MUNKÁSMOZGALMI ESEMÉNYNAPTÁR.
Lánczos Zoltán.
- Kézirat. 1971. -
1 2 1 8 .
1218-ban a pannonhalmi apát zselici "gyüsznoóvjai" /kanászai/ fellázadtak a jobbágysors ellen, szabad költözkö dési jogot követeltek. Ez volt hazánkban az első jobbágy-megmozdulás a szabadság jogok érdekében. Ezt követte egy év múlva a szerenkei kanászok, majd 1246-ban
a
bakonybéli apát "udvarnokainak" zendülése. 1255-ben az esztergomi érsek jobbágyai és condicionáriusai "formálták magukat az ország nemes szabadságjogaihoz". A királyi bíróság a "rendet" minden eset ben helyreállította. A "felkelőket" kopasz ra
nyírták,
egyes esetekben a nádor
az
orrukat is levágatta. A szabadságért foly tatott küzdelem azonban fokozatosan is -
- ha lassan és
meghozta gyümölcsét. M i
kor III.Endre, 1291-ben két Nádor nevű falvát az esztergomi székesegyháznak a d o mányozta, már engedélyezni kényszerült, hogy ottani condicionáriusai szabadon elköltöz hessenek.
1 2 7 7 .
Az erdélyi szászok felkelése a feudális államhatalom ellen. Megrohanták Gyulafehérvárt, a püspök székhelyét, a p ü s pöki birtokokat feldúlták.
XIV. század.
A XIV. szd-ban állították össze a S e l mecbányai jogkönyvet, mely szerint a bányák tulajdonosa eredetileg a bányá szok közössége, a bányaközség volt. Ezek tekinthetők az ország első munkás-szövet kezeteinek. A munkások /bányamunkások/ szövetkezete ket alapítottak /Gewerkschaft/. A bányaközség 12 munkása például 6 akna megmű velésére társult. A hozamot
eredetileg
a hozamra való tekintet nélkül egyenlően osztották el. Később, a dúsabb ércérre bukkanó szövetkezeti tagok keresztülvitték az egyéni munkaeredményen alapuló elosztást, ami egyesek meggazdagodásához, mások elszegényesedéséhez vezetett.
1 3 9 8 .
A bányamunkások első szervezkedése. A besztercebányai bányamunkások szervezé séért Groess Hanust és több társát szám űzték, mert a "bányamunkások szervezésé hez fogtak" /inceperunt convocationes/.
1 4 0 3 .
A budai városi tanács szigorú rendele tet adott k i , megfenyegetve azokat, kik a tereken, kocsmákban, vagy titkos helye ken tilos ügyekről titokban tanácskoz nak. A tanács csak vallásos jellegű egye sületek alapítására adott engedélyt, s ezek gazdag polgárok, a városvezetőség és az egyházi ideológia befolyása alatt állottak.
1 4 2 9 .
Megalakult az ország első
iparos-legény
egyesülete. A kassai takácslegények a l a pították. Ezt követte 1433-ban a pozsonyi péklegények egyesülete. A céhmesterek a legényegyleteket szigorú ellenőrzés alatt tartották, hogy osztályharcos működésük nek elejét vegyék. Gyűlést is csak a céhmesterek engedélyével tarthattak. Kassán a takácslegények egyletének egyik elnökét is a céhmesterek jelölték k i . Az inasokat arra kötelezték, hogy mindent besúgjanak, amit a legények a mesterekről beszélnek.
1 4 3 5 .
A mármarosi sóbányamunkások felkelése. Egy királyi rendelet a felkelés leverése után megtiltotta, hogy a jövőben a sóbányamunkások "összejövetelt vagy gyűlést, amit ők tur-nak neveznek, összehívjanak". A t i lalom ellen vétőket "letartóztatják, sze meiket kitolatják, összes öröklött és egyéb vagyonukat pedig lefoglalják és elkobozzák".
1 4 3 7 .
december 10.
Budai Nagy Antalnak, az erdélyi parasztfelkelés vezérének halála.
1 4 4 2 .
Az első iparoslegény-sztrájk. A szebeni szabólegények rendezték. A második, a m i ről tudomásunk van, a pozsonyi cipészle gények sztrájkja, már nem bérharc volt. Ezek az őket károsító foltozóvargák ellen léptek fel, követelve ezeknek a városból való eltávolítását.
1 4 9 6 .
Besztercebányán megalapították az agg, rokkant és beteg bányászok támogatását célzó első bányatársládát.
1 5 0 8 .
Az adókizsákmányolás miatt fellázadt székeljek ellen ostromágyukkal felszerelt királyi csapatok vonultak fel.
1 5 1 3 .
A középkori Magyarországon a "szász egyetem" /az erdélyi szász népcsoport politikai és gazdasági szervezete/ k i zsákmányoló vezetőit Székely János v e zérlete alatt a fellázadt köznép elker gette.
1 5 1 4 .
Dózsa György "parasztlázadása". Dózsa Györgyöt és alvezéreit 1514. július 20.-án kivégezték.
1 5 2 5 .
Besztercebányán a Fugger-Thurzó bányavál lalat munkásai tavasszal sztrájkba
léptek,
mert a vállalat bérüket az általa vert rossz pénzben fizette k i , tehát ténylege sen leszállította. A király megbízásából Korlátkövi Péter főudvarmester lépett k ö z be és a munkások vezetőit bebörtönözte. 1526 tavaszán a mozgalom feléledt, átter jedt az alsómagyarországi bányavidékre i s . A források 4 ezer munkás írnak,
összeverődéséről
akik béremelést kértek. Ekkor W e r
bőczy István nádorispán "csinált rendet". Besztercebányán Zólyom megye nemeseiből rendkívüli
törvényszéket hívott össze, s
bár a bíróság a munkások panaszainak jó részét alaposnak találta, a vezetőket, p é l daadás kedvéért halálra ítélte és kivégez tette. A z 1496 óta működő bányász társláda 1,070 forintját, mely az elaggott és rok kant bányászok támogatását célozta, " á t vizsgálta és elfelejtette visszaadni".
1 6 3 2 .
március 4.
Császár Péternek, az 1631-32. évi parasztfelkelés vezérének halála. Testét Kassán felnégyelték.
1 8 3 7 .
Megalakult az első pesti munkás segély pénztár az Egyetemi Nyomda dolgozói k ö rében.
1 8 4 8 .
február 15.
Megjelent a Kommunista Kiáltvány.
1 8 4 8 .
április 2.
Megjelent Táncsics Mihály lapja a "Munkások Újsága".
1 8 4 8 .
április 1 7 .
A mesterlegények követelik a céhek m e g szüntetését, az egységes iparosképzést, a szabad letelepedési jogot, a napi m u n kaidő törvényes megállapítását, a munka bérek szabályozását, a mesterek basáskodásának megszüntetését.
1 8 4 8 .
április 30.
A nyomdászok bérük rendezése céljából kérelemmel fordulnak a minisztériumhoz. Kérelmüket azzal indokolták, hogy 1./ kis keresetükből nem tudnak öreg napjaikra annyit félretenni, "mennyit talán vénkori gyámoltalanságunk
kívánna".
2 . / Foglala
tosságuk olyan, hogy "több ismeretekre, nagyobb míveltségre van szükségünk, mint sok más munkásnak." Kérték, hogy a napi munkaidő 10 óra legyen "csak". / Munkások Újsága.1848.máj.4.sz./
1 8 4 8 .
május 1 1 .
A szabó- , cipészlegények
sztrájkja.
és kövező-
1 8 4 8 .
május 13.
A nyomdászok és a nyomdatulajdonosok m e g kötötték az első magyarországi kollektív szerződést, melyet a minisztérium megbízásából a városi tanács július 2.-án
jóvá-
hagyott.
/ Novitzky N.László: Egyesült erővel. Bp.1912. 36-40. old./
1 8 5 0 .
június 17.
A császári kormány elrendeli a külföld ről jövő szocialista iratok elkobzását.
1 8 5 1 .
július 1.
Magyarországon életbelép a szesz-, bor-, sör- és húsfogyasztási a d ó , valamint a dohánymonopólium.
1 8 5 2 .
február 16.
A selmecbányai bányászok tüntetése. A hontmegyei megyefőnök, báró Majthényi, így ír erről jelentésében : "E hó 16.-án a vájárok tömegesen /többszázan/ megjelentek a selmeci piactéren, gyújtogatással és a kincstári munka b e szüntetésével fenyegetőzve követelték, hogy a kéthetenkénti fizetést újra v e zessék b e . . . . E népzendülés feloszlatása után a főkolomposokat a tömlöcbe vetet ték és Ormis Sámuelt, az ottani evang. liceum tanárát a Slovenske Novini" c. folyóiratban megjelent izgató cikk ter jesztése miatt letartóztatták és a p o zsonyi hadbíróságra kisérték."
/ Orsz. L t r . G.eln. 1852-505. - 5 5 - /
1 8 5 2 .
február 1 8 .
Libényi János szabólegény merénylete Ferenc József ellen. A pesti utcákon katonai hirdetmény jelenik meg, mely a merényletet a pesti munkások rovására írja.
1 8 5 4 .
május 2 3 .
Császári pátens jelent meg, mely a bányatulajdonosok részére kötelezővé tette a bányatársládák létesítését és ezt a bányahatóság felügyelete alá helyezte.
1 8 6 1 .
augusztus 11.
A budapesti nyomdászok nagy sztrájkja.
/ Novitzky N.László: Egyesült erővel. Bp.1912. 58-59. old./
1 8 6 4 .
szeptember 2 8 .
Londonban megalakult a Nemzetközi Munkásszövetség. / I. Internacionale./
1 8 6 7 .
június 8.
A nyomdászok két különböző alakítanak.
egyesületet
Az egyik tagjai Schulzenak,
a német szövetkezeti mozgalom előharcosának, a másik egyesület tagjai Lassale Fer dinándnak elvei alapján remélte megoldani a munkásság problémáit.
1 8 6 7 .
szeptember 2.
Megjelent a Tőke I. kötete.
1 8 6 8 .
A kiskunfélegyházai véres zavargások, melyek élén Asztalos János és Madarász V i l mos állt.
1 8 6 8 .
február 16.
Jókai M ó r és Vidakovics János képviselők védnökségével megalakul a főleg schulzeista alapon álló nyomdászokból és munkások ból verbuválódott Budapesti Munkásegylet. Első gyűléseiket a budapesti Köztelekben tartották. Az ezzel szemben lévő Traub-féle asztalosműhelyben ugyan ez időben /Üllői út 19.sz. alatt/, február 23.-án, Hrabje János, külföldetjárt asztalossegéd kezdeményezésé re egy ellen-egyesület alakult, az Általános Munkás Egyesület, mely haladottabb szellemű, Lassale elveit valló tömörülése volt a mun kásságnak. A Budapesti Munkásegylet
így
néhány heti működés után be is szüntette működését, mert tagjai átléptek az Általá nos Munkásegyletbe. /Az Általános Munkás egylet tekinthető a mai MSZMP-nak szellemi elődjének./
1 8 6 9 .
március
29.
Az első magyarországi munkásnagygyűlés Pozsonyban.
1 8 6 9 .
augusztus 2 2 .
Az 1868. február 23.-án megalakult Álta lános Munkásegylet
2.
országos nagy
gyűlése Pesten, melyen 12 ezer munkás vett részt. A gyűlés vezérszónoka Sassy Árpád ideigl. elnök volt. A gyűlés részt vevőit a pécsi és a bécsi munkások távi ratilag üdvözölték. A Kerepesi úton lévő gázgyár előtti téren megtartott gyűlést 20.-ra tervezték, de a rossz idő miatt 22.-én tartották meg. / Arany Trombita.1869.aug.28.-i szám./
1 8 6 9 .
szeptember 5 - 11.
A bázeli kongresszus. Az Internacionale IV. kongresszusa, mely határozatban mondta ki a szakszervezeti intézmények kiépítésének szükségességét.
1 8 7 0 .
március
19.
E napon született Barsi József, tatatóvá rosi szabósegéd. A századforduló elején a komáromi, majd a győri munkásmozgalom szer vezője, baloldali szoc. demokrata. 1902 és 1918 között két pártlapot is szer kesztett és adott k i . /"Győri Munkások Lapja", "Népakarat."/ Meghalt 1918. november 2 3 .
1 8 7 0 .
április 3.
