményezze a környező városrészek forgalomterhelésének ugrásszerű emelkedését.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
77
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A terület indikatív projektjei a következők: 1. Városi főtér és sétány kialakítása A város jelenleg nem rendelkezik rendezvények bonyolítására alkalmas térrel, emiatt reprezentatív megjelenésű, díszburkolattal ellátott rendezvényteret valósítanak meg. A projekt megvalósítása során a terület előkészítése után térburkolatok készülnek, korszerű energiatakarékos térvilágítással. A fentieken túlmenően utcabútorok kihelyezését, interaktív vízjátékok telepítését, valamint intenzív zöldfelületi rekonstrukciót hajtanak végre és új parkolók kerülnek kialakításra.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
78
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2. Igazgatási Centrum létrehozása A projekt megvalósítása során az új városközpont meghatározó elemként az Igazgatás Centrum létrehozását tervezik. Hagyományos szerkezetű, korszerű építőanyagokból készült, gazdaságosan üzemeltethető épületben a város igazgatásához szükséges funkciók kapnak helyet.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
79
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
3. Szolgáltató ház megvalósítása A projekt megvalósítása során az új városközpont meghatározó elemként a Szolgáltatóház létrehozását tervezik. Hagyományos szerkezetű, korszerű építőanyagokból készült, gazdaságosan üzemeltethető épületben a üzlethelyiségek, irodák, valamint bérlakások funkciók kapnak helyet.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
80
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
4. Református templom külső rekonstrukció és csatorna bővítése A városképileg meghatározó jelentőségű épület, vallási és építészeti értékeinek megőrzése érdekében annak rekonstrukciója válik szükségessé. A projekt megvalósítása során a elsődleges feladatok között a teherhordófalak nedvesedésének megállítása, korszerű szárító, légáteresztő homlokzatvakolatok alkalmazásával, valamint a csapadék elvezető csatornák felújítása szerepel.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
81
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5. Rendőrség épületének korszerűsítése, bővítése A projekt megvalósítása során a hagyományos szerkezetű, lapos tetős épület rekonstrukcióját, valamint bővítését végzik el. Az épület külső és belső szakipari felújításán túlmenően a gazdaságos üzemeltethetőség érdekében hőtechnikai rekonstrukciót is végre hajtanak. A garázs fölött emeletráépítéssel új oktató-, előadótermet alakítanak ki.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
82
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
6. Csuha Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézet rekonstrukciója A projekt megvalósítása során a hagyományos szerkezetű, földszint+emelet szintszámú, magastetős épület rekonstrukcióját hajtják végre. Elvégzik az épület külső-belső felújítását, komplex akadálymentesítését, és környezetének rekonstrukcióját.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
83
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
7. Bölcsőde kialakítása a hivatal mögött A projekt megvalósítása során új 3 csoportos bölcsőde épület megvalósítását hajtják végre. Az épület hagyományos szerkezettel, korszerű építési anyagok alkalmazásával készül, az hozzákapcsolódó parkolókkal és játszóudvarral.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
84
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
8. Petőfi Sándor Művelődési Ház felújítása, bővítése A hagyományos szerkezetű, magastetős épület műszaki állapotát tekintve avult állagú, korszerűtlen, rekonstrukcióra érett. A projekt megvalósítása során hőtechnikai rekonstrukció keretén belül elvégzik a homlokzati nyílászárók cseréjét, a homlokzat utólagos hőszigetelését, és az épületgépészeti rendszerek korszerűsítését.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
85
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
9. Gyermekorvosi rendelő felújítása A projekt megvalósítása során elvégzik a hagyományos szerkezetű, földszintes, magastetős épület külső és belső rekonstrukcióját, komplex akadálymentesítését. A héjazatcseréjével elvégzik a létesítmény azbesztmentesítését is.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
86
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
10. Csuha – Kállay kúria rendezvény központ A korábbiakban felújított, építészetileg karakteres országos műemlékvédelem alatt álló épület funkcióváltásával rendezvényközpontot alakítanak ki.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
87
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
11. Kúria mögötti gépállomás kitelepítése, a terület összekapcsolása a kúriával A kúria mögötti jelenleg alulhasznosított területen lévő gépállomás kitelepítését tervezik. A meglévő épületek bontása után a kúriához kapcsolódó városi pihenőparkot alakítanak ki. Térkővel és zúzott kővel burkolt sétányokat építenek. A sétányok mentén közvilágítást építenek ki és pihenőpadokat, hulladékgyűjtőket helyeznek el. Zöldfelületi konstrukció során díszfákat és cserjéket telepítenek és nagyobb kiterjedésű gyepfelületeket hoznak létre.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
88
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
12. Központi játszótér, játszókert kialakítása Az új városközponthoz kapcsolódóan korszerű, több korosztályos játszótér kialakítását tervezik. A munkák során a terület előkészítése után esésvédő burkolatokra telepített fa anyagú játszótéri eszközöket (mászóvár, csúszda, libikóka, hinták, rugós játékok, homokozók) helyeznek el. A fentieken túlmenően sportpályákat (kézilabda pálya, kosárlabda pálya) alakítanak ki, és korszerű, energiatakarékos térvilágítást építenek.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
89
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
13. Kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakítása központban A projekt megvalósítása során az új városközpont meghatározó elemeként, a Szolgáltatóház folytatásához tervezik. Hagyományos szerkezetű, korszerű építőanyagokból készült, gazdaságosan üzemeltethető épületben a üzlethelyiségek, irodák, valamint bérlakások funkciók kapnak helyet.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
90
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
14. Posta, banki szolgáltatás A projekt megvalósítása során az új városközpontban létrejövő kereskedelmi, szolgáltató épületrész egyik elemeként kívánják megvalósítani.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
91
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
15. Piac rekonstrukciója, felújítása A városközpontban lévő önkormányzati tulajdonú városi piac állapotát tekintve közepes állagú, ámde rekonstrukcióra érett. A projekt megvalósítása során a meglévő avult állagú burkolatok helyett új, kiselemes térkő burkolattal ellátott árusító helyeket alakítanak ki.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
92
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
16. Önkormányzati, közigazgatási épületek energetikai korszerűsítése, termálvíz hasznosítása Az önkormányzati tulajdonban lévő hagyományos szerkezetű, korszerűtlen épületek gazdaságos üzemeltethetősége érdekében hőtechnikai és energetikai korszerűsítést hajtanak végre. A hőtechnikai rekonstrukción túlmenően a város alatt húzódó termálvíz által adott hőt megújuló energiaként kívánják hasznosítani.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
93
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
17. Ibrányi és Kossuth utca kereszteződésében körforgalom kialakítása A nagy forgalmú Ibrányi és Kossuth utcák balesetveszélyes útkereszteződésében új körforgalom megvalósítását tervezik. A projekt megvalósítása során az itt húzódó közművezetékek kiváltása után aszfalt burkolattal ellátott egyforgalmi sávú körforgalom épül. A fentieken túlmenően a területen megújul a térvilágítási hálózat is.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
94
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
18. COOP ABC felújítása A hagyományos szerkezetű, földszintes, lapostetős épület rekonstrukcióját tervezik. A munkák során hőtechnikai rekonstrukció keretén belül kicserélik a korszerűtlen, hőhidas homlokzati nyílászárókat és utólagosan hőszigetelik a homlokzatot. Felújítják a korszerűtlen fűtési berendezéseket.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
95
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Indikatív Projektek Költségbecslése
Projekt kód V1-1 V1-2 V1-3
V1-4
V1-5
V1-6
V1-7
V1-8 V1-9 V1-10
V1-11
V1-12
V1-13
Projekt megnevezése Városi főtér és sétány kialakítása Igazgatási Centrum létrehozása Szolgáltató ház megvalósítása Református templom külső rekonstrukció és csatorna bővítése Rendőrség épületének korszerűsítése, bővítése Arany János Általános Iskola rekonstrukciója Bölcsőde kialakítása a hivatal mögött Művelődési Ház felújítása, bővítése könyvtárral Gyermekorvosi rendelő felújítása Csuha – Kállay kúria rendezvény központ Kúria mögötti gépállomás kitelepítése, a terület összekapcsolása a kúriával Központi játszótér, játszókert kialakítása Kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakítása központban
Gazdaságélénkítés és turizmusfejlesztés
Élhető, esztétikus városi környezet
Felzárkózó kistérség, megerősödött kistérségi központ
Esélyteremtő város
170.000.000,00 439.500.000,00 40.000.000,00
50.000.000,00
40.000.000,00
230.600.000,00
54.800.000,00
123.000.000,00 26.300.000,00 16.500.000,00
150.000.000,00
16.000.000,00
300.000.000,00
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
96
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
V1-14 V1-15
V1-16
V1-17
V1-18 Összesen
Posta, banki szolgáltatás Piac rekonstrukciója, felújítása Önkormányzati, közigazgatási épületek energetikai korszerűsítése, termálvíz hasznosítása Ibrányi és Kossuth utca kereszteződésében körforgalom kialakítása COOP ABC felújítása
40.000.000,00 75.000.000,00
560.000.000,00
110.000.000,00
36.500.000,00
2.478.200.000
Az akcióterület bevételi terve e Ft Megnevezés
Összeg
Önkormányzati ingatlanértékesítés
20.000.000
Önkormányzat 5 éves bérleti díj bevétele
-
Magánbefektetések
500.000.000
Folyamatban lévő beruházások
-
Rendelkezésre álló források összesen
520.000.000
Tervezett ráfordítások
2.478.200.000
Többlet/Hiány
-1.958.200.000
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
97
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.2.3.2. Lakóterületi övezetek A lakóterületek középtávú stratégiai célját a következő mondatban foglalhatjuk össze: „az épített környezet, az alapfokú oktatás és a rekreáció feltételeinek fejlesztése révén a városrészben tovább erősödik a lakófunkció, a megnövekedett pozitív migráció és a fejlesztések révén a városrész kertvárosi jellege tovább erősödik” Nagyhalászon a városközpont körül koncentrikusan helyezkednek el a főként falusias jellegű lakóterületek, melyek helyenként kertvárosias jelleggel is rendelkeznek. Az így kialakult lakósáv területén több régebbről visszamaradt funkció is található, melyek áthelyezése a központba racionalizálná a szolgáltatások elosztását, ugyanakkor főként az alapfokú oktatás intézményeinek tökéletes helyet ad a városrész. Itt található a város egyik általános iskolája, valamint egy óvoda is. Mindkét intézmény üzemeltetése a városvezetés feladata, a lehetséges fejlesztések is a Városi Önkormányzat hatáskörén belül mennek végbe. A területen mindkét oktatási intézményt fejleszteni kívánja a város. A terület a magyar városokat sújtó népességcsökkenés elleni harc első számú színtere. Elsősorban a lakhatás és az életminőség javításával kívánjuk elérni a pozitív migrációt, ugyanakkor az oktatási intézmények támogató szerepe is fontos. Az óvoda továbbfejlesztése több család számára teszi lehetővé gyermekük elhelyezését, míg az általános iskola több évre képes a városhoz kötni azokat a családokat, melyek gyerektagjai Nagyhalászon tanulnak.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
98
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az akcióterület indikatív projektjei a következők: 1. Római katolikus templom környezete és homlokzat rekonstrukció A Római katolikus templom állagmegóvásának érdekében homlokzati rekonstrukcióját tervezik. A munkák során felújítják a homlokzat felületképzését, megjavítják a homlokzati nyílászárókat. A templom környezet rekonstrukciója során új épület körüli járda épül és növény telepítési munkákat végeznek.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
99
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2. „Fehér” Iskola (Arany János u. 79. sz.) akadálymentesítése, fűtés rekonstrukció A korábban részleges rekonstrukción átesett hagyományos szerkezetű, földszint+emelet szintszámú, magastetős épület gazdaságosabb üzemeltethetősége érdekében elvégzik a meglévő fűtési rendszer korszerűsítését, és a közszolgáltatásokhoz való esélyegyenlőség biztosítása érdekében elvégzik az épület komplex akadálymentesítését.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
100
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
3. 2. számú óvoda akadálymentesítése, fűtés korszerűsítése A hagyományos szerkezetű, földszint+tetőtér szintszámú épület gazdaságosabb üzemeltethetősége érdekében elvégzik a meglévő fűtési rendszer korszerűsítését, és a közszolgáltatásokhoz való esélyegyenlőség biztosítása érdekében elvégzik az épület komplex akadálymentesítését.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
101
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
4. Városi könyvtár rekonstrukciója és funkcióváltás - egyházi utóhasznosítás A városi könyvtár épületének funkcióváltással történő hasznosítását tervezik. Az épület hagyományos szerkezetű, műszaki állapotát tekintve erősen avult állagú, rekonstrukcióra érett. A munkák során elvégzik az új funkcióhoz szükséges belső átalakításokat, az épület hőtechnikai rekonstrukcióját és lecserélik az azbeszt tartalmú palafedést.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
102
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5. Külvégesi Iskola épületének rekonstrukciója és funkcióváltása, közcélú hasznosítása Az iskola épületének funkcióváltással történő hasznosítását tervezik. Az épület hagyományos szerkezetű, műszaki állapotát tekintve erősen avult állagú, rekonstrukcióra érett. A munkák során elvégzik az új funkcióhoz szükséges belső átalakításokat, az épület hőtechnikai rekonstrukcióját és lecserélik az azbeszt tartalmú palafedést. A fentieken túlmenően elvégzik az épület akadálymentesítését is.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
103
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
6. Sporttelepi játszótér kialakítása A sporttelephez kapcsolódóan korszerű, több korosztályos játszótér kialakítását tervezik. A munkák során a terület előkészítése után esésvédő burkolatokra telepített fa anyagú játszótéri eszközöket (mászóvár, csúszda, libikóka, hinták, rugós játékok, homokozók) helyeznek el. A fentieken túlmenően korszerű, energiatakarékos térvilágítást építenek ki.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
104
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
7. Sporttelep fejlesztése lelátóval, csarnok épülettel A városi sporttelepen a sportpályához kapcsolódóan fedett nézőtéri lelátó, valamint új labdajátékok és rendezvények bonyolítására alkalmas sportcsarnok épület építését tervezik. A fentieken túlmenően intenzív zöldfelületi rekonstrukciót hajtanak végre.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
