Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Leányfalu TÁMOP 3. 1. 4.-09/1-2009-0030

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

6. ÉVFOLYAM

KÉSZÍTETTE: Jékely Endréné és Zoltai Anikó 1

Ajánlás:

Az anyanyelvi műveltségterülethez tartozó, eddig tantárgyi bontásban megjelenő kompetenciatartalmak természetes módon épültek egybe az általunk tanított tantárgyi modulokba. A szövegértés-szövegalkotás programcsomag tananyagain keresztül aktivizáltuk a tanulók leíró nyelvtani ismereteit, és ezeken keresztül tanítottuk meg a leíró nyelvtan új ismereteit is. A nyelvtani elemek, ismeretek erősítették a modulokban szereplő hiteles irodalmi szövegek stilisztikai hatását és megértését. Ezáltal a tanulókban erősödött az anyanyelv egységességét.

6. ÉVFOLYAM ANYANYELV MŰVELTSÉGTERÜLET BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSÁNAK KERETTANTERVE 1. 2. 3. 4. 5. 5. 6.

Témakörök JÁTÉK KAPCSOLATOK ÖRÖKSÉGÜNK KALAND SZÓBELISÉG-ÍRÁSBELISÉG SZÜLETÉS – TEREMTÉS MINDENT KIDERÍT... – PROJEKT

Javasolt óraszám 22 29 50 24 21 18 16

Modulszám 4 12 5 6 5 5 4

2

2. FEJEZET

Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz

Poétikai fókusz Szövegértési fókusz KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Szövegalkotási fókusz

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

KAPCSOLATOK 29 óra A kamaszkor: konfliktusok és kompromisszumok. A kortárskapcsolatok szerepe. Csoport-hovatartozás. Helyzetelemzés, helyzetértékelés. Problémamegoldás. Az ige alakjai. A névszói állítmány és az azonosítást kifejező mondatok. Nézőpont-nézőpontváltás. Hangulati elemek. A szerepviszonyoknak megfelelő hangnem. Az elhallgatás. Tény és vélemény megkülönböztetése. Érvek, értékítéletek. Igaz-hamis állítások megkülönböztetése. A humor, irónia, gúny, eufémizmus nyelvi eszközei irodalmi és köznyelvi szövegekben. Konfliktusos helyzetek. Nyelvi tudatosság, nyelvérzék, analitikus gondolkozás, összehasonlító képesség, rendszerlátás, világismeret és a nyelv összefüggésének látása. A probléma típusától függő alternatív nyelvi cselekvések. Konfliktusos helyzetek bemutatása, értékelése. Konfliktustípusok alapján konfliktushelyzetek szimulálása. Tényszerű és ironikus jellemzések és önjellemzések.  A szövegekben szereplő állítások megfeleltetése a tárgyra vonatkozó, másképpen megfogalmazott több (igaz és hamis) állítás közül eggyel vagy többel  A szövegekben szereplő tények és vélemények tartalmának és nyelvi jegyeinek megkülönböztetése  A sikeres kommunikációs magatartásmód elemzése, értékelése: a bizalmas vagy távolságtartó témakifejtés, a normák követése a kommunikációs viselkedésben.  A konfliktusos helyzetek megkülönböztetése a rutinhelyzetektől.  Konfliktusos helyzetek elemzése, szimulálása  A humor, az irónia, a gúny és az eufémizmus keresése irodalmi és 3





köznapi szövegekben Tényszerű és ironikus jellemzések és önjellemzések alkotása szóban és írásban Film és regény összehasonlítása

4

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

Művek:  Marcello D’Orta: Beszélj a padszomszédodról  Móra Ferenc: A másik csaló  Részletek Jacqueline Wilson Tracy Baker története című regényéből  Erich Kastner: Emil és a detektívek  Gárdonyi Géza: Bűntárgyalás  Jacqueline Wilson: Tracy Beaker története  Részletek Louis Sachar Bradley Az osztály réme című regényéből  Mándy Iván: Csutak és a szürke ló  Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai  Galla Ágnes: Lánykérés, Bará[email protected]*  Petőfi Sándor: János vitéz (részletek)  Siv Widerberg: Szerelem Tartalmak, fogalmak:  gúny, irónia, paródia, eufemizmus  kétértelműség  sejtetés  késleltetés  a jellemzés eszközei  konfliktustípusok  multikulturalizmus Nyelvi fogalmak, ismeretek: egyeztetés alannyal és tárggyal igeidők, „összehangolásuk” módosítókkal, igemódok állítmányi rész, tárgyi rész névszói állítmány és annak sajátságos szerepe az azonosítást kifejező mondatok melléknévi igenév feltételes módú igealak, feltételes mondat múlt idejű igealak