A z Általános Munkás Beteg- és Rokkantpénztár megalakulása. A reakciós államhatalom a munkásság szociá lis védelmét teljesen elhanyagolta. Az új Egylet alapításának szorgalmazója Farkas Károly volt. Működését április
30.-án
kezdte
meg. / Általános Munkás Újság.l870.ápr.l7.sz./
1 8 7 1 .
Ez évben kezdődött meg a Fővárosban a vasmunkások és az építőmunkások szak szervezetbe való t ö m ö r ü l é s e .
1 8 7 1 .
május 9.
Nagy munkástüntetések Budapesten. Meg ostromolták a munkások a képviselőházat. A szabómunkások ekkor már 9 napja sztrájkoltak.
/ Hon. 1871. máj.9. és 12.sz./
1 8 7 1 .
május 11.
A péksegédek a budapesti Akácz u. 9.sz. alatti Buzelka-féle teremben gyűlésen je lentették be sztrájkjukat, majd a városi huszárokkal és az ezek segítségére jött katonasággal szembeszálltak. A legények követelték, hogy ne legyenek kénytelenek pincékben aludni, a mesterek adjanak tisztességes hálóhelyet, tiszták és szellőztethetők legyenek a sütőhelyisé gek, a munkaidő szállíttassák le, illetőleg osztassék be célszerűbben, kapjanak teljes élelmezést, a mesterek n e alkalmazhassák a "Te" megszólítást velük szemben, a hatóság vizsgáltassa meg havonta a pékségek helyi ségeit egészségügyi szempontból.
/ A Hon. 1871.máj.14.sz./
1 8 7 1 .
június 11.
Pesten nagy munkástüntetés. Schen és Peschan munkásvezetők június ele jén Pestre jöttek, hogy megalapítsák a k i s iparosok szövetségét. Itt érte őket a p á rizsi kommun bukásának híre. Erre az István tér 4.sz. alatt népgyűlést
hívtak
össze,
és megemlékeztek a párizsi kommun hőseiről. A beszédek hatása alatt beláthatatlan sorok ban vonult a munkásság a Városligetbe, ahol elénekelték a Marsaillese-t. Másnap a rendőrség közel 30 munkásvezetőt letartóztatott. Egy részüket dec. 20.-án szabadlábra helyezték. A vádalá helyezettek tárgyalása 1872.április 23-tól 29.-ig tar tott. / Schulhof Géza: A munkásmozgalom keletke zése Magyarországon. Bp. 1895./
1 8 7 2 .
július 1.
Országszerte egyre több aratómunkás tagadta meg ez évben a munkát. E napon p l . az orosházi járásban 800 aratópár tagadta meg az aratás elvégzését. / Orsz. Lvtr. B.M. 1873-III.-17-1230./
1 8 7 3 .
Megjelent a magyar munkásmozgalom
első
jelentős hetilapja a "Munkás Heti Krónika". 1880-ban beolvadt az 1877-ben indult Népsza vába.
Szeptember 7 .
Az ausztriai és magyarországi munkás rokkant és betegsegélyző
egyesületek
közös kongresszust tartottak Bécsben.
1 8 7 8 .
április 2 1 .
Az első szocialista kongresszus. A Választásra Jogosulatlanok P á r t j á n a k /Egyes dokumentumokban
: Nemválasztók
Pártja./ megalakulása. Vezetők : Farkas Károly, Dr.Csillag Zsigmond, Frankel Leo, Csorba Géza, stb... 107 küldött jelent meg. - Komárom is küldött megbizottat,de neve sem a jegyzőkönyvből, sem a Munkás Heti Krónika részletes beszámolójából nem állapítható meg. /1878.ápr.28.sz./ / L'Egalité. Párizs,1878.máj.26./
1878. október 6. A Munkás Heti Krónika leleplezi az ál-szocia lista vezéreket : Külföldi Viktort /Maier Jakab/ ás Feldsberg Zsigmondot.
1 8 8 0 .
A Magyarországi Általános Munkáspárt m e g alakulása. A párt Frankel Leó hatására m a gába olvasztotta az 1878-ban nemzeti jelszavakkal létrehozott Magyar Munkáspártot, melyet Külföldi Viktor alapított.
1 8 8 0 .
május.
Az asztalosmunkások első komoly bérharca.
1881. augusztus 20-21.
A Magyarországi Általános Munkáspárt II. kongresszusa.
1 8 8 2 .
Az első nagyjelentőségű bányász-sztrájk a pécsi szénmedencében.
1 8 8 2 .
május 1.
A bányamunkás mozgalom nagyjelentőségű ese ménye : az e napra
összehívott
gyűlés Pécsett
és a meghirdetett részleges sztrájk.
1 8 8 2 .
május 2 0 .
A pécsi bányászok sztrájkjának a katonaság igénybevételével történt leverése. / Orsz.Lvtr.B.M. 1882-III-17-27761./ / Népszava.1882.máj.28.sz./
1 8 8 3 .
március 1 4 .
Marx Károly halála.
1 8 8 4 .
február 10.
Az Általános Munkáspárt felszólítja a pa rasztságot, hogy saját képviselőit küldje az országgyűlésbe.
1884. június 28.
Táncsics Mihály halála.
1 8 8 5 .
január 2.
A Magyarországi Munkáspárt nagygyűlésen emlékezett meg az aninai bányász-katasztró fáról és követelte a munkások fokozottabb balesetelleni védelmét.
1 8 8 7 .
április 10-11.
Az Általános Munkáspárt III. kongresszusa.
1889.
Megalakult a I I . Internacionale, melyben az I. Internacionale merev centralizmusát felváltotta az egymással összekapcsolódott országok éltető autonómiája. Legfontosabb határozatai közé tartozik, hogy május
1.-ét
a munkásság nemzetközi ünnepévé avatta.
1889. január 10. Sztrájkmozgalmak a budapesti hadfelszere lési gyárakban. 1889. április 17. Tóth Bucsoki Istvánnak, a tatabányai bá nyász-mártírnak születésnapja.
1 8 8 9 .
szeptember 15.
A pozsonyi magyar-osztrák munkásmozgalmi értekezlet, mely új utakat szabott a magyar munkásmozgalomnak.
1890.
Megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt az 1880 óta működött Magyarországi Á l talános Munkáspárt átszervezésének eredménye ként. 1890. március. A süttői kőfaragó munkások mozgalma. Kül döttséget menesztettek Budapestre március 30.-án és csatlakoztak a Kőfaragók Országos Egyesületéhez. Az ő szervezetük volt Komárom megyében az első kőfaragó szakszervezet. 1890. április 1.-én jelent meg Jászai Samu szerkesztésében a "Kőfaragó" c. újság.
1 8 9 0 .
május 1.
A magyarországi munkásság először ünnepelte meg egységesen május
1.-ét.
1890. május 3. A sütőmunkások tüntető felvonulása a N é p szigetre. Kihirdetik sztrájkjukat. Köve teléseik : 1./ Maguk intézzék a munkaközvetítést. 2 . / A sütőműhelyekben házirendet függessze nek k i . 3./ A felmondási idő 14 nap legyen. 4./ A munkaidő leghosszabb időtartama 12 óra legyen, beleértve a 2 óra pihenési időt. Vasárnap déli 12 órakor legyen vége a munkaidőnek. 5./A kettős ünnepek egyike teljes munkaszü net legyen. 6./ A hetibér nem lehet kevesebb 12 forint nál. 7./ A szakmához nem tartozó munka /favágás stb./ végzésére nem kötelezhetők. 8./ Öltöző és mozsdó-helyiséget kérnek. A sztrájk részleges zárult.
eredményekkel
1 8 9 0 . május 13-május 2 0 .
A süttői kőfaragók sztrájkja.
1 8 9 0 .
július 27.
A bádogosmunkások szakegyesületének meg alakulása.
1890. november 1-2.
A magyarországi kőfaragómunkások első o r szágos kongresszusa.
1891. január 6. Bacsó Bélának, a fehérterror áldozatának születésnapja.
1891. január 31. A vasárnapi munkaszünetről szóló törvény javaslatot elfogadja az országgyűlés.
1 8 9 1 .
április 1.
Nemzetközi bányászkongresszus Párizsban.
1891. április 9. A képviselőház törvényerőre emeli az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetén való segélyezéséről szóló törvényjavaslatot.
1891. május 2.
A békéscsabai csendőrvérengzés. / Népszava.1891.május 8./ 1891. június 27. A belügyminiszter betiltja az Általános Mun kás Betegsegélyző- és Rokkantpénztár vidéki szervezkedését.
1 8 9 1 .
augusztus.
A Famunkások Országos Szakegyletének m e g alakulása és az "Asztalosok Szaklapja" m e g jelenése. A kormányzat csak 1893.január 7 . én hagyta jóvá az alapszabályaikat
1891. szeptember 13. Budapesten megalakul a fazekasok Országos Szakegylete. 1892. június 6. A pécsvidéki bányák sztrájkja. 1892. július 18. 1300 román és magyar bányász két hetes sztrájkot kezdett Petrozsényban. 1892. szeptember 1. Tíz-hetes sztrájkba léptek a budapesti faszobrászok.
1 8 9 3 .
június 6-26.
Pécsvidéken háromezer bányász lépett szt rájkba. / Népszava.1893.június 9. és 23.sz./ / Orsz.Lvtr.Bányakap. 1893-1184./
1894. február 23. A szászvári bányászok március 3.-ig tartó sztrájkja. /Orsz.Lvtr.Bányakap. 1894-447./ 1894. február 24. Megjelenik a vas és fémmunkások ellenállási pénztárának alapszabálya.
1894. április. 22. A
hódmezővásárhelyi csendőrvérengzés.
1894. május 13-14. A vas- és fémmunkások első országos kong resszusa.
1 8 9 4 .
május 13-15.
A MSzDP. III. kongresszusa. Helyreáll a párt egysége.
1895. január 4-7.
A munkanélküliek elkeseredett, nagy tüntetései Budapesten.
1895. május 3.
Két hétig tartó sztrájk a salgótarjáni bányákban.
1895. augusztus 5. Engels
Frigyes
halála.
1895. szeptember 20. A MSzDP-ból kiválik a Silberberg-frakció.
1 8 9 6 . Bőhm Vilmos és társai megalakítják az első szocialista ifjúmunkás egyesületet. 1899-ben már Előre, később Munkásifjúság címen lapot is
alapítanak.
1896. május 24-25. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt IV. kongresszusa.
1896. december 17. E napon született Sopronban Biró Lajos a kommunista mozgalom 1944-ben
mártírhalált
halt tagja. 1 8 9 7 .
jan.20.
Az erdélyi Aninán nagy bányászsztrájk, mely alatt a csendőrök 11 bányászt agyon lőttek, 18-at súlyosan megsebesítettek. - Megalakult a húsipari munkások első szocialista szervezete, a Mészáros- és H e n tessegédek Egylete.
1 8 9 7 .
június 6.
Véres összeütközés Nádudvaron a szegényparasztok és a csendőrök között.
1897. június 6-7. A MSZDP. V. kongresszusa Budapesten.
1897. június 8. Pünkösd vasárnapján a hajdúmegyei Nádudvaron a csendőrök az elégedetlenkedő parasztok k ö zé lőttek. Egy halott, több sebesült. 1897. június 24. Baktai Gyula születésnapja. A Hódmezővásár helyről származó cipész a munkásmozgalom sokszor bebörtönzött, 1944-ben meggyilkolt mártírja. 1897. december 25-27. A szociáldemokrata földmunkások II. kongreszszusa Budapesten. 1898. Az első tatabányai bányász sztrájk.
1 8 9 8 .
A pénzügyminiszter a bányakapitányok leg fontosabb f e l a d a t á v á a bányászmozgalmak legszigorúbb ellenőrzését teszi. 1898. február 5. A salgótarjáni bányászok sztrájkba lépnek. 1898. március.
A szociáldemokrata párt 14 vezetőségi tagja közül 11-et
kiutasítanak
Budapestről. A p á r t -
vezetőség feloszlik. 1898. április 3. A bécsi munkásság tüntető nagygyűlésen til takozik a magyarországi munkások ellen irá nyuló kormányterror ellen.
1 8 9 8 .
május 6.