105
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
8. Hunyadi - Petőfi úti játszótér kialakítása (Pusztatemplom) A lakóterületekhez kapcsolódóan többkorosztályos játszótér építését tervezik. A projekt megvalósítása során esésvédő burkolattal ellátott játszószereket (mászóvár, csúszda, libikóka, rúgós játék), homokozókat telepítenek. A fentieken túlmenően utcai kosárlabda pályát alakítanak ki, környezetbe illő kerítést építenek valamint korszerű energiatakarékos térvilágítást építenek ki.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
106
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
9. Görög katolikus templom, imaterem rekonstrukció A Görög Katolikus Egyház tulajdonában lévő hagyományos szerkezetű templom és imaház rekonstrukcióját tervezik. A munkák során homlokzat felújítás keretén belül lecserélik az azbeszt tartalmú palafedést, megerősítik a tetőszerkezetet, kicserélik a homlokzati nyílászárókat és felújítják a homlokzatképzést is.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
107
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
10. Kistérségi járóbeteg szakellátóhoz kapcsolódó közlekedési végpont kialakítása A tervezett kistérségi járóbeteg szakellátó centrum megvalósíthatóságának feltételeként közelében közlekedési végpont kialakítása szükséges, melynek tervezett helye az Ibrányi út vége. A területen a helyközi és távolsági autóbusz járatok részére autóbusz megálló helyek, és autóbusz forduló kialakítását valósítják meg. A fentieken túlmenően fedett várórésszel kiegészített szociális épület is épül.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
108
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
11. Ibrányi út fejlesztése A város átmenő forgalmát bonyolító műszakilag avult állagú főút rekonstrukcióját tervezik, melynek során helyenként útszélesítéseket, padkarendezést hajtanak végre, valamint a meglévő sérült, hiányos aszfalt kopóréteget felújítják.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
109
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
12. Központot tehermentesítő út kialakítása
A városközpont átmenő gépjárműforgalmának csökkentése érdekében a várost észak-keleti irányban elkerülő tehermentesítő út megvalósítását tervezik. Az aszfalt burkolattal ellátott közúthoz kapcsolódóan kiépül a csapadékelvezető rendszer és a közvilágítási hálózat is.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
110
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Indikatív Projektek Költségbecslése
Projekt kód
V2-1
V2-2
V2-3
V2-4
V2-5
V2-6
V2-7
V2-8
Projekt megnevezése Római katolikus templom környezete és homlokzat rekonstrukció „Fehér” Iskola (Arany János u. 79. sz.) akadálymentesíté se, fűtés rekonstrukció 2. számú óvoda akadálymentesíté se, fűtés korszerűsítése Városi könyvtár rekonstrukciója és funkcióváltás – egyházi utóhasznosítás Külvégesi Iskola épületének rekonstrukciója és funkcióváltása, közcélú hasznosítása Sporttelepi játszótér kialakítása Sporttelep fejlesztése lelátóval, csarnok épülettel Hunyadi - Petőfi úti játszótér kialakítása (Pusztatemplom)
Gazdaságélénkítés és turizmusfejlesztés
Élhető, esztétikus városi környezet
Felzárkózó kistérség, megerősödött kistérségi központ
Esélyterem tő város
25,300.000,00
50,200.000,00
28.500.000,00
22.300.000,00
80.400.000,00
10.060.000,00
380.000.000,00
12.500.000,00
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
111
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
V2-9
V2-10
V2-11 V2-12 összesen:
Görög katolikus templom, imaterem rekonstrukció Kistérségi járóbeteg szakellátóhoz kapcsolódó közlekedési végpont kialakítása Ibrányi út fejlesztése Központot tehermentesítő út kialakítása
14.700.000,00
55.500.000,00
65.600.000,00 282.000.000,00 1.027.060.000
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
112
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az akcióterület bevételi terve e Ft Megnevezés
Összeg
Önkormányzati ingatlanértékesítés
50.000.000
Önkormányzat 5 éves bérleti díj bevétele
-
Magánbefektetések
150.000.000
Folyamatban lévő beruházások
-
Rendelkezésre álló források összesen
200.000.000
Tervezett ráfordítások
1.027.060.000
Többlet/Hiány
-827.060.000
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
113
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.2.3.3. Külterületi lakóterületek A külterületen fekvő lakóterületek középtávú stratégiai célja a következő mondatban foglalható össze: „A lakóterület mennyiségi és zöldfelületi fejlesztésével népességnövekedésének kiindulópontjává válik.”
a
városrész
Nagyhalász
Nagyhalász központjától délre található az akcióterület, mely elsődlegesen lakófunkciót hordoz. Diverzifikált szolgáltatás-kínálattal nem rendelkezik, ugyanakkor a városi szolgáltatások jelentős része a város belterületén rendelkezésre áll. A városvezetés a területen a lakófunkcióval rendelkező telkek számának és területének növelésével szeretné a fenti célt elérni. Kiemelt fontosságú, hogy a városrész ne maradjon le jelentősen a többi területtől funkciógazdagság, valamint esztétikum tekintetében. Ezért a területen zöldövezeti fejlesztést tervez a város.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
114
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az akcióterületen tervezett indikatív projektek a következők: 1.
Homoktanyai játszótér kialakítása
A külterületi lakóterület nem rendelkezik játszótérrel. A projekt megvalósítása során biztonságos és korszerű játszótér kerül kialakításra, modern utcabútorokkal és energiatakarékos közvilágítással cca. 2700 m2-en.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
115
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2.
Lakóterület bővítése
Az igényeknek megfelelően a külterületi lakóterületeket új, beépítésre alkalmas telkekkel kívánják növelni. A projekt megvalósítása során cca. 8,5 ha-ral, jelenleg külterülethez tartozó mezőgazdasági területtel bővülhet a Homoktanyai lakóterület. A hasznosítandó terület a főút Keleti oldalán helyezkedik el frekventált helyen.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
116
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Projekt kód
Projekt megnevezése
Gazdaságélénkítés és turizmusfejleszt és
Élhető, esztétikus városi környezet
V3-1
Homoktanyai játszótér kialakítása
12.400.000,00
V3-2
Lakóterület bővítése
82.400.000,00
Összesen:
94.800.000
Felzárkózó kistérség, megerősöd ött kistérségi központ
Esélyterem tő város
Az akcióterület bevételi terve e Ft Megnevezés
Összeg
Önkormányzati ingatlanértékesítés
-
Önkormányzat 5 éves bérleti díj bevétele
-
Magánbefektetések
-
Folyamatban lévő beruházások
-
Rendelkezésre álló források összesen
-
Tervezett ráfordítások
94.800.000
Többlet/Hiány
-94.800.000
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
117
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.2.3.4. Egyéb külterület A város Észak-déli kiterjedése mentén a legdélebben található városrész. A stratégiában meghatározott célja a következő mondatban foglalható össze: „ A városrészen megőrzött természeti állapot ésszerű és fenntartható fejlesztésével a városrész Nagyhalász zöldövezeti rekreációs helyszínévé válik. Az ipari fejlesztések eredményeként csökken a munkanélküliség.” A városrész természeti értékei felhasználásával, kulturált zöldövezetek kialakítása lehetséges, mely a városi rekreáció szerepét töltené be. Ennek legalkalmasabb helyszíne az itt található horgásztó, mely környezetének rendezése vonzó desztinációvá tenné a létesítményt a szűk térség számára. Az itt található Városi Temető fejlesztését is tervezi a város, mely egyrészről esztétikai továbblépést jelentene a jelenlegi állapothoz képest, valamint további funkciókkal bővítené a létesítményt. A város ipari jellegű fejlesztésének egyetlen területe ez a városrész. A telkek jelentős része önkormányzati tulajdonban van, ezáltal lehetőség nyílik egy ipari park jellegű infrastruktúra rendszer kialakítására, melynek paramétereit a későbbi befektető igényei szerint alakítanánk ki.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
118
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az akcióterület indikatív projektjei: 1. Fertő-tavi horgásztó környezetének fejlesztése A Fertő-tavi horgásztó környezetének fejlesztését, valamint szabadidő park kialakítását tervezik. A projekt megvalósítása során teljes zöldfelületi rekonstrukciót hajtanak végre, korszerű utcabútorokat helyeznek ki, térburkolattal ellátott sétányokat alakítanak ki, fesztiválok megrendezéséhez szükséges épületekkel, kiszolgáló létesítményekkel.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
119
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2. Városi köztemető zöldfelületének rekonstrukciója, ravatalozó felújítása, belső közlekedő utak kialakítása
A projekt megvalósítása során a ravatalozó rekonstrukcióját hajtják végre. Elvégzik az épület külső-belső felújítását. A temető területén belső, térburkolattal ellátott közlekedő utak kerülnek kialakításra és elvégzik a zöldfelület teljes rekonstrukcióját is.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
120
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
3. Önkormányzati iparterület kínálat létrehozása (cca 5 ha)
A projekt megvalósítása során a városközponttól délre található külterületen gazdasági szempontból hasznosítható terület kerül kialakításra, mely megfelel majd a befektetői igényeknek. A 3834. számú főút Nyugati oldalán cca. 5 ha mezőgazdasági területből kerül kialakításra funkcióváltással az önkormányzati tulajdonban lévő iparterület.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
121
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Projekt kód
V4-1
V4-2
V4-3
Összesen:
Projekt megnevezése
Gazdaságélénkítés és turizmusfejlesztés
Fertő-tavi horgásztó környezetének fejlesztése
60.800.000,00
Városi köztemető zöldfelületéne k rekonstrukciój a,
Élhető, esztétikus városi környezet
Felzárkózó kistérség, megerősödött kistérségi központ
Esélyteremtő város
58.200.000,00
ravatalozó felújítása, belső közlekedő utak kialakítása Önkormányzat i iparterület kínálat létrehozása (cca 5 ha)
135.500.000,00
254.500.000
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
122
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az akcióterület bevételi terve e Ft Megnevezés
Összeg
Önkormányzati ingatlanértékesítés
-
Önkormányzat 5 éves bérleti díj bevétele
-
Magánbefektetések
25.500.000
Folyamatban lévő beruházások
-
Rendelkezésre álló források összesen
25.500.000
Tervezett ráfordítások
254.500.000
Többlet/Hiány
-229.000.000
5.2.4. Akcióterületek rangsorolása Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítésekor a prioritások meghatározásában két alapvető igényt engedtünk érvényesülni, ezek a legsúlyosabb problémák megoldását, valamint a város számára legkedvezőbb beavatkozások végrehajtását jelentik. A fenti logika fényében a városvezetés kiemelt fontosságúként kezeli a városban sajnálatosan kialakult szegregátumok kezelését, azok többi városrészhez való felzárkóztatását. Ennek megoldása szociális városrehabilitáció keretein belül lehetséges, melynek részleteit az IVS idevágó fejezete tartalmazza. Jellemzően zöldövezeti és infrastrukturális fejlesztések színhelye a szegregátum, mely kiegészül a területen működő szociális szervezetek tevékenységének megfelelő összehangolásával, esetleg önkormányzati célprogramok bemutatásával. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
123
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A második stratégiai főcsoport a város számára legnagyobb haszonnal kecsegtető fejlesztések kivitelezése. Ennek meghatározására kétféle módszert alkalmaztunk. Egyrészről mélyinterjúk keretén belül a város prominensei alkothattak véleményt a lehetséges fejlesztési irányvonalakról, majd a 400 fő megkérdezésével lakossági kérdőíves felmérést folytattunk le a leghasznosabbnak ítélt fejlesztés meghatározásának reményében. A fentiek eredményeként megállapítható, hogy a legégetőbb fejlesztési igények a városközpontban mutatkoznak, a helyi lakosok és a városvezetés egybehangzó véleménye szerint a városi főtér és sétány kialakítása találna a legnagyobb megelégedésre. Ez kétségkívül elfogadható elsődleges célként, hiszen rendkívül komplex hatása révén csaknem az összes stratégiai részcél felé mozdítja a város helyzetét. A fejlesztés eredményeként javul a város megítélése a helyi lakosság szemében, valamint a vonzáskörzetben élők esetében is kedvező hatások várhatók. Ez pozitívan hat a város migrációs viszonyaira, mely jelentős hatást gyakorol a városi gazdaságra a kereskedelmen keresztül. A városközpont fejlesztése a kereskedelmi egységek fejlesztésével is számol. A megnövekedett forgalom és népesség javítja a város megítélését befektetők esetében, így nagyobb esély mutatkozik, nagyobb, tőkeerősebb, jelentős foglalkoztatást felmutató iparágak betelepülésére, ezáltal a munkanélküliség okozta problémák enyhülése várható. A városközpontban fontossági sorrendben ez után következők a gépjármű-forgalmat befolyásoló fejlesztések, valamint a humán infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektek. 5.3.
Az Anti Szegregációs stratégia általános elvei és célkitűzései
Az Anti Szegregációs Stratégia fő célkitűzései az alábbiak szerint fogalmazható meg. A lakóövezetben élők jelenlegi és jövőbeli életminőségének javítása, a lakóövezet vonzó legyen az itt élők és az újonnan betelepülő lakók számára. A város önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell, hogy törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. A szegregált területeken alkalmazott stratégiája a megtartás, azon belül a rehabilitáció. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt, re integrációt szolgáló komplex eszközök – munkaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, amelyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
124
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az általános cél egyrészről, hogy a szegregált területen élők életminősége, ezen belül a lakhatási körülmények, a foglalkoztatási és képzettségi mutatók javuljanak, az itt élők egészségtudatos magatartása kialakuljon. Alapvető célkitűzés másrészről, hogy a szegregált terület fejlesztése járuljon hozzá a város gazdasági potenciáljának kihasználásához, a terület szervesen integrálódjon a Város szövetébe. A roma társadalom tagja úgy érzik, hogy megbecsüléshez nem jutnak, segítséget kívülről illetve „felülről” várnak: a kormánytól, az önkormányzattól. A társadalmi kirekesztődés különböző útjai - alacsony iskolázottság, alacsony jövedelem, munkanélküliség, rossz lakásviszonyok és lakókörnyezet - a lakóterületen élők esetében súlyosnak mondható. A kirekesztődés magával hozza mindazon jelenségeket, amelyek a szegénységből, esélytelenségből adódnak - pl. rossz egészségi állapot, a különböző devianciák elterjedtsége, végleges leszakadás. A tematikus célok ezeket a problémákat kívánják kezelni. Az Anti Szegregációs stratégiai fejlesztési céljának eléréséhez 7-8 évre vonatkozó 3 tematikus célokat alkottunk az alábbiak szerint: Kitörési lehetőségek biztosítása Szociális és jövedelmi helyzet javítása A városrész élhetőségének fejlesztése
A lakóövezetekben élők jelenlegi és jövőbeli életminőségének javítása, a lakóövezetek vonzóak legyenek az itt élők és az újonnan betelepülő lakók számára.
