MUNKAKÖZI ANYAG Társadalmasításra szánt változat

ENCS

ENCS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Észak-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”

MUNKAKÖZI ANYAG Társadalmasításra szánt változat

1

ENCS

A stratégia a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a Belügyminisztérium Útmutató a kis-és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 elkészítéséhez című dokumentum alapján készült.

2

ENCS

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................................ 4 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI .................................................................................... 5 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása................................................................................ 5 1.1.1.

Tematikus célok ............................................................................................................... 7

1.1.2.

Területi célok ................................................................................................................. 11

1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása ........................................... 18 2. A megvalósítást szolgáló beruházások .............................................................................................. 20 2.1. Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával ........................................... 20 2.1.1. Városközpont akcióterület: Encs város közigazgatási- és kereskedelmi központja ............ 21 2.1.2. Encs-Abaújdevecser akcióterület ........................................................................................ 23 2.1.3. Encs-Fügöd akcióterület ...................................................................................................... 24 2.1.4. Encsi Ipari Park akcióterület ................................................................................................ 26 2.1.5. Ó-encsi rész (a település történelmi része) ......................................................................... 28 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése, a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve ................................................................................................................................... 30 2.3. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz ...................................................................... 33 3. Anti-szegregációs program ................................................................................................................ 35 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések ....................................... 35 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések ................................... 42 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ...................................................................................................................................... 43 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ............................................................................... 44 4.1. Külső összefüggések ................................................................................................................... 44 4.1.1 Nemzetközi szintű programokkal való illeszkedés vizsgálata............................................... 44 4.1.2. Nemzeti szintű programokkal való illeszkedés vizsgálata ................................................... 46 4.2. Belső összefüggések ................................................................................................................... 51 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ....................................................... 58 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ....................................................................... 67 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 67 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása .................................................................................................................................. 68 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ................................... 72

3

ENCS 6.4. Monitoring rendszer kialakítása ................................................................................................. 72

BEVEZETÉS Jelen dokumentumot az ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 kódszámú, „Észak-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretén belül, az ITS 2014 Konzorcium készítette. A konzorcium 3 szervezetből állt össze, melynek tagjai az ÉARFÜ Nonprofit Kft., az Opus Team Kft. és az Art Vital Kft. A konzorcium vezetője az ÉARFÜ Nonprofit Kft. A Stratégia a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően készült, tartalma teljes egészében megfelel a Rendelet 2. sz. mellékletben meghatározott követelményeknek. A Projekt elsődleges célja Encs Város Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése, a célrendszer és a tervezett fejlesztések aktualizálása, a jelenlegi tervezési keretekhez illesztése (EU 2020 stratégia, hazai Operatív Programok 2014-2020). Kijelölésre kerültek a fejleszteni kívánt akcióterületek, amelyekre Encs Városa az elkövetkező 7 éves periódusban koncentrálni kíván. Az ITS, mint operatív jellegű stratégia, tartalmazza azon lényeges fejlesztési jellegű beavatkozásokat (projekteket, illetve programokat), amelyek a célok eléréséhez szükségesek. A projektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló jellegűek is. Az intelligens, fenntartható és társadalmilag befogadó város modelljének megvalósítása érdekében a stratégia célja a városfejlesztéshez kapcsolódó integrált megközelítési mód mélyreható közös értelmezése. Az integrált megközelítés érdekében a városra, mint egységre, egybefüggő egészre tekintünk, a városfejlesztés komplex egységével foglalkozunk.

4

ENCS

1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az integrált településfejlesztési stratégia 2020-ig elérendő középtávú stratégiai fejlesztési céljai egyrészt a településfejlesztési koncepcióban felvázolt jövőkép és átfogó, hosszú távú célok, másrészt az Európa 2020 stratégia (a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok – ERFA, ESZA – ezen célokhoz illeszkedő beruházási prioritásai) alapján kerültek meghatározásra. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését.

1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása

A hatályos településfejlesztési koncepció 2001-ben került elfogadásra. Az azóta eltelt évek alatt tartalma és szerkezete elavult, komplex felülvizsgálata vált szükségessé. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) célrendszere a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott jövőképhez és átfogó célokhoz illeszkedik, kiegészíti azt. A koncepció alapvetően a városfejlesztés hosszútávú vízióját és értékrendjét kell, hogy meghatározza, ill. a szándékolt fejlesztési irányokat szükséges kijelölnie. A Koncepcióban megjelölt fejlesztési célok többsége már megvalósult, vagy okafogyottá vált. A Stratégia középtávú, a következő 7 éves időtartamra szóló céljai illeszkednek a város jövőképéhez, annak érdekében, hogy Encs vonzó arculattal rendelkező, gazdaságilag dinamikusan fejlődő, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható "lakható várossá", kistérségi idegenforgalmi- és kultúrközponttá válhasson. A 2001-ben elkészült koncepcióban megfogalmazott célok a stratégiában pontosításra és kiegészítésre kerültek a jelenlegi állapot függvényében. A jövőben elkészülő koncepcióban már a kiegészített célok kerültek megfogalmazásra, a megfogalmazott célok (2030) többféle módon érhetőek el. A jóváhagyott Településfejlesztési Koncepció meghatározza az elsődlegesen megvalósítandó célokat és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési, rendezési feladatokat. Az elsődleges prioritások az alábbiak:     

gazdaságföldrajzi pozíció javítása természeti erőforrások megőrzése a települési együttműködés előnyeinek kihasználása gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, humán erőforrás fejlesztése a település lakó és települési környezeti körülmények javítása

A stratégiai célok meghatározása a következő szempontok figyelembe vételével történt: 

Részletes helyzetelemzés és értékelés, SWOT és városrészi értékelés: a „Megalapozó vizsgálat” a helyi folyamatok értékelésére, fejlesztési szükségletek azonosítására tér ki, feltárja a külső

5

ENCS 



környezetben zajló azon trendeket, folyamatokat, melyek a fejlesztésekre és a város gazdasági, társadalmi, környezeti állapotának egyes elemei megváltozására hatással lehetnek. Ágazati és területi stratégiák kijelölt fejlesztési irányai, prioritásai: Mivel a tervezett városi fejlesztések jelentős részét uniós forrásból kívánja a városvezetés megvalósítani, az ITS alapoz az Európai Uniós, nemzeti és helyi szintű stratégiai tervezési dokumentumokra és biztosítja az azokhoz való illeszkedést az ITS stratégiájában kitűzött célok vonatkozásában. Fejlesztési szándékok feltérképezése, projektgyűjtés: a finanszírozás lehetőségeit nagy részben az operatív programok prioritásai és a belső forrásallokációs keretek fogják meghatározni. Az ITS célja elsősorban a fejlesztési irányok meghatározása, a kulcsprojektek és az egymással területileg is összehangolandó akcióterületi projektek meghatározása. Ennek értelmében lehetőség van a későbbiekben – a stratégia elfogadása után is – a stratégia fejlesztési irányaival összhangban lévő projektek beazonosítására, kidolgozására, sőt a projektgenerálást, projektfejlesztést – az eddigiekhez hasonlóan – folyamatos tevékenységként kell kezelni.

A település jövőképét döntően befolyásolja a regionális szerepvállalása, az abaúji tájegység régióközponti szerepköre. A koncepció szerint a kisváros további növekedésével kell számolni a külső településhálózati kapcsolatokban Encs városának régióközponttá kell válnia. A régióközponti szerepkör betöltéséhez a települési integráción túl nagyarányú településfejlesztésre és rendezésre van szükség ahhoz, hogy a regionális szerepkört az intézményhálózati infrastruktúrán túl gazdasági fejlődés is alátámassza, amelynek egyik eszköze lehet az Ipari Park. Encs Városnak a régióközponti szerepkör betöltéséhez igazi várossá kell válnia, amit a település rekonstrukciónak és fejlesztésnek kell megalapoznia. A városi fejlődés mesterségesen generált, melynek problémái, a városiasodás természetes fejlődésének hiányai, megmutatkoznak mind a gazdasági, mind a humán szférában. A városnak feltétlenül a koncentrált iparterület fejlesztés mellett kell elköteleznie magát. A jövőkép alapján létrejövő fejlődés Demográfiai változások - vonzó lakhely, az agglomeráció gyarapodó népességével és fiatalodó korstruktúrával Gazdasági fejlődés - Kistérségi központ gazdasági, - közlekedési szerepkör erősödése; - növekedő hozzáadott érték a település gazdaságában, és innovatív megoldások rendszeres alkalmazása, a helyi termékek előnybe részesítésével; - rendszeres együttműködés a település gazdasági szférájának szereplői között; - az Encsi Ipari Park fejlett szolgáltatása, és területének bővülése; - csökkenő munkanélküliség, a rendelkezésre álló munkaerő racionális felhasználása; Társadalmi kohézió - lokálpatrióta helyi lakosság, és városhoz kötődés; - a lakosság folyamatos gazdagodása, és jól működő szociális háló; - bővülő és ügyfélközpontú közszolgáltatás, amely esélyegyenlőséget biztosít; - sokszínű kulturális-szabadidős programkínálat; - komplex közbiztonsági (térfigyelő kamerák, polgárőrség, településőrség) rendszer működtetése; Települési környezet - a település teljes területén kiépített jó minőségű közműhálózat; - komplex hulladékkezelési rendszer (szelektív gyűjtés, hulladékfeldolgozás) működtetése valamint illegális lerakók teljes felszámolása;

6

ENCS - az önkormányzat intézményeiben racionalizált energia felhasználás, és a lakosság körében ennek az ösztönzése; - fejlett települési közlekedési hálózat; - fejlett turisztikai hálózat és népszerű turisztikai attrakciók; Városi szintű célok - a település gazdaságfejlesztése, valamint a helyi termék népszerűsítése; - a település közszolgáltatási színvonalának emelése; - a település munkanélküliségének csökkentése, munkahelyteremtés; - a település közbiztonságának növelése, erősítése és komplex rendszerének kialakítása; - a település központi (közigazgatási-, gazdasági-, közlekedési) szerepének erősítése - alapinfrastruktúra hálózat teljes kiépítése; A települési célok összefüggnek egymással, és egy olyan önálló rendszert alkotnak, ahol az egyes elemek (célok) kölcsönhatásban vannak egymásra, valamint multiplikáló hatást fejtenek ki. A gazdaság fejlesztése követlen hatást gyakorol a munkahelyteremtésre,- és a munkanélküliségre, erősíti a település központi szerepét, és ezáltal közvetlenül kihat a település életének minden szegmensére. A közszolgáltatás színvonalának emelése közvetlen hatást gyakorol a közbiztonságra, és a település központi szerepének erősítésére valamint a gazdaságfejlesztésen keresztül a település éltére. A munkanélküliség csökkentése összefüggésben áll a munkahelyteremtéssel és befolyásolja a település gazdasági potenciálját. A közbiztonság növelése összefüggésben áll a település megítélésével, valamint az ott élő emberek komfortérzetével. A település központi szerepének erőssége, a többi térséghez való viszonya meghatározza a térség egészét, az abban lévő települések fejlődését. Az alapinfrastruktúra hálózat kiépítése összefügg a település gazdasági fejlődésével, valamint a településen élők életével. Encs város hosszú távú célrendszere az integrált megközelítés módot követve tematikus és területi aspektusból is értelmezhető. A stratégia középtávú céljait Encs város vonatkozásában 2 egymással összefüggő célrendszerre bontottuk: 1.1.1. Tematikus célok A tematikus célok egy-egy szektor esetében fogalmaznak meg részcélokat, amelyek a város egészére vonatkoznak.

T1 Tematikus cél Munkahelyteremtés Encs város jövője és fejlődése szempontjából kiemelten fontos, hogy fejlett helyi gazdasággal rendelkezzen, amely nagyszámú, minőségi munkahelyen keresztül magasabb jövedelmi szintet biztosít az itt élőknek. A foglalkoztatás előmozdításának egyik fontos eleme az aktivitási ráta növelése, másik fontos eleme a munkahelyek számának emelése. A foglalkoztatás bővítése versenyképes munkahelyek létrehozásán keresztül hozzájárul Encs város társadalmi-gazdasági potenciáljának

7

ENCS kibontakoztatásához és megerősítéséhez, valamint a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának javításához és a munkavállalók helyben boldogulásának biztosításához.

T1.1.:A munkaerőpiacon megjelenő lakosság számának növelése T1.2.: Felnőttkorúak oktatási-tanulási feltételeinek javítása

T2 Tematikus cél: Növekvő gazdaság, vállalkozások fejlődése előtt álló akadályok lebontása A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításának célja a városi és a térségi versenyképesség a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a vidéki térség fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. Fontos az itt lévő befektetők megtartása mellett további beruházások idevonzása, ennek feltételeinek megteremtése. Tovább kell erősíteni a helyi vállalkozásokat, ennek érdekében ösztönözni szükséges a helyi termékek és szolgáltatások fogyasztását, amely elősegíti a helyben keletkező jövedelmek minél nagyobb részének városban tartását.

T2.1.:A kkv-k versenyképességének javítása T2.2.:Kutatás, fejlesztés és innovációs programok T2.3.:Infokommunikációs fejlesztések T2.4.:Gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések T2.5.:Helyi és mikrotérségi mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése

T3 Tematikus cél: A város és térsége biztonságos helyi élelmiszerrel történő ellátása és jó minőségű mezőgazdasági termékeinek piaci pozícionálása A cél a vidéki lakosság helyben tartása mezőgazdasági kiegészítő tevékenység erősítésével. Mezőgazdasági prioritás szemszögéből Encs integrált zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésére, valamint mezőgazdasági kutató bázis kiépítésére érdemes település. A helyben termelt és a kézműves, illetve magas minőséget képviselő élelmiszerek iránt megnövekedett fogyasztói kereslet, a termelői piacok népszerűsége és az e területeken kibontakozó együttműködések megfelelő alapot és hátteret jelenthetnek a kisüzemi mezőgazdasági tevékenység bővítéséhez, diverzifikációjához, megerősítéséhez. A kisüzemek stabil árutermelővé válása növelheti a foglalkoztatást, hozzájárulva ezáltal a vidéki lakosság helyben maradásához.

T3.1.:A szociális gazdaság, helyi termékek, helyi piac, közösség által támogatott mezőgazdaság T3.2.:Környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdaság T3.3.:Környezetvédelem, természetvédelem és vízvédelem T3.4.:A vidéki lakosság helyben tartása mezőgazdasági kiegészítő tevékenység erősítésével T3.5.:Élelmiszer-feldolgozó KKV-k versenyképességét célzó fejlesztések

8

ENCS T4 Tematikus cél: Hatékony energiafelhasználásra irányuló fejlesztések, energia- és klímatudatossági szemléletformáló tevékenységek A városi élet fontos elemét képezi a városkép: a közterek, középületek, lakhatási feltételek, közművek állapota. Az épített környezet fejlesztésekor elsődleges szempont az energiahatékonyság növelése (energiahatékony épületállomány), a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (bel- és csapadékvíz elvezetési rendszer), valamint az épített örökség védelme. Energiagazdálkodásban el kell érni a földgázfelhasználás minél nagyobb arányú csökkentését a megújuló energiaforrások bevonásával. Kiemelten fontos fejlesztési szükséglet az önkormányzat részéről az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciál kiaknázása, az önkormányzati épületek és intézmények energiahatékonyság-javítása, az energiafogyasztás csökkentése, racionalizálása.

T4.1.:Meglévő épületállomány energiatakarékos rekonstrukciója

T5 Tematikus cél: A természeti környezet javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése A városközponti közlekedési funkciók torlódása és koncentrálódóan (átmenő forgalom, helyi forgalom, áruszállítás, parkolás, kerékpár és gyalogosforgalom) Encs legfontosabb megoldásra váró problémája. A város fejlődésének egyik kulcstényezője a városi közlekedés fenntartható fejlesztése, a környezetbarát mobilitás feltételeinek megteremtése. A megközelíthetőség és elérhetőség fontos alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek. Fontos a közösségi közlekedés, a kerékpáros és egyes esetekben gyalogos közlekedés feltételeinek fejlesztése. A vonzó településkép megteremtése érdekében elengedhetetlen a belvárosi és városkörnyéki zöldterületek megóvása, további fejlesztése, környezetbarát megközelíthetőségének biztosítása. A városkép fejlesztésében új elemet jelenthet a város jellegzetességeinek fizikai megjelenítése a köztereken (szabadtéri műalkotások, parkosítás, stb.).

T5.1.:Közterületek rehabilitációja T5.2.:Parkolási problémák enyhítése T5.3.:Városi úthálózat fejlesztése T5.4.:Közműfejlesztés

T6 Tematikus cél: Építészeti örökség integrált védelme Encs Város legfontosabb és megőrzendő morfológiai, településképi érteke, a tájban való igen előnyös elhelyezkedése. Az utcaképek, a beépítés, az épületek közvetlen látványai örökségi szempontból jelentős értékeket képviselnek (értékes építészeti emlékek, összefüggően azonos karakterű, védelemre érdemes utcaképek).