A tatabányai bányászok sztrájkba léptek. A Népszava 1898. május 28.-ai száma a k ö vetkező tudósítással számolt be ez események ről "Bérmozgalmak a tatai szénbányákban" cím alatt : "Ezen ujabb keletű kőszénbányákban az első évben meglehetős szolid viszony alakult ki a munkás és a munkaadó között. A bánya munkások keresete átlag 1 forint 10 krajcár volt. De a volt főmérnök ... helyébe az a Kantner nevű úriember jött gondnoknak Anináról, kinek állása az ott végbement munkásgyil kolás folytán ott tarthatatlan volt. Ez a j e les úriember azzal kezdte áldott működését, hogy az idáig egyenlő munka fejében egyenlő bérben részesülő munkásokat "szorítani" k e z dé. Utóbb már annyira vitte működését, hogy a munkásság túlnyomó része 90-90 krajcár m u n kabért kapott s csak egy igen csekély rész kapott 1 forint 10 krajcár napibért. Ez e l keseríté a munkásokat. Ennek betetőzéséül f. hó 6.-án kijelentették a munkásoknak, hogy a bányamunkásoknak átlagos napibére 60 krajcár lesz s az eddigi 8 órai munkaidőt 12 órára
emelik. Ez oly kijelentés, melyet m e g botránkozott felháborodással hallgat m i n den tisztességes gondolkodású egyén. Erre a munkások egyhangúlag kijelentették, hogy ily körülmények között nem dolgoznak. Vagy adja meg az igazgatóság az eddigi 1 forint 10 krajcár napibért átlag a bányamunkások részére, vagy ha ezt az igazgatóság nem teljesíthetné, adják ki a járandó bért és a könyvet, hogy elmehessenek. Az igazgatóság minthogy a munkásokra nagy szüksége van, ez utóbbi kijelentést nem akarta meghallgatni de mint hogy az utóbbi, a munkások ama
jo
gos követelését sem akarta megadni, kenyér törésre került a sor. A munkások kényte lenek voltak felvenni a nekik dobott k e s z tyűt, szép csendben ö s s z e p a k o l t á k
hol
mijukat és kivonultak az erdőbe pihenni. Hiába kiáltoztak a csendőrök oda hozzájuk, hogy menjenek szét, menjenek dolgozni,stb. ők nyugodtan maradtak, egy szót sem szólva, ott az erdőben heverésztek. Ezt látva az igazgatóság, fél napi sztrájk után kény telen volt beadni a derekát és
teljesíteni
a munkások jogos követelését. Tehát a b é kés összetartás győzött csendőr, és munkaadó
felett."
szolgabíró
"Ezek, amit írtam, megtörténtek a legnagyobb békességben, d e , mint értesülünk, az igazga tóság a most vallott kudarcának dacára is be akarja hozni 8 óra helyett a 12 órai m u n k a időt, ez azonban, félő, aligha fog menni s i mán, mert az igazgatóság igen kihívóan visel kedik a munkásokkal szemben. Nem elég egy emberi szervezetnek naponként 8 óra hosszáig a föld gyomrában, hol a p o r és a gázok emész tik tüdejét, testet és lelket ölő munkában tölteni, minden
megszakítás
nélkül ? Igenis
elég ! Ez éppen elegendő arra, hogy lassan bár, de biztosan megölje a munkás szerveze tét. Ámde értjük az igazgatóságot i s ,
ha
neki sikerülne a munkaidőt 8-ról 12 órára felemelnie, úgy a dolgozó munkások egyharmad részének fizetése a Wertheim kasszában m a radna, vagyis, ahol most 300 munkás van a l kalmazva, ugyan annyi bérért akkor 200-al dolgoztatna. Mit törődik ő a munkásokkal ? Ha felfordul, mást hozat helyébe. Munkások ban nincs hiány, csak a Wertheim kassza tel jék, hogy a részvényes urak osztozkodhassanak. "Munkatársak, ha valaha szükségtek volt higgadtságra, hidegvérre, úgy most arra s z á z szorosan szükség van. Ha 1.-én sztrájkba k e r get is az igazgatóság, ne hagyjátok magatokat
provokálni, térjetek ki még az árnyék elöl is. A szolidaritásnak elég szép, példás je lét adtátok a lefolyt héten, ha ismét oda dobja az igazgatóság a kesztyűt, vegyétek fel békességesen és menjetek megint minden szó nélkül a szabadba pihenni, amíg az igaz gatóságnak ismét szüksége lesz reátok. Ne féljetek, nem fogtok sokáig pihenhetni." Szerencse fel ! Őrszem."
1 8 9 8 .
augusztus
1-6.
Nemzetközi bányászkongresszus Bécsben.
1898. augusztus 20. Országos bányászgyűlés Budapesten. 1898. szeptember 11. Budapesten tíz munkásgyűlésen munkavédelmi törvényeket követeltek a dolgozók.
1899. Megépült a tatabányai csendőrlaktanya. 1899. február 19. Munkástüntetés Budapesten a választójogért. 1899. április 2-3. A magyarországi Szociáldemokrata párt VI. kongresszusa. 1 8 9 9 .
április 3-4.
A földmívelő munkások III. kongresszusa Budapesten.
1 8 9 9 .
június.
Budapesten megtartották az ács-szakszervezet első kongresszusát. Eddig csak helyi szerve zeteik voltak, csak 1905-ben hagyta jóvá a belügyminiszter az országos egyesület alap szabályait. 1 9 0 0 . Magyarországon Kossuth Lajos vetette fel először annak gondolatát, hogy demokrata pártot kell
alapítani,
de erre csak 1900-
ban került sor, amikor Vázsonyi Vilmos a l a pította meg az első magyarországi demokrata pártot. Tagjai főleg kispolgárokból kerültek ki. 1 9 0 0 .
április 15-16.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt VII. kongresszusa, melyen a Budapesti Egyesült Munkásszervezetnek a Kongresszushoz
intézett
jelentése leleplezi a pártvezetőség oppor tunizmusát. 1 9 0 0 .
április 16.
A magyarországi újjászervezett Szociálde mokrata párt megalakulása.
1 9 0 0 .
február 5.
Munkanélküliek nagy tüntetése Budapesten.
1900. máj.28-jún.11. A Ganz-vagongyári munkások sztrájkja, mely a Bpest X.ker-i előljáró
közvetítése
révén
teljes győzelemmel végződött. 1900. máj.29.-júl.6. Az Állami Gépgyár /MÁVAG/ 3200 munkásának nagy sztrájkja. Vajkay igazgató kijelentette, ha a munkások nem hajlandók az eddigi bérért dolgozni, a gyár külföldön fogja készíttetni a munkáit. Több külföldi vasgyár munkásai ígé retet tettek, hogy a MÁVAG-tól nem fogadnak el munkát, inkább ők is sztrájkolnak. Mindezek ellenére, július 6.-án kénytelenek voltak abbanhagyni a küzdelmet, mert mint a Népszava irta : "Győzött felettük az éhség." 1500 m u n kást elbocsájtottak. 1900. június 24-25. A Budapesti Villamosvasút alkalmazottainak győzelmes sztrájkja.
1 9 0 1 .
január 4 .
Ötezer munkanélküli tüntetése Budapesten. Január 22.-én és február 5.-én
ismét
nagy gyűlések és tüntetések. /Friss Újság.1901.febr.16./
1901. április 7-8. A magyar famunkások első kongresszusa, mely új alapszabályokat dolgozott k i , ezt 1904 májusában hagyta csak jóvá a belügyminiszter.
1901. április 30. Budapest munkásainak nagy rokonszenvtüntetése az oroszországi proletáriátus mellett. /Népszava,1901.április 30. Az oroszokért./ 1901. május 23. A MSZDP. VIII. kongresszusa Budapesten. 1901. október. A munkanélküliség mind nagyobb méreteket ölt. A Ganz-gyárban 13 ezer helyett csak 6 ezer, a MÁVAG-ban 10 ezer helyett csak 5 ezer, a D a nubius Hajógyárban 900 helyett csak 300 munkás dolgozik.
1 9 0 1 .
Megalakult a Társadalomtudományi Társaság, melyet 1906-ra sikerült megtisztítani a reakciós elemektől, az uralkodó osztályok ideológiai képviselőitől.
1901. november 25. Magyarországi munkások tiltakozó nagygyűlé sei az angol-bur háború és a délafrikai m é szárlások ellen.
1 9 0 2 . Megalakult a magyarországi cukrászok szak egylete 3 4 taggal. Lapjuk, a "Cukormunkás" címmel jelent meg. 1902. márc.30-ápr.1. A MSZDP. IX. kongresszusa. 1902. szept.30.-okt.22. A Győri Vagongyár 2000 munkása sztrájkolt. /Győri Munkások Lapja.1902.okt.26.sz./ - Megjelent Szabó Ervin a "Mate rialista történetfelfogás" c. munkája, mely a magyar munkásmozgalom káderképzésének nagy lendületet adott. Szabó Ervin nevéhez fűző dik egyébként Marx és Engels válogatott m ű veinek első magyarországi kiadása /1903/. Ez a Marx-Engels válogatás volt hosszú időn át hazánkban az egyedüli magyar nyelvű forrás a marxizmussal megismerkedni olvasók számára.
kívánó
magyar
1 9 0 3 . A bányamunkások I. kongresszusa Budapesten.
1903. január 2. Az építőiparban életbelép a 10 órás munkaidő. 1 9 0 3 .
február 11-12.
Az első nőmunkás értekezlet Budapesten. 1903. április 12-14. A MSZDP. X. kongresszusa. 1903. június-július. Országszerte nagy aratósztrájkok.
1 9 0 3 .
június 27-júl.11.
Az annavölgyi és dorogi bányászok sztrájkja. Követeléseik : 1./ A vájár alapfizetése 3 K.20 f. legyen. 2 . / Akkordmunkánál a legkisebb kereset 4 K. legyen. 3./ A 16-18 éves bányamunkás minimális m u n kadíja 2 K. legyen. 4./ A csillések alapdija 3 K. 60 fillér l e gyen. 5./ A mesterek alapdija 3 K.60 f. legyen. 6./ A munkaidő, a le- és felszállást beleért ve 8 óra legyen. 7./ Tisztességesebb bánásmódot. 8./ Követelték a vasárnapi munkaszünetet, kivéve, ha a bányát tűz, vagy vízveszély fenyegetné. 9./ A bányavezetőnek ne legyen joga olyan bányászt ok nélkül elbocsájtani, aki a társláda tagja. 1 0 . / A vájár, ki fiatal éveit a bányában töltötte, öregségére csillésnek alkal maztassék. - Az igazgatósággal folytatott tárgyalásokon minden akna részéről 2-2 munkás jelent meg. Az összmunkásokat
Izrael
elvtárs képviselte, akit a MSZDP. küldött k i . Az igazgatóság kezdetben nem fogadta el a munkásság képviselőjének. 30.-án még a tárgyalások nem vezettek eredményre, a bányászok folytatták a harcot. Július 1.-én egy hirdetmény jelent meg, mely szerint, akik 3.-án és 4.-én nem állanak munkába, "fegyelmileg elbocsájtottaknak tekintetnek." A sztrájk végül is a munkásság győzel mével végződött.
1 9 0 3 .
július 15.
Szociáldemokrata munkásgyűlés a Tattersallban a Khuen-Héderváry kormány terror ja miatt.
1903. augusztus 20. A salgótarjáni bányászok nagygyűlése.
1903. szept-október. Általános nagy sztrájk Pécsett.
1903. október 15.
E napon született Kecskeméten Bogdány R ó zsi, a magyar kommunista munkásmozgalom hős harcosa, aki a Tanácsköztársaság után az első röpiratok terjesztését
irányította.
Letartóztatták, majd a Szovjetunióba emigrált, ahol mint matematika tanár helyezkedett el.
1 9 0 3 .
december 26-27.
