MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

PIPELIFE HUNGÁRIA MÜANYAGIPARI KFT. Debrecen Kishegyesi út. 263 szám

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

Jóváhagyta: Dr. André Mária fogl eü. orvos Készítette:

Nikovics Géza szakértő

Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.01.01.-tól


Munkavédelmi szabál yzat 2014

Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék: ............................................................................................................................. 2 Bevezető rész .................................................................................................................................... 5 A Törvény célja......................................................................................................................... 5 A Törvény hatálya .................................................................................................................... 5 A szabályzat hatálya ................................................................................................................. 5 a) Alanyi hatálya ............................................................................................................ 6 b) Tárgyi hatálya ............................................................................................................ 6 A szabályozás célja................................................................................................................... 6 I. fejezet ............................................................................................................................................ 7 1.0 A munkáltatók és munkavállalók kötelességei és jogai ......................................................... 7 1.1.1 Munkáltató/KFT általános kötelességei .......................................................................... 7 1.1.2 A munkáltató joga ........................................................................................................... 7 1.2.1 Munkavállalók általános kötelességei ............................................................................. 7 1.2.2 A munkavállalók jogai ..................................................................................................... 8 1.3 Alkoholellenőrzés és véralkohol vizsgálat.......................................................................... 8 1.3.1 Ittasság esetére vonatkozó szankciók .......................................................................... 9 II. fejezet ........................................................................................................................................ 10 Szervezeti felépítés ..................................................................................................................... 10 2.0 Munkavédelmi feladatok ...................................................................................................... 11 Általános rész ......................................................................................................................... 11 2.1 Az ügyvezető feladata és jogköre ..................................................................................... 11 2.1.1 Az ügyvezető feladatai ............................................................................................... 11 2.2 Termelési igazgató feladatai ............................................................................................ 12 2.3 Munkavédelmi vezető ....................................................................................................... 12 2.3.1 Munkavédelmi vezető feladatai ................................................................................. 13 2.4 Munkavállalók munkavédelmi feladatai........................................................................... 13 2.4.1. Vezető beosztású munkavállalók munkavédelmi feladati ....................................... 13 2.4.2 Munkavállalók munkavédelmi feladatai.................................................................... 14 III. fejezet ....................................................................................................................................... 15 3.0 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei ........... 15 3.1 A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak célja ( ld. orvosi vizsgálatok rendje) .. 15 3.2 Az orvosi vizsgálatról távolmaradás vagy alkalmatlanság .............................................. 15 3.3 Foglalkoztatás egészségügyi feltétele............................................................................... 15 3.4 Előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat .......................................................... 16 3.5 Időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat ........................................................ 16 3.6 Rendkívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges ...................................... 16 3.6.1 Soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezése ............................................... 16 3.7 Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok nyilvántartása ............................................ 17 3.8 Sérülékeny csoportok alkalmassági feltételei ................................................................... 17 3.9 Alkalmasság meghatározása ............................................................................................ 17 2 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



3.10 Záró vizsgálat ................................................................................................................. 17 3.11 Az Üzemnél munkakörönkénti alkalmassági vizsgálatok gyakorisága .......................... 17 IV. fejezet ....................................................................................................................................... 18 4.0 Munkavédelmi oktatás ......................................................................................................... 18 4.1 Az oktatás nyilvántartása ................................................................................................. 18 4.2 A munkavédelmi oktatás fajtái ......................................................................................... 18 4.3 Előzetes munkavédelmi oktatás ........................................................................................ 19 4.3.1 Elméleti oktatás tárgya.............................................................................................. 19 4.3.2 Gyakorlati oktatás tárgya.......................................................................................... 19 4.4 Ismétlő oktatás.................................................................................................................. 19 4.5 Rendkívüli (soron kívüli) oktatás...................................................................................... 20 4.6 Az oktató kötelessége ........................................................................................................ 20 4.7 Külső munkavállalók munkavédelmi oktatása ................................................................. 20 V. fejezet ......................................................................................................................................... 21 5.0 A munkahelyekre és a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ....................................... 21 5.1 Általános szabályok .......................................................................................................... 21 5.2 Szervezett társadalmi munka, rendezvény ........................................................................ 24 5.2 Képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei ....... 24 5.3 Kockázatértékelés ............................................................................................................. 24 5.4 Dohányzásról, dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó előírások ................................... 25 VI. fejezet ....................................................................................................................................... 26 6.0 A munkavédelmi eljárások rendje ........................................................................................ 26 6.1 Üzembe helyezés, használatbavétel .................................................................................. 26 6.1.1 Veszélyesség meghatározása ..................................................................................... 26 6.2 Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni ................................................................. 26 6.3 Munkavédelmi minőségtanúsítás és minősítés ................................................................. 26 6.4 Karbantartási előírások ................................................................................................... 27 6.5 Műveleti utasítások elkészítésének rendje ........................................................................ 27 6.6 Használati utasítások ....................................................................................................... 27 6.7 Időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok ................................................................. 27 6.7.1 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat ............................................................... 27 6.8 Kéziszerszámok ellenőrzése.............................................................................................. 28 6.9 Munkavédelmi ellenőrzések rendje .................................................................................. 28 VII. fejezet ...................................................................................................................................... 29 7.0 Egyéni védőfelszerelés juttatási rend ................................................................................... 29 7.1 Védőeszköz, védőruha ...................................................................................................... 29 7.1.1 Védőeszközök juttatási rendjének általános szabályai .............................................. 29 7.1.2 Védőeszközzel ellátandók köre .................................................................................. 31 7.2 A védőeszköz ellátás meghatározása................................................................................ 31 7.3 Ellátás szabályozása ........................................................................................................ 32 7.3.1 A védőeszköz cseréje ................................................................................................. 33 7.4 Védőeszközök használatának ellenőrzése......................................................................... 33 7.5 A védőeszköz beszerzése, alkalmazhatósága .................................................................... 33 7.5.1 Megrendelés, beszerzés ............................................................................................. 34 7.6 Védőeszközökkel kapcsolatos oktatás............................................................................... 34 3 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



7.7 Védőeszközök karbantartása, vizsgálata, cseréje, selejtezése.......................................... 35 7.8 Védőeszközök juttatásának meghatározása munkakörönként .......................................... 35 7.9 Védőital juttatási rend ...................................................................................................... 35 7.10 Tisztálkodási eszközök és szerek, bőrvédő és bőrápoló készítmények juttatási rendje .. 36 7.11 Elsősegélynyújtás rendje ................................................................................................ 36 VIII. fejezet .................................................................................................................................... 38 8.0 Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása................................................ 38 8.1 Munkabaleset fogalma ..................................................................................................... 38 8.2 Fontosabb teendők munkabaleset esetén ......................................................................... 38 8.2 Súlyos munkabaleset ........................................................................................................ 38 8.3 Az ügyvezető kötelessége súlyos balesetet esetén ............................................................. 38 8.4 Munkabalesetek kivizsgálása ........................................................................................... 39 8.5 Teendők munkabaleset esetén, ha az kiküldetés során következett be ............................. 40 8.5.1 Külföldi kiküldetés esetén .......................................................................................... 40 8.5.2 Belföldi kiküldetéskor ................................................................................................ 40 8.6 Foglalkozási megbetegedés, annak bejelentése, kivizsgálása .......................................... 40 8.7 Munkabaleset esetén a kártérítésre vonatkozó szabályok ................................................ 41 Záró rendelkezések:................................................................................................................ 41 IX. fejezet ....................................................................................................................................... 42 Mellékletek ................................................................................................................................. 42 Egyéni védőeszközök juttatási rendje.(1. melléklet) ................................................................... 42 Orvosi vizsgálatok rendje (2. melléklet) ..................................................................................... 42

4 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



Bevezető rész Az PIPELIFE KFT. (továbbiakban: KFT) egészére vonatkozó Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) alapját a munkavédelemről megalkotott 1993. évi XCIII. Törvény (továbbiakban: Törvény) és a végrehajtásáról szóló többször módosított 5/1993.(XII.26.) MüM. rendelet képezi, mely az alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az állam, a munkáltatók, a munkavállalók feladatait, jogait és kötelezettségeit.

A Törvény célja Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, a munkát végzők egészségének megóvása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket.

A Törvény hatálya Kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában működik. A munkavédelem alapszabályait a Törvény, a részletes szabályokat jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok tartalmazzák. A biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre vonatkozó követelmények megvalósításának módját a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a munkáltató határozza meg. A biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását a felügyeleti szerv – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága – segíti és ellenőrzi:.. A munkavédelem ágazati feladatait a tevékenység szerint illetékes miniszter látja el. A Törvény biztosítja az érdekegyeztetést, a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit.

A szabályzat hatálya A munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben foglaltak alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek az KFT telephelyén belüli megvalósítását jelen szabályzat írja elő. A szabályzat hatálya kiterjed az ügyvezető által üzemeltetett, és bérelt létesítmények területére és az ügyvezető munkavállalóira, továbbá szükséges mértékben az üzemeltetett, és bérelt létesítmények területén tartózkodó egyéb személyekre. A jelen szabályzat alkalmazása kötelező az Üzem valamennyi munkavállalójára, legyen az teljes vagy részmunkaidős jogviszony, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyban álló személyekre; vállalkozókra, kivitelezőkre.




a) Alanyi hatálya A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Üzemmel munkaviszonyban (fő- és másodállás, mellék- és részfoglalkozás) és munkavégzésre irányuló egyéb (munkaviszonyban, közszolgálati, tanulói és hallgatói) jogviszonyban álló személyekre, és a telephelyeken tartózkodó ügyfeleire. A Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az KFT munkavállalóinak más céghez történő kirendelése esetén is. Ebben az esetben az érintett cég munkavédelmi szabályzatának, vagy egyéb előírásainak rendelkezéseit is be kell tartani. b) Tárgyi hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed az KFT – használatában, bérleményében lévő állandó vagy ideiglenes – létesítményeire, munkahelyeire, munkaeszközeire, alkalmazott technológiájára, az KFT érdekében végzett mindennemű szervezett munkavégzésére. A Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az KFT területén más cég által végzett munkák esetében is, vonatkozó előírásait és a betartásukért felelős személyt a munkavégzés feltételeit rögzítő írásos megállapodásban (szerződésben) kell meghatározni. A Szabályzat előírásaival azonos és kötelező érvényű munkavédelmi utasításnak kell tekinteni az KFT által kidolgozott szolgálati, technológiai, kezelési, karbantartási és műveleti utasításokat. A Szabályzat rendelkezéseinek alkalmazásával, illetve értelmezésével kapcsolatos állásfoglalásra az Ügyvezető jogosult. A Szabályzat előírásaitól eltérő, vagy azzal ellentétes munkavédelmi tárgyú utasítás, rendelkezés érvénytelen. A Szabályzatban nem rögzített kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, szabványok, stb. előírásai szerint kell eljárni.

