Munkanapló Név: Agócs Adrien 2009.09.01-2010.04.09. Időpont 2009.09.30. 2009.10.15. 2009.12.20. 2009.04.04-05
Óra 2 4 4 10
Tevékenység A téma átgondolása Szakirodalom olvasása Tartalomjegyzék összeállítása Az innováció megírása
Összesen: 20 óra
……………………………………………………………… aláírás Teljesítést igazolom:
………………………………………………………….. projekt menedzser/szakmai vezető
Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 6. Tel.: 77/481-447
TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0096 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben Pályázó: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82
ÖNÁLLÓ INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ CÍME:
Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei. Avagy legyünk mi Magyarország legfittebb középiskolája!
A produktum műfaja Készítője Előkészítésének ideje Elkészítésének ideje Megjelenési formája
Oktatási-nevelési módszerek Agócs Adrien 2009.09.01-2009.12.31 2010.04.15 a) print változat b) digitalizált változat
Internetes közzététele
www.dozsa-kkmsa.sulinet.hu
kosar.educatio.hu Elkészítésének munkaórája 20 óra Leadásának ideje: 2010.04.30. Innováció típusa önálló a) önálló b) többletmunka c) jó gyakorlatokhoz kapcsolódó
Készítő neve Agócs Adrien Aláírása Átvevő aláírása
Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei. Avagy legyünk mi Magyarország legfittebb középiskolája!
Készítette: Agócs Adrien
2010.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ................................................................................... 5 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ............................................... 6 2.1 A testkultúráról.............................................................................................. 6 2.2 Egészség ........................................................................................................ 9 2.4 Az életmód és a divat kölcsönhatásai.......................................................... 19 2.5 A testnevelők javaslatai............................................................................... 23 2.6 A szakirodalmi áttekintés összefoglalása .................................................... 26
3. SAJÁT KUTATÁS........................................................................ 28 3.1 Mit sportolhatnak jelenleg diákjaink? ......................................................... 28 3.2 Milyen program szerint dolgozik az iskolai sportkör ebben a tanévben? ... 29 3.3 Mennyi pénzből gazdálkodhat ebben a tanévben a sportkör? ..................... 31 3.4 Milyen fizikai állapotban vannak tehát intézményünk nappali tagozatos tanulói? .............................................................................................................. 32 3.5 Mit tudnánk tenni annak érdekében, hogy intézményünk diákjai több sportolási lehetőséghez jussanak? ..................................................................... 38
4. ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................... 42 5. AJÁNLÁS AZ ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAMBA 42 5. IRODALOMJEGYZÉK............................................................... 43
4
1. BEVEZETÉS Sajnos, sportfogyasztási
a
mai adatai
középiskolai szerint,
sem
korosztály az
órai,
egészségmagatartási sem
pedig
a
és
délutáni
sportfoglalkozások nem hatékonyak. A foglalkozások nem alapozzák meg sem a széles bázisra épülő tehetségkiválasztó rendszert, sem pedig az egészséges társadalmat megalapozó felnőttkori aktív sportfogyasztást, a sportrekreációt. A
szakirodalmi
áttekintésben
a
sportolási
szokások
iskolai
megalapozásának fontosságát, a testnevelés személyiségfejlesztő értékeit, az egészségnevelés hatékonyságát, a sportos intézmények példáját, a sport és a divat szerepét, valamint a testnevelők javaslatait ismertetem. A következő részben, intézményünk iskolai sportkörének jelenlegi helyzetét vázolom fel. Majd innovációmban, az intézményünkben készített motoros próbák felmérései és egy az iskolánk 310 tanulója által megválaszolt kérdőív feldolgozása alapján bebizonyítom, hogy tanulóink majdnem fele nincs megfelelő fizikai és egészségi állapotban. Mit lehetne tenni egy egészségesebb és fittebb középiskolai korosztály felnevelése érdekében? Ki kell alakítani egy új országos mozgalmat. Van lehetőségünk diákjaink fizikai-, egészségi állapotán javítani, sőt a többi magyarországi középiskolának is ötleteket adni, tőlük ötleteket kapni. Fontos, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad.
5
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1 A testkultúráról „A testkultúra legismertebb meghatározásai a következő kulcsszavakat tartalmazzák:
testi-lelki
műveltség,
egészség,
testi
teljesítőképesség,
tevékenységek, eszközök és szellemi javak.
A testi-lelki műveltség alatt a testkultúra motoros és szellemi javai-értékei elsajátításának egyéni fokát értjük,
Az egészséget testi-lelki-szociális egyensúlyként értelmezzük.
A testi teljesítőképesség, a testi vagy motoros képességek, illetve azokra ráépülő
pszicho-motoros
tudás
együttese,
amelyet
az
öröklött
tulajdonságok és a környezeti hatások, elsősorban az oktatás-nevelés formálnak.
A tevékenységek szó olyan gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a testnevelés és a sport lényegét kifejező, a testkulturális műveltség megszerzését, a test egészségét, a testi-lelki teljesítőképesség fejlesztését, fokozását és versenyszerű összemérését szolgáló pszicho-motoros tevékenységeket.
A szellemi javak ebben az összefüggésben a testkulturális műveltség megszerzéséhez, az egészség, a testi-lelki teljesítőképesség fejlesztéséhez, fokozásához és megőrzéséhez szükséges tudományosan megalapozott ismereteket, elveket és módszereket ölelik fel.”
(Rétsági 2006, 214-218. o.) Rétsági (2006) gondolataira alapozva megállapítható, hogy a testkultúra fogalom kulcsszavainak értelmezése ad támpontokat ahhoz, hogy szavakba foglaljuk a testnevelés közoktatásban elfoglalt szerepét fémjelző értékeket, azaz a tantárgyban tárgyiasult testkultúra meggyőző erejét. Nem rangsoroljuk, csak súlypontozzuk a saját, belső értékek komplex rendszerét. A testnevelés legfőbb és legsajátosabb értékének az általános és a speciális mozgásműveltség közvetítését tartjuk. A testnevelés oktatásában a motoros
6
tanulás a domináns tanulási forma. A testnevelést ez különbözteti meg a többi tantárgytól, tehát ez a tantárgy differencia specifikája! A gyakorlati jellegű oktatási folyamat, a motoros tanulás eredményeként létrejött gyakorlati jellegű tudás, ez identitástudatunk forrása és meggyőző bizonyítéka. A testkultúrából nyert, a tanulók életkorához, tanulási tulajdonságaihoz illeszkedő tartalmak elsajátítása alapján létrejött pszichomotoros tudás, valamint a hozzá kapcsolódó elméleti ismeretek együtteséből alakul ki az általános és a speciális mozgásműveltség, mint a kultúrkör sajátos tartalma. Kiemelkedő szerepét aláhúzza az is, hogy az általános műveltséghez hozzátartozik a kultúrált mozgás, a mozgásműveltség és a testkultúra alapvető formáinak, ismereteinek, készségeinek köre. Kultúrált ember nem képzelhető el testkulturális műveltség nélkül. A műveltség mércéje az egészséges életmód tudatos gyakorlása is, melynek legfőbb eszközei, az említett pszichomotoros tartalmak: az általános és a speciális mozgásműveltség
összetevői.