A különböző magyarországi bányavidékek 23 küldötte jött össze Pesten, hogy m e g alapítsák a bányamunkások szövetségét. A kísérlet nem sikerült, az értekezlet részt vevőit állásukból elbocsájtották, s Magyar országon nem is tudtak többé állást kapni, kivándoroltak külföldre. Ezen az első országos bányászértekezleten, melyen az ország 7 5 ezer bányászának tarthatatlan helyzetéről volt szó, Komárom megyéből a következő küldöttek szólaltak fel : - Olcsányi János annavölgyi bányász, - Horváth tokodi küldött, - Kier Nándor tokodi bányász, - Kanóczky sárisápi bányász, - Wachaja Imre mogyorósi bányász. A hozzászólásaik : Olcsányi J. : "Az annavölgyi bányászok üd vözletét adom át az értekezletnek. A mi hely zetünk is olyan nyomorúságos, hogy kényte lenek voltunk harcba lépni. A kiküldött P a l kovics szolgabíró azt mondta, hogy nincs okunk sztrájkolni, hiszen minden nap húst
eszünk. De mi tovább küzdöttünk. Ekkor a lakásokból dobálták ki az embereket, öt szaktársat eltoloncoltak, de a m u n k á sok mégsem engedtek. Ekkor Perényi f ő szolgabírót küldték k i , aki némileg igaz ságos embernek bizonyult, s addig tárgyalt, míg a munkások harca részleges eredménynyel ért véget. / L.1903.VI.27.-VIII.11.ig tartó Annavölgyi bányászsztrájk./ Az embereket pofozzák, ütik verik. Indítványozom, hogy minél előbb adjanak ki egy bányászlapot". -"Tudjuk, hogy a bányamun kások még nagyon idegenkednek a szervezke déstől. De dolgoznunk kell. Jó volna, ha a Népszava többet foglalkozna a bányamun kásokkal. Továbbá Ausztriából, Csehország ból füzeteket kellene behozni és azokat terjeszteni." Wachaja Imre : "...12 órát kell d o l goznunk és ezen idő alatt 160 kutyát kell szállítani, s minden kutyában 5 q szén van. 20 fillért kap a munkás egy kutyáért. A munkásokkal gorombán bánnak, így legutol jára egy aknász felpofozott egy éjjeli őrt, mert nem köszöntötte őt. A munkások pana szai nem hallgattatnak meg és nem intéz tetnek e l . "
Horváth :
"Idei harcunkkal elértünk
annyit, hogy a bánásmód jobb lett vala mivel. A hajcsárok azonban még most is f o kossal járnak a munkások után. A hajcsárok nem jártak bányásziskolába, s olyan helyre is küldik a bányászokat, ahol a szerencsét lenségek kikerülhetetlenek. A legutóbb is 4—5 gyermek maradt árván. A hátramaradot taknak senki sem nyújt segélyt, róluk nem gondoskodik senki. Követeljük a 8 órai m u n kaidőt és 5-6 korona szakmánybért." Kier Nándor : "....Annyira rabszolga ságban akarnak tartani, hogy még azt sem en gedik meg, hogy egymással érintkezzünk. N é hányunknak Felsőgallára kellett menni, hogy megismerkedjünk az ottani viszonyokkal és a munkásokkal. De nem engedtek még beszélni sem, hanem csendőröket rendeltek k i , elfog tak és 8 napra elzártak. Hét gyermekemnek egy hétig kenyeret sem adhattam. 18 munka évet dolgoztam, adófizető magyar polgár vagyok, de most már a 3 korona alapbérből nem tudom adómat megfizetni, úgy a dunyhát meg a vánkost viszik e l . " Kanóczky :
"Új munkarendet dolgoztunk
k i , de nem akarják elfogadni. Akire a h a j csár haragszik, azt rossz anyagba küldi
dolgozni. Engem is köves anyagba küldött, s mikor nehéz munka után jó anyagba jutot tam, s azt gondoltam, most már keresni fogok valamit, akkor elrendelt onnan m á s hová. Ajánlom, hogy most már mi is lás sunk hozzá a szervezkedéshez." - / A rendőrség az értekezletről gyorsírói feljegyzést
készített,
melyet
elküldött a Pénzügyminisztériumnak. Ez utóbbi 1904. február 17.-én megküldte a budapesti bányakapitányságnak. - Megta lálható a Munkásmozgalmi Intézet A r c h í vumában. Bányakapitánysági iratok 1904— 3188. s z . alatt. További irodalom : A Bányászok hely zete. Budapest. 1904. Népszava.
7-19.old./
1 9 0 4 .
Az első magyarországi magántisztviselő sztrájk Salgótarjánban. Megszervezője Büchler József. - Újpesten megalakult a Magyaror szági Bőrmunkások Országos Egyesülete. - Erdélyi Mór kezdeményezésére megalakult az Általános Fogyasztási S z ö vetkezet, melyet kezdetben csak a szerve zett nyomdászok támogattak.
1904. március 31. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete az állam fokozottabb támogatá sát kérte a munkások növekvő sztrájkmoz galma ellen. 1904. április 3-5. A MSZDP. XI. kongresszusa. 1904. április 19-24. A vasutasok országos sztrájkja. Ez volt az első vasutas sztrájk.
1 9 0 4 .
szeptember 15.
Építőmunkások országos bérmozgalma. 1904. december. Megjelent az Ifjúmunkás első száma.
1904. december 25-26.
A Szakszervezeti Tanács III. kongresszusa.
1905. Ez évben lett az eddig hetenkint háromszor megjelenő Népszava napilappá. - A magyarországi anarchisták e l ső jelentős képviselője, Batthyány Ervin gróf megalapította Szombathelyen a Társadalmi Forradalom c. lapot. - Megalakult a Magyarországi Föld munkások Országos Szövetsége. - Pécsett megalakult 1387 taggal a bányászok helyi szövetsége. 1 9 0 5 .
február 2 6 .
A budapesti főiskolák szocialista hallgatói kiáltványban üdvözölték az orosz forradal márokat.
1 9 0 5 .
április 2 4 .
Az első országos szociáldemokrata nőmunkás értekezlet. /A magyarországi szocialisztikus munkásmoz galmak az 1905. évben. Bp.l906. Orsz.Közp. Közs.Ny. 307-315. old./
1905. április 25-27. A MSZDP. XII. kongresszusa. 1905. máj.28-júl.2. A budapesti vas- és fémmunkások ál talános sztrájkja. 1905. június-július. Nagy arató és cselédsztrájkok a Dunántúlon. 1905. júl.4-aug.26. Az évenkint 6 millió métermázsa szenet terme lő, a Dunagőzhajózási Társaság tulajdonában lévő négy pécsi bányatelep bányászainak szt rájkja. Követeléseiket 18 pontban foglalták össze. /A Népszava 1905.júl.8.-ai száma közli a memorandum egész szövegét./
1 9 0 5 .
szeptember 10.
A MSZDP. rendkívüli kongresszusa, mely az általános választójoggal foglalkozott. K o márom megyéből az esztergomi ós a komáromi építőmunkások, valamint a tatai pártszerve zet küldöttei vettek részt. /Népszava.1905.szept.12. A munkásság parla mentje./ 1905. szeptember 15. A "Vörös péntek". A MSZDP. röpiratában szeptember 15.-re
-
az országgyűlés megnyitásának napjára általános sztrájkra és az országgyűlés elé való felvonulásra szólította fel a budapesti munkásokat. /Munk.Mozgalmi Int. Arch.Röpir. I. 1/1905/IX/58/1./ - 2 5 ezer vasmunkás, 5 ezer famunkás, 4 ezer cipész és
csizmadia,
4 ezer építőmunkás, 8 ezer vasutas, 400 g á z gyári munkás, 700 szabó, 7 ezer nyomdász, 4 ezer kereskedelmi alkalmazott, s mintegy 20 ezer lehetett a kisebb szakmák felvonult munkásainak száma. /Népszava.1905.szept.16./
1 9 0 5 .
szeptember 2 7 .
Véres összeütközés Budapesten a szociálde mokrata munkásság és a koalíciós pártok h í vei között. 1905. október 31. A "Budapesti Napló" e napi számában, Singularis álnéven, Ady Endre cikket irt az orosz forradalom történelmi jelentőségé ről "Oroszország nagy n a p j a i "
címen.
1906. 14 napig tartó eredménytelen sztrájkba lé pett az 1905-ben alakult Pécsi Bányász S z ö vetség. 1 9 0 6 .
január 7.
Megjelent a "Szocializmus" c folyóirat. 1906. március 17. Áchim kiválik a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokra ta Pártból és megalapította a Magyarországi Független Szocialista Pártot. /Ez később a Magyarországi Parasztpárt nevet vette f e l . /
1 9 0 6 .
június 4-5.
A MSZDP. XIII. kongresszusa.
1906 . június 24. A salgótarjáni bányászok sztrájkja. A társu lat nem
teljesítette
a bányászok követeléseit,
"csupán az élelemtárban eladásra kerülő áruk árát
szállította
le."
/ Népszava.1906.júl.3.- júl.5. - júl.8.sz. Friss Újság. 1906. júl.3.sz. A magyarországi szocialisztikus munkás m o z galmak az 1906. évben. Bp. 1907. Radó Ny. 8 7 0 . old./
1906. aug.29.-szept.10. A petrozsényi román és magyar bányászok sztrájkja, melynek során szeptember
2.-án
véres összeütközésre került a sor a s z t r á j kolók és a katonaság között. 1906. október. A Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század c. folyóirat égisze alatt megalakult a Társadalomtudományi Szabadiskola, melynek fő célja a munkások ideológiai nevelése volt.
1 9 0 7 . Az első ifjúmunkás sztrájk Magyarországon. A miskolci ifjúmunkások iskolai sztrájkja sikerrel járt, a
tanítási
időt az esti órák
ról áttették a nappali órákra. - Állami felügyelet mellett létre jött az Országos Munkás Betegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár, mely azonban csak látszat-önkormányzattal
rendelkezett.
- Megalakult a Magyarországi M u n k á s dalegyletek Szövetsége. 1907. június 17-21. A pécsi bányászok győzelemmel végződött bér harca, sztrájkja. /Munkásmozg. Int. Arch.Baranya m.alisp.ir. 1907-9310./
1 9 0 7 .
szept.11.-okt.7.
A brennbergbányai bányászok sztrájkja. A brennbergi bánya ekkor Sopron város t u l a j donában volt, s majdnem ingyen adta bérbe a dúsgazdag részvényeseknek, akik a bér fejében minden mázsa kiaknázott szénért 2 fillért f i zettek. A munkásoknak maguknak kellett dina mitot, lőport és olajat venni a bányatársa ságtól, mely nagy árakat számított mindezért. A bányatelep boltja is a társaság tulajdona volt, ahol az élvezhetetlen komisz lisztért is 42 fillért
számítottak
fel a bányászoknak.
A bányában 50-60 fok melegben örökös veszély közepette dolgoztak a bányászok. 105 bányász 1907. szeptember 20.-án külföl di útlevelet kért, hogy idegenben kíséreljen meg megélhetést
biztosító
kérelmüket a hatóságok
munkát keresni, de elutasították.
A sztrájk azonban némi eredményt hozott, a bányászok kérelmeinek egy részét teljesítet ték. /Népszava.1907.szept.21. és okt.8.-ai száma./ 1907. október 10. A "Vörös csütörtök" Budapesten. /Az Újság 1907.okt.9.-ei s z . /
1 9 0 8 .
jan.9-júl.11.
Sztrájk a budapesti Ganz-gyárban. 1908. február 16. Munkástüntetés Budapesten, az Andrássy úton, a lakbéruzsora és a háziurak ellen. 1908. március 13. Több mint 3 ezer munkás tüntetett Budapest utcáin az általános titkos választójogért. A rendőrség megrohamozta a tüntetőket. 1908. június 8-július 26. Háromezer bányamunkás sztrájkja a pécsi bányákban. 1 9 0 8 .
augusztus 9.
Megalakult az Üvegmunkások Országos Szövet sége. 1 9 0 8 .
szeptember 1 6 .
Meghalt Csorba Géza ügyvéd, Táncsics Mihály veje, aki 1883-84-ben a "Komárom és Vidéke" c. lapot szerkesztette.
1 9 0 8 .
október 8.
A "Vasbotos" tüntetés. Többezer munkás tün tetése Budapesten 1908. november 16. E napon született Orosházán Birkás Imre építőmunkás, a munkásmozgalom régi harcosa, az 1935. évi építősztrájk egyik vezetője. 1 9 4 7 től a Békési Megyei Pártbizottság titkára, 1949-től a Földmívelési Minisztérium elnöki osztályának vezetője. Meghalt 1964.okt.3.-án. 1908. november 22. 256 taggal megalakult a Galilei Kör. Megala kulásának célja, hogy a szabad gondolkodást biztosítsa
az egyetemeken. Előbb az orvosi
és a jogi karon, majd a mérnöki és a gyógy szerészi szakon kezdte meg működését. 1908. december 15-22. A fővárosi cukrászmunkások általános nagy sztrájkja.