A szabályozás célja Egységes szerkezetbe foglalva határozza meg az KFT munkavédelmi követelményeit, a szervezeti egységek, a társaságok, az alkalmazottak, és egyéb jogviszonyban álló dolgozók kötelességét, felelősségét és jogait. Az KFT által használt telephelyeken található szellemi és anyagi javakban, ideértve az ideiglenesen az KFT birtokában vagy kezelésében lévő idegen dolgokat is, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósítása, a dolgozók egészségének megóvása, a balesetek és ezzel a szándékos vagy gondatlan károkozás megelőzése, a bekövetkezett kár mértékének csökkentése, valamint a munkavégzés zavartalanságának biztosítása. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. számú törvény (továbbiakban: Mvt) alapján jelen Munkavédelmi szabályzatban határozom meg az KFT munkavédelemmel kapcsolatos feladatait. A Munkavédelmi Szabályzat összefoglalja azokat az utasításokat, tevékenységeket, tudnivalókat, magatartási szabályokat és egyéb kötelezettségeket, amelyek a fenti célok elérésével szoros kapcsolatban állnak. Útmutatást nyújt, felelősségeket és kötelezettségeket állapít meg a vezetők és a dolgozók, illetve a létesítményekben ideiglenesen tartózkodó, idegen, külső személyek számára. 6 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



I. fejezet 1.0 A munkáltatók és munkavállalók kötelességei és jogai 1.1.1 Munkáltató/KFT általános kötelességei             

a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez a személyi, tárgyi feltételek biztosítása, a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személy, személyek biztosítása, a munkahelyi kockázatértékelés elkészítése, a szükséges utasítások kellő időben történő megadása a munkavállalók részére, a munkakörülmények rendszeres ellenőrzése (meg kell győződni a vonatkozó munkavédelmi rendelkezések maradéktalan végrehajtásáról), a munkavállalók részére a munkavégzéshez szükséges biztonságos munkaeszközök biztosítása, új technológia bevezetése előtt az egészségre és biztonságra kiható következményekről a munkavállaló tájékoztatása, biztonságos munkavégzést veszélyeztető körülmény fennállása esetén haladéktalan kivizsgálás és a szükséges intézkedések megtétele, közvetlen veszély esetén a munkavégzés leállítása, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendeletekben meghatározott intézkedések megtétele, a munkavégzéshez szükséges védőeszközök biztosítása, szükség szerinti pótlása munkavállalók munkavédelmi oktatása, munkavállalók előzetes, időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatának biztosítása gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatának munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező szakemberekkel történő elvégeztetése, az ehhez szükséges pénzfedezet biztosítása.

1.1.2 A munkáltató joga Az egészséges, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása mellett jogosult megkövetelni az előírások teljes körű betartását, szabálysértés esetén jogszerűen eljárni.

1.2.1 Munkavállalók általános kötelességei     

A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban: alkoholtól, gyógyszertől, narkotikumtól nem befolyásoltan, kipihenten, egészségesen, a munka végzésére vonatkozó szabályok, megtartásával végezhet munkát. a munkavégzéshez biztosított munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően, az utasításban előírtak szerint használni, a meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni, az egyéni védőfelszerelést (védőeszköz, védőruha) rendeltetésének megfelelően használni, tisztításáról a tőle elvárható módon gondoskodni, a munkavégzéshez az egészséget, testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, munkaterületén a fegyelmet, rendet, tisztaságot megtartani, 7

Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től


     


munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni, a részére előírt előzetes, időszakos munkaköri alkalmassági orvosi, meghatározott körben pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni, a munkavégzés közben észlelt veszélyt, üzemzavart, rendellenességet tőle elvárható mértékben megszüntetni, vagy felettesétől erre intézkedést kérni, balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni felettesének. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során.

1.2.2 A munkavállalók jogai A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától:  a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi, tárgyi feltételeinek biztosítását,  a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását. A munkavállaló ugyanakkor jogosult megtagadni a munkavégzést:  ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.  ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Az említettek szerinti veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetőleg hiánya.

1.3 Alkoholellenőrzés és véralkohol vizsgálat A 1.2 pont egyes bekezdése érvényesítése érdekében szükség esetén alkoholellenőrzésnek van helye, amelyre jogosultak:    

az ügyvezető az termelési igazgató a műszakvezető a munkavédelmi vezető

Ha a dolgozó az alkoholellenőrzés elvégzését megtagadja, akkor a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi és fegyelmi vétséget követ el, a további munkavégzéstől el kell tiltani, és felelősségre kell vonni. Az ellenőrzést a rendeletnek megfelelően bizonylatozni kell 16/1986. (XII.17.) EüM rendelet szerint. Ha az alkoholellenőrzést nem jogosult személy rendeli el, az megtagadható. Alkoholellenőrzés tartható egyes dolgozóknál annak szükségét látva, szúrópróbaszerűen, illetve öszszes dolgozónál szűrésszerűen. A szükséges alkoholszondákat az ügyvezető biztosítja. Amennyiben az alkoholellenőrzés eredménye pozitív, ezáltal a dolgozó fegyelmi vétséget követ el.




1.3.1 Ittasság esetére vonatkozó szankciók  

Ha a dolgozónál ez első esetben fordult elő fel kell menteni a munkavégzés alól és haza kell küldeni. A kieső munkaidőt igazolatlan távollétnek tekintendő, arra munkabér nem számolható el. Ha a dolgozónál ismétlődő a munkavégzés közbeni alkoholfogyasztás, akkor a munkaviszonyát fegyelmi határozattal azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

Ha a dolgozó az alkoholellenőrzés pozitív eredményét vitatja, a kérdés eldöntése érdekében véralkohol vizsgálatot kérhet. Ha a dolgozó az előző bekezdésben említett jogával él, akkor a vér levételét a foglalkozás egészségügyi szolgálat orvosa végzi. A munkáltató köteles gondoskodni a „véralkohol- vizsgálati doboz”-ról és a levett vér megfelelő laboratóriumba való eljuttatásáról. A véralkohol vizsgálatért a jogszabály által felszámítható díj megfizetése a dolgozót terheli abban az esetben, ha a vizsgálat eredménye pozitív.




II. fejezet Szervezeti felépítés

2014-06-20 állapot 10 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



2.0 Munkavédelmi feladatok Általános rész Az KFT ben vezetői munkakört betöltők jog- és hatáskörét, illetve a szervezeti egységek feladatkörét a Szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, munkavédelmi feladatait ezen fejezet határozza meg. Az KFT-ben folyó, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért az ügyvezető, betartásukért a munkát irányító közvetlen vezető (termelési igazgató műszakvezető,) a felelős. Az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint a) PIPELIFE HUNGÁRIA MÜANYAGIPARI KFT. b) Debrecen Kishegyesi út. 263 szám (ágazati jele: 2221 ) a “I”/c. veszélyességi osztályba tartozik. A veszélyességi osztálynak megfelelően (ágazati jele: 22)

2.1 Az ügyvezető feladata és jogköre Az ügyvezető, mint egyszemélyi felelős gondoskodik, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. sz. törvény szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények megszervezéséről, az ehhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosításáról. Felelős a munkavédelmi rendelkezések betartatásáért. Az ügyvezető, a fenti feladatok megvalósítását a felelősségének meghagyása mellett, döntési és ellenőrzési jogkörét fenntartva a munkavédelmi vezető hatáskörébe utalja. Az ügyvezető rendszeresen beszámoltatja a munkavédelmi vezetőt a munkavédelmi helyzetről. Felelősségi körén belül:    

az Üzem munkabiztonsági helyzetéről rendszeresen, legalább évente beszámoltatja a közvetlen szakmai irányítása alá tartozó munkavédelmi vezetőt; a munkavédelmi előírások megszegőivel szemben a Munka Törvénykönyv előírásai szerinti hátrányos jogkövetkezmény(eke)t kiszabja; kijelöli a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó, biztonsági felülvizsgálatokat végző személyt, illetve külső céget; a jogtanácsos szakvéleménye alapján dönt a munkabalesetekből eredő esetleges kártérítések mértékéről.

2.1.1 Az ügyvezető feladatai  Az Ügyvezető gondoskodik:      

a védőeszközökről, védőruházatról, tisztálkodó szerekről, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról, elsősegélynyújtó személyéről, felszerelésekről, a tűzoltó és mentőeszközökről, az oktatásról, továbbképzésről, a műszaki dokumentáció és szakirodalom biztosításáról, 11




 biztosítja a munkavédelmi szervezet működésének költségeit.  Ha magyarul nem tudó munkavállalót alkalmaz, akkor a magyarul nem tudó munkavállaló által értett nyelven is kell biztosítani a dokumentációkat. (Biztonsági Adatlapok, gépek kezelési, karbantartási dokumentációja)  A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben foglaltaknak megfelelően minőségileg illetve szükség esetén mennyiségileg értékelteti a munkavállaló egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalót érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.  Megköveteli a létesítésben közreműködőktől, hogy írásban nyilatkozzanak arról, hogy a létesítés a munkavédelmi követelményeknek megfelelően történt (kivitelezői, villamossági szabványossági nyilatkozat stb.).  Gondoskodik arról, hogy új munkahely lésítésénél a foglalkozás egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi előírások maradéktalan teljesítéséhez az anyagi eszközök rendelkezésre álljanak.  Biztosítja az Üzem részére az egészséges és biztonságos munka elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót.  A felvételre kerülő munkavállalók egészségügyi megfelelősségéről előzetes, a továbbiakban időszakos orvosi vizsgálat alapján meggyőződik, és ennek megfelelően alkalmazza az adott munkakörben.  Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti Az Üzem a sérülékeny csoportjára vonatkozó foglalkoztatási előírások betartását.

2.2 Termelési igazgató feladatai  az irányításuk alá tartozó területen gondoskodnak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek megvalósításáról, és ellenőrzik az ezzel kapcsolatos követelmények teljesítését;  a munkavédelmi előírások betartásáért és betartatásáért személyileg felelősek;  gondoskodnak a Megbízási szerződésben meghatározott munkavédelmi feladatok maradéktalan végrehajtásáról, azok megtörténtét rendszeresen ellenőrzik.

2.3 Munkavédelmi vezető Munkabiztonsági szaktevékenység munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása: Az Üzem a 1993. évi XCIII. tv. és a végrehajtására kiadott többször módosított 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében A rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel köteles alkalmazottjaként vagy szerződéses jogviszonyban munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni.  A munkavédelmi szakember közvetlenül az ügyvezetőnek felel.  A munkavédelmi vezető az ellenőrzések során feltárt hiányosságok alapján javaslatot tesz a munkavédelem helyzetének javítására.  Irányítja és szervezi az Üzem munkavédelmi tevékenységét, szakmai segítséget nyújt az ügyvezetőnek illetve a vezető beosztású munkavállalóinak.




2.3.1 Munkavédelmi vezető feladatai              

közreműködik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében, a foglalkozás-egészségügyi megbízottól kapott információk alapján nyilvántartja a foglalkozási baleseteket, egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének szabályozását elkészíti, munkabalesetek kivizsgálását elvégzi, ellenőrzi a hasonló balesetek megelőzésére hozott intézkedések végrehajtását, gondoskodik arról, hogy a sérült a baleseti jegyzőkönyvet és a kárigény bejelentőlapot megkapja, elbírálja az ügyvezetővel karöltve a munkabalesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos kártérítési igényeket, megszervezi a gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatát, részt vesz a veszélyes gépek, berendezések, üzembe helyezési eljárásán és elkészíti a jegyzőkönyvet. részt vesz a gépek, berendezések és technológiák kezelési utasításának elkészítésében, a munkavédelmi szaktevékenység körébe tartozó feladatokat ellátja, elkészíti az Üzem tevékenységének megfelelő munkavédelmi oktatás tematikáját, gondoskodik dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos észrevételeinek érdemi elbírálásáról a feltárt, illetve tudomására jutott munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére az ügyvezetőnk írásban javaslatot tesz, figyelemmel kíséri a hivatalos közlönyökben, a szaksajtóban a munkavédelemmel kapcsolatos rendeletek, szabványok megjelenését, módosítását, kiegészítését és hatálytalanítását.

