MTI
Nagy többséggel elfogadta a Felsőoktatási Kerekasztal a felsőoktatási stratégiát
Budapest, 2013. szeptember 20., péntek (MTI) - Nagy többséggel, 10:1 arányban elfogadta a felsőoktatási stratégiát pénteki budapesti ülésén a Felsőoktatási Kerekasztal.
A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta. Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára az ülés után újságíróknak elmondta, hogy a kerekasztal hét hónapig dolgozott a vitaanyagon és a stratégia megalkotásán, emellett lépéseket tett a finanszírozás átalakítása, a képzési kínálat, a profilok tisztítása területén. Célként jelölte meg, hogy a 21. századi követelményeknek megfelelő, hosszabb távon is fenntartható és a minőségi elvárásoknak megfelelő felsőoktatási rendszer jöjjön létre. Kitért arra, hogy a stratégia a nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák besorolását tartalmazza. A dokumentum mindezek mellett kitér az új finanszírozási alapelvekre, tartalmazza a kiválósági professzori cím bevezetését is a kiemelt egyetemeken. A vagyongazdálkodás átalakításáról az államtitkár elmondta: a működtetéssel kapcsolatos feladatokat a kancellárok veszik majd át. Ezáltal az akadémiai vezetést tehermentesítenék jelezte. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke kiemelte: régóta várják, hogy stabilitás jellemezze a felsőoktatás irányítását és finanszírozását. Számos javaslatuk bekerült a stratégiába, és örömmel tapasztalták, hogy alapvetően megváltozott az elmúlt időszakban a felsőoktatás-politika viszonya a területhez. Hozzátette: az MRK támogatja a finanszírozási koncepciót, amelynek lényege, hogy a minőség alapján a hallgatók dönthessék el, hol tanulnak. Szempont továbbá a tudományos minőség is, ami átlátható és kiszámítható paramétereket eredményez majd. Ez egyfajta versenyt jelent az intézményeknek, s körükben némi átalakulás is várható majd - rögzítette. Biztató, hogy az államtitkárság világossá tette: a felvételi eljárásokba nem kíván beavatkozni, és mesterséges kapacitásszámokkal az intézmények a működését nem kívánja gátolni - mondta Mezey Barna. Reméli: a részletkérdések pontosításával olyan kodifikációs dokumentum készül, amelynek alapján valóban szilárd, kiszámítható felsőoktatási rendszer jöhet létre. Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) megbízott elnöke azt mondta: alkalmas a stratégia arra, hogy a törvényalkotási folyamat
elinduljon. A HÖOK-elnök három kulcsszót említett: a stabilitást, a minőséget és a finanszírozhatóságot. Fontos, hogy stabil intézményhálózat legyen, és ehhez megfelelő finanszírozásra van szükség. Ezt a stratégiában szereplő modell biztosítani látszik. Minden szakra, a minőségelvű képzésekre bejuthatnak majd a hallgatók. Az intézmények kategorizálása szintén a hallgatók választása alapján történhet majd - mutatott rá. Kitért arra: azt javasolták, bizonyos adópolitikai kedvezményekkel segítsék, hogy az ipari vállalatok a jövőben jobban hozzájáruljanak a felsőoktatás finanszírozásához, akár ösztöndíjakkal. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - akinek szavai szerint szikrázó vitán vannak túl - kiemelte: a stratégia nagyon jó helyzetértékelést tartalmaz, sok ponton jó irányba mutat, de összességében a mai állapotában nem fogadják el. Az elnök a munkaerő-piaci igények megfogalmazását hiányolta az anyagból, és fontosnak tartotta a természettudományos képzést, a mérnökképzést, valamint a duális képzést, ezek szerinte nem szerepelnek kellő hangsúllyal a stratégiában. A létszám- és pontszámkorlátot is fontosnak tartják, és olvasatukban több ponton elitista a dokumentum, a nagy tudományegyetemeknek kedvez, és ennek szegregációs kockázata is van. Kifogásolták, hogy a fenntartói testületben nem nevesítik a gazdasági szereplőket. Óvott attól, hogy visszarendeződés induljon el, a kerekasztal ugyanis öt szereplővel indult, de idővel hatalmas lett, és a vitákban a gazdaság hangja letompult. Kezdeményezte: a kancellári rendszert kísérleti jelleggel ott kezdjék el bevezetni, ahol problémák vannak, azaz "kifolyik a pénz". Megjegyezte: meg van győződve arról, hogy össze tudnak rakni egy olyan stratégiát, amely minden szereplő számára elfogadható. Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke kiemelte: kezdettől támogatják a felsőoktatás minőség alapú átszervezést. Üdvözlik a rendszerszemléletű átalakítást, ha a verseny egzakt mérőszámokon alapszik - emelte ki. Ideális az lenne, ha az ország minden régiójában lenne egy többkarú universitas, amely egy adott iparággal szorosan együttműködne. Szóvá tette: nem volt bérrendezés 2008 óta, és egyes oktatói rétegeknél reálbércsökkenés következett be. Nagyon fontos, hogy a köznevelési bérrendezés gyorsan terjedjen tovább a felsőoktatásra is - mondta. Miután az államtitkár garanciát vállalt a felsőoktatási életpályamodellre, alkalmasnak tartják az anyagot a kodifikációra - jelezte. Klinghammer István végül közölte: a miniszter megkapja a stratégiát, a kormány megtárgyalja majd, és ezt követően kerülhet a parlament elé. Szándékaik szerint a következő évben már az új szabályok szerint kezdhetik meg tanulmányaikat a hallgatók.
MTI
Budapest, 2013. szeptember 21., szombat (MTI) - Szakmai, társadalmi és gazdasági szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szombaton Budapesten, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK). A NAK-kal tíz szervezet írta alá most közös tevékenység alapelveit rögzítő dokumentumokat, egyebek mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, valamint a Magyar Biokultúra Szövetség. Az együttműködési megállapodásokat Győrffy Balázs, a NAK elnöke és a különböző szervezetek vezetői látták el kézjegyükkel. Győrffy Balázs beszédében a többi között azt mondta, hogy a köztestület azért tartja fontosnak a most megkötött megállapodásokat, mert fel kívánja hívni arra a figyelmet, hogy összefogással többet és hatékonyabban lehet tenni a magyar termelői és feldolgozói szektor érdekében. Külön is felhívta a figyelmet az üzleti tisztességre és a kiegyensúlyozott piaci viszonyok fontosságára. Kérte, hogy közösen segítsék a tisztességesen, legális, átlátható körülmények között tevékenykedő vállalkozásokat. A NAK elnöke az MTI-nek azt is elmondta: a megállapodásokat testre szabták, azaz minden szervezet esetében specifikusan azon a területen dolgoznak közösen, ahol a leginkább tudják egymás tevékenységét támogatni. Példaként hozta fel, hogy a Biokontroll Hungária Nonprofit kft. nem ugyanazon kérdéskörökben működik majd együtt a NAK-kal, mint az MKIK, azaz minden együttműködésben a közös területekre helyezik a hangsúlyt. Győrffy Balázs arról is beszélt, hogy a NAK általános alelnökét, Kis Miklós Zsoltot választotta meg egyik alelnökének az egyéni gazdálkodók legbefolyásosabb európai szintű érdekképviselete, a Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága (COPA). Kis Miklós Zsolt megbízatása 2 évre szól. A COPA-nak az EU tagállamaiból jelenleg 61 teljes jogú, az EU-n kívüli országokból pedig 31 partnerségi viszonyban lévő szervezet a tagja. Kiemelte: a szervezet történetében ez az első alkalom, hogy az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamokat 3 alelnök is képviseli elnökségben. A NAK az egész magyar agrárium szempontjából is nagy jelentőségűnek tartja, hogy a COPA Kis Miklós Zsoltot választotta az egyik alelnöki posztra. Mindez a magyar agrárgazdaság súlyát is várhatóan megnöveli majd az EU-ban. Hangsúlyozta továbbá a térségbeli országok - V4-ek és a körülöttük csoportosulók - együttműködésének fontosságát is. A témában kiadott NAK-közleményben mindehhez hozzátették: a COPA elnöke a holland Albert Jan Maat lett. A szervezet alelnöki posztjait 2013 és 2015 között Kis Miklós Zsolt mellett a francia Xavier Beulin, az északír Harry Sinclair, a spanyol Ricardo Serra Arias, a lengyel Jerzy Chróścikowski és a lett Maira Dzelzkaleja tölti be.