Alapinfrastruktúrák fejlesztése
Szemétlerakó helyek bővítése, illegális szemétlerakók felszámolása
Egészségi mutatók javítása
A lakásminőség javítása, további lakóingatlanok kialakítása
Munkaerő piaci re integráció
Közösségi terek kialakítása és fejlesztése
A városrész elérhetőségének fejlesztése
Szociális és jövedelmi helyzet javítása
Foglalkoztathatóság javítása
A tanulás , képzés átképzés lehetőségeinek biztosítása
Jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása
Kitörési lehetőségek biztosítása
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
125
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.3.1. Kitörési lehetőségek biztosítása A tematikus cél az alábbi konkrét feladatokat kijelölő célra bontható: 1. Jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlősége 2. A tanulás, képzés átképzés lehetőségeinek biztosítása 5.3.1.1. Az oktatáshoz biztosítása:
való
hozzáférés
esélyegyenlőségének
Meg kell erősíteni a kompetencia fejlesztés területeit, nagyobb figyelmet kell fordítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi teljesítményének fokozására, motiváltságuk növelésére. A növekvő számú halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gyenge tanulmányi teljesítménye hathatós beavatkozás nélkül folyamatosan az országos átlag alatt tartja az intézményi átlagot. Tovább kell folytatni az önkormányzati intézménynél kitűzött és megvalósítás alatt lévő célok, intézkedések megvalósítását: pedagógusok probléma-specifikus továbbképzése; pedagógusok átképzése (gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógus, logopédus területeken); speciális tréningek szervezése valamennyi pedagógus részére (Integrációs Pedagógiai Rendszer, önismereti, életvezetési, problémamegoldó, előítélet kezelő, dráma-pedagógia, projektmódszer); kompetenciaalapú oktatás megszervezése, bevezetése, gyakorlati alkalmazása; új tanulásszervezési technikák alkalmazása a tanulás folyamatában; a tanulók tanulás-módszertani felkészítése; interaktív tanulási technikák megtanítása, IKT fejlesztés; együttműködési technikák megismerése, és elsajátítása a szülő – gyermek pedagógus tekintetében; pályaorientáció és kapcsolatrendszer kialakítása a középfokú intézményekkel; mentorprogram megismerése, és minél szélesebb körű alkalmazása a tanulói lemorzsolódás megakadályozása érdekében, a szegregációmentesség biztosítása a továbbiakban is. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének, továbbhaladásának segítése érdekében: Az iskola igazgatója a 1994. évi MKM rendelet 39. D, 39. E, valamint a 11/2007-es OKM rendelet alapján alakítja ki az osztályokat, ahol a HHH tanulók aránya megfelel a jogszabály előírásainak, biztosítva a szegregációmentességet. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
126
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az iskola pedagógusai kidolgozták az Integrációs Pedagógiai Rendszer tartalmi szabályozását, tantárgyi kompetenciafejlesztéseket, közösségfejlesztési módszereket, a felzárkóztatás, tehetséggondozás egyéni lehetőségeit, melynek keretében Együttműködés történik o óvodával, o szülői házzal, o Gyermekjóléti Szolgálattal, o Pedagógiai Szakszolgálattal, o Védőnői hálózattal, o Kisebbségi Önkormányzattal, o civil szervezetekkel. Folytatni kell a kompetenciamérést. Az alsó tagozatos tanulók továbbra is iskolaotthonos oktatási rendszerben tanulnak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését Egyéni fejlesztési terv alapján kell biztosítani. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára sikeres pályázatokat kell folyamatosan benyújtani. A hátrányos helyzetű tanulók számára az iskola szabadidős programokat biztosít. Az SNI tanulók rehabilitációs fejlesztésben részesülnek. A tehetséges hátrányos helyzetű tanulók az Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, kedvezményben részesülnek. A Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a hátrányos, halmozottan hátrányos, esetleg veszélyeztetett körülmények között élő tanulók preventív ellátása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vesznek az Útravaló programban. A fejlesztő pedagógusok segítik a részképesség-hiányos, vagy tanulásban lemaradó tanulókat. Továbbtanulásra felkészítő foglalkozások segítik a tanulók haladását. A szakkörök, tanulmányi-és sport versenyek a tehetséggondozást szolgálják. A minőségi oktatás hozzáférése, a tanórán kívüli programok egyaránt biztosítottak minden tanuló számára. Nagyhalász közoktatási esélyegyenlőségi programjában több feladatot is meghatározott. Egyebek mellett intézkedéseket kell foganatosítani arra, hogy a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű tanulók képzési területén az iskolák megfelelő szakmai és technikai háttérrel rendelkezzenek.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
127
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A következő időszakban meg kell vizsgálni a középiskolai intézményekben, hogy a továbbtanulás szempontjából milyen a hátrányos, és halmozottan hátrányos tanulók eloszlása. A cél, hogy ezek a tanulók is minél nagyobb számban, a 18 éves korig tartó tankötelezettség végéig vegyenek részt a középiskolai oktatásban. Az arányokat közelíteni kell egymáshoz valamennyi intézményben. Cél, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is vegyenek részt a szakkörökön, tanórán kívüli programokon, ösztöndíjprogramokban. A programokat a továbbiakban is ismertetni kell az érintettekkel. Az országos kompetencia-méréseken a lakóterület iskoláinak teljesítménye átlag körüli, az intézményeknek elemezni kell az eredményeket, külön figyelmet fordítva a HH/HHH tanulók kompetencia-méréseinek eredményeire, szükség esetén külön intézkedési tervet kell kidolgozni. A lakóterületen az iskola minden évben pályázat útján igényelt és működtet integrációs, képesség-kibontakoztató támogatást, hasonló támogatások felkutatása, igénylése mindenképpen fontos lépés lenne az esélykülönbségeket redukáló úton. Szükséges a bemeneti mérés: az elsős tanító az elsőbe induló hátrányos helyzetű gyermekeknél felmérné az elsődleges szocializációs hiányt, és azt, hol lehet a tanulási folyamatban zavarra számítani. A fejlesztő pedagógus szeptembertől egyéni fejlesztési tervet dolgozna ki, majd háromhavonta vizsgálná a haladást. Támogatói, mentori szolgáltatással életútkövetést kell végezni a tanulás folyamata alatt, ezzel teremthető meg a sikeres előmenetel, nyomon követhető a lemorzsolódás, annak okainak vizsgálata, és a következtetések levonása. 5.3.1.2. A tanulás lehetőségeinek biztosítása Roma oktatási, felzárkóztató program (népismeret, kommunikáció-fejlesztés, szocializáció-fejlesztés, képességfejlesztés), és a szaktantárgyi felzárkóztatás. A célja, hogy az általános iskola után minél nagyobb arányban tanuljanak tovább a romagyerekek, akár az érettségit, akár szakmát adó intézményben. A gyermekek mellett azonban segíteni kell a családokat is olyan fejlesztő programokkal, amelyek elősegítik a családtagok jövedelemszerző tevékenységének a javulását, ez az egészségi állapot és az önbecsülés javulását is magával hozhatja. A városi szegregátumban élők társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok életviszonyának javítása érdekében, átfogó átképzési, képzési rendszert kell bevezetni, amely nem csak az egyénekre, hanem rendszerszemléletű módon a családokra, csoportokra és közösségekre is kiterjeszthető. Kifejezetten, társadalmi és gazdasági téren a hátrányos helyzetű társadalmi réteghez tartozók számára a megfelelő szintű jövedelem és életszínvonal eléréséhez szükségese képességek, készségek információk megszerzésének biztosítása is prioritást kell, hogy kapjon. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
128
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.3.2. Szociális és jövedelmi helyzet javítása A tematikus cél négy konkrét feladatokat kijelölő célra bontható: 1. Foglalkoztathatóság javítása 2. Munkaerő piaci re integráció 3. A lakásminőség javítása, új lakóingatlanok kialakítása 4. Egészségi mutatók javítása Ezeket az alábbiakban részletezzük. 5.3.2.1. Foglalkoztathatóság javítása A szociális programoknak széles spektrumot kell felölelniük, a foglalkoztatási, képzési programoktól kezdve a lakhatás biztonságát fenyegető hátralékos problémák kezeléséig. A foglalkoztatási programoknál a fő hangsúlyt az elsődleges munkaerőpiacra való bevezetésre kell helyezni, ami hosszú távon eredményezi az érintett családok helyzetének stabilitását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy növekedjen a foglalkoztatási aktivitás, erősíteni kell a humánkapacitásokat, és a társadalmi összetartozást. Szükséges az együttműködést javítani az integrált munkaerő-piaci és a szociális szolgáltató rendszer között. Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, speciális foglalkoztatási programokat kell kidolgozni. A kitörés lehetőségei az oktatás és a megélhetés feltételeinek a javítása, amely az átképzésekkel párhuzamosan folyna. A közmunka átmeneti megoldás, a cél a tartós foglalkoztatás lenne. Az egyéni érvényesülést gátló tényezők egyike ugyanis a telepszerű környezeti hatások, amelyek a fiatalokra hosszabb távon rossz hatással vannak. 5.3.2.2. Munkaerő piaci re integráció A munkaerőpiacra történő (re)integráció csak akkor lehet sikeres, ha a cselekvési program magában foglalja a felzárkóztatással előkészített iskolarendszeren kívüli szakképesítéshez vezető képzést, a támogatott foglalkoztatást, valamint a lakóterületen élő roma kisebbség igényeihez alkalmazkodó segítő tevékenységet. A szociális munkások aktív közreműködését a mentális vagy pszicho szociális zavarok kezelésében. A feladatok között kell, hogy szerepeljen a konfliktuskezelés, az elhelyezkedésben való segítés, a munkaképesség visszaállítása. A programban résztvevők sorsát egy éven keresztül kell nyomon követni, ha kell a folyamatba, segítőként beavatkozhat a segítő. A programot alapítványok, egyesületek hozhatják létre a Munkaügyi Központ támogatásával. A forrást a programokhoz ROP és OFA pályázatain lehet megnyerni. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
129
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Nagyhalász városában az Ipari Park kiépítése cél. A jövőben a város olyan cégek betelepülését kívánja majd támogatni, amelyek részt vállalnak a szegregátumban élők képzésében és foglalkoztatásában. A hátrányos helyzetűek, a szegregált területen lakók foglalkoztatási helyzetének javítása céljából Nagyhalász Város Önkormányzata a tulajdonát képező, mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokból térítésmentesen, földhasználati lehetőséget is nyújt, segítve az ilyen irányú munkát végzők pályázati lehetőségeinek felkutatását és az eszközök beszerzésére irányuló pályázást. 5.3.2.3. Lakásminőség javítása Az alacsony státuszú lakosság számára, különösen az 1. szegregátumban élhetőbb lakhatási és környezeti körülményeket kell teremteni, többek között az úthálózat fejlesztésével, az elavult régi lakások felújításával, a lakókörnyezet tisztaságának, és a zöld területek nagyságának és számának megnövelésével és új lakóingatlanok kialakításával. A szociális város rehabilitációs programban a lakóterületeken a lakóépületek felújítása, közművesítéssel új építési telkek kialakítása, részben a közvetlen működtetés feltételeinek biztosítása, részben pedig energiahatékonysági szempontból, a megfizethetőség, az alacsonyabb rezsiköltségek az elérendő cél. A lakóterületek szegregációjának oldása egy hosszabb távú komplex folyamat. A város költségvetési lehetőségeit tekintve jelenleg reálisan az elérendő cél, hogy a szegregátumban élők lakhatási körülményei közelítsenek a városi átlaghoz a lakások komfortosságának növelését lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztések és a lakókörnyezet felújítása révén. Erre az önkormányzat a rendelkezésre álló források szűkössége miatt csak több lépcsőben képes. A lakásminőség javításának eszköze, hogy az Önkormányzat vállalja, hogy az alacsony komfort fokozatú lakásban élők szegregátumból történő elköltözését támogatja, segíti, a megüresedett lakást felújítja, komfort fokozatát növeli és csak ez után költöztet be a lakásba új bérlőt. Az elköltöző, kiszakadni akaró családok másik városrészben történő elhelyezéséhez lakhatási támogatást biztosít. Erre vonatkozó konkrét programot 2010. december 31-ig az önkormányzat kidolgozza és elfogadja.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
130
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.3.2.4. Egészségi mutatók javítása A foglakoztathatósághoz szorosan kacsolódik a roma emberek egészségi állapota is. Ugyanis a betegségek megjelenése szoros kapcsolatban van nem csak a korral, nemmel, hanem a gazdasági aktivitással és az anyagi helyzettel is. A roma emberek szegénysége indokolja egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását körükben. Országos vizsgálatok kimutatták, hogy elsősorban a roma népesség abszolút értelemben vett rossz körülményei tehetők felelőssé a magasabb arányban előforduló betegségekért, a betegségek gyakoriságának csökkentése elsősorban és mindenek előtt gazdasági és szociális feladat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy készüljön egy felmérés a lakóterületen élők egészségi mutatóiról. A lakóterületen élők erősen szegregált környezetben élnek, a lakhatási körülmények, károsíthatják az itt élők egészségét, amely tovább rontja a munkaerő piaci helyzetüket. Az itt élők nincsenek tisztában életmódjuk és szegénységük egészségkárosító hatásával, felvilágosító támogatásra, hanem iskolázottságra és munkahelyre, valamint egyenlő bánásmódra van szükségük, amelyek a jobb egészségkultúrának az előfeltételei lennének. 5.3.3. A városrész elérhetőségének javítása A tematikus cél három konkrét feladatokat kijelölő célra bontható: Közösségi terek kialakítása és fejlesztése Szemétlerakó helyek bővítése, az illegális szemétlerakók felszámolása, alapinfrastruktúrák fejlesztése o utak aszfaltozása o járdák, kerékpárutak építése o buszmegállóhelyek korszerűsítése 5.3.3.1. Közösségi terek kialakítása és fejlesztése A város élhetőbbé tétele érdekében biztosítani kell a közösségfejlesztés tereit. Ehhez azonban be kell vonni a lakóterületen élőket, a programok tervezésébe, megvalósításába, a felmerülő problémák megoldásába. Célszerű civil szervezet bevonása a közösségfejlesztésbe, mivel ez a közszféra szereplőinél rugalmasabban tudja kezelni a felmerülő konfliktusokat, és hatékonyabban tud közvetíteni a szereplők között 5.3.3.2. Szemétlerakó helyek bővítése és az illegális szemétlerakók felszámolása Az elemző részben feltárt problémáknak megfelelően a városgazdálkodásnak felül kell vizsgálnia a jelenlegi szemétgyűjtők helyét és az indokolt helyeken számukat bővíteni kell. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
131
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A lakóövezetben található illegális szemétlerakó önkormányzattal közösen fel kell számolni.