2.4 Munkavállalók munkavédelmi feladatai 2.4.1. Vezető beosztású munkavállalók munkavédelmi feladati  

      

Gondoskodik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Munkavédelmi Törvény, valamint a Szabályzat munkaterületére vonatkozó előírásainak betartásáról. A tudomására jutott rendellenességet, illetve munkaegészséget veszélyeztető és nem biztonságos munkavégzésével kapcsolatos bejelentést megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket, értesíti az érintetteket és közvetlen veszély esetén leállítja a munkavégzést. Az új, belépő munkavállalók munkavédelmi oktatásában részt vesz, megtartja a gyakorlati oktatást. Képernyő előtti munkavégzésnek minősülő munkavégzés esetén betartatja, és betartatja az óránként 10 perces szüneteket. Biztosítja a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniai állapotát, a szükséges tisztaságát, karbantartását, pótlását. Rendszeresen ellenőrzi az elsősegélynyújtó doboz feltöltöttségét. Hiányosság esetén gondoskodik a feltöltésről. Rendszeresen ellenőrzi a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket és használtatja azokat. A dohányzási tilalmat betartja, illetve betartatja. Az időszakos orvosi vizsgálatra elküldi a vezetése alatt munkát végző munkavállalókat. 13



      


Azt a munkavállalót, aki önhibájából nem, illetve felszólítás ellenére sem vesz részt az előírt időszakos orvosi vizsgálaton, annak megtörténtéig a további munkavégzéstől eltiltja. Gondoskodik az általa irányított munkahelyek rendjéről és tisztaságáról. A munkavállalók egészségét, vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén, a munkavégzést azonnal beszünteti, a munkahelyet azonnal elhagyatja. Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót bízza meg a munka irányításával, s ezt tudomására hozza a többieknek. A munkabaleset esetén a körülmények rögzítésénél részt vesz azok munkabaleseti naplóba történő bevezetésénél. Részt vesz a baleset okainak feltárásába. Súlyos baleseteknél azonnal intézkedik a gép leállításáról, a sérült elsősegély nyújtásáról, értesíti a mentőszolgálatot, rendőrkapitányságot, ügyvezetőt és a munkavédelmi vezetőt. Gondoskodik a helyszín biztosításáról.

2.4.2 Munkavállalók munkavédelmi feladatai  Meg kell ismernie az általa végzett munka veszélyeit, az általa használt gépek kezelési, karbantartási utasítását.  Minden munkakezdés előtt ellenőrzi az általa használt gépeket, berendezéseket, hogy kielégítik-e a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit.  Rendellenesség észlelése esetén a munkát megszakítja, a gépet leállítja a hibát a tőle várható módon megszüntet, nagyobb üzemzavart a felettesének jelenti.  Gépen semmiféle átalakítást nem végezhet, védőberendezést, védőburkolatot nem távolíthat el.  A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés érdekében a részére kiadott egyéni védőeszközöket használja.  A vegyi anyag felhasználása előtt, meg kell ismernie az illető veszélyes anyag, készítmény Biztonsági Adatlap tartalmát.  Ha a Biztonsági Adatlap a vegyszer használatához védőeszközt ír elő, akkor a felhasználás megkezdése előtt, azt használnia kell.  Gondoskodik munkahelyek rendjéről, tisztaságáról a közlekedési utak szabadon hagyásáról.  Tűzveszélyes folyadékok tárolása esetén betartja a tárolásra vonatkozó tűzvédelmi előírásokat.  A vegyszerek tárolásánál a vegyszerek Biztonsági Adatlapjai által előírt tárolási feltételeket betartja.  A dohányzási tilalmat betartja.  Az előírt továbbképzéseken, oktatásokon köteles részt venni.  A részére előírt orvosi alkalmassági vizsgálaton kötelező megjelennie.




III. fejezet 3.0 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei 3.1 A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak célja ( ld. orvosi vizsgálatok rendje) Orvosi megállapítása annak, hogy a dolgozó: egészségügyi szempontból alkalmas-e a választott (kijelölt, gyakorolt) munkakörben egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélkül a munka végzésére. Esetleges betegsége a munka ellátása során nem idézhet-e elő saját személyével vagy dolgozó társaival kapcsolatban baleseti veszélyt vagy fertőzést. Ha megváltozott a munkaképessége, milyen munkakörben és milyen feltételek mellett foglalkoztatható. A járványügyi érdekből kiemelt munkaköröknél nem szenved-e bizonyos fertőző betegségekben, illetve nem hordozza-e szervezetében és nem üríti-e szervezetéből a fertőző betegségek kórokozóit anélkül, hogy saját maga ilyen fertőző betegség valamely szakában lenne, nem szenved-e olyan betegségben, amely miatt gyógykezelésre vagy gondozásra van szükség.

3.2 Az orvosi vizsgálatról távolmaradás vagy alkalmatlanság Csak az a munkavállaló alkalmazható, aki az előzetes munkaköri alkalmassági orvos vizsgálat alapján alkalmasnak minősül az adott munkakör betöltésére. Nem alkalmazható, aki az orvosi vizsgálaton nem vesz részt, vagy orvosi vélemény alapján a munkakör betöltésére alkalmatlannak bizonyul. Az a dolgozó, aki a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleménye szerint a megjelölt munkakör betöltésére alkalmatlan, abban a munkakörben tovább nem foglalkoztatható. Ebben az esetben, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleményével egyidejűleg, közvetlen vezetője vagy az ügyvezető a dolgozóval közölni tartozik a jogorvoslat helyét és módját. Ha a dolgozó vagy a munkáltató az elsőfokú egészségügyi szerv (foglalkozás-egészségügyi szolgálat) véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény közlésétől a mindenkori jogvesztő határidőn belül kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálását. A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az elsőfokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni. A másodfokú egészségügyi szerv véleménye végleges. Az alkalmatlanság, illetve az ideiglenes alkalmasság okát a dolgozóval a vizsgálatot végző orvosnak minden esetben ismertetnie kell, azt a munkáltatóval azonban csak a vizsgált dolgozó írásbeli hozzájárulásával közölheti. Az orvosi vizsgálatok megtörténtét a munkavédelmi vezető és az ügyvezető ellenőrizheti. Az a munkahelyi vezető, aki orvosi vizsgálat nélkül vagy érvénytelen vizsgálatokkal dolgozókat foglalkoztat fegyelmi vétséget követ el. A foglalkozás-egészségügyi orvos az ügyvezetőt értesíti, ha a dolgozó az orvosi vizsgálatra való felszólításnak nem tett eleget.

3.3 Foglalkoztatás egészségügyi feltétele 

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,  foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,  mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult, 15 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től





az egészségügyi megfelelőségről előzetes és külön jogszabályban meghatározott munkakörben időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

3.4 Előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat Előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges: a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt munkavállalónál, a munkába lépés előtt. b) a munkavállaló munkakör változtatása esetén, ha  fizikai munkát végez  fiatalkorú  a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót új munkakörben vagy munkahelyén a korábbinál nagyobb vagy eltérő megterhelésnek lesz kitéve  két hetet meghaladó külföldi munkavégzés előtt  a foglalkozás egészségügyi szolgálat kezdeményezésére, c) a gépjárművezetőknél pályaalkalmassági vizsgálatot kell elvégeztetni. Bér és munkaügy a Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat nyomtatvánnyal küldi a munkavállalót előzetes alkalmassági orvosi vizsgálatra, melynek kitöltésénél figyelembe veszi a munkakör sajátosságait és megadja a felmerülő kockázati tényezőket. A bér és munkaügy a munkavállaló alkalmassági vizsgálatát igazoló nyomtatványát köteles megőrizni (titkárság) és azt az illetékes ellenőrző szervnek ellenőrzés során bemutatni.

3.5 Időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat A munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása végett a munkavállalónak időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venni A foglalkozás egészségügyi szakember a 2. melléklet szerinti gyakorisággal határozta meg az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot.

3.6 Rendkívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges     

Ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően, a munkavállaló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenségét követően ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved, ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt 6 hónapot meghaladóan szünetel.

3.6.1 Soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezése Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet:  a foglalkozás egészségügyi orvos  a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja  munkavédelmi hatóság felügyelője 16 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től


 


a munkáltató (ügyvezető) a munkavállaló

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat után a további foglalkoztatásáról az orvosi vélemény alapján kell dönteni, ezáltal az egészségi állapotának megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, illetve foglalkoztatását meg kell szüntetni, amennyiben alkalmatlan a megjelölt munkakör betöltésére.

3.7 Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok nyilvántartása Az előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokról a munkahelyen nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a titkárság vezeti, feladata az előző vizsgálat érvényességi idejének lejárta előtt felhívni a munkavállaló figyelmét az időszakos orvosi vizsgálat esedékességére. A munkavállaló köteles határidőn belül vizsgálatra jelentkezni, az orvosi véleményről szóló igazolást a nyilvántartásért felelős személynek leadni.

3.8 Sérülékeny csoportok alkalmassági feltételei  Nő és fiatalkorú nem foglalkoztatható olyan munkakörben, ill. munkakörülmények között, amelyben a munkavégzés az egészségét, testi épségét károsan befolyásolhatja, vagy az utódokra fokozott veszélyt jelent.  Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására.  A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végezheti.  A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerint illetékes foglalkozás egészségügyi szakellátó hely (dr. Ticz Irén) végzi.

3.9 Alkalmasság meghatározása Az alkalmassági vizsgálatban meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, munkafeladatra:  alkalmas  nem alkalmas  ideiglenesen nem alkalmas (itt meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját) A véleményt az „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a munkáltatóval. A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon végző orvos „Munkáltató egészségügyi törzslapja” elnevezésű nyomtatványt állít ki.

3.10 Záró vizsgálat PIPELIFE Kft. - nél a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalónak a következő esetekben kell záró orvosi vizsgálaton részt venni. 85 dB feletti zajban foglalkoztatott munkavállalónál

3.11 Az Üzemnél munkakörönkénti alkalmassági vizsgálatok gyakorisága Az Üzem minden munkakörében évenként kell részt venni az orvosi alkalmassági vizsgálaton (lásd 2. orvosi vizsgálatok rendje) 17 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



IV. fejezet 4.0 Munkavédelmi oktatás A munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkavállaló elsajátítsa, bővítse és korszerűsítse a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket. A munkavédelmi oktatások megtartásáért az ügyvezető felelősségének fenntartása mellett a munkavédelmi vezető a felelős. Munkavédelmi oktatásban kell részesíteni minden munkavállalót:  munkaviszony létesítésekor, vagy hat hónapot meghaladó távollét után  munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor,  új technológiai, vagy vizsgálati módszer bevezetésekor,  új munkaeszköz üzembe helyezésekor,  halálos, csonkolásos vagy egyéb súlyos baleset esetén. Egészségi ártalommal és baleseti veszéllyel járó munkakörökben foglalkoztatott fizikai és nem fizikai munkavállalókat évenként ismételt munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.  A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell megtartani. Az oktatás időtartamát úgy kell meghatározni, hogy ezen idő alatt a munkavállalónak el kell sajátítania a munkavégzéshez szükséges, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, meg kell ismernie a vonatkozó szabályokat, utasításokat, információkat, ismernie kell a kezelendő gép, munkaeszköz, műszer, berendezés működését, kezelési szabályait, a baleseti veszélyeket, a baleset megelőzésének módját, a védőberendezéseket, védőeszközöket és azok alkalmazását.  Azok részére, akik a munkavédelmi oktatásokon menthető okból nem vettek részt, pótoktatást kell tartani. Kivéve az előzetes (új dolgozók) munkavédelmi oktatása, amelynek hiányában a munka nem kezdhető meg.  (A munkavédelmi oktatás valamennyi dokumentumát 5 évig meg kell őrizni.)  A munkavédelmi oktatás tényét hitelt érdemlő módon naprakészen munkavédelmi oktatási naplóba vagy oktatási dokumentációba kell nyilvántartani.