9

ENCS

T6.1.: A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása

T7 Tematikus cél: A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása A falusi turizmus nem jellemző ezen a vidéken, mint ahogy az étkezési lehetőségek, egyéb szabadidős-turisztikai szolgáltatások is inkább csak olyan mértékben vannak jelen, ahogy azt a helyi, esetleg környékbeli lakosság kereslete indokolja. Az örökségek bemutatására épülő kreatív turisztikai kínálat fejlesztése a turisztikai bevételek növekedésével megteremti a fenntartható erőforrás gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokat hosszabb távon is, így a kulturális és természeti értékek fenntarthatósága is biztosítható. A turisztikai ágazat fejlesztése összhangban van az Európa 2020 Stratégiában megjelenő „Iparpolitika a globalizáció korában” kiemelt kezdeményezéssel, amely kimondja, hogy a Bizottságnak is kiemelt célja „az európai turisztikai ágazat versenyképességének javítása”. A szabadidős tevékenységek ösztönzése keretében kiemelt fontosságú a tömegsport ösztönzése, feltételeinek megteremtése, amely a lakosság egészségi állapotának javításában is fontos szerepet tölthet be. A színes és változatos közművelődési, rekreációs és sport lehetőségek, a pezsgő, élettel teli közösségi terek mind az itt élők, mind az ide látogatók számára vonzóak.

T7.1.: Helyi adottságokra, értékekre alapozott turisztikai potenciál növelése T7.2.: Sportterületek fejlesztése, szabadidő-rekreációs célú fejlesztések

T8 Tematikus cél: Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése, a lakosság képzettségi és szakképzettségi színvonalának növelése A városban élők életminőségét nagyban befolyásolja az az elérhető kulturális és szabadidős szolgáltatások mennyisége és minősége. A kulturális és közművelődési intézmények fejlesztésében előtérbe kell helyezni a nyitottságot, a multifunkciós jelleget, a lakossági igényekhez igazodó rugalmas megoldásokat (nyitva tartás, online alkalmazások), ösztönözni kell az alulról jövő kulturális és szabadidős kezdeményezéseket. Középtávú cél, hogy a város a járás és a kistérség kulturális életének központja legyen, magas szintű kulturális szolgáltatásokat nyújtson, amely hozzájárul a térség kulturális kínálatának bővítéséhez. A tervezett fejlesztések eredményeképpen a város szellemi és művészeti értékei közismertté és elismertté válnának. A célkitűzés eredményeként javul a város arculata, színesebbé válik a programkínálat, gyakoribbá válnak a civil önszerveződések, valamint hozzájárul a turisztikai vonzerő növekedéséhez is.

10

ENCS A magas színvonalú oktatás-nevelés biztosítása – fejlett és minden városrészben elérhető óvodai hálózat, a magas színvonalú, színes (nyelvi és informatikai oktatás) alapfokú oktatás és az országos szinten is elismert középfokú oktatási intézmények – nem csupán társadalmi, hanem gazdasági szempontból is elengedhetetlen. A kulturális nevelés mellett fontos célkitűzés a humán ellátást biztosító (gyermekjóléti, nevelési oktatási stb.) intézmények komplex infrastrukturális (épületfelszereltség, energetika, gépészet, akadálymentesítés, stb.) fejlesztése, annak érdekében, hogy az ellátás körülményei megfelelőbbek legyenek és ezáltal a szolgáltatások színvonala nőjön az üzemeltetések költségei csökkenjenek. A humán szolgáltatások fejlesztésén belül szükséges figyelmet fordítani az ügyfélbarát, elektronikus közigazgatás további fejlesztésére.

T8.1.: A köznevelés minőségének fejlesztése T8.2.: Társadalmi felzárkózást elősegítő programok T8.3.: Ügyfélbarát, elektronikus közigazgatás fejlesztése T9 Tematikus cél: A szociális ellátó rendszer fejlesztése A városban élők életminőségének fontos alapfeltétele a megfelelő színvonalú humán szolgáltatások (egészségügy, szociális és gyermekjóléti ellátás, oktatás-nevelés, közigazgatás) elérhetősége. A város szociális problémáinak a kezelését segíti a PAX-Hálózatfejlesztési Gondozási Központ, melynek keretén belül családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot, szociális konyha, jelzőrendszeres házigondozás és házi segítségnyújtás működik. Feladatuk a gyermekek, a családok támogatása, az idősek gondozása, a szociális étkeztetés. 2005. januárjában 24 szociális bérlakásba költözhettek be az új lakók. A lakások számának további bővítésére elkészültek a tervek. A lakosság egészségi állapotának javításában a korszerű egészségügyi alap ellátás biztosítása mellett kiemelt szerepet kell kapnia a prevenciónak (megelőzés, szűrés, tájékoztatás, egészséges életmód terjesztése), valamint az aktív egészségmegőrző programoknak. Az egészségügyi ellátást fejlett, kiépült gondozási, ápolási rendszernek szükséges kiegészítenie. A szociális ellátások terén fontos szempont a szükségletekre reagálás, mind a kisgyermekellátás, mind az időskorúak, fogyatékkal élők, egyéb rászorultak ellátása terén. A demográfiai tendenciákhoz igazodva kiemelt figyelmet szükséges fordítani az időseket ellátó intézmények fejlesztésére. A humán szolgáltatások fejlesztése során megoldandó a külterületeken élők alapellátásának biztosítása.

T9.1.:Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések T9.2.:Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen T9.3.: Szociális ellátó rendszer fejlesztése

1.1.2. Területi célok A középtávú területi – városrészi szintű – célok meghatározása az egyes városrészek gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása alapján, a fejlesztendő (és esetlegesen

11

ENCS visszafejlesztendő) funkciók figyelembevételével történt meg. A városrészi fejlesztések célja a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosítása.

A területi célok az ITS esetében városrészi célként jelennek meg. Ezek a célok Encs városának 7 városrészi területére vonatkoznak, és az ITS-ben kerültek megfogalmazásra.

Városrészek: 1. Encs- Ófalu 2. Dél- keleti városrész 3. Városközpont 4. Észak-nyugati városrész 5. Dél-nyugati városrész 6. Abaújdevecser 7. Fügöd

1. térkép: Településrészek lehatárolása (Forrás: Saját szerkesztés)

A városrészek fejlesztési céljainak meghatározása az alábbi elvekre épül:

  

 

Encs város jövője és fejlődése szempontjából kiemelten fontos, hogy fejlett helyi gazdasággal rendelkezzen. Az ipari terület esetében a cél az infrastruktúra teljes kiépítése szükséges. Minden városrész esetében domináns a lakófunkció. A lakófunkciók erősítése a meglévő lakóterületek környezeti és fizikai megújítását jelenti. Pozitív hatásai környezeti és gazdasági szempontból egyaránt megmutatkoznak (pl. energiahatékonyság növekedése, közművek és közszolgáltatások hatékonyabb fenntartása). A hagyományos beépítésű leromlott területek esetében elengedhetetlen azok komplex fejlesztése A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a közparkok megújításával valósítható meg, míg a külterületeken az extenzív mezőgazdasági területek kiterjesztése jelenthet megoldást. Bizonyos típusú fejlesztésekre csak a belvárosban van szükség (pl. városközponti és közigazgatási funkciók megerősítése) A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja városrészenként eltérő

12

ENCS  

A város több területén is szükség van turisztikai, rekreációs funkciók erősítésére, amelyek volumene és célcsoportja eltérő az egyes városrészek esetében. A város több területén is szükség van a közlekedési funkció erősítésére, ezek jellege azonban városrészenként különböző (pl. kerékpáros és közösségi közlekedés fejlesztése, új elkerülő, tehermentesítő, vagy gyűjtőutak kiépítése, meglévő utak felújítása). A kerékpározás feltételeinek javítása (vagy ahol hiányzik, ott megteremtése) fontos szempont az összes infrastrukturális fejlesztésnél.

Mivel a városrészi fejlesztések hosszú távon a város teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok kialakulását. Encs területi célkitűzései az alábbiak:

Encs- Ófalu A városrész lakóterületei között található nagyvárosias lakótelepi terület, leromlott, szegregált lakóterület és kertvárosias, családi házas övezet egyaránt. A városrész fejlesztésének célja a kedvezőtlen adottságú területek teljes infrastrukturális, szociális és közösségi megújításával az életkörülmények átfogó javítása, amellyel megállíthatóak a kedvezőtlen társadalmi folyamatok. A fejlesztések eredményeként javul a városrész települési környezetének állapota, emelkedik az itt élők életminősége, a lakosság elégedettsége. A fejlesztések eredményeként megvalósul a turisztikai kínálat és a fogadási feltételek folyamatos fejlesztése, amely hozzájárul az ide érkező vendégek számának és átlagos tartózkodási idejének emelkedéséhez. VC1 Területi célok: A területek leszakadásának megfékezése, lakókörnyezet fejlesztése, gazdasági, kulturális funkció erősítése, szociális kohézió erősítése, a városrész örökségvédelmi és idegenforgalmi fejlesztése. Az úthálózati rendszert védeni szükséges, védendő településszerkezeti érték.

Dél-keleti városrész A fejlesztések eredményeként javul a városrészben élők életminősége, emellett a gazdasági célú fejlesztések eredményeként várható foglalkoztatás bővítés a város teljes területén érvényesülhetnek. A fejlesztések eredményeként javul a városrész települési környezetének állapota, és az itt élők életminősége. A meglévő ipari park bővítése hozzájárul a város munkaerőkeresletének erősödéséhez. VC2 Területi célok: Gazdasági, kulturális funkció erősítése, szociális kohézió erősítése szolgáltatásfejlesztéssel rekreációs tevékenységekkel kiegészítve, ipari park fejlesztése.

Városközpont A városrész fejlesztésének célja a városközponti területek megújításával egy egységes arculatú, fejlett rekreációs és kereskedelmi funkciókkal rendelkező pezsgő, vonzó belváros megteremtése.

13

ENCS A városközpont fejlesztésének eredményeként nő a város népességmegtartó képessége, turisztikai vonzereje és gazdasági potenciálja. VC3 Területi célok:Lakókörnyezet fejlesztése. A városközponti és járásszékhelyi funkció erősítése funkcióellátottság bővítésével és infrastrukturális fejlesztésével, a közlekedési kapcsolatok racionalizálásával és közösségi életének élénkítése.

Észak-nyugati városrész A fejlesztések eredményeként javul a városrészben élők életminősége, nő a városrész gazdasági potenciálja. VC4 Területi célok: Lakókörnyezet fejlesztése, gazdasági, kulturális funkció erősítése, szociális kohézió erősítése.

Dél-nyugati városrész A fejlesztések eredményeként javul a városrészben élők életminősége, nő a városrész gazdasági potenciálja. VC5 Területi célok: Lakókörnyezet fejlesztése. A terület makro-kapcsolati adottságainak kihasználása, kereskedelmi, logisztikai és szolgáltató központ létrehozása, valamint a terület infrastrukturális felzárkóztatása, munkahelyteremtés

Abaújdevecser A fejlesztések eredményeként megvalósul a turisztikai kínálat és a fogadási feltételek folyamatos fejlesztése, amely hozzájárul az ide érkező vendégek számának és átlagos tartózkodási idejének emelkedéséhez, javul a városrészben élők életminősége, nő a városrész gazdasági potenciálja. VC6 Területi célok: Lakókörnyezet fejlesztése. A városrész örökségvédelmi és idegenforgalmi fejlesztése a hozzákapcsolódó infrastruktúra és kiszolgáló létesítmények kialakításával, turisztikai és pihenő funkciójának erősítése, kulturális szerep megerősítése.

Fügöd A városrész lakóterületei között található nagyvárosias lakótelepi terület, leromlott, szegregált lakóterület és kertvárosias, családi házas övezet egyaránt. A városrész fejlesztésének célja a kedvezőtlen adottságú területek teljes infrastrukturális, szociális és közösségi megújításával az életkörülmények átfogó javítása, amellyel megállíthatóak a kedvezőtlen társadalmi folyamatok. A fejlesztések eredményeként javul a városrész települési környezetének állapota, emelkedik az itt élők életminősége, a lakosság elégedettsége. VC7 Területi célok: Lakókörnyezet fejlesztése. A városrész örökségvédelmi és idegenforgalmi fejlesztése a hozzákapcsolódó infrastruktúra és kiszolgáló létesítmények kialakításával, turisztikai és pihenő funkciójának erősítése, kulturális szerep megerősítése.

14

ENCS

15

Jövőkép

ENCS

Átfogó célok

A1 Átfogó cél: Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, gazdaságföldrajzi pozíció javítása

A2 Átfogó cél: Fenntartható ökológiai és energetikai rendszerek, energiahatékonyság növelése

Tematikus célok

T3 Tematikus cél: T2 Tematikus cél: A város és térsége biztonságos helyi T1 Tematikus cél: Növekvő gazdaság, vállalkozások élelmiszerrel történő ellátása és jó Munkahelyteremtés fejlődése előtt álló akadályok minőségű mezőgazdasági termékeinek lebontása piaci pozícionálása

T4 Tematikus cél: Hatékony energiafelhasználásra irányuló fejlesztések, energia- és klímatudatossági szemléletformáló tevékenységek

Részcélok

Vonzó arculattal rendelkező, gazdaságilag dinamikusan fejlődő, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható "lakható város", kistérségi idegenforgalmi és kultúrközpont.

T2.1.:A kkv-k versenyképességének javítása T1.1.:A T2.2.:Kutatás, fejlesztés és munkaerőpiacon innovációs programok megjelenő lakosság T2.3.:Infokommunikációs számának növelése fejlesztések T1.2.: Felnőttkorúak T2.4.:Gazdasági növekedést oktatási-tanulási segítő helyi és térségi feltételeinek fejlesztések javítása T2.5.:Helyi és mikrotérségi mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése

T3.1.:A szociális gazdaság, helyi termékek, helyi piac, közösség által támogatott mezőgazdaság T3.2.:Környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdaság T4.1.:Meglévő épületállomány T3.3.:Környezetvédelem, energiatakarékos rekonstrukciója természetvédelem és vízvédelem T3.4.:A vidéki lakosság helyben tartása mezőgazdasági kiegészítő tevékenység erősítésével T3.5.:Élelmiszer-feldolgozó KKV-k versenyképességét célzó fejlesztések

A3 Átfogó cél: Egészséges, kényelmesen használható városi környezet, természeti erőforrások megőrzése, a település lakó és települési környezeti körülmények javítása, turisztikai potenciál növelése

T5 Tematikus cél: A természeti környezet javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése

T6 Tematikus cél: Építészeti örökség integrált védelme


T6.1.:A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása

A4 Átfogó cél: Egészségügyi és kulturális központi szerep megerősítése, biztonság, esélyteremtés, szociális kohézió erősítése, közigazgatáshoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése

T8 Tematikus cél: T7 Tematikus cél: Kulturális és humán A fenntartható turizmus és térségi infrastruktúra fejlesztése, szintű rekreációs szolgáltatások a lakosság képzettségi és kialakítása, mikrotérségi szerekör szakképzettségi erősítése színvonalának növelése

T7.1.:Helyi adottságokra, értékekre alapozott turisztikai potenciál növelése T7.2.:Sportterületek fejlesztése, szabadidő-rekreációs célú fejlesztések

T8.1.:A köznevelés minőségének fejlesztése T8.2.:Társadalmi felzárkózást elősegítő programok T8.3 : Ügyfélbarát, elektronikus közigazgatás további fejlesztése

T9 Tematikus cél: A szociális ellátó rendszer fejlesztése


16

Területi célok

ENCS

Encs- Ófalu A területek további leszakadásának megfékezése, lakókörnyezet fejlesztése, gazdasági, kultúrális funkció erősítése, szociális kohézió erősítése, a városrész örökségvédelmi és idegenforgalmi fejlesztése

Dél-keleti városrész Gazdasági, kultúrális funkció erősítése, szociális kohézió erősítése szolgáltatásfejlesztéssel rekreációs tevékenységekkel kiegészítve, ipari park fejlesztése.

Városközpont Lakókörnyezet fejlesztése. A városközponti és járásszékhelyi funkció erősítése funkcióellátottság bővítésével és infrastrukturális fejlesztésével, a közlekedési kapcsolatok racionalizálásával és közösségi életének élénkítése.

Észak-nyugati városrész Lakókörnyezet fejlesztése, gazdasági, kulturális funkció erősítése, szociális kohézió erősítése

Dél-nyugati városrész Fügöd Lakókörnyezet Abaújdevecser Lakókörnyezet fejlesztése. fejlesztése. Lakókörnyezet fejlesztése. A városrész örökségvédelmi és idegenforgalmi A terület makro-kapcsolati adottságainak kihasználása, A városrész örökségvédelmi és idegenforgalmi fejlesztése a hozzákapcsolódó infrastruktúra és kereskedelmi, logisztikai és szolgáltató központ fejlesztése a hozzákapcsolódó infrastruktúra és kiszolgáló kiszolgáló létesítmények kialakításával, turisztikai és létrehozása, valamint a terület infrastrukturális létesítmények kialakításával, turisztikai és pihenő pihenő funkciójának erősítése, kulturális szerep felzárkóztatása, munkahelyteremtés funkciójának erősítése, kulturális szerep megerősítése. megerősítése.