nol.hu Maradhat a röghöz kötés Nem indít kötelezettségszegési eljárást az Európai Unió Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvénnyel, azaz a röghöz kötéssel kapcsolatban. Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos lapunknak adott interjújában azt mondta: lezárul a kötelezettségszegési eljárás előszobájának tekintett "pilot"-eljárás. Klinghammer István a kerekasztalülés után Fotó: Móricz Simon Andor elmondta: a vizsgálódás kezdete óta több körben változott a magyar jogszabály, illetve gyakorlat, és ez vezetett ahhoz, hogy az Európai Bizottság lezárja az eljárást. Mint mondta, egy-másfél éve nagyon sok panasz érkezett a bizottsághoz is, de miután több lépésben enyhült a szabályozás, a panaszok megszűntek. Andor László hozzátette, figyelemmel kísérik, változik-e akár a végrehajtás tekintetében bármiféle jogszabály, és milyen lesz a szabályozás tényleges hatása. A mostani állás szerint viszonylag későn (húszéves távlatban) érvényesül a kényszerítő és korlátozó hatása a szabályozásnak, ami a kiinduláskor még aggályos volt, mert az ennél szigorúbb elvárás a szabad munkavállalást korlátozta az unióban. A magyar EU-biztos úgy értékelte: az, hogy a bizottság határozottan jelezte aggályait a magyar kormánynak, segített abban - a hazai tiltakozás mellett -, hogy az enyhítés megtörténjen. A meggyőző változtatások között említette Andor, hogy hallgatói szerződés helyett most már nyilatkozatot kell aláírniuk a diákoknak, ami más típusú kötelezettségvállalást takar. Emellett finomodott a visszafizetési kényszer, és egy sor kivétel született. - A tényleges korlátozó hatása, ami két évtizedes távlatban felmerül, viszonylag csekélynek mondható - mondta a szabályozásról a magyar EU-biztos.
Kérdésünkre, hogy akkor a mostani szabályozás már nem ütközik-e a szabad munkavállalásba és a szabad mozgás elvébe, Andor László úgy felelt: - Ha nagyon dogmatikusak akarnánk lenni, akkor beleütközik, de a tényállás az, hogy mind az uniós szerződésben, mind a jogalkalmazásban egyértelmű, hogy arányosan, megfelelő indokok mellett korlátozható. Az EU-biztos hangsúlyozta: a bizottságnak a jogszerűséget és nem a célszerűséget kell megítélnie. A hatékonyságot illetően Andor László elmondta: ha most tapasztalunk nagyarányú elvándorlást - ami egyes szakmákban, különösen az egészségügy területén jelentős, s működésbeli problémákat okozhat -, kérdés, hogy ezt lehet-e orvosolni olyan eszközökkel, amelyek adott esetben 12, 15, 20 év múlva fejtik ki tényleges kényszerítő hatásukat. A válasz nyilvánvalóan nem - mondta Andor. Szerinte nem a legjobb üzenet, ha arra számítunk, hogy 15-20 éves távon is fennmaradnak a jövedelmi különbségek az európai
centrum és periféria között, hiszen a válság elmúltával helyre kéne hogy álljon az a trend, hogy a felzárkózó országok kicsit jobban növekednek. Elfogadták a stratégiát, Parragh magára maradt Nagy többséggel, 10:1 arányban elfogadta a felsőoktatási stratégiát pénteki budapesti ülésén a Felsőoktatási Kerekasztal. A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta. Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára az ülés után újságíróknak elmondta, hogy a kerekasztal hét hónapig dolgozott a vitaanyagon és a stratégia megalkotásán, emellett lépéseket tett a finanszírozás átalakítása, a képzési kínálat, a profilok tisztítása területén. Célként jelölte meg, hogy a XXI. századi követelményeknek megfelelő, hosszabb távon is fenntartható és a minőségi elvárásoknak megfelelő felsőoktatási rendszer jöjjön létre. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - akinek szavai szerint szikrázó vitán vannak túl - kiemelte: a stratégia nagyon jó helyzetértékelést tartalmaz, sok ponton jó irányba mutat, de összességében a mai állapotában nem fogadják el. Az elnök a munkaerőpiaci igények megfogalmazását hiányolja az anyagból, és fontosnak tartja a természettudományos képzést, a mérnökképzést, valamint a duális képzést, ezek szerinte nem szerepelnek kellő hangsúllyal a stratégiában. A létszám- és pontszámkorlátot is fontosnak tartják, és olvasatukban több ponton elitista a dokumentum, a nagy tudományegyetemeknek kedvez, és ennek szegregációs kockázata is van.
index.hu 2013.09.20 15:46.09 - [26693035]
Nem zárnak be főiskolát, csak hagyják meghalni
Az új felsőoktatási koncepció szerint virágozzék minden virág, főleg az, amelyiket mi locsoljuk. Az iparkamara nem fogadta el A dokumentumot jelen formájában nem támogatta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Parragh László elnök szerint a stratégia nagyon jó helyzetértékelést tartalmaz, de a munkaerőpiaci igények megfogalmazását hiányolta a dokumentumból. Fontosnak tartotta a
természettudományos képzést, a mérnökképzést is, ami szerinte nem szerepel kellő hangsúllyal a stratégiában.
A Felsőoktatási Kerekasztal 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát.
Virágozzék minden virág, de mi csak azokat öntözzük, amelyeket szépnek és értékesnek tartunk. A többinek is jut levegő és napfény, sőt víz is, ha szereznek maguknak - nagyon leegyszerűsítve erről szól az az új felsőoktatási koncepció, amelyet pénteken fogadott el a Felsőoktatási Kerekasztal. Szó sincs arról, hogy az állam durva eszközökkel avatkozna be az egyetemek működésébe, arról pedig főleg nem, hogy bezárna intézményeket. Csak olyan feltételeket teremt, amelyekkel a hasznos és minőségi képzést kiemelten támogatja, a kis főiskolák pedig boldoguljanak, ha tudnak. Akik feltalálják magukat, azok túlélnek, de biztos lesz egy-két olyan intézmény, amelynek kényszerűen egy nagyobb egyetem védőernyője alá kell menekülnie, vagy akár meg is szűnik.
A Felsőoktatási Kerekasztal által megtárgyalt dokumentumban az egyetemek és főiskolák túlélése a finanszírozásról szóló fejezetekben van kódolva. A jövő évtől átalakul az állami támogatások elosztása. Az állam nem intézményeket fog támogatni, hanem hallgatókat. Ők abba az intézménybe viszik a támogatást, amelynek képzését hasznosnak és piacképesnek tartják.
Egy ideig kipótolják a hiányt
Az egyetemek ma három feladatra kapnak pénzt: fenntartására, oktatásra és kutatásra. A felsőoktatási koncepció szerint a jövőben egybevonnák a képzésre és fenntartásra adott összegeket. Ez tenné ki a források 70 százalékát. A források 30 százalékát osztják ki kutatásra és fejlesztésre. Ezt három minőségi mutató alapján differenciálják: a főállású minősített oktatók aránya, a doktori iskolák és a doktori törzstagok arányában, illetve a hallgatók Országos Tudományos Diákköri Konferenciáin elért eredményei alapján. Ezeket a támogatásokat továbbra is fejkvótaszerűen osztanák ki.