5

Az ige helye a szófajok között, ismeretbővítés Az ige jelentése, ismeretbővítés Tárgyas és tárgyatlan igék A cselekvő igék Az igék kijelentő módja Felszólító módú igealakok Feltételes módú igealakok Az igék helyesírása Az igék helyes használata Az igék szerepe a szövegalkotásban

6

MODULOK (A fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje)

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZVÁLTÁS)

KÖVETELMÉNYEK

Cím

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

1. Első látásra – Az igeidők és az igemódok 2. Emil és a detektívek – Hajdan és ma – Az igealakok egyeztetési tulajdonságai 3. Botrányhősök. Botrányhősök? – Az igei funkciójú mondatok 4. Én és mások – Az igei funkciójú mondatok Ismétlés, összefoglalás, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés 7-8-7-6-2 óra szociális, matematikai, életpálya-építési kompetencia

Ember és társadalom, Művészetek, Testnevelés, Idegen nyelv

A gyerekek legyenek képesek:  a kommunikációs célt azonosítani;  adott helyzetet szempontok szerint elemezni, értékelni;  a megismert normák analóg helyzetben való azonosítására, elemzésére, alkalmazására;  a normákhoz való célszerű alkalmazkodásra és az azoktól való alkotó eltérésre;  megkülönböztetni az elbeszélői és szereplői nézőpontot;  a szöveg különböző nézőpontoknak megfelelő interpretálására;  a hangulati elemek irodalmi művekben való értékelésére és a helyzethez illeszkedő tudatos alkalmazásukra;  a tény és a vélemény megkülönböztetésére;  állításhoz érvek megfogalmazására; 7

megkülönböztetni a tényszerű, az ironikus és a gúnyos nyelvi viselkedést;  a konfliktushelyzetek leírására: a konfliktusban álló felek és a konfliktus okainak azonosítására;  megkülönböztetni a kompromisszumos és konszenzusos megoldást;  alkalmazni a magyar nyelvben használt időket és módokat;  összehasonlítani a magyar idők és módok kifejezőeszközeit a tanult idegen nyelv hasonló funkciójú elemeivel, tudja összehasonlítani a két nyelvben az egyeztetést, illetve a névszói állítmányt  megkülönböztetni és alkalmazni a határozott és határozatlan igeragozást;  az alannyal való egyeztetés különböző eseteire;  felismerni és megkülönböztetni egymástól az igés állítmányt, a névszói állítmányt és az azonosító mondatot. Az ige: A tanuló ismerje fel az igéket. Tudja fajtáikat és alaki viselkedésüket jellemezni, megfelelően alkalmazza az igékhez kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi és szövegszerkesztési tudnivalókat. 

8

3. FEJEZET


Poétikai fókusz KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Szövegértési fókusz

Szövegalkotási fókusz AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

ÖRÖKSÉGÜNK 50 óra A közös emberi és nemzeti emlékezet és hőseinek elevenen tartása. Bűnök és büntetések. Archaikus szóhasználat. Az igazság és igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet. Képes kifejezések, szólások, idiómák, közhelyek. Az elbeszélő viszonya tárgyához, az epizódok és a kihagyások szerepe az elbeszélésben. A jelenetezés az elbeszélésben. Az archaizálás és a tájnyelv funkciója. Egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezése. Eseménysorrend és ok-okozati összefüggések viszonya; jellemzés, összehasonlítás, szembeállítás. Ki nem mondott összefüggések explicitté tétele. Nehéz (régies, népies) szókincsű szöveg szavainak, mondatainak megértése kontextusból és segédforrásokból. Archaikus szöveg jelentésének visszaadása mai nyelven – „fordítás” a komikus modernizálás elkerülésével. Vélemény megfogalmazása, érvelő szövegek alkotása szóban és írásban.  Részlet-összefoglalás, szövegtömörítés  Mai nyelven ki nem mondott következtetések levonása, megfogalmazása  Szövegelemzési gyakorlatok: különböző korok szövegeinek értelmezése és összehasonlítása  Szótárkészítés különböző korok nyelvhasználata alapján: magyar–magyar  Szómagyarázatok készítése  Érzelmi és cselekvési dilemmák megfogalmazása egyes szám harmadik és első személyben  Események, szereplők, helyzetek mai, társalgási nyelven való jellemzése  Jelenetek előadása, dramatizálása  Lehetséges, de a Toldiban nem szereplő monológok, ill. párbeszédek írása  Szerkezetek szó szerinti és átvitt jelentésének összevetése, magyarázata, 9