helyeket
a
kisebbségi
5.3.3.3. Alapinfrastruktúrák fejlesztése A tervek szerint a szegregátumokban több zöldfelület kialakítása célszerű. A parkosítással, fásítással élhetőbb területté válna a jelenlegi lakóövezet. Az új környezet viszont már élhető, és továbbfejleszthető lenne. A környezeti állapot változását monitoring rendszer keretében az érintett hatóságok hosszú távon figyelemmel kísérik. A szegregátumokban a szennyvíz-csatornázási munkák befejezését követően az utak aszfaltozása szükséges. Fontos a csapadék vízelvezetők rendbetétele az érintett szegregátumokban. Így a szegregátumokban az infrastrukturális feltételek jelentősen javulnak. 5.3.4. Az Anti-szegregációs program megvalósításának lépései Nagyhalász város „Anti-szegregációs programja”, az Integrált Városfejlesztési Stratégia elválaszthatatlan része, ennek megfelelően több területen és több lépcsőben valósítható meg. A program megvalósíthatóságának alapvető feltételeinek megteremtése érdekében az Önkormányzat testülete vállalja, hogy: folyamatosan figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség, deszegregáció és integráció előmozdítását szolgáló szakmai és pénzügyi uniós, országos, regionális, megyei forrásokat és azok elérése érdekében lépéseket tesz. Ez irányú tevékenységét évente értékeli, rendszeresen áttekinti és értékeli az esélyegyenlőség érvényesülését az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a szociális és társadalmi hozzáférés területein, az értékelés során szükségesnek mutatkozó korrekciós beavatkozásokat elvégzi és megjeleníti a város esélyegyenlőségi dokumentumaiban, melyek: o A közoktatási esélyegyenlőségi terv és intézkedés dokumentuma, o A települési esélyegyenlőségi terv, o A foglalkoztatásra vonatkozó esélyegyenlőségi terv, o Anti-szegregációs terv. az alacsony státuszú lakosságot valós munkaerő-piaci igényekre épülő képzésekbe, átképzésekbe folyamatosan bevonja, az alacsony státuszú népességhez tartozók a normál, elsődleges munkaerőpiacra való be-, és visszajuttatását kiemelt feladatként kezeli, vállalja, hogy az IVS-ben és az ASZT-ben rögzített elveknek megfelelően minden eszközzel segíti, hogy a szegregátum statisztikai mutatóinak javulását. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
132
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az Önkormányzat megvizsgálja, hogy az IPR program megvalósítását és továbbra is részt vesz, oktatási intézményei pályázatot nyújtanak be a támogatás elnyerése érdekében. A program megvalósításának általános feltételeinek megteremtése biztosítja az alábbi tematikus célkitűzésekhez tartozó tevékenységek megvalósítását. 5.3.5. A program megvalósításának területei 5.3.5.1. Kitörési lehetőségek biztosítása o Támogató, mentori hálózat kiépítése 2010-tól. Felelős: Nagyhalász Város Önkormányzata o Óvodába be nem íratott gyermekek felmérése Felelős: a családgondozó segítségével a város óvodai egységei. o Bemeneti (iskolaérettséggel összefüggő) mérés az első osztályosok között, felzárkóztatás 2010-től. Felelős: óvodai egységek. o A Családsegítő Szolgálat és Gyerekjóléti Szolgálat, valamint a lakóterületről származó gyerekeket oktató iskolák pedagógusai közötti együttműködés kialakítása és fejlesztése 2010-től kezdődően. Felelős: Polgármesteri Hivatal. o Fejlesztő pedagógusok további alkalmazása a HHH gyerekeket oktató intézményekben. Felelős: Önkormányzat döntése alapján az oktatási intézmény. o A pedagógia programok hatékonysága érdekében programot készít és pályázati úton forrást biztosít roma pedellusok, dajkák, családi koordinátorok alkalmazására, és folyamatos képzésére. o A szegregált területen élők és általában a városban élő alacsony státuszú lakosok társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében: 1. Az Önkormányzat felkéri a Családsegítő Központot, hogy együttműködésben a Munkaügyi Központtal, a város területén működő civil szervezetekkel és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal vizsgálják meg a célcsoporthoz tartozóknak a felnőtt képzésbe, át és szakképzésbe vonásának lehetőségeit, különös tekintettel a Lépj egyet előre II. Program nyújtotta lehetőségekre. 2. Alakítsanak ki erre vonatkozó folyamatos együttműködést, dolgozzák ki a felnőttképzésekről, át és szakképzésekről szóló folyamatos információszolgáltatás, tájékoztatás, népszerűsítés eszközeit és módszereit és ezek minél hatékonyabb célzását a célcsoporthoz tartozók körében. 3. Ezen együttműködésben alkossák meg a fentiek legalább évenkénti értékelését, nyomon követését. Összességében alkossanak a fentiekre vonatkozó akciótervet. Határidő: 2010 Felelős: Polgármester
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
133
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.3.5.2. Szociális és jövedelmi helyzet javítása 5.3.5.2.1. Foglalkoztathatóság javítása Az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ, az önkormányzat Szociális Csoportja és civil szervezetek (pl. CKÖ) együttműködésével fel kell mérni a lakóterületen élő munkanélküli és inaktív lakosság helyzetét, képzettségét, foglalkoztathatóságát, erre épülve pedig Szociális szolgáltatási koncepciót kell kidolgozni 2010 végéig, felelőst kell rendelni hozzá, aki gondoskodik végrehajtásáról és a program előrehaladásának monitorozásáról, valamint évente beszámol a Képviselőtestületnek. Ipari Park létesítmény kialakítása. 5.3.5.2.2. Munkaerőpiacra való visszatérés ösztönzése o
o
o
o
o
o
A munkaügyi központ, illetve civil szervezetek együttműködésében megvalósuló kísérleti programokat kell kidolgozni és megvalósítani a már több éve nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci re-integrációjára. Felkéri a Családsegítő Központot, hogy együttműködésben a Munkaügyi Központtal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a civil szervezetekkel alkosson akciótervet a munkaképes korú alacsony státuszú lakosok elsődleges munkaerő-piaci integrációjának/re integrációjának előmozdítása érdekében, támogató szolgáltatások (állásfigyelés, kísérés, képzésbe vonás, mentorálási feladatok) és lépések útján. Határidő:2010. december 31. Felelős: Családsegítő Központ A szociális támogatások folyósításával párhuzamosan ösztönző mechanizmusokat kell kidolgozni és működtetni, amelyek a rendelkezésre állási támogatás helyett a rehabilitáció és a munkaerőpiac felé irányítják a célcsoport tagjait. Felelős: Polgármesteri Hivatal Forrás: OFA, ROP Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, ennek keretében fel kell mérni a lakóterületen, hogy a meglévő vállalkozások milyen arányban tudnak alacsony végzettségűeket foglalkoztatni, valamint fel kell mérni, hogy melyek azok a keresett szakmák, amelyekben munkaerőhiány van. A hátrányos helyzetű roma fiatalok és felnőttek szegregációja elleni küzdelemhez a forrást a TÁMOP program adhatja, amely pályázati lehetőséget nyújt többek között a roma munkaerő-piaci részvétel javítására is. Nagyhalász Város Önkormányzata a tulajdonát képező, mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokból térítésmentesen földhasználati lehetőséget is nyújt. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
134
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.3.5.3. Lakásminőség javítása o o o
Az önkormányzati vagyongazdálkodás keretein belül valósítható meg 2009-tól kezdődően folyamatosan, Felelős: Polgármesteri Hivatal. A szennyvíz-csatorna hálózatra való rácsatlakozás ösztönzése A romló fizikai állapotú és szegregálódó társadalmú területek felújítása: időponttól függően.
5.3.5.4. A lakóterületen élők egészségi állapotának, életminőségének javítása o o o o o
Egészséget támogató környezet kialakítása. Közösségi akciók erősítése. Egyéni készségek, jártasságok fejlesztése. Egészségügyi ellátórendszer újabb, megelőző hangsúlyainak megteremtése. Ingyenes szűrés a szegregált területen élők között. Felelős: Polgármesteri Hivatal a CKÖ-vel koordinálva és az alapellátás.
5.3.6. Óvodai ellátás terület szükséges intézkedések A fenntartó a védőnői hálózattal együttműködve ösztönzi a szülőket a beíratásra. Az önkormányzat a védőnői, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak bevonásával felméri az óvodába nem járó óvodáskorúak számát, társadalmi hátterét, és intézkedési tervet készít a HH-s, HHH-s és SNI-s gyermekek teljes körű óvodai elhelyezésére. 5.3.7. Általános iskolai képzés területén szükséges intézkedések Folytatni kell oldani a HHH-s tanulók integrált oktatását, nevelését. Ennek érdekében a pedagógusokat megfelelő módszertani képzéssel, a szakmai szolgáltatókkal való együttműködés alapján tovább kell képezni. A HHH tanulók felzárkóztatása, személyre szóló speciális fejlesztése érdekében az Önkormányzat Tanodát hoz létre. Az országosan elterjedt és ismert Tanoda program beindítása sajátos nevelési, felzárkóztatási módszerek és eszközök alkalmazásával, az iskolai és szabadidős tevékenységek összehangolásával, a kisebbségi szubkultúra figyelembevételével, a közösségépítés lehetőségeit kihasználva elősegíti az iskolai lemorzsolódás csökkentését, a HHH tanulók továbbtanulási útjainak erősítését.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
135
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.3.8. Középiskolai képzés területén szükséges intézkedések Támogatni kell a hátrányos helyzetű, ill. halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók érettségit adó képzésbe jutását. Ennek érdekében ösztönözni kell, hogy a már működő Arany János programba roma diákok is jelentkezzenek, az önkormányzat számukra plusz ösztöndíjat biztosít Igény szerint szélesíteni kell a halmozottan hátrányos helyzetű, ill. roma felnőttek felnőttoktatási programban való részvételét. A feladat teljesüléséről az esélyegyenlőségi referens évente beszámol a képviselő testületnek. Meg kell vizsgálni a „második esély” típusú oktatás bevezetésének lehetőségét. A középiskolába be nem jutott tehetséges roma fiatalok mentorálása a középfokú oktatásba kerülésük elősegítése céljából. 5.3.9. Egyéb intézkedések A város önkormányzata a továbbiakban kötelezi magát arra, hogy a jövőben a fejlesztési és város rehabilitációs programokat úgy alakítja ki, hogy azok nem eredményezhetik sem Nagyhalászban, sem Nagyhalászon kívül az alacsony státuszú lakosok koncentrációját, szegregációját. Nagyhalász Önkormányzata ugyancsak kötelezi magát arra, hogy a fejlesztési és a város rehabilitációs programok során biztosítja és érvényesíti az alacsony státuszú lakosok integrált – és városon belüli – elhelyezését. Az Anti-szegregációs tervben rögzített intézkedéseket Nagyhalász Önkormányzata a jelenlegi szegregált területen – térben is fókuszálva - elsődlegesen kívánja alkalmazni. Nagyhalász Önkormányzata vállalja, hogy az ASZT-ben foglalt intézkedések végrehajtását a partnerség elve alapján folyamatosan egyezteti a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, - a partnerség nem csupán a CKÖ-re kell, hogy irányuljon, hanem minden a programban érintett intézményre, szervezetre - ezzel is biztosítva a társadalmi szervezet részvételét a feladatok megoldásában. 5.3.10. Indikátorok, monitoring A lakóterületen tervezett szociális beavatkozások eredményeit hosszabb időtávban, elsősorban a KSH népszámlálási adataira építve, 10 évente célszerű mérni és értékelni. A monitoring tevékenység egyrészről magában foglalja a célok teljesülésének mérését, illetve a célértékek felülvizsgálatát, ezen túlmenően azonban fontos bizonyos időszakonként felülvizsgálni a célok relevanciáját is. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
136
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az előbbi adatgyűjtések, mérések majd azt követő elemzések útján valósítható meg a definiált output-, eredmény- és hatásindikátorok értékelése. A stratégia megvalósulásának monitoringja logikailag nem választható el az IVS időszakos felülvizsgálatától. Az IVS megvalósulásának nyomon követését egy monitoring rendszer létrehozásával van megalapozva. Ennek a rendszernek a működtetéséért a létrehozandó monitoring bizottság felel, amelynek tagjai: a programok megvalósításában résztvevő szervezetek képviselői, CKÖ-t, családsegítő szolgálat, önkormányzat. 5.3.10.1. Az átfogó cél in dikátora: A lakóterületen élők átlagos életkorának és az egy főre jutó jövedelmük szorzata. 5.3.10.2. A specifikus célok indikátorai: a lakóterületen élő családokból származó gyerekeknek a kompetenciamérés olvasási-szövegértési és matematikai-természettudományos teszteredményeinek átlaga és a város összes tanulójának átlagos értékei közötti különbség, a rendszeres munkajövedelemmel rendelkező háztartásokban élő 0-14 évesek aránya. 5.3.10.3. Az operatív célok indikátorai: tanulási segítségnyújtásban részesített általános iskolai és középiskolai tanulók száma; bemeneti mérésben résztvevők száma; a korábban munkanélküli vagy inaktív státuszúak közül a foglalkoztatásban elhelyezkedett lakóterületen lakók száma, legalább hat hónapig foglalkoztatásban lévők között; a rehabilitációs programokban résztvevők közül sikeresen elhelyezkedett roma lakóterületen lakó, korábban inaktív emberek száma; a félkomfortos vagy komfort nélküli lakásokban lakó 0-14 évesek száma.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
137
Nagyh a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.3.11. A tervezett beavatkozások időbeni ütemezése. 5.3.11.1. Rövid távú (1 év alatt e lérendő) célkitűzések Feladat (probléma) Elérendő cél Intézkedés leírása megfogalmazása megfogalmazása
Felelős megnevezése
Pénzügyi forrás
A megvalósulás határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor
2010. május
Adatbázis és frissítési mechanizmusának megléte
folyamatos
„Lépj egyet előre!” program beindítása, évente 30 fő bekapcsolódik a programba
Meglévő vállalkozások munkaerő igényének feltérképezése
Felmérni azokat a meglévő vállalkozásokat, amelyek Rendelkezzen a város egy alacsony végzettségűek folyamatosan frissülő, foglalkoztatását is tudják pontos adatbázissal biztosítani, illetve a hiányszakmák felmérése
Önkormányzat, a munkaügyi központtal együttműködve
ESZA
Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül
„Lépj egyet előre!” vagy Nőjön a képzettségi szint hasonló ESZA típusú pályázati az aktív korúak körében program beindítása
Önkormányzat, a munkaügyi központtal együttműködve, CKÖ, családsegítő központ
ESZA, Központ
Roma lakosságon belüli munkanélküliség
Csökkenjen lakosságon inaktivitás
Önkormányzat
Önkormányzati költségvetés
folyamatos
Csökken a munkanélküliek száma a romák körében
Iskolák intézményvezetői
Önkormányzati költségvetés
2010. 31.