1 9 0 7 . november 2 4 . Az Országos Munkásbiztosító Pénztár alakuló közgyűlése. 1908. január 5-7. A magyarországi szakszervezetek IV. országos kongresszusa Budapesten. 1901.dec.31.-én
9,999 szakszerv.tag,
1905.
- " -
71,173
1906.
- " -
129,332
- " -
volt Magyarországon. 1908. április 19-23. A MSZDP. XV. kongresszusa. 1908. április 19-20. Az Ifjúmunkások Szövetségének II.országos kongresszusa. 1908. november 9. A Vasúti Munkások Országos Szövetségét Kos suth Ferenc kereskedelemügyi miniszter f e l oszlatta. 1908. december 6. A MSZDP. rendkívüli kongresszusa.
1 9 0 8 .
december 29.
Felfüggesztették a Vas- és Fémmunkások Köz ponti Szövetségét
és a Magyarországi Famun
kások Országos Szövetségének keretén belül működő budapesti Asztalosszakosztály m ű k ö dését. 1 9 0 9 .
április 11-14.
A MSZDP. XVI. országos kongresszusa.
1 9 0 9 . Dr. Madzsar József, Vankó Károly és Szerda helyi Sándor megalakítja az Alkoholellenes Munkás Szövetséget, mely 1905-től csak fiók egyesülete volt a Good Templar angol munkás csoportnak. 1 9 0 9 . január 1. Nem jelentek meg az újévi lapok a december 31.-ei tömegsztrájk miatt. 1909. április 9. A Belügyminisztérium feloldotta a V a s - és Fém munkások Országos Szövetségének működési t i lalmát. 1 9 0 9 .
május 5.
A Belügyminisztérium feloldotta a Famunkások O r s z . Szövetségének budapesti asztalos-szak osztályának működési tilalmát. 1909. július 14-19. A brennbergi bányászok sztrájkja. 1909. augusztus 20. A Magyarországi Forradalmi Szocialisták kong resszusa Budapesten.
1 9 0 9 .
szeptember 2 4 .
A rendőrség szétveri a MSZDP. választójogi tüntetését.
1 9 0 9 .
okt.1-dec.3.
A brennbergi bányászok nagy sztrájkja.
1 9 1 0 .
Ez év elején a Szakszervezeti Tanács a MSZDP-al kötött közös megállapodás alapján ideiglenes bányásztitkárságot
állított
fel,
melynek feladata volt pótolni azt a mulasz tást, amit a bányamunkások szervezése terén évtizedek során elkövettek. E bizottság m u n káját megnehezítette a törvényes szervezke dés lehetőségének hiánya és a hatóságok rend szeressé vált törvénytelen eljárása. De a k a dályt jelentett az ipari krízis is, amely az anélkül is óriási szénkészleteket még jobban megnövelte és a bányamágnásoknak a l kalmat adott a bányászok anélkül is nyomorú ságos munkabérének leszállítására. A bányamunkásokat törvényesen
jóváhagyott
egyesületek hiányában szabadszervezetekbe vonták és így terjesztik közöttük a modern munkásmozgalom és az osztályharc eszméit. A MSZDP. XVII. országos pártkongresszusá nak jelentése így szól ezzel kapcsolatban : "A csendőrök minden egyes bányaterületen úgyszólván éjjel-nappal figyelik a munkássá got. A hatóságok
kínosan
őrködnek azon, hogy
a bányarabok a külvilágtól teljesen izoláltan ./.
éljenek. Ennek dacára szabad szerveze teket létesítettünk Pécsvidéken, Aninán, Resicán, Brennbergben, Pilisvörösváron, Hidas és Vulkán bányaterületeken. Hiába akadályozzák csendőrök a bánhidai
vagy
a felsőgallai vagy más vasútállomásokon azt, hogy egy idegen a munkástelepre b e léphessen, maguk a bányamunkások azok, akik a legközelebbi városba is elmennek, hogy egy-egy gyűlésen részt A Magyarországi
vehessenek."
Bányamunkások O r
szágos Szövetségének alapszabályai még mindig jóváhagyás nélkül hevernek a B e l ügyminisztériumban.
1 9 1 0 .
február 3.
Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett Csillag Zsigmond orvos, a munkásmozga lom egyik első szervezője, a Választásra J o gosulatlanok Pártjának megalapítója, Frankel Leó barátja és munkatársa. 1910. március 27-30. A MSZDP. XVII. országos kongresszusa. 1910. június 1-2. Országgyűlési
képviselőválasztások.
Komárom-megyében a következő szociáldemok rata jelöltek indultak : Esztergom : Nyisztor György, a magyar föld műves szocialista mozgalom egyik szervezője. A Tanácsköztársaság idején a földmívelési n é p b i z tosság egyik vezetője. A népbiztosok perében életfogytiglani fegyházra ítélték, 1922-ben a Szovjetunió kicserélte, s ott élt a felszabadulásig. Tata : Tarczai Lajos, író. 1904-ben a V i lágosság c. szabadgondolkodó lapnak szerkesztője, 1905-hen a Népszava munkatársa, majd a fuvarosmunkások szakszervezetének titkára. 1 9 0 5 - 7 ben a szocdem baloldal egyik vezető je, később a Batthyány Ervin-féle anarchistákhoz csatlakozott, majd
visszalépett a MSZDP-ba, ahol ismét v e z e tőségi tag lett. 1911-ben kivándorolt A m e rikába.
1 9 1 0 .
szeptember
27.
A fővárosi Munkásság nagyarányú
tüntetése
az általános titkos választójogért. A rend őrség brutálisan szétverte a tüntető munká sokat. 1 9 1 1 . április 16-18. A MSZDP. XVIII. országos kongresszusa. 1911. április 23. A MSZDP által rendezett tömeggyűlések Bu dapesten és a vidéki városokban a népokta tás megreformálása és a pedagógusok hely zetének
megjavítása
érdekében.
1911. augusztus 13-15. A magyarországi szakszervezetek V. kongreszszusa. 1911. szeptember 11. Több munkásgyűlés Budapesten a drágaság miatt. 1911. december 8. Tanítógyűlések Bpesten a fizetések emelésé ért és az általános választójogért.
1 9 1 2 . Az
OSZDMP
V I . /prágai/ összoroszországi kon
ferencián terjesztette elő Lenin a társada lombiztosítás alapelveit. Több munkamegtagadással kapcsola tos, a mezőgazdasági dolgozók által kezdemé nyezett megmozdulás történt Komárom megyében. Így a pannonhalmi főapát és az esztergomi é r sekség birtokain / p l . Tömőrd-pusztán./. T o vábbá Lózert Kálmánnénak kisigmándi, Mihályi Ignácnénak kocsi és bokodi birtokain. A m o z galmakat röviden és békés úton intézték el. 1912. április 7-9. A MSZDP. XIX. kongresszusa. Szabó József a bányászok közötti agitáció fontosságára hívta fel a figyelmet. Weltner Jakab előadói beszédében a bányászok közötti agitáció nehézségeiről beszélt. 1912. május 23. Huszár rohamokkal, katonasággal verték szét Budapesten a munkások tüntetéseit.
1 9 1 2 .
május 2 3 .
A "Vérvörös csütörtök"
/nem tévesztendő
össze az 1907. okt.10.-ei "Vörös csütör tökkel" !!/
- Politikai tömegsztrájk és
tüntetés Budapesten. 1912. május 21.-én a pártvezetőség általános sztrájkra hívta fel a munkásokat. A párt e felhívása miatt e l kobozták a Népszava e napi számát. Másnap /22.-én/ "Elrabolták a Népszavát"
címmel
cikk jelent meg. A z első sortűz a Ferdinánd-hídnál dördült el. A rendőrök
segítségére
jött a 44.gyalog
ezred egy százada. Szuronyszegezve verték szét a tömeget. Sok sebesült, egy halotti Holub Kristóf 42 éves munkás, a választó jogért folytatott harc első vértanuja. A város különböző pontjain
elbarikádozta
ma
gát a munkásság. 1913. január 3. Bakalár István születésének napja. 1 9 3 7 ben szabadult a Horthy-rendszer börtönéből. A spanyolországi Nemzetközi Brigádban h a r colt, kalandos úton tért vissza Magyarország ra, ahol a Gestapo elfogta és megölte.
1 9 1 3 . január 2 6 . A MSZDP.
rendkívüli
kongresszusa.
1913. február 20. Kürthy István komárom-megyei főispán jelen tette a belügyminiszternek a következőket : A hatáskörébe tartozó két törvényhatóság t e rületén csupán Tatabánya "kisközségben", a Magyar Általános Kőszénbánya R t . területén volt észlelhető a tömegsztrájk előkészítésé nek nyoma. Ugyanis Buckinger Manó az O r s z . Szociáldemokrata Párt titkára, Nagy István tatabányai lakoshoz, a MÁK R t . által fenn tartott pékműhelyben alkalmazott péksegédhez levelet intézett, s számára kétféle röpcédulát küldött nagyobb mennyiségben, hogy azt a bányamunkások között ossza szét. Szószerint így szól a továbbiakban a főispáni jelentés: " Ez a N a g y István /zalaszentgróti szü letésű 38 éves, r.kat., özvegy, 2 gyermek aty ja/, Garicsán Viktor nevű szintén péksegéd /zalapákai születésű, 29 éves, n ő s , r.kat., 2 gyermek atyja/ társával együtt tényleg megkísérelte Tatabányán a tömegsztrájk m e l lett agitálni, és a bányászok között, az ide mellékelt röpiratból, s felhívásból néhány ./.
száz példányt szét is osztottak. Ebbeli ténykedésük lelepleztetvén, a bányatársulat őket a társulati pékműhelyből, ahol a l k a l mazva voltak, nyomban elbocsájtotta, a já rási főszolgabíró pedig, mint a közbizton ságra veszélyes egyéneket, a járás terüle téről egyszer és mindenkorra kitiltotta. Ezen eljárásra a banyatársulat Összes p é k segédei, akik kivétel nélkül a szakszerve zet tagjai, sztrájkba léptek, mire viszont a bányatársulat nyomban valamennyit elbocsájtotta, s őket más munkaerőkkel pótolta. Ezzel a rend egyelőre legalább
helyreállt."
/ O r s z . Levéltár BM. reselvált /bizal m a s / 1913-262/952./
1 9 1 3 . szeptember. A Szakszervezeti Tanács magyar és német nyelven, a bányászok számára, "Bányamunkás" /Der Bergarbeiter/ címen lapot indított.
1914. máj.4-július 1. A pécsbányatelepi és mecsekszabolcsi bánya munkások, az andrás-aknai és schroll-aknai munkások sztrájkja. /Munkás. Pécs.1914.máj.10. - május 17.sz. Bányamunkás. 1914.júl.2.-ai száma./ 1914. augusztus 1. A tatabányai bányakapitányság a tatabányai bányászokat 51 munkáskeret-osztagba
soroz
ta és feleskettette, katonai parancsnokoknak vetette alá, hogy szigorú katonai fegyelem alatt tarthassa őket. 1915. 1915-ben tartották meg Magyarországon az első
ifjúmunkás-napot.
1 9 1 5 . január 2 1 . A V a s - és Fémmunkások Szövetségének bead ványa a honvédelmi miniszterhez a munkások kal szembeni törvénytelen bánásmód ellen. 1915. február. Bérmozgalmak a járdánházi kőszénbányákban. 1915. február 20. Bugyács Imre, a tatabányai bányamunkásmozgalom kommunista mártírjának születésnapja. 1915. június 5. A Szakszervezeti Tanács beadványa a keres kedelemügyi miniszterhez a 18 éves, b e v o nulás előtt álló tanoncok védelméről. 1 9 1 5 .
július 5.
Heti két hústalan napot vezettek be Magyar országon. 1915. július 9. A magyarországi és ausztriai szociáldemok rata pártok tanácskozása Bécsben.