4.1 Az oktatás nyilvántartása Az oktatás nyilvántartásának (Munkavédelmi Oktatási Napló) a következőt kell tartalmaznia:  az oktatás időpontját és időtartamát (év, hó, nap, órától - óráig,)  az oktatás tárgyát szövegesen vagy hivatkozva rendeletre, szabványra, biztonsági szabályzatra, oktatási tematikára,  az oktatás jellegét (előzetes, rendkívüli, időszakos),  az oktatást végző nevét, munkakörét, aláírását,  a munkavállaló nevét, beosztását, sajátkezű aláírását,  a beszámoltatás formáját.

4.2 A munkavédelmi oktatás fajtái   

előzetes, elméleti, gyakorlati, ismétlődő, rendkívüli.




4.3 Előzetes munkavédelmi oktatás  

Valamennyi új és velük egy tekintet alá eső dolgozót a munka megkezdése előtt általános elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az elméleti oktatáson foglalkozni kell a munkakörrel összefüggő és az alapvető általános munkavédelmi kérdésekkel. A gyakorlati oktatásnál a konkrét munkavégzést kell ismertetni, különös tekintettel az esetleges veszélyforrásokra (veszélyes anyagok, berendezések kezelése stb.), a védőfelszerelések használatára, az elsősegélynyújtásra.

4.3.1 Elméleti oktatás tárgya  munkavállalók munkavédelmi jogai és kötelezettségei,  munkabaleset fogalma,  munkabalesetek fajtái,  baleset során lévő teendők,  súlyos balesetek,  balesetek kivizsgálása,  munkavállalók kártérítési igénye,  alkoholszondás vizsgálatok rendje,  egyéni védőeszközök használata,  MVSZ. idevonatkozó előírásai,  Biztonsági Szabályzat (Emelőgép Biztonsági Szabályzat, Hegesztési Biztonsági Szabályzat), jogszabály az adott területre. 4.3.2 Gyakorlati oktatás tárgya  az adott munkavégzésre és munkahelyre vonatkozó konkrét munkavédelmi előírások,  a munkavégzéshez szükséges gépek, berendezések üzembe helyezése, indítása, leállítása és vészleállítók használata, veszély estén történő teendők  gépek, berendezések főkapcsolói, áramtalanítási lehetőségek,  üzem, műhely áramtalanítása,  gépek kezelési utasítása,  munkahelyi közlekedés, anyagtárolás,  munkahely rendje,  egyéni és kollektív védőeszközök,  elsősegélynyújtás lehetősége,  ki és bejáratok, menekülési útvonalak,  a veszély, baleset és tűz jelzésének módja,  anyagmozgatás. Az új dolgozókkal azonos módon kell eljárni:  hat hónapot meghaladó távollét után;  munkakör változtatásánál;

4.4 Ismétlő oktatás   

Az ismétlő oktatást évenként egyszer kell tartani. Ha az ismétlő oktatáson a dolgozó neki felróható okból nem jelenik meg, az oktatás pótlásáig a munkavégzéstől el kell tiltani. Az ismétlő oktatások megtörténtét az ügyvezető ellenőrzi.




4.5 Rendkívüli (soron kívüli) oktatás   

Rendkívüli esemény után (baleset, veszélyhelyzet stb.) a tanulság levonása és a hasonló esetek megelőzése érdekében azonnali oktatást kell tartani az érintett dolgozók bevonásával, új technológiai, vagy vizsgálati módszer bevezetésekor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor.

A rendkívüli oktatást elrendelheti:  Az Ügyvezető, termelési igazgató és a munkavédelmi vezető,  munkavédelmi hatóság felügyelője.

4.6 Az oktató kötelessége  

Az oktatónak meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátította és azt a gyakorlatban alkalmazni is tudja. Amíg ez kellő eredménnyel nem történik meg, a dolgozó csak felügyelet mellett foglalkoztatható. Az oktatás tényét az erre a célra rendszeresített Munkavédelmi Oktatási Naplóban dokumentálnia.

Az ügyvezető döntése alapján a munkavédelmi oktatást az alábbi személy(ek) tarthatják:  az ügyvezető,  termelés igazgató  munkahelyi vezető  a munkavédelmi vezető.

4.7 Külső munkavállalók munkavédelmi oktatása Az Üzem. területén munkát végző, de nem az Üzem állományába tartozó munkavállalók oktatásáról a dolgozó munkáltatója köteles gondoskodni, ugyanakkor az érintett köteles megadni a helyi sajátosságoknak megfelelő előírásokat. Erről írásos megállapodásban, szerződésben kell rendelkezni. A helyi veszélyforrások ismertetésének a tényét a Munkavédelmi Oktatási Naplóban kell rögzíteni.




V. fejezet 5.0 A munkahelyekre és a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 5.1 Általános szabályok              

   

A dolgozók kötelesek munkahelyükön biztonságos munkavégzésre képes állapotban megjelenni, és munkát végezni. A munkavállalót csak olyan munkával szabad megbízni, amely végzéséhez a szükséges szakmai, munkavédelmi ismereteket elsajátította és azokat a munkavégzés során alkalmazni tudja. A munkavállaló munkahelyét csak a munkájához tartozó feladatok ellátásakor, munkaközi szünetekben, vészhelyzetben, engedéllyel és utasításra hagyhatja el. A munkafolyamat biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. Munkát csak biztonságos műszaki állapotú géppel, műszerrel, berendezéssel, munkaeszközzel szabad végezni, ill. végeztetni. Ahol veszély fenyeget (elektromostér-befogadó, mobil oszlopos emelő) egyedül nem szabad munkát végezni. Minden munkavállaló, a kezelési és technológiai utasításokban foglaltaknak megfelelően köteles a munkáját végezni. A gépek, berendezések biztonságos használatához szükséges kezelési és technológiai utasításokat a munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani, az általa ismert nyelven. Az idegen nyelvű feliratokat a gépeken, berendezéseken le kell cserélni az üzembe helyezés időpontjára magyar nyelvű feliratokra, illetve a szakmában nemzetközileg elfogadott egyezményes jelre. Gyűrű, karóra, nyaklánc, karlánc valamint lógó ruházat és haj viselése tilos a teljes Üzem területén (forgó-mozgó alkatrészek, szállítás, rakodás stb.). Ilyen tevékenységeknél zárt testhez simuló begombolt ruházatban szabad munkát végezni. Azokon a területeken, ahol ollót és más hegyes, szúró, vágó szerszámot használnak, ott ezeket az eszközöket köpeny, védő- és munkaruha stb. zsebében, derékszíjban tartani nem szabad. Az ilyen szerszámokat, az erre a célra kialakított tartóban kell tartani. A munkahelyen a munka jellegének megfelelő lábbelit kell viselni. Minden olyan lábbeli viselése tilos, amely a munkavégzés során baleseti veszélyt jelenthet a munkavégző számára (papucs, magas sarkú cipő stb.). Ahol vegyi anyagok előállítása és felhasználása folyik, továbbá fokozottan veszélyes és nagyfokú figyelmet igénylő munkálatokat végeznek, gyógyszertől befolyásoltan munkát végezni tilos! A munkavállaló a munka megkezdése előtt erre vonatkozóan munkahelyi vezetőjét köteles tájékoztatni. A kiadott munkától eltérően munkát végezni, a munkahelyi vezető engedélye nélkül tilos. A munkahelyeken rendet, tisztaságot kell tartani, a felesleges eszközöket a munkaterületről el kell távolítani. Szállítani csak a szállítandó anyag tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel szabad úgy, hogy az sem a szállítást végzőket, sem másokat ne veszélyeztessen. Anyagokat tulajdonságaik (fizikai, kémiai, biológiai stb.) figyelembevételével kell raktározni, tárolni úgy, hogy a tároló állványokat biztonságosan meglehessen közelíte21



                    


ni. Állványt csak megengedett teherbírásra szabad igénybe venni. A maximális terhelhetőséget az állványon fel kell tüntetni. Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséges és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, ott a tűzvédelmi utasításban leírtaknak megfelelően dohányzó helyet kell kialakítani (ld. kijelölt dohányzó helyek). A dohányzóhelyre vonatkozó szabályokat oktatás keretében ismertetni kell a munkavállalókkal. Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközökkel, a kijelölt helyen és módon, súly és mérethatárok megtartásával szabad. Anyagmozgatás során gyűrű, karkötő viselése tilos. Anyagmozgató berendezést, csak az ezzel a munkával megbízott, a tevékenységre érvényes vizsgapapírral rendelkező személy kezelhet. Közlekedési, menekülési utakat, villamos berendezések kapcsoló tereit (kapcsolóit, biztosító tábláit, elosztószekrényeit) a tűzoltó-felszereléseket hozzáférhetően szabadon kell hagyni, még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni. A munkaterülethez tartozó nyitott teret, közlekedési utat, járdát téli időszakban csúszás mentesíteni kell. Villamos működtetésű készülék javítását csak azzal a munkával megbízott villamos szakember végezheti. Villamos főzőlapot, kávéfőzőt, ventilátort, hősugárzót, csak a tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően szabad üzemeltetni. Az Üzem területén csak az Üzem által biztosított szerszámokkal és berendezésekkel szabad munkát végezni. Több műszakos munkahelyeken, az átadó munkatárs köteles tájékoztatni a váltótársát a gépek, berendezések műszaki állapotáról. Ha váltásnál nem találkoznak, akkor írásban köteles tájékoztatni a gépek, berendezések műszaki állapotáról (esetleges műszaki hibákról). Meghibásodás miatt leállított gépet, berendezést le kell választani a hálózatról és ki kell rá akasztani a Bekapcsolni Tilos! táblát. Amelyik gépre ilyen tábla van kiakasztva, azt a gépet üzembe helyezni tilos. Azokon a helyeken, ahol a dohányzás és a nyílt láng használata tüzet vagy balesetet okozna, ott ki kell függeszteni a Dohányzás, nyílt láng használata Tilos! táblát. A munkahelyeken, a munka jellegének megfelelően, a veszélyforrásoknak, a munkaszervezésnek és a munkavállalók létszámának megfelelően biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. A munka, illetve karbantartás során üzemszerűen keletkezett veszélyes hulladékokat össze kell gyűjteni és az elszállításig, úgy kell tárolni, hogy az a környezetére veszélyt ne jelenthessen (veszélyesanyag-tároló). A rendelkezésre bocsátott gépet, berendezést, termelőeszközt, szerszámot, egyéb eszközt, a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell, rendeltetés és előírás szerint kell használni és karbantartani. A munkaterületen tilos az egészséget veszélyeztető és biztonságos munkavégzést akadályozó bármilyen magatartás és szeszesital fogyasztása. Csak a közvetlen munkahelyi vezető által kiadott munkát szabad végezni, ettől eltérő munkát végezni nem szabad. A gépek, berendezések forgó, mozgó alkatrészeit az üzemileg kialakított fékberendezésen kívül, más módon fékezni tilos. 22






