Munkanapló Név: Havasi Helén, Telek András 2009.09.01-2010.04.09. Időpont 2009.09.20. 2009.09.20. 2009.11.03. 2009.11.03. 2009.12.28. 2009.12.28. 2010.04.02. 2010.04.02.
Óra/Személy 5/Havasi Helén 1/Telek András 6/Havasi Helén 2/Telek András 5/Havasi Helén 1/Telek András 15/Havasi Helén 5/Telek András
Tevékenység A feladat megismerése A feladat megismerése Szakirodalom olvasása Szakirodalom olvasása Az innováció vázlatos megszerkesztése Az innováció vázlatos megszerkesztése Az innováció elkészítése Az innováció elkészítése
Összesen: 40 óra Havasi Helén: 31 óra Telek András: 9 óra ……………………………………………………………… aláírás
Teljesítést igazolom: ………………………………………………………….. projekt menedzser/szakmai vezető
1
Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 6. Tel.: 77/481-447
TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0096 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben Pályázó: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82
ÖNÁLLÓ INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ CÍME Az EU megismerése uniós „vendég” fogadásával, ehhez kötött rendezvény, kiállítás, fórum, projekt megvalósításával A produktum műfaja Készítője Előkészítésének ideje Elkészítésének ideje Megjelenési formája Internetes közzététele Elkészítésének munkaórája Leadásának ideje: Innováció típusa
Oktatási, nevelési módszerek Havasi Helén, Telek András 2009.09.01-209.12.31 2010.04.15 a) print változat b) digitalizált változat www.dozsa-kkmsa.sulinet.hu kosar.educatio.hu 40 óra 2010.05.10. A a) önálló b) többletmunka c) jó gyakorlatokhoz kapcsolódó
Készítő neve Havasi Helén, Telek András Aláírása Átvevő aláírása
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................................... 4 2. A testvérvárosok bemutatása .............................................................................................. 6 2.1. Bácstopolya ..................................................................................................................... 6 2.2. Bad Schönborn ................................................................................................................ 7 2.3. Gyergyószentmiklós ........................................................................................................ 8 2.4. Lommatzsch .................................................................................................................... 9 2.5. Lubliniec........................................................................................................................ 10 3. Az állandó partneri kapcsolatok ....................................................................................... 12 3.1. Realschule - Bad Schönborn ......................................................................................... 12 3.2. Salamon Ernő Gimnázium - Gyergyószentmiklós ........................................................ 15 4. Közös programok ............................................................................................................... 18 4.1 Eseti programok ............................................................................................................ 18 4.2 Ifjúsági találkozók Kiskunmajsán ................................................................................. 19 4.3 Ricochets ........................................................................................................................ 21 5. Kitekintés, tervek ............................................................................................................... 23 6. Innovációs lehetőségek ....................................................................................................... 27
3
1. Bevezetés
Kiskunmajsa azon szerencsés települések közé tartozik, amelyek 5 testvérvárossal is rendelkeznek és mind az öttel élő kapcsolatot tartanak fenn. Ráadásul a kapcsolattartás nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a város vezetői (polgármesterek és önkormányzati képviselők) az adott település ünnepén protokolláris látogatást tesznek egymásnál, hanem a különböző civil szerveződések, mint például sportegyesületek, hagyományőrző egyesületek, önkéntes tűzoltók…stb. tagjai is lehetőséget kapnak egymás megismerésére, meglátogatására és partneri kapcsolatok kiépítésére. Városunk polgárai közül nagyon sokan büszkélkedhetnek azzal, hogy jártak már valamely testvértelepülésünkön vagy állandó baráti kapcsolatot ápolnak egy-egy ottani családdal vagy polgárral. Hasonló a helyzet Kiskunmajsa közoktatási intézményeivel is. Az Arany János Általános Iskola is rendelkezik erdélyi testvérintézménnyel, de a tanulók életkori sajátosságai miatt természetesen a középiskola az, amely jobban ki tudja aknázni a testvériskolai kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. A testvértelepülések megismertetése, a más kultúrák elfogadtatása és megszerettetése és a nyelvgyakorlás lehetővé tétele mellett nem titkolt célunk, hogy diákjaink szembesüljenek az I. világháborút lezáró békeszerződések következményeivel, tapasztalják meg, hogy határainkon kívül is élnek magyarok és vállaljanak felelősséget sorsuk alakulásáért, amennyire az egyes ember lehetőségei azt megengedik. A testvériskolai kapcsolatok ápolásába igyekszünk minél több tanulót bevonni, amiben a szociálisan hátrányos helyzetű diákok esetén nagy segítségünkre van az „Ifjúságért Alapítvány a Dózsa György Gimnázium Tanulóiért és Nevelőiért”. Az Alapító Okiratban ugyanis többek között az szerepel, hogy anyagilag támogatni kell azokat a tanulókat, akik enélkül nem tudnának részt venni egy-egy osztálykiránduláson vagy testvériskolai látogatáson. Ezeknek a programoknak a megszervezése természetesen sok plusz munkát igényel a pedagógusoktól és fontos kihangsúlyozni azt a felelősséget is, amelyet a tanulók külföldi utaztatása során magukra kell vállalniuk, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a pozitívumot sem, hogy megismerhetik egy-egy ország oktatási rendszerét, az ott dolgozó kollégák életét és szakmai tapasztalatokat is cserélhetnek velük.
4
Összességében tehát elmondható, hogy a Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium él a testvérvárosi kapcsolatok által nyújtott lehetőségekkel, amelyekből mind a tanulók, mind a pedagógusok profitálhatnak, ugyanakkor a viszonosság elvét követve a testvérintézmények is jól járnak ezekkel a kapcsolatokkal, amelyeket hosszú távon csak ezzel a korrekt hozzáállással lehet fenntartani.
5
2. A testvérvárosok bemutatása 2.1. Bácstopolya
A délvidéki magyar kisvárossal fenntartott testvérvárosi kapcsolat elsősorban az egyházközségek, a cipőipari klaszter és a mezőgazdasági kistermelők között virágzik. Állandó kapcsolatot oktatási intézménnyel sajnos nem sikerült kiépítenünk, bár az elmúlt években két alkalommal is hívtunk meg diákcsoportot az általunk megrendezett Nemzetközi Ifjúsági Találkozókra. Talán éppen a település közelsége az, ami miatt a fiatalok nem motiváltak az egymás közötti kapcsolatok kiépítésére. Bizonyára az is szerepet játszik, hogy Bácstopolya a miénkhez hasonló alföldi település, különösebb idegenforgalmi vonzerővel nem rendelkezik, így talán nem eléggé egzotikus az amúgy mindenáron élményeket kereső középiskolás korosztály számára. A két találkozó tanulságai közé tartozik az is, hogy a …. tanulói között vegyesen vannak szerbek és magyarok, így a kiutazó csoportot is vegyesen állították össze, ám a szerb tanulók még társalgási szinten sem beszélnek angolul vagy németül, ezért komoly kommunikációs nehézségek voltak a majsai és a topolyai fiatalok között. Mindemellett ezek a fiatalok az ittlétük során meglehetősen botrányosan is viselkedtek, így bizonyosan el kell telnie néhány esztendőnek ahhoz,
hogy
valamilyen
kapcsolatfelvételen
gondolkozhassunk. Pedig pontosan a település közelsége miatt
lenne
jó
egy
stabil
kapcsolat,
mert
akár
osztálykirándulásokat is szervezhetnénk Bácstopolyára és diákjaink megismerhetnék a Délvidék fontosabb településeit, valamint Újvidékre is eljuthatnának. Ugyanezt tudnánk felkínálni az ottaniaknak, hiszen Kiskunmajsáról nagyon könnyű eljutni Kecskemétre, Kiskunfélegyházára, Kiskunhalasra és Szegedre.
