Mûvelõdés Népfõiskola Társadalom

Mûvelõdés – Népfõiskola – Társadalom A MAgyar Népfõiskolai Társaság kiadványa – 2012/4

„Jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni, ez a népfőiskola célja” (Móricz Zsigmond)

Foglalkoztatás, család, nõk, tanulás Újra kell építeni a családokat Az általános felnõttoktatás közvetett gazdasági elõnyei 2013 az európai polgárok éve

Tartalom Bevezetõ

1

Foglalkoztatás, család, nõk, tanulás

2

Újra kell építeni a családokat

5

TÁMOP 5.5.1.B-11/2-2011-0260

7

Az általános felnõttoktatás közvetett gazdasági elõnyei

8

Visszafogja a gazdasági növekedést az írástudás alacsony szintje

9

Észrevételek a felnõttképzési törvénytervezetrõl

11

2013 az európai polgárok éve

13

Magunknak és másokért tanulunk!

15

A közösség nyelve

17

Tanulni a balatonszepezdi Népfõiskolán

18

LEVÉL egy hallgatótól

18

Otthon Európában – Európa itthon

19

Az értékmentés iskolája

25

Megújuló közösségek – munka a fiatalokkal Biharban

25

A generációk közötti kommunikáció és az aktív idõsödés a falusi térségben

27

Együttmûködési megállapodást kötött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyary Zoltán Népfõiskolai Társaság

27

Egy lépéssel elõbbre az idõs korban

27

Mûhelymunka: pezsgõ éltetõ falvak és aktív idõsödés

28

Duplájára emelkedett a Grundtvig költségvetési támogatása

30

Cselekedj Most!

32

A Magyar Népfõiskolai Társaság folyóirata Felelõs kiadó az MNT elnöksége Felelõs szerkesztõ: Dr. Szigeti Tóth János Szerkesztõ: Mihályfi Márta Társszerkesztõ: Rókás Kata Tördelõszerkesztõ: Kit Bt. Készült a Bonex-Press nyomdában

Szerkesztõsége: 1011 Budapest, Corvin tér 8. www.nepfoiskola.hu [email protected] ISSN: 1218-1455 A kiadvány megjelenésének támogatója: Nemzeti Kulturális Alapprogram

BEVEZETÕ

Bevezetõ

A

hogy lenni szokott, az ősz és a tél a népfőiskolák legfőbb „idénye” – ezt tanúsítja lapunk mostani száma is, a különböző programok ismertetésével és bemutatásával. Továbbra is napirenden tartja a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) egyik fontos programjának eseményeit, a Balaton-felvidéken folyó családerősítő projekt eseményeit, híreit, illetve a témával kapcsolatos fontos irodalmat is szemlézi. Mindjárt az indító írás Foglalkoztatás, család, nők, tanulás címmel áttekintést közöl a témában az Unió ajánlásairól, amit a közösségi művelődés és felnőttoktatás más programjai esetében is érdemes figyelembe venni. Dr. Deáky Zita néprajzkutató volt a program egyik meghívott vendége, aki a múlt családi hagyományairól tartott előadást. Az erről készült, a megyei lapban megjelent színvonalas beszámolót a szerző hozzájárulásával leközöljük. Az előző lapszámunkat a család program résztvevői és helybeli érintettjei elkapkodták, s nemcsak azért mert számosan magukra ismertek a fotókon, de általánosságban is tartalmával tükröt tartott elénk, mindnyájunk elé a program menetéről és szakmai eseményeiről. A következő négy hónap képzési programját ismertetjük most, s ezzel kerek a blokk az MNT TÁMOP szakmai programjának aktuális eseményeiről. A lapszám foglalkozik az alapkészség témában közölt újabb információkkal. Sajnos nem elég sokszor ismételjük és hangsúlyozzuk ennek a jelentőségét, és ezzel együtt azt, hogy az élethosszig tartó tanulás gyakorlatba ültetésének programja nem a megfelelő irányba halad most sem Magyarországon. Lapunkban meghatározó nemzetközi szakmai szervezetek szólnak az általános felnőttképzés fontosságáról és arról, hogy az írástudás hiánya akadályozza a gazdasági növekedést, de mindez alig talál érzékeny fülekre nálunk, ahol a készülő felnőttképzési törvény – legalábbis a jelenlegi fázisban – nemhogy előrelépést, de visszalépést jelent leszűkített értelmezésével és felfogásával. Decemberben egy szakértő testület folytatott vitát a törvénytervezetről, s megegyeztek, hogy január elején folytatják a fontos diskurzust. Hirtelen azonban törölték a találkozást, mert a tudomásukra jutott, hogy a felnőttképzési törvény módosításával kapcsolatos társadalmi vita lezárult. Mi úgy gondoljuk, még el sem kezdődött. Ezért is ajánljuk külön a figyelmébe olvasóinknak a témával foglalkozó írásait a lapnak. Apropó társadalmi vita: 2013 az európai polgárok éve lesz. Most csak egy rövid, összefoglaló információkat adunk erről közre, de bizonyára lesz még mondandónk ehhez a témához kapcsolódóan is az elkövetkező hónapokban. Lezárult a Balatonszepezdi Népfőiskola Leader programjának egy szakasza, s most kezdődik az idegen nyelvtanulási szakasz, 4 csoportban három helyen több mint fél százan tanulnak németet és angolt. Javasoltuk a képzőknek, hallgatóknak méltassák eddigi tapasztalataikat a Leader összejövetelekről – több személyes beszámolót, megszólalást közzéteszünk a lapszámban. Nemzetközi tárgyú programok is mindig részét képezik a népfőiskolai programoknak. Novemberben egy holland szakértő vendég vett részt a nemzetközi együttműködésre felkészítő MNT képzésen (Otthon Európában – Európa itthon), s egy fiatal kollega utazhatott Hollandiába, hogy az aktív idősödés – most már biztosan örökzöld témájában – tájékozódjon: mások mit és hogyan tesznek ezen a fontos területen. Az aktív idősödés „generációk közötti” kapcsolatépítő jellegét igazolja a Munka a fiatalokkal c. beszámoló Biharból. Összefoglalva: színes, széleskörű, gazdag tevékenységről szóló beszámolók, fontos irodalmi szemlék, hírek 2012 telén, amikor készülünk a 2013-as esztendőre, amely az MNT alapításának 25 évfordulója lesz. S teszik ezt a népfőiskolák önerőből, elkötelezettségből, pályázati támogatásokból, szinte a semmiből építkezve minden nap, elkötelezett emberekkel, megállíthatatlanul. 2012-ben elvették a működési pénzét a népfőiskoláknak. A szakmaiság azonban nem múlik mindig a pénzen, ahogy a pénz sem jár mindig együtt a szakmai felkészültséggel. Mihályfi Márta 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 1

TANULMÁNYOK

Foglalkoztatás, család, nõk, tanulás Szemle az Unió útmutatásaiból Az igen összetett témakört átfogó néhány fontos európai dokumentum szemlézésére vállalkozunk, elsősorban az Öröm érték felelősség c. családprogramunk (a Magyar Népfőiskolai Társaság TÁMOP-5.5.1B-11/2-2011-0260 projektje) érintettjei számára, ami minden társadalmi kérdéssel foglalkozó érdeklődő számára, s különösen a felnőttoktatás és közösségi művelődésben tevékenykedő számára fontos lehet. Nincs tér ezen útmutatások teljes terjedelemben történő közzétételére, s itt csak rövid tartalmukat, vagy éppen témájukat említjük meg. A hivatkozott dokumentumok ugyanakkor teljes terjedelemben hozzáférhetők, magyar nyelven is a Magyar Népfőiskolai Társaság projektjének tárában. 1. A nők mezőgazdaságban és a vidéki területeken1 Az Európai Unióban, a mezőgazdaságban rendszeresen munkát végző 26,7 millió fő 42%-a nő, és ötből legalább egy üzemet (kb. 29%) nő irányít. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalása nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a szerteágazó, többek között szolgáltatásra összpontosító mezőgazdasági vállalkozások (pl. tanyasi turizmus, közvetlen értékesítés, olyan szociális szolgáltatások, mint. az idős- és gyer­mekgondozás, napközi otthonos iskola keretében gazdaságokban történő tanulás stb.) az ellátási infrastruktúra, jelentős sarokköveit képezik a vidéki térségben, és azoknak a KAP révén fenntartható támogatást kell kapniuk. Ezért az ilyen szolgáltatásoknak a KAP2 révén történő támogatására szólít fel az EP, amely a nők számára új távlatokat nyit meg és lehetővé teszi a fizetett munkavállalást, valamint jelentősen elősegíti a családi élet és a munka összeegyeztetését;

Felszólítja az Európai Unió intézményeit, tagállamait, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy az alábbi működési területeken támogassák azokat a projekteket, amelyek a vidéken ösztönzik, tanácsadással segítik az olyan innovatív elsődleges mezőgazdasági termelő vállalatok létrehozását, amelyek különösen a nők számára tudnak új munkahelye­ ket teremteni. Ezek a mezőgazdasági termékek értékének növelése és értékesítésük számára helyek felkutatása, új technológiák alkalmazása és a terület gazdasági sokszínűségéhez való hozzájárulás, valamint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét lehetővé tevő szolgáltatások nyújtása; Az EP meggyőződése, hogy a vidéki területek viszonyaira tekintettel fenn kell tartani és ki kell építeni a nőknek szóló, kifejezetten a vidéki körülményeket középpontba helyező képzést és tanácsadást, különösen a gazdaságok pénz­ügyi irányításával kapcsolatban; Az EP felhívja a figyelmet arra, hogy különösen a vidéki térségekben fontos azon nők szakmai kompetenciájának fenntartása, akik úgy döntenek, hogy karrierjüket gyereknevelés vagy gondozás céljából felfüggesztik; felszólít arra, hogy meg kell könnyíteni a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét a nők különböző munkaformákban való részvételének lehetővé tétele, fenntartása és továbbfejlesztése érdekében; 2. Út a munkahelyteremtő fellendülés felé3 E dokumentum alkalmazásában a „személyi és háztartási szolgáltatások” kifejezés olyan tevékenységek széles körét takarja, amelyek hozzájárulnak a családok és egyének otthoni jóllétéhez: gyermekgondozást,

Az Európai Parlament 2011. április 5-i állásfoglalása a nők mezőgazdaságban és a vidéki terüle­ teken betöltött szerepéről (2010/2054(INI)) (2012/C 296 E/02) Foglalkozott már ugyanezzel a témával az Európai Parlament 2008. március 12-i állásfoglalása az EU vidéki területein a nők helyzetéről címmel. (2007/2117(INI)) (2009/C 66 E/04) 2 A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió (EU) mezőgazdasági támogatási rendszerének a neve. 3 Bizottsági szolgálati dokumentum (SWD 2012)95 végleges 1

2 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

időskorúak és fogyatékossággal élők tartós ápolását-gondozását, takarítást, korrepetálást, ház körüli javításokat, kertészkedést, ikt-támogatást stb. (ikt: információs és kommunikációs technológia) A foglalkoztatáspolitika szempontjából a személyi és háztartási szolgáltatások több érdekes jellemzővel rendelkeznek: • alacsony importtartalom (helyben vég­ zett tevékenységek), aminek következtében kis mértékben esik vissza az import állami beavatkozás esetén; • magas foglalkoztatási tartalom, aminek eredményeképpen állami beavatkozás esetén jelentős hatást lehetne elérni a munkahelyteremtésben; • a technikai készségekre vonatkozó követelmények változó szintje (egyes területeken lehetőség „csináld magad” munkára, magasabb követelmények a gondozás esetében), de általában megfelelő szintű e-készségek, valamint jó kapcsolatteremtési és szociális készségek szükségessége; • egyes érintett feladatok esetében ala­ csony termelékenység, de lehetőség a közvetett termelékenység-növekedésre, ha a személyi és háztartási szolgáltatások igénybe vevői képesek jobban a saját, nagyobb termelékenységű munkájukra összpontosítani; • tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban túlnyomó részt be nem jelentett munkavállalók dolgoznak, nem való­ színű, hogy az állami beavatkozás a foglalkoztatás más ágazatokból való átáramlását váltaná ki; • növekszik az ilyen szolgáltatások iránti szükséglet, mivel elöregszik a népesség, és mivel szükség van a nők munkaerőpiaci részvételének fokozására; a személyi és háztartási szolgáltatási tevé­ keny­ségek a munkaórák emelése vagy a munkaerő-piacra való visszatérés útján segítik a munka és a magánélet egyensúlyának javítását, valamint a visszatérülési hatások fokozását. Az OECD becslései azt mutatják, hogy az OECD európai tagállamaiban a háztartások felnőtt tagjai átlagosan napi 2,5 órát töltenek házimunkával és gondozással. A

TANULMÁNYOK

férfiakhoz (1,5 óra) képest a nők sokkal nagyobb szerepet vállalnak (3,5 óra) Feltételezve, hogy az Unió 331 milliós 15–65 éves népessége (aktívak és nem aktívak) fejenként napi 2,5 órát házimunkával és gondozással tölt, ez napi +/-  830  millió óra háztartási munkát, vagyis uniós szin­ ten csaknem 100  millió teljes munkaidős egyen­értéket jelent. A 0–2 éves korosztály­ ban a formális gyermekgondozási meg­ oldások igénybe vétele 73  % (Dánia) és mindössze 2  % (Cseh Köztársaság és Lengyelország) között változik, tehát igen különböző tagállamonként. Egy felmérés szerint (2007) a 27 uniós tagállam lakos­ ságának 11  %-a nyilatkozott úgy, hogy vásárolt már be nem jelentett munkához kapcsolódó terméket vagy szolgáltatást. A vásárlók 17 %-a mondta azt, hogy háztartási szolgáltatásokat (pl. kertészkedés, takarítás, gyermek- és idősgondozás), 8 % pedig azt, hogy személyi szolgáltatásokat vett igénybe (pl. hajvágás vagy magántanítás), ami 7,7 millió, illetve 3,5 millió főt jelent. Európában körülbelül 410  millió 15  éves vagy annál idősebb személy él, ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 45,1  millió ember vett igénybe be nem jelentett munkát. Elsősorban az igénybe vevő által fizetett árat érintő közvetlen beavatkozás – például konkrét feladatokat célzó szolgáltatási utalványok – formájában jelenhetne meg. A fogyasztó a valós árnak csak egy részét fizeti meg (a feketepiaci árhoz közeli árat), a különbözetet pedig a közigazgatási szer­ vek fizetik. Készségek és képzés Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése, az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” támogatja azokat a tagállami kezdeményezéseket, amelyek a gondozásra szoruló rokonok gondozása során szerzett készségek elismerését célozzák. A gyermekgondozás és a tartós ápolás-gondozás nem igényel olyan magas szintű szakmai készségeket, mint például a professzionális egészségügyi szolgáltatások. Ezért ezek a tevékenységek vonzó lehetőséget kínálhatnak bizonyos emberek számára, hogy megvethessék a lábukat a munkaerőpiacon, és eközben megnyitják a későbbi készségfejlesztés és a lehetséges továbbképzés lehetőségét is. 3. Az atipikus szerződések, a foglal­ koztatási pályák megóvása és a szo­ ciális párbeszéd új formái 4 Az EP állásfoglalás hosszasan foglalkozik az

atipikus foglalkoztatás növekvő gazdasági jelentőségével, különösen néhány társadalmi csoport esetében, mint a fiatal családanyák és az idősek. Az állásfoglalás lényege, hogy a tagállamokat arra ösztönzi, biztosítsanak a részmunkaidős foglalkoztatás számára a teljes idejű foglalkoztatáshoz hasonló jogi státuszt és más eszközökkel is ösztönözzék a részmunkaidős munkavállalás növekedését. Felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló 97/81/EK irányelv, valamint a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló 1999/70/EK irányelv hatékonyabb végrehajtását, különösen a megkülönböztetés mentesség alapvető elvére tekintettel; hangsúlyozza a képzés és az egész életen át tartó tanulás fontosságát a munkák közti átmenet segítésének szempontjából, ami különösen fontos a határozott idejű szerződéses munkavállalóknak; 4. Növekvő egyensúly a munka és a magánélet között5 …A foglalkoztatás terén az Unióban az utóbbi években elért folyamatos növekedés legfőbb hajtóereje a nők foglalkoztatása volt. 2000 és 2007 között a 27 tagú EU-ban a foglalkoztatottak száma 14,6 millióval emelkedett, köztük 9,2 millió volt nő. A (15-64 éves) nők foglalkoztatási aránya évről évre emelkedett; 2007-ben elérte az 58,3%-ot – ami a 2000. évi arányt 4,6%-kal haladta meg – és ezzel a 2010-re kitűzött 60%-os cél is elérhető távolságba került. A nemek közötti bérszakadék pél­ dául 2003 óta változatlanul 15 %, és 2000 óta csupán egy százalékponttal csökkent. A munka és a családi élet összeegyeztetésére törekvő politikák jelentőségét a demográ­ fiai megújulás szempontjából ma már Európa-szerte egyértelműen elismerik.