A gépek, berendezések napi karbantartását, tisztítását, javítását, szerelését, csak áramtalanított gépen szabad elvégezni.  Elektromos kéziszerszámok vezetékeit úgy kell a munkaterületre vezetni, hogy az a munkavégzés során ne sérüljön, és ne akadályozza a közlekedést.  A gépeken, berendezéseken bármilyen biztonságot csökkentő változást eszközölni, vagy védőberendezéseket kiiktatni tilos.  Kézi és elektromos szerszámok használatbavétele előtt szemrevételezéssel meg kell győződni arról, hogy a szerszám, csatlakozó vezetéke, és a szigetelése sérülésmentese.  A tároló állványokat, polcokat eldőlés ellen biztosítani kell és csak a feltüntetett terhelhetőségi határig szabad terhelni.  Minden polcon, állványon fel kell tüntetni a maximális terhelhetőséget.  Fontos, hogy a munkahelyek természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményét.  A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről.  Az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas, megkülönböztető jelzésről gondoskodni kell.  A munkahely padozata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, botlás és billenésmentes legyen.  A közlekedési utak szélessége és szabad magassága, tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak melletti biztonságos munkavégzést.  A kijáratok, vészkijáratok, a kijelölt menekülési utak száma, mérete, elhelyezése és megvilágítása tegye lehetővé a munkahely, veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását.  Étkezni csak a kijelölt helyen szabad (földszinti, emeleti étkező).  Üzemelő gépet, berendezést felügyelet nélkül hagyni tilos.  Rendkívüli helyzet, illetve veszély (üzemzavar) észlelése esetén, a munkát azonnal abba kell hagyni, és a vészhelyzetet jelenteni kell a közvetlen vezetőnek, mindamellett a tőle elvárható módon a vészhelyzetet meg kell szüntetni, vagy törekedni kell annak csökkentésére..  A védő, a munkaruha zsebébe tilos bármilyen vegyi anyagot tenni, tartani.  Bőrön át felszívódó , mérgezést, fertőzést okozó vegyi anyagokkal nem foglalkoztatható az a dolgozó, akinek a testén nyílt seb van.  Tilos mérgező hatású, tűz- és robbanásveszélyes oldószerekben kezet vagy ruhaneműt mosni.  Vegyi művelet céljára használt edényeket tilos evés, ivás vagy mosdás céljára használni.  Étkezésre szolgáló edényzetet tilos vegyi művelethez felhasználni.  Vegyszert tartalmazó edényen, üvegen fel kell tüntetni annak tartalmát.  Mérgező hatású anyagot méregszekrényben kell tárolni oly módon, hogy illetéktelen személy ne férhessen hozzá.  Működő munkahelyen végzett építési, karbantartási, javítási munkák során a helyi viszonyok figyelembe vételével a vonatkozó biztonsági előírások betartásával kell a munkát megszervezni.  Gondoskodni kell a munkahely és munka jellegének megfelelő rendről és tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvízhulladékok kezeléséről, elszállításáról. 23 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től


 


A termelés során keletkezett hulladékot folyamatosan el kell távolítani. A gépek és berendezések napi karbantartása és tisztán tartása a gépkezelő feladata.

5.2 Szervezett társadalmi munka, rendezvény   

Gondoskodni kell a munkavédelmi feltételek biztosításáról (munkavédelmi oktatás, védőeszközök biztosítása stb.). A feltételek biztosítása, előírások betartatása, annak ellenőrzése minden esetben a szervező feladata. Veszéllyel járó tevékenységre társadalmi munka, rendezvény nem szervezhető.

5.2 Képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei  

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit az 50/1999 (XI. 3) EüM rendelet határozza meg. Képernyős munkakör, az olyan munkakör, amely során a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órát képernyős munkahelyen képernyős eszközt használ, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.

A munkafolyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces össze nem vonható szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a hat órát. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt és korszerűsítése során. A képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményeit az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

5.3 Kockázatértékelés A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény kimondja, hogy a munkáltató köteles minőségileg illetve szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállaló egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalót érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulást. A kockázat értékelése szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelyeknek a kockázat felismerésén és számbavételén kell alapulnia. A kockázatértékelés nem más, mint gondos átvizsgálása annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyezteti a munkavállalókat és milyen intézkedéseket szükséges megtenni annak érdekében, hogy ezeket megelőzzük. A kockázat értékelés folyamatába indokolt bevonni a munkavállalókat, annak képviselőit, foglalkozás-egészségügyi szolgálatot és munkavédelmi szakembert. A kockázat értékelés elemei:  veszély azonosítása 24 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



 veszélyeztetettek azonosítása  a kockázatok minőségi és mennyiségi azonosítása  a teendők meghatározása és a szükséges teendők meghatározása  az eredményesség ellenőrzése, értékelése A kockázatértékelés dokumentumait legalább öt évig meg kell őrizni. A munkahelyi kockázatértékelés szaktevékenységnek minősül ezért a következő képesítéssel rendelkező személyek végezhetik (a munkavédelmi szakember és a foglakozás egészségügyi orvos csak közösen végezheti el):  foglakozás egészségügyi orvos,  munkavédelmi technikus,  munkavédelmi szakmérnök Gyakoriság -A tevékenység megkezdése előtt - Indokolt esetben, de legalább 3 évente - Soron kívül Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

5.4 Dohányzásról, dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó előírások Az 1999. évi XLII. törvény – A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának egyes szabályairól – 2. § (1) bekezdése értelmében „A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni”. A munkahelyi dohányzás feltételeiről a törvény 2. § (8) bekezdése rendelkezik a következőképpen; „A munkavállalók munkahelyi dohányzásának, valamint a dohányzóhelyek munkavállalók részére történő kijelölésének feltételeire külön jogszabály, valamint a munkáltató rendelkezései irányadóak.” Az előzőekben leírtak figyelembe vételével az Üzem területén „TILOS A DOHÁNYZÁS”, kivéve a kijelölt dohányzó helyeket. A dohányzást tiltó illetve a dohányzó helyet kijelölő táblákat ki kell helyezni. Dohányzó hely: Kijelölés szerint. Felelős: ügyvezető illetve az általa megbízott személy Ellenőrzés: szúrópróba szerűen Aki a dohányzással, dohányzási korlátozással kapcsolatos rendelkezéseket nem tartja be, a helyszíni vizsgálat során a következő egészségvédelmi bírsággal sújtható:  a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft;




VI. fejezet 6.0 A munkavédelmi eljárások rendje 6.1 Üzembe helyezés, használatbavétel A munkavédelmi vezető felelős, hogy a használatbavételi eljárás során a veszélyesnek minősített munkahely, munkaeszköz, technológia, a használatot megelőző munkavédelmi üzembe helyezése megtörténjen:  Emelő berendezések (daru targonca)  Hegesztő gépek Újonnan beszerzett munkaeszköz esetén a munkavédelmi vezető minősíti a veszélyességet. 6.1.1 Veszélyesség meghatározása Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos, károsító hatásnak lehet kitéve. Üzembe helyezési engedélyhez kötött új vagy felújított létesítmény, technológia. Az üzembe helyezési engedélyezésnél a munkavédelmi feltételek megítéléséhez szükséges méréseket, műszeres vizsgálatokat (érintésvédelmi, zaj, világítás, levegőszennyezés, sugárvédelmi mérés) a létesítés kivitelezőjének kell elvégeztetni, és ezek eredményét összesíteni. Ha előírás szerint szükséges, be kell szerezni a szakhatóság engedélyét (beruházói, tervezői feladat.) Az üzembe helyezés, használatbavétel feltététele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. Az üzembe helyezési vizsgálathoz biztosítani kell:  tervdokumentációt,  üzemeltetési dokumentációt,  tervezői, kivitelezői nyilatkozatokat  a munkavédelmi feltételek megítéléséhez szükséges mérési jegyzőkönyveket (érintésvédelmi, légszennyezés, zaj, rezgés, megvilágítás) Az üzembe helyezési, használatbavételi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni (Az üzembe helyezés munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.)

6.2 Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni, ha a beépítésre nem kerülő munkaeszköz, gép, műszer, berendezés esetében alkalmasságát minőségtanúsítás igazolja. Villamos készülékek esetében azonban üzembe helyezési eljárás lefolytatása nélkül is meg kell vizsgálni a hálózatra csatlakozás feltételeit (érintésvédelem).

6.3 Munkavédelmi minőségtanúsítás és minősítés Hazai gyártású eszközök munkavédelmi minőségét a gyártónak kell tanúsítani és azt a felhasználó rendelkezésére bocsátani. Az eszközök beszerzéséért felelősnek kell gondoskodni arról, hogy a vásárolt eszközhöz a munkavédelmi minősítő bizonyítványt mellékeljék. Import eszköz munkavédelmi minőségtanúsítását magyar nyelven köteles a forgalmazó a felhasználó részére átadni. Az eszköz beszerzéséért felelős ellenőrizze, hogy mellékelték-e a minőségtanúsítást. Amennyiben az importáló nem tudja beszerezni a külföldi gyártó cég munkavédelmi tanúsítványát, pótolhatja azt a kijelölt hazai Minősítő Intézet szakvéleménye alapján kiállított Munkavédelmi Minőségi Bizonyítvány átadásával. 26 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



6.4 Karbantartási előírások A gépek, berendezések építmények, épületek biztonságos használhatóságának feltétele a folyamatos karbantartás. A gépek, berendezések, építmények, épületek karbantartásának elvégeztetéséért az ügyvezető a felelős. A biztonsági és vészjelző berendezések, valamint nagy értékű gépek, berendezések karbantartásáról nyilvántartást kell vezetni, és öt évig meg kell őrizni azt. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:  a karbantartás időpontját,  az elvégzett munkák felsorolását,  a karbantartást végzők nevét,  a végzett munka megfelelő minőségének tanúsítását, (karbantartást végző nyilatkozata)

6.5 Műveleti utasítások elkészítésének rendje Azokon a munkahelyeken, ahol a munkafolyamatok jellege és veszélyessége indokolja, technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasításban kell előírni a munka biztonságos végrehajtásának követelményeit. Az utasítás elkészítéséért a munkavédelmi vezető és a terület vezetője a felelős. Nem kell külön utasítást készíteni azokra a munkafolyamatokra, amelyeknek elvégzése szakképesítéshez kötött és az a szakképzett dolgozótól egyértelműen elvárható. Az utasításokat rendszeresen felül kell vizsgálni és a kiadott rendelkezéseknek megfelelően korszerűsíteni, egyes munkafolyamatok változása esetén módosítani kell.

6.6 Használati utasítások A munkaeszközhöz magyar nyelvű használati utasítást kell biztosítani. Az új munkaeszköz használati utasításának az alábbi adatokat kell tartalmaznia:  szállítása, kezelése, tárolása.  üzembe helyezése,  munkaeszközre vonatkozó adatok,  használata, karbantartása,  üzemen kívül helyezés,  vészhelyzetre vonatkozó adatok. A használati utasításokat a helyi sajátosságoknak megfelelően (pl. személyi feltételekkel) szükség szerint ki kell egészíteni. A használati utasítás biztosítása az ügyvezető feladata.

6.7 Időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében, ha azt rendelet, jogszabály, szabvány írja elő, gépek, berendezések, munkahelyek, kéziszerszámok időszakos biztonsági felülvizsgálatát el kell végezni. A felülvizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe kell rögzíteni, annak egy példányát az üzemeltető rendelkezésre kell bocsátani, és a felülvizsgálatot követő vizsgálatig kötelesek azt megőrizni. Az időszakos felülvizsgálatot, csak szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy vagy akkreditált intézmény végezheti el.

6.7.1 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell tartani a következő alkalmakkor: 27 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



  

az érintésvédelem létesítésekor (az üzemszerű használatba vétel előtt), az érintésvédelem minden lényeges bővítése, átalakítása, javítása után, az érintésvédelem olyan hibájának vagy rendellenességének észlelésénél, amely okát szerelői ellenőrzéssel nem lehet megállapítani,  a külön jogszabályban meghatározott időközönként Az érintésvédelmi méréseket és szabványossági felülvizsgálatokat szaktanfolyamon szerzett képesítéssel rendelkezők végezhetik. Mind a szerelői ellenőrzés, mind a szabványossági felülvizsgálat alatt észlelt közvetlen életveszélyt jelentő hiányosságokat az ellenőrzést végző tartozik azonnal megszüntetni (kijavítani, kikapcsolni, leválasztani stb.). Közvetlen életveszélyt nem jelentő hiányosságok felszámolására intézkedési tervet kell készíteni. Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatok megrendelését az ügyvezető, nyilvántartását a munkavédelmi vezető végzi, továbbá intézkedik a közvetlen életveszélyt jelentő hibák azonnali megszüntetésére, szakmailag ellenőrzi a munkák elvégzését.