17

ENCS 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A megvalósítandó városrészi célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú tematikus céljainak teljesüléséhez. A területi és tematikus célok együttesen segítik elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A tematikus és a területi célok közötti összefüggéseket az alábbi táblázat mutatja be.

18

T3 Tematikus cél: A város és térsége biztonságos helyi élelmiszerrel történő ellátása és jó minőségű mezőgazdasági termékeinek piaci pozícionálása



X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X


T8 Tematikus cél: Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése, a lakosság képzettségi és szakképzettségi színvonalának növelése

X X X X X X

T7 Tematikus cél: A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása



T2 Tematikus cél: Növekvő gazdaság, vállalkozások fejlődése előtt álló akadályok lebontása

Encs- Ófalu Dél-keleti városrész Városközpont Észak-nyugati városrész Dél-nyugati városrész Abaújdvecser Fügöd

T1 Tematikus cél: Munkahelyteremtés

Városrészek megnevezése

ENCS

A4 Átfogó cél: A2 Átfogó cél: A3 Átfogó cél: Egészségügyi és kulturális Fenntartható ökológiai Egészséges, kényelmesen használható városi központi szerep megerősítése, és energetikai környezet, természeti erőforrások megőrzése, a biztonság, esélyteremtés, szociális rendszerek, település lakó és települési környezeti kohézió erősítése, közigazgatáshoz energiahatékonyság körülmények javítása, turisztikai potenciál és közszolgáltatásokhoz való növelése növelése hozzáférés segítése

X X X

19

ENCS

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOK 2.1. Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával

Az akcióterület olyan fizikailag összefüggő terület, melyen térben koncentráltan, egymással összehangolva valósulnak meg projektek. A fejlesztések részletes tartalmi és pénzügyi összehangolása az akcióterületi terv keretei között történik. A fentieket is figyelembe véve az akcióterületek lehatárolása a következő szempontok érvényesülése mentén történt meg: ► Gazdaságélénkítő hatás: koncentrált területi beavatkozás a gazdasági célú magánerős beruházások közvetlen előkésztésére, a foglalkoztatás bővítésére (pl. gazdasági területek megközelíthetőségének javítása, infrastruktúrafejlesztés), másrészt a vállalkozások működési hátterének megerősítése, új vállalkozások létrejöttében katalizáló szerep (pl. belvárosi komplex megújításának hatása a kiskereskedelemre, turisztikai vállalkozások számának bővülésére). ► Hatékonyságot növelő hatás: – az önkormányzat kötelező feladatainak magas színvonalú ellátását biztosító, működési hatékonyságát növelő projektek. ► Szerkezetátalakító és javító hatás – a koncentrált beavatkozások egyben a térszerkezet javításához, a város kiegyensúlyozottabb térbeli fejlődéséhez, a szerkezeti kapcsolatok javításához is hozzájárulnak ► Szinergikus hatások: o több önkormányzati projekt térbeli koncentrálódása, o nagyobb területre kiterjedő integrált önkormányzati projektek jelenléte, o az önkormányzati projektek környezetében az egyéb szereplők által megvalósítani kívánt projektek jellege a stratégiai célokhoz illeszkedik, a szinergikus hatások kimutathatóak.

Encs Város vezetése elkötelezett amellett, hogy a 2014-2020-as időszakban olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek egyrészt valóban a megfogalmazott jövőkép és a kitőzött középtávú célok elérése irányában hatnak, másrészt reálisan megvalósíthatók. A Város lakosságszáma, mérete, a rendelkezésre álló pénzügyi illetve humánerőforrások valamint a városszerkezeti adottságok alapján azokra a fejlesztésekre és területekre kell fókuszálni, amely beavatkozások és ahol a beavatkozások leginkább indokoltak. A település szerkezete, annak fejlődése meghatározza a településen belül kialakítandó, kialakítható akcióterületeket. Encs egy 7.000 fő alatti vidéki kisváros, amely lakosságszámából eredően önmagában egy fejlesztési akcióterületet alkotna, de komplex településszerkezete miatt több önállóan fejleszthető akcióterület lehet létrehozni. Az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületeken végbemenő fejlesztések egymással összehangoltan valósulnak meg, egymásra szinergikus hatást fejtenek ki,

20

ENCS erősítik egymást. Ennek tükrében Encsen öt akcióterület került lehatárolásra, az ezeken tervezett fejlesztések a tervek szerint konkrét, kézzelfogható és minőségi változást hoznak a település életében. Akcióterületek: 1. Városközpont: Encs város közigazgatási- és kereskedelmi központja (a településmag) 2. Encs-Abaújdevecser településrész 3. Encs-Fügöd településrész 4. Encsi Ipari Park területe 5. Ó-encsi rész (a település történelmi része)

Encs Város Önkormányzata által a településfejlesztési koncepcióban valamint Encs város településfejlesztési tervében meghatározásra került fejlesztendő városrészek egy-egy akcióterületet alkotnak. Encs város településrendezési terve Encs Város Önkormányzata 22/2002. (IX.24.) K tsz. rendeletével hagyta jóvá Encs város szabályozási tervét és a helyi építész szabályzatot. A szabályozási terv és a hozzá kapcsolódó helyi építési szabályzat a projekt fejlesztéseinek lehetőséget biztosít, azok szabályozásokba nem ütköznek. Encs város településfejlesztési koncepció Encs Város Önkormányzata a 23/2001. (II.19.) Kt. sz. határozatával fogadta el Encs város településfejlesztési koncepcióját, amely a település belterületi hálózatának (fejlesztés szempontjából) kiemelt elemei, az alábbiakban határozza meg: - Encs – városközpont; - Encs-Abaújdevecser településrész - Encs-Fügöd településrész, - Encs - Ófalu - Encs – DK-i városrész (Ipari Park)

2.1.1. Városközpont akcióterület: Encs város közigazgatási- és kereskedelmi központja Az akcióterület építészeti karaktertípusában, valamint funkciójában három egymással összefüggő, és egy-egységet alkotó részre különül el. A Városközpont akcióterület alapvetően tipikus funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterület. Kijelölését a területén koncentrálódó önkormányzati tulajdonú ingatlanok, közszolgáltatások, közösségi funkciók indokolták, az akcióterület a város gazdaságilag és

21

ENCS társadalmilag meghatározó központi területén helyezkedik el. Így az itt tervezett fejlesztések és végrehajtott beavatkozások az egész város lakosságának életminőségére képesek jelentős pozitív hatást gyakorolni. Az akcióterület a településtest (belterület) közepén húzódik K-Ny-i irányban, amelynek egyik súlypontjában a város közigazgatási központja (Városháza), a másik súlypontjában, pedig a gazdasági központja (piacterület) található. A két súlyponti részt a város főközlekedési útvonala (Petőfi és Rákóczi), köti össze, amely egyben az országos közúthálózat részét is képezi. A település fejlesztése szempontjából, a kijelölt akcióterület fejlesztése kiemelt cél, mert a jelenlegi városközpont (Városház környezete), és a valamikori városközpont (piac környezete) közötti terület egységes fejlesztése hosszú távon kiegyenlíti a két rész között létrejött fejődési-különbséget, valamint megakadályozza a régi városközpont leszakadását.

Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület nyugati határa - a Polgármesteri Hivatal -és a Rendőrkapitányság épülete között lévő „névtelen” út; Az akcióterület D-Ny-i határa - a Petőfi Sándor utca; Az akcióterület déli határa - a Petőfi Sándor utca egészen a Petőfi-parkig; - a Petőfi-parktó a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Petőfi úti) épülete és a Központi Óvoda épület kötött határvonal; - piaci lejáró, a volt Gombakastély területe és az oda vezető „névtelen” út; Az akcióterület keleti határa - a városi piac keleti határa; Az akcióterület északi határa - a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Táncsics úti) épülete és az önkormányzati Öregek Otthona közötti határvonal; - a bevásárló udvar északi határvonala; - a Petőfi úti (régi) bérházak északi határvonala; - a Petőfi úti lakóházak hátsókerti határvonala; - a Szeles utca déli része a vasúti átjáróig; - a Rákóczi Ferenc út; a piac területének végéig;

22

ENCS

2. térkép: Városközpont akcióterület (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)

2.1.2. Encs-Abaújdevecser akcióterület Az akcióterületen található védett épített értékek a Csoma-, és Elekes kastély, amelynek megóvása, funkcióval való ellátása növelhetné Encs és a térség turisztikai potenciálját. Az akcióterület egy turizmus orientált funkcionális akcióterületként került lehatárolásra. Kijelölése egyértelmű volt azon fejlesztési cél mentén, amely a helyi gazdaság mindeddig nem megfelelően kezelt ágazatának, a turizmusnak a fejlesztését irányozta elő infrastrukturális beruházásokkal, valamint turisztikai, és a településrészt népszerűsítő programok létrehozásával. Korábban önálló település településszerkezetének sajátossága, hogy a patakmedret nem szegélyezi utca, hanem az a település központi tömbjén keresztül halad. Az utcák a patakmederrel párhuzamosan, attól kicsit mind északi, mind dél felé széttartva húzódnak. A két utcavonal a település központi magjában találkozik, mely egyúttal a település főterét adja. A régi falumagot kelet felől utca határolja, mely a patakon híddal köt át. Az akcióterület lehatárolása: Abaújdevecser a 3-as főúttól északra található. Nyugaton a Pénzverem, keletről a Tobolyka, északról a Horvát-féle-föld határolja.

23

ENCS Encs város településrendezési terve alapján a kijelölt akcióterület a „falusiasi” építési övezetbe tartozik, településszerkezete falusias képet mutat.

3. térkép: Encs-Abaújdevecser akcióterület (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)

2.1.3. Encs-Fügöd akcióterület Az akcióterületen található védett épített értékek, amelynek megóvása, funkcióval való ellátása növelhetné Encs és a térség turisztikai potenciálját. Az akcióterület egy szociális városrehabilitációval érintett és turizmus orientált funkcionális akcióterületként került lehatárolásra. Fügöd meghatározó településszerkezeti eleme az Ináncs felé vezető útvonal. Fügöd egyutcás síkvidéki útifalu. A főútvonal a falu közepe táján ipszilon alakban elágazik teresedést alkotva, ahol a templom is elhelyezkedik. A főutcához keleti és nyugati irányból mellékutcák csatlakoznak, melyből a déliek a legutóbbi időkben alakultak ki.

24

ENCS A város harmadik szegregátuma Fügödön található. A falu szegregációs mintázata követi a gettósodó falvakét: a falu központjában, a főút mellett még él néhány nem roma származású idős ember, a házak viszonylag rendezettek. Ex lege védettséget élvez az ország valamennyi földvárával együtt a fügödi Várdomb. Az Encshez csatolt, de településszerkezetileg jelenleg is különálló Fügöd község É-i, egykori felsőfügödi részén, pontosabban a település ÉK-i szélén elhelyezkedő sportpálya DK-i sarka mellett található a Várdomb nevű régészeti lelőhely. Az akcióterület lehatárolása: Fügöd Encstől délre közelíthető meg, a települést 1984-ben csatolták Encs városhoz. Északon a Falu köz, nyugaton a Kertalja, keleten a Vízre-járó, délen a Bársonyos patak határolja. Encs város településrendezési terve alapján a kijelölt akcióterület a „falusiasi” építési övezetbe tartozik, településszerkezete falusias képet mutat.

25

ENCS

4. térkép: Encs-Fügöd akcióterület (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)

2.1.4. Encsi Ipari Park akcióterület Az akcióterület gazdasági fejlesztéseket támogatni kívánó, gazdasági akcióterület. A régióközponti szerepkör betöltéséhez a települési integráción túl nagyarányú településfejlesztésre és rendezésre van szükség ahhoz, hogy a regionális szerepkört az intézményhálózati infrastruktúrán túl gazdasági fejlődés is alátámassza, amelynek egyik eszköze az Ipari Park létrehozása volt.

26

ENCS Az Encsi Ipari Park stratégiájában egy agro-ipari park megteremtése szerepel célkitűzésként. Probléma, hogy a megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozása, csomagolása, tárolása nem megoldott. Az ipari park a szántó művelési ágú zöldmezős területekre kíván olyan betelepülőket fogadni, akik az említett termékek tovább feldolgozásában és exportjában érdekeltek. Az infrastruktúra a parkon belül kiépített, a zöldmezős területek viszonylag kis költséggel beköthetők a hálózatba. Az ipari parkban a szolgáltatások kiépítése folyamatban van. A területet jó fekvése, Kassához, illetve a kassai nemzetközi repülőt való közelsége teszi értékessé. A tervekben megfogalmazódott egy logisztikai központ kialakítása is, amely szintén a helyi termékek raktározását, hűtését, csomagolását lenne hivatott szolgálni. Az akcióterület lehatárolása: Az akcióterület a település déli részén található, amelyet északon a Keglevich és a Kenyérgyári út határol, nyugaton, pedig a vasúti sín. Encs város településrendezési terve alapján a kijelölt akcióterület a „gazdasági” építési övezetbe tartozik, ahol gazdasági-, ipari-, kereskedelmi épületek helyezhetők el.

27

ENCS

5. térkép: Encs Ipari Park akcióterület (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)

2.1.5. Ó-encsi rész (a település történelmi része) A település gazdasági (piac) központja, amely a valamikori városközpont és a jelenlegi központ -egyben közigazgatási központ- között meglévő fejlődési különbségek egymáshoz közelítése, és ezáltal az Óencsi rész leszakadásának megakadályozása elsődleges településfejlesztési szempont, az akcióterület ez alapján került meghatározásra. Az ófalui rész települési rekonstrukciója, szociális városrehabilitáció keretében sürgető feladat., ami megóvja a területet a további szlömösödéstől és szociális problémáktól. Ennek egyik eszköze az intézményhálózat (piac, művelődési ház) megerősítése, területfelhasználásokkal és újraértékesítésekkel a környezetkultúra megóvó megújítása. Az akcióterület lehatárolása:

28

ENCS Az akcióterületet északon a Béke út, keleten a város belterületi határa és a Bársonyos- patak, délen a települési belterületi határ, nyugaton a Bársonyos- patak, a Vasút u. és a Mérai út határolja. Encs város településrendezési terve alapján a kijelölt akcióterület a „falusiasi” építési övezetbe tartozik, amelynek speciális településszerkezete védelemre javasolt.

6. térkép: Ó- Encs akcióterület (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)

29

ENCS 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése, a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az akcióterületi beavatkozások térben koncentrált és egymással összehangolt elemeket tartalmaznak. A stratégia rangsorolja a kialakított akcióterületeket fejlesztésük szerint, annak megfelelően, hogy mikor, melyik időintervallumban kívánja (tervezi) azt az önkormányzat megvalósítani. Encs Város Önkormányzata a kijelölt akcióterületek fejlesztését ütemezetten, egymásra épülve kívánja végrehajtani, hogy a hatásukat minél hatékonyabban tudják kifejteni. Az akcióterületi beavatkozások egyes elemei egyben kulcsprojektek is (ipari fejlesztési terület, turisztikai fejlesztések), illetve átfedésben vannak bizonyos hálózatos projektekkel: pl. a városi zöldterület fejlesztések (rekreációs, szabadidős, pihenő és rendezvény célú zöldterületek kialakítása, fejlesztése), illetve a közintézmények energiaracionalizálása a város több területén, a helyi védettség alatt álló épületek felújítása és funkcióval való megtöltése olyan hálózatos projektek, amelyek bizonyos elemei az akcióterületeken valósulnak meg. Az átfedések erősítik a tervezett fejlesztések közötti kapcsolódást, szinergiát.

30

ENCS Akcióterület megnevezése

Fejlesztési elképzelés Beruházási célú igen/nem

Fejlesztési elképzelés rövid leírása

Igen

Encs Város Önkormányzata

Encs Város Önkormányzatának tulajdonában lévő parkok, játszóterek, zöld felületek rekonstrukciója

50 000 000 Ötlet szintjén

Igen


Városi piac bővítése és funkcionális átalakítása


Igen


Encs Város Önkormányzatának tulajdonában lévő középületek, épületek energetikai korszerűsítése, fenntartási költségek csökkentése


Igen


Encs Városi Sportközpont uszoda felújítása (3860 Encs, Gagarin utca 11)


Igen


Encs város rendelkezik termálvízzel, amelynek a hasznosítását tervezi



Az Encsi Idősek Ápoló Gondozó Otthona 150 férőhellyel rendelkező, személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást, ápolástgondozást nyújtó tartós bentlakásos intézmény, amely többnyire a demencia csoportjába szenvedő idős embereket látja el és gondozza. A PAX Hálózatfejlesztő - Gondozási Központ 28 férőhelyes. Kapacitásbővítés szükséges, kevés a férőhelyek száma.


Igen


A városban parkolóház és koncentrált, zárt parkolóterület nincsen. Legjobban hiányzik parkolókapacitás a főutcán, illetve a Petőfi utcához közvetlenül kapcsolódó utcákban.


Igen


Az önkormányzat fenntartásában lévő Gagarin utcai óvoda felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése.