Az Európai Parlament ismételten kiállt az anyasági és a szülői szabadság meglévő közösségi jogszabályi kereteinek javítása mellett, és 2008. májusi, az új foglalkoztatási iránymutatások módosítására tett javaslataiban6 a szülői és egyéb szabadságtípusok biztosítása mellett fog­lalt állást. 2008. február 21-i, Európa demográfiai jövőjéről szóló állásfoglalásában a Parlament felhívta a tagállamokat, hogy a jól bevált gyakorlatok szerint járjanak el az anyasági szabadság terén, és hangsúlyozta, hogy a születési arány pozitívan befolyásolható olyan összehangolt állami politikák révén, melyekkel megteremthető egy család- és gyermekbarát anyagi és pszichológiai közeg. 2007. szeptemberi állásfoglalásában a Parlament sürgette a tagállamokat, hogy egyenlő felosztással éljen a szülési és a szülői szabadságra járó juttatások költségeit illetően annak biztosítása érdekében, hogy a nők ne jelentsenek a jövőben a férfiaknál költségesebb munkaerőt; és üdvözölte a szociális partnerekkel megkezdett konzultációs folya­ma­tot, melynek célja a szakmai, a családi és a magánélet összeegyeztetésének javítása 5. „A család és a demográfiai változások”7 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság javaslatokat tett a demográfiai változásokkal kapcsolatban, amelyek negatív hatását csak egy sor szociálpolitikai, gazdasági, környezetvédelmi, családpolitikai és a férfiak és nők közötti egyenlőséget célzó intézkedés idejekorán történő, összehangolt végrehajtása által lehet észrevehetően enyhíteni. Ehhez egyrészt egy átfogó pers­ pektíva, másrészt egy, a leghatékonyabb politikákból összeállított rendszer szükséges. E tekintetben az Európai Uniónak több évre szóló cselekvési tervvel kellene

P7_TA(2010)0263 Az Európai Parlament 2010. július 6-i állásfoglalása az atipikus szerződésekről, a foglalkoztatási pályák megóvásáról, a rugalmas biztonságról és a szociális párbeszéd új formáiról (2009/2220(INI)) (2011/C 351 E/06) 5 Növekvő egyensúly a munka és a magánélet között: a szakmai, a családi és a magánélet össze egyeztetésének fokozott támogatása Brüsszel, 3.10.2008 COM(2008) 635 végleges Bizottsági állásfoglalás 6 Lásd: http://www.europarl.europaeuropa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6TA-2008-0207+0+DOC+XML+V0//EN&language=EN (http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2008 0207+0+DOC+XML+V0//HU2007/2156 (INI)at: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-20080066+0+DOC+XML+V0//EN&language=EN/ http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2008 0066+0+DOC+XML+V0//HU http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&language=EN&reference=P6-TA2007-0423 /http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc 7 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „A család és a demográfiai változások” (2007/C 161/19) 4

2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 3

TANULMÁNYOK

előállnia, amelyben a tagállamok gyakorlatában már kipróbált családpolitikai, illetve a család és a munka összeegyeztetésével kapcsolatos intézkedéseket javasolna. „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” című zöld könyve után az Európai Bizottság nemrégiben új közleményt jelentetett meg „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!”címmel, ezzel is kifejezve, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít ennek az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó kérdésnek. Az Alapjogi Charta e tekintetben egy jóval korábbi szövegre utal: az ENSZ 1948ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet minden tagállam aláírt. E nyilatkozat 16. cikkének 3. bekezdése így fogalmaz: „A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.” 6. Minden gyermek szilárdan megalapoz­hassa jövőjét8 A Bizottság közleménye válasz a tagállamok azon kérésére, hogy indítson el egy olyan együttműködési folyamatot, amely segítségükre lesz egy ún. kettős feladat megoldásában: abban, hogy mindenki számára igénybe vehető gyermekgondo­ zást és nevelést biztosítsanak, de ugyan­ akkor javítsák is az ellátás színvonalát, mégpedig a koragyermekkori nevelés és gondozás szerepének közös felfogására, a leghatékonyabb tantervekre, és az ezek megvalósításához szükséges kompetens

munkaerőre és irányításra épülő, szervesen integrált szolgáltatások révén. A Bizottsági állásfoglalás összefoglalása a következőkre mutat rá: a koragyermekkori nevelést és gondozást Unió-szerte javítani kell azáltal, hogy a meglévő mennyi­ségi célokat kiegészítjük az elérhetőséget és a színvonalat javító intézkedésekkel. A Tanács 2008-as és 2009-es következtetéseiben megfogalmazott, a koragyermekkori nevelés és gondozás terén fokozottabb szakpolitikai együttműködést szorgalmazó felkérésekre, valamint a koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel új európai referenciaértéke jelentette kihívásra reagálva a közlemény munkaprogramot javasol a tagállamok számára a kínálattal és a minőséggel kapcsolatos kérdésekben, melyet a Bizottság intézkedései támogatnának. A munka szervezése a nyitott koordinációs módszer9 keretein belül folyna, és a közös kihívások és a bevált intézkedési modellek meghatározására és elemzésére, valamint arra összpontosítana, hogy hogyan vihetők át a sikeres megoldások egyik rendszerből a másikba. A koragyermekkori nevelés és gondozás fontos szerepet játszik az iskolai lemorzsolódás csökkentésében, ezért az e területet érintő legfontosabb kihívásoknak és a lehetséges megoldásoknak kiemelt helyen kell szerepelniük a tagállamoknak az Európa 2020 stratégia prioritásaival foglalkozó nemzeti reformprogramjaiban. Sürgősen tanulnunk kell az uniós tagállamok bevált gyakorlatából és pozitív tapasztalataiból, hogy minél hamarabb javuljon a koragyermekkori nevelés és gondozás területén alkalmazott szakpolitikai intézkedések minősége.

Koragyermekkori nevelés és gondozás: hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét Brüsszel, 2011.2.17. COM(2011) 66 végleges Bizottsági közlemény 9 A Nyitott Koordinációs Módszer célja, hogy fejlessze a Tagállamok közötti kommunikációt, a best practice, azaz a legjobb gyakorlatok elterjesztését, ezzel a kölcsönös tanulást is segíti. A Nyitott Koordinációs Módszer tehát nem hagyja figyelmen kívül a Tagállamok eltérő helyzetét, lehetőségeit, mégis ösztönözni próbálja őket a célkitűzések magvalósítására. A közösségi módszerrel szemben az OMC célja a nemzeti politikák harmonizációja 10 Gyermekszegénység és gyermekjólét (feltáró vélemény) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye (2011/C 44/06) 11 A szegénység uniós felfogása szerint a „szegénység kockázatának” azok az emberek vannak kitéve, akik olyan háztartásban élnek, amelynek ekvivalens- egyenértékű - összjövedelme nem éri el a háztartásokra számított nemzeti ekvivalens mediánjövedelem 60%-át (ekvivalencia skálaként az OECD módosított skáláját felhasználva. (medián jövedelem: a vizsgált jövedelmi csoportok meghatározott középső értéke. 12 A nemi alapú megkülönböztetés mentesség és a generációk közötti szolidaritás P6_TA(2009)0039 (2010/C 67 E/05) 13 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „A Bizottság közleménye: Az EU gyermekjogi stratégiája felé” COM(2006) 367 final 14 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „A gyermekek mint a családon belüli erőszak közvetett áldozatai” (2006/C 325/15) 15 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról COM(2008) 637 végleges – 2008/0193 (COD) (2009/C 277/22) 8

4 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

7.Gyermekszegénység és gyermekjólét10 Az EU-ban ma (2011) 20 millió olyan gyermek él, akit a szegénység veszélye fenyeget. A szegénységben élő gyermekek aránya pedig a szegénységben élő felnőttekét is meghaladja (20% a 16%kal szemben), és a gazdasági válság miatt várható, hogy még többen kerülnek a szegénységi küszöb alá.11 Pusztán az, hogy az Unióban, szegénységben élnek gyermekek, bizonyítéka annak, hogy a legalapvetőbb jogaiktól fosztják meg őket. Mivel az Unió a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem évét is megszervezte az EGSZB (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) örömmel fogadja, hogy a Tanács politikai kötelezettséget vállalt azzal a döntésével, hogy a szegénység csökkentését a 2020-ig elérendő öt kiemelt uniós cél közé emelte. A cél az, hogy „az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak arányát 25%kal csökkenteni kell, több mint 20 millió embert emelve ki a szegénységből” Az EU-ban a teljes lakosság 16%-ával szemben, a gyermekek 20%-át fenyegeti a szegénység. Ez az arány – a szegénységi kockázat – Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Né­metország és Szlovénia kivételével az összes országban magasabb ennél (Lettországban pontosan ekkora). A gyermekszegénység esélye a 30–33%ot is eléri két országban (Bulgáriában és Romániában), 23 és 25% között mozog öt országban (Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban), öt országban (Cipruson, Dániában, Finnországban, Szlovéniában és Svédországban) pedig csupán 10–12%-os. Ezt az információt mindenképpen ki kell egészíteni a nemzeti szegénységi réssel, amely azt jelöli, hogy „mennyire szegények a szegény gyermekek”, azaz a gyermekszegénység veszélye mennyire súlyos. A gyermekekre vonatkozó szegénységi rés tág határok között mozog: Finnországban 13%, Franciaországban 15%, ezzel szemben Romániában 40%, Bulgáriában pedig 44%. A szegénységi kockázat a legtöbb országban a gyermekek életkorával párhuzamosan növekszik. Egy másik dokumentum, amely a Régiók Bizottságától származik, külön foglalkozik a nők szegénységének problémájával. 8. „A nők és a szegénység az Európai Unióban” (2006/C 81/10) c. dokumentum megállapítja, hogy a nőket – különösen azokat, akik egyedül nevelik egy vagy több gyermeküket, valamint az időseket – a fér-

TANULMÁNYOK

fiaknál jobban sújtja a létbizonytalanság és a szegénység; A Régiók Bizottsága ebben a véleményben számos javaslatot fogalmaz meg a Bizottság és a tagállamok számára a nők szegénysége arányainak csökkentésére. A dokumentumok számos más aspektust is feldolgozva adnak útmutatást a tagállamok kormányai és a különböző szervezetek számára. Így pld. külön foglal­ koznak – rendszeresen és sokadszor a nemek közötti megkü­lönböztetés csökkentésével.12 2006-ban a Bizottság gyermekjogi stratégia megalkotásának igényével foglalta össze a helyzetet és teendőket. 13 Alább az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét olvashatjuk a Bizottsági törekvésekről. Az EGSZB üdvözli

vözli annak elismerését, hogy a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a nemzetközi szerződéseket, így különösen az ENSZnek a gyermek jogairól szóló egyezményét (United Nations Convention on the Rights of the Child, UNCRC), amelyet minden egyes tagállam ratifikált. Világviszonylatban ugyanis csak az USA és Szomália nem ratifikálta azt. Ebben az összefüggésben különleges jelentőség hárul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a gyermekmunka tilalmáról szóló alapvető egyezményére is. Külön dokumentumot szenteltek a családon belüli erőszakról, amely részben a gyermekekre irányulhat – témáról. Az EGSZB véleménye világos összefoglalást ad az ajánlás céljának lényegéről.14 Az említett vélemény, melynek címe:

9. „Az EU gyermekjogi stratégiája felé” című európai bizottsági közleményt. Az EGSZB különösen támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, amely olyan átfogó EU-stratégia létrehozására irányul, amely hatékonyan elősegíti és biztosítja a gyermekek jogainak érvényesülését az Európai Unió belső és külső politikáiban, valamint támogatja a tagállamok e területre vonatkozó erőfeszítéseit. Az EGSZB üd-

10. „Családon belüli erőszak a nőkkel szemben”, kizárólag a partnerek között, nőkkel szemben férfiak által elkövetett erőszakkal foglalkozott. Jelen vélemény szin­tén csak a családon belüli erőszak ezen, részterületét, nevezetesen azt vizsgálja, hogy a partnerek közötti erőszak milyen hatással van a gyermekekre, akik tanúi ennek az erőszaknak. A családon belüli közvetlen erőszak a gyermekek-

kel szemben, amelynek elkövetője nagyon gyakran nő – az anya –, nem képezi jelen vélemény tárgyát. Bár a testi és pszichikai erőszak légkörében történő felnőtté válás súlyos következményekkel járhat, a gyermeket még mindig csak részben ismerik el a családon belüli erőszak közvetett áldozataként. Ez a helyzet már abból a szempontból sem fogadható el, hogy a gyermekeknek is joguk van az erőszakmentes életre, különösen az erőszakmentes nevelésre, valamint a gondozásra és a védelemre. A képzési és továbbképzési lehetőségek javítása a családon belüli erőszakkal foglalkozó valamennyi szakma számára szükséges. A gyermekek érdekeinek felismerése minden illetékes szakmától és valamennyi érintett cselekvési területtől – például a gyermekés ifjúságsegítő szolgálattól, a tanácsadó és gyermekvédelmi intézményektől, az intervenciós hivataloktól, az iskoláktól, óvodáktól és szabadidős intézményektől, az egészségügytől, a rendőrségtől és az igazságszolgáltatástól – magas szintű szakmai felkészültséget követel meg. Ugyan­ csak dokumentum foglalkozik a várandós, a gyermekágyas és szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának kérdéseivel.15 Összeállította: Sz. T. J

Újra kell építeni a családokat Hosszú idő óta válságban van a család intézménye, pedig az elmúlt több ezer év bizonyítja, hogy olyan alapvető egysége a társadalomnak, amit nem lehet lecserélni – állítja dr. Deáky Zita néprajzkutató. A Szent István Egyetem professzora a balatonszepezdi népfőiskola család erősítő képzésén* beszélt a család és társadalom viszonyának történeti változásáról, a régen és napjaikban működő családmodellekről. A család a törzsi viszonyoktól a mo­ dern Európáig mindig központi szerepet kapott a társadalomban, annak ellenére is, hogy funkciói jelentősen megváltoztak. A hagyományos család feladata többek között az utódokról való gondoskodás, a folytonosság biztosítása, a státusz átadása, az új nemzedékek szocializációja, a társadalmi kapcsolatok megteremtése, a pszic­hés védelem. Régen meghatározó volt a termelési funkció is, ma ez már annyi­ra

Egy példa a régi erős családi kötődésekre: násznép a kislődi Laki Lőrinc és Rostási Teréz 1940-es esküvőjén (Fotó: Lovasi Béláné családi archívumából) nem jellemző, de az elosztás és a közös fogyasztás ma is működik. A család nem önmagában létező do-

log. Egy férfi és egy nő házassága hagyományosan a két személy rokonságának az összekapcsolódását is jelenti. Ez egyszerre 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 5