A
tanulók
életkoruknak
megfelelő
mozgásműveltsége így távolabbi értékeket is hordoz, jövőbe mutató célokat is szolgál: az egészséges és kulturált életmód esélyét teremti meg. Magasra értékelt rangját indokolja az is, hogy a nevelés más fontos értékei is a mozgáskultúra kialakításának folyamatában realizálódnak a mozgásos cselekvések elsajátítása, gyakorlása által. Rétsági (2006) véleményével összhangban a testnevelés kiemelkedő értéket képvisel a tanulók, diákok egészséges növekedésében, érésében, és áttételesen az egészséges életmód megalapozásában. A motoros tanulás műveltségtartalmát a mozgásos cselekvések, fizikai, fiziológiai ingerek jelentik. Ezek mozgásokban realizálódnak, tehát izomműködések által jönnek létre, ezzel fizikai ingereket szolgáltatnak a szervezetnek, és kedvező biológiai változásokat eredményeznek. Az ideg-, izom-és csontrendszer, valamint az ellátó szervek, szervrendszerek
funkcionális
tulajdonságaiban
bekövetkezett
változások
hozzájárulnak a tanulók biológiai fejlődéséhez, kibontakozásához, fejlesztik az alkalmazkodó-és az ellenálló képességet. A szervek, és szervrendszerek kedvező működése teszi lehetővé a különböző motoros képességek fejlődését, amelyek az életfenntartáshoz szükséges tevékenységek, a mindennapi-és a sportmozgások
7
elsajátításának feltételei is. Az egészség, mint köztudott azt jelenti, hogy személyiségünk teljes, harmonikus egész. A különböző célú, tudatos szomatikus tevékenységek
jótékony
hatásai
lelki,
mentális
és
szociális
téren
is
személyiségformáló, személyiséggazdagító jelentőséggel bírnak. Mozgásos cselekvések, azaz fizikai aktivitás hiányában, amit csak a szakszerű és színvonalas testnevelés biztosíthat, a fent vázolt hatásrendszer áldásaiból nem részesednek a tanítványok, így nem lesznek képesek élni genetikailag kódolt lehetőségeikkel. Tudatában kell lennünk, tehát annak a felelősségnek, hogy a tantárgyi műveltségtartalmak elsajátítása teremti meg az alapját a testi-lelki egészségnek, az optimális testi-lelki teljesítőképesség kibontakozásának és áttételesen az egészséges életmód megalapozásának is. Ez utóbbi, egyéni és társadalmi érdekeket kifejező feladat megoldása oly módon valósul meg a tantárgy keretein belül, hogy a tanulók alapvetően gyakorlati jellegű tudását a testtel és az egészséggel kapcsolatos ismeretekkel gyarapítjuk. Ezzel lehetővé tesszük, hogy tanítványainkban meggyőződések és értékítéletek alakulhassanak ki az életmódra vonatkozó helyes döntések meghozatalához. A testnevelés magas értékszerepet játszik a tanulók szociális nevelésében, érzelmi-akarati tulajdonságaik fejlesztésében. A tanóra és a tanórán kívüli tevékenységek minden mozzanata szociális környezetben zajlik. A társas tevékenység, a közös erőfeszítés, az egymásrautaltság, az együttes munkában sikerek és kudarcok útján formálódó emberi kapcsolatok gazdagítják a tanulók érzelmi életét, és olyan pozitív tulajdonságok kifejlődését segítik elő, mint a kapcsolatteremtő képesség, a szolidaritás, a tolerancia, és a fair play szellemiségének elfogadása stb. A testnevelés megtanít a siker és a kudarc kezelésére, illetve elviselésére. A mozgásos cselekvések tanulási folyamata számtalan konfliktushelyzetet teremt, és döntési kényszert hordoz. A motoros tanulásban kitüntetett szerepet játszó gyakorlás kitartást, szorgalmat, bátorságot és kockázatvállalást,
monotónia-és
gyakran
fájdalomtűrést
is
megkövetel
tanulóinktól. A tanulási eredmények hozzájárulnak a reális önértékelés kialakulásához, az önbizalom megszerzéséhez, és sok esetben az önkifejezés legfontosabb eszközévé válnak. A testkultúra tanulásán és művelésén keresztül a tanulók megismerhetik a saját test, mint örömforrás meghatározó élményét,
8
melynek hatására testképük és énképük is formálódik. A mozgásműveltség fejlesztési
folyamatában
tehát
olyan
tudásra
tesznek
szert,
amely
magabiztossággal és az önrendelkezés jogával is felruházza a tanulókat. 2.2 Egészség Az egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészség fogalmát így határozza meg: „Az egészség a teljes testi-lelki (szellemi) és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya” Eszerint az egészség nem csupán a testi biológiai, szervezeti (orvosi) működés alkotja, hanem a lelki, szellemi (önkiteljesülés, belső béke, párkapcsolat) és a szociális (társas környezeti) jólét is.” A dinamikus egészségfogalom magába foglalja azt, hogy az egészségért az embernek valamit folyamatosan tennie kell (megerősítő, fenntartó támogató, fejlesztő tevékenységet). Egészségügyi kultúra „Az egyetemes kultúra magába foglalja az egészségügyi kultúrát. Az egészségre nevelés, az egészségtudat kialakítása elsősorban az ember helyes életmódra való irányítását célozza: hogyan alkalmazkodjon megváltozott környezetéhez; hogyan érje el a testi-lelki-érzelmi egyensúlyt; ismerje saját és környezete egészségügyi higiéniáját, a korszerű táplálkozás módját, a testmozgás hasznosságát, a szervezetre. A munka-pihenés harmóniájának lényegét, a dohányzás, alkohol, túltápláltság káros hatását, a betegség megelőzésének lehetőségeit, a nemi élet higiéniáját, az aktív pihenés szerepét, a célszerű öltözködést, és mindazokat a tényezőket, melyek az egészséges életmód megvalósítását, megszilárdítását elősegítik, biztosítják. A testkultúra az egészségügyi kultúrának meghatározó és szerves része.” (Szatmári 2009)
9
Egészségnevelés a közelmúltban és ma „A rendszerváltás előtti években az ifjúsági (úttörő- és KISZ-) szervezetek zászlaján is szerepelt a sport, illetve az egészségnevelés, hiszen ez mindig vonzó az ifjúság számára. Az így összegyűjtött csoportokat „patkolták meg” politikai programokkal. Tény, hogy viszonylag sok pénz és úgy-ahogy jól kialakult szervezeti felépítés jellemezte ezt a mozgalmat. Eseményei kampány- és kirakatjelleggel
bírtak, de valahogyan működtek, és
széles
rétegeknek
hozzáférhetővé tették a sportolást (sítáborok, nyári táborok, ODOT-ok, túravezető, ifjúsági sportvezető táborok stb.). A rendszerváltás óriási vákuumot teremtett, magára hagyta az ifjúságot. A különböző pártok vagy egyházak köré csoportosult ifjúsági szervezetek nem tekintik fő feladatuknak a sportot és az egészségnevelést, vagy ha igen, akkor is elszigetelten működnek, egymásra kevés hatással. Egykor 80–100 tanulóval, állami támogatással, olcsón lehetett sítáborokat szervezni. Ma a gazdasági helyzet, a piacgazdaság, a racionalizáció stb. csak a jómódú diákok számára teszi lehetővé az ebben való részvételt. Pályázni is lehet mondhatnák – de az eredmény, az elnyert összeg csekélysége miatt, siralmas!” (Gubicza 2000, 6-10. o.) Egy tökéletes program, a Pennsylvania állam (USA) egészségnevelési programja, amelyet bármelyik ország, bármikor megvalósíthatna. „Ismert, hogy az USA-ban az egészség magasra értékelt fogalom. Érdemes tanulmányozni Pennsylvania állam 12 osztályos egészségnevelési tantervét, ezt a programot használják óvodás kortól a középiskola végéig. Az egészséges életmód kialakítása az egyén életvitelében témakörön belül, az 1–3. osztályokban többek között a fogápolás, a szájhigiéné szokásaival, az öt érzékszerv ápolásának, védelmének módjaival, az emóciók felelős és felelőtlen kifejezéseivel foglalkoznak. A 4–6. osztályokban megbeszélik az optimális egyensúly megtalálását alvás pihenésaktivitás között. Elmagyarázzák, hogyan befolyásolják a családi és közösségi kapcsolatok az egyén egészségmagatartását; felismertetik az egyéni
10
egészségi szokásrendszer és a jó közérzet kapcsolatát; elmagyarázzák a fizikai, mentális, emocionális jó közérzet kapcsolatait; tudatosítják a stressz pozitív és negatív hatásait. A 7–9. osztályokban ismertetik a korai serdülőkor egészségügyi problémáit, az egészséges egyéni életvitel érdekében végzendő teendőket. A 10–12. osztályokban tervet készítenek a személyes egészség fenntartásának élethosszig tartó szükségleteiről. Az érés-fejlődés témakörben az 1–3. osztályban az optimális éréshez, fejlődéshez szükséges helyes táplálkozás, kielégítő alvás és fizikai aktivitás témáit tárgyalják meg többek között. A 4–6. osztályokban feltárják az egészségi szokások jelentőségét az érés-fejlődés folyamatában; megvitatják, hogy az öröklés, a környezet és a személyi egészségi szokások hogyan befolyásolják a növekedést, fejlődést. A 7–9. osztályokban ismertetik a serdülőkor fizikai, emocionális, társadalmi szükségleteit; összehasonlítják a hasonló korúak növekedési, fejlődési mutatóit; megállapítják, milyen fejlődésbeli különbségek várhatók; összehasonlítják a férfi és női fejlődés-érés különbségeit; tudatosítják az akceleráció, illetve a késői érés hatását a növekedésre, fejlődésre. A 10–12. osztályokban ismertetik azt a folyamatot, amelyen keresztül az öröklés és a környezet módosíthatja a fizikai-emocionális érést, fejlődést. A jó közérzet (fitnesz) témakörben az 1–3. osztályokban elmagyarázzák az egyén természetes szükségleteit a tevékenység (aktivitás), a relaxáció és az alvás iránt; tudatosítják a jó testtartás jellemzőit, a helyes légzés módjait, megismertetik a szívműködést serkentő gyakorlatokat. A 4–6. osztályokban elemzik a kapcsolatot a táplálkozás (diéta) és a fittségi állapot között; ismertetik a jó testtartás fizikai előnyeit és ennek rendszeres gyakorlatait; lehetővé teszik a részvételt valamilyen rendszeres mozgást végző csoportban. A 7–9. osztályokban ismertetik az ülő foglalkozás káros következményeit a helyes testtartásra; tanulmányozzák a fizikai fittség jelentőségét a fizikai és mentális fáradtság megelőzésében; tudatosítják a fittségi állapot hatását a szívműködésre és a fizikai, mentális, emocionális jó közérzetre; alkalmazzák azt a szintetizáló tervet, amely kombinálja a rendszeres mozgást az egyén egészségi szokásaival, viselkedésével.