Nagy kérdés persze az is, hogy a támogatások átstrukturálásával együtt összességében több pénz lesz-e a felsőoktatásra. Ez egyáltalán nem biztos. A jövő évi költségvetésről szóló meccsek éppen most zajlanak az Emmi és a költségvetés tervezéséért felelős Naszvadi György államtitkár között. Információink szerint a más elvű elosztás mindenesetre azt
eredményezheti, hogy a kiemelt támogatásra jogosult egyetemek 18-19 százalékkal több pénzt kapnak, mások viszont értelemszerűen kevesebbet mint eddig.
A támogatások átrendezése csak felgyorsítja a már eddig is tapasztalható tendenciát: a diákok a lábukkal szavaznak, azaz elsősorban a nagyobb presztízsű, a munkaerőpiacon elfogadott vagy gyakorlatorientált képzésekre igyekeznek bekerülni, míg a kis főiskolák alibiszakjai egyre kevésbé életképesek. Mindez azt fogja eredményezni, hogy a kis főiskolák állami támogatása drasztikusan csökkenhet. Hogy ne omoljanak azonnal össze, az átalakulás első évében ezeknek a főiskoláknak a hiányát az állam még 80 százalékkal, a következőben már csak 50-60 százalékkal, majd a harmadikban már csak 20 százalékkal pótolja ki.
Aki ezen idő alatt kitalál valamit, az túléli, aki nem, az elbukik.
Kasztok
Az állam a pénzét a jövőben nem teríti szét mindenhova, hanem saját maga által meghatározott preferenciák szerint támogat szakokat. Azt már a Szél Kálmán terv is lefektette, hogy az állam elsősorban a műszaki, az agrár, az egészségügyi és a tanárképzésekre szeretne költeni. Már most is látható, hogy más szakokon igencsak szűkös az állami keret. Aki feltétlenül ókori nyelvek és kultúrák (klasszika filológia) szakra szeretne menni, az vagy írjon jó felvételit, vagy fizesse meg a képzés árát.
Az állam nemcsak a támogatandó szakokat, de a kiemelt állami támogatásra érdemes egyetemeket is kijelölte már. Ezek azok, amelyek kutatási tevékenységük, nemzetközi hírnevük alapján a fejkvótán kívül még külön támogatást is kapnak. Már idén 10 milliárd forintos keretet osztottak szét az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. Később - részben más okok miatt - az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemet és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is bekerült ebbe a körbe.
Az intézményeket ezen kívül kasztokba is sorolják azon az alapon, hogy mire képesek. A koncepció szerint ki kell mondani, hogy a világ vezető egyetemeivel partneri viszonyban lévő nagy tudományegyetem és egy pár száz főt oktató vidéki kis főiskola nem azonos szerepet tölt be a felsőoktatás rendszerében. A korábban már napvilágot látott megnevezések (például szakegyetemek, regionális főiskolák stb.) a koncepció végleges változatában
leegyszerűsödtek: nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák lesznek.
A megszűnéssel fenyegetett intézmények közösségi főiskolaként elsősorban a helyben élők képzési igényét szolgálják majd ki. Ezeknek a főiskoláknak a profilja elsősorban a tanító- és óvópedagógus képzésre vagy a védőnők képzésére korlátozódik. Emellett a helyi igényeknek megfelelő tanfolyamokat, felsőfokú szakképzéseket indíthatnak. A felszabaduló kapacitások lekötésére az államtitkárság hozzájuk delegálná a hátrányos helyzetűek tehetséggondozását, fejlesztését, mentorálását. Erre várhatóan uniós pénzeket is kaphatnak.
Pilot projekt kancellárokkal
A finanszírozással együtt átalakul az egyetemek irányítása is. Az intézmény elsőszámú vezetője ugyan a rektor marad, de szerepe a oktatási és kutatási feladatok irányítására korlátozódik. Az intézmények gazdasági vezetése és menedzselése a kancellárok feladata lesz.