6.8 Kéziszerszámok ellenőrzése A dolgozó köteles a kéziszerszámokat használatbavétel előtt biztonságtechnikai szempontból ellenőrizni, az észlelt hiányosságokat kijavítani vagy a javítást kezdeményezni. Villamos kéziszerszámokat évenként szerelői ellenőrzéssel kell felülvizsgálni. Az ellenőrzéseket villanyszerelő vagy ennél magasabb villamos szakképesítésű szakember végezheti. Az ellenőrzésről naplót kell vezetni, amely tartalmazza:  a vizsgálat helyét, időpontját,  a kéziszerszám megnevezését, típusát, gyári vagy leltári számát,  a vizsgálat eredményét.

6.9 Munkavédelmi ellenőrzések rendje Az ügyvezető személyesen, vagy megbízottja útján köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek. A munkavédelmi vezető szerződésben meghatározott gyakorisággal végzi el a munkavédelmi bejárást az ügyvezetővel, (Munkavédelmi bejárási jegyzőkönyv), amelyben rögzíti észrevételeit. Rendellenesség észlelése esetén, ha a munkavégzés biztonságát veszélyezteti, akkor a munkát leállítatja és a rendellenesség megszüntetésére intézkedést tesz. A Munkavédelmi Szemlék gyakorisága: napi, heti, havi illetve negyedéves. A napi és heti ellenőrzést a műszakvezetők, a havi és negyedéves ellenőrzést pedig a munkavédelmi vezető az termelési igazgatóval tartja meg.




VII. fejezet 7.0 Egyéni védőfelszerelés juttatási rend 7.1 Védőeszköz, védőruha Az 1993. évi XCIII törvény valamint 65/1999. (XII. 22.) EÜM rendelet és 89/656/EGK irányelv alapján a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni és azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukat meg kell követelni. Azon munkakörökben, munkahelyeken, ahol munkavállalók egészségét, testi épségét, biztonságát valamilyen ártalom, károsító hatás befolyásolja és az, ott alkalmazott megelőző, műszaki, szervezési intézkedések ellenére sem valósítható meg az egészséges és biztonságos munkavégzés feltétele, akkor a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése, kiküszöbölése érdekében, valamint a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére, a munkáltatónak a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőfelszerelést (védőruhát, védőeszközt) kell biztosítani, valamint ellenőrizni kell annak rendeltetésszerű használatát. 7.1.1 Védőeszközök juttatási rendjének általános szabályai A védőeszköz ellátás (kiválasztás, juttatási rend) meghatározása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, amelynek végrehajtásáról a munkáltató köteles gondoskodni. A védőeszköz kiválasztásában, juttatási rendjének meghatározásába be kell vonni a munkavédelmi vezetőt és a foglalkozás-egészségügyi orvost, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni.  A szükséges védőruha, védőeszköz igénylést a titkárság felé kell jelezni.  Az igénylések alapján a megrendelés, nyilvántartás, kiadás, visszavétel, csere az alkatrész gazdálkodó feladata.  A védőruha, védőeszköz raktárból történő vételezése után a munkahelyi vezető a munkavállaló részére átadja a szükséges védőeszközt, írásban dokumentálva az átvételt.  A munkavállaló részére biztosított védőruha esetén, azonos rendeltetéssel munkaruha a munkavállalót nem illeti meg.  A védőfelszerelés az Üzem tulajdonát képezi, kihordási ideje nincs, a munkavállaló tulajdonába nem kerülhet. Szakszerű és rendeltetésszerű használatáért és megóvásáért a munkavállaló felelősséggel tartozik.  Az egyéni védőeszköz tisztításáról, fertőtlenítéséről, karbantartásáról a dolgozó köteles gondoskodni.  Ha az egyéni védőeszköz már a védelmi funkciót nem tölti be, a használója köteles jelenteni a munkavédelmi vezetőnek, aki a cserét engedélyezi.  Védelmi képességét vesztett védőeszközt tovább használni nem szabad. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként, külön jogszabályban meghatározott esetekben veszélyes hulladékként kell kezelni.  A védőfelszerelést átalakítani, különösen a védelmi képességét befolyásoló módon tilos!  Az előírt védőfelszerelés használata nélkül, illetve azok szakszerűtlen használatával, valamint a nem megfelelő védelmi képességű védőfelszereléssel munkát végezni tilos!  A munkavállaló a védőeszköz használatáról nem mondhat le.  Saját tulajdonú védőfelszerelés nem használható. A kiadott védőfelszerelést Az Üzem. területéről a hivatalos munkavégzés kivételével elvinni nem szabad. 29 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től


                   


Az a dolgozó, aki az előírt és részére biztosított védőfelszerelést nem használja, fegyelmi vétséget követ el és a további adott munkavégzéstől el kell tiltani. A védőfelszerelések használata a munkavégzés időtartamától független, azokat bármilyen rövid idő esetén is alkalmazni kell. A munkavégzést meg kell tiltani, ha az előírt védőeszköz nem áll rendelkezésre, vagy a munkavállaló azt nem használja. A védőruházatot, egyéni védőeszközt a munkába lépést követően a munkavállaló rendelkezésére kell bocsátani. A dolgozó a munkaviszony vagy más munkakörbe helyezéskor az egyéni védőeszközt köteles leadni a raktárba. A leadott védőruházat védőfelszerelést másnak kiadni csak kijavítva és fertőtlenítve szabad. Védőfelszerelés biztosítása szükséges az ellenőrző szervek, egyéb látogatók részére is a tevékenység jellegének és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően. A munkavégzéshez csak olyan védőfelszerelést szabad vásárolni, amely rendelkezik a megfelelő munkavédelmi minősítő bizonyítvánnyal és használati utasítással. Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés, foglalkoztatás egész időtartamára a munkáltató szerzi be és biztosítja. Az egyéni védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs, elhasználódás esetén azonnali cseréjéről a munkáltató gondoskodik. Védőeszközök használatának oktatása, gyakoroltatása szükséges akkor, ha annak használata az elvárható ismeret szintjét meghaladja. Az oktatás, gyakoroltatás megtartása a munkavédelmi vezetőnek feladata, melynek gyakoriságát az általa szükségesnek tartott mértékben állapítja meg. Az a munkavállaló, aki részére kiadott védőeszközöket, védőruhákat nem rendeltetésszerűen használja, rongálja, gondatlanul kezeli, az így okozott kárt köteles megtéríteni. Azt a munkavállalót, aki felszólítás ellenére sem hajlandó használni a védőeszközt, azt a közvetlen munkahelyi vezetője köteles a munkából kiállítani, és arra az időre munkabér nem jár. Új munkakör létesítésénél a védőfelszerelést a munkavédelmi vezető (szükség esetén a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával) állapítja meg. Annak kezdeményezése az vállalkozó feladata. Az Üzem területén munkát végző, más munkáltató alkalmazásában álló munkavállaló részére szükség esetén az egyéni védőfelszerelést a saját munkáltatója köteles biztosítani. A raktárba bevételezett, kiadott, tárolt, és leselejtezett védőeszközökről nyilvántartást kell vezetni. A raktárban a védőeszközöket úgy kell tárolni, hogy a minősítő jelzések ne rongálódjanak meg. A munkavédelmi képviselő jogosult a védőeszköz biztosításáról és használatától tájékoztatást kapni, az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezni. A közvetlen munkahelyi vezetőnek napi ellenőrzése során ellenőriznie kell a védőeszközök meglétét, valamint, hogy azok betöltik-e védő szerepüket és a munkavállalók rendeltetésszerűen használják-e azokat, karbantartásuk és tárolásuk megfelelő-e.

Ha a kockázat elleni védőeszköz a munkavállaló részére nem biztosítható, a munkavállalót a kockázattal járó munka elvégzésére nem szabad utasítani. A munkavállaló a kockázattal járó 30 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



munka védőeszköz nélküli vagy nem megfelelő védelmi képességű védőeszközzel történő elvégzésére vonatkozó utasítás végrehajtását jogosult megtagadni. Ha a védőeszköz a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és/vagy biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, megfelelőségét a munkavédelmi vezetőnek soron kívül kötelessége kivizsgálni. A vizsgálat elvégzéséig az eseményt okozó védőeszköz-típust nem szabad használni. 7.1.2 Védőeszközzel ellátandók köre Ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei műszaki és egyéb szervezési intézkedésekkel nem valósíthatók meg, akkor a munkáltató köteles a munkavállalót a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel ellátni. A munkáltató (szervezeti egység vezetője) egyéni védőeszközt köteles biztosítani:  a munkaviszonyban álló, kötelező szakmai továbbképzésben résztvevő munkavállalóknak,  a munkaviszonynak minősülő „alkalmi” munkavégzésre irányuló szerződés keretében munkát végzőknek.  Az engedélyezett látogatást végzők részére megállapodás szerint.  Rendkívüli eseménynél a mentésben, illetve a téli zord időjárásban (pld.: hó eltakarítás) munkát végzőknek.  A munkáltató területén kívül (pld.: idegen vállalat telephelyén) végzett tevékenységhez a munkavállalót külső cég területére (pld.: idegen vállalatra) vonatkozó munkavédelmi szabályokban meghatározott – vagy azzal azonos biztonságot nyújtó – védőeszközökkel kell ellátni.

7.2 A védőeszköz ellátás meghatározása A védőeszköz ellátás meghatározása előtt kockázatbecslést kell végezni. Ha lehetséges akkor műszeres méréssel kell meghatározni azoknak a veszélyeknek (ártalmaknak) a tényleges értékét, amelyek határértékeit kötelező szabványok, jogszabályok határozzák meg és feltételezhető, hogy a veszély (ártalom) mértéke a kötelező szabványban, jogszabályban meghatározott értéket eléri, vagy meghaladja. A kockázatokat a munkavédelmi szabályok (pld. szabványok, jogszabályok, műszaki irányelvek, stb.), ha ilyen szabály nincs, akkor az adott technikai színvonalon elfogadottnak tekinthető szakirodalom, szakmai tapasztalat alapján – a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával – kell értékelni és minősíteni. Ha a kockázatok az előzőek alapján egyértelműen nem értékelhetők és minősíthetők, akkor a hatóság állásfoglalását kell kérni. A védőeszköz alkalmazásának szükségességét, illetve az alkalmazandó típus konkrét kiválasztását a védőeszköz tulajdonságainak és a kockázatbecslés-, mérés során megállapított adatok összevetése, értékelése alapján kell meghatározni. A kockázatbecslésnél figyelembe kell venni:  a munkavállalók munkavégzési helyének, munkakörnyezetének jellemzőit,  az alkalmazott technológia, munkaeszköz és anyag jellemzőiből adódó kockázatokat (baleseti és egészségkárosító hatásokat),  a munkavállalót, valamint a testrészeit a munkavégzéssel összefüggésben érő kockázatokat,  a kockázat jellegét,  a kockázat mértékét,  a kockázat súlyosságát,  a kockázat gyakoriságát, 31 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



