NÁDASDYAK évszázadai

74∞&£∞§™

Az egyesített Nádasdy–Kanizsai-címer az elsŒ Magyarországon nyomtatott magyar nyelvı könyvnek, Sylvester János Újtestamentum-fordításának utolsó oldalán, 1541

74∞&£∞§™

BESSENYEI JÓZSEF

A

NÁDASDYAK évszázadai A Nádasdyak Magyarország arisztokráciájának egyik legnevezetesebb famíliája,

74∞&£∞§™

tagjai nagyban hozzájárultak hazánk értékeinek gyarapításához. Közgondolkodásunkban azonban mégsem állnak az őket megillető magaslaton, aminek elsőrendű oka, hogy a magyar történetírásban hangsúlyos a függetlenségi („kuruc”) hagyomány – amely különösen a szocializmus évtizedeiben vált egyeduralkodóvá –, amelynek követői a Habsburg-dinasztiához hűséges főurakat igen negatívan értékelték.

74∞&£∞§™

A következő portrékban olvasóimat arról szeretném meggyőzni, hogy a haza előmenetelét egy királypárti família is eredményesen szolgálhatta.

PP

A NÁDOR NÁDASDY TAMÁS 1498–1562 x

dy is követte, majd Ferdinándhoz sietett, hogy tájékoztassa az országban kialakult helyzetről. A menekülők legfontosabb feladatuknak tartották a Magyar Királyság Habsburg Ferdinánd kezére juttatását, tőle várták az ország megmentését. Munkálkodásuk eredményeképpen a pozsonyi diétán – amelyen igen kevesen jelentek meg – érvénytelennek mondták ki az időközben megkoronázott Szapolyai János királyságát, majd az országgyűlésen Habsburg Ferdinándot választották meg Magyarország királyává. A két uralkodó rövidesen összecsapott, Habsburg Ferdinánd 1527 augusztusának

A Nádasd nemzetség négy ágát a Nádasdy, a Darabos, a gersei Pető és az Oszkói család alkotta, közülük a legmagasabbra jutó ág a Nádasdyaké. A család első, név szerint ismert tagja Petenyed, a nádor ükapja, aki a 13. században élt. A família történetének kezdeteiről az írásos források mellett régészeti leletek is tanúskodnak. Nádasd faluban egy 11. században épített körtemplom – rotunda – maradványai kerültek elő, amelyhez egy négyszögletű torony csatlakozik. A család felemelkedését a katonai erények, a tanultság és jó házassági politika alapozta meg. Nádasdy Tamás 1498-ban született. Kiváló képességei már korán megmutatkoztak. Először a szülői házban, azután egy káptalani iskolában, majd Grazban folytatta stúdiumait, utána 1516-ban Bécsben, később Bolognában tanult tovább. Ezt követően Rómában töltött több évet a bölcselkedés és a jogtudomány tanulásával, s a latin mellett az olasz nyelvet is elsajátította. Nemzedéke egyik legképzettebb tagjaként tért haza, magával hozva a reneszánsz új életszemléletét, műveltségét és politikai kultúráját. Tamás úr Itáliában fontos kapcsolatokra tett szert. A jeles filozófus, Tommaso Cajetan de Vio (1469– 1534), aki pápai legátusként Lutherrel szemben is felvette a kesztyűt, pápai követként került Magyarországra, és amikor ide indult, kíséretében – tolmácsként – helyet biztosított Nádasdynak is. A tehetséges 26 éves i#út a király azonnal szolgálatába fogadta, 1524-től királyi titkárként kezdhette pályafutását. Fontos ismeretségekre, tekintélyes pártfogókra tett szert, akik közül Szalkai László váci püspök, a későbbi esztergomi érsek és Bornemisza János budai várnagy, királyi kincstartó neve érdemel említést. Habsburg Mária királyné is felfigyelt rá, és barátokra is talált: Maylád Istvánnal, a királyi sáfárral és Szalay Jánossal életre szóló kapcsolatot alakított ki. Mayláddal a baráti kapcsolat rokonsággá alakult, hiszen ő Nádasdy húgát, Annát vette feleségül. Királya a diplomácia területén foglalkoztatta, 1526. június 25-én elküldte Habsburg Ferdinánd osztrák főherceghez és a Speyerben összegyűlt német birodalmi rendekhez, hogy pénzt és segédhadat kérjen a törökök ellen a Magyar Királyság számára. Távolléte alatt történtek a jól ismert tragikus események: Mohácsnál elesett a király és az udvar java része, köztük Nádasdy legfőbb pártfogója, Szalkai érsek is. A csatavesztés hírére Nádasdy (I.) Tamás Mária királyné fejvesztet(1498–1562) nádor ten menekült Budáról képmása Pozsonyba, ahová Nádas-

74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™

6

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

elején sikeres támadást indított Szapolyai ellen, aki kénytelen volt Lengyelországba menekülni, s csak 1528 őszén tért haza, miután szövetséget kötött a szultánnal. Az egész ország elfoglalására azonban nem futotta a Habsburgok erejéből, mivel Szulejmán hadat küldött Szapolyai megsegítésére. Amikor 1529 nyarán híre jött, hogy közelednek a törökök, a Habsburgkormányzat felbomlott. A fővárosból mindenki elmenekült, csupán Nádasdy maradt ott kis létszámú őrséggel, ám néhány napos ágyúzás után, 1529. szeptember 8-án a német helyőrség foglyul ejtette, megkötözte, és arra kény-

szerítette, hogy adja át a várat a törököknek. Életét Grittinek, egy velencei származású kalandornak köszönhette, aki rávette, hogy csatlakozzon a törökökhöz. Ezzel új korszak kezdődött politikai pályáján. János király Grittit először tanácsosává és kincstartójává, majd kormányzóvá emelte. Az újdonsült kormányzó alkormányzónak Nádasdyt tette meg, akit ez igen kínosan érintett, de nem utasíthatta vissza a kinevezést. Közben az ország súlyos válságba került. Nyilvánvalóvá vált, hogy az önálló Magyar Királyság eszméje, amely János király megválasztásában öltött testet,

nem tartható tovább. Szapolyai királysága kiváltotta a Habsburg-beavatkozást, a török szövetség pedig nem volt képes a Habsburg-haderőt a országból kiverni és az állami egységet helyreállítani. De a Habsburg-alternatíva sem nyújtott megoldást, hiszen az ország kettészakadását Ferdinánd király nem tudta megakadályozni, mert katonai ereje nem volt elegendő arra, hogy döntő vereséget mérjen a törökökre. A magyar politikai elit az úgynevezett királytalan országgyűlések során tárgyalásokat kezdett a teendőkről. Nádasdy olyan politikai magatartást dolgozott ki,

amely kivezethette az országot az egyre súlyosbodó helyzetből. Világosan látta, hogy a kettős királyságot egyelőre nem lehet megszüntetni, és az ország megmentésére új megoldások szükségesek. A kortársak közül szinte egyetlenként ismerte fel azt a paradoxont, hogy maga a megosztottság lehet a nemzet megmentésének záloga. Így született meg a berzencei egyezség 1531. november 4-én, amelyben több főember megfogadta, hogy minden eszközzel megvédelmezik egymást. Nádasdynak a helyzet fenntartására személyes okokból is szüksége volt. Házasodni készült, választottja pedig az 1521ben született Kanizsai Orsolya, a nyugatdunántúli hatalmas Kanizsai-vagyon egyetlen örököse volt. Orsolyát mesebelien gazdag hozománya különösen vonzóvá tette. Hét vár – Kanizsa, Egervár, Sárvár, Kapuvár, Léka (Lockenhaus, Ausztria), Velika, (Velike, Horvátország) Sztenyicsnyák (Sjeničak, Horvátország) – a hozzájuk tartozó mezővárosokkal és mintegy 150 jobbágyfaluval Vas, Zala, Sopron és Fejér vármegyében volt a fiúsított leány öröksége. Így a Nádasdyak szerény falutöredékeihez viszonyítva Tamás úr az ország leggazdagabb főurai közé emelkedett. Mindeközben a politikai helyzet ismét átalakult. Gritti a Portán kegyvesztett lett, az erdélyi rendek felkeltek ellene, elfogták, feje 1534. szeptember 29-én a porba hullott, így Nádasdy alkormányzósága is megszűnt. A főúr ezután elsősorban birtokai korszerűsítésével foglalatoskodott. Birtokainak irányítását, gazdálkodását mintaszerűen szervezte meg. Kortársai között élen járt a majorsági gazdálkodás bevezetésében, amelyben a robot helyett a bérmunka vált uralkodóvá. A század közepén már 30 majorságot működtetett nyugatdunántúli birtokain, ahol a bérmunkát végzők száma (183 fő) meghaladta az országos átlagot. Birtokain az állattenyésztés súlya egyre nagyobb lett, mivel a lábon kihajtott szarvasmarha vált az ország egyik legfontosabb exportcikkévé, s ő jó gazdaként élt a kecsegtető lehetőségekkel. Gritti halála után nem sokkal Nádasdy visszatért a Habsburgok pártjára. Az uralkodó jutalomból kinevezte tárnokmesterré. Majd 1537 decemberében (Keglevich Péterrel együtt) Horvátország és Szlavónia bánjává emelkedett. Ferdinánd ugyanekkor Vas vámegye főispáni tisztét is neki adományozta. Horvát bánként személyesen küzdött a török elleni harcokban. 1539-ben Maylád István erdélyi pozíciója meginogni látszott. János király ugyanis felborította az erdélyi status quót, mivel Maylád mellé – Balassa Imre személyében – egy második vajdát is kineveNádasdy (I.) Tamásné zett. Válaszul Maylád Kanizsai Orsolya összeesküvést szerve(1521–1571) képmása zett Szapolyai ellen. A mozgalmat Szapolyai

