MÛVÉSZETTÖRTÉNETI FÜZETEK

MÛVÉSZETTÖRTÉNETI FÜZETEK

MÛVÉSZETTÖRTÉNETI FÜZETEK CAHIERS D’HISTOIRE DE L’ART A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MÛVÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÓINTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI FÕSZERKESZTÕ BEKE LÁSZLÓ IGAZGATÓ SOROZATSZERKESZTÕ TATAI ERZSÉBET

AKADÉMIAI KIADÓ · BUDAPEST · 2007

29

GRÓF PÁLFFY JÁNOS MÛGYÛJTEMÉNYE

Írta H O RV Á T H H I L D A

AKADÉMIAI KIADÓ · BUDAPEST · 2007

Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya támogatásával

A borítón: Királyfa: Nagy szalon (Pompeji terem) A hátsó borítón: Borsos József: Gr. Pálffy János képmása, 1854

ISBN 978 963 05 8470 8 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu www.szakkonyv.hu Elsõ magyar nyelvû kiadás: 2007 © Horváth Hilda, 2007 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádióés televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. A kiadásért felelõs az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelõs szerkesztõ: Polyánszky Piroska Szerkesztette: Róbert Zsófia Termékmenedzser: Hesz Margit A számítógépes szerkesztés Gyõrei D. László munkája Képfeldolgozás: Starkiss Kft. A nyomást a PXP Elsõ Magyar Digitális Nyomda Zrt. végezte Felelõs vezetõ: Ratkovics Péter Budapest, 2007 Kiadványszám: KM060103 Megjelent 16,8 (A/5) ív terjedelemben + 6,79 ív mûmelléklet HU ISSN 0324-7791 Printed in Hungary

TARTALOM

BEVEZETÉS „TOUT AVEC LE TEMPS” – A KUTATÁS CÉLJA ÉS MÓDSZERE

9 11

MAGYAR MÛGYÛJTÉS-TÖRTÉNETI KUTATÁSOK Elõzmények A mûgyûjtés-történeti kutatások eredményei Gr. Pálffy János mûgyûjteménye az irodalomban – visszatekintés A Pálffy-gyûjtemény kutatása

15 15 15 16 18

CSALÁD- ÉS ÉLETRAJZ A Pálffy család története Id. gr. Pálffy János életrajza A Pálffyak mûgyûjteményei Pálffy mûgyûjtésének módja: a mûgyûjtemény kialakítása és gyarapítása. Örökség, hagyaték Mûtárgyvásárlások

21 21 22 24

A MÛGYÛJTÕ ÉS GYÛJTEMÉNYE Gr. Pálffy János személyisége Gr. Pálffy János mûgyûjteményének jellemzése A mûgyûjtemény mint életmû 30 – Történelmi szempontok: dicsõséges õsök 31 – A historizmus mint magatartásforma 31 – Iparmûvészeti gyûjtés 32 Gyûjtemény és enteriõr egysége 33 – Illuzionizmus: eredeti és másolat 34 A nagy szcenikus 34 – Múzeumszerû bemutatás – múzeumalapító gondolat 35 – Mûvészettörténeti koncepció 36 – Képgyûjtemény 37 Mûvelõdéstörténeti összhatás – komplexitás 38

29 29 30

KASTÉLYOK, PALOTÁK, GYÛJTEMÉNYEK Bajmóc: a fõmû A bajmóci vár rövid története 39 – A vár átépítése: ad memoriam gloriae antiquae 39 – Régi udvarházi pompa és Bajmóc 41 – A historizmus jegyében 43 – „Horror vacui” a terekben 43 – Monumentalitás 43 Másodlagos elhelyezések, beépítések 44 – Eredeti és másolat 44 Orientalizmus, egzotikum 45 – Kiemelkedõ mûtárgyak 45 – Fegyvertár 46 Õsgaléria 46 – Az õsöktõl az individuumig 47 – Képtár 47 Bazin: a magány szigete A bazini várkastély rövid története 48 – Régi mûkincsek: a középkor vége, a XVI–XVII. század mûvészete 48 – Helyiségek sora 48 – Levéltár és dokumentáció 49 – A „Kunst- und Wunderkammer” szellemében 49

39 39

25 26

48

Bútorok értékes anyagokból 50 – Az ezüstkamra és különlegességei 50 Régi híres mesterek képei, magánáhítat 51 Pozsonyi palota: „Le petit bouquet” A pozsonyi palota rövid története 52 – A térszervezés, térkomponálás sajátosságai 52 – Berendezési szempontok 53 – Építészeti adottságok 53 Mûtárgyegyüttesek 53 – Ellentétek harmóniája 54 – Szalonok és reprezentáció 54 – Mûgyûjtési szempontok 55 – Boulle mûvészete 55 Jeles mestermûvek hajdani neves tulajdonosoktól 57 – Analógiák a szakirodalomban ismert mûtárgyakhoz 57 – Festmények 58 Ötvösmûvek 59 Királyfa: barokk fõúri rezidencia A királyfai kastély rövid története 60 – Helyiségek sora 60 Történelemidézés: gr. Pálffy János nádor és Mária Terézia kora 61 Áttekintés a XVIII. századi mûvészetrõl 63 – XVIII. századi tárgyegyüttesek 63 – Fõúri otthon 63 – Órák 65 – Bronzszobrok és -tárgyak 66 – Értékes és különleges anyagok, tárgyak: keleti tárgyak gyûjtése 66 – Porcelánkamra 67 – Ezüstkamra 68 – Festmények 68 Illúzióteremtés 69 Bécsi palota: empire reprezentáció A bécsi Pálffy-palota épülete 70 – Helyiségek sora 70 – Empire trésor: teatralitás és komolyság 70 – „Napóleon-relikviák” 72 – Napóleon íróasztala és provenienciája 73 – A bécsi kongresszus kora a Pálffy-palota mûalkotásainak tükrében 73 – Birodalmi arcképcsarnok 74 – Klasszikus és klasszicista szobrászat 74 – „Modern” festmények 74 Budapesti palota: szolid elegancia A budapesti Pálffy-paloták épületei 75 – A Kossuth Lajos utcai palota helyiségei 76 – A palota berendezésének általános jellemzése 76 – Empire berendezés emléktárgyakkal 76 – A XIX. század mûvészete 77