6
2.2. Bad Schönborn
A Baden-Württemberg tartományban elhelyezkedő fürdőváros Kiskunmajsa
legfiatalabb
testvérvárosa.
A
testvérvárosi
szerződés ünnepélyes aláírására 2000-ben került sor, ezért az idén nagyszabású jubileumi ünnepségsorozat elé nézünk. Kiss Károly, akkori polgármester kezdeményezésére az intézmény vezetése először 1998-ban látogatott el Bad Schönbornba, ahol a szomszédos Östringen település gimnáziumával kezdte meg a kapcsolatfelvételre vonatkozó tárgyalásokat, mivel Bad Schönborn nem rendelkezik középiskolával. A Leibnitz Gimnáziummal négy éven át tartottunk fenn kapcsolatot, ami 2x2 diákcsere lebonyolítását jelentette. Ezek a programok nagyon jól sikerültek, ám a város vezetése kezdte nem jó szemmel nézni, hogy a kiskunmajsai középiskola nem Bad Schönbornban tart fenn testvériskolai kapcsolatot. Hamarosan megkezdődtek a tárgyalások az ottani Realschule igazgatónőjével, Gabriela Künstlerrel és 2002-től rendszeresek a kiutazások, illetve diákcserék ezzel az oktatási intézménnyel. A Realschule a 10. évfolyammal fejeződik be, így a tanulóink 14-15 éves német fiatalokkal építhetnek ki és tarthatnak fenn baráti kapcsolatokat. A kiskunmajsai diákok motiváltságában elsődleges szerepet játszik a német nyelv gyakorlásának lehetősége, míg az ottani fiatalok számára Magyarország alapvetően egzotikus országnak számít. A testvérvárosi kapcsolat Bad Schönbornnal annyira intenzív és sokrétű, hogy minden év májusában kb. 30-40 fő ottani polgárt fogadhatunk, akik egyszerűen azért jelentkeznek az utazásra, hogy megismerjék lakóhelyük egyik testvérvárosát. Emellett szoros és rendszeres település
kapcsolatot
ápolnak
teniszklubjainak,
a
két lovas
szakosztályainak, amatőr futballcsapatainak és kézműves egyesületeinek tagjai is.
2.3. Gyergyószentmiklós
Kiskunmajsa legrégebbi testvérvárosa Gyergyószentmiklós, hiszen
a
kapcsolat
fennállását
1946-ból
származó
dokumentumok igazolják. A Ceauscescu-korszak idején a testvérvárosi kapcsolat ápolására természetesen nem volt lehetőség, de 1989 decemberében a romániai forradalom idején élelmiszerrel, takarókkal és gyógyszerekkel megrakott teherautók
indultak
Kiskunmajsáról
az
erdélyi
testvérvárosba, hogy segítséget nyújtsanak az ottani fázó és éhező lakosságnak. A helyzet konszolidálódása után, szintén Kiss Károly vezetésével azonnal sor került a testvérvárosi kapcsolat újrafelvételére. A két település római katolikus egyházközségein, vállalkozóin és idegenforgalmi szolgáltatóin kívül iskolánk partneri kapcsolatot tart fenn az ottani Salamon Ernő Gimnáziummal. Az utóbbi 5 évben minden évben sor került valamilyen látogatásra: két alkalommal diákcsoportot hívtunk meg az általunk szervezett, uniós pályázaton elnyert pénzösszegből finanszírozott Nemzetközi Ifjúsági Találkozóra. Mi pedig részt vettünk a gyergyószentmiklósi intézmény 100 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségsorozaton, később pedig egy diákvetélkedőn. Intézményünk Pedagógiai Programjában is szerepel, hogy 11. évfolyamunk lehetőleg minden tanulója vegyen részt a Gyergyószentmiklósra szervezett 5 napos osztálykiránduláson. Ez a rendszer nagyon jól működik, diákjaink örülnek a külföldi utazás lehetőségének és mindig felejthetetlen élményekkel térnek haza erdélyi testvérvárosunkból. Viszonzásképpen mi is fogadunk diákcsoportokat, akiknek a környező nagyobb városok megismerése mellett a legnagyobb
élményt
a
kiskunmajsai
termálfürdőben
eltöltött idő jelenti.
8
2.4. Lommatzsch
A testvérvárosi kapcsolat létrejötte még a szocializmus korába nyúlik vissza. Alapját ugyanis az a kapcsolat képezte, amely két mezőgazdasági termelőszövetkezet között jött létre. A rendszerváltozás, illetve Németország újraegyesítése után a 90es évek elején került sor a kapcsolat városi szintűvé emelésére és más tartalmak felkutatására. Így intézményünk több mint 10 éven
keresztül
partneri
kapcsolatokat
tartott
fenn
a
lommatzsch-i Jugendzentrummal, amely tulajdonképpen nem oktatási intézmény, hanem egy hátrányos helyzetű fiatalokat támogató ifjúsági szabadidős központ és segélyszervezet volt. Sajnos az intézményt 2004-ben megszüntették, így a csoportok kiutaztatása, ill. fogadása is abbamaradt. Az alapvető probléma egy új kapcsolat kiépítésével itt is az, hogy a településen nincs középiskola, sőt a bad schönbornihoz hasonló „reáliskola” sem. Ismeretlenül viszont nagyon nehéz, sőt lehetlen egy „kiszemelt” oktatási intézménnyel kapcsolatot felvenni, Lommatzsch város vezetésétől pedig nem számíthatunk segítségre. A mai napig nagyon sajnáljuk a drezdai és meisseni kirándulásokat, a SzászSvájcban tett túrákat és az ottani dolgozók és fiatalok
kedvességét
és
közvetlenségét.
Felejthetetlen élményeink közé tartozik az is, ahogy a kiskunmajsai diákok az első napok kétségbeesése
után
lassan
hozzászoktak
az
irodalmi németet tanuló ember számára eleinte alig érthető szász nyelvjáráshoz..
9
2.5. Lubliniec
A lengyel településsel megkötött testvérvárosi szerződésnek elsősorban azért örültünk, mert naiv módon azt hittük, hogy megteremthetjük a nyelvgyakorlási lehetőséget az angolul tanuló diákjaink számára is, akik mindig azért elégedetlenkedtek, hogy a németeseknek van ilyen lehetőségük, nekik viszont nincs. A gyakorlat azonban sajnos nem igazolta az elképzeléseinket. A nyelvoktatás
hatékonysága
Lengyelországban
is
hagy
kívánnivalót maga után, a mi tanulóink sem beszélnek olyan jól angolul, mint ahogyan ezt életszerű tapasztalatok hiányában képzelik, így gyakorlatilag alig alakult ki kommunikáció a kiskunmajsai és a lublinieci fiatalok között, hanem inkább csak maguk között beszélgettek. Két alkalommal került sor diákcsoport kiutaztatására, ill. fogadására. A vendéglátók mindkét oldalon mindent megtettek, hogy a vendégek elégedettek legyenek, a majsai fiatalokat például elvitték Krakkóba, a wielickai sóbányába és az auswitz-i koncentrációs táborba kirándulni, mi pedig a közelebb fekvő településeken kívül Budapest nevezetességeit is megmutattuk a lengyel diákoknak. A kommunikációs nehézségek miatt azonban nem tudtak feloldódni, nem tudtak egymáshoz közeledni, és ha sor kerül is még újabb látogatásra,
az
egy
remek
tanulmányi kirándulással ér fel, de
partneri
kapcsolatok
vagy
baráti
kialakításának
semmiképpen nem mondható.
A következő fejezetben az állandó testvériskolai kapcsolatok múltját és jelenét fogjuk tárgyalni, mivel innovációs ötletekkel véleményünk szerint csak szilárd talajon álló partnerség megléte esetén szabad kísérletezni.