idiómák gyűjtése, rendszerezése

10


Művek, szövegek:  A Bibliából A bűnbeesés Káin és Ábel Bábel tornya A tékozló fiú  Népballada: Kömíves Kelemen  Arany János: A walesi bárdok  Orbán Ottó: A walesi pártok  Arany János: Toldi  Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?  Kallós Zoltán: Ez az utazólevelem. Balladák új könyve nyomán  Petőfi Sándor: János vitéz (részlet)  Újsághírek erőszakos tetteket sújtó bírósági ítéletekről és indoklásukról; bűn és erkölcsi ítélkezés példája a tv talk-showinak egyikében Tartalmak, fogalmak: Ballada Ismétlés Előhang Epizód Mottó Ütemhangsúlyos verselés Nyelvi fogalmak, ismeretek: állandósult szókapcsolat, idióma archaizmus szállóige Névelő, névutó ismeretbővítés Főnév fogalma, ismeretbővítés

11

A köznév fogalma, ismeretbővítés A tulajdonnév fogalma, ismeretbővítés Földrajzi nevek ismeretbővítés Földrajzi nevek helyesírása Ünnepek, személynevek, intézménynevek helyesírása A főnevek helyes használata Főnevek toldalékolása Főnevek stilisztikai szerepe Számnév ismeretbővítés, készségfejlesztés Melléknév jelentése, ismeretbővítés A melléknév képzése, ismeretbővítés A melléknév jellemzői és használata Indulatszó ismeretbővítés, fajtái és használata Névmás fogalma ismeretbővítés Birtokos névmás ismeretbővítés Kölcsönös és visszaható névmás ismeretbővítés Mutató névmás Kérdő névmás Vonatkozó névmás Általános és határozatlan névmás A névmások helyes használata Határozószó ismeretbővítés Határozószó fajtái és helyes használata Szóképzés ismeretbővítés igeképzés Szóképzés ismeretbővítés névszóképzés Igenév-főnévi igenév, ismeretbővítés Igenév-melléknévi igenév, ismeretbővítés Igenév-határozói igenév, ismeretbővítés

12

13


ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZ-

Cím

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Kapcsolódó kereszttantervi modulok

1. Bibliai bűnök és bűnhődések – Az implicit információról tanultak ismétlése 2. Kömíves Kelemenné balladája és szövegváltozatai – Szótárazás, szószedet készítése 3. Arany János: A walesi bárdok – A névszói szerkezetek felépítéséről, szórendjéről tanultak ismétlése 4. Arany János: Toldi – Előhang 5. Arany János: Toldi – Első ének – A nyelv régiességének tapasztalata 6. A képes kifejezésektől az idiómákig 7. Arany János: Toldi – Összeütközés és bűnbeesés (II–III.) 8. Arany János: Toldi – IV–VI. ének 9. Szólások, közhelyek, fordulatok, közmondások, az ezekben megőrzött archaizmusok 10. Arany János: Toldi – Miklós és György (VII-VIII.) 11. Arany János: Toldi – Epizód, mélypont, fordulópont (IX-X.) 12. Arany János: Toldi – Győzelem és befejezés a tetőponton (XI–XII.) 13. A Toldi kompozíciója, a három emelkedő jelentőségű próba – az epizódok átértelmeződése; jellemek, műfaji és stilisztikai sajátosságok 14. A Toldi és a János vitéz 15. Képes kifejezések, idiómák a tanult idegen nyelvben Ismétlés, összefoglalás, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés 3-4-4-3-4-3-3-3-2-3-3-3-3-2-2-6 óra Szociális, matematikai és életpálya-építési kompetencia

14

VÁLTÁS)

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Karbantartandó képességek

KÖVETELMÉNYEK

Ember és társadalom, Idegen nyelv, Művészetek (Ének-zene, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret), Testnevelés

Hely-, idő- és személymegjelölések azonosítása, hangulatok feltárása elbeszélésben, leírásban. A bensőségesség kifejezőeszközeinek felismerése. Cselekmény-összefoglalás, tömörítés, belehelyezkedéses érvelés. A gyerekek legyenek képesesek:  saját vélemény megfogalmazására és megvédésére a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően;  mások véleményének meghallgatására, megértésére többszereplős helyzetekben;  az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerésére, értelmezésükre;  a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértésére;  gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezésére különböző nézőpontokból rövidebb fogalmazások formájában;  az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalására, megértésére;  a mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismerésére a korosztálynak megfelelő szinten.  az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerésére mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban;  a szereplők külső és belső jellemzőit azonosítani;  felismerni és megkülönböztetni egymástól archaizmus, idiomatikus kifejezés és költő kép egyszerű eseteit;  kifejezéseket alkotni;  felismerni a képes kifejezések és idiómák egyszerű eseteit a 15