A kancellári rendszer bevezetése tette lehetővé azt az engedményt, hogy a rektorokat az egyetemi autonómia keretében újra a szenátus válassza majd meg. A rektorok felülről való kinevezése, ami az elmúlt hónapokban több botrányos ügyet eredményezett, csak addig volt fontos az államnak, míg nem volt olyan vezető, aki egyértelműen az állam érdekeit képviseli az egyetem vezetésében. A kancellárokkal ez megvalósul. Őket a miniszterelnök nevezi ki az egyetem élére.
Hogyan oszlanak meg a feladatok a rektor és a kancellár között? Egy egyszerű példa: ha egy kutatócsoport egy új és persze drága eszközt akar beszerezni, a kancellár a fenntartási nehészségekre, az infrastrukturális problémákra vagy az egyetem hosszabb távú terveire hivatkozva akár meg is vétózhatja ezt. Egyetemi emberek szerint ezzel egyrészt elejét lehetne venni az egyetemeken minden anyagi nehézség ellenére máig jelen lévő értelmetlen pazarlásnak, másrészt egy nehézfejű kancellár fontos kutatásokat és fejlesztéseket torpedózhat meg.
A koncepció szerint a kancellár személyének kiválasztásába nem sok beleszólása lesz az egyetemnek. A pályázatokat a fenntartó, azaz az állam írja ki. Külön érdekesség, hogy a kancellárok esetében nem írnak elő szigorú végzettségi feltételeket. Ugyan egyetemi és
főiskolai végzettség kell majd hozzá, de meglepő módon nem lesz szükséges a kancellári poszt betöltéséhez sem pénzügyi-számviteli, sem közgazdasági, sem jogi végzettség.
Az államtitkárság ezt kérdésünkre azzal indokolta, hogy ha szigorú feltételeket írnának elő, eleve lehetetlen lenne megfelelő jelölteket találni az egyetemek menedzselésére. A végzettség helyett ezért inkább az lesz az előfeltétel, hogy az illető korábban vezetett-e olyan szervezetet, amelynek a költségvetése az irányítása alá kerülő egyetem vagy főiskola legalább 1/20-át tette ki, foglalkoztatotti létszáma pedig 1/40-ét.
A kancellári rendszert pilot-projektként a nemzeti tudományegyetemeken, így Szegeden, Debrecenben és az ELTE-n már januártól bevezetik.
EchoTV - Hiradó Segítség 2013.09.22 - 12:06 (hossza: 1 perc) - [5638156]
Gubás Csilla (műsorvezető): - Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és 14 szakmai és társadalmi szervezet azzal a céllal, hogy egymást támogatva segítsék a magyar mezőgazdaságot. Az ünnepélyes aláírásra az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon került sor.
Tudósító: - Hosszas egyeztetés után írták alá a felek azt a együttműködési megállapodást, amely a jövőben nagy segítségére lehet a magyar mezőgazdaságnak abban, hogy megőrizze versenyképességét a hazai és az Uniós piacokon egyaránt.
Győrffy Balázs (elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara): - Nem volt igazán jellemző, hogy ilyen ágazati összefogás a magyar agrárium, élelmiszeripar tekintetében valaha is meg lett volna. Ezt szeretnénk egyébként nem a babérokon ülve tudomásul venni, hanem még tovább javítani, tovább fejleszteni.
Tudósító. - A nyugat-európai országokban a kamarák már régóta sikeresen működnek együtt. Így Magyarország előtt adott a példa.
Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Tartalmilag ez azt jelenti, hogy a tagkör-elhatározásban, a teljes gazdaság átláthatóságában, a közös érdekérvényesítésben, a képzésben, a külpiacokon való megjelenésben, az EU-s források 2014-20 közötti elosztásában próbálunk együttműködni.
Tudósító: - A most aláírt együttműködési megállapodást 14 szakmai és társadalmi szervezet, illetve cég képviselője látta el kézjegyével.