Meglévő épületállomány energiatakarékos rekonstrukciója

Városi uszoda felújítása, energetikai fejlesztése

Termálvíz turisztikai és enegetikai célú hasznosítása

Idősek otthona kapacitásbővítés

Igen Parkolási problémák enyhítése

Az Encsi Csoda-Vár Óvoda és Bölcsőde felújítása

Városközpont akcióterület

Előkészítettség szintje

Projektgazda

Közterületek rehabilitációja

A piac komplex felújítása II. ütem

Becsült bruttó költsége (Ft)

A tervezett fejlesztés megvalósításához szükséges-e Megvalósítás tervezett módosítani a rendezési tervet? (biztosan nem/projekt ütemezése (2014-15 / 2016- műszaki tartalmának részletes kidolgozás 17 / 2017-2020) függyvényében eldöntendő/biztosan igen)


Településszintű üzleti marketingtevékenység beindítása Nem

Tervezői javaslat

Nem

Tervezői javaslat

Nem

Tervezői javaslat

Vállalkozói ismeretek bővítése, helyi vállalkozók segítése

Környezettudatosságot támogató program kidolgozása Alacsonyan képzettek számára közmunka foglalkoztatási program kialakítása

Nem


Ötlet szintjén

Nem


Ötlet szintjén

Fészekrakó program indítása

Jó üzleti, vállalkozási modellek terjesztése a helyi vállalkozások körében

Nem

Ötlet szintjén A Szociális Földprogram célja, hogy hozzájáruljon a területi hátrányok mérsékléséhez, a helyi társadalmi és gazdasági jólét javításához, a foglalkoztathatósági szint emeléséhez, a hátrányos helyzetű emberek életminőségének javításához, valamint a termelési és értékesítési folyamatok tervszerű kialakításához.

Szociális földprogram

Nem


Ötlet szintjén

Helyi vállalkozások munkaerő igényéhez igazított képzések elindítása Nem

Tervezői javaslat

Nem

Tervezői javaslat

31

Szakképzés oktatási és infrastrukturális hátterének kialakítása

ENCS a településrész közbiztonságának fejlesztése Igen alapinfrastruktúra hálózat teljes kiépítése,

Igen

Csoma-, és Elekes kastély megóvása, funkcióval való ellátása

Encs-Abaújdevecser akcióterület

Tervezői javaslat

Ötlet szintjén

Igen

Csoma-, és ELekes Kastélyok felújítása az épületben múzeumi kiállítás elhelyezése a tervek szerint

Ötlet szintjén

Igen

Az önkormányzat fenntartásában lévő óvoda felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése.

Ötlet szintjén

Igen

A településen 4 db köztemető található, ebből 1 db Encsen, Fügöd településrészen 3 db, amelyből mindössze 1 db aktív. A ravatalozó rossz állapot, a temetők nincsenek körbekerítve, az encsi temetőt bővíteni kell, mivel 2 éven belül betelhet.


Igen

Encs Város Önkormányzatának tulajdonában lévő parkok, játszóterek, zöld felületek rekonstrukciója


Óvoda épületének felújítása, energetikai korszerűsítése

Temető fejlesztés

Komplex zöldterület fejlesztés

Turisztikai, és a településrészt népszerűsítő programok létrehozása

Bűn –és baleset megelőzési programok, térfigyelő kamerarendszer

Nem

Tervezői jevaslat

komplex zöldfelület fejlesztés; Igen

Encs-Fügüd akcióterület

komplex közbiztonsági rendszer kiépítése

Igen

turisztikai attrakció létrehozása; turisztikai, és a településrészt népszerűsítő programok létrehozása,

Igen

iskola, óvoda bővítése és tanoda létrehozása; könyvtár, művelődési ház (közösségi tér) fejlesztése; Szociális településrehabilitáció

Encsi Ipari Park akcióterület

Ó-encsi akcióterület

komplex zöldfelületi és közterületi rendszer kiépítése; KKV támogatási rendszer kidolgozása és működtetése; inkubátorház létrehozása területvásárlás és infrastruktúrával való ellátása; történelmi településkép védelme; a településrész alapinfrastruktúra hálózatának kiépítése; turisztikai attrakció létrehozása; turisztikai, és a településrészt népszerűsítő programok létrehozása, Szt. József templom és templomkert felújítása; Temető felújítása vízimalom felújítása és funkcióval való ellátása;

Encs Város Önkormányzatának tulajdonában lévő parkok, játszóterek, zöld felületek rekonstrukciója Bűn –és baleset megelőzési programok, térfigyelő kamerarendszer

Tervezői javaslat

Tervezői javaslat

Igen


Igen Igen

20 000 000 Ötelt szintjén

100 000 000 Ötlet szintjén Az Encs-Fügöd szegregátum szociális célú településrehabilitációja


Igen Nem Igen Igen Nem Igen

Igen Igen Igen Igen

32

ENCS 2.3. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz

Encs egyéb megvalósítandó projektelemei elsősorban térségi szerepköréből és földrajzi elhelyezkedéséből adódnak. Encs településhálózati, közigazgatási, gazdasági és innovációs súlyából adódóan, szűkebb és tágabb térségének koordinációs központja, így jelentős felelőssége és meghatározó feladata van azokban a fejlesztési elképzelések és beruházások kidolgozásában, illetve megvalósításában, amely a térség jobb közlekedési elérhetőségét, hosszútávú élhetőségét, az élet- és gazdálkodási körülmények javítását, a gazdaság egészének fejlődését, a népességének helyben tartását és kulturális gyarapodását célozzák. A város jövőbeli fejlődési lehetőségeit alapjaiban határozza meg az európai közlekedési hálózatokba történő minél erőteljesebb bekapcsolódás. A Miskolcot Kassával összekötő autópálya megépítése érinti Encs várost. A sztráda Kassától az országhatárig már elkészült, most Miskolctól kell megkezdeni az építkezést, a kivitelezés várhatóan 2018-2019-re elkészül, a kormány 150 milliárd forintot fordít a beruházásra. Mivel az ITS készítési útmutató szerint a városok stratégiáinak meg kell jeleníteniük, hogy a település milyen funkcionális feladatokat lát el a vidéki környezet szervező, irányító központjaként, Encs adottságai (pl. a magas aranykorona értékű, jó minőségű mezőgazdasági földterületek), illetve az agrárágazat helyi gazdaságban elfoglalt kiemelt szerepe miatt az alább felsorolt tématerületekhez kapcsolódó fejlesztési irányok is megjelennek az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések között:

o

agrárgazdaság, agrár-környezetvédelem és élelmiszergazdaság szervezése, központi szerepkör betöltése

o

termékek és technológiák kereskedelmi központja, termelési és értékesítési láncok központi, szervező helyei (pl. piac helye, agrár-innováció színterei, információcsere,képzés színtere)

o

vidéki térségek lakói számára nyújtandó közszolgáltatások szervezése

o

mezőgazdaságon túlmutató helyi gazdaságfejlesztés szervezése

o

vidéki örökség és kultúra megőrzéséhez, bemutatásához valamint a vidéki közösségek fejlődéséhez (pl. közösségépítés, egészségfejlesztés, képzés, stb.) kapcsolódó színterek

A táblázatokban összefoglalóan bemutatásra kerülő fejlesztési elképzelések Encs egésze szempontjából olyan szükségszerű és jelentős fejlesztések, melyek ugyanúgy illeszkednek a település egészére megfogalmazott stratégiai célokhoz.

33

ENCS A tervezett fejlesztés helyszínéül szolgáló Akcióterület

Fejlesztési elképzelés címe

Akcióterületen kívül

Mák, héjnélküli tök, tönkölybúza, alakorbúza, hajdina, köles, sóska, pattogatni való kukorica feldolgozásához kapcsolódó igen hántoló üzem, malom, savanyító és csomagolóüzem kialakítása a mikrotérségben

Tervezői javaslat


Búza, kukorica, árpa, rozs gabonanövények feldolgozásához kapcsolódó üzem, malom, csomagolóüzem kialakítása a mikrotérségben

Tervezői javaslat


Tejfeldolgozó, hűtőtárolók, kisvágóhíd, húsfeldolgozók, savanyító üzemek, zöldség igen és gyümölcsfeldolgozók, csomagolóüzemek kialakítása a mikrotérségben

Tervezői javaslat


A területre jellemző kajszibarack, málna, alma, szamóca, szilva, körte, meggy, cseresznye, egres fagyasztott termékként igen illetve konzervként történő feldolgozásához szükséges üzemek kialakítása

Tervezői javaslat


Hasított bőr-gyártás, irhák, gerezdák készítésének, könnyűipari feldolgozásának igen elősegítése a mikrotérségben

Tervezői javaslat


Élelmiszer kialakítása

nem

Tervezői javaslat


Megújuló energia hasznosításával kapcsolatos ismeretterjesztés az encs nem agrárvállalkozások körében

Tervezői javaslat


Encs mikrotérségi hőforrások felhasználása igen üvegházak fóliasátrak fűtésére

Tervezői javaslat


Encs mikorotérségi hőforrások felhasználása igen melegvíz igényű halfajok tenyésztésére

Tervezői javaslat

Hálózati

Beruházási célú Projektgazda (igen/nem)

Együttműködés

Becsült bruttó költsége Fejlesztési elképzelés rövid leírása (Ft)

Előkészítettség szintje

Megvalósítás tervezett ütemezése (2014-15 / 2016-17 / 2017-2020)

A tervezett fejlesztés megvalósításához szükséges-e módosítani a rendezési tervet? (biztosan nem/projekt műszaki tartalmának részletes kidolgozás függyvényében eldöntendő/biztosan igen)

34 Akcióterületen kívül

Biomassza erőmű fejlesztése

igen

Tervezői javaslat

ENCS

3. Anti-szegregációs program 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések

Szegregátumnak azon területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%. (Városfejlesztési Kézikönyv) Az Antiszegregációs terv területi dimenzióban, az ITS-ben behatárolt városrészek szerint, szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Encs Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Encs Város Önkormányzatának a megfogalmazott célok között Területi célként is megfogalmazásra került a szegregációval érintett területek leszakadásának megállítása, lakhatási, társadalmi és gazdasági szempontokból a felzárkózás elősegítése. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a városban tervezett fejlesztések és beruházások megvalósítása ne erősítse a szegregációt. Ugyanakkor a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, társadalmi bevonására egy adott helyen szervezett programok elérhetőségét nem csak az ott lakók részére teszi elérhetővé, hanem tegye lehetővé, hogy az egyéb településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság is bevonásra kerülhessen, ahol egyébként nincs lehetőség ilyen rendezvények szervezésére. A bevonásban a városban tevékenykedő szociális, gyermekvédelmi és családsegítő intézmények mellett a civil szervezetek is segítséget nyújtanak. Amint az a Megalapozó vizsgálat helyzetértékelés részéből is kiderül, a KSH tájékoztatása szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján Encsen összesen 4 szegregátum jelölhető ki. A KSH alábbi térképe a település belterületén található szegregátumokat jeleníti meg:

35

ENCS

7. térkép: Szegregátumok (Forrás:KSH) A szociális problémák halmozottan jelennek meg a társadalmilag leromlott városrészekben, ez pedig nemcsak területi koncentrációt jelent, hanem azt is, hogy a legnehezebb helyzetben lévő családok és egyének halmozott problémákkal küzdenek: hosszú távú, illetve gyakori munkanélküliség, elsődleges munkaerőpiacról való kiszorulás, alkalmi munkák, rendszertelen és bizonytalan jövedelem, szegénység, eladósodottság, az ezekkel a problémákkal összekapcsolódó rossz egészségi és mentális állapot, elszigeteltség. A területen élő gyermekek jelentős része is nagyfokú veszélyeztetettségnek van kitéve, a hátrányos helyzet nagyrészt újratermelődik a fiatal generációnál. Jellemző a gyenge érdekérvényesítéssel és problémamegoldó képességgel, tanult tehetetlenséggel rendelkező családok és egyének magas száma. A belső konfliktusok, a különböző közösségi igényű és érdekű csoportok érdektelensége és bizalmatlansága a lakókörnyezet minőségi romlását okozza, ami az épített környezet slumosodását vonja maga után. A társadalmilag leromlott területeken rossz a közbiztonság és kifejezetten rossz a szubjektív közbiztonságérzet. A társadalmi érdektelenség és bizalmatlanság, a lakókörnyezet iránt érzett felelősség hiánya a lakókörnyezet további romlását fokozza. A fizikai környezet folyamatos romlása és ezeken a területen sűrűsödő társadalmi problémák tovább mélyítik a terület szegregációját, leszakadását a környező városrészektől. A területi alapokon is megnyilvánuló hátrányok csökkentéséhez a fizikai környezet és az infrastruktúra fejlesztése mellett, a humán-erőforrás fejlesztést, a képzést, a foglalkoztatást, a művelődést, és a

36

ENCS különböző szociális és egyéb lakossági szolgáltatások hozzáférhetőségét kell megteremteni és bővíteni. A szegregált területek lakosságának társadalmi integrálása a legfőbb feladat. Az antiszegregációs tervben érintett szegregátumok és célrendszer:

37

ENCS Szegregátum lehatárolása

Rövid bemutatás

Célok

Javasolt intézkedések · Társadalmi párbeszéd elindítása, az etikai normák közelítése a békés, elfogadható együttélés érdekében · Aluliskolázottság megszüntetése (képzések, továbbképzések, napközi otthonos iskola) · Foglalkoztatottság mértékének Az egykori családi házas, csökkent emelése (közmunkaprogram komforfokozatú telepet manapság folytatása, önkéntes munkák inkább a szocpolos házak uralják, így népszerűsítése) az NFÜ felmérésében is a szocpolos · Lakhatási életkörülmények javítása sor besorolást kapta. Az utca, a ·Egészség megóvása (felvilágosítás, házak viszonylag rendezettek, a megelőzés) legtöbb ház kertje rendben van, a · Társadalmi párbeszéd a jogkövetés házak körül szabályos kerítések érdekében találhatóak, azonban a házak · a városrész környezetének felújítása többségében nincs vezetékes víz, (pl. játszóterek, parkok és egyéb csatorna, vezetékes gáz. Hiányzik a zöldfelületek, utcabútorok) és területről egy közösségi tér, a alkalmassá tétele a közösségi gyerekeknek játszótér. A telepre · Lakóterület élhetőbbé tétele programok kiszolgálására inkább a tisztes szegénység, mint a · Időskorúak szükségleteinek 1. szegregátum · a felújított közterületek közösségi nyomor a jellemző. Az alacsony kielégítése • Mérai út - Rákóczi út - Szabadság út - Béke út térként való használata civil komfortfokozatú lakások aránya 57,9 ·Társadalmi kohézió elősegítése mindkét oldala szervezetek bevonásával, közösségi %, a komfort nélküli, félkomfortos ·Családsegítés fejlesztése programok megvalósításával és szükséglakások aránya 55,2 %, az ·Foglalkoztatás elősegítése · idősek nappali ellátási egyszobás lakások aránya pedig szolgáltatásokba bevonása, mindössze 4,6 %. szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése A szegregátumban összesen 362-en · házi segítségnyújtás rendszerének élnek, melyből 128-an a 0-14 éves, kialakítása 200 fő pedig a15-59 éves · lakások komfortfokozat-növelésének korosztályba tartozik. A legfeljebb elősegítése szociális általános iskolai végzettséggel városrehabilitációs programokon rendelkezők aránya 75,4 %. A keresztül (fűtési rendszerek foglalkoztatott nélküli háztartások korszerűsítése, konyhák kialakítása, aránya a szegregátumban 49,4 %. fürdőszobák kialakítása, porták festése, rendezése, virágos környezet kialakítása) · Családbarát munkahelyek ösztönzése, gyermek elhelyezési lehetőségek bővítése · családon belüli erőszak csökkentése · hagyományőrző és egyéb közösségi

Várható eredmények

· javul a környezet minősége a zöldfelületek rendezése és a megfelelő közösségi terek kialakítása által · növekszik a versenyképes szakképesítéssel rendelkezők száma a városrészben · bűnmegelőzés, drogprevenció, közbiztonság javítása · tolerancia, elfogadás erősítése, diszkrimináció csökkentése ·A toleráns, befogadó társadalom aktív részesei az erős, helyi, civil, támogató közösségek, melyek elősegítik az öngondoskodás növelését, hozzájárulnak annak megvalósításához. · Lakókörnyezeti közösségépítő programok, önkéntes alapú tevékenységek szervezésével elősegíthető a különböző szociális helyzetben élő emberek összehozása, a köztük lévő kapcsolatok és szolidaritás erősítése. Megerősödnek a helyi közösségek és a civil társadalmi tevékenységek. · Olyan társadalmi programok kerülnek kidolgozásra, amelyek lehetővé teszik a leszakadó rétegek integrációját. · A jelenleg szegregációval veszélyeztetett területeken élő lakosság képzettségi szintje, foglalkozatási mutatói és egészségi állapota javulnak.