neologizmusok körében is;  megkülönböztetni egyértelmű esetekben egy kifejezés „szó szerinti” jelentését a „nem szó szerinti” jelentésétől;  kikövetkeztetni egyszerű idiomatikus kifejezés alapjául szolgáló képet.  Tudja, hogy az idiómák nyelvenként eltérőek; tudjon néhány ismert idiómát lefordítani a tanult idegen nyelvre. A szófajok: A tanuló tudja az alapszófajokat, a viszonyszókat és az indulatszókat, valamint főbb sajátosságaikat felismerni és megnevezni. Legyen képes a tanult szófajokat a nagyobb szófaji csoportokba besorolni. A főnév: A tanuló ismerje fel a főneveket. Tudja fajtáikat és alaki viselkedésüket jellemezni, megfelelően alkalmazza a főnevekhez kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi tudnivalókat. Megfelelően alkalmazza a címadással kapcsolatos tudnivalókat. A melléknév: A tanuló ismerje fel a melléknevet a szövegben és a mondatokban. Tudja alaki viselkedésüket jellemezni. Megfelelően alkalmazza a melléknevekhez kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi tudnivalókat. A számnév: A tanuló ismerje fel a számneveket és fajtáikat a szövegben és a mondatokban. Tudja alaki viselkedésüket jellemezni. Megfelelően alkalmazza a számnevekhez kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi tudnivalókat. A határozószó: A tanuló ismerje fel a határozószókat a szövegben és a mondatokban. Megfelelően alkalmazza a határozószókhoz kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi és szövegszerkesztési tudnivalókat. A névmások: A tanuló ismerje fel a névmások fajtáit (a személyes, a birtokos, a kölcsönös, a 16

visszaható, a mutató, a kérdő, a vonatkozó, az általános és a határozatlan névmást). Tudja szövegbeli szerepüket jellemezni, megfelelően alkalmazza a névmásokhoz kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi és szövegszerkesztési tudnivalókat. Az igenevek: A tanuló ismerje fel az igeneveket (a főnévi, a melléknévi és a határozói igeneveket) a szövegkörnyezetben és a mondatokban. Tudja fajtáikat, és alaki viselkedésüket jellemezni, megfelelően alkalmazza az igenevekhez kapcsolódó nyelvhelyességi tudnivalókat. A névelők, a névutók: A tanuló ismerje fel a névelőket és névutókat. Tudja szerepüket jellemezni, megfelelően alkalmazza a hozzájuk kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi és szövegszerkesztési tudnivalókat. Az indulatszók: A tanuló ismerje fel az indulatszókat, tudja fajtáikat, közlésbeli szerepüket jellemezni, megfelelően alkalmazza az indulatszókhoz kapcsolódó helyesírási és szövegszerkesztési tudnivalókat.

17

1. FEJEZET

Cím

JÁTÉK

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz

22 óra

Poétikai fókusz KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

A játék fogalmának és szabályainak körülírása, az alkotás folyamata. Szabályok a játékokban és a nyelvben – néhány nyelvi játék, játékos nyelvhasználati mód megismerése. Szerepjáték és formai játék. A magyar beszédhangok és rendszerük. Hanghatások felismerése a költészetben (alliteráció, rím, ritmus), rímes játékok, képvers. A játékosság fogalmának értelmezése. Hangtani játékok, alaktani játékok, mondattani játékok – a költészet mint nyelvi játék. A forma, a domináns nyelvi elem mint meghatározó szövegalakító tényező. A forma hangulati, érzéki jelentése. Egyszerű szövegszervező elvek felismerése és mintakövető, reproduktív alkalmazása.  Nem nyelvi és nyelvi társasjátékok felsorolása, némelyikük órai kipróbálása.  A közös jegyek keresése: fogalmi általánosítás.  Logikai játék, rímjáték.  Eszperente játék, láncjáték.  Halandzsaszöveg írása, ill. értelmezése.  Halandzsaszavak közé megfelelően toldalékolt jelentéses szavak beillesztése.  A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése, a képzésmód szerinti rendszerezésük. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései egymástól és a normatív változattól. A tanult idegen nyelv beszédhangjaival való összevetés. -


Művek, szövegek: 18

                

  