11
3. Az állandó partneri kapcsolatok 3.1. Realschule - Bad Schönborn
A 2003 óta fennálló kapcsolat úgy kezdődött el, hogy először mi fogadtunk csoportot. Az akkor kialakított rendszer véleményünk szerint a mai napig is működőképes. Összegyűjtjük azokat a diákjainkat, akik szeretnének egy hétvégére (péntek délutántól hétfő reggelig) egy német vendéget
fogadni.(Természetesen
a
tanulók
kiválasztásában szerepet játszik a nyelvismeretük és a magatartásuk is, tehát quasi meghívásos pályázatról
van
szó.)
A
háromnapos
vendéglátással jogosultságot szereznek a következő év októberében sorra kerülő viszontlátogatásra. A mindössze három napos vendéglátásnak több oka is van: A német gyerekek nem akarnak magyarul tanulni, ezért a másik három napot szívesebben töltik a kollégiumunkban, ahonnan közös programokra, egynapos kirándulásokra indulhatnak. Bad Schönbornban viszont mind a hat napot a családoknál töltik a majsai diákok, egyrészt, hogy gyakorolhassák a nyelvet, másrészt azért, mert ott nincsen kollégium. A vendéglátással utazási jogot szerzett tanulóinknak csupán az utazási költséget és a saját zsebpénzüket kell fizetniük, mert a szállást és az ellátást a vendéglátó család biztosítja, a különböző programok bekerülési költségét (belépőjegyek) pedig a vendéglátó iskola. A német fiatalok tehát egy pénteki nap délelőttjén érkeznek meg Kiskunmajsára. A kollégiumban elfogyasztott ebéd után következik a gyerekek „szétosztása” a fogadó családokhoz. Ezek izgalmas pillanatok, mivel először találkoznak össze azok a gyerekek, aki a következő évben Németországban is együtt fognak lenni. A szervező kollégával, Rudolf Knapp úrral természetesen azon vagyunk, hogy lányhoz lány, fiúhoz fiú kerüljön, de ez nem
mindig sikerül. Vezérelvünk ilyenkor az önkéntesség. Már ismerjük az adott diák családtagjainak számát és a hobbijait, mégis azt kell mondani, hogy az esetlegesség nagy szerepet játszik a vendég és a vendéglátó fiatalok egymáshoz rendelésében. A hétvégét tehát a családoknál töltik a német tanulók. A magyar vendéglátók jellemzően Bugacra, Kiskunhalasra, Kiskunfélegyházára vagy Kecskemétre viszik őket kirándulni. Hétfő reggeltől, amikor elhelyezkednek a kollégiumban, elkezdődnek a közös programok. Ezek között szerepel egy egynapos budapesti kirándulás a következő „standard” nevezetességek felkeresésével: Parlament, Hősök tere, Szent István Bazilika, Halászbástya és Mátyás-templom. A városnézés után a fiatalok a Váci utcán szabadidőt kapnak, hogy lehetőségük legyen önállóan is megtapasztalni a várost. Általában a vendéglátó majsai diákok is részt vehetnek ezen a kiránduláson. A másik egynapos kirándulás Szegedre vezet, ahol a Széchenyi tér, a Kárász utca, a Dóm, az Árvízi emlékmű, a Hősök kapuja és a Móra Ferenc Múzeum megtekintése után vásárlási lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek. A visszautat megszakítva meglátogatjuk még a város közelében található ’56-os Múzeumot is. Ezen kívül a német diákok tanórákat látogatnak iskolánkban, sport-délutánon vesznek részt, megismerkednek Kiskunmajsa látnivalóival, néhány órát eltöltenek a termálfürdőben, lovagolnak vagy lovaskocsiznak és diszkót is rendezünk nekik, amelyen a vendéglátók természetesen szintén jelen vannak. Ezek a programok az évek hosszú sora alatt alakultak ki. A német kollégákkal ugyanis minden diákcsere után kiértékeljük a tapasztalatokat, amibe az érintett diákokat is bevonjuk. Így hagytuk ki a programból például az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark meglátogatását, mivel a német kolléga őszintén megmondta, hogy tudja, milyen sokba kerül a belépőjegy, a német gyerekek viszont mégsem találják annyira érdekesnek. A csoport elutazása előtt búcsúestet rendezünk, amelyen a vendéglátó diákok is részt vesznek. Minden évben meghatónak találjuk a vendégek és vendéglátók könnyes búcsúzását a busz elindulása előtt. Érdekes, hogy a kezdeti gátlások és a kommunikációs nehézségek leküzdése után milyen gyorsan kialakul bennük az egymáshoz való ragaszkodás érzése, amely valóban ilyen heves érzelem-kitörésekben nyilvánul meg. A könnyek persze gyorsan felszáradnak, és nemsokára azon mérgelődünk, hogy miért nem tartják egymással a kapcsolatot, amikor mindenkinek van lehetősége, hogy az internet segítségével ingyen kommunikáljon a másikkal. Szerencsére vannak kivételek, de a többség kivárja, hogy elteljen az egy év, és csak 13
közvetlenül a kiutazás előtt veszi fel újra a kapcsolatot volt vendégével, leendő vendéglátójával. A viszontlátogatásra általában szintén októberben kerül sor. Bad Schönbornban mind a hat napot családoknál töltik a gyerekek, ám itt is az a rendszer alakult ki, hogy a hétvége családi programokkal telik, a hétköznapokon pedig közös programok vannak. A Heidelbergbe tett kirándulást szintén az jellemzi, hogy a közös városnézés után a gyerekek szabadidőt kapnak és a német vendéglátók kíséretében vagy átmennek a Neckar másik partjára és felmennek a Philosophenberg nevű hegyre, vagy vásárolgatnak vagy beülnek egy üdítőre a főtér valamely patinás cukrászdájába. A majsai diákok nagyon örülnek annak, hogy felkeressük Bad Schönborn francia országi testvérvárosát, Niederbronn-les-Bains-t, majd onnan Strassburgba vezet az utunk, ahol egy rövid városnézés után felkeressük az Európa Parlamentet is. A németországi programok közé tartozik Speyer meglátogatása is, ahol a híres középkori Dóm felkeresése után a Technika Múzeumba megyünk. Az elnevezésből nem is gondolná az ember, hogy ez az egyik legkedveltebb programpont: A gyerekek a kiállított közlekedési eszközökbe beszállva megtapasztalhatják, milyen lehet az élet egy szűk tengeralattjáróban, milyen érzés a mentőalagúton lecsúszni egy utasszállító repülőgép fedélzetéről vagy egy szimulátor segítségével átélhetik a repülés örömeit is. A látogatás végén az IMAX - moziba megyünk, ahol a félgömb alakú fehér kupolára vetített film olyan hatást ér el a nézőben, mintha ő is jelen lenne a bemutatott helyszíneken. Érdekes, hogy a német kollégák mindig külső idegenvezetőt fogadnak ezeken a kirándulásokon, míg mi az idegenvezetést „önerőből” oldjuk meg. A németországi programok kialakítása során is kikérték a véleményünket, és hosszú út vezetett odáig, míg kitapasztaltuk, hogy a majsai diákok nem szívesen utaznak például Stuttgartba, mert unalmasnak találják a Bauhaus - stílusban épült (szürke, szögletes és unalmas) Baden-Württembergi Parlament bemutatását, ami után csak fél óra szabadidő marad a visszaindulásig. 2009-ben történt meg először, hogy lemondtunk a diszkó megrendezéséről, mert kiderült, hogy nemcsak mi unjuk, hanem maguk a diákok is. Természetesen a németországi 14
tartózkodást is búcsúest zárja, amelyen a protokolláris értékelések és köszönetmondások mellet a Realschule tanulói műsorral is kedveskednek a búcsúzó vendégeknek. Fontosnak tartjuk még megemlíteni, hogy mindkét oktatási intézmény vezetője és mindkét város polgármestere is találkozik a vendégcsoporttal, a köszöntés mellet igyekszik elbeszélgetni a gyerekekkel és beszél nekik az európaiság gondolatáról, egymás megértésének fontosságáról és egymás kultúrája megismerésének hasznosságáról. Ez a jelenlét azért is kiemelendő, mert a fiatalok így láthatják, hogy a városok vezetői szívükön viselik a fiatalok jövőjét és azon fáradoznak, hogy ez a jövő minél szebb legyen. .