11
A 10–12. osztályokban ismertetik a fizikai fittség összetevőit és ezek viszonyát az egyén fizikai állapotához; alkalmazzák az érvényes kritériumokat a fittség fenntartását szolgáló felszerelésekre, gyakorlatokra, táplálkozásra vonatkozóan. A fogyasztói magatartás és egészséges életmód témakörben, az 1–3. osztályban többek
között
megmagyarázzák a tévéreklámok
hatását
az
élelmiszerek, illetve az egészségügyi termékek közötti választások esetében; ismertetik azokat a biztonsági előírásokat, amelyeket be kell tartani gyógyszerek vagy más termékek vásárlása esetén. A 4–6. osztályokban tudatosítják, hogy mennyiben befolyásolják az érzelmek, a családi kapcsolatok és az egyéni értékek az egészségüggyel kapcsolatos információk meghallgatását, az egyes termékek, szolgáltatások kiválasztását; ismertetik, miért kell óvatosan követni és betartani az egészségügy, illetve más szakmák tanácsait; elmagyarázzák, hogyan kell használni az egyes termékekhez kapcsolódó használati útmutatásokat. A 7–9. osztályokban megismertetik a tisztességtelen egészségügyi gyakorlat jellemzőit; tudatosítják a drogellenes információkat; elemzik az egyes termékek szavatossági idejét, minőség és felhasználhatóság szerint; differenciálnak az egészségügyi diagnózis és az önvizsgálat között; ismertetik az egészségügyi szélhámosságok fajtáit; megismertetik a speciális egészségvédelmi, illetve prevenciós területeket. A 10–12. osztályokban felismertetik, hogy az egészségügyben a végső felelősség az egyéné. Értelmezik a drogokkal kapcsolatos előírásokat. A betegségmegelőzés és kontroll témakörben az 1–3. osztályokban felismertetik a betegségek tüneteit; bemutatják azokat a módszereket, amelyekkel az egyén megvédheti magát és másokat a betegségektől; tudatosítják a jó közérzetet befolyásoló tényezőket; bemutatják a fertőzésveszélyes helyzeteket. A 4–6. osztályokban azonosítják a különböző fertőzések forrásait és változatait; bemutatják a fertőzések, betegségek hatását az emberi szervezetre, ezen belül néhány speciális betegség szimptómáit; vázolják a betegségmegelőzés és az emberi viselkedés viszonyát; fotókkal illusztrálják a betegségek fizikai, mentális, társadalmi hatásait az egyén, a család és az ország vonatkozásban; azonosítják a
12
stressz pozitív és negatív hatásait; számba veszik a stresszcsökkentés pozitív módjait. A 7–9. osztályokban többek között összehasonlítják a hosszú, illetve a rövidtávú betegségek, valamint a rokkantság hatását a környezetre és az egyénre; elmagyarázzák az egyén szerepét a betegségmegelőzésben és a kontrollban. A 10–12. osztályokban elkészítik az egészséges életmód élettervét, mely tartalmazza a betegségmegelőzésről és kontrollról szóló információkat is; bemutatják az emberi test rendellenes működéseit és a korrigáló megoldásokat; felismertetik az érzelmi és a fizikai stressz tüneteit, és alkalmazzák a társadalmilag elfogadható segítő módszereket; megfigyeltetik a technikai haladás és a környezeti változások hatását a feltárt egészségügyi problémákra.” (Gubicza 2000, 6-10. o.)
13
2.3 Mit kell tehát az iskolának tennie a szabadidős sportolási szokások kialakításának segítése érdekében? „Célszerű tehát tiszteletben tartani a tanuló más irányú érdeklődését és segíteni tehetségének kibontakozását. A tanuló iskolán kívüli tevékenységét személyes együttműködéssel és intézmények közötti együttműködés formájában lehet segíteni. A kapcsolat lehet alkalomszerű és rendszeres, ötletszerű és stratégiai cél által vezérelt. Kívánatos, hogy a nevelői rendszerek közötti együttműködést például az iskola és a művelődési ház között a célirányosság, tervszerűség és a rendszeresség jellemezze. Az idővel való ésszerű gazdálkodás, szokássá alakítása, a napi időbeosztás, a napirend kialakításának a segítése, a sokirányú érdeklődés kiéléséhez szükséges feltételek megteremtése a felnőtt társadalom feladata és felelőssége. Következésképpen a ma iskolájának nyitottnak kell lennie a párhuzamosan működő, szabadidős és tehetséggondozó rendszerek (a művelődési házak, nyelviskolák, sportegyesületek stb.) szolgáltatásai iránt, és az iskolán kívüli tevékenységet vállaló tanulókat segíteni kell az akadályok elhárításában, a napirend kialakításában. Tanulói jogviszonyából fakadóan a gyerek a közoktatási rendszer része, elsődlegesen ebben a szociális rendszerben való helytállásra kell felkészíteni. Távolabbi cél a társadalmi szerepre való felkészítés, amelyben a kognitív, a szociális és a személyes kompetencia mellett jelentős a szakmai kompetencia és mindazok a speciális kompetenciák, amelyek az iskolán kívüli képzésben is megszerezhetők (pl. művészeti vagy sportági kompetencia). A nevelés feladata a személyiségformálás, a társadalmi szerepre való felkészítés. A jellemvonások öröklött alapon, de emberi kapcsolatokban szerveződnek, válnak a személyiség részévé, karakterré. A szociális környezetnek a személyiségre gyakorolt hatását is figyelembe véve a tudomány öt alapvető személyiségfaktort állapít
meg:
extraverzió,
együttműködés,
lelkiismeretesség,
neuroticitás,
nyitottság. A tanulói személyiségfejlesztés szempontjából három faktort emelek ki, amelyek külön-külön is értelmezhetők, a mindennapi gyakorlatban egymással koherens és hierarchikus szerveződést alkotnak. Ezek a következők: az együttműködés, a lelkiismeretesség és a nyitottság.
14
Az együttműködő viszonylatrendszer feltételezi a másik fél elfogadását, a türelmes, a megértő, a mások problémáival azonosulni tudó, segítő és problémamegoldó
magatartást,
de
magában
foglalja
a
pontosságot,
a
megbízhatóságot, az ön- és mások megismerésének a képességét, a célkitűzések elérése érdekében való akarást (akaraterő), a nehézségek leküzdésének, az olykor testi fájdalmakkal is együtt járó fájdalom elviselésének a képességét s az ehhez szükséges tűrőképességét is. A lelkiismeret a szocializációs folyamat különböző fejlődési szintjén szerveződő morális elvek és erkölcsi normák alapján működő belső szabályozórendszer. A
lelkiismereti
komponensek
szerveződésében
–
e
vonatkozásban
a
sporttevékenység felbecsülhetetlen jelentőségű – meghatározó az önismeret, az önbecsülés és mások emberi értékeinek, teljesítményének a megismerése, elismerése és értékelése, a szabályok közé szorított küzdelem erkölcsi tisztaságának a tisztelete, az ilyen körülmények között elért eredmény értékének és a vereség elviselésének a nevelő hatása. A fizikai aktivitás világában ezek a tulajdonságok szituációkban jelennek meg, a jelenséggel egy időben vizuálisan érzékelhetők, értelmezhetők és (videofelvételekkel később is) tanulmányozhatók. A szellemi aktivitást igénylő tanítási órán ezek a személyiségjegyek kevésbé nyilvánvalóak, rejtettebben vannak jelen, és az esetek többségében csak egy idő után válnak egyértelművé, észlelhetővé. A nyitottság tágabb értelemben a világ dolgainak a befogadási képességét, az arra való hajlandóságot jelenti. A világra nyitott személyiséget a fogékonyság, a problémaérzékenység, az eredetiség (amely lehetővé teszi, hogy bizonyos dolgokat másképpen lássunk), könnyedség (képessé tesz bennünket arra, hogy a régi ismeretektől elszakadjunk, hogy a régiekhez újakat asszociáljunk), ellaboráció (az a képesség, hogy új struktúrát hozzunk létre), az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi, hogy dolgokat másképpen interpretáljunk) jellemzi. Ha ezek a képességek komplex módon jellemzik az egyént, a tevékenységben is megjelennek, akkor alkotó személyiségről beszélünk. Az iskolai munka mindezeket a személyiségjegyeket, a személyiségjegyek szerveződéséhez szükséges képességeket, így az alkotóképességet, a kreativitást is fejleszti.