74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™


7

NÁDASDY-VÁR KANIZSÁN

Kanizsa erŒssége egy szigeten feküdt, áthatolhatatlan mocsaraktól körülvéve, „magyar módra” épült, azaz minden része a legkönnyebben beszerezhetŒ építŒanyagokból, földbŒl és fából készült sövényépítéssel, palánkfalai és földdel töltött bástyái voltak. A hatalmas, ötszög alakú

építmény szemközti oldalai mintegy 350, bástyái pedig 420 méterre voltak egymástól. Az óvárban állt a kastélyépület, ott éltek – családjukkal – a várŒrség tagjai és a kapitány, ott épült a templom, a ferencesek kolostora, a raktárak, a lŒportorony és a tömlöc, s a temetŒt is itt helyez-

leverte, Mayládot török fogságba, Sztambulba hurcolták. Maylád elvesztése Ná dasdy helyzetét kedvezőtlenül befolyásolta, új irányba kellett indulnia, ez pedig Erdély és a királyi Magyarország egyesítésének útja lett. Szapolyai 1540. július 18. körül – fia születése után néhány nappal – meghalt, és a török kérdés új formában merült fel. 1541 februárjában Ferdinánd király már mint egyik legjobb diplomatáját küldte Nádasdyt (Frangepán Ferenc társaságában) a regensburgi birodalmi gyűlésbe, hogy segélyt kérjen a török ellen. Ám közben Szulejmán elfoglalta Budát, és Ná dasdy hiába bízott abban, hogy a nagy veszteség után Ferdinánd képes lesz a főváros visszafoglalására, az 1542. évi hadjárat – amelyben maga Tamás úr is közreműködött – sikertelenül végződött. A főúr ezek után tovább emelkedett, és 1542 legvégén Ferdinándtól országbírói, majd országos főkapitányi kinevezést is kapott. Ezt a tisztet Nádasdy 1546 tavaszáig viselte, amikor az állandósult pénzhiányra hivatkozva lemondott. De 1548 májusában másodszor is kinevezték, s ezúttal négy és fél esztendőn át viselte a

8


ték el. A külsŒ várban laktak a kézmıvesek és a cselédek, ott voltak a mıhelyek, az istállók, a pajták, a mészárszékek, ott tárolták a tızifát és a takarmányt is. A mocsáron át, fából kirakott úton lehetett a várat megközelíteni, azt azonban az ellenség

hivatalt. Főkapitányi periódusában végezte el Szigetvár és a hozzá tartozó védelmi övezet megerősítését. Mindeközben Nádasdy lankadatlanul fáradozott az ország egyesítésén. Az erre irányuló tárgyalások 1551-ben vezettek eredményre, amikor György barát hajlandónak mutatkozott átadni Erdélyt Ferdinánd királynak, természetesen János Zsigmond és Izabella királyné illő kárpótlása mellett. Ferdinánd Castaldo vezetésével sereget küldött Erdély átvételére, s Nádasdyt rendelte mellé királyi biztosként, aki rávette Izabella királynét a lemondásra. A későbbiekben azonban a baráttal nem tudott együtt dolgozni, mivel különös ellenszenvvel viseltetett iránta, hiszen tudta, hogy ő akadályozta meg Maylád hazatérését a török fogságból. Fráter György azt akarta, hogy vezessék félre a törököt valós szándékaik felől, ám ennek hasznosságáról Nádasdyt nem tudta meggyőzni, s a vita hevében azt találta mondani, hogy nem ért a dologhoz, amivel vérig sértette. A főúr értetlenül figyelte a ruméliai beglerbéggel folytatott titokzatos tárgyalásokat is, és felmerült benne a barát hűt-

érkezésének hírére gyorsan felszedték. A vár öt bástyája közül nevezetes volt a dobolóbástya, ahol az ellenség közeledtének jelzésére szolgáló rézdobokat tartották. A bástyák között volt a kapu, amely fontos szerepet játszott a vár életében, például az újonnan fogadott katonák ott tettek esküt, csak azután léphettek be a vár területére. A vár fenntartása, karbantartása és az Œrség – amely 500 huszárból és 500 gyalogból állt – zsoldjának kifizetése nagy összeget, havi 4889 forintot emésztett fel. Szigetvár 1566. évi török kézre kerülése után ezért felmerült, hogy az uralkodónak kincstári tulajdonba kellene vennie a várat, ami 1568. január 24-én meg is történt, Kanizsáért Nádasdy özvegye a Sopron vármegyei Borsmonostort (Klostermarienberg, Ausztria) és a Nyitra vármegyében fekvŒ Csejte (Cˇachtice, Szlovákia) várát és uradalmát (amely három mezŒvárosból és tíz faluból állt) kapta. Az új birtokok több jövedelmet hoztak, mint a harcok következtében egyre csökkenŒ népességı kanizsai uradalom, és a töröktŒl igen messze estek.

lenségének gyanúja. A félelemteli hangulatban Castaldo engedélyt kért és kapott Ferdinándtól, hogy ha a barát hűtlenségére fény derül, úgy járjon el, ahogyan azt az ország és az alattvalók érdeke megkívánja. Mint tudjuk, Castaldo rövidesen meg is ölette Fráter Györgyöt. Nádasdy nem vett részt a barát életének kioltásában, de valószínű, hogy tudott róla. Nem bízott Erdély Ferdinánd kezén való megtartásában, és valóban, 1556 októberében Izabella királyné újra birtokba vette a területet, és a két országrész újra elvált. A török György barát halála után támadásba lendült, és Nádasdynak ismét hadi dolgokkal kellett foglalatoskodnia. A török hadjárat komoly sikereket ért el, Nádasdy ennek ellenére – elhatalmasodó betegségére, valamint csapatai fizetetlenségére hivatkozva – benyújtotta lemondását a főkapitányi tisztről. Ebben a korszakban az ország vezetőinek nem lehetett más feladatuk, mint a megmaradt terület védelme. Erre a végvárak rendszere látszott a legalkalmasabbnak. Nádasdy jól kidolgozott javaslatot tett Habsburg Ferdinánd fiának, Miksa főhercegnek a magyar végvárrendszer átfogó

megerősítésére, továbbfejlesztésére, mert „a végházak nemcsak az elhagyott Ma gyarországnak kincsei, hanem az egész kereszténységnek is védőbástyái” – olvasható beadványában. Nádasdy az összes várát átépíttette, megerősíttette, azonban nemcsak a sajátjaira viselt gondot, hanem a végvárrendszer egészére is. Támogatta a győri vár újjáépítését, Pápa várának megerősítését, és különös figyelmet szentelt Szigetvárnak, ahol saját költségén építtetett egy bástyát, amelyet elkészülte után Nádasdy-bástyának neveztek el. Nádasdy Sárvárt fejlesztette „birodalma” új központjává, és gazdag kialakításával kívánta meghódítani „szerelmes Orsikáját". Sárváron a kor – a reneszánsz – építésze, Andrea Palladio hatása fedezhető fel. A vár környékén is nagyszabású átalakítások folytak. Nádasdy Sárvárt szellemi köponttá is tette, iskolát alapított, ennek téglából új épületet emeltetett, sőt létrehozott egy nyomdát is, ami úttörő cselekedetnek számított, hiszen addig Magyarországon csak Budán és Nagyszebenben működött nyomda. A műhely vezetésével a jeles humanistát, Sylvester Jánost bízta