3.2. Salamon Ernő Gimnázium - Gyergyószentmiklós
A
gyergyószentmiklósi
diákok
viszontlátogatása úgy történik, hogy egy egész tanéven át tartó verseny lezárultával a győztes osztály megkapja az „aranyosztály” címet és jutalomként a kiskunmajsai utazást. Ez
egy rendkívül
bonyolult
értékelési
rendszerrel meghirdetett versengés, amely nemcsak a tanulmányi és sporteredményeket foglalja magában, hanem a tanulók szorgalomjegyeit is, a különböző versenyeken való részvételi aktivitást és eredményeket, a környezetvédelem érdekében tett erőfeszítéseket, az osztályterem tisztaságát, a városi ünnepségeken való részvételt és az iskola érdekében végzett munkát. Ez a program annyiban más, mint a németeké, hogy az erdélyi diákok legszívesebben minden idejüket a termálfürdőben töltenék, ezért minimum kétszer lehetőséget biztosítunk számukra a fürdőzésre. Kirándulásaink színhelyei elsősorban Szeged és Kecskemét, de a gyergyószentmiklósi fiatalok nagyra értékelik az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark látnivalóit, köztük a Fesztykörképet és a skanzent is. Ha lehetőségeink megengedték, a keskeny nyomtávú kisvasúttal elvittük őket Bugacra is, ahol megtapasztalhatták az alföldi puszta által kínált
15
szabadságélményt. Sajnos a kisvasút 2009 őszén megszűnt létezni. Megfigyeltük, hogy az erdélyi fiatalok „sokkal kevesebbel beérik”, mint a németek, nem annyira keresik az élményszerűséget, az újdonságot és az egzotikumot. Azt is értékelni tudják, hogy az osztály mint közösség együtt van egy kiránduláson. Ettől függetlenül igyekszünk egynapos kirándulást szervezni nekik Budapestre is, ahol a fő „attrakció” számukra természetesen a Parlament.
Külön
élmény
látni
azoknak
a
fiataloknak
a
megilletődöttségét
és
meghatódottságát, akik életükben először járnak az ország házában. Az idegenvezetőink szerencsére szinte mindig a legkiválóbbak közül kerülnek ki. A gyergyószentmiklósi diákok ittléte során is szervezünk közös programokat a majsai fiatalokkal. Mivel ekkor nincsenek személy szerint egymáshoz rendelve, mint a németek esetében, néha nehézkesen indul az ismerkedés és a párbeszéd. A gátlások mielőbbi feloldása érdekében rögtön az elején szervezünk számukra valamilyen játékos vetélkedőt. Örvendetes tény, hogy számos tartós barátság alakult már ki diákjaink és az erdélyi testvériskola tanulói között, és arra is van példa, hogy az iskola befejezése után is rendszeresen látogatják egymást az igazán jó és egymáshoz ragaszkodó barátok. Megfigyeltük, hogy a gyergyószentmiklósi kollégák szigorúbbak tanítványaikkal, mint a schönborniak. Az utóbbiak inkább csak kedvesen figyelmeztetik a gyerekeket az illemszabályok és a rend betartására, az előbbiek meg is követelik azt. A német gyerekek is illemtudóak, köszönnek a nálunk dolgozó felnőtteknek, de – a híres német pontosságtól eltérően – gyakran késve érkeznek meg a megbeszélt találkozási helyre és sokkal válogatósabbak az étkezés terén. A nemtetszésüknek legtöbbször hangot is adnak. Az ilyen kellemetlenségek elkerülése érdekében általában előre egyeztetjük az étrendet és igyekszünk kedvükre való ételeket készíttetni. A Realschule igazgatónője és pedagógusai már sokszor elmondták nekünk, hogy irigyelnek bennünket a mi tanulóink fegyelmezettségéért és udvariasságáért. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy mint minden, ez is viszonylagos. A
gyergyószentmiklósi
Salamon
Ernő
Gimnáziummal
fenntartott
testvériskolai
kapcsolatunkat egy kissé másmilyen rendszeresség jellemzi. Mint már korábban is említettük, a Pedagógiai Programunkban is lefektetésre került, hogy diákjaink a 11. évfolyamon ötnapos közös kirándulást tesznek erdélyi testvérvárosunkba. Erre az utazásra hagyományosan az érettségi szünetben kerül sor. Ha lehetőségünk van, útközben megnézzük Nagyvárad főterét, majd pihenőt tartunk Kalotaszeg fővárosában, Körösfőn, ahol a tanulók megismerhetik és 16
meg is vásárolhatják az erdélyi népművészek és kézművesek termékeit, a szőtteseket, a faragott edényeket és szobrokat és a cserépedényeket. Később Korondon is ugyanez a látvány fog eléjük tárulni, de már itt el lehet kezdeni megtanítani őket a giccs és az értékes darabok közötti különbség felismertetésére. Kolozsváron sajnos csak a főteret tudjuk megnézni, ami azt jelenti, hogy egy kis időt tölthetünk a Szent Mihály templomban és Mátyás király szülőházában. A híres lovasszobor előtt csoportképet is készítünk. A késő esti megérkezést a szálláshelyek elfoglalása és a közös vacsora zárja. Másnap általában Gyergyószentmiklós nevezetességeivel ismerkedünk. Megnézzük a főteret, a katolikus és az örmény templomot, elmegyünk a Tarisznyás Múzeumba, ahol a Gyergyói medence állat- és növényvilágáról, népművészetéről és történetéről láthatunk szép kiállításokat, végül pedig felkeressük a 6 km-re lévő Gyergyószárhegyet, amelynek legfontosabb nevezetessége a Lázár-kastély. Kirándulást teszünk a Gyilkos - tóhoz és a Békás - szorosba, ahol a kellemes csónakázás mellett kemény túra is vár ránk, ugyanis a tó fölé magasodó Kiss - Cohárd hegyet meg lehet mászni, amely szemből egy függőleges sziklafalnak látszik. Ezt a túrát a hegy mögül indulva kezdjük meg. Először senki nem akarja elhinni, hogy egyáltalán feljuthat a szikla tetejére, a jó másfél órás gyaloglás után azonban mindenki nagyon boldog, hogy vállalta ezt a megpróbáltatást. A következő napon hosszabb kirándulásra indulunk. Parajdon megnézzük a sóbányát, Szovátán jó idő esetén fürödhetnek is a diákok a Medve - tóban. Korondon, az erdélyi fazekasság fővárosában felkeressük a Pál családot, ahol Pál Antal özvegye bemutatót tart a csoportnak arról, hogy hogyan lesz a szürke agyagból fényesen csillogó edény. Ha időnk engedi, még egy kirándulást tehetünk a környéken.
17
Gyakran megkérdezzük a diákokat is, hogy a Csíksomlyó - Csíkszereda vagy a Farkaslaka Székelyudvarhely választják-e. Csíksomlyón természetesen a pünkösdi búcsú színhelyét és a templomot, Csíkszeredán pedig a Mikó – várban található kiállításokat nézzük meg. A második alternatíva Tamási Áron szülőházát és sírhelyét, valamint a székelyudvarhelyi Királyok panteonját és a Székely Múzeumot kínálja.
4. Közös programok 4.1 Eseti programok
Intézményünk 50 éves fennállása alkalmából, 2006-ban rendezvénysorozatot szerveztünk, melynek
része
volt
az
egyhetes
nyári
képzőművészeti
alkotótábor.