1 9 1 5 . augusztus 2 4 . A Szakszervezeti Tanács és a MSZDP. közös memoranduma a honvédelmi miniszterhez a had felszerelési üzemek és bányák munkásainak panasza tárgyában. 1915. szeptember 5. A II. Internacionálé háborúellenes csoport jainak zimmerwaldi konferenciájának ülése. 11 ország 38 delegátusa és maga Lenin is részt vett a tanácskozáson. 1915. november. A Szakszervezeti Tanács beadványa a keres kedelemügyi miniszterhez a háború után
vár
ható munkanélküliség ügyében. 1915. december 27. A kenyérjegy bevezetése Magyarországon. 1916. febr. 11-12. A soroksári-úti Fegyver és Gépgyár 4 ezer munkásának sztrájkja. 1916. június 25. Éhségzendülés Hódmezővásárhelyen.
1 9 1 6 .
június.
A petrozsényi bányászok sztrájkja. A minisz terelnökség
hírzárlatot
rendelt el a sztrájk
kal kapcsolatban. 1 9 1 6 .
július 3.
A MÁVAG-ot, a munkások bérmozgalmai miatt, katonai felügyelet alá helyezték. 1916. július 17. A Károlyi Mihály vezette "Függetlenségi és Negyvennyolcas P á r t " megalakulása. 1917. Tatabányán megalakult a MSZDP. 1917. április 23. Sztrájkbaléptek a királdi bánya munkásai. 1917. május 2. A tatabányai bányászok a Turul emlékműnél megszerkesztették első írásbeli követelésü k e t , mely 14 pontból állt és 70 bányász irta alá. 1 9 1 7 .
május 2 .
Egy órás általános sztrájk a választójog reformjáért.
1 9 1 7 .
május 1 0 .
A tatabányai bányászok 14 napos bérharca, mellyel sikerült a 8 órás munkaidőt és 25 százalékos béremelést kiharcolni. A sztrájk első fázisában statáriumot hirdettek k i , kétezer katonát és ötszáz csendőrt hoztak Tatabányára. Egy hét alatt 1219 munkást v e t tek őrizetbe, tizet halálraítéltek, majd átváltoztatták büntetésüket hosszabb börtön büntetésre. / Orsz. Levéltár. Ig.Min. Bi-459./ 1917. május 14-21. Sztrájk a brennbergi szénbányákban. Ötszáz bányász követelt béremelést. /Soproni Á l l . Levt. Sopron város r.kapit.ir. 1917-4586. O r s z . Levt. BM. r e s . 1917-2-5872./ 1917. május-augusztus. Mozgalmak a pécskörnyéki bányászok körében. A bányászok aug. 10.-én önkényesen bevezet ték a 8 órás munkaidőt. /Orsz.Lvt. M E 1917-XVI.res-4111. Orsz.Lvt. BM res. 1917-2-5961./
1 9 1 7 . május-június. Az első tanonc-sztrájkok a budapesti nagy üzemekben. 1917. június 8. Százezrek tüntettek Budapesten és vidéken az általános titkos választójogért. 1917. június 15. Megalakult a Munkások Gyermekbarát Egyesü lete. 1 9 1 7 . június 2 1 . A kormány bemutatkozása alkalmából a mun kások nagy tüntetést rendeztek a parlament előtt, követelve az általános és titkos v á lasztójogot. 1 9 1 7 . július 1. A Szakszervezeti Tanács a bányamunkásokkal történt megbeszélés után Jászai Samu utján benyújtja a belügyminiszterhez a megalakí tandó Bányász Szövetség alapszabály tervezetét. 1917. július 17. A fővárosi Elektromos-müvek egy órás figyel meztető sztrájkja.
1 9 1 7 . augusztus 19-20. A magyarországi szakszervezetek VI.kong resszusa. 1917. október 24-25. /Az új időszámítás szerint nov.6-7-/ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszország ban, melynek döntő jelentősége volt minden állam munkásmozgalmainak történetében.
1917. december. Megalakult a Dohánygyári Munkások és Munkás nők Országos Szövetsége 7199 taggal. 1920-ban olyan nagy volt a terror a dohány gyárakban, hogy e szervezet megszűnt.
1918. január 28. A belügyminiszter jóváhagyta a Bányász Szak szervezet alapszabályait. 1918. január 21. A tatabányai bányászok
nagygyűlése,
melyen
a háború ellen tüntettek és hitet tettek a Bolsevik Párt vezette győzelmes orosz m u n kásosztály törekvései mellett.
1 9 1 8 .
január 18-21.
Általános politikai tömegsztrájk. Január 21.-én aMSZDP vezetősége felhívta a munkásságot a sztrájk befejezésére, de a munkások nem engedelmeskedtek, mire 22.-én lemondott a pártvezetőség. Február 10.-én a párt
rendkívüli
közgyűlést tartott, melyen
ismét megválasztották a lemondott vezetőket. 1918. március 3. Tatabányán, az országban elsőnek, megala kul a Bányász Szakszervezet helyi szerve zete. 1 9 1 8 .
március 2 4 .
Megalakult a tokodi bányász szakszervezet. - A moszkvai Drezden Szállóban m e g alakult az Oroszországi Kommunista /Bolse vik/ Párt magyar csoportja. 1918. április 7. Megalakult az annavölgyi bányászok szakszer vezete. 1918. május 1. A soproni "Tükör" c. baloldali hetilap m e g indulása. Főszerk.Bors Jenő, a Párt későbbi mártírja.
1 9 1 8 .
május 2 0 .
Fegyveres katonai felkelés Pécsett. A "bányá szok támogatják a katonákat. 1918. június. Tatabányán tüntető sztrájkba kezdtek a bá nyászok a szakszervezeti jogok korlátozása miatt. A vezetőket becsukták, 450 bányászt katonai szolgálatra hívtak be és a frontra irányították. Június 11.-én kezdődött és 15 napig tartott a sztrájk. 1918. június 20. A MÁVAG munkásai béremelést követeltok, mire a katonaság sortüzet adott le rájuk. Erre 8 napos általános sztrájk tört ki az ország ban. 1918. augusztus 10. Sztrájkba lépett a salgótarjáni 115.sz. n é p felkelő bányász munkásszázad 2200 tagja. 1918. szeptember 21-23. A magyarországi bányamunkások első országos közgyűlése Budapesten.
1 9 1 8 .
október.
A Párttanács és a Szakszervezeti Tanács külön ifjúsági titkárságot létesített, mely nek első titkára Weisz Samu volt. 1918. október 25. Megalakul a Magyar Nemzeti Tanács. 1918. október 28. A lánchídi csata. Sortűz a tüntetőkre. 1 9 1 8 .
október 2 9 .
Megalakul a Katonatanács. 1918. november 30. Megalakult az Ifjúmunkások Országos Szövet sége. 1918 decemberében a kommunisták k i váltak e szövetségből, s külön szövetséget alkottak. 1 9 1 8 .
október 31.
Győzött a forradalom. 1918. november 2. A budapesti Munkástanács alakuló ülése.
1 9 1 8 .
november 2 0 .
/Egyes adatok szerint n o v . 2 4 . / Létrejött a Magyar Kommunista Pártnak és a két munkáspárt egyesüléséből alakult M a gyar Dolgozók Pártjának utóda, a Magyar Szocialista Munkáspárt. 1918. december. Megjelent a magyarországi bolsevisták vezérlapja : a Vörös Újság. 1 9 1 8 .
december 30.
Megalakult a Magyarországi Tanítók Szakszer vezete. 1919. január 3. A salgótarjáni bányászok eltávolítják a b á nyaigazgatóságot, kezükbe veszik a bányák irányítását. Néhány nap múlva különítményes osztagok Peyer Károly szocdem kormánybiztos tudtával, megtorlásként több kommunista b á nyászt megöltek. 1919. január 8. A Vörös Ú j s á g a tatabányai bányászok Peyer és társai ellen forduló haragjáról ír. 1 5 . én a bányászok követelésére Peyert és hat v e zetőségi tagot kitiltottak Tatabányáról.
1 9 1 9 .
febr. 1 5 .
Megjelent az 1919.évi XVIII. törvény, mely az 500 illetve 200 holdon felüli birtokok kisajátítását lehetővé tette. 1919. február 25. A salgótarjáni dolgozók tiltakoznak a ka tonaság terrorja ellen. 1919. március. Fölbomlott a liberális-szociáldemokrata koalíció.
1919. március 4.
A Kommunista Internacionálé I. Kongresszusán Lenin ismertette a magyarországi helyzetet. 1919. március 21. Kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. - Egyesült a Kommunista és a SZDP. 1919. március 24. Megjelent a Forradalmi Kormányzótanács tör vényerejű rendelete a Vörös Hadsereg felállí tásáról.
1 9 1 9 . március 31. A Tatabánya-Felsőgallai Munkástanács rende letet adott ki a MÁK. R t . tulajdonában lévő síkvölgyi kastélynak tüdőszanatóriummá a l a kításáról. Ez sajnos csak a felszabadulás után volt megvalósítható. 1919. április 2. Bécsből a Volkswehr 1200 osztrák internacionalist katonát küldött Magyarországra a Vörös Hadsereg
segítségére.
1919. április 14. A Forradalmi Kormányzótanács nagy mennyiségű élelmiszert és ruhaneműt
irányított
Tatabányá
ra. 1919. május 1.-én. Nagy örömmel ünneplik a tatabányai bányászok is a szabad május elsejét. Murányi titkár gyújtó hatású beszéde után egy "Vén reakció" feliratú fekete koporsót hantoltak el a b á nyamunkások. - A mai napon érte el a román h a d s e reg a Tisza vonalát. - A győri direktórium hozzájárulásá v a l , a hadügyi népbiztosok ellenkezése elle-
nére, Ó-Szőnynél a Vörös Hadsereg több egy sége sikertelen, de a további hadműveletekre kedvező hatású vállalkozást hajtott végre. A vállalkozáson egy tatabányai egység is, mint tartalék, vett részt.
1 9 1 9 .
május 2 0 .
Megalakul a Népgazdasági Tanács, mely a Tanácsköztársaság legfőbb gazdasági szerve volt. 1 9 1 9 . május 20-24. A miskolci csata. 1919. május 25. Szölgyémi Gyula esztergomi tanító, mint a munkás és katonatanács tagja, benyújtotta a Tanácsnak a politechnikai oktatást javasoló tervét. 1919. június 1. A dunántúli vasutas sztrájk. 1919. június 3. A Vörös Hadsereg bevonult Lévára. Két nap múl va Sátoraljaújhely is felszabadult, majd 6.-án Kassa is. 1 9 1 9 .
június 2 3 .
A Magyar Tanácsköztársaság alkotmányának élet belépése. 1919. június 24. Ellenforradalmi tüntetés Budapesten.
1 9 1 9 . június 3 0 . A Vörös Hadsereg visszavonul a felszabadított területekről. 1919. július 26. Az intervenciós csapatokkal vívott harcban e napon halt hősi halált Árvai Bálint /Szen tes, 1875./ a szocialista földmunkás mozgalom hős harcosa. Ő volt az alapitója a földmun kások és szegényparasztok lapjának, a Szabad Szónak. 1 9 1 9 . augusztus 1. Lemond a Tanácskormány. - Megszűnt a Vörös Újság. - Peidl Gyula szocdem kormánya lép a színre. - A szovjetoroszországi magyar kom munista mozgalom egyik vezetőjét, Dukesz A r túrt kolcsekista ellenforradalmárok
elfogták
és kivégezték. 1 9 1 9 . augusztus 1 4 . A tisztikülönítményesek kivégezték a tolnai vörös ezred parancsnokait ifj.Csébi Józsefet és Lászlót. - 15.-én a váci Hétkápolnánál a fehér terroristák kivégezték Csikós József tanítót. 1919. augusztus 24. A MSZDP. újjáalakulása.
1 9 1 9 . szeptember 6. Bányászsztrájk Tatabányán. Ekkor dördült el a "nagyiroda" előtt a csendőrsortűz. Négyen azonnal
meghaltak, 29-en súlyosan
megsebesültek, s közülük később hárman b e l e haltak sérüléseikbe. 1919. október 11.
A Bányamunkás c. lap szellemi irányítását Peyer Károly vette á t . 1919. október 19. E napon született Felsőgallán Baracska Lász ló, a munkásmozgalom kiemelkedő alakja. 194l-től partizánvezér. Franciaországban több vasúti szerelvényt robbantott f e l . 1948-ban jött vissza Magyarországra, ahol Dorogon helyezkedett el mint bányász. 1919. október 31. Megjelent az emigráns magyar forradalmárok lapja, a Bécsi Magyar Újság. 1919. december 2. A klerikális Nemzeti Újság is elismeri, hogy a tatabányai bányászok nyomorúsága szinte l e írhatatlan.