TANULMÁNYOK

társadalmi, kulturális és nagyon sokszor gazdasági kapcsolatot is jelentett, jelent. Így, ha megszületett egy gyermek, akkor széles és bonyolult közösségi háló véd­ te. Egyszer az apa és az anya, a férfi és a női rokonsági rendszer, a műrokonság – a keresztszülőség, komaság – intézménye, a szomszédság intézménye, a lokális felekezet és így tovább. A házasságban a szélesebb közösség teszi legitimmé, elismertté a két ember kapcsolatát. Ennek nagyon fontos eszköze volt a lakodalom. Az ünneplés mellett ez adott nyilvánosságot a kapcsolatnak. A lakodalom teremt lehetőséget arra is, hogy a rokonságok megismerjék egymást, összekapcsolódjanak. Ugyanígy az egyház előtt megkötött házasság is összekapcsolja a párt a felekezeti közösség előtt, s ezzel legitimmé teszi a házasságot. Régen, ha egy férfi és egy nő nem törvényesítette az együttélését, akkor a két rokonsági rendszer nem kapcsolódott össze, és nem működött gazdasági, társadalmi hálóként. A kutató szerint egy hagyományos közösségben ritkán fordult ilyen elő, a nagy nyomás előbb-utóbb összekényszerítette őket házasságba. Ha jött a gyerek, akkor mindenképpen. Ezek a szoros, sok szálon szövődő kapcsolatok magyarázzák azt is, hogy korábban sokkal nehezebben lehetett elválni, kilépni egy kapcsolatból. Ha egy nő vagy akár férfi kilépett ebből a társadalmi, rokoni, kulturális, felekezeti és jogi hálóból, akkor mindenképpen hátrányt szenvedett ő és a közössége is. A válásról sokkal inkább a közösség tagjaként kellett döntenie mindegyiknek, míg most egyénileg döntenek. Deáky Zita szerint ma is nagyon fontos 6 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

lenne a családi hagyományok továbbadása, amik apákról fiúkra szállnak. Az utóbbi ötven évben meggyengült ez a folyamat, az iskolára próbáltuk teljesen hárítani a szocializációt. Ennek a következménye, hogy a fiatalok már a közelmúltat sem ismerik, tisztelik. Egyáltalán nin­ csen viszonyuk a múltjukhoz, hiányzik a nemzeti, etnikai és lokális identitásuk, ami gyengíti az egész társadalmat. De maga az egyén is megsínyli ezt. Az intézetben, különböző közösségekben felnőtt gyerekek példája azt mutatja, hogy nagyon kevés lesz közülük egészséges személyiség – állítja a kutató. Mint elmondta, szerencsére vannak pozitív tendenciák is. Egyes magya­ rok lakta vidékeken ma is nagyon fontos szerepe van a családon, rokonságon túli közösségeknek. Ilyent tapasztalt például Székelyudvarhelyen és környékén, ahol

Deáky Zita előadását hallgatják

rendkívül összetartó, egymást segítő csoportok alakulnak ma is például az egykori iskolatársakból. Ezek tagjai segítenek egymásnak a nagyobb munkákban, házépítésben, de akár a gyermekekkel való foglalkozásban is, amikor a társaságon belül összeszedik, és közösen viszik programokra őket. Így a gyerek is szoros baráti kapcsolatot alakítanak ki egymással már ebben a korban. Az ilyen csoportok a belső hatáson túl jelentősen meghatározzák az adott telepü­ lés társadalmának működését is. Egyes helyeken megfigyelhető, hogy tovább erősítik a műrokonság rendszerét. Egy Deáky Zita által bírált tanulmány írója például Gyimesben találkozott azzal, hogy egy-egy ma születő gyereknek akár 15-20 keresztszülő párja van. Ezzel ellensúlyozzák a helyi társadalom ott is megfigyelhető lazulását. A „baráti rokonsággal” megerősítik azokat a kapcsolatokat, amik például a sok máshol dolgozó miatt fellazultak. Így erősebb szociális, társadalmi, kulturális hálót biztosítanak a gyerekeknek, hogy majd legyen segítségük, ha nehéz helyzetbe kerülnek. Deáky Zita szerint az ország más vidékein is nagyon tudatosan újra kellene építeni az ilyen közösségeket és a hagyományok átadását. Ehhez mindenkinek az egyéni döntésére van szükség – hangsúlyozta a néprajzkutató. Győrffy Árpád/Veszprémi Napló (a szerző engedélyével) *A Magyar Népfőiskolai Társaság TÁMOP-5.5.1-B-11/2-2011-0260 projektje (szerk.)

TANULMÁNYOK

TÁMOP 5.5.1.B-11/2-2011-0260 2013. február végén indul a család prog­ ram következő 80 órás képzési programja, amellyel párhuzamosan települési tanács­ adó fórumok kezdődnek a balatonfüredi járás húsz településén. Mindkét programtípus fő témája a család, munkavállalás és a munkalehetőségek, amellyel a képzés keretében a következő módon foglalkozunk:

80 órás tréning vagy kompetenciafejlesztés a munkaerőpiacra való visszatérésről, a családi élet és a munka összeegyeztethetőségéről. A tréning célja: a célcsoport tagjait erősíteni olyan kompetenciákban, ami a munkakeresés eredményességét segíti elő, illetve megtanulják kezelni azt a helyzetet,

amikor meg kell ma­radni munkavállalónak és szülőknek egy személyben, mindezt úgy, hogy egyik sze­rep sikeressége se csorbuljon a másikkal szemben. A résztvevők egyúttal alkalmassá válnak arra, hogy településükön másokat is segíteni tudjanak ennek a hely­zetnek a kezelésében, illetve az álláskeresés eredményességében.

Sorsz.

dátum

nap

idõ

óraszám

Téma / elõadó

1.

2013.02.20

Sze.

09-18 óráig

10

Megfelelés a munkaerõ piac formális követelményeinek. Felkészülés az álláskeresésre – szimulációs gyakorlatok. Tréner: Porkoláb Lajos.

2.

2013.02.27

Sze.

09-18 óráig

10

Család és munkahely. Élethelyzetek – szerepkonfliktusok. Elõadó: a SOTE Magatartástudományi Intézet munkatársa Tréner: Nagyné Kiss Mária

3.

2013.03.06

Sze.

09-18 óráig

10

A munkaadók és a család. A sikeres önbemutatás. Elõadó: Ternovszky Csilla, Pro Labora Alapítvány Tréner: Porkoláb Lajos

4.

2013.03.13.

Sze.

09-18 óráig

10

A távmunka gyakorlata és jogi háttere. Elõadó: Paprika Márk, Távmunka Szövetség Tréner: Jeney-Domingues Zsófia

5.

2013.03.20

Sze.

09-18 óráig

10

A rugalmas és részmunkaidõs foglalkoztatás és a jogi háttere. Elõadó: Nagy Gábor kirendeltség vezetõ,Veszprém megyei Munkaügyi Hivatal Balatonfüredi Kirendeltsége. Tréner: Porkoláb Lajos

6.

2013.03.27

Sze.

09-18 óráig

10

A tanuló család. A felnõttkori tanulás hatása és szerepe a családi életben és munkában. Elõadó: Mihályfi Márta Tréner: Jeney-Domingues Zsófia

7.

2013.04.03

Sze.

09-18 óráig

10

A munkahelyi audit. Elõadó: Ternovszky Csilla, Pro Labora Alapítvny Felkészülés az álláskeresésre; állásinterjúztatás szimulációs gyakorlatokkal. Tréner: Porkoláb Lajos

8.

2013.04.10

Sze.

09-18 óráig

10

A keresztény közgazdaságtan. Elõadó: felkérés alatt a Corvinus Egyetemrõl Módszertani felkészítés a munkaerõ piaci kihívások helyi/települési mentorálására. Tréner: Mihályfi Márta 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 7

TANULMÁNYOK

Az általános felnõttoktatás közvetett gazdasági elõnyei

– a nemzetközi kutatások néhány tanulsága – A tanulás átfogó (nem közvetlenül) gazdasági hasznával foglalkozó tanulmányok széles köre alakult ki az utóbbi 5-10 évben, s maga az OECD is támogatója a prog­ ramnak. A tanulás fogalom alatt egyaránt érintik a formális, a nem-formális és az informális tanulást, s a felnőttképzés terén többnyire az ún. általános, iskolán kívüli felnőttképzésről van szó. ( non-VET training, VET Vocational Education and Training.) A több mint 200 témával foglalkozó tanulmány rendszerezett összesítését végezte el „a tanulás széleskörű haszna” projekt. Mindegyik tanulmány a személyiség és a társadalmi fejlődés adott nézőpontja, és az élethosszig tartó tanulás különböző formái és szintjei közötti összefüggést vizs­gálta. Tehát a mai magyar szóhasználat alapján nyugodtan használhatjuk az általános felnőttoktatás kifejezést, amikor a tanulás átfogóbb hasznáról beszélünk. Néhány témát nézzünk meg kicsit részletesebben, így: • A tanulás és az azonosságtudat kapcsolata • A tanulás és az egészség kapcsolata • A tanulás és élet elégedettség, boldogság. • A tanulás és a közösség vitalitása, életképessége • A tanulás egyéb „mellékhatásai” és mint közrejátszó tényező A tanulás és az azonosságtudat kapcso­ lata A tanulmányok az élethosszig tartó tanulás és az emberi azonosság tudat egymással való kölcsönös összefüggéseit vizsgálják. Mindezek igazolják, hogy a tanulás meghatározza önértékelésünket, önbizalmunkat, rugalmasságunkat, és a társadalmi kompetenciáink és készségeink fejlődését. Elmélyültebben végiggondolva magya­ rul a személyiség és a hit, a meggyőződés, az attitűd fontosságáról van szó, másrészt a megfelelő állampolgári és nemzeti öntudatról és a társadalmi közösségi felelősségvállalás fontosságáról. Ezek fej­ lesztése és fejlettsége nélkül modern gaz8 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

daságot és társadalmat kiépíteni lehetetlen. A mostani nemzetközi gazdasági csőd oka sem más, mint legfőképpen a morális és társadalmi felelősség szélsőséges relativi­ zálása. A tanulás szélesebb hasznossága és az egészség Az egészséggel foglalkozó tanulmány összegyűjti mindazokat a fontos írásokat, kutatásokat, amelyek a tanulás és a fizikai és értelmi egészség közötti kapcsolatot mutatják be. Számos tanulmány egyenes összefüggést tudott kimutatni a tanulási folyamatok gyakorisága és időtartama, valamint az értelmi és fizikai jóllét, az egészségmagatartás, az élettartam és az egészség számos más nézőpontja között. A tanulmány azt is bemutatja, hogy a tanulás hogyan segít az egyre összetettebb egészségügyi intézményrendszerben megtalálni magunknak az utat. A tanulmányok azt igazolják, hogy el lehet mondani, a jövedelemszint, a származás és a társadalmi háttértől függetlenül a tanulás az egyik legfontosabb egészség meghatározó tényező. Az európai országokban az egészség­ ügyi szolgáltatások fönntartása egyre drágább. A szegényes étkezés, az elhízás, a mozgáshiány, ezek hatása a szívre és ke­ ringésre, a diabétesz előfordulási aránya. Nem beszélve a stresszre, a folyamatos rohanásra, és túlmunkára, amelyek mind további kockázati elemek. Mindaz, hogy az emberek hogyan táplálják testüket, a gondolkodásukat, a lelküket, igencsak befolyásolja az egészségi állapotukat is. Azok, akik többet tanulnak az élettartamuk hosszabb, alacsonyabb a csecsemő elhalálozás, és azok tudják, hogyan kell elkerülni az egészségügyi kockázatokat, illetve ha betegek, jobban tudják, hogyan kormányozzanak az egészségügyi szolgáltatások rendszerében. Várható élettartam és tanulás A kutatások igazolják, hogy a tanulmányokkal töltött évek száma, az elért

minősítés, önmagában a fokozat szerzés nélküli iskolai részvétel is, mind olyan tényezők, amelyek növelik az élettartam hosszát. A tanulással töltött évek száma és az élettartam között összefüggés van. Az USA-ban egy vizsgálat igazolta, hogy 1 évvel több idő a tanulásban átlagosan 1,7 évvel növeli az élettartamot. Egy holland tanulmány szerint a legalacsonyabb iskolázottságú férfi átlag élettartama 5 évvel rövidebb, mint az egyetemi szintű végzettséggel rendelkezőké. Egészségmagatartás és tanulás Igen kevés politikus ismerte fel, hogy az európai kormányok folyamatosan növelik a dohányadót és fokozzák a nyilvános helyeken történő dohányzás tilalmát, miközben tudósok igazolták, hogy az iskolázottság sokkal erőteljesebben befolyásolja, egyáltalán valaki elkezd-e dohányozni. Az alacsonyabb iskolázottságú 30 év körül személyek 75%.-a dohányzik, és lényegesen kevesebben dohányoznak ugyanezen korosztályban a magasabb iskolázottsággal rendelkezők. A felnőttek, akik tanulási programban vesznek, részt gyakran abbahagyják a dohányzást. Bizonyított tény, hogy a túlsúlyos gyermekek, tinédzserek és felnőttek száma összefügg a folytatott tanulmányokkal. Az OECD országok lakos­ságának közel fele túlsúlyos. Német­ ország, amely ebben reprezentáns, a férfiak 60% s a nők 40%a túlsúlyos és majd­ hogynem minden 6. német kövér. 1980 előtt az OECD országok lakosságának 10%-a volt túlsúlyos. Az egész világon a gazdag országok egyik komoly akadályává vált a túlsúlyosság, s a szakértők szerint a tanulás erősségének és időtartamának növelése az egyik leghatékonyabb ellenszer. Svédország, amely igen kiemelkedő a tanulási paraméterek terén az ún. Body Mass Index – a helyes testsúly magasság arányok – 14,5%-al jobbak egy további év iskolai tanulmányt követően. Egy dán vizsgálat közvetlen hatást mutatott ki, a további fél éves tanulmányok folytatása és a BMI index 35,5%-os javulásában.

KÖZLEMÉNY

A tanulás és élet elégedettség, boldog­ ság.

A tanulás egyéb „mellékhatásai” és mint közrejátszó tényező

Tanulmányok sora tűzte napirendre a tanulás és a jólét, életminőség, az emberek optimizmusa közötti összefüggést. A kutatások eredményei egyaránt vonatkoznak az iskolai tanulmányokra és a felnőttkori tanulás minden formájára, amelyek alátámasztják az élettel kapcsolatos pozitív magatartás megerősítését a tanulás, általános felnőttképzés által.