2 év alatt mérhető emelkedés a program alapján
Családsegítő Szolgálat önkormányzattal együttműködve
Önkormányzati költségvetés, forrás
Önkormányzat
árok Közmunka keretében történő megvalósítás.
Illegális szemétlerakók Közmunka keretében történő felszámolása megvalósítás.
Kompetencia eredményei
mérés
Szociális ügyek intézésének nehézségei 1.szegregátum belvízes területének javítása 2.szegregátumban a vízelvezetés nem megoldott Illegális szemétlerakók léte
A lakóterületen lévő roma vállalkozások ösztönzése a belüli roma lakosság foglalkoztatására Emelkedjen a Szakértő segítségével program matematikai és kidolgozása szövegértési kompetencia Könnyebbé váljon a Családgondozók aktív különböző területeken kapcsolattartása a szociálisan élők számára a szociális rászoruló családokkal, ügyek intézése tájékoztatás, Belvízes területek Közmunka keretében történő csökkentése megvalósítás. Vízelvezető rendbetétele
a
Munkaügyi
ESZA
december
folyamatos
Szociális ügyek egyszerűsödése,
Önkormányzat1
1éven belül
Belvizes területek csökkentése
Önkormányzat
Önkormányzati
1 éven belül
Vízelvezető árkok kiépítettsége
Önkormányzat
Önkormányzati,pályáz ati források
1 éven belül
Illegális megszűnése
szemétlerakók
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
138
Nagyh a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.3.11.2. B. Középtávú (3 év alatt elérendő) célkitűzések Feladat (probléma) megfogalmazása
Elérendő cél megfogalmazása
Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül
Aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére
Alacsony iskolázottságú munkaerő elhelyezkedésének segítése
Minél nagyobb arányú elhelyezkedés
Általános iskolából tovább tanulók aránya
Nőjön a továbbtanulók aránya
Lakóterületi lakások minőségének javítása
WC-k kialakítása, közösségi tér kialakítása
2. szegregátumban nincs padka 3. szegregátumban nincs járda 4.-5.szegregátumban az útalap minősége rendkívül rossz
Intézkedés leírása Térségi Integrált Szakképzőben, valamint a Munkaügyi Központ által minél több olyan képzés indítása, amely 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára van meghirdetve, illetve hiányszakmák képzése, külső civil képzésben tapasztalattal rendelkező akkreditált szervezet bevonása A felmért adatbázisban szereplő vállalkozások ösztönzése arra, hogy alacsony végzettségűeket is foglalkoztassanak, együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat és a vállalkozások között Ösztöndíj nyújtásával tovább tanulást
ösztönözni
a
Járda részleges, majd teljes kiépítése
CKÖ-vel közösen felmérni a igényeket, a lakók ösztönzése az egészségesebb környezet megteremtésére Közmunka keretében történő megvalósítás Közmunka keretében történő megvalósítás.
Szükség van az útalap felújítására
Útalap felújítása szükséges engedélyek mellett
Padka kiépítése
A megvalósulás határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor
Állami normatíva, önkormányzati támogatás, pályázati forrás
3 éven belül
Képzéseken való minél magasabb számú részvétel, hiányszakmák képzésének elindítása
ESZA, GOP pályázatok
3 éven belül
Legalább 40-50 fő alacsony végzettségű személy elhelyezkedése
3 éven belül
3 éven belül nő továbbtanulók aránya
3 éven belül
Lakások komfortjának növekedése
3 éven belül
Padka kiépítettsége
3 éven belül
Járda kiépítése
3 éven belül
Felújított útalap
Felelős megnevezése
Pénzügyi forrás
Térségi Integrált Szakképző Intézet, Munkaügyi Központ, romaügyi referens
Önkormányzati és helyi vállalkozások, non profit szervezetek Önkormányzat, iskolák vezetői Önkormányzat, CKÖ Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat
Önkormányzati költségvetés és pályázati források Önkormányzati költségvetés, ROP, ESZA pályázati forrás Önkormányzati,pályázati forrás Önkormányzati,pályázati forrás Önkormányzati,pályázati forrás
a
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
139
Nagyh a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.3.11.3. Hosszú távú (6 év alatt elérendő) célkitűzések Feladat (probléma) megfogalmazása
Elérendő cél megfogalmazása
Intézkedés leírása
Felelős megnevezése
Pénzügyi forrás
A megvalósulás határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor
Alacsony iskolázottságúak elhelyezkedésének segítése
Minél nagyobb elhelyezkedés
Kiépülő ipari parkba ösztönözni kell olyan cégek betelepülését, amelyek alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatását is tudják biztosítani
Önkormányzat
-
6 éven belül
Legalább egy ilyen 20-30 főt foglalkoztató cég betelepítése
Szemétlerakó terület rekultivációja
Élhetőbb, aszfaltozott kialakítása
A tereprendezésbe, fásításba, aszfaltozási munkákba bevonni az ott élőket
Önkormányzat
Önkormányzati,pályázati
6 éven belül
Zöldfelületek kialakulása, aszfaltozott utak kialakítása
Szegregátumok infrastruktúrális állapotának javítása
Meglévő kiépítettség karbantartása, hiányos infrastuktúrális elemek kiépítése
Folyamatos nyomonkövetés
Önkormányzat
Önkormányzati,pályázati
folyamatos
Infrastrukturális ellátottság javulása
számú
parkosított, terület
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
140
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.4.
A stratégia koherenciája, konzisztenciája
Nagyhalász Integrált Városfejlesztési Stratégia összhangja a város hatályos településrendezési tervével, ill. a szükséges módosítások végrehajtásának ütemezése A település közigazgatási területére hatályos településrendezési eszközök, az alábbiak: 86/2006 (IV. 20.) KT számú határozat, Nagyhalász Város Településszerkezeti tervének és szerkezeti terv leírásának elfogadásáról a 9/2006 (III. 28) KT számú rendelet, Nagyhalász Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozás Tervének elfogadásáról. Az egyes városrészekhez kapcsolódó beavatkozási pontok egyezőségének részletezése városrészek szerint. Városközpont Jelen városrészt érintő beavatkozások egy része rekonstrukció, felújítás illetve funkcióváltásból adódó átépítése. Ezeken túl új funkciók is megjelennek a városközponti részen, amelyek elsősorban a Városi főtér és sétány programjához kapcsolódnak közvetlenül, vagy közvetve. Ezek a tervezett projektek igen jelentős településszerkezeti változást indukálnak, így azok nem felelnek meg a hatályos településrendezési terv előírásainak. A további tervezett projekt elemek (az épület rekonstrukciók, felújítások, funkcióváltások, illetve az energetikai korszerűsítések) a hatályos rendezési tervvel összhangban vannak. Lakóterületek Az érintett városrész beavatkozási pontjai a jelenlegi és a tervezett funkciót tekintve – a közlekedésfejlesztési elképzelések kivételével (közlekedési végpont a járóbeteg szakellátóhoz, központi tehermentesítő út) – a településszerkezeti tervvel összhangban van. A rekonstrukciók, illetve a funkcióváltások tekintetében módosítási igények nem fogalmazódnak meg, amennyiben a felújítások/bővítések volumene nem haladja meg az előírt értékeket. Az elkerülő út területének biztosítása jelentős beavatkozást igényel az érintett telektömbökben, így annak nem csak szabályozási, hanem szerkezeti vonatkozásai is vannak. Külterületi lakóterületek Az érintett városrészben tervezett fejlesztések, mind a játszótér, mind a lakóterületek bővítése, a jelenlegi rendezési tervnek nem képezik részét, azok módosítása szükséges. Annak eredményeként szabályozott lakóterület, illetve közterület jön létre. Egyéb külterületek A temető rekonstrukciós, illetve az ehhez kapcsolódó ravatalozó felújítás, valamint a horgásztó környezetének fejlesztése nem ellentétes a hatályos tervekkel. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
141
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Ugyanakkor az itt tervezett ipari terület a jelenlegi terveken nem szerepel, így annak érdekében a módosítás elengedhetetlen. Ezzel egy időben, a jelenlegi tervezetben szereplő ipari területek szükségességének felülvizsgálata meg kell hogy történjen. Nagyhalász város jelenleg is hatályos településrendezési eszközeinek teljes felülvizsgálata napjainkban is folyamatban van, illetve előzetes egyeztetés alatt áll a módosítandó részekre vonatkozóan.