 

a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz jellemzőit, a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz folyamatos viselhetőségének időtartamát,  a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékét,  a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz használatának egyéb fontos (pld.: a védőeszköz kezelési utasításában vagy technológiában előírt) feltételeit. A munkakörnyezeti kockázatokkal szemben meghatározott védőeszközt úgy kell kiválasztani, hogy:  a kockázatok jellege és mértéke szerint nyújtson védelmet,  feleljen meg a fizikai munka jellegének és nehézségi fokának,  feleljen meg a munkakörnyezeti klímának,  a védőeszköz védelmi képessége, fokozata vagy osztálya feleljen meg a kockázattal szemben hatékonyságnak,  védelmi funkciójának betöltése mellett önmaga ne idézzen elő további veszélyt,  feleljen meg a munkavégzés körülményeinek,  feleljen meg a munkavégzés jellegéből adódó ergonómiai követelményeknek,  a védőeszköz feleljen meg a munkavállaló egészségi állapotának,  illeszkedjen viselőjére vagy legyen lehetőség a munkavállaló alkatához történő igazításra. Az egyidejűleg viselt védőeszközök a fennálló kockázatokkal szemben egymás védelmi képességét nem csökkenthetik. A kockázatbecslést, illetve a műszeres mérést meg kell ismételni, ha a munkafolyamatokban, technológiában vagy anyagfelhasználásban változás következett be. A kockázatbecslést és a védőeszköz meghatározást munkahelyenként és munkakörönként kell elvégezni. A kockázatbecslést a szervezeti egységnél munkavédelmi vezető irányításával kell elvégezni. A munkába be kell vonni a tevékenységet legjobban ismerő munkairányító(ka)t. A kockázatbecsléshez és a hatékony védőeszköz típus kiválasztásához (a kockázat megítélése, mérése, értékelése, a védőeszköz egyéb tulajdonságainak, használatának megállapítása) szakértőt lehet igénybe venni. A munkavállalók védőeszközökkel való ellátásának megállapításánál a ténylegesen végzett valamennyi tevékenységet (munkakört) és a munkakörnyezetet együttesen kell figyelembe venni és ezek együttes hatásával szemben védelmet nyújtó védőeszközt (védőeszközöket) kell biztosítani. A védőeszköz-ellátás meghatározása érdekében végzett kockázatbecslést, mérési eredményt, szakértői véleményt, a kiválasztott védőeszköz védelmi képességét jellemző adatokat tartalmazó és egyéb – a védőeszköz juttatással összefüggő – fontos dokumentációkat a szervezeti egységnél munkavédelmi vezető köteles naprakészen tartani, illetve megőrizni.

7.3 Ellátás szabályozása Az egyéni védőeszközt személyre szóló használatra kell kiadni. Közös használatra – a következő bekezdésben meghatározott feltételek kivételével – csak olyan védőeszköz adható ki, ami használat közben az ember bőrfelületével közvetlenül nem érintkezhet. A közös használatra kiadott védőeszközök átvételét alkalmas módon valamennyi használatra kötelezettel kimutathatóan el kell ismerni. Ha a munkavégzés körülményei megkívánják (pld.: sav szembecsapódás ellen védőszemüveg), hogy egy védőeszközt ne csak egy személy használjon, - a foglalkozás-egészségügyi 32 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



orvos véleményének kikérésével – meg kell határozni az átadás előtti kötelező intézkedéseket, hogy a közös használat ne jelentsen egészségügyi kockázatot. A védőeszköznek határozott időtartamú használati ideje nincs (kivéve a lejárt szavatosságú, vagy meghatározott időtartamig védőeszköz). 7.3.1 A védőeszköz cseréje  elhasználódott,  védelmi képessége a vonatkozó szabványokban, kezelési, használati utasításokban meghatározott mértéket meghaladóan csökkent, vagy  vitás esetben a munkavédelmi vezető megállapítása szerint – bármely ok miatt – nem megfelelő védelmet biztosít. Lejárt szavatosságú védőeszközt nem szabad beszerezni vagy használatra kiadni. Az ellátandók körét, a biztosítandó egyéni védőeszközöket, a közös használatú védőeszközök tárolási helyét, mennyiségét és kiadási rendjét a szervezeti egységnél a szervezeti egység vezető, valamint a munkavédelmi vezető felülvizsgálatát követően, a szervezeti egység vezető köteles meghatározni. A munkáltatónak a védőfelszerelések ellátásával, karbantartásával, vizsgálatával, cseréjével, tisztántartásával, mosásával, javításával, fertőtlenítésével, ellenőrzésével, valamint a munkavállalónak a védőeszköz használatbavétel előtti vizsgálatával, karbantartásával, tisztításával kapcsolatos feladatait írásban kell meghatározni (ld. Egyéni Védőeszközök Juttatásának a Rendje).

7.4 Védőeszközök használatának ellenőrzése A védőeszközök rendeltetésszerű használatát, az eszköz védelmi képességét az ellenőrzéseken rendszeresen vizsgálni kell. A munkahelyeken jelentkező kockázat vagy annak várható fellépése miatt a munkavállaló köteles:  tevékenységéhez, munkakörnyezethez, illetve munkahelyhez rendszeresített védőeszköz előírásszerűen és rendeltetésszerűen használni,  szolgálati felettesét vagy közvetlen munkairányítóját haladéktalanul tájékoztatni, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. Ha a munkavállaló a tevékenységéhez előírt védőeszközt nem, vagy nem rendeltetésszerűen viseli, az előírás-ellenes munkavégzéstől – kötelezettségének teljesítéséig – el kell tiltani. A munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést kell lefolytatni. A munkavégzést a munkavállaló felettesei vagy az ellenőrzésre jogosult személyek tilthatják meg. Ha a munkavállaló a viselési kötelezettség elmulasztását azonnal nem szüntetni meg, a munkavégzéstől való eltiltást – bizonyítható módon – írásban is a munkavállaló és a munkáltatója tudomására kell hozni.

7.5 A védőeszköz beszerzése, alkalmazhatósága A védőeszközként csak biztonsági vizsgálat jellel és „Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvánnyal” (minőségtanúsítással) rendelkező eszközöket szabad beszerezni, illetve kiadni és használatba venni. Ha az ajánlott védőeszközök nem szerezhetők be, vagy a munkakörnyezetben, munkakörben a helyi viszonyok miatt más típusú védőeszközt célszerű kiadni, a jegyzékben nem szereplő típust a szervezeti egységnél a munkavédelmi vezető határozhatja meg. 33 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



Kiegészítő védőeszköz-ellátás egyes kockázatok esetén: Képernyős munkahelyeken – ha a képernyő műszaki leírása alapján az ernyő sugárzási szintje az egészségre ártalmas vagy a műszaki leírás szerint a képernyőhöz szűrőt kell használni – a beépített szűrővel nem rendelkező képernyőket monitor előtéttel kell ellátni, valamint az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeket kell figyelembe venni, illetve megfelelő védőszemüveget kell biztosítani. 7.5.1 Megrendelés, beszerzés A védőeszközök megrendelést a munkahelyi vezetőnek kötelessége elkészíteni. A megrendelőn fel kell tüntetni a védőeszköz megnevezését, típusát indokolt esetben a minősítő bizonyítvány számát is. A védőeszköz minősítő bizonyítványát vagy annak másolatát a beszerző köteles a felhasználó szervezeti egység részére a védőeszközzel együtt átadni. Ha a felhasználó szervezeti egység részére azonos gyártótól származó, azonos típusú védőeszköz több alkalommal is átadásra kerül, a minősítő bizonyítványt a beszerző csak az első alkalommal köteles – bizonyíthatóan – a felhasználó részére átadni. Ha a felhasználó a minősítő bizonyítványt – bármely okból (pld.: a bizonyítvány elvesztése) ismételten igényli, a beszerző a minősítő bizonyítványt (vagy másolatát) köteles az ismételt kiszolgálásnál a védőeszközzel együtt átadni. A bizonyítványt a felhasználó szervezeti egység köteles a védőeszköz alkalmazásának teljes időtartama alatt megőrizni. A bizonyítvány tárolási, illetve megőrzési helye a munkavédelmi iratgyűjtő.

7.6 Védőeszközökkel kapcsolatos oktatás A munkavállalóval a védőeszköz első használatbavétele előtt oktatás keretében ismertetni kell:  azoknak a kockázatoknak a jellegét és mértékét, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi,  a védőeszköz használatának – szükség szerinti gyakorlati bemutatással, gyakoroltatással egybekötött – módját,  a védőeszköz magyar nyelvű felhasználói utasításának tartalmát,  a viselési kötelezettséget,  a viselés elmaradásának egészségügyi, jogi következményeit,  a védőeszközt használó munkavállaló által elvégzendő tisztítását, elvégezhető javítását,  a használhatóság eldöntéséhez szükséges ismereteket. Az oktatást ismerethiány megállapítása esetén meg kell ismételni. Az oktatás és – gyakorlati képzés esetén – a gyakorlati képzés megtörténtét írásban dokumentálni kell és azt a munkavállalóval alá kell íratni. Az oktatást az a személy végezheti, aki a védőeszközre vonatkozó előírásokat ismeri, gyakorlati alkalmazását be tudja mutatni és alkalmas a szükséges tudnivalók ismertetésére.




7.7 Védőeszközök karbantartása, vizsgálata, cseréje, selejtezése A védőeszközök karbantartását, időszakos biztonsági felülvizsgálatát (gyakoriság, műszaki tartalom, a vizsgálatot végző személyi feltételei, stb.) a gyártó (forgalmazó) vagy a termékre vonatkozó egyéb munkavédelmi szabály előírásai szerint kell végrehajtani. A védőeszköz átlagosnál rövidebb idejű elhasználódása esetén az elhasználódás okát (minőség, munkakörülmények, nem rendeltetésszerű használat, stb.) vizsgálni kell. A szükséges intézkedést a szervezeti egység vezetője köteles megtenni (pld.: minőségvizsgálat kezdeményezése, anyagi felelősség megállapítása, illetve felelősségre vonás kezdeményezése, stb.). Minőségvizsgálat kezdeményezéséről – a munkavédelmi vezető és a várható gazdasági hatás figyelembevételével – az ügyvezető köteles dönteni. A munkavállaló részére kiadott védőeszközt minden használatbavétel előtt köteles a részére oktatott módon és tartalommal – megvizsgálni. Ha a vizsgálat során olyan mértékű meghibásodást tapasztal, ami – véleménye szerint – a védőeszköz védelmi képességét csökkenteni, észrevételét köteles a közvetlen munkairányítójának jelenteni. A közvetlen munkairányító – alkalmas módon (pld.: a védőeszköz cseréjével) – köteles a hiányosság megszüntetésére intézkedni. A védőeszközök szakszerű tisztításáról, mosásáról, fertőtlenítéséről és folyamatos cseréjéről a munkavállaló gondoskodik. A védőeszközök selejtezését a selejtezés időpontjában hatályos utasítás szerint kell végrehajtani.

7.8 Védőeszközök juttatásának meghatározása munkakörönként A veszély típusának meghatározásának érdekében a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 1. számú melléklet táblázatait használtuk fel.  A munkakörönkénti védőeszközök listáját az 1.sz. melléklet tartalmazza

7.9 Védőital juttatási rend Az alábbiakban megjelölt munkakörülmények között dolgozók térítés nélküli védőital juttatásra jogosultak: A szabadban dolgozók, ha a napi középhőmérséklet, a Meteorológiai Intézet jelentése szerint a +4 oC-ot nem haladja meg, Olyan zárt munkahelyen dolgozók, ahol a hőmérséklet a +10 oC-ot nem haladja meg. Melegítő italként személyenként és naponként 0,5 liter meleg (+50 oC), cukrozott teát kell szolgáltatni. Cukorbetegek részére cukrozatlan teát és megfelelő édesítőszert kell biztosítani. A 0,1% konyhasót tartalmazó víz korlátlan fogyasztásának lehetőségét kell biztosítani az olyan munkahelyeken munkavállalók számára, ahol a klímakörülmények jellemző effektív (EH), illetőleg a korrigált effektív (KEH) hőmérséklet eléri vagy meghaladja az alábbi értékeket: • könnyű fizikai munkánál 26 oC EH • közepesen nehéz fizikai munkánál 24 oC EH • nehéz fizikai munkánál 22 oC EH A védőital készítéséhez ivóvíz minőségű vizet kell használni. A melegítőital juttatásáról az ügyvezető gondoskodik és végrehajtását ellenőrzi. A munkavállalók részére az alapanyagot, az elkészítés és fogyasztás feltételeit biztosítani kell.