15
Közismert, mégis hangsúlyoznom kell, hogy a személyiségfejlesztés, vagyis a személyiség erkölcsi, akarati tulajdonságainak a megerősítése, szokásrendszer szintű stabilizálása a tanulásnak, az általános és a speciális képességek fejlesztésének a feltétele.” (Gergely 2004, 61-65. o.) „A gyermekeket az iskolai testnevelés és a délutáni sportfoglalkozások alkalmával olyan kapcsolatba hozzuk a mozgással, amely által kialakítható az életen át tartó sport (life- long sport) igénye. „Úgy értesültem, hogy még mindig vannak iskolák, ahol napi 5 órás tanítás, de csak heti 2 tornaóra van. Ahol tehát három napra előre kell a gyermekeknek magukat kimozogniuk. Hát tudnak az Urak három napra előre enni vagy aludni?" (részlet Szent-Györgyi Albert 1930-ban tartott előadásából). Sajnos a helyzet azóta sem változott, az idézet most is aktuális.” (Szatmári 2009) Sportos intézményekre jellemző „A nevelési programjukban a sportos értékeket legjobban kifejező intézményekre az jellemző, hogy az iskolát meghatározó, alapvető értékek, vagy célok között, illetve a kiemelt feladatok között említenek konkrét, a testneveléssel és sporttal kapcsolatos eseményeket, tevékenységeket, illetve kiemelnek a testnevelés által elérhető kognitív, affektív és szociális értékeket is.
„Az én a legfőbb érték” feladatai között: az egyéni adottságokat figyelembe véve, emelt óraszámú testnevelés, sportkörök, illetve sportversenyek szervezése.
„Az egészséges ember egész-sége testi, lelki és szociális jólét is” feladatai között: mindennapos testneveléssel az erőnlét, a biztonságos mozgás fejlesztése.
„Tanítsuk meg a gyermeket morálisan megfelelő módon cselekedni” feladatai között: a sport, mint a fegyelmezett magatartás eszköze, a sportszerű viselkedés (benne a vereség elviselése és az ellenfél
16
megbecsülése), a játék, mint a felszabadult öröm és az egészséges élet eszköze.
Az iskola alapértékeként megnevezett tényezők egyike a testi és lelki egészség, vagy a testnevelés.
Az egészséges életmódra nevelés, melynek megvalósításához biztosítja az iskola a mindennapos testnevelést. Ennek célja a mozgáskultúra fejlesztésére, a küzdőszellem erősítésére és a sportolás szeretetére, a szabadidő helyes eltöltésére nevelés.
(Rétsági 2006, 214-218. o.) „Fontos, de még nem igazán tudatosult érték, hogy a motoros tanulás milyen lehetőségeket rejt magában a tanulók értelmi képességeinek, tulajdonságainak fejlesztése, és ezzel általános, illetve testi intelligenciájuk növelése érdekében. A testnevelés tartalmát képező mozgásos cselekvések, lévén maguk is gondolkodási struktúrák, az intellektus fejlesztésének alapfeltételei és eredményei is egyaránt. A mozgásos cselekvések elsajátítását és alkalmazását a motoros apparátus, az értelmi,
érzelmi
és
akarati
képességek
együttműködése
eredményezi.
Következésképpen a motoros tanítási-tanulási folyamat a gondolkodás és cselekvés egységében valósul meg. A különböző mozgásos feladatok, a játékszituációk megoldása, a kreativitást igénylő cselekvések, a szabályok tudomásulvétele és alkalmazása, a mozgástechnikák tudatos kivitelezése, a cselekvési elvek és törvényszerűségek stb. ismerete mind elmélyítik a cselekvés és a gondolkodás kapcsolatát, és hozzájárulnak a kognitív struktúrák kiépüléséhez és differenciálódásához. A testi teljesítőképesség és az értelmi képességek egymást feltételező szoros kapcsolatának eredményeként alakul ki a testi intellektus, amely az egész test ügyes kezelésében nyilvánul meg. A motoros cselekvések tanulásához kapcsolódó elméleti ismeretek a technikai végrehajtás kritériumai, a bihomechanikai törvényszerűségek, a fiziológiai hatások, a higiénés alapismeretek,
az
egészséggel,
az
egészséges
életmóddal
kapcsolatos
követelmények stb. beépülnek a tanulók kognitív struktúráiba és gazdagítják az általános műveltséget. A testgyakorlatok, a sportági mozgásrendszerek és a játékok számtalan probléma és feladat megoldása elé állítják a tanulókat. A
17
mozgásos cselekvések által történő tapasztalatszerzés a mindennapi életben adódó helyzetek, problémák és feladatok megoldására is transzferálható képességekkel valamint készségekkel ruházza fel a tanulókat.” (Rétsági 2006, 214-218. o.) A rekreáció Szatmári (2009) szerkesztésében kiadott könyv alapján szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki teljesítőkészség és képesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember. A mozgásos rekreációt a versenysporttól az különbözteti meg, hogy célja nem az öröklött adottságok felső határáig történő teljesítményfokozás, hanem a jó közérzet, az egészséges állapot és kikapcsolódás elérése. A rekreációs edzésen a lehetőleg gyermekkortól, szabadidőben, folyamatosan és rendszeresen, heti 3-5ször, 10-40 percen át, a maximális pulzus 65-85%-ának megfelelő ingererősséggel az egészsége érdekében végzett, döntő mértékben aerob állóképességi jellegű, olyan mozgások végzését értjük, amelyeknek alapvető célja a testi-lelki felfrissülés, aktív pihenés útján az egészség megőrzése és fejlesztése. A rekreációs edzéshez is szükséges a tudatos és tervszerű pedagógiai folyamat ismerete és alkalmazása, amihez szakember szükséges. A rekreációs edzés lehetővé teszi a hobbysport időszakos alkalmazását is, az egészség veszélyeztetése nélkül. A hazai turizmus megjelenő, az életmódot érintő trendek A divat természetesen nemcsak az életmód mindennapi tevékenységeit célozza meg, hanem más rekreációs tevékenységben is megjelenik. A 80-as években lett divat síelni, a 90-es években extrém sportágak lettek felkapottak, a 21. század új egészség-irányzata a wellness. A növekvő szállodai beruházások és a vendégforgalom bizonyítja, hogy a hazai szállodák sikeresek. A kínálat növekedése összességében meghaladta a keresletét. A működő szállodai egységek száma 2002-tôl folyamatosan nőtt, az új szállodák többsége 3, vagy többcsillagos, a megszűnő szállodák közül viszont 2002 és 2007 között egy sem tartozott a
18
legfelső kategóriába és négycsillagos is mindössze öt volt közöttük. A 3-5 csillagos wellness szállodák az egészséges életvitelhez szükséges különféle szolgáltatásokat nyújtanak. 2007-ben 55 gyógy- és 59 wellness szálloda működött hazánkban. Az elmúlt 10 évben Magyarországon a külföldi vendégéjszakák száma a szállodákban 600 ezerről, 650 ezerre nőtt. Ezzel szemben a belföldi vendégéjszakák száma 300 ezerről indulva, több mint 500. A belföldi turizmus túlnyomó részét az egészségturizmus (wellness, falusi turizmus) jelenti, ami nagy változás. 2.4 Az életmód és a divat kölcsönhatásai Egyesek úgy vélik, hogy az egészségvédelem és az öröm szükségképpen ellentétben állnak, és hogy az- az életmód, amely az egészséges viselkedésre nagy hangsúlyt helyez, unalmas és tele van a betegségtől való félelemmel. „Ami kellemes, az vagy egészségtelen, vagy erkölcstelen, vagy hizlal". E negatív hatásnak a kivédésére egyetlen mód adódik: Korán kell kialakítani az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartást azért, hogy szokássá váljon, belső igényként, automatizált formában jelentkezzen, legyen hatással az egyénre, valamint környezetére is. A dinamikus egészségfogalom magában foglalja azt, hogy az egészségért az embernek folyamatosan tennie kell (megerősítő, fenntartó, támogató, fejlesztő tevékenységet). Ezt az állandósult cselekvést használja ki az egészségipar, hiszen a rendszeresség kiszámítható piacot jelent, fejlesztésnek pedig nincsenek határai. Így az egészséget veszélyeztető stresszorokat, az ember nemcsak tudatos tevékenységgel (gyakorlással, fejlesztéssel) és a társas támogató rendszerek (pl. harmonikus családi környezet) segítségével képes egyensúlyozni, hanem az egészségipar által diktált divatos megoldások igénybevételével is. Igen, a divat, melyet az egészségipar egyre jobban terjeszkedő (néha már nyomasztó) csatornái ömlesztenek, hat az életmódunkra. Persze nagy különbség van egy belső igényeken alapuló egészségközpontú életmód-viszonyulás és a divat által életre hívott „trendy életmód" között. Az egyén és környezete közötti kölcsönhatás meghatározza az egyén társadalmon belüli adaptációját és ennek eredőjeként egészségét is. Ebben az úgynevezett ökológiai megközelítésben az adaptáció