5.4.1. A stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz A helyi területfejlesztési koncepció - 80/2003/09.11 KT határozat - a város átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a hosszú távú, átfogó fejlesztési célokat, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, továbbá információkat biztosít az ágazati és kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára. A koncepció célja hosszú távra meghatározni azokat a fejlesztési alapelveket, irányelveket és célokat, amelyeket az önkormányzat – a törvény keretei között – saját területfejlesztési tevékenysége során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a területfejlesztés további szereplőit; részletezni azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikákban érvényesíteni kíván; A településfejlesztési koncepció hosszú távú (10-15 év) célokat és középtávú (3–5 év) feladatokat határoz meg. Hosszú távon a fő demográfiai, környezeti és településrendezési változások, valamint néhány nagyfontosságú, hosszú megvalósítási idejű infrastrukturális hálózat céljai kerülnek megfogalmazásra. Középtávon felvázolja a fejlesztési programokat és azok irányelveit. A koncepció feladata: az átfogó irányelvek és célok meghatározásával biztosítani és ösztönözni kell az összehangolt helyi területpolitika kialakítását, elősegíteni a térségi és helyi közösségi területfejlesztési kezdeményezések összhangját a térségi, megyei, országos célkitűzésekkel; információkat biztosítani az egyes területek fejlesztési koncepcióinak, programjainak és terveinek kidolgozásához és megvalósításához, a társadalom, a gazdaság valamint a természet és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása illetve javítása érdekében;
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
142
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A településfejlesztési koncepció tervezői vizsgálatra alapozva a település lakosságának igényeit figyelembe véve készül és egyben tervezői javaslatokat is tartalmaz a település legfontosabb pontjainak meghatározásához. A koncepció elkészítésének alapvető feltétele a jelenlegi állapotok, adottságok ismerete. A koncepció alapul szolgál a tervezett jövőkép eléréséhez szükséges stratégia megalkotásához, lehetővé téve a fejlesztést támogató források bevonását és elosztásának összehangolását, valamint alapot szolgáltat a települések szerkezeti, rendezési terveinek készítéséhez. A településfejlesztés, ill. a területpolitika egyik alapvető kérdése a helyi léptékű törekvések és felsőbb szintű elgondolások összhangjának megközelítése. Ennek hiánya gyengíti, megléte erősíti a fejlesztés hatékonyságát. Az összhang kialakításának előfeltétele – az erre irányuló kölcsönös jó szándék mellett az érintett település együttesek adottságainak, problémáinak és lehetőségeinek kellő ismerete. Ez viszont csak a települések egységes, többléptékű áttekintési rendszerének kialakításával érhető el. Az egységesség nélkül aligha lenne megoldható a magasabb szinteken figyelembe veendő területi egységek, valamint az ország településállományára vonatkozó információk áttekintése, kezelése, egybevetése stb. Erre nemcsak a felsőbb szinteken, hanem a helyi szinten is szükség van. A településrendezés eszközei az Étv. szerint:
Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. Ennek hiányában a településszerkezeti terv nem készíthető. Településrendezési terv: a településszerkezeti terv. (a főváros esetében: a szabályozási keretterv) és a szabályozási terv. Településszerkezeti terv: az önkormányzat településfejlesztési döntéseinek a figyelembevételével dolgoztatja ki az önkormányzat. Meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
143
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A településfejlesztési koncepció nem teljes, hiszen kifejezetten csak a területrendezéssel összefüggő problémák megoldására, a területrendezés tematikáját felhasználva készült. A rendezési terv irányából közelítve a koncepció nem terjed ki az önkormányzat gazdasági, oktatási, szociális elképzeléseinek taglalására. Nagyhalász településfejlesztési koncepciójának kulcskérdése a kitörési pont/pontok megtalálása. Kitörési pontnak a település jövőjét legnagyobb mértékben meghatározó, fejlődését leginkább elősegítő adottságot/adottságokat nevezzük. Ennek megtalálása és a településfejlesztési koncepció középpontjába való állítása a sikeres településfejlesztés titka. 1. Nagyhalász kitörési irányai egyfelől a város környezetminőségének és arculatának, valamint komfortosságnak folyamatos fejlesztése (parkok, utak, járdák, kerékpárutak, terek, parkolók, közvilágítás, fásítás-parkosítás, utcaburkolatok, vízelvezetés stb.) és a tényleges településközpont kialakítása, városi főtér, gyülekezőtér létrehozása, mely az itt élő emberek számára és az idelátogató vendégek számára egyaránt megelégedettséget és jó közérzetet eredményezne. A településfejlesztési koncepció a húzóágazatok - kitörési pontok - kijelölésén túl, a részletesebb fejlesztési irányokkal és a település működését meghatározó egyéb koncepcionális kérdésekkel is foglalkozik. Az egyes fejlesztési irányok kijelölésén túl megnevezi az elérendő célokat és kijelöli a feladatokat is. Jelen településfejlesztési koncepció elsődlegesen a településrendezési terv tartalmi igényeihez és követelményeihez alkalmazkodik, ennek megfelelően fejt ki jobban, vagy kevésbé egyegy területet. Ezek a városfejlesztési stratégiába illesztett elképzelésekkel összhangban állnak, megalapozásuk a településfejlesztési koncepció részéről, mint településrendezési eszköz részéről, megtörtént. 5.4.2. A stratégia koherenciája A stratégiai célrendszer meghatározása során elsődlegesen az adott városrész adottságait vettük figyelembe, továbbá a fejlesztések irányvonalában a terület szükségletei és az ott élők igényei alapján haladtunk tovább. Ennek megfelelően minden városrészt külön elemeztünk, számításba véve annak egyedi helyzetét a város stratégiájában. Ezen módszert alkalmaztuk a legkisebb népességű terülteken is, így sikerült fényt deríteni a várost sújtó legnagyobb problémákra. Nagyhalász méretéből kifolyólag egyközpontú település, ennek megfelelően a városi népességet és a kistérséget kiszolgáló funkciók jelentős részarányban a városközpontban foglalnak helyet. A város konzekvensen fejleszti a közszolgáltatásait, és annak feltételrendszerét. Ennek eredményeként a városban rendelkezésre áll a kistérségben szükségese oktatási és egészségügyi kapacitás. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
144
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A fejlesztések szükségességét korán felismerte a városvezetés, ezért ilyen irányú fejlesztések az IVS-be is bekerültek. Jelen dokumentum kereti közt a város kinyilvánítja, hogy a szolgáltatások színvonalának emelésére helyezi a hangsúlyt a fejlesztéseknél. Több helyen kapacitásbővítést, míg általánosságban szolgáltatás színvonalának növelését célozzák a projektek. Nagyhalász szolgáltatásainak visszafejlesztését egy városrész esetében sem tervezi, a stratégia csak bővítéssel számol. A stratégia koherenciája szempontjából kiemelkedő fontosságú a városközpont, ahol a közösségi szolgáltatások jelentős része koncentrálódik. Ezen a terülten funkcióbővítő városrehabilitáció a cél. A meglévő központ mellé nem indokolt újabb alközpont létrehozása, vagy egyes funkciók duplikálása. A városközponton kívül lakófunkció dominál a többi városrészben, azonban eltérő jelleggel és környezeti színvonalon. Ezeken a területeken az ott lakók életminőségének javítása a cél, többnyire zöldövezeti fejlesztésekkel. Ugyanakkor a város területén azonosított szegregátumok esetén szociális városrehabilitáció jelöli a fejlesztések irányvonalát. Ezeket részleteiben az Integrált Városfejlesztési Stratégia releváns fejezete tartalmazza. 5.4.3. Stratégia illeszkedése a környezeti állapothoz, fenntarthatóság Nagyhalász városának Integrált Városfejlesztési Stratégiája, illetve annak célrendszere minden szempontból a pozitív környezeti állapot elérése felé mutat. A stratégia célul jelölte meg a város összes fontos zöldfelületének megőrző rekonstrukcióját, mely hozzájárul a környezeti állapot minőségének megőrzéséhez. Egy városrészben sem történik olyan területfelhasználás, mely a rendelkezésre álló zöldfelületet jelentősen csökkentené, valamint nem tervezünk olyan fejlesztést, ami a környezeti állapot érezhető sérülését eredményezné. A környezeti állapot megőrzéséhez hozzájárul, hogy a belváros elkerülésével kívánjuk átalakítani a város közlekedését. A terveknek megfelelően a belváros egy jelentős részén érezhetően csökkenne a forgalomterhelés, úgy, hogy az ne járjon más városrészekre nézve károsan növekvő fogalomterheléssel. Nagyhalász adottságai lehetővé teszik megújuló energiaforrások kiaknázását. Ennek egyik lehetséges módja a város két termál-kútja által nyújtott geotermikus energia felhasználása a városi közintézmények fűtésére.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
145
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.5.
Stratégia Megvalósítása
5.5.1. Ingatlangazdálkodási terv Az ingatlanértékesítésből tervezett bevételek megállapításakor figyelembe vettük azt a tényt is, hogy egy épületegyüttesben lehetnek forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanok. A bevételek meghatározásakor a forgalomképes ingatlanok mellett számoltunk azon ingatlanokkal is, amelyek helyi döntés alapján korlátozottan forgalomképesek és használatuk megváltoztatása esetén forgalomképessé tehetők. A forgalomképtelen ingatlanok is a városfejlesztés, a város üzemeltetés céljait szolgálják, hiszen ezen, elsősorban intézményi épületek a közösségi funkciók ellátásának területei. Erre az ingatlankörre természetesen nem a bevételszerzés lehetősége, hanem a működési, fejlesztési források megteremtése a jellemző. Az ingatlanértékesítésből származó bevételeket beépítettük az akcióterület pénzügyi tervébe. Mivel az ingatlangazdálkodási tervben bemutatott ingatlanvagyont az önkormányzat nem kívánja középtávon (a 2010-2014 közötti) teljes egészében értékesíteni, így bevételként minden városrész akcióterületén az 5 év alatt várható bevételekkel számoltunk. Az egyes városrészek ingatlanvagyonát és az ebből származó potenciális értékesítési bevételt az alábbiakban egy-egy rövid alfejezetben elemezzük.
5.5.2. Stratégia Pénzügyi megvalósítása A stratégia megvalósítását a következő pénzügyi források megléte biztosítja: - Az önkormányzat meglévő ingatlanvagyonából származó bevételek két fő csoportja. Egyrészt a jövőben is önkormányzati tulajdonban tartandó ingatlanok bérleti díja, valamint a jelenleg az önkormányzat tulajdonában álló, későbbiekben eladás tárgyát képező ingatlanok értékesítési bevétele. - A rendelkezésre elló elnyerhető támogatások, melyek köre kiterjed a vissza nem térítendő támogatásoktól a visszatérítendő forrásokig. - Az önkormányzat egyes stratégiában foglalt fejlesztési elképzelés megvalósulása érdekében bankhitel bevonását tervezi a források közé. A pénzintézet kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik. - A thermálfürdő fejlesztésében az önkormányzat jelentős forrásokra számít külső befektetőktől. Ennek a forrásnak a bevonása jelenti a legnagyobb kihívást, de a stratégia többi elemének sikeres megvalósítása esetén biztosítottnak látszik a befektetők pénzének megtérülése.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
146
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Megnevezés Önkormányzati ingatlanértékesítés
Összege 70.000.000 Ft
Önkormányzati ingatlanok 5 éves bérleti bevételei Magánbefektetők bevonása
500.000.000Ft
Folyamatban lévő beruházások
-
Bankhitel Támogatás Rendelkezésre álló források összesen Tervezett ráfordítások
Ft 3.109.060.000 Ft 720.000.000 Ft 3.854.560.000 Ft
A fentiek alapján megállapítható, hogy a legnagyobb kihívás az önkormányzat számára a megközelítőleg 3 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatás sikeres elnyerése lesz a következő 7 évben. Ez nagyságrendileg négyszerese az elmúlt 7 évben elnyert forrásoknak viszont bízva az újonnan megnyíló EU támogatások bővülésében a terv a következő 7 évben reálisnak mondható. A legkomplexebb, önkormányzat által legkevésbé direkt módon kontrollálható feltételrendszert a magánbefektetők igénylik, így a kevésbé kockázatosabb (valószínűbben megszerezhető) pénzügyi forrásokat a magánbefektetők által kezelhetetlen beruházások formájában célszerű hasznosítani. Így biztosítva ezen pénzügyi forrás sikeres akvizícióját. 5.5.3. Nem fejlesztési célú tevékenységek bemutatása 5.5.3.1. Gazdasági program a) Megvalósult fejlesztések:
Útépítés, kerékpárút építés,. Közösségi ház felújítása,........ Idősek Otthona építése.... Lelátó. Teniszpálya, játszótér kialakítása Horgász és szabadidőközpont kialakítása Temető korszerűsítése,
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
147
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
b) Tervezett fejlesztések Iskola felújítás,................. Városközpont kialakítás.... 3834-es fő utunk felújítása. Úthálózat építése, felújítása Kórházi Járóbetegellátó kialakítása. Közintézmények felújítása (óvoda, könyvtár, műv.ház,) Kerékpárút megépítésével segítettük a biztonságos közlekedés feltételeit, turisztikai forgalom növekedését elősegítettük. Közösségi ház kialakításával lehetőség nyílt a hagyományőrző csoportok tevékenységének gyakorlására, helyi kultúra ápolására. Új idősek Otthona építése biztosítja a bentlakók számára a nyugodt, kultúrált nyugdíjas évek eltöltését. Megvalósult lelátó, teniszpálya, játszótér a sport és kellemes szabadidő eltöltés lehetőségét biztosítja. 5.5.3.2. Tervalku A tervalku intézményét az Önkormányzat már korábbi tevékenysége kapcsán is alkalmazta, eltérő néven, ugyanakkor hasonló tartalommal. Többnyire a várost érintő magánberuházások kapcsán került alkalmazásra ez az eszköz. Mivel a rendezési tervhez képest adott önkormányzati engedmények főként olyan beruházások esetén alkalmazható, amelyekhez profittermelő vállalkozások is csatlakozhatnak a tervalku intézményét elsősorban ipari jellegű beruházások esetén alkalmazható. Ennek színtere lehet a város tervezett ipari park jellegű beruházása, mely a már helyben működő ipari vállalkozásokat tömörítené, valamint a jövőben a városba települő nagyobb ipari vállalkozások számára kínál infrastrukturálisan fejlesztett területet. Az ipari jellegű vállalkozásoknak tett engedmények mellett a tervalku a szegregátumok fejlesztésének eszköztárába is beletartozik. Ilyen esetekben a más fejlesztésekhez kapcsolódó engedmények fejében mutatkozik lehetőség a szegregátumokban uralkodó folyamatok visszafordítására. Összefoglalva a városban lévő ipari és kereskedelmi beruházások a tervalku intézménye útján lehetőséget ad a szegregátumokat érintő szociális városrehabilitáció finanszírozására.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
148
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.5.3.3. Marketing stratégia Nagyhalász jelenleg nem rendelkezik átfogó marketing stratégiával. De a jövőben szükség lesz egy olyan dokumentumra, mely azonosítja a város lehetséges célcsoportjait és lefekteti a városi kommunikáció alapjait. A marketing stratégia a turizmus fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű, de ugyanakkor csak kiegészítő szereppel rendelkezik. A pontos marketingstratégia meghatározása a turizmus esetében a turisztikai fejlesztési koncepció feladata. Azonban a turisták csak egyik célcsoportot jelentik a város számára. Egy megfelelően megalkotott marketing stratégiának az alábbi célcsoportokat kell megszólítania: Város jelenlegi lakói A város vállalkozói A város potenciális lakói Potenciális befektetők A marketingstratégia kidolgozása elsősorban az első fejlesztések megindulásával egy időben válik feladattá, ugyanakkor egyes részfeladatok melyek a város első két célcsoportjával kapcsolatosak rövidebb távon is aktuálissá válhatnak. Az átfogó marketingstratégia feladatai a következők: 1. Célcsoportok pontos meghatározása, szegmentálása 2. Várostermék meghatározása 3. A várostermék árazása, mely ez esetben a városban igénybe szolgáltatások árazását jelenti. 4. A várostermék fejlesztése: Meghatározza a város által nyújtott szolgáltatás-csomag fejlesztését 5. A várostermék disztribúciója és kommunikációja
vehető komplex
5.5.3.4. Funkció vesztett épületek azonosítása A város jelenleg nem rendelkezik funkció vesztett, vagy hasznosítatlan épülettel, valamint a stratégia nem eredményezi ilyenek kialakulását.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
149
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.6.
Partnerség
Az IVS készítése során következetesen törekedett az Önkormányzat a széles körű partnerség kialakítására. Egyrészről az IVS készítésének időszakában rendszeresen egyeztetett a partnerekkel, másrészről bevonta a gazdaság szereplőit, a civil szervezetek képviselőit, a lakosságot a mélyinterjúk készítésével, a kérdőíves felmérésekkel, a tájékoztató fórumok megtartásával, az írott és elektronikus média eszközök alkalmazásával. Ezekről a tájékoztatókról jegyzőkönyvek készültek melyek csatolva vannak az IVS mellékleteihez. A stratégiai tervezés során számos egyeztetés történt a város képviselőtestületével, melyek lehetővé tették a fejlesztési program előzetes tartalmának kialakítását. Az egyeztetéseken az önkormányzat képviselőin túl szaktanácsadók, gazdasági szakértők, valamint építész szakemberek vettek részt, ami elősegítette a program több aspektusból (gazdasági, szociális, környezeti) történő megközelítését. Ezzel párhuzamosan egy interjúsorozat készült a város döntéshozói, intézményvezetői illetve vállalkozói körében (mellékletet!). Ezt követően kvantitatív kutatást folytattunk a fejlesztési súlypontok megfelelő elhelyezése érdekében (mellékletet!). Az interjúkba bevont személyek a város prominensei, egy-egy szakterület képviselői voltak, így lehetőség nyílt, az iparban, kereskedelemben, iskolákban, óvodákban, idősek otthonában, romák között dolgozó, közösségfejlesztésben, építészetben, önkormányzati képviselői megbízatásban, helyi politikában tevékenykedő személyek véleményét meghallgatni, ütköztetni. Összességében egyetértés mutatkozott abban, hogy a legsürgetőbb teendő az infrastrukturális hiányosságok felszámolása, a problémák megoldása, valamint a városközpont fejlesztése. Javaslatok hangoztak el a zöldfelületek rendezésére, valamint az eklektikus építészeti környezet rendezésére. A javaslatokat a tervezés során a szakértők beépítették a célrendszerbe, így a tematikus célok is ezeknek megfelelően alakultak. Az kvantitatív kutatás során területi (kvótás, azon belül véletlenszerű) mintavétellel választottunk ki 300 Nagyhalászi polgárt, akiknek a véleményét kérdeztük a stratégiába kerülő projektekről (lásd a mellékletet!). A kutatás rámutatott arra, hogy a fejlesztések találkoznak a lakosság elvárásaival, a tervezők, az önkormányzat és a lakosság elképzelései között összhang van. A kutatás lehetővé tette az egyes akcióterületek rangsorolását.