meg. 1541 januárjában itt jelent meg az első, Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, Sylvester Újtestamentumfordítása. A munkát Sylvester I. Ferdinánd királynak és fiainak, Miksa és Ferdinánd főhercegnek ajánlotta. Nádasdy másképpen is talált lehetőségeket kora szellemi vezetőinek támogatására. Melanchton ajánlására került a sárvári iskolába tanítónak a hírneves reformátor, Dévai Bíró Mátyás – a „magyar Luther” –, és többször megfordult Sárváron Bornemisza Péter, a század kiemelkedő írója, hitújítója is. Az ő hatásuknak tulajdoníthatóan a családban teljes győzelmet aratott a protestantizmus. Nádasdy Tamás népszerűsége töretlenül növekedett. Az 1554. március 13-án megnyílt országgyűlésen – Báthory András, az uralkodó jelöltje ellenében – Magyarország nádorává választották. Nádasdyra 24, Báthoryra pedig csupán 13 megye követei adták szavazatukat. Ezzel pályája csúcsára ért, beteljesítve a kor egyik legmagasabbra ívelő karrierjét. A régi nádorok hatalmát és hatáskörét örökölve a király távollétében helytartó és

a haderő főparancsnoka, továbbá főbíró, a magyar tanács feje lett, közbenjáró a király és a nemzet között. Kérdéses persze, hogy főparancsnoki jogait kiterjeszthette-e az országban lévő idegen csapatok vezéreire is. A nádori tiszt elméleti lehetőséget adott erre, s Nádasdy nagysága abban állt, hogy ezzel a gyakorlatban is élni tudott, jelentős mértékben gyengítve ezzel a bécsi hadvezetés pozícióit, bár ezt nem annyira a törvény ereje, mint inkább kivételes tekintélye tette lehetővé. 1556-ban például a Szigetvár felmentésére induló hadjáratot ő vezette, nem pedig Sforza Pallavicini magyarországi főhadimarsall. Nádori jogkörére hivatkozva 1562-ben azt is elérte, hogy ne a győri főkapitány, hanem ő vezesse a Hegyesd vár elfoglalására indított expedíciót. Nádasdynak azonban nem adta meg a sors, hogy a további politikai küzdelmekben részt vegyen. 1562. június 2-án délben Egervárott 63 évesen annak a pusztító pestisjárványnak esett áldozatul, amely három esztendeig dühöngött és szinte egész Európát végiglátogatta. Nádorsága alatt bebizonyította, hogy a méltóság viselője képes a magyar rendi érdekeket hatékonyan képviselni. Ezért halála után I. Ferdinánd és utódai ezt a méltóságot ismét mellőzték, és 1608-ig nem is töltötték be. A 16. századi királyi Magyarország kimagasló államférfijaként szembe kellett néznie azzal a kíméletlen ténnyel, hogy Magyarország szuverén hatalomból ki csiny, sebezhető országrésszé süllyedt, amely idegen katonaság nélkül nem képes megvédelmezni magát. Nagysága abban állt, hogy távlatokat fürkésző tekintete még ebben a helyzetben is képes volt meglátni a továbbélés lehetőségét, és azt meg is próbálta érvényesíteni.

A FEKETE BÉG NÁDASDY (II.) FERENC 1555–1604 x Furcsa nevét a törököktől kapta, akik minden magyar előkelőt bégnek neveztek, a fekete jelző koromszínű hajára és arcszőrzetére utalt – s talán a törökökkel szembeni ellenséges indulataira. Nevéhez kapcsolták még az ,,erős" jelzőt is, ami roppant testi erejére utalt. Az Erős Fekete bég, Nádasdy Ferenc a a család egyetlen olyan tagja, akinek élete kezdetéről, azaz már fogantatásáról is rendelkezünk információkkal, hála szülei fennmaradt levelezésének. A levelekből megtudjuk, hogy Kanizsay Orsolyának sokáig nem Az Újtessikerült megfogannia, és a tamentum kor legtudósabb magyar címlapja, 1541 orvosa, az Itáliában tanult Szegedi Kőrös (Fraxinus)

74∞ §£™ &£∞ 74∞&£∞


9

Gáspár kezelte. A doktor megállapítása főispáni tisztét, és már pályája kezdetén, szerint a legnagyobb problémát a méh az 1570-es évektől egyre aktívabban kapdaganata jelentette, amelynek gyógyítácsolódott be a politikába, először a helyi, sát 1554. október 12-én kezdte el. Egyemajd az országos ügyek intézésébe is. bek mellett gyógyfüves fürdőt írt elő, gyó1588-ban Sopron vármegye főispánjává is gyitalokat és más szereket is. Némiképmegválasztották, és a Rábaköz védelmépen hátráltatta a kezelést, hogy bizonyos nek megszervezését bízták rá. gyógyszereknek a méhbe „klistírrel” törUdvari karrierje a főlovászmesteri cím ténő beöntését csak a férj vagy az erre elnyerésével indult 1587-ben. A következő kiképzett hölgy, az udvarmester felesége évben már a magyar tanácsosok között végezhette. A kezelés végül is sikerrel járt, találjuk a nevét, és mivel e hivatalában Orsolya néhány hónap elteltével – 1555 fizetést is kapott, az uralkodót ténylegejanuárjában –, 34 éves korában megfosen is segítette a kormányzati munkában. gant, s október 7-én egészséges fiúgyerMiután az uralkodó és a rendek viszonya meket szült. megromlott, Rudolf királynak nagyon A kisfiú még nem töltötte be a hetedik értékes volt a nádorfi hűsége. Kedvezmééletévét, amikor atyja meghalt. Neveltetésében nagy szerephez jutottak az új vallás hívei, akik közül jó néhányan leltek menedéket Sárváron, például a nagy tudományú Beythe István későbbi evangélikus püspök. 1567-ben Bécsbe küldték további tanulmányokra. Bár Nádasdyéknak volt házuk Bécsben, a gondos anya külön tanulószobát bérelt fiának Bocskai György magyar kancellári titkár házában. Itt együtt tanult a nála egy évvel fiatalabb Bocskai Istvánnal, a későbbi erdélyi fejedelemmel. Ferenc úrfi mellett egy egész kis udvartartás kerekedett Bécsben, Senynyey Ferenc és Lőrinczfalvay Kristóf vezetésével. Nevelése a wittenbergi egyetemen tanult Sibolti Demeter kötelességei közé tartozott – akit később püspökké is választottak –, de a fiúnak szakácsa és madarásza is volt. Az uralkodói udvarba bármikor ellátogathatott, és ott szívesen látták a serdülő Ferkót, Habsburg Miksa még császár korában is kézen fogva vezetgette. Nemcsak a kis főhercegek, de Molart főudvarmester is igen kedvelte. Ferenc együtt nevelkedett a császári család gyermekeivel, harminc magyar arisztokratacsemete társaságában, de megismerhette azokat az alsó-ausztriai és német nemesi#akat is, akik felnővén a Habsburgok országainak egész politikájára döntő befolyást gyakoroltak. Az idillnek 1571-ben szeretett édesanyja, Kanizsai Orsolya halála vetett véget. A nagyasszony mindenre gondolt, még a halála előtt igyekezett fia jövőjét egy jó házassággal biztosítani. Választása Báthory Erzsébetre esett. Az esküvőt a Zemplén vármegyei Varannó várában tartották. Miként atyját, Ferenc urat is sokáig elkerülte a gyermekáldás, csak tízévnyi házasság után született meg Anna, majd Kata, Pál és András. Ferenc úr kedvelte a feleségét, magával vitte, ahová csak lehetett, és a négy gyermek bizonyítja, hogy aktív szexuális életet éltek. Amikor ura nem tartózkodott otthon, neje elsősorban birtokaik igazgatásában segítette házasNádasdy (II.) társát. Ferenc (1555–1604) Nádasdy Ferenc 1562képmása től viselte Vas vármegye

74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™

10


nyekkel próbálta magához fűzni, és többször is felkínálta számára a dunántúli főkapitányi tisztet, de mivel Nádasdy feltételeit nem teljesítette, megegyezés erről nem született. Nádasdy ettől kezdve energiáit az országtól távol lévő Rudolf helyett a magyarországi ügyekkel foglalkozó Ernő főherceg és a vele ellenségesen viselkedő rendek kibékítésének szentelte. A Habsburg-udvar is hajlott a kompromisszumra, és az 1587-es országgyűlés előtt a főherceg Bécsbe kérette a legtekintélyesebb magyar tanácsosokat, köztük Nádasdyt is, hogy kikérje véleményüket, miképpen orvosolják a rendek sérelmeit. Az