A fentebbiekben az egyes konkrét területre kiterjedő hatásmechanizmusokkal ellentét­ ben a „mellékhatásokkal” foglalkozó kutatások a nehezebben tetten érhető, kimutatható és komplex hatásokkal foglalkoznak. Pld rámutatnak, hogy a pozitív tanulási tapasztalat, mint vezet a további tanulási motiváltság megerősödéséhez és a tanulási képességfejlődéshez, amelynek a szakmai karrierépítésben jelentős szerepe van. A kutatók rámutatnak, hogy az általános felnőttképzés igen jótékony hatást gyakorol általában a családi életre, s ezen belül is a közös részvétellel kialakított szülői tanulássegítés fontosságára. A felnőttek tanulási magatartása messzemenően befolyásolja a gyermekek későbbi iskolai előmenetelét, a születés súlyát, a családstruktúrát és méretet, a házasság és válás kérdéseit. A tanulmányok rámutatnak a családban élő felnőttek tanulási attitűdjének a közvetlen szomszédságra, környezetre és általánosságban a fenntartható

A tanulás a közösség vitalitása, élet­ képessége A közösség életképességét és kohézió­ ját is erősíti a tanulás és az általános felnőttképzés minden formája. Az élethosszig tartó tanulás csökkenti a társadalmi különbségeket, növeli az aktív állampolgárok számát, az ún. „társadalmi tőkét” növeli és messzemenően hatékony csökkentője a társadalmi bűnözésnek.

fejlődés kultiválására, vagy társadalmi igazságosság hangsúlyozására. A további kutatásokra ösztönző tanulmányok egy új irányról való gondolkodás szükségességét provokálják a tanulás különböző formáinak a jelentését és megtervezését illetően. A felvázolt komponensek és következtetések közvetlenül összefüggnek a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalást meghatározó tényezőkkel. Magyarországon korábban Kopp Mária és Skrabski Árpád tanulmányai, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetében folyó sokoldalú munka és kutatás is számos, a fentiekkel megegyező következtetésre jutott már. (Lásd A magyar társadalom lelkiállapota, 2008.) Mihályfi Márta Forrás: Centre for Research on the Wider Benefits of Learning Institute of Education, University of London Rodie Akerman, John Vorhaus and John Brown, 2011

Visszafogja a gazdasági növekedést az írástudás alacsony szintje 2012 végén az Unió intézményeitől kapott tájékoztatók alapján a Tanács november végén újfent következtetéseket tett közzé az írástudás fontosságáról.1 Ebből a dokumentumból idézünk néhány fontos részletet. Az írástudás alacsony szintje vissza­fogja a gazdasági növekedést és csökkenti annak fenntarthatóságát. A tag­ államok szempontjából jelentős gazdasági hasznot jelenthet, ha sikerül megvalósítani az EU azon célkitűzését, mely szerint 15 % alá kell csökkenteni az olvasás terén gyengén teljesítő 15 évesek arányát. Az írástudás szintje a legtöbb európai országban stagnál, és nem kevesebb mint 1,1 millió 15 évesnek (azaz ötből egynek) nem megfelelő szintű az írástudása ( 1 ). Az írástudás minden további tanulás alapja. Az alacsony szintű írástudás problémájának megoldása hatékony mód arra, hogy leküzdjük a korai iskolaelhagyásnak, a munkanélküliségnek, továbbá a gyenge készségekkel rendelkezők egész életen át tartó tanulásban való korlátozott részvételének a kiváltó okait.

Az egyre szélesebb körű digitalizáció egyre magasabb szintű írástudást követel meg, beleértve a következőkre vonatkozó képességet: szövegek kritikus értékelése, különböző formátumú szövegek kezelése, képek dekódolása, több különálló információ összehasonlítása és integrálása. Ezen túlmenően, a közösségi médiahálózatoknak köszönhetően megnőtt az írási kompetenciák jelentősége és láthatósága. A szakoktatás és -képzés területén bizonyos esetekben nem áll rendelkezésre megfelelő támogatás ahhoz, hogy javuljanak az alapkészségek, valamint hogy az érintettek megértsék, milyen szoros az összefüggés az írástudás és a munkához szükséges készségek között. A felnőtt lakosság készségeinek rendsze­ res felmérése, valamint a vállalkozások,

a média, a nem kormányzati szervezetek, a szociális partnerek, a kulturális intézmények, illetve a helyi szintű szociális, foglal­koztatási és egészségügyi szolgálatok be­vonása rendkívül nagymértékben elősegítené az egész társadalomra kiterjedő, általános írástudási problémák tudatosítását célzó stratégiák megvalósítását. A felnőtteknek szóló írástudás-fejlesztő programok változatosabbá és színvonala­ sabbá tétele érdekében az ilyen programokban közreműködő tanároknak speciális pedagógiai képzést kell biztosítani; gondoskodni kell továbbá arról, hogy a tanterv szorosan kapcsolódjon a munkához szükséges készségekhez, biztosítva a megfelelő segédanyagok meglétét és azt, hogy a kurzusok időtartama és intenzitása megfelelő legyen, továbbá megfelelő IKTsegédeszközöket és értékelési módszereket is rendelkezésre kell bocsátani.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS A Tanács következtetései (2012. november 26.) az írástudásról (2012/C 393/01)

1

2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 9

TÖRVÉNYKEZÉS

10 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

TÖRVÉNYKEZÉS

Észrevételek a felnõttképzési törvénytervezetrõl Folyamatban van a jelenleg hatályos felnőttképzési törvény módosítása és a szer­vezetünk által ismert tervezethez fűzött hozzá észrevételeket elnökünk, dr. Szigeti Tóth János, EU szintű szakértő, aki a 2001-es törvény kidolgozásában is szakértőként részt vett. Az észrevételeket, a gyakorlatban 25 éve felnőttképzést folytató civil szer­vezet nevében ajánljuk a törvényalkotók figyelmébe. (Szerk.) A tv. 3§ ban felsorolja mely szer­ vezetekre, kikre terjed ki a tv. hatálya, majd a (2) bekezdésben felsoroltak szerint ez úgy is értelmezhető, hogy leszűkíti ezt a hatókört és lényegében értelmezhetetlen. Semmi szükség a (2) bekezdés ismétlésére, hiszen a 3§ (1) bekezdése már tartalmazza a felsorolást. A (3) bekezdés ugyanitt aztán teljesen árulkodó, mivel lényegében a 3§ (1) bekezdésben felsorolt széles hatókört telje­sen leszűkíti. A felnőttképzés értelmezésének ez a leszűkítése az állampolgári hozzáférés tekintetében alkotmányos aggályokat vet fel. Az a kitétel (lásd megjegyzés a (3) bekezdésnél) mi szerint nem minden felnőttképzési tevékenységre terjed ki a tv. hatálya, csak a támogatott és az e „törvény alapján szervezett”-ekre, ez nonszensz kor­látozás. Azt mondja, az állam azt tekinti felnőttképzésnek amit támogat, továbbá a tv. hatálya alá sorolt tevékenységeket. Mindez diszkriminatív és belső ellentmondás, hiszen a bevezető rész arról szól, hogy a tv. célja, hogy lehetővé tegye az állampolgárok számára a tanuláshoz való jogot. Az (5) bekezdés a) pontja végképp elárulja a terv célját, a leszűkítést, ami jogilag alaptörvénybe ütközik. A bevezető vagy preambulum hiányzik, hiszen a mai európai szokásjog szerint meg kellene fogalmazni az „élethosszig tartó tanulás” céljaival való azonosulást és megvalósítására való törekvést, s azt, hogy ahhoz hogyan kapcsolódik a felnőttképzés. Filozófia­ ilag eleve itt csúszik félre minden, hiszen egy szakképzés, OKJ és kamara központú, leszűkített és végül zavaros szerkezetű tv. tervezet készült. Nyelvileg is kifogásolható

néhány helyen. Pld. „egyenszilárdságú” – ilyen magyar szóösszetétel legalábbis jogszabályban nem használatos. A 4.§ 3. pontja: egyéb képzés helyes elnevezése: általános felnőttképzés. Az „egyéb” felnőttképzés meghatározás felsorolásából igen fontos elem hiányzik: hozzájárul a tanulásra való képesség kialakításához, amely bárminemű képzés, pld. a szakképzés előfeltétele. A 4. § 8 pontja: felzárkóztató képzés: nem lehet a felnőttkori szakmai alap és továbbképzést az OKJ szakképesítésre irányuló képzésekre korlátozni. A szakmai kompetenciák a gyorsan fejlődő gazdasági világban folyamatosan változnak, amit az OKJ nem tud követni. A megkötés teljesen ésszerűtlen és indokolatlan, hiszen nem lehet minden második évben módosítani. Az egész Értelmező rendelkezések rész egyébként egy mellékletbe való s nem a tv. elejére vezető anyagrészként.

E hiányzó részek pótlása és tv-be illesztése lényeges. Homályosak a jogsza­ bályban működtetetett testületek meghatározásai is. Mintha mindent a kamarára bíznának, de homályban marad az is, ki a hatóság. Világosan meg kell fogalmazni, hogy a törvény végrehajtásáért • a szakképzésért és felnőttképzésért fe­ lelős minisztérium (az NGM államtitkársága) • a közneveléséért és felsőoktatásért fe­ lelős oktatási államtitkárság (vagy az EMMI maga) Indokoltabb az Államtitkárság mivel az EMMI egy fél tucat minisztériumot fog át, ami nem teszi lehetővé a részletekbe menő, szakszerű közreműködést. • Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a felelősek

Egyrészt a szakképzésről szóló tv. a nemzeti köznevelésről szóló tv. és a nemzeti felsőoktatásról szóló tv. felnőttképzést érintő kérdéseiben expressis verbis ki kell mondania a jelent tv- nek az Oktatási Államtitkárság hatókörét, beleszólási jogát és a vele való egyeztetési kötelezettséget, minél konkrétabb formában. Pld a felsőfokú szakképzés még mindig alacsony szintű (2002-ben a korosztály 2,8%-a) az OECD átlag 37,5%, Finnország 50,6 %. Mindezt a kamara fogja megoldani?

Ezt követően tagolni kell, hogy mely állami szerv miért és miben felelős teljes hatókörrel és milyen területen köteles közreműködni, illetve hol és miben van vele való konzultációs kötelezettség. A megfelelő testületek tehát az OSZFT és a FAT utódszervezetei, s az NFA összetétele sem tisztázott. A jogszabálynak tisztáznia kell, hogy az NGM Foglalkoztatáspolitikai Államtitkársága, vagy a miniszter fő felelőssége mellett, az Oktatáspolitikai Államtitkárság, vagy az EMMI miniszter saját hatáskörben tagot (tagokat) delegál valamennyi a felnőttképzési tv-t érintő, javaslattevő, döntéshozó testületbe, továbbá elsőbbségi hatókörrel rendelkezik a köznevelési és felsőoktatási tv.-t érintő felnőttképzési ügyekben, továbbá az általános felnőttképzés és a felzárkóztató felnőttképzés területén.

De ez még csak egy része a „közös felelősségnek és jogköröknek” az 1.§ (2) bekezdése kimondja a felnőttképzés megvalósítása során az együttműködési kötelezettséget, de nem mondja ki sehol a nemzeti szintű együttműködési kötelezettség szabályait.(!) Kormányzati szinten sem és a szokásos szakmai, társadalmi egyeztetés terén sem.

A felmerülő feladatok integrált kezelése érdekében a Türr István Képző és Kutató Központ státuszát és szerepét is integrálni kell e törvény keretei közé, mégpedig az EMMI Oktatási Államtitkársága hatáskörébe. Az elmúlt években bebizonyosodott a Türr-monstrumként kezelésének alacsony hatásfoka. (Lásd ÁSZ Jelentés, 2012) Mos­tani, meghirdetett, speciális

Az (5) bekezdés c)e) pontjaiban szó van a szakági miniszter felelősségéről, de nincs szó az Oktatási Államtitkárság jogköréről és felelősségéről.

2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 11

TÖRVÉNYKEZÉS

fő funkciója közvetlenül összefügg az iskoláskor előtt, s a köznevelési feladatok ellátásához kötődő feladatrendszerrel, amely egyaránt érinti az iskolát elhagyó fiatalokat, a fiatal felnőtteket és a felnőttkori tanulók hátrányos helyzetű, széles és differenciált csoportjait. Indokolt az intézmény decentralizálása (kisebb kezelhető hatókörökre osztása) de egységes, a köznevelés, a szocializáció és a szakképzés egész intézményrendszerével való integrált működése, átláthatósága, továbbá nélkülözhetetlen a célcsoporthoz való fizikai közelség megvalósulása is. A helyi és térségi, megyei társadalom és intézményrendszer erőteljesebb bevonása a működési haté­konyság növeléséhez és eredményességéhez vezet. Az intézmény­ rendszer egészében létrejövő láncolat és átjárhatóság természetesebb viszonyai alakíthatók ki. II. Fejezet 5-7 § engedélyezés, nyilvántartásba vétel és akkreditáció fogalmak teljesen keverednek, nem lehet tudni, mikor miről van szó. IV. fejezet 21§ (3) bekezdés: teljesen non­ szensz, hogy a program követelményeket jóváhagyó bizottságot a kamara elnöke nevezi ki és váltja le. Az egész törvény alapvetően zavaros abban, hogy mi a hatóköre és jogosítványa: a Kereskedelmi és Iparkamarának MKIK 2020-ig szóló stratégiájának c. pontja a következőket tartalmazza: „c. Az iskolarendszerű szakképzés és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés viszonya A kamara jövőbeni tevékenysége a szak- és felnőttképzés területén feltéte­lezi a két nagy alrendszer harmonikus együtt­ működésének megteremtését” A kamara a gazdasági elvárások oldaláról szakmapolitikai konzultációt ellátó szervezet, közvetlen, állami, hatósági feladatkörét azonban szükséges korlátozni: A kamara fontos szakmai érdekkifejező funkciókkal rendelkezik, de magára a felnőttképzésre kiterjedően nem rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal, s különösen problematikus a szakértelme és humán erőforrás bázisa magának az oktatásnak a terén és a többi oktatási és képzési alrendszerrel való együttműködésben azok esetleges behelyettesítésében és a kapcso­ 12 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

lódás megvalósításában. Más dolog a létező és működő oktatási és képzési rendszer bírálata, az igények megfogalmazása, a fő irányokra történő javaslattétel – amire igen nagy szükség van – s megint teljesen más a kivitelezés részleteiben való napi szakmai gyakorlati tevékenység és közép, vagy hosszabb távú fejlesztés. Ez utóbbiban részleges a kamara funkcióköre. Ugyanakkor a kamara teljes jogkörrel járjon el • a képzési igények megfogalmazásában • a szakmai gyakorlat biztosításában • a mestervizsgáztatásban • szakmai versenyvizsgák lebonyolításá­ ban stb. Közreműködőként vegyen részt minden felnőttképzést érintő kérdésben, külö­ nös tekintettel a gazdaság igényeinek való megfelelés, értékelés területén. 21.§ A Magyar Képesítési Keretrend­ szer alkalmazását nem láthatja el a kamara, csak igen korlátozott téren, hiszen az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF), amit alkal­mazni kell, a teljes képzési szint­rendszerre és képzési formákra alakították ki, amelynek 8 szintjébe és képesítést biztosító intézményi formáiba a felnőttképzés korlátozottan fér bele. Az EQF a hagyományos értelemben vett általános iskolai képesítéstől, a felsőfokún keresztül, a poszt­graduális képzésig mindent átfog. Ezt a kamara fogja meghatározni? Ilyen egyetlen tagországban sem létezik. A kamara hatóköre a szakma­ csoportos, szakmai képesítések meghatározott csoportjának meghatározásában való közreműködésre terjedhet ki, nem többre A kamarának sokkal inkább az Európai Szakoktatási- és Szakképzési Kreditrendszer ügyeibe kellene beleszólnia, annak a magyar igényekhez való alkalmazásába, abból a célból, hogy a szakmai képesítések nemzetközi megfelelősége, és a külföldön folytatható kiegészítő szakmai (gyakorlati) képzésekbe való belépés és azok itthoni elismertetése napi gyakor­ lat legyen. Ez a nemzetközi gazdasági verseny­képesség fontos eleme. 22.§ nyelvi programkövetelmények. A tv. szövegtervezet végig hivatkozik a „hatóságra” csak feltételezzük, hogy ez mely intézmény, de nem ártana konkrétan kimondani. A felnőttképzési nyelvi programkövetelményekhez hasonlóan szükséges leírni, hogy az általános (a szövegben

egyéb) és felzárkóztató felnőttképzési tevékenységek programkövetelményeinek jóváhagyásában mely szerv, mely más szer­vekkel való együttműködésben felelős. Vagyis az Oktatási Államtitkárságnak közvetlen szerepe kell legyen. Ebben a diffúz leírásban sok vitára okot adó helyzet keletkezhet, ezért konkrétan le kell írni, hogy a törvényben foglal­ tak végrehajtásáért „a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter” felelős és még ki, vagy kik felelősek, és mi tartozik a hatáskörükbe. 25.§ pályakövetés: a pályakövetés fogalomhasználat kevés, s főként a csak OKJ-s képzésekre vonatkozó pályakövetés. A nemzetközi szabvány elvárásoknak megfelelő adatszolgáltatási és értékelési monitoring rendszer kiépítése szükséges, ami lehetővé teszi, az EU-s nemzetközi gazdaságfejlődési paraméterek összehasonlíthatóságához hasonlóan a felnőttképzés fejlődés nemzetközileg adekvát követését, a sajátosan magyar társadalmi-gazdasági célok szerint. A pályakövetés koncepcióját ki kell szélesíteni az élethosszig tartó tanulási tanács­adásra, amely sokkal szélesebb és jelenleg ez a megfelelő fogalom. 26§ c) pontja csak a 3.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek tekintetében teszi lehetővé az összevont adóalap csökkentést, amely alaptörvénybe ütközően korlátozó. A (4) bekezdésben foglaltak alapján „hátrányos helyzetűek” képzésével kizá­ rólag állami intézmények foglalkozhatnak. Ez ellentmond az Unió azon alapelvének, hogy maximálisan bővíteni kell a felnőttképzési ellátók körét, sokszínűségét, hogy a felnőttképzés elérhetősége minden települési szinten és minden társadalmi csoportban szélesebb körűvé válhasson. Egyébként a fenti kitétel ellentmond a hatékonyság elvének is, hiszen az Állami Számvevőszék 2009, 2010 és 2012-es vizsgálataiból kitűnt, hogy a nagy állami rendszerek igen alacsony hatékonyságúan működtek a felnőttképzés terén. Olyan „versenyfeltételek” (kritériumok) meghirdetése szükséges e helyett, amely a legkülönbözőbb, for-profit, nonprofit, egyházi, stb. ellátó számára lehetővé teszi a közpénzekből való közreműködést a hatékonyság és eredményesség alapján. Egyet­len feltétel kell legyen, hogy az új hatóság működési engedélyével