19
sikeressége, vagy sikertelensége játszik főszerepet. Ez megfelel az egészség modern koncepciójának, amely az egészséget pozitív fogalomnak tekinti, azaz egyfajta dinamikus egyensúlyi állapotnak, amely leginkább az életminőség szubjektív dimenziójában teljesedik ki. Itt fontos hangsúlyozni a kölcsönhatást, ami nem a feltétel nélküli befogadást jelenti az egyén részéről, hanem az egészségtudat megfelelő szűrőt is jelent, amit a tradíciók erősíthetnek. Ez jelentheti a védelmet például a mozgásos életmódot folyamatosan „fejleszteni" kívánó egészségipari törekvések ellen. A piac diktálta versenyhelyzetben a szakemberek szerepe felértékelődik. A divat által diktált óriási tempót csak naprakész tudással, az új módszerek, eszközök, kiegészítő eljárások ismeretével lehet keretek között tartani. A mozgásos életmód alakítását célzó divathullámok mögött sok esetben jól felkészült szakembergárda áll, de mi a helyzet a keresleti oldallal? Döntéseinket gyakran professzionális „marketing pácba" helyezett egészségszlogenek befolyásolják. Szakembereket a rekreációs színterekre! A divat ösztönözhet a mozgásos életmód kialakítására, ha a közvetített lendületet nemcsak divatos fellángolásként kezeljük, hanem kezdőlökésként egy új rendszer kialakításához. (Szatmári 2009) A divat szerepe a mozgásos életmód alakulásában Szatmári (2009) könyve nyomán kijelenthető, hogy divattá vált a 2-3 napos wellness turizmus, amely üdvözítő, de fontos hangsúlyozni, hogy a rendszeres testmozgást, mely életmódunk részévé kell váljon, nem lehet éves szinten 1-2 hosszú hétvégén, a wellness szolgáltatásaival helyettesíteni. A divat a fizikailag aktív életmódra ható tényező. Megítélése mégis kettős! Döntéseinket
gyakran
professzionális
marketing
pácba
helyezett
egészségszlogenek befolyásolják. A divat a lehetőségek tárháza, de ahhoz, hogy életmódunkat formálni tudja, elsősorban saját magunkra van szükség. Az életmódunk alakítása, az egészségünk fejlesztése érdekében nagyon sokat és sokféleképpen tehetünk, viszont be kell lássuk, hogy a szakemberek segítsége nélkül felelőtlenség egyéni akciókba kezdeni, a különböző divatirányzatok és
20
kitalált reklámok hatására cselekedni. A rekreáció tudatos és szakszerű használatával alakíthatjuk mindennapjainkat és garantálhatjuk a minőségi életet. Jöjjön divatba az egészség, de fontos hangsúlyozni, hogy a rekreáció mindenkié, csak élni kell a lehetőségekkel. Fittség Szatmári (2009) könyvének gondolataira támaszkodva, a fittség igen gyakran félreértett kifejezés. Egyeseknél mindössze izmosságot, csinosságot jelent, de a teljes fittség ennél lényegesen több. A fittségen olyan testi szellemi állapotot értünk, amely magába foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását. A fittség azt jelenti, hogy testünket teljes munkára kész állapotban tartjuk. A fitt egyén fizikai és szellemi tevékenysége, hatékony és tartós, testi és lelki egészsége kiegyensúlyozott és szilárd (Fehérné 2006). Regenerálódás Szatmári (2009) kiadványát követve, a feszes felfrissülést nem biztosító életvitel minden korosztály számára káros. A tanulással és egyéb kötelességek teljesítésével
eltöltött
órák
után
időt
kell
hagyni
szervezetünknek
a
regenerálódáshoz. A passzív pihenés a szellemi kikapcsolódás az alvás csak egyik része a fáradtság kipihenésének. A rekreáció keretében végzett testmozgás feladata elsősorban a fizikai kondíció megtartása, javítása, a mozgáshiány kompenzálása, a fáradtság leküzdése. A szellemi-fizikai terheléstől kifáradt ember legkisebb porcikája sem kívánja a mozgást, nem is gondol arra, hogy a szervezetét igénybe vett egyoldalú igénybevétel után az aktív pihenés, mozgásos tevékenységek a legcélszerűbbek a regenerálódáshoz. Rövid idő után a szervezete követelni fogja a rendszeres testmozgást, sőt ha valamiért kimarad már hiányozni fog.
Hapiness
21
Szatmári (2009) könyvéből kiderül, hogy a hapiness a boldogságot kereső ember programja, életelve, melynek része a kellemes érzéseket generáló fizikai aktivitás is.
intenzív öröm,
általános megelégedettség
a depresszió és szorongás hiánya.
„Minden ember számára szükséges:
Aerob program (aerob állóképesség intenzív fejlesztése különböző eszközökkel)
Pozitív Étkezési Terv (az egészséges, mennyiségi és minőségi szempontból is jó táplálkozás)
Érzelmi egyensúly (pozitív attitűd, békesség és elégedettség saját magunkkal és másokkal)”
(Szatmári 2009) „Melyek a testmozgásra ösztönző tényezők:
természetes mozgásigény
egészséges életmódra törekvés
munkabírás, teljesítőképesség fokozása
hivatással összefüggő jó megjelenés
megfelelő testsúly elérése, megtartása
alakformálás
esztétikai igény
a mozgás harmóniája
az öregedés folyamatának késleltetése
adott sportágban versenyzés
a kívánt életminőség elérése megtartása
az önértékelés
sikerélmény keresése, más területek sikertelenségének kompenzálása
érdeklődést kiváltó sport űzése
erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztése
szexuális élet stb.”
22
(Szatmári 2009) A heti 3-5-szöri 30 perchez közeli, a maximális terheléses pulzusszám 60-90%ának megfelelő intenzitású mozgást tartja szükségesnek. (Szatmári 2009) 2.5 A testnevelők javaslatai Gergely (2001) cikkéből kiderül, hogy a testnevelés és sport helyzetére vonatkozó javaslati lehetőséggel 39 intézmény élt, a válaszadók 45,9%-ka. Ez a magas arány a testnevelő tanárok jobbító szándékának bizonyítéka. A javaslatok között vannak olyanok, amelyek óhajokat fejeznek ki, valamint olyanok, amelyek a saját iskola fejlesztésére vonatkoznak. Az előbbire néhány példa: „Szükséges lenne egy tornacsarnok, egy tanmedence, amely a községi igényeket is kielégítené”; „Jó lenne egy sportcentrum”. Az utóbbira példa: „Egy kézilabdapálya méretű terem építése szükséges, valamint a nemek szerinti bontás.” Miközben indokoltnak érezzük a vágyakat és helyénvalónak az adott iskola fejlesztését, most mégis azokat a javaslatokat próbáljuk csokorba szedni, amelyek túllépnek a vágyakon és a helyi igényeken: A „testnevelési óraszámok növelése a heti három testnevelési óra kötelező bevezetése”; „a heti három testnevelési óra visszaállítása”, „a testnevelési órák számának növelése négyre”. Más megfogalmazásban: „minimum három testnevelési óra; alsó tagozaton kiemelkedő testnevelőkkel minimum heti négy testnevelési óra”; „az óraszám megemelését szükségesnek tartjuk”. Máshol: „Szeretnénk a testnevelési órák számának növelését, 7–9. évfolyamon heti 4–5 órára, 10–12. évfolyamon heti 3–4 órára.” Nem soroljuk tovább: az óraszám megemelése általános igény. „Tanulócsoportonként heti egy délutáni tömegsportóra biztosítása.” „Mindennapi testnevelés érdekében heti 20 óra. Ebben a szakosztályi munka is benne lenne.” „Tömegsportórákra pénz plusz idő.” Néhányan hangot adtak annak a véleménynek, hogy az alsó tagozaton is testnevelők tartsák a testnevelési órákat.