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
150
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Az IVS (mint az elkövetkező időszak jogszabályokban is rögzítésre kerülő tervezési dokumentum) szervesen beépül az önkormányzat tervezési rendszerébe, a hosszú távú településfejlesztési koncepciót és a rendezési tervet összekötő stratégia alkotási folyamatba. Ennek megfelelően az alábbi értékelő és egyeztető eszközök kerülnek alkalmazásra a stratégia értékelési és felülvizsgálati folyamatába: A partnerségi eszköz
Képviselő testületi ülés
Képviselő testületi ülés
Képviselő testületi ülés
A bevont partnerek Képviselők, kisebbségi önkormányzat vezetői, Városfejlesztési Kft vezetője, gazdasági szervezetek képviselői, civil szervezetek vezetői Képviselők, kisebbségi önkormányzat vezetői, Városfejlesztési Kft vezetője, gazdasági szervezetek képviselői, civil szervezetek vezetői Képviselők, kisebbségi önkormányzat vezetői, Városfejlesztési Kft vezetője, gazdasági szervezetek képviselői, civil szervezetek vezetői
Az elvégzendő feladat
gyakoriság
Akcióterületi projektek megvalósításának áttekintése, új akcióterületi tervek indítása
Évente
Városfejlesztési célok megvalósításának áttekintése
2 Évente
Az IVS felülvizsgálata, szükséges korrekciók
3 Évente
Megvalósult fejlesztések, új fejlesztési projektek Fejlesztési projektek, programok értékelése Véleményalkotás értékelés, újságcikk, műhelybeszélgetés, a fejlesztési projektekről Tájékoztatás a stratégia felülvizsgálatának eredményéről
Közmeghallgatás
Nagyhalászi polgárok
évente
Lakossági kérdőíves felmérés
Nagyhalászi polgárok, 300 fő
Helyi újság, városi TV
Nagyhalászi polgárok, szakértők
Kistérségi Társulás ülései
polgármesterek
Kétoldalú településközi koordinációs ülések, találkozók
polgármesterek
Tájékoztatás, egyeztetés
½ évente
Városfejlesztési nap
Befektetők, vállalkozók, Városfejlesztési Kft képviselői, önkormányzat vezetői, az önkormányzatok és a fejlesztések irányításáért felelős minisztérium képviselői, kistérségi polgármesterek
Fejlesztési lehetőségek, befektetési projektekről tájékoztatás
évente
2 évente
negyedévente
3 évente
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
151
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A partnerségi elvnek megfelelően a vállalkozók új év köszöntő fogadásán Nagyhalász város polgármestere diavetítéses előadásában részletesen bemutatta az Integrált Városfejlesztési Stratégiát. A stratégia elkészítésének folyamatában részt vett a városi főépítész. A műemléki, műemlék jellegű épületek fejlesztésével kapcsolatosan a Polgármesteri Hivatal Építési és Hatósági Irodája konzultációt folytatott a műemlék felügyelet munkatársaival. 5.7.
Megvalósítás Szervezete
Nagyhalász Városra nézve – lakosságszáma alapján - nem kötelezően előírt Városfejlesztő Társaság létrehozása, a projekt megvalósítása érdekében nem kerül sor városfejlesztési társaság létrehozására. A következő években megvalósítandó projektek sikeres koordinálásához, előkészítéséhez és lebonyolításához nem szükséges a polgármesteri hivatalon kívül, külön szervezeti formát létrehozni. A megvalósítás szervezetikerete két szintre különíthető el a középtávú városfejlesztési elképzelések megvalósítása során: Stratégiai menedzsment: A stratégiai menedzsment az IVS-ben és Akcióterületi Tervben megfogalmazott célok megvalósulásának nyomon követését és a megvalósult eredmények folyamatos értékelését látja el. Operatív menedzsment: Az operatív menedzsment az egyes beavatkozások, projektek előkészítésében és megvalósításának menedzselésében működik közre, vagyis az operatív menedzsment az, amely a városrehabilitáció folyamatában konkrétan közreműködik. A stratégiai és operatív menedzsment szétválasztása és a felelősségek és kompetenciakörök egyértelmű tisztázása a monitoring tevékenység hatékony működtetésének előfeltétele. A stratégiai menedzsment az IVS célrendszerének megvalósulásának előrehaladását követi nyomon, még az operatív menedzsment a célok elérését szolgáló projektek felügyeletét, menedzselését és a stratégiai menedzsment számára szükséges információkat biztosítja. Az operatív menedzsment szervezet a stratégiai menedzsment szervezet alárendelt szervezete, amely az IVS által meghatározott időszakban működik és látja el feladatait. Az operatív menedzsment feladata a konkrét projektek, fejlesztések előkészítésének és megvalósításának menedzselése. Az operatív menedzsment a városrehabilitációs és egyéb városfejlesztési programok megvalósításához kötődik. Az operatív menedzsment komplex módon tudja kezelni a beruházási, pályázat előkészítési, kivitelezési, működtetési, monitoring feladatokat. Létrehozása nélkül a városfejlesztési projektek koordinálása, tervezhetősége nem biztosítható a megfelelő hatékonysággal. Az operatív menedzsment működési időtartama az ATT megvalósítási időszaka, vagyis középtávú. Az operatív menedzsment elsősorban az előkészítési feladatokban és a monitoring feladatokban játszik kiemelkedő szerepet. Az operatív menedzsment tartalmazza azokat a kulcs személyeket az Önkormányzat részéről, akik az Akcióterületi Terv megvalósításában, azaz azoknak a projekteknek a megvalósításában működnek közre, amelyek az ATT megvalósulásának mérföldkövei. Ezek a személyek elsősorban egy-egy projekt kapcsán bizonyos területeken látnak el koordinációs szerepkört. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
152
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Döntés és hatáskörök megoszlása
V
V
Gazdaságfejlesztési elemek integrálása az ATT-be Gazdasági partnerek koordinációja Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, az előkészítés és végrehajtás során Lakosság bevonása az előkészítésbe, tájékoztatása a megvalósítás menetéről Nem beruházás jellegű fejlesztések programok A megvalósult fejlesztések fenntartása, vagy annak koordinációja Források (pályázat, banki, befektetői) bevonásának előkészítése
Képviselőtestület
E
Polgármesteri Iroda
Városüzemeltetés
IVS és Akcióterületi Terv készítése és felülvizsgálata
Szakbizottságok
Város rehabilitációval kapcsolatos feladatok De=döntés előkészítés, D=Döntés, Vh=végrehajtás, V=véleményezés, E=Előkészítés
Építési hatóság
Városfejlesztési tevékenységek Döntés Hatáskör Mátrixa Városfejlesztési Társaság
5.8.
V
V
D
E
V
D
Vh
E
Vh
Vh
E
E,Vh
E
Vh
Vh
V
E, De
V
V
D
Ingatlanok adás-vétele
E, De
V
V
D
Fejlesztési területek előkészítése
Vh
Közterületek fejlesztésének előkészítése, rendezése, fenntartása
De
Önkormányzati beruházások előkészítése és lebonyolítása
E, De, Vh
D
Magántőke által végrehajtott fejlesztések koordinálása
Vh
V, D
Vh
Vh
A fejlesztések nyomon követése, előrehaladási jelentések készítése, monitoring Nyilvánosság, reklám propaganda, marketing, disszemináció biztosítása
V,D
V E
Vh
V
D
V
V
Vh
Vh
Vh
D
Vh
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
153
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
5.9.
Településközi koordináció mechanizmusai
Nagyhalász Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtása a kistérség számára is pozitív hozadékkal rendelkezik. Ebből kifolyólag a kistérséget alkotó településekkel való egyeztetés szükséges eleme a stratégiaalkotás folyamatának. A Kistérség számára a város humán infrastruktúrájának, azon belül is az oktatás és az egészségügy fejlesztésének van kiemelt szerepe, mely minden szempontból egy pozitív célállapot elérése felé mutat. A térség együttes fejlődésére a turisztika kínál lehetősége, mely egyúttal megköveteli a szervezett kínálat jelenlétét. Az együttműködést az indokolja, hogy a tágabb térségben található települések önállóan nem képesek nagyobb értéket és komplexitást viselő turisztikai kínálat létrehozására, ellenben az egyes események és fesztiválok időbeli és térbeli összehangolásával egyfajta térségi turisztikai termék jönne létre, mely tényleges kereslet szempontjából lényegesen kedvezőbb mutatókkal rendelkezik az önálló települési kínálattal szemben. A térség ez irányú tapasztalatai arra utalnak, hogy a hasonlóan komplex településközi koordinációk nem valósíthatók meg önszerveződés elvén. Ezért a város számára kitörési pontként azonosítható egy Térségi Turisztikai Koordinációs Együttműködés kezdeményezése, melyben a város vezetői kezdeményezői és moderátori feladatokat láthatnának el. Az önkormányzati beszámolókon kívül a közvéleményt a helyi tömegkommunikációs eszközökön keresztül folyamatosan, illetve évente közmeghallgatás keretében tájékoztatni kell. 5.10.
Stratégia megvalósulásának monitoringja
Az integrált városfejlesztési stratégia hosszabb távra, 7-15 évre szóló dokumentum. Ennek megfelelően a stratégia az akcióterületeken folyó fejlesztések megvalósulásával módosításra szorulhat, különösen igaz ez az akcióterületek és a fejlesztések priorizálása kapcsán. Emiatt a stratégia felülvizsgálatára időről időre szükség van. Az IVS-ben lefektetett célok megvalósulásának értékelése kettő, háromévente szükséges. Áttekintésre kerülnek a megvalósult vagy elmaradt akcióterületi fejlesztések. Értékelésre kerül, hogy a megvalósult illetve elmaradt fejlesztéseknek milyen hatással vannak a kitűzött célokra, és ha szükséges, javaslatot kell tenni a stratégia felülvizsgálatára. Az akcióterületi tervek elkészítésére a megvalósításban érintett szervezetek vezetői részvételével egy koordinációs testület kerül felállításra, amely szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri a projektek megvalósítását is. A feladatok teljesítéséről évente tájékoztatja Nagyhalász VárosÖnkormányzatának illetékes bizottságait és Képviselőtestületét. Az IVS felülvizsgálatára három évnél rövidebb időintervallumban is szükség lehet. Például a rendezési terv esedékes módosításai, valamint egyes akcióterületi programok lezárása, vagy új akcióterületi programok megkezdése előtt. Ha intézkedés válik szükségessé, az IVS módosítható. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