38

ENCS

2. szegregátum • Vágóhíd út - Rákóczi út - Belterületi határ

· Társadalmi párbeszéd elindítása, az etikai normák közelítése a békés, elfogadható együttélés érdekében · Aluliskolázottság megszüntetése (képzések, továbbképzések, napközi otthonos iskola) · Foglalkoztatottság mértékének emelése (közmunkaprogram A várost Gibárt irányában elhagyva, folytatása, önkéntes munkák jobb kéz felől a mezőn néhány népszerűsítése) viskóra leszünk figyelmesek – ez a · Lakhatási életkörülmények javítása szegregátum. Csak néhány házba ·Egészség megóvása (felvilágosítás, van bekötve a villany, a telepen levő megelőzés) épületek egyike sem nevezhető · Társadalmi párbeszéd a jogkövetés lakhatásra alkalmas épületnek, itt a érdekében társadalmi szempontból leginkább · a városrész környezetének felújítása lezüllött emberek élnek, inkább (pl. játszóterek, parkok és egyéb magányos idősek, gyerekes családok zöldfelületek, utcabútorok) és kevésbé. alkalmassá tétele a közösségi Az alacsony komfortfokozatú programok kiszolgálására lakások aránya a szegregátumok · Lakóterület élhetőbbé tétele · a felújított közterületek közösségi közül itt a legmagasabb: 72,4 %, a · Időskorúak szükségleteinek térként való használata civil komfort nélküli, félkomfortos és kielégítése szervezetek bevonásával, közösségi szükséglakások aránya 76,9%, az ·Társadalmi kohézió elősegítése programok megvalósításával egyszobás lakások aránya a lakott ·Családsegítés fejlesztése · idősek nappali ellátási lakásokon belül pedig összesen 53,8 ·Foglalkoztatás elősegítése szolgáltatásokba bevonása, %. szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szegregátumban összesen 89-en elősegítése élnek, a lakónépesség 30,3 %-a 0-14 · házi segítségnyújtás rendszerének éves korú, 62,9%-a pedig a 15-59 kialakítása éves korosztályba tartozik. Az itt · lakások komfortfokozat-növelésének élők között a legfeljebb általános elősegítése szociális iskolai végzettséggel rendelkezők városrehabilitációs programokon aránya az aktív korúakon belül 71,4 keresztül (fűtési rendszerek %. A gazdaságilag nem aktív korszerűsítése, konyhák kialakítása, népesség aránya a lakónépességen fürdőszobák kialakítása, porták belül 89,9 %. festése, rendezése, virágos környezet kialakítása) · Családbarát munkahelyek ösztönzése, gyermek elhelyezési lehetőségek bővítése · családon belüli erőszak csökkentése · hagyományőrző és egyéb közösségi programok (tánckultúra, zenés programok, gasztronómiai


39

ENCS · Társadalmi párbeszéd elindítása, az etikai normák közelítése a békés, elfogadható együttélés érdekében · Aluliskolázottság megszüntetése (képzések, továbbképzések, napközi otthonos iskola) · Foglalkoztatottság mértékének A város harmadik szegregátuma emelése (közmunkaprogram Fügödön található, amely folytatása, önkéntes munkák településrész csak a hetvenes népszerűsítése) években lett a városhoz csatolva, · Lakhatási életkörülmények javítása addig az aprófalvak világát élte. A ·Egészség megóvása (felvilágosítás, falu szegregációs mintázata követi a megelőzés) gettósodó falvakét: a falu · Társadalmi párbeszéd a jogkövetés központjában, a főút mellett még él érdekében néhány nem roma származású idős · a városrész környezetének felújítása ember, a házak viszonylag (pl. játszóterek, parkok és egyéb rendezettek. Ezen a telepen zöldfelületek, utcabútorok) és ténylegesen a nyomor uralkodik a alkalmassá tétele a közösségi · Lakóterület élhetőbbé tétele telepen tisztálkodási lehetőség programok kiszolgálására · Időskorúak szükségleteinek 3. szegregátum nincs, a családok közkutakról · a felújított közterületek közösségi kielégítése • Petőfi utca mindkét oldala - Fő utca - 3706.sz. hordják a vizet. A lakásállomány 58 térként való használata civil ·Társadalmi kohézió elősegítése út - Belterületi határ db, az alacsony komfortfokozat szervezetek bevonásával, közösségi ·Családsegítés fejlesztése lakások aránya 53,4 %, a komfort programok megvalósításával ·Foglalkoztatás elősegítése nélküli, félkomfortos és · idősek nappali ellátási szükséglakások aránya a 54,4 %, az szolgáltatásokba bevonása, egyszobás lakások aránya pedig 3,5 szolgáltatásokhoz való hozzáférés %. elősegítése A szegregátumban összesen 384 fő · házi segítségnyújtás rendszerének él, magas a 0-14 évesek aránya: 45,6 kialakítása %-a a lakónépességen belül. Itt él a · lakások komfortfokozat-növelésének legtöbb legfeljebb általános iskolai elősegítése szociális végzettséggel rendelkező, arányuk városrehabilitációs programokon az aktív korúakon (15-59 éves) belül keresztül (fűtési rendszerek 88,1%. korszerűsítése, konyhák kialakítása, fürdőszobák kialakítása, porták festése, rendezése, virágos környezet kialakítása) · Családbarát munkahelyek ösztönzése, gyermek elhelyezési lehetőségek bővítése · családon belüli erőszak csökkentése · hagyományőrző és egyéb közösségi


40

ENCS

4. szegregátum • Dózsa György út nyugati oldala - Bársonyos utca - Dózsa György út

· Társadalmi párbeszéd elindítása, az etikai normák közelítése a békés, elfogadható együttélés érdekében · Aluliskolázottság megszüntetése (képzések, továbbképzések, napközi otthonos iskola) · Foglalkoztatottság mértékének emelése (közmunkaprogram folytatása, önkéntes munkák népszerűsítése) · Lakhatási életkörülmények javítása ·Egészség megóvása (felvilágosítás, megelőzés) · Társadalmi párbeszéd a jogkövetés érdekében · a városrész környezetének felújítása (pl. játszóterek, parkok és egyéb zöldfelületek, utcabútorok) és alkalmassá tétele a közösségi · Lakóterület élhetőbbé tétele programok kiszolgálására · Időskorúak szükségleteinek · a felújított közterületek közösségi kielégítése térként való használata civil ·Társadalmi kohézió elősegítése szervezetek bevonásával, közösségi ·Családsegítés fejlesztése programok megvalósításával ·Foglalkoztatás elősegítése · idősek nappali ellátási szolgáltatásokba bevonása, szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése · házi segítségnyújtás rendszerének kialakítása · lakások komfortfokozat-növelésének elősegítése szociális városrehabilitációs programokon keresztül (fűtési rendszerek korszerűsítése, konyhák kialakítása, fürdőszobák kialakítása, porták festése, rendezése, virágos környezet kialakítása) · Családbarát munkahelyek ösztönzése, gyermek elhelyezési lehetőségek bővítése · családon belüli erőszak csökkentése · hagyományőrző és egyéb közösségi


41

ENCS 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések

A szociális problémák halmozottan jelennek meg a társadalmilag leromlott városrészekben, ez pedig nemcsak területi koncentrációt jelent, hanem azt is, hogy a legnehezebb helyzetben lévő családok és egyének halmozott problémákkal küzdenek: hosszú távú, illetve gyakori munkanélküliség, elsődleges munkaerőpiacról való kiszorulás, alkalmi munkák, rendszertelen és bizonytalan jövedelem, szegénység, eladósodottság, az ezekkel a problémákkal összekapcsolódó rossz egészségi és mentális állapot, elszigeteltség. A területen élő gyermekek jelentős része is nagyfokú veszélyeztetettségnek van kitéve, a hátrányos helyzet nagyrészt újratermelődik a fiatal generációnál. Jellemző a gyenge érdekérvényesítéssel és problémamegoldó képességgel, tanult tehetetlenséggel rendelkező családok és egyének magas száma. Encs város Esélyegyenlőségi Programjában meghatározott cél, hogy olyan élhető, szegregáció mentes településsé váljon, ahol a romák egyenrangú tagjai a közösségnek, dolgoznak és fizetésből élnek. Fontos, hogy a mélyszegénységben élők életkörülményei javuljanak, biztos megélhetésük útján a felnövekvő generációk már ne ismerjék a nélkülözés semmilyen formáját. Kiemelten kell kezelni a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését, melynek feltételeit helyben kell biztosítani. Oda kell figyelni az idősek segítésére, a tolerancia és a segítés fontosságára. Szintén elengedhetetlen a nők esetén a boldog családi élet, a gyermeknevelés és a családfenntartás összeegyeztethetőségének biztosítása, a társadalmi megbecsülés, és a fogyatékkal élők egyenértékűként kezelése, mindennapjaik segítése. A szegregációs hatások kivédésének legfontosabb eleme, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósítása során fokozott figyelmet fordít Encs Város önkormányzata arra, hogy a városban tervezett fejlesztések és beruházások megvalósítása ne erősítse a szegregációt. Komplex programok kerülnek kidolgozásra a társadalmi-gazdasági problémákkal sújtott területek rehabilitációjára, melynek következtében az ott élők társadalmi státusza emelkedik, életkörülményei javulnak, nő a terület gazdasági aktivitásuk. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, társadalmi bevonására egy adott helyen, akár integrált településrészen akár szegregátumban szervezett programok elérhetősége az egyéb településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság számára is biztosításra kerül. Az esetleges lakhatási mobilizációs beavatkozások kontrollált módon és az eredeti lakosság integrált lakókörnyezetbe való elhelyezésével történnek. A szegregátumokból bármilyen településfejlesztési, településrendezési okból a lakhatási körülményekben olyan változások történnek amely miatt lakóhely-változtatásra kényszerül valaki, akkor az integrált településrészre történjen. A beavatkozások eredményeként nem alakulnak ki újabb szegregátumok, és senki sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe.

42

ENCS 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

Az antiszegregáció elleni küzdelemben meghatározó szempont, hogy a helyi önkormányzat, a civil szervezetek, egyházi és oktatási-nevelési intézmények feladatokat vállaljanak a helyi szegregációs jelenségek felszámolásának érdekében. A város a szegregációs jelenségek megszüntetésére törekszik, amit egy hosszú távú, számos tényezőt figyelembe vevő, s az adott terület (városrész) sajátosságainak megfelelően elkészített, továbbá a városfejlesztési koncepciójához is jól illeszkedő stratégia segítségével képes megvalósítani. Az egész város jövője, kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából fontos az elmaradott városrészek rehabilitációja, a helyi társadalom felzárkóztatása. Encs Város Önkormányzata elkötelezett a szegregáció megszüntetésében, a diszkriminációmentességben valamint az egyenlő esélyek biztosításában, mindaz oktatási-nevelési, a közszolgáltatási, egészségügyi ellátási rendszerekben éppúgy, mint az egyéb gazdasági-társadalmi folyamatok során. Az oktatási esélyegyenlőség területén elért eredmények fenntartása érdekében a városi önkormányzat együttműködik az általános iskolák fenntartójával, a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal, valamint az Főegyházmegyével, kezdeményező szerepet tölt be a különböző támogató rendszerek kiépítésében. A foglalkoztatási integráció érdekében Encs Város Önkormányzata és a Munkaügyi Központ között folyamatos az együttműködés. A város folyamatos együttműködése a Munkaügyi Központtal lehetővé teszi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló családok olyan támogatott képzésekben vegyenek részt, szerezzenek képesítést, amely alkalmassá teszi őket a megváltozott munkaerő piaci körülményekhez való alkalmazkodásra, a jövőbeni sikeres munkavállalásra. A településen illetve a kistérségben elfogadott Esélyegyenlőségi Program is ennek szellemében készült el. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Encs Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A helyi esélyegyenlőségi program a 2013-2018-as időszakot öleli fel. Az Esélyegyenlőségi Program legfontosabb megállapításai a mélyszegénységben élők és romák, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők esetében az oktatási, a lakhatási- szegregáció, a foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területén tapasztalt legfontosabb esélyegyenlőtlenségi fókuszokat vette számba és a feltárt problémákra javasolt szükséges beavatkozásokat.

43

ENCS

4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1. Külső összefüggések A város 2014-2020-as időszakra megfogalmazott fejlesztési céljainak, így a jelen Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott fejlesztéseknek összhangban kell lennie, illeszkednie kell a vizsgált időszakot felölelő, hatályban lévő települési valamint magasabb szintű fejlesztési dokumentumok céljaihoz. A fenti célok elérése érdekében megvizsgáltuk Encs Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott fejlesztések, projektek illeszkedését a város fejlődése szempontjából relevánsnak tartott dokumentumokkal. Ezek ismerete, figyelembe vétele a stratégiakészítés során követelmény. Encs város középtávú fejlesztési irányai, s a célok elérését biztosító projektek megvalósítása ezzel egyúttal hozzájárul a megyei, országos, és az uniós célkitűzések teljesítéséhez is - természetesen különböző mértékben. A következőkben az ITS-ben megfogalmazott célkitűzéseknek az alábbi stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célkitűzésekhez való hozzájárulása kerül bemutatásra: • Európa 2020 stratégia és illeszkedés az EU 11 tematikus céljához • Országos Fejlesztési és területfejlesztési Koncepció • Borsod- Abaúj- Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója

4.1.1 Nemzetközi szintű programokkal való illeszkedés vizsgálata Európa 2020 Stratégia A Stratégia összhangban van, és szerves egységet képez az ágazati stratégiákkal, az Európai Unió Európa 2020 stratégiai célkitűzésivel, az EU 2014-2020 közötti időszakra szóló közös stratégia tematikus céljaival. Minden településfejlesztési dokumentum esetében fontos, hogy a tervezett célok megvalósításához milyen – elsősorban – pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre. A 2014-2020-as időszakban várhatóan az uniós kohéziós források lehetnek a legfontosabbak Encs településfejlesztése szempontjából. Az Európa 2020 az EU 10 évre szóló növekedési stratégiája az intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. A három prioritás értelmében Intelligens, mivel az oktatás és kutatás-innováció területén hatékonyabb beruházásokat kíván megvalósítani, fenntartható, mivel fontos szempont az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás és inkluzív növekedés, mivel a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére fókuszál a magas foglalkoztatás és a szociális kohézió megteremtése érdekében. A Stratégiában öt kulcsfontosságú célkitűzés került meghatározásra: 1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20-64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75 %-ot.

44

ENCS 2. K + F: Az Európai Unió GDP-jének 3 %-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20 %-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30 %-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek), a megújuló energiaforrások arányát 20 %-ra kell növelni, az energiahatékonyságot 20 %-kal kell javítani. 4. Oktatás: A korai iskolaelhagyók arányát 10 % alá kell csökkenteni és el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

EU 2020 Stratégia Tematikus céljai

ITS célrendszeréhez illeszkedése

1. A kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése

T2, T3, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7

2. Infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés T2, T8, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, elősegítése VC6, VC7 3. A KKV-k, a mezőgazdasági, a halászati és az akvakultúra- T2, T3, VC3 ágazat versenyképességének javítása 4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő T2, T3, T4, VC1, VC2, VC3, VC4, elmozdulás támogatása minden ágazatban VC5, VC6, VC7 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat T3, T4, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, megelőzés és –kezelés előmozdítása VC6, VC7 6. A környezetvédelem és hatékonyságának előmozdítása

erőforrás

felhasználás T3, T4, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7

7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok T1, T2, T3, T4, T5, VC1, VC2, VC3, megszüntetése VC4, VC5, VC6, VC7 8. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának T1, T2, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, támogatása VC6, VC7 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni T8, T9, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, küzdelem VC6, VC7 10. Beruházás az oktatás, a képességfejlesztés és az egész T7, T8, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, életen át tartó tanulás területén VC6, VC7 11. Az intézményi kapacitás javítása és a hatékony közigazgatás T8, VC3

Az EU 2020 Stratégia és Encs Város ITS közötti összhang biztosított.