23
Nagyon sokan tartják szükségesnek az iskolák tornateremmel való ellátását, bővítését, azok folyamatos karbantartását, valamint az eszközök beszerzését és javítását. „Az iskolának legyen önálló, megfelelő méretű tornaterme.” Nem férhet kétség ahhoz, hogy ez reális igény. „Az iskoláknak tornateremre és konditeremre lenne szüksége az eredményesebb munkához”- írják másutt. Ezzel is egyetértünk, s azon sem vitatkozhatunk, hogy „olyan tornateremre van szükség, amely labdajátékokra is alkalmas”. „Fedett létesítmények építése, a kötelező úszásoktatás lehetőségének biztosítása” szükséges a szakmai munkához. Mások úgy fogalmaznak, hogy „a létesítménygondok megoldása, a tárgyi feltételek javítása” halaszthatatlan. Az „eszközök megújítása, korszerűsítése”, máshol: az „eszközállomány fejlesztése”, „anyagi támogatás eszközvásárlásra, belépőre, szabadidősportra” szükséges ahhoz, hogy a tanár változatos, jó hangulatú és felfrissítő jellegű órát tudjon tartani. Az iskolák központi erőforrásból való, nagyobb mértékű anyagi támogatását többen igénylik. „Több pénz elkülönítésére lenne szükség, hogy a hiányzó létesítményeket pótolni lehessen (tornaterem, uszoda... ).” „Járuljon hozzá a költségvetés a pálya fenntartásához, és ne korlátozzák a testnevelő tanárok túlóráját.” „Kapjon céltámogatást a sport a feltételek javítására.” Más nemes egyszerűséggel csak annyit ír: „Nagyobb támogatást a sportra!” A javaslatok majd mindegyike tartalmaz a fejkvótával kapcsolatos észrevételt. Vannak, akik „magasabb fejkvótát” igényelnek, mások a „fejkvóta törvényes biztosítása” után kiáltanak, holott jogszabályban nincs hiány, ellenben a „fejkvóta eljuttatása az iskolai sportköröknek” valóban akadályokba ütközik – ez derül ki a leírtakból is. Éppen ezért van, aki „jobban ellenőrzött finanszírozási rendszert” sürget. Valaki azt javasolja, hogy „a testnevelési és sporttámogatásokat csak sport céljára lehessen felhasználni”. Tudjuk, hogy az iskolák 20%-ához nem jut el a központilag biztosított állami támogatás. A javaslatok ennek megváltoztatására irányulnak. Anyagi támogatást sürgető javaslatok születtek a sportcsoportvezetők munkájának elismerésére és a sportversenyekre való kísérés díjának biztosítására. Gondok adódnak a tanulók versenyeztetéséhez szükséges nevezési díjak
24
befizetése körül is, mert van, aki ehhez is segítséget kér. Mások a „tanári bérek rendezését” sürgetik, „hogy ne kelljen másodállást vállalni”. Valaki a javaslatait az alábbiak szerint sorolja fel: „magasabb fejkvóta, magasabb anyagi elismerés, magasabb erkölcsi elismerés, több pályázati lehetőség”. Megjegyzendő, hogy többen is síkra szállnak a pályázati rendszer bővítéséért. Több javaslat született a versenyrendszerhez fűződően. Például „sokkal összetettebb és szervezettebb versenyrendszerre lenne szükség, amelyet gyakorlott és hozzáértő emberek készítenek el”. Ebben a megnyilatkozásban a jelenlegi versenyrendszerrel szemben bizonyos kritika fogalmazódik meg, melynek valóságtartalmát az illetékeseknek célszerű lenne megvizsgálni. Hasonló gondolatot tartalmaz a következő mondat is: „Megfelelő szintű és mennyiségű versenyek szükségesek a kiemelkedő tudású tanulók segítése érdekében.” „A versenyrendszerben a futó CSB visszaállítását szeretnénk” – írják mások. Mindezekből levonható az a következtetés, hogy a diáksport versenyrendszere körül valami nincs rendben. Valaki az „időszakos orvosi felmentések szigorítását” kéri, más a szakfelügyeleti rendszer visszaállításában, az ellenőrzés szigorításában reménykedik. Olyan javaslat is érkezett, amelyik az „új tanítási módszerek bevezetését”, „új sportágak megismertetését”, „más országok iskolai sportjának megismerését” szorgalmazza. „A testnevelés tantárgy presztízsének emelése, komoly követelmények felállítása” szükséges – írja a javaslattevő, felhívva a figyelmet: „A társadalom testneveléssel és sporttal kapcsolatos nézeteinek megváltoztatása ne csak az iskola dolga legyen. Széles körű reklámra és propagandára van szükség!” Vannak pesszimista megnyilatkozások is a javaslatok között. „Mindaddig nem lehet iskolai testnevelésről beszélni, amíg nincs az intézménynek tornaterme”; vagy: „Amíg az iskolák nem tudják biztosítani a testnevelő szakos tanárok munkáját az alsó tagozaton, illetve a mindennapos testnevelést, addig fölösleges bármi másról is beszélni. S ne határozzák meg, hogy mennyi túlórát tarthat egy testnevelő.” A sajnálatos az, hogy mindebben van igazság, még ha részigazság is. Ezen is érdemes elgondolkodni.
25
2.6 A szakirodalmi áttekintés összefoglalása Gergely (2001) cikkével összhangban a testnevelés még mindig hátul kullog a tantárgyak sorában, nem kis részben a felnőtt társadalom, a pedagógus kollégák érdekrendszere miatt. Ma már ugyan senki nem vitatja a testnevelés személyiségformáló, rehabilitációs, prevenciós, vagyis egészséget stabilizáló jelentőségét és mással nem pótolható voltát, ugyanakkor az érdekrendszerek útvesztőjében mégis elsikkad a fontossága. Ennek jó példája az évtizedek óta folyó,
szakmai
indokokat
mellőző
óraszámháború.
Tulajdonképpen
az
ellentmondásos érdek- és értékrendszer következményei jelennek meg a mostoha tárgyi feltételekben is. Ennek ellenére a testnevelés és sport műveltségterület az egyetlen a tantárgyak rendszerében, ahol képességtípusok szerinti mérési (minősítő) rendszer működik, amelyet a stratégiai jellegű tevékenység jellemez, melynek lényege a differenciált foglalkoztatás, az objektív mérések alapján stratégiailag tervezett és egyénre szabott munka. E tekintetben messze megelőz más tantárgyakat. A kérdőívben szereplő válaszokból kitűnik, hogy a stratégiai és az operatív, azaz mérhető célokhoz pedagógiailag megalapozott folyamaton keresztül vezet az út, és ebben az interaktív folyamatban a tanulói értékelés és a tanári önértékelés összhangban van. Következésképpen, ha nem is folyik mindenütt minőségi munka, de minőségre törekvő igen. A tantárgynak ehhez megvannak a szaktudományos (kipróbált mérési eszközrendszerrel ellátott) alapjai, s a személyiséget középpontba helyező stratégiai tevékenység jelen van a gyakorlatban. A testnevelés az egyik, ha nem a legfeltételigényesebb tantárgy. Ha nincs tornaterme vagy sportudvara az iskolának, esetleg egyik sincs, akkor ott a munka oly mértékben sérül, hogy nem is érdemes minőségről beszélni. Ha az iskola tárgyi feltételei adottak, megfelelőek, de a versenyrendszerben nem mehet tovább a csapat, mert nem tudják befizetni a nevezési díjat, akkor ott is sérül a munka minősége. Tehát akkor, amikor a minőségi munka igényével lépünk fel, amikor minősíteni akarunk, több mindenre tekintettel kell lennünk. Erre intenek bennünket az előzőekben tárgyalt statisztikai adatok.
26
A minőségi munkának feltételei vannak; ezekből következnek a feladatok. Központi anyagi támogatással folytatni kell a kilencvenes évek közepén megszakadt tornaterem-építési akciót. Tovább kell folytatni a kerékpárutak építését és az uszodák létesítését. Az adatok azt bizonyítják, hogy növelni kell az eszközellátásra, az eszközök beszerzésére fordított anyagi támogatást. A testnevelés tantárgyi műveltségtartalmak elsajátítása teremti meg az alapját a testi-lelki egészségnek, az optimális testi-lelki teljesítőképesség kibontakozásának és
áttételesen
az
egészséges
életmód
megalapozásának
is.
27
3. SAJÁT KUTATÁS 3.1 Mit sportolhatnak jelenleg diákjaink? Kosárlabda
o
Időpont: hétfő 1400-1530
o
Helyszín: Gimnázium tornaterme
Fiú kézilabda o Időpont: kedd 1800-1930 o Helyszín: Városi Sportcsarnok
Leány kézilabda o Időpont: szerda 1700-1830 o Helyszín: Városi Sportcsarnok
Labdarúgás o Időpont: csütörtök 1700-1830 o Helyszín: Városi Sportcsarnok
Íjászat o Időpont: szerda 1445-1530 o Helyszín: kollégium udvara
Lovaglás: o Időpont: önállóan, költségtérítéssel o Helyszín: Lópofa, lovarda
28
3.2 Milyen program szerint dolgozik az iskolai sportkör ebben a tanévben?
A Dózsa ISK 2009/2010 évi programterve 2009. augusztus 26. Testvérvárosi iskolák sportnapja 2009. szeptember Szervezési feladatok 2009. októbertől - 2010. márciusig Fiú-leány
kézilabda,
labdarúgás
Diákolimpia
csoportmérkőzései 2010. március 18. Diákolimpia megyei döntők kézilabda, V. kcs, fiú, Kecskemét 2010. március 19. Diákolimpia megyei döntők kézilabda, V. kcs, leány, Kiskunhalas 2009. november 25. (a versenykiírás szerint) Diákolimpia megyei döntők kézilabda, fiú- leány 2010. január 13. Diákolimpia megyei döntő labdarúgás 2009. december 07. MIKULÁS KUPA leány kosárlabda házibajnokság 2009. december 14. KARÁCSONY KUPA fiú kosárlabda házibajnokság 2009. december 21. FUTSAL KUPA fiú-, leány labdarúgás házibajnokság 2010. február RÁKÓCZI KUPA KŐRÖS KUPA 2010. április 08. XI. DÓZSA KUPA
29
2010. április 09. Diáknapi sportprogramok (akadályverseny, kötélhúzás, asztalitenisz, szkander, íjászat, tanár- diák meccsek) 2010. április-május Kézilabda osztálybajnokság mérkőzései 2010. május 24.- június 11. Úszás
30
3.3 Mennyi pénzből gazdálkodhat ebben a tanévben a sportkör? ISK KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZET 2009/2010-as tanév Tagdíj
7000 Ft
DIÁKOLIMPIA /labdarúgás, leány-, fiú kézilabda/ Útiköltség
150000 Ft
Játékvezetői díj
30000 Ft
KUPÁK DÓZSA KUPA Serlegek
24000 Ft
Játékvezetői díj
30000 Ft
Egyéb költségek
10000 Ft
RÁKÓCZI KUPA
20000 Ft
GARBAI KUPA
10000 Ft
KŐRÖS KUPA
20000 Ft
ÚSZÁS Útiköltség
80000 Ft
Belépő díj
150000 Ft
LABDÁK, KAPUHÁLÓ, JAVÍTÁSOK, EGYÉB KIADÁSOK
100000 Ft
ÖSSZESEN
631000 FT
Ebben a tanévben várható bevétel: Kötelező feladat:
442000 Ft
A fennmaradó 189000 Ft-ot esetleges pályázatokból és szponzori pénzekből kívánjuk fedezni.