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
Magyar Hírlap Átalakuló kínálat a felsőoktatásban 2013.09.23 - 2. oldal - [5638980] *Még inkább kiszolgálhatja majd az egyetemi, főiskolai képzés a gazdasági életet a kerekasztal által elfogadott koncepció nyomán A Magyar Rektori Konferencia is elfogadta pénteken a felsőoktatás átalakítását célzó munkaanyagot. Lapunk a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem vezetőjét kérdezte a két intézmény előtt álló feladatokról és magáról a stratégiáról. "A korábbi két koncepció után ez, vagyis a harmadik a kiemelkedően legjobb, már csak azért is, mert a felsőoktatás szereplői pozitívan állnak hozzá" - mondta lapunknak Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora a Felsőoktatási Kerekasztal által kidolgozott stratégiai munkaanyagról. Szerinte az elmúlt három évben a felsőoktatás "gyakorlatilag kézi vezérléssel" működött, ezért fontos lenne, ha a koncepció apróbb hiányosságait pótolva a jövő év már az új rend szerint kezdődhetne el. Mint fogalmazott, a PTE számára imponáló, hogy a nemzeti tudományegyetemek közé kerülhet, s bár az átalakulásban a munka elején járnak, sok mindent előkészítettek már. Első lépésben Bódis József szerint azt kell eldönteni, hogy az elnéptelenedő szakok közül melyek fontosak a tudomány fenntartása szempontjából, még akkor is, ha kicsiny létszámmal működnek, s melyek "nem fontosak". Hozzátette, ezt a folyamatot még ősszel le szeretnék zárni, hogy az új felvételi időszaknak már átalakított kínálattal vághassanak neki. A rektor megjegyezte, a bölcsészképzés területén mindenképpen át kell gondolni a szűkítést, de olyan hagyományosan erős karokon is, mint a közgazdasági és a jogi, amelyeket "az elmúlt évek nem szerencsés oktatáspolitikai lépései majdnem lehetetlen helyzetbe hoztak". A kancellári intézmény bevezetése kapcsán Bódis József kifejtette, nem tart attól, hogy hatalmi vagy bármilyen más jellegű probléma adódna ebből, ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne pusztán gazdasági szakember legyen az illető, hanem olyan valaki, aki rendszert tud irányítani. "Szinte lehetetlen, hogy ennyi szereplő egy ilyen gyorsan elkészült koncepcióról teljesen egybehangzó álláspontot fogalmazzon meg. Mégis az a nagy előnye a mostani munkaanyagnak, hogy széleskörű, mivel a kialakításában nagyon sokan vettek részt" - ezt Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora mondta. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által korábban megfogalmazott kritika kapcsán Szilvássy Zoltán lapunknak arról beszélt, hogy a nagyvárosi egyetemeknél, amelyek körül komoly ipar alakult ki, semmi probléma nincs, így például Debrecenben is "számos gazdasági eredmény az egyetem, a város és az iparkamara együttműködésével valósult meg". A DE rektora szerint a stratégiában lefektetett elvek nyomán a gazdasági életet még inkább kiszolgáló lesz a magyar felsőoktatás. Az egyetem jövőbeli céljairól azt mondta, a koncepcióban foglaltaknak megfelelően részesei szeretnének lenni a Top 200 programnak, amely a világ elitegyetemei közé kerülést jelenti. Mint mondta, a Debreceni Egyetem fókusza az egészségiparon van, amelybe korántsem csak az orvosi és egészségügyi képzés tartozik, hanem a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, gyógyászati segédeszközök gyártása, a betegellátás, a gyógyturizmus, továbbá az ezeket kiszolgáló műszaki fejlesztések és informatika. Szilvássy Zoltán hozzátette, nemzetközi együttműködéseik erősítésével is igyekeznek az "elitklubokba" kerülni. Vita Hoffmann Rózsa leveléről Ma az állam felelősséget vállal a gyermekek neveléséért, az iskolák működtetéséért, a pedagógusok