Benedek Elek: A hétszépségű királykisasszony Choli Daróczi József: Sóhaj J. K. Rowling: Harry Potter és a Bölcsek Köve Karinthy Frigyes: Följelentem az emberiséget, 1. kötet Kiss Dénes: Korong forog Kosztolányi Dezső: A játék, Emlékezet, Ujjgyakorlat, Badarok Ladik Katalin: Jégmadár Lázár Ervin: Pávárbeveszévéd Mikszáth Kálmán: Köszöntő Montágh Imre: Nyelvművesség. A beszéd művészete Nagy László: Önarckép Örkény István: Nápolyi Papp Tibor: Pogány istentisztelet Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára Vidor Miklós: Nyelvgyötrők Weöres Sándor: Téma és variációk, Hangcsoportok, Keresztöltés Darvasi László: Trapiti (részlet), nyelvtörők, mondókák, nyelvi és logikai játékok ** József Attila: Regös ének Romhányi József-versek*** Zalán Tibor: ...Halandzsa és

Tartalmak, fogalmak:  rím  alliteráció  ritmus  szójáték  logikai szerkezetek  zenei szerkezetek  formai képletek

19

formaalkotó szabályszerűségek Nyelvi ismeretek, fogalmak:  beszélőszervek  hangképzési módok  magánhangzó, mássalhangzó  hosszúság, rövidség  a magyar beszédhangok  szótag  a magyar hangrendszer nyelvjárási eltérései  idegen nyelvi hangrendszerek 

20



KÖVETELMÉNYEK

Cím


1. 2. 3. 4.

Játék – szabály – játékszabály A magyar beszédhangok 3. csupa-csupa ritmus 3. a taktikus hangtan – fonotaktika

Ismétlés, összefoglalás, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés 2-7-5-6-2 óra Szociális, matematikai és életpálya-építési kompetencia

Idegen nyelv, Művészetek, Testnevelés

A gyerekek ismerjék:  a beszédszervek felépítését és működését. A gyerekek legyenek képesesek:  nem nyelvi és nyelvi társasjátékok felsorolására;  a közös jegyek általánosítására;  a szabályok alkalmazására logikai, eszperente, lánc- és rímjátékokban;  halandzsaszöveg írására, ill. értelmezésére;  halandzsaszavak közé megfelelően toldalékolt jelentéses szavak beillesztésére;  felismerni a beszédhangok legjellemzőbb képzési sajátosságait;  felismerni a beszédhangok legjellemzőbb hangzásbeli sajátosságait;  felismerni a beszédhangok nyelvjárási eltéréseit;  felismerni a beszédhangok nyelvközi eltéréseit;

21

 

megállapítani a szótagok „súlyát”; megkülönböztetni a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv sajátos hangtani jellemzőit.

22

4. FEJEZET


Poétikai fókusz KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK



KALAND 24 óra Kétfajta kalandhős: az izgalomvágyó és az erények képviselője. Egyéni kalandvágy és közösségi szolidaritás, felelősségvállalás. Az igék bővítményei, a vonzatok A hős mint a kalandokat összefűző formai elem. Késletetés és sejtetés. A több szálon futó regénycselekmény. Kalandregény vagy történelmi regény? Nagy terjedelmű szöveg távoli eseménymozzanatainak összekapcsolása. A visszautalások szerepének megfigyelése. Vázlatpontok helyes sorrendbe rakása. Hibás történet-összefoglaló javítása. Visszatérő motívumok gyűjtése és értelmezése. Cselekmény-összefoglalás különböző szereplői nézőpontokból 





  



  

Hiányos-szegényes cselekmény-összefoglaló mondatok bővítése különféle vonzatokkal. Egyszerű állításokat tartalmazó mondatok összeépítése egyetlen sokbővítményű esemény-összefoglaló mondattá. Képregény-készítés. Képregény-aláírások készítése. Képregény-elemek sorba rendezése. Hibás cselekmény-összefoglalók javítása. Ismétlődő motívumok gyűjtése, kikeresése. Időrendi táblázat készítése a regény cselekményéről, életrajzi vázlat készítése a főszereplőkről. Cselekmény-összefoglalás Jumurdzsák, Bornemissza Gergely, Dobó, Sárközi és Cecei Éva középpontba állításával. A szereplők ,,furcsa” kifejezése Ige-vonzat kapcsolatok gyűjtése, megfigyelése Ige-vonzat kapcsolatok gyűjtése és megfigyelése a tanult idegen nyelven

23


Művek:  Gárdonyi Géza: Egri csillagok,  Várkonyi Zoltán: Egri csillagok (film)  Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlet) Tartalmak, fogalmak:  késletetés és sejtetés  a több szálon futó regénycselekmény  kalandregény  történelmi regény  motívum Nyelvi ismertek:  Vonzatok és egyéb bővítmények a mondatban.  Jelzői módosítók  Szabad határozók