45

ENCS 4.1.2. Nemzeti szintű programokkal való illeszkedés vizsgálata A stratégia illeszkedik a hatályos településrendezési eszközökhöz. Az Országgyűlés az 1/2014. (I.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK) hazánk társadalmi, gazdasági és területi fejlődése, valamint környezetminőségének javítása érdekében. Az OFTK egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, időtávja 2030-ig szól. A Koncepció a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg. Az OFTK (97/2005 (XII.25.) OGY Határozat) rendelkezései, a régiók fejlesztési irányairól Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye) esetében a következőt mondja ki: „A régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket.” A Koncepcióban meghatározott átfogó fejlesztési célok a következők: OFTK Prioritásai


Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati T1, T2 VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, partnerségben VC6, VC7 Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé

T1, T2 VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7

Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az T2, T3, T4, VC1, VC2, VC3, VC4, energiafüggetlenség felé VC5, VC6, VC7 Népesedési és közösségi fordulat

VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7

Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság T1, T2, T3, T4, T7, VC1, VC2, VC3, bázisán VC4, VC5, VC6, VC7

OFTK Specifikus Céljai


1. Versenyképes, innovatív hálózati gazdaság

T1, T2, T3, T4, T7, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7

2. Életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás

T1, T2, T3, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7

3. Gyógyító Magyarország egészséges társadalom, egészség- és T8, T9, T1, T2, T3, T4, T7, VC1, VC2, sportgazdaság VC3, VC4, VC5, VC6, VC7 4. Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I


46

ENCS 5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom, roma- T8, T9, T1, T2, T3, T4, T7, VC1, VC2, integráció VC3, VC4, VC5, VC6, VC7 6. Jó állam: szolgáltatóm állam és biztonság

T8, T9, T1, T2, T3, T4, T7, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7

7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata T4, T5, T6, T8, T9, T1, T2, T3, T4, és környezetünk védelme T7, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program A 2014-ben elfogadott Program stratégiai részprogramja a korábban elfogadott megyei Koncepció részeként elfogadott hat stratégiai célt fogalmazott meg, amelyekhez rendelte a nyolc megfogalmazott prioritást. A Stratégia célokhoz és a prioritásokhoz való illeszkedés és az alábbi táblázatban kerül bemutatásra: A BAZ Megyei Stratégia prioritásai

Koncepció stratégiai céljai


1.Kutatás-fejlesztés és innováció

1.Gazdasági T1, T2, T3, T4, T7, VC1, VC2, versenyképesség javítása, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7 2.Vállalkozások versenyképesség munkahelyteremtés és javítása és foglalkoztatás innovációs tevékenységek ösztönzése alprogram ösztönzése 3.A társadalom alkalmazkodó- 2.A helyi társadalom T1, T2, T3, T4, T7, VC1, VC2, képességének javítása munkaerőpiaci igényekhez VC3, VC4, VC5, VC6, VC7 történő alkalmazkodóképességének javítása 4.Közlekedés, a munkaerő-piaci 3.A munkaerőpiaci T1, T2, T3, T4, T7, VC1, VC2, központok elérhetőségének központok elérhetőségének VC3, VC4, VC5, VC6, VC7 javítása javítása 6.Mezőgazdasági termelés 4.Az egyedi természeti és T3 versenyképességének javítása kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása 7.Turizmus T7 5.Az energia megújuló forrásokból 5.Az energia megújuló T4, T1, T2, T3, T4, T7, VC1, VC2, történő előállításának és helyi forrásokból történő VC3, VC4, VC5, VC6, VC7 felhasználásának ösztönzése előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

47

ENCS 8.Környezeti állapot környezetbiztonság javítása

és 6.Környezeti állapot és T7, T8, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, környezetbiztonság javítása VC6, VC7

Települési Környezetvédelmi program

A stratégia illeszkedik a 2003-ban készült Encs Város Környezetvédelmi Programjához, amelynek fontos célkitűzései a következőek: Települési Környezetvédelmi Program Specifikus Céljai


1. LEVEGŐ2.: A kommunális fűtésből eredő káros és fűtési T4, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, energiaigény csökkentése. (A kibocsátások csökkentését VC7 eredményező építészeti, technológiai megoldások megvalósításának ösztönzése) 2. LEVEGŐ3.: A közlekedési eredetű emissziók csökkentése T5, (Kerékpárút hálózat fejlesztése a településen belül és a települések között, a települést elkerülő utak építésének lehetőség szerinti elősegítése) 3. LEVEGŐ9.: A megelőzés elvét figyelembe véve csak a T2, T3 korszerű, kisebb energiaigényű, kisebb környezeti terhelést eredményező technológiák telepítését, megvalósítását kell előnyben részesíteni, illetve engedményezni. 4. VÍZ13.: A közműhálózatok állapotának folyamatos T5, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, ellenőrzése és karbantartása a szennyezés megakadályozása VC7 érdekében 5. FÖLD4.: A gazdálkodók tevékenységének segítése, T3 szakszerűség érdekében szakmai segítő és szaktanácsadó hálózat kialakítása (talajvédelem, mezőgazdasági kemikáliák alkalmazása, biogazdálkodás) 6. ZÖLDTER2.: A települési zöldfelületek védelme, fejlesztése T6, T7 minőségi és mennyiségi vonatkozásban. 7. ZÖLDTER3.: A virágos területek növelése lehetőség szerint a T6, T7 lakosság és az intézmények bevonásával 8.ENERGIA4.: Energia megtakarítást eredményező T2, T3 beruházások támogatása 9. ENERGIA5.: Alternatív energiaforrások alkalmazásának T2, T3, T4 ösztönzése 10. TUDAT8.: A civil szervezetek környezetvédelmi T6, T7, T8 tevékenységének elősegítése közös programok szervezésével

48

ENCS 11. EGÉSZSÉG5.: Aktív szűrő- és betegségmegelőző prevenciós programok kidolgozása, megvalósítása. 12. EGÉSZSÉG6.: A lakosság egészségi állapotának javítását célzó komplex felvilágosító, szemléletformáló) környezetegészségügyi program kidolgozása, megvalósítása 13. ÉPÍTETT1.: A károsodott településrészek, épületek felmérése, rendbetétele. A település szociális, környezeti és gazdasági érdekeit figyelembevevő rehabilitációs stratégiák kidolgozása, megvalósítása 14. ÉPÍTETT2.: A kultúra- és hagyományőrző értékek hatékony védelmére városi szintű program kidolgozása, az ehhez szükséges eszközrendszer biztosítása 15. ZAJ5.: A várost elkerülő, tehermentesítő utak megvalósításának kezdeményezése, lehetőség szerinti elősegítése. 16. ZAJ6.: A lakóterületek közé beékelődő, zajterhelést okozó üzemi létesítmények ipari területekre történő áttelepítésének kezdeményezése

T8, T9 T8, T9


T8, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7 T5, VC1, VC2, VC3, VC4, VC5, VC6, VC7 T2, VC2

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020

Encs alapvetően mezőgazdasági jellegű a terület, magas színvonalú gyümölcstermesztése országos hírű. a közelmúltban nagyobb gyümölcsös ültetvénytelepítések történtek (kajszibarack, málna, alma), ezen kívül nagyobb területek találhatók meggy, cseresznye, szilva, egres, fekete ribizli, bodza gyümölcsösből is. Encs adottságai (pl. a magas aranykorona értékű mezőgazdasági földterületek), illetve az agrárágazat helyi gazdaságban elfoglalt kiemelt szerepe miatt számára kiemelt fontosságú, hogy kapcsolódni tudjon vidék fejlesztésére irányuló stratégiákhoz. Ehhez a mezőgazdasági és vidékfejlesztési jellegű célokat integrálni kell az ITS célrendszerébe. A célok megfogalmazásánál így kiemelt figyelemmel voltunk arra, hogy a specifikus városi célok egy része kapcsolódjon a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseihez is. A Nemzeti Vidékstratégia átfogó célkitűzése az ország vidéki térségeinek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, melynek elérése érdekében öt stratégiai célt fogalmaz meg, az illeszkedik. Nemzeti Vidékstratégia Specifikus Céljai


1. Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése

T2, T5, T6, T7

2. Sokszínű és életképes agrártermelés

T3

3. Élelmezési és élelmiszerbiztonság

T3

4. A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki T1, T2, T3 foglalkoztatás növelése 5. A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség T1, T2, T3, T5, T6, T7, T8, T9 életminőségének javítása

49

ENCS Az ITS célrendszeréhez illeszkedését megvizsgálva megállapítható, hogy a célok és a dokumentumok illeszkednek egymáshoz.

Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Az Encs Város 2013-2018. évekre készült esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hátránykompenzáló fejlesztésében határozta meg céljait és beavatkozásait az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elvét figyelembe véve.

Az esélyegyenlőségi program hátrányos helyzetű célcsoportjai a következők személyek és csoportok: 

fogyatékos emberek,



roma kisebbséghez tartozók,



nők, férfiak, családosok,



hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok,



idősek és idősödő (45 év fölötti) emberek

A dokumentum az alábbi esélyegyenlőségi célokat azonosította: Esélyegyenlőségi Program Céljai


1. Szolidáris, összetartó társadalom megteremtése az T8, T9, VC3 esélyegyenlőség biztosításával, a hátrányos megkülönböztetés visszaszorításával, s a társadalmi szakadék megszüntetésével 2. Összehangolni az oktatási, a szociális, az egészségügyi és T8, T9, VC3 foglalkoztatási célokat. 3. Elősegíteni az önálló életvitel folytatását, a társadalmi T8, T9, VC3 beilleszkedést, az aktív részvételt a társadalmi folyamatokba, a város életébe. 4. Biztosítani a különböző juttatásokhoz és T8, T9, VC3 közszolgáltatásokhoz való hozzájárulást. 5. Egységes rendszer kialakítása, amely a társadalom T8, T9, VC3 valamennyi csoportja számára egyenlő eséllyel elérhető. 6. A munkanélküliség csökkentése, az életszínvonal javítása. T1, T2, T3, T8, T9, VC3 A stratégia teljes összhangban van az önkormányzat gazdaságfejlesztési terveivel és elképzeléseivel, Encs Város Gazdasági Programjával.

50

ENCS 4.2. Belső összefüggések Az ITS célrendszerének és programirányainak meghatározása során a város figyelembe vette egyrészt az Európai Unió 2014-2020-as kohéziós politikájának tematikus céljait, a hazai fejlesztéspolitika elvárásait, másrészt a város további fejlődése szempontjából meghatározó belső kihívásokat. A Stratégiaalkotást megalapozó vizsgálat során azonosításra kerültek Encs adottságai és problémái. Ezek e figyelembe vételével került kialakításra a célrendszer valamint a célokat alábontó részcélok. Az ezek közötti belső összefüggéseket az alábbi táblázat mutatja be:

51

Vonzó arculattal rendelkező, gazdaságilag A1 Átfogó cél: dinamikusan Gazdaságfejlesz fejlődő, tés, T1 Tematikus társadalmilag munkahelytere cél: és mtés, Munkahelyter ökológiailag gazdaságföldraj emtés egyaránt zi pozíció fenntartható javítása "lakható város", kistérségi idegenforgal

T1.1.:A munkaerőpiacon megjelenő lakosság számának növelése T1.2.: Felnőttkorúak oktatási-tanulási feltételeinek javítása

• A népességre a kedvezőtlen iskolázottsági mutatók, a jelentős munkanélküliség jellemző, magas a megváltozott munkaképességűk aránya • Encs településen az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, kiemelkedően magas a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett regisztrált munkanélküliek aránya • Kvalifikált, szakképzett munkaerő hiánya. A munkanélküliek, inaktívak, eltartottak magas aránya.

Azonosított adottságok

Azonosított problémák

Részcélok

Tematikus célok

Átfogó célok

Jövőkép

ENCS

• A nyilvántartott álláskeresők aránya 2009-ig folyamatos kismértékű növekedést mutat, majd 2012 évhez képest 2013-ban ugrásszerűen csökkent.

52

ENCS mi és kultúrközpont .


• Szükséges a foglalkoztatás növelése, a meglévő KKV-k megerősítése, innovációs potenciáljuk fejlesztése, új T2.1.:A kkv-k vállalkozások indításának és versenyképességének letelepedésének ösztönzése a javítása városban. T2.2.:Kutatás, fejlesztés és • A vállalkozások technológiai innovációs programok színvonala és tőkeellátottsága T2.3.:Infokommunikációs alacsony. fejlesztések • A város gazdasági T2.4.:Gazdasági növekedést elmaradottságát mutatja, hogy a segítő helyi és térségi regisztrált vállalkozások száma fejlesztések mélyen a megyei és az országos T2.5.:Helyi és mikrotérségi átlag alatt van. mezőgazdasági vállalkozások • A mikro-, kis- és fejlesztése középvállalkozások pályázati forrásból történő megerősítése hozzájárulna a foglalkoztatás növeléséhez, akár újabb befektetéseket inspirálva.

• A gazdasági bázis fejlesztésével, annak működési körülményeinek biztosításával megteremthetők azok a körülmények, amelyek az ösztönözhetik a gazdasási szereplőket az előrelépésre. • Erős civil bázis, jól működő civil szervezetek.

53

ENCS T3 Tematikus cél: A város és térsége biztonságos helyi élelmiszerrel történő ellátása és jó minőségű mezőgazdasá gi termékeinek piaci pozícionálása T4 Tematikus cél: Hatékony energiafelhasz A2 Átfogó cél: nálásra Fenntartható irányuló ökológiai és fejlesztések, energetikai energia- és rendszerek, klímatudatoss energiahatékon ági yság növelése szemléletform áló tevékenysége k

T3.1.:A szociális gazdaság, helyi termékek, helyi piac, közösség által támogatott mezőgazdaság T3.2.:Környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdaság T3.3.:Környezetvédelem, természetvédelem és vízvédelem T3.4.:A vidéki lakosság helyben tartása mezőgazdasági kiegészítő tevékenység erősítésével T3.5.:Élelmiszer-feldolgozó KKV-k versenyképességét célzó fejlesztések

• A mezőgazdaságban mutatkozó időszakos foglalkoztatás is befolyásolja a munkanélküliek számát. • Tőkehiány, pályázati forrásokhoz szükséges önerő előteremtésének nehézsége. A vállalkozások tőkeellátottsága rendkívül alacsony. • Mezőgazdasági infrastruktúra hiányos marad, hatékonyság és jövedelmezőség csökken.

• Alapvetően mezőgazdasági jellegű a terület, a termőföldek aranykorona értéke viszonylag jónak mondhatóak. A kistérség adottságai kifejezetten alkalmasak gyümölcstermesztésre. • Kitörési pont lehet a mezőgazdasági termelésre épülő élelmiszeripar megtelepedése a városban, amellyel a mezőgazdaság egy nagyobb hozzáadott értéket állítana elő. • Élelmiszeripari szabad kapacitás található a városban.

T4.1.:Meglévő épületállomány energiatakarékos rekonstrukciója • Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, intézmények leromlott állapota, alacsony fokú energiahatékonysága.

54

ENCS

A3 Átfogó cél: Egészséges, kényelmesen használható városi környezet, természeti erőforrások megőrzése, a település lakó és települési környezeti körülmények javítása, turisztikai potenciál növelése




T6.1.:A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása

• a belterületi utak állapota romlik • belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat rossz állapotban van • a Városközponti részen nincs elegendő számú parkolóhely • az önkormányzati épületek egy része felújításra szorul • kevés és nem jó minőségű zöldfelületek a városban • a meglévő piac nem elegendő • A gyorsforgalmi úthálózat hiánya, a járáshoz tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, közutak rossz állapota.

• A meglévő piac bővítésével kielégíthetők lennének a lakossági igények • Encsen az építmények funkcionálisan települési ellátó, vagy kistérségi ellátó szerepkörrel rendelkeznek.

• Az abaújdevecseri Csoma Kastély és hozzá tartozó arborétum jellegű kert szerepet játszhat a turisztikai potenciál • A két kastély hasznosítását növelésében feltétlenül meg kell oldani részben • A települési önkormányzat intézményi, részben üdülő művelődési házat tart fenn, amely a hasznosítással. folyamatosan jelentkező rendezvények • A meglévő művelődési ház megtartására alkalmas, valamint az kapacitásbővítése szükséges ifjúsági klub működik benne.

55

ENCS T7 Tematikus cél: A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása A4 Átfogó cél: Egészségügyi és kulturális központi szerep megerősítése, biztonság, esélyteremtés, szociális kohézió erősítése, közigazgatásho z és közszolgáltatás okhoz való hozzáférés segítése

T8 Tematikus cél: Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése, a lakosság képzettségi és szakképzettsé gi színvonalának növelése

T7.1.:Helyi adottságokra, értékekre alapozott turisztikai potenciál növelése T7.2.:Sportterületek fejlesztése, szabadidő-rekreációs célú fejlesztések

T8.1.:A köznevelés minőségének fejlesztése T8.2.:Társadalmi felzárkózást elősegítő programok

• Az ezer lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek száma kritikusan alacsony, a településen 1 db szálloda található, a szálloda 32 férőhelyes.

• A térség turisztikai erősségeit a természeti adottságok jelentik, valamint a kultúrtörténeti emlékek, és a határmentiség. •A turizmus megfelelő fejlesztések eredményeként hozzájárulna a gazdaság élénkítéséhez, fenntartható munkahelyek megteremtéséhez, az életkörülmények javításához.

• a nehezedő gazdasági helyzet a szegregátumok és az abban élők leszakadásával fenyeget • a leszakadással nehezebbé válik a társadalmi elfogadottság • a szegregátumokban élesebben jelentkeznek a kedvezőtlen társadalmi folyamatok •A településen jelenleg közel 100%-os (elszegényedés, alacsony iskolavégzettség és foglalkoztatás, kapacitáskihasználással működik az Encsi Idősek Ápoló Otthona, lakhatási nehézségek) kapacitásbővítés szükséges.

56

ENCS



• alacsony komfortfokozatú lakások magas száma a szegregátumokban • a szegregátumokban halmozottan jelentkeznek a településképi, közösségi szolgáltatási hiányosságok • Magas a roma népesség aránya, telep infrastruktúra hiányosságai.