így előkészített 1587. évi diétán – kihasználva a kedvező légkört – Nádasdy újra felvetette a főkapitányság általa elképzelt betöltését, a hadsereg felállításának új módját, de nem járt eredménnyel. Rudolf bizalma mégis töretlen maradt iránta, ennek jeleként 1598-ban az elhunyt Ernő főherceg tisztét átvevő Mátyás főherceg aranysarkantyús vitézzé, lovaggá avatta. Még ugyanebben az évben – mivel a katonaállítással kapcsolatban megfogalmazott javaslatai az 1598. évi diétán legalább részben teljesültek – elfogadta a dunántúli főkapitányi tisztet is. Politikai befolyását elsősorban katonai téren kamatoztatta, így sokat tett a ma-

gyar katonákból álló „nemzeti hadsereg" felállításáért. Az 1597. évi országgyűlésen az addig alkalmazott pénzadó eltörlését javasolta. Korábban ebből a pénzből fogadták a – többnyire idegen – zsoldosokat, de Nádasdy szerint a befolyó pénz arra nem volt elegendő. Úgy vélte, a személyes hadfelkelési kötelezettség jobb eredményeket hozna. Javaslatának lényegét az 1598. évi országgyűlés elfogadta. Nádasdy számos portyát vezetett a térségben, és vakmerő fegyvertényeivel ekkor vívta ki magának az „Erős Fekete bég” nevet. A portyákból kinövő 15 éves háborúban az első ütközetet az ő serege vívta Sziszek alatt Dervis Hasszán begler-

bég ellen. Teljes győzelmet aratott. A következő évben, 1593 októberében Pákozdnál győzött a császári sereg. 1594 márciusában bevette Segesdet, Berzencét, Szőnyt, majd Esztergom ostrománál küzdött, de a várvívás nem járt sikerrel, itt kapott halálos sebet i#úkori barátja, a költő Balassi Bálint. Az 1595. év őszének tragikus eseménye volt Győr, majd Pápa eleste, a mérleg másik serpenyőjébe viszont Esztergom visszavétele kerülhetett, amelyben részt vett Nádasdy is. Győr és Pápa eleste Bécs előterében új védelmi zóna kialakítását kényszerítette ki, amely Nádasdy tervei alapján, az ő és barátja, a dunántúli kerületi főkapitány, Zrínyi György együttműködésével 1595 közepére született meg. Elsősorban Kapuvár és Sárvár megerősítését tartotta elengedhetetlennek, egyrészt mivel Sárvárról Bécs egy nap alatt elérhető, másrészt meg akarta akadályozni, hogy a törökök szabadon rabolhassanak a fürstenfeldi (Fölöstöm) régióban. Kívánatosnak tartotta a Rábától és a Rábcától keletre, azaz a törökökhöz igen közel fekvő néhány kastély strázsaházzá történő átépítését, megerősítését is. Tekintélyét mutatja, hogy nemcsak a tervezetét fogadták el, de már 1595ben elkezdték az abban foglaltak teljesítését is. A magyaróvári–sárvári végek néven kialakított új védvonal Győr visszavételéig sikerrel teljesítette feladatát. A Haditanács arról is gondoskodott, hogy a korábban Pápa és Veszprém őrségének fizetésére rendelt összegeket Pápa kapja meg, így Nádasdy vára egy időre királyi végvár lett. A régióra nehezedő török nyomás csupán akkor enyhült, amikor 1597 májusában Nádasdy részvételével visszavették Tatát és Pápát is, majd megkezdődött a győri főkapitányság újjászervezése is. Nádasdy 1598 júliusában átvette Zrínyi Györgytől a dunántúli főkapitányi tisztet, majd ennek logikus kiegészítéseként 1600-ban elnyerte a Kanizsával szembeni sárvári végvidék főkapitányságát is. Ezzel pályájának csúcsára ért, a magyarországi hadügy egyik irányítója lett. Főkapitányságának első évéhez nem kisebb haditett kapcsolódik, mint Buda ostroma, amelyre 1598 októberében került sor, ekkor az elővédet vezette. Az 1600. év rosszul indult, és az évtized elejét a változó hadisikerek és veszteségek jellemzik. Pápa őrsége fellázadt, haddal kellett leverni, a török kézre került Kanizsa visszavétele nem sikerült. Igaz, Székesfehérvárt visszafoglalták, de 1602-ben Hasszán pasa visszaszerezte. Mivel abban őrséget kellett hagynia, serege meggyengült, így a keresztény fővezér, Hermann Christoph Russworm gróf leNádasdy (II.) Ferencné Báthory hetőséget látott Buda Erzsébet (1560 k.– visszavételére. Nádasdy 1614) képmása 2000 katonájával részt is vett a hadjáratban, Pest

74∞&£∞§™

74∞&£∞§™


11

74∞&£∞§™

elfoglalásában. Buda ostroma is elkezdődött, ám a táborban kitört pestisjárvány hátráltatta a hadműveleteket. Ezt látván a törökök kitöréseket hajtottak végre, amelyek visszaverésében Nádasdy katonáinak nagy szerep jutott. Mivel a vár bevételére gondolni sem lehetett, felhagyott az ostrommal. Erejéből csupán Pest megtartására futotta, de 1603 nyarán folytatta erőfeszítéseit Buda birtokbavételére. Amikor a 40 000 főnyi császári fősereg a vár alá érkezett, hírt kaptak arról, hogy Lala Mohamed vezetésével Eszékhez ért a 25 000 katonát számláló török felmentő csapattest. Szeptember végére a törökök már Buda alatt voltak, Russworm komoly csatában szorította vissza őket, elővédjüket a Fekete bég emberei rohanták meg. Lala Mohamed ezután a budai oldalon, Kelenföldnél ütött tábort. Russworm seregének már nem maradt ideje Buda ostromára, ezért Hatvan visszavételét határozta el, s ezt november 19-én végre is hajtotta. Nádasdy Ferenc 1604. január 4-én, 49 évesen halt meg Sárváron. Temetésére ünnepélyes keretek közt került sor Lékán. A legfontosabb gyászbeszédeket udvari prédikátora, Magyari István tartotta,

A sárvári vár díszterme

74∞&£∞§™

12


annak biztos jeleként, hogy Ferenc a reformáció elkötelezett híve lett. Nádasdy Ferenc hirtelen bekövetkezett halála új fejezetet nyitott a Nádasdyak történetében. A család és az óriási vagyon összetartása özvegyére, Báthory Erzsébetre maradt, aki feladatát okosan, céltudatosan végezte, és talán éppen ezért hamarosan erőszakos és mohó rokonainak támadásaitól kellett szenvednie. Küzdelmeiben csak nagy hatalmú szomszédja, Batthyány Ferenc segítségére támaszkodhatott. A család politikai hatalmának megtartása Ferenc egyetlen fiára, Nádasdy Pálra várt, aki, miután elérte a nagykorúságot, átvette mindazokat a hivatalokat, amelyek a család nagykorú férfi tagjait megillették. Fia nagykorúsága után az özvegy felosztotta vagyonát gyermekei között, majd 1610. szeptember 3-án végrendelkezett. A családon belül átrendeződtek a tulajdonviszonyok, Nádasdy Pál átvette Sárvárt, ahol hozzáláthatott saját udvarának megszervezéséhez, Erzsébet pedig Csejtére vonult vissza. Éppen az 1610. év karácsonyára készülődött, amikor vacsora közben rátörtek %urzó György nádor emberei. Őt foglyul ejtették, embereit pedig kínvallatásnak vetették alá. Így kezdődött

az évszázad pere, amelyben az özvegyet boszorkánysággal, leányok kínzásával és meggyilkolásával vádolták. A per kifejezés nem pontos, mert a nádor által vezetett vizsgálat hosszú évek alatt még Báthory Erzsébet perbe idézéséig sem jutott el, a peres eljárás kizárólag a szolgák ellen folyt. Bár %urzó utasítására sok tanút kihallgattak, 1611 júlusában például több mint kétszázat, mégis szembetűnő, hogy az állítólag meggyilkolt leányok közeli hozzátartozóinak tanúvallomásait hiába keressük a ránk maradt periratok között. A per politikai színezetet is kapott, mert %urzó a vizsgálat lépéseit összehangolta az erdélyi fejedelem ellen folytatott politikai harcával is, azt próbálván sugalmazni, hogy Erzsébet asszony rokonával, az erdélyi fejedelemmel állt összeköttetésben. De az „ügy" sohasem jutott dűlőre. A tanúvallomások alapján még azt sem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy Nádasdyné az úgynevezett „kínzásoknál” személyesen jelen lett volna. A négy belső szolga terhelő vallomása kínvallatás hatására született, közülük hármat azonnal ki is végeztek – a negyedik, börtönbe vetett tanú vallomása pedig már nem volt elegendő az ítélethozatalhoz. Erzsébetet, az