A védőitalt a jogosultak részére az ügyvezetőnk természetben kell biztosítani, az pénzben nem váltható meg

7.10 Tisztálkodási eszközök és szerek, bőrvédő és bőrápoló készítmények juttatási rendje Valamennyi dolgozó részére elegendő mennyiségű tisztálkodási eszközt és szert kell folyamatosan biztosítani. A reális szükségletek alapján az ügyvezető állapítja meg a tisztálkodási (kézfertőtlenítő) szerek mennyiségét. Kézmosás után lehetőleg papírtörölközőt vagy meleg levegős kézszárítót kell használni. Azt a dolgozót, aki a munkahelyén bőrkárosító hatásnak van kitéve, védőkenőccsel, ipari kéztisztító szerrel és bőrápoló készítménnyel kell ellátni Védőkenőcsöt kell használni, ha munka jellege miatt védőkesztyű nem használható. Ipari kéztisztító szert kell használni, annál a munkafolyamatnál, ahol a dolgozó bőrét szappanos, meleg vizes mosással el nem vagy csak nehezen eltávolítható szennyeződés éri. A bőrvédő készítményt a munka megkezdése előtt kell alkalmazni, azt a munkavégzés alatt szükség szerint fel kell újítani. Az ipari kéztisztító szert és a bőrápoló készítményt a munka befejezése után kell használni. A bőrvédő készítmények csak munkahelyi használatra szolgálnak. Bőrápoló készítményt kell adni a munka befejezése utáni használatra, ha  a munka jellege miatt védőkenőcs nem használható,  az ipari kéztisztítószert használók részére,  minden esetben, ha a bőr fiziológiás helyreállításához szükséges,  az előzőekben felsoroltak és vízzel rendszeresen érintkező, folyékony vegyszerrel dolgozóknak. Saját dolgozóinkkal azonos módon kell bőrvédő készítménnyel ellátni: Az Üzem működési területén munkát végző más munkáltató alkalmazásában álló dolgozókat, ha a munkáltatók közötti szerződés ezt írja elő, az alkalmi és társadalmi munkát végzőket.

7.11 Elsősegélynyújtás rendje Minden munkahelyen és műszakban: a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott foglalkoztatott munkavállalók számától függően elsősegélynyújtó felszerelést, és a munkavállalók közül elsősegélynyújtásra kiképzett és kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. Az elsősegélynyújtó felszerelést, mentődobozt megfelelő mennyiségben, minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető helyen kell készenlétben tartani. Gondoskodni kell az elhasznált és lejárt minőségmegőrző idejű eszközök pótlásáról. Az elsősegélynyújtó helyeket jól láthatóan meg kell jelölni. Az elsősegélynyújtó felszerelések beszerzése, tárolása, cseréje az elsősegélynyújtás megszervezésével kapcsolatos feladatok, az elsősegélynyújtók képzése, továbbképzése az ügyvezető feladata. Az elsősegélynyújtó felszerelést a rendeltetéstől eltérő célra felhasználni nem szabad.




Kijelölt elsősegélynyújtók: Sorszám

Név

Tanúsítvány Nyilv.tart.száma Sorszáma

Vizsga időpontja

1. 2 3. 4. 5. 6. 7. 8.




VIII. fejezet 8.0 Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása 8.1 Munkabaleset fogalma A törvény értelmében munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben érte, függetlenül annak helyétől, időpontjától és a sérült közrehatásának mértékétől. A munkabalesetet szenvedett munkavállalót a kiesett munkanapok idejére az átlagkeresete illeti meg. A munkabaleset fogalomkörébe vonja a törvény azokat a baleseteket is, amelyek a sérült fegyelmezetlensége miatt (pl. rendbontás, játék, ittasság) munkaidőben, munkavégzés közben következett be, de ezek üzemi baleseti ellátásra nem jogosítanak. A kiesett munkanapokra csak a táppénzre jogosultak. Nem tartoznak a munkabalesetek fogalmi körébe az úti balesetek, ezen baleseteket a törvény az Egészségbiztosítási Pénztár hatáskörébe utalta.

8.2 Fontosabb teendők munkabaleset esetén Minden munkabalesetet a sérült, vagy a balesetet észlelő köteles azonnal jelenteni munkahelyi vezetőjének, aki a balesetet jelenti a munkavédelmi vezetőnek. A munkahelyi vezető feladata baleset esetén:  gondoskodni a sérült(ek) szükséges orvosi ellátásáról, a hozzátartozójának értesítéséről  gondoskodni a baleseti helyszín biztosításáról, lehetőség szerint változatlanul hagyásáról a kivizsgálásig.

8.2 Súlyos munkabaleset Súlyos munkabaleset az, amely:  a sérült halálát,  valamely érzékszerv, érzékelő-képesség jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,  csonkulást, hüvelykujj, kéz, láb két vagy több ujjának elvesztését (ennél súlyosabb esetek)  beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, ill. elmezavart okozott,  reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, meddőség kialakulását okozta. Halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette. A súlyos balesetet jelenteni kell a területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőségnek, az illetékes Rendőrkapitányságnak, az ügyvezetőnek és munkavédelmi vezetőnek.

8.3 Az ügyvezető kötelessége súlyos balesetet esetén Telefonon, faxon vagy személyesen azonnal jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi vagy a területileg illetékes Felügyelőségének jelen esetben: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége 38 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Postacím: 4002 Debrecen, Pf. 14. tel: 06-52-417-340 fax: 0652-451-063 E-mail: [email protected], [email protected] az Az azonnali bejelentésre kötelezett baleset jelentésének a munkavédelmi felügyelőség felé a következőket kell tartalmaznia:  a bejelentő munkáltató megnevezését és címét,  a jelentés időpontját,  a jelentést adó nevét, munkahelyét, beosztását és telefonszámát, Sérült(ek):  nevét, születési idejét, lakcímét, családi állapotát,  beosztását,  kiskorú gyermekeinek számát,  a munkabaleset minősítését,  a munkabaleset rövid leírását,  a baleseti helyszín megnevezését,  a munkabaleset bekövetkezésének időpontját,  a mentés érdekében tett intézkedéseket. A jelentést írásban meg kell ismételni a baleset kivizsgálásának megállapításaival, 24 órán belül. A sérültet, illetőleg a balesetet észlelő személy, köteles a balesetet, a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. A közvetlen vezető a baleset körülményeit az üzemi baleseti naplóba köteles bevezetni.

8.4 Munkabalesetek kivizsgálása A három napon túli keresőképtelenséget okozó munkabalesetet ki kell vizsgálni. A vizsgálat célja: Feltárni mindazokat a veszélyes körülményeket és cselekedeteket, amelyek a baleset bekövetkezésében szerepet játszottak (ok-okozati összefüggés megállapítása). A vizsgálatban részt kell vennie: Az ügyvezető igazgatónak, munkavédelmi vezetőjének, indokolt esetben OMMF felügyelőjének és/vagy szakértőnek. A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani, amelynek eredményét jegyzőkönyven, fényképen, rajzon vagy videofelvételen kell rögzíteni. Azokat a személyeket, akik valamilyen információval rendelkeznek a balesettel kapcsolatban, meg kell hallgatni és az elmondottakat jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. Amennyiben a baleset kivizsgálása alapján a baleset nem minősíthető munkabalesetnek, erről és a jogorvoslati lehetőségről a munkavédelmi vezető a sérültnek vagy hozzátartozójának értesítést küld. A vizsgálat alapján a hasonló munkabalesetek megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket azonnal meg kell tenni. A munkáltatónak minden bejelentett, illetőleg tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. A baleset kivizsgálása során meg kell állapítani:  a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgyának biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatára, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó 39 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



előírások meglétét, megfelelősségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba) fellépését.  az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, a védőberendezések, jelzőberendezések, a védőburkolatok meglétét, megfelelősségét alkalmazásukra, használatukra vonatkozó előírások érvényesülését. A környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását – mechanikai tényezők – kémiai tényezők – elektromos tényezők – zaj és rezgés – sugárzás – meteorológiai tényezők – klímatényezők – hőmérséklet hatásai – élőlény hatása – egyéb ártalmak A munkaszervezés, a belső ellenőrzés, az irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok meglétét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend, tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését stb. A balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és a társak, baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit a környezeti tényezők baleset előtti állapotát. Az érintett termelő berendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírásaitól való eltérés mértékét. A balesetet kiváltó okot, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával. A munkabalesetet hogyan lehetett volna elkerülni. Az összes lehetséges javító intézkedést és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében. A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

8.5 Teendők munkabaleset esetén, ha az kiküldetés során következett be 8.5.1 Külföldi kiküldetés esetén Külszolgálat során bekövetkezett munkabaleseteknél a bejelentési és nyilvántartási kötelezettségnek a kiküldő magyar munkáltató köteles eleget tenni. Ezen munkabaleseteket a helyi, adott országra vonatkozó jogrendszer szerint kell kivizsgálni, illetve a munkáltatók egymás közti szerződése kikötheti a magyar jog alkalmazását. 8.5.2 Belföldi kiküldetéskor Bekövetkezett munkabaleset esetén a kivizsgálással, bejelentéssel és nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek a sérült munkáját irányító munkáltatót terhelik.

8.6 Foglalkozási megbetegedés, annak bejelentése, kivizsgálása Foglalkozási megbetegedés, amely meghatározott munkavégzési körülmények között történő foglalkoztatás következtében jelentkező, nem baleseti eredetű egészségkárosodás. Körülményeit a munkahely szerinti területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőség vizsgálja. A szabálytalanságok megszüntetésére az illetékes igazgató határozatban intézkedik 40 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től



8.7 Munkabaleset esetén a kártérítésre vonatkozó szabályok Az Üzem. dolgozóját ért munkabaleset esetén a baleset jegyzőkönyvének elkészítését követő 15 napon belül a munkavédelmi vezető köteles a sérültet kárigényének előterjesztésére felhívni. Felhívás a „Felhívás kárigény-bejelentésére„ c. formanyomtatvány megküldésével történik. A sérült kárigényét a formanyomtatvány kitöltésével jelenti a munkavédelmi vezetőnek, aki véleményezés után a kárigény jogosságának elbírálására továbbítja az ügyvezetőnak. Az ügyvezető 15 napon belül írásban értesíti a károsultat az igény elfogadásáról vagy elutasításáról a jogorvoslati lehetőség megjelölésével.

Záró rendelkezések: Az Üzem minden munkavállalója, köteles egészségének és testi épségének megóvása érdekében a munkavégzésre vonatkozó biztonsági szabályokat elsajátítani és betartani, betartatni. A Munkavédelmi Szabályzat a kiadás időpontjában lép hatályba, ezzel egyidejűleg a korábban kiadott munkavédelmi előírások hatályukat vesztik.

Debrecen, 2014. július 01 ___________________________ Rasovszky Miklós ügyvezető

____________________________ Nikovics Géza munkavédelmi szakértő

___________________________ dr. André Mária foglalkozás-egészségügyi szakember




IX. fejezet Mellékletek Egyéni védőeszközök juttatási rendje.(1. melléklet) Orvosi vizsgálatok rendje (2. melléklet) Pipelife szervezeti felépítése (3. melléklet)


MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

Recommend Documents