24


ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZ-

Cím

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Kapcsolódó kereszttantervi modulok

1. Kedvcsináló részletek felolvasása a regényből – megszakítással a legérdekesebb pontokon 2. Megtörtént és képzelt kalandok – az ajánlott olvasmányokból, illetve az ezekből készült filmekből szemelvények elolvasása, részletek megtekintése az órán – Nyelvi ismétlés: A „szereplők”, a szereplőket jelölő toldalékok, a szereplők elhagyhatósága (a vizsgált szemelvényekhez kapcsolódó nyelvi feladatok formájában) 3. Az ostrom előtti három nagy rész – a bonyodalom forrásai, a szerelmeseket elválasztó tényezők, a feszültségfokozás eszközei 4. Eger ostroma (a 4–5. rész) – a történelmi regény és a kalandszál összesodrása 5. A regény motívumrendszere (amulett-gyűrű, csillag, hold, kard, térkép, zászló, vár, festmények) – a tárgyak szerepe a cselekménybonyolításban, ill. egyes tárgyak metaforikus-szimbolikus jelentése 6. Történetelmondás eltérő szereplők középpontba helyezésével egyes szám harmadik és egyes szám első személyben – szóban és írásban – Nyelvi ismétlés: szereplők, módosítók, idiómák a szövegben (szövegalkotási gyakorlat formájában) 7. Az ige bővítményei, vonzatok – a magyarban és a tanult idegen nyelvben Ismétlés, összefoglalás, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés 2-4-3-3-3-3-4-2 óra Szociális, matematikai és életpálya-építési kompetencia

25

VÁLTÁS)

KÖVETELMÉNYEK

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Ember és társadalom, Ember a természetben, Idegen nyelv

A gyerekek tudjanak példákat mondani:  bővítmények szinte teljesen idiomatikus és szinte teljesen áttetsző jelölésére;  egy-egy toldalék, tagmondattípus stb. különböző szerepeire (arra, hogy milyen típusú bővítményeket jelölhet).  arra, hogy a tanult idegen nyelvben mi jellemzi a bővítmények jelölését,  a magyartól való eltérésre. Legyenek képesek:  bemutatni, hogy a hős milyen szerepet játszik az események összefűzésében;  nyelvi és képi információ összekapcsolására a cselekményrekonstrukció során;  a tanult művekből példákat mondani a késleltetésre, a sejtetésre és az előreutalásra;  a több szálon futó cselekmény szálainak megkülönböztetésére és a szálak összekapcsolódási helyének és módjának bemutatására;  nagy terjedelmű epikus szöveg távoli eseménymozzanatainak összekapcsolására, a visszautalások szerepének felismerésére;  a cselekmény egy-egy kulcsfordulatának és egy-egy hosszabb szakaszának összefoglalására különböző szereplők nézőpontjából;  hibás történet-összefoglalás javítására, hiányos történet-összefoglalás bővítésére;  a tanult regényben visszatérő motívumok összegyűjtésére és az ismétlődés szerepének értelmezésére;  érvelni a fejezet középpontjában álló regény többféle regénytípusba való besorolhatósága mellett.

26

5. FEJEZET

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK


SZÓBELISÉG-ÍRÁSBELISÉG 19 óra

Poétikai fókusz

Írásbeli és szóbeli szövegtípusok normái irodalmi és köznyelvi szövegekben: tudatos és nem tudatos, illetve célszerű normaszegés. Egy téma – különböző formákban. A szerepeknek megfelelő beszédmód, viselkedés. A szereplők közötti viszony azonosítása a szöveg stílusa alapján. Hallás utáni szövegértés különböző szövegtípusokkal. Azonos téma, különböző korokban. A vizuális és a verbális információk szerepe a szövegértésben. A nonverbális kommunikációs jelek értelmezése, közlések felfogása elektronikus csatornák esetében. A közlemény érthetőségének kapcsolata a helyesejtés és a helyesírás normáival. A szöveg célja és a befogadó személyének vizsgálata.  Azonos témájú szövegek vizsgálata újságban, folyóiratban, irodalmi és köznyelvi szövegekben  A vizuális és a verbális információk összehasonlítása  Újságkészítés: szövegek alkotása, tipográfiatervezés  Szövegalkotás szóban és írásban  Szóbeli szöveg lejegyzett változatának vizsgálata  Leírt szöveg szóbeli interpretálása  A csak írott és jellemzően csak beszélt nyelvi szövegek vizsgálata  Különböző korok szövegeinek összehasonlítása  A magyar és más nyelvek helyesírási normáinak összehasonlítása  Hogyan hat a szókészlet bővülése, a jövevényszavak, az idegen szavak




A szóbeliség és az írásbeliség különbségei és hasonlóságai. A klasszikusan szóbeli és klasszikusan írásbeli műfajok sajátságai. Átmeneti „műfajok”. Archaikus szóbeli műfajok és rögzülésük. A szöveg tartalmának és megjelenési formájának kapcsolata.