74∞&£∞§™

gye főispáni tisztét. A következő években az apátlan, protestáns i#úra – miként korábban anyjára is – a katolikus Esterházy Miklós nádor személyisége gyakorolt nagy befolyást. Az ő késztetésére Nádasdy tizenkilenc évesen elutazott Itáliába, ahol élt Padovában, Sienában, majd 1642. július 1-jén tért haza. A nádor teológiai képzettsége, valamint híresen szép és művelt leánya, Esterházy Julianna (1631–1669) személye nagy hatással volt rá. Ezeken túl Ferenc úr azzal is tisztában volt, hogy Esterházy az ország vezető politikusaként sokat segíthet politikai pályáján. Miután az i#ú a csepregi templomban áttért a katolikus hitre, Esterházy hozzáadta leányát. Így nála is érvényesült a jó családi politika, a tanulás és az előnyös házasság. A frigy boldog volt, bőséges gyermekáldás tette teljessé. Julianna asszonynak tizenegy gyermeke született, közülük hét érte meg a felnőttkort. A vallásváltás – amiért a kaméleon gúnynévvel illették – Nádasdy számára komoly előnyökkel járt. Hamar megkapta a kamarási címet (1644), amelynek viselői az uralkodó személyes szolgálatát látták el belső szobáiban, és az audienciákon kíséretét adták. Mind nagyobb szerepet vállalt a politikai életben, amelynek keretét az országgyűlések adták. A harmincéves háborút lezáró 1645-ös linzi béke megerősítésére az uralkodó, III. Ferdinánd országgyűlést hívott össze Pozsonyba. Az 1646–1647. évi diétán két pártról tudunk, az egyik vezetője Pálffy Pál nádor, a másiké Lippay György érsek volt. Az érseki párt több kérdésben közelebb állt az udvar álláspontjához, mint Pálffyéké, például nem minden esetben tartották szükségesnek országgyűlés összehívását a török elleni erőgyűjtés folyamatában. Nádasdy nem kötelezte el magát egyértelműen egyik párt mellett sem, és bár az érseki párt hívének mutatkozott, később Pálffy nádorhoz csatlakozott. Aktívan részt vett a szóban forgó országgyűlésen, elsősorban a templomok visszaadásáról folytatott tárgyalásokon. A linzi béke ugyanis kimondta, hogy az elfoglalt templomokat vissza kell adni, de ezt sok földesúr megtagadta. Végül a rendek abban állapodtak meg, hogy 90 templomot viszszaadnak az evangélikusoknak – közülük 13-at Vas vármegyében, ahol a Nádasdyak törzsbirtokai feküdtek –, s ez belekerült a törvény szövegébe is. Nádasdy erélyesen küzdött a templomok visszaadása ellen, s kitartásának elismeréseként a katolikus uralkodó még az országgyűlés ideje alatt udvarmesterré nevezte ki. Hivatali karrierje ezután szépen haladt előre, 1655-ben az uralkodó országbíróvá nevezte ki a harmincéves politikust. Nádasdy neofita túlbuzgósága nemigen

Tata 1597. évi visszafoglalása a sárvári vár dísztermében, 1653

74∞&£∞§™

állítólagos főbűnöst ki sem hallgatták, sőt tárgyalást sem tartottak felette, és törvényes ítélet sem született ügyében. Ennek ellenére a családtagok elfogadták %urzó személyes döntését, amelynek értelmében az asszonyt be kellett falazni. Ez meg is történt, s az özvegy 1614. augusztus 21-én bekövetkezett haláláig a csejtei vár egyik kamrájának foglya maradt. Hiába követelte bíróság elé állítását, az nem történt meg. Az igazi kérdés persze az, hogy szadista gyilkos vagy koncepciós per áldozata volt-e az Erős Fekete bég özvegye. A korszak kutatói közt ma sincs egyetértés. A történet szomorú hozadéka, hogy a „csejtei szörny” sötét árnyéka rávetült férjére, a nádorfira is, voltak, akik felesége cinkosának állították be. Talán ezért sem foglalta el az őt megillető helyet a magyar panteonban. Felesége lehet a fő oka annak, hogy oly hamar kikerült a nemzeti hősök sorából – bár halála nagy megrendülést keltett, néhány év múlva szinte teljesen elfelejtették. A Habsburg-udvarhoz fűződő ellentmondásos viszonya is hozzájárult ehhez. Keveset tartózkodott a császárvárosban, bécsi politikai kapcsolatokkal alig rendelkezett, Báthori Istvánhoz való vonzódása az árulás gyanújába

is keverte. A rendi érdekek védelme és a reformáció melletti nyílt kiállása sem vált javára. Kitűnő katonai képességeit persze elismerték, de a portyázó harcmodor, amelynek mestere volt, csak másodlagos szerepet játszott a Habsburg-hadvezérek szemében. A végvári katonák iránta érzett rajongó szeretete pedig kevésnek bizonyult egy hosszan tartó kultusz megalapozásához.

AZ ÖSSZEESKÜVŐ NÁDASDY (III.) FERENC 1622–1671 x „A magyar Krőzus" „a magyar kaméleon", ezekkel a nevekkel illették a kortársak Nádasdy (III.) Ferencet roppant gazdagsága és állhatatlan jelleme következtében, és kétségtelen, hogy ő lett a leggyűlöltebb Nádasdy. 1622. január 14-én született Csejtén, Nádasdy Pál és Révay Judit fiaként. Gondos nevelésben részesült, külföldi tanulmányútjait Itáliában tette. Pályája még gyermekkorában indult, mikor atyja halála után, 1633-ban megkapta Vas várme-


13

74∞&£∞§™ Nádasdy (III.) Ferenc országbíró (1623–1671) képmása, Benjamin Block olajfestménye

74∞&£∞§™

növelte amúgy is csekély népszerűségét, igaz, ezzel a gróf akkor nem sokat törődött. Ő nem a zajos vitatkozásoktól hangos diétákon volt elemében, hanem a suttogó intrikák, cselszövések világában. Miután sokat betegeskedett, 1650-ben fogadalmat tett: ha meggyógyul, a nem sokkal korábban – intrikákkal – megszerzett szarvkői (Hornstein) uradalomban a boldogságos Szűz fogantatásának tiszteletére templomot építtet, mégpedig egy bécsi templom Loretó-kápolnájának mását. Felgyógyulva beváltotta fogadalmát, s 1659. július 2-án fel is szentelhették a templomot egy igazi barokk ünnepély keretében, amelyen jelen volt Caraffa bíboros, a Szentszék bécsi követe, Lippay prímás, Szelepcsényi kancellár, nyolc püspök, számtalan főnemes, az erdélyi fejedelem követe, mellettük hívők tömegei, számuk elérte a húszezret. 1652 augusztusában Nagyvezekénynél (Nové Vozokany, Szlovákia) egy magyar sereg vereséget szenvedett az esztergomi bég katonáitól, és az Esterházy család négy tagja holtan maradt a csatatéren. A tragédia megrendítette a közvéleményt, és az 1653 novemberében Nagyszombatban lezajlott temetés rendkívüli gyászszertartás keretében ment végbe. Ebben Nádasdy (az elhunyt Esterházy László sógora) nagy szerepet vállalt, konkrétan a program összeállításában, mai szóval látványtervezőként működött közre. Hogy az elesett Esterházyak hősi halálának fennmaradjon híre-neve, az esemény rézbe metszéséről és kinyomtatásáról is gondoskodott. A török elleni harcok témájának képzőművészeti megjelenítése igen sikeresnek bizonyult, a metszetekből több száz példány fogyott el. De nemcsak az Esterházyak, hanem saját családja méltó eltemetéséről is gondoskodni kívánt. A család új temetkezőhelyéül Lékát szemelte ki, s a síroknak helyet adó templom és kolostor ünnepélyes alapkőletétele után, 1656. július 2-ra már Ágoston-rendi remetéket hívott meg a kolostor benépesítésére. Itt nyugszik ma is Nádasdy Tamás nádor, a Fekete bég, az országbíró, és leszármazottaik közül egészen a 20. századig többen temetkeztek a kriptába. 1653 tavaszán a gróf ismét külföldre utazott, ezúttal Esterházy Pál társaságában Habsburg Ferdinánd koronázására Frankfurtba. Útjuk során az Augsburg melletti Günzburg kastélyában érdekes magyar vonatkozású képeket láttak, amelyek Győr és Pápa elestét, majd visszafoglalását, valamint Esztergom és Vác ostromát ábrázolták. A festményeket Károly burgaui ő rgróf rendelte, aki a 15 éves háborúban a Fekete bég katonatársaként küzdött. Nádasdy elhatározta, hogy sárvári várát hasonló módon festeti ki, és erre még abban az évben sort is kerített. A díszterem falain hét monumentális csatakép látható a magyarországi török