Minden
testvérvárosunkból, illetve testvériskolánkból 5-8 fős csapatot hívtunk meg, akik szabadon választott technikával készíthettek alkotásokat, melyek közül egyet itt kellett hagyniuk a szeptemberben megrendezett kiállításra. Természetesen lehetőséget biztosítottunk számukra az iskolával, a várossal és az egymással való megismerkedésre is. A központi ünnepségre újabb delegációkat hívtunk meg. Mi is meghívást kapunk, ha testvérvárosunkban vagy testvériskolánkban valamilyen jeles esemény vagy ünnepség zajlik. Így jutottak el tanulóink Lommatzsch város ünnepére, a júniusban megrendezésre kerülő Kirschfestre vagy a Schönborni Napokra. A Salamon Ernő Gimnázium két évvel ezelőtt rendezte meg a „Mesterségek ünnepét”, amelyet a múltba tett időutazás mellett különböző versenyek is tarkítottak. Meghívott tanulóink szavalattal és Kiskunmajsáról, ill. a kistérségről készített kisfilmmel készültek. Egy másik küldöttség számára felejthetetlen élményt jelentett a gyergyószentmiklósi iskola 100 éves
jubileumán
való
részvétel,
melyet
2009-ben
ünnepeltek.
Diákjaink
nagy
megtiszteltetésnek tartják, ha egy kisebb delegáció tagjaiként iskolánkat és városunkat képviselhetik az ország határain kívül. Nem tartozik szorosan az eseti programok közé, mivel rendszeresen ismétlődik, de fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy testvériskoláinkból is hívunk vendégeket intézményünk
18
szalagavató báljára. Úgy gondoljuk, hogy összetartozásunkat azzal is kifejezhetjük, hogy testvériskoláink is képviseltetik magukat a tanév egyik legrangosabb és legnagyobb eseményén. A schönborniak azért is jönnek szívesen, mert egyrészt már sok tanulónkat megismertek a rendszeres diákcserék kapcsán, másrészt pedig azért, mert náluk nem létezik a szalagavató intézménye, így irigységgel és csodálattal nézik végig végzőseink fegyelmezett bevonulását, magát a szalagtűzést és a gyönyörű ruhákban bemutatott táncokat. Az eseti meghívásoknak, ill. programoknak egyetlen nehézsége van: A kis létszám miatt személygépkocsival kell utazni, ami sajnos igen költséges, és gyakran az érintett szülőktől kényszerülünk segítséget kérni. Intézményünk alapítványának alapító okiratában az egyik célkitűzésként szerepel a tanulók külföldi utazásának támogatása, ha a kiutazás az iskola képviseletében vagy nyelvgyakorlás céljából történik, azonban sajnos ezek a források is korlátozottak.
4.2 Ifjúsági találkozók Kiskunmajsán
Kiskunmajsa város önkormányzata a testvérvárosokkal karöltve egy uniós pályázaton nagy összeget nyert el egy kétéves programsorozat megvalósítására. A programsorozat keretein belül került sor a Testvérvárosi Turisztikai Konferencia megrendezésére, különféle civil szervezetek és egyesületek közötti találkozóra, valamint a Nemzetközi Ifjúsági Találkozók megszervezésére is. A találkozókon Lommatzsch kivételével minden testvérvárosunkból érkeztek fiatalok. Abból indultunk ki, hogy a német fél többször is kifejezetten kérte, hogy csak szorgalmi időszakban szervezzünk hasonló programokat, mert a szünidő a családoké, amikor a németek túlnyomó része nyaralni vagy legalább is kirándulni megy. Így az első találkozóra 2008 őszén került sor. A nagy létszám miatt lehetetlen volt a kollégiumunkban való elhelyezés, ezért a várostól kb. 6 km-re lévő ’56-os Ifjúsági Táborban rendeltük meg a résztvevő vendégek számára a szállást. A programok kiválóan sikerültek, a rendezvény elérte a célkitűzését, azonban egy körülmény sajnálatos módon negatívan befolyásolta a találkozó sikerét. A tábor épületeiben egy-két kivétellel nincs fűtés, és különösen hűvös és esős hetet fogtunk ki akkor. Ezen a tapasztalaton okulva a 2009-es találkozót augusztus végére szerveztük, és a szálláshely a kollégiumunkban
19
volt. Mivel időben egyeztettünk a német féllel, szerencsére a nyári szünidő ellenére is össze tudtak állítani egy 20 fős küldöttséget. A fiatalok közötti párbeszéd kialakulását azzal is próbáltuk elősegíteni, hogy a program elején megszervezett játékos sorversenyre vegyes csapatokat alakítottunk ki, miközben abban reménykedtünk, hogy vagy a német vagy a szinte mindenki által tanult angol nyelv segítségével megvalósul a résztvevők közötti kommunikáció. Ez szerencsére meg is történt. A visszautazás előtti napon rendeztük meg a nagyszabású „Majsa-rally-t”, amely során a résztvevőknek a város különböző pontjain kellett különféle komoly vagy tréfás feladatokat végrehajtaniuk, természetesen vegyes csapatokban. Már a német nyelven megírt feladatlap közös megértését és értelmezését is próbatételnek tekinthettük. A többi program is kiválóan sikerült, melyek között szerepelt a fürdőzés, a lovas kocsizás, Majsa látnivalóinak megtekintése, a polgármesteri hivatal felkeresése, Terbe Zoltán polgármester úr köszöntő szavai, a diszkó és a szegedi kirándulás. A tapasztalatokból okulva azt is megtanultuk, hogy nagy létszámok esetén célszerű a városnézésre, ill. idegenvezetésre két vagy több kisebb csoportra osztani a résztvevőket, hogy kényelmesebb legyen a közlekedés és mindenki hallja az idegenvezetést. Az évek során természetesen mi is sokat tanultunk, és nemcsak a tapasztalatokból, hanem elsősorban a német kollégáktól. Ők tudatosították bennünk, mennyire fontos, hogy egy-egy közös program, például városnézés után adjunk 2-2,5 óra szabadidőt a gyerekeknek. Ekkor mindenkinek tudnia kell a találkozás helyét és időpontját, és nem árt biztonsági intézkedéseket tenni, például hogy mit kérdezzen az, aki eltévedt, vagy milyen mobilszámon hívhatja a kirándulás helyi szervezőjét. Ezzel egyrészt önállóságra neveljük a gyerekeket, másrészt a megérdemelt szabadság örömében részesítjük őket. Szintén tőlük tanultuk meg az állandó evaluáció, a kiértékelés fontosságát és szükségességét. Ez azt jelenti, hogy az egész program végén mindenképpen, de lehetőleg az egyes programpontok teljesítése után is lehetőleg meg kell kérdezni a résztvevők véleményét az adott programmal kapcsolatban. Ezt legegyszerűbben a „Mi tetszett a legjobban?” és a „Mi tetszett a legkevésbé?” kérdések feltevésével oldhatjuk meg. Ennek az a célja, hogy ne ismétlődjenek meg azok a programok, amelyeket a résztvevők nem szeretnek, és minél jobban dolgozzuk ki azokat, amelyek közkedveltek.
20
Eleinte idegenkedtünk a gondolattól, mert nem tudtuk, mi a teendő akkor, ha valamilyen, szerintünk fontos értéket akarunk közvetíteni a fiatalok felé, de ők „nem vevők erre”. A válasz magától született meg: Jól kell csinálni. Szinte ugyanúgy motiválni kell a gyerekeket az előttük álló programra, mint a tanóra elején a tananyagra. A másik ellesett „fogás” az, hogy nem szabad mindent megmutatni egy-egy város vagy nevezetesség meglátogatása során, hanem csak fel kell hívni a figyelmet, hogy ez és ez van még az adott településen, mert így nagyobb az esély arra, hogy a kimaradt látnivaló miatt vissza fognak térni. Ez a tanítás első hallásra nem teljesen szimpatikus, és hatását még nem állt módunkban mérni.