27

   

magyarosodása a helyesírásra Helyesírás az irodalmi és a köznapi szövegekben Szinkron és feliratozás Transzformációs gyakorlatok Kísérletek az elektronikus kommunikáció világában

28



Cím

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám

Művek Biblia - Jób könyve Biblia (Károli Gáspár ford.) – Az asszony teremtése Komáromi Gabriella: Lázár Ervin köszöntése Lammel Annamária – Nagy Ilona: Parasztbiblia Tartalmak, fogalmak: Cím Bekezdés Hipertextus Nyelvi ismertek: Átmeneti szövegtípusok Latin ábécé, mellékjel, hangjelölés, szótagírás, fogalomjelölő írás Kommunikáció: fogalma, célja Kommunikációs tényezők A nyelvi kommunikáció A nem nyelvi kommunikáció Hangsúly, hanglejtés, hangszín, tempó, hangerő, szünetek A szöveg képe 1. Ugyanazt másképp 2. Mit, kinek, hogyan szoktunk mondani, illetve leírni? 3. Helyesírás 4. Idegen írásfajták 5. Párbeszéd a színház és a film világában 6. Szóbeliség és írásbeliség a világhálón Ismétlés, összefoglalás, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés 3-4-2-2-4-3-2

29


Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek


Ember és társadalom, Művészetek, Idegen nyelv

A kommunikáció: A tanulók legyenek képesek a nem nyelvi jeleket tudatosan használni a különféle közléshelyzetekben. Ismerjék fel a saját és a mások közléseiben a nem nyelvi jeleknek (a hangjelek, a tekintet, az arcjáték, a taglejtések, a testtartás, a térköz, az öltözködés, a csend) szerepét. Tudatosan törekedjenek írásbeli munkáikban az esztétikus külső megvalósítására, az írott szöveg nem nyelvi jeleinek a megfelelő alkalmazására.

KÖVETELMÉNYEK

6. FEJEZET

szociális, életpálya-építési kompetencia

Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz Poétikai fókusz Szövegértési fókusz

SZÜLETÉS - TEREMTÉS 20 óra A születés, a teremtés, az eredet fogalma. Világmagyarázat, eredetmagyarázat. – Idegen írásfajták Mitológia, mítosz, teremtéstörténet, rítus, természeti erők megszemélyesítése. Különböző stílusú szövegek közös és eltérő elemeinek felismerése, kiemelése, szimbólumok jelentésének értelmezése. Lényegkiemelés, tartalmi összefoglalás.

30



A mítoszokban szereplő hősök magatartásmintáinak értékelése, önálló szövegalkotás megadott szempontok alapján. Olvasási és felolvasási technikák, diktálásból és emlékezetből írás; félreproduktív írás.  Előismeretek felhasználása az irodalmi művek értelmezésében, a tanultak elhelyezése egy tágabb ismeretkörbe (ének-zene, vizuális kultúra, vallásismeret).  Példák gyűjtése arra, hogy a mítoszok és a szimbolikus ősképek (archetípusok) a tömegkultúrában is megjelennek.  Mitikus történetek eseményeinek és szereplőinek lerajzolása, ill. fotomontázzsal való megjelenítésük.  Ismerkedés idegen írásfajtákkal.  Olvasási, felolvasási és lejegyzési technikák gyakorlása.  Olvasási, szövegalkotási, szövegértési gyakorlatok, érvelési technikák alkalmazása. Művek:  Egyiptomi, görög, iszlám, kínai, héber, szláv, finn(ugor) teremtésmítoszok, mítoszok az istenek születéséről, özönvíztörténetek, világvége mítoszok  Kamarás István: Csigamese – Csigaház  Pilinszky János: A nap születése**  Román József: Zeusz, görög mítoszok (részletek)  Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia (részletek) Arany János: Rege a csodaszarvasról Tartalmak, fogalmak:  mitológia, mítosz, mitikus gondolkodás  eredetmagyarázó mítosz  rítus  idegen kultúrák, archaikus közösségek világképe  hőstípusok az olvasott művekben  állatszimbólumok. 31

műfaj és világlátás különbségei a mesében és a mítoszban Nyelvi ismertek:  az írásbeliség másodlagos jellege  hang-, szótag-, szóelemjelölő írások, hieroglifák  mellékjelek, többjegyű betűk néhány közeli nyelvben  a tanult idegen nyelv írásrendszere Az igekötő és helyesírása Kötőszó, szövegszervező ereje Mondat értékű módosítószó-szerepe a szóbeli kommunikációban Szó értékű módosítószó jellemzői és használata Viszonyszók fogalma és használata 