háborúkról, ugyanattól a Hans Rudolf Millertől, aki a nagyszombati temetésnél is közreműködött. A képciklus főhőse a nagyatya, a boltozaton az 1593. évi sziszeki ütközet áll, főalakja a barokk hősként ábrázolt Fekete bég, az oldalfalakon pedig a 15 éves háború hozzá köthető várostromai kaptak helyet: az 1597. évi tatai és pápai csata, Győr 1598. évi visszavétele, Székesfehérvár 1601. évi elfoglalása, majd két nagy jelentőségű, de kudarccal végződött ostrom, az 1601. esztendei kanizsai s az 1602-es budai. Az események megfestésénél Miller nagyban törekedett a történeti hűségre. A Fekete bég hőstetteinek felmutatása hűen tükrözi Nádasdy aktuális politikai nézetrendszerét. Tudjuk, hogy ezekben az években több alkalommal is megingott hangsúlyosan deklarált Habsburg-hűsége, mivel a harmincéves háború lezárultával a Habsburgok várva várt törökellenes fellépése elmaradt, és I. Lipót 1657-es trónra lépése után az abszolutisztikus tendenciák felerősödtek. Nádasdy ekkor II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel épített ki bizalmas kapcsolatot, ami nem kerülte el Bécs figyelmét. Hogy a gyanakvást eloszlassa, Nádasdy a fejedelem neki írott leveleit felküldte Bécsbe. Baljós jel, a későbbi történéseknek mintegy nyitánya és előképe ez a szerencsétlen gesztus. Nádasdy mindenkit fel akart használni, és mindenkit félre akart vezetni, ám úgy tűnik, a politikai cselszövésekben nem volt elég ügyes vagy következetes. Így indult az áhított hatalom, a nádori méltóság megszerzése felé. II. Rákóczi György halála után Nádasdy szakított az erdélyi orientációval, és ekkor úgy látszott, sikerül is visszakapaszkodnia az udvar kegyeibe. A rendi vezetőkkel azonban nem találta meg a hangot, Wesselényi Ferenc nádorral állandóan ellenségeskedett, és Zrínyi Miklós sem tartotta sokra. Nádasdy az 1660-as években egy időre kivonta magát a belpolitikai küzdelmekből, és 1665-ben, kihasználva a szentévet, római zarándoklatra indult. Útinaplójából kitűnik a művészeti emlékek iránti szenvedélyes érdeklődése, amelyet Velencéről és Rómáról szóló lelkes sorai bizonyítanak. Míg Nádasdy az országtól távol volt, egyre nőtt a rendek körében a Habsburgudvarral szembeni elégedetlenség annak törökpolitikája miatt. Az ellenzéki politikusok XIV. Lajos francia király segítségében bíztak. Nádasdy is csatlakozott a mozgalomhoz, és szövetséget ajánlott Wesselényinek. Wesselényi félre is tette korábbi ellentéteiket. 1667. évi besztercebányai tanácskozásuk ideje alatt Nádasdy szövetséglevelet adott az interesszátusoknak (így nevezték magukat az összeesküvők). Ezután egy magyarországi Habsburg-ellenes felkelésről tárgyaltak, majd – megdöbbentő ezt mai szemmel olvasni! – a szultánnak

ajánlották fel az országot, és még adófizetésre is hajlandók voltak. A nagyvezír visszautasította a magyarok hódolási szándékát, viszont a török tolmács mindent közölt a bécsi udvarral, amelynek kémje volt. Elképzelhetjük, mit élt át Nádasdy, aki ott volt a Titkos Tanács ülésén, amikor oda a tolmács jelentése befutott. Bár Nádasdy előtt nem maradt titokban, hogy Bécsben tudnak mozgalmukról, amikor egy bizalmas főembere, Szente Bálint, az országbírói ítélőmester megkérdezte, nem lesz-e veszedelmes egy olyan összeesküvésbe belebocsátkozni, amelyről a császárnak már tudomása van, azt felelte: nekünk folytatnunk kell a dolgot az interesszátusokkal, mégpedig két okból: „először, hogy rájuk vigyázhassunk, nehogy valami meggondolatlanságot kövessenek el és a felség bosszúját kihívják, az országot tönkretegyék. Másodszor, hogy valódi összeköttetésben maradván, tetteikről az udvart értesíthessük, és így mind az udvarnak, mind a megyéknek kedvében járván, a nádorság dolgában mindkét tényezőre számíthassunk!” A politikai helyzet még feszültebbé vált, amikor Wesselényi Ferenc 1667 márciusában elhunyt. Halála közelebb hozta Nádasdyt céljához, a nádorság elnyeréséhez, és hogy pozícióját erősítse, elárulta I. Lipót királynak Wesselényi összeesküvését. Az uralkodó viszont a nádorválasztás kiírása helyett Nádasdyt királyi helytartóvá nevezte ki, ami Nádasdyból nagy elkeseredést váltott ki. Az összeesküvés így folytatódott, és a résztvevők elhatározták, hogy a Porta támogatása nélkül is megindítják a fegyveres harcot Bécs ellen. A 22 összeesküvő ehhez Apafi Mihály erdélyi fejedelem segítségét kérte, aki úgy döntött, hogy a Porta engedélye nélkül nem adhat segítséget nekik. Az intereszszátusok – talán ennek a hírnek hatására – egymás után pánikba estek. Egy összeesküvő mindent elmondott Szelepcsényi György esztergomi érseknek, Nádasdy legádázabb ellenségének, majd Szécsi Mária, Wesselényi nádor özvegye – aki mintegy férje szerepét vette át az összeesküvés vezetésében – a magyar ügyekben igen tájékozott Johann Rottal királyi biztost informálta. Az udvar egyelőre kivárt, míg Rottal – a beígért császári bocsánatért cserébe – a Nádasdy ellen áskálódó Zrínyi Péterből további részleteket szedett ki. Nádasdy ekkor, vesztét érezve, átadta az összeesküvés összes, nála őrzött dokumentumát, s Lipót lábaihoz borult kegyelemért. A kegyes uralkodó atyailag megbocsátott – és minden folytatódott tovább, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy Rottal az összes írásos bizonyítékot begyűjtötte, s ettől a pillanattól kezdve kezében tudta tartani az események irányítását. Mindeközben a vallási üldözés és az országban állomásozó császári csapatok kihágásai miatt egyre nőtt a feszültség, de RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

15

A MAGYAR URALKODÓK MAUSOLEUMA

Nádasdy a hagyományos politizálás eszközei mellett fŒuraink között mindeddig példa nélküli, új módot talált arra, hogy a közéletben jelen legyen. 1664-ben történeti munkát adatott ki Nürnbergben Mausoleum... címmel, amely a hunokkal kezdve 59 rézmetszeten sorakoztatja fel a magyar uralkodók egész alakos portréit, rövid sírfelirattal ellátva. A mı ajánlása a magyar nemességnek szól, annak korabeli történetfelfogását tükrözi, illetve azt akarja befolyásolni. A szövegben a feltétlen Habsburg-hıség hangsúlyos megnyilvánulásai mellett néhány, a rendek kedvében járó megfogalmazást is találunk. A Szapolyait méltató szöveg ki is mondja, hogy minden baj forrása az irigység, a hazaáruláshoz vezetŒ pártütés, amelynek elkövetŒi a megkoronázott király [Szapolyai] ellenében idegenhez, Habsburg Ferdinándhoz fordultak. A metszetek rendkívüli népszerıségre tettek szert, hatásuk még a 19. században is elevenen élt.

16


I. Lipót nem tett érdemi lépéseket a helyzet rendezésére. A rendek érzelmeinek további felkorbácsolására Nádasdy Ferenc szónoklatot készített, amelyet Oratio néven ismerünk. A szónoklat nem hangzott el, csak kéziratban terjedt, s nagy népszerűséget hozott a Keserű Péter álnév mögé rejtőző szerzőnek. Az írásban szuggesztív módon egyesíti a rendi ellenzéki retorika eszköztárát a Szelepcsényi iránt érzett gyűlölettel, a vallás kérdését pedig alárendeli a Habsburg-ellenes összefogás ügyének. 1669 júniusában az interesszátusok újra követeket küldtek az erdélyi fejedelemhez, és kérték őt, hogy indítson hadjáratot a protestáns vallásszabadság védelmére. A Porta azonban ismét megtagadta az engedélyt. Amíg a Velence ellen folytatott háború nem ért véget, nem kívántak új frontot nyitni. Ezért amikor 1670 januárjában Zrínyi Péter követe a Portán évi 60 000 tallér adó fizetése mellett ismét felajánlotta Magyarország meghódolását, elutasították. Ezután felgyorsultak az események, március 12-én Zrínyi Péter felkelésre szólította jobbágyait. Az uralkodó ekkor részgyűlésre hívta a felső-magyarországi rendeket Besztercebányára, biztosként Szelepcsényit és Nádasdyt rendelte ki. De mivel a megjelentek sérelmeik orvoslása előtt nem voltak hajlandók másról tanácskozni, a részgyűlés május 28-án eredménytelenül feloszlott, ám a gyűlés ideje alatt, április 10-én I. Rákóczi Ferenc vezetésével Sárospatakon kirobbant a Habsburg-ellenes felkelés. Április 12-én a kétségbeesett Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc sietve Bécsbe érkezett, hogy a király előtt tisztázzák magukat, ami nem sikerült: elfogták és börtönbe vetették őket. Elfogatásuk hírére a felső-magyarországi felkelők – alig néhány hét után – elhatározták a fegyverletételt. Megindult a tömeges menekülés Erdélybe, a helyben maradókat a kiküldött királyi biztosok letartóztatták, majd az uralkodó Johann Rottal vezetésével bizottságot nevezett ki az ellenük megindítandó perek előkészítésére. Rottal Lőcsén kihallgatta lessenyei Nagy Ferencet, Szécsi Mária belső bizalmasát, az összeesküvés egyik legaktívabb szervezőjét, aki, hogy mentse magát, szinte mindenkire terhelő vallomást tett. Vallomása alapján nyílt lehetőség Nádasdy őrizetbe vételére, amely szeptember 3-án pottendorfi várában be is következett. Nádasdy nem is gondolt a menekülésre, annyira bízott rokonai és bécsi pártfogói támogatásában. Nem gondolta, hogy utoljára látja a szívének oly kedves lakóhelyét. A letartóztatással nemcsak Nádasdy, hanem vele az ország legnagyobb kincstára és művészeti gyűjteménye is az udvar kezére került – legalábbis az a része, amit nem hordtak szét azonnal.