154
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
6. Mellékletek 6.1.
Mélyinterjú
Nagyhalász integrált városfejlesztési stratégia megalapozására végrehajtott mélyinterjúsorozat eredményei Az integrált városfejlesztési stratégiai, illetve akcióterületi tervezés nem támaszkodhat kizárólag statisztikai adatokra, illetve területi alapú elemzésekre. A stratégai program és az akcióterületi terv megalapozásához két lépcsős kutatást hajtunk végre Nagyhalászon. A kutatás első lépcsőjében a város prominensei - vezető tisztségviselők, önkormányzati képviselők, intézmények, gazdasági szervezetek, civil szervezetek, társaságok vezetői, képviselői - körében hajtottunk végre interjúsorozatot. Az előkészítő munkák és az interjúsorozat eredményei alapján összeállítottunk egy lakossági felmérés elkészítéséhez szükséges kérdőívet. 300 fő véletlenszerűen kiválasztott polgárt kérdezünk meg, a reprezentatív mintavétel követelményeit figyelembe véve (kor, nem, végzettség, városrészi megoszlás arányai). Módszertan A mélyinterjúk célja az volt, hogy megismerjük a vezető beosztásban tevékenykedők véleményét (a „véleményformálók”) a városfejlesztési elképzeléseivel kapcsolatban, az általuk érzékelt szűk keresztmetszeteket, problémákat illetve párbeszédet kezdeményezzünk a városfejlesztés jövőbeli irányairól. A vizsgálat típusa: leíró, kvalitatív Az adatgyűjtés módszere: félig-strukturált mélyinterjúk Az interjúk helyszínei: polgármesteri hivatal, valamint a megkérdezettek munkahelyei Az adatgyűjtés időpontja: 2009. október 10-15. Mélyinterjú-alanyok száma: 7 fő Név
Képviselt szervezet
Funkció
Orosz Károly Szoboszlainé dr. Király Andrea Márton Ferenc Bencze Antal Nagy Mihály Szoboszlai Ottó Nagy Erika Petro László
Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Ke-Víz 21 Kft AgroHalász Kft AranyhalAlapítvány Kultúra Nova Csuha Antal Általános Iskola
Polgármester Jegyző Műszaki Iroda vezető Vezérigazagó Ügyvezető Igazgató Elnök Elnök Igazgató
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
155
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
1. táblázat Az interjúk a következő témaköröket érintették: Mire lehetnek büszkék az itt élők, mi képviseli a város sajátos arculatát? Problémák, megoldásra váró feladatok (gazdaság, infrastruktúra, közlekedés, oktatás, szolgáltatás, munkahelyteremtés, stb.) Mit kellene fejleszteni Nagyhalászon? A tervezett fejlesztési programok ismerete, azok véleményezése. Egyéb fejlesztési javaslatok: A megkérdezettek szívesen vállalták az interjút. Jellemzővolt a felelősségteljes gondolkozás és segítő szándék, mely a problémák megfogalmazásán túl a megoldások keresésében való aktív együttműködést jelentette. Az interjúkban elhangzottakat strukturáltuk, ezáltal könnyebb volt az átadott információk rendszerezése. Az interjú során elhangzottakat igyekeztünk az eredeti megfogalmazásban leírni. Az egyes társadalmi területek, alrendszerek szerint összesítettük a mélyinterjú alanyok véleményét, helyzetértékelését. A mélyinterjúk alapján a város erősségei, gyengeségei és kitörési pontjai az alábbiak szerint fogalmazhatók meg:
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
156
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Erősségek A város földrajzi fekvése, közlekedési potenciálja kedvező Annak ellenére, hogy nem a társulás központja központi szerepkörbetöltésének lehetősége nagy. Történelmi hagyományok, értékek Csuha-Kállay kúria turisztikai vonzereje Az autópálya közelsége kedvező az ipar park kialakításához.. Erős lokálpatriotizmus A hagyományokra épülő kulturális rendezvények Az alap és középfokú oktatási rendszer színvonala, kiterjedtsége Feltárt gyógyvíz Gyengeségek Kerékpárutak hiánya Belvíz, csapadékvíz elvezetés megoldatlan Gyenge városmarketing Szálláshelyek minősége alacsony, kapacitáshiányok Hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése Betanított munkaerőt alkalmazó munkahelyek hiánya, Szélessávú internet kiépítés hiánya Kedvezőtlen demográfiai folyamatok Alacsony munkaerő potenciál Városarculat hiánya A legfontosabb kitörési pontok az alábbiak lehetnek Nagyhalászon: Meglévő kulturális hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése Közterületek, zöld felületek rekonstrukciója Erős mezőgazdaság, korszerű gyümölcstermesztés Tisza közelsége mind ipar, mind turisztikai lehetőség Turisztikai potenciál fejlesztése, gyógyvíz hasznosítása, Termálfürdő bővítése, szálláshelyek építése A mélyinterjúk legfontosabb eredményeinek összefoglalása Az interjúkba bevont személyek egy-egy szakterület képviselői voltak, így lehetőség nyílt, az iparban, kereskedelemben, iskolában, , romák között dolgozó, közösségfejlesztésben, építészetben, önkormányzati képviselői megbízatásban, politikában tevékenykedő személyek véleményét meghallgatni, ütköztetni. Az interjúalanyok szívesen vállalták közreműködést. A hangulatra a felelős véleményalkotás, a segíteni akarás, a jobbítás szándéka volt jellemző. A megkérdezettek sajátjuknak érezték a témát, így könnyen formáltak véleményt a város fejlődésével, problémáival kapcsolatban. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
157
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Egyszerre jelent meg a problémaérzékenység, a téma többirányú megközelítése, a nézetek, tapasztalatok ütköztetése, és nem utolsósorban hasznosítható javaslatok is születtek. A városfejlesztési stratégia alapkérdése és legfontosabb prioritása az interjú alanyok véleménye szerint az Önkormányzat pénzügyi stabilitásának likviditásának megőrzése, a rendelkezésre álló fejlesztési források „okos” felhasználása. Olyan fejlesztéseket támogatnak, melyek nem terhelik az önkormányzati költségvetést. A város infrastruktúrájának fejlesztése szempontjából leghangsúlyosabbnak a megkérdezettek egy olyan városközpont kialakítását tartanák, amely egy pozitívabb karaktert adna a városképhez. 6.2.
Kérdőíves felmérés
Az IVS megalapozásához lefolytatott kvantitatív lakossági felmérés eredményei Cél A felmérés célja, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia formai és tartalmi követelményrendszerének megfelelően a pályázatot elbírálók, és a városvezetés megfelelő képet kapjon a stratégiában vázolt célkitűzések és stratégiai elképzelések lakossági támogatottságáról. A felmérés az IVS készítésénél elvárt Partnerség egyik kiemelten fontos eszköze. Módszertan A felmérés során Nagyhalász 2001-os KSH adatok szerinti 5865-fős lakosságából 300 fős minta válaszai kerültek feldolgozásra. A minta-populációban egyaránt képviseltették magukat a különböző életkorcsoportok, valamint nemek képviselői. A legfiatalabb megkérdezett személy életkora 18 év, míg a legidősebb életkora 72 év volt. A felmérés adatainak rögzítéséhez három fejezetből álló kérdőív került alkalmazásra. Az első fejezetben a nem megfelelő válaszadók kiszűrését célzó, valamint a válaszadó lakhelyét rögzítő kérdések kerültek megfogalmazásra. A második fejezetben a kérdőív az integrált városfejlesztési stratégiában vázoltaknak megfelelően, a múltbeli és a tervezett fejlesztések támogatottságát vizsgálja. A harmadik fejezet a válaszadó demográfiai adatait tartalmazza. A kérdések nagy része feleletválasztás módszerét alkalmazta a megfelelő vélemény rögzítésére, mindemellett egyes kérdések az egyéni vélemények kifejtésére is adtak lehetőséget. A kérdőív a preferencia sorrendek meghatározásához 5 fokozatú likert-skálát használ. AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
158
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
A felmérést polgármesteri meghatalmazással 5 kérdezőbiztos végezte az erre kijelölt 2009. november 7- 15 –ig terjedő időszakban. Szűrőkérdések 1. Ön Nagyhalászban lakik? A kérdés a nem nagyhalászi válaszadók kiszűrésére került be a kérdőívbe, mivel kizárólag nagyhalászi lakosok tudnak releváns módon válaszolni, ezáltal megbízható adatokat prezentálni. A fentiekből és az Integrált városfejlesztési stratégia elvárásaiból következően az összes regisztrált válaszadó „igennel” felelt a kérdésre. Főkérdőív 1. Ön szerint, egy nem Nagyhalászban élő, átlagos magyar embernek mi az első, ami eszébe jut, ha Nagyhalászról hall?
84
62 42
19 12
Csuha-Kállai Kúria
Református Templom
Julia Centrál A városközpont Disco
7
Egyéb
Semmi nem jut eszébe
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
159
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
2. Tegyük fel, hogy Nagyhalász, mint település 100 pontot ér. Ön hány pontot adna az alábbi városoknak? Többet kevesebbet, esetleg ugyanannyit?
Nyíregyháza
322,00
Ibrány
114,67
Nagyhalász
100,00
Kemecse
87,58
Tiszarád
80,56
Kótaj
77,46
Tiszabercel
74,94
Demecser
73,28
Nyírbogány
72,16
Gávavencse…
71,34
3. Ön szerint mire lehetnek büszkék a Nagyhalásziak?
Csuha-Kállai…
41%
Nem tudja
34%
Református…
34%
Julia Centrál…
9%
A…
7%
Az oktatási…
6%
A római…
5%
Művelődési… A civil… Egyéb
3% 1% 1%
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
160
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
4. Felsorolok néhány, a Nagyhalászhoz hasonló városokban gyakran problémás területet. Ön szerint ezek gondot jelentenek Nagyhalászban is?
(súlyosabb problémák)
Munkalehetőségek hiánya
0%
Gyógyfürdő hiánya
1%
Járdák állapota
1%
4,14
Helyi sajtó hiánya
4%
4,10
4,92 4,69
18%
Vasútállomás
3,94
Utak állapota
0%
3,80
Sportolási lehetőségek
3%
3,80
Átmenő forgalom
3%
3,79
18%
Vasúti megközelíthetőség
3,73
Szabadidős lehetőségek
3%
3,69
Szórakozási lehetőségek
3%
3,67
Városi TV megszűntetése
15%
Vendéglátóhelyek színvonala
12%
3,49 3,32
Romák iskolázottsága
4%
3,29
Roma társadalom foglalkoztatottsága
4%
3,29
0,00
1,00
2,00
Nem tudta megítélni
3,00
4,00
5,00
Probléma Súlyossága
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
161
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
(kevésbé súlyos problémák) 4%
Roma társadalom beilleszkedése Városi parkolás
0%
Bevásárlási lehetőségek
0%
2,99 2,79 2,73
6%
Pénzügyi szolg. Hiánya
2,65
12%
Önkormányzati ügyfélszolgálat Szemét közterületen
1%
Ivóvíz minősége
1%
Egészségügyi ellátás színvonala
1%
Parkok, zöldfelületek
1%
Művelődési ház állapota
1%
Ügyeleti ellátás hiánya
6%
Alapfokú oktatási színvonal
8%
Piac
6%
Alapfokú oktatás
5%
Polgármesteri hivatal épülete
1%
Közvilágítás
1%
Közúti megközelíthetőség
0% 0,00
2,50 2,50
2,26 2,26 2,23
2,18 2,08 1,98 1,85 1,74 1,68 1,66 1,44 0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
162
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Önálló Említésű Problémák (válaszadók 11,17%-a)
22% Szemetesek Hiánya
43% 7%
Orvosi Ügyelet Munka Női Sportok Hiánya Templom
7%
Egyéb
7% 14%
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
163
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
6. Most végigvesszük az önkormányzat által tervezett városfejlesztési beavatkozásokat. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy Ön szerint ezek a fejlesztési elképzelések mennyire jók, illetve fontosak. Református templom rekonstrukció Római Kat. Templom rekonstr. Bölcsőde kialakítása Tanuszoda Homoktanyai játszótér Sporttelepi játszótér Központi játszótér Önkormányzati iparterület Tehermentesítő út Járóbeteg szakellátó elérhetősége Ibrányi út fejl. Tűzoltóság elhelyezése Kereskedelmi, szolgáltató… Rendőrség épülete Ibrány-Nagyhalász út
1%
4,84
3%
4,64
3%
4,29
1%
4,27
4%
4,15
1%
4,05
1%
4,04
4%
4,03
2%
4,01
3%
4,00
1%
3,99
3%
3,96
3%
3,90
4%
3,90
2%
3,87
0,00
1,00
1% Városi köztemető rekon. 1% 1% 2sz Óvoda akadálymentesítés,… 6% 8% 2% Művelődési ház felújítás 4% 3% Hunyadi-Petőfi úti játszótér 3% 3% Városi Könyvtár rekonstrukció 2% 5% Igazgatási Centrum 6% 6% Külvégesi Iskola felújítás
2,00
3,00
4,00
Nem tudta megítélni
5,00
3,68 3,64 3,60 3,60 3,46 3,43 3,35 3,32 3,20 3,17 3,16 3,16 3,14 3,11
0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
164
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
7. A felsoroltakon túl, Ön milyen további városfejlesztési beavatkozásokat tartana szükségesnek Nagyhalászban?
Egyéb
2
Munkalehetőségek
2
Felsőlámpa az iskola előtt
5
Úrnatemető
8
8. Most röviden újra végigmegyünk az önkormányzati fejlesztési elképzelések főbb csoportjain. Kérem, értékelje egy öt fokozatú skálán a fejlesztési terület prioritását!
Utak, Járdák fejl.
4,30
Egyházi int. fejl.
4,22
Városközpont megújítása
4,11
Kereskedelmi, vendéglátó-…
3,98
Sportlétesítmények fejl.
3,89
Turisztikai fejlesztés
3,88
Közoktatási infrastruktúra fejl. Önkormányzati szolg. Fejl. Zöldterületek fejl.
3,76 3,47 3,34
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
165
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
9. Összességében mi a véleménye a felvázolt városfejlesztési elképzelésekről? Felsorolok néhány állítást, kérem mondja meg, melyikkel ért egyet!
Helyesek, jók a település fejlődését szolgálják Vannak benne jó elemek, de másra is szükség lenne Nem jók, az erre szánt célt másra kellene fordítani Nem tudja megítélni
10. Honnan, milyen forrásokból értesül a nagyhalászi önkormányzattal kapcsolatos hírekről, információkról?
0% 1% 5% 10% 10%
A megyei napilapból A városi honlapról
8% 1%
Egy önkormányzati képviselőtől Városi TV-ből
65%
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
166
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Víz, szennyvíz szolgáltatás
23,30% 21,02%
19,89%
20,44%
14,77%
2,76%
Nagyon rossz
Rossz
Nem annyira rossz
Elfogadható
Jó
Nem tudja
Szemétszállítás színvonala
28,73%
20,67%
19,55%
17,32% 13,41%
1,10% Nagyon rossz
Rossz
Nem annyira rossz Elfogadható
Jó
Nem tudja
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
167
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
Demográfia 1. Melyik kisebbséghez tartozik.
11% 12% Nem publikus
77%
2. Mi az ön életkora?
70 év és felette
17,22%
60-69 év
12,78%
50-59 év
18,33%
40-49 év
20,56%
30-39 év
19,44%
19-29 év 10-18 év
11,11% 0,56%
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
168
N agy h a lá sz In t e grá lt Vár os f ej le sz t és i Str at ég iája
3. Mióta él Nagyhalászban?
6%
6% 4% 5% 2%
0-2 év 3-5 év 6-10 év
13%
11-15 év
64%
4. Mi az Ön foglalkozása?
Egyéb Tanuló Háztartásbeli, GYES, GYED
25,56% 2,22% 3,89%
Munkanélküli
10,56%
Nyugdíjas Önálló, nem mezőgazdasági foglalkozású …
32,78% 3,89%
Önálló mezőgazdasági foglalkozású … 0,00% Mezőgazdasági fizikai dolgozó, nem önálló Betanított vagy segédmunkás (pl.…
0,00% 1,11%
Szakmunkás (pl. gépszerelő, áruházi eladó) Egyéb szellemi (pl. irodai alkalmazott)
8,89% 3,33%
Értelmiségi (pl. tanár) Vezető beosztású (pl. cégvezető)
7,22% 0,56%
AR T VI T AL T er v ez ő, É p ít ő é s K er e sk ed el m i K f t. E u ro st H u n ga ry P én zü gy i é s Sz e r ve zé s i Tan ác sad ó Bt .
169