FELHÍVÁS

az ellátó rendel­kezik. minőségbiztosítás)

(akkreditáció,

29.§ Nem szerencsés az NFA képzési alaprésze központi keretének felhasználását miniszteri rendeletben szabályozni, mert a tárca szintű önkény áldozatává válhat a pénz­elosztás. Az alapelveket a tv-ben le kellene leszögezni. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb befizetők a vállalatok, s ezért részesedésük is – meghatározott követelmények alapján – hasonló nagyságrendű kell legyen. De a közteherviselés utóbbi két évben kialakult gyakorlata alapján a vállalatok befizetéseiből a hagyományosan állami kötelezettséget jelentő feladatok egy részét is finanszírozni szükséges, mivel a megnövekedett feladatokkal nem terhelhető csak az állam. Kivéve a mikro és kisvállalkozásokat. Az EU több tagállamában, de például a nálunk jóval előbbre tartó Szlovéniában is egy ún. éves prioritási terv készül. Cél eredményekkel, számokkal, ami az éves értékelésben számon kérhető és a közpénz­ felhasználás hatékonysága ellenőrizhető. Ebben a vállalati igényű képzések mellett arányos helyet kell kapjon az általános és felzárkóztató képzés is. Az Állami Számvevőszék tanulmányainak legfőbb bírálata az volt, hogy nem volt egy stratégiai terv, amelyhez eredmény mutatókat, és elvárásokat dolgoztak volna ki. Hiányzó elemek, aspektusok a tv. ter­ vezet szövegéből (ezek a bevett, fejlett európai törvénykezési gyakorlat elemei) A törvényben meghatározottak szerint illetékes testületek éves prioritás- és cél­ rendszert dolgoznak ki és javasolnak

a felnőttképzés területén felelős tárcák vezetőinek., illetve a felnőttképzésért felelős miniszternek. A tárca szintű egyeztetés alapján az éves prioritás és célrendszer kerül előterjesztésre és közös jóváhagyásra. Gondoskodni kell arról is, hogy az éves prioritás és célrendszer vég­rehajtásáról értékelő beszámoló készüljön, amely napirendként szerepel az Országgyűlés illetékes szakbizottságának ülésén (még másutt is lehet) és nyilvánosságra is kerül. A felnőttképzési tevékenység szakmai kompetenciákat igényel, s az ezzel kapcsolatos közép és felsőfokú alap és továbbképzést szükséges továbbgondolni, megerősíteni és fejleszteni. A tv. tervezet kizárólag felnőttképzési szakértőről és programszakértőről beszél, másról nem. Részletesebb leírás szükséges a fel­ nőttképzés területén közreműködő szakmai személyzetről és a szerepkörökről, mivel maga az ún. felnőttképzésben közreműködő tanár mellett egyre jelentősebb szerepet töltenek be mások és más szerepkörök is. (ALPINE lista. Az ALPINE egy több éves kutatás, amit a Bizottság finanszírozott a felnőttoktatásról, mint szakmáról). A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások: • A felnőttképzés differenciált tevékeny­ ségrendszerének megfelelő mérő és eredményszámok rendszere kerül kidolgozásra, hogy országosan, rendszeres, áttekinthető kép legyen kialakítható az előrehaladásról, a hatékonyság és eredményesség szintjéről és javításának lehetőségeiről • A törvény ösztönzi a készség igények jövő tervezésére vonatkozó fejlesztési munkálatokat, hogy a munkaerő

•

•

•

•

piaci igé­nyek előrejelzési rendszere a korszerű, nemzetközi trendeknek megfelelően váljon gyakorlattá. A felnőttképzési tevékenység megkezdése előtt kifejlesztik, bevezetik és alkalmazzák az előzetes tudás és készség felmérés módszereit, továbbá minőségbiztosítási követelményként a résztvevői elégedettség méréseket a felnőttképzési tevékenység kötelező ele­mévé kell tenni. A felnőttképzés különböző formái között elősegítik a nem-formális tanulás és tudás, készségek elismerési rendsze­ rének kialakítását, beleértve a „munkahelyi tanulás”-t is, mint a nem-formális felnőttképzés egyik fontos területét. A fejlesztési tevékenységet a fel­nőtt­ képzés fontos elemének tekintik, és az állam gondoskodik a rendszeres kutatási és fejlesztési pályázatok meghirdetésé­ ről, lebonyolításáról, a hazai tudásbázis növeléséről. Ösztönzik a felnőttképzési nemzetközi együttműködés mennyiségi és minőségi fejlesztését és az eredmények hazai gyakorlatban történő hasznosítását.

Összefoglalva: a törvénytervezet a szakképzési tv. gyenge megismétlése, sajátos érdekek mentén, aminek kevés köze van a társadalmi közjót szolgáló felnőttképzés elvárásaihoz. Jelenlegi formájában nem alkalmas a bizottsági előterjesztésre, vagy a magasabb szintű tárcaközi egyeztetésre. A további átdolgozások és szakértői konzultációk nélkülözhetetlenek Az észrevételek a törvény szövegtervezetének 2012 december 6-i változata alapján készült. Dr. Szigeti Tóth János

2013 az európai polgárok éve Ha ismeri az uniós polgárként Önt megillető jogokat, könnyebben tudja kamatoztatni a rendelkezésére álló lehetőségeket. Az uniós tagországok állampolgárai közül sokan nem tudnak eleget arról, milyen uniós jogok illetik meg őket, az ismeretek hiányában pedig nem tudnak hatékonyan érvényt szerezni jogaiknak. Egy 2010-ben elvégzett felmérés során a megkérdezetteknek mindössze 43%-a volt tisztában „az Európai

Unió polgára” kifejezés jelentésével. A válaszadók közel fele ítélte úgy, hogy nem tud eleget az őt megillető jogokról. Az EU által létrehozott „Európa a polgárokért” program a jogok jobb megismerését és az európai identitástudat erősödését hivatott elősegíteni az uniós polgárok körében. A 2007-ben indított program első szakasza 2013-ban zárul. A következő időszakban – 2014 és 2020 között – a

program 229  millió eurós költségvetéssel gazdálkodhat. A Bizottság javaslata értelmében ezeknek a forrásoknak mindenekelőtt azt a célt kell szolgálniuk, hogy az emberek jobban megértsék az Európai Unió működését, és megismerjék a közös európai értékeket, történelmet és kultúrát. Ezen túlmenően a program támogatni fogja a polgárok részvételét olyan fórumokon és eseményeken, melyek megvi2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 13

FELHÍVÁS

lágítják, milyen befolyást gyakorol az EU az emberek mindennapi életére. A támogatott kezdeményezések közé tartozik például a testvérvárosi prog­ ram, melynek keretében a települések hálózatépítéshez és közös helyi projektek megvalósításához kapnak anyagi segítséget. A polgárok jogainak védelmében Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy Európa-szerte érvényt szerezzen a polgárok jogainak. Az uniós jogok jobb megismertetése ennek a törekvésnek képezi a részét, akárcsak a hatékony jog­ érvényesítés, illetve a jogalkalmazás egyszerűsítése. Az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésében az Európai Bizottság meghatározta, mely akadályok hátráltatják leginkább az uniós polgárokat jogaik érvényesítésében, és ezek felszámolása érdekében 25 konkrét intézkedést vázolt fel. Mit értünk „európai polgárság” alatt? Az uniós országok mindegyik állampolgára egyben az Európai Unió polgára is. Az állampolgárságukból eredő jogosultságokon felül ezért az uniós polgárok további jogokkal is rendelkeznek, melyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája és az uniós szerződések garantálnak számukra. Európai polgárként joguk van arra, hogy a 27 EU-tagország közül abban az országban éljenek, vállaljanak munkát vagy vásároljanak, ahol kedvük tartja – e tekintetben ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint az adott ország saját állampolgárait. Bővebben az uniós polgárokat megillető jogokról: http://europa.eu/youreurope/citizens/ index_hu.htm Az európai polgárok éve http:// ec.europa.eu/news/justice/121227_hu.htm Az EU polgárok évének honlapja http:// ey2013-alliance.eu/ Jelentés 2010: http://ec.europa.eu/ commission_2010-2014/reding/factsheets/ pdf/citizenship_report_en.pdf A kiáltvány magyarul http://www. civic-forum.fr/site/images/stories/pdf/eyca2013_manifesto_hu.pdf Európai Unió Alapjogi Chartája (magyarul) http://eur-lex.europa. eu/hu/treaties/dat/32007X1214/htm/ C2007303HU.01000101.htm Szerződések: http://europa.eu/lisbon_ treaty/full_text/index_hu.htm 14 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

PROGRAMOK

Magunknak és másokért tanulunk!

A Balatonszepezdi Népfőiskola 2004. óta működik, azóta szervez rendszere­ sen képzéseket a térség lakosai számára, számítástechnikai oktatóközpontja elsők között kezdte meg működését a Balatonfelvidéken. Részt vett egy nagy HEFOP programban, amely 21 településen valósított meg kompetenciafejlesztési programokat (560 résztvevővel a térségből). Tagja a Magyar Népfőiskolai Társaságnak és 2009 – 2010 között egy TÁMOP program keretében aktív résztvevője volt az országos Felnőttképzési Civil Hálózat kialakításának, illetve jelenleg egy családi tanácsadó és képző program megvalósításának központjaként is szolgál a balatonfüredi kistérségben. Aktív résztvevője és szervezője a népfőiskolák országos képzési fejlesztési programjainak, Grundtvig mobilitási prog­

ramját a Tempus Közalapítvány 2011-ben nívódíjra terjesztette elő. A Balatonszepezden tevékenykedő Bibó István Népfőiskolai Alapítvány

fenti címen megnyert Leader programja képzésének szakmai tartalma azokra a tevékenységekre épül, amelyek hosszú ideje, tradicionálisan a megélhetési források alapját jelentik (vendéglátás, tu­ 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 15

PROGRAMOK

rizmus, idegen nyelv, gyógynövények) a térségben. A mai elvárásokhoz azonban – a tradíciók megtartása mellett – fel kell zárkózni, új ismeretekkel, gyakorlattal, aminek leghatékonyabb eszköze a tanulás, a képzés. Ehhez kínál segítséget, lehetőséget a Bibó István Népfőiskolai Alapítvány képzési programja. Képzés tartalma: 1. Megtanulni tanulni kompetenciája felnőttkorban (milyen eszközökkel és módszerekkel vagyunk képesek újra hatékonyan tanulni) 2. Állampolgári kompetenciák (isme­ retek az alkotmányról, ismeretek a közigazgatási rendszerekről, a helyi döntéshozók, az egyén felelőssége, az egyén aktivitásának fontossága, stb) 3. Kommunikáció anyanyelven (felszó­ lalás, tárgyalás vezetése, önkifejezés, előadás technikái, stb.) 4. Idegen nyelvi kommunikáció: angol, német nyelvtanulás 5. Fenntarthatóság alapelvei a vidék fejlődésében, a helyi alapértékek megismerése, megmentése, fenntar­ tása 6. Gyógynövények parlagon és otthon: termesztés és feldolgozás A csoportonként 135 órás képzés szer­ vezése, megvalósítása során valamennyi 16 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

helyi önkormányzattal együttműködtünk és a továbbiakban is együttműködni kívánunk - ennek gyakorlati eredménye, hogy Nemesvámos és Szentantalfa önkor­ mányzata rendelkezésre bocsátja közösségi művelődési intézményét a képzés megvalósításához és ők maguk is delegáltak hallgatókat a csoportokba. Napi szin­ten működő, partneri együttműködés alakult ki a népfőiskolával, amelyben kiemelkedik Nemesvámos és Balatonszepezd önkor­ mányzata. Négy csoportban és három helyszínen valósul meg a képzés: Balatonszepezden két csoport, valamint Szentantalfán és Nemesvámoson egy-egy csoportban ta­ nulnak az emberek, összesen 54 fő részvételével, akik a következő településekről jelentkeztek: Balatonszepezd, Zánka, Révfülöp, Kövágóörs, Tapolca, Tagyon, Balatoncsicsó, Szentantalfa, Óbudavár, Balatonakali, Nemesvámos, Veszprém­ fajsz. A hallgatók körében jelentős arányban képviseltetik magukat a nők, közöttük számos a munkanélküli, akik jövőbeli elhe­lyezkedésükhöz fontosnak tartják a tanulást. Minden csoportban képviseltetik magukat a fiatalok, és arányait illetően hasonló mértékben a nyugdíjasok is. A szakirányultságúnak is nevezhető nyelvi képzést megelőzően olyan általá-

nos kompetenciafejlesztéseket biztosítottunk a programunk első ütemében, csoportonként 60 órában – kortól és nemtől függetlenül –, amelyeknek a birtokában képessé válhatnak a résztvevők a magabiz­ tos fellépésre, az önkifejezésre, cselekvés­ re, az együttműködésre, önmaguk helyes értékelésére és a továbblépésre, a szakmai fejlődésre. A komplex képzési prog­ ramcsomag úgy célozta meg az egyén kompetencia és ismeretszerzési fejlesztését, hogy az rövidtávon visszahasson a helyi társadalomban betöltött szerepének a fejlődésére is és egyúttal aktívan bekap­ csolódjon a helyi társadalmi és gazdasági fejlesztésbe. Erre kiemelkedő példát mutat Nemesvámos, ahol helyi népfőiskola létrehozására határozták el magukat a résztvevők, együttműködve az önkor­ mányzattal – nyilvános meghallgatáson beszélve erről a település lakosai előtt. Ez egyúttal az alulról jövő kezdeményezésre, a helyi társadalom erősödő öntevékeny­ ségére is példaszerű minta és kezdeményezés, nem beszélve a népfőiskolák grundtvigi alapelveinek egyik lényegéről: nem felülről oktrojálva szervezni a népfőiskolát, hanem a tényleges igény alapján maguk a résztvevők válnak motiválta saját „intézmény” létrehozására. Elképzelésünk szerint valósult meg a képzés: a modul rendszerű felnőttképzési