32



KÖVETELMÉNYEK

Cím


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Miért születnek mítoszok? Mítosz vagy mese? A világ teremtése Pusztulásmítoszok Mitikus állatok Idegen írásfajták Mai mítoszok

Ismétlés, összefoglalás, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés 1-2-4-3-3-3-2 óra matematikai, szociális, életpálya-építési kompetencia

Ember és társadalom, Ember a természetben, Művészetek, Idegen nyelv

A gyerekek legyenek képesek:  előismereteik felhasználására az irodalmi művek értelmezésében;  a tanultak elhelyezésére egy tágabb ismeretkörbe;  példákat gyűjteni annak bizonyítására, hogy a mítoszok és a szimbolikus ősképek (archetípusok) a tömegkultúrában is megjelennek;  a tanult olvasási, felolvasási, szövegalkotási, érvelési és lejegyzési technikák alkalmazására.  Tudják elhelyezni a magyar írásrendszert az egyéb írásrendszerek között.  Ismerjék a latin betű fogalmát.  Tudjanak példát mondani más népek írásfajtáira: cirill, görög, héber és arab írás és rovásírások.

33

Mondjanak példákat arra, hogy a környező nyelvek és a tanult idegen nyelvek milyen írásrendszereket használnak.  Legyen tisztában a nem hangjelölő írásrendszerek fajtáival, tudjon arról, hogy létezik kínai, japán, koreai írás és egyiptomi hieroglif írás. A viszonyszók: A tanuló ismerje fel a viszonyszókat ( az igekötőket, a kötőszókat és a módosítószókat). Tudja szerepüket jellemezni, megfelelően alkalmazza a hozzájuk kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi és szövegszerkesztési tudnivalókat. 

34

6. FEJEZET

Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz Poétikai fókusz






A DETEKTÍV MINDENT KIDERÍT! – PROJEKT 16 óra Az 1-5. fejezetben tanultak kreatív alkalmazása. Egy – kooperatív csoportmunkával – megalkotott társasjáték A tényállítások, vélemények kifejezőeszközei. A háttérszövegek és elhallgatások jelentése és jelentősége. Hangnem és hangulat kifejezőeszközei és összefüggésük a szerepviszonyokkal. Különböző stílusú szövegek közös és eltérő elemeinek felismerése, kiemelése, szimbólumok jelentésének értelmezése. Lényegkiemelés, tartalmi összefoglalás. Ok-okozati összefüggések megjelenése a szövegben. Vélemények, ítéletek megfeleltetése igaz-hamis állítások valamelyikének. Történetstruktúra megalkotása. Szerepek és szerepviszonyok konstruálása és rekonstruálása. Párbeszédek alkotása, a történet szerkezetének vizuális ábrázolása.  Munkaterv készítése  Együttműködési terv készítése  Idő- és feladatütemezés  A történetstruktúra szöveges megjelenítése  „Csomópontok”  A történetstruktúra képi megjelenítése  Megadott elemek beépítésével produktív szövegalkotás  Szövegtranszformáció  Szerepjáték Fogalmak, tartalmak:  projekt  háttérszöveg  konfliktus  kompromisszum  humor 35

        

irónia önirónia gúny tény tárgyszerűség elfogultság túlzás tapintat hazugság

36



KÖVETELMÉNYEK

Cím


1. 2. 3. 4. 5.

Hogy fogjunk hozzá? A történet és a szereplők A szövegek véglegesítése A regény szerkesztése, korrektúrázása, tipográfiájának elkészítése Jelenetek A detektív mindent kiderít! című regényből

Ismétlés, összefoglalás, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés 2-4-4-3-2-1 matematikai, szociális, életpálya-építési kompetencia

Művészetek

A gyerekek legyenek képesek:  a kitűzött célnak megfelelő munkaterv elkészítésére  az együttműködési terv elkészítésére  a társakkal való együttműködésre  idő- és feladatütemezésre  hiányzó történetrészek pótlására  önálló szövegalkotásra  csoportos szövegalkotásra  a történetben konfliktusok felfedezésére, azok megírására  a történetstruktúra képi megjelenítésére  szövegtranszformációra  adott szerepnek megfelelő szövegalkotásra, beszédmódra

37

38

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

Recommend Documents