57

ENCS

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása szempontjából fontos azonosítanunk a kockázatokat. A fejezet azokat a kockázatokat, történéseket, eseményeket tartalmazza, melyek esetleges bekövetkezte a stratégia céljainak elérését, megvalósulását veszélyezteti. Jelen fejezet a kockázatok bemutatása mellett bemutatja azok hatását, megbecsüli a bekövetkezés valószínűségét és hatásának mértékét, valamint az esetleges bekövetkezésük esetén a kezelésükre tervezett intézkedéseket. A stratégia megvalósíthatóságát veszélyeztető fő kockázatok feltárására a kockázatelemzés módszerét használjuk. Összeállítását meghatározta a helyzetelemzésben kialakított SWOT - elemzés külső-belső tényezőinek áttekintése, illetve az azokhoz kapcsolódó fő kockázatok azonosítása. Mivel bizonyos kockázatok bekövetkezési valószínűsége már a kockázatkezelés időtartama alatt is folyamatosan változhat, ezért rendszeresen előáll az újabb kockázatelemzések szükségessége. A jelen fejezetben beazonosított kockázatok időszakonkénti értékelése, felülvizsgálata azonban a stratégia megvalósítása, nyomon követési folyamata, monitoringja során is elengedhetetlen feladat. A kockázatok alapvetően három nagy csoportra kerültek megbontásra: Előkészítési, tervezési kockázatok: ebben a részben gyűjtöttük össze mindazon kockázati elemeket, melyek a stratégia megvalósításához szükséges szakanyagok, fejlesztési programok, megvalósíthatósági tanulmányok meglétét, s annak minőségét veszi számba. A kockázat kiküszöbölése érdekében az ITS készítése, a társadalmasítás és elfogadás időszakában is fontosak a különböző szereplők közötti folyamatos egyeztetések, szakértői konzultációk. Ezek ráhatással lehetnek a városi projektlistára, a helyi gazdasági szereplők aktuális fejlesztési elképzelésire. Intézményi, szervezeti kockázatok: a jelzett kockázatok tekintetében a stratégiai program megvalósításra kijelölt intézményi háttér megléte, a hatáskörök megfelelő szétosztása, továbbá a humán kapacitás minőségének kérdései kerültek összefoglalásra. Pénzügyi kockázatok: az elégtelen finanszírozásból, a bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, a saját forrás előteremtésének kérdései, illetve az adott fejlesztési elem fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok egyaránt említésre kerültek. Jogi, közbeszerzési kockázatok: a legfontosabb kockázatok a törvényi, jogszabályi környezet változásaihoz kötődhet, illetve az adott programok kapcsán a közbeszerzési eljárás elhúzódásához, mindezek figyelembe vétele kiemelt fontosságú feladat. Megvalósítási, kivitelezési, fenntartási kockázatok: a megvalósítás legfőbb kockázatait a tervezett projektek megvalósításával kapcsolatos műszaki és pénzügyi nehézségek jelenthetik, amelyek megfelelő előkészítési, tervezési tevékenységgel jelentősen csökkenthetőek. A tervezés és megvalósítás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az elért eredmények fenntartására, a lehetséges fenntartási kockázatok minimalizálásra.

58

ENCS Társadalmi, partnerségi kockázatok: fontos tényező a stratégia megvalósíthatósága szempontjából a megfelelő együttműködő partnerek kiválasztása, a kapcsolatokat szabályozó szerződések pontos megfogalmazása, valamint a lakosság megfelelő bevonása a tervezési, programozási folyamatba. A kockázat kiküszöbölése érdekében az ITS készítése, a társadalmasítás és elfogadás időszakában is fontosak a különböző szereplők közötti folyamatos egyeztetések, szakértői konzultációk. Jelentős kockázatokat rejt a lakosság nem megfelelő szintű tájékoztatása az adott programok tervezéséről, illetve megvalósításáról, a szükséges kommunikáció elmaradása a társadalmi támogatottság meglétét veszélyeztetheti.

59

ENCS

Kockázat

A kockázat bekövetkeztének valószínűsége (alacsony – közepes – magas)

A programozási részdokumentumok nem megfelelő mélységű kidolgozottsága

Közepes

Fejlesztési programok hiánya

Alacsony

Az együttműködésben megvalósítandó fejlesztések esetében a településközi koordináció elmarad.

Közepes

A kockázat

A hatás szöveges

A kockázat

hatása

leírása

kezelése

(gyenge – közepes – jelentős) Előkészítési, tervezési kockázatok Jelentős Számos, a tervezéshez szükséges információ jelenleg nem áll még rendelkezésére a tervezőknek, így a kockázatok mérséklésének érdekében általánosabb megfogalmazásokat alkalmaz a tervezett programok leírásánál. Jelentős A szükséges kommunikáció elmaradása a társadalmi támogatottság meglétét veszélyeztetheti.

Intézményi, szervezeti kockázatok Közepes Települések közti koordináció hiányában az egyes településeken tervezett fejlesztések elmaradnak, nem a szükséges ütemben és

A tervezett programok véglegesítését az előkészítést szolgáló Előzetes Megvalósíthatósági, illetve a Megvalósíthatósági Tanulmányok keretében tervezi.

Az önkormányzat a munka során széleskörű partnerséget alakított ki a tervezett programok megismerése és összegyűjtése érdekében. Szervezett és strukturált együttműködés kialakítása az érintett (környező)

60

ENCS formában valósulnak meg, nem sikerül kiaknázni a közös fejlesztésekben rejlő előnyöket és lehetőségeket.

településekkel végig a partnerségi folyamat során.

A lakosság, civil szervezetek elégedetlensége.

Alacsony

Gyenge

Amennyiben a lakosság és a helyi civil szervezetek nem elégedettek az egyes tervezett és megvalósuló fejlesztésekkel, nem érzik a fejlesztéseket magukénak, azok elfogadottsága nem lesz megfelelő, az helyi társadalmi problémák kialakulásához, megerősödéséhez járulhat hozzá.

Az előkészítéstől a megvalósításig tartó folyamat során végig szükséges a helyi lakosság és civil szervezetek bevonása, folyamatos tájékoztatása a fejlesztésekről. A partnerségi folyamatba illesztve már a stratégiaalkotás során kifejthetik véleményeiket, javaslataikat, fejlesztési elképzeléseiket, melyek ezáltal beépülhetnek a fejlesztési dokumentumba.

A fejlesztések megvalósításához nem áll rendelkezésre megfelelő humán erőforrás.

Alacsony

Jelentős

A tervezett fejlesztések körültekintő előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező munkatársak híján a tervezett fejlesztések megvalósítása jelentős csúszást eredményez,

Mind a stratégiai, mind az operatív menedzsment kapacitások megerősítése szükséges.

61

ENCS illetve a beruházások, projektek elmaradását is maga után vonhatja. Az önkormányzat nem alakítja ki megfelelőképpen a stratégia megvalósításának szervezetrendszerét

Alacsony

Közepes

A fejlesztések megvalósításához nem áll rendelkezésre megfelelő humán erőforrás.

Közepes

Közepes

Közepes

Pénzügyi kockázatok Jelentős

A fejlesztések költsége meghaladja a tervezettet.

A tervezett fejlesztések megvalósításához megfelelő szervezetrendszer hiányában a fejlesztések megvalósítása jelentős csúszást eredményez, illetve a beruházások, projektek elmaradását is maga után vonhatja. A tervezett fejlesztések körültekintő előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező munkatársak híján a tervezett fejlesztések megvalósítása jelentős csúszást eredményez, illetve a beruházások, projektek elmaradását is maga után vonhatja.

Az önkormányzat alapvető érdeke, hogy az eredményes forráslehívás érdekében működőképes és hatékony struktúrát alakítson ki, ahol a megalapozott szakmai döntések megszülethetnek.

A fejlesztések költsége a tervezés jelen fázisában nem ismert, azok csupán becsült költségek és számos esetben nem részletes

Körültekintő és alapos tervezés szükséges, mely részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, tervezői költségvetések

Mind a stratégiai, mind az operatív menedzsment kapacitások megerősítése szükséges.

62

ENCS projektelképzelések alapján készültek, így a betervezett költségek jelentősen alulmúlhatják a megvalósításkori piaci árakat, mely a fejlesztések elmaradásához, csökkentett műszaki tartalommal való megvalósításához vezethet.

készítését, illetve tartalékkeret képzését követeli meg.

A magántőke mobilizálása sikertelen.

Közepes

Jelentős

Amennyiben a településnek nem sikerül megvalósítania azt a törekvését, hogy kiaknázza a piaci szereplők által megvalósítandó fejlesztésekben rejlő lehetőségeket, kizárólag közszféra fejlesztések valósulnak meg, elmaradnak a magánszféra befektetései.

A település törekszik a magán befektetőkkel, piaci szereplőkkel való szervezett és strukturált együttműködésre, mind a kommunikáció mind a konkrét fejlesztési elképzelések megvitatására fórumot biztosít.

A fejlesztésekhez szükséges pénzügyi források önerejének hiánya, vagy késedelmes rendelkezésre bocsátása

Közepes

Jelentős

A fejlesztésekhez szükséges pénzügyi források önerejének hiánya, vagy késedelmes rendelkezésre bocsátása a fejlesztések elmaradásához, csökkentett műszaki tartalommal való megvalósításához vezethet.

Jól előkészített, ütemezett, megfelelő tartalékokkal rendelkező finanszírozási rendszer felépítése az önkormányzat mindenkori költségvetésében

63

ENCS A megvalósítás során szükséges közbeszerzési eljárások eredménytelensége (pl. a felhívásban szereplő összegekhez képest magasabb árajánlatok az ajánlattevők részéről)

Jogszabályi, tervezési környezet változása (változó OP tartalom, változó forrás - és szervezeti keretek).

Közepes

Közepes

Jelentős

A sikertelenül lebonyolított közbeszerzési eljárások nemcsak jelentős időcsúszást eredményezhetnek a kivitelezésben, hanem problémát jelenthetnek a fejlesztéseket finanszírozó pályázati források lehívása során is.

Jogi, közbeszerzési kockázatok Jelentős A jogszabályok, tervezési keretek változása azt eredményezheti, hogy a tervezett fejlesztéseket, azok műszaki tartalmát, kivitelezhetőségét újra kell tárgyalni, szükség szerint módosítani kell az elkészült műszaki, pénzügyi, ütemezési stb. terveket. Ezek időigénye gátolhatja a határidőre teljesítést, illetve egyes fejlesztési elképzelések megvalósulását is akadályozhatja.

Körültekintő előkészítés, közbeszerzési szakértő alkalmazása szükséges. Az eljárások alapos előkészítése, a dokumentációk precíz összeállítása, piaci árajánlatok bekérése.

A vonatkozó jogszabályok, eljárásrendek, operatív programok módosításait folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a jogi, tervezésiszabályozási környezetet meghatározó intézményekkel szoros együttműködés kialakítása szükséges.

Megvalósítási, kivitelezési, fenntartási kockázatok

64

ENCS Projektek előkészítése elhúzódik, nem tervezett műszaki tartalomváltoztatások szükségesek.

Közepes

Közepes

A projekttervek, fejlesztési elképzelések pályázati kiírásra való fejlesztése, előkészítése elhúzódik, illetve a folyamat eredményeképpen a tervezett elképzelések műszaki tartalma kikristályosodik, a betervezetthez képest módosul.

A projekttervek körültekintő előkészítése (megvalósíthatósági tanulmányok, engedélyes tervek, stb.) szükséges, megfelelő humán-erőforrás biztosításával.

Pénzügyi problémák a fenntartás során

Alacsony

Jelentős

Az Önkormányzat esetében likviditási problémákat okozhat, amely jelentősen befolyásolhatja az Önkormányzat működését.

A fejlesztési eredmények hosszú távú megőrzésének biztosítása, annak problémái

Alacsony

Jelentős

Az Önkormányzat esetében likviditási problémákat okozhat, amely jelentősen befolyásolhatja az Önkormányzat működését.

A tervezett beruházásokat az önkormányzat alaposan átgondolja, s még az előkészítés során elvégzi a fejlesztendő ingatlannal kapcsolatban a szükséges üzemeltetési fenntartási számításokat, CBA elemzéseket. A legalkalmasabb üzemeltető kiválasztása, közbeszerzési eljárás keretében, ahol biztosítható az alkalmasság megítélése. Jól előkészített szolgáltatási szerződések. Lakossági fórumok szervezése, széleskörű lakossági kommunikáció az értékőrzés fontosságáról.

65

ENCS Az indikátorok teljesítése nem történik meg.

Közepes

Nem megfelelő együttműködő partnerek kiválasztása az egyes fejlesztési programok esetében

Közepes

Lakossági elégedetlenség a programok kiválasztása vagy a kivitelezés tekintetében

Alacsony

Közepes

A megvalósulást mérő indikátorvállalások nem teljesülnek.

Társadalmi, partnerségi kockázatok Jelentős Nem megfelelő együttműködő partnerek kiválasztása a projekt meghiúsulásához, helyi társadalmi problémák kialakulásához, megerősödéséhez járulhat hozzá. Közepes Amennyiben a lakosság és a helyi civil szervezetek nem elégedettek az egyes tervezett és megvalósuló fejlesztésekkel, nem érzik a fejlesztéseket magukénak, azok elfogadottsága nem lesz megfelelő, az helyi társadalmi problémák kialakulásához, megerősödéséhez járulhat hozzá.

A célokhoz illeszkedő, teljesíthető és mérhető indikátorok és reális vállalások meghatározása szükséges. Körültekintő, szakmai alapon történő partnerválasztás, megfelelő biztosítékok kérése, jól előkészített együttműködési, konzorciumi szerződések. A lakosság bevonása a tervezési folyamatba (együttműködő terv.). Folyamatos lakossági egyeztetések, nyilvánosság és széleskörű tájékoztatás a tervezett projektekről és azok kivitelezésének menetéről.

66

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

Jelen fejezetben kerülnek bemutatása az önkormányzat azon fejlesztési és nem beruházási jellegű, jelenlegi és jövőbeli tevékenységei, melyek a kitűzött középtávú célok megvalósulását támogatják, segítik. A nem fejlesztési jellegű tevékenységek körébe elsősorban azok, az önkormányzat hatáskörébe tartozó eszközök sorolhatók, amelyekkel a döntéshozók a stratégiai elképzeléseknek megfelelően alakítják a beruházások (elsősorban jogi) környezetét. Tehát ezen tevékenységek a rendeletekre és szabályzatokra épülő helyi szabályozást és annak gyakorlati alkalmazását, illetve a stratégiához kapcsolódó adminisztratív feladatok hatékony ellátását jelentik. A célirányosan alakított szabályozási környezet jelentős szerepet játszik a fejlesztések, illetve az azokhoz kapcsolódó konkrét beruházások mind időben, mind a rendelkezésre álló források felhasználásának tekintetében történő hatékony megvalósításában. A kiszámítható, a következetes, és a stratégiai célok elérését minél inkább szem előtt tartó szabályozás hiánya, azonban önmagában is igen komoly gátló tényezőt jelenthet. A fejlesztések megvalósítását segíti Encs Város Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepciója, valamint a települési Gazdasági Program. A Gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek az Önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. Figyelembe véve, hogy a település céljai között hangsúlyos szerepet kapott a turisztikai potenciál erősítése. Ennek érdekében szükségszerű városmarketing stratégia, mint sajátos várospolitikai eszköz kidolgozása, mely előmozdítja a városlakók és a város érdekében munkálkodó, cselekvő intézmények, cégek, egyének kölcsönös érdekét, hozzájárul a város versenyképességének, vonzerejének növeléséhez. A dokumentum – több más kedvező vonzata mellett – lehetőséget biztosít a fejlesztési eredmények minél szélesebb körben történő elterjesztésére, azok hatékonyságának (turisztikai, kihasználtsági stb.) fokozására. Ösztönző erővel bír egy a turizmus élénkítését célzó, akár a település határain túlmutató civil szerveződés létrejöttének generálása, mely jelentős szerepet kaphat a városmarketing stratégiában foglaltak megvalósításában. A rendszeresen megrendezésre kerülő városi rendezvények segítik a helyi kézművesek, kistermelők termékeinek bemutatását, piacra jutását; a város imázsának javítását, a helyi lakosság kötődést, identitástudatuk erősítését. Ilyen rendezvények az Országos állat- és kirakodóvásár, nemzeti ünnepek, a szeretet nap és a város nap. A természeti és épített környezet megóvása érdekében tett intézkedések, úgymint a helyi védelem alatt álló épületekről szóló rendeletek, a házi szelektív hulladékgyűjtési rendszer működtetése, üveg

ENCS gyűjtésére alkalmas hulladékszigetek kijelölése, a közfoglalkoztatási program keretében végzett parkosítási, fásítási akciók hozzájárulnak a lakosság környezettudatos szemléletének formálásához. A közbiztonság javítása és a bűnmegelőzés érdekében a településen polgárőrség működik. A város gazdasági potenciáljának kihasználása érdekében indokolt egy önkormányzati szolgáltatási csomag kidolgozása a betelepülő vállalkozások számára. A befektetői folyamatot szükség esetén adóés illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. Különösen fontos továbbá az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása a befektetői igényekhez igazítva és a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A tervezett fejlesztések megvalósulása során hangsúlyos szerepet kap a tájékoztatás- és nyilvánosság, a partnerségi fórumok és a beruházásokhoz kapcsolódó információs pult működtetése.