PROGRAMOK

program tartalmában és a megvalósítás módszerében innováció, amely egyszerre éri el a benne résztvevők humán kapacitásának fejlesztését, valamint a foglalkoztathatóságuk spektrumának kiszélesítését. A képzés specializációs eleme pedig

erősíti az önfoglalkoztatás (vállalkozás) lehetőségét, illetve a vállalkozások helyi és területi típusú együttműködését. A képzés első tematikus blokkja, vagyis a kompetenciafejlesztő képzések után 2013. januárjában indulnak el a nyel-

vi képzések: egy csoport német és három csoport angolnyelvet fog tanulni. Porkoláb Lajos Az Alapítvány kuratóriumának elnöke

A közösség nyelve

– egy képzõ benyomásai a Bibó Alapítvány Leader programjáról – A Leader támogatásból megvalósuló képzési program a projekttervezők és a benne résztvevő tanárok sok eddigi hasonló tapasztalata ellenére ismét egy új, egyedül­ álló rajzolatot hozott létre a közösségi képzések palettáján. E sorokat a program egyik oktatójaként írom, és örömmel gondolok azokra az élményekre, amelyeket 3 településen – Balatonszepezden, Nemesvámoson és Szentantalfán – élhettem át 2012 szeptembere és decembere között. Ismét bebizonyosodott számomra, hogy hiába a hasonló alapképzés jellegű tematika, hiába a helyismeret, hiába a sok kreatívan kiválogatott, de már jól kipróbált képzési módszer, minden újonnan alakuló közösség sajátos, eddig ismeretlen nyelvet hoz létre önmaga számára, hasonló keretek között is. A 3 település 4 csoportjában többféle konkrét feladatunk volt a közel 3 hónap alatt, de legfontosabb céloknak a hallgatók csapattá formálását és a nyelvi képzésre való módszertani és motivációs felkészü­ lését tartottam. A résztvevők többsége régóta kikerült az iskolapadból, ahol amúgy sem biztos, hogy találkozhatott a tanulás szabad, motivációt és közösséget erősítő jellegével. A kezdet kezdetén azt kellett a csoportnak megérteni, elhinni, hogy a következő hónapokban egy támogató, ins­ piráló közegben, biztonságban és nyíltan vállalhatják tudásukat, nem-tudásukat, bátran kérdezhetnek és próbálkozhatnak, szorongás nélkül átadhatják magukat a tanulás örömének. A képzési tematika legfontosabb elemei a következők voltak. Megtanulni tanulni Kezdetben megtörtént a meglévő készségeik feltárása, majd annak megismerése,

hogy milyen módszerekkel és milyen irányba tudjuk ezt a leghatékonyabban fejleszteni. Megismerkedtünk néhány, a nyelvtanulást segítő módszerrel, olyanokkal, amelyek azok számára is könnyen és gyorsan használhatók, akik a család, a háztartás és a munka mellett igyekeznek tanulni. Mindemellett sokat beszélgettünk a felnőttkori tanulás egész személyiséget kiteljesítő hatásáról és arról is, hogy a megszerzett ismereteken túl, milyen egyéb nem várt hozadékai lehetnek a közösségi tanulásnak. Kommunikációs készségek fejlesztése A kommunikációs tréningek idejére a csoporttagok már ismerősként kezelték egymást, de attól még messze jártunk, hogy a nyelvtanulás kezdeti, sok szorongással járó szakaszára felkészítsük a hallgatókat. Ebben a szakaszban fontos volt, hogy csak aprócska lépésekkel tágítsuk a csoport komfortzónáját, vagyis hogy a kommunikációs gyakorlatok csak épp annyi meglepő, szerepjátékszerű, mozgásos, önfeltáró elemet tartalmazzanak, ami még bátran felvállalható ebben az új közegben. Talán itt releváns igazán utalnom a csoport összetételére. Többségében hölgyek vesznek részt a képzésben, de minden csoportban magunkénak tudtunk közel 10% férfi résztvevőt is. Legfiatalabb hallgatónk a 20-as évei elején járt, míg volt aki 70 év felett vágott bele a tanulásba, de többségben a 40-50 év közöttiek adták ki a csoport­létszámot. A kommunikációs felkészítést két részre bontva, a nem verbális és a verbális kommunikáció oldaláról jártuk körbe, először csak tekintettel, majd gesztusokkal végül írott szóval és beszéddel tudtunk meg töb-

bet egymásról és önmagunkról. E középső szakasz végére már valóban csapatként működtek együtt a résztvevők, és a képzési alkalmak a hét várt eseményei lettek a naptárban és előkerültek a gyümölcsös tálak, sütemények, házi készítésű szörpök is, amelyek otthonossá tették az addig funkcionális találkozásokat. Aktív állampolgárság: szerepeink a he­ lyi közösségben, az ország és a világ pol­ gáraként A képzési alkalmak utolsó tematikájában egyre tágabban értelmezett közösségeinkben kerestük helyünket, feladatainkat, vizsgáltuk meg jogainkat és kötelezettségeinket. Első lépésként személyes életünk szerepeit és közösségeit vizsgáltuk, beszél­ gettünk a szomszédság helyi megtartó erejéről, a települési és térségi identitásról, kitérve a „balatoni ember” fogalmára is. December közepe-vége felé értek el a csoportok az utolsó velem töltött képzési alkalomhoz. Az ünnepi készülődés ízei, illatai, hangulata belopózott az oktatótermekbe is. Számtalan finomság roskadozott az asztalon, amikor az utolsó alkalommal még az Egyetemes Emberi Jogok témáját jártuk körbe. Arról volt szó, hogy a mindennapi élettől, oly távolinak tűnő ENSZ nyilatkozat elvei csak az egyén szintjén értelmezhetőek igazán. Szabad, egyenlő, teljes csak a másik ember szemének tükrében lehet valaki. Nos a képzési lehetőség, a közösségformálás, a megvalósító Népfőiskola, a támogató és én magam is ehhez kívántunk hozzájárulni, lehetőséget nyitni, akaratot és igényt ébreszteni. 2012. decemberében: Jeney-Domingues Zsófia 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 17

PROGRAMOK

Tanulni a balatonszepezdi Népfõiskolán – egy hallgató benyomásai Amikor az itt töltött időre gondolok, először a jó hangulat jut eszembe, amit az esténként összegyűlt társaság alakít ki. Igaz azonban az is, hogy oktatóink mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne iskolában érezzük magunkat, hanem közösségben, ahol az ismeret­ anyag megszerzése öröm. A második dolog a meglepetés, a rácsodálkozás, hogy például a fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság mennyivel mást és többet jelent a szelektív szemétgyűjtésnél, valamint annál, hogy kapcsoljuk le a villanyokat, ha elmegyünk otthonról, vagy takarékoskodjunk az energiával, stb. Ezek után más szemmel látom és figyelem az élet különböző történéseit, pl. egy beruházást, mint eddig. Hasonló szemléletváltást okozott nálam a gyógynövények ismertetése is. Na persze nem lettem mindjárt gyűjtő, vagy termesztő, de már egy teakeveréket biztonsággal össze tudok állítani többféle betegségre. A turizmust vártam a legkevésbé, hiszen balatoni lakos lévén, azt hittem nekem már újat nem lehet mondani, de az Oktatónk egy projekt összeállíttatásával, amit hat alkalommal, az Ő segítségével és útmutatásával magunk raktunk össze, rendesen rácáfolt a várakozásaimra. A végén már mindenki dolgozott, min­ denki pályázatán, hogy összeálljon valami egységes egész. Ennek a bemutatása volt az év utolsó előadása, ami – és ezt minden jelenlévő csoporttársam nevében mondhatom –, fergeteges siker volt, még a másik / angolos / csoportot is meghívtuk egy kis kóstolóra. A nyelvtanulás most kezdődik, még korai lenne véleményt alkotni, de ha hasonlóan eredményes lesz az eddigiekhez képest, akkor sokszorosan megérte a ráfordított időt! Mindenkinek csak azt tudom ajánlani, ha lesz hasonló alkalom, kezdjen el tanulni a Népfőiskolán, mert érdemes, jó a csapat és jók az oktatók, ne féljen nem iskolások a módszerek! Dömötöri Melinda hallgató 18 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

LEVÉL egy hallgatótól Tisztelt Népfõiskola! Én ugyan már nyugdíjas vagyok, de elmondani nem tudom azt a sok örömet és tapasztalatot, amit kaptam, szereztem a népfőiskola kapcsán. Úgy, mint a kommunikációs tréning, mint a gyógynövények hasznosítása, nem beszélve arról az ökológia és fenntarhatósági ismeretekről, amiből megtanultam, hogy én személye­

sen is tehetek arról hogy a környezetem milyen, és meg tudom osztani másokkal a tanult dolgokat. Csak köszönetet mondhatok  a nagy tudásukért! Jenei Zsófinak Takács Feri bácsinak és nem utolsó sorban Ács Sándornénak, Évikének!  Köszönöm! Fehérné Mustos Erzsébet  Nemesvámosi hallgató

PROGRAMOK

Otthon Európában – Európa itthon Magyar népfõiskolák a nemzetközi együttmûködésben – tapasztalatok bemutatása és átadása A fenti című programjához nyert támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól a Ma­ gyar Népfőiskolai Társaság. A program 2013. január végén zárul, ezt követően sze­ retnénk közzé tenni annak a felmérésnek az eredményeit, melyet művelődési házak körében végeztünk abból a célból, hogy a kultúra területén kialakult nemzetközi tevékenységükről, együttműködésükről, tapasztalataikról és elvárásaikról képet kapjunk. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni röviden a program lényegét.

Bevezetés AMagyar Népfőiskolai Társaság munkájában – nemzeti értékirányultságának megőrzése mellett – az elmúlt lassan huszonöt évben mindig fontos szerepet játszott a nemzetközi szakmai együttműködés. Ezeket a prog­ ramokat esetünkben – legalábbis a szándék erejéig - mindig követte a hazai gyakorlatba ültetés, a magyar viszonyok közötti, a nemzeti sajátosságokat is magába foglaló alkalmazás folyamata. Meggyőződésünk, hogy a magyar közösségi művelődés fejlődésének egyik kulcskérdése, hogy a hazánkénál fejlettebb országokban elért eredmények széleskörű megismerésére és alkalmazására sor kerül-e, a hazai társadalmi igények ismerete és a nemzeti tradíciók megőrzése mellett. A Tempus Közalapítvány számos ilyen akciót szervezett, amely azonban részben más, részben összességében kevés a közösségi művelődés, a nem-formális felnőttoktatás terén. Jelen programunk néhány – szerintünk kulcs fontosságú - nemzetközi gyakorlati eredmény és tapasztalat széleskörű megismertetését és a tapasztalatok alkalmazását célozza meg.

A program indokoltsága Az MNT nemzetközi együttműködésének jellemzésére néhány adatot felsorolva el2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 19

PROGRAMOK

mondhatjuk, hogy nem hazai költségen, több mint ezer fiatalt és felnőttet küldhettünk több napos, hetes, vagy hónapos tanulmányútra a legkülönbözőbb nyugati népfőiskola országokba az elmúlt években. Csak az MNT budapesti intézete 14 nemzetközi együttműködési (1-től 3 évig tartó) projektben vett részt – ebből négy nagy programban az MNT volt a főkoordinátor, összesen 47 ország részvétele mellett. Jelenleg három sikeres nemzetközi prog­ ram együttműködésünk van folyamatban. A nemzetközi együttműködési programjainkat szorosan követték olyan hazai pályázatok, ahol az eredmények magyar viszonyok közötti alkalmazását tűztük ki célul, amit nem mindig sikerült a hazai környezetben elfogadtatni, vagy a pályázatot elnyerni. A megvalósított programjaink között volt olyan Grundtvig projektünk is, amely bekerült az EU Bizottság által kiadott „Si­ kertörténetek” brüsszeli kiadványába. Legutóbb újfent egy skót szakértői tanulmány szerzői – akik a Bizottság megbízásából értékelik az eddigi Grundtvig programok eredményességét – kértek információt, a megvalósított programunk hatásairól. Mindig is szerénytelenség nélkül állítottuk, hogy a nemzetközi együttműködési laboratóriumunkban kialakított, a magyar közösségi művelődés megújításához is nélkülözhetetlen, széleskörű eszköztárat birtokoljuk. Az eltelt több mint másfél évtizedben valamennyi európai oktatási és képzési fej­ lesztési program egyik alapvető gondjává vált, az ún. fenntarthatóság, és az eredmények elterjesztésének (disszeminációjának) 20 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

kérdése. Több európai szintű tanulmány elkészítésében működtünk közre, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoztak. A tanulmányok megállapításai közé tartozik, hogy a projektek sok esetben – éppen a középkelet európai országokban – a hiányos működési költségek kompenzálását, pénz­ ügyi érdekeket szolgálták és kevésbé, vagy korlátozottan a szakmai érdekeket. Az sem hazai sajátosság, hogy a projekt eredményeinek közzétételi kötelezettségét a szervezetek formálisan ugyan teljesítik, de így a szakmai eredmények lényegében ismeretlenek maradnak. Az EU szintjén a közösségi műve­

lődési és felnőttoktatási programokban a művelődési és felnőttoktatási szer­ vezeteknek hozzávetőleg az 5%-a vesz részt a nemzetközi projekt együttműködésben, tehát mindig ugyanaz a kör jelenik meg. Jól ismerik egymást és a partnerkereséskor kevés a bővülés. A szervezetek finanszírozási bizonytalanságai miatt a projekt tevékenység befejezését követően minden, a témába vágó tevékenység abba marad, vagyis a pályázatokban tett fenntarthatósági vállalás nem valósul meg. Az elért eredmények terjesztésének módszeresebb, Bizottsági szintű megkez-

PROGRAMOK

désére is viszonylag késői fázisban került sor a 2000-s évek elején, közepén. Még kevesebb erőfeszítés történt annak érdekében, hogy a fejlesztések eredményei bekerüljenek a szakemberképzésbe és továbbképzésbe, a publikációkba, s olyan rendszeres erőfeszítésekre kerüljön sor, amelyek révén a szakmai fejlesztések elősegítik a szakpolitikai döntéshozókat abban, hogy az új eredményeket a szakmai tevékenység fő áramába helyezzék. Többek között ezért sincs ma Magyarországon távlati célú közösségi művelődési stratégia és szakpolitika, de ugyanez mondható el a nem-formális felnőttoktatásról és más oktatási képzési területeken is. Az elmúlt években a Bizottság számos nyilvános pályázatot kezdeményezett és írt ki az egyes oktatási és képzési programok értékelő elemzésére azért is, mert az az általános feltételezés alakult ki, hogy az uniós adófizető polgárok pénzéből támogatott oktatási és fejlesztési programok nem elég hatékonyak. Ezek nemcsak a párhuzamosságot és a redundanciát jelentik, de főleg az eredményesség, a fenntarthatóság és elterjesztés hiányosságait. A jelen programmal a Magyar Népfőiskolai Társaság szeretné elkezdeni a fentiekben leírt hiányosságok felszámolását hazai viszonylatban, s a tag­ szervezetei számára biztosított lehetőségen túl új célcsoport bevonásával szélesebb­ re tárni a kapukat a nemzetközi szakmai tapasztalatok átadásához.

Célcsoport A Magyar Népfőiskolai Társaság mindig tudatában volt azon feladatának, hogy a nemzetközi együttműködésben megszerzett sokrétű szakmai tapasztalatait át kell adnia itthon másoknak is – ezt saját tagszervezetei körében a Népfőiskola Intézet koordinálásával már sikerrel alkalmazza évek óta. Szükségesnek látjuk azonban a szélesebb szakmai érdekeltségi körök motiválását, a közösségi művelődés terüle­ tén dolgozó szakemberek bevonását, s hozzájárulni ahhoz, hogy otthonosabban mozogjanak az európai szakmai porondon, nemzeti érdekeink és értékeink képviseletében, itthon és Európában. A fentiek érdekében szeretnénk szakmai-fejlesztési programunkba bevonni a közművelődési intézmények (művelődési 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 21

PROGRAMOK

házak) munkatársait, vezetőit, a közösségi művelődési szervezetek képviselőit, egyházi művelődési és képzési szervezetek munkatársait.