1 9 2 0 .
január.
Ismét megalakul az Ifjúmunkások Szövetsége Gál Benő irányítása mellett. 1 9 2 0 .
február 1 7 .
Fehérterrorista tisztek kivégezték Bacsó Bélát és Somogyi Bélát. Holttestüket D u n a keszi határában a Dunába dobták. 1 9 2 0 .
június 2 0 .
Tatabányán sztrájkba léptek a bányászok. 1920. júl.5-dec.8. A népbiztosok pere. 1921. Bécsben, az emigráns magyar baloldali
írók
"Jövő" címen politikai napilapot alapítottak. Ugyan akkor Pozsonyban "Tűz" címmel egy tár sadalmi és szépirodalmi lap létesült, mely később Bécsbe költözött. 1921. január 18. A dorogi jövedékakna sztrájkot kezdeményez. 1921. július 28. Létrejött a szovjet-magyar hadifogolycsere egyezmény.
1 9 2 1 .
szeptember 19.
Bányászküldöttek tanácskozása a népjóléti és munkaügyi minisztériumokkal, hogy a társ pénztárakat központosítsák. E törekvés a bányavállalatok ellenállása miatt meghiúsult. 1921. december 22. A MSZDP. megegyezett a Bethlen-kormánnyal. 1922. Megalakult a magyarországi munkásság biztosító intézete, a Corvina Általános Biztosító RT. - Még egy lapot
indítottak
a Bécsbe
emigrált magyar kommunisták "Kommün" címmel. 1 9 2 2 .
február 2 2 .
Megjelent a bányamunkások betegség esetére szóló
biztosítását
rendező rendelet, mely
jobb volt az 1907. évinél. 1 9 2 2 .
július.
Öt hétig tartó sztrájkot indítottak a salgó tarjáni bányászok.
1 9 2 2 .
július 2 8 .
Kun Bélát Németországon keresztül Bécsből a Szovjetunióba toloncolták. 1924. január 1. Bérreform lépett életbe a tatabányai bányá n á l . Megszüntették az élelmiszer szolgálta tást és visszaállították a készpénzzel való fizetési rendszert. 1 9 2 4 .
május.
Bérharcot indítottak a bányászok és követel ték a társládák központi vezetés alá való helyezését. A társpénztárak írásba adták, hogy nem
gördítenek
akadályt a
központosítás
elé. De ez csak 1926-ban valósult meg. - Május 8.-án 2 5 bányatelepen 20 ezer bányász lépett sztrájkba. 1 9 2 4 .
augusztus 26-szept.l2.
Magyar- szovjet diplomáciai tárgyalások. 1924. okt.26. Országos bányász értekezlet a társládák k ö z pontosítása ügyében.
1 9 2 4 .
november 2 9 .
A demokratikus ellenzéki pártok blokkba tömörültek. 1 9 2 5 . A belügyminiszter betiltotta az Ifjúmunkás c. lapot. - Tavasszal megalakult az illegális KMP. kezdeményezésére az 1928-ig fennállt legális Magyarországi Szocialista Munkáspárt. - Az Országos Munkás Betegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár utódaként megalakult az Országos Társadalombiztosító Intézet /OTI/, melynek működésébe a munkásoknak már semmi beleszólásuk sem volt. - Január 19.-én az országgyűlés elfo gadta a bányásztársládák központosítását k i mondó XXXIV. tc-et, melyet e népjóléti minisz ter végrehajtó rendelete csak 1926. december 25.-én realizált. - Februárban tíz hétig tartó bérharcot kezdtek a salgótarjáni b á n y á s z o k . - Február 2.-án meghosszabbították a bányászok munkaidejét Tatabányán. Erre 3.-án tíz hétig tartó sztrájkba kezdtek, tiltakozva a 12 órás munkaidő ellen. 1 9 2 5 .
aug. 18-21.
A KMP. I. kongresszusa Bécsben.
1 9 2 6 . április
27.
A salgótarjáni bányászok éhségmenete. 1926.december 25. A bányatársládák központosítását megengedő rendeletet e napon hagyta jóvá a belügyminisz ter. A rendelet 1927.január 1.-én, 4400/Eln. 1926.NMM. számmal lépett életbe. 1927. január 1. A Népszava hevesen támadta a munkásbiztosí tóban / O T I / uralkodó bürokráciát. 1927. november 29. A Népszava szerkesztősége előtt hangos tün tetéssel követeli a munkásság a sajtószabad ságot és a Népszava kolportázs-jogának v i s z szaadását. 1 9 2 8 .
január 2 0 .
A budapesti rendőrség kommunista szervezke dést leplezett le, melynek 15 tagját letar tóztatták. 1 9 2 8 .
március 15.
Az egész országban ünnepségeket rendeztek 1848. március 15.-e emlékére. Ekkor vált hivatalosan nemzeti ünneppé március 1 5 .
1 9 2 8 .
június 12.
Kommunista tüntetés Pozsonyban a magyar kon zulátus előtt abból az alkalomból, hogy Bécs ben e napokban készülnek dönteni
- a III.
Internacionálé új központjának megszervezése céljából Bécsbe érkezett - Kun Béla Magyar országnak való kiadatása ügyében. - Az oszt rák igazságügyminiszter megtagadta a kiada tást, de tiltott visszatérés címén 3 havi szigorított börtönre ítélte. 1928. november 11. A baloldali pártok nyomására kormányrendelet jelent meg a nyugdijak rendezéséről. 1928. december 11. A pilisvörösvári bányászok éhségtüntetése. 1929. augusztus 1. A világháború kitörésének évfordulójára a kommunista pártok Nemzetközi Háborúellenes Napot rendeztek. 1 9 2 9 .
november 2.
Bányászok sztrájkja, melyet nem a szociálde mokraták, hanem a kommunisták rendeztek salgótarjáni és pécsi bányákban. 30.-án vég ződött.
1 9 3 0 . január 5. Megalakult a Munkanélküliek Országos Egy ségbizottsága. 1930. február. A Kommunisták Magyarországi Pártjának II.Kong resszusa a Szovjetunióban. 1930.szeptember 1. A kommunista szervezkedés első nagy sikerű erőpróbája, a munkásság forradalmi hangulatú tüntetése Pesten és vidéken. 1930. szeptember 15. A Független Kisgazdapárt megalakulása Szijj Bálint és Tildy Zoltán vezetésével.
1931. január 8. Munkanélküliek felvonulása és munkaközvetítése a pesti városházán. 1931. január 13. A szegedi városháza előtt a munkanélküliek tömegét kardlappal verte szét a rendőrség.
1 9 3 1 . január 15. A munkanélküliek nagy tüntetése Budapesten. Számos letartóztatás. 1931. június 27. Életbeléptették a gabonamonopoliumot. 1931. július 14. A bankokat és pénzintézeteket három napra bezárta a kormány. 1931. szeptember 1. A köztisztviselők fizetését a kormány egy esztendőre 10-15 %-al leszállította. 1931. szeptember 12. Matuska Szilveszter biatorbágyi merénylete, melyet a kormány és a jobboldal a kommunistákra hárított, hogy ok legyen fokozottabb üldözésükre. 1 9 3 1 .
szept.19.
Rögtönbíráskodást rendelt el a kormány. 1931. szept. 27. A napilapok oldalterjedelmét a kormány 25 %-al csökkentette.
1 9 3 1 .
október 8.
Rendelet jelent meg a vármegyei és városi alkalmazottak fizetésének csökkentéséről.
1931. november 15. A postai tarifát 20-60 %-al felemelték. 1932. Tatabányáról ötven kommunistát illetve kom munista gyanús embert hurcoltak e l . 1932. március 15. A "Szabadság" c. náciellenes hetilapot meg indította Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1932. július 29. Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése.
1933. augusztus 7. Tatai István és Lázár Ferenc kommunistákat a győri törvényszék elé állították. 1933.november
10.
Bagi Ilona, a munkásmozgalom harcosa, miközben röpiratokat vitt ki Cepelre, egy autó elgázol ta. A rabkórházban meghalt.
1 9 3 4 .
február 4.
A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolat f e l vétele. 1 9 3 4 .
április 1 2 .
Legitimista vacsora a pesti Vigadóban. Az egyetemista és a munkásifjúság együtt tün tet Habsburg Ottó ellen. 1 9 3 4 .
október 1 2 .
A pécskörnyéki kőszénbányákban
éhségsztrájkot
kezdtek a bányászok. 1 9 3 4 . november 7. Gömbös elkötelezi az országot az olasz fasiz mus mellé. 1934.
december 1 9 .
A képviselőházban interpellációk hangzottak el a törvényhatósági választásokon elkövetett visszaélések miatt. 1 9 3 5 .
február 2 5 .
A Kisgazdapárt éles támadást intéz Bethlen és kormánya ellen. Követeli a titkos szavazást
1 9 3 5 . március 1. Gyűléstilalmi rendelet. 1935. március 2. Endrődön a csendőrség egy választói gyűlés feloszlatásánál fegyverét használta. Hat h a lott és sok sebesült. 1935. július 15. A tatabányai IX-es akna kigyulladt és több napig égett. Grósz István mérnök és három bányász a mentési munkánál meghalt. 1935. július 28. Sztrájkot kezdtek a budapesti építőmunkások.
1936. A belgiumi magyar kommunisták és szociáldemokraták akcióegységének létrejötte, mely Basch Endre érdeme. 1 9 3 6 .
február 4.
A budapesti rendőrség kommunista szervezke dést leplezett le, melynek élén Dr.Weil Emil állt.
1936.május
11.
A Kisgazdapárt az ellenzéki pártok össze fogását javasolta a titkos választások k i harcolása érdekében. 1936. június 26. A KMP. vezetőségének újjáalakítása. 1937. Megjelent Prágában a párt új központi lapja, a Dolgozók Lapja. 1937. február 17. Nits István tatabányai vájár elesett a Franco vezette fasiszták elleni harcban. 1937. március 15. A Márciusi Front megalakulása. 1937. április 1. Megalakult a spanyol fasiszták ellen harcolni indult első magyar önkéntes zászlóalj. 1938. Megindult az Új Hang c. folyóirat Barta Sándor szerkesztésében.
1 9 3 8 .
április 8.
Az első magyarországi zsidótörvény parla menti beterjesztése. 1 9 3 9 .
február 2 .
A Szovjetunió megszakítja a diplomáciai k a p csolatot Magyarországgal. 1939. március 30. Steiner Gábort, a komáromi származású m u n kásmozgalmi vezetőt letartóztatták Prágában. 1 9 3 9 . június. A Nemzeti Parasztpárt megalakulása.
1939. augusztus 20. Paraszttalálkozó a kommunisták vezetésével. 1 9 3 9 . szeptember 2 3 . A szovjet-magyar diplomáciai kapcsolat helyre állítása. 1 9 4 0 .
október 1 4 .
Október 29.-éig tartó bányász sztrájk Tatabá nyán. 1 9 4 1 . március 23. A Szovjetunió visszaadta az 1848-as zászlókat.
1 9 4 1 .
április.
A Kommunisták Magyarországi Pártjának új programja. 1 9 4 1 .
június 2 3 .
Magyarország megszakítja a diplomáciai kap csolatot a Szovjetunióval. 1941. június 27. Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak. 1941. október 6. Az Országos Ifjúsági Bizottság tüntetése a Batthyány-mécsesnél. 1941. november 1. Tüntetés a Kerepesi úton lévő temetőben a németek ellen Kossuth és Táncsics
sírjánál.
1942. február 1. Megjelent az illegális Szabad Nép első száma. 1 9 4 2 .
február 2 6 .
Megalakult a Magyar Történelmi Emlékbizottság, mint az antifasiszta ellenállási mozgalom le gális szerve.
1 9 4 2 .
március 1 5 .
A Történelmi Emlékbizottság tüntetése a Pető fi téren, Budapesten. 1942. május 30. A magyar vezérkari főnök 34,411.eln.2.vkf. D1942. s z . rendeletével elrendeli a "megbízha tatlan" egyének katonai szolgálatra való b e hívását. 1 9 4 3 .
február 2 .
Véget ért a háború kimenetelét eldöntő sztá lingrádi csata. 1 9 4 3 .
június 10.
A KMP. feloszlása. 1943. augusztus. Hitler-ellenes együttműködési megállapodás jött létre a SZDP. és a Független Kisgazdapárt között, melyből kizárták a kommunistákat. - A Békepárt megalakulása. 1 9 4 3 .
szeptember 9.