4.3 Ricochets
A előzmények 2003-ra nyúlnak vissza, amikor Bad Schönborn város vezetői azzal a kérdéssel fordultak hozzánk, hogy tudnánk-e egyéves önkéntes szolgálatra a 18. életévét betöltött, franciául jól beszélő fiatalt. A Schönborntól alig 70 km-re található
elzászi
testvérvárosukban, Niederbronn-les-Bains-ben ugyanis van egy óriási katonai temető, amelyet az Albert Schweitzer Alapítvány gondoz és kutat. Külföldi fiatalokat is foglalkoztatnak, akik a sírok gondozásán túl megpróbálják felkutatni a sírokban nyugvó, mindenféle nációhoz tartozó katonák hozzátartozóit. Ez az akció mind a mai napig tart, és nem régen tudtuk meg, hogy számos magyar sír is van a temetőben és rendkívül aprólékos és körültekintő kutatómunka árán sikerült megtalálni a Makón élő hozzátartozókat, akik hamarosan fel fogják keresni távoli felmenőjük sírját. Az alapítvány ezen kívül magára vállalta a környéken élő idős és beteg emberek segítését, az önkéntes szolgálatot vállaló fiatalok francia nyelvtanfolyamon való részvételének finanszírozását és nemzetközi találkozók szervezését is. Idővel hatalmas hálózatot épített ki Európában. A programban résztvevő önkéntesek dolgozhatnak idősek otthonában, óvodában vagy javítónevelő intézetben, de arra is volt példa, hogy valaki baby-sitterként segített egy a gyermekeit egyedül nevelő, ezért rászoruló németországi anyának. Minden projekt az önkéntes, önzetlen segítség elvén alapul, így a résztvevők a szálláson és ellátáson felül csak zsebpénzt kapnak, ill. a szervezett nyelvtanulásuk finanszírozását. 2004-re Bad Schönborn nem talált a
21
kritériumoknak megfelelő önkéntes fiatalt, így nekünk kínálta fel az eredetileg őt megillető lehetőséget. A választásunk Zadravecz Donátra esett, aki ekkor fejezte be a 11. osztályt, komoly tervei voltak a francia nyelvvel és vállalta is az egy év távollétet. Bizonyára nem bánta meg a döntését, mert bár egy évet halasztania kellett és a 12. évet új, ismeretlen közösségben fejezte be, ma a Szegedi Tudományegyetem utolsó éves francia szakos hallgatója és felkészültségével végig kiemelkedett a többi hallgató közül. Donát édesanyja az elmúlt évben történt nyugdíjazásáig a Város Könyvtár vezetője volt. Annyira örült a fia számára felkínált lehetőségnek, hogy intézményével bekapcsolódott a mozgalomba, ami azt jelenti, hogy Kiskunmajsa fogadó és küldő „telephely” lett. Az ide érkező fiatalok családoknál laktak, önkéntes munkájukat pedig a könyvtárban végezték. Ebben a szervezésben fogadott egy francia fiatalt Tóth Regina, aki azóta nagyon jól megtanult franciául, és egy német lányt Illés Lívia, akinek a középfokú nyelvvizsga semmilyen nehézséget nem okozott német nyelvből. Borbás Beáta a németországi Osnabrück környékén egy speciális gyermekotthonban teljesített önkéntes szolgálatot, Janák Péter pedig egy drezdai óvodában. Az egyéves tartózkodásnak nemcsak a nyelvtudás elmélyítése a hozadéka, hanem fiataljaink más kultúrákat ismerhetnek meg, önállóak lesznek és kitekintést nyernek a nagyvilágra. Jelenleg Illés Lívia tartózkodik Franciaországban. Az elmúlt évben felvételt nyert a Pethő András Intézet konduktorképző főiskolájára, de az önkéntes szolgálat kedvéért nem kezdte el tanulmányait, hanem évet halaszt. Ezt tudva a Schweitzer Alapítvány 4 hetes gyakorlatra küldte Normandiába egy értelmi fogyatékos idősek otthonába, hogy a gyakorlatban is kipróbálhassa, hogy a pályaválasztáskor megfelelő döntést hozott-e. Azóta szerencsére az „igen” válasz is megszületett. A ricochets szó azokat a kavicsokat jelenti, amelyeket a gyerekek dobálnak az álló víz tükrére, és ha eléggé ügyesek, ezek a kavicsok néhányat pattannak a víz színén, mielőtt lemerülnének. A mi kontextusunkban Ricochets a neve azoknak a nemzetközi ifjúsági találkozóknak, amelyeket a Schweitzer Alapítvány elsősorban a franciaországi székhelyen, Niederbronn-les-Bains-ben, de más bekapcsolódott telephelyeken is szervez. 22
Két évvel ezelőtt 15 fős csoport képviselte iskolánkat és városunkat ezen a rendezvényen. Nagyon örültek, hogy Niederbronn-les-Bains és Strassburg mellett Párizsba is eljutottak és megismerték a francia főváros legfontosabb nevezetességeit. Minden nemzet képviselőinek egy-egy napot kellett magukra vállalni, amikor országukat nemcsak képek és filmek segítségével mutatják be, hanem jellegzetes ételeket is kell készíteniük a tábor összes lakója számára. Nagyon örülünk, hogy a fejezet elején leírt véletlen megkeresés kapcsán intézményünk is tagja ennek a nemes kezdeményezésnek, ill. kiterjedt hálózatnak.