A program szakmai tartalma Az alábbiakban felsorolt modul tematikák mindegyike része és eredménye volt az MNT valamelyik nemzetközi prog­ ramjának. A nemzetközi tevékenység ha­ zai fejlesztésében a szervezet fel tudja vállalni valamennyi modul feldolgozását úgy, hogy a fejlesztésben résztvevők képesek legyenek az ismeretek gyakorlati alkalmazására.. Melyek ezek a tematikák? • Uniós ismeretek, pályázati technikák és projekt menedzsment (TULKIT kézikönyv magyar fordítása és közreadása az MNT által, Tempus támogatással) • Tanuló és élő demokrácia – demokra­ tikus állampolgárságra képzés (MATRA-KAP program, 2 db Grundtvig együttműködési program) • A Felnőtt tanulók hete (itthon Művelődés Hete a Tanulás Ünnepe) – európai kampány az élethosszig tartó tanulás népszerűsítésére (Grundtvig hálózati projekt 16 ország részvételé­ vel), az MNT kisebb-nagyobb megszakításokkal 1998 óta szervezi meg ezt az eseménysorozatot. • Moleya – alacsony képesítésű fiatal felnőttek tanulási motivációja (Grundtvig projekt – kézikönyv és gyakorlat 8 országban) • Hogyan tanulunk? A tanulás sokfélesége – egy kutatás tanulságai a nem-formális tanulás eredményeinek elismeréséről (MNT országos kutatás, 2300 inetrjúval, EU Bizottsági közlemények felhasználásával) • In Balance a matematikai készségek fejlesztése felnőtt korban (Grundtvig perojekt 7 ország részvételével) • Az európai közösségi művelődés, felnőttoktatás kutatás eredményei (EAEA kutatás vezetése) • Alapkészségek fejlesztésével a tár­ sadalmi felzárkózásért (Grundtvig program 10 ország részvételével, a Bizottság által kiválasztott sikertörténet, mint az elmúlt tíz év egyik legsikere­ sebb Grundtvig projektje) • Az érdekérvényesítés jövőképe. Önkormányzatok és non-profit szer­ vezetek együttműködése 22 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

PROGRAMOK

• A tanulás piactere (MALL) 10 közép-kelet európai ország tapasztalatai a nemzetközi szakmai együttműködésről (Accompaning Measures program) Az NKA által támogatott jelen projektünk résztvevőinek körében kérdőíves felmérés végeztünk: előzetes ismeretek, tapasztalatok, elvárások és részvételi igény felmérése céljából, közvetlen és személyes kapcsolattartással több, mint száz művelődési házi munkatársat tudtunk bevonni és a válaszadásra meg­ nyerni. A kérdőíveket feldolgoztuk és nagy részben építve az abban adott válaszokra, három napos képzést szer­ veztünk Balatonszepezden a tapasztalatok közvetlen és közös megvitatása érdekében, de elsősorban azért, hogy a nemzetközi pályázatírás és együttműködés alapvető ismereteit átadjuk a képzésben résztvevőknek. Ehhez megnyertünk holland partnert is, aki a képzés keretében igen értékes és eredményes műhelymunkát vezetett le, a projektmegvalósítás nehézségeiről, technikáiról és persze természetesen az elérhető sikerekről, a munka öröméről. Az mondhatjuk, hogy már az eddigi, kezdeti törekvéseink is eredményesnek mondhatók: a képzésünkön résztvevők körében három nemzetközi pályázat van készülőben, 2013. márciusi beadási határidővel. 2013 január végén le kell zárnunk a pályázati programot és félő, hogy ezzel egyúttal ezt a munkát is, hiszen még ha minimális mértékben is, de a kezdetekben különösen támogatásra szorul ez a fejlesztési munka, amelyre a felmérés eredményeinek később nyilvánosságra hozandó tükrében igen nagy szükség van. Előzetesen csak egy alapvető tényszerű eredményt teszünk közzé: lényegében nem folyik semmilyen érdemi nemzetközi munka a művelődési házakban. A támogató, vagy nem támogató hozzáállástól függetlenül szeretnénk élő és érdemi szakmai kapcsolatot fenntartani a képzésben résztvevőkkel és lehetőség szerint számukra fenntartani egy műhelymunkát, amelynek keretében évente egy szakmai találkozót és szakmai-fejlesztési egyeztetést szeretnénk biztosítani. Mihályfi Márta A program koordinátora 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 23

PROGRAMOK

24 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

PROGRAMOK

Az értékmentés iskolája A Szolnoki Református Egyházközség és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolai Társaság együttműködésével „A szeretet pedig épít” c. program kere­ tében népfőiskolai program vette kezdetét a szandaszőlősi Református Közösségi Házban. A 42. zsoltár eléneklése és az igei köszöntő után Nagyné Kiss Mária, a JNSZM Népfőiskolai Társaság elnöke, aki egyben a Magyar Népfőiskolai Társaság alelnöke is, nyújtott történeti áttekintést a dán népfőiskola „atyjától”, Grundtvigtól napjainkig. Az előadás révén láthattuk, hogy a népfőiskolával, – ahogy régen hívták – az „élet iskolájával” egy kis nép, a dán nép ajándékozta meg a világot, így minket is. Az európai népfőiskolai mozgalom bemutatása után az előadó méltatta a hazai népfőiskolák alapítóit (Újszászy Kálmán, Sztehlo Gábor, Kovács Bálint stb.), hangsúlyozva köztük a történelmi egyházak szerepvállalását (KALOT, KALÁSZ, KIE). Ezt követően hallhattunk a hazánkban jelenleg működő közel 150 népfőiskoláról, és az azok által elért sikerekről. Megilletődve hallgattuk előadónknak a kurzusokon megélt személyes tapaszta­ latait, s az egykori hallgatók hálás visszajelzéseit. A kötetlen beszélgetés után együttlétünket Képes Géza: A népfőiskola-építők című versének meghallgatásával, s népdalénekléssel zártuk. A bibliai teremtéstörténetben, ahol „minden igen szép és igen jó”, az Éden kertjében az ember nevet ad a körü­ lötte lévő világnak. Ez a kultúra születése.

Forrás: http://www.parokia.hu/hir/mutat/3926/ S míg világ a világ, hol emberi szóval, hol a szív rezdüléseivel az ember boldogan nevezi meg az őt körülvevő igaz értékeket, kultúra születik, s vele egy nemzet emelkedik. Ennek reménységével hívogatunk mindenkit az értékmentés iskolájába, melynek következő alkalma 2013. január 31-én lesz 17 órakor a Református Közösségi Házban, az újonnan induló „Család-otthon” kurzus első összejöveteleként. Stummerné Nagy Ágnes református lelkész

Hét hónap alatt épült fel a Szolnok kertvárosának számító Szandaszőlősön a református gyülekezet közösségi háza. Az elnevezés oka az, hogy az épület nem csupán a klasszikus értelemben vett gyülekezeti házként funkcionál majd, hanem szociális központként is. Naponta négy órában várják a segítségre szorulókat, akik nem csak tárgyi támogatást kaphatnak, hanem akár jogi, munkaügyi és orvosi tanácsokat, illetve lelkigondozást is. A szolgálatokat a gyülekezet tagjai ajánlották fel, térítésmentesen. (2012. október 6.)

Megújuló közösségek – munka a fiatalokkal Biharban A biharkeresztesi Városi Művelődési Ház és Könyvtár és a Bihari Népfőiskola együtt munkálkodása 2008-ra nyúlik vissza. Ebben az évben kötött Bihar­ keresztes Város Önkormányzatával a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület Közművelődési megálla­

po­dást. Ezzel vette kezdetét az az együtt­működési folyamat, melynek a TÁMOP3.2.3-09/2-2010-0033 projektünk már a második sikeres intézményi együttműködése lett. A program kiemelten a gyermek-és ifjúsági korosztály számára valósított

meg nem iskolarendszerű, az oktatást kiegészítő, használható és alkalmazható tudást megalapozó képzéseket, kiscsopor­ tos alkalmakat, fejlesztő, tehetséggondozó, társadalmi integrációt elősegítő foglalkozásokat és táborokat. Az intézményi tevékenységek továbbfejlesztésének 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 25

PROGRAMOK

céljai és feladati: kapcsolatok bővítése helyi, térségi regionális, kisebbségi szin­ ten egyaránt. Eredménye pedig ezen tanulási formák elterjesztése, a látogatottság, a formális oktatás hatékonyságának növelése. A projekt a közoktatási rendsze­ ren belül, a hátrányos helyzetű, az iskolai lemorzsolódás által leginkább veszélyeztetett tanulókra irányult. A támogatás elnyerésével, a nem-formális, informális tanulási programokat eredményesebben szolgáló képzési szintérré váltak az intézmények. A pályázat 2011. január 01-től indult és 2012. július 31-én zárult. A projekt Bihar­keresztes, Berettyóújfalu, Csökmő települé­sek közművelődési szolgáltatásainak bővítését és fejlesztését szolgálta Bevont oktatási intézmények: Bocskai István Általános Iskola, Biharkeresztes II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola, Berettyóújfalu II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Hunyadi Mátyás Tagiskolája, Berettyóújfalu Faluház és Alapfokú Művészeti Iskola, Csökmő Egy projekt eredményességét, hatásosságát lehet értékelni szakmai, módszertani szempontból, a valódi eredmény azonban a résztvevő gyerekek élményeiből és tapasztalataiból mérhető le legjobban. Ezekből a véleményekből adunk közre egy válogatást: Én először nem mertem, mert nem voltam annyira ügyes, hogy táncszakkörre tudjak járni. Utána megpróbáltam és rájöttem, hogy ilyen kis korban még nagyon sokat lehet ezen a téren fejlődni. Kevesen voltunk, több figyelem jutott ránk. Nyugodt környezetben dolgozhattunk. Sok téren fejlődtem. Gyorsabban olvasok, bátrabban beszélek, könnyebben elismerem a kudarcélményt is. Megtapasztaltam a közösségben való tevékenység előnyeit, a versenyek légkörét. Kitartóbb lettem. Legjobban a csoportmunkát szerettem, amikor közösen dolgoztunk, és mindig meghallgattuk egymás véleményét A mesék eljátszását szerettem a legjobban. Jó volt bábbal dramatizálni. Boros Beáta Projektmenedzser 26 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

HÍREK, BESZÁMOLÓK

A generációk közötti kommunikáció és az aktív idõsödés a falusi térségben

Együttmûködési megállapodást kötött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyary Zoltán Népfõiskolai Társaság

Egy Grundtvig program margójára

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Ma­ gyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szer­ dán azért, hogy őrizzék Magyary Zoltán szellemi örökségét, szakmai hagyományait ápolják és a fiatal generációkkal is megismertessék. A megállapodás – amelyet Patyi And­rás, a Nemzeti Közszolgálati Egye­ tem rektora és Keresztesi József, a Ma­ gyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke írt alá – tartalmazza, hogy a felek szakmai konferenciákat, tanácskozásokat szerveznek Magyary Zoltán szüle­

tésnapjához és munkásságához kapcso­ lódva, amelynek témáit egyrészt az új tudományos eredmények bemutatása, másrészt az aktuális gyakorlati feladatokhoz kapcsolódó elméleti problémák adják. Az egyetem kommunikációs és saj­ tóosztályának közleménye szerint az együttműködés keretében a Magyary Zoltán Szakkollégium tagjainak és a Közigazgatás-tudományi Kar hallgatóinak lehetőségük lesz a gyakorlatban is megismerni a közigazgatási munkát KomáromEsztergom megye településein.

Egy lépéssel elõbbre az idõs korban – konferencia Brüsszelben 2012 végén Az utóbbi évtizedekben nagy változások történtek a kis falvak életében Európa-szerte. Nemrégen az emberek ott dolgoztak, ahol éltek, ami egyben természetes elkötelezettséget jelentett a település iránt. Manapság egyre kevesebb ember dolgozik a lakóhelyén és az új „jövevények” nem nagyon vesznek részt a falu életében. Az idősek száma nő, miközben a fiatalok elvándorolnak, másutt dolgoznak és élnek. Ebben a helyzetben igen fontos, hogy az idősebbek aktív polgárok és önkéntesek legyenek. A program azt célozza meg, hogy az idősebbeket bevonja egy generációk közötti párbeszédbe, a falu jövőjéről folyó eszmecserébe. A Grundtvig programban a Bibó István Népfőiskolai Alapítvány mellett holland, dán, német, katalán, belga közösségi művelődési szervezetek vesznek részt. Az októberi első, egyeztető munkamegbeszélés után a legközelebbi találkozóra március közepén Hollandiában kerül sor, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a holland falusi élet konkrét helyzetével és az aktív idősek tevékenységével. A program 2014 nyarán fejeződik be.

Az Eurostat becslései szerint Európa népességén belül a 60 év felettiek száma évente 2 millióval nő. 2060-ra az európai népesség 30%-a 65 év feletti lesz, amelyen belül 12% lesz az igen idős, 80 évfeletti polgár. A változás jelentős hatást gyakorol majd az államok nyugdíjrendszerei köztámogatására, a szociális szolgáltatások ellátására. Feszültségekhez fog vezetni a generációk között, amikor is 2060-ban minden két dolgozó polgárra egy-egy 65 év feletti esik majd. Az egyén szintjén mindez növeli a megbetegedések kockázatát, a másoktól való függőséget és az elszigeteltség növekedését. 10 fő 65 év feletti személyek közül 4 egyedül él ma Európában. A másik jelenség a digitalizáció, pld. 2011-ben az 55-74 évesek 46%-a még sosem használt számítógépet szemben a 25-54 évesek 13%-ával. De az idősek nem lehetnek csak teher és a társadalom fölösleges része, az aktív és egészséges idős életmód lehetővé teszi a hosszabb munkában maradást, a társadalmi köz­ jóhoz az önkéntes tevékenységgel való hozzájárulást, a tudás és tapasztalat megosz­tását a fiatal generációkkal és a hosszabb ideig tartó független létet.

Foglalkoztatás Az élethosszig tartó tanulás aktív idősödést jelent. A mindenki számára elérhető tanulás azt jelenti, hogy magasabb szintű kompetencia elsajátításra nyílik lehetőség és egyre több ember számára teszi lehetővé a tanulásban és oktatásban való részvételt. A 2020-ig szóló célkitűzések alapján elérendő a felnőttek 15%-os részvétele a tanulásban. Ez az arány most (25-64 évesek, 2009) 8,9% amíg az 55-74 évesek körében csak 3,6%. Az időskori tanulás programja alapján az előrejelzések szerint az 55-64 éves korosztály körében felével fog nőni a foglalkoztatottság, a 2010-es 15%-ról 2060-ra 23%-ra. Mindez felhívja a figyelmet a munkahelyen belüli tanulás és képzés fontosságára. Egy igen fontos eleme a szervezeten belüli tudás és tapasztalat- átadás. 2010-ben az összes mened­ zser 30%-a volt 55-64 éves, ami azt jelenti, hogy a generációváltás igen fontos – eset­ leg életben maradási tényező – különösen a kis és mikro vállalkozások esetében. A munkahelyi tanulásban igen fontos szerep hárul az idősebbekre, a mentorálásban és a rejtett tudás fiatalabbak számára történő átadásában. 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 27

HÍREK, BESZÁMOLÓK

Az egészség és jólét Szakértői becslések szerint az egészség­ügyi gondoskodásra fordítandó köztámogatás a 2000-es 8%ról 2030-ra 14%-ra fog nőni. A kutatások szerint az iskolázottság általában javítja az egészség megőrzést. A mentális aktivitásszint pld. csökkenti a demencia kialakulását, a memóriavesztést és a felfogóképesség lassulását. Az időskori tanulás elősegíti az agy foglalkoztatását, az idősebbek mentális egészségének fenntartását. Emellett a tanulás igen fontos társadalmi aspektusokkal rendelkezik, pld. növeli az önbizalmat, az élettel való elégedettséget és az életminőséget. Az egészség oktatás sajátos módszerei pedig elősegítik

a megbetegedések csökkenését, a krónikus egészségi feltételekkel való megbirkózást. Az egészség oktatás növeli a lehetőséget, hogy az egészség fenntartásának fontosságát, hogy a felmerülő információkat az érintettek jobban megértsék és felhasználják.