Diósgyőrben n a g y béketüntetést rendezett a munkásság.
1 9 4 4 .
március 19.
Magyarországot megszállták a németek. - A németek letartóztatták a sárisápi bányászok fegyveres ellenállásának
egyik
megszervezőjét, Nánási János vájárt. - Zengő János bányászt, mint az ellen állási mozgalom egyik tagját
letartóztatták
a németek. 1944. május. A Magyar Front, a magyar demokratikus pártok antifasiszta szövetségének megalakulása. 1944. június. Máté János dorogi tanító biztatására a német ajkú bányászok határozott hangú levelet intéz tek a belügyminiszterhez, melyben tiltakoztak az ellen, hogy a német hadseregbe vonultassák be őket. /Hadtört.Intézet.H.I.L.
HM. 2204/44.
1944. július 27. Ságvári Endre halála. 1944.aug-okt.26. A Rákóczi partizáncsoport tevékenysége. 1944. szeptember. Tatabányáról hatvan kommunistát elhurcoltak.
1 9 4 4 .
szeptember 8.
Elhurcolták a tatabányai XI-es aknáról Kuglics Bélát, a bányászok ellenállási mozgal mának
mártírját.
Ugyan az nap elfogták test
vérét is a csendőrök, Kuglics Ferencet, aki Dachauban halt meg. 1944. szeptember 12. A KMP. újjáalakulása. 1944. október. Besúgók csendőrkézre adták Nagy Kornélt, a dunaalmási református lelkészt és két fiát, valamint a közte és a tatabányai illegális kommunista csoport között kapcsolatot tartó i f j . Kiss Dezsőt. 1 9 4 4 .
október 1.
Szakasits Árpád aláirta a kát munkáspárt ve zetőségének megállapodását a demokratikus M a gyarország megteremtéséről, a munkásegység megszilárdításáról. 1 9 4 4 .
október 6.
A szovjet hadsereg Magyarország területére lépett. - Budapesten felrobbantották a Gömbös-szobrot.
1 9 4 4 .
október 1 0 .
A M K P . és a SZDP. megegyezése az akcióegy ségről. 1 9 4 4 .
okt.14-19.
A debreceni páncélos csata. 1944. október 15. Horthy proklamációja. A nyilasok puccsa. 1944. október 16. Zgyerka János vezetésével megalakult a sári sápi partizáncsoport. 1 9 4 4 . november. Közel száz kommunistát hurcoltak el Tatabá nyáról. 1 9 4 4 . november. Zgyerka János, Hajnik Sándor és Gurin Gyula, sárisápi bányászok fegyvereket
zsákmányoltak
a németektől és ezzel felfegyverezték a p a r tizán csoportjukat. 1 9 4 4 . n o v e m b e r 30. A Kommunista Párt szegedi programjavaslata.
1 9 4 4 .
december 2.
A MKP. kezdeményezésére megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. 1944. december 12. A Debrecen Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő Bizottsága megtartotta első ülését. 1 9 4 4 .
december 2 4 .
Sopronkőhidán e napon végezték ki Bajcsy Zsi linszky Endrét, Krentz Róbertet, Pataki Ist vánt és Pesti Barnabást. 1 9 4 4 .
december 2 6 .
Tatabánya egy részét felszabadította Csekalin szovjet őrnagy. 1 9 4 4 .
december 2 8 .
Magyarország hadat üzent Németországnak. 1945. január 14. A Parasztpárt földreformtervezetének megje lenése. 1 9 4 5 . Pest felszabadulása.
január 1 8 .
1 9 4 5 . január 1 8 . Az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács megala kulása. 1 9 4 5 . január 2 0 . A fegyverszüneti szerződés aláírása. 1945. január 21. A MKP és a SZDP. akcióegysége. 1945. január 28. Vitek János, sárisápi bányász, a fasiszták kal vívott tűzharcban elesett. 1945. január 30. Megindul a toborzás az új, néphadseregbe. 1945. február 13. Buda felszabadulása. 1945. február 15. Az üzemi bizottságok elismerése. 1945. február 23-24. A MKP. ülésén az ideiglenes Központi Vezető ség főtitkárává Rákosi Mátyást választják meg.
1 9 4 5 .
március.
Megalakulnak a népbíróságok, melyek egy h i vatásos bíró tanácselnökből és a politikai pártokat képviselő laikus ülnökökből alakult tanácsok voltak. 1945. márc. 8-15. A Balatoni ütközet. 1945. március 17. A földreform-rendelet / 600/1945.é.rend./ megjelenése. 1 9 4 5 . március 9. A sárisápi bányász ellenállók fegyveres har ca a németekkel. A harc során Lovasi Mihály is megsebesült. 1945. március 23. Legálisan is megalakult a tatabányai kom munista párt. 1 9 4 5 .
április 4.
Magyarország teljes felszabadulása.
1 9 4 5 . április 4. 25 évi kényszerű hallgatás után először ját szotta el a tatabányai bányász zenekar az Internacionálét. 1945. május 10. A csendőrség feloszlatása. 1945. május 12. A bányászok megtartották a felszabadulás utáni első kongresszusukat. 1945. aug. 27. Gazdasági egyezmény a Szovjetunióval. 1945. november 7. Országgyűlési választások. 1945. nov.15-1946.febr.1. Tildy Zoltán kormánya. 1945. december. A Gazdasági Főtanács megalakulása. - A pengő lebélyegzése.
1 9 4 5 .
december 6.
A bányák államosítása. 1946. január 15. Az új kollektív szerződés megkötése. 1946. február 1. A köztársaság kikiáltása. 1946.febr.1.-1947.máj.28. Nagy Ferenc kormánya. 1946. március 5. A Baloldali Blokk megalakulása a MKP., a SZDP, a Nemzeti Parasztpárt és a Szakszer vezeti Tanács részvételével. 1946. március 12. A Kisgazdapárt elfogadja a Baloldali Blokk követeléseit. 1 9 4 6 .
augusztus 1.
Életbelép a stabilizáció. A pengő szere pét átveszi a jó forint.
1 9 4 6 .
szept. 18-21.
A MKP. III. kongresszusa.
1946.szeptember 26. Megkezdődött a tanítás a tatabányai új gim náziumban, mely az ország első olyan gimná ziuma volt, melyet a Párt szervezett meg. 1946. november 15. Tatabányai és salgótarjáni bányászküldöttség kereste fel Nagy Ferenc miniszterelnököt, és kérték, hozzon a kormány szigorú intézkedést a feketézés ellen. 1946. december 20. A SZDP. rendkívüli pártválasztmányi gyűlése. 1947. A tatabányai bányászok román gyermekeket fo gadtak be nyaralásra. 1 9 4 7 .
február 1 0 .
A párizsi békeszerződés 1947. jún.1-1949.jún.7. Dinnyés Lajos kormánya.
aláírása.
1 9 4 7 . augusztus. Felsőgalla, Alsógalla, Tatabánya, Bánhida "Tatabánya" néven megyei várossá alakul. 1 9 4 7 . augusztus 1. A 3 éves terv megindulása. 1 9 4 7 .
október
19.
A két munkáspárt Komárom-Esztergom megyei Összekötő Bizottsága határozatot hoz a m u n kásegység védelmére. 1 9 4 7 .
november 29.
A nagy bankok államosítása. 1 9 4 8 . Ötven hontalan görög gyermeknek letek tata bányai családok a gondozói. 1 9 4 8 .
február 1 0 .
A Szovjet-magyar kölcsönös szerződés
segélynyújtási
aláírása. 1 9 4 8 .
február 1 8 .
A SzDP. jobboldali vezetőinek eltávolítása a pártból.
1 9 4 8 .
március 9.
A csepeli munkások
felhívása
nyomán orszá
gos munkaverseny indult. 1 9 4 8 .
március 1 6 .
Megalakultak az egységbizottságok, hogy a két munkáspárt egyesülését
előkészítsék.
1948. március. A SZDP. kongresszusa kimondja az egyesülést a MKP-al. 1 9 4 8 .
március
25.
A száz munkásnál többet foglalkoztató ü z e mek államosítása. 1 9 4 8 .
május 1 7 .
Dorogon meghalt Baracska László, aki mint partizánvezér 1941-től harcolt Franciaor szágban a németek ellen. 1942.dec.8.-án e l fogták, de Mauthausenből sikerült megszöknie és Tito csapataihoz csatlakozott. 1948.már ciusában jött haza. 1 9 4 8 .
június 1 2 .
A z egyházi iskolák
államosítása
évi 3 8 . t c . alapján.
az 1848.
1 9 4 8 . A két munkáspárt
június 1 2 . egyesítő
kongresszusa.
1948. június 13. A Magyar Dolgozók Pártja I. kongresszusa. 1948. július. Az ipari dolgozók életszínvonala elérte az 1938-as szintet. 1948. szeptember 5. Kitűzték az első élmunkás jelvényeket a leg jobban dolgozó tatabányai bányászok mellére. Élüzem lett és felkerült a XI-es és XII-es tatabányai aknák tornyára a Vörös Csillag. 1949. Szovjet bányászok jöttek Tatabányára a k a ragandai bányákból a tatabányai X I . és XIV. aknára, hogy munkamódszereiket bemutassák. 1 9 4 9 .
március.
Megalakult a függetlenségi Népfront. 1949.jún.7-1952. Dobi István kormánya.
1 9 4 9 .
augusztus 2 0 .
A Magyar Népköztársaság Alkotmányának kihir detése. 1949. szeptember. Rajk László és társai ellen per indult. 1949. december. A tíz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása. 1 9 5 0 . Az állam és az egyház elválasztása. 1950.január 1- 1954. Az első 5 éves terv. 1950. október 22. A z első tanácsválasztások. 1 9 5 1 . Magyarországon megjelenik az első Munka Tör vénykönyve, melyet 1953-ban módosítottak. 195l.febr.24.-márc.2. A Magyar Dolgozók Pártja I I . kongresszusa.
1 9 5 1 . május 2 1 . Az Állami Egyházügyi Hivatal felállítása. 1952 - 1953.júl.4. Rákosi Mátyás kormánya. 1 9 5 3 .
április 5.
Meghalt Dr. Dienes László, szociológus és közgazdász, Szabó Ervin tanítványa és munka társa, a Magyarországi Kommunista tart egyik megalapítója, 1945-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, egyetemi tanár. 1953. júl.4. - 1955.máj. Nagy Imre kormánya. 1 9 5 4 .
márc. 24-30.
A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa 1956. július 18. A MDP. Központi Vezetősége felmenti Rákosi Mátyást tisztségei alól. 1 9 5 6 .
okt.23 - n o v . 4 .
Ellenforradalmi felkelés.
1 9 5 6 .
október 2 4 .
Budapesti ellenforradalmár diákok fegyveres csoportja megjelenik a tatabányai V I . aknán. Megáll a munka Tatabányán. 1956. október 30. A Budapesti Pártbizottság ostrománál hősi halált halt Asztalos János ezredes és több társa. 1956. november 1. A Magyar Szocialista Munkás Párt megalakulása 1956. nov. A Szabad Nép utódaként megindul a Népszabad ság, mint a Párt hivatalos napilapja. 1956. november 3. A Forradalmi Munkás- Parasztkormány megala kulása Kádár János vezetésével. 1956. november 9. Az ellenforradalom utáni első pártaktívagyűlés Tatabányán. 1 9 5 6 .
december 8.
Az ellenforradalmárok megtámadták a városi pártbizottság épületét.
1 9 5 8 - 1 9 6 0 . A 3 éves terv. 1 9 5 8 .
szeptember.
A Szovjetunióban alakított kommunista brigá dok példájára hazánkban is megalakulnak az első szocialista brigádok. 1959.nov.30.-dec.5. A Magyar Szocialista Munkás Párt VII. kong resszusa. 1 9 6 0 .
május 1.
Életbelépett hazánkban az első szocialista polgári törvénykönyv /PTK./ A Szovjetunióban már 1923-ban megalkották. 1961. január 1. A második Ötéves Terv megindulása. 1 9 6 2 .
nov.20-24.
Az MSZMP. VIII. kongresszusa. 1 9 6 6 .
november 29.
Manhercz Antalnak, a tatabányai bányászmoz galmak érdemdús aktívájának halála.