5. Kitekintés, tervek
Tulajdonképpen négy olyan eseményről számolhatunk be, amely belátható időn belül, tehát még ebben a naptári évben nagy valószínűséggel meg fog valósulni. Ezek időrendi sorrendben a következők: a) 2010. április 30-án, szinte közvetlenül a ballagás után indul Erdélybe a 11. évfolyamunk három osztálya. Ez 64 fő diákot és a 3 kísérő osztályfőnököt jelenti. Fontos újdonság, hogy most először sikerült egy 70 fő szállítására alkalmas autóbuszt megrendelnünk, így bízunk abban, hogy kényelmesebb és gyorsabb utazásunk lesz, mintha az eddigi szokásoknak megfelelően 2 busszal vágnánk neki az útnak. Úgy tervezzük, hogy az egész napos utazásba sok pihenőt és megállót sikerül majd beiktatnunk, és diákjaink már az utazás során sok nevezetességgel ismerkedhetnek meg. Az elszállásolás viszont két helyszínen fog történni, de úgy gondoljuk, hogy ez nem fog különösebb problémát okozni, mivel a tanulók évfolyam-szinten is összekovácsolódtak már a sok közös rendezvény és közös feladat végrehajtása kapcsán. Az önkéntesség alapelvét követve már itthon együtt el fogjuk dönteni, hogy ki melyik szálláshelyre kerül. Az első napra Gyergyószentmiklós látnivalóinak és a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynak a megtekintését tervezzük, hogy tanulóink ki tudják pihenni a hosszú utazás fáradalmait. A következő nap úti céljai a Gyilkos-tó és a Békás-szoros. Ekkor egy komolyabb gyalogtúrát is készülünk megtenni, amely a tó fölé magasodó Kis-Cohárd megmászását és a szoros gyalogos bejárását jelenti. A hátralévő két napban autóbuszos kirándulásokat teszünk Parajdra, Szovátára és
23
Korondra, illetve Farkaslakára, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Mivel Romániában más a tanév rendje, diákjaink találkozni fognak az elmúlt év nyarán nálunk járt 12. D osztállyal, mert számukra nem ekkor vannak az írásbeli érettségi vizsgák. Ez a találkozás előreláthatólag nem egy a gimnázium falai között megszervezett diszkó keretében, hanem egy hegyi faház körül fog megtörténni, ahol a fiatalok a maguk rakta tábortűznél fognak szalonnát sütni, beszélgetni és énekelni. Május 5-én hajnalban fogunk hazaindulni és útközben egy felületes városnézést tervezünk Marosvásárhelyen és ha nagyon jól haladunk, akkor Aradon is. b) A pályázaton elnyert forrásokból szervezett programsorozat következő állomása a „Média-utánpótlás kinevelése” címmel 2010. június 27-től július 4-ig Kiskunmajsán megrendezendő alkotótábor. A résztvevő diákoknak ugyanis kisfilmet kell készíteniük Kiskunmajsáról, Magyarországról vagy bármilyen más, szabadon választott témáról. Az együttműködő csapatok ezúttal is vegyesek lesznek, így minden munkalépés első fázisa az lesz, hogy a fiatalok a nyelvi nehézségeket leküzdve, valamilyen úton-módon közös nevezőre jutnak az adott munkalépésre vonatkozóan. Nyilvánvalóan az első döntések meghozatala lesz a legnehezebb, hiszen meg kell határozni a film témáját és a forgatás legfontosabb paramétereit. Más érdekli a német fiatalt ebben a témakörben, megint másként látja a kérdést az erdélyi diák és megint más szempontok fontosak az itt élő majsaiak számára. Előreláthatólag a lengyelországi és a vajdasági testvérvárosok is fognak résztvevőket delegálni ebbe az alkotótáborba. A munkához intézményünk nemcsak a technikai hátteret fogja biztosítani, hanem a médiakommunikáció
szakmacsoportos
szakközépiskolai
osztályainkban
tanító
pedagógusaink szaktudásukkal és szakmai tapasztalataikkal is a fiatal alkotók segítségére lesznek. A munka mellett természetesen jut majd idő a szórakozásra is. A helyi látnivalók megismerése mellett a részvevők strandolhatnak, sportolhatnak, lovagolhatnak és az ’56-os Múzeum érintésével ellátogatnak Szegedre is. Az ember azt gondolhatná, hogy a házigazda majsai fiatalok számára már mennyire unalmasak lehetnek ezek a programok. Ennek ellenére mindig szívesen vesznek részt még a helyi városnézésen is, mondván, hogy ezekkel a vendégekkel még úgysem járták be a várost. A fürdőlátogatás pedig egyenesen élményszámba megy náluk is, hiszen a viszonylag drága belépőjegyek miatt csak ritkán van részük a strandolás nyújtotta örömökben. Az elkészült kisfilmek terveink szerint nemcsak az intézmény falain belül kerülnek majd bemutatásra, hanem a helyi Catel-TV városi szinten is levetíti 24
majd azokat. Ha annyira jók és érdekesek lesznek, még arra is gondolunk, hogy a Városi Könyvtárban egy önálló est keretében is levetíthetnénk a felvételeket, miközben tanulóink élménybeszámolót tartanának a tábor életéről és történéseiről. c) Amikor a 2009 októberében lebonyolított diákcserénk egyik programjának keretében ellátogattunk Bad Schönborn franciaországi testvérvárosába, Niederbronn-les-Bainsbe, az Albert Schweitzer Alapítvány ottani vezetőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a két testvérváros nagy eseményre készül 2010 nyarán, mivel kivételesen kéthetes Ricochets-találkozót akarnak szervezni, méghozzá két helyszínnel. Július utolsó hetét Niederbronn-les-Bains-ben, augustztus első hetét pedig Bad Schönbornban töltenék a fiatalok, akik összesen 4 országból (Németorszég, Franciaország, Lengyelország és Magyarország) érkeznének. Nagyon örültünk a meghívásnak és biztosak voltunk abban, hogy az ismertetett, rendkívül kedvező kondíciók mellett (50,-EUR/fő részvételi díj plusz az útiköltség) nem fog nehézséget okozni a 10-12 résztvevő fiatal megtalálása. Ám 2010 februárjában valamilyen előre nem látott esemény történhetett a pályázatukkal, mivel résztvevő városonként még kb. 1.000,- EUR megfizetésének szükségességét helyezték kilátásba,. Tekintettel Kiskunmajsa város jelenlegi pénzügyi helyzetére az önkormányzat ekkora mértékű hozzájárulást nem tud megszavazni, és annál is inkább nem, mivel meglehetősen kis létszámú csoportról lenne szó. Így a szervezést leállítottuk, jobban mondva csak felfüggesztettük, mivel értesüléseink szerint a francia fél még minden lehetséges forrásból megpróbál pénzt szerezni, hogy a meghirdetett rendezvény mégis megvalósulhasson. Mi itt csak annyit tudunk tenni, hogy várjuk a jó híreket, melyek megléte esetén azonnal össze tudjuk állítani a kiutazó diákcsoportot. d) 2010. október 8-án fog hozzánk érkezni egy kb. 40 fős diákcsoport Bad Schönbornból. Ennek az eseménynek az lesz az érdekessége, hogy a 10. diákcsere lesz a Realschule és a kiskunmajsai Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium között 10 éve fennálló testvériskolai kapcsolat keretében. Egy rövid visszatekintés és megemlékezés keretében bizonyosan meg fogjuk ünnepelni ezt a kerek évszámot. Elképzelhető, hogy Gabriela Künstler igazgatónő is tiszteletét teszi nálunk 2-3 nap erejéig, amire eddig is volt már példa az együttműködésünk folyamán. A programokat abban a szellemben fogjuk összeállítani, amely a hosszú évek tapasztalatai és az őszinte elemzéseink és megbeszéléseink alapján forrott ki. A diákok a hétvégét a 25
vendéglátó családoknál töltik el. Ebből a lehetőségből nem rekesztettük ki a nem majsai lakóhelyű, tehát bejáró vagy kollégista tanulóinkat sem. Csak visszatekintve tudatosul bennünk, mekkora felelősséget vállalt magára az a bajai család, amely a mégis csak létező nyelvi nehézségek ellenére ilyen messzire el merte vinni a német vendégdiákot, tudva, hogy a kísérő tanárok csak telefonon tudnának segítséget nyújtani, ha bármilyen nem várt esemény történne. Nem kisebb a felelőssége a német kollégáknak sem, hiszen 14-15 éves gyerekeket visznek külföldi utazásra, - számos német szülő szerint egy egzotikus országba. A felelősségen természetesen mi is osztozunk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden elképzelhető problémára és nehézségre felhívjuk a vendéglátók figyelmét, elmondjuk, mikor mi a teendő, telefonon a nap minden percében elérhetőek vagyunk és igyekszünk olyan családokat bevonni a programba, amelyek egyrészt szívesen vállalják a vendéglátást, másrészt az ehhez szükséges feltételekkel is rendelkeznek. A családi hétvége elteltével elkezdődnek a közös programok, amelyeket az állandó partneri kapcsolatokat bemutató fejezet 3.1 pontjában már részletesen bemutattunk. Nagyon reméljük, hogy ez a diákcsere is a többihez hasonlóan nagyon jól fog sikerülni, és még az októberi időjárással is szerencsénk lesz.