74∞&£∞§™

A textilneműk, a neNádasdy (III.) Ferenc mesfém tárgyak, az ötvösművek javát bi- országbíró és felesége mint a lorettomi zonyára már össze sem írták, de amiről kolostor alapítói, tudomásunk van, az 1659 (fent) megérteti, miért neNádasdy Ferenc vezték ,,magyar Krőex librise (lent) zus"-nak az országbírót. Az udvari hivatalnokok által készített jegyzékek azt is bizonyítják, hogy nem egyszerűen egy pompakedvelő barokk főúrnak, hanem a korszak legképzettebb, tudatos műgyűjtőjének vagyontárgyairól van szó. A pottendorfi kastélyban közel 200 festményből álló, részben egyetemes érdekességű képtár állt, ennek része volt az a 70 portrét tartalmazó arcképgaléria, amely nemcsak a magyarországi arisztokratákat és a Nádasdy család tagjait ábrázoló műveket foglalta magába, hanem az erdélyi fejedelmek és a nádorok portréit is. 1671 novemberében Lipót császár Esterházy Pálnak ajándékozta a teljes sorozatot, aki azt – hűségének bizonyítékaként a felkelők, az Esterházyak és a Nádasdyak portréinak kivételével – el is fogadta. A jelentős magyar történelmi emléknek számító gazdátlan portrék részben elkallódtak, elvesztek – és nem ismeretes a nagy értékű egyetemes képanyag és a kincsek holléte sem. Tudjuk, hogy a képtárban őrizték Albrecht Dürer két képét, Báthory István arcképét elefántcsont rámában, a kincstárban a Báthory család aranyfeszületét Mária, Szent János és négy angyal szobrával. A szoborcsoportot 26 gyémánt, 266 igazgyöngy, 9 zafír és 38 másféle drágakő ékesítette. Egy skatulyában 8 nagy és 2962 kisebb smaragd és gyémánt volt. A kincsek összeírása nyolc kötetet tett ki, és a legértékesebb darabok a császár birtokába kerültek, de jócskán juttattak belőlük a Pálffyaknak és Kollonits Lipót kamaraelnöknek is. A halálos ítélet végrehajtása után a gazdag bibliotékát is elkobozták, de jó néhány darabnak már előtte lába kelt. A bécsi udvari könyvtáros 229 kötetet válogatott ki, hogy azokat Bécsbe szállítsák. A többi könyvet a pottendorfi plébánosnak adták, onnan a lorettomi szervita kolostorba kerültek, majd a rend 1787. évi eltörlése után szétszóródtak. Miután Lipót kormányzata beszerezte a budai pasa útján a Portától, a francia udvartól és Apafi fejedelemtől a szükséges politikai garanciákat, immár nem volt diplomáciai akadálya a megtorló gépezet beindításának. Az eljárásnak propagandafunkciót is be kellett töltenie, ezért nagyszabású kirakatperek rendezése mellett döntöttek. A perek koncepciós jellegét bizonyítja, hogy előre meghatározták a meghozandó ítéleteket: Zrínyi, Nádasdy és Frangepán fejére halált kell kimondani. Az uralkodó külön ad hoc bíróságot, úgynevezett iudicium delegatumot küldött ki a

74∞&£∞§™


17

74∞&£∞§™

három főúr elleni ítélkezésre. (Ez ellentmondott a magyar törvényeknek, amelyek értelmében hűtlenség vádja esetén csak az országgyűlés jogosult ítélkezni.) A tizenegy tagú bíróságot végül a haditanács és a titkos tanács tagjaiból, valamint néhány kamarásból állították össze. A meghozandó ítéletet az uralkodó elnökletével összeülő Titkos Tanácsnak kellett helybenhagynia. Így mire Zrínyi, Nádasdy és Frangepán hivatalosan kinevezett vizsgálóbíráik elé kerültek, sorsuk eldőlt. Naivitásnak tűnik, hogy Nádasdy bízott saját korábbi feljelentéseinek, illetve Lipót kétértelmű „megbocsátásának" védelmező erejében. Szintén szerencsétlennek tűnik a vádlottaknak a per folyamán kialakított védekezési taktikája is. Nem értették, mi történik velük: a nekik ígéretet tevők hitszegésére hivatkoztak, a vádak elhangzása előtt egymás szavába vágva sértetten védekeztek, még a kihallgatások

Nádasdy (III.) Ferencné Esterházy Anna Julianna (1630–1699) képmása, Benjamin Block olajfestménye

74∞&£∞§™

Oltár

megindulása előtt mindhárman mentegetőző magánleveleket írtak Lipót császárnak.. A vizsgálóbírót megkerülve, közvetlenül az uralkodóval igyekeztek kapcsolatot teremteni, neki panaszkodtak – s ha mégis kommunikáltak a bíróval, akkor azt nem hivatalos minőségét tudomásul véve, érvekkel tették, hanem az emberhez fordultak, és jó magaviseletükkel próbáltak eredményt elérni. Nádasdy például a november 14-i kihallgatásán térdre borult a vizsgálóbíró előtt, és könnyes szemmel kiáltott kegyelemért. Nádasdy Ferenc volt a vádlottak között a legkitűnőbb intellektus, ennek a vizsgálat során is többször tanújelét adta. Első, szeptember 18-án történt kihallgatásán keményen védekezett, érvelt, visszatámadott, olykor sikerült is zavarba ejtenie a vizsgálóbírót, mivel ő olyan információkkal is rendelkezett (többnyire saját szóbeli feljelentéseiről), amelyekkel a bíró nem. November 14-i faggatása alkalmával filológiai vitába keveredett a nagy tekintélyű jogásszal az Oratio kapcsán, és azt próbálta bebizonyítani, hogy bár az iratot ő

szerkesztette, az nem az ő véleményét tükrözi, bár a saját műve, azzal nem ért egyet. A vizsgálóbíró hiába próbálta bizonyítékként felhasználni a Pottendorfban talált iratokat, mert Nádasdy csak azokat tartotta meg közülük, amelyek véleménye szerint saját ártatlanságát bizonyították. Ám amikor a bíró Nagy Ferenc leveleire hivatkozott, Nádasdy védekezése összeomlott. Ő azokat gondosan elégette, s nem sejtette, hogy a másolatok már régen Bécsben vannak. Ettől kezdve Nádasdy taktikát változtatott, „beismerte", hogy minden gonosztettre a nádorság utáni vágya vezette, s a továbbiakban lemondott a védelemről. A vádlottakat kétszer-kétszer hallgatták ki. Nádasdy vádiratát az ügyész 1670. december 30-án adta át a bécsi iudicium delegatumnak, pere 1671. április 6-tól 8ig tartott. A törvényességi kifogásokat elutasították. Az Nádasdy Ferenc ítélet fő- és jószágvesztés, kivégzése, valamint halmazati bünte1671. április 30. tésként a jobb kéz levágása volt (ez utóbbit az uralkodó

Michael Langmann kínvallató, hóhér

Rafael atya, gyóntató Merinszky úr Török követ, csausz

GyŒrffy Ferenc, Nádasdy gróf apródja

74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™

Kályha a szobában Dupla ajtó a szobában A polgári bíró úr segítŒivel

Nádasdy gróf


19

74∞&£∞§™

a kivégzés előtti napon elengedte). Az elítéltek április 29-én meggyóntak, áldoztak, a felség kegyelmébe ajánlották gyermekeiket, búcsúlevelet fogalmaztak hitvesüknek, majd Zrínyi és Frangepán egymástól is búcsút vehettek. Kivégzésükre a bécsújhelyi császári fegyvertár belső udvarán 1671. április 30-án, csütörtök reggel került sor. A bécsújhelyi eseményekkel egy időben a sorscsapást nagy lelkierővel viselő Nádasdyt Bécsben végezték ki. Az összeesküvés megtorlása igen súlyos, tragikus hatású volt. Az udvar kihasználta a lehetőséget a korlátok nélküli uralkodói hatalom rendszerének bevezetésére magyar földön, hasonló módon, mint Csehországban a fehérhegyi vereség után. Új erőre kapott az ellenreformáció: napirendre kerültek a templomfoglalások, a prédikátorok elleni atrocitások és az iskolabezárások. A hatalmas Zrínyi-, Nádasdy-, %ököly- és Wesselényi-birtokok a kincstárat gazdagították. Nem alaptalanul kapta tehát az 1671–1681 közötti időszak a ,,gyászévtized” elnevezést.