31
A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) előírja, hogy évente két alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Intézményünkben a HUNGAROFIT (6+1) próbát alkalmazzuk. A mérés értékelése alapul szolgál az általános fizikai teherbíró képesség fejlesztésére, az egészségileg hátrányos helyzet fokozatos megszüntetésére a szükséges szint elérésére és megtartására. A vizsgálat során tanulóink olyan egészség és test-kulturális alapismereteket kapnak, melyeknek elsajátítása, a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít és hozzájárul a fittség elérésének igényéhez. 3.4 Milyen fizikai állapotban vannak tehát intézményünk nappali tagozatos tanulói? AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE 2009 ŐSZ Felmért tanulók 319 100% Igen gyenge 5 1, 56 Gyenge 53 16, 61 Kifogásolható 82 25, 70 Közepes 107 33, 54 Jó 56 17, 55 Kiváló 16 5, 01 Extra 0 0 Felmérés iskolánk 319 tanulójával
32
9. Felmért tanulók Igen gyenge Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló Extra
86 2 13 15 27 22 7 0
% 2 15 17 31 26 8 0
84 2 16 21 28 12 5 0
% 2 19 25 33 14 6 0
68 0 11 19 21 15 2 0
% 0 16 28 31 22 3 0
81 1 13 27 31 7 2 0
% 1 16 33 38 9 2 0
9. osztályok
10. Felmért tanulók Igen gyenge Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló Extra 10. osztályok
11. Felmért tanulók Igen gyenge Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló Extra 11. osztályok
12. Felmért tanulók Igen gyenge Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló Extra 12. osztályok
33
A felmérés alapján tanulóink 17,55%-a jó minősítést szerzett, amelyet azoknak sikerül elérni, akik már amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek.
Tanulóink 33,54%-a közepes minősítést kapott, ami elegendő ahhoz, hogy egészséges létezése stabil maradjon.
25,70%-a kifogásolható minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy a többletmunka erősen igénybe veszi szervezetét.
16,61%-a tanulóinknak gyenge minősítésű, ők estére sokszor fáradtak, levertek, kimerültek és rosszkedvűek.
Ez azt jelenti, hogy diákjainknak kicsit több mint a fele van megfelelő fizikai és egészségi állapotban, de több mint 40%-a sajnos kondicionális hiányosságokban szenved, fizikai teherbíró képessége mielőbbi fejlesztésre szorul. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy heti 3 testnevelés óra + heti egy óra felzárkóztató program biztosításával, évi 10- 25%-os fejlődés érhető el. Így a gyengébb fizikumú tanulók is elérhetik a közepes minősítést. A gyerekek tudják, hogy milyen a fizikai terhelhetőségük, hová kellene fejleszteni magukat, és hogyan tegyék meg az első lépéseket. Egy kérdőívet készítettem, amelyben iskolánk tanulóinak sportolói szokásait szerettem volna feltárni. Összesen 310 diákunk válaszolt a kérdésekre. A felmérés kérdései a követezőek voltak: 1. A heti 2 kötelező testnevelés órán kívül sportolsz-e valamit? 2. Ha igen milyen sporttal foglalkozol? 3. Ha igen, heti hány órában? 4. Ha igen hol? 5. Ha nem, vállalnál-e heti + 1 órát a „Legyünk mi Magyarország legfittebb középiskolája!” cím elnyerése érdekében? 6. Mit sportolnál a + 1 órában szívesen?
34
9.
10.
11.
12.
Összesen
Válaszadók Sportol Nem sportol + 1 óra IGEN
90 47 43 60
83 52 31 68
60 33 27 43
77 62 15 60
310 194 116 231
+ 1 óra NEM
22
10
16
13
61
Felmérés intézményünk 310 tanulójának részvételével.(2010. 04.)
Sportol Nem sportol
9.
10.
11.
12.
Összesen
52,22% 47,77%
62,65% 37,34%
55,00% 45,00%
80,51% 19,48%
62,58% 37,41%
+ 1 óra IGEN 73,17% 87,17% 72,88% 82,19% 79,10% + 1 óra NEM 26,82% 12,82% 27,11% 17,80% 20,89% Felmérés %-os megoszlása intézményünk 310 tanulójának részvételével.
A kérdőívre adott válaszok alapján, tanulóink 60%-a rendszeresen sportol szabadidejében. 40%-a azonban, nem végez semmilyen testmozgást a kötelező 2 testnevelés órán kívül.
A kérdőív legfontosabb kérdése a kutatás szempontjából az volt, hogy vállalnának-e szívesen + 1 óra testmozgást, egy adott cél érdekében. Diákjainknak közel 80%-a vállalna + egy órát hetente a szabadidejéből annak érdekében, hogy mi legyünk Magyarország legfittebb középiskolája.
Arra a kérdésre, hogy hány órában sportolnak hetente a szabadidejükben, a 1-10 óra közötti időt adták meg a válasznak tanulóink.
Azok a tanulóink, akik rendszeresen sportolnak, a heti több órás testmozgás mellé is vállalnák a + órát. (Egyik tanulónk pl. a heti 10 versenysport-edzés mellé, még vállalna 1 óra röplabdát a cél érdekében„persze szívesen”.
Az egyáltalán nem sportolóknak viszont 20%-a sportolóvá válhatna, ha sikerülne ezt a mozgalmat megvalósítani.
Azt is meg lehet állapítani a felmérésből, hogy minél idősebbek lesznek tanulóink, annál többen sportolnak, és annál szívesebben vennének részt egy ilyen újításban.
35
A mit sportolsz, kérdésre a sportágak következő sorrendje alakult ki:
(Vannak olyan tanulóink, akik többféle sportágat is űznek) 1. Labdarúgás
51fő
2. Futás
51 fő
3. Kézilabda
32 fő
4. Testépítés
20 fő
5. Kerékpározás
19 fő
6. Tánc
17 fő
7. Röplabda
10 fő
8. Lovaglás
10 fő
9. Kosárlabda
10 fő
10. Görkorcsolya
7 fő
11. Fallabda
6 fő
Ötnél kevesebb tanulónk űzi az úszás, tollaslabda, tenisz, jóga, súlyemelés, capoeira, torna, gördeszka, karate, asztalitenisz, spinning, teke sportágakat.
A mit szeretnél sportolni a heti + 1 órában kérdésre a következő sorrend alakult ki a sportágak között:
(Vannak olyan tanulóink, akik többféle sportággal is megpróbálkoznának) 1. Röplabda
57fő
2. Kézilabda
48 fő
3. Labdarúgás
45 fő
4. Kosárlabda
29 fő
5. Tenisz
28 fő
6. Úszás
21 fő
7. Tánc
16 fő
8. Fallabda
12 fő
9. Leány foci
9 fő
10. Futás
8 fő
11. Torna
6 fő
12. Asztalitenisz
6 fő
36
Ötnél kevesebben választották a boksz, görkorcsolya, rugby, jégkorong, íjászat, kerékpár, thai-boksz, karate, tollaslabda, ejtőernyő, ökölvívás, bázisugrás, kungfu, paintball, vízilabda, kajak-kenu, testépítés, spinning, amerikai foci, golf, motor, sí, túrázás sportágakat.
Hol sportolnak tanulóink? 1. Otthon, utcán, kerékpárúton, sportpályán
67 fő
2. Iskolai sportkörökben, konditeremben kollégiumban
66 fő
3. Kiskunmajsa SE- férfi, női kézilabda
15 fő
4. Mayossa Néptáncegyesület
6 fő
5. Zöld Paradicsom Szabadidő Központ
4 fő
6. Jonathermál Gyógyfürdő
4 fő
7. Spinning Center- Ruskó Éva
3 fő
8. Body Power Edzőterem
2 fő
9. Lópofa Lovarda
2 fő
10. Kiskunmajsai Tenisz Klub
2 fő
11. Kiskunmajsai Asztalitenisz Klub
1 fő
A válaszokból kiderül, hogy diákjaink az ingyenes iskolai, otthoni és egyesületeken belüli edzés lehetőségeket választják, valószínűleg kevesen tudják megfizetni a költségtérítéses magán klubok által kínált lehetőségeket. Esetleg nem ismerik ezek tevékenységét, így nem mernek ezekbe bejelentkezni sem.