26
6. Innovációs lehetőségek
Nagyon jó lenne, ha az angol nyelvet gyakorolni kívánó tanulóinknak is lenne lehetőségük partnerkapcsolatok kialakítására, amit oly sok éve hiányolnak már. Úgy gondoljuk, hogy ennek nincs és a belátható jövőn belül nem is lesz realitása. Jelenleg annyira kevés kitörési lehetőség
mutatkozik,
hogy
szinte
kizárólag
a
meglévő,
stabil
kapcsolatainkra
hagyatkozhatunk. Bizonyára mindkét testvériskolánk vezetésében és pedagógusaiban meg lenne a készség és a politikai akarat arra, hogy kellően indokolt esetben tanulóink egy-egy félévet a másik fél iskolájában látogassanak és végezzenek el. Ez az igény ötlet szintjén már sokakban megfogalmazódott, hiszen kb. ennyi időre lenne ahhoz szükség, hogy a szilárd nyelvtani alapokkal és szókinccsel rendelkező nyelvtanuló eljusson a középfokú nyelvvizsgáig, azaz az európai B2 szintig. Mivel a törvényi feltételek ehhez a középiskolák vonatkozásában egyáltalán nem adottak, és egy paritásos rendszert is képtelenség lenne kidolgozni, hiszen egyetlen német diák sem tudna és akarna Magyarországon iskolába járni, csak a realitás talajáról kiindulva fogalmazhatunk meg újítási elképzeléseket. Az Albert Schweitzer Alapítvány által működtetett egyéves önkéntes munkavállalás még nagyobb kiterjesztése elsősorban azoknak a tanulóknak segítene, akik a középiskola befejezése után egyetlen felsőoktatási intézménybe sem nyernek felvételt, viszont a következő felvételi eljárásig hátralévő egy évet hasznosan szeretnék eltölteni. Sok esetben ez az év jelentené számukra azt az időt, amely elteltével komoly esélyekkel vághatnának neki a középfokú nyelvvizsgának, ezzel is növelve a felvételi pontszámukat, illetve a továbbtanulási esélyeiket. A külföldi tartózkodás során nemcsak nagyobb önállóságra tennének szert a mindennapok problémáinak és feladatainak megoldása terén, hanem önmagukat is jobban megismernék. Maga a gyakorlat adna választ azokra a kérdésekre, hogy milyen kapcsolatteremtő készségekkel rendelkeznek, mennyire gyorsan reagálnak a felmerülő új helyzetekre, mennyire kreatívak, képesek-e a csapatmunkára stb. Talán éppen egy egyéves külföldi tartózkodás erősíthetné meg bennük pályaválasztási döntésük helyességét, vagy arra a felismerésre vezetné el őket, hogy más oktatási intézményt és más foglalkozást kellene
27
választaniuk. Sajnos sem Magyarország, sem Európa gazdasági helyzete nem kedvez az önkéntes külföldi szolgálatok kiszélesítésének. Egy régi álmunk megvalósításán azonban komolyan el lehetne gondolkodni: Mint a fentebb leírtakból is kitűnik, Kiskunmajsa testvérvárosainak fiataljai ilyen vagy olyan rendezvény keretében gyakran találkoznak egymással. Az ilyen alkalmakkor ösztönözzük is, hogy ismerkedjenek, kommunikáljanak és együttműködjenek egymással. Megfigyeltük, hogy a német diákoknak elképzelésük sincsen arról, mi az oka annak, hogy a Romániából érkezett fiatalok azonos nyelven beszélgetnek a majsaiakkal. Ezt az ignoranciát sajnos
az
egész
nyugat-európai
társadalomra
kiterjeszthetjük,
mert
egyik
német
testvérvárosunkból sem érkezett hozzánk olyan polgár, aki tudott volna arról, hogy Bácstopolyán és Gyergyószentmiklóson még mindig a magyar nemzetiségű lakosság van túlsúlyban, és hogy egyáltalán mi ennek az oka. Számtalanszor el kellett már mesélnünk az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződések lényegét és azok Magyarországot érintő következményeit. Egyrészt ennek a történelmi vonatkozásnak a jobb megértéséhez, ami tulajdonképpen az Európai Unió által is szorgalmazott népek közti megértés gondolatát jelenti, másrészt pedig az Európára való nagyobb kitekintés érdekében szükség lenne egy kölcsönös látogatásra Erdélyben, illetve Németországban, amely később bizonyos időközönként ismétlődhetne. Ha egy német fiatal, de akár felnőtt is azt a szót hallja, hogy Erdély, legjobb esetben is csak a Drakula név jut az eszébe. Ezen nagyon jó lenne változtatni. Véleményünk szerint mind a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, mind a schönborni Realscule vezetőiben és pedagógusaiban meglenne a készség arra, hogy közösen megszervezzünk egy egyhetes erdélyi kirándulást a német diákok számára. Ehhez az infrastruktúra is adott, hiszen viszonylag jó minőségű utakon lehet már eljutni az ország belsejébe, az intézmény kollégiumát pedig néhány évvel ezelőtt újították fel, így „európai színvonalú” helyszínen lehetne megoldani az elszállásolást. A német fiatalok ily módon megismerhetnék a közép-európai történelem egyik meghatározó momentumát és képet alkothatnának maguknak az Európai Unió egyik legújabb tagországáról, valamint a többnemzetiségű állam mindennapjairól. A legfontosabb erdélyi nevezetességek (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíksomlyó és Csíkszereda, Székelyudvarhely és a Gyergyói-medence) bemutatása mellett érdekes lenne elvinni őket néhány szász településre, elsősorban Nagyszebenbe és Szászrégenbe is, hogy megismerjék azokat a 28
helyeket, ahol néhány évtizeddel ezelőtt még nagy számban laktak a németség részét képező szászok. Biztosak vagyunk abban, hogy egy körültekintő és minden részletre kiterjedő szervezéssel rendkívül sikeres utazást lehetne lebonyolítani. Természetesen azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a német gyerekek számára ez legalább 10 napos távollétet jelentene az otthonuktól, és a nagy távolságok miatt egy-egy éjszakára Kiskunmajsán kellene megszállniuk oda-, illetve visszafelé is. A viszontlátogatás kérdése csupán azt a problémát vetné fel, hogy hol szállhatnak meg Bad Schönbornban az erdélyi fiatalok, mivelhogy a városban nincsen kollégium. Véleményünk szerint a német fél készségesen magára vállalná valamelyik közeli faházas kempingben (pl. Heidelberg) a szállás biztosítását. Az erdélyi fiatalok számára pedig az jelentené az egyedülálló élményt, hogy eljuthatnának Németország egyik leggazdagabb és legfejlettebb tartományába, és a legrégebbi testvérvárosunk lakói egészen közelről megismerhetnék Kiskunmajsa legújabb testvérvárosát. Természetesen ehhez az utazáshoz is biztosítanánk a tranzitszállást. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi lenne a hozadéka ennek a projektnek a majsaiak számára, akár intézményi, akár egyéni szinten. Mit profitálnának ebből a mi diákjaink? Minden bizonnyal megkérdeznénk azoknak a véleményét, akik már részt vettek németországi vagy erdélyi kiránduláson, hogy mely programokat ajánlanák olyan fiataloknak, akik először fordulnak meg az adott településen, melyik programok a legérdekesebbek a tizenéves korosztály számára. Ám összességében mégis csak annyit lehet mondani, hogy ennek az elképzelésnek a megvalósításában számunkra a közvetítés és a közreműködés lehetősége biztosítaná a legnagyobb örömöt. Az a lehetőség, hogy a hosszú évek során megszerzett ismereteinket és tapasztalatainkat mások javára kamatoztathatjuk.
29
Ajánlás az új Pedagógiai Programba Az innováció alapján, a Pedagógiai Program részét képezhetné a két állandó testvériskolánk (Realschule – Bad-Schönborn és Salamon Ernő Gimnázium – Gyergyószentmiklós) vezetői, pedagógusai, dolgozói és diákjai közötti együttműködés létrehozása, annak fenntartása és ápolása. Mindez a régi, jól bevált értékek megőrzésével, azaz továbbra is folytatnánk az évenkénti diákcseréket a német testvériskolánkkal és 11. évfolyamos diákjaink továbbra is ellátogatnának Erdély csodálatos tájaira. Az új elképzelés a már jól működő keretekbe illesztve új lendületet adna a három intézmény közötti több évtizedes partneri kapcsolatnak a Pedagógiai Program szintjén rögzítve.