52

60

70

75

A PÁLFFY-GYÛJTEMÉNY SORSA Gr. Pálffy János végrendelete A proseniorátus jogi újszerûsége A per Az aukciók A bécsi palota ingóságainak aukciója 83 – A felvidéki tárgyak árverezése 84

79 79 80 81 83

AMI MEGMARADT... AHOL MEGMARADT Ami megmaradt... az épületekbõl Habent sua fata... Bécsi mûtárgyak Mûtárgysors – aukciók után Magyarországon lévõ Pálffy-mûtárgyak

87 87 87 88 89 90

GR. PÁLFFY JÁNOS MÛGYÛJTEMÉNYE ÉS A KORABELI MAGYAR GYÛJTEMÉNYEK

93

ZÁRSZÓ

99

JEGYZETEK

101

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

129

FÜGGELÉK I. Az Iparmûvészeti Múzeum Adattárában õrzött dokumentumok tételes listája II. Az Iparmûvészeti Múzeum Adattárában lévõ Pálffy-gyûjteménnyel kapcsolatos ügyiratok rövidített kivonatai III. Válogatás az Iparmûvészeti Múzeum Adattárából és a korabeli publikációkból Levelek az Iparmûvészeti Múzeum Adattárából 148 – Radisics Jenõ: Gróf Pálffy János mûkincsei 150 Reiszig Ede: A Pálffyak (Részlet) 151 – Részletek gróf Pálffy János 1907. november 14-én kiállított végrendeletébõl 153 IV. Táblázat gr. Pálffy János Szépmûvészeti Múzeumba bekerült festményeinek provenienciájáról V. Az 1997-ben rendezett gr. Pálffy János és gyûjteménye címû dokumentációs kiállítás forgatókönyve

135 135

KÉPJEGYZÉK

173

SUMMARY The collection of Count János Pálffy

177

KÉPEK / ILLUSTRATIONS

189

142 148

157 169

BEVEZETÉS

„Éltem hosszú folyása alatt tett külföldi utazásaimnak s ottani huzamosb tartózkodásaimnak az oka és czélja, nem csupán az volt, hogy én a saját mûízlésemet kielégítsem, hanem hogy a külföldnek a képzõmûvészetekben gazdag tárházából megszerezzek annyit, a mennyit a körülményekhez és anyagi erõimhez képest éppen megszerezni lehetett s hogy e megszerzett képzõmûvészeti tárgyakat hazahozva, hazánknak így tárgyakban szûkölködõ voltán segítsek s ezekkel a hazai mûízlést nemesítsem s a mûvészetet ébreszszem.” (Részlet gr. Pálffy János végrendeletének VIII. pontjából) A magyar mûgyûjtés történetének egyik legnagyobb alakja a királyfai Pálffyak utolsó férfisarja, id. gr. Pálffy János (1829–1908), mûgyûjtõ és mecénás. Egy olyan család jeles tagjáról van szó, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben, és egy olyan egyéniségrõl, akinek végrendelete nyomán saját tulajdonából 178 festmény került a Szépmûvészeti Múzeumba. Ez az intézmény legjelentõsebb gyarapodása volt – az Esterházy-képtár után –, mégis mind gyûjteménye, mind pedig személyisége szinte teljesen ismeretlen és rejtélyes maradt. Gr. Pálffy János lélekben és mûgyûjteménye szellemiségében a múltban élt. Megkésett figura, Don Quijote, XVIII. századi grand seigneur, vagy Mikszáth hõse, Pongrácz gróf. Rokon lélek a kreuzensteini Hans Wilczek gróffal, hiszen múltbéli elvágyódása talán az õ felfogásához állt legközelebb. Zárkózottsága és a körülötte kialakult legendák elrejtik elõlünk személyiségét. Igazából végrendeletében fejtette ki mûgyûjtésének célját: „Meghagyom azért is utódaimnak, hogy korszakok szerint rendezett és leltározott s a képzõmûvészetet egészben felölelõ ezen mûtárgyakat, mûfestményeket, ötvösmûveket, metszeteket és sok más egyéb értékes gyûjteményeket múzeumszerû megtekinthetés végett, jelenlegi elhelyezésük megtartásával az ahhoz értõknek a képzõmûvészetek iránt érdeklõdõknek s egyáltalán a mûvelt nagyközönségnek megtekinthetõvé s hozzáférhetõvé tegyék; szivükre kötöm azonban, hogy különös gondot fordítsanak arra, miszerint ennek a becses mûkincseknek egyike vagy másika el ne kallódjék, meg ne rongálódjék, vagy el ne pusztítassék.”1 Pálffy János személyében – amiként Gerevich Tibor írta – a magyar fõúr „legszebb” típusa testesült meg, aki egyszerre volt európai és magyar, és ezt tükrözte európai rangú mûgyûjteménye is, mely kiemelkedõ külföldi kollekciókkal, a Wallace- és Jacquemart-André-gyûjteményekkel egyenrangú.

9