Nádasdy (V.) Ferenc (1708–1783) lovassági tábornok, horvát bán arcképe, 18. század közepe

74∞&£∞§™

A HADVEZÉR NÁDASDY (V.) FERENC 1708–1783 x Nádasdy (V.) Ferenc volt az, akinek személye révén még egyszer felragyogott a Nádasdy família csillaga a magyar történelemben. Az ő nevéhez fűződik a kolini csata, a hétéves háború, egyúttal a 18. század egyik legnagyobb ütközetének megnyerése. A jó hírt húszfős csapat vitte meg Bécsbe, ahol nagy örömmel és megkönynyebbüléssel fogadták a hírt. A győzelem napját Mária Terézia a birodalom születésnapjának nevezte, s emlékére megalapította az egyik legnagyobb katonai kitüntetést, a Mária Terézia-rendet. A kivégzett országbíró legnevezetesebb unokája 1708. október 27-én született a stájerországi Regedében (Radkersburg, szlovénul Radgona). Katonai pályáját 1727-ben kezdte századosként, majd 23 éves korában már ezredes, egy magyar huszárezred parancsnoka lett. Vitéz katonákra ekkoriban nagy szükség volt, mert kezdetét vette az osztrák örökösödési háború. A porosz király bajor és francia segítséggel lépett fel a fiatal uralkodónő ellen, aki így egy ellenséges nemzetközi táborral találta szemben magát. Az 1741. évi pozsonyi országgyűlésen játszódott le a mindenki előtt jól ismert, híres „Vitam et sanguinem" jelenet, vagyis miután Mária Terézia biztosította a rendeket szabadságjogaik megtartásáról, a rendek életüket és vérüket ajánlották fel a trón védelmére.

Ezután Mária Teréziát Magyarország királyává koronázták, és Nádasdy (V.) Ferenc már a királynőtől kapta vezérőrnagyi (egykorú elnevezéssel főstrázsamesteri) kinevezését. Ezt nyomban követte a korábban gróf Csáky nevét viselő huszárezred adományozása is, amelyet azután Nádasdyhuszárezrednek neveztek. Az osztrák örökösödési háború nevezetes csatáiban Nádasdynak kiemelkedő szerep jutott. Első nagy sikere 1742-ben volt, amikor Eger (Cheb, Csehország) mellett tetemes veszteségeket okozott a francia seregnek. 1743-ban Lotharingiai Károly herceg seregében küzdött Bajorországban, több győzelmet aratott, majd 1744 januárjában altábornaggyá nevezték ki. Ezután változó szerencsével vett részt csapatával a sziléziai harcokban. Nem rajta múlt, hogy az osztrák és magyar seregek többször vereséget szenvedtek, aminek következtében az 1745. december 25-én megkötött drezdai béke Poroszországot megerősítette Szilézia birtokában. A drezdai béke után, 1746-ban és 1747ben Nádasdy Itáliában küzdött tovább. Érdemeiért 1751-ben valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapott, 1752ben a magyarországi magyar lovascsapatok felügyelőjévé, 1754-ben pedig Buda parancsnokává nevezte ki az uralkodó, s még ugyanebben az évben lovassági tábornokká léptették elő. 1756-ban pedig a horvát báni méltóságot nyerte el. A következő évben ismét a harcmezőre szólította a kötelesség. A porosz sereg Prágát akarta elfoglalni, amelynek felmentésére gróf Leopold Daun vezetésével had indult a cseh főváros felé. A döntő összecsapásra a Prágától mintegy 60 kilométerre lévő Kolín városnál került sor, ahol a rettegett ellenféllel szemben a Habsburg-sereg nagy győzelmet aratott. Nádasdy hadteste és a porosz lovasság legkiválóbb vezére, Joachim Zieten vezényelte alakulatok között a század egyik legnagyobb lovasösszecsapása fejlődött ki. Nádasdy parancsnoksága alatt mintegy száz lovasszázad – magyar huszárok, szász könnyűlovasok, osztrák vértesek és dragonyosok – indultak rohamra. A két, csaknem azonos létszámú hadtest között majd egy órán keresztül tartott a kíméletlen küzdelem. Este hat óra körül az ellenfél lovasai után a gyalogosok nagy részét is sikerült megfutamítani, és ezzel a csata eldőlt. Az ellenséget az egész napos harcban elfáradt lovasság már nem üldözte, csak néhány huszáralakulat tartotta szemmel őket. A Habsburg-sereg 1003 halottat, 5471 sebesültet, valamint 2500 foglyot és szökevényt veszített. Ennél jóval súlyosabbak voltak az ellenfél veszteségei, amelyek 13 447 főre, köztük több mint 3000 halottra rúgtak. A császári hadsereg zsákmányolt továbbá 45 löveget és 22 zászlót is. A diadal hírét, mint fentebb volt róla szó, a császárvárosban örömmel és meg-

könnyebbüléssel fogadták. A csata emlékére a királynő ekkor alapította a Mária Terézia-rendet, amely három – nagykeresztes, parancsnoki és lovagi – osztályból állt. A rend nagymesteri tisztét a császárnő férje, a főparancsnok Lotharingiai Ferenc töltötte be. Az új rend első három kitüntetettje Lotharingiai Károly főherceg, Leopold Daun tábornagy és Nádasdy lett. A kolini diadalt további hadisikerek követték. Még ugyanabban az évben Moys mellett Nádasdy legyőzte korábbi ellenfelét, Winterfeldet, akivel szemben 12 évvel korábban Hirschbergnél alulmaradt, és ez alkalommal Winterfeld életét is vesztette a harcmezőn. A boroszlói (Wroclaw, Lengyelország) csatában Nádasdy újra megmérkőzött Zietennel is, és a győzelem ismét Nádasdyé lett. A Leuthen mellett 1757. december 5-én vívott csatában viszont a számbeli túlsúlyban lévő osztrák sereg vereséget szenvedett. A teljes megsemmisüléstől a Nádasdy vezette utóvéd hősies harcban mentette meg a vert hadat. E csatavesztés után Nádasdy katonai karrierje – 50 éves korában – véget ért, katonai szolgálataira a továbbiakban nem tartottak igényt (nem tudjuk, miért), kárpótlásul Mária Terézia 1758-ban tábornagyi rangot adományozott neki. V. Ferenc ezután Horvátországba utazott, s báni teendőinek szentelte életét. 1779-ben rövid időre Székesfehérvárra ment, hogy Ferenc fiát a Fehér vármegyei főispáni méltóságba beiktassa. (Ezelőtt ő viselte a főispáni tisztet.) 1783. május 15-én Varasdon hunyt el. Alakját számos rajz őrzi, a sokszorosított ábrázolások széles körű elterjedése azt mutatja, hogy igen népszerű lehetett. Ferenc generális először Rottal Mária Maximiliánát, a császári biztosként a kivégzett országbíró perében jelentős szerepet játszó gróf Johann Rottal unokáját vette feleségül. (Második felesége Malatinszky Zsuzsánna volt, akitől gyermeke nem született.) Első feleségétől két fiú és egy leány származott: Ferenc (VI.), Fejér megye főispánja, Tamás altábornagy és Borbála, a későbbi Erdődy Lajosné. A kolini csata bebizonyította, hogy a huszárezredek rugalmas alkalmazása, célszerű, megfelelő erőcsoportosításban való bevetése záloga lehet a győzelem megszerzésének. A taktikájukban rejlő előnyökre II. Frigyes is felfigyelt, a témával írásaiban is foglalkozott. A könnyűcsapatok háborús taktikájáról számos hadtudományi mű adott áttekintést. A hétéves háborúban élte virágkorát a huszárság. A kolini csatában részt vett magyarországi alakulatok helytállásának elismerését nemcsak a magas kitüntetések, előléptetések jelzik, hanem a magyar könnyűcsapatok egyre kiterjedtebb alkalmazása. Az ő harcászati tudásuk révén Magyarország jelentős mértékben hozzájárult az egyetemes hadművészet fejlődéséhez. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

21

NÁDASDYAK évszázadai

Recommend Documents