37
3.5 Mit tudnánk tenni annak érdekében, hogy intézményünk diákjai több sportolási lehetőséghez jussanak? „Legyünk mi Magyarország legfittebb középiskolája!” 1. Hirdessünk
pályázatot,
hívjuk
ki
versenyre
a
magyarországi
középiskolákat. (testnevelés tagozatos iskolák kizárva) 2. Számoljuk össze, hogy a két kötelező testnevelés órán kívül, hány órát sportolnak diákjaink az egészségük érdekében. Összesítsük, majd átlagoljuk 10 hónap teljesítményét. 3. Legyen egy kis könyvük, amelyben igazolják az edzők, testnevelők, kollégiumi igazgatók, szülök stb. a + órákat, amin tanulóink részt vettek. 4. Egy év próbaidő után hirdessük meg az országos versenyt. Készítessünk emblémás pólót a „Mi leszünk Magyarország legfittebb középiskolája” felirattal. Ez legyen a mi együtt sportolásunk jelképe. Iskolánk dolgozói, sportos szülői is részt vehetnek a közös sportolásban. 5. A pályázat elbírálása után, valamelyik magyarországi középiskola megkapja a „Mi vagyunk Magyarország legfittebb középiskolája” címet 1 évre. 6. Hívjuk meg a győztes középiskolákat egy együttsportolásra.
Milyen sportolási lehetőségeket tudnánk még biztosítani tanulóinknak a meglévők mellé? Hogyan tudnánk a kitűzött célt elérni?
DVD készítése Készítsünk a médiások segítségével DVD-t a helyi testnevelési és sportolási lehetőségekről. Vetítsük le többször az iskolatévében, ezzel segítve tanulóinkat a sportágválasztásban.
A sportágválasztás alapján mindenképpen fel kell venni a röplabdát az ISK foglalkozások közé, hiszen 57 tanulónk szeretné a röplabda játékot közelebbről megismerni.
38
A teniszt és fallabdát választóknak, kedvezményes pályabérlési lehetőséget kell szerezni a tenisz klubban és a Zöld Paradicsomban.
Az asztalitenisszel szimpatizálókat el kell juttatni a Kiskunmajsai Asztalitenisz Klubba.
Aerobik Táncos jellegű, koreografált óra szakember segítségével, hogy azoknak a tanulóinknak is tudjunk edzés lehetőséget biztosítani, akik a felmérésben a táncot választották.
Felül kell vizsgálni, miért nem jutnak el diákjaink az ISK foglakozásaira. Sokkal többen szeretnének kézilabdázni, focizni, kosárlabdázni, mint amennyien ténylegesen megjelennek a fenti edzéseken.
Zöld nap Évente egyszer kerékpárral ki kell vinni az egész intézmény összes tanulóját valamelyik közeli erdőbe, ahol főzéssel egybekötött sportos napot tartanánk a régi gyermeknapok hangulatát idézve.
Családi nap Évente egyszer meghívnánk diákjaink szüleit egy sportnapra, ahol tanulóink együtt sportolhatnának szüleikkel. „Együtt futottam a családommal”, Mi vagyunk a legsportosabb család a gimiben”, „Jobb leszek apunál kéziben”stb.
Barátok napja Évente egyszer meghívhatnák tanulóink barátaikat, hogy az intézmény létesítményeiben együtt- egymás ellen sportolhassanak.
Általános iskolások napja Évente
egyszer
az
általános
iskoláknak
szerveznénk
sportprogramot. A csapatokban lennének középiskolások, akik maximális
tudásukkal
segítenék
a
kicsiket.
Ezzel
is
népszerűsíthetnénk intézményünket az általános iskolások között, ezzel csábítva őket az intézményünkben való továbbtanulásra.
Tártkapus szolgáltatás
39
Évente egyszer nyissuk meg intézményünk kapuit városunk lakói előtt. Szervezzünk nekik különböző sportversenyeket. Tanulóink is vegyenek részt mind a versenyekben, mind a szervezésben.
Egészségnap Minden évben szervezzünk egészségnapot. Testnevelők, biológia tanárok, gasztronómia tanár, iskolaorvos, diákönkormányzat stb. segítségét kérve próbáljuk diákjainkat az egészséges életmód felé terelni.
Sítábor Feltétlenül keresni kell egy olcsó, oktatásra alkalmas helyet, ahol diákjaink elsajátíthatják ennek a csodálatos sportnak az alapjait.
Sporttábor Intézményünk sportolóit az edzőikkel együtt minden évben táboroztatni kell.
Úszóklub Heti két óra úszóklub a Jonathermál fürdőjében. A kiutazás autóbusszal történne és a klubban úszásoktatással is foglalkoznánk. A foglalkozásokon a részleges- és teljes felmentett tanulóinknak is biztosítanánk a mozgási lehetőséget.
Esetleg a tanulóink szülei is részt vehetnének a foglalkozásokon. A klubtagság 2000Ft/hó önköltségi áron lenne megvalósítható.
Futó klub Hetente 1 óra futás a sportpályán. Szakember segítségével-aki személyre szóló programot dolgoz ki a gyerekeknek-futóedzés.
Kerekezzünk klub Heti egy alkalommal kerékpár túra a környező településekre. Havonta egy hosszabb túra, amely alkalommal meglátogatnánk a környező
települések
általános
iskoláit. Kisebb
ajándékkal
(médiások DVD-je, rajz szakkörösök munkái, gasztronómiások
40
süteménye
stb.)
kedveskedve
próbálnánk
intézményünket
népszerűsíteni. Mire van még szükség a program megvalósításához?
Mindenképpen alkalmazni kell még egy testnevelő tanárt teljes óraszámban.
Vissza kell venni az óraadóktól az órákat, edzéseket. A középiskolai testnevelők kezébe kell adni az iskola teljes sport óraszámát.
Lehetővé kell tenni, tehát el kell érni, hogy a középiskolások is kapjanak kora délutáni időpontban edzéslehetőséget a Városi Sportcsarnokban.
Be kell vonni a több szabadidővel rendelkező fiatalabb, vagy idősebb tanárokat, esetleg lelkes „sportszülőket” a munkába.
Valamilyen forrásból, anyagi jutalmazást kell az ügy érdekében dolgozóknak biztosítani. (Önkormányzat, szponzorok)
A testnevelés órák keretében tartott úszás órákat ki kell váltani az úszóklubbal, mert így több százezer Ft-ot spórolhatna az iskola.
Minden hónap utolsó szombatját „Dózsa sportszombatnak” kell kinevezni, hogy a gyerekek és szülők is tudjanak előre tervezni. Ezekre, az utolsó szombatokra kell az év elején megtervezett programokat szervezni a fent említettek közül.
41
4. ÖSSZEFOGLALÁS Úgy gondolom innovációm témaválasztása aktuális, mert tanulóinkat az iskolai testnevelés és a délutáni sportfoglalkozások alkalmával hozzuk olyan kapcsolatba a mozgással, amely által kialakítható az egész életen át tartó sportolás igénye. Az iskola egyik legfontosabb feladatai közé tartozik az egészség, a fizikailag aktív pihenés értékként való elfogadtatása, a mozgásöröm, szeretet és igény kialakítása. A testnevelés az egyetlen óra, amely közvetlenül és direkt módon szolgálja az egészségfejlesztést, ennek keretén belül kapnak a tanulók az egész életükre szóló mozgás gazdag életmód megteremtéséhez szükséges gyakorlati, és elméleti ismereteket, konkrét gyakorlati módszereket. Az iskolai sportfoglalkozásokat tovább kell fejleszteni, olyan hasznosítható ötleteket kell kitalálni, amelyek nem kerülnek sok pénzbe, amely ötletekkel a többi iskola valamennyi testnevelő tanárának is segíthetünk abban, hogy egy egészségesebb tanulóifjúságot indíthassunk el a felnőtt élet felé. A „Legyünk mi az ország legfittebb középiskolája!”- mozgalom, a közoktatásban hasznosítható és Magyarország kreatív testnevelő tanárainak segítségével továbbfejleszthető.
5. Ajánlás az új Pedagógiai Programba A program tartalmazhatná az innovációban említett sportfoglalkozások fokozatos bevezetését, a tárgyi
és emberi erőforrás megszerzése mellett.
Ezzel
megteremtenénk az országos pályázat megvalósításának, és azon történő sikeres szereplés lehetőségének feltételét is. A Pedagógiai program fogalmazza meg az innovációt figyelembe véve, a helyi sportegyesületekkel történő szorosabb kapcsolattartást, azonban az ne határolja be a sportágak megnevezésével a diákok választási lehetőségeit, hanem az innováció szellemében, minden tanévben legyen lehetőség a mindenkori igények szerinti sportágválasztásra.
42
5. IRODALOMJEGYZÉK Gergely Gy. (2001): A minőségi munka feltételrendszere a testnevelésben. Kalokagathia TF Budapest, 1-2. sz. 32-34. o. Gergely Gy. (2004): A testnevelő tanári tevékenység komponensrendszere. Kalokagathia TF Budapest, 1-2. sz. 61-65 o. Gubicza A. (2000): Az egészségnevelés területei. Kalokagathia TF Budapest, 12sz. 6-10. o. Rétsági E. (2006): Röpirat a testnevelés mellett. Kalokagathia TF Budapest, 1-2 sz. 214-218. o. Szatmári Z. (szerk.) (2009): Sport, életmód, egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest.
43