béremeléséért - írta a KDNP tegnap a távirati irodának, annak kapcsán, hogy a szocialista Hiller István szerint a kormány központilag akar nevelni, és csak az történhet, amit a "mindenható állam" akar. Az MSZP politikusa arra reagált, hogy Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár ötödikes és nyolcadikos tanulóknak köszöntő levelet írt, a Nemzeti hitvallás és az alaptörvény ajándékozása alkalmából. "Közületek a legidősebbek sem éltek még akkor, amikor Magyarország alkotmánya nem a magyar emberek alapjogait, értékeit, érdekeit, elképzeléseit rögzítette, hanem idegen hatalomét. Ma, 2013-ban már természetes, hogy van olyan alaptörvényünk (...), amely a mi alapjogainkat és
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
kötelességeinket rögzíti" - áll a levélben. "Az alaptörvény lezárja a közelmúlt fájdalmas és igazságtalanságokkal terhes szakaszát, de tisztelni tanítja a magyarságért, a szabadságunkért áldozatot vállaló hőseinket" - hangsúlyozta az államtitkár, arra kérve az ötödikeseket, olvassák és értsék meg a nemzeti hitvallást, a nyolcadikosokat pedig arra, forgassák az alaptörvényt, mert az útmutató minden magyar embernek. A jövő évi felvételi időszaknak már az új rend szerint szeretnének nekiindulni az intézmények (képünk illusztráció) * Pintér Balázs
==***==
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
Népszava Európai Bizottság: megfelel a röghöz kötés 2013.09.21 - 3. oldal - [5636339] Nem indít kötelezettségszegési eljárást az Európai Unió Magyarországgal szemben a diplomások röghöz kötése miatt mondta az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatási biztosa a Népszabadságnak. Andor László szerint a "pilot"-eljárás - a kötelezettségszegési eljárást megelőző vizsgálat - kezdete óta több körben változott a magyar felsőoktatási szabályozás. Az uniós biztos a "meggyőző változtatások" között említette, hogy hallgatói szerződés helyett most már nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjas képzésre felvételt nyert diákoknak. (Ebben vállalják, hogy a képzési idejüknek megfelelő ideig Magyarországon vállalnak munkát, de a végzettségüknek megfelelő munkahelyet nem garantálják számukra - a szerk.) Arra a kérdésre, hogy a változtatások ellenére a röghöz kötés sérti-e a szabad munkavállalás és mozgás uniós alapelveit, Andor László így válaszolt: "Ha nagyon dogmatikusak akarnánk lenni, akkor beleütközik, de a tényállás az, hogy mind az uniós- szerződésben, mind a jogalkalmazásban egyértelmű, hogy arányosan, megfelelő indokok mellett korlátozhatók az alapelvek". Az uniós biztos úgy vélte, a diplomások nagyarányú elvándorlását Magyarországról nem lehet orvosolni olyan eszközökkel, amelyek adott esetben 12 vagy 20 év múlva fejtik ki tényleges kényszerítő hatásukat. Eközben a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői - a kormánypolitikához eddig feltétlenül lojális Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kivételével - tegnap elfogadták a Klinghammer István szakállamtitkár által előterjesztett felsőoktatási stratégiát. A rektorok, hallgatói önkormányzatok, szakszervezetek képviselőit is magában foglaló testület által elfogadott tervezet szerint például megszűnnek az intézményi kapacitásszámok - amelyek az egyetemek és főiskolák által felvehető diákok maximális létszámát rögzítik , továbbá az intézmények működtetési feladatai a rektoroktól a kancellárokhoz kerülnek, feltéve, ha Klinghammer javaslataira a kormány és a parlament is rábólint. Az MKIK elnöke, Parragh László azonban bírálta a létszámkorlátok tervezett eltörlését, valamint azt, hogy a dokumentum szerinte csak a nagy tudományegyetemeknek kedvezne. * Molnár Richárd
==***==