6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása

Jelenleg az önkormányzat önálló projektirodát nem tart fenn, városfejlesztő társaságot nem működtet. A fejlesztések megvalósításához szükséges pályázatok elkésztésében és a projektek menedzselésében, ellenőrzésében egy állandó, műszakilag – gazdaságilag – pénzügyileg – jogilag képzett szervezeti egység vesz részt az Önkormányzati Hivatal Műszaki Osztályán belül. Ez a szervezeti egység látja el mind a településfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, mind pedig a vagyongazdálkodással és a beruházásokkal kapcsolatos főbb feladatokat. Az ő munkájukat segítik a Képviselőtestület Jogi- Településfejlesztési Bizottsága, és az eseti jelleggel megbízott külső tanácsadó cégek. Az önkormányzat munkatársai beruházás-előkészítésben, projektfejlesztésben, projektmenedzselésben és -megvalósításban jelentős gyakorlatra tettek szert az elmúlt években. Tekintettel a település méretére, az önkormányzat ingatlanállományára és vagyongazdálkodására önálló városfejlesztő gazdasági társaság felállítását az önkormányzat nem látja indokoltnak. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításáért két szervezeti egység felelős, egyrészt egy stratégiai menedzsment szint, másrészt egy operatív menedzsment szervezeti egység. A stratégiai menedzsment szervezet a stratégia egészének megvalósulását követi nyomon, a megvalósult fejlesztések egymásra gyakorolt hatását vizsgálja, a kockázatok elemzését és értékelését is elvégzi, ellenőrzi és irányítja az operatív szint tevékenységét. A stratégiai menedzsment feladata, hogy vizsgálja azon külső –elsősorban szabályozási-, társadalmi-, gazdasági környezet változásához kötődő- tényezőket, melyek a stratégia megvalósulására hatással vannak. Mindezek figyelembevételével szükség esetén beavatkozási javaslatokat fogalmaz meg, azokról döntéseket hoz. Feladata még a támogató szervezetekkel, stratégia megvalósításában kiemelt jelentőségű partnerekkel történő kapcsolattartás, együttműködés. A stratégiai menedzsment szervezeti egység tagjai a

68

ENCS képviselőtestület, az önkormányzati bizottságok és a partnerségi megállapodás alapján bevont külső szervezetek. A stratégiai menedzsment szervezet munkájához szükséges információkat az operatív menedzsment szervezet szolgáltatja. A döntéshozatalért a városvezetés felelős. Az operatív menedzsment szervezeti egység tagjai az önkormányzat munkatársai és szükség esetén külső megbízottak. Az operatív menedzsment felelős az egyes projekt tevékenységek szakmai, pénzügyi lebonyolításáért, azok megfelelő határidőre történő teljesüléséért. A menedzsment szervezet beszámolókat készít a stratégiai menedzsment szervezetnek illetve a támogatók felé. Az egyes beavatkozások sikeres megvalósítása érdekében az alábbi menedzsment pozíciók betöltése és a hozzájuk tartozó elvárásoknak való megfelelés szükséges: projekt menedzser

-

-

-

-

o

vezetői-, üzleti tervezési tapasztalatok

o

projekt menedzsment, pályázati menedzsment területen szerzett tapasztalat

o

beruházások (kiemelten EU támogatásból megvalósult, közszféra beruházások) előkészítésében, szervezésében, irányításában szerzett jártasság

o

koordinációs tapasztalatok és készségek együttműködésben, kapcsolattartásban (kiemelten az önkormányzat testülete, intézményei és külső partnerek).

műszaki menedzser o

támogatott beruházási típusú projektek végrehajtásában szerzett gyakorlat

o

beruházás műszaki ellenőrzésében vagy lebonyolításában szerzett tapasztalat,

o

pályázat készítésben szerzett tapasztalat.

pénzügyi menedzser o

önkormányzati gazdálkodás átfogó ismerete,

o

támogatott beruházások pénzügyi lebonyolításában, elszámolásában szerzett jártasság,

o

az unós támogatások pénzügyi szabályozásának részletes ismerete.

adminisztratív munkatárs o

feladata a projektmenedzser és a pénzügyi menedzser (esetlegesen műszaki menedzser) munkájának támogatása,

o

önkormányzati gazdálkodás ismerete,

o

beruházások pénzügyi lebonyolításában szerzett jártasság.

marketing menedzser o

tájékoztatás- és nyilvánosság irányítása,

69

ENCS o

projekt információs iroda működtetése,

o

partnerségi tájékoztatók, fórumok szervezése.

-

jogi tanácsadásért és közbeszerzésekért felelős szakember

-

könyvvizsgálatért felelős szakember.

Az önkormányzat részben már rendelkezik a fenti humán erőforrás háttérrel, de a stratégia megvalósítása során várhatóan további kapacitásbővítés és eseti jelleggel külső szakember megbízása szükséges. A beavatkozások zavartalan, a tervezett határidőre történő megvalósítása érdekében a kapacitásbővítés szükségességéről illetve a külső szolgáltatások igénybevételéről a stratégiai menedzsment szervezet dönt. A maga szintjén mindkét menedzsment szervezeti egység végzi a stratégia megvalósulása során elvárt számszerűsíthető eredmények (indikátorok) mérését, illetve nyomonkövetését. Erről részletesebben a 6.4. fejezet szól.

70

Döntéshozás Stratégiai szint

Stratégiai menedzsment

Operatív szint

Képviselőtestület

Társadalmi monitoring, partnerség résztvevői; megyei szintre delegált végrehajtó feladatok felelősei

Operatív menedzsment

Akcióterületi fejlesztések érintett partnerei, konzorciumi partnerek

Projekt menedzser

Irányító Hatóság, Közreműködő Szervezet Egyéb hatóságok

Műszaki menedzser

Pénzügyi menedzser

Adminisztratív munkatárs

Marketing munkatárs

Operatív menedzsment munkáját támogató szakértők, önkormányzat releváns osztályai

6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok

Encs járásközpont, ennek megfelelően a településközi koordináció kiterjed a járás valamennyi településére, amely meghatározza központi szerepét is. Vonzáskörzetének meghatározásakor a térségi kapcsolatrendszer több szempontból is áttekintésre került. Ennek megfelelően lehatárolásra került egy szűkebb és egy tágabb körzet is. A szűkebb vonzáskörzet esetében több mint 21 ezer főt meghaladó területről van szó. Encs központi szerepét vizsgálva, az alábbi települések sorolhatóak ide: Alsógagy, Baktakék, Beret, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Fancsal, Fáj, Felsőgagy, Forró, Fulókércs, Gagyapáti, Garanda, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádvécse, Ináncs, Kány, Keresztéte, Krasznokvajda, Litka, Méra, Novajidrány, Perecse, Pusztaradvány, Szalaszend, Szemere. Legszorosabb a kapcsolat Forróval, hiszen a 2 település szinte fizikailag is teljesen összenőtt. A települések földrajzi egysége, a tradicionális összetartozás, a kialakult és működő feladatellátási rendszer mind-mind alapját adja az együttműködésnek. A tágabb vonzáskörzet meghatározást az indokolja, hogy Encs kistérségi központ is. A tágabb vonzáskörzethez tartozó települések: Abaújalpár, Abaújkér, Alsógagy, Baktakék, Beret, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Fáj, Fancsal, Felsőgagy, Forró, Fulókércs, Gagyapáti, Garadna, Gibárt, Hernádbűd, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádvécse, Ináncs, Kány, Keresztéte, Krasznokvajda, Litka, Méra, Novajidrány, Pamlény, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Szalaszend, Szászfa, Szemere. A megvalósítás során az együttműködést és kapcsolattartást szorosabbá és hatékonyabbá kell tenni. Rendszeresített találkozókat kell szervezni, ahol a további fejlesztései elképzelések összehangolása és a közös projektek helyzetének értékelése történik. A település maga is kezdeményez településközi együttműködéseket, de fogadókész más települések megkeresésére is. A stratégia megvalósítása során az együttműködés lehetőségeinek kiterjesztése érdekében feltárásra kerülnek, hogy az egyes ágazatokban milyen olyan együttműködések, klaszterek, civil hálózatok léteznek, melyek a megvalósulós fejlesztések szinergikus hatását erősíthetik. A város maga is ösztönzi ezek létrejöttét. A térségi szerepkörrel kapcsolatos fő célok megvitatására a partnerségi fórum keretében is sor kerül. Már az ITS tervezési folyamatába bevonásara kerültek azok a települések, melyek szorosan érintettek Encs városfejlesztési projektjeinek megvalósításának kapcsán.

6.4. Monitoring rendszer kialakítása

Az ITS keretében megfogalmazott és kitűzött célok megvalósulásának nyomon követése, az eredmények visszacsatolása, és az azokból levonható következtetések leszűrése érdekében monitoring rendszer kialakítására van szükség, mely képes arra, hogy a felállított célrendszer eléréséhez szükséges számszerűsíthető eredmények (időbeni és értékbeli) teljesülését nyomonkövesse. A stratégia monitoring rendszerének működtetéséért a 6.2. fejezetben részletesen bemutatott stratégiai menedzsment illetve az operatív menedzsment szervezet felelős.

ENCS A monitoring rendszer működését két feladatra lehet lebontani: 1. Megvalósulást mérő indikátor rendszer kidolgozása és az adatok időközi összegyűjtése 2. ITS időszakos felülvizsgálata, a kitűzött célok megvalósulásának időközi értékelése A stratégia megvalósításának nyomonkövetése során elengedhetetlen a társadalmi részvétel folyamatos biztosítása, melyben elsősorban azon partnerek vesznek részt, akik a kialakítás során is bevonásra kerültek. A stratégiai tervezés során kialakított partnerség további működtetésével kapcsolatos operatív teendőket a marketing menedzser látja el, az együttműködés biztosításáért pedig elsősorban a stratégiai menedzsment szervezet felelős. A felülvizsgálat elvégzésének felelőse Encs Város Önkormányzata, a módosítások végrehajtását azonban Encs Város Közgyűlése által is el kell fogadtatni. A visszacsatolások során felülvizsgált és a városvezetés által jóváhagyott, legitim dokumentumok közzétételére a város honlapján kerül sor. A stratégiában megfogalmazott célkitűzések teljesülése a fejlesztésekkel kapcsolatban meghatározott monitoring mutatókkal (indikátor) válik mérhetővé. Az eredményes megvalósítás érdekében szükség van az indikátorok éves vizsgálatára. Az operatív menedzsment feladata, hogy beavatkozásonként külön-külön meghatározott időszakonként (évente, félidőben, hosszabb távon) mérje az indikátorok aktuális értékét, azokról beszámoljon a stratégiai menedzsment szervezetnek. Az indikátorok mérésének módszertanát az indikátor definíciós adtalapok határozzák meg, melyek mind a mutató számítási módját, mind az adatforrást meghatározzák. Azon mutatók esetében, melyek tekintetében a támogató szervezet nem határoz meg előírást a menedzsment szervezet saját mérési módszertant dolgoz ki, melyeket a monitoring során következetesen alkalmaz. A stratégiai menedzsment szint feladata a monitoring során az értékelés, elemzés, visszacsatolás és döntéshozatal. Az operatív menedzsment szervezet a projekt menedzser irányításával évenkénti rendszerességgel készít jelentést a számszerűsíthető eredmények teljesüléséről, a kezdeti időszakban elsősorban a beavatkozások output indikátorai mérhetőek. A stratégiai menedzsment szervezet a megadott adatok alapján végez értékelést, melynek célja elsődlegesen a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának áttekintése. Az értékelés az elvárt eredmények mértékének, az esetleges akadályok beazonosításának, azok leküzdésének, a végrehajtás eredményességének vizsgálatára terjed ki, melynek során a szervezet az előbbiekben felsorolt területeken javaslatokat is tesz. Ebben a szakaszban várhatóan még csak kisebb korrekciók végrehajtása válhat szükségessé. Amennyiben a fejlesztések előrehaladása ezt indokolttá teszi vagy a támogató szervezet előírja, úgy az önkormányzat gyakoribb, akár negyedéves rendszerességgel is áttekinti, megvitatja, szükség szerint korrigálja a stratégia végrehajtásának menetét.

73

ENCS A stratégia megvalósulásának átfogóbb értékelésére az eredmény indikátorok vizsgálatával kerül sor, félidei értékelés keretében (kb. 2018. évben). A vizsgálat nemcsak a számszerűsíthető értékek alakulását vizsgálja, hanem kiterjed a kitűzött célok relevanciájának áttekintésére is. Ebben a fázisban a stratégia érdemi áttekintése során korrekciók történhetnek az elért eredmények, illetve az időközben megváltozott külső körülmények hatásainak tükrében. A jövőkép elérése érdekében esetlegesen módosulhatnak a kitűzött (rövidtávú) célok, az akcióterületek, a konkrét beavatkozások illetve az indikátorok köre. Ebben az értékelési szakaszban indokolt lehet külső szakértők bevonása is.

A hatásindikátorok mérésére hosszabb távon (kb. az 5. évben) kerülhet sor, ez időpont előrehozható, amennyiben a külső környezetben jelentős változás következik be. Mivel a 2014 – 2020 közötti időszakban az ún. eredményközpontúság („result orientation”) elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért az ITS indikátorai úgy kerültek kialakításra, hogy azok egyértelmű és hozzáférhető adatokra támaszkodjanak, azaz az indikátorok változását az adatok egyértelmű változásához lehessen kötni. Az indikátorok meghatározása az EU által megjelölt közös indikátorok és a hazai OP tervezetekben használt indikátorok figyelembe vételével történt. A Tematikus célokhoz kapcsolódó indikátorokat a következő táblázat mutatja:

74

ENCS Átfogó célok

Tematikus célok

T1 Tematikus cél: Munkahelyteremtés



Indikátor • A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma • A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma • A KMR és a kevésbé fejlett régiók közszféra adatai nélkül számított foglalkoztatási rátáinak (20-64 évesek) különbsége • A 25-40 éves női népességen belül a foglalkoztatásban lévő nők aránya • Termelő beruházás: Támogatásban részesülő vállalkozások száma • Termelő beruházás: Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma • Vállalkozási aktivitás a kevésbé fejlett régiókban

T3 Tematikus cél: A város és térsége biztonságos helyi élelmiszerrel történő ellátása és jó minőségű mezőgazdasági termékeinek piaci pozícionálása • Talajrehabilitáció: A rehabilitált talaj összkiterjedése

A2 Átfogó cél: Fenntartható ökológiai és energetikai rendszerek, energiahatékonyság növelése


T5 Tematikus cél: A természeti környezet javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése A3 Átfogó cél: Egészséges, kényelmesen használható városi környezet, természeti erőforrások megőrzése, a település lakó és települési környezeti körülmények javítása, turisztikai potenciál növelése

• Elégedettség a települési környezet minőségével • A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség (CLLD) • A járásközpontot közúton 20 percen túl elérő települések száma

• Városfejlesztés: Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága • Városfejlesztés: Városi területeken létrehozott vagy helyreállított T6 Tematikus cél: nyitott terek Építészeti örökség integrált védelme • Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek • Városfejlesztés: Helyreállított lakóegységek városi területeken T7 Tematikus cél: A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása

A4 Átfogó cél: Egészségügyi és kulturális központi szerep megerősítése, biztonság, esélyteremtés, szociális kohézió erősítése, közigazgatáshoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése

• Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés • A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség PJ/év • Primer energia felhasználás PJ • A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül • Megújuló energiaforrások: A megújulóenergia-termelés további kapacitása • Energiahatékonyság: A középületek éves primerenergiafelhasználásának csökkenése • Üvegházhatást okozó gázok csökkentése: az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

• Külföldi és belföldi turisták költése milliárd forint

• A jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek száma az akcióterületen • Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma T8 Tematikus cél: Kulturális és humán infrastruktúra • Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű fejlesztése, a lakosság képzettségi és lakosság száma • Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek szakképzettségi színvonalának száma növelése, mikrotérségi szerekör • Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő erősítése lakosság száma • A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma • Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma T9 Tematikus cél: A szociális ellátó rendszer fejlesztése • Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma • A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

75

ENCS

A területi célokhoz kapcsolódó indikátorokat a következő táblázat mutatja:

Cél Javasolt indikátorok Városrészi célok Az egyes városrészek lakosainak száma Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül A gazdaságilag nem aktív népesség aránya VC1-VC7 A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül Az egyes városrészekben működő kiskereskedelmi üzletek száma Lakossági elégedettség a települési környezet minőségével Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

Mértékegység

Indikátor forrása, mérés módja

Mérés gyakorisága

fő

KSH Népszámlálás

Tízévente

%


Tízévente

%


Tízévente

%


Tízévente

%


Tízévente

%


Tízévente

db


Hétévente

%


Hétévente

fő


Hétévente

A projektszintű output indikátorok és a horizontális vállalások a projektek részletes kidolgozását, konkretizálását követően határozhatóak meg.

76

ENCS

Térképek

1. térkép: Településrészek lehatárolása (Forrás: Saját szerkesztés) 2. térkép: Városközpont akcióterület (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) 3. térkép: Encs-Abaújdevecser akcióterület (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) 4. térkép: Encs-Fügöd akcióterület (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) 5. térkép: Encs Ipari Park akcióterület (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) 6. térkép: Ó- Encs akcióterület (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) 7. térkép: Szegregátumok (Forrás:KSH)

77

MUNKAKÖZI ANYAG Társadalmasításra szánt változat

Recommend Documents