Társadalmi részvétel és kohézió Az idősebb generációk sosem voltak egészségesebbek, mint ma, és képesek a nyugdíjkor után is tevékeny életet élni. A nyugdíjazást követően is sokféleképpen képesek hozzájárulni a társadalmi közjóhoz. Ennek egyik formája az önkéntes tevékenység. Az önkéntes tevékenység előfeltételez

bizonyos képzést és a tevékenység közben sokféle új ismeret elsajátítása lehetséges. A társadalmi kirekesztettség esetében nincs lehetőség a részvételre és tanulásra. A gene­ rációk közötti együttműködés csökkenti az elszigeteltséget, hozzájárul a kohézióhoz és növeli a tudás megosztást a generációk között. Az aktív idősödés közbeni tanulás kulcselemeit, a jó nemzeti gyakorlati pél­ dákat, a nemzeti, fejlesztési elképzelések és a jövőbeni lehetséges szakpolitikák kialakítását volt hivatott a konferencia megvitatni. A konferencia anyagai megtalálhatók: http://ec.europa.eu/education/adult/ conf12_en.htm

Mûhelymunka: pezsgõ éltetõ falvak és aktív idõsödés 2012 novemberben Hollandiában, Sneekben voltam egy Grundtvig workshop keretében. Ennek témája az országban található „jó gyakorlatok” bemutatása volt, a vitális falvak és az aktív idősödés témakörben. Emellett pedig az informális tanulás révén, az angol munkanyelvet használva minden partnerország képviselője bemutatta saját országát, hogy ott mi jellemző a falvakra, az aktív öregedésre. Ezekből a beszélgetésekből sokat lehetett tanulni, más kultúrákat megismerni. A rendezvény alatt szakértőktől, vendégelőadóktól hallottunk

A résztvevők egymásnak mesélnek országukról 28 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

előadásokat, csoportmunkában dolgoztunk, prezentációt készítettünk, mely­ben saját falunk fejlesztési tervét dolgoztuk ki. A résztvevők között volt ír, olasz, angol, román, észt, lett, litván, szlovén, finn, svéd, török partner és sok holland önkéntes is. S persze egy magyar is a Magyar Népfőiskolai Társaság képviseletében. A szervezők nagy örömmel és sok kedvességgel fogadtak minket. Kellemes élmény volt számomra, amikor mindenki bemutatta egy hozott tárgyon keresztül

országát. Érdeklődéssel fogadták a piros paprika hazájáról tartott beszámolómat. A műhelymunka tematikája úgy épült fel, hogy miután ismerkedős játékokat játszottunk, három napon keresztül foglalkoztunk a holland „jó gyakorlatokkal”. Ezt nem csak frontális előadás formájában tettük, hanem csoportmunkában, aktívan, beszélgetve. Emellett pedig megnéztük ezeket a helyszínen is: két faluba látogattunk el. Majd a negyedik és ötödik napon csoportokba szerveződve saját falufejlesztési tervet készítettünk, és bemutattuk azt a többi résztvevőnek. A mi csoportunk ebben elmondta, hogy a munka során milyen módszerrel hallgattuk meg egymás véleményét (kerekasztal beszélgetést szervezve) és milyen tervet találtunk ki elképzelt falunk életének felpezsdítésére. Térképet rajzoltunk, képzeletben rendezvényt szerveztünk, ahol a helyiek véleményét kérdeztük, önkéntes telefonon való kapcsolattartást szerveztünk, programokat rendeztünk az idősekre koncentrálva (egészségmegőrzés témakörben, tornaórát, teadélutánt, filmvetítést, tanácsadást). A csoportok el is játszották a terveiket: Az önkéntes munka rendkívül fej­ lett szintű és elterjedt tevékenység Hollandiában. Ugyanakkor a jóléti társadalomban is érzékelhető a gazdasági válság hatása, az állami szerepvállalás

HÍREK, BESZÁMOLÓK

csökkenő tendenciát mutat, mert nem bírják az elöregedő társadalommal járó kiadások finanszírozását. Ezeket a feladatokat az aktív állampolgároknak kell felvállalniuk, s a falvakban különösen nagy szükség van az önkéntesek sze­ repvállalására. Általában kiválasztanak egy koordinátort, aki egy vagy két falut átfog, aki ott él, s az önkéntesekkel tartja a kapcsolatot és szervezi a segítségre, szolgáltatásra szorulók és segítséget adók összekapcsolását. Legyen szó szerelésről, boltba kísérésről vagy egy baráti beszélgetésről. A műhelymunkában meghatároztuk az önkéntesség előnyeit. Ezek az alábbiak: jól mutat az önélet­ rajzban, készségek tanulására ad alkalmat, a társadalmi hasznosság érzését adja, szo-

ciális kapcsolatokat és örömöt nyújt, segíti az önmegvalósítást. Érdekes, hogy Hollandiában valósággal „divat” önkéntesnek lenni, rendkívül elterjedt formája ez a társadalmi felelősségvállalásnak. Próbáltuk körüljárni a kérdést, hogy milyen okai vannak annak, hogy egy-egy országban elterjedtebb az önkéntes munka, mint máshol. Egyik okát ennek a magas életszínvonallal összefüggésben találtuk meg: ott, ahol biztos anyagi fedezetért dolgoznak egy munkahelyen, nagyobb valószínűséggel lesznek önkéntesek szabadidejükben, mint ahol a gyenge életminőség jellemző és több munkahelyen dolgoznak az egyének egyszerre. Emellett hallottunk az aktív életet élő falvakról (vital villages). Ezeknek a

jellemzője, hogy kevés lélekszámmal rendelkeznek, többségében idősebb korosztályok lakják, kevés gyermek van a faluban. Ezért ezeknek foglalkozniuk kell az idős emberekkel, s olyan terveket készíteniük, valamint megvalósítaniuk, melyek a lakókat az ottmaradásra ösztönzik. Ez a falu fejlesztési terve (Village Developement Plan), mely nagy hangsúlyt kapott az egész munkánkban. Ennek lényege, hogy a falu adottságait és lehetőségeit kihasználva, az ott élők igényeire építve fej­ lesztéseket kell megvalósítani a faluban. Egy ilyen terv megvalósításának lépései a következők. Elsőként önkénteseket, agilis, aktív embereket gyűjteni a faluban, akik szeretnének tevékenykedni egy közös célért. Olyan fórumokat létrehozni, ahol az ott lakókkal találkozhatnak az önkéntesek, megkérdezhetik, mire van szükségük a faluban, milyen igényeik vannak a változtatásokat, fejlesztéseket tekintve. Ezt többféle módszer segítségével meg lehet tenni: egyenként felkeresve az embereket, vagy egy közösségi programot meghirdetve, ott megkérdezni véleményüket. Az önkéntesek legtöbbször helyiek, tehát ez az állampolgárok aktivitásán alapuló kezdeményezés. A lehetőségekre és adottságokra építve olyan szolgáltatásokat létrehozni, mely a turisták számára vonzóvá tehetik a falut. A történelemre, hagyományokra építve múzeumot, vagy szolgáltatásokat (boltok, helyi termékek) létrehozni. Az idősek igényeire építve programokat szervezni a közösségi házban. A műhelymunka közben

A műhelymunka helyszíne 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 29

HÍREK, BESZÁMOLÓK

A csoport Burum faluban sétál és beszélget a helyiekkel több önkéntes előadását is hallhattuk arról, ők hogyan kezdték holland kis falujukban a fejlesztéseket. Mindegyik előadásban a közösségi erő kapott nagy hangsúlyt: az ott lakókra és önkéntesek segítségére és erejére építve a leghatásosabb a fejlesztési terv megvalósítása. Erre a fejlesztési tervre azért van szükség, mert sok fiatal a nagyvárosokba költözik a munkalehetőségek és a „pezsgőbb” élet miatt. A falvakban általános jelenség, hogy nincsen bolt vagy egyéb szolgáltatás. Ezt egy olyan rendszerrel oldják meg, mely az Internet segítségével elérhető, ott a termékek megvásárolhatóak, s kiszállítják azokat. A szociális kapcsola-

tokat ezek a falvak úgy segítik elő, hogy közösségi házat hoznak létre, melyben programokat szerveznek. Fontos kezdeményezés továbbá a szomszédsági program, melyben szintén a faluban élőkre építenek: a nyitottságot és a szomszédoknak való segítségnyújtást ösztönzik a polgármesterek aktív közreműködésével. Ellátogattunk két ilyen faluba (Burumba és Poppenwierbe), ahol beszélgettünk a polgármesterekkel, a helyiekkel, s részt vettünk egy délután erejéig a falu életében. Összességében rendkívül pozitív élmény volt a munkában való részvé-

tel. Az egyedüli utazás izgalmai, az angol munkanyelv használata, az ott tapasztalt nyitottság és kedvesség mind hozzájárultak ehhez az élményhez. Nagyon tetszett a munka metódusa: nem csak frontális előadásokon vettünk részt, hanem sok csoportmunkában volt részünk. Ez azért volt hasznos, mert olyan kötetlen beszélgetések voltak ezek, ahol egy adott kérdésre fókuszálva különböző módszerek (játékok) segítségével jó hangulatban ötleteltünk, tapasztalatokat osztottunk meg és így jutottunk eredményre. Rókás Kata

Duplájára emelkedett a Grundtvig költségvetési támogatása Az Európa Parlament Oktatási és Kulturális Bizottsága 2012 november végén megszavazta, az újonnan kialakított Erasmus mindenkinek c. programot, amely a korábbi programcsalád új változata. (neve még változhat) Ebben megmarad a Grundtvig alprogram az eddigi célok szerint és a korábbi méltatlanul kevés támogatás (a 30 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

programok 2%-a) most a háromszorosára 6%-ra emelkedett. Mindebben nagy szerep jutott az Európai Felnőttképzési Szövetség lobbijának is, a jelentéstevő Doris Pack német néppárti képviselő volt, vaki már annyiszor folytatott aktív és sikeres küzdelmet az oktatás támogatásáért, s ezen belül is a felnőttoktatás fejlesztéséért. Az Európa Par-

lament plenáris ülése várhatóan februárban szavazza meg a Bizottság előterjesztését, majd az Európa Tanács és a Bizottsággal közös hármas egyeztetés során alakul ki a jogi szabályozás végleges formája. A program új elnevezésére a YES Europe javaslatot tették, amit a franciák elleneznek, mert szerintük a YES lefordíthatatlan franciára.

HÍREK, BESZÁMOLÓK

Itt írd alá!

* A képet a Cselekedj Most! Szakértők magas szintű munkacsoportja az írástudásról Zárójelentésből vettük

2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 31

PUBLIKÁCIÓK, KIADVÁNYOK

A nemek közötti különbség megszünte­ tése. Cselekedj most! címmel 2012 december közepén jelent meg az OECD ( a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Szervezet) egy új szakkönyve. A nemek közötti különbség nagy hatást gyakorol a gazdasági életre, és nagy veszteségeket okoz az elmaradó termelékenység és életszínvonal tekintetében egyéni és gazdasági vonatkozásban egyaránt. Az OECD új tanulmánya négy fejezet szerint tekinti át, hogyan lehet legjobban megszüntetni a nemek közötti különbséget: 1. Nemek közötti egyenlőség, társadalmi normák és közpolitikák. 2. Oktatás. 3.Foglalkoztatás 4. Vállalkozás. A kötet kulcsfontosságú üzenetei szerint: • a nagyobb nemek közötti egyenlőség az oktatási részvételben erőteljes, pozitív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre • az oktatás és iskola választás terén az előítélet mentes gondolkodást már fiatal kortól kezdve napirenden kell tartani. Például az oktatási stratégiák és anyagok olyan fejlesztése terén, amely pld. növeli a fiúk olvasási elkötelezettségét, a lányokét pedig a matematika és

a tudományok terén. Bátorítani szükséges, hogy a lányok nagyobb mértékben folytassanak tanulmányokat a tudományos, a matematikai felsőoktatási szakok terén, hogy majd ez alapján ke­ ressenek munkát maguknak • a jó és megfizethető gyermekgondozás kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség és a foglalkoztatás terén. De szintén változás kell otthon is abban, hogy a nagy mennyiségű házimunkát és gondoskodást a legtöbb országban a nőkre hagyják. A változást segítő szakpolitikákra van szükség, pld. a munka-

helyi távollétet biztosító szülői gondoskodásba az apákat is egyértelműen be kell vonni. • a támogatási politikába bele kell, tartozzon minden vállalat esetében a nők tulajdonában lévő vállalkozások segítése, nem csak a kezdeti indítás és a kisvállalkozások területén. Biztosítani kell a férfi és női vállalkozók finanszírozásának egyenlőségét is. A könyv angolul és franciául jelent meg Párizsban. ISBN :9789264179370 (PDF) ;és 9789264179363 a nyomtatott változat.

Cselekedj Most!

Szakértõk magas szintû munkacsoportja az írástudásról Zárójelentés, 2012 szeptember A szakértők az EU Bizottsága számára készült szakmai jelentés bevezetőjében összefoglalják mondandójukat: Ez a jelentés fontos: • az államfők számára mivel fogékonnyá teszi őket egy olyan téma iránt, amelynek messze ható következményei vannak a polgárokra és a társadalomra • a kormányok számára, mert fel kell, ismerjék, hogy szakpolitikai fejlesztésük során, a társadalom igen jelentős csoportjai, amelyekre ez az erőfeszítés irányul nagy bajokkal küzdenek az írás és olvasás terén • a szülők és tanárok számára, hogy motiválják a gyermekeket, a fiatalokat és a felnőtteket jól tanuljanak meg írni és olvasni, hogy az örömteljes tevékenységgé válhasson és az egész élet során tudatosítsák annak fontosságát. • az üzlet számára, hogy felismerjék annak motivációs és gazdasági előnyeit a 32 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

foglalkoztatottak írás-olvasás készség fejlesztésében, s következésképpen tegyenek érte. • minden polgár, nő és férfi, lány és fiú számára, hogy felismerjék az írás és olvasás nagymértékben növeli az önbizalmat, a tanulási lehetőségek sokféle formáját és a társadalomban való aktív részvételt teszi hozzáférhetővé. A jövőképünk egy írni-olvasni tudó Európáról: • minden európai polgár megfelelő szin­ ten tud írni, olvasni, s ez által, eléri a vágyait, mint személy, mint családtag, mint foglalkoztatott és állampolgár • a radikálisan fejlesztett írás-olvasás szint­je növeli az innovációk létrejöttét, a prosperitást és a társadalmi kohéziót, mint ahogy a jólétet, társadalmi részvételt és a polgárok foglalkoztathatóságát is.

• az EU tagállamai, mint jogi kötelezettségükre fognak tekinteni arra, hogy meg­ tegyék a szükséges hozzájárulást a vázolt elképzelés megvalósulásához, amely minden korosztályt magába foglal A jövőképünk egy egyszerű felhíváshoz vezet: Cselekedj Most! Forrás: For 1 in 5 Europeans the world is hard to read EU HIGH LEVEL GROUP OF EXPERTS ON LITERACY FINAL REPORT, September 2012 A magas szintű szakértői munkacsoport­ nak tagja volt Dr. Nagy Attila a Magyar Olvasástársaság alapítója is. http://www. hunra.hu/ A teljes dokumentum elérhető: http:// ec.europa.eu/education/literacy/what-eu/ high-level-group/documents/literacy-report.pdf

Magyar Népfõiskolai Társaság 1011 Budapest, Corvin tér 8.

Tel.: 06 (20) 610 05 06

www.nepfoiskola.hu [email protected]